Kórélettan 2008/2009. Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár
|
|
- Zoltán Faragó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kórélettan 2008/2009 Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár
2 Új tárgyat tanulunk A kórélettan az alapmodulban megszerzett tudást felhasználva ismerteti meg a hallgatót az egyes betegségek Kóroki tényezőivel (etiológia) Kialakulásukkal (pathogenesis) a benne szereplő kóros folyamatokkal, adaptációs lépésekkel, szabályozási rendellenességekkel (pathomechanizmus) A kórélettan megbízható és szilárd alapot biztosít a klinikai tanulmányok (belgyógyászat, sebészet, szülészet, neurológia, gyermekgyógyászat, aneszteziológia és intenzív terápia stb) folytatásához. A tárgy kurrikuluma az előadások anyagára épül, évente frissül, dinamikusan változik: hűen leképzi az életen át tartó tanulás követelményét A tárgy szervesen kapcsolódik a mikrobiológiához és a kórbonctanhoz. A kredit rendszer és a Bevezetés az EKG analízisbe tárgy 2
3 Akit az előadás még az ágyban ér Tankönyv Szollár: Kórélettani tankönyv (legutolsó kiadás) Medicina kiadó Elméleti jegyzet Lázár Gy.: Haematológiai betegségek kórélettana I. Vörösvértestképzés zavarai Lázár Gy.: Vérzékenységi hajlam és thrombózis kórélettani vonatkozásai Szabó Gy.:Vesebetegségek kórélettana Gyakorlati jegyzet Szabó Gy.: Kórélettani gyakorlatok I Gecse Á.: Kórélettani gyakorlatok II-III
4 Aki a jövőjére is gondol Kézikönyvek McPhee, Lingappa, Ganong: Pathophysiology of Disease 5 th ed., McGraw-Hill Medical, 2006 ISBN , MHID X Silbernagl, Lang: Color Atlas of Pathophysiology, George Thieme Verlag, 2000, ISBN: / Goldman, Ausiello: Cecil Medicine, 23 rd ed., Saunders, 2008, ISBN: Fauci, Braunwald, Kasper, Hauser, Longo, Jameson, Loscalzo: Harrison's Principles of Internal Medicine, 17 th ed., McGraw-Hill Medical, 2008, ISBN /
5 5
6 6
7 Szakkönyvek Khan: Rapid ECG Interpretation 3 rd ed., Humana Press Inc, 2008, ISBN: Foster: Twelve-lead electrocardiography: theory and interpretation, 2 nd ed., Springer-Verlag, 2007, ISBN-10: ISBN-13: Wagner: Marriott's Practical Electrocardiography, 11 th ed., Lippincott Williams & Wilkins, 2007, ISBN-10: ISBN- 13: Bayés de Luna: Basic electrocardiography: normal and abnormal ECG patterns, Blackwell Publishing, 2007, ISBN:
8 Abedin & Conner: ECG Interpretation - The Self-Assessment Approach, 2 nd ed., Blackwell Publishing, 2008, ISBN: Morris, Edhause, Brady, Camm: ABC of Clinical Elelctrocardiography, BMJ Publishing Group, 2003, ISBN Folyóiratok 8
9 9
10 10
11 11
12 Elérhetőség ead_hu.pdf és ead_hu1.pdf (magyar) ead_eng.pdf & ead_eng1.pdf (angol) 12
13 A gyulladás kórélettana Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár
14 A fertőzésekkel szembeni védekezés Nem specifikus védekező rendszer (veleszületett) Specifikus védekező rendszer Immunrendszer Első védelmi vonal Második védelmi vonal Harmadik védelmi vonal Bőr, nyálkahártya és szekrétumai Fagocitózis Komplement Antimikrobiális fehérjék (interferonok) Gyulladásos válasz Természetes immunitás Anyai ellenanyagok Fertőzések kiállásával megszerzett Mesterséges immunitás Védőoltások Immunszérum 14
15 Gyulladás A szervezetet ért specifikus károsító behatásokra kialakuló nem-specifikus válaszreakció. Károsító behatások: Exogén és endogén okok Biológiai, kémiai és fizikai tényezők, sérülés, sebészeti beavatkozás, fertőzés, immun válasz, vérellátási zavarok stb.. Gyulladás: a vaszkularizált szövetnek a fenti károsító tényezőkre adott lokális válasza, melynek során gyulladásos sejtek, faktorok szabadulnak fel és vándorolnak a gyulladás helyszínére hogy elpusztítsák, feloldják vagy elkülönítsék a kiváltó ágenst. A lehető legkisebb területre szűkíti le a szövetkárosodást Figyelmezteti a szervezetet a szöveti károsodásra Előkészíti a sérült terület gyógyulását Formái: akut és krónikus A gyulladásos válasz károsíthatja a gazda szervezet is (generalizált gyulladás) 15
16 Fertőzés Toxinok Szeptikus shock Túlzott Gazdaszervezet válasza Nem megfelelő A fertőzés terjedése Sokszervi elégtelenség Megfelelő A fertőzést legyőzi Halál Halál Gyógyulás Gyógyulás 16
17 Az akut gyulladás 5 fő tünete Calor Rubor Tumor Dolor Functio laesa 17
18 A gyulladt terület: Piros (rubor) Duzzadt (tumor) Meleg (calor) Aulus Cornelius Celsus, (i.e 30 i.sz. 38) írta le a gyulladás kardinális tüneteit: rubor et tumor cum calore et dolore (De medicina) Fájdalom (dolor) Rudolf Virchow ( ) Fáj (dolor) Funkciója károsodik (functio laesa) 18
19 Pre-kapilláris sphincterek Metarteriola Pre-kapilláris arteriola Az igazi kapillárisok Poszt-kapilláris venula 19
20 Idegi válasz Akut vaszkuláris Akut celluláris Krónikus celluláris Gyógyulás Heg Kiváltó ágens Ödéma Genny Lymphocyta emigráció Makrofág infiltráció Exszudátum Neutrofil granulocyták VVTdiapedesis Fibrózis Transzudátum Vazokonstrikció Pre-kapilláris arteriola Kapilláris Poszt-kapilláris venula 20
21 Az akut gyulladás fázisai 1. Idegrendszeri válasz a szimpatikus idegrendszer aktiválódása vazokonstrikciót okoz 2. Akut vaszkuláris válasz ld bőr hármas válasza A. Vazodilatáció melegség és pirosság Mikroerek tágulata fokozódik az intravaszkuláris nyomás transzudátum az intersticiális térben (vaszkuláris permeabilitás még nem fokozódik) Transzudátum: alacsony fehérje tartalmú folyadék (fajsúly<1.015) B. Kapilláris permeabilitás, ödéma (duzzanat) kialakulás Transzudátum exudátum (fehérjében gazdag) Exudátum: magas fehérje tartalmú gyulladásos folyadékgyülem (fajsúly > 1.020) A fokozott intersticiális ozmotikus nyomás is hozzájárul az ödéma kialakulásához C. Fájdalom 21
22 22 Hidrosztaikai nyomás Ozmotikus nyomás Hidrosztaikai nyomás Ozmotikus nyomás Filtráció Resorpció
23 23
24 Cortex Thalamus Periaqueaductalis szürkeállomány Híd nyúltvelő Formatio reticularis Foszfolipáz A 2 Thromboxán A 2 Aδ v C rost TxA 2 PLA 2 Arachidonsav AA A gyulladás okozta fájdalom PG Cyc Sejt vagy szövet Szabad idegvégződés BK Bradykinin Ciklooxigenáz Prosztaglandinok 24
25 Hyperalgesia 25
26 A károsodott szövetből felszabduló anyagok stimulálják a receptorokat már az enyhe stimulus is fájdalmas (hyperalgesia) Lehetséges anyagok Kálium és hisztamin a sérült sejtekből szabadul ki Szerotonin thrombocytákból szabadul ki Bradykinin leghatásosabb anyag Prosztaglandinok és leukotriének P-anyag 26
27 Enkephalinerg interneuron (E) Kapu kontroll teória: a gerincvelő hátulsó szarvának II. szelvényében elhelyezkedő gátló interneuronokat közvetlenül és közvetetten (a serkentő interneuronokon keresztül) tudja aktiválni a somatosenzoros afferens (Aß rost). A fájdalmas terület maszírozása csökkenti a fájdalmat 27
28 Fájdalom pálya 28
29 3. Akut celluláris válasz A. Fehérvérsejtek kitapadása és gördülése ( rolling ) A korai adhéziót a szelektinek csoportja segíti B. Fehérvérsejtek adhéziója és transzmigrációja C. Kemotaxis és fehérvérsejt aktiváció Leukocyták a kémiai grádiens irányában vándorolnak (kemotaxis) Szolubilis bakteriális eredetű anyagok Komplement rendszer komponensei (C5a) Cytokinek (kemokinek, pl: IL-8) Leukotrién B4 (LTB4 ) A kemotaktikus anyagok sejtfelszíni receptorokhoz kötődnek, majd intracelluláris kálcium felszabadulás és a citoszkeletális kontraktilis elemek újrarendeződése következik be 29
30 Akut celluláris válasz Leukocyta Selectin receptor Gyulladást kiváltó stimulus Inaktiv integrin Selectin Gördülés (gyenge adhézió) Aktivált integrin Az ér lumene Szilárd ahézió Margináció v. diapedesis Endotél sejt Selectin expresszió ICAM PECAM Selectin, ICAM PECAM: adhéziós molekulák (a sérült endotél termeli) Subendoteliális matrix 30
31 Aktiváció: A leukocyták lábnyúlványokat bocsájtanak ki, melyeken adhéziós molekulák (integrinek) találhatók és ezek által kötődnek az extracelluláris mátrixhoz majd aktiválódnak Foszfolipidekből archidonsav metabolitok keletkeznek Degranulációra és lizoszómális enzimek felszabadulására ( oxidatív robbanás ) való felkészülés Adhéziós molekulák affinitásának szükség szerinti szabályozása D. Fagocytosis és degranuláció és/vagy leukocyta-indukált szövetkárosodás A sérülés helyszínén, a leukocyták felismerik és megkötik a komplement vagy immunoglobulin (C3b, IgG-Fc) által opszonizált anyogot Az anyaq megkötése a fehérvérsejteken található receptorok (FcR, CR1, 2, 3) segítségével jön létre 31
32 4. Gyulladásos exudátum plazmát, sejteket és folyadékot tartalmaz A. Serosus főleg plazmát, kis mennyiségű fehérjét tartalmaz; korai vagy enyhe gyulladásban alakul ki B. Fibrinosus nagy mennyiségű fibrinogén tartalma miatt vastag, nyúlós hálót alkot. Fibrinolytikus enzimekkel távolítható el. Eltávolításának hiányában további fibroblaszt proliferáció és hegesedés indul el C. Purulens gennyet tartalmaz (fehérvérsejt maradványok, fehérje és szöveti hulladék) D. Hemorrhagiás érfal károsodás miatt vér is van az exudátumban E. Catarrhalis nyálkahártyák gyulladást kísérő nyák hyperszekréció 5. A gyulladás kimenetele A. A sérült terület teljesen gyógyul (restitutio ad integrum) B. Tályog kialakulásához vezethet C. Krónikus gyulladáshoz vezethet D. Fatális kimenetele lehet 32
33 33
34 34
35 A gyulladás kémiai mediátorai I.Plazma eredetű gyulladásos mediátorok Véralvadási faktorok, plazma kininek, komplement rendszer, és a fibrinolízis rendszere Legtöbbjük inaktív formában van jelen; enzimatikus úton aktiválódnak II.Sejt eredetű gyulladásos mediátorok Készen vannak, a sejtek tárolják és stimulusra felszabadulnak (hízósejt: hisztamin, thrombocyta: szerotonin [5HT]) Szükség szerint szintetizálódnak (interleukinek, prosztaglandinok, leukotriének) Fehérvérsejt eredetű faktorok (ld később) 35
36 Plazma eredetű gyulladásos mediátorok a) Véralvadási faktorok aktiválódásuk következtében, a sérülés helyén kialakuló fibrin háló alakul ki, amely az exudátumot, mikroorganizmusokat és idegen anyagokat fog fel; szerepet játszik a vérzés megszüntetésében és a sebgyógyulás vázául is szolgál. b) Bradykinin szerepet játszik a kapilláris permeabilitás fokozódásában, a fájdalom előidézésében és a fokozza a leukocyták kemotaxisát. c) Komplement rendszer a plazmában keringő fehérjék 10%- a. Szerepet játszik a monocyták és neutrofil leukocyták kemotaxisában és baktériumok pusztításában. 36
37 37
38 38
39 Angiotenzin konvertáló enzim PAI-1 plazminogén aktivátor inhibitor 39
40 40
41 Klasszikus út A komplement rendszer áttekintése Lectin út Alternatív út Antigén-ellenanyag reakció indítja Mannózkötő fehérje kapcsolódik a kórokozó felszínéhez A kórokozó felszíni markere elégséges a komplement rendszer aktivációjához C3 és C5 konvertáz kialakulása Membránkárosító komplex kialakulása Gyulladásos válasz C3a-C5a Opszonizáció (C3b) és fagocitózis Az apoptotikus sejtek eltakarítása Immunkomplexek eltávolítása 41
42 C3a, C4a, és C5a pro-inflammatoros anaphylatoxinok C5a a neutrofil granulocyták felszínén lévő receptorhoz kötődik és kemotaxist, fokozott sejtaktivációt/sejtkárosító hatást indukál C3a, C4a a fagocita és endotél sejteken levő receptorokhoz kötődik fokozott sejtaktivációt/sejtkárosító hatást és megnövekedett érpermeabilitást okoz 42
43 Klasszikus út Lectin út Alternatív út Opszonizáció Membránkárosító komplex kialakulása Fagocitózis 43
44 Veleszületett Adaptív válasz 44
45 Neisseria infekciók C1 deficiencia: Herediter angioneurotikus ödéma alakul ki a komplement rendszer kontroll nélküli aktiválódása miatt C2 deficiencia: A C2 gén autosom recessziv zavara miatt gyakori a meningitis, és az autoimmun betegségekre való hajlam A komplement rendszer fontosabb zavarai Gennykeltők okozta súlyos infekciók Immunkomplex betegségek Terminális komplement kaszkád protein (C6-8) deficiencia Súlyos Neisseria meningitidis és N. gonorrhoeae infekciók Immunkomplex betegségek, de egészséges is lehet (ritkán) 45
46 Endothél károsodás Hagemann faktor aktiválása Véralvadási kaszkád aktiválódik Fibrinolitikus rendszer aktiválódik Komplement rendszer aktiválódik Vaszkuláris permeabilitás fokozódás Vazodilatáció Fájdalom Simaizom kontrakció Vaszkuláris permeabilitás fokozódás Kemotaxis Anaphylatoxinok 46
47 47 Plazma eredetű gyulladásos mediátorok összefoglalás
48 Sejt eredetű gyulladásos mediátorok 1. Hisztamin Trauma, hő, immunreakció (IgE-mastocyta FcR), anafilatoxinok (C3a, C5a), cytokinek (IL-1, IL-8), neuropeptidek, leukocytából származó peptidek hatására szabadul fel a hisztamin, elsőként a gyulladásos válasz megindulásakor a mastocytákból, bazofil granulocytákból és thrombocytákból A hisztamin arteliola tágulatot, kapilláris és venula permeabilitás fokozódást vált ki 2. Szerotonin (5-HT) vazodilatációt és vaszkuláris permeabilitás fokozódást vált ki. Thrombocyta aggregáció 5-HT felszabadulást okoz (thrombocyta denz granulumai) 48
49 Hisztamin 49
50 3. Sejtmembrán eredetű anyagok: arachidonsav termékek a) Ciklooxigenáz út vazodilatáció, kapilláris permeabilitás fokozódás, fájdalom, láz kialakulásában játszik szerepet. Thromboxan A 2 (TxA 2 ): erős thrombocyta aggregáló és vazokonstriktor hatása van (thrombocyta termeli) Prosztaglandinok (PGE 2, PGD 2, PGF 2 ): értágító, fokozzák az ödémát, felerősítik a fájdalmat, lázat indukálnak. Prosztacyclin (PGI 2 ): értágító és gátolja a thrombocyta aggregációt (endothél sejt termeli) 50
51 b) Lipoxigenáz út Leukotriének (LT) fokozza az erek permeabilitásat, bronchus görcsöt és átmeneti csalángöb reakciót vált ki LTB4: potens kemotaktikus hatása van, neutrofil granulociták aggregációját és endotél sejtekhez történő adhézióját segíti elő LTC4, LTD4, LTE4 (slow-reacting substance of anaphylaxis (SRSA) vazokonstrikció, bronchokonstrikció és vaszkuláris permeabilitás PAF (platelet activating factor) - thrombocyta aktiváló faktor Hatásai: vazodilatáció, vaszkuláris permeabilitás fokozódás, fokozott leukocyta adhézió 51
52 Sejtmembránból származó gyulladásos faktorok 52
53 53
54 Gyulladásos inger Gyulladás (meleg,duzzanat) Láz, fájdalom Daganat Alzheimer kór COX 2 enzim (indukálható) Gyulladásos prosztaglandinok (PGF 2 α, E 2 ) Arachidonsav a sejtben Fiziológiás inger COX 1 enzim (konstitutiv) Konstitutív prosztaglandinok (PGI 2, E 2, TxA 2 ) Thrombocyta aggregáció Vesefunkció RBF (PGE 2 ) Gyomornyálkahártyaprotekció 54
55 4. Fehérvérsejtekből származó termékek a) Neutrofil granulocyták LT-ek, proteázok, reaktív oxigéngyökök, thromboxan A 2, PGE 2, hydrolázok b) Monocyta/makrofág reaktív oxigén és nitrogén termékek, LT-ek, interleukinok (IL-1, IL-6),TNF-γ, kolónia stimuláló faktorok c) Lymphocyták 1. T helper sejtek - IL-2, IL-3, IL-4, IL-5, IL-6, IL-7, IL-8, (γ-interferon, kolónia stimuláló faktorok, tumor nekrózis faktor-α 2. T cytotoxikus sejtek tumor nekrózis faktor-α, perforinok 3. B sejtek immunoglobulinok d) Hízósejtek hisztamin, szerotonin, LTB4, prosztaglandinok, thrombocita aktiváló faktor (PAF), neutrofil kemotaktikus faktor (IL-8), eozinofil kemotaktikus faktor e) Eozinofil granulocyták hízósejtek által felszabadított mediátorokat szabályozzák 55
56 Akut celluláris válasz Leukocyta Selectin receptor Gyulladást kiváltó stimulus Inaktiv integrin Selectin Gördülés (gyenge adhézió) Aktivált integrin Az ér lumene Szilárd ahézió Margináció v. diapedesis Endotél sejt Selectin expresszió ICAM PECAM Selectin, ICAM PECAM: adhéziós molekulák (a sérült endotél termeli) Subendoteliális matrix 56
57 kapilláris fagocita endotél basalis membrán MARGINÁCIÓ DIAPEDESIS C5a Gyulladás, szövetkárosodás, immunválasz helye Kemotaxis KEMOTAXIS Kemotaxist vált ki: Bakteriális peptid: N-formyl-methionyl-leucyl-phenylalanin (FMLP) C5a komplement faktor LTB4 IL-8 57
58 Opszonizáció Az IgM, IgG, C3b és C4b-vel opszonizált baktérium kapcsolódik a fagocitákhoz, majd megtörténik a bekebelezés 58
59 A fagocitózis mechanizmusa 59
60 A neutrofilok és makrofágok a behatoló ágenst az alábbi módon pusztítják el Oxigén-dependens ölő mechnizmus A fagoszóma (bekebelezett baktérium) fúzionál a lizoszómával és fagolizoszóma képződik Kiváltja a légzési robbanást,melynek során jelentősen nő a fagocitáló sejtek oxigén fogyasztása (nő a glycogenolysis, a glükóz oxidáció) és reaktív oxigén gyökök H 2 O 2, szuperoxid anion, hydroxyl gyökök, hypoklórsav és nitrogén monoxid (NO) képződnek A reaktív oxigén gyökök csak a fagolizoszómán belül hatásosak A H 2 O 2 -t a kataláz enzim vízre és oxigénre bontja 60
61 Oxigén-independens ölő mechnizmus Az elpusztított mikroorganizmusokat a lizoszómális savanyú hidrolázok bontják le Savak, lysozym, bakteriális peptidoglycan, defenzinek (membrán károsodás), lizoszómális proteázok, lactoferrin A leukocyták szövetkárosodást is okozhatnak, ha enzimeik az extracelluláris térbe jutnak Korai degranuláció és a fagocitózis defektusa miatt Membranolytikus anyagok hatására (urát kristályok) vagy folyamatos leukocyta aktiválódás esetén (rheumatoid arthritis, emphysema) 61
62 Oxigén szabad gyökök képződése (NADPH oxidase) 2O 2 + NADPH 2O -rad 2 + NADP + + H + O 2 + 2H + H 2 O (szuperoxid dizmutáz) 2 62
63 Oxigén szabad gyökök hatása 63
64 Enzimek: SOD,GPX,CAT Nem-enzimatikus antioxidánsok: Vitaminok (E,A,C), thiolok, húgysav, cöruloplazmin, transzferrin, fenolok, albumin, stb. Reaktív oxigén gyökök O 2, H 2 O 2, 1 O 2, OH, NO, HOCl Kóros körülmények között felborul a fiziológiás egyensúly 64
65 Az oxigén szabad gyökök szerepe a különböző kórfolyamatokban Atherosclerosis Immun reakciók Sugárkárosodás Öregedés & Hypoxia, ischemia & reperfúziós károsodás Vas, gyógyszer toxicitás Gyulladásos folyamatok Cataracta képződés Diabetes Dohányzás, légszennyeződés gyógyszerallergia Kémiai cancerogenesis szenilis dementia Szabad gyökök Daganat Parkinson kór Intracelluláris Intracelluláris & extracelluláris Extracelluláris 65
66 Fagociták defektusai Krónikus granulomás betegség (CGD) X-hez kötött vagy autosom recessziv öröklődésű Általában a gyermekkor betegsége, de a 20-as 30-as években is előfordulhat. Jellemzi: súlyos infekciók (bőr, tüdő) és tumor-szerű granuloma képződés Az oxidáló enzimek zavara miatt a neutrofil granulpcyták nem ölik meg a baktériumokat Leukocyta adhézió zavar (LAD) autosom recessziv öröklődésű Fagociták adhéziós molekula hiányában nem vándorolnak a fertőzés helyére. Eredménye: ismétlődő, életveszélyes infekciók. Chédiak-Higashi szindróma autosom recessziv öröklődésű Ritka és általában halálos (Epstein-Barr virus infekció miatt) betegség A fagociták, a thrombocyták, és a melanocyták granulumainak zavara. Részleges oculocutan albinizmus kimutatható 66
67 1 Antigén prezentáció (MHC II hiány: kopasz lymphocyta szindróma) 2,3 T-sejt szignalizáció IL-2 kötődés (súlyos kombinált immunhiányos állapot) 4 T & B sejt kooperáció, ellenanyag termelés (hyper IgM, közönséges változó immunhiányos állapot ) 5 Fagocita toborzás és aktiváció (krónikus granulómás betegség, neutropénia) 6 Adhézió, kemotaxis (leukocyta adhézió zavar) 7 Komplement termelés (komplement zavarok) 67
68 Nitrogén monoxid (NO) 68
69 5. Nitrogén monoxid (NO) Endotél sejtek és makrofágok által termelt rövid hatású, jól oldódó gáz Hatásai: Simaizom relaxációt és vazodilatációt okoz Az aktivált makrofágokban elpusztítja a mikroorganizmusokat Gátolja a thrombocyták adhézióját, aggregációját és degranulációját 69
70 Cytokinek A cytokinek számos sejt által, többféle stimulus hatására szekretált szolubilis mediátorok, általában autokrin vagy parakrin módon hatnak, de pl. IL-12-nek, szisztémás hatása is lehet Igen alacsony koncentrációban hatnak; regulálják és meghatározzák az immunválasz milyenségét A cytokin-cytokin kölcsönhatások szinergisták, gátlók vagy modulátor jellegűek lehetnek A cytokinek regulációja rendkívül összetett; megvalósulhat a Termelő sejt szintjén (transzkripciós, transzlációs vagy posttranszlációs reguláció) A célsejt szintjén (a specifikus receptorhoz való kötődés vagy a szignál transzdukció modulálása révén) 70
71 Baktériumok Immunkomplexek Toxinok, fizikai, kémiai stimulusok vagy egyéb cytokinek Makrofág aktiváció Akut fázis válasz mediálása Láz Aluszékonyság Csökkent étvágy Akut fázis fehérjék Neutrofilia Shock Endothél sejtre kifejtett hatás leukocyta adherencia PGI szintézis prokaguláns hatás antikoaguláns hatás IL-1, IL-8, IL-6, PDGF Fibroblasztokra kifejtett hatás Proliferáció Kollagén szintézis Kollagenáz aktivitás Proteáz PGE szintézis Leukocytákra kifejtett hatás IL-1, IL-6 71
72 A cytokinek szerepe a gyulladásban A gyulladást gátló cytokinek: A gyulladást elősegítő cytokinek: TNF-α, IL-1β, INF-γ, IL-12 IL-4, IL-10, IL-13, TGF-β, szolubilis TNF-α receptor, szolubilis IL-1 receptor, és IL-1 receptor antagonista 72
73 Baktériumok Vírusok Sérülés IL-1, C3a, C5a IgE Aktivált hízósejtből felszabaduló anayagok és hatásaik Leukocytákra gyakorolt hatás Adherencia Chemotaxis IgE ternelés Hízósejt proliferáció Eozinofil aktiváció Fibroblasztokra gyakorolt hatás Proliferáció Vakuolizáció Kollagén termelés Szubsztrát válaszok Mátrix metallaoproteinázok aktiválása Véralvadás aktiválása Mikrovszkuláris hatások Fokozott vénás permeabilitás Leukocyta adherencia Érkonstrikció Dilatáció 73
74 Akut gyulladás (összefoglalás) Először a vazoaktív aminok és lipid mediátorok gyulladásos exudátum és ödéma képződését váltják ki Majd követi a cytokinek és kemokinek expressziója, amelyek aktiválják az endotélt és elősegítik a leukocyták (neutrofilek) migrációját Ezt követően a gyulladásgátló hatású mediátorok, mint a lipoxinok (LXs) és a cyclopentenon prosztaglandinok (cypgs), gátolják a sejtmigrációt, és serkentik a leukocyták apoptosisát és clearance-t a gyulladás helyéről. A gyulladásos sejtek fagocitózisa további anti-inflammatorikus mediátorokat szabadít fel, pl. a transzformáló növekedési faktor-β1 (TGF-β1). 74
75 A fokozott érpermeabilitás megszűnése A gyulladásos folyamat megszűnésében szerepet játszó tényezők Az ödéma és a fehérje visszaáramlása a nyirokerekbe 3. vagy a makrofágok veszik fel 4. Fagocitózis (elpusztult neutrofil granulocyták és makrofág törmelék) Apoptosis 75
76 76
77 BAX BCL-2-asszociált X protein; IL interleukin; cypgs cyclopentenon prosztaglandinok; LTs leukotriének; LXs - lipoxinok; MCP1 monocyta kemotaktikus fehérje 1 (CCL2); PAF thrombocyta aktiváló faktor; PGs prosztaglandinok; TGF-β1 transzformáló növekedési faktor-β1; TNF tumor-nekrózis faktor; 77
78 Hízósejt degranuláció Vazodilatáció (rubor) A gyulladást kiváltó tényezők Plazma eredetű gyulladásos mediátorok aktiválása Vaszkuláris perm. (tumor) Sejtes infiltráció (genny) Trombózis Mediátor felszabadulás Fájdalom (dolor) 78
79 A gyulladást kiváltó tényezők perzisztálnak Perzisztáló akut gyulladás Neutrofil degran. és pusztulás Lymphocyta aktiváció Lymphocyta és monocyta/makrofág infiltráció Hegszövet Fibroblast aktiváció 79
80 Antihisztaminok Kortikoszteroidok Szalicylilátok, NSAID Leukotrién antagonisták A gyulladásos válasz gyógyszeres befolyásolása Aranysók 80
81 Akut fázis válasz Gyulladásra, fertőzésre, traumára, vagy malignus folyamatra adott szisztémás válasz. Célja, hogy védjen a szövetkárosodástól: izolálja a szövetkárosodást, izolálja és elpusztítja a kórokozót és elősegíti a normális funkció helyreállását Akut fázis válasz pár órával vagy nappal a gyulladás kezdete után jelenik meg, az IL-1ß (endogén pyrogen) és IL-6, tumor nekrózis faktor-α (TNF-α), interferon-γ (INF-γ ), transzformáló növekedési faktor β (TGF-β ) termelés hatására Az akut fázis válasz összetevői: 1. Leukocytosis: a fehérvérsejtek számának emelkedése 81
82 2. Láz: endogén hőszabályozási zavar, ha a szájüregben mért testhőmérséklet reggel meghaladja a 37,2 o C, délután a 37,7 o C- t, vagy: a napi élettani ingadozás mértékét meghaladó testhőmérséklet változás Közepes láz: 37,5-39 o C-ig Magas láz: 39,1-40 o C-ig Hyperpyrexia: 40 o C felett Okai: fertőzés, tumor, infarktus, szöveti nekrózis, hemolysis, hyperszenzitivitási reakciók, központi idegrendszeri trauma, dehydráció, metabolikus zavarok Pyrogenek lázat kiváltó anyagok Exogén bakteriális termékek (endotoxin) Endogén leukocytákból (tumor nekrózis faktor, interleukin-1) 82
83 Fertőző ágensek Toxinok Gyulladásos mediátorok LÁZ Monocyta/makrofág Endotél sejt Hőtermelés fokozódik Pyrogen cytokinek IL-1, TNF, IL-6, INF-ok A hőközpont set point-ja Anterior hypothalamus PGE 2 Antipyretikumok 83
84 Stadium acmes (tentorium) /plató fázis Vazodilatáció Izzadás Stadium incrementi/belázasodás Stadium decrementi/leláztalanodás (lízissel vagy krízissel) Sápadt bőr Didergés Fokozódik az alapanyagcsere és a szívműködés 84
85 3. Az anyagcsere megváltozása Anorexia, aluszékonyság 4. Az arachidonsav termékek fokozott felszabadulása 5. Az akut-fázis fehérjék szintjének változása Pozitív akut-fázis proteinek (se szintjük ) Komplement fehérjék, fibrinogen, szérum amyloid A, C-reactiv protein a vvt süllyedés fokozodása Negatív akut-fázis proteinek (se szintjük ) Albumin, transferrin (a plazma vas-szint csökkenése anemia), insulin growth faktor I. 85
86 Az akut-fázis fehérjék szintjének változása 86
87 Az akut fázis válasz összefoglalása 87
88 Akut gyulladás Restitutio ad integrum Suppuratio Repair és szervülés Krónikus gyulladás Genny 88 Nagy mennyiségű Leggyakoribb kimenetele exudátum Jelentős necrosis A kiváltó ok tartós jelenléte
89 Krónikus gyulladás Önmagát fenntartó folyamat, amely lehet akut gyulladás (ismétlődő vagy progresszív) következménye vagy ha a gyulladásos inger nem elegendő akut válasz kiváltásához. Tartós károsodás vagy krónikus fertőzés (ulcus, TB) Krónikus, toxikus anyag expozició (szilikát) Autoimmun betegségek (RA, SLE) A. Nem specifikus krónikus gyulladás a makrofágok és lymphocyták diffúz akkumulációja a károsodás helyén (mononuclearis fagocita rendszer) B. Granulomatosus gyulladás granuloma képződés a makrofág sejtgyülemet körül lymphocyták vannak Granuloma alakul ki, ha a gyulladást kiváltó anyagot a sejtek nem képesek lebontani (pl. mycobacterium, H. capsulatum, szilikát, sebészi cérna) 89
90 Makrofág-lymphocyta interakció krónikus gyulladásban 90
91 Szöveti károsodás Oxigén szabadgyökök Proteátok Neutrofil kemotaktikus faktorok Véralvadási faktorok Arachidonsav metabolitok NO Fibrózis Növekedési faktorok (PDGF, FGF, TGFß Fibrózist elősegítő cytokinek Angiogenetikus faktorok (FGF) Remodelláció a kollagén képződés miatt 91
92 Makrofágok Az egész szervezetben megtalálhatók (mikroglia, Kupffer sejtek, sinus histiocyták, alveolaris makrofágok stb.) A keringésben monocytaként találhatók, h elteltével a károsodás helyére vándorolnak, ahol T sejtekből származó cytokinek, bakteriális endotoxin hatására aktiválódnak T és B lymphocyták Antigén aktiválja ( a makrofágok és a dendritikus sejtek segítségével) Makrofág-aktiváló cytokineket szintetizálnak( a makrofágok szintén termelnek lymphocytákat stimuláló cytokineket, amíg a gyulladás fennáll) Plazmasejtek A legdifferenciáltabb B sejtek ; ellenanyagokat termelnek Eozinofil granulocyták Paraziták okozta fertőzésben és allergiás folyamatokban (IgEmediált) vesznek részt 92
93 93
94 Máj regenerációja Felületes bőr sérülések Lobáris pneumoniában a váladék felszívódása Mélyre hatoló vágások Myocardiális infarktus Krónikus gyulladásos betegségek: májcirrhosis, krónikus pancreatitis tüdőfibrózis 94
95 95
96 96
97 A krónikus gyulladás számos kórfolyamat kialakulásában játszik szerepet Alzheimer kór Diabetes mellitus Fertőzés Krónikus gyulladás Atherosclerosis Dagantok Psoriasis Ekcéma Colitis Arthritis 97
98 98
Az immunológia alapjai
Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenAllergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
RészletesebbenTúlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.
Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.
RészletesebbenA kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek
A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs
RészletesebbenImmunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Az immunválasz kezdeti lépései: fehérvérsejt migráció, gyulladás, korai T sejt aktiváció, citokinek. T sejt receptor komplex ITAMs
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenA kemotaxis jelentősége a. betegségek kialakulásában
A kemotaxis jelentősége a betegségek kialakulásában A kemotaxis jelentősége fertőzések esetén (1) Akut bőrsérülések citokin (IL-8)) felszabadulás TNF ill. IL-6 6 NEM szabadul fel Pseudomonas aeruginosa
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis
RészletesebbenA KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin
A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS
RészletesebbenTÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
Részletesebben3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika
3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz Varga Lilian emmelweis Egyetem III. z. Belgyógyászati Klinika Az ellenanyag funkciói Molekuláris kölcsönhatások helye az immunglobulinon Paratop specifikus ab Idiotípus
RészletesebbenA légutak immunológiája Az allergiás reakciók pathomechanizmusa. Dérfalvi Beáta II.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem Budapest
A légutak immunológiája Az allergiás reakciók pathomechanizmusa Dérfalvi Beáta II.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem Budapest Az immunrendszer feladata a szervezet védelme fertızések, tumorok, szövetkárosodás
RészletesebbenKatasztrófális antifoszfolipid szindróma
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenFehérvérsejtek és az immunrendszer II. rész
Fehérvérsejtek és az immunrendszer II. rész Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet 2016 Vírussal fertőzött sejt, tumorsejt Baktériumok CD8 T [killer] sejt - MHC-I+antigén CELLULÁRIS IMMUNITÁS CD4
RészletesebbenLeukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI
Leukotriénekre ható molekulák Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Mik is azok a leukotriének? Honnan ered az elnevezésük? - először a leukocitákban mutatták ki - kémiai szerkezetükből vezethető le - a konjugált
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenA szervezet vízterei
kapilláris membrán extracelluláris foly. (20%) A szervezet vízterei vérplazma (~5%) intersticiális folyadék (15%) sejtmembrán vese intracelluláris folyadék (40%) légutak bır tápcsatorna testtömeg% A szervezet
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenGyulladás patológiája I.
Gyulladás s patológi giája I. Dr. Tímár T r JózsefJ Gyulladás Vaszkularizált lt élő szövet reakciója a lokális lis sejt/szövetk vetkárosodásrasra Gyulladás s okai Mikroorganizmusok (bacterium, gomba, virus)
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenKórokozók elleni adaptiv mechanizmusok
Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok 2016. 10. 05. Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására. Nyálkahártyán keresztül Különbözó patogének eltérő utakon jutnak a szervezetbe Légutakon
RészletesebbenTermészetes immunitás
Természetes immunitás Ősi: Gyors szaporodású mikroorganizmusok ellen azonnali védelem kell Elterjedés megakadályozása különben lehetetlen Azonnali reakciónak köszönhetően a fertőzést sokszor észre sem
RészletesebbenA csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet
A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt
RészletesebbenEXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet AZ EXTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOKKAL SZEMBENI IMMUNVÁLASZOK A bőr és a nyálkahártyák elhatárolják
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenEndothel, simaizom, erek
Endothel, simaizom, erek r. Fagyas Miklós E Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai anszék Erek az endothelium, mint szerv Artéria fala Vazoreguláció Antithrombotikus hatás ermeabilitás szabályozás Endothél
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenKomplementrendszer, fagociták, opszonizáció
Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Erdei Anna ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2017. január 31. Az immunválasz
RészletesebbenA véralvadás zavarai I
A véralvadás zavarai I Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi kar 27.9.2009 koagmisks1.ppt Oliver Rácz 1 A haemostasis (véralvadás) rendszere Biztosítja a vérrög (véralvadék, trombus) helyi keletkezését
RészletesebbenEgyetemi Doktori (Ph. D.) Értekezés. Immunológiai és inflammatorikus folyamatok vizsgálata krónikus apikális. periodontitiszben. Dr.
Egyetemi Doktori (Ph. D.) Értekezés Immunológiai és inflammatorikus folyamatok vizsgálata krónikus apikális periodontitiszben Dr. Radics Tünde Témavezet : Dr. Márton Ildikó egyetemi tanár Debreceni Egyetem
RészletesebbenAz adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenAz immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek
Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása
RészletesebbenKLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.
Kórházhigienikus képzés, DE OEC KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Dr. Sipka Sándor DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratórium A főbb ábrák és táblázatok
Részletesebben3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4
A Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS 1. Mi atlr-5 legfontosabb ligandja? A endospóra B flagellin C poliszacharid tok D DNS E pilus 2. Mi alkotja az ellenanyag antigénkötő helyét? A a H és L láncok konstans
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnolóiai mesterképzés mefeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományeyetemen és a Debreceni Eyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnolóiai
RészletesebbenAllergológia Kurzus 2011
Allergológia Kurzus 2011 Kedd, 14.00-15.30 1 kreditpont Hepreszenzitivitás A normális immunrendszer által adott nemkívánatos reakció Ezek a reakciók szövetkárosodást, kellemetlen tüneteket okoznak, ritkán
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenImmunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea
Immunológia alapjai 8. előadás Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek Dr. Berki Timea Az immunválasz sejtjeinek párbeszéde 2 mechanizmussal zajlik: 1. Közvetlen sejt-sejt kapcsolódás útján:
RészletesebbenKomplementrendszer, fagociták, opszonizáció
Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2018. február 26.
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenImmunológia alapjai. Hyperszenzitivitás előadás. Immunglobulin és cytokin mediálta hyperszenzitív reakciók. Allergia. DTH.
Immunológia alapjai 21 22. előadás Hyperszenzitivitás Immunglobulin és cytokin mediálta hyperszenzitív reakciók. Allergia. DTH. Hyperszenzitivitás Az immunológiai reakciók súlyos szövetkárosodással (nekrózis)
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ Előzetes ismeretek: a sejt felépítése sejtalkotók szerepe a sejtmembrán szerkezete sejtfelszíni molekulák szerepe (marker-receptor) fehérjeszintézis alapja, folyamata Megjegyzés:
RészletesebbenA vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer
A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet, 2015 ELLENSÉG AZ IMMUNOLÓGIÁBAN: - VÍRUS, BAKTÉRIUM, GOMBA, PARAZITÁK - IDEGEN SEJTEK - SAJÁT SEJTEK
RészletesebbenLIQUORVIZSGÁLAT. A lumbálpunkció helye a klinikai neurodiagnosztikában. Tantermi előadás V.évf. 2014. szeptember 24. Bors László Neurológiai Klinika
LIQUORVIZSGÁLAT A lumbálpunkció helye a klinikai neurodiagnosztikában Tantermi előadás V.évf. 2014. szeptember 24. Bors László Neurológiai Klinika Összefoglalás 1. A liquor termelődése, keringése, felszívódása
RészletesebbenA szervezet védekező rendszere
A szervezet védekező rendszere Passzív: Mechanikai: Bőr, könny, nyál, Nyálkahártya: nyálka, csillók Kémiai: Bőr, könny, nyál: keratin, olajsav, lizozim; izzadság, gyomornedv: savas ph Biológiai: Természetes
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenGyulladás patológiája I. Dr. Tímár József
Gyulladás patológiája I. Dr. Tímár József Gyulladás Vaszkularizált élő szövet reakciója a lokális sejt/szövetkárosodásra Gyulladás okai Mikroorganizmusok (bacterium, gomba, virus) Zoonosis (féreg, protozoon,
RészletesebbenPreeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák
Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák hatása(i) a monocita sejt működésére Kovács Árpád Ferenc 1, Láng Orsolya 1, Kőhidai László 1, Rigó János 2, Turiák Lilla 3, Fekete Nóra 1, Buzás Edit 1,
RészletesebbenGLÜKOKORTIKOIDOK. A mellékvese funkciója
GLÜKOKORTIKOIDOK A mellékvese funkciója A mellékvese hormonjai védelmet nyújtanak a szervezetet érő akut és krónikus stressz-el szemben, valamint a táplálék és a víz elhúzódó hiánya esetén. - "kicsi a
RészletesebbenKörnyezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.
Környezetegészségtan 2016/2017 Immunológia 1. 2016. XI.11. Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszék http://immunologia.elte.hu email: mihaly.jozsi@freemail.hu Az Immunológia tankönyv elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/adatok.html
RészletesebbenSZISZTÉMÁS ÉS PULMONÁLIS GYULLADÁSOS VÁLASZ SZÍV-TÜDŐ MOTORRAL VÉGZETT NYÍLT SZÍVMŰTÉTEK UTÁN; CYTOKIN-EGYENSÚLY ÉS PULMONÁLIS FUNKCIÓ VÁLTOZÁSA
SZISZTÉMÁS ÉS PULMONÁLIS GYULLADÁSOS VÁLASZ SZÍV-TÜDŐ MOTORRAL VÉGZETT NYÍLT SZÍVMŰTÉTEK UTÁN; CYTOKIN-EGYENSÚLY ÉS PULMONÁLIS FUNKCIÓ VÁLTOZÁSA Doktori (PhD) értekezés Dr. KÖVESI TAMÁS Pécsi Tudományegyetem
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Részletesebben17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására
11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok
RészletesebbenImmunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok
Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok 2017. április 11. Bajtay Zsuzsa Az ellenanyag molekula felépítése antigénfelismerés Variábilis Konstans effektor-funkciók
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
RészletesebbenMiben különbözik az autoinflammáció az autoimmunitástól?
Miben különbözik az autoinflammáció az autoimmunitástól? Dr. Poór Gyula Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport Haladás a reumatológia,
RészletesebbenTúlérzékenységi (hypersensitiv) reakció
Túlérzékenységi (hypersensitiv) reakció Antigénfelismerésen alapuló, az antigén elpusztítására irányuló gyulladásos válaszreakció 4 típusa van I-es típusú: allergiás/anaphylaxiás reakció Azonnali (néhány
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun
RészletesebbenDr. med. habil. Molnár Ildikó
Hormonok és a stressz Dr. med. habil. Molnár Ildikó Kenézy Kórház, III. Belgyógyászat Debrecen HPA axis Stressz szerepe, és jellemzői A stressz biztosítja a szervezet homeosztázisának állandóságát és az
RészletesebbenA szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek
A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek Tanulási támpontok: 19. és 20. Sántha Péter 2017. 10. 09 A veleszületett (természetes) és a szerzett (adaptív)
RészletesebbenImmunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun
Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogének immunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun betegségek,
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenGyógyításra váró pulmonológiai betegségek
Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek Herjavecz Irén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2009.április 20. Népbetegségek a pulmonológiában Epidemiológiai és morbiditási súlyukat tekintve a
RészletesebbenA flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.
Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből
RészletesebbenMikrobiális antigének
Mikrobiális antigének Dr. Pusztai Rozália SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet 2008. november 17. Antigének Konvencionális antigének Superantigének Antigén - az érett immunrendszer
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenIII. fejezet: Az ember szervezete és életműködései
III. fejezet: Az ember szervezete és életműködései A külső védekezésnek ez az összetett módja nagyfokú hatékonysága ellenére is sérülékeny. Elég csak a fogmosás, a borotválkozás vagy az egyszerű horzsolásos
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenIntézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc
Intézeti Beszámoló Dr. Kovács Árpád Ferenc 2015.12.03 135 millió újszülött 10 millió újszülött Preeclampsia kialakulása kezdetét veszi Preeclampsia tüneteinek megjelenése Preeclampsia okozta koraszülés
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenFogeredetű gyulladások
Fogeredetű gyulladások A pyogén gyulladás pathológiája, kórélettana és mikrobiológiája SE Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika BUDAPEST A gyulladás a szervezet szöveteinek bármilyen ingerre
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás
RészletesebbenBETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup. www.origami.co.hu
BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS origamigroup www.origami.co.hu I. Rheumatoid arthritis Sokat hallunk napjainkban az immunrendszernek az egészség
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenAnaemia súlyossága. Súlyosság. Fokozat
Anaemia súlyossága Fokozat Súlyosság WHO érték (g/l) 0 norm. tartomány >/=110 1 enyhe 95-109 2 mérs. súlyos 80-94 3 súlyos 65-79 4 életveszélyes < 65 Anaemia (+ egyéb hematológiai eltérés) igen nem csv.
RészletesebbenKryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen
Kryoglobulinaemia kezelése Domján Gyula Semmelweis Egyetem I. Belklinika Mi a kryoglobulin? Hidegben kicsapódó immunglobulin Melegben visszaoldódik (37 C-on) Klasszifikáció 3 csoport az Ig komponens
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenAz atópiás dermatitis pathogenezise. Dr. Kemény Lajos SZTE Bőrgyógyászai és Allergológai Klinika
Az atópiás dermatitis pathogenezise Dr. Kemény Lajos SZTE Bőrgyógyászai és Allergológai Klinika Az elmúlt 2-3 évtizedben megfigyelhető az allergiás megbetegedések gyakoriságának gyors emelkedése. Az allergiás
RészletesebbenEXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet AZ EXTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ÁLTAL KIVÁLTOTT IMMUNVÁLASZOK A bőr és a nyálkahártyák elhatárolják
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS AZ IMMUNOLÓGIÁBA AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEI ÉS SZERVEI BURIÁN KATALIN, 2018 Az immunitás latin eredetű, jelentése: védelem Szűkebb értelemben védelem a betegségek ellen. A különböző sejtek és molekulák,
RészletesebbenMETASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005.
METASZTÁZISKÉPZÉS Láng Orsolya Kemotaxis speciálkollégium 2005. TUMOROK ÉS MIGRÁCIÓ PRIMER TUMOR METASZTÁZIS Angiogenezis Adhézió SEJT - SEJTCIKLUS Apoptózis Kemokinek Növekedési faktorok Szabályozó fehérjék
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenKutatási beszámoló ( )
Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.
Részletesebben