Szent József Katolikus Általános Iskola

Átírás

1 Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas OM: Pedagógiai Program Helyi Tanterv október

2 Tartalomjegyzék 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve Nem szakrendszerű oktatás esetében A tanulók értékelésének változása A kötelező, és a választható (nem kötelező) tanórai foglalkozások Iskolánk tantárgyi rendszere Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma a helyi tantervünk szerint: Tanórán kívüli foglalkozások Alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 9 4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Az intézménybe lépés feltételei: A tanulók továbbhaladása: Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái Az iskolai beszámoltatás formái és követelményei Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelménye Magatartás: Szorgalom: A tanuló jutalmazásának elvei: A fegyelmező intézkedések: Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az alsó tagozatos tanulók teljesítményének szöveges értékelése: Az írásbeli beszámoltatás formái és rendje: Az otthoni (napközis és tanulószobai) írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Tanórán kívüli foglalkozásaink működésének legfontosabb elvei és formái: Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az emberi motorium fejlesztése, fejleszthetősége Egészség, fizikai fittség, általános fizikai teherbíró-képesség Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna A testnevelő által elvégzendő feladatok Az adatok nyilvántartása Mini Hungarofit fittségi teszt alkalmazása...30 AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE Etnikai kisebbségi tananyag Nemzeti és etnikai nevelésben és oktatásban résztvevő tanulók részére a nyelv és kultúra elsajátítására Cigány népismeret a magyar nyelv és irodalom keretében: Cigány népismeret a történelem keretében...47

3 12.3. Cigány népismeret az ének-zene keretében Cigány népismeret a rajz keretében: Nemzeti és etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a városban élő etnikai, kisebbség kultúrájának megismerése A TÁMOP projekt és a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, fenntartásával összefüggő tantervi fejlesztések Kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Tantárgytömbösített epochális oktatás Moduláris oktatás bevezetése Szociális kompetencia fejlesztés és tematikus táborok IKT eszközök és tanulói laptop program alkalmazása Záró rendelkezések

4 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve A HELYI TANTERV A közoktatási törvény alapján az alapfokú nevelés-oktatás nyolc évig tartó szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: bevezető szakasz: első és második évfolyam, kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam, alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam, fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam. A közoktatási törvény pontja meghatározza a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás fogalmát: szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; nem szakrendszerű oktatás: ha a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja évi LXXI. törvény változásával bevezetésre kerülő módosítások 1.1. Nem szakrendszerű oktatás esetében Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása értelmében az iskoláknak lehetősége van, hogy a korábban bevezetett nem szakrendszerű oktatást felmenő rendszerben csökkentse, vagy megszüntesse. Iskolánk a nevelő testület és a szülői közösség valamint az iskolaszék egybehangzó véleménye alapján a törvény adta lehetőséggel élve felmenő rendszerben megszünteti a nem szakrendszerű oktatás. Természetesen azokat a módszertani és pedagógiai eszközöket és lehetőségeket a továbbiakban is kihasználjuk, amelyek a holisztikus látásmód szélesítését segítik diákjainkban kialakítani. Fontos egyúttal leszögeznünk azt is, hogy az évfolyamon folyó alapozó szakasz életkori sajátosságainak megfelelő elsősorban induktív és tapasztalati úton történő módszertani és pedagógiai módszereket igyekszünk a továbbiakban is alkalmazni. Így a következő 2011/ 12 tanévben még a hatodik évfolyamon, a 2012/ 13 tanévben pedig egyetlen évfolyamon sem alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatásszervezési formát A tanulók értékelésének változása E törvény lehetőségeinek és változásainak megfelelően iskolánk a 2010/ 11 tanévtől a továbbiakban a nevelő testület és a szülői közösség valamint az iskolaszék egybehangzó véleménye alapján visszatér a második évfolyam végétől a hagyományos ötös fokozatú osztályozási és értékelési formára. Ez az idegen nyelv tantárgy esetében tér csak el. Ennél a tantárgynál ugyanis a diákok szöveges értékelést kapnak harmadik osztály végéig az idegen nyelv tanulásban való részvételükről. A negyedik évfolyamtól kezdődően viszont itt is osztályzattal értékeljük a diákok tanulmányi munkáját. SZAKMAI HÁTTÉR A NEMZETI ALAPTANTERV ÚJ KONCEPCIÓJA A Nemzeti alaptanterv a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerint rendezi el. Az egyes iskolák tantárgyi rendszerét a műveltségi területek figyelembevételével a helyi tantervek határozzák meg. A kötelező oktatás 12 évfolyama négy képzési szakaszra oszlik: évfolyam; évfolyam; 2

5 évfolyam; évfolyam. A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A fejlesztési feladatok amelyek meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, és kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos ezekhez a szakaszokhoz kapcsolódnak. Tehát a korábbiakhoz képest, más szempont szerint a fejlesztési feladatok szerkezete szerint kialakítani az évfolyamokon belüli arányokat, s csak azután lehet foglalkozni témakörökkel és tananyagtartalmakkal. A Nemzeti alaptanterv kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket és kulcskompetenciákat. A Nemzeti alaptanterv tételesen épít a kulcskompetenciákra, amelyek a modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyekre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. Az integratív és tantárgyközi tantervi szemlélet mely a tanulók érdeklődését, tapasztalatait is figyelembe veszi a Nemzeti alaptantervben úgy érvényesül, hogy a dokumentum nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert. Ennek kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. Ezzel a lehetőséggel életek e kerettanterv szerzői a műveltségi területeken alapuló tantárgyi rendszerük kialakításakor. A KERETTANTERV JELLEMZŐI Mivel a műveltségi területek négy képzési szakasz szerint új arányokat jelölnek meg, ezért a kerettanterv készítői az 1-4. évfolyamot, az 5-6. évfolyamot, illetve a 7-8. évfolyamot egységben szemlélték, csak azután bontották fel évfolyamokra a kerettantervi tartalom szerint. A Nemzeti alaptanterv által megjelölt kiemelt fejlesztési feladatokkal a kerettanterv is hangsúlyozottan foglalkozik. Kerettanterv képzési szakaszonként tartalmaz ajánlást - a nevelés és oktatás céljára, - a fejlesztés kiemelt területeire, - a tantárgyak rendszerére és az óraszámokra, - az egyes tantárgyak témaköreire, - a témakörök tartalmára, - a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a továbbhaladás feltételeire, - az iskolai egészségfejlesztéssel, - fogyasztóvédelemmel - környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása A kötelező, és a választható (nem kötelező) tanórai foglalkozások Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: A 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet értelmében megújított helyi tanterv bevezetése felmenő rendszerben történik az alábbi táblázat szerint: Évfolyam Tanév /2010 T N N N T T T T 3

6 2010/2011 N T N N T T T T 2011/2012 N T N N T T T T 2012/2013 N T N N T T T T 2013/2014 N T N N T T T T N=(a NAT alapján 2004-ben módosított helyi tanterv) T= ( az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. kompetencia alapú oktatási programcsomagjainak és az iskola által választott tankönyvek szerkesztői és kiadói által kidolgozott tantervek adaptációjával készített, a TÁMOP-3.1.4/08/ pályázat által előírt innováció alapján bevont évfolyamokon és osztályokban 2009/2010. tanévtől bevezetésre került helyi tanterv. ) 4

7 2. Iskolánk tantárgyi rendszere 2.1. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma a helyi tantervünk szerint: Összesített óraterv a Szent József Katolikus Általános Iskola alsó tagozata számára Évfolyam Tanórai Osztály foglalkozások Nor Nén Nor Nén Nor Nén Nor Nén Hittan Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Összes óraszám A fenntartó által kötelező*** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** 1 1 Kötelező* 1 1 Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Mindösszesen *Kt.52..(3) **Kt.52..(7) *** Kt. 81. (1) Nor Nén Normál tantervű osztály Német nemzetiségi nyelvoktató program alapján működő osztály 5

8 Összesített óraterv a Szent József Katolikus Általános Iskola felső tagozata számára Évfolyam Tanórai Osztály Hittan (ember és társadalomismeret-etika) foglalkozások Nor Mte Ane Nén Nor Mte Ane Nén Nor Mte Ane Nén Nor Mte Ane Nén A fenntartó által kötelező*** Magyar nyelv és irod. Kötelező* ,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 (tánc és dráma) Választható** ,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Történelem és Kötelező* állampolgári ism. (honés népismeret) Választható** 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Idegen nyelv Kötelező* Választható** Matematika Kötelező* Választható** Informatika Kötelező* 0,5 0,5 0,5 0, Választható** 0,5 0,5 0,5 0,5 Természetismeret Kötelező* (egészségtan 6.évf.) Választható** 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Fizika Kötelező* 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Választható** 0,5 0,5 0,5 0,5 Biológia Kötelező* 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 (egészségtan 8.évf.) Választható** Kémia Kötelező* 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Választható** 0,5 0,5 0,5 0,5 Földrajz Kötelező* 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Választható** Ének-zene Kötelező* Választható** Rajz Kötelező* Választható** Technika és életvitel Kötelező* Választható** Testnevelés és sport Kötelező* 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Választható** Osztályfőnöki Kötelező* 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Választható** Mozgókép és Kötelező* médiaismeret Választható** Kötelező* 23,5 23,5 23,5 25, ,5 26,5 26, 5 28,5 27,5 27,5 27,5 29,5 Összes óraszám Választható** 2,5 4,5 4,5 2, ,5 4,5 4,5 2,5 1,5 3,5 3,5 1,5 Mindösszesen *Kt.52..(3) **Kt.52..(7) *** Kt. 81. (1) Nor Mte Ane Nén Normál tantervű osztály Matematika emelt szintű oktatást végző osztály Angol emelt szintű oktatást végző osztály Német nemzetiségi nyelvoktató program alapján működő osztály 6

9 A közoktatási törvény 52..(3) bekezdése szerint a tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása nem lehet több a) az 1-3. évfolyamon napi négy, b) a 4-6. évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban 4,5), c) a 7-8. évfolyamon napi öt óránál. Ugyancsak a Kt. 52. (7) bekezdése alapján az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete - osztályonként - az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások a) az 1-4. évfolyamon tíz, b) az 5-6. évfolyamon huszonöt, c) a 7-8. évfolyamon harminc százaléka. A Kt. 81. (1) bekezdése szerint a fenntartónk heti két hittanóra megtartását rendelte el, és ennek megfelelően a tanulók felvételének előfeltétele, hogy vállalja e két hittanóra felvételét, mint kötelező tantárgyat osztályban a hittan óraszámát úgy kellett meghatározni, hogy a két hittanóra tartalmazza a heti 0,5 óra ember és társadalomismeret, etika modult is. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és az osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az egyes évfolyamokra és tantárgyakra lebontott helyi tantervet, beleértve a sajátos nevelési igényű tanulók számára készített speciális tantervet az iskolánk helyi tantervének II/II. II/VI. kötetei tartalmazzák. Iskolánkban a hittan tárgy minden évfolyamon kötelezően választandó osztályozott tantárgy, melynek oktatása a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a KPSZTI által kidolgozott tantervek alapján történik. Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Ez a helyi tantervünkben meghatározott heti 3 testnevelés óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg osztályosaink iskolaotthonosak, így minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelés óra megszervezzük a játékos egészségfejlesztő testmozgást. A 4. osztályosoknak a napközis foglalkozások keretén belül, illetve a nem napköziseknek délutáni sportfoglalkozásokon tartunk minimum kétszer 30 perces testmozgást. Egy-három tanuló részére szervezett egyéni foglalkozás tartható a Kt. 52. (11) c) bekezdése szerint a heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából. Minden évben vannak tanulóink, akik súlyos betegség, illetve egyéb okok miatt magántanulóként folytatják iskolánkban tanulmányaikat, így kénytelenek vagyunk élni az 52. (13) bekezdés adta lehetőséggel, amely tanulónként és hetenként tíz órát biztosít e tanulók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozás: a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport iskolai sportolási lehetőségek; 7

10 c) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; d) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Az iskola köteles a szülő igénye alapján a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. (53. (1-4.) bekezdése) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez: a) az 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra, b) az 5-8. évfolyamon napi 3 óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Amennyiben a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozásokat az iskola a pedagógiai programjában megtervezi és a foglalkozási órák száma eléri a három órát, a tanítási nap teljesítésébe a közoktatási törvény 121. (1) bekezdés 39. pontja alapján beszámítható. A pedagógiai programunkban foglalt célokat jól szolgáló tantárgyi rendszer és óraterv kialakításához az alábbi szempontokat mérlegeltük: tanulóink fejlettsége, életkori jellemzői, aktuális szükségletei; az iskolával szemben támasztott külső elvárások (pl. a szülők, az iskolafenntartó, a társadalom környezet igényei); az iskola belső erőforrásai (személyi, tárgyi feltételek, várható anyagi lehetősége stb.); A NAT-ban szereplő műveltség tartalmakat mely területeken és milyen mélységben kívánjuk feldolgozni, illetve bővíteni. Az anyanyelvi és irodalmi műveltség elengedhetetlen feltétel a hazához, a néphez, a nemzeti történethez és a kultúrához kötődő személyiség kialakításában. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára. Világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működünk. A szülők kívánságának megfelelően már első osztálytól lehetőséget biztosítunk idegen nyelv tanulására, de kötelezővé csak 4. osztálytól tesszük. A matematika emelt szintű oktatása hagyománya az iskolának, ezt folytatni kívánjuk 5.évfolyamtól. Az angol nyelv emelt szintű oktatását és választási lehetőségként a matematika emelt szintű oktatása mellett és ahhoz hasonlóan, 3. osztályban előkészítő jelleggel (tanórán kívüli tevékenység keretében), 5. osztályban emelt szinten. A tanulók óraszáma mindkét tantárgy esetén heti 5 óra, amelyet hetente 2 óra szakköri foglalkozással egészítünk ki. A német nemzetiségi nyelv oktatást, első osztálytól választandóan bevezettük. Egy nyelvi csoport beindításához minimum nyolc tanulónak kell az adott nyelvet választania. A testnevelés és a sportolás fejleszti a tanulók állóképességét, bevezettük az alsó tagozaton az úszásoktatást is. A modul tárgyak oktatását kiemelten fontos feladatnak tekintjük A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Önálló modulként kezeljük a mozgókép és médiaismeretet 8. osztályban heti 1 órában. Az egészségtant 6. évfolyamon és a 8.évfolyamon heti 0,5 órában a természetismeret és a biológia tantárgyba integráltan oktatjuk. A tánc és dráma modult a magyar nyelv és irodalom tantárggyal, a hon és népismeretet a történelem és állampolgári ismeretek tantárggyal, az ember és társadalomismeret, etika modult a hittan tantárggyal vontuk össze. Tantárgyi értékelésük is ezen összevont tantárgyak keretén belül történik. 8

11 3. Alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A nevelő-oktató munkában a tananyag feldolgozásához, csak az Oktatási Minisztérium által hivatalosan tankönyvvé nyilvánított taneszközöket használnak nevelőink. Az eltérő tanterv szerint haladó tanulók esetében speciális tankönyveket alkalmazhatunk. Nevelőtestületünk szakmai tapasztalatai alapján a helyi tantervünkhöz és nevelési programunkhoz leginkább illeszkedő, tartalmas, színvonalas tartós szakkönyvekből igyekszik választani. Az iskolavezetés a véleményezés jogát fenntartva teret enged a tanári szabadság felelős érvényesülésének, s a szakmai munkaközösségek kompetenciájába helyezi a választást. A készségtárgyak tanításához a tankönyveken kívül más taneszközök használata is megengedett: - testnevelés tornafelszerelés, - technika alapanyagok, - rajz rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához a kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg, figyelembe véve a következő szempontokat: - feleljen meg az iskola helyi tantevének, - jól taníthatók tanulhatók legyenek, - magyarságunk, nemzeti értékeink, hagyományaink tiszteletére neveljen, - cselekvésre, tettekre motiváljon, - tanuláshoz ösztönző legyen, - feleljen meg az iskola keresztény szellemiségének, - lehetőleg olcsó legyen, - előnybe kell részesíteni, a több tanéven keresztül használható taneszközöket, - egy-egy tantárgy tanításához felmenő rendszerben ugyanazt a tankönyvcsaládot használjuk. A közoktatásról szóló törvény 44. -ának (2) bekezdése alapján a szülőket a tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. A tájékoztatás formája: szülői értekezlet, iskolai levél. 9

12 4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A közoktatási törvény 71. (1), valamint a (4)-(7) bekezdések rendelkeznek a magasabb évfolyamba lépés törvényi feltételeiről Az intézménybe lépés feltételei: A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. Városi beiskolázású iskola vagyunk, kötelező beiskolázási körzettel nem rendelkezünk. A gyermek felvételéről az igazgató dönt, amelynek feltétele, hogy a gyermek az iskolai felvételt megelőzően minimum 3 évig óvodába járjon, illetve annak megfelelő fejlettségi szinttel rendelkezzen, és fogadja el, hogy a hittan kötelező tantárgy heti 2 órában. Az elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül. A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját és a keresztény nevelés alapjait, és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. A második évfolyamtól felfelé a felvételnél tanulmányi szempontok is érvényesíthetők. Plébánosi (lelkészi) ajánlás kérhető. Külön kell kérni a felvételt a 5. évfolyamtól iskolán belülről és más iskolából is azokba az osztályokba, amelyekben matematikából, illetve angolból emelt szintű oktatás folyik. Az 5. évfolyamtól a tanulónak választania kell az emelt szintű matematika, vagy az emelt szintű angol tanulása között, ha az évfolyamon két osztály van. Az évfolyamonkénti három osztály esetében normál tantervű csoportba is lehet jelentkezni. Az emeltszintűség választása itt négy év tanulmányaira vonatkozik. Rendkívüli esetben a nevelőtestület dönthet a felvett tantárgy változtatásáról. A felvétel tanulmányi feltétele: jeles (5) vagy jó (4) minősítés matematikából, illetve angolból az előző félévben és általánosan jó tanulmányi eredmény. Jelentkezés módja: a kitöltött iskolai jelentkezési lap leadása a megadott határidőig, és más iskolából jövő tanulónak az előző évfolyam I. félévi értesítőjének csatolása fénymásolatban. A kérelem beadásának határideje: április 30. Német nemzetiségi nyelvoktató programon belül az alsó tagozatos évfolyamokban a normál német nyelvi csoportba szülői kérésre az igazgatóval való egyeztetés után lehet átjelentkezni. A német nemzetiségi nyelvoktató csoportba a német nemzetiségi nyelvoktató program helyi tantervében leírtak alapján lehet jelentkezni A tanulók továbbhaladása: A második évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig a tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tantárgyból javítóvizsgán javítható augusztus hónapban. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, akkor a tanuló körülményeit mérlegelve, a nevelőtestület engedélyezheti, hogy a tanuló javítóvizsgát tegyen. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása, évfolyamismétlést von maga után. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be. Választott szakkört leadni - általános szabályként - lezárt félév után lehet, felvenni bármikor. Ez utóbbi esetben az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő. A kiemelkedő képességű tanuló a két vagy több évfolyamra megállapított tanulmányi kötelezettségének egy tanévben is eleget tehet, ha a tanulmányi idő megrövidítését az illetékes pedagógus kezdeményezi, vagy a szülő kéri és a tanuló a tantestület illetékes bizottsága előtt vizsgát tesz. Ennek eredményét és a 10

13 bizottság javaslatát javaslat formájában rögzíteni kell, amelynek alapján az igazgató engedélyezheti a tanulmányi idő megrövidítését. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén az igazgató által kiadott magántanulói határozatban rögzített tantárgyakból tesz osztályozó vizsgát. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. Az a tanuló, akinek tanulmányi viszonya szünetel, osztályozó vizsgára nem kötelezett, tanulmányainak újbóli elkezdésénél a korosztályának megfelelő szintű évfolyam tananyagából osztályozóvizsgát tehet. 11

14 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 5.1. Az iskolai beszámoltatás formái és követelményei A tanulók tudásának értékelése és minősítésének módjai: Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősség-érzetet és önértékelő-képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés, osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési, értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. A félévi és év végi minősítés, osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. Az év elején, a témakörök zárásakor, félévkor és a tanév végén méréseket végez. Ezeket a méréseket jellegének megfelelően százalékos értékeléssel vagy osztályzattal minősíti. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: 1: 0-33%, 2: 34-50%, 3: 51-75%, 4: 76-90%, 5: %. A fenti értékelés átlagos nehézségű dolgozatoknál érvényes. Amennyiben a minimumkövetelményeknek megfelelő tudás mérése a cél, figyelembe kell venni, hogy az elégségeshez (2) a minimum szint 80%-ának elérése szükséges. Az értékelés, osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg. A közoktatásról szóló törvény 7. -ának (4) bekezdése szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti. Az osztályozó értekezleten a nevelőtestület arra is figyelmet fordít, hogy az írásbeli beszámoltatásra és az egyes osztályzatok súlyára vonatkozó rendelkezéseket az érintett pedagógus megtartotta-e. A fentiektől eltérő az általános iskola 1-2 osztályának szöveges értékelési rendje. Az évközi teljesítményeket a tanító egyéni módon értékeli, minősíti, első évfolyamon a szöveges értékelést pontozással, százalékkal egészíti ki, a második évfolyamon évközi érdemjegyekkel értékel. Az első félév 12

15 és a tanév végén tantárgyanként szöveges értékelést minősítést alkalmaz, a SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ ALSÓ TAGOZATON c., évfolyamnak megfelelő lapokkal, a tanuló összteljesítményét a következő minősítéssel zárja: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT (91-100%) JÓL TELJESÍTETT (76-90%) MEGFELELŐEN TELJESÍTETT (51-75%) FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL (0-50%) Második évfolyamon az évközi érdemjegyek bevezetése mellett félévkor még szöveges értékeléssel zárul a tanuló értékelése, év végétől a további évfolyamon alkalmazott osztályzatokkal értékelünk. Ez alól csak az idegennyelv értékelése kivétel, ahol a szöveges értékelés 4. osztály félévéig megmarad. E minősítések tartalmát a tanító csakúgy, mint az alkalmazott évközi egyéni értékelési módot a szülőkkel értekezleten ismerteti. A hittan tantárgynál az értékelés az első évfolyamon és második osztály félévekor jól megfelelt, megfelelt és részt vett minősítéssel történik. A második - nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezett, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hittan. (csak év végén van osztályzás) - harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika,környezet, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hittan - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezet, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hittan - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom (tánc-dráma), történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés hittan. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem (hon - és népismeret), idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret (egészségtan), ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hittan. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hittan (ember és társadalomismeret-etika). - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia (egészségtan), kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, hittan (ember és társadalomismeret-etika). Az alsó tagozat értékelési rendszere a tantárgyak és az értékelés formájának tükrében Értékelt tantárgyak Évfolyam Értékelt időszak Hittan Magyar nyelvtan Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezet Ének-zene Rajz Technika Testnevelés 1. Félév Év vége 2. Félév Év vége 3. Félév Év vége 4. Félév 13

16 Év vége A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A felső tagozat értékelési rendszere a tantárgyak és az értékelés formájának tükrében Értékelt tantárgyak Évfolyam Értékelt időszak Hittan (ember és társadalomismeret-etika) Magyar nyelvtan Magyar irodalom (tánc és dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (hon-és népismeret) Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret (egészségtan 6.évf.) Fizika Biológia (egészségtan 8.évf.) Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Mozgókép és médiaismeret 5. Félév Év vége 6. Félév Év vége Félév Év vége Félév Év vége Szöveges értékelés jól megfelelt, megfelelt és részt vett minősítéssel történő értékelés Érdemjeggyel történő értékelés 14

17 A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak jeles osztályzatai mellett legalább 5 dicsérete van a tantárgyakból, akkor nevelőtestületi dicséretben részesül. A dicséretet a bizonyítványban dokumentálni kell. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő az eddig is használt hagyományos értesítő könyvön keresztül tájékoztatja. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A szülő az érdemjegyeket az iskola elektronikus naplójában is megtekintheti. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanulónak minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Azoknál a tantárgyaknál amelyeknek heti óraszáma egy vagy kettő, félévente legalább három érdemjeggyel kell értékelni Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: Speciális vizsgák: Az osztályozó vizsga az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, amelyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Az osztályozó vizsga bizottság előtt, jegyzőkönyv felvételével történik. A vizsgabizottság dönt a továbbhaladásról. A vizsgabizottság összehívása és a vizsga lebonyolítása a munkaközösség feladata. A javítóvizsgát ugyanúgy kell lebonyolítani, mint az osztályozó vizsgát, de csak abból a tantárgyból, amelyből a tanuló a tanév végén megbukott. Általános vizsgák: A hatodik évfolyam végén idegen nyelvből teljes tananyagot átfogó szóbeli vizsga az emelt óraszámú csoportoknak. A nyolcadik év végén idegen nyelvből szóbeli záróvizsga 15

18 6. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelménye Iskolánkban diákok magatartásának és szorgalmának értékelése során kiemelkedő szempontot képvisel az, hogy a példás értékelés valóban példa értékű sajátosságokhoz kapcsolódjon. Ennek elismerését és megismertetését is igyekszünk a tanulók nagyobb közössége előtt is megismertetni. A magatartás és szorgalom osztályzatának megállapításakor az életkori sajtosságokat, tanulmányi előmeneteleket, saját magához viszonyított tendenciákat is igyekszünk figyelembe venni. Mivel ezek a jellemzők egyéni értékelések, megállapításuk és eldöntésük során figyelembe kell venni a kialakulásukat is. Lényeges szempontnak tekintendő a tanuló személyes lehetősége, családi környezete, egészségügyi állapota, egyéni képessége, stb. ) 6.1. Magatartás: A magatartás értékelésekor a tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedését, tevékenységének fegyelmezettségét, nevelőihez, az iskola dolgozóihoz, diáktársaihoz való viszonyulását tartjuk szem előtt. Ezek mellett az iskolai házirendben foglalt elvekhez való viszonyát, felelősségérzetének megnyilvánulásait értékeljük. A viszonyítás alapja a katolikus értékrendhez igazodik. Tanulóinkat első évfolyamon a negyed évtől, a többi évfolyamon év elejétől havonta az osztályzattal értékeljük. A félévi és év végi eredményeket a megfelelő tanügy igazgatási dokumentumokba az osztályfőnök jegyzi be. A félévi és év végi eredményeket az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület véleménye alapján állapítjuk meg. Véleménykülönbség esetén az osztályban tanító pedagógusok döntenek szavazással. Az értékelés a közoktatási törvény alapján ebben az esetben négy fokozatú: példás (5); jó (4); változó (3); rossz (2). A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja, és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 90-95%-a példásnak tartja, és a többiek sem adnának jónál rosszabbat. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartás kultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesült. A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. Az értékelés megállapításakor a felsorolt jellemző nagy többségének érvényesülése esetén kapja a diák az adott osztályzatot. 16

19 6.2. Szorgalom: A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A szorgalom értékelése iskolánkban elsősorban a diákok munkához való hozzáállását értékeljük. Ez kiterjed a tanulmányi és az ezen kívüli munkára is. Értékeljük egyúttal tanulónk kötelességtudatát és annak változását, munkavégzésének színvonalát és annak változását. Értékelése és elbírálása a lentebb található szempontok alapján a magatartás értékelésének szabályszerűségei szerint történik. Fokozott figyelmet kell fordítanunk itt is az egyéni tendenciák figyelembevételére. Az értékelés ebben az esetben is négyfokozatú skálán történik. - példás (5); jó (4); változó (3); hanyag (2) Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan A tanuló jutalmazásának elvei: A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra, és megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. A tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi munkájában bármely, nem a tantárgyhoz kötött tevékenységben elért jó eredményeket, és a tanulói közösségekben a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát, a közös erőfeszítéseket jutalmazzuk. Kiemelkedő tanulmányi, gyakorlati munkáért, iskolai, megyei, országos versenyeken, pályázatokon elért eredményedért a ballagáskor és bizonyítvány osztáskor könyvjutalomban részesülhetnek diákjaink. Tanév közben iskolánkban a következő elismerési fokozatok adhatók: a) Szaktanári, tanítói, napközis nevelői szóbeli és írásbeli dicséret b) Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret c) Plébánosi írásbeli dicséret d) Igazgatóhelyettesi írásbeli dicséret e) Igazgatói írásbeli dicséret f) Nevelőtestületi dicséret Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülnek. Plébánosi írásbeli dicséretben részesülhetnek tanulóink példamutató hitéletükért (rendszeres szentmise látogatás, szentségi élet, ministrálás ). A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. 17

20 6.4. A fegyelmező intézkedések: A végzős nyolcadikosok elismerésének egyik módja a Szent József díj adása. Az iskolai élet házirendben lefektetett szabályait tekintjük a tanulók tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeinek, amelynek szándékos vagy gondatlan megszegése fegyelmező intézkedést von maga után. A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. A fegyelmező intézkedések meghozatala a diákönkormányzattal megbeszélve az osztályfőnök feladata. Az igazgatói intést is az osztályfőnök javasolja. A fegyelmező intézkedést a magatartás és a szorgalom érdemjegy megállapításánál figyelembe kell venni. Időlegesen a házirendben lefektetett jogok gyakorlásában korlátozni lehet a tanulót. A fegyelmező intézkedések visszavonhatók, ha az iskola bármely illetékes közössége kéri azt. A visszavont fegyelmező intézkedésnek nincs joggyakorlást korlátozó hatása. Ha az a célunk, hogy diákjaink fegyelmezettek legyenek, akkor úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék magukat tőle, azt érezzék, hogy a fejlődőképes embert szeretjük őbenne, és abban segítünk, hogy a saját útját megtalálja. 1. Tanulóink jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek megszegése fegyelmi vétség, mely fegyelmi büntetést von maga után. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a közoktatási törvény 76. -a tartalmazza. 2. Fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki a házirend előírásait megszegi, vagy tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben részesítjük. Ennek intézkedései lehetnek: a) - Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés lehet: - szaktanári - napközis nevelői - ügyeletes tanári b) Osztályfőnöki (írásbeli) figyelmeztetés c) Osztályfőnöki intés d) Osztályfőnöki megrovás e) Igazgatóhelyettesi figyelmeztetés f) Igazgatói figyelmeztetés g) Igazgatói intés h) Igazgatói megrovás i) Nevelőtestületi figyelmeztetés j) Nevelőtestületi intés k) Nevelőtestületi megrovás l) Fegyelmi eljárás A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok betartásához. A fegyelmezés során is érvényesülnek katolikus elveink. Soha nem a fegyelmezetlent büntetjük, hanem mindig a fegyelmezetlenséget. Célunk elérni, hogy azokat a mintákat, melyeket mi értéknek tekintünk, ő is saját maga számára is értéknek tekintse. A fegyelmezés tehát ne kívülről jövő legyen, hanem belülről fakadjon fegyelmezettségre önfegyelmezettségre törekvés formájában. 18