A ZENE, MINT KOMMUNIKÁCIÓS ELEM A FILMMŰVÉSZETBEN ÉS A MÉDIÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A ZENE, MINT KOMMUNIKÁCIÓS ELEM A FILMMŰVÉSZETBEN ÉS A MÉDIÁBAN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK PR-SZÓVIVŐI SZAKIRÁNY A ZENE, MINT KOMMUNIKÁCIÓS ELEM A FILMMŰVÉSZETBEN ÉS A MÉDIÁBAN Készítette: Sas Gabriella Budapest, 2010.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5. oldal 2. Zene és kommunikáció: összefüggések, alapfogalmak 6. oldal 2.1. A zene, mint ősi nyelv 6. oldal 2.2. A kommunikáció elemei, folyamata 8. oldal 2.3. A kommunikáció funkciói; Milyen elméleteket érdemes ismerni a hatékonyabb képi és zenei kommunikációhoz? 10. oldal 2.4. Összefoglalás: A zene lehetőségei a kommunikációban oldal 3. A zene hatása az emberre 14. oldal 3.1. Programzene: a filmzene születésének megalapozója 19. oldal 4. Hang és zene a filmben 21. oldal 4.1. A két nagy korszak oldal 4.2. A filmmusical 27. oldal 4.3. A mai filmmusical 31. oldal 4.4. Összegzés 32. oldal 5. Filmzene ma 33. oldal 5.1. Technikai háttér 35. oldal 5.2. Egyéb filmzenei kifejezések, technikai magyarázat 37. oldal 5.3. Zenei kommunikáció a filmben diegetikus, nondiegetikus elemek 39. oldal 5.4. Mit közvetítenek a különböző hangszerek? 42.oldal 3

3 6. Filmelemzések zenei szempontból 44. oldal 6.1. Bernardo Bertolucci: Álmodozók (2003.) 44. oldal 6.2. Alfred Hitchcock: Psycho (1960.) 47. oldal 6.3. Gus Van Sant: Psycho (1998.) és Mick Garris: Psycho IV. (1991.) 50. oldal 7. Interjúelemzések 53. oldal 8. Zene a médiában 58. oldal 8.1.Kronológia 58. oldal 8.2. Zene a rádióban - A tradicionális jazz, blues és swing korszak 60. oldal 8.3. Zene a televízióban és a nyomtatott sajtóban - A rock and roll és a beat előretörése 63. oldal Pop és disco 64. oldal 8.4. Zene az elektronikus médiában - Az elektro stílus 69. oldal 8.5. Összegzés 72. oldal 9. Konklúzió 73. oldal 10. Melléklet 74. oldal 11. Felhasznált irodalom jegyzéke 81. oldal 12. Ábrajegyzék 85. oldal 4

4 1. Bevezetés Dolgozatom választott témája a zenei kommunikáció vizsgálata a filmtörténet kezdetétől napjainkig, illetve a zene megjelenési és kommunikációs formái a mai médiumokban. A téma közel áll hozzám, hiszen zenei tanulmányaim az általános iskoláig nyúlnak vissza: kilenc év hegedű-, és hat év szolfézstanulás, majd több nemzetközi kórusfesztivál és színdarabok után három év magánének (klasszikus és jazz műfajban) következett az életemben, mellyel párhuzamosan több jazz-zenekarban is lehetőséget kaptam, mint énekes, vokalista. A zene fiziológiai és pszichológiai hatása ugyancsak fontos része a kérdéskörnek, amit vizsgálok, hiszen enélkül nem érthetőek meg a rendezők, műsorkészítők vagy éppen a zeneiparban dolgozók motivációi, mikor elkészítenek és hozzáillesztenek egy-egy dallamot, zenét munkáikhoz. Először a zenei kommunikáció lehetőségeit vettem számba, a zenét, mint ősi nyelvet szerettem volna bemutatni. Ezután a zene emberi testre és lélekre gyakorolt hatását vizsgáltam meg, és az ezzel kapcsolatos, nem rég kialakult tudományterületekről készítettem rövid értekezést. A dolgozat során a zene és a film kialakulásának folyamatát is végigkövetem, összekötve ezt azzal az előzőleg említett ténnyel, hogy az ember már a kezdet kezdetén, minden egyes cselekedetével, de még megjelenésével is kommunikált. Ennek a résznek a másik fő kérdése: hogyan módosult, változott a zene szerepe a filmművészetben az elmúlt száz évben? Milyen módon jelenik meg ma és akkor (pl. Aláfestés, magyarázás, önálló zeneszám, jellemfejlődés, vagy a cselekmény része?)? Dolgozatom filmművészeti részében a zenei kommunikáció technikai oldalát is igyekeztem megvizsgálni, az alapvető hangulatteremtő, stilizációs, emberi érzékelést befolyásoló volta mellett. Ugyanakkor interjúimon keresztül fontosnak tartottam bemutatni egy mai 5

5 filmrendező és egy zenész álláspontját is a témában segítségükkel bennfentes információkat is megtudhattam a filmzenekészítés folyamatáról, sőt, a téma szempontjából szintén érdekes zeneterápia alkalmazási lehetőségeiről is. Filmelemzéseim során igyekeztem munkám egyik alapkérdésére megtalálni a választ: mennyire befolyásolja ma a filmzenei trendeket a tengerentúlon létrejött hatalmas, amerikai filmipar, az álomgyár? Hatással van-e az európai filmzeneszerzőkre, köztük mi a helyzet a hazai trendekkel? Az amerikai befolyás egyébként több helyen visszatérő kérdés a dolgozatomban, végigkíséri az egész munkát, így keresve kielégítő választ a felvetett problémára. Dolgozatom második részében, a zene médiában való megjelenési formáit vizsgáltam meg közelebbről, összekapcsolva az idők során folyamatosan változó zenei stílusok és a különböző médiumok kialakulását, fejlődését. 2. Zene és kommunikáció: összefüggések, alapfogalmak 2.1. A zene, mint ősi nyelv A zene egy különálló nyelvnek tekinthető: a dallam, a szöveg, a ritmus és a többi alkotóelem, olyan komplex rendszert jelent, ami a kommunikáció szempontjából számos érdekes kérdést vet fel. De milyen lehetőségek vannak ma a zenei kommunikációban? Miért tekinthető a zene már a kezdetektől egy ősi nyelvnek? És hogyan kapcsolódnak a kommunikációelmélet feltevései a ma a filmművészetben használt zenei elemekhez? A zene keletkezését sokan, sokféle kiindulásból próbálták magyarázni: pl. hogy a zene a természet hangjai, vagy az emberi tevékenységet kísérő hangok-zajok utánzásából születhetett, ill. az erős érzelmeket (fájdalom, öröm) kísérő hangjelenségek voltak az első zenei megnyilvánulások. A zene alkotó elemeit (ritmus, dallam, forma stb.) az ember már az evolúció során tapasztalhatta, ezért azok ősélményei közé tartoznak. 1 Hiszen elég, ha csak 1 Szabolcsi Bence: Musica Mundana lemezsorozat kísérőfüzet alapján, Zeneműkiadó,

6 az eső ritmikus dobolására, a vihar hangerejére, vagy éppen a madarak dallamos énekére gondolunk: ezek mind a kezdetektől elkísértek bennünket. Bencze Lóránt, munkájában 2 kifejti, hogy áttekintve az emlősagy evolúcióját, a limbikus rendszer kialakulásához kell kötni az ivadékgondozást, melynek következtében a szaglással szemben a látás, illetve a hanghallás felé történik az agy fejlődésében a hangsúlyeltolódás. Ennek az okát abban látják a kutatók, hogy a kommunikációban a hanghallás még a látásnál is megbízhatóbb képesség (pl. az erdőben); valamint a fontosságát húzza alá az is, hogy e tulajdonság enyhíti "az elválás, izoláltság és a megsemmisüléstől való félelem erősebb érzelmét" 3. A hangok szerepének fontosabbá válása innen eredhet, s lehet az oka annak, hogy a zene és mindenféle hang, erős érzelmeket vált ki. A verbalitással párhuzamosan alakul ki az érzelmek tudatosulása is amelyek az evolúció során a főemlősöknél kezdetlegesebb formában már megjelentek -, és az érzelmek kényszerítik ki a szóbeli érintkezés gyakorlatát is. A már kialakult emberi nyelvnek is vannak "zenei tényezői", melyektől függ a szavak, mondatok, affektus tartalma. Ezek az érzelmek és az intonáció szoros kapcsolatát mutatják. Azonban itt kell megjegyezni azt is, hogy az ember zenei képzése már nagyon korán elkezdődik, jóval azelőtt, hogy használni kezdené a nyelvet, kimondaná az első szavakat. A zenei tapasztalatokat nem csak az emberré válás folyamatában, hanem már az egyedfejlődés során is " gyűjtjük", amelyek rögzülnek. A magzati lét, a méhen belüli élet első zenei élményeit az anyai szívdobogás ritmusa, a véráramlás moraja, a bélmozgás, valamint a külvilág szűrt hangjai adják. Közös és egyéni tapasztalatunk tehát, hogy a különböző erejű, színű, lejtésű, ritmusú hang, jelentést hordoz vagy üzenetet közvetít, melyeket még az azt kísérő emberi gesztus, mozdulat, arckifejezés tovább finomít. 2 Bencze Lóránt: A metaforáló agy és elme, Valóság, 1985/ oldal 3 Bencze Lóránt: A metaforáló agy és elme, Valóság, 1985/ oldal 7

7 E tapasztalatokat kell megszerezni, ill. elmélyíteni ahhoz, hogy kommunikációra képesek és alkalmasak legyünk. Az aktív zeneterápiás foglalkozásoknak többek között ezek is céljaik közé tartoznak A kommunikáció elemei, folyamata A kommunikációelmélet alapjainak tisztázásával, megérthetjük a zenével való kommunikáció lényegét, elemeit is. Ahogyan a beszédünkkel, vagy éppen kinézetünkkel kommunikálunk, ugyanúgy információt és üzeneteket adhatunk át a zene segítségével is. Ez a filmművészetben még kiegészül: ebben az esetben, az emberi nyelvet, mint bonyolult rendszert, a képi információkat és zenei hangokat, dallamokat használhatjuk fel együttesen, hogy ezáltal egy új nyelv, egy komplex jelrendszer jöhessen létre. A zenével való kapcsolatteremtés, kommunikáció egyébként terápiás eszköz is: sérült, beteg gyermekek beilleszkedését segíti. A zeneterápia tehát, a zene integráló, közösségteremtő hatásán alapul, így kommunikációs szempontból is érdemes megvizsgálni, hogy milyen jellegű üzeneteket képes közvetíteni, és miben más ugyanekkor a filmzene. Kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, vagy a jelek milyen rendszerében, kódjában fejeződik ki. 5 Így hangzik ma, a kommunikáció definíciója Buda Béla megfogalmazásában. A kommunikációs folyamat elemeinek ismerete is alapvető ebben az esetben, hiszen a zenei információ is elindul valakitől (kommunikátor), elér valakihez (befogadó). A kommunikáció négy alapvető eleme a feladó, üzenet, csatorna és vevő. A közlés tartalma, értelme, vagyis az üzenet, a zenei kommunikáció esetében sokszor szimbolikus, nem egyértelmű elsőre, hiszen a filmzene például több eszközt is egyszerre használ fel mondanivalója közvetítésére. A közlés módja, formai sajátossága 4 Urbán Károlyné Varga Katalin, főiskolai adjunktus tanulmánya: A zene - mint ősi nyelv - szerepe és lehetőségei a kommunikációban, 2-3.oldal 5 Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, IV.rész, Problématörténeti áttekintés, I./13. oldal (Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont) 8

8 (kód) szintén fontos elem, hiszen ennek elemi egysége a jel. A közléstartalom mindig egy adott kód jeleinek meghatározott kapcsolódása, struktúrája. Fontos tudni azt is, hogy a kommunikáció többféle kódban történhet, a kód jelegységei lehetnek különbözőek, de jelentéstartalmi, értelmi egységei azonosak és ez a mindennapi élet közös, kollektív értelemrendszeréből, az azonos társadalmi szituációból fakad. 6 A jelek két fajtája (természetes és nem természetes) közül a filmzenei kommunikáció során egyértelműen a nem természetes jelek használhatóak túlsúlyban: pl. a programzene vagy a filmben ábrázolt képek esetében a jelölt és a jelölő között hasonlóság, olyan, mint viszony áll fenn. 7 Hiszen a filmzene sokszor alátámaszt, aláfest, többletjelentéseket ad a képekhez, ezáltal is egyértelműbbé teszi az üzenetet és így magát az egész kommunikációt is megkönnyíti. A befogadó tehát dekódolja, vagyis megfejti az üzenetet. A zenével való kommunikáció már említett komplexitását a filmben, legkönnyebben szintén Buda Béla példáján keresztül érthetjük meg: ő azt mondja, hogy a jelrendszer változatossága elméletileg végtelen lehet mint ahogy a katonai gyakorlat is mutatta annak idején: a hírszerzés egyik feladata az ellenség üzeneteinek dekódolása volt - míg a jelentéstartalmak azonosak, és lényegében a köznapi nyelv jelentéstartalmainak megfelelőek. A csatorna fontosságáról még nem esett szó: az üzenet megfelelő eljuttatása és célba érése nagyban függ a jól megválasztott kommunikációs csatornától (pl. ilyen lehet az vagy élő szó). A média megjelenésével, a csatorna jelentősége tovább nőtt: a film, később pedig a televízió lehetővé tette, hogy az üzenet egyszerre több befogadóhoz juthasson el (tömegkommunikáció). Azonban pont a filmművészet esetében, a képi és zenei elemekkel való kommunikáció főleg egyirányú: akár moziról, akár televízióban sugárzott alkotásokról van szó, mert ez a fajta kommunikáció nem kölcsönös és interaktív, a film készítői nem látják közvetlenül a művük által keltett hatást. 6 Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, IV.rész, Problématörténeti áttekintés, I./19. oldal, (Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont) 7 Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet, AKTI-Typotex Kiadó,

9 1. ábra: A kommunikáció elemei és folyamata 2.3.A kommunikáció funkciói Milyen elméleteket érdemes ismerni a hatékonyabb képi és zenei kommunikációhoz? A kommunikáció alapfunkciói szintén fontosnak bizonyulhatnak a zeneművészetben is. Mivel mint már említettem minden cselekedetünkkel, megnyilvánulásunkkal, sőt, még akár kinézetünkkel is kommunikálunk, ezért a megfelelő zenei kommunikációhoz is alapvető fontosságú, hogy a zeneszerző tisztában legyen a folyamat lehetséges hatásaival, a befogadó reakcióival. Az első alapfunkció a kifejezés, mely tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyik fél (kommunikátor) érzékelhetővé teszi mások számára saját belső világát, gondolatait. Például, a filmzene esetében, a rendező a szereplők gesztusait, a jelenet helyszínét, a párbeszédüket vagy (dal) szövegüket hangolja össze a zenei motívumokkal, így fejezve ki mondanivalóját, több eszközön keresztül erősítve, hogy az üzenet minél érthetőbb lehessen. Ezen kifejezések nélkül mások nem érthetnék meg érzéseinket (örömünket, bánatunkat, ijedtségünket stb.). A második alapvető funkció, a tájékoztatás (ez a filmben való zenei kommunikáció esetében, főleg a szöveggel is rendelkező daloknál, dalbetéteknél jellemző, nem pedig az aláfestő zenéknél), hiszen ekkor nemcsak érzéseket akarunk mások tudtára hozni, hanem információkat is szeretnénk átadni saját, vagy mások állapotáról, illetve teljesen külsődleges 10

10 eseményekről, tényekről. Végül a harmadik fontos funkció a befolyásolás: ez a zenei kommunikáció esetében kiemelten lényeges, hiszen a zene bizonyítottan nagy hatással lehet az ember érzelmeire, gondolataira Ekkor a kommunikáló félnek már szándékai is vannak, nem csak tényeket, vagy információt kíván átadni, hanem mások akaratát illetve gondolatát is befolyásolni akarja. 8 Ide kapcsolódik, hogy a zenei üzenet esetében különösen fontos lehet a vevő egyes szűrőinek ismerete is, nem csak a kommunikációs cél kitűzése, és ezzel a kívánt hatás elérése/mérése. A befogadóhoz ugyanis több szűrőn keresztül jut el az információ a dekódolás folyamán, ezek közül is a legfontosabb a mi esetünkben az érzelmi szűrő, hiszen a zenei elemek a filmes kommunikáció során majdnem minden esetben az érzelmeinkre próbálnak hatni. Az érzelmi szűrő határozza meg a viszonyulást (hogy egy adott információt például elfogadunk vagy sem, egy adott dologhoz pozitívan vagy negatívan viszonyulunk-e). 9 A kommunikációs elméletek közül párat, szintén érdemes megemlíteni, hiszen néhány közülük olyan kérdéseket tárgyal, és olyan megállapításokat tesz, melyeket, ha ismerünk, könnyebbé és főleg hatékonyabbá tehetik interakcióinkat, üzeneteink megalkotását. Megérthetjük és megtervezhetjük ezeket, olyan háttértudást biztosítanak, mellyel mindenfajta kommunikációs tevékenységet átláthatunk: ismét beigazolódik tehát, hogy a zenei kommunikáció is ugyanezeken az alapokon nyugszik, minden visszavezethető az elméletek valamelyikéhez melyek egyébként összefüggenek és keverednek is egymással. A hét tradíció közül a szociálpszichológiai, a kibernetikai és a fenomenológiai hagyományt vizsgáltam meg közelebbről, mivel a zenei kommunikáció szempontjából ezeknek lehet jelentőségük. Ezek az elméletek azért is figyelemre méltóak a dolgozatom szempontjából, mert a kommunikáció hatásával, a folyamat végkifejletével is foglalkoznak, a zenei kommunikáció esetében pedig az egyik leglényegesebb dolog, a kiváltott reakció. A szociálpszichológiai 8 Galambos Katalin: A kommunikáció elmélete és gyakorlata, Pécs, Bärnkopf Zsolt: A kommunikáció könyve, Flaccus Kiadó,

11 hagyomány (a kommunikáció, mint interperszonális befolyásolás) azért is kapcsolódik a témához, mivel a zenének bizonyítottan nagyfokú pszichológiai hatása van az emberre. 10 Ennek az elméletnek a hívei, olyan ok-okozati összefüggéseket keresnek, amelyek megjósolják, mikor lesz sikeres egy bizonyos kommunikációs viselkedés, és mikor nem, ugyanakkor, ha ilyet találnak, azt is vizsgálják, hogy hogyan változtathatóak meg ezek. Carl Hovland, a kommunikációs hatások kutatásának egyik kiemelkedő egyénisége arra is rájött kísérletei során, hogy a már említett véleményváltozáshoz a hitelesség vezetett, azaz, ha az üzenet nagyon hitelesnek tűnő személyiségtől vagy forrásból származott. 11 A filmművészetben a hiteles ábrázolás ugyanígy kulcskérdés, a hitelességhez, átélhetőséghez és ezek által az egész film későbbi sikeréhez nagyban hozzájárul a zenei elemek megfelelő kiválasztása és az üzenetbe illesztése. A kibernetikai tradícióból (kommunikáció, mint információfeldolgozás) kiemelném az információ bizonytalanságcsökkentő hatásának megállapítását, illetve Shannon megfogalmazását: A kommunikáció olyan alkalmazott tudomány, amely az előreláthatóság és a bizonytalanság közötti optimális egyensúly fenntartására törekszik. Ezt azért tartom fontosnak a zenei kommunikáció szempontjából, mert a zenei elemek, az egyes hangszerek kombinálása és megszólaltatása az adott jelenetek alatt, néhol a néző/hallgató bizonytalanságát növelik (pl. éles, egyre magasabban megszólaló hegedűszó a gyilkos vagy a veszély közeledését jelzi, növeli a bizonytalanságot és egyben a feszültséget. Ugyanakkor a boldog végkifejletet előrevetítő, vidám, populáris dallamok, sokszor a történet happy end-del végződését sejtetik.) Ezen elemek optimális egyensúlya tehát, nem csak a jó kommunikáció, de az élvezhető filmművészeti alkotás létrejöttében is kulcsfontosságú. Végül a fenomenológiai hagyomány (a kommunikáció, mint önmagunk és mások felfedezése a dialóguson keresztül) az emberek saját, szubjektív tapasztalataiknak értelmezését vizsgálja. Ez a filmművészet szempontjából 10 3.fejezet : A zene hatása az emberre 11 Neményiné Dr., Gyimesi Ilona: Kommunikációelmélet szemelvénygyűjtemény, Perfekt Kiadó, I. fejezet oldal, 12

12 azért is fontos, mert az ember leginkább azzal tud azonosulni, amit valamilyen szinten már ő is megtapasztalt. Carl Rogers, pszichológus szerint, aki egyébként, a már említett terápiás szempontból vizsgálta az emberi kommunikációt - az empatikus megértés, az, hogy mások helyébe képzeljük magunkat és átmenetileg félretesszük saját nézeteinket, nagyban segíthet minket interperszonális kommunikációnkban. A filmeket kísérő bármilyen fajta zene ezt az azonosulást segíti elő: az érzelmekre, és nem az értelemre ható dallamok tehát fejleszthetik az ember empatikus képességét is Összefoglalás: A zene lehetőségei a kommunikációban A fentiek összegzéseként azt mondhatjuk, hogy a zenével való kommunikáció rendkívül sokrétű lehet. Áttekintve a zene ősi nyelvként való értelmezését, a kommunikáció alapfolyamatát, és a különböző kommunikációs elméletek, hatások tételeit, azt mondhatjuk: a zenei kommunikáció számos lépésből, elemből tevődik össze. A hangérzékelés az első lépés, melynek során a megfigyelés, a megkülönböztetés aktív folyamata zajlik. Aztán, a hang megszólaltatásának módja egyfajta magatartást (testtartás, arckifejezés, szemkontaktus, testnyelv), emóciókat (létét vagy hiányát) és intenzitást árul el. Fontos lépés, az érdeklődés aktivizálása is, mely a közös zenei munka (pl. a már említett zeneterápia) alkalmazása során történhet. A kommunikáció létrejöttének biztosítására sokirányú tapasztalatra van szüksége mindenkinek. Ezt biztosítja a hangszerekkel való manipuláció a közös zenéléskor, pl. a multiszenzoros érzékelés (maga a hang, ill. a hangot adó hangszer látványa, színe, formája, tapintása stb.), mely esetében még a párhuzamosság is tudatosul, amely fejleszti az asszociációs képességet. Az együtt zenélés lehetővé teszi a kezdeményezést is. Az időbeli és térbeli (egyszerre vagy egymás után játszunk, hangszerek helyének változatossága) viszonyok megtapasztalása, vagy a mennyiség érzékelése és differenciálása (több vagy kevesebb hangot szólaltatunk meg) egyaránt szolgálja a pontos kifejezést, és a pontos megértést. És nem utolsó sorban a zenének egy másik fontos 13

13 kommunikációs hatását is meg kell említeni, mely a filmművészetben is nagyon lényeges: az érzékenység, az empátia felébresztésének lehetőségét. Érzéketlen ember nem igényli a kontaktust, így a kommunikációt sem. A zenén keresztül tehát kontaktus teremthető, zenei eszközökkel a viselkedés, mozgás visszatükrözhető, és olyan légkör teremthető, mely bizalommal teli, és érzelmek kimutatására is alkalmas lesz. Saját tapasztalatból tudjuk, hogy a zene hatással van ránk, s hogy a zenei események valaminek a jelzéseként is értelmezhetők. Ez a tapasztalat a feltétele a különböző szimbólumok elsajátításának is. Zenével, mint közvetítő médiummal nonverbális kapcsolat létesíthető még autisztikus, ill. autista személyekkel is. Az együtt zenélés során nemcsak hang- és mozgásélményekhez, hanem fontos szocializációs tapasztalatokhoz is juthatunk. Ezért lehet a zene a kommunikáció eszköze, ezért nevezhetjük a zenét ősi nyelvnek, s ezért lehet a zenét terápiás eszközként használni A zene hatása az emberre A zene segítségével való kommunikációhoz rendkívül nagy szükség van arra, hogy a zene megalkotója, szerzője tisztában legyen azzal, hogy milyen hatást érhet el, milyen hatást kíván elérni. A zenének az emberre gyakorolt hatását számos tudományterület vizsgálta/vizsgálja a mai napig: létezik zenepszichológia (a művészetpszichológia egyik ágaként), vagy éppen a zenei neveléssel foglalkozó zenepedagógia és a gyógyító zeneterápia is. A filmművészetben a zeneszerzők ezekre a hatásokra/hatásmechanizmusokra alapoznak, pontosan ismerik az egyes hangszerekre, hangokra, zörejekre adott reakciókat, mondhatni megvannak a jól bevált zenei receptjeik a nézők számára. A zenepszichológia mint már említettem a művészetlélektan külön területe. Alapvető célkitűzése a zenei cselekvés lélektani tényezőinek 12 Urbán Károlyné Varga Katalin főiskolai adjunktus tanulmánya: A zene - mint ősi nyelv - szerepe és lehetőségei a kommunikációban, 8. oldal 14

14 vizsgálata. Így érdeklődési körébe tartozik a zenei mű átélésének, a zenehallgatás pszichikus reakcióinak, az alkotó és reprodukáló zenei tevékenység, a zenei képességek kialakulásának és fejlődési folyamatának kutatása. Ily módon eredményeit nemcsak a zenei szakképzés, hanem ezen túlmenően az egész zenei nevelés hasznosítani tudja. A vizsgálatok adatai tudományos - és ennek megfelelően objektív - alapot adhatnak a zenepedagógiának, ezen belül az egyes hangszerek metodikájának is. 13 A zene dimenziói is fontos szerepet kapnak, hiszen ezek segítségével mérhető, hogy milyen érzelmet, reakciót vált ki az emberből egy adott dallam. Ezek a dimenziók a következők: Populáris zene: hallgatása mozgásba hozza a testet. Ki ne élte volna át ezt az érzést, amikor kedvenc együttese zenéjére, vagy akár bármilyen először hallott, számára tetszetős zene hatására önkéntelenül is a zene ritmusára mozgatta végtagjait. Technikai zene: ez a forma úgymond, kielégíti az intelligenciát. Ide sorolhatjuk a különböző korok stílusaiban íródott zeneművészeti klasszikusokat. Például, ha valaki a kontrapunkt (ellenpontozásos zeneszerzési technika) iránt érdeklődik, akkor számára Bach zenéje lesz technikai jellegű. Művészi zene: míg a technikai zene inkább a zeneszerzési bravúrok csodálatát váltja ki, addig a művészi ugyanezt teszi, de minden tudatosság nélkül, a hallgató egyszerűen élvezi azt, amit hall. Mély benyomást tevő zene (appealing): hallgatása megragadja a szívünket és nem is engedi el, míg át nem éreztük azt, amit a szerző megálmodott. Ezek közé elsősorban meditatív művek tartoznak. 13 Kardos Lajos: Általános Pszichológia, Tankönyvkiadó

15 Felemelő zene: hallgatása során lelkünk a magasabb szférák harmóniáját hallja és egyesül annak minden rezgésével. 14 Ez utóbbit azonban már csak kevés zene vagy dallam képes valóban elérni. Csak azok a művek, melyek összhangban vannak ízlésünkkel is, ugyanakkor megfelelő egyensúlyban tartalmazzák a szervezet számára pillanatnyilag szükséges frekvenciákat. Az ilyen zene, lelki szinten szinte azonnal csodákra képes, de fizikai testünket is hatékonyan tereli és segíti, hogy elérhessük az igazi harmóniát. A Miért?-re azonban még nem válaszoltunk. Hogyan lehetséges, hogy a különböző zenék, dallamok ilyen különbözően képesek befolyásolni az emberi testet, lelket? A választ a kérdésre részben a zenepszichológia, adja meg, részben azonban egyszerű, biológiai magyarázata van: az emberi test felépítésével, az emberi szervezet ritmusaival magyarázza a fenti kérdést. Dr. Günther Hildebrandt professzor, (a kronomedicina egyik vezető szaktekintélye) tanulmányában kifejtette, hogy a szervezet nem véletlenül reagál éppen a zenére. Hiszen több kutatás támasztja alá a tényt, hogy a zenetudomány törvényei matematikailag igazolható viszonyban állnak a test ritmusaival. A szervezet mindennapi működése során a ritmusok állandó változtatására kényszerül. Az anyagcsere esetében, a ritmusok mindegyike egy előre beprogramozott, harmonikus frekvencia-arzenállal rendelkezik és működéséhez az adott pillanatban legalkalmasabb frekvenciát választja ki ebből a raktárból. Ez azt is jelenti, hogy mindig egy domináns (ebben az értelemben meghatározó) frekvencia uralja az anyagcsere ritmusait. 15 A zenei alaptörvények tökéletesen megfeleltethetőek a szervezet ritmusainak. Ez is ellentétekben mutatkozik meg. A két póluson egyrészt a rendezettséget adó metrika és harmónia (lassú anyagcsere ritmusok), másrészt pedig a kötetlen mozgást biztosító melodika és agogika (gyors idegi 14 Dr. Szigeti Imréné cikke alapján (2006.): 15 Dr. Günther Hildebrandt: Biological Rhythms in Humans and their Counterparts in Music (Az ember biológiai ritmusai és ellenpontozásuk a zenében/zenével) című tanulmány alapján 16

16 ritmusok) foglalnak helyet. A terápiás szempontból használható zene a négy alapfogalmat közel egyenlő arányban tartalmazza, hogy mindkét ritmikus oldalt egyaránt megdolgoztassa, létrehozva az egyensúlyt. A négy zenei alapfogalom jelentése egyértelműen tükrözi a szervezettel fennálló hasonlóságot. Metrika: a ritmikának az ütemmel, és annak magasabb egységekké történő összeállításával foglalkozó része. Harmónia: arányosan, szabályosan megszólaló hangok által keltett zenei élmény. Melodika: dallamképzés-tan. Agogika: az egyes hangok finom, az előadóművész egyéni képességeitől függő értékváltozásainak (gyorsulás, lassítás, értékmegnyújtás) tana. 16 Ez alapján, a zenének léteznek az ember, emberi érzékelés számára szubjektív és objektív elemei is: Szubjektív elemek: - zenei stílusok - az egyedi zenei ízlésvilág - pillanatnyi lelkiállapot Objektív elemek: - ritmus - melódia - dinamika - hangszín - hangközök Sergent (1993): Music, the brain and Ravel. Trends in Neuroscience, (Zene, az agy és Ravel) 17 Dr. Szigeti Imréné cikke alapján (2006.) 17

17 Ezek az elemek szintén mind-mind befolyásolnak bennünket a zenehallgatás során, és ha emellett még képi hatások is érik az agyunkat érvényesül az audiovizualitás tovább erősödnek a kívánt hatások. És végül, de nem utolsó sorban, a zenének emberi testre és lélekre gyakorolt hatásával foglalkozik még egy másik fontos tudományterület, a zeneesztétika is. A zeneesztétika hivatalos definíciója szerint ma, a zenei alkotás, befogadás és reprodukálás esztétikai vonatkozásaival foglalkozó határtudomány, a filozófia, az esztétika a zenetudomány és a művészetpszichológia határmezsgyéjén. Az esztétikai vizsgálódás természetéből adódóan a zeneesztétika a zenei szép mibenlétét kutató tudományágnak is tekinthető. Talán ez az ágazat, amely legmélyebben kutatja a fenti összefüggéseket. Nem véletlen: csak úgy, mint a zenében, a filmművészetben is fontos szerepe van az esztétikumnak, a már említett szépnek. A zeneesztétika a zenének az emberi érzékekre és értelemre gyakorolt hatásával foglalkozik tehát, e tudományterület gyökerei egészen az ókori Görögországig vezethetőek vissza. A görög aisztheszisz (jelentése érzet, érzékelés) volt a művészetek funkciójára irányuló vizsgálatok kiindulópontja. Az európai kultúra időszakában a fogalom már kiterjedt a művészi jelenségek eredetének és feladatának nemegyszer misztikus magyarázataira is. A XVII. század óta a zeneesztétika a műalkotások jelentésével foglalkozik elsősorban, a barokk korszakban pl. a beszédhez hasonló szerepet tulajdonítottak a zenének, ami a szakkifejezésekben is gyakran tükröződött. A XIX. században, a zenén kívül eső tényezők is egyre több szerepet kaptak a művek előzményeiben és értelmezésében (programzene). 18 Több felfogás, irányzat, árnyalat létezik egymás mellett, melyek a zeneesztétika széles színskáláját benépesítik napjainkban. A zeneesztétikában fontos szerepe lehet még a dalszövegnek is, (pl. enyhítheti a magányt, szenvedélyt ébreszthet, stb.). A zene tehát hatalmas erejű művészeti forma, amelynek esztétikai megjelenése nagyban függ a kultúrától, amelyben gyakorolják. Némely esztétikai elemet a zenei 18 Darvas Gábor: Zenei minilexikon, (265.o.) Stílus 91 kiadása,

18 környezet fejez ki igazán, amiben megjelenik, mint például a líra, a harmónia, a pszichedelika vagy a dinamika Programzene: a filmzene születésének megalapozója A mai filmzenék elődjeiről, vagy inkább alapjáról, a zenei kommunikáció, kifejezőerő első megjelenéséről is itt kell említést tenni: a fenti bekezdésben már szerepelt a programzene kifejezés, mely magyarázatra szorul. A programzene fogalmát azért fontos tisztázni, mert ennek forrása általában az irodalom, képzőművészet vagy a természet világa, amelyek szoros kapcsolatban álltak, valamint hatással voltak/vannak a filmművészetre, annak kialakulására. Jelentése: a külvilág eseményeit, jelenségeit ábrázoló zenemű. 20 A filmzenék egy-egy filmművészeti alkotásban sokszor ugyanerre hivatottak, még ha sokszor nem is egy teljes, kész dalról, hanem csupán visszatérő zenei témákról, motívumokról beszélünk. Ellentéte az abszolút zene, amely a zenének arra a meghatározására vonatkozik, mely nem törekszik semmiféle ábrázolásra. A programzene célja ezzel szemben az, hogy a hallgató a zenéhez képeket, helyzeteket, hangulatokat asszociáljon. Erre a programra legtöbbször maga a zeneszerző utal a címadással. A filmben ugyanekkor, a néző gondolatai, asszociáció képileg is megjelennek, egy erős programzene, még inkább fokozza az érzelmi, hangulati hatást, amit a rendező és zeneszerzője elképzelt az adott jelenetekhez, képekhez. A múlt század vége felé már általános volt az igény, hogy a zene olyasmit mondjon el, amit szavakkal, képekkel is lehet közölni. Századunk ízlése lassanként szembefordult ezzel a felfogással: azóta kiderült, hogy csak az a programzene éli túl az idő múlását (és a mai korra vonatkoztatva: csak az a 19 Szerdahelyi István: Bevezetés az esztétikába 20 Darvas Gábor: Zenei minilexikon, (192.o.) Stílus 91 kiadása,

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés ÉNEK-ZENE osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 45 p. 10 p. aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 60%-tól közepes (3) 45%-tól elégséges(2) javító vizsga írásbeli

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és ú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Színháztörténet Színháztörténet:

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ)

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) A musical műfajának esztétikai és pedagógiai vetületei Témavezető: Kékesi Kun Árpád, dr. habil.,

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

SYLLABUS. Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések

SYLLABUS. Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Művészeti Kar Szak Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések DA DS megnevezése

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

Filmelmélet 1. Történet és elbeszélés. A narrátori funkciók, narrátori szintek.

Filmelmélet 1. Történet és elbeszélés. A narrátori funkciók, narrátori szintek. Filmelmélet 1. Történet és elbeszélés. A narrátori funkciók, narrátori szintek. Hogyan lesz egymás mellé helyezett képekből történet? Az elbeszélés szerkezeti egységei egy filmben Történet és cselekmény,

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

MIT NYÚJTANAK ÖNNEK A RIPPEL PRODUKCIÓK?

MIT NYÚJTANAK ÖNNEK A RIPPEL PRODUKCIÓK? MŰSORAJÁNLÓ 2017 A RIPPEL BROTHERS A háromszoros Állami Díjjal kitüntetett, immár kilencszeres világrekorder Rippel Ferenc és Rippel Viktor a mai napig a külföldi nagy show-k és TV műsorok állandó sztárjai.

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET É RETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél:

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél: Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: A mindenséget kutató ember Az óra témája: Tudósaink, művészeink (példaképeink) Az óra célja és feladata: A művészek, tudósok munkájának feltárása

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

Urbán Károlyné Varga Katalin főiskolai adjunktus: A zene - mint ősi nyelv - szerepe és lehetőségei a kommunikációban

Urbán Károlyné Varga Katalin főiskolai adjunktus: A zene - mint ősi nyelv - szerepe és lehetőségei a kommunikációban Urbán Károlyné Varga Katalin főiskolai adjunktus: A zene - mint ősi nyelv - szerepe és lehetőségei a kommunikációban (Kapcsolatteremtés hangszerrel, énekhanggal, zenéléssel a zeneterápiás munkában) Az

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA A versenyzők előre elkészített kártyákat húznak az alábbi feladatokból: LAPRÓLOLVASÁSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT: I. korcsoport Egyszólamú tonális dallam lapról éneklése max.

Részletesebben

Miért ku lönlegesek a Rippel produkciók?

Miért ku lönlegesek a Rippel produkciók? MŰSOR- KIAJÁNLÓ RIPPEL BROTHERS A kétszeres Állami Díjjal kitüntete@, immár kilencszeres világrekorder Rippel Ferenc és Rippel Viktor a mai napig a párizsi Moulin Rouge és több ku lföldi nagy show és TV

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23.

Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Bemutatkozás Hogy vagy most? - Hogy vagyok most? Címmel. 1 fotó készítése telefonnal.

Részletesebben

MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA. István KommunikációsAkadémia www.sasistvan.hu. www.sasistvan.hu

MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA. István KommunikációsAkadémia www.sasistvan.hu. www.sasistvan.hu MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA Sas SasIstván István Kommunikációs KommunikációsAkadémia Akadémia www.sasistvan.hu www.sasistvan.hu Hurka Gyurka 1982 MILYEN MILYEN VÉDELEM VÉDELEM

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium Rajz és vizuális kultúra Négy évfolyamos gimnázium 9. évfolyam Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Azonosító jel: ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Dallamdiktálás Zenefelismerés. Időtartam: 60 perc

Azonosító jel: ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Dallamdiktálás Zenefelismerés. Időtartam: 60 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 010. október 8. ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 010. október 8. 14:00 I. Dallamdiktálás Zenefelismerés Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység ódszertan Óratípus Eszközök Tantárgy: ozgókép- és médiaismeret Tartalom 11. évfolyam A változat... 2 ozgóképnyelv... 2 A mozgóképi szövegek rendszerezése...

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Szakközépiskolai Párhuzamos Szakképzés Helyi tanterve

Szakközépiskolai Párhuzamos Szakképzés Helyi tanterve Ikt.sz: 1/c. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Csoportos tan.gyakorlat köt. Csoportos tan.gyakorlat köt.

Csoportos tan.gyakorlat köt. Csoportos tan.gyakorlat köt. 2014.szept-től tánctanár (klasszikus balett szakirány) tánctanár (modern szakirány) 4 féléves, esti tagozat 4 féléves, esti tagozat Általános szakmai szakirányfelelős: Bérczes Mária szakirányfelelős: Szigeti

Részletesebben

A holdfényben repülő bicikli

A holdfényben repülő bicikli A holdfényben repülő bicikli Páros interjú Mindketten rövid ideig tudhatták magukénak különleges biciklijüket, és vendéglátós művészi karrierjük sem tartott sokáig. Marozsán Erika színésznő épp túl egy

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Javítóvizsga követelmények Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból 2012/2013 Készítette: Nagy László A vizsga menete: Az javítóvizsga írásbeli

Részletesebben

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés 1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Eldorádó a Bárkában Bereményi Géza filmje, az Eldorádó nyomán készült az író-rendeződarabja, amely Az arany

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY Mitől lesz sikeres a prezentációnk? FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA Miről lesz szó? 2 1. A prezentáció 2. A felkészülés 3. A prezentálás (előadás) felépítése 4. Gyakori hibák 5. Stressz

Részletesebben

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell,

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET É RETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Olivier Messiaen kései alkotói korszaka

Olivier Messiaen kései alkotói korszaka DLA doktori értekezés tézisei Borbély László Olivier Messiaen kései alkotói korszaka Témavezető: Wilheim András Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet-és művelődéstörténeti tudományok besorolású

Részletesebben

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7.

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7. PREVENT ART 2. Programok és Módszervásár a józanságért 2011. ÁPRILIS 7. ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PROGRAMISMERTETŐ A XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. Iránytű Ifjúsági Információs

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07. Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás 2011. január 07. Tartarlom Guide book,,...3 Trainer s slides,,...4 Trainer s handbook,,...5 CD,,...6

Részletesebben

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés,

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 23. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 23. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

GARA LÁSZLÓ: AZ ABSZOLÚT" FILM

GARA LÁSZLÓ: AZ ABSZOLÚT FILM GARA LÁSZLÓ: AZ ABSZOLÚT" FILM Az abszolút zene és az abszolút tánc régi és elfogadott terminusai a művészettörténetnek. Abszolút filmről csak mostanában kezdenek beszélni. 1925. május 3-án mutatták be

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

MUSICAL-re hangolva Egyesület 8100 Várpalota, Felsőinkám u.7. Telefon: 70 / 202 09 17 e-mail: musicalrehangolva@gmail.com www.musicalkurzus.hu MUSICAL-re hangolva Musical Stúdió KÉPZÉSI TERVE Felnőttképzési

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység ódszertan Óratípus Eszközök Tantárgy: ozgókép- és médiaismeret Tartalom 8. évfolyam... A változat... A mozgókép előzményei, a film és a mozi felfedezése...

Részletesebben

A szóbeli vizsgatevékenység sikertelen, ha a vizsgafeladat értékelése 50% alatt van.

A szóbeli vizsgatevékenység sikertelen, ha a vizsgafeladat értékelése 50% alatt van. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő 10736-12 Hangfelvétel, stúdiómunka, a 10747-12 Műsorkészítés

Részletesebben

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció,

Részletesebben

A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A JÖVŐ ÉPÍTŐI. Sas István. Kommunikációs Akadémia

A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A JÖVŐ ÉPÍTŐI. Sas István. Kommunikációs Akadémia MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA Sas István A JÖVŐ ÉPÍTŐI Kommunikációs Akadémia Hurka nóta 1982 MILYEN MILYEN VÉDELEM VÉDELEM (SZŰRÉS) (SZŰRÉS) KELL KELLAAREKLÁM REKLÁM ELLEN? ELLEN?

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A színházi előadás elemzési szempontjai

A színházi előadás elemzési szempontjai A színházi előadás elemzési szempontjai I/a) Az előadásról, a színházi jelrendszerről globálisan Miről szól számodra az előadás? Mi a rendezői elképzelés, koncepció lényege szerinted? Milyen címet adnál

Részletesebben

A H i p H o p I n t e r n a t i o n a l H u n g a r y

A H i p H o p I n t e r n a t i o n a l H u n g a r y BEMUTATKOZÁS A H i p H o p I n t e r n a t i o n a l H u n g a r y A Hip Hop International Hungary alapítóinak sikerült először megszerezniük az MTV zenés tv-csatornán közelmúltban futott, népszerű America

Részletesebben

QUIMERA TÁNC SHOW AJÁNLATAINK

QUIMERA TÁNC SHOW AJÁNLATAINK QUIMERA TÁNC SHOW AJÁNLATAINK Tartalom Tánc show ajánlataink Táncosok bemutatkozója A Quimera módszer Egyéb szolgáltatásaink Elérhetőségünk QUIMERA TÁNC SHOW Stílusunk fő jellemzője, hogy egyedi, újszerű

Részletesebben

Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és

Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és Vizuális kultúra 1. évfolyam, első félév : A közvetlen környezet megfigyelése és 1.évfolyam, év vége : A közvetlen környezet megfigyelése és Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 20. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943)

A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) SZÖVEGGYŰJTEMÉNY Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta KÓHATI ZSOLT MAGYAR NEMZETI FILMARCHIVÜM Budapest 2001 \/\\ / BEVEZETŐ 9 FILMELMÉLET 15 BRESZTOVSZKY

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Magyar filmművészet a mostani századfordulón

Magyar filmművészet a mostani századfordulón Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején Agárdi Péter Magyar filmművészet a mostani századfordulón Hollós Attila Gábor Levelezős

Részletesebben

Nekünk még volt szabadnapunk

Nekünk még volt szabadnapunk Nekünk még volt szabadnapunk 2013. 09. 11. Szerző: Kalmár András Molnár Piroskával egy nagy irodaház felső szintjén találkoztam, vöröses-lilás paróka volt a fején, zebramintás blúz és műszálas sál egészítették

Részletesebben