Ifjúságügy a XXI. század elején

Átírás

1 Módszertan

2

3 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan Ifjúságügy a XXI. század elején A nemzetközi kapcsolatrendszer leírásához három geopolitikai területet határozunk meg: globális, európai és nemzetközi. Mindhárom területen két társadalompolitikai szektorban vizsgálódunk: az állami és a civil szektor. A gazdasági területet is vizsgálhatnánk, azonban a szabad piacgazdaságban a gazdasági szerveződéseket elsősorban nem hosszú távú humánökológiai fejlesztési célok, hanem gazdasági érdekek határozzák meg. Ebből kifolyólag nem tudjuk az ifjúsági ügy szempontjából kategorizálni a gazdasági élet együttműködéseit, rendszerét. Itt kell megjegyezni, hogy az elmúlt évtizedben jelentős attitűdváltozás indult el a gazdaság szereplői között, amely a profitorientált vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának megjelenését eredményezte. Így sok cég olyan nemzetközi programot indított el, amely a gyermekeket, serdülőket és fiatalokat célozza meg, számukra nyújt lehetőséget vagy különleges szolgáltatást. Globális Európai Állami/kormányzati ENSZ és szervezetei (Világbank, WHO, UNICEF stb.) Európa Tanács Európai Unió Civil/nemkormányzati Nem létezik egyetlen globális ifjúsági szövetség, de van számos globális ifjúsági együttműködés speciális értékcsoportok szerint (pl.: Cserkész Világszövetség* ). Európai Ifjúsági Fórum**, speciális célcsoportok európai hálózatai (pl.: AEGEE Európai Hallgatók Hálózatának Egyesülete***) Nemzetközi Visegrádi Együttműködés Számos projekt- vagy hálózatalapú ifjúsági együttműködés létezik. * ** *** S1/3

4

5 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan Kormányzati együttműködések Világszinten A globális együttműködés legfontosabb felülete az 1945-ben alapított Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ), amelynek jelenleg 192 ország a tagja. Ifjúsági vonatkozásban rendelkezik politikai célkitűzésekkel, programmal és ahhoz rendelt intézkedésekkel, amelyek igazodnak az ENSZ 2000-ben elfogadott millenniumi fejlesztési céljaihoz is ben 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát amellett, hogy 2015-ig 1. Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek: A napi egy dollárnál kevesebből élők arányát felére csökkentik. Az éhínségtől szenvedők arányát felére csökkentik. 2. Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást: Biztosítják, hogy mindenki befejezze az általános iskolát. 3. Előmozdítják a nemek közti egyenlőséget és segítik a nők felemelkedését: Kiküszöbölik a nemek közötti beiskolázási különbségeket az alap- és középfokú oktatásban lehetőleg 2005-ig, valamennyi szinten pedig 2015-ig. 4. Csökkentik a gyermekhalandóságot: Kétharmadával csökkentik az öt év alatti gyermekhalandóság arányát. 5. Javítják az anyai egészségügyet: Háromnegyedével csökkentik a gyermekágyi halandóság arányát. 6. Küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen: Megállítják és elkezdik visszafordítani a HIV/AIDS terjedését. Megállítják és elkezdik visszafordítani a malária és más súlyos betegségek terjedését. 7. Biztosítják a környezeti fenntarthatóságot: A fenntartható fejlődés elveit beépítik a nemzeti politikákba és programokba; visszafordítják a környezeti erőforrások csökkenését. Felére csökkentik azoknak az arányát, akik tartósan nem jutnak egészséges ivóvízhez. S1/5

6 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv 2020-ra jelentősen javítják legalább 100 millió nyomornegyedben lakó életkörülményeit. 8. A fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki: Továbbfejlesztik a szabályozott, kiszámítható és megkülönböztetés-mentes, nyílt kereskedelmi és pénzügyi rendszert. Ez magában foglalja a jó kormányzás, a fejlődés és a szegénység csökkentése irányában való elkötelezettséget úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten. Foglalkoznak a legkevésbé fejlett országok sajátos szükségleteivel. Ide tartozik az ezen országok exportjára vonatkozó illeték- és kvótamentesség; a súlyosan eladósodott szegény országok adóssága mérséklésének fokozása; a hivatalos kétoldalú adósság elengedése és bőségesebb hivatalos fejlesztési segítségnyújtás azoknak az országoknak, amelyek elkötelezték magukat a szegénység csökkentése mellett. Foglalkoznak a tengerparttal nem rendelkező és a kis szigetek fejlődő államainak sajátos szükségleteivel. Nemzeti és nemzetközi intézkedéseken keresztül átfogóan foglalkoznak a fejlődő országok adósságproblémáival, hogy az adósságot hosszú távon elviselhetővé tegyék. A fejlődő országokkal együttműködve tisztességes és termékeny munkát teremtenek az érintettek számára. A gyógyszeripari vállalatokkal együttműködve elérhetővé teszik a megfizethető alapvető gyógyszereket a fejlődő országokban. A magánszektorral együttműködve hozzáférhetővé teszik az új technológiák - különösen az információs és kommunikációs technológiák - előnyeit (Children and Youth szekció) S1/6

7 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan Európai szinten Ebben a könyvben háromféle földrajzi, kulturális és gazdaságpolitikai értelemben vett Európát különböztetünk meg. Földrajzi értelemben Európa mint kontinens az Urál hegységtől nyugatra, Lappföldtől délre, a Földközi-tengertől és a Fekete-tengertől északra található. A kontinenshez Izland és számos atlanti-óceáni és földközi-tengeri sziget/szigetcsoport is tartozik. Európa és Ázsia azonos földrészen találhatók, de földrajzi értelemben két külön kontinensként tarjuk őket számon. Európa és Ázsia között számos vallási, kulturális különbség van, mégis sok minden összeköti a két kontinens népeit, történelmét és kultúráját. Gondoljunk csak az indoeurópai nyelvekre vagy az Eurázsia kifejezésre vagy akár a mediterrán országokra, amelyek még az észak-afrikai országokkal is összekötik Európát. A legérdekesebb Oroszország és Törökország földrajzi meghatározása, hiszen ez a két ország mindkét kontinensen, Európában és Ázsiában is rendelkezik területtel. A kulturális antropológia meghatározása szerint a kultúra egy adott társadalom mindazon ismereteinek, értékeinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A kultúra alapján tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos értékek és normák az életben. Kulturális értékek alapján a földrajzi Európa, a kontinens országainak zöme mára az 1949-ben 10 ország által alapított Európa Tanács (47 tagország) nevű nemzetközi intézménybe tömörült, amely a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a kulturális sokszínűség mint alapértékek mentén együttműködik, egymásért felelősséget és közösséget vállal. Magyarország november 6. óta (a volt szocialista országok közül elsőként) tagja az Európa Tanácsnak, és annak működésében aktív szerepet vállal óta a Magyar Köztársaság ad helyet az Európa Tanács második Európai Ifjúsági Központjának (Budapest, Zivatar utca 1 3.), amelynek fenntartásához minden évben a magyar költségvetés is hozzájárul. (angol és francia nyelvű oldal) S1/7

8 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Gazdaságpolitikai értelemben a legfontosabb együttműködési struktúra az Európai Unió, amely gazdasági és monetáris egységre törekszik, és az elmúlt évtizedben napirendre került a szorosabb politikai és társadalmi egység kérdése is. Az Európai Uniónak jelenleg 27 tagja van, Magyarország 2004-ben csatlakozott a szupranacionális (nemzetállamok feletti) intézményrendszerhez. Eddig kétszer választottunk európai parlamenti képviselőket, 2004-ben 24, 2009-ben pedig 22 politikust. Magyarország egy biztost jelöl a mindenkori Európai Bizottságba, amely az Unió kormányaként működik, de felhatalmazását nem a Parlamenttől, hanem a Miniszterek Tanácsától kapja. Tehát az Uniót nem az Európai Parlament által megválasztott, hanem a tagállamok kormányai által meghatározott összetételű Európai Bizottság irányítja. Az ifjúságpolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik, de az Európai Unió 1989 óta törekszik az ifjúságpolitikák összehangolására és egy közös, európai szintű ifjúságpolitika megteremtésére. Egyéb nemzetközi együttműködések A nemzetközi együttműködések szabad földrajzi és politikai térben születnek meg, ez azt jelenti, hogy a világon sokféle együttműködés létezik országok között. Magyarország egy fontos geopolitikai együttműködésben vesz részt, ez a Visegrádi Együttműködés. Az 1991-ben megkötött Visegrádi Együttműködés (vagyis a visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja e közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. Egyetlen intézménye a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap, amelyet a négy tagország 2000-ben hozott létre. Az alap az egyezmény alapján erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány S1/8

9 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani. A Visegrádi Alap rendszeresen támogat ifjúsági és gyermekprojekteket. További részletekről lásd a fejezet későbbi részét, illetve a következő honlapot: Magyarország 1995 óta kétoldalú kormányközi, illetve úgynevezett szaktárcaközi együttműködéseket is köt. Az elmúlt 14 évben kiemelt, folyamatos ifjúságpolitikai együttműködés zajlott Németországgal, Franciaországgal és Olaszországgal. Hazánk különös figyelmet fordít a szomszédos országokra, ahol magyar anyanyelvű lakosság is található, ezért rendszeres párbeszéd folyik Romániával, Szlovákiával és az utóbbi időben Szerbiával is. Az elmúlt két évtizedben Nagy-Britanniával, Izraellel, a Perzsa (Arab)-öböl menti országokkal, Dél-Koreával, valamint Finnországgal jött létre kétoldalú ifjúságpolitikai együttműködési projekt (további részletekről lásd a fejezet későbbi részét). S1/9

10

11 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan Ifjúságügy a globális kontextusban Az ENSZ meghatározása szerint fiatalnak számít minden év közötti ember. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Közgyűlése 1996-ban fogadta el és ben módosította az Ifjúsági Intézkedések Globális Programját (World Programme of Action for Youth), amely 15 területen határoz meg ifjúságpolitikai célokat. Ezek a területek: az oktatás, a foglalkoztatás, az éhség és szegénység, az egészség, a környezetvédelem, a drogmegelőzés, a fiatalkori bűnözés, a szabadidő, a lányok és fiatal nők, a társadalmi részvétel, valamint a 2007-ben hozzáadott területek: a globalizáció, az információs és kommunikációs technológia, a HIV/AIDS, a fiatalok és a konfliktus, illetve a generációk közötti kapcsolat. A program végrehajtásával az ENSZ Főtitkárságának Gazdasági és Szociális Főosztályán működő Társadalmi és Fejlesztési Osztály foglalkozik. Az osztályon dolgozó Ifjúsági Program munkacsoport felelős a végrehajtás ellenőrzéséért, valamint az úgynevezett hivatalközi együttműködés és a beszámolás koordinációjáért. Erre azért van szükség, mert számos ENSZ intézmény felel a program egyes elemeinek végrehajtásáért, és ezt össze kell hangolni. A program végrehajtásában részt vesz például a WHO (Egészségügyi Világszervezet), az UNICEF (ENSZ Gyermekalap), a Világbank, az ENSZ Önkéntes Program és az Ifjúsági Foglalkoztatási Hálózat, hogy csak néhány fontosabbat említsünk. A részletes program, valamint annak 2009-ben kiadott beszámolója az alábbi oldalakon olvashatók: (angol nyelvű dokumentum) (angol nyelvű dokumentum) Az ENSZ és tagállamai minden év augusztus 12-én ünneplik az ifjúsági napot, amikor világszerte egy meghatározott témára fókuszálva tartanak rendezvényeket, találkozókat a New York-i székházban is. Az ENSZ Közgyűlésén ifjúsági küldöttek (ifjú nagykövetek) vehetnek részt a tagországokból. A delegáltak jelölésének meghatározott módja van, de bárki, S1/11

12 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv aki komolyan érdeklődik, lehet ifjúsági küldött és 2009 között nem volt magyar ifjúsági küldött az ENSZ Közgyűlésein. Arról, hogy hogyan lehet valakiből ENSZ ifjúsági küldött, az alábbi link tájékoztat: S1/12

13 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan Ifjúságügy az európai kontextusban Európa Tanács Az Európa Tanácsnak 1972 óta van kiemelt ifjúságpolitikai tevékenysége, ekkor nyílt meg a strasbourgi Európai Ifjúsági Központ, amelyet 1995-ben követett a budapesti. Az Ifjúsági és Sportigazgatóság, amely az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport ügyekért felelős főigazgatóság (DG IV) részét képezi, a hetvenes évek óta szisztematikus európai ifjúságpolitikát képvisel. Ennek két iránya van: egyrészt az európai politikák részévé tenni az ifjúságügyet, másrészt ösztönözni és támogatni a tagországok ifjúságpolitikai elkötelezettségét annak érdekében, hogy az ifjúsági korosztályok tagjai aktívan részt vehessenek jövőjük alakításában. A fentiek keretében az Európa Tanács ún. együttdöntési (co-management) struktúrát alakított ki, amely által az ifjúságot képviselő európai szervezetek részt vehetnek az Európa Tanács ifjúságpolitikájának kialakításában. A tagországok (47), valamint az Európai Kulturális Egyezményt aláíró országok (2) kormányzati képviselői az európai ifjúsági kormányzó / kormányközi bizottságban (Európai Ifjúsági Irányító Testület - European Steering Committee for Youth) vesznek részt, az európai ifjúsági civil szervezetek képviselői pedig az Ifjúsági Tanácsadó Testületben (Advisory Council on Youth 30 tag) kapnak helyet. A két testület delegáltjai hoznak döntéseket az Közös Ifjúsági Tanácsban (Joint Council on Youth), amely dönt a célokról, prioritásokról és a költségvetési keret felosztásáról. A Közös Ifjúsági Tanács delegáltjai (8 kormányzati és 8 civil tag) alakítják ki, felügyelik és értékelik az Európai Ifjúsági Alap és a két Európai Ifjúsági Központ konkrét programjait az Ifjúsági Programbizottságban (Programming Committee on Youth 16 tag). S1/13

14 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv KORMÁNYKÖZI SZEKTOR Európai Ifjúsági Irányító Testület kormányzati tisztviselők KÖZÖSEN IRÁNYÍTOTT (CO-MANAGED) SZEKTOR Közös Ifjúsági Tanács kormányzati tisztviselők és ifjúsági szervezetek/hálózatok képviselői NEM KORMÁNYZATI SZEKTOR Ifjúsági Tanácsadó Testület ifjúsági szervezetek/hálózatok képviselői Ifjúsági Programbizottság döntéshozó testület kormányzati tisztviselők és ifjúsági szervezetek/hálózatok képviselői A Közös Ifjúsági Tanács által re meghatározott prioritásterületek a következők: Emberi jogok és demokrácia: az ifjúságpolitika és az ifjúságsegítői munka elköteleződése az Európa Tanács alapértékei mellett Együttélés a sokszínű társadalomban: ifjúságpolitika és ifjúságsegítői munka az interkulturális párbeszédért Az ifjúság társadalmi integrációja Szakpolitikai eszközök a fiatalok, serülők és gyermekek érdekében Az Európai Ifjúsági Alap minden évben meghatározott célok mentén pályázatokat ír ki európai ifjúsági projektek támogatására. Az Alaphoz 4 kategóriában lehet pályázni: A. Nemzetközi ifjúsági találkozók B. Ifjúsági projektek (amelyek nem találkozók) kiadványok, kutatások, kampányok, kommunikációs eszközök C. Nemzetközi szervezetek működési költségeinek támogatása D. Kísérleti mintaprojektek Aktuális részletek a oldalon olvashatóak. Az Európa Tanács 1985 óta 2-4 évente egy tagország önkéntes vállalásával megszervezi az Európai Ifjúsági Miniszterek Találkozóját, amely egy, a szervező tagország által meghatározott területen politikai nyilatkozatot és iránymutatást alakít ki. Az eddigi találkozók helyszínei: Strasbourg (1985), Oslo (1987), Lisz- S1/14

15 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan szabon (1990), Bécs (1993), Luxemburg (1995), Bukarest (1998), Thessaloniki (2002), Budapest (2005), Kijev (2008). Az Ifjúsági és Sportigazgatóság a tagországok kérésére úgynevezett ifjúságpolitikai vizsgálatot készít a tagországai ifjúságpolitikai helyzetéről és lehetséges fejlesztési lehetőségeiről. Eddig 14 országról készült ilyen jelentés, köztük ban Magyarországról is. A jelentés magyar nyelvű fordítása is hozzáférhető*. A két Európai Ifjúsági Központban (Strasbourg és Budapest) az Ifjúsági Programbizottság által meghatározott képzési tevékenységek (képzések, szemináriumok, konferenciák) zajlanak. A képzési programok ifjúságsegítő szakembereknek és kortárs ifjúsági vezetőknek, segítőknek szólnak. Külön ki kell emelni az emberi jogi képzési programot, amelyhez az Ifjúsági és Sportigazgatóság kifejlesztett egy kézikönyvet Compass néven, és amelyet 2004-ben a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat is kiadott magyar nyelven Kompasz címmel. Ehhez kapcsolódik a 2008-ban kiadott Compasito, amely a gyermekek emberi jogi neveléséhez kínál játékos módszereket, és amelyet a Mobilitás 2009 szeptemberében magyar nyelven Kiskompasz címmel szintén megjelentetett**. Az igazgatóságnak a fenti két kiadvány mellett számos ifjúsági szakmai kiadványa jelent meg, amelyek segítik az ifjúsággal foglalkozó kormányzati és civil szakemberek munkáját. Fontos kiemelni az Ifjúságsegítők európai portfólióját, és a nemformális tanulással kapcsolatos kiadványokat. * ** Kompasz: Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez. Budapest, GYISM Mobilitás, és Kiskompasz: Kézikönyv a gyermekek emberi jogi neveléséhez, Budapest, FSZH-MOISZ, S1/15

16

17 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan Európai Unió Az Európai Unió 1993 óta elkötelezetten foglalkozik a tagországokban élő éves korosztályok életkörülményeinek, lehetőségeinek javításával és kibontakozásának segítésével. Az ifjúságpolitika nemzeti hatáskörbe tartozik, az Európai Bizottság azonban mégis rendelkezik e téren átfogó koordinációs politikával. A maastrichti szerződés bekezdése 1993-ban kiterjesztette az EU politikáit az ifjúsági területre is. A módosítás szerint az Európai Unió segíti az ifjúsági korosztályok tagjainak és az ifjúságsegítőknek a cseréjét előtt az Unió elsősorban támogatási programokon keresztül hajtotta végre a fenti célokat. Ilyen volt az 1988-ban elindított Fiatalok Európáért Program és az Ifjúság Program is. A támogatási programok fenntartásában és továbbfejlesztésében teljes politikai egyetértés mutatkozott, azonban felmerült az ifjúság társadalmi részvételének gondolata is. Az Európai Bizottság kidolgozott egy együttműködési módszert, amely lényegében megalapozta az EU ifjúságpolitikáját novemberében az Ifjúsági Miniszterek Tanácsa elfogadta az ifjúságpolitikai fehér könyvet, amely 4 területen elmélyítette a tagországok közötti együttműködést. Ezek: az ifjúság társadalmi részvétele, ifjúsági információ, ifjúsági önkéntes tevékenység és az ifjúság jobb megértése. A fehér könyv javaslatot tesz arra is, hogy más szakterületek (az oktatás, a szakképzés, a foglalkoztatás, a szociálpolitika, az egészségügy és a diszkrimináció elleni küzdelem) is megfelelően vegyék figyelembe az ifjúság érdekeit és szükségleteit. Ez a folyamat válasz volt az ifjúság hagyományos részvételi formáktól való elfordulására, és a Bizottság reményei szerint az ifjúság aktívabb társadalmi szerepvállalásának, részvételének ösztönzését alapozta meg. A fehér könyv alapján 2002-ben az Ifjúsági Miniszterek Tanácsa kialakította a tagországok közötti együttműködés kereteit, amelyet az Európai Bizottság a nyílt rendszerű koordináció módszerével (Open Method of Co-ordination) valósít meg. S1/17

18 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Ifjúsági paktum 2005-ben az Ifjúsági Miniszterek Tanácsa elfogadta az Európai ifjúsági paktumot, amely illeszkedik a lisszaboni stratégia kereteihez, kiegészíti azt az ifjúsági szempontokkal. Az ifjúsági paktumnak három fő eleme van: foglalkoztatás és társadalmi integráció oktatás, szakképzés és mobilitás önállóság és családi élet Célja, hogy fejlessze az ifjúság oktatási, szakképzési, mobilitási, foglalkoztatási és társadalmi integrációs lehetőségeit úgy, hogy elősegítse a munka és magánélet közötti egyensúly létrejöttét. Az Ifjúsági Miniszterek Tanácsa hangsúlyozta, hogy ez csak az ifjúsági korosztályok tagjainak és közösségeinek/szervezeteinek fenntartható részvételével és aktív közreműködésével valósulhat meg. Az Európai Bizottság a paktumról strukturált párbeszéd (Structured Dialogue) keretében konzultál. Fehér könyv új lendület Európa ifjúsága számára Az ifjúságpolitikai fehér könyv következetesen illeszkedik az európai kormányzásról szóló bizottsági fehér könyvhöz, amelyet 2009 júliusában fogadtak el. Lényege, hogy az Európai Unió döntéshozó mechanizmusát nyitottá kell tenni azok számára, akikre ezek a döntések hatással lesznek, és ebbe az ifjúsági korosztályok tagjai is beletartoznak. Az ifjúságpolitikai fehér könyv megjelenését megelőző széles körű konzultációs gyakorlat eredménye egyértelmű: nagyfokú eltéréseket mutató életkörülményeik ellenére a fiatalok értékrendje alapvetően megegyezik, azonosak a törekvéseik, de közösek a nehézségek is, amelyekkel szembenéznek. Változékony csoportot alkotnak, egyre később lesznek a munkaerőpiac szereplői, és később S1/18

19 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan alapítanak családot, váltogatják a munkával és a tanulással töltött időszakokat, és mindenekfelett egyéni életútjaik sokkal változatosabbak, mint ezelőtt valaha. Az iskolának, az egyetemnek, a munkahelynek és a társadalmi környezetnek nincs már olyan integráló szerepe, mint korábban. A fiatalok életük során egyre később válnak teljesen önállóvá. Mindez tükröződik az életérzésükben: a lét törékenységének érzésében, a jelenlegi döntéshozó rendszerekbe vetett bizalom elvesztésében, a közéletben vagy az ifjúsági szervezetekben való hagyományos részvételi formák iránt érzett elégedetlenségben. Némelyikük úgy érzi, saját gondjai nem mindig kapnak helyet az idősebb korosztályok által az idősebb korosztályok számára kigondolt közpolitikai irányelvekben. Némelyek a közönyben és az individualizmusban keresnek menedéket, míg mások az önkifejezésnek szélsőséges, esetenként a demokratizmus határait súroló megnyilvánulásait választják. Sajnálatos módon a többségük nem is hisz abban, hogy bárhogyan hatással lehet / szeretne lenni a politikára. Mivel a politikát saját maga foglalkoztatja, attól az ifjúság zöme teljesen elfordul. Az ifjúságpolitikai fehér könyv erre a helyzetre próbál új szakpolitikai válaszokat teremteni és teremtetni. A dokumentum az alábbi irányokat határozza meg: Az Európai Bizottság javaslata alapján a Miniszterek Tanácsa időszakosan új, közös érdeklődésre számot tartó prioritási témakört határoz meg. Minden tagállam kinevez egy koordinátort, aki az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben az Európai Bizottság kapcsolattartó partnere lesz. A koordinátorok adják be az Európai Bizottsághoz a politikai kezdeményezések részletes leírását, a legjobb, bevált gyakorlatként említhető példákat és más releváns anyagokat a kiválasztott témakörökben. Az Európai Bizottság ezen anyagok összefoglalását és elemzését továbbítja a Miniszterek Tanácsának, kiegészítve azt a közös célok meghatározására tett javaslatokkal. A Miniszterek Tanácsa meghatározza a közös irányvonalakat és célokat mindegyik témakörben, és előírja a rendszeres és folyamatos értékelés folyamatát, valamint ahol erre lehetőség van, kijelöli a mutatókon alapuló mércéket. S1/19

20 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Az Európai Bizottság felelős a rendszeres és folyamatos értékelés végrehajtásáért. Jelentését az Ifjúsági Miniszterek Tanácsának teszi meg. Az Európai Parlamentnek megfelelő szerepet kell kapnia ebben a folyamatban és a rendszeres értékelésben. A Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának szintén lehetőséget kell kapnia a véleménynyilvánításra. A prioritást élvező témakörök területén és ezek kidolgozása, értékelése során kerül sor az ifjúsági korosztályok tagjaival való konzultációra. A tagországokat és a tagjelölt országokat a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a folyamatba. Nyílt koordinációs módszer A módszer az alábbi elemekből áll: irányelvek kijelölése az Európai Unió számára, azok kombinálása a tagállamok rövid, közép- és hosszú távú céljainak megvalósítását összefoglaló specifikus menetrendekkel; ahol ez lehetséges, mennyiségi és minőségi mutatók kijelölése és olyan mércék készítése, ahol a viszonyítási alap a világon elért legjobb eredmény, mindez a különböző tagállamok és a különböző szektorok igényihez igazítva (mint a legjobb gyakorlatok összehasonlításának módja); a fenti európai irányelvek nemzeti és regionális politikai irányelvekké való leképzése, konkrét célok kijelölésével, szabályozások elfogadásával, a nemzeti és regionális eltérések figyelembevételével; időszakos monitorozás, értékelés és az azonos szinteken megszervezett, egymást értékelő beszámolók készítése, amelyek a kölcsönös tanulási folyamatot segítik elő. A nyílt koordináció módszere lehetőséget ad mint azt a kormányzásról szóló fehér könyv is hangsúlyozza az együttműködés ösztönzésére, a bevált gyakor- S1/20

21 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan latok megosztására és a tagállamok számára közös célok és irányelvek felállítására. Ez a módszer a célok elérése érdekében tett lépések rendszeres értékelésén alapszik, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy összehasonlítsák munkájukat és tanuljanak a többiek tapasztalataiból. A kimondottan az ifjúságpolitikai kérdéskörök számára átdolgozott nyitott rendszerű koordináció az oktatáspolitikában alkalmazott nyitott rendszerű koordinációra épül. Prioritást igénylő témaköröket határoz meg, közös célokat és irányelveket állít fel, biztosítja a megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat, és az ifjúsággal való konzultációra vonatkozó kitételeket is tartalmaz. A négy prioritásterülettel kapcsolatban minden tagország beszámolót készít ra beérkeztek az Európai Bizottsághoz az egységesített kérdőívek segítségével készült, első körös beszámolók, amelyek alapján az Európai Bizottság egy összegző tanulmányt készít. Az összegző tanulmány javaslatokat tartalmaz a közösségi célokra, amelyeket az Ifjúsági Miniszterek Tanácsa elé terjesztenek. Ezek megvalósításáról a tagországok ismét jelentéseket írnak, és ez így, gördülő ütemben folytatódik tovább. A folyamatról és az eredményekről rendszeresen tájékoztatást kap az Európai Parlament is. Az első ciklus 2009-ben zárul, értékeléssel. A Fiatalok Lendületben Program* Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió tagállamainak megállapodása értelmében létrejött Youth in Action - Fiatalok Lendületben Program célja az ifjúsági korosztályok részvételével és/vagy érdekében megvalósuló nemformális nevelési programok támogatása. A Program az uniós költségvetési ciklussal összhangban 2007-től 2013-ig működik. A Program jelentősen hozzájárul a készségek és képességek fejlesztéséhez, és kulcsfontosságú eszközt jelent az ifjúság nemformális és informális tanulási lehetőségeinek biztosításában. * Röviden lásd még az Ifjúságszakmai rendszerek fejezetet. S1/21

22 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv A támogatási program célkitűzései: az ifjúság aktív polgári szerepének előmozdítása, különös tekintettel az európai polgári szerepükre; a szolidaritás növelése, különösen annak érdekében, hogy erősödjön a társadalmi összetartás az Európai Unióban; a különböző országokban élők közötti kölcsönös megértés és tisztelet elősegítése; hozzájárulás az ifjúsági tevékenységeket és az ifjúsági területen tevékenykedő civil szervezeteket támogató rendszerek fejlesztéséhez; az ifjúsági területen megvalósuló európai együttműködések előmozdítása. A fent említett általános célkitűzések a következő prioritások figyelembevételével valósulnak meg: Európai polgári szerep A Fiatalok Lendületben Program kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a benne részt vevők tudatában legyenek európaiságuknak, és ezért bátorítja őket, hogy olyan európai kérdésekről gondolkodjanak, mint az európai polgárság és az Európai Unió építése és jövője. Az ifjúság társadalmi részvétele Alapvető prioritás továbbá az ifjúság részvétele a demokráciában. Ennek értelmében a program bátorítja az ifjúsági (13-30 éves) korosztályok tagjait, hogy aktívan éljenek állampolgári szerepükkel. Ez a cél három szinten valósul meg: az ifjúság aktív részvételének növelése saját közösségük civil társadalmi életében; az ifjúság aktív részvételének növelése a képviseleti demokráciában; a részvételi, participációs nevelés különböző formáinak fokozott támogatása. Kulturális sokszínűség A kulturális sokféleség, valamint a rasszizmus és idegengyűlölet elleni harc is elsődleges a Program számára. A különböző kulturális, etnikai és vallási háttérrel S1/22

23 Nemzetközi ifjúsági világ Módszertan rendelkezők közös tevékenységeinek támogatásával a Program a résztvevők interkulturális tanulását kívánja elősegíteni. A projektek kialakításának és megvalósításának szempontjából ez azt jelenti, hogy a résztvevőknek tisztában kell lenniük az adott projekt interkulturális dimenziójával, valamint hogy a különböző hátterű résztvevőknek egyenlő arányban kell megjelenniük a projektekben. A hátrányos helyzetűek bevonása A Program kiemelt célja, hogy a kevesebb eséllyel rendelkezők is ugyanúgy hozzáférjenek a Program kínálta lehetőségekhez és támogatásokhoz. Ennek érdekében a részt vevő szervezeteknek kerülniük kell a társadalom bizonyos csoportjait érintő kirekesztést. A Fiatalok Lendületben Program mindenkié, így kiemelt figyelmet kell fordítani a speciális szükségletekkel bírók bevonására. A Program további általános prioritásait az Európai Bizottság éves szinten fogalmazza meg, emellett az egyes nemzeti irodák, illetve döntéshozó testületek is megfogalmazhatnak és megjelölhetnek helyi / nemzeti (országos) prioritásokat. A Fiatalok Lendületben Program által képviselt és hangsúlyozott alapelvek A nemformális és informális tanulás A formális oktatási rendszertől független, illetve azt kiegészítő, a fiatalok önkéntességén és kezdeményezésén alapuló, résztvevő-központú pedagógiai megközelítés révén a fiatalok képességei, készségei és személyisége fejlődik, társadalmi részvétele fokozódik. A nemformális tanulás elismerése A Youthpass (az Europass mintájára) mint a Fiatalok Lendületben Program elismerő tanúsítványa dokumentálja és igazolja a projektek résztvevői számára, hogy nemformális tanulási tapasztalattal rendelkeznek. S1/23