1. A kormányzat szerepe az információs társadalom építésében Európai Uniós országok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A kormányzat szerepe az információs társadalom építésében Európai Uniós országok"

Átírás

1 1. A kormányzat szerepe az információs társadalom építésében Európai Uniós országok Németország A német szövetségi kormány infokommunikációs programja A német szövetségi kormány már Kohl kancellársága idején felismerte az információs társadalom kiépítésének, mint a nemzetközi versenyben maradás egyik legfontosabb tényezőjének a fontosságát. Ennek jegyében született meg 1996 februárjában az Info 2000 Németország útja az információs társadalom felé 1 elnevezésű akcióprogram. E program két fő pillére a telekommunikációs piac liberalizációja és az egységes jogi keretek megteremtése az IKT-termékek termelése, kínálata és használata terén. A program társadalmi megvitatásának platformja a szövetségi oktatási, kutatásés technológia fejlesztési minisztérium (BMBF) által 1996 októberében létrehozott honlap a Forum Info 2000 volt ben kezdetét vette a hírközlési piac liberalizációja, 1998-ban új multi-média szolgáltatások jelentek meg, új törvényi kereteket fogadtak el és a bonni székhelyű német hírközlési felügyelet (Regulierungsbehörde für Telekommunikation und Post) 500 új működési engedélyt adott ki különböző hírközlési szolgáltatóknak. Külön infokommunikációs minisztérium létrehozására nem kerül sor, hanem a szövetségi kabinet határozatai alapján a különböző programok az egyes tárcák irányítása alatt indulnak meg. Így a telemunka (Telearbeit) kezdeményezés a szövetségi gazdasági minisztérium (BMWi) és a munkaügyi és szociális minisztérium (BMA) kezelésében telekooperáció (Initiative Telekooperation) a szövetségi oktatási és kutatásfejlesztési minisztérium (BMBF) kezelésében iskolák a hálóra (Schulen ans Netz) szintén a szövetségi oktatási és kutatásfejlesztési minisztérium (BMBF) kezelésében 1 Info 2000 Deutschlands Weg in die Informationsgesellschaft 1

2 kompetencia /tanácsadó és információs/ központok a KKV-k elektronikus kereskedelmének támogatására (Komptenzzentren für KMU) a szövetségi gazdasági minisztérium (BMWi) kezelésében. E megkezdett programokat az új kormány is folytatta. Így az 1998-ban hatalomra kerülő SPD/Zöld kormány koalíciós szerződése is felvázolja egy korszerű, a 21. század kihívásainak megfelelő új kormányzati rendszer kialakításának útját Kitörés és megújulás Németország útja a 21. századba címmel. 2 A D21 3 rövidítéssel emlegetett kezdeményezés a szövetségi kormány és a gazdaság (elsősorban a Németországban tevékenykedő hardver és szoftver gyártó, illetve forgalmazó cégek) képviselőinek közös akciója, annak érdekében, hogy megteremtsék azokat a kereteket, amelyek segítségével az ipargazdaságból az információs társadalomba való transzformáció folyamata meggyorsítható. Maga a kezdeményezés is a gazdasági alanyok oldaláról, az IBM Deutschland, a Hewlett-Packard, a Daimler-Chrysler Sercvices, továbbá az információs technikai szakszövetség (a Fachverband Informationstechnik) indult meg. Ez nem véletlen, hiszen Németországban mintegy ember dolgozik az infokommunikációs szektorban, amelyben az elmúlt három évben több mint új állás keletkezett, és amely mára megelőzve az autógyártást már a gazdaság legfontosabb húzóágazatává vált. Az informatikai és kommunikációs-technológiai piac méretét tekintve az USA és Japán után világviszonylatban is a harmadik helyen áll re az Internethasználók száma Németországban 20 millióra emelkedetett (ezen belül 40%-uk nő), és az Internet-használat díja 60%-kal csökkent. A szóban forgó kezdeményezést irányító testületnek az elnöke Gerhard Schröder, a kancellár. Időközben a kezdeményezést támogató egyesület taglétszáma 95-re emelkedett. Az egyesület a munkáját hat munkacsoport keretében végzi 4, amelyek általános, az informatikai fejlődéssel összefüggő szabályozási, biztonságtechnikai kérdésektől kezdve az államnak az információs társadalomban betöltött szerepéig a problémák igen széles spektrumával foglalkoznak. A munkacsoportok tagjai a gazdaság, a politika, a közigazgatás képviselőiből tevődnek össze. Az egyes munkacsoportok konkrét projekteket dolgoznak ki (például a digitális aláírás jogszabályi kereteinek megteremtése; az elektronikus úton lebonyolítandó választás technikai, biztonsági, műszaki, jogi kereteinek kidolgozása), majd különböző úton (például egyetemek bevonásával) tesztelik az általuk kifejlesztett megoldásokat; végül javaslataikat a szövetségi belügyminisztérium államtitkára által vezetett munkacsoport a politikai folyamatokba, az állam által képviselt infokommunikációs koncepcióba kísérli meg beágyazni. A D 21 kezdeményezés elsősorban azáltal vált híressé, hogy ennek keretében indult meg az úgynevezett Greencard-szabályozás, amelynek Koalitionsvereinbarung vom 20. Oktober 1998, Kapitel IX, Nr. 11, Abs. 2. Deutschland 21 Aufbruch ins Informationszeitalter D 21 und BundOnline 2005 die Politik der Bundesregierung für die Informationsgesellschaft, Brigitte Zypres, a szövetségi belügyminisztérium informatikai kérdésekben illetékes államtitkárának március 21. beszéde a berlini Wirtschaftspolitischer Club számára. 2

3 keretében 2000 augusztusa óta külföldi informatikai szakemberek kaphatnak 5 bizonyos feltételek között munkavállalási lehetőséget Németországban. Becslések szerint Németországban a jelenlegi kínálaton túlmenően mintegy plusz 75000, más becslések szerint magasan képzett informatikai szakemberre lenne szükség, ennek érdekében az ágazat képviselői a szóban forgó kezdeményezés keretében ígéretet tettek arra, hogy 2003 végéig 60000, képzéssel egybekötött plusz munkahely finanszírozásáról gondoskodnak. Annak érdekében, hogy az iskolák és a szakképzési, illetve egyéb oktatási intézmények széleskörű személyi számítógépekkel való ellátását ösztönözni lehessen, a szövetségi kormány el akarja érni az Európai Uniónál, hogy az ilyenfajta szponzorálási tevékenység áfa mentessé válhasson. A kormányzati és közigazgatási rendszer korszerűsítésének igénye már a korábbi kormány idejében is megfogalmazódott, ekkoriban azonban a korszerűsítés elsősorban a létszámleépítésre, a karcsú államapparátus kialakítására korlátozódott. A szövetségi kabinet által 1999 decemberében elfogadott új program, Modern állam korszerű közigazgatás 6 az informatikai fejlődés előnyeire építve a hatékony, az állampolgárok igényeit jobban figyelembevevő államapparátus kiépítését tűzte célul. A program főbb célterületeit az 1. számú ábra szemlélteti. Ahhoz, hogy az informatikai fejlődés eredményei mind a kormányzati munkában, mind az állampolgárok és a kormány kapcsolatában hasznosíthatók legyenek, széleskörű képzési programokra van szükség. Ennek jegyében született meg 1999-ben az Innováció és munkahely a 21. század információs társadalmában 7 címmel egy, 3 milliárd márkával (mintegy 1,6 milliárd euróval) támogatott, 2005 végén kifutó program, amely négy fő stratégiai területre koncentrál: minél szélesebb körű hozzáférés biztosítása az új médiákhoz a szolgáltatók és a felhasználók bizalmának erősítése érdekében a megfelelő biztonsági feltételek törvényi eszközökkel történő garanciája a modern állam megteremtése a változások irányának közös (azaz az állam, a gazdaság és a civil szférával) együtt történő kialakítása szeptemberében Mindenki számára elérhető Internet 8 címmel egy tíz pontos újabb kormányprogramot fogadtak el, amelynek az első eredményei már megmutatkoznak Az eredeti tervek szerint külföldi informatikai szakember munkavállalását engedélyezi. Moderner Staat Moderne Verwaltung, december Innovationsprogram und Arbeitsplätze in der Informationsgesellschaft des 21. Jahrhunderts Internet für alle 2001 végére gyakorlatilag minden iskola rendelkezik Internet hozzáféréssel, 2000 végére új oktatási férő helyet teremtettek az informatikai képzés számára; a tervek szerint 3

4 A 10 stratégiai cél a következő: Általános célok 1. Általános hozzáférés az új médiákhoz 2. Esélyegyenlőség minden társadalmi csoport számára 3. Fogyasztó védelem 4. Oktatás, képzés A korszerű IT-eszközök minél gyorsabb ütemű elterjesztése a gazdaság és a társadalom minden területén. Biztosítani, hogy minden társadalmi csoport azonos mértékben ré-szesülhessen az informatikai szektor fejlődése nyújtotta lehetőségekből. A fogyasztók védelmének bizto-sítása, fiatalok érdekvédelmének garanciája, érzékeny információk védelme. Oktatás és szakképzés korszerűsítése, az informatikai tudás megalapozása. Felelősség az informatikában. Tanárok informatikai képzése. Konkrét célkitűzések 2005-ig el kell érni, hogy az Internet-előfizetők lakosságon belüli aránya 2005-ig 40%-ra emelkedjen. meg kell növelni azon KKV-k arányát, akik az elektronikus hálózatokat nagy-mértékben igénybe veszik. Internetet használó nők arányának növelése (cél 50%) a vállalkozó nők arányának emelése (cél 40%) az információáramlás, a kommunikáció és a médiák működését meghatározó jogi kere-tek fenntartása a szövetségi, illetve a tartományi szintű kompetenciák lehatárolása 2001 végéig minden oktatási intézmény ellátása megfelelő multimédia berendezésekkel, számítógépekkel és Internet-hozzáféréssel. oktatási szoftverek terén vezető szerep kialakítása nem-zetközi viszonylatban 2005-ig hálózati távoktatási rendszerek kiépítése az egyetemeken 2003-ra ez re emelkedik. 60%-a nyilvános könyvtáraknak rendelkezik Internet hozzáféréssel, illetve média sarokkal vagy Internet Café -val október vége óta a munkanélküliek a munkaügyi központokban hozzájuthatnak egy úgynevezett Internet igazolólaphoz, amelynek segítségével javíthatják újbóli munkába állásuk esélyeit. A Bundesanstalt für Arbeit 181 helyi hivatalait ellátták elektronikus munkahelykereső programokkal. A Greencard kezdeményezés külföldi informatikai szakemberek németországi elhelyezkedését teszi lehetővé, ezzel enyhítve a belföldi szakemberhiányt. 4

5 Általános célok 5. Kutatás és fejlesztés 6. Nemzetközi versenyképesség megtartása érdekében technológiai és infrastrukturális fejlesztés támogatása az IT szektorban 7.Munkaszervezés, innovatív munkahely, vállalat 8. Ökológia és fenntarthatóság 9. Modern állam ekormányzat megteremtése révén A magas szintű alapkutatások terén az IT-berendezések elterjedt alkalmazása. Nemzetközi versenypozíció javítása. A meglevő IT-infrastruktúra továbbfejlesztése, a nemzetközileg is vezető telekommunikációs élvonal megőrzése. IT alkalmazása a munkahelyeken, szakemberek innovatív képességének fejlesztése. Az új technológiák maximális alkalmazása az ökológiai problémák, feladatok megoldása terén. A Riói konferencia ajánlásainak megvalósítása. A közszféra minden területén az IT eszközeinek széles körű alkal-mazása, a hatékony közigazgatás technikai feltéte- Konkrét célkitűzések 2005-ig az egész életen át tartó tanulás célkitűzésének megvalósítása a német kutatási hálózat (Deutsches Forschungsnetwork) fejlesztése, nagy teljesítményű adatátviteli rendszerré való átalakítása 2005-ig. kizárólag optikai hálózatok elterjesztése ig háztartások üvegszáloptikával való ellátása 2010-ig mobil, széles sávú kommunikációs rendszerek kialakítása, multimédia-szolgáltatások elérhetősége minden település számára kábel nélküli Internethozzáférés biztosítása 2002-től. munkahelyi IT-képzési programok, új IT munkahely teremtése 2002 végéig. szakképzett IT munkaerő létszámának növelése, nők arányának emelése a szakképzés, az IT képzés terén. A telemunkahelyek számának megduplázása 2002 végéig (800 ezerről 1,6 millióra). a multimédia cégek számának megduplázása (mintegy 3 millióra ig). korszerű állami IT stratégia kidolgozása elektronikus közbeszerzés megteremtése 5

6 Általános célok Konkrét célkitűzések 2005-ig leinek kialakítása. A polgárok naprakész, transzparens információval való ellátása, a gazdaság, a civil lakosság és az állam közötti kommunikáció leegyszerűsítése. elektronikus adóbevallások feltételeinek kialakítása 2000 végéig. 10. Európai és nemzetközi együttműködés Európai és nemzetközi együttműködések támogatása, új akadályok kialakulásának megaka-dályozása közepére megteremtődtek az elektronikus kereskedelem, az e-commerce széleskörű alkalmazásának törvényi előfeltételei. 10 A fent vázolt tíz pontos program egyik fontos eleme, hogy a szövetségi kormány kötelezettséget vállalt az elektronikus kormányzat 2005-ig történő teljes körű kiépítésére. Ennek részletes megvalósítási ütemtervét, egovernment-initiative BundOnline 2005 címmel november 14.-én fogadta el a szövetségi kabinet 11. Kiegészítésül még meg kell említeni, hogy föderális rendszerű ország lévén, nemcsak szövetségi, hanem tartományi szinten is megindultak különböző szintű, koncepciójú infokommunikációs programok, illetőleg megfogalmazódtak tartományi stratégiák 12. Így például a Baden-Württemberg 13 tartományi média program, amely virtuális iskola, Fiatalok a hálón, telemunka, multimédia projekt stb. Bajorországban ben indultak meg különböző, az információs társadalom megteremtéséhez kapcsolódó programok mint a Bajor Háló (BAYNET) kialakítása, vagy BAYERN-INFO elnevezés alatt egy bajor közlekedésszervezési projekt (Bayernweites Verkehrsmanagement), bajor innovációs háló (Bayerisches Innovationsnetz), KKV-k tájékoztatását, informálását szolgáló háló (Mittelstands-Info) stb. Brandenburg tartomány 15 az egyike volt annak a 22 régiónak, amelyet az Európai Unió azzal a céllal választott ki, hogy kísérletet tegyen az információs társadalom regionális szintű programjainak kialakítására. (Brandenburg s Informations Strategy 2006 BIS 2006). 10 A Digitális Aláírásról szóló törvény elfogadása, az elektronikus kereskedelemről szóló törvény elfogadása. 11 A kormányportál kialakításával, illetve az elektronikus kormányzat megvalósításával kapcsolatos információk, dokumentumok a honlapról tölthetők le. 12 Az említett példákon kívül az alábbi Internet-címen tölthetők le a különböző tartományi programok, stratégiák:

7 Az elektronikus kormányzat megvalósításának programja Németországban A szeptember 18-án útjára bocsátott kezdeményezés, egovernment- Initiative BundOnline 2005 projekt keretében a szövetségi kormány mintegy 376 államigazgatási szolgáltatást kíván a lakosság, illetve a gazdaság képviselői számára 2005-ig on-line elérhetővé tenni. A projekt keretében az állam arra törekszik, a közigazgatási szervezetek feladatait a magánszolgáltatókra jellemző módon lássa el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közigazgatási szolgáltatások fogalmát újra kell definiálni, és minőségileg magasabb színvonalú, fogyasztóbarát szolgáltatásokat kell a civil lakosság, a tudományos, illetve a gazdálkodó szféra számára elérhetővé tenni. A BundOnline 2005 projekt fontos mérföldkőnek számít mind az információs társadalom megteremtése terén, mind pedig a német közigazgatási rendszer modernizálása szempontjából. Az egyes elektronikus kormányzati szolgáltatások bevezetésére a különböző tárcáknak saját maguknak kell modelleket kidolgozniuk. Ilyen értelemben decentralizált szervezés, illetve irányítás jellemző. Jelenleg a BundOnline 2005 projekt keretében a különböző tárcák, illetve szövetségi szintű hivatalok innovatív modellek (Best-Practice-Beispiel) kidolgozásán fáradoznak. Ebből működő modell a szövetségi belügyminisztérium (BMI), a szövetségi gazdasági minisztérium (BMWI), a szövetségi munkaügyi hivatal (BMA), a szövetségi statisztikai hivatal, a szövetségi pénzügyminisztérium(bmf) keretei között található. De számos újabb modell van kidolgozás alatt. Noha Németországban az informatikai fejlesztés, illetve az ekormányzat kialakítása az egyes tárcák, illetve tartományi szervek feladata, a koordinálás jobb biztosítása, az egyes tárcákon túlnyúló feladatok maradéktalan ellátása érdekében a Szövetségi Belügyminisztérium (Bundesministeriums des Innens, BMI) keretében létrehoztak egy erre a témára szakosított munkacsoportot Projektgruppe BundOnline 2005 elnevezéssel. (A bizottság beilleszkedését a minisztérium szervezeti struktúrájába a 2. ábra mutatja.) A német ekormányzat megvalósításának ütemtervét a Szövetségi Belügyminisztérium novemberében terjesztette a kabinet elé. Ez az ütemterv teljes részletességében tartalmazza, hogy mely szolgáltatások, milyen sorrendben lesznek majd on-line elérhetők. A megvalósítási ütemterv 16 kitér a finanszírozásra, a technikai feltételek megvalósítására is. A BMI-nek évente kell jelentést tennie a szövetségi kabinet számára a végrehajtás előrehaladásáról, és ennek alapján szükség szerint aktualizálják a tervet. A tervezett szolgáltatástípusokat a 3. ábrán lehet áttekinteni. 16 Umsetzungsplan der egovernment Initiatve BundOnline

8 Jogi keretek megteremtése augusztus 1.-én vált hatályossá az Információs és kommunikációs szolgáltatásokra 17, továbbá a Médiaszolgáltatásokra 18 vonatkozó törvény. Ezzel az információs társadalom jogi keretei megteremtődtek. A törvény jelentősége, hogy egyértelmű játékszabályokat fektet le a szolgáltatók felelőssége, az adatvédelem 19, az elektronikus kereskedelem, továbbá az elektronikus közigazgatás terén alkalmazandó digitális aláírás, továbbá a fiatalkorúak védelme terén. A német Bundestag az IuKDG törvény elfogadásakor arra kötelezte a kormányt, hogy két évvel a hatályba lépést követően átfogó elemzést végeztessen el, amely kitér a törvény gyakorlati alkalmazása terén felmerülő problémákra, az adatvédelem betartásával kapcsolatos tapasztalatokra, és a további technikai fejlődés következtében szükségessé váló módosításokra. 20 A szövetségi kormány és az egyes tartományok a köztük levő kompetencia-felosztásnak megfelelően egy szövetségi szintű törvényt, továbbá egy tartományok (Länderek) közötti szerződést fogadtak el. Az IuKDG egy szövetségi szintű törvény, amely tartalmaz egy, a teleszolgáltatások szabályozására vonatkozó paragrafust szabályozva a kínálatot, a teleszolgáltatások igénybevételének feltételeit, biztosítja a szabad hozzáférés lehetőségét, rögzíti a forgalmazó felelősségét és kötelességeit 21, előírja a forgalmazó megkülönböztetését. A teleszolgáltatásokkal kapcsolatos adatvédelmi paragrafus 22 az EU adatvédelmi irányelveivel 23 azonos feltételeket szab a magánszemélyekkel kapcsolatos adatok feldolgozására, továbbhasznosítására vonatkozóan. A digitális aláírás 24 szabályozására Informations- und Kommunikationsdienste Gesetz, (IuKDG) 18 Mediendienste-Staatsvertrag (MDStV) 19 Az adatvédelem megvalósulásának ellenőrzése tartományi kompetencia. Az európai irányelveket a 95/46/EG Európa Parlamenti irányelvek rögzítik. 20 Lásd Bericht der Bundesregierung über die Erfahrungen und Entwicklungen bei den neuen Informations- und Kommunikationsdiensten im Zusammenhang mit der Umsetzung des Informations- und Kommunikationsdientse-Gesetzes, Tehát teljes felelősséget a saját tartalomért, korlátozott felelősséget idegen tartalomért, nincs felelősség, amennyiben csak a hálózathoz való hozzáférés biztosítása a szolgáltatás, jogsértés esetén felfüggesztés. 22 A szövetségi kormány Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik (BSI) elnevezéssel létrehozott egy olyan intézményt, amelynek a feladata a gyártók, a forgalmazók és a felhasználók számára a különböző kommunikációs csatornák segítségével elterjesztett információk, adatok felhasználásával kapcsolatos visszaélési lehetőségekre, kockázatokra stb. felhívni a figyelmet. 23 COM (97) Digitális aláírás alkalmazására az alábbi területeken nyílik majd lehetőség: társadalombiztosítás, egészségügy, adóügyek, könyvelés, közbeszerzési eljárások, szoftverforgalmazás, állampolgárok és vállalatok, illetve közigazgatási hatóságok kapcsolatában, online-banking, online-szolgáltatások. 25 Megfelelő biztonsági infrastruktúra megteremtése terén is a tiszta versenyszabályok érvényesülnek: tavaly év eleje óta működik az első magán aláírás-igazoló hely, amely Németország szerte 800 fiókkal működik, amelyek jogosultak a digitális aláíráshoz szükséges 8

9 vonatkozó paragrafus az aláírás-biztonság vonatkozásában határozza meg a jogi kereteket. A digitális aláírás elterjesztése érdekében a BMWi elnevezéssel egy városok közötti pályázatot írt ki, 60 millió márka támogatással: a nagy visszhangot kiváltó projekt célja a törvény paragrafusainak megfelelően alkalmazott digitális aláírás működtetésének tesztelése. A fiatalkorúak védelmére vonatkozó 26 paragrafus a káros médiatermékek terjesztésére vonatkozó technikai előírásokat, illetve az önellenőrzés szabályait rögzíti. A törvény a különböző szolgáltatások vonatkozásában előírja az ár megadásának kötelezettségét, a szellemi tulajdonjog védelmét összhangban az EU irányelveivel 27. A szóban forgó törvény nem teszi lehető, hogy egyes, zárt felhasználói csoportok kikerülhessenek a hatálya alól. A törvény hatálybalépését megelőzően, illetve azt követően a szövetségi kormány a tapasztalatokat széleskörű társadalmi vita alá vetette, amelynek keretében az ipar képviselői, az egyéb gazdasági alanyok, a különböző szakszövetségek, illetve érdekképviseletek, továbbá a kutatás és a közigazgatás képviselői nyilváníthattak véleményt. Az ún. Forum Kommunikations- und Informationsdienste mellett különböző munkacsoportok keretében, illetve egyedi vállalatokkal, állami intézményekkel is megvitatták a törvénnyel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat. Ezeknek a főbb megállapításait, továbbá az aktuális felvetéseket a törvényről tájékoztató külön web-oldalon 28 teszik közzé. Az ekormányzat megteremtése és működtetése érdekében a megfelelő jogszabályi háttérről is gondoskodni kell. E területen a legfontosabb lépés a digitális aláírásról szóló törvény májusban történt elfogadása 29, valamint az adatvédelmi, a közbeszerzési, egyéb közigazgatási eljárási előírások módosítása, az új követelményekhez való igazítása. kódok, kulcsok kiadása, illetve a technikai feltételek biztosítására (chip-kártya kiadása). Ezeknek az igazoló, auditáló helyeknek a működési engedélyét a telekommunikációs és a posta tevékenységét felügyelő versenyhivatal adja ki. 26 Összhangban az Európa Tanács 98/560/EG javaslataival, illetve az Internet segítségével terjesztett káros tartalmak elleni EU Bizottsági akcióprogramban foglaltakkal. 27 Lásd COM (97) Signaturgesetz (SigG), 21.Mai

10 Informatikai fejlesztési igény, koordinációs feladatok A tervezett elektronikus kormányzat kialakítása jelentős fejlesztéseket igényel. Ez a fejlesztés mind infrastrukturális fejlesztés, mind humánfejlesztés formájában jelentkezik. A szövetségi közigazgatás 2001-ben 775 millió eurót fordított IT-fejlesztésre, amelynek több mint ¾-e hardver-, szoftverbeszerzésekre, illetve képzésre jutott között a BundOnline 2005 projekt tervezett költségvetése 1,65 milliárd euró. Ennek majdnem felét (48%-a) a különböző kormányszolgáltatások elérhetőségével kapcsolatos szoftverfejlesztések teszik ki. A hardver infrastruktúra kialakítása részben centralizáltan, részben decentralizáltan történik, és a kétféle típusú fejlesztés az összes költség mintegy 11%-át jelenti. A központi szerver (Call center/helpdesk) kialakítása az összes tervezett költség 1%-ára rúg. Annak érdekében, hogy a bevezetendő rendszer működőképes legyen, bizonyos fajta standard megoldások érvényesítésére van szükség. E nélkül a különböző szolgáltatások, illetve intézmények közötti inter-operabilitás nem lenne biztosítható. Ezek szabványok nem statikusak, időben, a fejlődés függvényében módosulhatnak. Ezek a szabványelőírások nemcsak a hardverfejlesztésekre vonatkoznak, hanem például az aláírás-fajták elfogadhatóságára, az , illetve a dokumentumcserékkel kapcsolatos szabványigazolásokra, fizetési módozatokra is. E téren számtalan új szabály, előírás, rendelet van születőben. A szövetségi közigazgatás terén az informatikai fejlesztések alapvetően decentralizáltan történnek. A különböző szolgáltatások kifejlesztése, alkalmazása, a számítóközpontok működtetése az egyes intézmények saját hatáskörébe tartozik. Az egyes tárcák IT-stratégiáit, a megvalósítás keretfeltételeit az adott minisztériumok informatikai részlegei, főosztályai dolgozzák ki, amelyek egyben a nekik alárendelt hatóságok felügyeletét is ellátják. Ezzel együtt létezik néhány tárcaközi szervezet, amely átfogó koordinációs feladatokat lát el. Ilyen a Koordinierungs- und Beratungstelle der Bundesregierung für Informationstechnik in der Bundesverwaltung, KBSt, azaz a közigazgatás informatikai feladatainak koordinálásával és az ezzel kapcsolatos tanácsadással foglalkozó szervezet, amelynek feladata az egyes kormányzati szerveknél működő IT-infrastruktúrák egységesítésének elősegítése. Ennek intézményi előfeltételeit hivatott biztosítani az Interministerielle Koordinationsausschuss (IMKA), azaz egy tárcaközi egyeztető, koordináló bizottság, amely a KBSt által formálisan elfogadott javaslatok alapján dolgozza ki ajánlásait az egyes tárcák számára. A korszerű IT-infrastruktúrák alkalmazásának biztonsági kérdéseit a Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik, BSI hivatott megoldani. Az 1991-ben létrehozott BSI olyan szövetségi szintű főhatóság, amely a Szövetségi Belügyminisztériumnak van alárendelve. Az Európában egyébként működő hatóságokkal összevetve egyedi 10

11 szervezetnek számít, hiszen önálló hatóságként az információs technikai biztonság minden aspektusával együttesen foglalkozik. Fő feladata az informatika fejlődésével párhuzamosan jelentkező újabb és újabb biztonsági, biztonságtechnikai problémák megoldása. Irányítja a BMI keretében működő IT-Biztonsági Munkabizottságot, nemzetközileg elismert kritériumok alapján akkreditálja a biztonsági rendszerek minőségét. Ezt az intézményt még megerősíti egy, a szövetségi belügyminiszter által 2000 februárjában létrehozott szakértői munkacsoport, Task Force Sicheres Internet, amely a szövetségi belügyminisztérium (BMI), a szövetségi gazdasági és technológiafejlesztési minisztérium (BMWi), az igazságügyi minisztérium (BMJ), a fent említett BSI, valamint a szövetségi bűnügyi hivatal (Bundeskriminalamt, BKA) munkatársaiból áll. A szakértői csoport tevékenysége jelenleg két fő irányba mutat: a) az Internet szolgáltatások védelme, az Internet-kalózok támadásainak kivédése; b) számítógépvírusokkal szembeni védelem. (Az elképzelt német ekormányzat ITvázát lásd a 4. ábrában.) A német kormányzati gerincháló mint a kormányzati szervek elektronikus együttműködésének alapeleme Az évi német újraegyesítést követően a német Bundestag, valamint a szövetségi kormány fontosabb intézményei Berlinbe, az új fővárosba települtek át. Ugyanakkor számos kormányzati funkció továbbra is a hajdani NSZK fővárosában, Bonnban maradt. Ahhoz, hogy a munkamegosztás zökkenőmentességét biztosítani lehessen, a Berlin-Bonn kormányzati gerincháló (Informationsverbund Berlin-Bonn /IVBB/) kiépítése fontos stratégiai feladattá vált. Az információ- és adatátvitel megbízhatósága jelentős technikai fejlesztéseket igényelt, így ennek következtében az IVBB egyben a német közigazgatás korszerűsítésének is kulcsprojektjévé vált januárjában megindult a szélessávú kormányzati gerincháló működése. A kormányzati gerinchálót (IVBB) a Bundesrat, a Bundestag, a szövetségi kancellária hivatal, a szövetségi minisztériumok, az Szövetségi Számvevőszék, valamint az alárendelt (alsóbb) hatóságok használhatják. A széles sávú IVBB-hálózat üzembe helyezése révén lehetőség nyílik a hatóságok mind szélesebb körének az egységes hálózatba való integrálásába, számukra a szövetségi, a tartományi, illetve az Európai Uniós információk, illetve különböző szolgáltatások rendelkezésre bocsátására. A nagysebességű digitális adatátviteli rendszer kiépítésével párhuzamosan a felkínált szolgáltatások köre egyre bővül, lehetőség nyílik inter-regionális kormányprojektek lebonyolítására. Ezzel egyidejűleg a BBN-t, a régi kormányhálót megszűntették. A megfelelő biztonsági és technikai feltételek lehetővé tették, hogy egyik oldalon egymástól független hálózati körök alakuljanak ki, de ugyanakkor ezek fizikailag összekapcsolhatók legyenek egymással. A különböző szövetségi tartományokban működő közigazgatási hálózatok (TESTA) segítségével a 11

12 kommunális, illetve tartományi szintű közigazgatási szolgáltatások, közérdekű információk érhetők el. Ugyanakkor erről a hálóról az Európai Unió, illetve a tagországok hálózatai is elérhetők. A kormányzati gerincháló felhasználói pedig szintén elérheti a TESTA-t 30. (A különböző hálózati körök összekapcsolódását lásd az 5. ábrában.) 30 TESTA Deutschland, Plattform für die öffentliche Verwaltung im Projekt TESTA Europa; TESTA = Trans-European Services for Telematics between Administrations 12

13 1. ábra Korszerű állam korszerű közigazgatás A német modell Négy alapelv Új kompetencia (felelősség) megosztás Fokozott polgárorientáltság Egységes korszerűsítés szövetségi, tartományi és kommunális szinten Hatékony közigazgatási rendszer Négy reformterület Hatékonyabb törvénykezési keretek Az állam mint partner Hatékony, költségtakarékos és transzparens közigazgatás Motivált köztisztviselők A szövetségi kormány 15 stratégiai projektje 13

14 2. ábra A Szövetségi Belügyminisztérium szervezeti struktúrája Belügyminiszter Parlamenti államtitkár Államtitkár Alkotmányjog Rendőrség Belbiztonság Határőrség Bevándorlásügy Parlamenti államtitkár Államtitkár Adatvédelmi biztos Munkabizottság : Modern állam, modern közigazgatás (Stabstelle Moderner Staat, moderne Verwaltung ) Központi irányítás Belpolitikai alapkérdések Közszolgálat Közigazgatás szervezése Kommunális szint Polgári védelem Sport Közigazgatási Akadémia Pártok vagyonát ellenőrző független titkárság Bevándorlási megbízott BundonLine 2005 Munkacsoport (a német szövetségi szintű e-kormányzat megteremtésével megbízott munkacsoport) KEK-országok e- kormányzatának támogatására megalakított munkacsoport (Projektgruppe Verwaltungshilfe MOEL) - a BundOnLine projekt megvalósítási programjának kidolgozása - a tervezett egyeztetése a tárcákkal - az e-kormányzat pénzügyi tervének megvalósítása - tanácsadás a szövetségi minisztériumoknak, illetve az egyéb hatóságoknak, 14 valamint a tartományi szerveknek az e-kormányzat megvalósításában - nemzetközi kapcsolatok ápolása - a KEK-országok számára támogatási programok kidolgozása - a megvalósított támogatási projektek hatékonyságának elemzése

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

-Tájékoztató pályázati lehetőségekről Vállalkozók részére 2009. szeptember 11.

-Tájékoztató pályázati lehetőségekről Vállalkozók részére 2009. szeptember 11. -Tájékoztató pályázati lehetőségekről Vállalkozók részére 2009. szeptember 11. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

Lépések a magyar adat-ökoszisztéma megteremtése felé. GISopen, 2015. március 25.

Lépések a magyar adat-ökoszisztéma megteremtése felé. GISopen, 2015. március 25. Lépések a magyar adat-ökoszisztéma megteremtése felé GISopen, 2015. március 25. Az adatok jelentősége percenként 1,7 millió gigabájt (1,7 x 10 15 bájt) adat keletkezik a világon az adatipar évente 40%-kal

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI MINSÉGFEJLESZTÉSI SZABÁLYZAT PROGRAM A MINSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 8. MELLÉKLETE I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám:

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában www.kutatas.hu Dr. Vadász István pályázati főigazgató-helyettes Jogszabályi

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2006 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1.

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1. KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1. Mi a kockázati tőke (alap, alapkezelő, befektetés) Jeremie pályázati program A program célja és célcsoportja Innovatív, start up növekedési pályára állítható KKV-k Tőkehiány működő

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

SZÉCHENYI 2020 PÁLYÁZATI MENTETREND 2015

SZÉCHENYI 2020 PÁLYÁZATI MENTETREND 2015 SZÉCHENYI 2020 PÁLYÁZATI MENTETREND 2015 FEJLESZTÉS POLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZERE EU EU 202 stratégia 11 tematikus cél >> 7zászlóshajó stratégia EU KOH. POL Kohéziós politika rendeletei (2014-2020) Szabályok

Részletesebben

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER M M www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER BEMUTATKOZUNK A Magyar Metál Fémipari Klaszter (MMF Klaszter) a magyarországi fémipar szereplőit kívánja közös érdekek mentén versenyelőnyökhöz juttatni,

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24.

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24. digitális digitális gazdaság társadalom digitális tartalom 2014. március 24. Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON A GDP mintegy 12%-át adja A távközlési

Részletesebben

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között. 2014.december 13.

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között. 2014.december 13. Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között 2014.december 13. 7 korábbi uniós program MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK Növekvő szükséglet a magasan képzett munkaerőt igénylő munkalehetőségek

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Szélessávtól a tudományig: stratégiai kiútkeresések anatómiája

Szélessávtól a tudományig: stratégiai kiútkeresések anatómiája Szélessávtól a tudományig: stratégiai kiútkeresések anatómiája Z.Karvalics László Szegedi Tudományegyetem 47. Közgazdász-vándorgyűlés Zalakaros, 2009 szeptember 25. Ireland - Smart Economy 1) Building

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell e-savaria: elektronikus önkormányzat Szombathelyen és kistérségében Pilot-rendszer bemutató Keringer Zsolt projektvezető Szombathely Megyei

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda létrejötte a Szabó és Társai Ügyvédi Irodára vezethető vissza, amelyet Szabó Tamás

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Kistérségi. Információs Rendszer Fejlesztési Irányok. Honfi Vid KE ÁTK egyetemi tanársegéd Balaton-Park 2000. Kht ügyvezető

Kistérségi. Információs Rendszer Fejlesztési Irányok. Honfi Vid KE ÁTK egyetemi tanársegéd Balaton-Park 2000. Kht ügyvezető Kistérségi Információs Rendszer Fejlesztési Irányok Honfi Vid KE ÁTK egyetemi tanársegéd Balaton-Park 2000. Kht ügyvezető Balaton-Park 2000. Kht. A Környezetvédelmi Szolgáltató Közhasznú Társaságot, 8

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (Pre-commercial Procurement, PcP)

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (Pre-commercial Procurement, PcP) A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (Pre-commercial Procurement, PcP) Hlács András referens 2013. május 8. Innováció a közbeszerzésben EU2020 Az európai gazdaságnak 2020-ra intelligenssé, fenntarthatóvá,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 A szervezeti innováció alapjai EPCOS Kft. SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 Világpiaci szinten vezető elektronikai vállalat Alapítás éve, székhelye: 1935. Tokió Tokyo Denki Kagaku TDK Létszám:

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább. 2013.10.03. Bancsics Ferenc Projekt koordinátor

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább. 2013.10.03. Bancsics Ferenc Projekt koordinátor NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább 2013.10.03. Bancsics Ferenc koordinátor http://www.hte.hu/web/infokom2012/program#kormányzatiinfokommunikáció 2 Az indulás 2011. július: Az Állam

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába IP/08/1422 Brüsszel, 2008. szeptember 29. A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába Európa vezető szerepet tölthetne be az internet következő

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS Dr. Varga Ágnes Nemzetközi és Oktatási Főosztály főosztályvezető-helyettes 2013. május 8. Fenntartható közbeszerzések az Európai Unióban - Célkitűzések Európa 2020 stratégia Intelligens,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Győr, 2013.12.05. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Győr, 2013.12.05. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése TÁMOP- 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 Az üzleti szolgáltató szektorban rejlő regionális lehetőségek Suhajda Attila 2011.06.21. Sopron,

Részletesebben