Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2015. (IV.24.) számú határozatával 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FOLYAMATAI... 3 II. A AS UNIÓS FEJLESZTÉSI CIKLUS MEGYÉBE ÉRKEZETT FORRÁSAI... 9 III. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADATAI A MEGYEI KÖZGYŰLÉS DÖNTÉSEI A AS EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI CIKLUSRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS FŐBB EREDMÉNYEI TERÜLETRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG IV. A HAZAI DECENTRALIZÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI CÉLÚ PÁLYÁZATI RENDSZER SZERZŐDÉSÁLLOMÁNYÁHOZ FŰZŐDŐ FELADATOK ELLÁTÁSA

3 I. A megye társadalmi-gazdasági folyamatai A megye helye az országban (Ország = 100) Terület 6,0% Lakónépesség 3,9% Foglalkoztatott 3,9% Regisztrált vállalkozás 3,1% Beruházások teljesítményértéke 2,7% Ipari termelés 5,2% Építőipari termelés 3,1% Épített lakás 1,6% Gabonafélék-betakarított terület (ha) 7,1% Vendégéjszaka 2,0% A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) I-IV. negyedévi adatai alapján a megyében folytatódtak a már előző évben is észlelt kedvező változások a társadalom és a gazdaság több területén. Jász- Nagykun-Szolnok megyében 2014-ben is növekedett az élveszületések száma, mérséklődött a népesség természetes fogyása. A lakossági munkaerő-felmérés adatai az egy évvel korábbival összevetve növekvő foglalkoztatást és alacsonyabb munkanélküliséget jeleztek. Az intézményi munkaügyi adatok az alkalmazásban állók számának emelkedését mutatja. A megyében az ipari és építőipari termelés is növekedett, a bővülés üteme azonban mindkét területen kisebb volt az országosnál. Ennek ellenére a tendencia kedvező, hiszen 2013-ban a megelőző évhez képest visszaesett az ipar termelésének volumene. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a belföldi turizmus élénkülésének hatására ugyancsak meghaladta a évit, ami pozitív változás, mivel 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma nem érte el az egy évvel korábbi szintet. 3

4 Összehasonlító adatok (megye-régió-ország) I-IV. negyedév Megnevezés Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár- Bereg Észak-Alföld Ország Népesség száma (ezer fő) Foglalkoztatási arány,% 51,4 56,0 50,8 52,4 54,8 Munkanélküliségi ráta,% 12,0 6,8 12,4 10,8 7,1 Alkalmazásban állók száma, 125,3 90,4 118,4 334, ,1 ezer fő Havi bruttó átlagkereset, Ft lakosra jutó vállalkozások száma Teljesítményérték, millió Ft (beruházás) Egy lakosra jutó ipari 1 352, , , , ,1 termelési érték, ezer Ft Épített lakás Gabonafélék, betakarított terület (ha) Vendégek száma, ezer 396,2 177,6 147, ,8 Vendégéjszakák száma, ezer 1 197,8 495,9 304, , ,8 A megyében a természetes népmozgalmi folyamatok kedvezőbben alakultak, mint egy évvel korábban ben gyermek született és halálozás történt. A születések száma 5,3%-kal, a halálozásoké pedig ennél mérsékeltebben, 2,3%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Ebből adódóan a természetes fogyás alacsonyabb volt a évinél és fővel csökkentette a megye népességét (2013-ban ez a szám volt). Nőtt a házasodási kedv, 7,3%-kal több pár kötött házasságot az előző évhez képest (2013-ban 6,4%-os volt a növekedés a megelőző évhez képest.) A KSH felmérése alapján az előző évhez képest nőtt a foglalkoztatottak és csökkent a munkanélküliek száma. Ez a tendencia már 2013-ban is megfigyelhető volt ben az év során folyamatosan növekedett a megyei foglalkoztatottak száma, IV. negyedévben 10,3 ezer fővel voltak többen az egy évvel korábbinál. Ez a kedvező folyamat figyelhető meg a megyei foglalkoztatási ráta és a munkanélküliségi ráta alakulásában is ban a foglalkoztatási ráta az egy évvel korábbinál 3,8%-kal volt magasabb, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-kal alacsonyabb ben a megyei foglalkoztatottak aránya 60,1% volt, a megyei foglalkoztatási ráta (IV. negyedév 56%) meghaladta az országos átlagot (IV. negyedév 54,8%); a megyei munkanélküliségi ráta (6,8%) pedig alacsonyabb volt annál (7,1%). A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján a megyében a decemberi zárónapon főt tartottak nyilván álláskeresőként, ami 7,4%-kal kevesebb, mint 2013-ban ( fő; ami akkor 6,8%-os csökkenést jelentett évihez viszonyítva.) Az álláskeresők 51%-a nő. A nemek közti arányt vizsgálva figyelhető meg, hogy míg 2012-ben és azt megelőzően a nők voltak döntő többségben az álláskeresők között, addig 2013-ban már kiegyensúlyozottá vált az arány, ami 2014-ben is folytatódott. 4

5 A megyei álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele alig változott 2012 óta. A 2012-es és as adatok lényegében megegyeztek és 2014-ben is minimális az eltérés az előző évhez viszonyítva: a regisztráltak 45%-a legfeljebb általános iskolát (2013-ban 42%), 29%-a (2013-ban 30%) szakmunkásképzőt, illetve szakiskolát végzett, 9,2%-uknak gimnáziumi (2013-ban 9,6%), 14%-uknak szakközépiskolai, vagy technikumi végzettsége volt (2013-ban 15%), míg 3,2%-uk (2013-ban 3,3%) főiskolai, vagy egyetemi diplomával rendelkezett. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 2014-ben a decemberi zárónapon 1,2%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, így egy bejelentett álláshelyre 5 álláskereső jutott. Pozitív, hogy míg decemberben a pályakezdők álláskeresők közötti aránya 13,2% volt, addig ez decemberre 12,5%- ra mérséklődött. A megyei székhelyű regisztrált vállalkozások száma az elmúlt évben is növekedett, december végén gazdasági szervezetet tartottak nyilván, az országos állomány 3,0%-át. A vállalkozások döntő többsége (79%) önálló vállalkozó, számuk 2,1%-kal emelkedett, miközben a társas vállalkozásoké csökkent az egy évvel korábbihoz képest, azaz folytatódott az előző évek tendenciája. A társas vállalkozások számának csökkenése a vendéglátás, építőipar, szállítás és ingatlanügyek területén figyelhető meg (előző évi adatokhoz viszonyítva a csökkenés 7,8%-7,8%-7,2%-7,2%; a megyei átlag -4,3%). Az előző évekhez hasonlóan a társas vállalkozások közül a korlátolt felelősségű társaságok vannak legnagyobb számban bejegyezve, számuk azonban az előző évihez képest 3,4%-kal, a betéti társaságok esetén pedig 6,9%-kal kevesebb. A betéti társaságok számának csökkenése szokásosnak mondható (2013-ban arányuk 29%-ra mérséklődött), a Kft-ék száma azonban a korábbiakban növekedett. Újdonság, hogy mindeközben a szövetkezetek száma 2,1%-kal gyarapodott. Az önálló vállalkozók száma a gazdasági ágak többségében 2014-ben is növekedett, leginkább az ipar (11%), az információ és kommunikáció (4,3%), a tudományos és műszaki tevékenység (4,1%), valamint az építőipar (3,7%) területén (megyei átlag 2,1%). Kevesebb lett ugyanakkor az önálló vállalkozó a szállítás (-2,6%) és vendéglátás (-1,9%) ágakban. Az év végén a megyében gazdasági szervezet állt felszámolás alatt, ami az előző évihez (1.374) képest további csökkenést mutat (a 2013-as adat 9,8%-kal volt kedvezőbb a évinél) ben a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél átlagosan 90,4 ezren álltak alkalmazásban, 5,3%-kal többen, mint az előző évben (2013-ban ez a szám 85,8 ezer volt, ami 4,4%-os bővülés volt a 2012-es adatokhoz viszonyítva). A versenyszférában 1,9%-kal, a költségvetési szerveknél 11%-kal bővült a létszám. Valamennyi árutermelő ágban többen dolgoztak az egy évvel korábbinál és a szolgáltató ágakban is bővült a létszám, kivéve a szálláshely-szolgáltatást és az adminisztratív, szolgáltató tevékenységeket. A bruttó és nettó átlagkeresetek az előző évihez képest 2,4%-kal nőttek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 184 ezer (2013: 179,8 ezer), a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 120 ezer forintot tett ki. A megyei bruttó átlagkereset csupán az országos átlag 77%-a volt. 5

6 A nettó átlagkeresetet vizsgálva a pénzügyi szolgáltatások ( ,- Ft), az oktatás ( ,- Ft), az információ és kommunikáció ( ,- Ft), valamint az ipar ( ,- Ft) ágazatai sorolhatók az említett megyei átlag ( ,- Ft) fölé, míg az ingatlanügyek (90.112,- Ft), a vendéglátás (84.934,- Ft) és az egészségügyi szolgáltatás (79.355,- Ft) területein az átlag nettókeresetek messze lemaradtak ettől. A szellemi foglalkozásúak között az iparban ( ,- Ft) és pénzügyi szolgáltatásokban ( ,- Ft) volt a legmagasabb a nettó átlagkereset, a legalacsonyabb pedig az egyéb szolgáltatásokban ( ,- Ft) és a vendéglátásban ( ,- Ft) a megyei ,- Ft nettó átlag mellett. A fizikai foglalkozásúak esetében a megyei ,- Ft nettó átlagot az információ és kommunikáció területén ( ,- Ft), az iparban ( ,- Ft), a mezőgazdaságban ( ,- Ft) és szállításban ( ,- Ft) haladták meg; az ingatlanügyekben (77.092,- Ft) és az egészségügyi szolgáltatásban (55.490,- Ft) azonban jóval alacsonyabb volt a nettó átlagkereset. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2014-ben 119,6 milliárd forintot (2013-ban 92 milliárdot) költöttek beruházásra, folyó áron 20%-kal többet, mint egy évvel korábban (az előző évi növekedés 15% volt évihez viszonyítva). A fejlesztések döntő hányada a versenyszféra ágazataiba irányult. A megyei érték 51%-át a feldolgozóipar adta az ágazati vállalkozások beruházásai teljesítményértékének 22%-os növekedésének köszönhetően. (A megyei székhelyű ipari vállalkozások termelése 2011-től bővül.) A versenyszférában a beruházások teljesítményértéke a szálláshely-szolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatás, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágazatok kivételével folyó áron növekedett. A közigazgatás, a humán-egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás ágazataiban összességében 7,8%-kal költöttek többet az előző évinél fejlesztésre. A beruházásokra a felhasznált összegek 55%-át gépekre, berendezésekre, 43%-át épületek és egyéb építmények építésére fordították. A mezőgazdaság terméseredményei kedvezően alakultak. A kalászos gabonafélékből a legnagyobb területen (114 ezer hektáron) termesztett búza termésmennyisége ugyan elmaradt az egy évvel korábbitól (7,5%-os csökkenés: 3,8 tonna/ha; 2013-ban 4,1 tonna/ha), mindazonáltal a megyék közül itt termett a legtöbb búza. A búza mellett a rozs hozama volt még alacsonyabb az előző évinél (2,4 tonna/ha; 2013-ban 2,8 tonna/ha); a többi kalászos közül azonban az árpa és zab termésátlaga magasabb volt (az őszi árpáé 4,1 tonna/ha-ról 4,5-re, a tavaszi árpáé 2,7 tonna/ha-ról 2,9-re nőtt; a zab termésátlaga pedig 2 tonna/hról 2,5-re). A kukorica termésátlaga (5,8 tonna/ha) az elmúlt öt év viszonylatában a legmagasabb volt. Az olajos növények közül a napraforgó átlaghozama (2,3 tonna/ha) is kedvezőbben alakult a évek átlagánál, a repce hektáronkénti 2,7 tonnás hozama pedig az ötéves átlag másfélszerese (a 2013-as átlag 2 tonna) volt. A lucernaszénát kisebb területről (12 ezer hektárról) takarították be, átlaghozama (5,1 tonna/hektár) azonban meghaladta az előző öt év mindegyikét. (Az előző évi átlag 4,6 tonna/hektár volt.) 6

7 A mezőgazdaság kedvező eredményei mellett az állatállomány is gyarapodott; a főbb haszonállatfajok állománya a juhok kivételével meghaladta az előző évit. Folytatódott a szarvasmarha-állomány 2011 óta tartó növekedése, 2014-ben 7,1%-kal több állatot tartottak az egy évvel korábbinál. Ennél is jelentősebben, 12%-kal nőtt a tehenek száma. A megyei sertésállomány kis mértékben növekedett (221 ezerről 224 ezerre), a növekedés mértéke elmaradt az országos átlagtól. Az anyakocák száma viszont kissé csökkent (0,3%-kal). A juhállomány (87 ezer) 6%-kal kevesebb volt az előző évinél; az állomány 68%-a, 59 ezer volt az anyajuh. A tyúkállomány 3,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a tojótyúkok száma azonban 16%-kal, 429 ezerre apadt. A megye gazdaságában kiemelkedő szerepet betöltő, erősen exportorientált ipar termelése 2011-től 2013-ig csökkent. A folyamat 2014-ben kedvező fordulatot vett, az ipari termelés volumene a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások megyei telephelyein 4,0%-kal haladta meg a évit. Az egy lakosra jutó termelési érték 33%-kal volt magasabb az országos átlagnál. Az ellenkező előjelű, kedvező folyamat a megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokra is igaz volt, itt a termelési érték 6,3%-kal emelkedett az előző évhez képest. Az export volumene 6,4%-kal bővült, így az értékesítés 84%-a irányult külföldre. (A megyei ipar értékesítése jellemzően külföldre irányul, évente hasonló ez az arány.) A belföldi eladások 7,2%-kal haladták meg az előző évit. A megyei székhelyű ipari termelési érték legnagyobb részét (75%-át) kitevő gépipar termelése az előző évben tapasztalt 8,2%-os visszaesés után 2014-ben 4,7%-kal bővült, a textiliparé 19%-kal. Mindkét ágazat értékesítésén belül 96-97% az export aránya. A nagyrészt belföldre termelő élelmiszeripar és a kisebb súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása is növelte termelési volumenét (3,0%, illetve 18%-kal), ugyanakkor a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása ágazaté 2,6%-kal visszaesett. (Ezekben az ágazatokban 2013-ban is visszaesés volt, akkor az előző évhez képest 2,0-7,2%-kal csökkent a termelési volumen.) Az építőipari termelési volumenének 2010-ben kezdődő növekedése 2014-ben is folytatódott, bár az előző évi növekedés mértéke mérséklődött. A megyei székhelyű szervezetek körében az előző évhez képest 2014-ben 6,8%-os volt a növekedés. (A termelési érték az előző év egészében 28% volt.) Az építményfőcsoportok közül az épületépítés volumene 2,7%-kal, az egyéb építmények építése 8,2%-kal növekedett az előző évhez képest. (2013-ban a növekedés 9,2%, illetve 34% volt, utóbbi háromnegyedét az út és vasút építése tette ki.) 2014-ben a termelési érték 75%-át az egyéb építmények építése tette ki 34,6 milliárd forint értékben. (Az építőipari termelés értéke 2014-ben összesen 46,2 milliárd volt; az épületek építése 11,6 milliárd forintot tett ki.) A lakásépítések piacán tapasztalható csökkenés 2014-ben is folytatódott. Összesen 132 új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt (2013-ban 175-re), az egy évvel korábbi alacsony értéknél 25%-kal kevesebbre (2013-ban 9,8%-os volt a csökkenés az előző évihez képest). Míg 2013-ban országosan a megyeinél nagyobb mértékben (31%-kal) csökkent az újonnan épített lakások száma, 2014-ben országosan ez az arány megfordult és 15%-kal nőtt a lakásépítések száma. 7

8 A lakások közül 45 Szolnokon, 54 a megye többi városában, 33 a községekben épült. Az építtetői körön belül továbbra is a lakosság szerepe volt meghatározó (86%), kisebb hányaduk (14%) vállalkozások beruházásában készült. (A lakosság építtetői szerepvállalása 2013-ban ugyanakkor 60% volt; a lakások 21%-a vállalkozások beruházásában készültek, míg egyötödét a helyi önkormányzatok, a központi költségvetés szervei építtették.) Tovább csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma, 2014-ben a megyei építésügyi hatóságok 129 új lakásra adtak ki építési engedélyt, az előző évinél 17%-kal kevesebbre. Jász-Nagykun-Szolnok megye kereskedelmi szálláshelyein 2014-ben 178 ezer vendég szállt meg, az előző évinél 11%-kal több. Ezzel visszafordult a tendencia, hiszen a és évi növekedés után 2013-ban 4,1%-kal kevesebb (163 ezer) vendég kereste fel a szálláshelyeket az előző évinél. A vendégek 2014-ben összesen 496 ezer vendégéjszakát töltöttek el, ami 7,1%-os növekedés az egy évvel korábbihoz képest. (2013-ban 466 ezer volt a vendégszám, az eltöltött vendégéjszakák száma pedig 6,1%-kal volt kevesebb a korábbi évinél.) A vendégforgalom meghatározó részét (87%-át) adó belföldi vendégek száma 2014-ben 13%-kal növekedett, míg a külföldieké némileg (3,6%-kal) elmaradt az egy évvel korábbitól. Az adatok mindkét vonatkozásban kedvezőbbek az előző évinél, hiszen a belföldi forgalom 2013-ban 3,6%-kal esett vissza, a külföldi turisták vendégforgalma pedig 7,2%-kal mérséklődött. A vendégéjszakákat vizsgálva a belföldi vendégéjszakák száma 10%-kal emelkedett (2013-ban 2,5%-kal visszaesett); a külföldieké viszont 4,4%-kal csökkent. Kedvező változásnak tekinthető, hogy míg a vendégéjszakák száma a nyári főidényben (júliusaugusztus) közel azonos volt (2013-ban 84 és 89 ezer, 2014-ben 85 és 89 ezer), addig 2014-ben több főszezonon kívüli időszakban is magasabb volt a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbinál. Ez főleg januárban, februárban, áprilisban, júniusban és októberben volt észrevehető: 14,6 ezerről 18,3 ezerre; 15,6 ezerről 19,1 ezerre; 27,1 ezerről 31,7 ezerre; 46,5 ezerről 54,3 ezerre és 30,2 ezerről 37,2 ezerre emelkedett. A belföldiek a szállodatípusú szálláshelyeken, a külföldiek az egyéb szálláshelyeken (közösségi szálláshely, üdülőház, kemping) töltöttek el több vendégéjszakát. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei folyó áron a 2013-as 4,7%-os növekedést meghaladva 6,3%-kal többet értek el, mint az előző évben (bruttó 3,8 milliárd forintot az előző évi 2,1 milliárd forinttal szemben). A 2012-ben bevezetett Széchenyi Pihenőkártya népszerűsége 2014-ben is folytatódott, a kártyát elfogadó szálláshelyeken a szállásdíjak 22%-át egyenlítették ki a belföldiek ilyen módon, mintegy 380 millió forint értékben. 8

9 II. A as uniós fejlesztési ciklus megyébe érkezett forrásai A Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodája folyamatosan figyelemmel kíséri a as Európai Uniós ciklus Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett pályázati támogatásait. A megítélt támogatások településenkénti/kistérségenkénti összegzése a kormányzati portálon közzétett adatok alapján készült. A megyei összesítő és részletező táblázatok elérhetőek a Megyei Önkormányzat honlapján, a Fejlesztési dokumentumok/ Területfejlesztés elérési útvonalon, a Megyei elemzések címszó alatt. Az Európai Unió címen (itt a közötti támogatási döntésű projektek szerepelnek) és Új Széchenyi Terv címen (itt a közötti támogatási döntésű projektek szerepelnek) megítélt támogatások összesítése történt meg, a projekt helyszínének megadott településhez történő besorolás szerint, a kormányzati portálon január 12-én közzétett adatok alapján. Kistérség as uniós fejlesztési ciklusban megítélt támogatások kistérségi összesítése (Adatok forrása: január 12.) as uniós ciklusban támogatott projektek, db as uniós ciklusban megítélt támogatás, Ft Kistérség lakónépessége (2013. évi adat, fő Kistérség lakónépességéhez viszonyítva az 1 főre jutó támogatás, Ft 1 főre jutó támogatás a megyei átlag ( ,- Ft/fő) százalékában, % Jászberényi , ,- 93% Karcagi , ,- 101% Kunszentmártoni , ,- 61% Mezőtúri , ,- 39% Szolnoki , ,- 130% Tiszafüredi , ,- 132% Törökszentmiklósi , ,- 69% Összesen , ,- Megjegyzés: az összesítés nem tartalmazza a 100-as számú vasúti fővonal fejlesztésére megítélt támogatás megyére eső részét. 9

10 A kistérségek közötti arányokat az alábbi 2 diagram szemlélteti: 10

11 Összességében megállapítható, hogy: a) a megye két legfejlettebb kistérsége, a Jászberényi és a Szolnoki szerepelt a legeredményesebben, b) a megye Kunszentmártoni, Mezőtúri és Törökszentmiklósi kistérségeibe érkezett kevesebb uniós forrás, c) az egy lakosra jutó pályázati aktivitás viszont a Tiszafüredi, a Szolnoki és a Karcagi kistérségekben haladta meg a megyei átlagot. Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett Európai Uniós támogatások 2007 és 2013 között országos összevetésben Operatív program (Adatok forrása: Támogatott projektek, db Országos sorrend Elnyert támogatás, milliárd Ft Országos sorrend Államreform OP (ÁROP) ,72 9. Regionális OP (ÉAOP) ,77 8. Gazdaságfejlesztési OP (GOP) , Környezet- és Energia OP (KEOP) ,03 5. Közlekedés OP (KÖZOP) , Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP) ,53 8. Társadalmi Infrastruktúra OP ( TIOP) , Összesen ,66 9. Megjegyzés: a 100-as számú vasúti fővonal Szajol-Püspökladány szakasza felújítása teljes egészében Hajdú-Bihar megyében van nyilvántartva. A megyére jutó 110 milliárd Ft-tal korrigálva a megye helyezése országosan a 6., míg a KÖZOP-nál 5. lenne. A megyében megvalósuló állami fejlesztések (vasút, árvízvédelem) az országos átlagnál jobban járultak hozzá a megye teljesítményéhez Ezt támasztja alá a többi OP-nál nyújtott átlagos teljesítmény. A megye az ÉAOP-ból a lélekszám arányosnál valamivel kevesebb (23,9%) forrást szerzett meg. A megye ipari teljesítménye szerint a várhatónál kevesebb GOP-os forráshoz jutott (a jellemzően nagyobb foglalkoztatók által meghatározott gazdasági szerkezet következtében). 11

12 III. A Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai 1. A Megyei Közgyűlés döntései A Megyei Közgyűlés évben határozatot hozott: területfejlesztés témakörben: a megyei tervezés II. üteme, a programozás aktuális feladatairól, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program egyeztetési anyaga közvitája során beérkezett észrevételekről, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program Területi Hatásvizsgálata elfogadásáról, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program Partnerségi Tervének módosításáról, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program című dokumentum elfogadásáról, Magyarország Kormánya és a megyei önkormányzatok közötti stratégiai megállapodásról, Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatairól, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat évi megújított gazdasági programjának végrehajtásáról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 1.0 változatának elfogadásáról, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív program (KEHOP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Közigazgatási- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Jász-Nagykun- Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Vidékfejlesztési Program (VP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei részdokumentumának elfogadásáról, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft évi tevékenységéről és gazdálkodásáról, 12

13 az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft megyei önkormányzati tulajdonba kerüléséről, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság évi beszámolójának elfogadásáról, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tevékenységeiről és működéséről, a hazai decentralizált forrásokkal kapcsolatos, évi monitoring tevékenységről készített beszámolóról, az Észak-Alföldi Operatív Program végrehajtásának aktuális állásáról. környezetvédelem témakörben: a évi Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Parlagfű-mentesítési Alap létrehozásáról és a pályázat kiírásáról, a évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról, a évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alapra benyújtott pályázatok elutasításáról, a Megyei Önkormányzat évi környezetvédelmi tevékenységéről, a évi Települési Környezetért cím adományozásáról. társadalom, gazdaság témakörben: Jász-Nagykun-Szolnok megye évi és I-IV. havi munkaerő-piaci helyzetéről, Jász-Nagykun-Szolnok megye ár- és belvízvédelmi helyzetéről, Jász-Nagykun-Szolnok megye évi közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évi és I. félévi tevékenységéről, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységéről, a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról a évi adatok alapján, Jász-Nagykun-Szolnok megye állami közúthálózatának állapotáról és felújítási lehetőségeiről, Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdaságának helyzetéről, az Alcsi-Holt-Tisza Kódex elfogadásáról, a Partnerek vagyunk a civil és a közigazgatási szféra együttműködésének erősítése Jász- Nagykun-Szolnok megyében című projekt együttműködési megállapodásának jóváhagyásáról, a Megyei Értéktár Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóról, a Megyei Értéktár Bizottság tevékenysége támogatási kérelméről, a évi Ifjúságbarát Önkormányzat cím adományozásáról, a évi Idősbarát Önkormányzat cím adományozásáról. 13

14 turisztika, marketing témakörben: a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal kialakítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében című projekt fenntartási időszakára szóló konzorciumi együttműködési megállapodás módosításáról, a évi Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Értéke cím adományozásáról, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Védjegye cím használatának meghosszabbításáról, a helyi és térségi turisztikai feladatok ellátására vonatkozó négyoldalú megállapodásról, nemzetközi kapcsolatok témakörben: a nemzetközi kapcsolatok évi tervének végrehajtásáról és a évi nemzetközi programok tervéről, területrendezési témakörben: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Terv évi hatályosulásáról. A Megyei Közgyűlés Tervezési és Monitoring Bizottsága bizottsági hatáskörben határozatai: hozott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztési Részprogram Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 5.0 változatához igazított munkaközi anyaga elfogadásáról, Jász-Nagykun-Szolnok megye járási részprogramjai Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 5.0 változatához igazított munkaközi anyaga elfogadásáról, az ágazati operatív programokba javasolt kiemelt projektek elfogadásáról, Szolnok Megyei Jogú Város Integrált Területfejlesztési Stratégiája (ITS) véleményezéséről, a as Európai Uniós fejlesztési időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Terület Program véglegesítése keretében az első körös intézkedési szintű forrás felhasználási keretösszegek és módok meghatározásáról, továbbá az indikátorvállalások megtételéről a tervezés továbbvitele érdekében. 14

15 2. A as Európai Uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés főbb eredményei A Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai között meghatározó tevékenység a közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés keretében a megyei tervdokumentumok kidolgozása és a tervezés irányítása volt. Ennek keretében a főbb eredmények: Elfogadásra került a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program című dokumentum és annak Területi Hatásvizsgálata. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program megyébe dedikált forrásai felhasználására elkészült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 1.0 változata és a kapcsolódó projektlista. Elfogadásra kerültek az ágazati operatív programok megyei részdokumentumai és a kapcsolódó projektlisták. A településekkel kistérségenként kötött tervezési együttműködési megállapodás amelynek keretében térségi szakemberek is segítették a tervező munkát megfelelő keretet adott a megyei felkészüléshez. Kialakult a településekkel való egyeztetés és együttműködés rendje. A helyi önkormányzatoknál kijelölésre került a tervezési kapcsolattartók. A megyei tervező munka dokumentumai folyamatosan közzétételre kerültek a Megyei Önkormányzat honlapján, a Tervezés címszó alatt, Területfejlesztési Koncepció, a Területfejlesztési Program, Integrált Területi Program 1.0, Háttéranyagok és Partnerség menüpontokban. 15

16 3. Területrendezési tevékenység A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. tv. (a továbbiakban Tftv) 14. (5) bekezdése kötelezi a megyei önkormányzatot, hogy a területrendezési tevékenységéről évente számoljon be a területrendezésért felelős miniszternek. Jelen beszámoló e kötelezettségnek tesz eleget. Az országos területrendezési tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban OTrT) legutóbbi módosítása a évi CCXXIX. törvénnyel megtörtént, ezért 2014-ben az OTrT véleményezésére nem volt szükség. Jász-Nagykun-Szolnok megye területét kiemelt térség nem érinti, így a két kiemelt térségről szóló törvény módosítását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat nem véleményezte. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a Megyei Területrendezési Tervről (a továbbiakban MTrT) szóló 18/2004. (XI.9.) KR. sz. rendeletét a április 29-i ülésén a 10/2011. (IV.29.) KR. sz. rendeletével módosította. Az OTrT 31/A. (1) bekezdése kimondja: E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket december 31-ig összhangba kell hozni. Az OTrT január 1-jével hatályba lépett módosításai igen jelentős változásokat tartalmaztak, amelyek következtében a évben készített és jóváhagyott megyei területrendezési tervek jelentős részei érvényüket vesztették. Mindezek miatt a településrendezési tervek készítése, módosítása során az MTrT és az OTrT összhangjának megteremtéséig tartó átmeneti állapot sok félreértést, pontatlanságot eredményez. A megyei önkormányzatnak érdeke és célja az átmeneti állapot mielőbbi megszüntetése. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése szerint: A megyei területrendezési terv módosításának költségeihez a Területrendezési feladatok előirányzat kerete terhére a terv kidolgozásáért felelős szerv állami hozzájárulásra tarthat igényt. Az MTrT módosítás költségének központi támogatására 2014-ben nem volt lehetőség, ezért a megyei önkormányzatnak 2014-ban nem tudta megkezdeni az MTrT módosítását. A területfejlesztési feladatokban igen gazdag 2014-as esztendőben a megyei önkormányzat területrendezési tevékenysége a településrendezési eszközök véleményezésére terjedt ki ben 19 megyei település kereste meg a megyei önkormányzatot településrendezési eszközeinek módosítása ügyében. Szolnok Megyei Jogú Várostól hat, Jászberényből öt, Jászfényszaruból három kezdeményezés érkezett, Újszász és Kisújszállás két esetben, a többi település egy-egy ügyben kért véleményt. 16

17 A településrendezési eszközök módosítására a legtöbb esetben konkrét beruházási szándék, vagy beruházási szándékot segítő pályázat benyújtása érdekében volt szükség. A tervezett beruházások közel azonos számban érintenek belterületi, illetve külterületi ingatlant. A külterületen elsősorban mezőgazdasági, a belterületen többségében ipari, kereskedelmi célú a tervezett fejlesztés. E területeken általában már meglévő létesítmények bővítése a cél és ennek érdekében szükséges a megengedett legnagyobb beépítési arány, a megengedett legnagyobb építménymagasság értékének növelése ben jelentős volt azoknak a módosításoknak az aránya, ahol a változtatás csak egy vagy két telket érintett. Három településrendezési terv módosítását közlekedési fejlesztés indokolta. Néhány városban évente összegyűjtik a módosítási igényeket, így több módosítást egy eljárás keretében bonyolítanak le ben e városok Szolnok, Jászberény, Jászfényszaru, Kisújszállás, Karcag voltak. Településfejlesztési koncepció módosítására két városban (Jászberény és Jászfényszaru) került sor, míg Szolnok város az Integrált Településfejlesztési Stratégiáján módosított. A Megyei Területrendezési Terv előírásainak nem megfelelő részletet 2014-ben két terv tartalmazott. A megyei főépítész mindkét esetben telefonon is egyeztetett a terv készítőivel és javaslatot tett a tervnek a kitűzött cél megvalósítását mindenben biztosító, s egyben a Megyei Területrendezési Tervnek is megfelelő módosítására. A tervezők elfogadták a főépítészi javaslatot, így a tervek véleményezési eljárásának időigénye a felfedezett tervezési hibák miatt nem nőtt. Egy esetben a település várossá válási szándékát alátámasztó dokumentációjának véleményezése volt a feladat, melyben a várossá válási szándékot a megyei önkormányzat indoklással kiegészítve támogatta. 17

18 IV. A hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú pályázati rendszer szerződésállományához fűződő feladatok ellátása A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács döntési hatáskörébe tartozó decentralizált előirányzatokra vonatkozó Kormányrendeletek előírása alapján és a törvényi jogutódlásból következően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat látja el a decentralizált előirányzatokon nyertes pályázatok záró ellenőrzési feladatait, valamint a megkötött támogatási szerződések módosítási kérelmeivel kapcsolatos javaslattétel kidolgozását. Az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdése szerint a korábbi 10 éves fenntartási kötelezettség 5 évre csökkent. A (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt azon támogatások esetén, ahol kizárólag fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettséget vállalt a támogatott, ezen kötelezettségek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év. A pályázatok fenntartási időszak leteltéből adódó végleges lezárásához minden esetben helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni. Ez alól felmentést jelent, ha a pályázat lezárását követő öt éven túl közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv készült. A fenntartási időszak jogszabályi módosítás végett így a közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv minősül a záró ellenőrzésnek. I.1. A döntéshozó által meghozott, támogatási szerződésekhez kapcsolódó döntések listája A 2014-es évben összesen 131 pályázat került lezárásra, míg 43 db támogatási szerződés módosításáról döntött a Közgyűlés. I.2. A támogatási szerződésekkel kapcsolatban elvégzett ellenőrzések listája 2014-ben: a) helyszíni ellenőrzések (csak a megyei önkormányzat): 35 db, ebből lezárt 35 db pályázat, b) helyszíni ellenőrzések (ÉARFÜ): 96 db, ebből lezárt 96 db pályázat. I.3. A január 01 december 31. között lezárt szerződések listája A 2014-es évben a hatósági ellenőrzés kiterjedt a megszűnt Megyei Területfejlesztési Tanács által az os években TEKI, CÉDE, LEKI, illetve TFC terhére megítélt támogatások fenntartási időszakát követő, a pályázatot lezáró záró ellenőrzési jegyzőkönyvek helyszíni felvételére, alapadatok egyeztetésére. 18

19 A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési célú támogatás (TEKI) előirányzat keretében 26 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A TEKI támogatások ellenőrzését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 9 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A CÉDE támogatások ellenőrzését a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai végezték. A térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat (TTFC) támogatás előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2014-ben 2 db pályázat lezárása történt meg. A TTFC támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2014-ben 21 db pályázat lezárása történt meg. A LEKI támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (TEUT) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2014-ben 13 db pályázat lezárása történt meg. A TEUT támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) előirányzat keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2014-ben 32 db pályázat lezárása történt meg. A TEKI támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2014-ben 10 db pályázat lezárása történt meg. A TRFC támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. A területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 18 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően. A CÉDE ( ) támogatások ellenőrzését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársai végezték, a Kft. ellenőrzési ütemterve alapján. 19

20 I.4. A benyújtott szerződésmódosítási kérelmek listája, oka, megkötött szerződésmódosítások száma A korábban támogatott pályázatok szerződésmódosításának oka a kedvezményezettek alapadataiban történő módosulás. A kedvezményezettek levélben megkeresésre kerültek és az alátámasztó dokumentumok benyújtása és vizsgálata után került sor az előterjesztések elkészítésére. Elutasított szerződésmódosítási kérelem nem történt. Szerződésmódosítási kérelmek listája előirányzatonként: - a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési célú támogatás (TEKI) előirányzat keretében 26 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) előirányzat keretében 9 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE ) előirányzat keretében 3 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) előirányzat keretében 1 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés, - a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) keretében 3 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés - a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) keretében 1 db pályázat szerződésmódosításáról hozott határozatot a Közgyűlés. I.5. A szerződésszegés következményeként visszavont támogatási döntések listája A 2014-es évben egy visszavont támogatási döntés volt. I.6. Visszafizetési kötelezettségekhez kapcsolódóan beérkezett és elbírált részletfizetési kérelmek száma A 2014-es évben részletfizetési kérelem nem érkezett a döntéshozó felé. I.7. A pályázati rendszer működésével, monitoring tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok A kedvezményezett települési önkormányzatok előzetesen kiértesítésre kerülnek a záró helyszíni ellenőrzésről. Szolnok, április 20