A magyar honfoglalás és államalapítás. Géza és Szent István uralkodása, az államalapítás szükségessége és jelentısége.

Átírás

1 1 A magyar honfoglalás és államalapítás. Géza és Szent István uralkodása, az államalapítás szükségessége és jelentısége. dátumok Géza fejedelem uralma kb István uralma István megkoronázása merseburgi csata 933 augsburgi csata 955 Német-Római Császárság megalakulása 962 honfoglalás karácsonya vagy január 01. A honfoglalás elızményei: A magyar törzsek hosszú vándorlás után érkeznek el az Etelközbe a feltételezett magyar ıshazából /Magna Hungaria; Levédia Etelköz/. E hosszú több évszázados vándorlás alatt alakult ki a magyar törzsek önazonosságtudata, miközben más népekkel is keveredtek. Az Etelközbe érkezı magyar törzsek átvették a kazároktól a "kettıs fejedelemség" intézményét /"kündü" - mint szakrális, isteni jellegő fejedelem; gyula - mint az általános fejedelem, hadvezér/ és félnomád életmódjukat az Etelközben is folytatták. A Kárpát-medence nem volt elıttük ismeretlen térség, mivel 862-tıl kezdve többször is jártak ott, általában egyes viszálykodó népek, államok felkérése. Itt az Etelközben történhetett meg a legendás vérszerzıdés. A magyarok fıfejedelme, kündüje Álmos volt, míg a gyula Árpád, esetleg Kurszán lehetett. A magyar törzsek nem tekintették végleges hazájuknak a Kárpát-medencét, félnomád életmódjuk is megkövetelte a vándorlást és új legelık biztosítását. Etelköznek nem voltak jól védhetı határai, ugyanakkor a Kárpát-medence a korban a "senkiföldje" szerepét játszotta el. Kárpát-medence a honfoglalás elıtt Mind az itt élı népek, mind a honfoglalók lélekszáma vitatott kérdés. Ugyanakkor biztosan tudjuk, hogy délen Nagy Simeon Bulgáriájának gyepüterületei helyezkedtek el, északon Szvatopluk morva állama helyezkedett el. A Kárpát-medencében jelentıs szláv népesség élhetett, illetve avar töredékek, gepidák stb. Egyetlen állam vagy birodalom sem vonta ekkor teljesen uralma alá. Ez megkönnyítette a magyar törzsek bevonulását, hiszen szervezett védekezéssel nem kellett számolniuk A honfoglalás eseménytörténete / / a/ Szvatopluk morva fejedelem a magyarokhoz fordult segítségért /ld. "Fehér ló mondája"/. Az Árpád vezette magyar seregek a Vereckei-hágón keresztül ekkor vonultak be a Kárpát-medencébe és innen már nem is tértek vissza többet Etelközbe. Tény, hogy a magyarok megsemmisítették a morva államot. b/ A honfoglalás idejében dúlt a bizánci-bolgár háború, melyben a bizánciak a magyarok segítségét is kérték. Nagy Simeon bolgár uralkodó bosszúból a besenyıkkel szövetkezett a magyarok ellen, akik az Etelközben egyedül maradt magyar törzsek megtámadták 895-ben. A magyar törzsek nagy veszteségekkel, de az egyedüli menekülési lehetıséget használták fel - bemenekültek Erdélybe, ahol hét földvárat építettek /innen Erdély német neve: "Siebenbürgen" = "hétvár"/. Álmost, a kor nomád szokása szerint még Erdély határában rituálisan megölték a magyar törzsek. A kündüi hatalom Árpádra vagy Kurszánra háramolhatott /e z a kérdés vitatott!/.

2 2 Kezdetben a magyar törzsek csak Erdélyt és a Felsı-Tisza vidékét szállták meg, majd lassan a Tiszántúlt, Duna-Tisza közét, majd pedig egy itáliai hadjárat után a visszatérı magyar kalandozó seregek birtokba vették 900-ban a Dunántúlt is. Ezzel megtörtént a Kárpát-medence meghódítása, vagyis a honfoglalás. A megtelepedés rendje A magyar törzsek bomló nemzetségi rendben telepedtek meg. Félnomád életmódjuk szerint egyegy folyóra merılegesen nomadizált /télen lejönnek a folyóhoz, nyáron beljebb mennek a legelık felé/, míg a fıemberek a folyókkal párhuzamosan nomadizáltak. A magyar társadalom már ekkor tagolt félépítéső: kündü, gyula horka "úr"-ak "bı"-k "ín"-ek szolgák szakrális, fıfejedelem /és kísérete/ hadvezér, valódi fejedelem /és kísérete/ fıbíró /*és kísérete/ törzsfık és katonai kíséretük nemzetségfık és katonai kíséretük köznép; 10-es, 100-as, 1000-es egységekben 10-es, 100-as, 1000-es egységekben A kalandozások A honfoglaló magyar törzsek életmódjához hozzátartoztak azok a zsákmányszerzı hadjáratok, melyeket a Kárpát-medence elfoglalás után is folytattak. A hadjáratokban egy-egy törzs harcos középrétege vett részt, sokszor külföldi felkérésre, beavatkozva a nyugati államok belsı vitáiba, konfliktusaiba. A hadjáratok kimondottan zsákmányszerzésre orientáltak voltak: aranyat, ezüstöt, brokátot, rabszolgákat raboltak, majd nyugaton, illetve Bizáncban eladták azokat, egyfajta sajátságos kereskedelmet folytatva. A kalandozások során eljutotta Hispániába is, a mai Franciaország területére, de különösen kedvelték a viszonylag közeli Itáliát és a német területeket. Délen Bizánc volt a határ /ld.: "Botond" legendája, aki megverte a görög óriást és bezúzta Bizánc kapuját/, keleten Kijev és környéke szerepelt célként. A magyarok harcmodora /könnyőlovasság, hátrafelé nyilazás, megfutamodás színlelése majd tırbecsalás/ meglepte a korabeli Európát, de hamarosan kiismerték taktikájukat, megerısítették államaikat. 933-ban Madarász Henrik német király verte meg a magyarokat elıször Merseburgnál, majd pedig I.Ottó 955-ben Augsburgnál /ld.: "Gyászmagyarok" monda/. A Német-Római Császárság megalakulása 962-ben egyre sürgetıbbé tette a kalandozások leállítását, melyet Taksony fejedelem tett meg 970 környékén. Az államalapítás Maga az államalapítás egy bonyolult folyamat, de bizony közös jegyeket a korban ki lehet benne mutatni. Ezek a következık: a/ törzsfık leverése b/ az ország területi egyesítése c/ a kereszténység felvétele d/ a királyi cím /"rex"/ felvétele e/ törvények kiadása f/ területi elven alapuló közigazgatás kiépítése Magyarországon az államalapítás folyamatát Géza fejedelem kezdte meg, majd István király teljesítette ki, illetve végezte be. Az államalapítás véghezvitelét sürgette egyrészrıl a meglévı nyugati államok példája, a kor "keresztény Európájának" megteremtése Magyarországon. Azok az

3 3 a népek, melyek nem jutottak el a törzsi szervezet feladásához és az államalapításhoz, - eltőntek, beolvadtak, megsemmisültek /pl.: besenyık, úzok stb./. Géza fejedelem tevékenysége / / a/ Quedlinburgi követjárás: Géza fejedelem /eredeti nevén "Gyeucsa"/ Taksony fia gyorsan felismerte a megváltozott külpolitikai helyzetet: Bizánc és a Német-Római Császárság közeledése a 970-es években arra sarkallta, hogy rendezze viszonyát a Német-Római Császársággal környékén követeket küldött I.Ottó császárhoz Quedlinburgba /"Quedlinburgi követjárás"/, mikor is békét kért. I.Ottó a békét feltételhez kötötte: a kereszténység felvételéhez. Géza teljesítette ezt, maga is megkeresztelkedett /bár tudjuk, hogy "két istennek is áldozott", és családja is ezt tette/. Bár Magyarországon a bizánci kereszténység is elterjedt, ez a lépés a nyugati egyház esélyeit növelte. b/ az ország területi egyesítése. Géza leverte a törzsfıket és egyesítette az országot. Erdélyt házasság útján szerezte meg, mivel feleségül vette az erdélyi Gyula igen temperamentumos lányát, Saroltot. c/ házassági politikája: Géza igen békés külpolitikát folytatott, nagy hadjáratokról nem tudunk. Lányait a környezı országok fejedelmeihez adta /Lengyelország, Bulgária, Velence/ és ezzel is biztosította a békés kapcsolatokat. Egyik lányát a velencei doge fiához adta, az Orseoló családba házasította be. E házasságból születik majd meg Orseoló Péter, István késıbbi utódja. Fiát Istvánt /pogány néven Vajkot/ Civakodó Henrik bajor uralkodó lányával házasítja össze, Gizellával. Gizellával együtt ekkor jönnek Magyarországra a német lovagok /Hont és Pázmány, István testırségének parancsnokai; Vecellin, seregének parancsnoka/. István király tevékenysége A/ István hatalomrajutása Géza halála után ugyanakkor komoly harc kezdıdött a fejedelmi szék betöltéséért. A "primogenitúra" elve alapján /a legidısebb fiú örökli a trónt; az elsıszülött/ István került volna hatalomra. A korábbi nomád szokás szerint viszont, a "senioratus" elve alapján /a nemzetségen belül a legidısebb uralkodásra alkalmas férfi kerül hatalomra/ pedig Koppány jelentkezett, aki ısi szokás szerint feleségül vette volna Géza özvegyét, Saroltot /"leviratus" elve/. A fegyveres konfliktus kimenetelét István német lovagjai /Vecellin/ döntötték el: a nehézlovasság Veszprém környékén megverte "Somogyország" urát, Koppányt, kinek testét felnégyelték és az ország négy várára tőzték fel intı például. Ezzel István megszerezte a fejedelmi címet a német lovagok segítségével és elkezdhette államszervezıi tevékenységét, melyben a mintát a nyugati kereszténység országai szolgáltatták. István börtönbe záratta az erdélyi Gyulát is, így Erdély is a kezébe került. A Maros-vidéken önálló uralmat kialakító és a sókereskedelmet kezében tartó Ajtonyt Csanád vezér ölte meg. Ezzel István az ország teljes jogú ura lett. B/ királlyá koronázás és a kereszténység felvétele

4 karácsonyán /vagy január 1-én/ István királlyá /"rex"/ koronáztatta magát Asztrik apáttal. A koronát /mely nem azonos a mai Szent Koronával/ István II.Szilveszter pápától kapta, a német-római császár jóváhagyásával. Ezzel István a kor szokásainak megfelelıen a keresztény Európa elismert uralkodója lett. István idejében megtörtént alakosság nagy részének keresztény hitre térítése és az egyházmegyeszervezet kialakítása. Tíz egyházmegye alakult ki, melynek élén 8 püspök és 2 érsek állt. Magyarországnak önálló érseksége lett /Esztergom és Kalocsa/, így politikailag függetlenedett a Német-Római Császár hatalma alól. Egyházi törvényeiben bevezette a "tizedet", elıírta, hogy "tíz falu építsen egy templomot", bevezette a kötelezı vasárnapi misehallgatást és tiltotta a vasárnapi munkát. C/ István örvényei István király törvényekkel szentesítette az új rendet. Törvényei a társadalmat két jogi kategóriára osztják: szabadok és szolgák. Törvényeiben védi a magántulajdont, fellép a lopások ellen, illetve a pogányszokások ellen /leányrablás, pogányáldozások/. Büntetési a késıbbi törvények fényében /László és Kálmán/ kimondottan enyhék: mindig megvan a megváltás lehetısége, csak harmadszor elkövetésre alkalmazza a halálbüntetést, elıtte a kor szokásainak megfelelıen csonkításokkal büntet. D/ A királyi vármegyeszervezet kiépítés István nevéhez főzıdik a területi alapú közigazgatás megteremtése, a királyi vármegyerendszer létrehozása. A király föld a leghatalmasabb földesúr, mivel a területek 66%-as, egyes források szerint 75%-a összpontosult a kezében. A maradék egyharmad /vagy egy negyed/ magán és egyházi kézben volt. A hagyomány szerint István 52 vármegyét hozott létre. A vármegyének két típusát különböztethetjük meg: a/ belsı vármegye: katonai-közigazgatási egység, élén a várispánnal b/ határvármegye, melynek további funkciója a határvédelem. A határ vonalában található a "gyepü", vagyis a mesterséges és természetes akadályokkal ellátott határzóna, melyek "ırök" és "lövık" élnek. A gyepükön "kapuk" vezetnek át /pl.: a mai "İrség" - Zalalövı, İriszentpéter stb./. A királyi birtoknak 2 típusát különböztethetjük meg: birtoktípusok udvarbirtok várbirtok élén áll udvarispán / nádor/ várispán funkciója királyi udvartartás ellátása katonai-közigazgatási egység vezetı fıtisztségviselık /fıétekfogómester, várjobbágyok tisztségviselık termelıréteg fılovászmester stb./ szolgák 10-es, 100-as, 1000-es egységekben várnép 10-as,100-as, 1000-es egységekben D/ utódlás kérdése Istvánt kiszemelt utóda a trónon egyetlen elı fia, Imre herceg volt, kit Gellért püspök nevelt keresztény hitben. István készült a hatalom átadására, "Intelmeiben" /"Szent István király intelmei Imre herceghez" összefoglalta az ifjú trónörökös számára az uralkodási bölcsességeket. Bizánci királylányt szerzett neki feleségül. Egy vadászaton ugyanakkor Imre herceg életét vesztette. Ezzel újból fellángolt a trónért való harc. István mellızte a senioratus elve alapján hatalomra aspiráló, pogányérzelmő Vazult /más néven: "Vászoly"/, aki erre merényletet kísérelt meg ellene. István

5 5 Vazult uralkodásra alkalmatlanná tette: fülébe forró ólmot öntetett és megvakíttatta. Fiai, Levente, András és Béla külföldre menekültek /a késıbbi I.András, ; I.Béla /. István a velencei doge fiát, unokaöccsét, a nem Árpád-házi Orseoló Pétert jelölte a trónra / és /. Az Árpád-ház feltételezett leszármazása: Álmos Árpád Taksony Géza /Sarolt/ Mihály Koppány /lánya/ Orseoló család István /Gizella/ Vazul Orseolo Péter Imre herceg Levente András Béla