Miskolci Egyetem Marketing Intézet. Miskolc - Tapolcai Gyógy - Barlangfürdı bemutatása, tevékenységének elemzése, fejlesztési javaslatok
|
|
- Győző Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Miskolci Egyetem Marketing Intézet Miskolc - Tapolcai Gyógy - Barlangfürdı bemutatása, tevékenységének elemzése, fejlesztési javaslatok Nagy Katalin Tóth Anett Miskolc, 2011
2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetı A turizmus bemutatása A turizmus kialakulásának háttere A turizmus fogalma, jelentısége A turizmus rendszere A turizmus hatásai Gazdasági hatásai Társadalmi- kulturális hatásai Fizikai hatásai Környezeti hatásai Az egészségturizmus bemutatása Az egészségturizmus típusai Gyógy-turizmus Wellness-turizmus Egészségturizmus Magyarországon Magyarország hiányosságai egy sikeresen mőködı egészségturizmushoz Egészségturisztikai fejlesztések napjainkban a Széchenyi terv keretében Miskolc-Tapolca turisztikai kínálata Csónakázó-tó Kalandtúrapark Bobpálya Vendéglátóhelyek A Barlangfürdı építésének története Barlangfürdı turisztikai bemutatása A Barlangfürdı versenytársainak bemutatása Zsóry Gyógy- és Strandfürdı Mezıkövesd Bogácsi termálfürdı - Bogács Termálfürdı Komplexum Tiszaújváros Egerszalók Gyógy- és Wellnessfürdı Hungarospa Hajdúszoboszló A Barlangfürdı tevékenységének elemzése
3 11. Fejlesztések, javaslatok Miskolc-Tapolca SWOT - analízise Összegzés Irodalomjegyzék
4 1. Bevezetı Záró dolgozatomban, az Európában egyedülálló Miskolc-Tapolcai Barlangfürdı gyógyhatásait, szolgáltatásait mutatom be, amelyek lehetıvé teszik az egészséges életmódra törekvı emberek testi és lelki felfrissülését. Annak érdekében, hogy a témához kapcsolódó eseményekkel tisztában legyek kutatásokat folytattam könyvtárban, illetve tájékozódtam internet segítségével is. Azért választottam a Barlangfürdı bemutatását, mert a társadalom egyre nagyobb része igényli az egészséges életvitelt, valamint az ország turizmusának egyre nagyobb bevételét teszi ki az egészségturizmus. Döntésemet az a tény is befolyásolta, hogy a környezetemben a Barlangfürdı a legnagyobb elismerésnek örvendı termál- és gyógyfürdı. Dolgozatom célja a programok és szolgáltatások prezentálásával minél több látogató odavonzása, valamint a lehetıségek egyre szélesebb körben való hasznosítása. Gyerekkorom legkedvesebb élményei a Barlangfürdıhöz kapcsolódnak, családommal majdnem minden héten eltöltöttünk ott egy pár kellemes órát. Záró dolgozatomban a következı témákat fogom kifejteni: Turizmus rövid bemutatása Egészségturizmus Miskolc-Tapolca bemutatás Barlangfürdı bemutatása Miskolc- Tapolca SWOT- analízise Fejlesztések 4
5 2. A turizmus bemutatása Napjainkban a turizmus világjelenség. A XXI. század kezdetekor a világ gazdaságilag fejlett régióiban a hétköznapi élet szerves része lett a szabadidı minél változatosabb eltöltése. A turizmus fejlıdése szoros kapcsolatban van a közlekedési eszközök fejlıdésével, hiszen a turizmus egyik legfontosabb kínálati eleme a közlekedés. Ennek változásai mindig megújulást okoztak a gazdaságban és a turizmusban is, persze a turizmus nem független a társadalmi és a gazdasági változásoktól sem. Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén kívüli valamennyi helyváltoztatást és tevékenységet értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, idıtartama és célterülete. Másrészt a turizmus az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi- technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. A turizmus a magyar gazdaságban jelentıs helyet foglal el. A évi statisztikai adatok szerint ezen ágazat hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez meghaladta az 5%-ot. Fontos szerepet játszhat a nemzetgazdaságban azáltal, hogy lehetıséget kínál foglalkoztatásra és serkenti a gazdasági növekedést. Ezért az országok érdekeltek a turizmus ellenırzött fejlesztésében, hosszú távú célkitőzéseinek meghatározásában. A turizmus irányítását a világ számos országában nemzeti, regionális és helyi szinten tevékenykedı, egymást kölcsönösen kiegészítı szervezetek végzik. A Magyarországot felkeresık elsıdleges célja az üdülés, kikapcsolódás, de egyre jelentısebb részt képviselnek az üzleti utazók is. Az elmúlt évtized elején a szomszédos országokból érkezı látogatók jelentıs része vásárlás céljából érkezett Magyarországra, arányuk azonban folyamatos csökkenést mutat A turizmus kialakulásának háttere Napjaink turizmusának alapjait az ipari forradalom teremtette meg, azelıtt a turizmus a felsı szők réteg elıjoga volt. Az ipari forradalom társadalmi és gazdasági változásai tették lehetıvé szélesebb rétegek bekapcsolódását a turizmusba. A mai turizmus keretfeltételei a XX. század második felében alakultak ki, mert ekkor terjedt el a tömegturizmus. Bár a turizmus különbözı formái (olimpiák, sportturizmus, zarándokturizmus), már az ipari forradalom elıtt, elıbbi az ókori görögök idejében, utóbbi 5
6 a középkorban is ismertek voltak, azonban a turizmus fogalmának meghatározásával csak a XX. század elején próbálkoztak elıször. A turizmus csak néhány évtizede vált önálló kutatási témává annak ellenére, hogy egyes formái ısidık óta léteznek. A földrajztudósok és közgazdászok már az 1930as években felfigyeltek a turizmus fejlıdésére és ez az érdeklıdés a második világháború után fokozódott. A társadalomtudományok csak az 1970-es évektıl kezdve foglalkoznak komolyabban a témával. Az elmúlt évtizedekben rengetegen kezdték el kutatni a turizmus eredetét, fogalmát, rendszerét és minden más velejáróját óta létezik a turizmus világszervezete, késıbb WTO, melynek elıdje a Hivatalos Idegenforgalmi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IUOTO) volt. Az európai Parlament január 18-i határozata szorgalmazza az EU turizmuspolitikájának kidolgozását és elfogadását, aláhúzva, hogy a turizmust stratégiai fontosságú gazdaságfejlesztési prioritásnak kell kitenni és mint gazdasági ágazatnak sajátos státuszt kell számára biztosítani. Az EU jelenleg nem rendelkezik kompetenciával a turizmus területén, ezért az ezzel kapcsolatos tevékenységeit a széttöredezettség jellemzi A turizmus fogalma, jelentısége Jelenleg a Turizmus Világszervezete és az Interparlamentáris Unió 1989-ben megfogalmazott definíciója tekinthetı a legismertebbnek, miszerint a turizmus magába foglalja a személyek lakó és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, mint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. Ezt a definíciót a Hágai Nyilatkozat elsı alapelve határozta meg és ezen az idézeten kívül még kiemelte, hogy a turizmus egyúttal egy lényegi cselekvést is jelent az egyéni szabadidı hasznosításának lényeges formájává vált, továbbá fontos közvetítıje a politika, gazdasági, kulturális kapcsolatoknak, valamint a turizmus mindnyájunk ügye kellene, hogy legyen. A jelenkori társadalmakban az élet minıségének következménye és egyik meghatározó tényezıje is egyben. A turizmus fejlıdését számos tényezı segítette elı. A fejlıdı országokban a szolgáltatási szektor a hagyományos ágazatok rovására megerısödött, növekedett a szabadidı, a fizetett szabadság és a felgyorsult világ miatt az emberek ezt egyre igényesebben akarják eltölteni. A nemzetközi turizmus nagymértékbe hozzájárul a fejlıdı országok devizabevételéhez és ez különösen azokban az országokban jelentıs, amelyek más erıforrásokkal nem 6
7 rendelkeznek. Ezért ezekben az országokban nagy hangsúlyt fektetnek a turizmus fejlesztésére. Vannak olyan országok, amelyek a turizmus nyújtotta gazdasági elınyöket hangsúlyozzák, amely befoltozza a külkereskedelmi mérlegek hiányát, növeli a külföldi devizabevételeket, munkahelyeket teremt. A turizmus pártolói szerint a turizmus hozzájárul a természet és a kulturális örökség megvédéséhez, a népek közeledéséhez, a béke fenntartásához. Azonban vannak olyanok, akik ezeknek pont az ellenkezıjét állítják, hogy a turizmus szezonális és szakképzettséget nem igénylı munkahelyeket teremt, tönkreteszi a környezetet, a fogadó közösségek kultúráját. Tehát egyesek pártolják a turizmust, mások ellenzik A turizmus rendszere A turizmus egy komplex társadalmi jelenség. Rendszere, amely a keresletet jelentı turistát, valamint a kínálatot megtestesítı turisztikai szektort foglalja magába, dinamikusan változik és nyílt rendszerként kölcsönhatásban áll a társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági, természeti és technológiai környezet elemeivel. A turizmus és a környezet között kölcsönös függések rendszere alakul ki, tehát a környezet egyes tényezıi befolyásolják a turizmus fejlıdését, a turizmus pedig visszahat a környezetére. A turizmus rendszerének két alrendszere a kereslet (turista) és a kínálat (turisztikai termék) között a kapcsolatot a fogadó területrıl a turista felé irányuló marketing, a közvetítıszektor tevékenysége, valamint a turistának a küldı területrıl a fogadóterületre történı utazása hozza létre A turizmus hatásai A turizmus hatásai közül a gazdasági hatásokat tartják a legfontosabbnak, hiszen a turizmus mára az egész világon a legjelentısebb iparággá vált. Nagymértékben hozzájárul az országok, valamint régiók gazdaságához és néhol ez az egyetlen gazdasági tevékenység. A Manilai Nyilatkozat a Világturizmusról megállapítja, hogy a turizmus azért számít alapvetı tevékenységnek a nemzetek életében, mert gazdasági hatásokon túl közvetlen hatást gyakorol az egyes országok kulturális, társadalmi életére is. 7
8 Gazdasági hatásai A turizmus gazdasági hatásait úgy lehet meghatározni, mint a küldı és a fogadó területek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági struktúrájában, a turizmus fejlıdése következtében végbemenı változásokat (Puczkó- Rátz, 1998). Ebben az értelemben a gazdasági hatásokat megkülönbözteti a társadalmi- kulturális és fizikai hatásoktól az, hogy a fizikai hatások szinte csak a fogadó területeken érvényesülnek. A turizmusnak számos olyan tulajdonsága van, amely megkülönbözteti más iparágaktól, az egyik legfontosabb ilyen tulajdonság, hogy a turizmus láthatatlan exportnak tekinthetı, mert maga a turisztikai termék egy szolgáltatás, tehát megfoghatatlan, szállíthatatlan. A turisztikai kereslet szezonalitása párosulva a szolgáltatásoknak azzal a jellemzıjével, hogy nem raktározhatóak, azzal a következménnyel jár, hogy a turizmusban mőködı vállalatoknak a turista- szezon ideje alatt kell megteremteni az egész éves nyereséget. A turizmust a pozitív gazdasági hatások alapján ítélik meg, és ezért fejlesztik, illetve támogatják a kormányok is. A pozitív gazdasági hatások teremtik meg a lehetıségét, hogy olyan környezetre pozitív hatást gyakorló tevékenységeket is elvégezzenek, amelyekre egyébként nem lenne forrás. Munkahelyteremtésen kívül pozitív hatásai között jelenik meg az infrastruktúra fejlesztése, a hozzájárulás a GDP-hez, a regionális fejlıdés kiegyenlítése, a gazdasági szerkezet változása, a devizabevételek növekedése, adóbevételek növekedése, pótlólagos vásárlóerı stb. Negatív gazdasági hatásai között szerepelhet a szezonális foglalkoztatottság, a migráció, az infláció, az árfelhajtás, függıség kialakulása, a hagyományos tevékenységek eltőnése és a feketegazdaság Társadalmi- kulturális hatásai A turizmus társadalmi- kulturális hatásának fogalmát úgy lehet meghatározni, hogy az érintettek (helyi lakosok, helyi szervezetek, vállalkozások) életminıségében bekövetkezett változás (Boothroyd, 1978). A hatásokat különbözı szinten (egyéni, családi, közösségi, regionális, nemzeti) vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyes hatások különbözı módon befolyásolják az egyes szinteket. Lehet olyan pozitív hatás, ami az egyénnek jó, de a család széteséséhez vezet az eltérı gondolkodás miatt, vagy a gazdaságot átmenetileg negatívan érinti. A társadalmi- kulturális hatásokat nagymértékben meghatározza a helyiek és az oda látogató turisták közötti kulturális távolság és a turizmus fejlettségének szintje. A turizmus 8
9 jelentıs hatással lehet a népességre, a munkaerıpiacra, a közösség jellemzıinek változására, az egyénekre és a családokra, valamint a kulturális erıforrásokra Fizikai hatásai A turizmus hatással van a minket körülvevı világra. Fizikai hatásainak vizsgálatakor két részre osztjuk a környezetet: természeti környezet: tartalmazza a fellelhetı élettelen természeti erıforrásokat, az élıvilágot, illetve a tájképi formát (Puczkó- Rátz, 1998) épített környezet: magába foglalja mindazt, amit az ember mesterségesen telepített, épített az adott területre (Puczkó- Rátz, 1998) Környezeti hatásai A környezeti hatások is több szempont szerint csoportosíthatók. Azaz: helyi, illetve globális hatások visszafordítható és visszafordíthatatlan hatások közvetett és közvetlen hatások pozitív és negatív hatások A gazdasági hatásokkal ellentétben a környezeti hatások körül általában a negatívakat tulajdonítják a turizmusnak. Azonban elınyös is lehet: védett területek kialakítása környezettudatosság terjedése természeti értékek felismerése környezet megtisztulásához való hozzájárulás helyi infrastruktúra fejlıdése Negatív hatások: víz és levegıszennyezés geológiai hatások hatások az állat- és növényvilágra szemétlerakás ökológiai rendszerek természeti katasztrófák földhasználati problémák 9
10 3. Az egészségturizmus bemutatása A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvı ágazat. Gazdasági jelentıségét jelzi, hogy 1999-ben a világon megtermelt GDP-nek közel 12%-a a turizmusból származott és mintegy 200 millió ember foglalkoztatását biztosította. A turizmus jelentıségét és sajátosságát az adja, hogy egyidejőleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. Az egyik legjelentısebb húzóhatással rendelkezı ágazat, amely elısegítheti az elmaradott térségek gazdasági felzárkózását a természeti és kulturális értékek megırzését, hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását Rohanó világban élünk ahol nap, mint nap meg kell felelnünk a család, munkahely, iskola, egyszóval a környezetünk által diktált tempónak, elvárásoknak. Ez a felgyorsult életvitel jobban igénybe veszi szervezetünket, mint gondolnánk. Stressz, fáradékonyság, idegi, szellemi és fizikai kimerültség, rendszertelen táplálkozás, mozgáshiány, mindennapi tényezık, szerves részei életünknek. Észrevétlenül viszont súlyosabb következményekhez, betegségekhez vezethetnek. Igaz, a gyógyászat technikája még soha nem volt olyan kifinomult, mint manapság, mégis egyre többen alkalmazzák újra az évezredes egészségvédı módszereket. A szakértık szerint az emberek mostanában kezdenek szembesülni azzal, hogy a gyógyszereknek bármennyire hatásosak is számos kellemetlen mellékhatása van. Sokan már nem hisznek az orvostudomány mindenhatóságában és ısi, természetes módszerekkel próbálják fenntartani ideális testi, lelki közérzetüket. Világszerte egyre többen ismerik fel az egészséges életmód jelentıségét, a betegség- megelızés fontosságát. Elıtérbe kerülnek a természetes gyógymódok, melyek mellékhatások nélkül képesek elısegíteni a gyógyulást. Az egészséges életmód társadalmi felértékelıdése és általános terjedése következtében világszerte az egészségturizmus, a hagyományos gyógyászati kezelésre épülı gyógyturizmus, valamint a betegség megelızésére, az egészséges életmódra és az egészség karbantartására, mint élményre támaszkodó wellness-turizmus gyors növekedése figyelhetı meg. Az európai gyógyfürdık egyesületének adatai szerint, amely alapvetıen a hagyományos, gyógyászati fürdıkre vonatkozik az európai fürdıhelyeken évente mintegy 20 millióan fordulnak meg. A fürdıhelyeken a vendégek összesen közel 120 millió éjszakát töltenek el, átlagosan tehát minden vendég 6 éjszakát tölt egy- egy fürdıhely látogatása során. 10
11 A gyógy- és termálforrásokra épülı turisztikai piac azonban ennél jóval nagyobb mérető. Az 1990-es évtized nagy trendváltozása, hogy a hagyományos, gyógyászati kezelésre épülı gyógy és termálturizmus mellett, vele versenyre kelve, egyre inkább az egészség megırzését szolgáló, kikapcsolódási és (fel)üdülési élményeket nyújtó wellness- turizmus kerül elıtérbe. Az egészségturizmusnak ez a gyorsan fejlıdı és növekvı ága pedig ma már sok országban több látogatót vonz, mint a hagyományos gyógyászati turizmus. 4. Az egészségturizmus típusai 4.1. Gyógy-turizmus Gyógy-turizmus alatt értjük, ha a turizmusban részt vevı egyén szabadidejét felhasználva egészségének helyreállítása, megóvása vagy megtartása érdekében természeti gyógytényezıvel rendelkezı helyen, orvosi irányítással, ellenırzéssel, rendszeres gyógyászati kezelésben részesül. A gyógy-turizmus az igénybe vett gyógy-tényezı alapján lehet gyógyvízre épülı és klimatikus. Gyógyvízre épülı gyógy-turizmus célhelye a gyógyfürdı. A gyógyfürdık többségükben mozgásszervi megbetegedések gyógyítását szolgálják. Ezen kívül gyomor-, szív- és nıi betegségek gyógyítása céljából is felkeresnek gyógyfürdıket. A gyógyforrásokat nemcsak fürdés céljából, hanem egyes gyógyhatások esetén- ivókúra céljára is felhasználják. Klimatikus gyógy-turizmus napjainkban légzıszervi megbetegedések, további idegkimerülésben szenvedık gyógyítására szolgál. A klimatikus gyógyhelyek különösen a tbc-s megbetegedések gyógyításában játszottak fontos szerepet, napjainkban ennek jelentısége sajnos a betegség újbóli terjedésének növekszik. A klimatikus gyógyhelyeken létesített rekreációs központban az ideg- fáradtságban szenvedıket kezelik. A klimatikus gyógy-turizmus másik formája a speciális mikroklímával rendelkezı barlangok gyógyulás céljaira való felhasználása, amelyeket elsısorban légzıszervi megbetegedésben szenvedık veszik igénybe. 11
12 4.2. Wellness-turizmus A wellness nem más, mint az egészséges életmód újszerő megközelítése, egy olyan tudatosan választott életforma, ahol a fittség harmonikus fejlesztése mellett a test és a lélek egyensúlyának megteremtése a fı cél. A wellness- turizmus nevezhetı az egészség, illetve gyógy-turizmus egy továbbfejlesztett változatának, mivel a klasszikus gyógy-turisztikai szolgáltatások mellett bıvülı kínálattal találkozhatunk. A teljes wellness-programot hét alapelem alkotja, ezek közül az elsı egészségfejlesztı módszerekbıl áll. Salaktalanítás, reform- és vegetáriánus táplálkozás, különféle masszázsok és reflexterápiák, vízkúrák, gyógynövények használata, akupunktúrás kezelésen való részvétel és oxigénterápia, illetve légzı gyakorlatok végzése. Míg a komplett wellness-program elsı pontja a testi egészség megırzésében segít, a második a szellemi és spirituális fejlıdést helyezi elıtérbe, a keresztény értékekbıl, a távol- keleti bölcsességekbıl és az ısi archaikus szellemiségbıl egyaránt merítve. A harmadik pont a lelki harmóniához visz közel minket, lelki gyakorlatok, meditáció és mővészetterápiák segítségével. Az ép testben ép lélek kifejezés gyakorlati megvalósítását segíti a wellness- program negyedik pontja, a dinamikus, statikus és nyújtó fitness gyakorlatok. Az elıbbieken túl pedig a teljes wellness- program része még a szépségápolás, természetes kozmetikumok segítségével, a szociális kiegyensúlyozottság elısegítése, kirándulásokkal és színházlátogatásokkal, valamint a környezettudatos természet közeli életmód. A felmerülı igény e szolgáltatások iránt, új lehetıséget teremtett a kereskedelem, idegenforgalom, szálloda és vendéglátás terén. Sorra nyílnak a fitness termek, salátatáborok, szépségfarmok, de ezek a kereskedelmi egységek csak egy-egy területre szakosodnak. A gyógy- és wellness szállodák egyre bıvülıbb szolgáltatásaikkal magukba foglalják egy helyen, igényes környezetben mindezt, amiért nem is olyan rég még be kellett járni a fél várost. Minden korosztály igényeit képviselik különbözı program-csomagokkal (szépségkúrák, egészségmegırzı- kondicionáló programok, kezelések), ezáltal egy magas szintő, összetett szolgáltatási rendszert kínálnak a társadalom különbözı rétegeinek. 12
13 5. Egészségturizmus Magyarországon Magyarországon elsıdlegesen a termál- és gyógy-turizmus tekinthetı jövedelmezınek, mivel viszonylag hamar felismerték ezeknek a természeti forrásoknak a jótékony hatását, ezért ez fejlıdik a legrégebben. A föld mélyébıl feltörı meleg vizet hasznosítja a termálfürdı és a ráépülı termálturizmus, míg a kellı mennyiségő és összetételő ásványi sókat tartalmazó gyógyhatású vizeket a gyógyfürdı és a ráépülı gyógy-turizmus. A termál- és gyógyfürdıkben rendelkezésre állnak a különbözı gyógykezelések, amelyeket az oda látogató turisták vesznek igénybe. A gyógyvizek és a gyógyiszapok alkalmazhatók fürdıkúraként, ivókúraként, inhalálásra, fogínyzuhanyként, továbbá ismertek z iszappakolás, a fizikoterápiás eljárások, amelyeket kiegészítenek a gyógy-masszázzsal és a gyógytornával. Hazánk területének közel négyötödén találhatunk hévizet, vagyis a hazai elıírások szerint 30 C- nál magasabb hımérséklető forrásokat és kutakat. Ez az adottság annak köszönhetı, hogy Magyarországon a felszíntıl a mélybe haladva 100 méterenként átlagosan 5 C- kal növekszik a hımérséklet. Az országot magába foglaló Kárpát- medencében a földkéreg mintegy 10 km-rel vékonyabb a világátlagnál. A vékony, mindössze km vastagságú földkéreg miatt pedig a forró magma közelebb van a felszínhez, így a kéregben rejtızı hévizek is magasabb hıfokúak. Magyarországon jelenleg 1289 hévíz kutat tartanak nyilván. Ebbıl közel 140 településen, mintegy 270 kút szolgál fürdési célokat. A gyógyászati hasznosítás azonban ennél már jóval szerényebb, hiszen hazánkban mindössze 40 gyógyszálló mőködik, gyógyfürdı minısítéssel pedig csak 35 fürdı rendelkezik. A hasznosítatlan hévízkutak tehát hatalmas, ma még kiaknázatlan lehetıséget nyújtanak. Hazánkban ma mintegy 350 közfürdıben több mint 1200 fürdımedence, amelyeknek természetesen csak kisebb hányada használ termálvizet. A medencéknek azonban mindössze egyharmada felel meg a modern egészségügyi és technológiai követelményeknek, többségük átépítésre, korszerősítésre szorul. Magyarországon jelenleg a gyógy- és termálturizmus szabályozása csupán a gyógyfürdık egészségügyi szabályozására korlátozódik. Hasonlóképpen nehézségeket okoz a gyógyfürdıi kezelések egészségbiztosítási elszámolása. Többek között ezt jelzi, hogy a gyógyfürdıi kezelések támogatására költött összeg az elmúlt tíz év átlagában nem haladta meg a gyógyszertámogatás 1-1,5%-át. Ez pedig nemcsak a magyar lakosság fıként az idısek és nyugdíjasok - gyógyulási lehetıségeit korlátozza, hanem veszélyezteti a külföldi 13
14 vendégforgalom jövıjét is. A biztosítási támogatás hiánya csökkenti a belföldi keresletet, az alacsony belföldi kereslet pedig akadályozza a nemzetközileg is versenyképes kínálati struktúra kiépülését. Magyarországon a gyógy- és termálvizekre támaszkodó egészségturizmusban rejlı lehetıségek a kedvezı természeti adottságok ellenére ma még javarészt kihasználatlanok. Amíg hazánkban az egészségturizmus döntıen a klasszikus gyógyszolgáltatásokra és az idısebb korosztályokra épül, addig ebben az ágazatban Európa szerte a szolgáltatások széles és szervezett kínálatával a több generációt is megcélzó, komplex fejlesztés került az elıtérbe Magyarország hiányosságai egy sikeresen mőködı egészségturizmushoz nem áll rendelkezésre a kiegészítı, több generáció fogadását is lehetıvé tevı egészségturisztikai szolgáltatások kínálata hiányzik az egészségturisztikai szolgáltatások, a szükséges alap és a turisztikai infrastruktúra, valamint a települési környezet turisztikai célú összehangolt fejlesztése a marketingtevékenység többnyire nem veszi kellıen figyelembe a célcsoportokat, a fejlesztésben és a marketingben egyaránt hiányzik a regionális szemléletmód hiányzik a projektszemlélet, ami egészségturisztikai fejlesztésnél tekintve, hogy a beruházások rendkívül tıkeigényesek és csak hosszútávon térülnek meg alapvetı jelentıségő hiányzik ma még a tartós állami szerepvállalás, ami a hazai egészségturizmus nemzetközi versenyképességének megteremtéséhez nélkülözhetetlen Egészségturisztikai fejlesztések napjainkban a Széchenyi terv keretében A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja hat alprogramra épül: gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram konferenciaturizmus fejlesztési alprogram tematikus parkok (élményparkok) fejlesztési alprogram kastély és várturisztikai alprogram turisztikai információs rendszerek fejlesztési alprogram egyéb minıségi turisztikai termékek fejlesztésének alprogramja 14
15 Dolgozatom témájához a gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram tartozik, ezért a következıkben ennek részleteit mutatom be. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram egy nemzetközileg is versenyképes adottságnak a jelenleginél jóval hatékonyabb turisztikai kihasználását célozza meg. A program céljai: hazánk turisztikai bevételeinek növelése a gyógy és termálturizmus által új célcsoportok megnyerése a jelenlegi egy-generációs helyett három generációs célközönség bevonása nemzetközi szinten is tartósan versenyképes termék fejlesztése a gyógy- és termálturizmus terén komplex szolgáltatási csomagok kialakítása minıségi és exkluzív befektetések támogatása, versenyképes lehetıségek biztosítása a turisztikai szezon megnyújtása 15
16 6. Miskolc-Tapolca turisztikai kínálata Tapolca a természeti szépségekben bıvelkedı Hejı patak völgyében, a Bükk hegység keleti részében helyezkedik el. Észak- Magyarország egyik legjelentısebb, legismertebb üdülıhelye. A városrész sajátos mikroklímával rendelkezik, tiszta a levegı, magas a páratartalom, friss kiegyensúlyozott az éghajlat. Miskolc- Tapolca már a török idıkben fürdıhely volt. Virágkorát a XIX. század elején élte, amikor Magyarország elvesztette a Kárpátok vonulatában kiépült híres üdülıhelyeit és a belsı- magyarországi fürdı- és üdülıhelyek kiépítésére koncentrált. A szocializmus évei alatt fıleg a strand vonzerejének hatására, csoportosan látogatták szlovák, lengyel és orosz vendégek. A hazai ifjúsági- és SZOT üdültetések színhelye volt. Turisztikai vonzerejét tekintve Miskolc város fı attrakciója, a városba látogatók, bármilyen szakmai programon résztvevık számára mindig programpont volt Tapolca bemutatása. Szerepe abban is jelentıs volt, hogy hétvégeken rendszeresen benépesítették a miskolci gyermekes családok és este a fiatalság. I.kép: Miskolc- Tapolca 16
17 6.1. Csónakázó-tó Az ıspark és a közepén elhelyezkedı tó a látogatók sétáinak kedvelt helye. A tó egykori kiterjedésének már csak töredékét foglalja el, felületi nagysága közel négyzetméter. A tó körül több helyen a tavat övezı fák között a tóra nézı padokkal kellemes pihenıket alakítottak ki, amelyek ideális sétahellyé teszik a helyet nemcsak az idısebb korosztály, hanem például a természet közeli, idilli környezetre vágyó fiatal párok számára is. A park melletti uniós szabványoknak is megfelelı, természetes anyagok felhasználásával épült, korszerő játszótér és a bringó-hintó kölcsönzı alkalmassá teszi a helyet, hogy kisgyermekes családok is eltölthessenek itt egy kellemes délutánt. II.kép: Csónakázó-tó 6.2. Kalandtúrapark Igazi látványosság a Kalandtúrapark, Magyarország legnagyobb, természetes környezetben kialakított kötélpályarendszere. A pályarendszer mintegy ezer négyzetméteren helyezkedik el, 25 akadálypálya, valamint egy 50 méter hosszúságú tiroli csúszda teszi varázslatossá. III.kép: Kalandtúrapark 17
18 6.3. Bobpálya Különleges élményt kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt a csónakázó-tó szomszédságában található, mintegy 800 méter hosszú, télen- nyáron üzemelı alpesi bobpálya. Az erdı fái közt kanyargó pálya igencsak megemeli az utasok adrenalin szintjét, ugyanis a fákhoz közel, teljesen biztonságban száguldanak a bobok. Mindenki maga szabályozza a sebességet, még sincs két egyforma lecsúszás. Az országban egyedülállóan a nyári szezonban este, villanyfénynél is száguldhatnak a pályára látogatók. IV.kép: Bobpálya 6.4. Vendéglátóhelyek A legtöbb szálloda és panzió étteremmel rendelkezik és áll a vendégek rendelkezésére. Mindezek mellett, fıleg a strand és a Barlangfürdı közelében számos vendéglátóhely (Anna- terasz, Hotel Kitty, Kikelet Club Hotel, Kis- Anna halászkert stb.) büfésbódé és ajándékárusító kisház kínálja termékeit. A Barlangfürdı területén belül a Termálbüfét vehetik igénybe a fürdızı vendégek. Az éttermek szinte mindegyike rendelkezik kültéri terasszal, kerthelyiséggel és nem dohányzó résszel vagy helyiséggel. Éjszakai szórakozóhelyként az East Side, a jelenleg nem mőködı Juno Hotel földszintjén üzemelı Juno Disco és Bár említhetı meg, a vele szemben mőködı Red Line, valamint a 18
19 Régitapolcai úton mőködı Blue night bár és a Green Gecko. Ezek elsısorban a tinédzser és fiatal vendégek szórakozóhelyei. V.kép: Hotel Kitty VI.kép: Kikelet Club Hotel 7. A Barlangfürdı építésének története A Barlang- és gyógyfürdı nemcsak Magyarországon, de Európában is párját ritkítja. Természetes barlangfürdıként világon is egyedülálló. Rendkívülisége a csodálatosan szép barlangjáratoknak és az ott elıforduló nagy mennyiségő termálvíznek köszönhetı. A barlang és a termálforrás már ısidık óta ismert, de Tapolca fürdıhellyé válása csak a török uralom után kezdıdött meg. Görömböly apátja 1711-ben vetette fel a fürdıhely kiépítését, 1717-ben a tapolcai apátság vagyonfelmérésében olvasható elıször a fürdı üzleti célokra történı hasznosításának terve, javaslata. Az építkezést 1723-ban rendelték el. A század közepére a fürdıhelyet elhanyagoltál, az épület is leomlott. Csaknem egy évszázadot kellett várni a fürdıkultúra újabbi felvirágzására ben az új görömbölyi apát felújítatta és kibıvítette a fürdı épületét. Ekkor épült a gazdagabb fürdıvendégek számára az elsı fedett medence, még a barlangon kívül. A XX. században a terjeszkedı Miskolc megvásárolta a területet a görög- katolikus egyháztól, nemcsak a termálvíz, hanem a hideg vizes források miatt is, melyek napjainkban is a város vízellátásának felét fedezik. Létrejött a Miskolci Vízmő. A késıbbiek során több nyilvános fürdıt is nyitottak ben Tapolcát hivatalosan üdülıhellyé nyilvánították ben kezdték meg egy teljesen új fürdıház építését. A termálfürdıt 1941-ben nyitották meg, de csak 1959-ben került sor a Tavas- barlang barlangfürdıvé való alakítására ben a Miskolc- tapolcai Termál- Barlangfürdıt gyógyfürdıvé nyilvánították. A fürdı vize kalcium-magnézium- hidrogén-karbonátos termálvíz, mely nyomokban tartalmaz metabórsavat, metakovasavat, jódót, brómot, valamint szabad szén-dioxidot és oldott oxigént. A gyógyhatású vízzel párosul a barlangi klíma jótékony hatása is. A barlang 19
20 levegıje tisztább, mint a környezetéé, a látogatók tehát többszörös gyógyhatást élvezhetnek. VII.kép: A Barlangfürdı régen 8. Barlangfürdı turisztikai bemutatása Miskolc- Tapolca vitathatatlanul legnagyobb turisztikai attrakciója a Gyógy- és Barlangfürdı. A Barlangfürdı, amely szinte májusban történt megnyitása óta, Miskolc- Tapolca talán legtöbb turistát vonzó létesítménye, megnyitásának évében az európai fürdıhelyek rangsorában az elıkelı harmadik helyet nyerte el. A fürdı egész Európában egyedülállónak számít. Vize ugyanis nem tartozik az általánosabban elıforduló, magas sótartalmú melegebb gyógyvizekhez. Relatív sótartalma egészen alacsony, nem éri el az 1000 mg/l-t sem), viszont a karsztvizekhez képest szokatlanul meleg. Vízhımérséklete C között ingadozik, átlagosan 30 C. fı különlegességét azonban nem a víz adja, hanem az a tény, hogy a létesítménynek természetes úton kialakult barlangrendszer ad otthont, amelynek vizét is megtartották eredeti állapotában, ahogyan az a föld mélyébıl feltör ben a Miskolc- tapolcai Termál- Barlangfürdıt gyógyfürdıvé nyilvánították. VIII.kép:A Barlangfürdı kívülrıl 20
A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk
RészletesebbenKöszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.
Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága
RészletesebbenAz európai termálvízkincs mennyisége a termálkutak száma. alapján. Egészségturizmus szakirány. 2 dia
2. témakör: Gyógy- és wellness szállodák piaci helyzete és a gyógyszolgáltatások köre Magyarországon Marketing-Menedzsment feladatok Idegenforgalmi és szálloda szak, levelezı tagozat, IV. évfolyam Egészségturizmus
RészletesebbenA TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG Némediné Dr. Kollár Kitti Gödöllő, 2017. A turizmus
Részletesebbenkötıdıen ( ) I.
Az egészségturisztikai fejlesztések hazánkban 1950-tıl napjainkig Marketing-Menedzsment feladatok Idegenforgalmi és szálloda szak, levelezı tagozat, IV. évfolyam Egészségturizmus szakirány Turisztikai
RészletesebbenMiért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 11. elıadás
Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás
RészletesebbenKARCAG VÁROSI GYÓGYVÍZŰ STRANDFÜRDŐ ÉS KEMPING
KARCAG VÁROSI GYÓGYVÍZŰ STRANDFÜRDŐ ÉS KEMPING 5300 Karcag, Forrás u. 3., Tel: (06-59) 312-035 Email: nkvizkft@externet.hu Web: www.nkvizkft.hu A város nyugati részén található a Városi Gyógyvizű Strandfürdő,
RészletesebbenÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL
ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL Az üdülést igénybe veheti: a Szövetség tagsága, a tagok hozzátartozói (férj, feleség, élettárs és maximum két nem nagykorú unoka), valamint
RészletesebbenA térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás
A térség egészség turisztikai lehetıségei Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás Egészség turizmus Minden az egészséggel kapcsolatos utazás, melynek során a látogató alapvetı motivációja
RészletesebbenSAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenAz orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete
Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését
RészletesebbenJászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen
Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt
RészletesebbenOrosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek
Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés, Szeged-július 2-4 Készítette: Dedák Angéla, elnök
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 11. elıadás
1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt
RészletesebbenHosszabb távon ebben a felsıoktatás
ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai
RészletesebbenKözlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme
RészletesebbenAz egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata
Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Egészségturizmus Az egészséggel
RészletesebbenTurizmus társadalmigazdasági
1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági
RészletesebbenBalatonfüredi Turisztikai Egyesület
Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
Részletesebben1.. 3.. (1) A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul:
Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 16/2014.(XI.13.)önkormányzati rendelete a Fürdő belépőjegyek és szolgáltatási díjak 2015. évi megállapításáról.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete
RészletesebbenA regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató
A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató Balaton régió jövıje a TDM A turisztikai kínálatot ma már regionális, de minimum
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenA szálloda és magánbiztosító együttmőködésének létrehozása, lehetıségei
A szálloda és magánbiztosító együttmőködésének létrehozása, lehetıségei Marketing-Menedzsment feladatok Idegenforgalmi és szálloda szak, levelezı tagozat, IV. évfolyam Egészségturizmus szakirány Danubius
RészletesebbenKereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit
Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse
RészletesebbenA bánki Tó Hotel épületének bővítése, wellness szolgáltatások, sport- és szabadidőközpont kialakítása a projekt bemutatása
A bánki Tó Hotel épületének bővítése, wellness szolgáltatások, sport- és szabadidőközpont kialakítása a projekt bemutatása A fejlesztés az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési
RészletesebbenTurizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.
Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenEgészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel
Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:
Részletesebben1.. 3.. A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul:
Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 26/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet a Fürdő belépőjegyek és szolgáltatási díjak 2014.évi megállapításáról. A Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete
Részletesebben2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2011. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRİL
TÁJÉKOZTATÓ A 2011. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRİL Nyugdíjasklubok és Idısek Életet az éveknek Országos Szövetsége (Budapest, 1053 Királyi Pál u. 20. I/3., tel/fax: 06/1/327-0118, email: nyugszov@hu.inter.net)
Részletesebben08/27/11 - Budapesti gyógyfürd?k - Széchenyi, Gellért, Szent Lukács gyógyfürd?
Page 1 of 5 08/27/11 - Budapesti gyógyfürd?k - Széchenyi, Gellért, Szent Lukács gyógyfürd? A gyógyturizmus részeként fontos szerepet töltenek be a budapesti gyógyfürd?k. Budapest, amely 1930 óta már a
RészletesebbenELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester
ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.
Részletesebben2012.10.14. 2. Specializáció személyi költségei. 5. Specializáció mutatószámai
6.22. Specializáció költségei Specialization Cost 1. Specializálódott tevékenységek Szolgáltatás kapacitások 2. Specializáció személyi költségei Élımunka igény 3. Közvetlen anyagi költségei Anyagi költségek
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenBUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
Részletesebben2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei
Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,
RészletesebbenGyógyfürdő (fürdőszolgáltatások) -árjegyzék (Ft-ban)
2016. január 01. 07:00 Gyógyfürdő (fürdőszolgáltatások) -árjegyzék (Ft-ban) Belépőjegyek 01.01-06.30 és 09.01-12.31 07.01-08.31 Fürdőbelépő 1.900,- 2.300,- Kedvezményes fürdőbelépő (gyerek, diák, nyugdíjas)
Részletesebben1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.
o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai
Részletesebben2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
RészletesebbenÚjvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.
A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben
RészletesebbenÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN KÉPZÉSEK A TERMÁLTURIZMUS TERÜLETÉN Dr. habil. Könyves Erika Ph.D tanszékvezetı egyetemi docens Debreceni Egyetem AMTC GVK Turizmus vendéglátásmenedzsment
Részletesebben1.. (1) A fürdő belépőjegyek és szolgáltatások díjait a rendelet melléklete tartalmazza
Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 26/2015.(XII.15.)önkormányzati rendelete a Fürdő belépőjegyek és szolgáltatási díjak 2016. évi megállapításáról.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete
RészletesebbenSzállodákról általában
Szállodákról általában A szálloda vagy másképpen hotel az otthonuktól átmeneti idıre távol levıknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt. Korábbi akadémiai
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenBorturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület
Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenBeledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5
RészletesebbenNemzeti turizmusfejlesztési stratégia
Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2018. 12. 13. http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/term_alapoz%c3%b3_ism/8.%c3%b3ra_tv.alapoz% C3%B3_ism_nemzeti_parkjaink_1_02.pdf Nemzeti
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenI. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenPolgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)
Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában
RészletesebbenMegalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának
Megalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának innovációs potenciálja bemutatásán keresztül Észak-alföldi
RészletesebbenA területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja
A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900
RészletesebbenMiért érdemes Tourinformnak lenni? Kertész Krisztina Tourinform Koordinátor Magyar Turizmus Zrt.
Miért érdemes Tourinformnak lenni? Kertész Krisztina Tourinform Koordinátor Magyar Turizmus Zrt. vagy egyéb informáci ciós s iroda? vagy egyéb információs iroda? Közös a cél A hazánkba érkezı turisták
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenINFORMÁCIÓS MEMORANDUM
INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér
RészletesebbenA munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv
A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés
RészletesebbenÚj Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013
RészletesebbenÉLMÉNYUTALVÁNY. Gyógyulás és Pihenés
ÉLMÉNYUTALVÁNY HOTEL FORRÁS*** Zalakaros 4 nap/3 éj szállás 2 fő részére kétágyas erkélyes összkomfortos szoba félpanziós ellátás (büféreggeli és 3-fogásos vacsora) fejenként 4 kezelés gyógyászati részlegünkön
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT
Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó
RészletesebbenA fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia Tartalom A kutatás háttere és
RészletesebbenBorturisztikai szolgáltat
Borturisztikai szolgáltat ltatások minısítési si rendszere Mi a borút? Összetett turisztikai termék: Sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik Szervezett egységben (hálózatban) mőködik Piacra jutását közösségi
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenAz Aqua-Palace vízipalota 15.000 m 2 -en. egyedi hangulattal, rendkívül széles. szolgáltatási kínálattal egész évben
Az Aqua-Palace vízipalota 15.000 m 2 -en egyedi hangulattal, rendkívül széles szolgáltatási kínálattal egész évben várja a család apraját-nagyját Európa legnagyobb fürdőkomplexumában. A vízipalota közvetlen
RészletesebbenBUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.
BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenKerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban
Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.
RészletesebbenCsongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása
Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben
RészletesebbenÖsszefoglaló. A világgazdaság
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz
RészletesebbenA globális világrendszer kialakulása
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A globális világrendszer kialakulása 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Mi a globalizáció? - Diana hercegnı
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenNégy napra megy nyaralni a magyar
Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek
RészletesebbenKészült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
Részletesebben2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás
Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.
RészletesebbenBALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban
BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenKözhasznúsági melléklet 2013
Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124
1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenEGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG Egészségturizmus a termék Magyarország világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik, hiszen az ország területének 80%-a alatt
RészletesebbenA turizmus környezete és elemeinek. minősítése
A turizmus környezete és elemeinek 2018. 10. 18. minősítése http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/marton_gergely_disszertacio.pdf Rendszerszemléletű turizmusfejlesztés - minden olyan
RészletesebbenA turizmus aktuális kérdései itthon
A turizmus aktuális kérdései itthon és Európában Bozzay Andrásné fıosztályvezetı Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság Eger, 2010. május 26. 2010-ben a világ valamennyi régiójában növekedés
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenTerületfejlesztés és turizmus
Területfejlesztés és turizmus 2. Elıadás A fenntartható turizmus fejlesztése 1 Irodalom: Inskeep, E. (szerk.) - WTO: A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezıinek és szervezıinek.
RészletesebbenA magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben
A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
Részletesebben