CENTRAL MARKETS PROJEKT

Átírás

1 CENTRAL MARKETS PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara CENTRAL MARKETS című projektjében megvalósuló kézműves művészeti vásár megvalósíthatósági tanulmánya CE469P4 CENTRAL MARKETS VESZPRÉM MÁRCIUS 19. This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF. A projekt a Central Europe Programban, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ Előzmények Általános célok Küldetés Bevont célterület Kapcsolódó program, stratégia Tapasztalatok legjobb gyakorlatok Kitörési pontok TERVEZÉS STEEP analízis S Social Társadalmi környezet T Technological Technológiai környezet E Economical Gazdasági környezet E Ecological Természeti környezet P Political Politikai környezet STEEP összefoglaló Kockázatelemzés és -menedzsment BCG mátrix Termék- és szolgáltatás-elemzés Sztárok Kérdőjelek Fejőstehenek Döglött kutyák Célcsoport elemzés (szegmentálás) SWOT elemzés Logikai keretmátrix Piaci lehetőségek azonosítása MEGVALÓSÍTÁS Projekt partner Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Projektfeladatok (munkacsomagonként work package) Munkacsomagok (work package) (projektszinten) További szereplők (stake-holder)

3 3.3. Kézműves vásár Menedzsment terv A tervezés alapvető célja Problémák azonosítása Konkrét tevékenységek meghatározása Konkrét feladatfelelősök meghatározása Akció terv megvalósítás lépései Marketing stratégia A stratégia rövid jellemzése Célpiacok: Pozícionálás Márka stratégia Termék Ár stratégia Marketing mix 7P P Product Termék P Price Ár P Place Hely P Promotion Promóció P People Célcsoport P Physical evidence A szolgáltatás tárgyi elemei P Process Folyamat GANTT-diagram Tevékenység ütemezés Költségtervezés (szervezési és marketing költségek) ÉRTÉKELÉS Indikátorok Utánkövetés KONKLÚZIÓ INFORMÁCIÓ Felhasznált irodalom Készítette MELLÉKLETEK

4 1. BEVEZETŐ KAMARAI KÉZMŰVES VÁSÁR VESZPRÉM 1.1. Előzmények A CENTRAL MARKETS projekt keretében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az általa évente megszervezett kézműves vásár megújítását, fejlesztését tervezi májusában. A projekt pilot akciója keretében 2013 őszén elkészült 1. számú megvalósíthatósági tanulmányban a vásár és tágabb környezete (helyi városi és megyei szint) helyzetelemzése, SWOT elemzése, helyszín-alternatíva elemzése és kiválasztása, célcsoport elemzése és alapszintű költségtervezése történt meg. A tanulmány célja a vásár bemutatása, fejlesztési lehetőségeinek felvázolása, az autentikus helyszín kiválasztása, valamint későbbi megvalósításhoz szükséges további elemzése előkészítése volt. A megújított kézműves vásár tényleges megvalósítását jelen 2. számú megvalósíthatósági tanulmány szolgálja Általános célok A CENTRAL MARKETS projekt célja a tradicionális piacok, vásárok revitalizációja, fejlesztése és megújítása a versenyképesség, népszerűség növelése illetve a mikrovállalkozások támogatása érdekében. A projektben a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az általa időszakosan megrendezett kézműves vásárral vesz részt, melynek fejlesztése a projekt előírásoknak megfelelően a veszprémi önkormányzattal, illetve a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrtvel, mint elsődleges szakmai érintettek és érdekeltekkel (stake-holder) együttműködésben valósul meg. 4

5 1.3. Küldetés A projekt küldetése a hagyományos ma a multinacionális kis- és nagykereskedelmi környezetben háttérbe szoruló termelői és kézműves/művészeti szektor segítése, a versenyképesség javítása, a hagyományos régi szakmák és a helyi termékek népszerűsítése valamint a kultúra közvetítése Bevont célterület A projektbe az 1. számú megvalósíthatósági tanulmány, valamint a Veszprém városi érintettekkel (önkormányzat, önkormányzati szolgáltató zrt.) folytatott tárgyalások eredményeként Veszprém egyik legautentikusabb, vásári infrastrukturális szempontból teljes mértékben megfelelő Óváros tér került bevonásra, amely május én a kamarai-városi kézműves vásár helyszínül szolgál Kapcsolódó program, stratégia A kamarai-városi együttműködésben megvalósuló kézműves vásár a Central Europe Transznacionális Együttműködési Program keretében támogatott CENTRAL MARKETS című ( Revitalising and promoting traditional markets in Central Europe, azaz Tradicionális vásárok, piacok revitalizációja és promóciója Közép-Európában ) projekt keretében valósul meg. 5

6 1.6. Tapasztalatok legjobb gyakorlatok KAMARAI KÉZMŰVES VÁSÁR VESZPRÉM A CENTRAL MARKETS projekt egyes munkacsomagjai (WP3 - Kutatási tevékenységek a közép-európai piacokról; WP4 - Pilot action) kifejezetten azt célt szolgálják, hogy egy közép-európai térséget átfogó elemzés eredményeként (projekt partner országok jogi, gazdasági környezetének vizsgálata, legjobb gyakorlatok feltérképezése, ajánlások megfogalmazása stb.) szakmai háttérként szolgáljanak a konkrét projekt megvalósítás (pilot action) során. A 4-es számú munkacsomagban elkészült 1-es megvalósíthatósági tanulmány azt az átfogó elemzést vitte le helyi, Veszprém megyei és városi szintre kitérve a vásár és tágabb környezete (helyi városi és megyei szint) helyzetelemzésére, SWOT elemzésére, helyszín-alternatíva elemzésére és kiválasztására, célcsoport elemzésére és alapszintű költségtervezésére Kitörési pontok Jelen tanulmány célja a konkrét megvalósítás előkészítése és a szükséges lépések meghatározása. Fontos azonban bizonyos sajátos jellemzők kiválasztása, definiálása, amelyek a rendezvény erősségeként, kitörése pontjaként szolgálhatnak (összhangban a projekt céljaival). Meglévő és fejleszthető erősségek, lehetőségek: városi/megyei turisztikai attrakció fejlesztés, kisvállalkozások támogatása, vonzó programkínálat megteremtése, vonzó termék- és szolgáltatáskínálat kialakítása, helyi, hazai termékek népszerűsítése, tradicionális szakmák népszerűsítése, autentikus helyszín való programszervezés, hagyományőrzés, kulturális értékek közvetítése. 6

7 2. TERVEZÉS KAMARAI KÉZMŰVES VÁSÁR VESZPRÉM Helyzetelemzés BCG Szegmentáció SWOT Logikai keretmátrix A projekt hatékony megvalósításához szükséges tervezés alapja egy minden területre kiterjedő helyi és térségi helyzetelemzés összeállítása, amely kitér a legaktuálisabb (2013. IV. negyedévi) társadalmi, ipari, gazdasági, természeti és politikai tényezőkre. Mindezekhez a STEEP analízis módszere lett alapul véve STEEP analízis A tágabb külső környezetről összegyűjtött információk rendszerezésének egyik leghatékonyabb módszere az úgynevezett STEEP elemzés, amelyet az alábbi összetevők alkotnak: S Social Társadalmi környezet: a képzettség színvonala, a lakókörnyezet minősége, a népesség (pl. a lakosság kor szerinti, nemi és földrajzi megoszlása), bevándorlás, elvándorlás, vallás, a fogyasztói szokások változása, életstílus, stb. T Technological Technológiai környezet: K+F, a termékek technikai és a termelés technológiai jellemzői, amelyek hatással vannak az ágazatra (pl. újszerű gyártástechnológia megjelenése), az internet penetráció növekedése, új módszerek és eljárások bevezetése, automatizálás, helyettesítő anyagok megjelenése, a szabadalmi védettség rendszere, stb. E Economical Gazdasági környezet: gazdasági növekedés, devizaárfolyamok változása, infláció, árak és bérek, munkanélküliségi ráta, a szakképzett munkaerő és a szükséges alapanyagok elérhetősége, a beruházások szintje, tulajdonformák, infrastruktúra, stb. 7

8 E Ecological Természeti környezet: időjárás, éghajlat és éghajlatváltozás, környezettudatosság, környezetszennyezés, a zöldmozgalmak hatása, stb. P Political Politikai környezet: jogi és adózási tényezők gazdaságpolitikai lépések, adópolitika, vámok és illetékek, a kormányzat stabilitása, piacvédelem, a szakszervezetek erőssége, lobbi tevékenység, a munka törvénykönyve, emberi jogok, stb. Az elemzés célja, hogy segítse a marketingtervezést, hiszen egy átfogó képet ad a marketingbefolyásoló makrogazdasági tényezőkről S Social Társadalmi környezet [Demográfia] Veszprém megyében 2013-ban mind a születések, mind a halálozások száma csökkent, a népességfogyás üteme az országossal ellentétben- kissé gyorsult. Előzetes adatok alapján 2013-ban a megyében 2850 gyermek született, ami 5,0%-kal (közel 150-nel) maradt el a évitől. A 4300 halálozás 2,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csecsemőhalálozások száma jelentősen visszaesett, január és december között 12 gyermek hunyt el az egy éves születésnapja előtt, feleannyi, mint egy évvel korábban. A népmozgalmi folyamatok eredményeképpen a megye lakossága 1450 fővel csökkent, ami 2,2%-kal több, mint az előző évben. Növekedett a házasodási kedv: 2013 folyamán 1300 esküvőt anyakönyveztek a megyében, ami 1,4%-kal magasabb a évinél. 8

9 Élveszületések, halálozások száma és a természetes fogyás Fő I. II. III. IV. I. II. III. IV Élveszületés Halálozás Természetes fogyás Negyedév IV. negyedévében a KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint Veszprém megye éves népességének 59%-a, 162 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Ezen belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 149,7 ezer fő volt, ami 3200 fővel több a IV. negyedévinél. A megyei munkanélküliségi ráta (7,6%) a megyék rangsorában az ötödik legkedvezőbb. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma egy év alatt jelentősen csökkent. A 2013 decemberében a megyében regisztrált álláskereső 24%-kal kevesebb, mint 2012-ben. A munkakeresés időtartama szerint a legtöbb álláskereső (45%-uk) 1-3 hónapja regisztrált, 22%-uk pedig több mint egy éve szerepelt a nyilvántartásban. A nyilvántartott álláskeresők 49%-a nő, 12%-a pályakezdő és 16%-a 25 éven aluli. A regisztrált pályakezdők száma (1512) egy év alatt 23%-kal csökkent. Jelentősen nőtt az üres álláshelyek száma: 2013 végén a Veszprém megyei cégek 2129 üres álláshelyet jelentettek, ami közel négyszerese az egy évvel korábbinak. Egy betölthető álláshelyre így 6 nyilvántartott álláskereső jutott. Álláskeresési járadékban 1789-en, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben 487-en részesültek. Szociális ellátást közel 3500 fő részére folyósítottak, az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal kevesebbnek. 9

10 A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint és az egy bejelentett betöltetlen álláshelyre jutó nyilvántartott álláskeresők száma Álláskereső, fő Álláskereső / Álláshely Legfeljebb 8 osztályt végzett Diplomás Középfokú végzettségű Egy bejelentett betöltetlen álláshelyre jutó nyilvántartott álláskeresők száma, fő Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint 2013-ban az országban a legalább 5 fős vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2 millió 699 ezer fő állt alkalmazásban, 0,9%-kal több az egy évvel korábbinál. Öt megye kivételével mindenütt bővülés következett be, ezt azonban a közfoglalkoztatás is számottevően befolyásolta. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával ugyanis a főváros mellett csupán Győr- Moson-Sopron és Fejér megyékben nőtt a létszám. Veszprém megyében a korábbi negyedévekre jellemző létszámcsökkenés 2013 utolsó három hónapjában megállt, így a teljes évet tekintve 1,1%-kal esett vissza a létszám. A közel 77 ezer főnyi alkalmazott csaknem héttizedét a versenyszféra foglalkoztatta, számuk 0,8%-kal csökkent, míg a költségvetési szervek létszáma 4,3%-kal nőtt egy év alatt. 10

11 Munkakör szerint a szellemi dolgozók száma mindkét szférában emelkedett, míg a fizikai alkalmazottak száma a vállalkozásoknál 1,9%-kal csökkent, a költségvetési szerveknél 2,4%-kal bővült. Az alkalmazottak több mint fele a szolgáltatási szektorban dolgozott, ezen belül főként a kereskedelemi, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, az oktatási és a közigazgatási tevékenységet végző szervezeteknél, ez utóbbi kivételével a évinél kisebb létszámban. A termelő ágak közül az iparban (a legnagyobb foglalkoztató feldolgozóiparban is) stagnált, az építőiparban 7,6, a mezőgazdaságban 8,6%-kal csökkent az alkalmazottak száma. Az alkalmazásban állók számának változása (az előző év azonos időszakához képest) Ezer fő I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Nemzetgazdasági ágak összesen Ebből: versenyszféra költségvetés Negyedév A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2013-ban 196 ezer forintot tett ki, a költségvetési szerveknél dolgozók keresete kissé elmaradt az átlagtól, a vállalkozásoknál alkalmazottaké pedig kis mértékben meghaladta azt. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek az országosnál (3,4%) nagyobb mértékben, 5,5%-kal emelkedtek 2012-höz képest, a megyék közt ezzel Heves megye után a második legnagyobb ütemű növekedést érte el. 11

12 A havi átlagkeresetek változása megyénként, év (előző év =100) Budapest Pest megye Fejér megye 103,3 104,2 103,8 105,2 105,6 105,1 Komárom-Esztergom megye Veszprém megye 105,4 105,5 106,8 106,5 Győr-Moson-Sopron megye 104,6 106,0 Vas megye Zala megye 105,3 106,3 104,2 105,0 Baranya megye 102,8 103,8 Somogy megye 104,6 105,5 Tolna megye 104,6 105,8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 101,9 102,7 Heves megye 105,6 106,8 Nógrád megye 100,5 101,1 Hajdú-Bihar megye 102,5 103,5 Jász-Nagykun-Szolnok megye 103,2 104,0 Bruttó átlagkereset Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye 103,0 103,7 104,1 104,9 103,8 104,3 103,8 104,7 Nettó átlagkereset Ország összesen 103,4 104, % A szellemi dolgozók az energiaipari vállalatoknál kerestek legjobban (454 ezer forintot), a legkisebb bruttó átlagbért (177 ezer forint) az adminisztratív szolgáltatást végző vállalkozásoknál kapták. A fizikai munkakörök esetében a legmagasabb bruttó átlagbér (231 ezer forint) szintén az energiaipart, a legkisebb átlagkereset (107 ezer forint) az egészségügyet jellemezte. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó átlagkereset 2013-ban 129 ezer forintot tett ki, 6,5%-kal haladta meg az előző évit. A 12

13 pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi munkajövedelem 4,9%-kal (207 ezer forintra) emelkedett, amelyből 5,3% volt az egyéb munkajövedelem aránya T Technological Technológiai környezet [Infrastruktúra] A megye közlekedési infrastruktúrája közepes fejlettségűnek mondható. Legnagyobb szerepe, jelentősége a 8. sz. főút négysávos gyorsforgalmi úttá történő fejlesztésének van, ezen a területen vannak már eredmények. A 8. sz. főút fejlesztéseinek főbb szakaszai Veszprém megyében (2017-ig megvalósuló fejlesztések): 7,5 km új nyomvonalon 2x2 forgalmi sávos új főút építése 31 km 2x2 forgalmi sávos főút rekonstrukciója, fejlesztése 11 db új külön szintű csomópont építése Kivitelezés alatt: 16 km rekonstrukció, 4 db külön szintű csomópont Közbeszerzés alatt: 6 km új nyomvonalon elkerülő, 1 db külön szintű csomópont 13

14 Előkészítés alatt: 12,3 km fejlesztés és 3,2 km új nyomvonal, 6 db külön szintű csomópont, 50 km főút 2x2 sávra történő bővítése, fejlesztése, 3 db település elkerülő 2x2 forgalmi sávval, külön szintű csomópontokkal Veszprém megyei fejlesztési ütemek: 1. Várpalota elkerülő: Építési engedély van, kisajátítási eljárás folyamatban Kivitelezői közbeszerzés folyamatban I. ütem. Kivitelezés I és II ütemben Pétfürdő-Hajmáskér: Munkaterület átadása november végén Terület-előkészítő munkák, forgalomterelés kiépítése Befejezés: augusztus hónap 3. Hajmáskér 72 sz. főúti csomópont: Munkaterület átadása május Bal pálya építése, Hajmáskéri csomópont hídépítés Befejezés: április hónap (2014. október részhatáridő a csomópontra) sz. főúti csomópont Veszprém, Csatári csomópont (Veszprém körgyűrű): Építési engedély van Területszerzés elindult Tervezett megvalósítás 2014 II. fé 2016 vége forrásbiztosítás függvénye 5. Márkó Herend: Munkaterület átadása november végén Terület-előkészítés elindult: régészet, fakivágás, forgalomterelés kiépítése (március vége) Befejezés: 2015 augusztus hónap. 14

15 A megye területén 250 km-es vasúti fővonal halad át, melyből a Budapest-Szombathely közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Fejlesztése révén reális cél, hogy Veszprémből a főváros és a nyugati határ egy óra alatt elérhető legyen. A Budapest- Székesfehérvár vasúti korszerűsítési elképzelést ki kell terjeszteni Veszprémig, ami az adott vonalon gyorsabbá és kulturáltabbá tenné a közlekedést. [Ipar] Veszprém megye gazdasága az elmúlt 20 évben jelentősen átalakult, szerkezetileg korszerűsödött, s jobban alkalmazkodik a piaci igényekhez. A változás nagyságát jelzi, hogy a korábbi ún. nehézipari ágazatok szénbányászat, alumíniumkohászat, nehézvegyipar szinte teljesen eltűntek, több, megyét reprezentáló nagyvállalat megszűnt (Bakony Művek, Nitrokémia, Pápai Textil, Elekthermax, Videoton stb.), ugyanakkor kisebb, hatékonyabb, versenyképesebb cégek települtek a megyébe. Összességében a megye gazdasági szerkezete jó irányba fejlődött, legjelentősebb ágazat a járműalkatrész- és egyéb gépgyártás lett, melynek reprezentánsai európai viszonylatban is versenyképesek. A Veszprém megyében telephellyel rendelkező tényleges termelőtevékenységet itt folytató, 4 fő feletti ipari vállalkozások adatai alapján a megye ipari termelése 2013-ban meghaladta a 755 milliárd forintot, ami a Közép-Dunántúl ipari kibocsátásának 16%-a. A termelési volumen 1,9%-kal csökkent 2012-höz képest. Egy lakosra 2,2 millió forint termelési érték jutott, ez a régiós átlag felét sem éri el. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 662 milliárd forint értékű produktumot állítottak elő, összehasonlító áron 2,9%-kal kevesebbet, mint az előző évben. 15

16 A Veszprém megyei ipari termelés és értékesítés volumene* (előző év azonos időszaka = 100) Százalék I. I. I-III. n.év félév n.év év I. I. I-III. n.év félév n.év év I. I. I-III. n.év félév n.év év I. I. I-III. n.év félév n.év év I. I. I-III. n.év félév n.év év Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés *A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. A termelési érték csaknem teljes egészét adó feldolgozóipar termékeinek felét a megye járműipari vállalkozásai állították elő. A járműgyártás termelési volumene egy év alatt 6,2%-kal nőtt, ezzel szemben az ipari produktumok egytizedét kitevő fémalapanyagok, fémfeldolgozási termékek előállított mennyisége 5,7%-kal elmaradt a évitől. A feldolgozóipari termékkörben a harmadik legnagyobb súlyarányt képviselő vegyi anyagok, termékek termelése igen erőteljesen, 30%-kal, az élelmiszeripari termékeké 5,9, a gépeké, gépi berendezéseké pedig 3,7%-kal esett vissza. Bővült viszont a gumi-, műanyag és nemfém ásványi (üveg, porcelán, kerámia, beton) termékek, valamint a villamos berendezések termelési volumene: 1,3, illetve 4,8%-kal. Az ipari értékesítés összesen 660 milliárd forintnyi nettó árbevételt eredményezett, 3,9%- kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A évi bevételekhez képest az exportárbevétel 5,7%-kal csökkent, a belföldi eladásokból származó viszont 4,2%-kal nőtt. 16

17 Az ipari produktumok 80%-a (529 milliárd forint értékben) külföldre került, az export hattizedét a járműgyártás termékei tették ki. Az erőteljesen exportorientált ágazatok közül a járműipar 2,6%-kal, a fémalapanyag-, fémfeldolgozási termék-gyártás 3,6%-kal, a gép, gépi berendezés-gyártás pedig 11%-kal kevesebb bevételt ért el a külföldi piacokon, mint 2012-ben. A vegyipari termékek kivitele az előző évinek csaknem a felére esett vissza, a villamos berendezések, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek előállítói viszont növelni tudták kivitelüket. Az ipar 131 milliárd forintnyi belföldi árbevételének negyedét a járműipar könyvelhette el. Az ágazat értékesítési volumene a 4-szeresére nőtt, ami elsősorban a jelentős beruházással megvalósuló gyáregység-bővítéseknek köszönhető. A további meghatározó ágazatok közül a vegyipar belföldi értékesítése az ötödével csökkent, az élelmiszeripari termékek hazai eladásából 9,1, a gumi-, műanyag, nemfém ásványi termékekéből pedig 6,1%-kal kevesebb árbevétel folyt be a vállalkozásokhoz, mint 2012-ben. 17

18 A termelés és az alkalmazásban állók számának változása a feldolgozóipari ágazatokban, 2013* (Az előző évhez képest) Élelmiszeripar Textíl- és bőripar Termelés Alkalmazásban állók -5,9-7,2 4,8 17,3 Fa-, papír-, nyomdaipar Vegyi anyag, termék gyártása -40,1-37,3-30,4 21,2 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása -5,7-4,9 1,3 4,6 Villamos berendezés gyártása -3,4 4,8 Gép, gépi berendezés gyártása -3,7 13,8 Járműipar Egyéb feldolgozóipar -34,0-32,7 6,2 2, Százalék *A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai ban a Veszprém megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari szervezeteknél 20 és fél ezren álltak alkalmazásban. A foglalkoztatottak több mint negyede (5600 fő) dolgozott a járműiparban, ahol az alkalmazotti létszám 2012-höz képest 2,2%-kal (megközelítőleg 120 fővel) nőtt. A főbb feldolgozóipari ágazatok közül a vegyiparban, a gépeket, gépi berendezéseket, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékeket gyártó ágazatokban is ( fős) létszámbővülés valósult meg. A termelésben csekély súlyt képviselő fa-, papír-, nyomdaipari, továbbá az egyéb feldolgozóipari ágazatokba tartozó vállalkozások létszáma együttesen 250 fővel csökkent. A megyében minden egyes ipari alkalmazottra átlagosan 32,3 millió forintnyi termelési érték jutott, ami 2,4%-kal alacsonyabb, mint a évi fajlagos teljesítmény. 18

19 E Economical Gazdasági környezet [Gazdálkodó szervezetek] Veszprém megyében december 31-én az egy évvel korábbinál 0,4%-kal több, gazdasági szervezetet tartottak nyilván. Ebből vállalkozás, amelyeket 26-74%- os arányban társas, illetve önálló vállalkozó formában jegyeztek be. A társas vállalkozások kétharmadát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma (9,3 ezer) az elmúlt év folyamán lényegében nem változott, ugyanakkor a második leggyakoribb betéti társaságokból (3,5 ezer) 8,8%-kal többet számláltak. A részvénytársaságok és a szövetkezetek száma alacsony, mindössze 84, illetve 100 cég választotta ezt a gazdálkodási formát. A munkavégzés jellege szerint a bejegyzett önálló vállalkozók 45%-a mellék-, 35%-a főfoglalkozásúként, egyötödük nyugdíjasként tevékenykedett (egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételre pedig több mint négytizedük volt kötelezett). A megyei gazdasági szervezetek 98%-a kis-, azon belül is döntően (10 fő alatti) mikrovállalkozás. December végén 175 ( fős) középvállalkozás, és csupán 45 (250 fő és afeletti) nagyvállalat szerepelt a nyilvántartásban. A legkisebbek kivételével valamennyi létszám-kategóriában csökkent a cégek száma, leginkább (21%-kal) az főt foglalkoztatóké. A felszámolási eljárások száma 2013-ban jelentősen visszaesett, ami alapvetően annak köszönhető, hogy a kényszer végelszámolások helyét átvette a kényszertörlési eljárás, amely sokkal ritkábban fordul át felszámolásba. Az előző év azonos időszakához képest egyharmadával kevesebb (822) fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárás indult, illetve volt folyamatban. Veszprém megyében december 31-én ezer lakosonként 148 vállalkozást (országosan 171-et) számláltak. 19

20 A vállalkozások kétharmada szolgáltatás jellegű tevékenységet folytatott, a legtöbben, 12-12%-kos részaránnyal a vendéglátásban és az ingatlanügyletek területén, további 11%-uk pedig a kereskedelemben. Az előbbi két nemzetgazdasági ágban az önálló vállalkozási forma jóval elterjedtebb, míg a kereskedelemben inkább a társas vállalkozások vannak túlsúlyban. A termelő ágak közül a vállalkozások egyötöde a mezőgazdaságban, további 6,9%-a az építőiparban, 5,8%-a pedig az iparban tevékenykedett. A mezőgazdaságban szinte teljesen az önálló vállalkozói forma dominál, de az építőiparban is közel kétszer több az önálló vállalkozó. Az iparban a gazdálkodási forma szerinti részarányok jóval kiegyenlítettebbek. A főbb gazdálkodási formák részaránya gazdasági áganként, december 31. Gazdasági ágak Korlátolt felelősségű a társas vállalkozások százalékában Betéti Részvény- Főfoglalkozásúak társaságok Mellékfoglalkozásúak Nyugdíjasok az önálló vállalkozók százalékában Mezőgazdaság 49,0 15,3 1,4 24,0 41,9 34,1 Ipar 74,7 20,3 1,1 45,4 32,8 21,8 Építőipar 74,8 22,0 0,4 69,4 27,3 3,3 Kereskedelem 72,7 25,4 0,3 64,5 25,7 9,8 Vendéglátás 76,7 20,5 0,4 26,9 46,9 26,2 Ingatlanügyletek 78,4 13,3 0,8 19,1 61,0 19,9 Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás 60,5 31,4 0,7 28,4 57,5 14,1 70,7 25,3 0,3 37,9 38,1 24,0 Többi gazdasági ág 61,7 35,2 0,7 47,8 46,5 5,7 Összesen 68,8 25,6 0,6 35,2 44,6 20,2 20

21 [Beruházások] 2013-ban a Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke 110,6 milliárd forintot tett ki, folyó áron 31%-kal többet az egy évvel korábbihoz képest. Egy lakosra 316,1 ezer forint termelési érték jutott, ami az országos átlagnál 14%-kal alacsonyabb. A nemzetgazdasági ágak közül a beruházási teljesítmények legnagyobb része (69%-a) az iparhoz, azon belül is a feldolgozóiparhoz kötődött. Ebben a nemzetgazdasági ágban az invesztíciók nagysága 21%-kal emelkedett, ezen belül a ráfordítások négyötödét kitevő gép, illetve járműbeszerzéseké 23%-kal, az építéseké pedig ennél kisebb mértékben 15%- kal növekedett. A jelentősebb súlyú feldolgozóipari alágazatokban nagyobb összegeket fordítottak fejlesztésekre, mint az előző évben. A beruházások fő iránya a járműipar, ahová 3,3%-kal, az emellett meghatározó gép, gépi berendezés gyártásba kétszeresével, a vegyiparba pedig 74%-kal többet invesztáltak. A beruházások teljesítményértékének megoszlása főbb gazdasági ágak szerint, 2013 Megnevezés teljesítményértéke, millió forint Beruházások megoszlása, % Előző év = 100,0% Mezőgazdaság ,6 105,7 Ipar ,1 142,0 Kereskedelem ,0 87,2 Szállítás és raktározás ,0 97,1 Közigazgatás ,3 119,8 Egészségügyi szolgáltatás ,4 221,4 Többi gazdasági ág ,6 112,0 21

22 Beruházás összesen ,0 130,9 Ebből: Épületek, egyéb építmények ,0 114,5 Belföldi gép, berendezés, jármű ,4 118,8 Import gép, berendezés, jármű ,2 145,8 További jelentősebb, 7,6%-nyi beruházás a mezőgazdaságban történt, ebben az ágazatban az előző évinél (5,7%-kal) többet költöttek fejlesztésekre. A beruházásokból kisebb szeletet képviselő ágak közül a kereskedelemben 13, a szállítás és raktározás ágban 2,9%-kal csökkent, ugyanakkor a közigazgatásban egyötödével, az egészségügyi szolgáltatás ágban pedig több mint kétszeresére nőtt a beruházások nagysága. Anyagi-műszaki összetétel szerint a beruházások 64%-át a gép-, berendezés-, járműbeszerzések, 31%-át pedig az építések adták. Az előbbiekre a 35, az utóbbiakra 15%- kal nagyobb összeget fordítottak, mint egy évvel korábban. A gépbeszerzések kétharmada importból származott, melynek értéke 46%-kal nőtt. A belföldi gépberuházások ennél kisebb mértékben, 19%-kal bővültek. [Turizmus] A Balaton és a Bakony remek turisztikai lehetőséget kínálnak, így ez az ágazat közel 10%- át termeli a megyei GDP-nek. A Bakony és a Balaton komoly turisztikai vonzerőt jelent, célirányos fejlesztésekkel a turisztika mind a GDP termelésben, mind pedig a foglalkoztatásban stratégiai ágazat marad ban Veszprém megye kereskedelmi szálláshelyein 529 ezer vendég 1 millió 576 ezer vendégéjszakát töltött el. Elsősorban a Balatonhoz kötődően a megye vendégforgalma idényszerűen (évszakonként) változó, amit jól mutat, hogy a vendégek több mint 22

23 héttizede a májustól szeptember végéig tartó időszakban érkezett. A vendégkör közel 80%-át a belföldiek tették ki: a 410 ezer hazai látogató 1 millió 31 ezer vendégéjszakát vett igénybe. Az ország határain túlról elsősorban az európai kontinens országaiból 119 ezren foglaltak szállást, eltöltött vendégéjszakáik száma meghaladta az 544 ezret. Az előszezoni forgalom magasabb volt, mint egy évvel korábban, a fő- és az utóidény viszont a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult, így a megyei szálláshelyek vendéglétszáma höz képest alig változott, az eltöltött vendégéjszakáké viszont 1,3%-kal (20 ezerrel) csökkent. A Veszprém megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma havonként Vendégek, ezer fő Vendégéjszakák, ezer jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec Külföldi vendégek Külföldiek vendégéjszakái Belföldi vendégek Összes vendégéjszaka A külföldi vendégkör felét három küldőterület Németország, Ausztria, valamint Hollandia adta, további jelentősebb (5-6%-os) részarányt a szlovák, lengyel, cseh és dán látogatók képviseltek. A német nyelvterületekről és Szlovákiából érkezők száma csupán kevéssel változott, a holland vendéglétszám az ötödével (közel 1600 fővel), a lengyel pedig 14%-kal (mintegy 900 fővel) bővült 2012-höz képest. Ezzel szemben egyharmadával 23

24 kevesebben foglaltak szállást a megyében Romániából, és a dán, valamint a francia vendégek száma is egytizedével csökkent. A külföldi vendégek küldő országok szerinti megoszlása, 2013 Németország 16,1 Ausztria 30,6 Hollandia 1,6 2,1 2,2 2,8 2,8 Szlovákia Lengyelország Csehország Dánia 4,8 Oroszország 5,6 6,0 6,0 7,9 11,6 Olaszország Franciaország Belgium Románia Többi ország A vendégek csaknem hattizede szállodában foglalt szobát. A 63 Veszprém megyében működő hotel 9400 férőhelyet, a teljes megyei szállásférőhely-kapacitás 29%-át kínálta az ideérkezőknek. A szállodai vendégek száma 2012-höz képest 1,9%-kal (5700 fővel) nőtt, a vendégéjszakák száma viszont nem változott. A szállodák az év egészében átlagosan 45%-os telítettséggel üzemeltek, ami valamivel magasabb volt a tavalyinál, de elmaradt az országos átlagtól. Főszezoni kihasználtságuk kedvezőbben alakult: júliusban a kiadható szobáik átlagosan 64%-át, augusztusban pedig a 72%-át foglalták le a vendégek. A külföldiek csaknem egyharmada és a belföldi vendégek egytizede a kempingekben szállt meg, amelyek külföldi vendéglétszáma kismértékben csökkent ugyan, de ezt a növekvő számú hazai vendég ellensúlyozta. A belföldiek körében népszerű közösségi szálláshelyeket (turista- és ifjúsági szállásokat) összesen 3 ezerrel többen vették igénybe, 24

25 mint egy évvel korábban, ezzel szemben az üdülőházak vendéglétszáma 3 ezerrel, a panzióké megközelítőleg 6 ezerrel fogyatkozott. A külföldiek átlagosan 4,6, a hazai látogatók 2,5 éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, az előző évihez hasonlóan ban a megyei kereskedelmi szálláshelyek 14,8 milliárd forint bruttó bevételt értek el, ennek 57%-a a szállásdíjakból, ötöde a vendéglátásból származott. Az összbevétel folyó áron 6,1%-kal, ezen belül a szállásdíj-bevétel 2,0, a vendéglátásból származó 7,7%-kal nőtt. Valamennyi szállástípust figyelembe véve egy kiadott szoba átlagára bruttó forint volt, ami azt is mutatja, hogy az előző évhez képest a szálláshelyek átlagosan alig 300 forinttal tudták emelni áraikat. A belföldi vendégek 1,6 milliárd forint értékű szállásköltséget a felszámított szállásdíjak 28%-át Széchenyi Pihenőkártyával egyenlítették ki. A SZÉP-kártyás fizetések összege a harmadával meghaladta a évi értéket. A megyei szálláshelyeken beváltott Széchenyi Pihenőkártya értéke Millió forint Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec

26 A Veszprém megyébe érkező vendégek több mint háromnegyede a Balatonnál szállt meg. A turizmus szempontjából Balatonfüred szerepe meghatározó, hiszen a város szálláshelyei regisztrálták a teljes megyei vendéglétszám 30, illetve az összes vendégéjszaka 32%-át. A Balaton veszprémi partszakaszán a vendégek száma 3900 fővel csökkent (ez az összes vendég kevesebb, mint egy százaléka), míg a vendégéjszakák száma 26 ezerrel (2,0%-kal) maradt el az egy évvel korábbitól. A megye balatoni szálláshelyeit a külföldiek átlagosan 5,0, a belföldiek 2,6 éjszakára vették igénybe E Ecological Természeti környezet Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el, az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe km², kb. 4,5%-a Magyarország területének P Political Politikai környezet A Veszprém megyei politikai környezetet 2014 tavaszán nagyban befolyásolják a április 6-ra kiírt országgyűlési választások. A projekt megvalósítására, illetve a projektben vállalt tevékenységek hatékony lebonyolítására azonban a politikai környezet nincs hatással. A politikai környezet szempontjából elsődlegesen érintett városi önkormányzat a választási eredményektől függetlenül biztosítja és elvégzi a projektrendezvényhez kapcsolódó feladatokat STEEP összefoglaló A helyzetelemzés összegzéseképpen elmondható, hogy a Veszprém megyei demográfiai környezet rendhagyóbb változásokon nem esett át, a vásárlóerő a korábbi évekhez 26

27 hasonlítva közel azonos, a gazdasági környezet változásai pozitív irányba mutatnak, az eltöltött vendégéjszakák változása (negatív irányban) pedig rendkívül csekély. A tervezés szempontjából tehát megállapítható, hogy az elmúlt időszakban nem játszott közre olyan extrém befolyásoló tényező, amely miatt a projektfeladatok, menedzsment módszerek, marketing tevékenységek, költségtervezési feladatok és értékelési folyamatok teljes mértékű újragondolása lenne szükséges. Fontos azonban a részletesebb tervezési folyamat megalkotása, amely alapján a továbbiakban a következő vizsgálatok szükségesek: célcsoport elemzés, kockázat elemzés, termékélet-ciklus vizsgálat, SWOT, logikai mátrix, menedzsment terv, marketing stratégia és mix, üzleti terv stb Kockázatelemzés és -menedzsment A kockázatelemzés és kockázatmenedzsment során a lehetséges kockázatok azonosítása, csoportosítása és értékelése történik az egyes projektfeladatokkal kapcsolatban. Az analízis során a kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerüléséhez, illetve hatásának csökkentéséhez szükséges teendők meghatározása történik. A rendezvény esetében felmerülő kockázatok típusai és jellemzői: Természeti kockázat: o Kedvezőtlen időjárás o Extrém időjárás Kockázat menedzsment: meteorológiai jelentések nyomon követése, extrém időjárás esetén a rendezvény lemondása. 27

28 Megvalósítási kockázat: o Kevés látogató o Kevés kiállító o Kevés terméktípus o Alacsony színvonalú terméktípusok o Magas árképzés Kockázat menedzsment: széleskörű marketing akció szervezése (ld. lejjebb) terméktípusok kiválasztása, egyeztetése árak egyeztetése Menedzsment kockázat: o Nem hatékony szervezés o Nem hatékony marketing o Hiányos menedzsment o Infrastrukturális fennakadások (parkolási problémák, közüzemi problémák) Kockázat menedzsment: feladatmegosztás részletes meghatározása a szervező felek között, szakmailag kompetens felelősök és helyettesek kijelölése, széleskörű marketing akció szervezése a legnépszerűbb, legelterjedtebb kommunikációs csatornákon (offline-online marketing kampány: újság, weblap, facebook, rádió, tv, DM, platák, szórólap), rendőrséggel, területfelügyelőséggel, közüzemi szolgálattal való egyeztetés, ellenőrzés. 28

29 KOCKÁZAT SZINTJE: KOCKÁZAT TÍPUSA: Természeti kockázat Kedvezőtlen időjárás Extrém időjárás Kevés látogató Kevés kiállító Megvalósítási kockázat Kevés terméktípus Alacsony színvonalú termék Magas árképzés Menedzsment kockázat Nem hatékony szervezés Hiányos menedzsment ÉRTÉKELÉSI SKÁLA (%) 1 Nem jellemző 2 Kevésbé jellemző 3 Mérsékelten jellemző 4 Jellemző 5 Nagyon jellemző 2.3. BCG mátrix Termék- és szolgáltatás-elemzés A BCG (Boston Consulting Group) mátrix termékek és szolgáltatások életciklusát és relatív nyereségességét ábrázolja. A mátrix a projekt termékeinek (termék, termékcsalád, szolgáltatás) elemzésére szolgál. Az elemzés 4 kategóriát használ: Sztárok: A sztárok a piacon a legjobb pozíciót betöltő termékek, magas piaci részesedés és magas piaci növekedés jellemzi őket, jelentős a kereslet irántuk. E 29

30 termékek határozzák meg a vállalkozás/projekt jövőbeni eredményességét, ezért érdemes őket erőteljesen támogatni, hiszen ezek válhatnak "fejős tehénné". Kérdőjelek: A kérdőjelek azok a viszonylag új termékek, amelyeknek még alacsony a piaci részesedésük, és a gyors növekedés lehetősége jellemző rájuk. Érdemes alapos elemzés alá vonni a terméket, és ezt követően dönteni a termék sorsáról (beruházás, kivonás). Fejős tehenek: A fejős tehenek kategóriába tartozó termékek piaci részesedése magas, azonban a piaci növekedésre már nem jellemző a magas érték. Fontos, hogy e termékek megtartsák erős piaci pozíciójukat, és a még bennük rejlő lehetőségek kihasználásra kerüljenek, ugyanakkor a termékhez kapcsolódóan már nem érdemes új beruházásokat indítani. Döglött kutyák: A döglött kutyák olyan termékek, amelyeknek sem a piaci részesedése, sem a piaci növekedési lehetősége nem kielégítő. E termékek értékesítésének a befejezése szükséges. A BCG mátrix alkalmas arra, hogy segítséget nyújtson a termék- és szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos döntésekhez, továbbá lehetővé teszi az egyes termékek és szolgáltatások megfelelő szegmentálását. 30

31 KÉRDŐJELEK (?) SZTÁROK (*) Élelmiszer-termékek Kézzel készült tárgyak (sajtok, húsáruk, mézek, (ékszerek, dísztárgyak) lekvárok) Bőrdíszműves termékek Fa/faragott > Piaci növekedés > Magas Könyvek Antikvár termékek, régiségek Gyermekprogramok Kézműves szakma konyhai/háztartási eszközök (tálak, kanalak, poharak, tányérok, hordók) Kerámia edények (étkészletek, poharak, bemutatók tálak, tepsik, tárolóedények) Gyermekeknek való termékek (játékok, bábok) DÖGLÖTT KUTYÁK ( ) FEJŐSTEHENEK ($) Szalmából készült tárgyak Élelmiszer-termékek Alacsony minőségű (sajtok, húsáruk, méz) termékek Édességek Alacsony Nem hazai termékek / kínai gyártmányú termékek Irodalmi programok Népzenei/könnyűzenei koncertek Alacsony % Piaci részesedés % Magas 31

32 Sztárok Élelmiszer-termékek (sajtok, húsáruk, mézek, lekvárok) Fa/faragott konyhai/háztartási eszközök (tálak, kanalak, poharak, tányérok, hordók) Kerámia edények (étkészletek, poharak, tálak, tepsik, tárolóedények) Gyermekeknek való termékek (játékok, bábok) Kérdőjelek Kézzel készült tárgyak (ékszerek, dísztárgyak) Bőrdíszműves termékek Könyvek Antikvár termékek, régiségek Gyermekprogramok Kézműves szakma bemutatók Fejőstehenek Élelmiszer-termékek (sajtok, húsáruk, méz) Édességek Irodalmi programok Népzenei/könnyűzenei koncertek Döglött kutyák Szalmából készült tárgyak Alacsony minőségű termékek Nem hazai termékek / kínai gyártmányú termékek = termékek = szolgáltatások 32

33 2.4. Célcsoport elemzés (szegmentálás) Egy piaci szegmens a piac azon kisebb része, melyeket azonos keresleti tulajdonságokkal rendelkező személyek vagy szervezetek építenek fel. A közös tulajdonság lehet egy termék ára vagy funkcióinak összetettsége. A valódi piaci szegmensnek a következő kritériumokat kell teljesítenie: más szegmensektől világosan megkülönböztethető (eltérő szegmenseknek eltérő igényeik vannak), a szegmensek egymáson belül homogének (közösek az igényeik), a piaci változásokra hasonlóképp válaszolnak, a piac befolyásával lehet hatni a keresletükre. A hatékony célcsoport elemzési mátrixhoz első körben a motivációk, aztán az érintett demográfiai csoportok azonosítása, majd az értékelési skála meghatározása szükséges. MOTIVÁCIÓK (?) Városnézéssel egybekötött látogatás Vásárlás Aktív részvétel (vásárlás ÉS interaktív programon való részvétel) Kapcsolódó programon való részvétel (koncert, kulináris program) Kulturális időtöltés DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK (+,-) Fiatalok (csoportban) Fiatal párok gyerek nélkül Családok Idősek gyerek nélkül Idősek (egyénileg vagy többen) ÉRTÉKELÉSI SKÁLA (%) 1 Nem jellemző 2 Kevésbé jellemző 3 Mérsékelten jellemző 4 Jellemző 5 Nagyon jellemző 33

34 MOTIVÁCIÓK (?) SZEGMENTÁCIÓS MÁTRIX Városnézéssel egybekötött látogatás Vásárlás Aktív részvétel (kapcsolódó programon való részvétel) Kapcsolódó programon való részvétel (koncert, kulináris program) Kulturális időtöltés Eredmény: Fiatalok (csoportban) DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK (+,-) Fiatal párok gyerek nélkül Családok Idősek gyerek nélkül Idősek (egyénileg vagy többen)

35 A fenti elemzés kiválóan mutatja és azonosítja az alábbi célcsoportokat: 1. Elsődleges célcsoport(ok) Megőrzésük szükséges: a bennük rejlő potenciál nagyon magas, a számukra fontos termék- és programkínálat megtartása javasolt: o Családok 2. Másodlagos célcsoport(ok) Bővítésük szükséges: a bennük rejlő potenciál közepes, a számukra értékelhető termék- és programkínálat fejlesztése javasolt: o Fiatal párok gyerek nélkül o Idősek gyerek nélkül 3. Harmadlagos célcsoport(ok) Kockázatos kategória: a bennük rejlő potenciál alacsony, nem határozható meg számukra maximálisan és hosszútávon értékelhető termék- és programkínálat. Aktív részvételük esetlegesen igényfelméréshez kötött: o Fiatalok (csoportban) o Idősek (egyénileg vagy többen) 35

36 2.5. SWOT elemzés A SWOT elemzéssel feltérképezhető egy piac, üzlet, termék vagy szolgáltatás piaci életképessége, illetve megismerhető, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. S Strengths Erősségek: (belső tényezők) pozitív tényezők, melyek működőképesek és sikeres működésük előmozdítható. W Weaknesses Gyengeségek: (belső tényezők) negatív tényezők, melyek nem működőképesek, de eredményesebb működésük előmozdítható. O Opportunities Lehetőségek: (külső tényezők) olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket. T Threats Veszélyek: (külső tényezők) nem befolyásolható korlátok, negatív tényezők, amelyek csökkentik a siker esélyeit és kockázatot jelentenek. 36

37 Belső tényezők + Pozitív tényezők + Negatív tényezők STRENGTHS ERŐSSÉGEK (+) WEAKNESSES GYENGESÉGEK (-) Megújított vásár 3-as menedzsment együttműködés Autentikus helyszín Kulturális programmal való összevonás Nagy érdeklődés Májusi várhatóan kedvező időjárás Széleskörű termékpaletta 2 napos program Új parkolási lehetőség (parkolóház) a belvárosban, a vásári helyszíntől kb. 100 m-re Veszprémen kívüli promóció hiányos Sok termék ellenére kevés interaktív program (szolgáltatás) Új eddig ismeretlen kiállítók bevonása nehézkes Vásári, kiállítói adminisztrációs terhek A harmadlagos és negyedleges célcsoportok bevonása nehézkes OPPORTUNITIES LEHETŐSÉGEK (?) THREATS VESZÉLYEK (!) Marketing fejlesztése Kedvezőtlen időjárás Célcsoport elemzés Extrém időjárási viszonyok Menedzsment eszközök és Alacsony számú látogató Külső tényezők módszerek fejlesztése Új interaktív programok fejlesztése o mesterség-bemutatók, o gyermekprogramok Kiállítók száma kevés Vis-maior infrastrukturális probléma (áramkimaradás, vízellátás akadozása) Rossz hulladékszállítás és o koncertek -kezelés Stake-holder egyeztetések Adó- és fogyasztóvédelmi Eladói/vevői ellenőrzések esetén feltáruló elégedettségfelmérések hiányosságok 37

38 2.6. Logikai keretmátrix A 16 lépésből álló logikai keretmátrix (lkm) a stratégiai és menedzsment tervezés elengedhetetlen része. A mátrix az alábbiak segítségével összefoglalja a projekt szempontjából legfontosabb információkat: Miért szeretnénk megvalósítani a projektet? beavatkozási logika Mit szeretnénk elérni? beavatkozási logika és indikátorok Ezt hogyan szeretnénk elérni? tevékenységek, eszközök, források meghatározása Milyen külső tényezőket kell figyelembe venni? - feltételezések és kockázatok elemzése Hol találjuk meg az értékeléshez, ellenőrzéshez szükséges információkat? indikátorok forrásai Projekt költségvetésére vonatkozó adatok. Milyen előfeltételezéseket kell teljesíteni? előfeltételezések Az LKM-mel végzett projekttervezés két fő szakaszra osztható, az elemző és a tervező szakaszra. A tervező szakasz további két, egymástól lényegesen eltérő tevékenységből áll, a koncepcionális tervezésből és a tevékenységtervezésből. 38

39 LOGIKAI KERETMÁTRIX PROJEKT LEÍRÁSA INDIKÁTOROK ELLENŐRZÉS ESZKÖZEI KOCKÁZATOK 1. Általános célok 15. Hatás indikátorok 16. Indikátorok forrásai Revitalizáció KKV szektor segítése Hagyományos termékek, mesterséges népszerűsítése Kultúra Autentikus helyszínválasztás Bevont vállalkozások, kézművesek száma Elégedettség foka Óváros tér kiválasztva Projekt partner dokumentációja VMJV dokumentációja Elégedettség felmérés eredményei 2. Projekt célkitűzése 13. Cél indikátorok 14. Indikátorok forrásai 8. Feltételezések és kockázatok A kamarai kézműves vásár pilot action-be történő bevonása A vásár szervezési folyamatának optimalizálása Vásár megújítása 2 db komplex megvalósíthatósági tanulmány 1 db megújított vásár Projekt partner dokumentációja VMJV dokumentációja VKSZ Zrt. dokumentációja Nem aktuális adatokat tartalmazó tanulmányok Hiányos dokumentáció 3. Eredmények 11. Eredmény indikátorok 12. Indikátorok forrásai 7. Feltételezések és kockázatok Elkészült és a későbbiekben is hasznosítható megvalósíthatósági tanulmány (2 rész), Menedzsment terv, Marketing stratégia Megújított vásár Látogatók száma Vásárlók száma Kiállítók száma Nyújtott szolgáltatások száma Promóciós eszközök száma Projekt partner dokumentációja VMJV dokumentációja VKSZ Zrt. dokumentációja Alacsony látogatószám Kevés vásárolt termék Kevésbé hatékony promóció 39

40 4. Tevékenységek 9. Eszközök 10. Információforrások 6. Feltételezések és kockázatok Menedzsment fejlesztése Megvalósíthatósági tanulmány készítése Vásár szervezés Vásár lebonyolítás Promóció Megvalósíthatósági tanulmány Külső szakértő bevonása CENTRAL MARKETS study visit Projekt partner dokumentációja VKSZ Zrt. dokumentációja Nem hatékony menedzsment Vis maior esetén elmaradó rendezvény 5. Előfeltételek CENTRAL MARKETS projekt, transznacionális szintű feltérképezés, legjobb gyakorlatok megismerése, Veszprém Önkormányzattal és VKSZ Zrt-vel való 3-as együttműködés és közös szervezés Projektfinanszírozás Hatékony marketing folyamatok 40

41 2.7. Piaci lehetőségek azonosítása A tervezési folyamat során, a helyzetelemzés keretében feltárásra kerültek azok a kulcsfontosságú térségi szintű jellemzők és aktuális sajátosságok, amelyek a részletes tervezési folyamat elengedhetetlen elemei az alábbiak szerint: társadalmi aspektus célcsoport meghatározása, fogyasztási szokások előrejelzése; infrastrukturális aspektus elérhetőségi szempontok meghatározása, figyelembe vétele; gazdasági aspektus vásárlóerő meghatározása, árstruktúra kialakítása; idegenforgalmi aspektus célcsoport bővítés, kapcsolódó kulturális eseményekkel való szinergiák. Az átfogó helyzetelemzési folyamat eredményeképpen a fenti aspektusok szem előtt tartásával megtörtént: a legfőbb kockázatok azonosítása illetve a szükséges és lehetséges kockázatmenedzsment meghatározása; termék- és szolgáltatási struktúra kialakítása; erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek azonosítása; legfontosabb célcsoportok elemzése és meghatározása; hosszú távú logikai folyamattervezés. A tervezési szakaszban megállapított kulcstényezők a megvalósítási és értékelési szakaszok bázisát adják. A projektmegvalósítás alapvetően a tervezési ciklusban feltért sajátosságok, jellemzők szerint történik. 41

42 3. MEGVALÓSÍTÁS KAMARAI KÉZMŰVES VÁSÁR VESZPRÉM Üzleti terv Menedzsment terv Marketing terv 3.1. Projekt partner Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara partnerként vesz részt a Central Europe Transznacionális Együttműködési Program keretében támogatott CENTRAL MARKETS projektben. A kamara által egy komplex megvalósítási tanulmány kerül kidolgozásra, amelynek célja egy Veszprém óváros részén megrendezett időszakos kézműves vásár lebonyolítása különös tekintettel a kézművesek bevonására, új menedzsment gyakorlatok alkalmazására, a helyi érintettek közreműködésére és a látogatók számának növelésére. 42

43 Projektfeladatok (munkacsomagonként work package) Work Package 1: projektirányítás, koordinációs tevékenységek (projekt meeting: Krakkó); adminisztrációs feladatok; pénzügyi menedzsment Work Package 2: külső és belső kommunikáció; promóciós feladatok; disszemináció; tudás menedzsment Work Package 4: megvalósíthatósági tanulmányok készítése, alkalmazása, pilot tevékenységek indítása és végrehajtása Work Package 5: közös, fenntartható transznacionális stratégia kidolgozása, stratégia bemutatása a döntéshozóknak, nemzetközi hálózatépítési tevékenység Munkacsomagok (work package) (projektszinten) Work Package 1: Projektmenedzsment Work Package 2: Kommunikáció Work Package 3: Kutatási tevékenységek a közép-európai piacokról o Tanulmány a hatályos EU-s és nemzeti jogszabályokról, irányelvekről o A közreműködő piacok, vásárok mennyiségi feltérképezése, SWOT elemzés o Helyzetjelentés a közép-európai piacokról Work Package 4: tervezés, kísérleti pilot tevékenységek indítása o Akciótervek kidolgozása o Megvalósíthatósági tanulmányok készítése o Helyi kísérleti (pilot) tevékenységek megvalósítása a partner országokban Work Package 5: Értékelés 43

44 3.2. További szereplők (stake-holder) A CENTRAL MARKETS projekt kiemelt célja a partnerség építése nemcsak transznacionális, hanem helyi szinten is. Veszprémben a vásárszervezés, illetve az ezzel összeköthető egyéb kulturális események szempontjából elsődlegesen illetékes szervezet Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (az esetek többségében fő szervezője e programoknak, illetve vásárok esetén ő bocsátja ki az engedélyeket a szervezők illetve a kiállítók részére). További fontos partner a VMJV Önkormányzata tulajdonában álló VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., amely a város tulajdonában álló ingatlanok, területek üzemeltetéséért (jelen esetben bérbe adásáért, kapcsolódó vásári infrastruktúra biztosításáért) felel. Előzetes egyeztetéseket és egy együttműködési megállapodás aláírását követően a veszprémi önkormányzat és közüzemi szolgáltató szervezet együttműködő stake-holder partnerként vesz részt a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara CENTRAL MARKETS pilot tevékenységében, így május én Veszprémben a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a VKSZ Zrt. közös kézműves-kulturális vásárt szervez. 44

45 Feladatmegosztás (stratégiai organigram) Feladat: Szervező: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata: VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.: Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Kézműves kiállítók értesítése ELŐKÉSZÍTÉS, SZERVEZÉS: Helyszín biztosítása Kézműves kiállítók összegyűjtése PR, marketing, kommunikáció Standok biztosítása LEBONYOLÍTÁS: Vásári infrastruktúra biztosítása UTÁNKÖVETÉS: Kérdőívek, elégedettségi felmérés 45

46 3.3. Kézműves vásár A CENTRAL MARKETS projekt keretében megújítandó kamarai kézműves vásár megvalósításához egy speciális követelményrendszer felállítása szükséges a belső (menedzsment) és külső (helyszín, célcsoport, partnerek stb.) tényezők figyelembe vételével. Az új kamarai kézműves vásár az alábbi szempontok és módszerek segítségével valósul meg: 1. Új vásári helyszín (alternatíva elemzés eredményeként) Veszprém, Óváros tér: Veszprém eredeti, jelenleg második központja, a belváros fő turisztikai attrakcióinak egyike. Az Óváros tér Veszprém kulturális körzete, a Vár utca előtt helyezkedik el, így a turisták általi gyalogos átmenő forgalom számottevő. A tér a 90-es években felújításon és átalakításon esett át, így a tér közel 80%-án megszüntették az autósforgalmat. 46

47 Veszprém, Óváros tér, Rákóczi utca, Szabadság tér (térinformációs rendszer térképe) Mivel a program, méretét tekintve, túlnyúl az Óváros téren (a kiállítók várható száma miatt), az Óváros térrel közvetlen kapcsolatban álló Rákóczi utca és Szabadság tér is bevonásra kerül a projektbe. Veszprém, Rákóczi Ferenc utca: A Szabadság teret és az Óváros teret összekötő, mindössze 100 hosszúságú utca. Építészetileg az Óváros stílusát követi. 47

48 Veszprém, Óváros tér, Rákóczi utca, Szabadság tér (térinformációs rendszer térképe) Veszprém, Szabadság tér: A veszprémi Óváros autós és gyalogos kapuja. Kultúrépítészeti szempontból vegyes képet mutat (autentikus és modern épületek egyaránt megtalálhatók). 2. Új időpont (a stake-holderek előzetes egyeztetései szerint) május szombat-vasárnap (2014. július első vasárnapja helyett) 3. Célcsoportok meghatározása (a célcsoport elemzés eredménye szerinti sorrendben) 1. Családok 2. Fiatal párok gyerek nélkül 3. Idősek gyerek nélkül 4. Fiatalok (csoportban) 5. Idősek (egyénileg vagy többen) 48

49 4. Lehetséges szinergiák becsatolása Egy kézműves vásár célközönségének (eladók és vásárlók) bővítése, valamint a rendezvény hosszú távú fenntarthatósága és költséghatékonysága érdekében előnyös lehet bizonyos együttműködések, szinergiák keresése és azok bevonása. A látogatóközönség növekedhet, valamint a célcsoport demográfiai megoszlása jelentősen szélesedhet, ha a vásár olyan egyéb kulturális programokkal egy időben, vagy egy helyen (illetve annak közelében) kerül megrendezésre, amelyek jellegüknél fogva illeszkednek egy kézműves vásár karakteréhez. Ilyen programok lesznek többek között: városi kulturális programsorozatok (Gizella Napok) kiállítások komolyzenei vagy igényes könnyűzenei koncertek Ilyen együttműködések esetén a promóciós költségek megosztva több szervező fél által finanszírozva jelennek meg, valamint a biztosított a megfelelő számú látogató is minden érintett számára. 5. Együttműködő partnerek bevonása Előzetes egyeztetéseket és egy együttműködési megállapodás aláírását követően a veszprémi önkormányzat és közüzemi szolgáltató szervezet együttműködő stake-holder partnerként vesz részt a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara CENTRAL MARKETS pilot tevékenységében, így május én Veszprémben a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a VKSZ Zrt. közös kézműves-kulturális vásárt szervez. 6. Menedzsment terv A hatékony szervezési folyamatok biztosítása érdekében általános menedzsment terv készült. 49

50 7. Marketing stratégia kidolgozása A szélesebb célközönség bevonása és a megfelelő figyelem felkeltés érdekében marketing stratégia készült. 8. Marketing mix (7P) A promóciós feladatok eredményes meghatározása céljából marketing mix összeállítás készült. 9. GANTT-diagram A tevékenységek zavartalan lebonyolításához úgynevezett GANTT táblázat, azaz tevékenység ütemezési diagram készült. 10. Költségek meghatározása A másik két stake-holder szervezet bevonását követően megtörtént a költségek meghatározása és optimalizálása is. Ezek bemutatásához részletes költségtábla készült. 11. Értékelés (indikátorok), utánkövetés A későbbi hatékony szervezés érdekében fontos a visszajelzések becsatornázása és kiértékelése, valamint ehhez a szémszerűsíthető mutatók meghatározása. Mindehhez indikátortábla készült Menedzsment terv A tervezés olyan probléma megoldási folyamatként értelmezhető, ahol kérdés, hogy miként tűzzük ki céljainkat és hogyan határozzuk meg a céljaink elérésére leginkább alkalmas eszközöket. A tervezés célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt 50

51 céljai. Mindehhez a projektfeladatokat végrehajtó menedzsment szervezet hatékonysága elengedhetetlen A tervezés alapvető célja Mi? A tervezés célja egy hatékony menedzsment folyamattal egybekötött eredményes projektmegvalósítás, melynek keretében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt-vel közösen autentikus, hagyományőrző és kultúraközvetítésre alkalmas vásárt szervez. Hogyan? A tervezés mikéntje alapvetően a CENTRAL MARKETS projektben meghatározott céloktól függ, melyek figyelembe vétele a megvalósító szervezetek elsődleges célja: mikro- és kisvállalkozások támogatása, hagyományőrzés stb. Fontos továbbá a hatékony projekt menedzsment megvalósítása, melynek szükséges és projektben egyaránt meghatározott eszköze a helyi érintettekkel való szakmai és megvalósítási partnerség. Mindezek alapján a VKIK együttműködési megállapodás keretében a VKSZ Zrt-vel közösen szervezi és bonyolítja le a CENTRAL MARKETS kézműves vásári programot Problémák azonosítása Mi? A CENTRAL MARKETS projekttel összhangban a következő problémák kerültek azonosításra a tervezési folyamat során: o mikro- és kisvállalkozások háttérbe szorulása, gyengülő piaci helyzete o rossz minőségű termékek az átlagos kereskedelmi forgalomban o alacsony számú hazai termékek a kereskedelmi forgalomban 51

52 o mesterségek kihalása o kevés hagyományőrző program Hogyan? A fenti problémák megoldását szolgálja a 3-as együttműködés keretében megvalósuló kézműves vásár, melynek célja a mikrovállalkozások támogatása, a hazai, jó minőségű termékek forgalmazásának elősegítése, a hagyományok ápolása, a kihalófélben lévő régi mesterségek megismertetése, figyelemfelkeltés és hagyományőrzés, valamint kultúraközvetítés Konkrét tevékenységek meghatározása Mi? A fenti célok megvalósítása és problémák megoldása érdekében a menedzsment folyamatok, a vásári szervezési feladatok valamint az értékelési fázis optimalizálása szükséges. Fontos a projektben megvalósuló vásári program vonzóvá, autentikussá tétele, a célcsoport bővítése, a termékkör növelése valamint a szolgáltatási paletta szélesítése is. Hogyan? Tervezési, megvalósítási és értékelési fázisokra bontva az alábbi tevékenységek szükségesek: o Makroszintű helyzetelemzés készítése o Helyszínalternatíva elemzés, helyszínválasztás o Mikroszintű helyzetanalízis o Kockázatelemzés és -menedzsment o Célcsoport elemzés, szegmentálás o SWOT o BCG mátrix 52

53 o Logikai tervezés o Marketing tervezés, 7P o Menedzsment terv o Üzleti terv o Költségtervezés o Indikátor azonosítás o Vásár megvalósítása Feladatok megosztása Kiállítók értesítése Kiállítók gyűjtése, regisztrálása Promóció Infrastruktúra előkészítése Lebonyolítás, infrastruktúra biztosítása o Értékelés Konkrét feladatfelelősök meghatározása Ki? 1. Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint projekt partner, projektmegvalósító és projekttámogatott, illetve a vásári kiállítók gyűjtését, és a promóciós feladatokat részben végző szervezet. 2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a helyszín alternatíva elemzés 1. helyezett, kiválasztott helyszínének tulajdonosa, illetve a vásári adminisztráció illetékese. 3. Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (VMJVÖ tulajdonában lévő társaság), mint a VMJVÖ tulajdonában álló városi területek üzemeltetéséért, valamint a vásári infrastruktúra biztosításáért és a vásári kiállítások gyűjtéséért felelős szervezet. 53

54 Hogyan? A projekttervezés során személyes egyeztetéseket követően konkrét feladatmeghatározás és -megosztás történik. Részletes feladatmegosztási struktúra: ld fejezet Akció terv megvalósítás lépései Mi? Előkészítés o stake-holderek közötti egyeztetés, o felelősök kijelelőse, o feladatok meghatározása o munkamegosztás egyezetése. Szervezés o vásári kiállítók gyűjtése, regisztrálása, o kiállítói helyek kijelölése, o kiállító standok bérlése, előkészítése, biztosítása, o kapcsolattartás, o helyszínnel kapcsolatos infrastruktúra előkészítése és biztosítása (villamos áram, mobil, mellékhelyiségek, hulladéktárolás és elszállítás), o promóciós feladatok (online és offline hirdetések, figyelemfelkeltő kampányok). Megvalósítás o helyszín lezárása az autóforgalom elől, o kiállítók eligazítása (pontos kiállítói helyszín stb.), o vásár lebonyolítása; értékesítés, vásárlás, fogyasztás, o kis- és bepakolás felügyelése. Értékelés o utánkövetés (kiállítói tapasztalaok összegyűjtése, kiértékelése), 54

55 o meghatározott indikátorok ellenőrzése (kiállítók száma, látogatók száma, termékfajták száma stb.). Hogyan? A projekttervezés során személyes egyeztetéseket követően konkrét feladatmeghatározás és -megosztás történik. Részletes feladatmegosztási struktúra: ld fejezet Marketing stratégia A marketing stratégia meghatározza, hogy a projekt/program milyen terméket, szolgáltatást milyen áron kíván értékesíteni, milyen úton juttatja el azt a célcsoport számára, továbbá milyen marketingkommunikációval támogatja a teljes folyamatot A stratégia rövid jellemzése A stratégia célja az eredményes figyelemfelkeltés és a menedzsment folyamatok hatékony támogatása a vásárlók, kiállítók, terméktípusok, szolgáltatások valamint az elégedettség növelése érdekében. A szervezők célja a kézműves vásár, mint hagyományos városi rendezvény megteremtése, így kiemelten fontos: az elégedettség kiaknázása, a figyelem felkeltése, a figyelem megtartása, a vevői és eladói igény hosszú távú fenntartása. 55

56 Célpiacok: A kézműves vásár tekintetében egyértelműen hazai termékkínálatról van szó, amely főként hazai (de adott esetben természetesen külföldi) vevőcsoportokat céloz meg. Célpiacoknak az alábbi szegmentált csoportok tekinthetők (a tervezési szakaszban felállított szegmentációs mátrix eredményeként): 4. Elsődleges célcsoport: családok 5. Másodlagos célcsoportok: fiatal párok gyerek nélkül, Idősek gyerek nélkül 6. Harmadlagos célcsoportok: fiatalok (csoportban), idősek (egyénileg vagy többen) Pozícionálás A pozícionálás (piaci szegmentáció) nem magára a termékre/szolgáltatásra irányul, hanem a fogyasztókat célozza. A folyamat célja a termék/szolgáltatás elhelyezése a fogyasztó emlékezetében, illetve a figyelemfelkeltés. A pozícionálás a kiválasztott célcsoportokra irányul. A korábbi évek tapasztalatai valamint nem reprezentatív felmérések szerint a kézműves vásár, mint termék/szolgáltatás nem ismeretlen a célcsoportok körében, sőt népszerű programnak számít, azonban hivatalos és pontos információik nincsenek: a megrendezés időpontját, a kiállítók számát, a termékköröket és a szervezőket illetően. Mindezek miatt fontos a fenti hiányosságokat áthidaló hatékony marketing és kommunikáció tervezése. 56

57 Márka stratégia A vásáron megjelenő termékek sokfélesége miatt konkrét márka stratégiai csak a vásár, mint kulturális program esetében értelmezhető. A kézműves vásár, mint márka létrehozása abban az esetben célszerű, ha: a program egy évben több alkalommal is megrendezésre kerül a termékkör viszonylag sajátos, vagy kimondottan helyi (0 km-es) nemcsak vevői figyelemfelkeltés a célja, hanem az eladók részére is kedvezményeket, pluszokat biztosít Termék Termék, mint vásáron kínálandó termékek csoportja: A termék, illetve szolgáltatás a projektben tervezett vásár esetében makroszinten maga a kézműves vásár, mint vevői, látogatói, turisztikai program és attrakció. Mikroszinten a vásári kiállítók, előadók termékei képezik a marketing mix termékelemzésének további részét. A vásáron az alábbi kézműves, művészeti, illetve hazai élelmiszer-termékek jelennek meg: bőrdíszműves termékek, dísztárgyak, kézzel készült ékszerek, fa és fém használati tárgyak, kerámia termékek, kézműves játékok, textíliák, szőttesek, hímzések, üvegtermékek, sajtok, hústermékek, lekvárok, mézek, édességek stb. Szolgáltatások, mint egyéb attrakciók: kézműves foglalkozások (kovács bemutatók, játékkészítés gyerekeknek). Termék, mint marketing eszköz a sikeres projektmegvalósítás érdekében: offline média: nyomtatott sajtóban megjelenő cikkek, szórólap, plakát, molinó, TV és rádió spot online média: weboldalon elhelyezett hirdetés (banner), hírlevél, DM körlevél 57

58 Ár stratégia Makroszint: a vásár, mint kulturális program látogatása díjtalan. A gépjárművel érkezők továbbá a városban szombaton és vasárnap ingyenes parkolnak. Mikroszint: a vásár szervező és a helyszín szolgáltató (önkormányzat) részére a vásári kiállítók által fizetett helyszín- és pavilon/asztalbérleti díj. Illetve a kézműves kiállítók által árult saját termékek ára, melyek árszabása egyedi, eladónként eltérő. Az elmúlt évek vásári tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai kézműves termékek iránt abban az esetben is nagy a kereslet, ha azok ára az átlagoshoz képest esetleg magasabb, hiszen azok bolti kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, minőségük jó, továbbá a fogyasztók körében népszerűek az egyedi termékek Marketing mix 7P A marketingmix célja, hogy a lehető legkevesebb befektetés mellett a lehető legnagyobb megtérülést, azaz eredményt hozza a projektcéloknak megfelelően az alábbi stratégiai szempontok felvázolásával: P Product Termék: A program kínálatának összeállítása, amely minőségben és választékban is képes a vevő igényeinek kielégítésére. Nemcsak az adott terméket, hanem a termékekhez tartozó szolgáltatásokat is ide soroljuk. P Price Ár: Itt érvényesül a legjobban a marketingszemlélet: olyan ára megállapítása szükséges, amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, de egyben profitot is termel, és versenyképes is. P Place Hely: Az úgynevezett elosztáspolitika feladata a megtermelt és beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevők keresik. P Promotion Promóció: Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék és a szolgáltatás iránt. 58

59 P People Célcsoport: A szolgáltatásoknál marketing szempontból is kritikus szerepe van az emberi tényezőnek, hiszen a fogyasztó (mint célcsoport) legtöbb esetben kapcsolatba kerül a szolgáltatást végzővel (eladó, stake-holder). P Physical evidence A szolgáltatás tárgyi elemei: A szolgáltatás megfoghatatlan voltából adódóan a szolgáltatás helyszínének kialakítása és a szolgáltatáshoz kapcsolódó tárgyak megjelenése nagy szerephez jut a marketingeszközök között. P Process Folyamat: A projekt sikeressége nagyban függ a szolgáltatás egyes lépéseinek, azaz a teljes projektfolyamat részletes megtervezésétől. Mivel esetenként a szolgáltatás és a fogyasztás egyidejűleg történik, kiemelkedő jelentőségű a szolgáltatási folyamat szervezése P Product Termék A termék, illetve szolgáltatás jelen esetben makroszinten maga a kézműves vásár, mint vevői, látogatói, turisztikai program és attrakció. Mikroszinten a vásári kiállítók, előadók termékei képezik a marketing mix termékelemzésének további részét. A vásáron az alábbi kézműves, művészeti, illetve hazai élelmiszer-termékek jelennek meg: Bőrdíszműves termékek, Dísztárgyak, Kézzel készült ékszerek, Fa és fém használati tárgyak, Kerámia termékek, Kézműves játékok, Textíliák, szőttesek, hímzések, Üvegtermékek Sajtok, Hústermékek, 59

60 Lekvárok, mézek, Édességek. Szolgáltatások, mint egyéb attrakciók: Kézműves foglalkozások (kovács bemutatók, játékkészítés gyerekeknek) P Price Ár Makroszint: A vásár, mint kulturális program látogatása díjtalan. A gépjárművel érkezők továbbá a városban szombaton és vasárnap ingyenes parkolnak. Mikroszint: A vásár szervező és a helyszín szolgáltató (önkormányzat) részére a vásári kiállítók által fizetett helyszín- és pavilon/asztalbérleti díj. A kézműves kiállítók által árult saját termékek ára, melyek árszabása egyedi, eladónként eltérő. Az elmúlt évek vásári tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai kézműves termékek iránt abban az esetben is nagy a kereslet, ha azok ára az átlagoshoz képest esetleg magasabb, hiszen azok bolti kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, minőségük jó, továbbá a fogyasztók körében népszerűek az egyedi termékek P Place Hely A projektben tervezett kézműves vásár Magyarországon, a Közép-dunántúli Régióban, Veszprém megye székhelyén, Veszprém város belvárosában, az Óváros téren és vele közvetlen szomszédságban lévő Rákóczi Ferenc utcában és Szabadság téren valósul meg. Veszprém eredeti, jelenleg második központja, a belváros fő turisztikai attrakcióinak egyike. Az Óváros tér Veszprém kulturális körzete, a Vár utca előtt helyezkedik el, így a 60

61 turisták általi gyalogos átmenő forgalom számottevő. A tér a 90-es években felújításon és átalakításon esett át, így a tér közel 80%-án megszüntették az autósforgalmat. Az Óváros tér egy kisebb dombon helyezkedik el a várhegy déli végében. Mai nevét csak a rendszerváltozás után kapta, korábban Rákóczi térnek, illetve Piactérnek hívták, mivel a 20. század első feléig itt működött a város nagyobbik piaca. A teret a Városháza 1990-es években megújított és kibővített, de eklektikus stílusban megőrzött épülete uralja. A tér nyugati oldalán látható az 1793-ban épült késő barokk stílusú Pósa-ház (ma banképület). Veszprém Óváros tér, Rákóczi Ferenc utca, Szabadság tér műholdképe 61

62 A teret körülölelő többi épület nagyrészt a 19. század második felében, illetve a 20. század elején emelt, műemléki védelmet élvező, földszinti üzleteket tartalmazó polgárház, ezek a helyi szecesszió különféle irányzatainak gyűjteményét alkotják. A tér délen a valamivel szerényebb külsejű polgárházakkal szegélyezett Rákóczi utcában folytatódik. Épített környezete teljes mértékben autentikus: felújított állapotú eklektikus, szecessziós és klasszicista stílusú épületekkel. A vásár helyszínét Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., mint tulajdonosok és üzemeltetők közösen biztosítják. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kedvezményes helyszínbérletet biztosít a vásáron kiállító vállalkozások részére P Promotion Promóció A kézműves vásár promócióját az alábbi szervezők végzik: 1. önkormányzat, 2. közüzemi szolgáltató zrt., 3. kamara a saját kommunikációs csatornáikon és elsődleges célcsoportjuk részére az alábbiak szerint: szórólap (1; 3), újságcikk (1; 3), honlap (1; 3), rádió spot (1; 2), helyi televízió (1), -es hírlevél (3), helyi PR és promóció (molinó, plakát) (1; 2; 3). 62

63 P People Célcsoport A vásári rendezvény célcsoportját egyrészt a várási kiállítók eladók, másrészt a vásárt látogatók alkotják: Kézműves terméket kínáló eladók: őstermelők, kézművesek, egyéni vagy mikrovállalkozások. Látogatóközönség (a szegmentációs elemzés alapján): családok, fiatal párok (fiatal családok gyermek nélkül), fiatalok, csoportos fiatalok, idősek P Physical evidence A szolgáltatás tárgyi elemei A vásár megvalósult tárgyi és szoft elemeiként az alábbi kínált és vásárolt termékek és megvalósult és igénybe vett szolgáltatások említhetők meg: megvalósult vásár, mint turisztikai, kulturális élmény és program, megvásárolt, fogyasztott kézműves termék, kínált kreatív programon, foglalkozáson való részvétel, mint turisztikai, kulturális élmény és program P Process Folyamat Az elemzés 7. pontjaként, mint folyamat, a vásár szervezésének és megvalósításának következő szakaszai definiálhatók: Előkészítés o stake-holderek közötti egyeztetés, o felelősök kijelelőse, o feladatok meghatározása o munkamegosztás egyezetése. Szervezés o vásári kiállítók gyűjtése, regisztrálása, 63

64 o kiállítói helyek kijelölése, o kiállító standok bérlése, előkészítése, biztosítása, o kapcsolattartás, o helyszínnel kapcsolatos infrastruktúra előkészítése és biztosítása (villamos áram, mobil, mellékhelyiségek, hulladéktárolás és elszállítás), o promóciós feladatok (online és offline hirdetések, figyelemfelkeltő kampányok). Megvalósítás o helyszín lezárása az autóforgalom elől, o kiállítók eligazítása (pontos kiállítói helyszín stb.), o vásár lebonyolítása; értékesítés, vásárlás, fogyasztás, o kis- és bepakolás felügyelése. Értékelés o utánkövetés (kiállítói tapasztalaok összegyűjtése, kiértékelése), o meghatározott indikátorok ellenőrzése (kiállítók száma, látogatók száma, termékfajták száma stb.) GANTT-diagram Tevékenység ütemezés A GANTT-diagram a rövid távú tervezési eljárás segédeszköze, amely az alább megadott időszakban ábrázolja az egyes projekttevékenységeket. 64

65 IDŐINTERVALLUM TEVÉKENYSÉG MEGNEVEZÉSE: Október November December Január Február Március Április Május Június TEVÉKENYSÉG ÜTEMEZÉSE: Előkészítés Helyzetelemzés Feltérképezés Helyszínválasztás Előkészítés és együttműködés előkészítése Kiállítók értesítése, regisztrálása Szervezés Megvalósítás Értékelés Offline és online marketing, PR feladatok Vásár lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása Visszajelzések gyűjtése, kérdőívek, tapasztalatok érték. 65

66 3.8. Költségtervezés (szervezési és marketing költségek) Az alábbi táblázat a rendezvényt szervező, lebonyolító szervezetek (Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) esetében releváns költségtípusok felmerülését, illetve a Kamara várható költségösszegeit mutatja be. Infrastrukturális költségek Szervezők: VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VESZPRÉMI KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ ZRT. VESZPRÉM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Költségtípusok: n.a. n.a. Ft Közüzemi költségek (vásári infrastruktúra: villany, mellék-helyiség, hulladékszállítás) Helyszínfoglalási díj Stand bérleti díj ( Ft / kiállító; 30 kiállító a VKIK részéről) Ft Ft Plakát, poszter, szórólap Ft Promóciós költségek Újságcikk Molinó Online marketing 0 Ft Ft 0 Ft TV spot Rádió spot Menedzsment költségek Összesen: A projektben a költsége nem releváns! Ft 66

67 4. ÉRTÉKELÉS KAMARAI KÉZMŰVES VÁSÁR VESZPRÉM 4.1. Indikátorok A projekttevékenységek megvalósítását követően szükségszerű az elvégzett feladatok hatékonyságát számszerűsítő, a tervezés során részben előre meghatározott mutatók kiértékelése, azaz a tervezett kvalitatív és kvantitatív eredmények ellenőrzése. Az indikátorok meghatározásának legcélszerűbb módja a korábbi fejezetekben tárgyalt kitörési pontok és azonosított piaci lehetőségek alapul vétele. MUTATÓ TÍPUSA MUTATÓ JELLEGE TEVÉKENYSÉG CÉLJA MÉRÉST SZOLGÁLÓ ESZKÖZ INDIKÁTOR (TERV) INDIKÁTOR (ELÉRT) Látogatók száma Mennyiségi Látogatók számának növelése Statisztika, eladói visszajelzés fő * Vásárlók száma Mennyiségi Vevők számának növelése Statisztika, eladói visszajelzés fő * Kiállítók száma Mennyiségi Kiállítók számának növelése Jelentkezési lapok, önkormányzati adatbázis 75 db * Terméktípusok száma Mennyiségi Terméktípusok számának növelése Jelentkezési lapok, önkormányzati adatbázis 30 db * 67

68 Minőségileg javult termékek, szolgáltatások Minőségi/ Mennyiségi Termékek, szolgáltatások minőségi javulása Kérdőív, szóbeli visszajelzések 20 db * Elégedettség Fogyasztói Szolgáltatás javítása (a visszajelzések min. 66%-a pozitív) Kérdőív, szóbeli visszajelzések fő * Menedzsment Belső folyamat Hatékony szervezés (3 db szervező szervezet) Kérdőív, szóbeli visszajelzések 3 db * * Mivel a rendezvény a tanulmány elkészülte után esedékes, az indikátortábla eredménymutatói üresek Utánkövetés A számszerűsíthető mutatók értékelése, ellenőrzése mellett ugyancsak fontos a célcsoportok (kiállítók/eladók, látogatók/vevők, szervezők) részéről érkező visszajelzések figyelembe vétele. Az erre legalkalmasabb eszköz a kérdőív (papír alapú helyszínen kitöltendő, vagy online a rendezvényt követően kitöltendő formában). A kérdőív által vizsgálandó legfontosabb szempontok: Látogató neme Látogató életkora Látogató lakhelye (csak település) Kedvelt termékek Hiányolt termékek Kedvelt szolgáltatások Hiányolt szolgáltatások Vásárolt termékek száma Árképzéssel való elégedettség foka Termékkínálattal való elégedettség foka Szolgáltatások minőségével való elégedettség 68

69 5. KONKLÚZIÓ május én hosszas tervezési, előkészítési folyamatokat követően a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém város önkormányzata, valamint a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. közösen kézműves vásárt szervez Veszprém belvárosában a CENTRAL MARKETS c. európai uniós pályázati projekt keretében. A rendezvény a megvalósíthatósági tanulmány 1. részében kiválasztásra került Óváros téren és közvetlen környezetében kerül megrendezésre. A hatékony végrehajtás érdekében a megvalósíthatósági tanulmány 2. részében részletes helyzetelemzés, kockázatelemzés, célcsoport elemzés, termék-szolgáltatás elemzés, logikai folyamattervezés és SWOT elemzés került kidolgozásra a projekt tervezési fázisa keretében. A projektmegvalósítás támogatása valamint a hatékony célközönség elérés céljából marketing stratégia, marketing mix, menedzsment terv, tevékenység ütemezés és feladatmegosztás valamint részletes költségtervezés (üzleti terv) készült. A megvalósíthatósági tanulmány mindezek alapján az eredményes projektvégrehajtást szolgálja, melynek köszönhetően egy hagyományőrző, autentikus, vállalkozásokat támogató, kultúraközvetítő rendezvény valósul meg várhatóan hosszú távon és rendszeresen Veszprémben. 69

70 6. INFORMÁCIÓ KAMARAI KÉZMŰVES VÁSÁR VESZPRÉM Felhasznált irodalom Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2013/04 (KSH, 2014) TOP Veszprém megye gazdasága 2012 (Napló, NAV, KSH, VKIK, 2013) Vonzó tájak, feltörekvő gazdaság Veszprém megye 2011 (VKIK, 2011) Marketing (Bauer András, Berács József, 2006) Marketing management (Philip Kotler, Kevin Lane Keller, 2006) Marketing menedzsment, marketing koncepció, marketing tervezés, marketing stratégia (Tóth Éva, Pannon Egyetem, 2011) Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Integrált Vagyonkataszteri és Térinformációs Rendszer: Vásár, piac üzemeltetése ( Google Maps ( CENTRAL MARKETS Project ( VKIK honlap ( A kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény, A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet, A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól szóló 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Veszprém.hu 70

71 Készítette A Megvalósíthatósági Tanulmány 2. részét a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a CENTRAL MARKETS projekt 4. számú munkacsomagja keretében készítette 2014-ben: dr. Szépvölgyi Ákos e.v. A CENTRAL MARKETS projekt a Central Europe Programban, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 71