Tanulószerződéses képzési formák és strukturált munkaalapú tanulási programok Magyarországon

Átírás

1 Tanulószerződéses képzési formák és strukturált munkaalapú tanulási programok Magyarországon

2 Az írás a Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) ReferNet hálózata tagjai által készített, a tanulószerződéses típusú képzési formák és strukturált munkaalapú tanulási programok témáját feldolgozó tanulmánysorozat részeként született 2014-ben. A cikk a szakképzési rendszerekről online a címen elérhető általános információkat egészíti ki. A ReferNet a szakképzés európai információs és szakértői hálózata, mely a nemzeti szakképzési rendszerekről nyújt információt és elemzéseket a Cedefop számára, illetve az európai szakképzés-politikát és a Cedefop munkáját érintő információkat terjeszti az érintett szereplők körében az EU-tagállamokban, Norvégiában és Izlandon. Jelen írásban megfogalmazott vélemények nem feltétlenül tükrözik a Cedefop álláspontját. A tanulmány egységes, a Cedefop által az összes ReferNet partner számára meghatározott szerkezetet követ. Az tanulmány részben az Európai Unió támogatásával készült. Szerzők: Bükki Eszter, Domján Krisztina, Vinczéné Fekete Lídia (Oktatásfejlesztési Observatory Központ, Budapesti Corvinus Egyetem), Mártonfi György (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) Szerkesztő és szakmai lektor: György Mártonfi Szakmai vezető: Dr. Tamás Köpeczi-Bócz Copyright: Oktatásfejlesztési Observatory Központ, Budapesti Corvinus Egyetem, 2014

3 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉSI FORMÁK MAGYARORSZÁGON: MEGHATÁROZÁS, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS STATISZTIKA MEGHATÁROZÁS RÉSZVÉTELI ADATOK ÉS AZ ÉRINTETT ÁGAZATOK BELÉPÉSI KÖVETELMÉNYEK ÉS A MEGSZEREZHETŐ KÉPESÍTÉS FINANSZÍROZÁS TANÁCSADÁS KIMENET A HAZAI TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉS JELLEMZŐI AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN A KÉPZÉST NYÚJTÓ VÁLLALATOK, KÜLÖNÖSEN A KKV-K SZÁMÁRA NYÚJTOTT TÁMOGATÁS A KÉPZÉSI PROGRAMOK VONZEREJÉNEK NÖVELÉSE ÉS A PÁLYATANÁCSADÁS ORSZÁGOS IRÁNYÍTÁS, SZABÁLYOZÁSI KERETRENDSZER ÉS A TÁRSADALMI PARTNEREK RÉSZVÉTELE MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A MUNKAALAPÚ TANULÁSBAN ÉS/VAGY TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉSBEN A TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉST ÖSZTÖNZŐ INNOVATÍV ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A FENTEBB TÁRGYALT KÉPZÉSI FORMÁK/PROGRAMOK FŐ ERŐSSÉGEI ÉS GYENGESÉGEI MAGYARORSZÁGON POLITIKAI, SZAKPOLITIKAI TÁMOGATÁS JOGI KERETEK SZAKKÉPZÉSI STRUKTÚRA A MAGYAR DUÁLIS MODELL A KÉPZÉSBEN VALÓ ÉRDEKELTSÉG SZAKOKTATÓK, GYAKORLATI OKTATÓK, PEDAGÓGIA A TANULÓSZERZŐDÉSSEL TÖRTÉNŐ KÉPZÉS ELŐNYEI ÖSSZEGZÉS MELLÉKLET HIVATKOZÁSOK FÜGGELÉK REFERNET ARTICLE: APPRENTICESHIP-TYPE SCHEMES AND STRUCTURED WORK-BASED LEARNING PROGRAMMES GUIDELINES... 26

4 2 1. TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉSI FORMÁK MAGYARORSZÁGON: MEGHATÁROZÁS, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS STATISZTIKA Meghatározás A tanulószerződéses képzés nem számít különálló tanulási útvonalnak Magyarországon. Ez inkább az iskolarendszerű szakképzési programok gyakorlati képzési részének egy lehetséges szervezési formája, amikor is a szakmai gyakorlatra egy vállalatnál kerül sor. Hazánkban a felső-középfokú és poszt-szekunder szakképzés szakiskolákban és szakközépiskolákban folyik, melyek ISCED 3, illetve ISCED 4 szintű szakképesítést nyújtanak. 2 A szakképzési törvény értelmében egy iskolarendszerű szakképző program gyakorlati képzési része megszervezhető vagy kizárólag az iskolai tanműhelyben vagy egy vállalatnál, vagy pedig mindkét képzési helyen. 3 A gyakorlati képzés két lehetséges jogi formában folyhat egy vállalatnál. A törvény és az oktatáspolitika által egyaránt előnyben részesített forma a tanuló és a vállalat által kötött tanulószerződés alapján folytatott egyfajta tanoncképzés. Egyéb esetekben, meghatározott és meglehetősen korlátozott feltételek teljesülése esetén a szakképző iskola együttműködési megállapodást köthet egy gazdálkodó szervezettel, melynek alapján az a tanulók számára gyakorlati képzést biztosít (lásd az 1. táblázatot a Mellékletben). Ekkor azonban a tanulók nem állnak szerződéses viszonyban a munkáltatóval és nem is kapnak tanulói juttatást (csupán a nyári iskolai szünet alatti gyakorlat idejére). Ezért ez utóbbi típusú képzési formát itt nem tárgyaljuk. A gyakorlati képzés helyszíne alapvetően a képző vállalatok elérhetőségétől és a tanuló döntésétől függ. A 2000-es évek eleje óta azonban az oktatáspolitika különféle ösztönzőket vezetett be azzal a céllal, hogy elősegítse a tanulószerződéses képzés elterjedését, különösen a fizikai szakmunkára képző szakiskolai programokban szeptemberében minden szakiskolában új, 3 éves ún. duális típusú képzési programokat vezettek be. A szakképzést és az általános 1 A cikk a Cedefop számára készült májusában a ReferNet hálózat programja keretében. Tartalma a Cedefop által megadott, a cikk végén, függelékben közölt útmutató témáinak kifejtéséből épül fel a kért tagolás szerint. A magyar nyelvű változat a külföldi olvasók számára készült írás kis mértékben adaptált változata. 2 Léteznek továbbá speciális szakiskolák is, melyek a mentális vagy egyéb fogyatékkal élő tanulókat fogadják; ezek ISCED 2 vagy 3 szintű szakképesítést nyújtanak vagy a munkába lépéshez és az önálló életkezdéshez szükséges készségeket fejlesztik. 3 A kormány azonban a jogszabály módosítását tervezi annak érdekében, hogy a tanulók csak abban az esetben vehessenek részt iskolai képzésben, ha a Kamara írásban igazolja azt, hogy nem áll rendelkezésre gyakorlati képzést nyújtó vállalat ( kamarai garanciavállalás ). Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Tájékoztató az Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitóról.

5 3 képzést 2:1 arányban ötvöző új programok keretén belül növelték a lehetőség szerint vállalatoknál folytatott gyakorlati képzés arányát. 4 A tanulók immár az első szakképző évfolyamon, azaz (a korábbi 16 helyett) 14 éves korukban tanulószerződést köthetnek. Az első évben azonban a gyakorlati képzés csak vállalati tanműhelyben folyhat. A szakközépiskolában a tanulók a poszt-szekunder szakképzési évfolyamo(ko)n, 18 évesen kezdhetnek tanulószerződéses képzést. 5 A vállalati gyakorlati képzésen töltött idő szakmánként és helyi megoldások alapján változik. A szakiskolai programokban az összes tanóra 2/3-ában folyik szakképzés, ezen belül a gyakorlati képzés aránya szakképesítéstől függően 40-80%; a tanulók többsége számára 70%. 6 Szakközépiskolában tanulószerződéses képzés a posztszekunder év(ek)ben válik elérhetővé, amikor csak szakképzés folyik; a gyakorlati képzés aránya 40 és 70% között változik. 1.2 Részvételi adatok és az érintett ágazatok A tanulószerződéses képzés a fizikai szakmunkára felkészítő szakiskolai programokban a legjellemzőbb. Amint azt a Melléklet 2-4. táblázatai mutatják, a tanulószerződések abszolút száma az iskolarendszerű szakképző programok minden típusában nőtt 2001 óta, a szakiskolában pedig közel négyszeresére emelkedett. 7 A tanulószerződéssel rendelkező tanulók aránya szintén nőtt. Jelenleg a szakiskolai tanulók 40%-a vesz részt tanulószerződéses képzésben, míg a szakközépiskolákban csupán a tanulók 9%-a. Tanulószerződéses képzés elméletileg minden szakmában folyhat, a gyakorlatban azonban elérhetősége nagyban változik ágazattól/szakmacsoporttól/szakképesítéstől függően májusában több mint 200 szakmában folyt tanulószerződéses gyakorlati képzés. A tanulószerződéssel rendelkező tanulók 58%-a azonban csupán tíz ISCED 3C szintű szakképesítés valamelyikét kívánta megszerezni (ld. az 5. táblázatot a Mellékletben). A válság kezdete óta a tanulószerződéssel rendelkező 4 Korábban a szakiskola két általános, közismereti és szakmai alapozó oktatást nyújtó és két vagy három szakképző évfolyamból állt. 5 A szakközépiskolai képzés szerkezetét is átalakította az új szakképzési törvény, ágazati szakképzést vezetve be az első négy, felső-középfokú évfolyamon (melyek korábban csak közismereti és szakmai alapozó oktatást nyújtottak). Ennek azonban nincs jelentősebb hatása a tanulószerződéses képzésre, mivel az csak a szakképesítést nyújtó egy vagy két poszt-szekunder szakképző évfolyamon érhető el. (A szakképzés időtartama attól függ, hogy a tanuló részt vett-e a szakközépiskola első négy felsőközépfokú évfolyamán. Ebben az esetben a négy év szakmai tartalmát beszámítják). 6 Speciális szakiskolai programokban szintén az összes tanóra 2/3-ban folyik szakképzés (a mentális fogyatékkal élő tanulókat célzó programok kivételével, ahol ez az arány kisebb, mert van egy előkészítő év), ennek 50-80%-a gyakorlati képzés. 7 Az elmúlt két évben csökkent a tanulószerződéssel rendelkező tanulók abszolút száma. Ez azonban annak a következménye lehet, hogy 1) a 2013/2014-es tanévre vonatkozó adatok csak előzetesek, illetve 2) az iskolarendszerű szakképzés szerkezeti átalakításából következő folyamatok még nem láthatóak tisztán.

6 4 tanulók száma folyamatosan nőtt a feldolgozó iparban és a szolgáltatások területén, de stagnált a mezőgazdaságban és az építőiparban (Tanulószerződéses foglalkoztatás 2013, 1.o.). A vállalati képzési helyek hiánya számos szakmában jelent problémát (beleértve olyan szakmákat is, melyekben nagyszámú tanulót képeznek), és sok tanuló számára nem marad más lehetőség, mint az iskolai képzésben való részvétel (a tanulószerződéssel tanulók ágazat szerinti megoszlásáról ld. a Melléklet 6. táblázatát). 1.3 Belépési követelmények és a megszerezhető képesítés A tanulószerződéses képzés megkezdéséhez szükséges előképzettség és a megszerezhető képesítések ugyanazok, mint az iskolai vagy az együttműködési megállapodáson alapuló képzésben, és ezeket egységesen az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben határozzák meg. A szakiskolai programokba való belépés előfeltétele az általános iskolai végzettség (ISCED 2A) 8 megszerzése vagy az 1-2 éves felzárkóztató vagy (2014-től) a Híd- Programban való részvétel óta a szakiskolai tanulók számára további előírás a szintvizsga letétele, mely a munkahelyen folytatott gyakorlati képzés megkezdésének előfeltétele a osztályban.. 10 A szakközépiskola felsőközépfokú évfolyamaira belépőknek általános iskolai bizonyítvánnyal (ISCED 2A) kell rendelkezniük, míg a szakközépiskola szakképzési évfolyamain az érettségi bizonyítvány (ISCED 3A) a belépés előfeltétele. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés a szakképző iskolában a tanulmányok végén egységes vizsgakövetelmények alapján szervezett szakmai vizsgán szerezhető meg. 1.4 Finanszírozás A tanulók első szakképesítésüket ingyen szerezhetik meg bármely nappali iskolarendszerű szakképzési programban. A gyakorlati képzést folytató vállalatok rendszeres havi juttatást fizetnek a tanulók számára, az iskolai szünetek időtartamára is. A tanulószerződéses tanulók a kötelező minimálbér 10,5-19,5%-ra jogosultak az első szakképzési évfolyam első félévében, a gyakorlati képzés teljes 8 Az általános iskola 8 éves általános alap- és alsó-középfokú oktatást nyújt 6-14 éves gyerekek számára. 9 Ld. A szakképzés Magyarországon, ReferNet országjelentés 2.1 és fejezeteit. 10 A szintvizsgáról további információ A szakképzés Magyarországon, ReferNet országjelentésben található. 11 Azaz a poszt-szekunder szintű szakképzés gimnáziumban végzettek számára is elérhető. Az ő képzésük azonban hosszabb (2 éves), mivel esetükben nem számítható be korábbi szakmai képzés szeptemberétől azok a szakiskolát végzettek is beléphetnek egy, a korábbi szakmai képzésük ágazatának megfelelő poszt-szekunder programba, akik ugyan nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, de letették a mestervizsgát és legalább 5 év szakmai gyakorlatot szereztek.

7 5 képzési programon belüli arányától függően. Ezt követően a képzés szervezője a tanuló szorgalma és teljesítménye alapján határozza meg a félévente kötelező emelés mértékét. Felmérések szerint azonban a tanulószerződéses tanulók nem mindig kapják meg a kötelező juttatást vagy a törvény által előírt összegnél kevesebbet kapnak ban a juttatás átlagos havi összege Ft volt, némileg magasabb a szakiskolában ( Ft) és alacsonyabb a szakközépiskolában ( Ft). A vállalatoknál folyó gyakorlati képzést a gazdálkodó finanszírozza, aki azonban kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulását (SZH) a képzéssel kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére fordíthatja, illetve ezen felüli költségeit visszaigényelheti a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alaprészéből. 14 Felmérések szerint a tanulók után elszámolható költség-normatíva átlagban a képzési költségek mintegy ¾-ét fedezi Tanácsadás Tanulószerződéses képzéssel kapcsolatos tanácsadást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: Kamara) 2001 óta működtetett országos szakképzési tanácsadói hálózata kínál mind a tanulók, mind a vállalatok számára (ld. a 2.1 fejezetet). A szakképzési törvény értelmében a helyi kamara feladata a tanulószerződések megkötésének elősegítése, ellenőrzése, hitelesítése és nyilvántartása (ld. a 2.3 fejezetet is), ezen felül részt vesznek általános iskolai tanulókat célzó pályatanácsadó tevékenységekben is. Ugyanakkor egy 2010-es felmérés eredményei alapján a tanulók csak nagyon kis része (1,6%) kerül a Kamara közvetítésével gyakorlati képzési helyre Kimenet A tanulószerződésessel hiányszakmákban 17 tanuló diákokra vonatkozó éves felmérések 18 eredményei szerint 2011-ben a tanulók 92%-a, 2012-ben 85%-a fejezte be sikeresen a képzést ban a válaszadók 34,9%-a dolgozott a képzésének megfelelő szakmában, 20,1%-uk folytatta tanulmányait és 25,2%-uk volt 13 Tanulószerződéses foglalkoztatás, 2013.; TÁMOP Elhelyezkedési esélyek, Az SZH gyakorlatilag egy gazdálkodókra kivetett szakképzési adó, összege a bruttó bérköltség 1,5%- a. Ez adja a képzési alaprész bevételét is. Ezekről bővebben lásd A szakképzés Magyarországon, ReferNet országjelentés fejezetét. 15 Tanulószerződéses foglalkoztatás 2013, p TÁMOP Elhelyezkedési esélyek, A felmérés mintáját 3260, a végzés előtt egy hónappal megkeresett szakiskolai tanuló alkotta, a minta 12 nagylétszámú szakmára reprezentatív volt. 17 A hiányszakmák megyei listáit, melyek a helyi munkaerőpiacon legkeresettebb 10 szakmát tartalmazzák, évente frissítik a megyei fejlesztési és képzési bizottságok ajánlása alapján, mely az említett felmérésekre támaszkodik. Bővebben ezekről ld. A szakképzés Magyarországon, ReferNet országjelentés fejezetét. 18 A felméréseket az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet végzi.

8 6 munkanélküli 19 hónappal a képzés befejezése után. 19 A végzősök átlagosan 2,9 hónap alatt találtak munkát. Egy, a tanulókat a végzés előtt 1 hónappal megkereső 2010-es felmérés eredményei arra utalnak, hogy a vállalati gyakorlóhelyen történő továbbfoglalkoztatás mértéke 20% körüli (ld. a Melléklet 7. táblázatát). 20 Egy másik 2010-es felmérés azt találta, hogy 3 évvel a végzés után a korábbi tanulószerződéses (szakiskolai) tanulók 53%-a csak dolgozott, 16%-a dolgozott és tanult egyidejűleg, 17%-a csak tanult, míg 13%-a se nem dolgozott, se nem tanult. 21 A munkában állók 45%-a dolgozott a képzésének megfelelő szakmában. Míg ezek az adatok arra utalnak, hogy a tanulószerződéses képzés növeli a végzősök esélyét arra, hogy munkát találjanak, illetve hogy a képzésüknek megfelelő szakmában helyezkedjenek el (ld. a Melléklet 8. táblázatát, valamint a 3. fejezetet), egy közelmúltban készült tanulmány nem támasztja alá, hogy létezne ilyen összefüggés. Az elemzés eredményei szerint valójában a végzés után kevesebb mint egy évvel a munkaerőpiaci esélyek tekintetében már nincs szignifikáns különbség a tanulószerződéses és a többi tanuló között (ld. a 3.7 fejezetet) A HAZAI TANULÓSZERZŐDÉSES KÉPZÉS JELLEMZŐI AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN 2.1. A képzést nyújtó vállalatok, különösen a KKV-k számára nyújtott támogatás Jelenleg körülbelül 7000 gazdálkodó folytat tanulószerződéses képzést több mint 9000 képzőhelyen. 23 Egy 2010-es felmérés szerint a képzők 93,5%-a kis- és középvállalkozás és 6,5%-a nagyvállalat; ezek rendre a tanulószerződéses tanulók 59,5, illetve 40,5%-át képzik. 24 Tanulószerződéses képzés KKV-knál néhány szakmában jellemző, mint például bolti eladó, fodrász, kozmetikus vagy szobafestő. A vállatok a Kamara külön tanácsadói hálózatán keresztül kaphatnak támogatást. E hálózat feladata a potenciális képzőhelyek felkutatása és a már tanulókkal 19 A pályakezdő szakmunkások, TÁMOP Elhelyezkedési esélyek, TÁMOP Tanulási utak, Megjegyzendő, hogy a felmérésben azonban a 402 válaszadót postán keresték fel, és azok postán keresztül válaszoltak, ezért a minta nem tekinthető reprezentatívnak. 22 Horn A korábbi évek adatait lásd a Melléklet 8. táblázatában. 24 Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Eurostat Continuing Vocational Training Survey (CVTS 4), E felmérés mintáját mintegy 7200 vállalat alkotta. A legalább 150 fős gazdasági szervezetek megfigyelése teljes körű volt, az annál kisebbeket rétegzett mintavétel alapján választották ki.

9 7 foglalkozók munkájának napi szintű támogatása mind pénzügyi, mind egyéb kérdésekben. A pénzügyi kedvezmények (adókedvezmény, illetve a költségek elszámolása, ld. az 1. fejezetet) továbbra is a legfontosabb eszközök, melyek a vállalatokat gyakorlati képzés folytatására ösztönzik. Megjegyzendő azonban, hogy e kedvezmények előnyösebbek a nagyvállalatok számára, mivel az adókedvezmény a bérköltség nagyságától függ óta a szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett képzők (pl. központi költségvetései intézmények a szociális/egészségügyi szektorban, mezőgazdasági gazdálkodók, stb.) is visszaigényelhetik képzési költségeiket a képzési alaprészből. A vállalatok által leírható/visszaigényelhető normatíva összegét megemelték, illetve szakmánként differenciálták 2012-ben, figyelembe véve a képzés során felhasznált anyag- és egyéb költségek jelentősen eltérő összegét. Emellett bevezették a havi elszámolás lehetőségét, felmentve ezzel a vállalatokat a hosszú távú előfinanszírozás anyagi terhe alól. A képzőhelyek (beleértve a vállalati tanműhelyek) infrastrukturális fejlesztését a képzési alaprészből finanszírozott pályázatok támogatják A képzési programok vonzerejének növelése és a pályatanácsadás A munkaalapú tanulás tanulók, illetve munkáltatók általi megítélését jelentősen befolyásolják az anyagi jellegű ösztönzők. Felmérések azt találták, hogy a végzős tanulók saját megítélése szerint a tanulószerződéses képzés jobban felkészítette őket a szakmára, és az iskolakerülés is ritkább volt közöttük (ld. 3.7 fejezetet). A jelentős pénzügyi kedvezmények ellenére azonban tanulószerződéses képzés folytatására továbbra is csak viszonylag kevés vállalat hajlandó (ld. 1.2, 2.1 és 3.5 fejezeteket). Egy 2013-as felmérésben a vállalatok a jelentkezők hiányát, az oktatói kapacitás hiányát, a cég profiljához illő szakképzés hiányát, az információhiányt, valamint a szakmunkások iránti alacsony igényt jelölték meg a tanulószerződéses képzésből való kimaradás legfontosabb tényezőiként. 25 A tanulókat leginkább az anyagi előnyök ösztönzik a tanulószerződéses képzésben való részvételre. A tanulószerződéses tanulók rendszeres havi juttatást kapnak és társadalombiztosítási juttatásokra is jogosultak. A tanulószerződéses képzés ideje beleszámít a szolgálati időbe a nyugdíj megállapításánál. A tanulók különféle országos és helyi ösztöndíjakra jelentkezhetnek; ezeket elsősorban a 25 Tanulószerződéses foglalkoztatás, o.

10 8 hiányszakmákban való képzés elősegítésére vezették be, közvetve azonban a tanulószerződéses képzést ösztönző eszközöknek is tekinthetők. 26 Egy másik releváns eszköz egy 2013-ban indult új program. 27 Ez KKV-k számára nyújt anyagi támogatást olyan szakiskolát végzett pályakezdők legalább 9 hónapos időtartamra történő alkalmazásához, akik tanulószerződéses képzésben vettek részt. A program összesen 5000 fiatal foglalkoztatását támogatja. Amint azt az 1. fejezetben hangsúlyoztuk, a tanulószerződéses tanulók ugyanazon formális képesítéseket szerezhetik meg, mint azok a társaik, akik csak az iskolában vettek részt gyakorlati képzésen. Elméletileg a tanulók bármely szakmában/szakképzési programban választhatják a tanulószerződéses képzést, a gyakorlatban ez azonban az alkalmas képző vállalatok elérhetőségétől függ. Ezek számának növelése fontos szakpolitikai cél, melyet anyagi ösztönzők támogatnak (ld. 2.1 fejezetet). A tanulószerződéses képzésről a közvéleményben élő kép alapvetően a szakképzés általános megítélését tükrözi. A szakképzés vonzerejét a fent tárgyalt anyagi ösztönzőkkel igyekeznek növelni, emellett eseti médiakampányokkal és évente megrendezett országos és nemzetközi versenyekkel igyekeznek a fiatalok érdeklődését felkelteni a szakképzésben rejlő lehetőségek iránt. A pályatanácsadást illetően a közelmúltban megfogalmazott legfontosabb cél az általános iskola utolsó két (7-8.) évfolyamában történő korai pályaorientáció ban új ösztöndíjprogram indult a Kamara részvételével; a kezdeményezés a hátrányos helyzetű elsősorban roma tanulók és tanáraik támogatásával az érintett fiatalokat kívánja a szakképzésbe bevonni, és ezáltal lemorzsolódásukat csökkenteni Országos irányítás, szabályozási keretrendszer és a társadalmi partnerek részvétele Mivel a tanulószerződéses képzés nem egy külön tanulási útvonal, az általános irányítási és szabályozási keretek ugyanazok az összes iskolarendszerű program tekintetében, függetlenül attól, hogy hol kerül sor a gyakorlati képzésre. 29 megszerezhető képesítések szintén megegyeznek, ezeknek a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeire történő besorolása jelenleg folyik. A tanulószerződésen A 26 Mivel e szakmák pont azok, melyek esetében jellemző a tanulószerződés. További információt az említett ösztöndíjakról A szakképzés Magyarországon, ReferNet országjelentés fejezetében talál. 27 ESZA által támogatott TÁMOP program. 28 ESZA által támogatott TÁMOP program. 29 Ezekről bővebben ld. A szakképzés Magyarországon, ReferNet országjelentés fejezetét.

11 9 alapuló gyakorlati képzésre vonatkozó külön szabályozást a szakképzési törvény tartalmazza. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara feladata a tanulókat segíteni abban, hogy vállalati gyakorlati képzőhelyet találjanak (a Kamara toborzó munkája ellenére azonban számos szakmában van hiány képzőhelyből, ld. az 1.2 fejezetet). A Kamara végzi a gyakorlati képzést nyújtó vállalatok akkreditációját és nyilvántartását is, a tanulószerződések ellenjegyzését és nyilvántartását, valamint a képzés folytatásának ellenőrzését. A Kamara kulcsszereplővé vált a szakképzésben az elmúlt években, és több kormánnyal kötött megegyezésen keresztül jelenleg meghatározó szerepet tölt be a képesítések tervezésében (szakmai és vizsgakövetelmények, kerettantervek fejlesztése a kétkezi fizikai munkákhoz szükséges képesítések többségében), az iskolarendszerű szakképzésben bonyolított vizsgák szervezésében, valamint a minőségbiztosításban is. Jelentős hatást gyakorolt a szakpolitikára is, így kamarai kezdeményezésre történt a szakképzés szerkezetének közelmúltbeli átalakítása, mely nagyobb hangsúlyt helyez a lehetőleg tanulószerződéses gyakorlati képzésre és kisebbet az elméleti oktatásra Minőségbiztosítás a munkaalapú tanulásban és/vagy tanulószerződéses képzésben A vállalatoknál folyó képzés minőségbiztosítása a Kamara törvény által meghatározott feladata. A korábbi kétszintű kamarai ellenőrzési rendszert, mely egy bevezető/évközi ellenőrzést, valamint egy, a képzési költségek elszámolhatóságának előfeltételét jelentő, mélyebb szintű akkreditációt foglalt magába, a közelmúltban váltotta fel a bevezető és köztes ellenőrzések rendszere. A bevezető ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a vállalat valóban alkalmas-e a képzés folytatására, azaz rendelkezik-e a megfelelő személyi és anyagi feltételekkel, illetőleg a szükséges oktatási dokumentumokkal. A köztes ellenőrzés a jogszabályok betartásának ellenőrzését, valamint a képzés színvonalának biztosítását célozza. A magas színvonalú tanulási eredményeket alapvetően az egységes képesítési követelmények és szakmai vizsga hivatott biztosítani. Ezeket az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg, és minden iskolarendszerű szakképzési programban követni kell. 30 A vállalati oktatók tanítási kompetenciáinak javítása szintén fontos szakpolitikai cél (ld. a 3.6 fejezetet). Ami az elérhető képzést segítő anyagokat illeti, ben egy ESZA által támogatott 30 Az a tény azonban, hogy a tanulók 90%-a átmegy a tanulmányokat lezáró szakmai vizsgán, csökkenti minőségbiztosítási funkcióját.

12 10 program keretében kidolgoztak és teszteltek egy moduláris képzési programot. 31 Az állami támogatás annyiban van minőség sztenderdekhez kötve, hogy csak a Kamara által akkreditált vállalatok köthetnek tanulószerződést és számolhatják el képzési költségeiket. A kompetenciák/korábbi képesítések validációjára és elismerésére ugyancsak egységes szabályozás vonatkozik az iskolarendszerű szakképzési programok minden típusában. Az azonos tanulási eredményekkel záruló korábbi formális tanulmányok elismerése kötelező, a szakképző iskola helyi programja alapján; a korábbi munkatapasztalat gyakorlati képzésbe történő beszámításáról pedig az iskolaigazgatók dönthetnek. Az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer, az ECVET tesztelése a közelmúltban kezdődött a mobilitási projektekben A tanulószerződéses képzést ösztönző innovatív és egyéb eszközök A tanulószerződéses képzés harmadfokú szinten (a felsőoktatásban) is elérhető, mint az 1998-ban bevezetett felsőfokú szakképzési programok gyakorlati képzési komponensének egy lehetséges szervezési módja; a gyakorlatban azonban soha nem volt jellemző (ld. a Melléklet táblázatait) szeptemberétől a felsőfokú szakképzést az ún. felsőoktatási szakképzés váltotta fel. Az felsőoktatási szakképzési programok által nyújtott ISCED 5B szintű képesítés immár nem szerepel az Országos Képzési Jegyzékben, és a képzés a korábbi gyakorlattól eltérően csak felsőoktatási intézményben szervezhető. A felsőoktatási szakképzés belépési követelménye az érettségi bizonyítvány (ISCED 3A). Az új programok része egy féléves (minimum 14 hetes) külső vállalati gyakorlat az utolsó (4.) félévben. Amennyiben a gyakorlatot 6 vagy annál több hetes időtartamban összefüggően folytatják, akkor a felsőoktatási intézmény és a vállalat együttműködési megállapodást, a vállalat és a tanuló pedig hallgatói munkaszerződést köteles kötni. Ez esetben a hallgató a kötelező minimálbér legkevesebb 15%-ra jogosult, melyet a vállalat fizet. Ezt az összeget azonban már nem lehet leírni/visszaigényelni a képzési alaprészből, mint azt korábban a felsőfokú szakképzés esetében lehetett. A Kamara felelős a képzést folytató vállalatok akkreditálásáért és ellenőrzéséért, de nincs olyan közvetlen hatása a tantervfejlesztésre, mint a felső-középfokú/poszt-szekunder szakképzés esetén. 31 A képzés evolúciója. 8. alprojekt: Munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése.

13 11 Annak ellenére azonban, hogy a felsőoktatási szakképzésben folytatott tanulmányok legfeljebb 90 (korábban 60) kredit értékben beszámításra kerülnek, amennyiben a hallgató tanulmányait egy megfelelő szakirányú felsőfokú alapképzési programban folytatja, e képzési programok soha nem váltak igazán népszerűvé. Sőt, a résztvevők abszolút száma és aránya jelentősen csökkent is az elmúlt években: míg a 2011/2012-es tanévben fő (az ISCED 5 szinten tanulók 12%-a) vett részt felsőfokú szakképzésben, a 2013/2014-es tanévben már csak közel 11 ezer (3,4%) A FENTEBB TÁRGYALT KÉPZÉSI FORMÁK/PROGRAMOK FŐ ERŐSSÉGEI ÉS GYENGESÉGEI MAGYARORSZÁGON 3.1 Politikai, szakpolitikai támogatás A szakpolitika immár évtizedes távlatban támogatja, esetenként preferálja a tanulószerződés alapján folytatott képzést, avagy a szakképzés duális megoldásait. Ennek köszönhető, hogy a vállalati gyakorlaton lévők száma folyamatosan nőtt az évezred elejétől (ld. a 2-4. táblázatokat a Mellékletben). A legutóbbi, es kormányzati ciklusban ez a támogatás a korábbihoz képest is nőtt, ezt jelzi a 2010 őszén a miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke által aláírt megállapodás is. A kormányzati anyagokba, tervekbe a duális képzésre vonatkozó kamarai elképzeléseket integrálták. A több helyen is felbukkanó német duális rendszer bevezetése megfogalmazást ugyan sokan nem látták reálisnak, de a duális rendszer megerősítése és kiterjesztése széles körű támogatást élvez nem csak a gazdaság köreiben, de a szakképző intézmények és a szélesebb szakma kutatókat, fejlesztőket, szakértőket is beleértve is támogatja ezt a szakpolitikai törekvést, ha annak konkrét megvalósulását és részcéljait nem is feltétlenül. Ez az erős legitimitás fontos a duális rendszer megerősödése szempontjából. A duális megoldások fontosságát deklarálják a szakmai és szakpolitikai anyagok, de a szakpolitikai támogatás alapvetően az ISCED 3-as szintű fizikai (blue collar) szakmunkákra irányul; a főleg az ISCED 4-es és 5-ös szinten megvalósuló szellemi és szolgáltatói szakmunkákra nem. A duális képzés melletti elköteleződés, a nem fizikai szakmunkákra való duális képzés kiterjesztésére komolyabb törekvések nem 32 Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma.

14 12 látszanak. Bár a jogi keretek rendelkezésre állnak, hiányzik az erre való érdekeltség megteremtése, a képzési struktúra átalakítása sem támogatta az ezirányú változásokat. 3.2 Jogi keretek A duális megoldásokat lehetővé tevő és támogató jogi keretek évtizedes fejlődésen mentek keresztül, és tovább alakultak, konkretizálódtak a 2011-es új szakképzési törvényben, majd az azt követően elfogadott további jogszabályokban. A jogi keretek összességében megfelelőek és általánosan elfogadottak, jelenleg a jogszabályrendszer további finomítása zajlik. 3.3 Szakképzési struktúra A szakképzési struktúra jelentősen átalakult az elmúlt kormányzati ciklusban. Ez legerősebben az egy-egy korosztály mintegy negyedét beiskolázó szakiskolai képzést érintette. Az átalakítás egyik fontos célja az volt, hogy a duális képzési megoldásoknak kedvezzen, így az általánosan képző tartalmakat jelentősen visszaszorította a szakmai tartalmak előnyére, ezeken belül pedig a gyakorlat volumenét növelte meg. A szakiskolai és speciális szakiskolai képzésen belüli arányok és időkeretek most olyanok, hogy azok a duális megoldásoknak kedveznek. A duális rendszerben végzett eredményes szakképzést viszont erősen behatárolja az a tény, hogy a 14 éves korban kezdődő képzésbe gyenge felkészültséggel érkezik a fiatalok többsége; a szakképzéshez és a későbbi munkavégzéshez szükséges eszköztudás és kulcskompetencia-fejlesztés időkerete rendívül szűk. Átalakult az ISCED 4-es szintű szakképzés struktúrája is. Tanulószerződést csak az egyetlen (illetve a gimnáziumban érettségizettek esetében a két) poszt-szekunder évfolyamon köthetnek a diákok, de az időkeretek olyan alacsonyak, hogy a vállalatoknak kevéssé áll érdekükben gyakorlóhelyek biztosítása. A szintén átalakított rövid ciklusú felsőoktatási szakképzés strukturálisan annyiban támogatja a duális megoldást, hogy a 4 szemeszteres képzés utolsó félévében egybefüggő gyakorlatot ír elő, amelynek természetes helyszíne lehet a gazdaság. 3.4 A magyar duális modell Tartós törekvése volt a szakpolitikának, hogy a szakiskolai képzésben a gyakorlat az első évben az iskolai tanműhelyben, a következő két évben pedig tanulószerződéssel valamely gazdasági szereplőnél történjen. Ehhez a célhoz már

15 től pénzügyi ösztönzőket is rendeltek. 33, Ennek hatását ilyen vizsgálat hiányában pontosan nem ismerjük, de átütő eredményt egy 2010-es, végzős szakiskolások körében történt felmérés szerint 34 nem értek el (lásd a Melléklet 12. táblázatát). A 2011-es szakképzési koncepció 35 és törvény is ezt a megoldást preferálta: az első év gyakorlata folyjon az iskolai tanműhelyben, a következő két évben pedig gyakoroljon a fiatal a gazdaságban. Ezt nevezték egyesek informálisan magyar duális modellnek. Az elmúlt 2-3 évben a szakpolitika távolodott ettől a modelltől, és sokan arra törekednek, hogy a szakképzést 14 éves korban megkezdők is tanulószerződést kössenek (ami első évben tanműhelyi képzés esetén lehetséges). 3.5 A képzésben való érdekeltség A diákok számára a juttatások és a jobb munkaerő-piaci kilátások teszik vonzóvá ezt a képzési fajtát. Ezek korábban is megvoltak, de az elmúlt néhány évben az anyagilag ösztönző megoldások tovább erősödtek, különösen azokban a szakmákban, amelyeket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok a kiemelten támogatott hiányszakmák közé sorolnak. A vállalatok érdekeltsége a tanulók fogadására számos tényezőtől függ. A legfontosabb az anyagi ösztönzés. A gyakorlati oktatás költségeinek meg- illetve visszatérítése új szabályozás szerint, a korábbinál magasabb szinten történik. A képző vállalatok adminisztrációs kötelezettsége is csökkent az elmúlt években, és a MKIK helyi szervezetei a képzésben résztvevő vállalkozásoknak jelentős szakmaiadminisztrációs támogatást nyújtanak, hogy ezzel is növeljék a gazdaság szereplőinek érdekeltségét, fogadási hajlandóságát. A körülmények javulása ellenére a vállalatok képzési hajlandósága csak lassú ütemben nő. A képzéstől való távolmaradás további oka, hogy a vállalatoknál sokszor nincsenek képzett, a tanulókkal szívesen foglalkozó alkalmazottak. Számos szakmában alacsony a gyakorlatihely-kínálat. Ugyanakkor számos vállalkozás főként az anyagi ösztönzők miatt vesz részt a képzésben. Vannak olyan vállalkozások, amelyeknek a gyakorlati képzés a fő tevékenysége, és alkalmazottaik több mint 70%-a tanuló. Összességében megállapítható, hogy a 33 Az első évben az iskolában gyakorlók után 40%-kal magasabb, az utolsó évben viszont 40%-kal alacsonyabb gyakorlati képzési normatívát rendeltek. 34 TÁMOP Elhelyezkedési esélyek kutatás, Nemzetgazdasági Minisztérium (2011). Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására. Budapest.

16 14 képzési kínálat nem követi, nem közvetíti a tényleges munkaerőigényt, amely pedig a duális rendszerek legfőbb jellemzője Szakoktatók, gyakorlati oktatók, pedagógia Mivel az elmúlt évben a vállalatoknál történő gyakorlati képzés gyors ütemben bővült, értelemszerűen kevés a pedagógiailag is alkalmas, netán ilyen végzettséggel is rendelkező vállalati gyakorlati oktató. A MKIK nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a fiatalokkal foglalkozó gyakorlati oktatók szakképzés-pedagógiai tudását fejlessze, hiszen jelenleg a tanulókkal foglalkozók 84%-ának nincs semmilyen pedagógiai előképzettsége. A 2011-es szakképzési törvény tartalmazza azt a követelményt, hogy a vállalati gyakorlati oktatók mestervizsgával is rendelkezzenek, amelynek része egy pedagógiai modul is. Ennek a követelménynek a teljesítésére 2015 szeptemberéig kaptak haladékot a vállalatok. 3.7 A tanulószerződéssel történő képzés előnyei A tanulószerződéssel történő gyakorlat munkaerőpiacon realizálható előnyeit számos kutatás alátámasztja. Ezek a fiatalok saját megítélésük szerint jobban elsajátítják a szakmát, kevesebben lógnak az iskolából, kisebb eséllyel hagyják abba tanulmányaikat, ritkábban munkanélküliek és nagyobb eséllyel maradnak a szakmájukban, mint a többiek (lásd a Melléklet táblázatait). A tanulószerződéses képzés eredményességét és annak a munkaerőpiacra való átmenetre gyakorolt pozitív hatását évről évre jelzik az MKIK GVI tanulói felmérései, amelyet hiányszakmákban végzett diákokkal végeznek minden évben, általában 9 (2013 óta 19) hónappal a végzést követően. 36 Ugyanakkor egy, a közelmúltban a Tárki-Educatio Életpálya-felmérés panelvizsgálat adatbázisát felhasználó elemzés arra az eredményre jutott, hogy a kezdeti szignifikáns különbség a tanulószerződéssel rendelkező (tanonc) és a nemtanulószerződéses tanulók között már egy évvel a végzés után eltűnik. 37 Az elemzés konklúziója, hogy a tanulószerződéses képzés rögtön a végzést követően észlelhető csekély, de szignifikáns pozitív hatása az elhelyezkedési esélyekre a tanulószerződéses képzésben résztvevők egy konkrét, jól körülhatárolható csoportja miatt érvényesül: azok a tanoncok, akik nagyvállalatoknál egyéni (vagyis nem iskolai) szervezésben végezték szakmai gyakorlatukat, sokkal nagyobb valószínűséggel 36 A es felmérések eredményéről lásd: Makó Ágnes (2014): A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei, MKIK GVI, Horn 2014.

17 15 találnak munkát, mint nem tanonc társaik. Ez a tény azzal a másik megfigyeléssel együtt, hogy e tanoncok nagyobb valószínűséggel nem folytatják tanulmányaikat arra utal, hogy a különbségek mögött valamilyen, a vizsgálatban meg nem figyelt egyéni jellemző, mint pl. motiváció vagy elkötelezettség állhat. Azaz, ha a tanulók fontosabb egyéni jellemzőit, valamint a gazdaság és munkaerőpiac hatásait kontrolláljuk, akkor a tanulószerződéses képzésnek nincs hatása a munkaerőpiaci kimenetre. A különbségeket inkább a nagyvállalatok fejlettebb munkaerő-kiválasztási gyakorlata magyarázhatja, ahol a motivált és elkötelezett tanoncok és a képző vállalatok jobban egymásra találhatnak, mely által kisimulhat az iskolából a munkába történő átmenet (Horn 2014, 28. o.). 4. ÖSSZEGZÉS A tanulószerződéses képzésnek, avagy a duális képzésszervezésnek Magyarországon nagy hagyományai vannak. A szakmunkásképzésben a rendszerváltozást megelőzően is dominált, és csak a 90-es évek elejének gazdasági összeomlása vetette vissza egy évtizedre. A 2000-es évek eleje óta valamennyi kormányzat támogatta a tanulószerződéses képzést, amelynek gyors felfutását tanúsítják az adatok (ld. a Melléklet 3. táblázatát). A szakiskolásoknak (ISCED 3) immár több mint kétharmada - nem feltétlenül a teljes képzési időben, és az esetek egy kis hányadában nem tanulószerződéssel vállalatoknál (is) kap gyakorlati képzést (ld. a Melléklet 1. táblázatát). Ennek további kiterjesztése, a fizikai szakmák képzésében általánossá tétele a gazdaság igényeivel összhangban a szakképzéspolitika legfontosabb prioritása. Ennek érdekében az elmúlt időszakban a gazdaság szereplői számára lényegesen kedvezőbbé tették a gyakorlati képzésben való részvétel feltételeit, és korlátozták a tanulószerződés nélkül folytatható vállalati gyakorlat lehetőségét. Jelentősen nőtt a tanulószerződések száma a speciális szakiskolai képzésben (ISCED 2 és 3) és az érettségit követő szakképzésben (ISCED 4) is (ld. a Melléklet 2. és 4. táblázatait). Ezeken a programokon azonban nem történt áttörés, a diákoknak csak kisebb hányada gyakorol tanulószerződéssel. A gazdaság a képzés további dualizálását ezeken a képzési szinteken nem is sürgeti, mert abban a jelenlegi keretek között kevéssé érdekelt, és a szakpolitika sem foglalkozik intenzíven a kérdéssel. A felsőoktatási szakképzésben is van lehetőség hallgatói szerződéssel való gyakorlatra, de csak kevés diákkal kötnek szerződést a vállalatok.

18 16 Összességében tehát, bár a jogi lehetőség mindenhol adott, a tanulószerződéses képzés a fizikai szakmunkák esetében jellemző csak.

19 17 MELLÉKLET 1. táblázat: A gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzésben résztvevő tanulók megoszlása a képzés jogi formája szerint a 2012/2013-as tanévben Együttműködési megállapodás Tanulószerződés Összesen fő % fő % fő % Szakiskola , , ,00 Speciális szakiskola , , ,00 Szakközépiskola , , ,00 Összesen Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma 2. táblázat: A tanulószerződéssel rendelkező tanulók száma és aránya a speciális szakiskolai programok szakképzési évfolyamain * Év A tanulók száma összesen a szakképző évfolyamokon Tanulószerződéssel rendelkező tanulók fő % 2001/ / / / / / / / / / / / /2014** * az adatok az adott iskolaévben október 1-jén tanulószerződéssel rendelkező tanulók számát adják meg ** előzetes adatok Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

20 18 3. táblázat: A tanulószerződéssel rendelkező tanulók száma és aránya a szakiskolai programok szakképzési évfolyamain * Év A tanulók száma összesen a szakképző évfolyamokon Tanulószerződéssel rendelkező tanulók fő % 2001/ / / / / / / / / / / / /2014** * az adatok az adott iskolaévben október 1-jén tanulószerződéssel rendelkező tanulók számát adják meg ** előzetes adatok Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma