1. A kormányzat szerepe az információs társadalom építésében Európai Uniós országok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A kormányzat szerepe az információs társadalom építésében Európai Uniós országok"

Átírás

1 1. A kormányzat szerepe az információs társadalom építésében Európai Uniós országok Németország A német szövetségi kormány infokommunikációs programja A német szövetségi kormány már Kohl kancellársága idején felismerte az információs társadalom kiépítésének, mint a nemzetközi versenyben maradás egyik legfontosabb tényezőjének a fontosságát. Ennek jegyében született meg 1996 februárjában az Info 2000 Németország útja az információs társadalom felé 1 elnevezésű akcióprogram. E program két fő pillére a telekommunikációs piac liberalizációja és az egységes jogi keretek megteremtése az IKT-termékek termelése, kínálata és használata terén. A program társadalmi megvitatásának platformja a szövetségi oktatási, kutatásés technológia fejlesztési minisztérium (BMBF) által 1996 októberében létrehozott honlap a Forum Info 2000 volt ben kezdetét vette a hírközlési piac liberalizációja, 1998-ban új multi-média szolgáltatások jelentek meg, új törvényi kereteket fogadtak el és a bonni székhelyű német hírközlési felügyelet (Regulierungsbehörde für Telekommunikation und Post) 500 új működési engedélyt adott ki különböző hírközlési szolgáltatóknak. Külön infokommunikációs minisztérium létrehozására nem kerül sor, hanem a szövetségi kabinet határozatai alapján a különböző programok az egyes tárcák irányítása alatt indulnak meg. Így a telemunka (Telearbeit) kezdeményezés a szövetségi gazdasági minisztérium (BMWi) és a munkaügyi és szociális minisztérium (BMA) kezelésében telekooperáció (Initiative Telekooperation) a szövetségi oktatási és kutatásfejlesztési minisztérium (BMBF) kezelésében iskolák a hálóra (Schulen ans Netz) szintén a szövetségi oktatási és kutatásfejlesztési minisztérium (BMBF) kezelésében 1 Info 2000 Deutschlands Weg in die Informationsgesellschaft 1

2 kompetencia /tanácsadó és információs/ központok a KKV-k elektronikus kereskedelmének támogatására (Komptenzzentren für KMU) a szövetségi gazdasági minisztérium (BMWi) kezelésében. E megkezdett programokat az új kormány is folytatta. Így az 1998-ban hatalomra kerülő SPD/Zöld kormány koalíciós szerződése is felvázolja egy korszerű, a 21. század kihívásainak megfelelő új kormányzati rendszer kialakításának útját Kitörés és megújulás Németország útja a 21. századba címmel. 2 A D21 3 rövidítéssel emlegetett kezdeményezés a szövetségi kormány és a gazdaság (elsősorban a Németországban tevékenykedő hardver és szoftver gyártó, illetve forgalmazó cégek) képviselőinek közös akciója, annak érdekében, hogy megteremtsék azokat a kereteket, amelyek segítségével az ipargazdaságból az információs társadalomba való transzformáció folyamata meggyorsítható. Maga a kezdeményezés is a gazdasági alanyok oldaláról, az IBM Deutschland, a Hewlett-Packard, a Daimler-Chrysler Sercvices, továbbá az információs technikai szakszövetség (a Fachverband Informationstechnik) indult meg. Ez nem véletlen, hiszen Németországban mintegy ember dolgozik az infokommunikációs szektorban, amelyben az elmúlt három évben több mint új állás keletkezett, és amely mára megelőzve az autógyártást már a gazdaság legfontosabb húzóágazatává vált. Az informatikai és kommunikációs-technológiai piac méretét tekintve az USA és Japán után világviszonylatban is a harmadik helyen áll re az Internethasználók száma Németországban 20 millióra emelkedetett (ezen belül 40%-uk nő), és az Internet-használat díja 60%-kal csökkent. A szóban forgó kezdeményezést irányító testületnek az elnöke Gerhard Schröder, a kancellár. Időközben a kezdeményezést támogató egyesület taglétszáma 95-re emelkedett. Az egyesület a munkáját hat munkacsoport keretében végzi 4, amelyek általános, az informatikai fejlődéssel összefüggő szabályozási, biztonságtechnikai kérdésektől kezdve az államnak az információs társadalomban betöltött szerepéig a problémák igen széles spektrumával foglalkoznak. A munkacsoportok tagjai a gazdaság, a politika, a közigazgatás képviselőiből tevődnek össze. Az egyes munkacsoportok konkrét projekteket dolgoznak ki (például a digitális aláírás jogszabályi kereteinek megteremtése; az elektronikus úton lebonyolítandó választás technikai, biztonsági, műszaki, jogi kereteinek kidolgozása), majd különböző úton (például egyetemek bevonásával) tesztelik az általuk kifejlesztett megoldásokat; végül javaslataikat a szövetségi belügyminisztérium államtitkára által vezetett munkacsoport a politikai folyamatokba, az állam által képviselt infokommunikációs koncepcióba kísérli meg beágyazni. A D 21 kezdeményezés elsősorban azáltal vált híressé, hogy ennek keretében indult meg az úgynevezett Greencard-szabályozás, amelynek Koalitionsvereinbarung vom 20. Oktober 1998, Kapitel IX, Nr. 11, Abs. 2. Deutschland 21 Aufbruch ins Informationszeitalter D 21 und BundOnline 2005 die Politik der Bundesregierung für die Informationsgesellschaft, Brigitte Zypres, a szövetségi belügyminisztérium informatikai kérdésekben illetékes államtitkárának március 21. beszéde a berlini Wirtschaftspolitischer Club számára. 2

3 keretében 2000 augusztusa óta külföldi informatikai szakemberek kaphatnak 5 bizonyos feltételek között munkavállalási lehetőséget Németországban. Becslések szerint Németországban a jelenlegi kínálaton túlmenően mintegy plusz 75000, más becslések szerint magasan képzett informatikai szakemberre lenne szükség, ennek érdekében az ágazat képviselői a szóban forgó kezdeményezés keretében ígéretet tettek arra, hogy 2003 végéig 60000, képzéssel egybekötött plusz munkahely finanszírozásáról gondoskodnak. Annak érdekében, hogy az iskolák és a szakképzési, illetve egyéb oktatási intézmények széleskörű személyi számítógépekkel való ellátását ösztönözni lehessen, a szövetségi kormány el akarja érni az Európai Uniónál, hogy az ilyenfajta szponzorálási tevékenység áfa mentessé válhasson. A kormányzati és közigazgatási rendszer korszerűsítésének igénye már a korábbi kormány idejében is megfogalmazódott, ekkoriban azonban a korszerűsítés elsősorban a létszámleépítésre, a karcsú államapparátus kialakítására korlátozódott. A szövetségi kabinet által 1999 decemberében elfogadott új program, Modern állam korszerű közigazgatás 6 az informatikai fejlődés előnyeire építve a hatékony, az állampolgárok igényeit jobban figyelembevevő államapparátus kiépítését tűzte célul. A program főbb célterületeit az 1. számú ábra szemlélteti. Ahhoz, hogy az informatikai fejlődés eredményei mind a kormányzati munkában, mind az állampolgárok és a kormány kapcsolatában hasznosíthatók legyenek, széleskörű képzési programokra van szükség. Ennek jegyében született meg 1999-ben az Innováció és munkahely a 21. század információs társadalmában 7 címmel egy, 3 milliárd márkával (mintegy 1,6 milliárd euróval) támogatott, 2005 végén kifutó program, amely négy fő stratégiai területre koncentrál: minél szélesebb körű hozzáférés biztosítása az új médiákhoz a szolgáltatók és a felhasználók bizalmának erősítése érdekében a megfelelő biztonsági feltételek törvényi eszközökkel történő garanciája a modern állam megteremtése a változások irányának közös (azaz az állam, a gazdaság és a civil szférával) együtt történő kialakítása szeptemberében Mindenki számára elérhető Internet 8 címmel egy tíz pontos újabb kormányprogramot fogadtak el, amelynek az első eredményei már megmutatkoznak Az eredeti tervek szerint külföldi informatikai szakember munkavállalását engedélyezi. Moderner Staat Moderne Verwaltung, december Innovationsprogram und Arbeitsplätze in der Informationsgesellschaft des 21. Jahrhunderts Internet für alle 2001 végére gyakorlatilag minden iskola rendelkezik Internet hozzáféréssel, 2000 végére új oktatási férő helyet teremtettek az informatikai képzés számára; a tervek szerint 3

4 A 10 stratégiai cél a következő: Általános célok 1. Általános hozzáférés az új médiákhoz 2. Esélyegyenlőség minden társadalmi csoport számára 3. Fogyasztó védelem 4. Oktatás, képzés A korszerű IT-eszközök minél gyorsabb ütemű elterjesztése a gazdaság és a társadalom minden területén. Biztosítani, hogy minden társadalmi csoport azonos mértékben ré-szesülhessen az informatikai szektor fejlődése nyújtotta lehetőségekből. A fogyasztók védelmének bizto-sítása, fiatalok érdekvédelmének garanciája, érzékeny információk védelme. Oktatás és szakképzés korszerűsítése, az informatikai tudás megalapozása. Felelősség az informatikában. Tanárok informatikai képzése. Konkrét célkitűzések 2005-ig el kell érni, hogy az Internet-előfizetők lakosságon belüli aránya 2005-ig 40%-ra emelkedjen. meg kell növelni azon KKV-k arányát, akik az elektronikus hálózatokat nagy-mértékben igénybe veszik. Internetet használó nők arányának növelése (cél 50%) a vállalkozó nők arányának emelése (cél 40%) az információáramlás, a kommunikáció és a médiák működését meghatározó jogi kere-tek fenntartása a szövetségi, illetve a tartományi szintű kompetenciák lehatárolása 2001 végéig minden oktatási intézmény ellátása megfelelő multimédia berendezésekkel, számítógépekkel és Internet-hozzáféréssel. oktatási szoftverek terén vezető szerep kialakítása nem-zetközi viszonylatban 2005-ig hálózati távoktatási rendszerek kiépítése az egyetemeken 2003-ra ez re emelkedik. 60%-a nyilvános könyvtáraknak rendelkezik Internet hozzáféréssel, illetve média sarokkal vagy Internet Café -val október vége óta a munkanélküliek a munkaügyi központokban hozzájuthatnak egy úgynevezett Internet igazolólaphoz, amelynek segítségével javíthatják újbóli munkába állásuk esélyeit. A Bundesanstalt für Arbeit 181 helyi hivatalait ellátták elektronikus munkahelykereső programokkal. A Greencard kezdeményezés külföldi informatikai szakemberek németországi elhelyezkedését teszi lehetővé, ezzel enyhítve a belföldi szakemberhiányt. 4

5 Általános célok 5. Kutatás és fejlesztés 6. Nemzetközi versenyképesség megtartása érdekében technológiai és infrastrukturális fejlesztés támogatása az IT szektorban 7.Munkaszervezés, innovatív munkahely, vállalat 8. Ökológia és fenntarthatóság 9. Modern állam ekormányzat megteremtése révén A magas szintű alapkutatások terén az IT-berendezések elterjedt alkalmazása. Nemzetközi versenypozíció javítása. A meglevő IT-infrastruktúra továbbfejlesztése, a nemzetközileg is vezető telekommunikációs élvonal megőrzése. IT alkalmazása a munkahelyeken, szakemberek innovatív képességének fejlesztése. Az új technológiák maximális alkalmazása az ökológiai problémák, feladatok megoldása terén. A Riói konferencia ajánlásainak megvalósítása. A közszféra minden területén az IT eszközeinek széles körű alkal-mazása, a hatékony közigazgatás technikai feltéte- Konkrét célkitűzések 2005-ig az egész életen át tartó tanulás célkitűzésének megvalósítása a német kutatási hálózat (Deutsches Forschungsnetwork) fejlesztése, nagy teljesítményű adatátviteli rendszerré való átalakítása 2005-ig. kizárólag optikai hálózatok elterjesztése ig háztartások üvegszáloptikával való ellátása 2010-ig mobil, széles sávú kommunikációs rendszerek kialakítása, multimédia-szolgáltatások elérhetősége minden település számára kábel nélküli Internethozzáférés biztosítása 2002-től. munkahelyi IT-képzési programok, új IT munkahely teremtése 2002 végéig. szakképzett IT munkaerő létszámának növelése, nők arányának emelése a szakképzés, az IT képzés terén. A telemunkahelyek számának megduplázása 2002 végéig (800 ezerről 1,6 millióra). a multimédia cégek számának megduplázása (mintegy 3 millióra ig). korszerű állami IT stratégia kidolgozása elektronikus közbeszerzés megteremtése 5

6 Általános célok Konkrét célkitűzések 2005-ig leinek kialakítása. A polgárok naprakész, transzparens információval való ellátása, a gazdaság, a civil lakosság és az állam közötti kommunikáció leegyszerűsítése. elektronikus adóbevallások feltételeinek kialakítása 2000 végéig. 10. Európai és nemzetközi együttműködés Európai és nemzetközi együttműködések támogatása, új akadályok kialakulásának megaka-dályozása közepére megteremtődtek az elektronikus kereskedelem, az e-commerce széleskörű alkalmazásának törvényi előfeltételei. 10 A fent vázolt tíz pontos program egyik fontos eleme, hogy a szövetségi kormány kötelezettséget vállalt az elektronikus kormányzat 2005-ig történő teljes körű kiépítésére. Ennek részletes megvalósítási ütemtervét, egovernment-initiative BundOnline 2005 címmel november 14.-én fogadta el a szövetségi kabinet 11. Kiegészítésül még meg kell említeni, hogy föderális rendszerű ország lévén, nemcsak szövetségi, hanem tartományi szinten is megindultak különböző szintű, koncepciójú infokommunikációs programok, illetőleg megfogalmazódtak tartományi stratégiák 12. Így például a Baden-Württemberg 13 tartományi média program, amely virtuális iskola, Fiatalok a hálón, telemunka, multimédia projekt stb. Bajorországban ben indultak meg különböző, az információs társadalom megteremtéséhez kapcsolódó programok mint a Bajor Háló (BAYNET) kialakítása, vagy BAYERN-INFO elnevezés alatt egy bajor közlekedésszervezési projekt (Bayernweites Verkehrsmanagement), bajor innovációs háló (Bayerisches Innovationsnetz), KKV-k tájékoztatását, informálását szolgáló háló (Mittelstands-Info) stb. Brandenburg tartomány 15 az egyike volt annak a 22 régiónak, amelyet az Európai Unió azzal a céllal választott ki, hogy kísérletet tegyen az információs társadalom regionális szintű programjainak kialakítására. (Brandenburg s Informations Strategy 2006 BIS 2006). 10 A Digitális Aláírásról szóló törvény elfogadása, az elektronikus kereskedelemről szóló törvény elfogadása. 11 A kormányportál kialakításával, illetve az elektronikus kormányzat megvalósításával kapcsolatos információk, dokumentumok a honlapról tölthetők le. 12 Az említett példákon kívül az alábbi Internet-címen tölthetők le a különböző tartományi programok, stratégiák:

7 Az elektronikus kormányzat megvalósításának programja Németországban A szeptember 18-án útjára bocsátott kezdeményezés, egovernment- Initiative BundOnline 2005 projekt keretében a szövetségi kormány mintegy 376 államigazgatási szolgáltatást kíván a lakosság, illetve a gazdaság képviselői számára 2005-ig on-line elérhetővé tenni. A projekt keretében az állam arra törekszik, a közigazgatási szervezetek feladatait a magánszolgáltatókra jellemző módon lássa el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közigazgatási szolgáltatások fogalmát újra kell definiálni, és minőségileg magasabb színvonalú, fogyasztóbarát szolgáltatásokat kell a civil lakosság, a tudományos, illetve a gazdálkodó szféra számára elérhetővé tenni. A BundOnline 2005 projekt fontos mérföldkőnek számít mind az információs társadalom megteremtése terén, mind pedig a német közigazgatási rendszer modernizálása szempontjából. Az egyes elektronikus kormányzati szolgáltatások bevezetésére a különböző tárcáknak saját maguknak kell modelleket kidolgozniuk. Ilyen értelemben decentralizált szervezés, illetve irányítás jellemző. Jelenleg a BundOnline 2005 projekt keretében a különböző tárcák, illetve szövetségi szintű hivatalok innovatív modellek (Best-Practice-Beispiel) kidolgozásán fáradoznak. Ebből működő modell a szövetségi belügyminisztérium (BMI), a szövetségi gazdasági minisztérium (BMWI), a szövetségi munkaügyi hivatal (BMA), a szövetségi statisztikai hivatal, a szövetségi pénzügyminisztérium(bmf) keretei között található. De számos újabb modell van kidolgozás alatt. Noha Németországban az informatikai fejlesztés, illetve az ekormányzat kialakítása az egyes tárcák, illetve tartományi szervek feladata, a koordinálás jobb biztosítása, az egyes tárcákon túlnyúló feladatok maradéktalan ellátása érdekében a Szövetségi Belügyminisztérium (Bundesministeriums des Innens, BMI) keretében létrehoztak egy erre a témára szakosított munkacsoportot Projektgruppe BundOnline 2005 elnevezéssel. (A bizottság beilleszkedését a minisztérium szervezeti struktúrájába a 2. ábra mutatja.) A német ekormányzat megvalósításának ütemtervét a Szövetségi Belügyminisztérium novemberében terjesztette a kabinet elé. Ez az ütemterv teljes részletességében tartalmazza, hogy mely szolgáltatások, milyen sorrendben lesznek majd on-line elérhetők. A megvalósítási ütemterv 16 kitér a finanszírozásra, a technikai feltételek megvalósítására is. A BMI-nek évente kell jelentést tennie a szövetségi kabinet számára a végrehajtás előrehaladásáról, és ennek alapján szükség szerint aktualizálják a tervet. A tervezett szolgáltatástípusokat a 3. ábrán lehet áttekinteni. 16 Umsetzungsplan der egovernment Initiatve BundOnline

8 Jogi keretek megteremtése augusztus 1.-én vált hatályossá az Információs és kommunikációs szolgáltatásokra 17, továbbá a Médiaszolgáltatásokra 18 vonatkozó törvény. Ezzel az információs társadalom jogi keretei megteremtődtek. A törvény jelentősége, hogy egyértelmű játékszabályokat fektet le a szolgáltatók felelőssége, az adatvédelem 19, az elektronikus kereskedelem, továbbá az elektronikus közigazgatás terén alkalmazandó digitális aláírás, továbbá a fiatalkorúak védelme terén. A német Bundestag az IuKDG törvény elfogadásakor arra kötelezte a kormányt, hogy két évvel a hatályba lépést követően átfogó elemzést végeztessen el, amely kitér a törvény gyakorlati alkalmazása terén felmerülő problémákra, az adatvédelem betartásával kapcsolatos tapasztalatokra, és a további technikai fejlődés következtében szükségessé váló módosításokra. 20 A szövetségi kormány és az egyes tartományok a köztük levő kompetencia-felosztásnak megfelelően egy szövetségi szintű törvényt, továbbá egy tartományok (Länderek) közötti szerződést fogadtak el. Az IuKDG egy szövetségi szintű törvény, amely tartalmaz egy, a teleszolgáltatások szabályozására vonatkozó paragrafust szabályozva a kínálatot, a teleszolgáltatások igénybevételének feltételeit, biztosítja a szabad hozzáférés lehetőségét, rögzíti a forgalmazó felelősségét és kötelességeit 21, előírja a forgalmazó megkülönböztetését. A teleszolgáltatásokkal kapcsolatos adatvédelmi paragrafus 22 az EU adatvédelmi irányelveivel 23 azonos feltételeket szab a magánszemélyekkel kapcsolatos adatok feldolgozására, továbbhasznosítására vonatkozóan. A digitális aláírás 24 szabályozására Informations- und Kommunikationsdienste Gesetz, (IuKDG) 18 Mediendienste-Staatsvertrag (MDStV) 19 Az adatvédelem megvalósulásának ellenőrzése tartományi kompetencia. Az európai irányelveket a 95/46/EG Európa Parlamenti irányelvek rögzítik. 20 Lásd Bericht der Bundesregierung über die Erfahrungen und Entwicklungen bei den neuen Informations- und Kommunikationsdiensten im Zusammenhang mit der Umsetzung des Informations- und Kommunikationsdientse-Gesetzes, Tehát teljes felelősséget a saját tartalomért, korlátozott felelősséget idegen tartalomért, nincs felelősség, amennyiben csak a hálózathoz való hozzáférés biztosítása a szolgáltatás, jogsértés esetén felfüggesztés. 22 A szövetségi kormány Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik (BSI) elnevezéssel létrehozott egy olyan intézményt, amelynek a feladata a gyártók, a forgalmazók és a felhasználók számára a különböző kommunikációs csatornák segítségével elterjesztett információk, adatok felhasználásával kapcsolatos visszaélési lehetőségekre, kockázatokra stb. felhívni a figyelmet. 23 COM (97) Digitális aláírás alkalmazására az alábbi területeken nyílik majd lehetőség: társadalombiztosítás, egészségügy, adóügyek, könyvelés, közbeszerzési eljárások, szoftverforgalmazás, állampolgárok és vállalatok, illetve közigazgatási hatóságok kapcsolatában, online-banking, online-szolgáltatások. 25 Megfelelő biztonsági infrastruktúra megteremtése terén is a tiszta versenyszabályok érvényesülnek: tavaly év eleje óta működik az első magán aláírás-igazoló hely, amely Németország szerte 800 fiókkal működik, amelyek jogosultak a digitális aláíráshoz szükséges 8

9 vonatkozó paragrafus az aláírás-biztonság vonatkozásában határozza meg a jogi kereteket. A digitális aláírás elterjesztése érdekében a BMWi elnevezéssel egy városok közötti pályázatot írt ki, 60 millió márka támogatással: a nagy visszhangot kiváltó projekt célja a törvény paragrafusainak megfelelően alkalmazott digitális aláírás működtetésének tesztelése. A fiatalkorúak védelmére vonatkozó 26 paragrafus a káros médiatermékek terjesztésére vonatkozó technikai előírásokat, illetve az önellenőrzés szabályait rögzíti. A törvény a különböző szolgáltatások vonatkozásában előírja az ár megadásának kötelezettségét, a szellemi tulajdonjog védelmét összhangban az EU irányelveivel 27. A szóban forgó törvény nem teszi lehető, hogy egyes, zárt felhasználói csoportok kikerülhessenek a hatálya alól. A törvény hatálybalépését megelőzően, illetve azt követően a szövetségi kormány a tapasztalatokat széleskörű társadalmi vita alá vetette, amelynek keretében az ipar képviselői, az egyéb gazdasági alanyok, a különböző szakszövetségek, illetve érdekképviseletek, továbbá a kutatás és a közigazgatás képviselői nyilváníthattak véleményt. Az ún. Forum Kommunikations- und Informationsdienste mellett különböző munkacsoportok keretében, illetve egyedi vállalatokkal, állami intézményekkel is megvitatták a törvénnyel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat. Ezeknek a főbb megállapításait, továbbá az aktuális felvetéseket a törvényről tájékoztató külön web-oldalon 28 teszik közzé. Az ekormányzat megteremtése és működtetése érdekében a megfelelő jogszabályi háttérről is gondoskodni kell. E területen a legfontosabb lépés a digitális aláírásról szóló törvény májusban történt elfogadása 29, valamint az adatvédelmi, a közbeszerzési, egyéb közigazgatási eljárási előírások módosítása, az új követelményekhez való igazítása. kódok, kulcsok kiadása, illetve a technikai feltételek biztosítására (chip-kártya kiadása). Ezeknek az igazoló, auditáló helyeknek a működési engedélyét a telekommunikációs és a posta tevékenységét felügyelő versenyhivatal adja ki. 26 Összhangban az Európa Tanács 98/560/EG javaslataival, illetve az Internet segítségével terjesztett káros tartalmak elleni EU Bizottsági akcióprogramban foglaltakkal. 27 Lásd COM (97) Signaturgesetz (SigG), 21.Mai

10 Informatikai fejlesztési igény, koordinációs feladatok A tervezett elektronikus kormányzat kialakítása jelentős fejlesztéseket igényel. Ez a fejlesztés mind infrastrukturális fejlesztés, mind humánfejlesztés formájában jelentkezik. A szövetségi közigazgatás 2001-ben 775 millió eurót fordított IT-fejlesztésre, amelynek több mint ¾-e hardver-, szoftverbeszerzésekre, illetve képzésre jutott között a BundOnline 2005 projekt tervezett költségvetése 1,65 milliárd euró. Ennek majdnem felét (48%-a) a különböző kormányszolgáltatások elérhetőségével kapcsolatos szoftverfejlesztések teszik ki. A hardver infrastruktúra kialakítása részben centralizáltan, részben decentralizáltan történik, és a kétféle típusú fejlesztés az összes költség mintegy 11%-át jelenti. A központi szerver (Call center/helpdesk) kialakítása az összes tervezett költség 1%-ára rúg. Annak érdekében, hogy a bevezetendő rendszer működőképes legyen, bizonyos fajta standard megoldások érvényesítésére van szükség. E nélkül a különböző szolgáltatások, illetve intézmények közötti inter-operabilitás nem lenne biztosítható. Ezek szabványok nem statikusak, időben, a fejlődés függvényében módosulhatnak. Ezek a szabványelőírások nemcsak a hardverfejlesztésekre vonatkoznak, hanem például az aláírás-fajták elfogadhatóságára, az , illetve a dokumentumcserékkel kapcsolatos szabványigazolásokra, fizetési módozatokra is. E téren számtalan új szabály, előírás, rendelet van születőben. A szövetségi közigazgatás terén az informatikai fejlesztések alapvetően decentralizáltan történnek. A különböző szolgáltatások kifejlesztése, alkalmazása, a számítóközpontok működtetése az egyes intézmények saját hatáskörébe tartozik. Az egyes tárcák IT-stratégiáit, a megvalósítás keretfeltételeit az adott minisztériumok informatikai részlegei, főosztályai dolgozzák ki, amelyek egyben a nekik alárendelt hatóságok felügyeletét is ellátják. Ezzel együtt létezik néhány tárcaközi szervezet, amely átfogó koordinációs feladatokat lát el. Ilyen a Koordinierungs- und Beratungstelle der Bundesregierung für Informationstechnik in der Bundesverwaltung, KBSt, azaz a közigazgatás informatikai feladatainak koordinálásával és az ezzel kapcsolatos tanácsadással foglalkozó szervezet, amelynek feladata az egyes kormányzati szerveknél működő IT-infrastruktúrák egységesítésének elősegítése. Ennek intézményi előfeltételeit hivatott biztosítani az Interministerielle Koordinationsausschuss (IMKA), azaz egy tárcaközi egyeztető, koordináló bizottság, amely a KBSt által formálisan elfogadott javaslatok alapján dolgozza ki ajánlásait az egyes tárcák számára. A korszerű IT-infrastruktúrák alkalmazásának biztonsági kérdéseit a Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik, BSI hivatott megoldani. Az 1991-ben létrehozott BSI olyan szövetségi szintű főhatóság, amely a Szövetségi Belügyminisztériumnak van alárendelve. Az Európában egyébként működő hatóságokkal összevetve egyedi 10

11 szervezetnek számít, hiszen önálló hatóságként az információs technikai biztonság minden aspektusával együttesen foglalkozik. Fő feladata az informatika fejlődésével párhuzamosan jelentkező újabb és újabb biztonsági, biztonságtechnikai problémák megoldása. Irányítja a BMI keretében működő IT-Biztonsági Munkabizottságot, nemzetközileg elismert kritériumok alapján akkreditálja a biztonsági rendszerek minőségét. Ezt az intézményt még megerősíti egy, a szövetségi belügyminiszter által 2000 februárjában létrehozott szakértői munkacsoport, Task Force Sicheres Internet, amely a szövetségi belügyminisztérium (BMI), a szövetségi gazdasági és technológiafejlesztési minisztérium (BMWi), az igazságügyi minisztérium (BMJ), a fent említett BSI, valamint a szövetségi bűnügyi hivatal (Bundeskriminalamt, BKA) munkatársaiból áll. A szakértői csoport tevékenysége jelenleg két fő irányba mutat: a) az Internet szolgáltatások védelme, az Internet-kalózok támadásainak kivédése; b) számítógépvírusokkal szembeni védelem. (Az elképzelt német ekormányzat ITvázát lásd a 4. ábrában.) A német kormányzati gerincháló mint a kormányzati szervek elektronikus együttműködésének alapeleme Az évi német újraegyesítést követően a német Bundestag, valamint a szövetségi kormány fontosabb intézményei Berlinbe, az új fővárosba települtek át. Ugyanakkor számos kormányzati funkció továbbra is a hajdani NSZK fővárosában, Bonnban maradt. Ahhoz, hogy a munkamegosztás zökkenőmentességét biztosítani lehessen, a Berlin-Bonn kormányzati gerincháló (Informationsverbund Berlin-Bonn /IVBB/) kiépítése fontos stratégiai feladattá vált. Az információ- és adatátvitel megbízhatósága jelentős technikai fejlesztéseket igényelt, így ennek következtében az IVBB egyben a német közigazgatás korszerűsítésének is kulcsprojektjévé vált januárjában megindult a szélessávú kormányzati gerincháló működése. A kormányzati gerinchálót (IVBB) a Bundesrat, a Bundestag, a szövetségi kancellária hivatal, a szövetségi minisztériumok, az Szövetségi Számvevőszék, valamint az alárendelt (alsóbb) hatóságok használhatják. A széles sávú IVBB-hálózat üzembe helyezése révén lehetőség nyílik a hatóságok mind szélesebb körének az egységes hálózatba való integrálásába, számukra a szövetségi, a tartományi, illetve az Európai Uniós információk, illetve különböző szolgáltatások rendelkezésre bocsátására. A nagysebességű digitális adatátviteli rendszer kiépítésével párhuzamosan a felkínált szolgáltatások köre egyre bővül, lehetőség nyílik inter-regionális kormányprojektek lebonyolítására. Ezzel egyidejűleg a BBN-t, a régi kormányhálót megszűntették. A megfelelő biztonsági és technikai feltételek lehetővé tették, hogy egyik oldalon egymástól független hálózati körök alakuljanak ki, de ugyanakkor ezek fizikailag összekapcsolhatók legyenek egymással. A különböző szövetségi tartományokban működő közigazgatási hálózatok (TESTA) segítségével a 11

12 kommunális, illetve tartományi szintű közigazgatási szolgáltatások, közérdekű információk érhetők el. Ugyanakkor erről a hálóról az Európai Unió, illetve a tagországok hálózatai is elérhetők. A kormányzati gerincháló felhasználói pedig szintén elérheti a TESTA-t 30. (A különböző hálózati körök összekapcsolódását lásd az 5. ábrában.) 30 TESTA Deutschland, Plattform für die öffentliche Verwaltung im Projekt TESTA Europa; TESTA = Trans-European Services for Telematics between Administrations 12

13 1. ábra Korszerű állam korszerű közigazgatás A német modell Négy alapelv Új kompetencia (felelősség) megosztás Fokozott polgárorientáltság Egységes korszerűsítés szövetségi, tartományi és kommunális szinten Hatékony közigazgatási rendszer Négy reformterület Hatékonyabb törvénykezési keretek Az állam mint partner Hatékony, költségtakarékos és transzparens közigazgatás Motivált köztisztviselők A szövetségi kormány 15 stratégiai projektje 13

14 2. ábra A Szövetségi Belügyminisztérium szervezeti struktúrája Belügyminiszter Parlamenti államtitkár Államtitkár Alkotmányjog Rendőrség Belbiztonság Határőrség Bevándorlásügy Parlamenti államtitkár Államtitkár Adatvédelmi biztos Munkabizottság : Modern állam, modern közigazgatás (Stabstelle Moderner Staat, moderne Verwaltung ) Központi irányítás Belpolitikai alapkérdések Közszolgálat Közigazgatás szervezése Kommunális szint Polgári védelem Sport Közigazgatási Akadémia Pártok vagyonát ellenőrző független titkárság Bevándorlási megbízott BundonLine 2005 Munkacsoport (a német szövetségi szintű e-kormányzat megteremtésével megbízott munkacsoport) KEK-országok e- kormányzatának támogatására megalakított munkacsoport (Projektgruppe Verwaltungshilfe MOEL) - a BundOnLine projekt megvalósítási programjának kidolgozása - a tervezett egyeztetése a tárcákkal - az e-kormányzat pénzügyi tervének megvalósítása - tanácsadás a szövetségi minisztériumoknak, illetve az egyéb hatóságoknak, 14 valamint a tartományi szerveknek az e-kormányzat megvalósításában - nemzetközi kapcsolatok ápolása - a KEK-országok számára támogatási programok kidolgozása - a megvalósított támogatási projektek hatékonyságának elemzése

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22. 2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály A könyvtárak fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) Országos

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet dr. Sarkady Ildikó Piactér vagy piacgazdaság? A Digitális Egységes Piac kialakulása és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség

Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség Magyarország program Gódor Csaba Miniszterelnökség Program célja Az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége szélesedjen minőségileg javuljon növekedjen

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act Az Európai Unió KKV politikája Small Business Act Európai KKV hét Magyarországon Székesfehérvár, 2011. október 7. Németh István, Európai Bizottság Miért fontosak a KKV-k? Tőzsdén jegyzett Nagy Közepes

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

CSAK A PÁLMA NŐ A TEHER

CSAK A PÁLMA NŐ A TEHER CSAK A PÁLMA NŐ A TEHER ALATT A szélessáv-fejlesztés jogi környezetének felülvizsgálata: építési engedélyezés egyszerűsítése, közműadó alóli mentesség dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Az NKI bemutatása EGY KIS TÖRTÉNELEM

Az NKI bemutatása EGY KIS TÖRTÉNELEM EGY KIS TÖRTÉNELEM Az NKI bemutatása Tikos Anita Nemzeti Kibervédelmi Intézet 2013. Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiája 2013. július 1.: hatályba lép az Információbiztonsági törvény (Ibtv.) Heterogén szervezetrendszer:

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Lépések a magyar adat-ökoszisztéma megteremtése felé. GISopen, 2015. március 25.

Lépések a magyar adat-ökoszisztéma megteremtése felé. GISopen, 2015. március 25. Lépések a magyar adat-ökoszisztéma megteremtése felé GISopen, 2015. március 25. Az adatok jelentősége percenként 1,7 millió gigabájt (1,7 x 10 15 bájt) adat keletkezik a világon az adatipar évente 40%-kal

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Utolsó módosítás: 2014. április 8., hatályba lép: 2014. április 10-én A Partiumi Tudáscentrum

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ. Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ

Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ. Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ Szekeres Balázs Műszaki igazgató PTA CERT-Hungary Központ Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ 1 PTA CERT-Hungary Központ 2005. január 1-től látja el a Kormányzati CERT szerepet

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Stratégiai Együttműködési Megállapodás. Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről

Stratégiai Együttműködési Megállapodás. Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről Stratégiai Együttműködési Megállapodás Magyarország Kormánya és a Microsoft együttműködéséről Jelen Stratégiai Együttműködési Megállapodás Budapesten, 2012. november...-án jött létre : Magyarország Kormánya

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA 2012. január A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása A LIFE Éghajlat-politika Alprogram 2016. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása II. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. június 30. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó

Részletesebben

Központi szociális információs fejlesztések

Központi szociális információs fejlesztések TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal AZ NRSZH FELADATAI A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben