Edzői rekreációs modul

Átírás

1 Edzői rekreációs modul Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszék

2 Mit jelent számodra a rekreáció? Írjátok le a kedvenc rekreációs tevékenységeteket! 2

3 Ez rekreáció? 3

4 És ez? 4

5 A rekreáció fogalma 1.A munkavégző képesség helyreállítása(funkció) 2.Felüdülés, felfrissülés, szórakozás(motiváció) 3.A szabadidő eltöltés kultúrája (feladat) 4. A minőségi élet (cél & eredmény) A civilizációs kihívásokra adott válasz-tevékenység 5

6 Mi nem a rekreáció fogalma? 1. Nem sportrekreáció (de a rekreációs sport, mint alrendszer, mint részterület - igen) 1. Nem csodamódszer a civilizációs ártalmak orvoslására 2. Nem = reinkarnáció, rehabilitáció, reakció...!!! 6

7 A rekreáció jellemzői Eszmei & gyakorlati válasz-tevékenységrendszer a civilizációs fejlődés életminőséget rontó hatásaira Optimista életszemlélet, ( ) gondolatok ( ) programozás 7

8 Rekreáció kultúra-tudat 1. Szabadidő tudat-kultúra 2. Egészség tudat-kultúra 3. Életmód tudat-kultúra 4. Környezet tudat-kultúra 8

9 A rekreáció fogalom története Homo sapiens

10 A rekreáció fogalom-története Latin szó iskolai szünidő, pihenés, kikapcsolódás (Comenius: Nagy oktatástan) 10

11 Őskor, Ókor Ősember időbeosztása : munka-pihenés Pihenés= a munkavégző képesség helyreállítása, azaz re-kreálása - vallási-kultikus események, ünnepségek (Fogalom 1. értelmezés: a munkavégző képesség helyreállítása) Ókor (antik kultúra): - társadalmi különbségek - szabadidő fontos, a kultúra része - Hedonizmus fogalma, Pihenőnap nem ritka 11

12 Középkor Középkori ember időbeosztása: biológiai szükségletek-társadalmi kötelezettségek- szabadon felhasználható idő Pl. 7. nap szentsége Vallási ünnepek, vásárok, bálok stb. (2. értelmezés:felfrissülés, felüdülés, pihenés) 12

13 Újkor (-legújabb kor) A szabadidő társadalmi mértékben megnő (diszkrecionális idő) Pl. Usa: 1860-kb. 70 óra Ma: szabályozott munkaidő: 40 óra diszkrecionális jövedelem (3. értelmezés: a szabadidőeltöltés kultúrája) 13

14 Napjaink XX- XXI. Század Városiasodás Diszkrecionális idő, diszkrecionális jövedelem ( 4. értelmezés: Minőségi élet tana) 14

15 Hogyan is élünk ma???????? 15

16 Homo urbanicus 16

17 Homo sitting

18 Homo??? ( eating???) 18

19 Életmódunk: Életterében beszűkült, alapvetően városi Életmódjában alapvetően ülő teljesítménykényszeres túlfogyasztó 19

20 A rekreáció területei Szellemi rekreáció Passzívak (néző, el/begfogadó) Aktívak (résztvevő) Hobby jellegűek (részt vevő, létrehozó) 20

21 Területei Fizikai rekreáció Hobbi Tánc és tánc-jellegű Turisztika Játék Rekreációs sport Turizmus 21

22 A rekreációs tevékenységek alapvető feltétele: Idő???? Társaság Akaraterő???????? Pénz?? 22

23 Szabadidő, leisure Van e szabadidőnk? 23

24 Szabadidő, leisure Szabadidő: a társadalmi kötöttségeken, a fiziológiai szükségleken kívül fennmaradó idő = free time 24

25 Gyakorlat Gyűjtsünk szabadidővel kapcsolatos fogalmakat! Pl: eltöltés, elfolyatás 25

26 Leisure megélt szabadidő Élmény feltétele: 1. Saját döntés, belülről jön 2. Magáért a cselekvésért teszem 26

27 A szabadidő típusai Napvégi Hétvégi (Ünnepek, hivatalos szabadnapok) Év végi 27

28 Kinek mennyi szabadideje van? Hogyan tölti azt? 28

29 Szabadidő-fogyasztási típusok Passzív-típus (low brow, lumpen) Nem csinál semmit pl. kocsma,tv (időfolyatók) Rekreatív (családi) Stabil, megállapodott életvitel, céljuk a felüdülés, könnyű műfajok (tömegkultúra) Akkumulatív (mindenevő, értelmiségi típus) Minden érdekli, nem elkötelezett semmi iránt, felfelé törekszik, divatkövető (habzsolók) Inspiratív (high brow, entellektüel) Magasabb kultúra, önmaguk fejlesztése (elitevők) 29

30 Szabadidőtudat Céltalan hajósnak nem kedvez a szél! /Montaigne/ -megtervezett, tudatosított, átélt szabadidő Legyen tervünk! - Életstratégiánk - Legyenek rövid, közép, hosszú távú terveink. Pl. hétvégére, nyaralásra - Legyen cselekvési tervünk: vegyük számba mire van szükség a megvalósításhoz 30

31 Egészség?? 31

32 Vagy? 32

33 Csoportmunka Gyűjtsük össze az egészséggel kapcsolatos fogalmakat és próbáljuk közösen definiálni azokat! 33

34 Fogalmi áttekintés Egészség a betegség hiánya, biomedicinális szemlélet, kuratív felfogás 1900-as évek pszichoszociális, lélektani felfogás: egyes betegségek hátterében lelki tényzők állnak 1950-es évektől bio-pszicho-szociális szemlélet, test és lélek működését a környezet is befolyásolja 34

35 Totális értelmezés WHO szerint: A testi, lelki, szociális és szellemi jól-lét, jó-közérzet, nem csupán a betegség hiánya. A működési egyensúlyra törekvés eredménye. Az egészség és a betegség között fokozatos átmenet van! 35

36 Egészséges életmód Gyűjtsük össze együtt: Kerülendő és követendő tennivalók 36

37 Egészséges életmód Táplálkozás Fizikai aktivitás Pihenés Problémamegoldás Stresszoldó technikák Pozitív hozzáállás Szociális terület működési szintje, társas kapcsolatok, környezetei egészség Káros szenvedélyek 37

38 Egészségtudat Preventív szemlélet, minőségi élet feltétele Egészség fogalmának ismerete Egészségkultúra Felelősség magamért Preventív szemlélet Védőoltások, szűrések Rizikófaktorok, betegség esetén választevékenységek, szakemberhez fordulni stb. 38

39 Fittség Az egészség megemelt működési szintje Állapotként a fizikai és mentális teljesítőképesség optimális szintje Rekreációs irányzat, mozgalom (testközpontú) 39

40 Szünet! 40

41 A rekreáció és a civilizációs fejlődés A civilizációs fejlődés nagy fordulópontjai: Ipari Forradalom ( ) találmányok (gőzgép)- Iparosodás, városiasodás, Tudományos és Technikai Forradalom (1900) Robbnómotor, elektromosság-közlekedés forradalma, távközlés-kényelmesedő élet Informatikai Forradalom (1975) Számítógép, mobiltelefon- ülő életmód, stressz 41

42 A civilizációs fejlődés hatásai Janus-arcú civilizáció Áldások Urbanizáció Közlekedés gépesítés mezőgazdaság fejl. Ártalmak Fizikai aktivitás csökkenése-ülő életmód stressz Túlfogyasztás Környezeti ártalmak 42

43 Civilizációs betegségek Keringési Daganatos Mozgásszervi Idegrendszeri 43

44 A legfontosabb haláloki főcsoportok halálozási arányaiban a) b) bekövetkezett csökkenések viszonylagos részesedése az általános halálozási arány csökkenésében, illetve ezek hozzájárulása a születéskor várható élettartam meghosszabbodásához az 1993 és 2004 közötti időszakban az össznépességben c) Sz zalk 5,9 1,6 A v rhat lettartam meghosszabbod sa vekben 5,8 3,84 12,2 0,2 3,00 1,64 2,00 0,23 11,5 0,58 0,59 1,00 7,5 0,67 55,6 0,06 0,00 Fert?z? betegségek Daganatok A kerings rendszer betegsgei A légz?rendszer betegségei a) b) c) Az emészt?rendszer betegségei Er?szakos eredet? halálozások Egyb ok Az EVSZ európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. A KSH adatai lakosra jutó halálozások száma. 44

45 Civilizáció és életmennyiség Várható élettartam Mo. Világ más országai Várható egészség 45

46 60 EU tag llamai EU-n k vÿli orsz gok Forrás: Human Development Report 2005, UNDP. Szu. ut d llamai Oroszorsz g Ukrajna Fehroroszorsz g Rom nia Bulg ria Lettorsz g ƒsztorsz g Litv nia Szlov kia Magyarorsz g Lengyelorsz g Horv torsz g Cseh Kšzt rsas g Portug lia Szlovnia D nia êrorsz g Finnorsz g Ciprus EgyesŸlt Kir lys g Nmetorsz g Hollandia Gšršgorsz g M lta Luxemburg Ausztria Olaszorsz g Belgium Norvgia Franciaorsz g Sv jc Spanyolorsz g Izland Svdorsz g A születéskor várható élettartam az európai országokban a 21. század első éveiben Magyarorsz g 46

47 A születéskor várható élettartam Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és az Európai Unióban M a gya rorsz g a) Az EVSZ HFA adatbázis adatai. C se horsz g L e ngye l orsz g E U -15-šk t l a ga 47

48 A népesség kormegoszlása % % 13% 21% 25% 35% 61% 67% 66% % % 14% 29% 68% 0-14 ves ves Forr s: KSH Demografiai ƒvkšnyv 2004, KSH World Population Prospects: The 2002 Revision, United Nations, New York, % 65-x ves 48

49 49

50 Testtömeg 50

51 Testtömeg v. elégedettség 51

52 Fizikai aktivitás Mo.-n A magyar lakosság: 32 % soha, semmilyen fizikai aktivitást nem végez! 26 % -a aktív csak 13 % legalább hetente 3 x (megfelelő időtartam, rendszeresség) (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) ( 52

53 Legnépszrűbb aktív rekreációs tevékenységek Séta, kirándulás, túrázás Fitnesz (aerobic, erősítés, gimnasztika) Kerékpározás Labdarúgás Jogging, futás Úszás (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) 53

54 A sportolásra fordított idő alkalmanként Alkalmanként átlagosan: perc Férfiak: 9 % -a 120 perc Nők: 5,4 % -a 120 perc 62 év felett a többség kevesebb mint 30 percet (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) 54

55 Helyszínek, azaz hol mozognak a magyarok? Otthon Nyitott sportpályákon, játszótereken Uszodákban iskolai tornatermekben, egyesületi létesítményekben Fitness, konditerem (nincs vagy nem tudja megfizetni) (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) 55

56 Motiváció 1. Egészségvédelem 2. Közösség, másokkal való együttlét lehetősége 3. Esztétikus külső (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) 56

57 Nem-sportolók indokai 1. helyen: 1. időhiány 2. nem szeret sportolni 3. egészségi problémája van 2. helyen: pénzhiány egészségi problémája van (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) 57

58 Érdekesség?! A megkérdezettek: 77, 8% - a nagyon gyakran/gyakran/néha kimerültnek érzi magát 61%-a nem igazán szeret sportolni! (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) 58

59 Kik sportolnak nagyobb arányban?! A NŐK!!! A magasabb iskolai végzettségű nők 51,4 %-a sportol rendszeresen A FÉRFIAK jelentősen elmaradnak - A legtöbbet sportoló férfiak a legalacsonyabb végzettségűek (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) 59

60 Kik sportolnak nagyobb arányban? A megyeszékhelyeken lakók Kisebb városokban lakók Budapestiek Községekben, falvakban lakók (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) 60

61 Rekreáció-minőségi élet Határozzuk meg mit jelent számunkra a Boldogság! Mi tesz boldoggá? 61

62 Páros feladat Gyűjtsünk szinonímákat! Boldogság Boldogtalanság 62

63 szószedet 63

64 Mi befolyásolja ezt? 64

65 65

66 66

67 Unalom-kimerültség 67

68 Mi befolyásolja az életminőséget? Gyűjtsünk szempontokat!

69 Mi befolyásolja az életminőséget? Biológiai alapú szükségletek Pszichés beállítottság Társadalmi kötöttségek/körülmények Tárgyak/Környezet Emberi kapcsolataink minősége 69

70 Tökéletes közérzet Kenneth H. Cooper Aerob program Pozitív Étkezési Terv Érzelmi Egyensúly 70

71 A rekreáció múltja Gyökerek: avatási szertartások Vallási, ünnepi alkalmak Ókor Középkor 71

72 Ipari forradalom- I. VH Ki a városból mozgalom! Vallási szervezetek George Williams, YMCA, YWCA Játszóterek, táborozás Alpinista Egyesületek Alpine Club London Osztrák, svájci alpinista szervezetek Mo.-I Kárpát Egyesület Hamburg evezős egyletek Párizs-Rouen kerékpár verseny 72

73 Cserkészet Robert Baden-Powel Angolszász országok Erkölcsi nevelés Táborozás, túrázás Wandervogel mozgalom : német nyelvterületek 73

74 A város élhetővé tétele Parképítési mozgalom Hyde park, Central Park, Városliget American Assiociation for Physical Education and Recreation Törvény-játszóterek építéséről Emil Hartwick : Miben szenvedünk?c. könyve Rekreációs programokkal elejét vehetjük a civilizációs ártalmaknak 74

75 Parképítések Jordán kertek Németország: Szervezetek 75

76 Tervezzük meg a számunkra rekreációs szempontból ideális várost! 76

77 Üzemi rekreáció üzemi rekreációs termek 1. Illinoi Steel Works Playground Association of America National Recreation Association 77

78 A kényelmesedő élet kihívása (A TTF-től napjainkig) Az iskolai testnevelés rekreációs irányzatai Kompenzációs felfogás (I. VH-II. VH), majd sportrekreációs irányzat Egészségügyi irányzat (angolszász országok), 1920-as évek Önnevelési irányzat Sposrtrekreációs irányzat (J. B. Nash Character Education in PE) Modern Gimnasztika (leánynevelő intézetek, zene, tánc) Keep-fit (fiúiskolák) 78

79 Üzemi rekreáció az újkorban Futószalagos gyártás- tornaszünetek Munkások idegenkednek tőle 79

80 Rekreációs Szervezetek Central Council of Physical Recreation Szabadidős tevékenységek szervezése Létesítménygazdálkodás, szakemberképzés Iskolai testnevelés 80

81 A modern sportmozgalom ki/átalakulása Modern teljesítménysport XIX. Sz. Második felében Kezdetben a sportszövetségek felelősek a mindenki sportjáért versenyzésért Majd a sport nemcsak eszköz de cél is lesz- kialakul a sportolói elit Modern Olimpiai Mozgalom 81

82 A komfortossá vált élet kihívása Tudományos és Technikai Forradalom (TTF) Mozgásszegény életmód Tömeges elhízás Egészségromlás, Civilizációs betegségek 82

83 A Sportmozgalom további szakadása A sport is Hadszíntér A két nagy politikai rendszer csatatere győzni bármi áron Szabadidősport távolodása az élsporttól 83

84 USA 50-es évekre drasztikus egészségromlás Fittségi Konferencia (Eisenhower elnök) 60-as évek Kennedy elnök: elpuhult amerikai kerékpáron a fittség felé Amerikai Fizikai Erőnlétkutató Bizottság Érdekességek: Amerikaiak 1 milliárd kg túlsúlyt cipelnek (Hannon, Lohman) Yankee Stadion átépítése 9000 ülőhellyel kevesebb lesz (+ 8 cm/ülés) 84

85 Kenneth H. Cooper Fizikai aktivitás, aerob testmozgás Pozitív Étkezési terv (PÉT) Érzelmi egyensúly (1987. A tökéletes közérzet programja ) 85

86 Táplálkozási kampányok 60-as évek szénhidrát 70-es évek hús 80-as évek dohányzás, alkohol, koleszterin 96 Clinton: egyoldalú táplálkozás (hamburger+sült krumpli super size) 86

87 Európa (Nyugat, ill. Észak) Gazdasági jólét, társadalmi méretűvé vált szabadidő Kényelmesedő élet Válaszok: 50-es évektől NSZK (Ny-Németo.) Konrad Adenauer prevenció olcsóbb mint a kórházak az egészséges életmódot,a szabadidősportot divattá teszik Golden Plan (olimpiai érmekkel egyenrangú a tömegsport) 87

88 Skandináv országok Átfogó érvényű rekreációs programok kidolgozása Norvégia a lakosság 10 %-át majd 30, végül 62%-át kapcsolják be Svédország: 5000 rekreációs csoport, 50 % ezekben mozog Finnország 4 évente testnevelési és sportfesztiválok 88

89 Kontinensen túl Sport For All Mozgalom Brüsszel, Sport for All Charta Nemzetközi Sport for All Szövetség Mo. is tag WHO program: Egészséget Mindenkinek 2000-re 89

90 Volt Szocialista országok Élsport- tömegsport Rekreáció szakok: ELTE testnevelés-rekreáció szak Szeged Testnevelési Egyetem (ma: SE-TSK) 90

91 A Rekreáció irányzatai Outdoor Fittségi Wellness Élménykereső Teljesítményelvű 91

92 Outdoor irányzat Jellemzők: Természethez köthető Gyakran alkalmi jellegű Eszközei: Hegyi-erdei Kereses Havas Vízi Légi Nem sport típusú (kertészkedés, horgászat) Célközönség: teljes életút 92

93 Egészség-célzatú Fittségi irányzat Üzemi-munkahelyi irányzat Fitnesz irányzat,sportági Wellness 93

94 Fittségi irányzat Jellemzők: Az egészség testi vonzata dominál Üzemi-munkahelyi irányzat Fitnesz irányzat Sportági 94

95 Wellness Jellemzők: Optimális egészség pozitív komponenseinek harmonikus összessége Eszközei: Fittségi: aerob típusú Fitnesz típusú Extrémbe hajló Sportági : Ütősök, labdások, kerekesek stb. 95

96 Wellness Wellness: Egészséges életmód Aerob típusú Élmény, kényeztetés Lazító, stresszoldó Célközönsége: Fittségi- fiatal felnőtt-középkorú Sportági- fiatal felnőtt-középkorú Wellness- teljes életút 96

97 Élménykereső Jellemzők- Célközönség játékok fun- Ifjúság kaland- mindenki extrém- fiatal felnőtt Eszközei Ue. 97

98 Teljesítményelvű Jellemzők: Versenyzés, pályázatok Eszközei: Tömegfutóversenyek Tömegsport versenyek Célközönsége: ifjak, fiatal felnőttek, egykori sportolók 98

99 A rekreáció nemzetközi szervezetei FISPt ( NOB Sport for All albizottság TAFISA ( WLRA ( ELRA 99

100 Hazai rekreációs szervezetek MSZSZ ( NSZSZ ( MTSZ ( MDSZ ( MEFS ( FONESZ ( 100

101 Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Sport és Stratégiai Főosztály Sport Igazgatási Főosztály Nemzeti Utánpótlásnevelési és Sportszolgáltató Intézet 101

102 Folyóiratok Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sporttudományi Szemle Semmelweis Egyetem TSK Kalokagathia Leisue Studies Association Leisure Studies 102

103 Ajánlott irodalom Kovács Tamás Attila: A Rekreáció elmélete és módszertana, Budapest, Fitness Kft. Cooper, H. Kenneth (1987): A tökéletes közérzet programja, Budapest, Sport Csíkszentmihályi, Mihály (1997) : Flow Az áramlat, Budapest, Akadémia Kiadó Csíkszentmihályi, Mihály - Jackson, A. Susan (2001) : Sport és Flow, Budapest, Vince Kiadó Fritz, Péter(2006): Mozgásos rekreáció, Rekreáció Mindenkinek 1., Bába Kiadó Földesiné, Sz. Gyöngyi - Gál, Andrea Dóczi Tamás (2008): Társadalmi riport a sportról., Budapest, ÖM Sport Szakállamtitkárság, MSTT Selye, János (1976): Stressz distressz nélkül, Budapest, Akadémiai Kiadó (Sportstratégia, A magyar Sport Intézményrendszere, Sportoló nemzet program ) 103

104 Köszönöm a figyelmet! lacza@mail.hupe.hu