HATÁROZAT. 170 Nagykőrös kutatási területre kutatási jogadományt ad

Átírás

1 BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG BBK/3798/3/2010. Üi.: Lőrincz György Gázipari- és Építésügyi Osztály Tel.: 06/ Mobil: MOL Nyrt. Kutatás- Termelési Divízió Tárgy: Kutatási jogadomány a 170 Nagykőrös szénhidrogén kutatási területre Hivatkozási szám: UA001500/K-987/ Budapest Október huszonharmadika u. 18. HATÁROZAT A Budapesti Bányakapitányság a MOL Nyrt. Kutatás- Termelési Divízió Eurázsiai Kutatás- Termelés (továbbiakban Bányavállalkozó UA001500/K-987/2010 számon beterjesztett kérelmét megvizsgálta, és a 170 Nagykőrös kutatási területre kutatási jogadományt ad az alábbiak szerint: 1. A kutatás jogosultja neve: MOL Nyrt. Kutatás Termelés Divízió székhelye: 1117 Budapest. Október huszonharmadika u A kutatási terület közigazgatási megjelölése A kutatási terület megnevezése: Nagykőrös Földrajzi azonosító település: Kecskemét Kutatási terület kiterjedése: 2150 km 2 Kutatási terület kiterjedése bányatelek nélkül: 2150 km 2 A kérelmezett kutatási területet blokkjai: 170/A, 170/B, 170/C, 170/D, 170/E, 170/F, 170/G A 170 Nagykőrös terület sarokpont koordinátái EOV-ben: Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Budapest, Columbus u : (06-1) : Budapest, Pf : (06-1) bbk@mbfh.hu

2 A blokkok sarokpont koordinátái EOV-ben: 170/A 1. Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Területe: 300 km 2 170/B 1. Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Területe: 360 km2 170/C 1. Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Területe: 70 km2 170/D 1. Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Területe: 390 km2 170/E 1. Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Területe: 390 km2 170/F 1. Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Területe: 280 km2 170/G 1. Y= X= Y= X= Y= X= Y= X= Területe: 360 km 2 A fenti koordinátákkal lehatárolt terület közigazgatásilag az alábbi települések környezetében található: Bács-Kiskun megye: Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Fülöpszállás, Helvécia, Izsák, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Ladánybene, - 2/7 -

3 Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Orgovány, Szabadszállás, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld Pest megye: Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Káva, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Pánd, Pilis, Pusztavacs, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás Jász-Nagykun-Szolnok megye: Újszász Természetvédelmi területek: Kiskunsági Nemzeti Park országosan védett területe: Kiskunsági NP (Fülöpházi-buckavidék) Kiskunsági NP (Kolon-tó) Kiskunsági NP (Orgoványi rétek) Kiskunsági NP (Tőserdő és az Alpári-rét) egyébb védett természeti területek: Bogárzó, Bogárzó-tó, Dúszéke-tó, Fehér-tó, Három-fertő, "Három fertő" része, Kerek-tó és környéke, Kocsistó, Kocsis-tó partja, Köncsögpusztadél, Köncsögpuszta-észak, Lajos-hegy, Matkó-puszta, Mély-tó, Nádas-tó, Nyakvágó-halom, Szabó-tó, Túri-tó ExLege védett természeti területek Duna-Ipoly Nemzeti Park országosan védett területe: Ceglédi-rét TT Tápió-Hajta Vidéke TK egyébb védett természeti területek: Lamos-tó Hortobágyi Nemzeti Park országosan védett területe: Nem érint védett területet Natura különleges természetmegőrzési területe: Ágasegyháza-orgoványi rétek Felső-kiskunsági turjánvidék Fülöpházi homokbuckák Fülöpházi Hosszú-rét Gerje mente Gógány- és Kőrös-ér mente Izsáki Kolon-tó Matkópusztai ürgés gyep Nagykőrösi pusztai tölgyesek Nyárlőrinci-erdő Székek Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblöze - 3/7 -

4 Natura madárvédelmi területe: Abonyi kaszálóerdő Izsáki Kolon-tó Jászkarajenői puszták Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözete Bányatelek: Jelenleg nincs bányatelek a területen. A Bányavállalkozó szeptember 28-án Kecskemét-I. védnéven bányatelek alapítási kérelmet nyújtott be a Szolnoki Bányakapitánysághoz, melynek elbírálása folyamatban van. Kedvezőtlen elbírálás esetén, a jelen kutatási jogadomány az elutasított bányatelek által határolt részre is kiterjed. 3. Kutatásra tervezett ásványi nyersanyag: Szénhidrogén 4. A kutatás célja: a korábban elvégzett szeizmikus mérések és lemélyített kutatófúrások eredményeinek korszerű metodikával (2010 évtől rendelkezésre álló eszközeinkkel) kivitelezett, összehangolt elemzése, a terület földtaniszénhidrogénföldtani modelljének pontosítása, a kockázati tényezők további elemzése; a továbbfejlesztett modell alapján a területen korábban megkezdett kutatási tevékenység kockázati-gazdaságossági vizsgálata; a területen lévő ásványvagyonnak a nemzetgazdaság javára történő kiaknázása a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével. 5. A kutatás tervezett munkaprogramja év: a 2009 évben elvégzett, Kecskemét-Kelet nevű 2D szeizmikus mérés eredményei alapján az 1959-ben mélyített Nagykőrös-Dél-1 fúrás kedvezőbb szerkezeti pozícióban történő újrafúrásának vizsgálata, gazdaságossági számítások elvégzése, 2D vagy 3D szeizmikus mérés tervezése a Kecskemét és Tiszaalpár közti terület kutatására év: 3D szeizmikus mérés kivitelezése 100 km 2 területen vagy 2D szeizmikus mérés 260 km vonalhosszon a földtani reambulációs munka eredményétől függően, a szeizmikus adattömb vagy vonalak AVO vizsgálata, a mérési anyagon szeizmikus értelmezés elvégzése, kutatófúrás tervezése év: kutatófúrás engedélyeztetési eljárás lefolytatása, a szükséges engedélyek beszerzése, kutatófúrás lemélyítése és a potenciális CH tároló szintek kivizsgálása (1 db teszteres rétegvizsgálat végrehajtása). A kutatófúrás várható talpmélysége 1200 m. Eredményes kutatófúrás esetén: a felfedezett ásványvagyon számbavétele, az eredmények függvényében a telep információszerző termeltetésének előkészítése, a CH-földtani modell pontosítása év: - 4/7 -

5 próbatermeltetés végrehajtása, a próbatermeltetés alapján a rezervoárgeológiai adatok újravizsgálata, a földtani vagyon és készlet pontosítása, a telep termelésbe állításának előkészítése. sikeres kutatás esetén új kutatófúrás kijelölése, tervezése, gazdaságossági számítása, kutatófúrás lemélyítése és a potenciális CH tároló szintek kivizsgálása (1 db teszteres rétegvizsgálat végrehajtása), amennyiben azt a gazdaságossági vizsgálatok indokolttá teszik. A kutatófúrás várható talpmélysége 1100 m. Eredményes kutatófúrás esetén: a felfedezett ásványvagyon számbavétele, az eredmények függvényében a telep információszerző termeltetésének előkészítése, a CH-földtani modell pontosítása, próbatermeltetés végrehajtása, a próbatermeltetés alapján a rezervoárgeológiai adatok újravizsgálata, a földtani vagyon és készlet pontosítása, a telep termelésbe állításának előkészítése év: sikeres kutatás esetén a továbbkutatási lehetőségek felmérése; további szeizmikus mérési vagy fúrási program előkészítése, tervezése; kutatási zárójelentés vagy kutatási jogadomány meghosszabbítási kérelem elkészítése, illetve bányatelek fektetési kérelem benyújtása a kutatási eredmények függvényében. 6. A kutatás során alkalmazni kívánt módszerek: a rendelkezésre álló földtani alapadatok, teleptani ismeretek, felszíni geofizikai információk és e program keretében születő újabb adatok értelmezéséhez integrált szakértői rendszereket, korábbi szeizmikus mérések felhasználása esetén modern újrafeldolgozási eljárásokat, egyéb felszíni geofizikai méréseknél korszerű, környezetkímélő mérési technológiák alkalmazását, petrofizikai adatokra alapozott, statisztikai módszerekkel támogatott, korszerű szeizmikus modellező, elemző metódusokat, mélyfúrásos kutatás esetén, a legmodernebb információszerzési program végrehajtását, műszerkabin üzemeltetésével, kőzetanyagok, fluidumok laboratóriumi vizsgálatát, a földtani, teleptani modell és a megfelelő termelési stratégia alkalmazása érdekében, gazdaságilag hasznosítható eredmény esetén információszerző termeltetést hajtunk végre a vagyonok pontosítása és a művelés racionális megtervezése érdekében. 7. A Bányakapitányság előírásai: 7.1. A kutatási tevékenység csak jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg A kutatási műszaki üzemi tervet ezen határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül kell a Bányakapitányságra benyújtani A kutatás befejezését 8 napon belül a Bányakapitányságra be kell jelenteni A kutatás befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időtartam lejártától számított 6 hónapon belül földtani szakértővel ellenjegyzett zárójelentést kell készíteni és a bányakapitányságnak benyújtani. - 5/7 -

6 7.5. A kutatási időszak végétől számított második évet követően a feltárás és termelés csak bányatelken folytatható A kutatás befejezésétől számított 1 éves időtartamon belül lehet kezdeményezni a bányatelek megállapítását. 8. Jelen engedély kutató létesítmények építésére nem jogosít. Az egyes létesítmények építési engedélyeit a 96/2005. (XI.4.) GKM rendelet (R) előírásainak megfelelően külön eljárásban kell a Bányakapitányságtól megkérni. 9. A Bányavállalkozó által benyújtott pénzügyi biztosíték nem fedi le a teljes kutatási időszakot, ezért azok lejáratát (2011. július x Ft.; március x Ft.) megelőzően a biztosíték meghosszabbításáról szóló igazolást a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Budapesti Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén fizetendő díj az első fokú eljárásra megállapított díj 50 %-a (15.000,-Ft), amelyet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal pénzforgalmi jelzőszámlájára kell befizetni és a befizetés igazolását a fellebbezéséhez csatolni kell. A befizetésen A014 kódszámot fel kell tüntetni. A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 1. (1) bekezdésében előirt felügyeleti díj, a rendelet melléklet A táblázat 1.4. pontja szerinti ,- Ft eljárási illeték mértékéig csökkentésre került. Az illeték befizetéséről kiállított fizetési kötelezettség nélküli számlát a Bányakapitányság a beruházó címére mellékelten megküldi. A határozat jogerőre emelkedik és végrehajtható a kézhez vételt követő 11. munkanapon. A évi CXL. törvény (Ket.) ban rögzítettek szerint a hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt. A jogerőre emelkedésről a Bányakapitányság külön értesítést nem küld. INDOKOLÁS A Budapesti Bányakapitányság a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bt.) 22. (1) bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott, mert a beterjesztett 170. Nagykőrös kutatási terület kutatási jogadomány hosszabbítására vonatkozó kérelem megfelelt a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 6/B. -ban foglaltaknak. A bányavállalkozó felügyeleti díj fizetésére kötelezett, bányajáradék befizetési illetve bányászati bírság tartozása a MÜT elbírálása időszakában nem állt fent. A Bányakapitányság 7. pontban előírt rendelkezéseit az alábbiak indokolják: 7.1. A Bt. 22. (3) bekezdése határozza meg feltételként az érvényes kutatási MÜT meglétét a kutatás megkezdéséhez A Bt. 22. (8) bekezdés szerint a kutatási jog megszűnik, ha a jogosult a határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi. - 6/7 -

7 7.3. A Vhr. 6/C. (7) bekezdése rendelkezik a kutatás befejezését követő bejelentési kötelezettségről A Vhr. 8. (1) bekezdése írja elő a zárójelentés készítési kötelezettséget A Bt. 23. (1) bekezdése határozza meg a bányatelken kívüli termelés lehetőségének időtartamát A Bt. 14. (2) bekezdése határozza meg a bányatelek megállapítási kérelem benyújtás határidejét. A rendelkező rész 8. pontjának megfelelően a kutatási MÜT, valamint az egyes létesítmények építési engedélyezése során a Bányakapitányság megkeresi az érdekelt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (1) bekezdése szerint a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építmények engedélyezési eljárásában a kérelmező vagy meghatalmazottja az engedélyezési eljárás megindítása előtt beszerezheti a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását. A rendelkező rész 9. pontjában előírt pénzügyi biztosíték hosszabbítására vonatkozó felhívás a Vhr. 25/A. (1) bekezdésében meghatározottakat érvényesíti, miszerint a biztosítéknak a kért kutatási időszakra fenn kell állnia. Ezen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A Bányakapitányság a kérelmet a Bt. 22. (1) bekezdésében, valamint a Vhr. 6. (3) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. -ban megállapított illetékességgel bírálta el, a határozatát a Ket ában foglaltak alapján a 72. és a Vhr. 6. (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével adta ki a Bt. 43/B. (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 98. ad módot, a fellebbezési határidőt a törvény 99.. (1) bekezdés állapítja meg. A fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alóli mentességet az évi XLVIII. törvény 43. (9) bekezdése állapítja meg. Budapest, október 26 Szabados Gábor bányakapitány - 7/7 -