PEDAGÓGIAI PROGRAM TELEKI-WATTAY MŰVÉSZETI ISKOLA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM:

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM TELEKI-WATTAY MŰVÉSZETI ISKOLA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM: Pomáz, Templom tér 3.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS I.1. Alapvetés I.2. Célkitűzés, tanári öndefiníció I.3. A pedagógiai program fogalma, törvények, jogszabályok II. AZ ISKOLA RÖVID BEMUTATÁSA II.1.Az intézmény adatai II.2. Kiinduló helyzet, háttérvizsgálatok II.3. Az iskola hatósugara, beiskolázási területe II.4. Alaptevékenysége, legfontosabb funkciói II.5. Rövid iskolatörténet II.6. Az iskola eredményei, hagyományai II.7. Az iskola szerepe a település életében III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI III.1. Személyi feltételek III.2. Tárgyi feltételek III.3. Anyagi, pénzügyi feltételek III.4. Az iskola nevelési alapelvei III.5. Az alapelvekből következő konkrét III.5.1. nevelési-oktatási célok III.5.2. művészeti nevelési célok III.5.3. általános nevelési célok III.5.4. oktatási célok III. 6. Egyéb feladatok és ezek összefüggései az oktatással III. 7. Kiemelt feladatok, a prioritás rendje, Kompetencia alapú nevelési-oktatási feladataink III. 8. Esélyegyenlőség biztosításának rendje

3 IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA IV. 1. Szervezeti felépítés, vezetési struktúra IV. 2. Ellenőrzés, érdekegyeztetés, érdekérvényesítés IV. 3. A vezetés működése vezetői tanács, KT, szakszervezet, iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat, tanszaki munkaközösségek IV. 4. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei IV. 5. Tantárgyi struktúra, a képzés teljes szerkezeti, pedagógiai szakaszolása IV. 6. Tantárgyi óraszámok IV. 7. Iskolai óraterv IV. 8. Alap- és többletszolgáltatások rendje és feltételei IV Tehetséggondozás IV Tehetségkutatás IV Versenyeken, találkozókon való részvétel IV Könyvtár és kottatár szerepe és használata IV. 9. A tanulók értékelésének rendje IV Elvei, célja IV A felsőbb osztályba lépés kritériumai IV Osztályfolytatás kritériumai IV. 10. A kották, tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei IV. 11. Az iskola kapcsolatai IV Az iskola használóival IV A település intézményeivel IV Szakmai szervezetekkel IV Külföldi kapcsolatok V. HELYI TANTERVEK (Mellékelve) KLASSZIKUS ZENE I. KLASSZIKUS ZENE II. NÉPZENE JAZZ ZENE SZINMŰVÉSZET TÁNCMŰVÉSZET KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET V.1. A Teleki-Wattay Művészeti Iskola Alapfokú Művészeti Iskolában használatos tantervi programok

4 VI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK VI.1. A program érvényessége VI.2. Módosítási eljárás VI.3. A program felülvizsgálatának mechanizmusa VI.5. Nyilvánosságra hozatal módja

5 I. BEVEZETÉS I.1. Alapvetés A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat. (Neuhaus) A kultúra szó nem egyszerűen a zene, irodalom, képzőművészet, színház stb. gyűjtőneve, hanem a latin "colore" szóból származik, mely eredendően a föld megművelését, az elvadulástól való megóvását jelenti. Ha nem ültetjük el a kultúra magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele: ellepte a lelkeket a gyom. Van-e szebb hivatás, mint a kertbe az első jó magot vetni? I.2. Célkitűzés, tanári öndefiníció A világ a maga meztelen valóságában kíméletlen, erőszakos, hangos és rombolóvá válik, ha nem tudjuk szembeszegezni vele a humánumot, a szépet, a jót, s mindazt, amit értékként őriz az emberiség évezredek óta. Hinnünk kell abban, hogy a művészet, mint a szépség közvetítője, szellemi tápláléka lehet egyre több embernek. Éppen ezért nem mondhatunk le a kultúra emberformáló erejéről. Ezt a célt megvalósítani nem könnyű. Önálló életünk kezdetén, 1992 őszén azt a célt tűztük magunk elé, szeretnénk, ha Pomáznak olyan művészeti iskolája lehetnénk, melynek van arca, karaktere, ami élesztőként működik a település életében, ami segíteni tud a település jó hírének, hírnevének erősítésében. Ahová szívesen járnak a gyerekek, ahol szívesen dolgozik az ott tanító tanár, amire érdemes odafigyelni a kívülállónak, amely szakmailag eredményes tud lenni. I.3. A pedagógiai program fogalma, törvények, rendelkezések, jogszabályok A pedagógiai program a nevelőtestület által létrehozott és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott szakmai alapdokumentum, mely átfogja az iskola működésének minden területét. Az iskola stratégiai programja, mely meghatározza a nevelés, a tanulástanítás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény és a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet paragrafusai rendelkeznek az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjának elkészítéséről, tantervi programjának bevezetéséről. A legutóbbi 2003 évi LXV tv bekezdése világosan felsorolja az intézménytípusunkra vonatkozó tartalmi előírásokat.

6 1993. évi LXXIX. tv. 10. (3) bekezdése kimondja, hogy: " A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt."... " nemzeti ill. etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön"(pl. nemzetiségi zene, tánc) Figyelemmel kell lenni (13. ) a szülő jogaira (pl. szabad iskolaválasztás) és a pedagógus jogaira ill. kötelességeire (19. ). A művészetoktatási intézmények vonatkozásában fontos dokumentum a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkező 32/1999.(VIII.18.) OM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról. A fenti jogszabályi háttér figyelembevételével készült iskolánk pedagógiai programja, és az azóta történt módosítások figyelembevételével a jelenlegi felülvizsgálata és kiegészítése. Összegezve, a program figyelembe veszi: a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvényt, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított - 11/1994.(VI.8.) és annak módosítását, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről szóló 27/1998-as MKM rendeletet, és annak 32/1999.(VIII.18.)OM. rendelettel történt módosítását, a Pest Megyei Önkormányzat Közoktatás fejlesztési tervét, Pomáz Város Művelődési és Oktatási Koncepcióját, Pomáz Város Önkormányzatának Minőségirányítási Programját az önkormányzat intézkedési tervét, az önkormányzat az intézményre vonatkozó határozatait, az intézmény alapító okiratát, annak legutóbbi változásait, tanulók és szülők jogos igényeit, társadalmi és települési elvárásokat. Épít: az iskola hagyományaira, a települési oktatási intézmények együttműködésére, a tantestület szakképzettségére, hivatástudatára. II. AZ ISKOLA RÖVID BEMUTATÁSA

7 II.1. Az intézmény adatai Neve: Teleki-Wattay Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 2013 Pomáz Templom tér 3. Fenntartó: Pomáz Város Önkormányzata Jogállása: önálló jogi személy Gazdálkodása: Alaptevékenysége: Alapítás éve: 1992 Igazgató: Ásztai Csabáné részben önálló alapfokú művészetoktatás zeneművészeti, színművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti ágakon II. 2. Kiinduló helyzet, háttérvizsgálatok A hangszer- és énektanítás egyidős a közoktatással, évszázados hagyományokra tekint vissza. Magyarországon a 30-as évek nagy munkanélkülisége idején néhány zeneakadémiát végzett kiváló művésztanár vidéki városokba ment és "iskolateremtő" szerepe lett. (Kalmár Mihály - Pápa, Bodon Pál - Kecskemét, Hermann László - Székesfehérvár) A kezdeti magánoktatást előbb a zeneoktatói munkaközösségek, majd azokat fokozatosan háttérbe szorítva központilag szervezett zeneiskolák váltották fel ig a teljes körű államosításig városi zeneiskola működött az országban. Igazán kiterjedt, az egész országot behálózó intézményrendszerré csak az as évekre fejlődött. A rendszerváltozást követően a polgárosodó Magyarországon egyre nagyobb igény mutatkozott a művészeti nevelés iránt. Sorra nyitották kapuikat a nem csak zeneművészeti ágon oktató intézmények. Ma több, mint 800 művészeti iskola működik az országban, a növendéklétszám fő körül mozog. Zeneművészeti ágon , más művészeti ágakon diák tanul. Az 1985-ös oktatási törvény (13. (2) d.) a nevelési-oktatási rendszer intézményei között tartja számon a zeneiskolát. A törvény alapfokú oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezései minden intézményre kötelezőek, ugyanakkor - mint eltérő iskolatípussal - külön cím alatt is foglalkozik az alapfokú művészetoktatással. ( ) A törvényi rangú szabályozás stabilizálta az iskolák helyzetét, a művészeti iskolák az általános iskolákkal egyenrangú intézményekké váltak. Az 1993-as közoktatási törvény folytatása és kiterjesztése az oktatás liberalizálását kijelölő és segítő útnak. A közoktatásról szóló törvény átfogó módosítása (1996 és 2003) számos kérdésben lényeges változásokat eredményezett a közoktatás rendszerét meghatározó jogi kérdésekben. Megváltozott a tartalmi irányítás rendszere, az intézmények működésének paraméterei,

8 a pedagógusok foglalkoztatásának szabályai, a feladatmegosztás az intézmények és a fenntartók között, a miniszter jogosítványai, a tanulói és szülői jogok. A program készítése előtt kérdőívekkel megkerestük az iskola használóit, a szülőket, növendékeket és tanárokat. Ezek összegzéséből, feldolgozásából, és elemzéséből vált világossá a kiinduló helyzet, melynek ismeretében fogalmaztuk meg céljainkat és feladatainkat. Pomáz lakost számláló kisváros, Budapesttől északra helyezkedik el a Pilis hegység kapujában. Tipikusan agglomerációs település, a munkaképes lakosság nagy százaléka nap, mint nap Budapestre ingázik. A főváros közelsége, a jó közlekedés miatt a lakosság lélekszáma és egyben az iskoláskorúak száma is folyamatosan növekszik. Az itt élők foglalkozás szerinti megoszlása igen széles skálán mozog a munkanélkülitől az egyetemi professzorig. Valószínű e tényeknek is köszönhető, hogy rendkívül nagy az igény a zenetanulás, a művészeti nevelés iránt. Ennek köszönhetően döntött úgy Pomáz Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete, hogy szeptember 1-jétől megalapítja a Pomázi Zeneiskolát szeptemberére értük el azt a célt, hogy - a fenntartó önkormányzati testület határozatának köszönhetően - komplex iskolává válhattunk a színművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti ágakon történő képzés elindításával. Az iskola neve 2006 szeptember 1-jétől Teleki-Wattay Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. II.3. Az iskola hatósugara, beiskolázási területe Elsősorban Pomáz település iskoláskorú éves - gyermekeit fogadjuk. A szomszédos Csobánka községben a két önkormányzat hivatalos megállapodása révén szeptember 1. és 2005 augusztus 31. között - a csobánkai tagozat önállósodásáig - kihelyezett tagozatot működtettünk. Az iskola hatósugara elsősorban a Pilis völgye mikrotérségre terjed ki. Csobánka, Pilisszentkereszt művészetoktatás iránti igényeit elégítette ki az elmúlt évek során, de országos hírű jazz tanszakunk távolabbi településekről is vonzotta az érdeklődőket. A gazdasági problémák miatt meghozott fenntartói döntések, a nem pomázi állandó lakhelyű jelentkezők számára a továbbiakban csak az önkormányzati rész átvállalásával teszik lehetővé az iskolánkba történő beiratkozást. II. 4. Az iskola alaptevékenysége, legfontosabb funkciói Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. Munkánk központjában a gyermek személyiségének fejlesztése áll a zene, a tánc, a képzőművészet és a színművészet segítségével. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőképességeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, nemzeti értékek megőrzésében, különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában. Meggyőződésünk, hogy a XXI. századi ember számára is

9 meghatározó fontosságú, hogy elsajátítsa azt a látásmódot, megtapasztalja azt az életérzést, amellyel a klasszikus hagyományokra épülve a személyiség szabad fejlődésének teret adva új értékeket teremteni képes. Ezzel művelt, nyitott, tevékeny, alkotó ember megszületését segíti elő. Az intézmény - művészetoktatási intézmény lévén - elkötelezi magát az abszolút művészeti értékek minőségi közvetítésére mind a tanórákon, mind az intézmény falain kívül. A felvett növendék részére - az egyéni órák során - személyre szabott, egyéni léptékű fejlesztési formát alkalmaz. Ez, valamint a kompetencia alapú szemlélet, - mely munkánk során a mindennapokban jelen van - lehetővé teszi a növendékben rejlő tehetség és zenei ízlés maximális kibontakozását, a hátrányos helyzetű növendékei részére lehetőséget biztosít az együttesben történő közös tevékenykedésre, mely egész további életére kihatva alapot ad a szabadidő igényes eltöltésére. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja Az iskola alapfeladata, hogy a maga sajátos eszközeivel, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú, művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Neveljen az értékes művészet szeretetére, az arra alkalmas növendékek felkészítse szakirányú továbbtanulásra. Az iskola legfontosabb funkciói: Képességfejlesztés, a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzése és gyakorlása az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása. Az iskolában folyó képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett, a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai - ismeretek átadására, a zenei tevékenységek tudatosítására, a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására, a tánc segítségével

10 egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevelésre, drámai szövegek értő színészi szempontokat figyelembe vevő olvasására, különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, színházi improvizációra, karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, a más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazására a szerepalkotás során, színházi előadások elemzésére, értékelésére, megvalósítására. II.5. Rövid iskolatörténet A zenetanítás szervezeti formája a múlt századfordulón alakult ki Pomázon. A jobb módú polgári családok gyermekeit a házhoz járó, zenélni tudó személyek tanították. A szervezett zeneoktatás első kezdeményezője Pápai László karnagy, zeneszerző, a pomázi dalárda vezetője és a helyi kulturális élet felpezsdítője volt, aki 1915-ben kérte fel Gráf Kálmánné zongora és hegedű tanárnőt (aki emellett nyelveket is tanított), hogy a községben a zenetanulás iránt érdeklődő fiatalok oktatását ellássa. Az 1963-as év jelentette az igazi fordulópontot, ugyanis a Pest megyei Tanács Művelődési Osztálya ebben az évben rendelkezett, a megye immár ötödik állami zeneiskolájának megalakításáról Szentendre központtal. A szentendrei központhoz tartozott három fiókiskola: (eleinte mindössze néhány növendékkel) Dunabogdány, Tahitótfalu mellett Pomáz is. Pomáz Képviselőtestülete május 26-án kelt 62/1992./V.26/sz. határozatával hívta életre az önálló zeneiskolát. Az önkormányzat augusztusban kelt döntésének köszönhetően vált lehetővé a tánc-, szíművészet, képző- és iparművészeti ágak bevezetése. Intézményünk 2004 szeptember 1-je óta mind a négy művészeti ágat oktató komplex művészeti iskola. II.6. Az iskola eredményei, hagyományai A Teleki-Wattay Művészeti Iskola bizonyos szempontból új, bizonyos szempontból nagy hagyományokkal rendelkező iskola. Önálló iskolaként szeptember 1 óta működik. Az azóta eltelt időben több, mint 25 növendékünk folytatta tanulmányait zeneművészeti szakközépiskolában, illetve főiskolán. Országos, megyei tanulmányi versenyen eredményesen szerepelt 23 növendék. Már az alakulás évében bekapcsolódtunk, és aktívan közreműködünk a Zene- és Művészeti Iskolák Országos Szövetségében (MZMSZ). Tagjai vagyunk a Kórusok Országos Tanácsának (KOTA) és az Európai Zeneiskolák Szövetségének. (EMU)

11 Az iskolai élet tevékenységformái, színterei az alapfokú művészetoktatásban Az alapfokú művészetoktatás egyes tanszakain lehetőség nyílik a művészetek iránti elkötelezettség erősítése, a tehetséggondozásra, a személyiségfejlesztésre, a közösségi összetartozás erősítésére. Az alapfokú művészetoktatás mindhárom ágazatáról (zene-, táncművészet, báb- és színjátszás és képzőművészet) elmondható, hogy fő arculata az életkori sajátosságokat, az egyéni képességeket maximálisan figyelembe vevő kompetenciafejlesztés, illetve a tehetséggondozás. Intézményünk különböző szakjain pedagógusaink az egyéni óráktól, a kis csoportos foglalkozásokon át a nagyobb lélekszámú osztályokig, együttesekig a legkülönfélébb kihívásokkal kell, hogy szembenézzenek. Az egyes művészeti ágakra jellemző tanítási formák: Zeneművészet: egyéni órák: hangszeres főtanszakos növendékek számára A tagozaton heti kétszer 30 perc, B tagozaton heti kétszer 45 perc, második hangszeres növendékek számára heti egyszer 30 perc keretén belül. A főtárgy-tanár a növendékkel meghitt, bensőséges kapcsolatba kerülve, képességeit, egyéniségét, habitusát megismerve a helyi tanterv keretein belül maradva egyéni haladást diktálhat. A kompetenciák fejlesztésére, a tehetség kibontakoztatására ez a tanítási forma kiemelkedően alkalmas. kiscsoportos foglalkozások: kamarazenei foglalkozások (2-től maximum 15 főig), heti egyszer 45 perc. A hangszer-együttes tagjai számára a kamarazene-tanár képességeiknek megfelelő darabokat válogatva készíti fel őket a szereplésekre, megmérettetésekre (megyei, regionális, országos találkozók, versenyek). A csoport tagjai egymást ösztönzik, közös érdeklődési körük, céljaik miatt barátságok szövődhetnek. A növendékek megtapasztalhatják, milyen felemelő érzés, mikor közös cél érdekében együtt dolgoznak, és a munka meghozza gyümölcsét, legyen az akár a tanár dicsérő szava, akár a közönség elismerő tapsa, akár egy találkozón, vagy versenyen elért helyezés, díj. Ezáltal a növendékek szociális kompetenciáinak fejlesztése kiemelt szerephez jut. szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom órák (az alapfokú művészetoktatásban is lehetőség nyílik csoportbontásra), heti kétszer 45 perc. A csoportbontás adta lehetőségeket kihasználva az egyes évfolyamokon egymással

12 párhuzamosan több osztály is működhet. B tagozaton a tananyag szerves részét képezik a szakközépiskolai felvételi feladatsorai, valamint a felvételire való célirányos felkészítés. Az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása által a tanulók művészeti-esztétikai, valamint szociális kompetenciáinak fejlesztése kerül kiemelten fókuszpontba. nagycsoportos foglalkozások: zenekari órák, kórus, nemzetiségi együttesek, vonószenekar heti kétszer 45 perc. A Vegyeskar és a Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar intézményünk jelenlegi és hajdani növendékeit egyaránt tagjai között tudhatja. Büszkék vagyunk arra, hogy a tanulók számára a szabadidő eltöltésének eme kulturált, egyéniség- és közösségfejlesztés szempontjából egyaránt kiemelkedő, rendkívüli módját tudjuk biztosítani. A Vegyeskar és a Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar lehetőség szerint évenként négy alkalommal ad koncertet, amin bemutatják a félév alatt megtanult darabokat. A kisebb együttesek lehetőség szerint évenként egy- két alkalommal adnak hangversenyt Táncművészet, társastánc csoportos foglalkozás egyéni fejlesztés pármunka Az iskolai élet egyéb tevékenységformái: szereplések, fellépések, találkozók, versenyek. Színművészet, drámajáték csoportos foglalkozás egyéni fejlesztés újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása: kooperáció, differenciálás. Az iskolai élet egyéb tevékenységformái: szereplések, fellépések, találkozók, versenyek. Képzőmúvészet csoportos foglalkozás egyéni fejlesztés újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása: kooperáció, differenciálás. Az iskolai élet egyéb tevékenységformái:kiállítások, versenyek.

13 Az iskolai élet egyéb tevékenységformái: szereplések, fellépések kiállítások iskolai ünnepélyek, hagyományos iskolai rendezvények találkozók, versenyek koncert- és színházlátogatás nyári táborok A szinte mindenre kiterjedő iskolai tevékenység mellett azonban a diákok személyiség- és közösségfejlődésére még számtalan iskolán kívüli tényező hat: lakókörnyezet, baráti kör, média, internet. A gyermekek és diákok személyiség fejlődését a fentieken túl alapvetően meghatározza a családi környezet. Ennek a nélkülözhetetlen közösségnek a megismerése mindennél fontosabb az óvónők, az osztályfőnökök, a tanítók/tanárok és a gyermekekkel kapcsolatba kerülő nevelők számára. Napjainkban egyre több az olyan család, amely sok negatív mintát mutat a gyermeknek, így az egészséges személyiség kialakításának folyamatában a korábbiaknál még nagyobb szerep hárul a nevelési-oktatási intézményekre. Hagyományt teremtettünk: Pomázi Zenés Gyermekszínház, Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar, Magyar Kultúra Napján tanári hangverseny, Dunakanyar Ifjúsági Fúvószenekari Találkozó, Országos Szaxofonos Verseny, Országos Tekerős Találkozó, Reneszánsz Vígasság, Adventi hangverseny a római katolikus templomban, Pomázi Kórustalálkozó megrendezésével. Az iskola céljait is segítő Testvérmúzsák Alapítvány gondozásában rendszeresen működik a Testvérmúzsák Galéria kiállítás-sorozata, az évenként megrendezésre kerülő, népszerű zenés farsangi jótékonysági bál, az ország különböző részeinek megismerését is szolgáló gyermek befogadásával megszervezett nyári művészeti tábor, a Pomázi Zenés Gyermekszínház. II.7. Az iskola szerepe a település életében Az iskola jelentős szerepet tölt be a város kulturális és közéletében. Rendszeres kapcsolatunk van a település intézményeivel, óvodákkal, iskolákkal, Művelődési Házzal, Idősek Klubjával, az egyházakkal és a nemzetiségi egyesületekkel, klubokkal. Sok alkalommal és szívesen vagyunk jelen aktív közreműködőként eseményeiken.

14 III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI III.1. Személyi feltételek Az iskola a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, és a fenntartó Pomáz Város Önkormányzatának rávonatkozó rendelkezéseinek megfelelően alakítja növendék és tanári létszámát. A gazdasági nehézségekből adódó megszorító intézkedések miatt jelentős változtatásokat kellett 2004 nyarán végrehajtanunk. Jelen tanévben (2009/2010) az engedélyezett és beiratkozott tanulók létszáma 420 fő. Engedélyezett tanári álláshely: 23,5 Engedélyezett egyéb (technikai) álláshely: 3,75 Összesen: 27,25 álláshely III.2. Tárgyi feltételek Az intézmény 2002 augusztus 1-jétől a Kincstári Vagyonigazgatóság és Pomáz Város Önkormányzata között létrejött MEGÁLLAPODÁS-nak köszönhetően, szép környezetben, önálló épülettel rendelkezik, ami nagyban segíti a szakmai előrelépést szeptember 1- jétől nyithattunk a tárművészeti ágak tánc, színjáték, képző- és iparművészetek irányába. A tanításhoz a legszükségesebb eszközök és hangszerek rendelkezésre állnak, de minőségük nem minden esetben megfelelő. A helyi program megvalósításának feltétele, hogy az egyes tanszakok oktatásához szükséges hangszerek, eszközök, felszerelések rendelkezésre álljanak. III.3. Anyagi, pénzügyi feltételek Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, az évi 158. sz. rendelet, valamint az aktuális évre szóló költségvetési törvény határozza meg a tervezési, beszámolási szabályokat, paramétereket, melyek szerint a finanszírozási és gazdálkodási munka folyik az oktatási intézményekben. Minden iskolának alapvető érdeke, hogy működőképességét fenntartsa, ami az utóbbi évek társadalmi-gazdasági változásai közepette egyre szélesebb tájékozódást és tudást igényel a piac, a marketing, az innováció és a menedzser-szemlélet tudományainak köréből az iskolák vezetőitől. Egy iskola erőforrásai nem kizárólag a költségvetésben biztosított pénzforrásokat jelenti. Jelenti a különböző pályázati forrásokat, a szponzori támogatások elnyeréséből származó jövedelmet és szerencsés esetben a saját anyagi javakkal való jó gazdálkodás hozadékát. A lényeg, mint minden munkában a kellő körültekintéssel elvégzett tervezés, a megfelelő célok kitűzése, a szervezés, minél több aktív erő megnyerése (tanárok, szülők, tanulók).

15 Az országgyűlés a mindenkori éves költségvetési törvényben határozza meg a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, valamint a normatív költségvetési hozzájárulások címeit, összegeit. Az évi közoktatási törvény és az azt követő átfogó módosítások (1996, 1999, 2003) meghatározzák a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáit. A finanszírozás kérdései ezekkel az elképzelésekkel próbálnak harmonizálni. A magyar költségvetés pénzeszközöket biztosít a művészeti oktatás-nevelés céljaira. Ezt igyekezik kiegészíteni a helyi önkormányzat a szükséges mértékben. A szülők Pomázon a törvényben meghatározott legmagasabb mértékű térítési díjat fizetik. E három összetevő és az évközi rendszeres pályázati források keresése és megtalálása biztosítja szakmai munkánk fedezetét. A hatáskör és a finanszírozás rendszerében tisztázni kell az iskola és az iskola igazgatójának feladatait és jogosítványait. A város önkormányzata ezen a területen változtatást hajtott végre, január 1-jétől részben önálló gazdálkodói jogkörrel rendelkezünk, megállapodást kötöttünk a Nevelési Oktatási Intézmények Koordináló Szervezetével (NOIKSZ) e feladataink ellátásának módjáról. Tudomásul vesszük, hogy a fenntartó csak a törvényben előírt minimális óraszámokat finanszírozza szakonként és évfolyamonként. A főtárgy, a kötelező elméleti és kötelező gyakorlati foglalkozások óraszámait, a B-tagozatos, a felvételire készülő és sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges óraszámokat a költségvetés készítésének időszakában évente egyeztetjük. III.4. Az iskola nevelési alapelvei Pedagógiai konszenzusra törekedtünk és bizonyos alapértékekben közösek vagyunk. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a humán értékek - az IGAZ, a SZÉP, a JÓ és a SZENT - közvetítése közös célja művészeti iskolánknak. Ezeken túl mindannyian közvetítjük a szabadságot, a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi létet, az önismereten alapuló egészséges öntudatot, a munka szeretetét, az igényességet és szakszerűséget, a nyitottságot, a kíváncsiságot, a játék és az öröm jogát. III.5. Az alapelvekből következő konkrét célok III.5.1. Nevelési-oktatási célok A művészetoktatás lényege, a humán értékek közvetítése, célja az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel hozzájárulni a sokoldalú, kreatív személyiség kialakításához, fejlesztéséhez. III.5.2. Általános nevelési célok

16 A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, színművészetben, képző- és iparművészetekben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A művészeti nevelés, az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Az alapelvekben megfogalmazott pedagógiai hitvallást, nevelési eszményt, vállalt értékrendet nevelő-oktató munkánk stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az iskolában folyó művészetoktatás egészére, teljes tevékenységrendszerére vonatkoznak. Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az alapelvekből következően az alábbiak: a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése, egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése, az iskolahasználók, illetve pedagógusok igényeinek megfelelően az intézmény szolgáltató jellegének erősítése, a kompetencia alapú oktatás használata, nagyobb esélyegyenlőség biztosítása. Operatív céljaink: Az intézmény egészét átfogó minőségközpontú szemlélet kialakítása érdekében: az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása, tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusokban egyaránt. A tehetséggondozás hatékonysága, megőrzése érdekében: a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása,