22. Hazánk történelmének kiemelkedı állomásai között. Mutassa be az átalakulást és a kommunista hatalomátvételt!
|
|
- Frigyes Budai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 22. Hazánk történelmének kiemelkedı állomásai között. Mutassa be az átalakulást és a kommunista hatalomátvételt! dátumok: Ideiglenes Nemzetgyőlés megalakulása 1944.december 21. Ideiglenes Kormány megalakulása 1944.december 22. földreform 1945.március köztársaság kikiáltása 1946.február 1. Baloldali Blokk megalakulása 1946.március forint megjelenése 1946.augusztus 1. párizsi béke 1947.február Nagy Ferenc lemondatása 1947.május MKP és SZDP egyesülése választások Magyarországon: magyar miniszterelnök Dálnoki Miklós Béla 1944.december 1945.november Tildy Zoltán 1945.november 1946.február Nagy Ferenc 1946.február 1947.június Dinnyés Lajos 1947.június 1948 Dobi István június 1945.november 1947.augusztus 1949.március A "másik" Magyarország A szovjetek által megszállt országrész közigazgatási vezetését a Szövetséges Ellenırzı Bizottság /SZEB/ vette át Vorosilov marsall vezetésével. A SZEB hatalma mindenre kiterjedt, utasításait a kormány, mint egy megszállt ország kormánya köteles volt végrehajtani, beleszólhatott az országgyőlés mőködésébe is. Mivel a SZEB szovjet vezetéső volt és a megszállást a Vörös Hadsereg látta el, azért nyilvánvalóan a kommunista párt kapta a legnagyobb támogatást részükrıl. /a SZEB-ben az angolok, franciák és az amerikaiak is képviseltették magulat, de igazi beleszólás és hatalom nélkül/. Mindenhol helyi szervek alakultak "nemzeti bizottság" néven december elején megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, melynek tagjai: Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Független Kisgazdapárt, Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek. Programjuk /mely lényegét tekintve megegyezett a kommunistákéval/ az ország demokratizálását és újjáépítését tőzte ki célul, a fasiszta és szélsıjobboldali szervezetek feloszlatása stb december 21 Debrecenben ült össze az Ideiglenes Nemzetgyőlés, mely nem választással töltıdött fel, hanem folyamatosan nıtt képviselıinek száma az ország megszállásával. A nemzeti bizottságok küldték a képviselıket. Itt alakul meg 1945.decembere 22-én az Ideiglenes Kormány, Dálnoki Miklós Béla vezetésével a Moszkvában gyártott kormánylista alapján. Az Ideiglenes Kormány elsı intézkedései: - hadüzenet Németországnak /1944.december 28./ - fegyverszünet aláírása /1945.január 2o./ - igazoló-eljárások: a közigazgatás átvizsgálása, szélsıjobboldali elemek kiszőrése - népbíróságok felállítása: háborús bőnösök megbüntetése /Szálasi, Bárdossy, Imrédy kivégzése/ - nyilas és szélsıjobboldali szervek feloszlatása
2 2 - a gazdaság helyreállítása /"hídcsata", "széncsata" stb./ - földreform megvalósítása A fölreform A szovjetek által megszállt országrészen több helyütt spontán fölosztó mozgalmak alakultak ki. Ezzel párhuzamosan a SZEB is nyomást gyakorolt a földosztásért, illetve a MNFF pártjai is támogatták azt. A nézeteltérés csak annak mikéntjében volt. a/ MKP és NPP álláspontja: mindenki kapjon földet, akkor is ha ezzel életképtelen kisbirtokok jönnek létre. Politikai célja ennek a módnak a parasztság, mint szavazóbázis megszerzése. b/ FKGP álláspontja: az árutermelı középbirtokot kell erısíteni, de akkor nem kap mindenki földet márciusában kormányrendelet intézkedett a földosztásról: ennek értelmében 100 hold feletti nagybirtokokat; és a 200 hold feletti gazdagparaszti birtokokat sajátították ki. Átlagban 5 holdas kisparcellákat hoztak létre. Az 1945-ös választások Már a jaltai konferencia dokumentumai is állást foglaltak a választások megtartása mellett, most azokat a SZEB is szorgalmazta. A választók általános, titkos /nıkre is kiterjedı/ választójog alapján pártlistákra szavazhattak /tehát nem egyéni jelöltekre!/. Az októberében elırehozottan megtartott budapesti helyhatósági választásokon a közös listán induló MKP és SZDP vereséget szenvedett, pedig a kommunisták éppen itt akarták még az országos választások elıtt bizonyítani elsıségüket /kisgazdák nyertek/. Vorosilov marsall el akarta érni, hogy a MNFF pártjai "közöslistán" induljanak a választásokon /tehát nem egy pártra szavazhattak volna a választók, hanem egy mozgalomra, melynek mandátumait utána egymás között "szovjet segítséggel" lehetett volna elosztani!/. Nemzetközi tiltakozás miatt Vorosilov csak annyit ért el, hogy a pártok szavukat adták: bármi lesz is a választások eredménye, a koalíciót fenntartják /vagyis: ha egy párt abszolút többséget, azaz 50% + 1 szavazatot szerezne, akkor is koalíció alakul.!/ A MNFF pártjai ellenzéki pártok nélkül indultak a választásokon, mely a FKGP abszolút többségét /57 %/ hozta és a kommunisták súlyos vereségét /16,9 %/. A FKGP nagy gyızelme fıleg azzal magyarázható, hogy olyan "győjtıpárt" volt, amelyre mindenki szavazott, aki nem akart a baloldalra. párt neve eredmény Független Kisgazdapárt 57 % Szociáldemokrata Párt 17,4 % Magyar Kommunista Párt 16,9 % Nemzeti Parasztpárt 6,8 % Polgári Demokrata Párt 1,6 % Magyar Radikális Párt 0,1 % A Tildy-kormány /1945.november február/ Elvileg a FKGP az abszolút többség birtokában egyedül is alakíthatott volna kormányt, ugyanakkor a pártot kötötte a Vorosilovnak tett ígéret. Így a kialakult "nagykoalícióban" a miniszterek félét a FKGP párt adta, a másik felét a MKP, SZDP, NPP. - Ezzel gyakorlatilag a koalíció ellenzék nélkül maradt a parlamentben.
3 3 - Sokkal súlyosabb volt, hogy a kommunisták kapták a belügyi tárcát és ık szervezhették meg a magyar rendırséget, illetve annak az egyik osztályát, az Államvédelmi Osztályt /ÁVO/, a késıbbi Államvédelmi Hatóságot /ÁVH/. - Ezzel párhuzamosan a gazdaságban is fontos pozíciót nyertek el: a felállított Gazdasági Fıtanács vezetıje a kommunista Vass Zoltán lett. A köztársaság kikiáltása 1946.február 1-jén Magyarországon kikiáltották a köztársaságot. Ezzel a lépéssel átalakult Magyarország államszerkezete is. Új tisztség jött létre, a köztársasági elnöké, melyet Tildy Zoltán töltött be. Helyette a miniszterelnöki tárcát Nagy Ferenc /FKGP/ vette át. A "köztársasági elnöki" tisztség nem jelentett komoly politikai hatalmat, funkciója jelképes volt. A "Baloldali Blokk" megalakulása A FKGP miután a kormányzati hatalomban rákényszerült a hatalom megosztására, a közigazgatásban érvényesíteni szerette volna abszolút többségét, ezért az "arányosítás" jelszavával hatalmi pozíciókat követelt. Ezzel szembekerült koalíciós partnereivel, akik 1946.márciusában megalakították vele szemben a "Baloldali Blokkot". Ez a lépés példa nélküli: a közösen kormányzó pártok egymás ellen hatalmi csoportosulásokat hoznak létre! NAGYKOALÍCIÓ MKP SZDP NPP FKGP BALOLDALI BLOKK A Baloldali Blokk követelései: 1."arányosítás" leállítása 2."földet vissza nem adunk" - a sok helyen igazságtalanságoz vezetett földosztást próbálta orvosolni a FKGP, mire a kommunisták demagóg módon azt terjesztették, hogy vissza akarják csinálni a földreformot. 2.közigazgatás megtisztítása 3.bányák és a nehézipari üzemek államosítása 4.a FKGP "reakciós" elemeinek eltávolítása - a "szalámi taktika" kezdete, vagyis a koalíció mindenkori jobboldalát el kell távolítani, ki kell záratni a pártból A FKGP kénytelen volt teljesíteni a Baloldali Blokk követeléseit /akik egy 300 ezres paraszttüntetéssel adtak nyomatékot követeléseiknek/. - lemondott Kovács Béla földmővelésügyi miniszter /FKGP/ - államosították a szénbányákat és az erımőveket - megrostálták a közigazgatást, igazából pártalapon /"B-listázás"/ - 60 ezer közalkalmazott kirúgása - a FKGP feladta az "arányosítási" törekvéseit - kizárták a FKGP-ból Sulyok Dezsıt és 19 társát /Sulyok korábban a FKGP miniszterelnök-jelöltje volt/ - sikeres volt a "szalámi taktika". A FKGP kénytelen volt engedni, hiszen a SZEB egyértelmően a Baloldali Blokk pártját fogta, sıt a politikai életbe is be lehetett avatkozni. A FKGP a béke megkötéséig akarta "kihúzni", mert akkor megszőnt volna a SZEB jogköre /1947.február/. A Nagy Ferenc-kormány intézkedései /1946.május nyara a/ A forint megteremtése
4 augusztus 1-jén jelenik meg az értékálló forint, mely a világtörténelem addig legnagyobb inflációját szüntette meg. b/ Németek kitelepítése A SZEB kérésére indult meg a németek kitelepítése, mivel Potsdamban elfogadták a "kollektív" bőnösség elvét". A SZEB félmillió német kitelepítését javasolta, ugyanakkor Magyarországon hivatalosan is csak 300 ezer volt. A magyar kormány elsısorban a volt SS tagok és a volksbundisták kitelepítését fogadta el. Összesen 200 ezer németet telepítettek ki. c/ A békeszerzıdés /1947.február/ Magyarországnak nem sikerült nagyhatalmi támogatást találni területi követeléseihez, így a párizsi békekonferencián Magyarország semmi kedvezményt nem várhatott. A párizsi béke rosszabb feltételeket tartalmazott, mint a trianoni. - Magyarország visszakerült az 1937-es határai közé /vagyis: semmilyen terület növekedést nem ismertek el a nagyhatalmak, ami között zajlott le/ - Magyarországtól elcsatoltak Csehszlovákia javára Pozsonnyal szemben 3 falut - Magyarország hadisarcot fizet /300 millió dollár/ Szovjetuniónak, Csehszlovákiának, Romániának -a békeszerzıdésbıl teljesen hiányoznak a kisebbségi jogok A legnagyobb probléma az volt, hogy a Vörös Hadsereg a békeszerzıdés után sem vonult ki Magyarországról, mivel nemzetközi engedélye volt, hogy Ausztriában állomásozó csapatait Magyarországon keresztül lássa el. A köztársaság-ellenes összeesküvés A kommunista kézen lévı rendırség és az ÁVÓ 1947.elején leleplezett egy állítólagos "köztársaság-ellenes összeesküvést", melynek állítólagos tagjai kisgazdapárti politikusok voltak. A "Magyar Közösség" elnevezéső szervezet nem készített elı ilyen jellegő szervezkedést, de alkalmas volt az egész ügy a "szalámipolitika" továbbvitelére és a FKGP centrumának szétzúzására. Mi lett az eredmény? - több kisgazdapárti politikust letartóztattak - 13 képviselıt kizártak - Kovács Bélát, kinek mentelmi jogát az országgyőlés nem oldotta fel a szovjetek egyszerően fényes nappal elrabolták - Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondatták /éppen Svájcban volt, mikor rá nézve terhelı hamis iratokat hoztak nyilvánosságra és családjával megzsarolták/ megtörtént a FKGP felszeletelése A FKgP-bıl kilépett politikusok új pártokat hoztak létre /Pfeiffer Zoltán, Balogh páter, Barankovics István stb./, de ezek már nem voltak a MNFF tagjai, hanem ellenzéki pártok voltak. A FKGP ezzel esélytelen, bázis és szavazótábor nélkül maradt párt lett. Az 1947.augusztusi választások A MKP és a Szovjetunió elérkezettnek látta az idıt, hogy idı elıtti választásokat tartsanak Magyarországon, mivel a legnagyobb esélyest, a FKGP-ot szétzúzták és így a kommunistáknak van a legkedvezıbb helyzetük a nyerésre. a/ Az 1947.augusztusi választásokat nem lehet demokratikus választásoknak tekinteni a következık miatt:
5 5 - a választójogi törvény módosításával nem kommunista szavazókat zártak ki - a választási névjegyzékekbe több személy nevét adminisztratív úton nem vették fel, akik így nem szavazhattak - "kék cédulák" használata - akik nem a lakóhelyükön szavaztak, azok ún. "kék cédulával" szavazhattak. A belügyben gyártott kék cédulák tömegével a kommunisták teherautóval szállították csapataikat, akik egy nap több helyen is leszavaztak. b/ A választás eredménye: Magyar Kommunista Párt 22,3 % Demokrata Néppárt /Barankovics István/ 16.4 Független Kisgazdapárt 15.4 Szociáldemokrata Párt 14,9 Magyar Függetlenségi Párt /Pfeiffer Zoltán/ 13,4 Nemzeti Parasztpárt 8,3 Független Magyar Demokrata Párt /Balogh páter/ 5,2 Magyar Radikális Párt 1,7 Keresztény Nıi Tábor 1,4 Polgári Demokrata Párt 0,7 c/ a választás értékelése: - Bár a MKP, SZDP, NPP, FKGP /kb. 60 %/ egymással koalícióra lépett, így is maradt a magyar parlamentben kb. 40 %-nyi ellenzék - Mind az SZDP-ben, mind a FKGP-ban már ekkor felmerült egy kommunisták nélküli koalíció gondolata, melyet a szovjet csapatok jelenléte miatt nem lehetett megvalósítani - a MKP bár megnyerte a választást, de csalással is csak 22 %-ot tudott összeszedni - a FKGP és utódpártjai együtt kb. ugyanannyi %-ot kaptak, mint 1945-ben. Most látható csak igazán, hogy mire volt jó a "szalámitaktika" /FKGP + DNP + MFP + FMDP = 15,4 + 16,4 + 5,2 + 13,4 = 50,4 % / d/ A Dinnyés-kormány megalakulása A MKP vezetésével létrejött MKP, SZDP, NPP, FKGP koalíció 60 %-os többséggel rendelkezett a parlamentben. A kulcspozíciókat természetesen a kommunisták töltötték be, a miniszterelnök formálisan egy jelentéktelen kisgazda politikus lett, Dinnyés Lajos. A többpártrendszer felszámolása és prolterádiktatúra kialakítása 1947-ben megalakult Kominform /Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája/ "megszidta" a magyar kommunista vezetıket, mert Magyarország lassú az átmenet a proletárdiktatúrába /ekkor Magyarország szomszédjában már több helyen ez megtörtént: Jugoszlávia, Albánia, Bulgária, Románia/. Ez a bírálat természetesen arra ösztönözte Rákosiékat, hogy meggyorsítsák a demokratikus intézmények felbomlasztását. a/ az ellenzéki pártok szétverése Gyakorlatilag a 40 %-nyi ellenzéki pártok /Demokrata Néppárt, Magyar Függetlenségi Párt, Független Magyar Demokrata Néppárt/ fél év alatt vagy beszüntették tevékenységüket adminisztratív nyomás miatt, vagy feloszlatták ıket. Egyre több politikus volt kénytelen
6 6 emigrációba vonulni /Kovács Béla, Barankovics István, Peyer Károly stb./ és pártjaik széthullottak. b/ a munkáspártok egyesülése 1948.júniusában tartották a MKP és a SZDP egyesülési kongresszusát az ún. "munkásegység" jegyében. Valójában a SZDP beleolvadt a MKP-ba, míg az egyesüléssel egyet nem értı politikusokat /Kéthly Anna, Bán Antal/ eltávolították a pártból. Az új párt neve Magyar Dolgozók Pártja /MDP/ lett, melynek fıtitkára Rákosi Mátyás és minden jelentıs pozíciót volt kommunisták töltöttek be. Bár Szakasits Árpád lett az elnök, de ez a funkció teljesen lényegtelen volt. Ezzel Magyarországon három párt maradt: MDP, NPP, FKGP c/ Magyar Függetlenségi Népfront /1949/ 1949-ben hozták létre a Magyar Függetlenségi Népfrontot, melynek pártjai /MDP, NPP, FKGP/ "közös listán" indultak a parlamenti választásokon. Tehát, nem pártokra lehetett szavazni, hanem egy kommunista vezetéső mozgalomra márciusi választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront 96 %-kal "gyız" és ettıl kezdve a NPP és FKGP neve szóba se kerül a politikában, a budapesti telefonkönyvek egy ideig tartalmazták még címeiket. A két pártot elsorvasztották, tagjai vagy átléptek az MDP-be, vagy kivonultak a politikai életbıl. ezzel létrejött az egypártrendszer Magyarországon az 1949.augusztus 20-án kiadott magyar alkotmány leszögezte, hogy Magyarországon proletárdiktatúra van. A hatalom totálissá tétele: A többpártrendszer felszámolásával formális lett parlament szerepe. Mindenhol megkezdıdött az egész államapparátus átcserélése. A kor jellegzetesebb eseményei: - szovjet mintára a tanácsrendszer bevezetése - szakszervezetek átszervezése, majd ezzel szétzúzása /formálisan léteznek/ - államosítások: kezdetben a 100 fınél többet foglalkoztató vállalatok /1948/ majd a 10 fınél többet foglalkoztató vállalatok /1949/ - a mezıgazdaság kolhozosítása - egyház szétzúzása, egyházi iskolák államosítása /Mindszenty-per/ - a párton belüli tisztogatás megkezdése /pl. Rajk-per/ - az ÁVH uralmának teljessé tétele
LÁTJUK ÉPÜLNI AZ ÚRISTEN
LÁTJUK ÉPÜLNI AZ ÚRISTEN NÉLKÜLI FALANSZTERT EGY LÉPÉS A KOMMUNISTA EGYEDURALOM FELÉ CSARNAI MÁRK PROKON "LÁTJUK ÉPÜLNI AZ ÚRISTEN NÉLKÜLI FALANSZTERT." EGY LÉPÉS A KOMMUNISTA EGYEDURALOM FELÉ Csarnai
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenBALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés
BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.
RészletesebbenIZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a
Részletesebben1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947
1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
RészletesebbenPARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT
A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve
RészletesebbenA politikai élet újjászervezése ben
SZAMOSI LÓRÁNT A politikai élet újjászervezése 1944-1945-ben 1. Korszakolás A II. világháború végére kialakult katonapolitikai helyzet, és a nagyhatalmak érdekkonfliktusait feloldani hivatott kompromisszumok
Részletesebben2006. LX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
2006. LX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2006. LX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Alapította Heimler Károly. Kiadja: a Soproni Szemle Alapítvány Fıszerkesztı: Szerkesztıbizottság: DOMONKOS OTTÓ, GIMESI SZABOLCS, GÖMÖRI JÁNOS, HÁRS
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
RészletesebbenOrszágos történelem szaktárgyi verseny 2012.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA Országos történelem szaktárgyi verseny 2012. Erőszakszervezetek, rendfenntartó szervezetek a XIX-XX. századi Magyarországon
RészletesebbenSZKA 212_05 KÉKCÉDULÁS VÁLASZTÁSOK
SZKA 212_05 KÉKCÉDULÁS VÁLASZTÁSOK KÉKCÉDULÁS választások 65 5/1a Egy kollégiumi szoba lakói Szerepkártyák Név: Kis László Életkor: 21 Származási hely:... Családja társadalmi hovatartozása: Középbirtokos
RészletesebbenTéma: A második világháború vége és következményei Magyarországon ( )
TÖRTÉNELEM TERÜLETI SZAKTÁRGYI VETÉLKEDŐ 2015 Írásbeli feladatsor a líceumok 1-2., a gimnáziumok 6-7., illetve a középiskolák 10-11. osztályos diákjai számára Téma: A második világháború vége és következményei
Részletesebben7 JÓTANÁCS HOGY NE FOGJANAK KON- CEPCIÓS PERBE
7 JÓTANÁCS HOGY NE FOGJANAK KON- CEPCIÓS PERBE - NE BÍZZUNK MEG SENKIBEN, LEGFŐKÉPP A SZOMSZÉDAINKAT TARTSUK SZEMMEL! - NE TARTÓZKODJUNK SOKAT KINN AZ UT- CÁN, SE A KERTÜNKBEN, HA EGY MÓD VAN RÁ, HISZEN
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
Részletesebbenkormánypárti ,50% ellenzék 12 5,48% független 11 5,04% Összesen % Mandátumok Mandátumok
Tabellen (Parlamenti választások Magyarországon 1920-1998. Szerk.: Földes György, Hubai László. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Bp. Napvilág, 1998) 1920 részvételi arány 88,52% kormánypárti 196
RészletesebbenNAGY TAMÁS A HATÁRVÉDELEM KÜLÖNLEGES PRIORITÁSAI MAGYARORSZÁGON 1947 1956. 1. Magyarország régi új határai a párizsi békeszerzıdést követıen
NAGY TAMÁS A HATÁRVÉDELEM KÜLÖNLEGES PRIORITÁSAI MAGYARORSZÁGON 1947 1956 1. Magyarország régi új határai a párizsi békeszerzıdést követıen 1947. február 10-én Párizsban a gyıztes Szövetséges Nagyhatalmak
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenA SZABOLCS MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 19 45 ÁPRILIS VÉGÉIG
A SZABOLCS MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 19 45 ÁPRILIS VÉGÉIG A felszabadulás utáni korszak történeti feldolgozására és elvi problémáinak tárgyalására való törekvés, egyre nagyobb helyet kap történeti
RészletesebbenTörténelem érettségi adattár
Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...4 Kronológia...5 Bevezetı
RészletesebbenTörténelem adattár. 10. modul MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG ( )
Történelem adattár MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG (1945-1990) 10. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Államosítás
RészletesebbenBALOGH ISTVÁN POLITIKAI PÁLYÁJA
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MODERN KORI DOKTORI PROGRAM MAGYARORSZÁG 16 20. SZÁZADI ESZMETÖRTÉNETE ALPROGRAM BALOGH ISTVÁN POLITIKAI PÁLYÁJA DOKTORI
RészletesebbenA weimari köztársaság
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A weimari Szerzõ dezs Történelem tétel 1. A weimari 1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás > Németország > Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
Részletesebben8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
RészletesebbenA MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI
A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA HATÁROZATAI 1948-1956 BUDAPEST TARTATOM Előszó, 5 2948 1. A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata (1948. június 13-14.) 15 2. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzata
RészletesebbenHATALOMÁTVÉTEL SZALÁMITAKTIKA ÚTJÁN
Czettler Antal HATALOMÁTVÉTEL SZALÁMITAKTIKA ÚTJÁN A Magyar Demokrácia felszámolása 1945 és 1947 között A II. világháború befejezése után a megszálló orosz hatalom Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában
RészletesebbenMagyarország a II. világháborúban (vázlat)
I Magyarország a II. világháborúban (vázlat) 1939 Szept. Horthy és Teleki elutasítja Hitler kérését, hogy a német csapat- A németek leállítják a hadiok igénybe vehessék Mo. területét a Lo. elleni támadáshoz.
RészletesebbenElıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a
RészletesebbenA MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok
RészletesebbenNépi demokrácia nép nélkül
2011 július 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Ahhoz, hogy megértsük 1956-ot, értenünk kell 1945-öt. Fel kell tárni, meg kell ismerni
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE
RészletesebbenI. feladatlap. I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez!
I. feladatlap I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez! (8 pont) A B C D E F G H II. A forradalom belpolitikai előzménye a Rákosi-rendszer
Részletesebbena magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;
Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenAz első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
RészletesebbenViták az Ideiglenes Nemzeti Kormányban
Viták az Ideiglenes Nemzeti Kormányban Az Ideiglenes Nemzeti Kormány történelmi helyének és szerepének kijelölését a magyar történész társadalom az elvégzett feladatok között tartja számon. Magam nem kívánom
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenHATALOMÁTVÉTEL SZALÁMITAKTIKA ÚTJÁN
Czettler Antal HATALOMÁTVÉTEL SZALÁMITAKTIKA ÚTJÁN A Magyar Demokrácia felszámolása 1945 és 1947 között A II. világháború befejezése után a megszálló orosz hatalom Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA
I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenBARÁTH MAGDOLNA Magyar szovjet kapcsolatok 1944 1953 között
BARÁTH MAGDOLNA Magyar szovjet kapcsolatok 1944 1953 között Magyarország kül- és belpolitikáját, a hazai gazdaság és társadalomfejlődést alapvető módon határozta meg az a tény, hogy Magyarország a második
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenAz adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések
Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések tükrében Domokos László elnök Állami Számvevıszék (2012. június 7. Nemzetközi Adókonferencia) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy
RészletesebbenFOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae
FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenÖtvenhat elhullajtott levelei Gyulán
20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenAZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.
AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956
RészletesebbenHallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye
Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második
RészletesebbenA választási kampány: mindenki mindenki ellen
AZ 1947. ÉVI VÁLASZTÁSI KAMPÁNY Az 1947 es országgyűlési választásokon a következő pártok indultak (a megszerzett mandátumok száma: Magyar Kommunista Párt 100; Független Kisgazdapárt 68; Szociáldemokrata
Részletesebben1. A teheráni konferencia
12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia
RészletesebbenA magyar népi demokrácia demokratizmusáról ( )
BALOGH SÁNDOR A magyar népi demokrácia demokratizmusáról (1944-1946) Magyarország - hasonlóan Európa többi országához - a szövetséges hatalmaknak a második világháborúban kivívott történelmi jelentőségű
RészletesebbenTörténelem levelező verseny II. FORDULÓ
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!
RészletesebbenHistória 1981-03. Created by XMLmind XSL-FO Converter.
História 1981-03 História 1981-03 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve. Tartalom 1....
RészletesebbenKedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!
Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenA KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRT TÖRTÉNETÉNEK
A KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRT TÖRTÉNETÉNEK FEJEZETEI BARANKOVICS ISTVÁN ÉS VARGA LÁSZLÓ MUNKÁSSÁGÁNAK JELENTİSÉGE írta: Németh Attila Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Politológia II. évfolyam
RészletesebbenBal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenA SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ
A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók
RészletesebbenAsztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható
A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás
RészletesebbenTörténelem társadalmi és állampolgári ismeretek 8. osztály. I.félév. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 8. osztály I.félév Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Tudják a tanulók, hogy a második világháború átrendezte a világpolitikai viszonyokat!
RészletesebbenVIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
RészletesebbenKAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS
A KÜLDÖTT KÖZGYŐLÉS TAGJAINAK, ELNÖKSÉG TAGJAINAK ÉS ELNÖK MEGVÁLASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS 1. A jelölı bizottság összetétele, feladatai: Három tagú jelölı bizottságot kell alakítani. A jelölı
RészletesebbenKatolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel?
Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel? Szabad témakör Intézményi hatáskör, lehetőség. Követelmények és a tartalom meghatározása a
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenSzakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA
TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek
RészletesebbenA vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat!
2014 október 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A vörös értékelve diktatúra Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Hosszú időre megrendültek az alapvető normák: a becsület, az igazmondás, a tisztességes
RészletesebbenViták és álláspontok a II. Magyar Köztársaságról
Múltunk, 2005/2. 203 220. 203 [ ] HUBAI LÁSZLÓ Viták és álláspontok a II. Magyar Köztársaságról A II. Magyar Köztársaság történelmi perspektívából nézve rövid, 1946. február 1-tôl 1949. augusztus 20-ig
RészletesebbenJÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615. I.
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J-3327/2008. A
RészletesebbenTananyag és minimum követelmény TÖRTÉNELEM 12. évfolyam I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPOLÚSÚ VILÁG
Tananyag és minimum követelmény TÖRTÉNELEM 12. évfolyam I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPOLÚSÚ VILÁG 1.Háborús együttműködésből békés szembenállás 2. A hidegháború kibontakozása 3. A párizsi béke
RészletesebbenPOLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE
POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5
Részletesebbenazonban azonnal felfedezte a hitleri felderítés, beárulták kormányának Wirth Ádám: Két évvel ezelõtt az MSZP választási
Világ proletárjai, egyesüljetek! A Marx Károly Társaság idõszaki lapja VIII. évfolyam 3-4. (78-79.) szám 2004. március-április Széchy András: A Horthy-Bethlen-Kállay-féle ellenforradalmi feudálkapitalista
Részletesebben2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet
A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály) módosítása 1. Az Alapszabály 1. (2)-(4) bekezdései helyébe a következı rendelkezés lép: Asz. 1. (2) Az Akadémia és intézményei
Részletesebben1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek
1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenB 1. Ki mondta? "A kulák kulák marad listával és lista nélkül is." 2p
Fogalom berlini válság Köztársaság-tér Georgi Dimitrov ENSZ, BT, Unesco, FAO Valutareform kormány újjászerveződik Nikola Petkov óceánpajzs, atomhatalom kékcédulás választás Varsói Szerz. Kilépés Fábry
RészletesebbenA Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben
1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben = Akadémiai törvény Asz. = Alapszabály Ü. = Ügyrend
RészletesebbenA minıségirányítási program 6. sz. melléklete
Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK
RészletesebbenTÖRTÉNELEM Megyei szaktárgyi vetélkedő 2015 Írásbeli feladatsor az érettségiző osztályok számára
TÖRTÉNELEM Megyei szaktárgyi vetélkedő 2015 Írásbeli feladatsor az érettségiző osztályok számára Először olvassa el a feladatokban megfogalmazott kérdéseket, majd alaposan gondolja át a válaszait, s azt
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenKovács K. Zoltán (1924-2008) Írta: Kimlei Péter
Biographiae Óvárienses Kovács K. Zoltán (1924-2008) Írta: Kimlei Péter 2008. március 28-án a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben vettek végsı búcsút hozzátartozói, barátai, tisztelıi Kovács K. Zoltán mezıgazdától,
Részletesebbena XX. század idővonala
"Ez nem békekötés, ez fegyverszünet 20 évre." Egyetemes 1914.VII.28-1918.XI.11. 1919.I.18-1920. történelem Az 1. világháború párizsi békekonferencia - veszteseket nem hívták meg ANTANT - Központi Hatalmak
RészletesebbenTörténelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató
Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenAz 1945 utáni átmenet történelmi mítoszai
Völgyesi Zoltán Az 1945 utáni átmenet történelmi mítoszai A második világháború végétől a kommunista diktatúra kiépüléséig tartó rövid periódus történelmi értékelésében az utóbbi évtizedekben két olyan,
RészletesebbenVálasztások és kormányalakítás Szerbiában
Választások és kormányalakítás Szerbiában 2008. július 7-én a szerbiai parlament megválasztotta a szerb kormányt. A 250 képviselıbıl 127 támogatta az új koalíciót (27 szavazott ellene, 10 tartózkodott,
Részletesebben2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl
2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN
AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI, VALAMINT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ OVB DÖNTÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK TÁRGYÁBAN A 2002. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK IDŐSZAKÁBAN Jelölő szervezet nyilvántartásba
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.
RészletesebbenA szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása
A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború
RészletesebbenPest-Pilis-Solt-Kiskun vm. NB
Fondfı csoport Fond Sorszám Irat megnevezése XVII 1 1 XVII 1 2 XVII 1 3 XVII 1 4 XVII 1 5 XVII 1 6 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. NB Értesítés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Nemzeti Bizottságának megalakulásáról
Részletesebben2010. évi ellenırzési jelentés
2010. évi ellenırzési jelentés A belsı ellenırzés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 121/B. (1) bekezdésében meghatározott tevékenység. A belsı ellenırzés a belsı
RészletesebbenAz Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))
P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai
Részletesebben56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett
1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
Részletesebben