FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA,SPORTÉLETTAN I. Fitness Company március 09.

Átírás

1 FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA,SPORTÉLETTAN I. Fitness Company március 09.

2 TÁJÉKOZÓDÁS AZ EMBERI TESTEN Az emberi test felépítésének fő jellemői: Kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria) Ha a testet középen egy nyílirányú síkkal átvágjuk, akkor a test két tükörképi, azaz egy jobb és egy bal félre osztható-pl. Két szem, két fül stb. Szelvényezettség (metameria) Pl.. A törzs egyforma részekből, szelvényekből épül fel, ami jól látható-pl. Csigolyák.

3 AZ EMBERI TEST SÍKJAI, IRÁNYAI

4 AZ EMBERI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE SEJT SZÖVET SZERVEK SZERVRENDSZEREK SZERVEZET

5 SEJTEK A sejtek tekinthetők a test legkisebb működési egységeinek. Ezek ugyanis azok a legkisebb struktúrák szervezetünkben, amelyeket kiemelve a testből, megfelelő környezeti feltételek közé helyezve, tovább folytatják életfunkcióikat. A sejten belüli képletek, a sejtszervecskék (organellumok) erre nem képesek, kiemelve őket a sejtből működésképtelenné válnak.

6 SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK A sejtet a külvilágtól a sejtmembrán (sejthártya) határolja el. Ez biztosítja a sejt alakját, térfogatát, elzárja a belső terét a külső tértől. A sejten belül található a sejtmag (nucleus), ami sejtmagmembránnal körülhatárolt, zömmel dezixiribonukleinsavból állnak (DNS), örökítőanyagot hordozzák. A sejtek osztódással szaporodnak.

7 SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK A sejtplazma (citoplazma) 60% vizet tartalmaz, amit a sejthártya vesz körül. A sejthártyán keresztül jutnak anyagok a sejtbe, illetve a sejtből a külvilág felé. A citoplazmában különféle mikroszkópikus szerveztek, sejtszervecskék (organellumok) találhatóak, amelyek felépítése és funkciója eltérő.

8 SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK Mitokondrium: Ezek szállítják a sejt számára az energiát, ezért szokás őket a sejt erőműveinek nevezni. A mitokondriumok oxigén segítségével elégetik a sejtbe jutó tápanyagokat, pl. a cukrot és a zsírt. A felszabaduló energiát ATP (Adenozin-trifoszfát) formájában tárolják és a sejt rendelkezésére bocsájtják, amikor az a feladatát vagy anyagcseréjét végzi, vagy pl: éppen az izmok mozgatásában vesz részt.

9 SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK Endoplazmatikus hálózat (ER-endoplazmatikus retikulum): Kanyarulatos zsákrendszer, mely behálózza a sejt teljes belső felszínét és az anyagszállítást szolgálja. Két típusa van-sima felületű (ser) és durva felületű (rer). A rer felületén találhatók a riboszómák, ahol a fehérjeszintézis zajlik. A ser a transzportfolyamatokért felel-elsősorban ionok szállítódnak rajtuk pl.. Ca2+ ion-izom összehúzódás során kerül a citoplazmába, ill. idegsejt működésnél is fontos.

10 SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK Golgi-készülék: Alapvető feladata az anyagok tárolása, szállítása. Egy leadó és felvevő oldalra oszlik. A felvevő oldalon a riboszómákban termelt fehérjék kerülnek a Golgi-készülékbe, ahonnan a további feldolgozás után a leadó oldalon távoznak a sejtből. A Golgi-készülék beburkolja és elkülöníti azokat a káros anyagokat, amelyek veszélyt jelethetnek a sejtre nézve.

11 SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK Lizoszómák: Hólyag formájú, melyek az endoplazmatikus hálózatban és a Golgi-készülékben képződnek. Feladatuk a felvett idegen testek, illetve a sejt saját, de már nem működőképes szervecskéinek, organellumainak a lebontása enzimek segítségével. A lizoszómák tartalmaznak speciális fehérje, szénhidrát-és nukleinsavlebontó enzimeket is.

12 SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTORGANELLUMOK Centriolumok: A centriolumok az esetek többségében duplán vannak jelen és a sejtosztódásban van szerepük. Metaplazma, paraplazma: Sejtfajtától függően tartalmaz a sejt meta-illetve paraplazmát. Metaplazma: alakos sejtalkotók, gyűjtőnevük-fibrillumok. Izomsejt-Myofibrillum, Idegsejt-Neurofybrillum; Szövet-Tonofibrillum Paraplazma: Anyagcseretermékeket tartamaz-zsírok, szénhidrátok, szekrétumok. Ezek vagy tartalék anyagok vagy melléktermékek.

13 A SEJT FELÉPÍTÉSE, SEJTSZERVECSKÉK

14 A SZÖVET TÍPUSAI Szövet: azonos működésű és funkciójú sejtek összessége SZÖVET HÁMSZÖVET +fedőhám +mirigyhám +pigmenthám +érzékhám Valódi szövet +laza rostos +tömöttrostos +elasztikus +rács KÖTŐSZÖVET Támasztószövet +csont +porc +zsír Speciális kötőzövet vér IDEGSZÖVET IZOMSZÖVET +sima +harántcsíkolt *vázizom + szívizom

15 HÁMSZÖVETEK 1. Fedőhám: Elsődleges feladata a mélyebben fekvő szövetek védelme pl.:bőr, szervek borító hámréteg, nyálkahártyák 2. Mirigyhám: Mirigyek jellegzetes szövete, ami váladék termelésre képes pl.: máj, fültőmirigy 3. Pigmenthám: A hámsejtekbe pigment (festék) szemcsék találhatóak pl. Szem ideghártyája 4. Érzékhám: Külvilág ingereinek a felfogása-idegrendszerrel áll kapcsolatban pl: szaglóhám, ízlelőszervekben

16 KÖTŐSZÖVETEK-VALÓDI SZÖVETEK Laza rostos kötőszövet: Minden kötőszövetféleség prototípusa-sejtből és sejtközötti állományból áll. A sejtközötti állomány két részre alapállományra és kötőszöveti rostokra bontható. Ez a felépítés minden kötőszövetre igaz. Tömöttrostos kötőszövet: Rendkívüli szakító szilárdsággal bírnak pl.: Ínszövet. Elasztikus kötőszövet: Kötőszöveti alapállománya nagy mennyiségű elasztikus rostokat tartalmaz pl. Vérerek, artériák fala

17 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- ZSÍRSZÖVET Zsírszövet: A sejtek citoplazmájában zsírcseppek találhatóak. A sejtek pecsétgyűrű formát mutatnak, mert a zsíranyag a sejtmagot a sejthártáyhoz nyomja. A zsírszövetnek két típusa ismert: Barna zsírszövet: Hőtermelésben van nagy szerepe, főleg újszülötteknél. Sok mitokondriumot tartalmaz. Sárga zsírszövet: Felépítése a barna zsírszövetéhez hasonló, de nem tartalmaz mitokondriumokat. Zsírraktárként ismert, de jelentős a hézagtöltő és támasztó funkciója is.

18 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- ZSÍRSZÖVET

19 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- PORCSZÖVET A porcszövet sejtből és sejtközötti állományból áll (sejtközötti állomány= alapállomány+rostos állomány-eez utóbbi biztosítja a szövet nagyobb szilárdságát.) A porcsejtek nyúlvány nélküli sejtek. Attól függően, hogy a sejtközötti állományában milyen típusú rostok találhatóak megkülönbözetetünk: 1. Üvegporcot (Hyalin porc) 2. Rugalmas, rostos porcot 3. Kollagén rostos porcot A porszövetekben nincsenek erek-diffúzióval táplálkoznak, ezért anyagcseréjük lassú. Ennek következménye a porcok könnyű degenerációja pl:- kopás, meszesedés

20 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- PORCSZÖVET-ÜVEGPORC ÜVEGPORC-HYALIN PORC: Fénymikroszkóp alatt homogénnek tűnnek, mert a kevés kötőszöveti rostjait az alapállomány elfedi. Ilyen porc található pl.: az ízesülő csontvégeken Porcsejtek

21 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- PORCSZÖVET-RUGALMAS ROSTOS PORC Rugalmas rostos porc: Az alapállományban fedetlenül rostok láthatóak, akkor rostos porcról beszélünk. Ha ez rugalmas rostokat tartalmaz akkor rugalmas rostos porcról. Pl. fülporc

22 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- PORCSZÖVET-KOLLAGÉN ROSTOS PORC Kollagén rostos porc: Az alapállományban fedetlenül rostok láthatóak, és kollagén rostokat tartalmaz pl. Porckorong (nagy szakítószilárdással bírnak).

23 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- CSONTSZÖVET Csontszövet=Sejt+Sejtközötti állomány Sejtközötti állomány= kb. 40% víz+60% szilárd anyag Szilárd anyag=35% szerves (ossein-rugalmasság)+65% szervetlen (foszforsavas mész, Ca-foszfát, Mg-foszfát stb.-stabilitás) A csontszövetben háromféle sejt van: Csontképző sejtek-osteoblast Csontsejtek-osteoCYTA Csontfaló sejtek-osteoclast A csontszövet kétféle formában fordul elő: Tömör forma (substantia compacta) Szivacsos forma (substantia spongiosa) A két forma a különböző csonttípusokban másként és másként helyezkedik el. Pl. csöves csontok, lapos csontok

24 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- CSONTSZÖVET Hosszú csöves csont diaphysisében a csonthártya alatt kompakt, tömör csontszövet található. A csontszövet építőegységei az osteonok (csontegységek), amelyeket egy, a csont hossztengelyével párhuzamosan rendeződő ún. Haverscsatorna körüli kollagén rostokból felépülő, koncentrikus lemezrendszerből állnak.

25 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- CSONTSZÖVET A Havers-csatorna és a körülötte elhelyezkedő lemezrendszer együtt egy osteont (csontegységet) ad. A Havers-csatorna a csontszövet ereit és idegeit tartalmazza. Ezeket a csatornákat egymással, illetve a csonthártya és a csontvelő ereivel a Volkmann-csatornák kötik össze. A vérerek a velőüregbe lépnek, majd onnan elágazva a Volkmann-csatornákba, majd kapillárisokra oszolva a Havers-csatornákba. A csontszövetben nyirokerek nincsenek.

26 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- CSONTSZÖVET

27 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- CSONTSZÖVET A szivacsos állomány vékony csontlemezekből épül föl. A lemezkék csontra hatő erők hatására annak megfelelően az erővonalak (trajectorium) rendeződnek el. Csontra ható erők különfélék lehetnek: külső nyomóerők, izmokízületi szalagok húzóereje valamint ízületi működésnek megfelelő mechanikai hatás. Kétféle erővonalat különböztetünk meg: Nyomási erővonalak-testre ható nyomóerő irányainak felelnek meg Húzási-és feszülési erővonalak- a nyomási erővonalakra merőlegesen futnak, a csontban keletkező feszültség hatására alakulnak ki.

28 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- CSONTSZÖVET Csontok növekedése: 1. Hossznövekedéshosszú, csöves csontok-epyphysis porckorong: A porckorong sejtjei osztódnak, felülete pedig csontosodik. A növekedés megállását a szexuálhormonok és a tiroxin idézi elő. 2. Vastagságbeli gyarapodás Csonthártya felől (lásd köv. old.)

29 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- CSONTSZÖVET A csontok járulékos részei: 1. Csonthártya 2. Csontvelő 3. Ízületi végek porcborítékai 4. Véredények 5. Idegek Csonthártya: A porccal borított ízvégek kivéve a csontok felszínét csonthártya borítja. Kötőszöveti rostokon kívül véredényket, érző idegeket is tartalmaz. Védő,-tápláló és érzékszervi funkciót is ellát. Belső rétege csontképző sejteket (osteoblast) is tartalmaz, ami a csont kéregállományát alakítják ki és a csont vastagságbeli növekedésében vesznek részt. A csonthártyától megfosztott csont elpusztul.

30 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- CSONTSZÖVET Csontvelő: A csontok üregrendszerét kitöltő lágy csontvelő kétféle formában fordul elő: vörös és sárga csontvelő formájában. Vörös csontvelő (medulla ossium rubra): Részt vesz a vörös és fehér vérsejtek képzésében. Teljesen kifejlett egyéneknél csak a lapos csontokban illetve a kar és combcsont felső végdarabjaiban találunk ilyet. Sárga csontvelő (medulla ossium flava): Hézagpótló szerepe van, többnyire csak zsírszövetből áll. Porcszövet: (Lásd előbb)

31 KÖTŐSZÖVET-TÁMASZTÓSZÖVET- CSONTSZÖVET-ÉLETKORI VÁLTOZÁSOK A csontok összetétele az életkorral változik. A gyermekek csontjaiban magas a szerves állomány aránya, ezért csontjaik rugalmasabbak; később egyre nő a szervetlen anyagok (ásványi sók) aránya. A csontsűrűség kb. 30 éves korunkig nő, majd lassan csökkenni kezd. Az idősebb korúak betegsége a csontritkulás fogy a csontállomány (szerves és szervetlen is), a csontok elvékonyodnak, meggyengülnek, törékenységük fokozódik kialakulásában szerepet játszhat az öröklődés, a kalciumszegény táplálkozás, a mozgásszegény életmód, nemi hormonok szintjének csökkenése (ösztrogén, tesztoszteron) tünetek: fájdalom a háton, derékban, csonttörések (csukló, csigolya, combnyak) megelőzése, kezelése: kalciumban gazdag étrend, mozgás, D-vitamin, hormonpótlás

32 A RENDSZERES SPORT HATÁSA A CSONTOKRA A rendszeres sportolás a csontok szerkezetére is fejlesztő hatással van. Ilyenkor megerősödnek a csontgerendák, és a csontkeresztmetszet is vastagabbá válik. Ellenállóbb, ugyanakkor rugalmasabb csontjaink lesznek, ezzel csökken a csontsérülések, törések valószínűsége. A csontszerkezet, annak csonttartalma kb. 30 éves korunkig fejleszthető jól, onnan már csak a struktúra megtartása, a leépülés megakadályozása, lassítása zajlik. Ezért fontos, hogy milyen csontállománnyal rendelkezünk harmincas éveink elején, azaz milyen kilátásokkal indulunk neki az öregedésnek. A rendszeres mozgás, aktív életvitel mind fiatal korban (csontfejlődés), mind pedig idősebb korban (csontleépülés lassítása) alapvetően határozza meg a csontszerkezet állapotát. A mozgás mellett azonban a kalcium- és vitamindús táplálkozás is nélkülözhetetlen eleme az egészséges csontszerkezet kialakításnak, megőrzésének.

33 SPORTOK ÉS A CSONTSŰRŰSÉG A víz felhajtóereje ellene hat a nehézségi erőnek- -így a csontsűrűség nem változik jelentősen.

34 SPORTOK ÉS A CSONTSŰRŰSÉG Az egyik legnagyobb csontsűrűséggel a tornászok rendelkeznek. A képen egy 86 éves tornász nagyi? látható

35 Az űrben hosszabb időt eltöltő űrhajósok csontjai elvékonyodnak, a súlytalanság megszűntével el is törhetnek

36 CSONTTAN-ÁLTALÁNOS OSTEOLÓGIA Testünk szilárd állományát csontok alkotják (10% testtömeg). Csontok együttese ( db): SKELETON (csontváz) A csontok feladata: 1. szilárdság biztosítása 2. testüregek képzése, védelme 3. izmok eredése, tapadása 4. vérképzés (csontvelő!) 5. A mozgatórendszer passzív része Csontféleségek: 1. Hosszú, csöves csontok pl. combcsont 2. Rövid csontok pl.: ujjcsontok 3. Lapos csontok pl.: lapocka 4. Köbös csontok pl. csigolyák

37 CSONTOK TÍPUSAI

38 CSONTOK ÖSSZEKÖTTETÉSEI 1. Folyamatos csontkapcsolatok, összeköttetések: nem mozgatható varratos: pl. az agykoponya csontjai között (kötőszövetes összeköttetés-syndesmosis) Beékelődés pl. fogak (kötőszövetes összeköttetés) összenövés: pl. a medencét alkotó csontok, a csípőcsont, szeméremcsont és ülőcsont között (csontos összeköttetés-synostosis) kis mértékű mozgást biztosító porckorongok a gerincet alkotó csigolyák között (porcos összeköttetéssynchondrosis) 2. Megszakított csontkapcsolatok: nagymértékű mozgást biztosító ízületek

39 CSONTOK ÖSSZEKÖTTETÉSEI Szalagos porcos csontos pl.:koponya pl: szeméremcsont pl.:keresztcsont (symphisis)

40 MEGSZAKÍTOTT CSONTKAPCSOLATOK- ÍZÜLETEK Az ízületi összeköttetési típusnak jellegzetes részei vannak: 1. Ízleti felszín (facies articularis) 2. Ízületi porc (cartilago articularis) 3. Ízületi tok (capsula articularis) 4. Ízületi szalagok (ligamenta) 5. Ízületi üreg (cavum articulare) 6. Ízületi nedv (synovia)

41 MEGSZAKÍTOTT CSONTKAPCSOLATOK- ÍZÜLETEK Ízületi felszín: Az ízületi végek a csontok alakjának megfelelően igen változatosak lehetnek, általában az egyik ízületi vég domború, a másik homorú. A domború ízületi véget ízületi fejnek (caput articulare) nevezzüknem mindig gömb alakú, lehet henger, ellipszis stb. A homorú ízületi felszínt ízületi ároknak/vápának nevezzük (fossa aricularis) Vannak olyan ízületi felszínek, ahol sima lapok az ízesülő felszínekilyenkor nincs fej és vápa, csak ízületi lapokról beszélünk. Az ízesülő felszínek alakja azért fontos, mert meghatározza az ízületben végbemenő mozgás terjedelmét és minőségét.

42 MEGSZAKÍTOTT CSONTKAPCSOLATOK- ÍZÜLETEK Ízületi porc: A csontok ízfelszíneit változatos vastagságú üvegporc borítja. Ez alól kivétel az állkapocs ízület, szegy-kulcscsonti ízület és keresztcsont-csípocsonti ízület, melyekben rostos porc a csontokat fedő réteg. Az ízületi porc feldata a mozgás során az ízületen belüli súrlódás csökkentése. Az ízületen belül az ízületi végeket borító porcrétegen kívül más porcos alkotórész is található pl. térdízületnél porcsarlók (meniscusok), melyek az ízület mozgásában is szerepet játszanak. Ízületi üreg: Egészséges ízületben az üreg hajszálvékony vastagságú.

43 MEGSZAKÍTOTT CSONTKAPCSOLATOK- ÍZÜLETEK Ízületi tok, szalagok, ízületi nedv: Az ízesülő csontvégeket egymáshoz ízületi tok kapcsolja össze. Az ízületi tok kettős rétegből áll: egy külső, csaknem kizárólag kollagén rostos lemezből és egy belső, lazább szerkezetű, erekben és idegekben rendkívül gazdag savós hártyából. A két hártya szorosan összenőtt. A tok belső hártyája termeli a az ízületi nedvet (synovia). Ez egy sárgás, nyúlós folyadék, mennyisége minimális. Feladata az ízületek olajozása. A legtöbb ízületnél a tokhoz tömött kollagén rostos kötőszöveti kötegek, szalagok kapcsolódnak kívülről vagy bele vannak szőve a tokba. A szalagoknak az ízületek stabilizálásaban vesznek részt.

44 MEGSZAKÍTOTT CSONTKAPCSOLATOK- ÍZÜLETEK

45 ÍZÜLETEK LEHETSÉGES MOZGÁSAI Az ízesülő felszínek alakja meghatározza az ízületben végbemenő mozgás terjedelmét és minőségét. 1. Hajlítás (Flexio) 6. körzés (Circumductio) 2. Feszítés (Extensio) 3. Közelítés (Adductio) 4. Távolítás (Abductio) 5. Forgatás (Rotatio)

46 ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA Ízületet alkotó csontok száma szerint: Egyszerű ízület-ahol csak két csont ízesül egymással pl: csípőízület Összetett ízület-kettőnél több csont vesz részt az ízület kialakításában pl: térdízület Ízületi felszínek alakja szerint: Pl: gömb, ellipsoid, nyereg, henger, csavar vagy lapos ízület Mozgásképességük szerint: Feszes ízületek pl.: keresztcsont-csípőcsont Mozgékony ízületek-egytengelyű, kéttengelyű, háromtegelyű ízületek

47 ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA Az ízületi elmozdulások körív mentén bonyolódnak, melyek egy képzeletbeli tengely mentén történnek meg. Attól függően, hogy hány ilyen mozgástengely állapítható meg egy adott ízületben, megkülönböztetünk egytengelyű, kéttengelyű és soktengelyű ízületet. Egytengelyűek például az ujjpercek közötti ízületek, melyekben egy tengely mentén, de két ellentétes irányba jön létre mozgás (hajlításfeszítés). Kéttengelyűre példa a kézcsukló ízület, ahol két tengely mentén, összesen két-két, azaz négy irányba zajlik mozgás. Soktengelyű ízületünk a váll, vagy a csípőízület, melyekben változatos mozgások jöhetnek létre.

48 ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA Az ízületben létrejövő mozgások kiterjedését a csontok alakja, és az ízület környékén található lágyszöveti elemek nyújthatósága befolyásolja, korlátozza. Ilyenek az ízületi tok rostjai, az ízületi szalagok, az inak, és a környező izmok is. Azokban a sportágakban, ahol a nagy ízületi mozgásterjedelem fontos követelmény, a sportolóknak rendszeresen nyújtaniuk, lazítaniuk kell. A nyújthatóság leginkább fiatalkorban fejleszthető, de idősebb korban is fontos a nyújtás, hiszen a mozgékonyság fenntartása e nélkül nem, vagy csak korlátozottan lehetséges.

49 ÍZÜLETEK MOZGÁS SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA Henger vagy csapóízület (csuklóízület) (kerékízület) Nyeregízület EGYTENGELYŰ ÍZÜLETEK KÉTTENGELYŰ ÍZÜLETEK HÁROMENGELYŰ ÍZÜLETEK Tojáízület Gömbízület Dióízület

50 A CSONTVÁZ RÉSZEI

51 ANATÓMIAI ALAP TESTTARTÁS

52 KOPONYA-AGYKOPONYA,ARCKOPONYA, ÁLLKAPOCS

53 KOPONYA-AGYKOPONYA,ARCKOPONYA, ÁLLKAPOCS Agykoponya (Cranium) feladata: 1. Agy (cerebrum) védelme 2. Érzékszervek védelme 3. Légzési bemenet 4. Táplálékfelvétel Csontösszeköttetések: 1. Varratok (syndesmosys-sutura) 2. Ízületes (Diarthrosis) ARTICULATIO TEMPORO-MANDIBULARIS feladata a táplálék felvétele, őrlése NYAKSZIRTCSONT

54 GERINCOSZLOP Gerincoszlop (Columna vertebralis) feladata: 1. test egyenesen tartása 2. törzs mozgatása 3. gerincvelő védelme 4. fej, végtag, mellkas függesztése Csontösszeköttetések: 1. Ízületes pl: csigolyák között csigolyaíveken felfelé és lefelé irányuló ízületi nyúlványokon keresztül 2. Porcos összeköttetés pl. Csigolyák közötti porckorong (synchondrosis) 3. Kötőszövetes pl. Keresztcsont-csípőcsont (syndesmosis sacrum-os coxae) 4. Csontos pl. Keresztcsont (synostosis-sacrum)

55 GERINCOSZLOP-GERINC FELÉPÍTÉSE

56 A CSIGOLYÁK FELÉPÍTÉSE 1. Csigolyatest 2. Csigolyalyuk (az egymás fölött lévő csigolyalyukak által létrehozott gerinccsatornában fut a gerincvelőgerincvelő védelme) 3. Csigolyaív 4. Tövisnyúlvány (izomtapadási hely, valamint megakadályozza a gerinc túlzott hátrahajlását) 5. Harántnyúlvány (a háti szakaszon a bordák ízesülnek hozzá)

57 A CSIGOLYÁK FELÉPÍTÉSE Csigolyatest Tövisnyúlvány Harántnyúvány SZEGYCSONT BORDÁK

58 PORCKORONG FELÉPÍTÉSE Külső rostos gyűrű Kollagén rostos porc, vérereket nem tartalmaz, táplálása diffúzióval történik Puha kocsonyás mag 23 db porckorong-ii. Nyakcsigolyától Keresztcsontig legvékonyabb a háti szakaszon, legvastagabb az ágyéki szakaszon

59 A GERINC-NYAKI CSIGOLYÁK-7 DB (C1-C7) A gerincoszlop legmozgékonyabb része a cervicalis gerinc. Nyakszirtcsont-atlasz (C1)-tojásízület fej bólintása előre-hátra (antefelxio-retroflexio) fej ingatása válltól vállig (lateroflexio) Atlasz-axis (C2)-forgóízület fej forgatása (rotatio)

60 A GERINC-ATLAS-C 1. NYAKCSIGOLYA Tudtad? Az ATLAS az első nyakcsigolya elnevezése. A görög mitológiában Atlas a titánok legidősebb fivére, Atlantis uralkodója volt. Az istenek közötti háborúban a vesztes Khronos oldalán harcolt, Zeusz megbüntette, hogy az égboltot vállain hordozza mindörökre. Az első nyakcsigolyának az atlas nevet Vesalius adta, miután a fejet azaz a glóbuszt tartja

61 A GERINC-ATLAS-AXIS-C 1. ÉS C 2. Az ATLAS feladata - a koponya megtartásán kívül - a gerinc és az emberi csontváz rugalmasságának, egyensúlyának és összehangolt működésének biztosítása. Sem a koponyának, sem az első (atlas) és második (axis) nyakcsigolyának nincs porckorongja. A kifordult Atlas - a rotáció szögének függvényében eredményezheti a koponyanyílás és a gerinccsatorna szűkületét, a gerincvelőre, a különböző idegekre és idegpályákra ezzel állandó nyomást gyakorolva - miközben a nyaki, a karotis artériák, a vénák és nyirokcsatornák egyaránt beszűkülnek. A kifordult Atlas helytelen helyzete miatt - kiváltója lehet olyan panaszoknak, betegségeknek, mint a fejfájás, nyakszirti fájdalom, merev nyak, migrén, hátfájás, porckorong-sérülés, gerincferdülés, görnyedtség, gerinci idegek becsípődése, agyidegek beidegzési területén tünetek (görcs), medencecsont-ferdülés eredetű lábhossz-eltérés, csípő- és térdfájdalom, bokasüllyedés, stb.

62 HÁTI CSIGOLYÁK-12 DB (TH 1-12) Harántnyúlványaikon ízületi árkokat találunk, melyekhez a bordák(12pár) ízesülnek. Tövisnyúlványaik hosszúak (korlátozott hátrahajlás), az ágyéki rész felé rövidülnek alkalmazkodva a lumbális részen található csigolyák nyúlványaihoz.

63 ÁGYÉKI CSIGOLYÁK-5 DB (L1-5) Nagy csigolyatest jellemzi őket. Tövisnyúlványaik rövidebbek, mint a háti szakaszon. Harántnyúlványaik nem igazik- BORDACSÖKEVÉNYEK-nek nevezik őket.

64 KERESZTCSONT (OS SACRUM, S1-5), FAROKCSONT (OS COCCYGIS, C) Keresztcsont 5 db keresztcsonti csigolya összecsontosodásából jött létre. Kissé görbül, ásó alakra emlékzetet. Farokcsont 3-6 db csökevényes csigolyákból áll, melyek lefelé haladva fokozotabban kisebbek.

65 A GERINC-KETTŐS S GÖRBÜLET Gerincoszlop feladata: Törzs szilárd tengelye Gerincvelő védelme ÉLETKORI VÁLTOZÁSOK: Időskorban a háti kifózis erősödik, az ágyéki homorulat rovására. Okai: gerincfeszítő izmok gyengülnek szalagok gyengülnek porckorong kopása, zsugorodása Gyermekkor: Születéskor-háti kifózis látható 2-3 hónap-fej emelésével-nyaki lordózis Felüléskor háti kyphosis Felálláskor-kialakul az ágyéki lordózis

66 A GERINC MOZGÁSAI A gerinc mozgásai egyénenként különbözık, melyek függnek az alkattól, a csigolyák és mellkas alakjától, valamint az edzettségtől. 1. Előre hajlítás Nyaki>Ágyéki>Háti 2. Hátrahajlítás Nyaki>Ágyéki>Háti 3.Oldalrahajlítás Nyaki>Ágyéki>Háti 4.Törzscsavarás Nyaki>Háti>Ágyéki 5. Rugószerű mozgás: az S alakú görbület teszi lehetővé: -porckorong tompítja az ütközést -óvja a koponyában elhelyezkedő agyvelőt az összerázkódástól

67 A TESTTARTÁS FIZIOLÓGIÁJA Fokozott görbületek eredménye: nagyobb terhelés az ízületekben és fokozott munka az izmokban-izmok túlnyúlása, rövidülése, erőaránytalanság alakulhat ki. Egyenes gerinc: Nincs meg az S görbület, rugalmatlanná válik a gerinc, izmok lefutása megváltozik, inaktívvá válik.

68 ÜLŐ MUNKA HÁTRÁNYAI (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!) Az emberek nagy százalékát munkája napi szinten akár 8-10 órára is számítógéphez köti. Ebből fakadóan számos gerincprobléma (pl. porckorongsérv) és izomdiszbalansz alakulhat ki. EHFT-Előre Helyezett Fejtartás A fej súlya és a tartós izomfeszültség egy állandó deformáló erőt fejt ki a csigolyaközti ízületekre. A fej és a fentebb álló csigolyák előre felé tolódnak, ami állandó nyíróerőt gyakorol a porckorongra, és folyamatosan feszíti a csigolyák közti ízületek tokját. EHFT hosszú távon komoly károkat okoz : a porckorong a túlterhelés miatt vizet veszít, lelapul, aminek egyenes következménye az ízület meszesedése, a tok meglazulása. Kiegyenesedett nyaki görbület Normál görbület

69 ÜLŐ MUNKA HÁTRÁNYAI (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!) Befelé forgatott karcsont, megnyúlt lapockazáró izmok: Az ülő munkában töltött hosszú hónapok és évek során rögzül ez a rossz izomegyensúly, a felkarcsontot kiforgató izmok megnyúlnak, és a felkarcsont tartósan is belé fordított helyzetbe kerül.

70 PREVENTÍV GERINCTORNA FONTOSSÁGA (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!) MEGELŐZÉS-PREVENTÍV SZEMLÉLET-PREVENTÍV GERINCTORNA Megelőzés: Megfelelő törzsizomerősítő gyakorlatokkal. A has és hátizom erősítés aránya mindig 1:2-höz kell legyen! Túlzott hasizom erősítés(főleg egyenes hasizom edzése) diszbalanszhoz vezethet! A hibás edzésmódszerek és sportmozgások ugyanúgy okozhatnak gerincproblémát. Törzs stabilizációja: Felületes hátizmok (széles hátizom, lapockazárók), rotátor köpeny izmai (főleg a felkarcsontot kifelé forgató), gerincfeszítő izom és más törzset stabilizáló izmok edzése-komplex edzés! Ágyéki gerincet és csípőt stabilizóló fő izmok: Belső ferde hasizom, külső ferde hasizom, négyszögű ágyéki izom, medence belső izomzata (láds II. Előadás) Csigolya stabilizáló izmok fő izmok: Haránt és tövisnyúlványok közötti izmok (legfőkképpen a sokbahasadt izom -multifidus) illetve haránt hasizom (lásd II. Előadás) Képzésról infó:

71 GERINCPROBLÉMÁK-GERINCFERDÜLÉS (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!) A gerincferdülés (scoliosis) a gerincoszlop kóros oldalirányú elgörbülése, melyet a csigolyák egymáson való elmozdulása, elcsavarodása okoz. A gerincferdülés kiváltó oka, az esetek 85% ismeretlen. A további 15% a kiváltó ok lehet fejlődési rendellenesség, anyagcsere-zavar, izomsorvadás. Az ismeretlen eredetű scoliosis, jellemzően éves kor között jelentkezik-akkor alakulhat ki, ha a serdülőkori növekedés során a mozgásszegény életmód következtében, az izomzat fejlődése nem tart lépést a csontok, csigolyák növekedésével. A gerincferdülés tünetei a következők: az egyik oldali váll, illetve csípő magasabban helyezkedik el, sánta járás,hátfájdalom, csökken a fizikai terhelhetőség. A fenti tünetek mellett az évek során szövődmények is kialakulhatnak. Az ízületek egyenetlen terhelése miatt térd-, illetve csípőizületi porckopás (arthosis) jöhet létre. Súlyos fokú gerincferdülés esetén a légzőmozgások akadályozottsága miatt légzési elégtelenség, valamint másodlagos szívbetegség alakulhat ki.

72 GERINCPROBLÉMÁK-GERINCFERDÜLÉS (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!) Megelőzése: a gerincoszlop egyenletes terhelésével, rendszeres testedzéssel, a törzsizomzat megerősítésével.

73 GERINCPROBLÉMÁK-PORCKORONGSÉRV A gerincsérv v. porckorongsérv porckorongok széli része rostos szerkezetű, belső része kocsonyás anyag ha a rostos rész megszakad, a kocsonyás rész kitüremkedik, gerincsérv jön létre, ami nyomhatja a gerincvelői idegeket vagy magát a gerincvelőt.

74 GERINCPROBLÉMÁK-PORCKORONGSÉRV Porckorongsérv kialakulásának a leggyakoribb helye a nyaki és az ágyéki gerincszakasz. Okai lehetnek: Nyíróerő Hosszantartó, egy helyre irányuló terhelés Nagymértékű, megtartott nyomás helytelen testtartásban (afizikológiás helyzet) Terhelés+nyírőerő Többszörösen újraísmétlődő mozgás Terhelés+előrehajlás törzscsavarással A kiszakadt sérv után 6-8 hónap mire edzeni lehet. Amíg akut a sérv kizárólag erre szakosodott szakemberek (orvos, gyógytornász) foglalkozhat a beteggel! (Még preventív gerinctréner semkompetencia határok átlépés TILOS!)

75 GERINCPROBLÉMÁK-SCHAUERMANN KÓR (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!) A Schauerman (ejtsd: sajerman) betegség lényege az, hogy a serdülés során egy vagy több csigolya deformálódik (előre ék alakban megkeskenyedik) a háti és/vagy az ágyéki szakaszon. 45 -os görbület fölött kizárólag gyógytorna, 75 fölött esetlegesen műtéti korrekció.

76 BÉLA!!! HÁT HOGY ÜLÖL AZON A SZÉKEN????

77 GERINCPROBLÉMÁK-CSIGOLYAÍV SZAKADÁS (ÉRDEKESSÉG-TESZTBEN NEM LESZ KÉRDÉS!) Spondylolysis egyoldali csigolyaív szakadás (leggyakrabban az L4, L5 ágyéki csigolya érintett). A csigolyaív legvékonyabb részén (pars interarticularison) a csont folytonossága megszakad. Spondylolisthesis kétoldali csigolyaív szakadás és csúszás is egyben, amikor a csigolya a felette lévő összes csigolyával előrecsúszik, tehát itt jellemző a csigolya szegment instabilitása. Különböző súlyosságú lehet, nagyon fontos megállapítani és nyomon követni a csúszás mértékét! Oka leggyakrabban extenzióval (hátrahajlás) járó intenzív sportolás következménye. Okozhatja szakszerűtlen sportolás, trauma, tartós megterhelés, csont anyagcserezavar, ritkán veleszületett is lehet, pl., amikor a csigolyaív két csontmagból fejlődik ki.

78 MELLKAS (THORAX)= BORDÁK (COSTAE)+ SZEGCSONT (STERNUM) Mellkas (Thorax) feladata: 1. mellkasi szervek védelme 2. légző mozgások 3. vállöv felfüggesztése 4. vérképzés Csontösszeköttetések: 1. Porcos 2. Ízületes

79 MELLKAS-BORDÁK (COSTAE) XII pár borda van. Hosszú, lapos, hajlított, rugalmas csontok. Elöl a szegycsonthoz porcosan (sternumhoz-synchondrosis), hátul a hátcsigolyákhoz ízületekkel (diarthrosis) ízesülnek. I-VII borda: VALÓDI BORDA (costae varae) szegycsonthoz közvetlenül, külön porccal kapcsolódik (bordák 1/3-ad része porcos)- rugalmas kapcsolat-légzés! ELŐLNÉZET-ANTERIOR VIII-X borda: ÁLBORDA (costae spuriae) egymáshoz porccal, majd egyesülve a szegycsonthoz kapcsolódik

80 MELLKAS-BORDÁK (COSTAE) XI-XII borda: LENGŐBORDA, csak hátul a gerinchez ízesül, szegycsonthoz nem kapcsolódnak HÁTULNÉZET-POSTERIOR

81 MELLKAS-SZEGYCSONT (STERNUM) Páratlan, kard alakú, lapos csont. Három részből áll. MARKOLAT Kulcscsonti ízületi bemetszéseka vállöv és törzs közötti egyetlen ízületi kapcsolat TEST KARDNYÚLVÁNY

82 FELSŐ VÉGTAG-VÁLLÖV+SZABAD FELSŐ VÉGTAG CSONTOK Gömbízület Előre-hátrahajlítás Közelítés-távolítás Forgatás Körzés Csapó-forgó izület Hajlítás-feszítés Hanyintás-borintás Tojásízület Kézháti-és tenyéri hajlítás Körzés

83 VÁLLÖV= LAPOCKA(SCAPULA)+ KULCSCSONT (CLAVICULA) A vállöv feladata: 1. váll mozgatása 2. kar függesztése 3. vállízület mozgásának kiterjesztése Csontösszeköttetések: 1. Ízületes Szegycsont-kulcscsont közötti ízület-mellkashoz rögzít, mozgás (Sternoclavicularis ízület) Lapocka-kulcscsont közötti ízület-mozgás (Acromioclavicularis) Lapocka-felkarcsont-VÁLLÍZÜLET, karfüggesztés 2. Lapoka rögzítése a mellkashoz: IZOMZAT!!!

84 Kulcscsont és lapocka (vállcsúcs) közötti ízület Emelés-süllyesztés, körzés Előre- és hátrahúzás Kulcscsont és szegycsont közötti ízület Minimális mozgás, növeli a vállízület mozgásterjedelmét Lapocka (vállízületi vápa)- Felkarcsont közötti ízület VÁLLÍZÜLET-a testünk legmozgékonyabb ízülete Vállcsúcs (lapocka része) Vállcsúcs (lapocka része) Hollőcsőrnyúlvány (lapocka része) Szegycsont Lapocka ELŐLNÉZET-ANTERIOR HÁTULNÉZET-POSTERIOR A vállöv rögzítésében-mozgatásában a legfontosabb szerepet betöltő rendszer az IZOMZAT! A lapocka (scapula) számos, erős izom eredési-tapadási helye (rugalmasan rögzített!).

85 FELKARCSONT (HUMERUS) VÁLLÍZÜLET ANTERIOR Nagy gumó (tuberculum majus) Vállízületi vápa (cavitas glenoidalis) Vállízületi fej (caput humeri) Kis gumó (tuberculum minus) Delta izom tapadása (tuberositas deltoidea) Orsócsont feje (caput radii) Felkarcsonti pörge (trochlea humeri) Singcsont ízületi kampó könyökkampó (olecranon ulnae) POSTERIOR

86 VÁLLÍZÜLET (ARTICULATIO HUMERI) A szervezet legmozgékonyabb ízülete: vállízület (articulatio humeri) A VÁLLÍZÜLET LEHETSÉGES MOZGÁSAI KÖZELÍTÉS-TÁVOLÍTÁS (adductio-abductio) HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS (flexio-extensio) BEFELÉS-KIFELÉ FORGATÉS (medialis-lateralis rotatio) A vállízületet a váll-és a rotár köpeny izmok stabilizálják! (Lásd később-izomtan!)

87 KÖNYÖKÍZÜLET (DISTALIS ARTICUATIO) A szervezet legösszetettebb ízülete: könyök ízület, viszont mozgásai egyszerűek. Mozgását tekintve: csapó-forgó ízület Felkarcsont-Orsócsont közötti ízület Ízületi mozgás: hanyintás-borintás (supinatio-pronatio, forgó) Felkarcsont-Singcsont közötti ízület Ízületi mozgás: hajlítás-feszítés (flexio-extensio, csapó) Orsócsont-Singcsont közötti ízület Ízületi mozgás: hanyintás-borintás (supinatio-pronatio,forgó)

88 KÖNYÖKÍZÜLET (DISTALIS ARTICUATIO) HANYINTÁS (supinatio)-borintás (pronatio) HANYINTÁS (supinatio) Amikor az alkarcsontok egymással párhuzamosan vannak és a függőlegesen lelógó felső végtagon a tenyér előrenéz. BORINTÁS (pronatio) Amikor az alkarcsontok keresztezik egymást (csak az orsócsont mozog) és a függőlegesen lelógó felső végtagokon a kéz háti oldala néz előre. Hajlított könyök mellett, hanyintás esetén a tenyér fölfelé néz, az alkarcsontok párhuzamosak, borintás esetén a tenyér lefelé forgat, alkarcsontok keresztezik egy mást.

89 ALKAR(ANTEBRACHIUM)- SINGCSONT(ULNAE)+ORSÓCSONT(RADIUS) CSUKLÓÍZÜLET (ARTICULATIO RADIOCARPALIS) Lateralis Medialis Laterális Medialis Csuklóízület: Orsócsont+ első 3 Kéztőcsont (tojásízület) ANTERIOR Csuklóízület mozgásai: 1. Kézháti hajlítás-tenyéri hajlítás (dorsalflexiopalmarflexio) 2. Körzés (circumductio) Orsócsont POSTERIOR

90 CSUKLÓÍZÜLET-MOZGÁSOK Tenyér irányú hajlítás-kézhát irányú hajlítás (palmaris flexio-dorsalis extensio) Radialis Ulnaris Radiális (laterális) kitérésulnaris (medialis) kitérés (radialis deviatio-ulnaris deviatio) Szépségkírálynős integetés

91 KÉZFEJ (MANUS) A kézfej összetett csont és ízületi rendszer, amelyet szalagok, inak, fasciák és ínhüvelyek erősítenek, illetve mozgatnak. KÉZTŐCSONTOK (8db) (carpus) KÉZKÖZÉPCSONTOK (5 db) (metacarpus) UJJPERCCSONTOK (14 db) (ossa digitorium)

92 KÉZFEJ (MANUS) MOZGÁSOK Ujjak hajlítása-feszítése Ujjak távolítás-közelítése (flexio-extnsio) egymáshoz (abductio-adductio) Tenyér irányú hajlítás-kézhát irányú hajlítás (palmaris flexio-dorsalis extensio)

93 MEDENCE (PELVIS)- MEDENCECSONT+KERESZTCSONT A medence feladata: 1. súlyunk combra helyezése 2. emésztés & kiválasztás kimenet 3. nemi & húgyúti szervek védelme 4. magzat védelme, szülés Csontösszeköttetések: 1. Szalagos-medencecsont (Synosthosis-os coxae: 3 db) 2. Porcos-szeméremcsont (Synchodrosis-symphisis pubica) 3. Ízületes-keresztcsont és medencecsont-minimalis mozgás jellemzi, nagy erőátvitel!

94 Csípőtaraj (Crista Iliaca) Keresztcsont-csípőcsont közötti ízület Csípőcsont (Os Ilium) Szeméremcsont (Os Pubis) Ülőcsont (Os Ischii) Szeméremdomb (symphisis pubica) Ülőgumó (tuber ischiadicum) Csípőízületi vápa (acetabulum) Csípőízületi vápa (ACETABULUM): a 3 csípőcsont itt találkozik, a combcsont fejével alkotja a csípőzületet SYMPHYSIS PUBICA: synchondrosis azaz porcos összeköttetés- szülésnél tágul

95 MEDENCE A medencét összetett, erős szalagrendszer stabilizálja, illetve nyújt további védelmet a benne elhelyezkedő szerveknek. A MEDENCE funkcionális egységet alkot a CSÍPŐZÜLETTEL (articulatio coxae). ELŐLNÉZET- ANTERIOR HÁTULNÉZET- POSTERIOR

96 MEDENCE A MEDENCE funkcionális egységet alkot a CSÍPŐZÜLETTEL (articulatio coxae)! CSÍPŐÍZÜLET MOZGÁSAI HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS (flexio-extensio) KÖZELÍTÉS-TÁVOLÍTÁS (adductio-abductio) KÜLSŐ-BELSŐ FORGATÁS (rotatio externa, interna)

97 MEDENCE-FÉRFI ÉS NŐI MEDENCE KÜLÖNBSÉGEI A férfi medence Bemenete kártyaszív alakú,lefelé erősen szűkül, és magasabb, csontjai vastagabbak, durvábbak. A szeméremcsontok hegyesszöget zárnak be A női medence bemenete ovális-bemenete és kimenete közötti távolság kisebb, a medence ürege és kimenete kevéssé szűkül. A női medencénél a farkcsont elmozdulhat, nincs összecsontosodva a keresztcsonttal, ami további tágulási lehetőséget jelent. A szeméremcsontok ívet zárnak be egymással. A csontok finomak, lekerekítettek. Férfi medence Női medence

98 ALSÓ VÉGTAG CSONTJAI-MEDENCE Csípőficam: A csípőízület fejlődési rendellenessége. A csípőízületet alkotó csontok és ízfelszínek nem fejlődnek kellő mértékben, ezért a combcsont feje nem megfelelően illeszkedik az ízületi vápába, ki is csúszhat onnan. Megelőzés, kezelés: csecsemőkorban szűrés, tornáztatás, szükség esetén terpeszpelenka v. rögzítőkengyel (a lábak néhány hónapon keresztül történő tartós terpesztett állapotban tartásával a combcsont feje a megfelelő helyen rögzül, amíg a combcsont ízületi vápája teljesen ki nem fejlődik). MEDENCEÖV: 2 db medencecsont+ közéjük hátulról beékelődött keresztcsont Medencecsont

99 MEDENCE-FÉRFI ÉS NŐI MEDENCE KÜLÖNBSÉGEI Női szervek védelme érdekében-intim torna illetve medencefenék torna-medencefenék izmainak erősítése erősen javasolt javasolt!

100 ALSÓ VÉGTAG CSONTJAI-COMB ÉS LÁBSZÁR Dióízület Hajlítás-feszítés Közelítés-távolítás Forgatás körzés Csapó-forgó Hajlítás-feszítés Forgatás-önkéntelen ill. hajlított térd mellett Csapó (Csúszó) Lábháti-ill. talpi hajlítás

101 COMBCSONT(FEMUR) A combcsont, az ember leghosszabb csontja: cm, csöves csont ANTERIOR POSTERIOR Nagy tompor (trochanter major) Kis tompor (trochanter minor) Sípcsont (tibia) Szárkapocscsont (fibula) CSÍPŐÍZÜLET Térdkalács (patella) Nagy tompor (trochanter major) Kis tompor (trochanter minor) Sípcsont (tibia) Szárkapocscsont (fibula)

102 CSÍPŐÍZÜLET (ARTICULATIO COAXE) A MEDENCE funkcionális egységet alkot a CSÍPŐÍZÜLETTEL (articulatio coxae). Az ízület túlzott mozgásait erős szalagrendszer akadályozza. Az ízület alkotásában a csípőcsont mindhárom csontja és a combcsont feje alkotja. CSÍPŐÍZÜLET MOZGÁSAI HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS (flexio-extensio) KÖZELÍTÉS-TÁVOLÍTÁS (adductio-abductio) KÜLSŐ-BELSŐ FORGATÁS (rotatio externa, interna)

103 CSÍPŐÍZÜLET DEGENERÁCIÓJA A csípőízület kevésbé érzékeny sportsérülésekre. A hosszas túlerőltetés azonban az ízület elfajulásához (DEGENERÁCIÓ: porc-, majd csontpusztulás) vezet. DEGENERÁCIÓ TÜNETEI: mozgásra jelentkező, majd nyugalmi fájdalom mozgáskorlátozottság. DEGENERÁCIÓ MEGELŐZÉSE: bemelegítés! túlerőltetés kerülése fájdalom esetén: pihentetés, orvoshoz menni

104 TÉRDÍZÜLET (ARTICULATIO GENUS) A könyök mellett a legösszetettebb és a sportolóknál a legsérülékenyebb ízület. A combcsont és a sípcsont közötti kapcsolatként jön létre, a térdkalács is szerept jétszik az ízület kialakításában. A combcsont condylusai (ízületi fej) domborúak, amíg a sípcsont condylusai (íz vápa) laposak. megoldás: KÜLSŐ ÉS BELSŐ PORCSARLÓK (MEDIALIS és LATERALIS MENISCUSOK)! A meniscusok mobilisak, rugalmasan amortizálódnak (NAGY REGENERÁCIÓ)

105 TÉRDÍZÜLET-ELÜLSŐ KERESZTSZALAG SZAKADÁS TOVÁBBI STABILIZÁLÓ RENDSZEREK: belső keresztszalagok: elülső keresztszalag(finom mozgások) és hátulsó keresztszalag (stabilizál) külső oldalszalagok: lig. collaterale laterale és mediale (az abductiot gátolja)

106 A térdízület sport szempontjából a legsérülékenyebb ízület. OSTEOARTHRITIS (végállapot): a porc pusztul, a csont szabálytalanul túlnövekszik. MEGELŐZÉS: bemelegítés! túlerőltetés kerülése fájdalom esetén: pihentetés, orvos! Fájdalom térd FELETT quadriceps ín húzódás fájdalom egyik OLDALON arthritis (ízületi gyulladás) meniscus sérülés ligamentum collaterale rándulás (DISTORSIO) vagy szakadás (RUPTURA) TÉRD fájdalom: arthritis (ízületi gyulladás), bursitis (nyáktömlő gyulladás), patella porcpuhulás, sérülés TÉRDHAJLATBAN fáj (hátul): Baker cysta (letokolt folyadékgyülem) arthritis (ízületi gyulladás) Ha térd ALATT fáj Schlatter-Osgood betegség: gyerekekben, kamaszokban sok futástól, főként betonon

107 A TÉRDÍZÜLET MOZGÁSAI HAJLÍTÁS-FESZÍTÉS (felxio-extensio) BEFELÉ ÉS KIFELÉ FOGATÁS (Rotatio externa, interna) A hiperextensioval (túlfeszítéssel) szemben az oldal-és keresztszalagok gátolnak Akkor a legkifejezettebb, ha a térd 90 -ban hajlítva van

108 LÁBSZÁR (CRUS), BOKAÍZÜLET ANTERIOR POSTERIOR Sípcsont Sípcsont Sípcsont Bokaízületet tartó erős szalagrendszer: Legerősebb szalag-belső boka- Delta szalag (háromszög alakú) Külső bokaszalagok Elülső szárkapocs-ugrócsonti szalag Szárkapocs-Sarokcsonti szalag Hátulsó szárkapocs-ugrócsonti szalag Ugrócsont (Talus) Bokaízület (Felső ugróízület; Articulatio talocruralis)

109 A lábszár a lábfejhez a bokánál csatlakozik, amely két ízületből áll: 1. felső ugróízület (ARTICULATIO TALOCRURALIS) 2. alsó ugróízület -3 lábtőcsont között (ugró-sarok-sajka csontok) (ARTICULATIO TALOCALCANEONAVICULARIS) A BOKA MOZGÁSAI FELSŐ UGRÓÍZÜLETBEN FLEXIO-EXTENSIO szinonímája PLANTARIS-DORSALIS FLEXIO (talp-lábhát irányú hajlítás) ALSÓ UGRÓÍZÜLETBEN EVERZIÓ-INVERZIÓ (kifelé-befelé távolítás-csavarás és közelítéscsavarás) Sarokcsont

110

111 PES (lábfej) A lábfej kézfejhez hasonlóan - összetett csont és ízületi rendszer. Mindkettőt szalagok, inak, fasciák és ínhüvelyek erısítenek, illetve mozgatnak. CARPUS (kéztő) 4 proximalis csont sorban 4 distalis csont sorban METACARPUS 5 kézközépcsont/kéz I-V ujj OSSA DIGITORUM (phalanxes, ujjperc csontok) 2 csont = hüvelykujj (I ujj) 3 csont/ujj = II-V ujj PALMARIS (tenyéri) DORSALIS (lábháti) TARSUS (lábtőcsontok) 4 proximalis NEM sorban! 4 distalis csont sorban METATARSUS 5 lábközépcsont/láb I-V ujj OSSA DIGITORUM (phalanxes, ujjperc csontok) 2 csont = öregujj (I ujj) 3 csont/ujj = II-V ujj

112 PES (lábfej) A lábfejnek DINAMIKUS és STATIKUS feladata van. A dinamikus feladat teljesítése a boka ízületi mozgásain át érvényesül. A láb statikus funkcióját a lábszár és lábfej csont-, ízületi-, izom- és szalagrendszerén keresztül látja el. A lábfej 3 ponton támaszkodik a talajra. APONEUROSIS PLANTARIS Hosszanti boltozat (zöld vonal mentén) Haránt boltozat (sárga vonal mentén) A kézfej tenyéri részéhez hasonlóan a lábfej talpi részét is aponeurosis (plantáris fascia) védi.

113 IRODALMI HÁTTÉR Dr. Miltényi Márta Sportmozgások anatómiai alapjai I, II. Csoknya Mária Wilhelm Márta A sportmozgások biológiai alapjai I. Tudástár Az emebri test Dr. Osváth Péter Sportegészségügyi ismeretek

114 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!