EGYÉNI VÁLLALKOZÓI ÜGYEK AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILVÁNTARTÁSA

Átírás

1 EGYÉNI VÁLLALKOZÓI ÜGYEK AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILVÁNTARTÁSA dr. Hajdu-Szemerszki Zita Szabó Anikó dr.túróczi Ágnes Vilma Elméleti tananyag KÖFOP VEKOP-15

2 Tartalom EGYÉNI VÁLLALKOZÓI ÜGYEK: AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILVÁNTARTÁSA AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGHATÁROZÁSA Ki lehet egyéni vállalkozó? Ki nem lehet egyéni vállalkozó? Mely tevékenységek nem tartoznak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény hatálya alá? Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő alapfogalmak... 6 a) Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ kód)... 6 b) Székhely... 7 c) Telephely... 7 d) Fióktelep... 7 e) Közreműködő... 7 f) Ügyfélkapu AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE Hatásköri szabályok Hol intézhető az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése? A bejelentés tartalma Az értesítés tartalma A webes ügysegéd használatának általános feltételei Ügyfélkapus bejelentkezés Az ügyintézés menete a) Új bejelentés, illetve kérelem indítása és bejelentkezés b) Személyes adatok megadása az első belépéskor c) Bejelentés/Kérelem összeállítása d) Bejelentés/Kérelem benyújtása e) Bejelentés/Kérelem státusza AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

3 6. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSE BEJELENTÉSÉNEK KÜLÖNÖS ESETEI Egyéni vállalkozói tevékenység örökös általi megkezdésének bejelentése Az egyéni vállalkozó cselekvőképességét érintő esetek A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATALOK BEJELENTÉSSEL KAPCSOLATOS TEENDŐI Tájékoztatás az egyéni vállalkozóként végezhető gazdasági tevékenységekről Tájékoztatás a kizáró okokról Tájékoztatás a külföldi állampolgárok egyéni vállalkozói tevékenysége bejelentésének feltételeiről AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILVÁNTARTÁSA A nyilvántartás kialakítása Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartása Az egyéni vállalkozók nyilvántartása A nyilvántartás adattartalma A nyilvántartásba való bekerülés módja Az egyéni vállalkozók nyilvános adatai az interneten ADATSZOLGÁLTATÁS A nyilvántartás nem nyilvános adatai Az adatszolgáltatás teljesítése Adatszolgáltatás megszűnt vállalkozók adatairól Belföldi jogsegély HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY A hatósági bizonyítvány igénylése A hatósági bizonyítvány kiadása A hatósági bizonyítványnak tartalma Az eljárás költsége Az illetékfizetés módja Illeték visszatérítés Felhívás az illeték megfizetésére Illetékmentesség hatósági bizonyítvány iránti kérelem eljárásban EGYÉNI VÁLLALKOZÓI IGAZOLVÁNY

4 11.1. A vállalkozói igazolvány adattartalma A vállalkozói igazolvány visszavonásának esetei: Az igazolvánnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségek, az igazolvány bevonása, visszavonása Az eljárás szabályai AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG SZÜNETELÉSE AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG SZÜNETELÉS UTÁNI FOLYTATÁSA AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGRE VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNÉSE Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése az egyéni vállalkozó bejelentésével Egyéni cég alapítása/egyéni cég vagyoni betétjének megszerzése AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK ÉS AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGI KÖR GYAKORLÁSÁNAK MEGTILTÁSA Egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának megtiltása Egyéni vállalkozói tevékenységi kör hatósági megtiltása HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS LEFOLYTATÁSA Jogszabályi háttér Az eljárás javasolt menete Az eljárást megindító végzés Tanácsok a hatósági ellenőrzések lefolytatásához Címhasználat jogosságának vizsgálata Felszólító végzés Az ellenőrzés lehetséges eredményei Jegyzőkönyv Tiltó határozat Megszüntető végzés Jegyzőkönyv az ellenőrzés hatósági lefolytatásáról

5 EGYÉNI VÁLLALKOZÓI ÜGYEK: AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILVÁNTARTÁSA 1. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGHATÁROZÁSA Az egyéni vállalkozói tevékenység a természetes személynek, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, letelepedés keretében üzletszerűen rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenysége. Egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn! 1.1. Ki lehet egyéni vállalkozó? a magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan. (Az EGT államok körébe tartozik az Európai 5

6 Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság.) 1.2. Ki nem lehet egyéni vállalkozó? kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, akit a június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni [a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: évi IV. törvény) XV. Fejezet VII. cím], nemzetközi közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) vagy vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet) bűncselekmény, korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja Mely tevékenységek nem tartoznak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény hatálya alá? A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, b) a szolgáltató állatorvosi tevékenységre, c) az ügyvédi tevékenységre, d) az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre, e) a közjegyzői tevékenységre, f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő alapfogalmak a) Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ kód) Az ÖVTJ kód 6 számjegyű, ebből az első 4 számjegy az ÖVTJ-vel azonos kódszám, az utolsó 2 számjegy pedig a tevékenység ÖVTJ-n belüli sorszáma. 6

7 Az ÖVTJ kód, korábban szakmakód, az Európai Unió tevékenységi osztályozása, a NACE Rev. 2. magyar nyelvű változata, amelyet a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló december 20-ai 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályoz. b) Székhely A vállalkozó székhelye a vállalkozó bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a vállalkozó levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. Az egyéni vállalkozó székhelye olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult. c) Telephely A vállalkozó telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, amely a vállalkozó székhelyétől eltérő helyen (de azonos településen) található. Az egyéni vállalkozó telephelye olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult. d) Fióktelep A vállalkozó fióktelepe olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. (A székhely, telephely, fióktelep fogalmára a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni!) e) Közreműködő Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály ide nem értve az önkormányzati rendeletet eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni. 7

8 f) Ügyfélkapu A központi rendszer természetes személyek részére nyújtott azonosítási szolgáltatásainak belépési, illetve szolgáltatási pontja, ahol a felhasználó közli a rendszerrel az azonosításához rendelkezésére álló információt, tulajdonságot, eszközt, illetve ahol az azonosítást igénylő megkapja a személy azonosságát alátámasztó információt. 2. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2.1. Hatásköri szabályok Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló évi CXV. törvény (továbbiakban: Evectv.) 3/A. (1) bekezdése alapján a nyilvántartást vezető szerv (KEKKH): a) vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását, b) működteti az informatikai rendszert (EVNY), c) a 19/B. szerint hatósági ellenőrzést végez, valamint d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. Az Evectv. 3/A. (2) bekezdése szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala: a) országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének 5. (2) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésével kapcsolatos feladatokat, b) ügyfélkaput létesít a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval nem rendelkező bejelentő számára, c) tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről, d) ellátja az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, e) az egyéni vállalkozó székhelye szerinti illetékességgel hatósági ellenőrzést folytat, valamint f) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat Hol intézhető az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése? Az eljárás a bejelentéssel indul. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését be lehet jelenteni: ügyfélkapun keresztül az erre a célra rendszeresített űrlapon (a továbbiakban: elektronikus bejelentés) az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak) Elektronikus úton az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentését az ügyfélkapun történő belépést követően a Webes ügysegéden keresztül kell megtenni. 8

9 Az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak - személyesen vagy meghatalmazott útján is - kezdeményezhető a bejelentés. A bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (okmányiroda/kormányablak) ingyenesen ügyfélkaput hoznak létre. A postai úton történő, papír alapú ügyintézés kizárt! Az okmányirodában történő személyes ügyintézéskor személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (állandó személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), illetve a meghatalmazotti eljárás esetében magát a meghatalmazást is eredetben be kell mutatni A bejelentés tartalma A bejelentésnek tartalmaznia kell: a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét vagy szálláshelyét (a továbbiakban együtt: lakcím), állampolgárságát, nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a 3. -ban meghatározott kizáró okok, a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve, a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek. Ha a bejelentő a Webes ügysegéden található vagy az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatala (okmányiroda/kormányablak) által rendelkezésére bocsájtott bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét, majd az egyéni vállalkozót azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg nyilvántartásba veszi, és a Webes Ügysegéden keresztül megküldi, vagy az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatala (okmányiroda/kormányablak) közreműködésével átadja a nyilvántartásba bejegyzett adatokat tartalmazó értesítést a bejelentő részére. Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről a bejelentés hiányainak, illetve hibáinak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó a Webes ügysegéd felületén azonnal automatikus visszajelzést kap. 9

10 Az elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, vagyis az egyéni vállalkozói tevékenység akkor kezdhető meg, ha az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a Webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető. A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában. A tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes. Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg Az értesítés tartalma Az értesítés az alábbi adatokat tartalmazza: az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, a nyilvántartásba vétel napját, az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit), az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a megjelölését, az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, valamint az Evectv. 6. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokra vonatkozó nyilatkozat kivonatát. 3. A webes ügysegéd használatának általános feltételei Tekintettel arra, hogy valamennyi egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos bejelentés megtehető elektronikus úton, itt kell érinteni a webes ügysegéd használatának néhány fontos kritériumát Ügyfélkapus bejelentkezés A Webes ügysegéd legtöbb szolgáltatását ügyfélkapuval rendelkező természetes személy veheti igénybe. Ügyfélkapu létesítéséhez regisztráció szükséges, amelyet a regisztrációs szerveknél személyesen, vagy a regisztrációs adatbázis adatkezelőjénél elektronikus űrlapon lehet kezdeményezni. A regisztráció illeték- és díjmentes. Az ügyfélkapuval kapcsolatban részletes tájékoztató a oldalon található Az ügyintézés menete a) Új bejelentés, illetve kérelem indítása és bejelentkezés Új bejelentés, illetve kérelem indításához a legtöbb szolgáltatás esetében szükség van az Ügyfélkapuba történő bejelentkezésre. Ennek során átirányítás történik az Ügyfélkapu oldalára, ahol meg kell adni az ügyfélkapus felhasználói nevét és a jelszavát. 10

11 b) Személyes adatok megadása az első belépéskor Sikeres azonosítást követően a Webes ügysegéd első használatakor meg kell adni a természetes személyazonosító adatokat is, amelyek az ügyfélkapu háttérben zajló azonosítási szolgáltatásának igénybevételéhez, illetve a kiválasztott ügy intézéséhez kerülnek felhasználásra. Ezen adatokat a Webes ügysegéd eltárolja, így a későbbi bejelentkezések során ezeket az adatokat ismételten nem kell megadni. Amennyiben a megadott adatokban változás történt, akkor a Webes ügysegéd felületén korábban megadott adatokat is módosítani szükséges. Fontos kiemelni, hogy a személyes adatok megadásakor azokat a rovatokat, ahol nincsenek adatok (pl. második utónév), jelölés nélkül üresen kell hagyni! Figyelem! Az azonosítást ellehetetleníti egyegy felesleges karakter (pl.: -,*)! c) Bejelentés/Kérelem összeállítása A sikeres azonosítást követően a kiválasztott ügytípushoz tartozó űrlap jelenik meg, amelynek mezőit értelemszerűen kell kitölteni. A Webes ügysegéd a kitöltés során ellenőrzéseket végez, amelynek eredményeként megjeleníti az esetleges hibákat. Az űrlap helyes kitöltését követően amennyiben az eljárás illeték- vagy díjköteles a Webes ügysegéd megjeleníti az elektronikus fizetési felületet. A rendszer kétféle fizetési módot támogat: banki átutalás, online bankkártyás fizetés. A befizetést követően a bank visszairányít a Webes ügysegéd oldalára. A kérelem azt követően válik benyújthatóvá, miután a bank igazolása a befizetésről megérkezett a Webes ügysegédbe. (Eljárási illetéket az egyéni vállalkozói ügyintézés területén csak egy ügytípusban, hatósági bizonyítvány igénylésekor kell lerónia az ügyfélnek.) d) Bejelentés/Kérelem benyújtása A bejelentés, illetve a kérelem benyújtásával az ügy intézése megkezdődik, amelyet a Webes ügysegéd visszaigazol. e) Bejelentés/Kérelem státusza Ismételt bejelentkezéssel akár utólag is megtekinthetők a Webes ügysegédről indított ügyek és azok ügyintézésének állása. A bejelentett adatok nyilvántartásba vételt követően ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában. 4. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE Az Evectv a alapján az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatai, lakcíme és állampolgársági adata kivételével, a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a 11

12 változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: változás-bejelentési űrlap) a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni. A természetes személyazonosító adatok, köszönhetően az EVNY és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás közötti informatikai kapcsolatnak, automatikus eljárás keretében frissülnek. A változás-bejelentési űrlapnak az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát, valamint a megváltozott adatokat kell tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartáshoz szükséges külön törvényben rögzített további adatokat a nyilvántartást vezető szerv útján is eljuttathatja az állami adóhatósághoz. Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás-bejelentésének ha az az igazolványban szereplő adatokat érint feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában (okmányiroda/kormányablak) személyesen vagy postai úton leadja. Az okmányiroda/kormányablak az igazolványt a leadás vagy a beérkezés napján érvényteleníti, és ennek tényét a nyilvántartásba bejegyzi. Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a bejelentésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az értesítés az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, a 9. a) és b) pontjában meghatározott, valamint az adatváltozással érintett adatokat tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatainak megváltozását az ügyfélkapun történő belépést követően a Webes ügysegéden keresztül jelentheti be. Kizárólag elektronikus úton kezdeményezhető az adatváltozás bejelentése. Ha a bejelentő a Webes ügysegéden található változás-bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a nyilvántartást vezető szerv a megváltozott adatokat haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül nyilvántartásba veszi, és a Webes Ügysegéden keresztül megküldi a bejelentő részére a nyilvántartásba bejegyzett, megváltozott adatokat tartalmazó értesítést. A Webes ügysegéden keresztül megtett adatváltozás-bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha a megváltozott adatok nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a Webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető. 5. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály ide nem értve az önkormányzati rendeletet hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. 12

13 Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály ide nem értve az önkormányzati rendeletet eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell. Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az egyéni vállalkozó megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát aláírása mellett minden esetben köteles feltüntetni. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Az egyéni vállalkozó köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felel meg. A bejelentés alapján a nyilvántartást vezető szerv törli a tevékenységet. Az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult. 6. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSE BEJELENTÉSÉNEK KÜLÖNÖS ESETEI 6.1. Egyéni vállalkozói tevékenység örökös általi megkezdésének bejelentése Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint az ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül az okmányirodában/kormányablakban személyesen bejelenti. A tevékenység folytatásának kezdete az egyéni vállalkozó halálát követő nap. Speciális probléma a kiskorú örökös esete. Egyéni vállalkozó elhalálozása esetén kiskorú örököse nem folytathatja tovább az egyéni vállalkozói tevékenységet, hiszen az Evectv. 3. (2) a) pontja alapján kizáró ok az örökös személy kiskorúsága (lásd: 1.2. pont) Az egyéni vállalkozó cselekvőképességét érintő esetek Az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói 13

14 tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában (okmányiroda/kormányablak) személyesen bejelenti. A tevékenység folytatásának kezdete az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő nap. Ezen résznél érdemes szót ejtenünk a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés problémájáról. Az Evectv. 3. (2) a) pontja alapján a jogalkotó kizárja (lásd: 1.2. pont) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséből azon személyeket, akiknek cselekvőképessége korlátozott, vagy kizárt. Vannak azonban olyan esetek, amikor a már egyéni vállalkozó személyt a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezi. A bírósági ítélet jogerőssé válását követően az illetékes gyámhatóság határozattal gondnokot rendel ki az érintett részére. Ebben az esetben a járási (fővárosi kerületi) hivatal okmányirodai, illetve kormányablak ügyintézőjének vizsgálni kell, hogy a bíróság korlátozó, illetve kizáró gondnokság alá helyezte az egyéni vállalkozót, hiszen a gondnokot ki kell tanítani arról, hogy a kizáró gondnokság esetében nyilatkoznia szükséges akkor, ha nem kívánja folytatni az egyéni vállalkozó helyett az egyéni vállalkozói tevékenységet. A jogerős bírói ítélet alapján az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, és a folytatásra irányuló nyilatkozat hiányában a nyilvántartást vezető szerv törli az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. 7. A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATALOK BEJELENTÉSSEL KAPCSOLATOS TEENDŐI 7.1. Tájékoztatás az egyéni vállalkozóként végezhető gazdasági tevékenységekről Az Evectv. 3/A. (2) bekezdés c) pontja alapján a járási hivatalnak tájékoztatást kell nyújtani az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését fontolgató természetes személy okmányiroda/kormányablak általi tájékoztatásánál kiemelt szerephez jutnak - a képesítéshez kötött gazdasági tevékenységek esetében - az ágazati jogszabályok által kötelezően előírt szakképesítések, de ugyanolyan nélkülözhetetlen információt nyújt a szakképesítéshez nem kötötten gyakorolható gazdasági tevékenységek listája is. 14

15 Kiemelt jelentőséggel bír továbbá az is, hogy az egyéni vállalkozót milyen egyéb bejelentési kötelezettség terheli, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges-e valamely szolgáltatáspiacfelügyeleti hatóságtól tevékenységi engedély beszerzése, továbbá társul-e nyilvántartásba vételi kötelezettség az adott gazdasági tevékenységez. Az ügyintézők az ügyfelek által igényelt információt a KEKKH által országos szinten biztosított információs adatbázisból (Egyéni Vállalkozói Tanácsadó) érik el Tájékoztatás a kizáró okokról Abban az esetben, ha az okmányirodában/kormányablakban személyesen megjelenő ügyfél bizonytalan a büntetett előéletére vonatkozó kizáró okokkal kapcsolatban, akkor célszerű megkeresnie a KEKKH Bűnügyi Nyilvántartó Hatóságát, mely szerv a bűnügyi nyilvántartásokban kezelt adatairól ad tájékoztatást a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló évi XLVII. törvény ában foglaltaknak megfelelően. A tájékoztatást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 15. (5) bekezdése alapján ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés szabályait a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ai tartalmazzák. Figyelem! Amennyiben az ügyintéző jut olyan információ birtokába, mely szerint az ügyféllel szemben az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó kizáró ok áll fenn, úgy a hatáskörrel rendelkező, nyilvántartást vezető szerv megkeresését javasoljuk, ugyanis az Evectv. 3/A. (1) bekezdés c) pontja a KEKKH-hoz telepíti az Evectv. 19/B. -a szerinti hatósági ellenőrzést Tájékoztatás a külföldi állampolgárok egyéni vállalkozói tevékenysége bejelentésének feltételeiről Mi a teendő abban az esetben, ha külföldi állampolgár kíván egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését bejelenteni? A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal korábbi szakmai álláspontja alapján, amennyiben a külföldi ügyfél a járási (fővárosi kerületi) hivatal (okmányiroda/kormányablak) által kiállított igazolást mellékel, ( Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának az eljáró hatóság eljárási jogkörébe tartozó akadálya nem áll fenn.) akkor nincs akadálya a tartózkodási engedély kiadásának. Az idegenrendészeti nyilvántartásba történő rögzítés előfeltétele annak, hogy egy külföldi állampolgár egyéni vállalkozói tevékenységet tudjon megkezdeni Magyarországon! 15

16 8. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILVÁNTARTÁSA Egyéni vállalkozó az a természetes személy, aki rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett üzletszerű gazdasági tevékenységet végez (lásd: 1. pont). Ezen gazdasági tevékenységet végző személyek jogszabály által meghatározott adatai képezik az egyéni vállalkozók nyilvántartását A nyilvántartás kialakítása Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartása A jelenlegi nyilvántartás jogelődjének az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartása (a továbbiakban: korábbi nyilvántartás), tekinthető, amely nyilvántartás november 1-jével jött létre és szintén elektronikus nyilvántartásnak minősült. Kialakítására az egyéni vállalkozásról szóló 1990 évi V. törvény (a továbbiakban: vállalkozói törvény) alapján került sor, így ezen időpont tekinthető a vállalkozói nyilvántartás létrehozásának. (Megjegyzendő, hogy a november 1. napja előtt tevékenységüket megkezdő vállalkozók regisztráció útján kerültek be a nyilvántartásba.) Az egyéni vállalkozók nyilvántartása Ezt követően január 1. napján hatályba lépett az Evectv. ezzel egyidejűleg a korábbi nyilvántartás megszűnt. Az Evectv. 37. (1) bekezdése alapján a korábbi nyilvántartás e törvény alapján kezelendő adatait, a nyilvántartást vezető szerv köteles volt nyolc napon belül a megnevezésében is új egyéni vállalkozók nyilvántartása számára átadni, egyidejűleg a korábbi nyilvántartás adatait köteles volt törölni. Mivel a korábbi nyilvántartás mely január 1-jén szűnt meg a vállalkozók adatait a tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított 2 évig kezelte, a jelenleg hatályos egyéni vállalkozók nyilvántartásában kizárólag azon megszűnt egyéni vállalkozók adatai szerepelnek, akiknek tevékenysége december 31. napját követően szűnt meg. Ezen körülmény az ügyfelek által igényelt, saját adat igazolására szolgáló ún. hatósági bizonyítványok kiadásánál, illetőleg az adatszolgáltatási ügyek vonatkozásában bír jelentőséggel (lásd: 9. és 10. pontok) A nyilvántartás adattartalma A nyilvántartás nyilvános és nem nyilvános adatokat tartalmaz. A nyilvántartást vezető szerv (KEKKH) az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti: [Evectv. 11. (1) bekezdés] - az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, - az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját, 16

17 - az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit a mindenkor hatályos ÖVTJ (lásd: pont) szerinti kódnak megfelelően, - a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, - a vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét, kezdő- és zárónapját, - az egyéni vállalkozó adószámát, annak hatályos állapotát, az adószám alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, valamint e határozatok megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját, - az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét - az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, - ha a vállalkozó rendelkezik igazolvánnyal, az igazolvány számát, kiállításának helyét és keltét, a kiállító hatóság megnevezését, az igazolvány cseréje, pótlása megtagadásának tényét, az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, - a törlés időpontját és okát, - ha az egyéni vállalkozó halála esetén a tevékenység e törvényben meghatározott módon özvegyi/örökösi folytatására kerül sor, az egyéni vállalkozói tevékenység özvegy, illetve örökös általi folytatásának tényét, - ha az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése esetén az egyéni vállalkozói tevékenységet az e törvényben meghatározottak szerint törvényes képviselő folytatja, a tevékenység folytatásának tényét, a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, - elektronikus dokumentumtárként a megtett bejelentéseket és az azokkal összefüggésben kiállított értesítéseket. Az egyéni vállalkozók nyilvántartása az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát kivéve, a fent meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül A nyilvántartásba való bekerülés módja A nyilvántartást vezető szerv a vállalkozó természetes személyazonosító adatai, lakcíme és állampolgársága adatainak változását a személyiadat- és lakcímnyilvántartást (SZL), valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartást (ISZL) vezető szerv értesítése alapján hivatalból jegyzi be a nyilvántartásba. A személyiadat- és lakcímnyilvántartást, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető szervet az egyéni vállalkozó halálának tényéről, valamint időpontjáról. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásának vezetését támogató informatikai alkalmazás az ún. EVNY szakrendszer és az SZL, továbbá az EVNY szakrendszer és az ISZL közötti informatikai kapcsolat biztosítja a fent hivatkozott változások automatikus, kapcsolati kód alapú átvezetését. A nyilvántartást vezető szerv az állami adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból intézkedik az egyéni vállalkozó adószáma alkalmazásának felfüggesztése, törlése, a felfüggesztés 17

18 megszüntetése, valamint e határozatok megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése, továbbá a határozat jogerőre emelkedése napjának bejegyzéséről. [Evectv. 12. (1) bekezdés] Az EVNY-be tehát a leendő vagy a már működő vállalkozó bejelentése által, az SZL-ből és az ISZL-ből (személyi adatok, állampolgárság, lakcím, elhalálozás ténye, ideje), az állami adóhatóság (NAV) és a központi statisztikai hivatal (KSH) értesítése alapján (NAV-tól az adószám és az ahhoz kapcsolódó adatok, KSH-tól a statisztikai számjel) rendszer-rendszer kapcsolaton keresztül, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok (okmányiroda/kormányablak) értesítése alapján kerülnek be és módosulnak az adatok Az egyéni vállalkozók nyilvános adatai az interneten A nyilvántartást vezető szerv (KEKKH) köteles naprakészen, bárki számára díjmentesen megtekinthetően az interneten folyamatosan hozzáférhetővé tenni az egyéni vállalkozók - családi és utónevét, - az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját, - az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerinti kódnak megfelelően, - a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, - az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét, kezdő- és zárónapját, - az egyéni vállalkozó adószámát, annak hatályos állapotát, az adószám alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, valamint e határozatok megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját, - az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét - az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, - ha az egyéni vállalkozó rendelkezik igazolvánnyal, az igazolvány számát, kiállításának helyét és keltét, a kiállító hatóság megnevezését, az igazolvány cseréje, pótlása megtagadásának tényét, az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén annak időpontját - ha a megszűnés egyéni cég alapítása miatt történt, akkor ennek tényét - a nyilvántartásból törölt egyéni vállalkozó családi és utónevét, valamint nyilvántartási számát a törlés tényének feltüntetésével. [Evectv. 12. (2) bekezdése] A internetes oldalról az alábbi ikonnal indítható az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartása Lekérdezés: ( ), ahol a keresés adószámra és nyilvántartási számra lehetséges. Ezen felületen a lekérdező az egyéni vállalkozó aktuális adatairól kap információt, a személyi, illetőleg történeti adatairól azonban nem. 18

19 9. ADATSZOLGÁLTATÁS Az Evectv. 13. (1) bekezdése szerint a nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezeli. A nyilvántartásból való adatszolgáltatás teljesítésére a nyilvántartást kezelő szerv jogosult. Példa: a én tevékenységét megkezdő és napján azt megszüntető vállalkozó adatai napjáig szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában A nyilvántartás nem nyilvános adatai A nyilvántartás adattartamánál felsoroltak közül nem nyilvános adatnak minősülnek: az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatai, lakcíme, állampolgársága a nyilvántartásból való törlésének időpontja és oka az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenység özvegy, illetve örökös általi jogon történő folytatásának ténye az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése esetén, ha a vállalkozói tevékenységet törvényes képviselő folytatja, a tevékenység folytatásának ténye, a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatai, lakcíme az elektronikus dokumentumtár részeként a megtett bejelentések és az azokkal összefüggésben kiállított értesítések Az adatszolgáltatás teljesítése Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó nyilvános adatain túl a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő valamennyi adatát a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából, a rendőrség a bűncselekmények és szabálysértések felderítése céljából, a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából. Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozónak a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő adatai közül az egyéni vállalkozó anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét a bíróság, az ügyészség, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a gazdasági vagy szakmai kamara, valamint a közigazgatási szerv közfeladatai, illetve a jogi képviselő jogi képviselettel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében. [Evectv. 13. (2)-(3) bekezdés] 19

20 Adatszolgáltatás megszűnt vállalkozók adatairól Az egyéni vállalkozók nyilvántartása elektronikus nyilvántartásnak minősül. Ebből következően a nyilvántartás adattartalmát megalapozó papír alapú dokumentumok nem képezik részét a nyilvántartásnak (pl.: a járási (fővárosi kerületi) hivatal (okmányiroda/kormányablak) által hatósági ellenőrzés keretében bemutatott okiratok stb.), így ezek másolatai is a járási (fővárosi kerületi) hivataltól (okmányiroda/kormányablak) igényelhetők (pl.: rendőrségi megkeresésben fordul elő ilyen igény). Ezzel szemben, napjától az elektronikus dokumentumtár részét képezik az egyéni vállalkozói bejelentések elektronikus adatlapjai és az azokkal összefüggésben kiállított elektronikus értesítések. A nyilvántartás tartalmazza a működő, a működő, de adott időszak/ok/ban (minimum egy hónap, maximum 5 év időtartamban) szünetelő, valamint meghatározott időpontokig a megszűnt vállalkozók adatait. (lásd: pont) Amennyiben a vállalkozói tevékenység megszűnésére napja előtt került sor, akkor a vállalkozó már nem szerepel a nyilvántartásban. Ez esetben a megszűnt, volt egyéni vállalkozóra vonatkozó adatszolgáltatási kérelmet, a vállalkozó utolsó székhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal (okmányiroda/kormányablak) teljesítheti a kezelésében lévő iratanyagból. Az Evectv. hatálybalépésének időpontjától pedig a megszűnt vállalkozók adatai a megszűnéstől számított 10 évig szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában. Példák: én indított és án megszűnt vállalkozó adatairól kért adatszolgáltatást a KEKKH teljesíti én indított és én megszűnt vállalkozó adatairól a volt vállalkozó utolsó székhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal (okmányiroda/kormányablak) teljesíti az adatszolgáltatást a nála lévő iratanyagból én indított, jelenleg is működő vállalkozó adatiról a KEKKH nyújt adatszolgáltatást azzal, hogy az és közötti időszak vállalkozói adatai a székhely szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal (okmányiroda/kormányablak) kezelésében lévő papír alapú iratanyagból nyerhetők ki hitelesen. A nem közigazgatási hatóságoktól érkező megkeresések teljesítése adatszolgáltatás, a közigazgatási hatóságoktól érkező megkeresések teljesítése belföldi jogsegély keretében történik Belföldi jogsegély A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) alapján belföldi jogsegélyt akkor lehet kérni, ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, vagy 20

21 az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy - ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi - egyéb szerv vagy személy rendelkezik. [Ket. 26. (1) bekezdése] A belföldi jogsegély iránti megkeresést, amennyiben az ügyben megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt elvégezni, valamint, ha az ügyfél jogos érdeke, illetve költségtakarékosság indokolja, kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján lehet megküldeni. [Ket. 26. (9) bekezdése] A nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás a bíróság, a rendőrség, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a gazdasági vagy szakmai kamara, a közigazgatási szerv részére illetékmentesen történik. Teljes személyes illetékmentességben részesül továbbá többek között (a teljes listát az Itv. 5. -a tartalmazza) a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a költségvetési szerv az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a Magyar Nemzeti Bank. Példa: MINTA Kft. jogi képviselője útján adatszolgáltatás iránti kérelmet nyújt be egy konkrét egyéni vállalkozó adatit érintően. Ez esetben az általános tételű eljárási illeték ( Ft) megfizetésére köteles. 10. HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY A Ket. szerint a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárás kérelemre induló közigazgatási hatósági eljárás, amelynek tárgya, valamely tény, állapot vagy egyéb adat közigazgatási hatóság általi igazolása. Hatósági bizonyítvány igénylésére jogosult az egyéni vállalkozók nyilvántartásából aki vállalkozói tevékenységet folytat aki vállalkozói tevékenységet folytatott korábban aki az kéri igazolni, hogy nem szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában A hatósági bizonyítvány igénylése Az igénylő elektronikus úton (Webes ügysegéd), postai úton vagy 21

22 személyesen a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál (okmányiroda/kormányablak) nyújthatja be hatósági bizonyítvány iránti kérelmét. Formanyomtatvány a internetes oldalon az Egyéni vállalkozás> Ügyintézés> Hatósági bizonyítvány igénylése menüpontokon keresztül érhető el és tölthető le. Megjegyzendő, hogy a fent jelzett nyomtatvány nem kötelezően alkalmazandó, illetve a Ket. 37. (1) bekezdése szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására, a kérelem megfelel-e az előírt követelményeknek (kötelező tartalmi elemek, illeték megfizetése stb.). A kérelemben az igénylő (aki azt kéri igazolni, hogy nem szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában), a vállalkozó vagy volt vállalkozó neve, személyi adatai és/vagy nyilvántartási száma, adószáma megjelölése szükséges az egyértelmű beazonosításhoz, mely a nyilvántartásban történő keresés elengedhetetlen feltétele. Fontos továbbá pontosan megjelölni azt, hogy a kérelmező milyen adatokat kér igazolni, mert a hatóság csak ezen adatok vonatkozásában adja ki a hatósági bizonyítványt, valamint az eljárásért fizetendő illetéket megfizetni. (kivételek: költségmentesség és illetékmentesség lásd: pont) Amennyiben az igénylő postai úton nyújtotta be kérelmét, azt az őt egyedileg azonosító, hitelesítő funkcióval is bíró saját kezű aláírásával kell ellátnia, továbbá szükséges megjelölnie a postázási címet, ha azt nem a székhelycímére kéri továbbítani. Célszerű a kért hatósági bizonyítványok darabszámát is feltüntetni. Személyes benyújtás esetén szükséges a személyazonosításra alkalmas okmány bemutatása, a fentiek szerint kiállított kérelem, az illeték megfizetése (vagy a költségmentesség, illetékmentesség igazolása), meghatalmazotti eljárás esetén az eredeti meghatalmazás A hatósági bizonyítvány kiadása Amennyiben a hatósági bizonyítvány iránti kérelem teljesítéséhez szükséges adatok rendelkezésre állnak, a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. (Ket. 83. (1) bekezdése) A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, mindezek más hasonló módon történő igazolását határozatnak kell tekinteni. A Ket. hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a hatóság által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány e törvényben meghatározott feltételeinek megfelel. 22

23 A hatósági bizonyítvány kiadására az a hatóság illetékes, amelynek a bizonyítvány kiállításához szükséges adatok a rendelkezésére állnak, azaz, amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza. [Ket. 83. (2) bekezdése] A hatóság a kérelem kapcsán dönt arról, hogy azt teljesíti-e vagy sem. Ha teljesíti a kérelmet alakszerű határozat mellőzésével igazolja a kért tényeket, állapotot vagy adatokat, közokiratnak minősülő okiratot állít ki, ha pedig megtagadja, alakszerű határozatot hoz. [Ket. 72. (1) bek. szerint] A hatósági bizonyítvány kiadásával kapcsolatban fontos tudni, hogy azt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki A hatósági bizonyítványnak tartalma az eljáró hatóság megnevezése, az ügy számát és ügyintézőjének neve, a döntéshozatal helye és ideje, a hatáskör gyakorlójának neve, hivatali beosztása, valamint a döntés kiadmányozójának a neve, hivatali beosztása, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával. A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. A hatósági bizonyítvány kiállítása kizárólag akkor tagadható meg, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik. [Ket. 83. (8) bekezdése] Ha az a hatóság vagy más szerv, amelynek az eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta, megállapítja, hogy a bizonyítványban foglaltak valótlanok, akkor erről tájékoztatja a hatósági bizonyítványt kiállító hatóságot. A hatóság ezen tájékoztatás alapján, illetve, ha hivatalból állapítja meg tartalmának valótlanságát, akkor kijavítja, visszavonja vagy módosítja azt. A kijavító vagy visszavonó határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni Az eljárás költsége Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. (1) bekezdése szerint az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték). Kivétel a költségmentes, illetékmentes eljárások (lásd: pont) 23