BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK NAPPALI TAGOZAT EXPORT-IMPORT MENEDZSMENT SZAKIRÁNY A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÉT NÖVELİ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK Az Európai Unió által nyújtott finanszírozási lehetıségek bemutatása a Gazdasági Operatív Programon keresztül Készítette: BUDAI ÁDÁM Budapest, 2010

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon és az EU-ban A kkv-k meghatározása A KKV-k általános jellemzıi Magyarországon A vállalkozások száma és összetétele Ágazati, területi és létszám szerinti megoszlás A vállalkozások helyzete A kkv-k külsı finanszírozási lehetıségei A kkv-k vállalkozásfejlesztési politikája az Európai Unióban A KKV-k jövıképe 2010 márciusában A as idıszak támogatási forrásai Az EU támogatáspolitikájáról dióhéjban Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program A GOP Intézményrendszere A projektkiválasztás folyamata (eljárásrend) Kedvezményezett részére történı kifizetés folyamata Az Európai Uniós támogatások ellenırzése A GOP pályázati kiírásai A es idıszak értékelése A os költségvetési idıszak A as költségvetési idıszak elsı fele A válság hatásai, Változások, újdonságok Enyhülı fedezetadási kötelezettség a GVOP pályázatoknál Brüsszel jóváhagyta az OP közötti átcsoportosítást

3 5.3. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogszabály-módosításai Uniós forrásokkal a gazdasági válság hatásai ellen A-JEREMIE-program Esettanulmányok Egy sikeres GOP pályázat A pályázati felhívás: GOP /A A pályázó bemutatása A pályázat tárgya, célja A projekt pénzügyi feltételei A pályázat eredménye Egy elutasított, majd fellebbezés után sikerre vitt KMOP pályázat A pályázati felhívás: KMOP-1-5-3/C A pályázó bemutatása A pályázat célja A projekt pénzügyi feltételei A pályázat eredménye és a fellebbezés A pályázatírás A sikeres pályázat titka Észrevételek, javaslatok Késedelmes kifizetések Túlbürokratizált pályázati rendszer Változtatások a problémák orvoslására Összefoglalás Felhasznált Irodalom

4 1. Bevezetés Magyarország a 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása révén lehetıséget kapott jelentıs EU-s támogatások elnyerésére közvetlenül a Strukturális és a Kohéziós Alapok forrásaiból, mely a os költségvetési idıszakban több mint 2,8 milliárd Eurót tett ki. Magyarország elsı uniós korszaka sikeresen zárult, a népszerőségnek köszönhetıen a GVOP pályázati forrásainak 100%-a lekötésre került. Az összes pályázat több mint háromnegyede felelt meg az alapjogosultsági, illetve formai kritériumoknak. Ezzel párhuzamosan kidolgozásra került az Új Magyarország Fejlesztési Terv, ezen belül az új Operatív Programok, melyek új lehetıségeket nyitottak meg. A as költségvetési idıszakra a korábbinál hétszer nagyobb, 8000 milliárd forintos támogatási keret áll az ország rendelkezésére, ami hatalmas, vissza nem térı fejlesztési lehetıségeket hordoz magában. Nagyon fontos, hogy ezeket a forrásokat a lehetı legjobban használjuk fel, azaz a lehetı legnagyobb mértékben hozzájáruljon a gazdaság fellendüléséhez és az életszínvonal javításához. Az idıszak felénél járva úgy tőnik, hogy a os költségvetési idıszak tapasztalatait összegezve, a megfelelı következtetések levonásával Magyarország jó irányba halad, hiszen a rendelkezésre álló forrásainak eddig 46,3 százalékát rendelte már hozzá valamilyen projekthez. Mivel az uniós átlag 27,1 százalék, ezt a teljesítményt a Bizottság is jónak értékelte. Dolgozatomban az általános kutatás mellett két konkrét esetet is megvizsgáltam, melyek alapján elmondható, hogy ha van egy jó alap koncepció, amire építeni lehet, ha van a vállalatnak egy fejlesztési stratégiája, egy terve a növekedést illetıen, akkor jó úton jár a siker felé. Az Európai Unió igen nagy hangsúlyt fektet a vállalkozásfejlesztésre, az NFT I: és az ÚMFT is különbözı területeken, kisebb nagyobb értékő fejlesztésekre, beruházásokra többféle pályázatot hirdetett meg. Ha a vállalatnak már megvannak az ötletei, a konkrét céljai, akkor már sokkal könnyebb hozzáigazítani ezeket a meghirdetett pályázatokhoz, mint teljesen az alapoktól elkezdeni a tervezést. Véleményem szerint jelentıs fejlıdés mutatkozik a pályázati rendszerünket illetıen is. Átgondoltabb stratégia mentén, a célcsoport körülhatárolásával a konkrét célokat megfogalmazva kerülnek kiírásra a pályázatok. Több tekintetben rugalmasabbá vált a rendszer, az intézményrendszer és a pályázatok esetleges módosítását tekintve is. Dolgozatomban elsısorban a magyarországi kis- és középvállalkozások helyzetével, lehetıségeivel és számukra elérhetı támogatásokkal foglalkozom, szemügyre veszem, 5

5 hogy milyen célra kaphatnak támogatást, hogyan tudnak ezen forrásokhoz hozzájutni és milyen területeken tudnak fejleszteni. Ezen felül érintılegesen foglalkozom a gazdasági világválság hatásaival is. Megvizsgálom az Új Magyarország Fejlesztési Tervben rejlı lehetıségeket, melyeket elsısorban a Gazdasági Operatív Programon keresztül kívánok bemutatni. Kitérek a jelenleg megpályázható forrásokra és a kiválasztási folyamatra is. Fontosnak tartom az intézményrendszer bemutatását a fogalmak és funkciók tisztázása érdekében. Összefoglalom az eddigi eredményeket a teljes os és a as költségvetési idıszak eddig eltelt szakaszának elemzésével, illetve vázolom a rendszer hibáit, hiányosságait és az eddig bevezetett változtatásokat. Ezen felül esettanulmányokon keresztül bemutatom a sikeres pályázat titkát és az elıforduló hibákat. Munkámmal szeretnék mindazon vállalkozásoknak segítséget nyújtani akik már pályáztak, de mielıtt újra belevágnak, szeretnék megismerni a változásokat, illetve azoknak is akik még csak gondolatban foglalkoztak a pályázás lehetıségével, mert nem látják át a pályázati rendszert és a rájuk váró kötelezettségeket. 2. A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon és az EU-ban 2.1. A kkv-k meghatározása A kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény rendelkezik Magyarországon ezen vállalkozási kategóriáról, melyek a hazai gazdasági szektorban a legelterjedtebbnek tekinthetıek. Ezen törvény a korábbi, január 1-jén hatályba lépett évi XCV. törvényt váltotta fel, melynek felülvizsgálatát elsısorban az Európai Unióhoz való csatlakozás indokolta. A módosítások legfontosabb része a kis- és középvállalkozói kategóriák meghatározására irányul. A törvény január 1-tıl kezdıdıen a következıképpen definiálja a támogatható vállalkozásokat 1 : (1) KKV-nak minısül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 fınél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelı 1 A kis- és közévállalkozások helyzete Éves jelentés, forrás: letöltés ideje: február 23. 6

6 forintösszeg, vagy mérlegfıösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelı forintösszeg. (2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minısül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 fınél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfıösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelı forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozásnak minısül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 fınél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfıösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelı forintösszeg, továbbá (4) Nem minısül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése tıke vagy szavazati jog alapján külön-külön, vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot A KKV-k általános jellemzıi Magyarországon A vállalkozások száma és összetétele 2008-ban a nyilvántartásba vett vállalkozások száma növekedett. A regisztrált vállalkozások száma 2008-ban meghaladta az 1,5 milliót ban 1184 ezer regisztrált vállalkozás volt a gazdaságban, 2007-ben 50 ezerrel több. A növekedést a nyilvántartott egyéni vállalkozások számának kiugró növekedése okozta. Ennek oka, hogy az áfatörvény változásai miatt 2008-tól az ıstermelıknek is adószámmal kell rendelkezniük. A vállalkozások kétharmada egyéni, egyharmada társas vállalkozás. A vállalkozások számának alakulását az elmúlt három évben az egyéni vállalkozások arányának lassú csökkenése jellemezte. Párhuzamosan társas vállalkozások aránya nı. A társas vállalkozásokon belül azonban a jogi személyiség nélküliek aránya csökken a jogi személyiségőekéhez képest. A jogi személyiség nélküli vállalkozások között a betéti társaságok, a jogi személyiségőek között a kft-k dominálnak. A közkereseti társaságok, részvénytársaságok, szövetkezetek aránya töredéke az említettekének. 2 A fejezet megírásánál alapvetıen a Kis- és középvállalkozások helyzete 2008 címő éves jelentésre támaszkodtam (forrás: letöltés ideje: február 27.). Az ettıl eltérı forrásokat külön jelölöm. 7

7 1.táblázat 3 : A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként ( ) *A rovat egyéb vállalkozási formákat is tartalmaz, ezért a táblázat sorainak összege nem egyezik meg az összesen oszlop adataival. **2005-ben , 2006-ban , 2007-ben , 2008-bqn vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı egyéni vállalkozót tartottak nyilván. A különbségek az adószámmal rendelkezı magánszemélyeket fedik Ágazati, területi és létszám szerinti megoszlás A legtöbb vállalkozás az ingatlanforgalmazást, ingatlanbérbeadást, számítástechnikai és gazdasági, illetve gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatást magában foglaló győjtıágazatban mőködött 2007-ben. Ezt követik a kereskedelmi vállalkozások, majd az építıipar és a feldolgozóipar. Ezek voltak a legnépesebb ágazatok, az összes vállalkozás közel háromnegyedét foglalták magukban 2007-ben. A mezıgazdaság, a szállítás, a vendéglátás, az egyéb szolgáltató ágazatok súlya kisebb. A vállalkozások területi megoszlásának egyik jellemzıje, hogy Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. Ezen kívül az átlagosnál nagyobb a vállalkozások sőrősége Gyır-Moson-Sopron megyében is. A többi megyében, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyékben az átlagosnál kisebb a vállalkozások sőrősége. Létszám szerint a vállalkozások túlnyomó többsége, 95%-a mikrovállalkozás, a kisvállalkozásokkal együtt arányuk már meghaladja a 99%-ot is ben a 0-1 fıs mikrovállalkozások és a fıs kisvállalkozások száma csökkent, a többi létszámkategóriában emelkedett (2-9 fı, fı). Különösen a 2-9 fıt foglalkoztató mikrovállalkozások a 250 fınél kevesebbet foglalkoztató középvállalkozások száma nıtt. A nagyvállalatoké lényegében nem változott. 3 Forrás: Kis- és középvállalkozások helyzete 2008 címő éves jelentés, 114. oldal 8

8 A vállalkozások helyzete 4 A kis- és középvállalkozások alapvetı szerkezeti jellemzıi számarányuk, részesedésük a jövedelemtermelésbıl, stb óta csak kismértékben változtak. Magas munkaerı- és alacsony tıkeigényő tevékenységet folytatnak. Nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételbıl vagy a jövedelemteremtésbıl. Több területen (finanszírozás, menedzsment, infokommunikáció) tovább javultak. Teljesítményük azonban a fejlett országok kisvállalatainál kisebb. Szükséges, hogy versenyképességük teljesítményük, hatékonyságuk, humántıke állományuk érzékelhetıen javuljon ben a gazdaság növekedése lelassult, de az adóbevallási adatok alapján megállapítható, hogy a kis- és közepes vállalkozások teljesítménye egészében nıtt. A nagyvállalatok és a külföldi tulajdonú vállalkozások térnyerése megállt, bizonyos területeken visszafordult. (Például: részesedés a tıkébıl, az árbevételbıl, az exportból, a hozzáadott értékbıl) Mind az egyéni, mind a társas vállalkozásokban a foglalkoztatottság növekedett 2007-ben. Ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások szerepe a foglalkoztatottságban tovább nıt ban összességében a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének növekedési üteme lelassult, elsısorban a kereskedelmi bankoknál. A bankokat óvatosabb hitelezés, a KKV-kat óvatosabb hitelfelvétel jellemzi. A kibontakozó válság hatására a mikro- és kisvállalkozások helyzetértékelése 2008-ban az elızı, 2007-es felmérésekhez képest romlott: mind a gazdaság helyzetét, mind a gazdaság kilátásait, mind a vállalkozások saját kilátásait illetıen. 4 A fejezet megírásához fıként Dr. Vadász György Ügyvezetı társelnök Magyar Iparszövetség (OKISZ) nyilatkozatát használtam, Forrás: 9

9 2.táblázat 5: A vállalkozások helyzetét jellemzı fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben (%) *Vállalkozások száma, alkalmazottak mutatói pénzügyi szektorral. Az árbevétel, export, saját tıke, bruttó hozzáadott érték mutatói pénzügyi szektor nélkül.(az adóbevallások adataiból számolva) A kis- és középvállalkozásoknak a vállalati szektoron belül magas, általában 40-60%-os részesedésük van a foglalkoztatásból. Az új munkahelyek nagy részét is a kisvállalkozások hozzák létre. Miután a kisvállalkozások tıkeintezitása jóval alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, egységnyi befektetett tıkére a kisvállalkozásokban sokkal több alkalmazott jut. Érdekes jelenség, hogy foglalkoztatási szempontból a kisvállalkozások bizonyos helyzetekben ellentétesen viselkednek, mint a nagyok. A nagyvállalati szektorok létszámleépítéssel járó átalakulásakor a megélhetési alternatívát jelentı kis cégek sok munkaerıt képesek felszívni. A nagyvállalatok hatékonysága folyamatosan javul. Ez a pozitív folyamat ugyanakkor a nagy cégek által foglalkoztatottak számának csökkenésével jár. Emellett a tevékenység kihelyezés folyamata is csökkenti a közvetlenül nagyvállalatok által foglalkoztatottak számát. Az új munkahelyek többsége ilyen körülmények között a kis- és középvállalati szektorban jön létre évben a évek közötti idıszakból áthúzódó projektek finanszírozása valósult meg, melynek eredményeként a gazdaság versenyképessége érzékelhetıen nem változott. Mindemellett komoly veszélyeket rejt, ha túlzott optimizmussal kizárólag az EU forrásoktól várjuk a gazdaság fellendítését. A hazai adók mértéke közel megegyezik az Európai Uniós átlaggal, azonban a Magyarországhoz hasonló fejlettségő országokét jelentısen meghaladja. A hazai adórendszer korszerőtlen, elhasználódott, bonyolult és nem teljesítményösztönzı. A vállalkozók közel 50 féle adóval találják szemben magukat. 5 Forrás: Kis- és középvállalkozások helyzete 2008 címő éves jelentés, 17. oldal 10

10 Nagyon magas a bérek, jövedelmek adóterhe, melynek egyik következménye a vállalkozói versenyképesség alacsony szintje. A konvergencia-program negatív hatása a gazdasági növekedés visszaesése, melynek eredményeként a térségben korábban megszerzett kedvezı pozíciónkat elveszítettük, sıt hátrányba kerültünk. A magyar gazdaság alapvetıen exportorientált, ezáltal a belsı piac fejlesztése hátrányba szorult. A magyar export döntı többsége a multinacionális cégek hazai leányvállalataitól származik. Ugyanakkor a gazdaság fenntartható növekedése szempontjából fontos lenne, hogy a hazai kis,- és középvállalkozások is - közvetlenül vagy közvetve - részesei legyenek az export növelésének. 6 Ezen helyzetben érte hazánk gazdaságát a pénzügyi világválság és a gazdasági recessziós hullám. Hazánk a nemzetközi gazdasági folyamatoknak nagymértékben kiszolgáltatott. A veszélyhelyzetet tovább súlyosbítja a költségvetés rendbetételének szükségessége, az eladósodás nagyságának csökkentése. A gazdasági, politikai rendszerváltás idején a hazai kisvállalkozások viszonylag kedvezı feltételekkel rendelkeztek. Elınyüket azonban rövid idı alatt elvesztették, és az Európai Unióba történı belépéskor az Uniós versenytársakkal szemben jelentıs hátrányba kerültek. Az Uniós tagság hatására a magyarországi kkv-k több fontos tevékenységi területen - vezetés, szervezés, kommunikációs technikák, önszervezıdés érzékelhetı ütemő a felzárkózás, ám a lemaradás változatlanul jelentıs. A kkv-k általános jellemzıi napjainkban 7 : alultıkésítettek és forrásszegények, jövedelemtermelı képességük gyenge, a hazai kis- és középvállalkozások nominálisan tized annyi jövedelmet termelnek, mint az EU-15 átlaga, és az árbevételi összehasonlítás is hasonló arányokat mutat. a bürokrácia és az adminisztrációs terhek túlzottan nagyok és felesleges költségeket eredményeznek, az adókörnyezet bérterhei magasak, A hazai vállalkozások jelenleg %-a bankképes (hitelképes), a fejlett országokban ez az arány %. 6 Dr. Vadász György Ügyvezetı társelnök Magyar Iparszövetség (OKISZ) - 7 Dr. Vadász György Ügyvezetı társelnök Magyar Iparszövetség (OKISZ) - 11

11 A magyar kisvállalkozások csak néhány százaléka kapott érzékelhetı segítséget a vállalkozásfejlesztési rendszertıl. A mikro-hitel program az elmúlt idıszakban a mikro-vállalkozások egy viszonylag szők köre számára nyújtott a piacinál olcsóbb forrást. A felsoroltak hangsúlyozottan igazolják, hogy hazánkban a kis- és középvállalkozások versenyhelyzete kirívóan gyenge, ezzel szemben a foglalkoztatásban betöltött szerepe meghatározó. A rendszerváltás óta egyedüli munkahelyteremtık, a versenyszféra foglalkoztatottainak 72%-a ezen szektorban végez munkát. A pénzügyi világválság és a gazdasági recesszió hatásai szinte védtelenül érték a kkv szektort. Jelentıs nehézségeket okoz a piacmegtartás, és rövidtávon szinte lehetetlen feladat a piacbıvítés. A kormány évtıl a kkv-k részére jelentıs és kedvezı forráshoz jutási lehetıségeket biztosít a finanszírozás, a hitelgarancia-nyújtás és a kockázati tıkebiztosítás területein A kkv-k külsı finanszírozási lehetıségei A KKV-k finanszírozása a kilencvenes évek közepén bekövetkezett romlás, majd stagnálás után 2000-tıl látványosan javult és 2008 között 904 milliárd forintról 3730 milliárd forintra nıtt a kis- és középvállalkozások tisztán piaci alapon kihelyezett banki hitelállománya, ami több mint négyszeres növekedést jelent végén a kis- és középvállalati banki hitelek a teljes nem pénzügyi vállalati és egyéni vállalkozói banki hitelállomány több mint felét, 51%-át tette ki. A szövetkezeti hitelintézetek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelei a kereskedelmi bankokhoz képest kevésbé jelentısék, állományuk 2008 végén 312,4 milliárd Ft-ot tett ki, azaz a szövetkezeti hitelintézetek részesedése az összes banki és szövetkezeti hitelállomány csak 4%-a, ami azt mutatja, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektor piaci aránya csökkent, az állomány 279 Mrd Ft-ról 312 Mrd Ft-ra való emelkedése ellenére. A szövetkezeti hitelintézetek nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelei állományának döntı része, közel 90%-a forinthitel, míg ezen banki hitelállományon belül a forinthitelek részesedése 2008 végén mintegy 41%-ot tett ki. A bankszektor által az összes mikro-, kis- és középvállalat számára a tárgyévben folyósított hiteleinek átlagos nagysága mindvégig meghaladta a 10 millió Ft-ot, 2008-ban 12,9 millió Ft/db volt, ami 2007-hez képest 2 millió forinttal kevesebb. A szövetkezeti 12

12 hitelintézetek által nyújtott hitelek adott tárgyévi nagysága folyamatosan csökken, a évi 1,61 millió Ft-ról 2008-ra 1,22 millió Ft-ra. A banki hitelállomány átlagos nagysága 2008-ban 21,6 millió Ft/db volt, míg a szövetkezeti hitelállományé 7,91 millió Ft/db, ami magasabb az elızı évinél. (20,9 és 7,77) A kkv-k vállalkozásfejlesztési politikája az Európai Unióban Az európai integrációban a 80-as években kristályosodott ki, hogy a mind gazdasági, mind társadalmi szempontból nagy jelentıségő kis- és középvállalkozásoknak sok olyan sajátos problémájuk van, amelyekkel a Közösség szintjén foglalkozni kell. Párhuzamosan felértékelıdött mind a kisvállalatok munkahely teremtı és megtartó, mind versenyélénkítı és innovációs szerepe. A kis- és középvállalatok indulását és gyarapodását az EU két egyformán fontosnak tartott úton segíti: egyrészt kedvezı gazdasági környezet alakításával, másrészt pénzforrással is alátámasztott programokkal. Ehhez illeszkednek az egyes tagországok rendelkezései, programjai, és a kormányzat hatósugarán túl a régiók, önkormányzatok, szakmai szövetségek tevékenysége is. Az EU közvetlen vagy közvetett pénzügyi támogatásának célja, hogy segítse a KKV-k információhoz jutását, tanácsadás igénybevételét, a vállalatok között együttmőködést, a képzést, kutatást, innovációt, a regionális kiegyenlítıdést, a vállalatok finanszírozási gondjainak enyhítését. A felsorolás nem teljes, de talán így is jól szemlélteti, milyen szerteágazó tevékenységrıl van szó A KKV-k jövıképe 2010 márciusában 8 Jelentısen javult a kis- és közepes vállalkozások megítélése az Európai Uniós pályázatok elnyerésére vonatkozóan. A vállalkozások több mint fele tartja reálisnak, hogy uniós forráshoz jut, és a mikrovállalkozásokat kivéve minden második magyar kkv hallott olyan uniós pályázati kiírásról, amely komolyan érdekli a céget. Bognár Mihály - a K&H pályázati tanácsadás igazgatóság vezetıje nyilatkozatában elmondta, hogy a negyedik negyedéves felmérés szerint több tekintetben, így az uniós pályázatok elérésének realitásával kapcsolatban is pozitív irányba változott a vállalkozások megítélése. A növekedésnek lehetnek olyan objektív okai, mint például, hogy a negyedik negyedévben, november tájékán egy-két olyan pályázat - ami korábbról is 8 Forrás: InfoRadio.hu, Riport Bognár Mihállyal a K&H pályázati tanácsadás igazgatóság vezetıjével 13

13 népszerőnek tőnt a kis- és középvállalkozások körében - újra megjelent, ilyen volt például a kis értékő gép és eszköz beszerzési pályázat, amire több kkv is pályázott, emiatt a pályázási kedv és az elnyerhetı források realitása is közelebb került. A vállalkozása területi megoszlásával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a mikrovállalkozások melyek a kisebb településeken mőködnek hátrányosabb helyzetben vannak a városban mőködı mikorvállalkozásokhoz képest atekintetben, hogy ık nem pályázhatnak a gazdaságfejlesztési operatív programban, csak az Új Magyarország vidékfejlesztési program releváns kiírásán, ezért azon vállalkozások inkább a nagyobb településeken mőködnek melyek optimistábban látják helyzetüket, és a kistelepülések vállalkozásai a legkevésbé bizakodóak a pályázati források bevonhatóságát illetıen. Tevékenység szerinti megoszlás tekintetében a legbizakodóbbak, csak úgy mint korábban a mezıgazdasági vállalkozások, melynek egyik oka az is lehet, hogy ezen vállalkozások a terület alapú támogatásokból is részesedhetnek, ami inkább egy normatív alapú és kevésbé pályázati támogatásnak mondható, de úgy érzékelik, hogy uniós forrásból részesülnek. İket követi a pályázatok bevonhatóságát reálisnak látó vállalkozások sorában az ipari jellegő vállalkozások köre, melyek azért is bizakodóak, mert a pályázati úton elérhetı támogatások zöme az tárgyi eszköz beruházáshoz kapcsolódik, és náluk jelentkezik ilyen jellegő beruházásra leginkább igény, sokkal inkább mint például a kereskedelmi vállalkozásoknál. 3. A as idıszak támogatási forrásai 3.1. Az EU támogatáspolitikájáról dióhéjban Az Európai Unió célkitőzése segíteni az elmaradott tagállamok és térségek társadalmigazdasági felzárkóztatását, ennek megvalósításához a tagállamok fejlettségi szintjüknek megfelelıen a költségvetésbıl jelentıs támogatásokat kapnak. A térségfejlesztési és felzárkóztatási forrásokat strukturális, ill. kohéziós támogatásoknak is nevezik, ezeket az EU költségvetésének Strukturális Alapjaiból, valamint a Kohéziós Alapból folyósítják. A Strukturális Alapok funkciója a közösségi költségvetésben, hogy forrásokat áramoltasson gazdagabbaktól a szegényebbekhez. Az EU már a hetvenes évek óta aktívan finanszírozza regionális politikáját, de csak 1988 óta nevezik az Európai Szociális Alapot (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), Európai Mezıgazdasági 14

14 Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA) Strukturális Alapoknak, amelyhez ma már a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz is hozzátartozik. Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az elıcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program a PHARE amely 1989-ben indult és a SAPHARD, mely 2000 óta létezik. Azonban május elsejétıl, amikor hivatalosan is csatlakoztunk az Unióhoz, megszőntek ezek a programok és mi is egyenesen a Strukturális alapokból részesülünk. Az ún. Kohéziós Alapot a Maastrichti szerzıdés döntése alapján hozták létre azon országok megsegítésére, melyeknek a GDP-je az EU-átlag 90%-a alatt van, infrastruktúrájuk fejlesztésére és azért, hogy megfeleljenek az EU környezeti elvárásainak. A strukturális és kohéziós támogatások felhasználását az Európai Unió részletes szabályozásban írja elı. A támogatásban részesülı országoknak az elıírások szerint ki kell dolgozniuk az EU források felhasználását tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet. Ez a terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz egy ország kezében arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa Az Új Magyarország Fejlesztési Terv A os költségvetési idıszak lezárulta után 2007-tıl újabb 7 éves költségvetési idıszak vette kezdetét az Európai Unióban. Ezért a tagállamoknak újabb fejlesztési terveket kellett kidolgozniuk, melyek meghatározzák az egyes uniós alapok kereteit, valamint segítséget nyújtanak az egyes tagállamoknak jutó támogatási összegek megállapításához és odaítéléséhez. Így jött létre az Új Magyarország Fejlesztési Terv és 2013 között 22,4 milliárd eurós támogatás áll Magyarország rendelkezésére, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forintot tesz ki. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (azaz a II: Nemzeti Fejlesztési Terv) legfontosabb célja a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése 9 : megfogalmazza a foglalkoztatás bıvülését és a gazdasági növekedést biztosító fejlesztési stratégiát; kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat, amelyek fenntartható módon biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink jobbá tételét; 9 15

15 olyan fejlesztési programokat jelöl ki, amelyek hatékonyság érdekében alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság várakozásaihoz és változásaihoz, valamint felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit; célul tőzi ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást, hogy együttes és szinergikus hatásuk összességében mutasson túl a részcélok sikeres megvalósításán; fı vonalakban vázolja a programok hatékony megvalósítására képes, a források felhasználását és széleskörő hozzáférhetıségét biztosító, átlátható, egyszerő és gyors intézményrendszert. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai a foglalkoztatás bıvítése, valamint a tartós növekedés feltételeinek megteremtése, melynek eléréséhez a terv hat prioritást határoz meg. Ezek: a gazdaság fejlesztése a közlekedés fejlesztése a társadalom megújulása környezeti és energetikai fejlesztés területfejlesztés államreform A területfejlesztéssel kapcsolatos célok megvalósítását hét regionális operatív program foglalja keretbe (Dél-alföldi OP; Dél-dunántúli OP; Észak-alföldi OP; Északmagyarországi OP; Közép-dunántúli OP; Közép-magyarországi OP; Nyugat-dunántúli OP). A Közép-magyarországi Operatív Programnak (KMOP) össze kell hangolnia az ágazati programokat és a regionális célokat. E régió esetében az EU különleges szabályokat érvényesít a többi magyarországi régióhoz képest a fejlettségi szint miatt. A Közép- Magyarország régió a versenyképesség kategóriába esik, míg a többiek a felzárkóztatási besorolásba tartoznak. Emiatt Közép-Magyarország számára az EU strukturális alapjaiból elérhetı források lehatároltak, ezen kívül a régió számára elérhetı forrást jelent majd a kohéziós alap. A Közép-Magyarország régió helyzete kissé ellentmondásos, mivel egyszerre van jelen a fejlett Budapest és az Unió fejlettségének 60 százalékát alig elérı Pest megye. A mindennapi tervezı munka során figyelni kell arra, hogy támogatást kapjon 16

16 Budapest az európai versenyben, míg a körülötte lévı területeknél a felzárkóztatáshoz kell segítséget nyújtani április végén lezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervrıl az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A tárgyalások során a magyar kormány által javasolt pénzügyi keretek összesen kevesebb, mint 2 százalékkal változtak az egyes programok között, míg a teljes lehívható keret változatlan, továbbra is mintegy 7000 milliárd forint. (További, körülbelül 1300 milliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre a következı hét évben a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Terven keresztül). A legfontosabb pénzügyi változások az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a következık: Gazdaságfejlesztésre (+16 milliárd forint) a gazdaságfejlesztés szerepe ezzel tíz százalék fölé emelkedik a fejlesztési tervben Humánerıforrás-fejlesztésre (Társadalmi Megújulás OP +32 milliárd forint) tovább erısödik az emberi erıforrás fejlesztési programok támogatása Környezetvédelemre (+86 milliárd forint) a környezetvédelmi programok megvalósítására és derogációs kötelezettségeink teljesítésére a szennyvízkezelés, az ivóvízhálózat és a hulladékgazdálkodási beruházásoknál is jelentısebb források állnak rendelkezésre Minimálisan nı az e-közigazgatás és államreform OP-k végrehajtását finanszírozó technikai keret Az eredetileg tervezett teljesítménytartalék az Európai Bizottság kérésére felosztásra került az egyes operatív programok között. Ez fedezte a változások jelentıs részét. Kevesebb pénz jut: Közlekedésfejlesztésre (-18 milliárd forint [=-1%] és A Közép-Magyarországi Régió programjára (-11,3 milliárd forint) ezzel összességében nem csökken a régióra jutó támogatás, mert a programból kivont infrastruktúrafejlesztésre fordítható forrás (11,3 milliárd forint) humánfejlesztésre fordítható Társadalmi Megújulás operatív program Közép-Magyarországi Régióra fordítható részébe került. 17

17 Az átcsoportosítások hatására 2 százalékkal nı a humán fejlesztések aránya az infrastrukturális beruházásokkal szemben. A dolgozatban tárgyalt témakört leginkább érintı változás, amit különösen szeretnék kiemelni: erısödött a KKV szektor támogatásának lehetısége a gazdaságfejlesztési programban Gazdaságfejlesztési Operatív Program Az operatív program átfogó célja a magyar gazdaság tartós növekedésének elısegítése a produktív szektor versenyképességének és a tartós növekedési tényezıknek az erısítése révén. A program tervezett hatásaként a kis és közepes mérető hazai vállalkozások is nagyobb arányban lesznek képesek új, versenyképes termékeket, innovatív eljárásokat létrehozni és piacra vinni, illetve a hazai vállalkozásoknál is tért nyernek a tudásintenzív tevékenységek. A kkv-k versenyképességét alapvetıen 4 dolog határozza meg. A technológia (vagyis a fizikai tıke állapota), a humántıke (a menedzsment szakképzettsége, vállalkozói képességei, a szervezet hatékonysága), a finanszírozás (milyen pénzügyi lehetıségei vannak, milyen finanszírozási formához fér hozzá) és a piachoz jutás (bel- és külföldön egyaránt). A GOP a versenyképes kkv-k számára ezen területeken próbál segítséget nyújtani. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program fı célkitőzéseinek teljesítése érdekében elsısorban a fizikai tıke minıségének javításához kíván hozzájárulni, emellett a különbözı nemzetközi kihívásoknak megfelelı beavatkozási területen kíván hozzájárulni a hazai kkvszektor erısítéséhez, így például az innovációs készség, az IKT használat és az emberi erıforrások fejlesztésénél. A GOP specifikus céljai: A magyar gazdaság tartós növekedésének megalapozása érdekében a program az alábbi négy specifikus célt jelölte ki: A kutatás-fejlesztés és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttmőködés növelése a K+F eredmények jobb hasznosítása, ezzel a tudásalapú gazdaság fejlesztése érdekében; 18

18 A vállalati kapacitások komplex fejlesztése, hogy a növekedési potenciállal rendelkezı magyar vállalkozások sikerrel szerepelhessenek a nemzetközi versenyben, illetve a hazai kkv-szektor csökkenthesse a termelékenység és jövedelemtermelı képesség terén megfigyelhetı lemaradását a nagyvállalatokkal, illetve a külföldi versenytársakkal szemben; Az üzleti környezet fejlesztése a növekedési tényezık kedvezı alakulásának elısegítése érdekében; A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elısegítése az mkvszektor növekedési potenciáljának fokozása érdekében. (mikrofinanszírozás, garanciaeszközök, kockázati tıkeprogramok támogatása) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai költségvetési forrásokból támogatott program nem terjed ki a Közép-magyarországi régió területére. A GOP a II. NFT gazdaságfejlesztési programjainak csak egy nagyobb szeletét jelenti, mivel intézkedéseit kiegészítik a regionális operatív programok (KMOP). A GOP és a ROP-ok csak a konvergencia célkitőzés alá tartozó 6 régióban megvalósuló fejlesztéseket támogathatják, a KMOP-hoz képest jelentısen nagyobb forrásaik felhasználásával automatikusan hozzájárulnak a gazdasági élet szinte minden területén megfigyelhetı Budapestdominancia oldásához. Az operatív programra a brüsszeli döntés alapján mintegy 690 milliárd Ft (265Ft/Euro árfolyam, 2004-es árak) áll rendelkezésre. Ennek százalékos megoszlása az 5 stratégiai prioritásra vonatkozóan a következı: Prioritási tengelyek Arány (%) 1. K+F és innováció a versenyképességért 33,74 2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése 28,92 3. A modern üzleti környezet erısítése 11,56 4. A JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök 22,17 5. Technikai segítségnyújtás 3,61 Összesen 100 Magyarország az Operatív Programokat december 20-án hivatalosan átadta az Európai Bizottságnak. Ezt követıen elsı negyedévében kezdıdtek meg az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya között a kétoldalú szakmai egyeztetések az ÚMFT és az Operatív Programok jóváhagyásáról. Olyan konstrukciót alakítottak ki, 19

19 amelynek alapján már az operatív programok brüsszeli végleges elfogadása elıtt tudnak pályázni a fı fejlesztési célok alapján a vállalkozók. Igaz a pályázatok többségével meg kellett várni az Operatív Programok jóváhagyását. Ugyanakkor néhány, sürgetı igényt kielégítı pályázat már január végén elindult A GOP Intézményrendszere Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészének megvalósításával kapcsolatos koordinációs tevékenységekért Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felel. Az NFÜ a hosszú- és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybe vételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges hatékony és átlátható intézményrendszer kialakítására jött létre. Az Ügynökség legfontosabb feladatai a következık: javaslatokat készít a Kormány fejlesztéspolitikai elveire és céljaira; elkészíti az ország átfogó fejlesztési tervét és a nemzeti fejlesztési terveket; segíti az országos szintő fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását; szervezetén belül - az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: AVOP) kivételével - létrehozza az operatív programok irányító hatóságát, szervezi az operatív programok végrehajtását és azok monitoring rendszerét, koordinálja a feladathoz kapcsolódó uniós és hazai költségvetési források felhasználását; ellátja a Közösségi Támogatási Keret, az EQUAL és az INTERREG közösségi kezdeményezés programok és a Kohéziós Alap irányító hatóságának feladatait, gondoskodik a monitoring bizottságok mőködésérıl; tárgyalásokat folytat az Európai Unió intézményeivel a fejlesztési stratégia és az annak megvalósítására szolgáló operatív programok egyeztetése érdekében;

20 szervezi az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokat; a Kormány által meghatározott körben ellátja az Európai Unió pénzügyi támogatásainak felhasználásához szükséges feladatokat, és koordinálja a pénzügyi támogatások felhasználásával kapcsolatban kialakított intézményrendszer mőködését Irányító Hatóság (IH) júliustól valamennyi Operatív Program irányító hatósága az NFÜ önálló szervezeti egységeként mőködik. A végrehajtás irányításának koncentrációja elısegíti az OP-k végrehajtása közötti koordináció hatékonyságának növelését, a tapasztalatcserét, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint a feladatszervezés racionalizálását. A 1083/2006/EK rendelet 59. cikk (1) a) pontjának megfelelıen a GOP esetében az irányító hatósági feladatokat az NFÜ Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága látja el Közremőködı Szervezet (KSZ) Az operatív programok közremőködı szervezetei a fenti pontban említett minısítési eljárás eredményének függvényében, a programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának szabályairól és felelıs intézményeirıl szóló 255/2006 (XII. 8.) Korm. Rendelet 10. paragrafusának rendelkezései értelmében közös miniszteri rendeletben kerülnek kijelölésre. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program esetében az alábbi közremőködı szervezet került kijelölésre: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (korábbi nevén: Vállalkozói Támogatásközvetítı Zrt.) A közremőködı szervezet tevékenysége a pályázatok érkeztetésétıl kezdve, a pályázati adatok feldolgozásán és értékelésén át tart mindaddig, amíg a támogató és a pályázó jogi viszonyban áll egymással: befogadja és értékeli a projekt javaslatokat, az irányító hatósággal történt megállapodásnak megfelelıen szükség szerint bíráló bizottságokat állít fel és mőködtet, vizsgálja a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítését, valamint ellenırzi, hogy a mőveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak, 21

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása A pályázat címe Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása Pályázat kódja: GOP-2011-2.2.1 KMOP-2011-1.2.5 Benyújtás: 2011.07.01. 2012.12.31. Pályázó cég mérete: kettıs könyvvitelt

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani további fejlesztési lehetıségekre a következı, jelenleg nyitva lévı pályázati forrásokat, melyek az Ön vállalkozása számára fontosak

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Környezeti célú fejlesztések

Környezeti célú fejlesztések A pályázat címe Környezeti célú fejlesztések Pályázat kódja: GOP-2011-2.1.4 Benyújtás: 2011.07.01. 2012.12.31. Pályázó cég mérete: kettıs könyvvitelt vezetı jogi személyiségő gazdasági társaságok, kettıs

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk az eddig megjelent Új Széchenyi Terv pályázatai mellett a figyelmét felhívni két új pályázatra, melyekre a Kombinált Hitel Garancia (KHG) eljárás keretében

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Akcióterv 2009-2010 2.2.1 Vállalati folyamat-menedzsment támogatása 2008. október 1. I. Prioritás

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani a megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának pályázatait. A pályázatok jelenleg tervezetek, melyek január 31-ig

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Lehetőségek a KKV-k szervezetfejlesztéséhez, infokommunikációs fejlesztési programok

Lehetőségek a KKV-k szervezetfejlesztéséhez, infokommunikációs fejlesztési programok Lehetőségek a KKV-k szervezetfejlesztéséhez, infokommunikációs fejlesztési programok Siba Ignác, Főigazgató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Gazdaságfejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2009 Tartalomjegyzék 1. A szervezet feladat- és hatásköre... 3 2. Szervezet felépítése... 4 3. A tagok

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL VÁLLALKOZÁSOKNAK

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL VÁLLALKOZÁSOKNAK PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL VÁLLALKOZÁSOKNAK A Mikrovállalkozások fejlesztése című pályázati kiírásban több mint duplájára emelték a támogatási összegeket. A vissza nem térítendő támogatás összege maximum 10 millió

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésének támogatására Kódszám: KDOP-2008-5.2.2.A A projektek

Részletesebben

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató-

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató- EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet -Ügyféltájékoztató- I. TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozásának,

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre Sajtóanyag 10 új -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 13-án mintegy 13 milliárd forint értékben újabb tíz gazdaságfejlesztési ot jelentet meg. Ezek a ok

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19.

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19. Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Barta E. Gyula, vezérigazgató 2011. január 19. Megújult fejlesztéspolitika Rövidebb bírálati idő, automatikus értékelés Felesleges jelentéstételi kötelezettség

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak a Magyarországon székhellyel rendelkező, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon

Részletesebben

Hogyan segíthetnek az EU-ból jövő pénzek a cégeknek ill. Magyarországnak?

Hogyan segíthetnek az EU-ból jövő pénzek a cégeknek ill. Magyarországnak? Hogyan segíthetnek az EU-ból jövő pénzek a cégeknek ill. Magyarországnak? Agenda 2 Eredmények, tanulságok a múltból Aktuális pályázatok vállalkozóknak Néhány stratégiai gondolat, kezdeményezés Néhány gondolat

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása. támogatására.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása. támogatására. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása támogatására Kódszám: ÉMOP-2007-3.2.1./B. A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Mőködési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Mőködési Rend 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: DAOP-2008-4.1.3.A.B

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 3. számú melléklet az informatikai biztonsági és üzemeltetési kérdések rendjérıl szóló 16/2008. (08.19.) számú elnöki utasításhoz Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EMIR jogosultságkezelési szabályzat Tartalom

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

PROJEKT ADATLAP. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program. Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázathoz

PROJEKT ADATLAP. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program. Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázathoz 1 I. PROJEKT ADATLAP a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázathoz Kódszám: GOP-2011-2.1.1/M KMOP-2011-1.2.1/M 2 PROJEKT

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: Nemzeti kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: 2008.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: Nemzeti kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: 2008. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében támogatott A nem kormányzati szervek (NGO-k) bevonásának ösztönzése a környezetvédelem területén a Balaton Régióban címő pályázathoz

Részletesebben

Regionális Operatív Program (ROP)

Regionális Operatív Program (ROP) PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány Tanácsadó és Információs Hálózat Regionális Operatív Program (ROP) keretében megvalósuló Vállalati tanácsadási szolgáltatás támogatási

Részletesebben

A pályázat 100%-os intenzitású, keretében a gazdasági társaság 10.396.936 Forint összegő vissza nem térítendı támogatást igényelt.

A pályázat 100%-os intenzitású, keretében a gazdasági társaság 10.396.936 Forint összegő vissza nem térítendı támogatást igényelt. Javaslat a SIDINFO Nonprofit Kft. által benyújtott TÁMOP-1.4.1-12/1 kódszámú, Hátrányos helyzető célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erısítésével

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3.

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3. Az Igazoló Hatóság tevékenysége Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3., Budapest TARTALOM Jogszabályi háttér, szervezet Költségigazolás

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Minimum 1 főt foglalkoztató mikro- és KKV pályázhat! GOP-2011-1.3.1/F 1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program

PÁLYÁZAT. Minimum 1 főt foglalkoztató mikro- és KKV pályázhat! GOP-2011-1.3.1/F 1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program PÁLYÁZAT Minimum 1 főt foglalkoztató mikro- és KKV pályázhat! Program neve: Gazdaságfejlesztési Operatív Program Támogatás szakmai iránya: Program kódja (betű + szám): Megvalósítandó cél: Innováció a fogászatban

Részletesebben

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/A Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/A Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751 Vállalati tanácsadási szolgáltatás támogatása Mikro-, kis- és középvállalkozások részére DÉL-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi besorolású és a

Részletesebben

SZÉCHENYI 2020 PÁLYÁZATI MENTETREND 2015

SZÉCHENYI 2020 PÁLYÁZATI MENTETREND 2015 SZÉCHENYI 2020 PÁLYÁZATI MENTETREND 2015 FEJLESZTÉS POLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZERE EU EU 202 stratégia 11 tematikus cél >> 7zászlóshajó stratégia EU KOH. POL Kohéziós politika rendeletei (2014-2020) Szabályok

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1498/ 2007. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1498/ 2007. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1498/ 2007. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e Tárgy: Kistelepülések pályázatainak finanszírozását

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

TÁMOP- 1.4.4.-08/1 rségi Foglalkoztatási Partnerség

TÁMOP- 1.4.4.-08/1 rségi Foglalkoztatási Partnerség TÁMOP- 1.4.4.-08/1 Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség létrehozása és s mőködtetm dtetése Az ÚSZT legfontosabb céljai Az ÚSZT legfıbb céljai Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Alföldi Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Alföldi Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Észak-Alföldi Operatív Program keretében Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsıdék önálló fejlesztésének támogatására Kódszám: ÉAOP-2008-4.1.3.B.C

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Kis- és középvállalkozás fejlesztési programok 2009-2010. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Bútorgyártók Országos Szövetsége Szakmai Nap

Kis- és középvállalkozás fejlesztési programok 2009-2010. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Bútorgyártók Országos Szövetsége Szakmai Nap Kis- és középvállalkozás fejlesztési programok 2009-2010 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Bútorgyártók Országos Szövetsége Szakmai Nap EU pályázatok rendszere Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

KISVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA TÁMOP-2.1.3/07/1

KISVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA TÁMOP-2.1.3/07/1 PÁLYÁZAT MUNKAHELYI KÉPZÉSEK TÁMOGATÁSA MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA TÁMOP-2.1.3/07/1 A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK: A program a munkahelyi képzést, a technológiaváltáshoz való alkalmazkodást, a vállalkozói

Részletesebben

A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában

A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában Egyházy Zoltán szaktanácsadó, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI INTEGRÁLT KÖZREMŐKÖDİ

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Vanessia Magyarország Kft. 1118 Budapest, Maléter Pál u. 4/G, II. lh. 4. em. E-mail: vanessia@vanessia.hu Tel.: (+36 1) 319 2707 Fax: (+36 1) 319 2702 1

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE PÁLYÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA SZAKÉRTİI TANULMÁNY

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE PÁLYÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA SZAKÉRTİI TANULMÁNY V I AD O R O K Ö Z I G A Z G A T Á S F E J L E S Z T É S I T A N Á C S A D Ó É S S Z O L G Á L T A T Ó K F T. 82 30 B A L A T O N F Ü R E D, V A J D A J. U. 3 3. +36 (3 0 ) 55 5-9 09 6 A R O P.PA L Y A

Részletesebben

Mikro-, kis-és középvállalkozások pályázati lehetıségei

Mikro-, kis-és középvállalkozások pályázati lehetıségei Mikro-, kis-és középvállalkozások pályázati lehetıségei GOP-2.1.1/a Mikro-, kisvállalkozások technológiai fejlesztése tervezet! A pály lyázat célja: A mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelemtermelı

Részletesebben

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára Gazdaságfejlesztési Operatív Program Kis és középvállalkozások fejlesztése prioritás Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára GOP-2012-2.1.1/B - Ügyféltájékoztató

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Megújult pályázatkezelési folyamat a MAG Zrt-nél 1. Pályázatkezelési folyamat Társadalmi egyeztetés a kiírást megelőzően Egyszerűsített eljárásrendek

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

2004. évi XXXIV. törvény. I. Fejezet. A törvény célja. A kis- és középvállalkozások meghatározása

2004. évi XXXIV. törvény. I. Fejezet. A törvény célja. A kis- és középvállalkozások meghatározása a kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról Az Országgyőlés a magyar gazdaság döntı részét kitevı, a foglalkoztattak nagy részének munkát adó, az adó és járulékok nagyobb hányadát befizetı

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Geotermikus alapú hı-, illetve villamosenergia-termelı projektek elıkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása KEOP-2011-4.7.

Geotermikus alapú hı-, illetve villamosenergia-termelı projektek elıkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása KEOP-2011-4.7. Geotermikus alapú hı-, illetve villamosenergia-termelı projektek elıkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása KEOP-2011-4.7.0 A pályázat célja a közepes és nagy teljesítményő geotermikus

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

a Képviselı-testület 2010. április 28-án tartandó ülésére

a Képviselı-testület 2010. április 28-án tartandó ülésére E lıterjesztés a Képviselı-testület 2010. április 28-án tartandó ülésére Tárgy: Városi Bölcsıde infrastrukturális fejlesztése, kapacitás bıvítés címő pályázat kapcsán projektmenedzser/pénzügyi lebonyolító

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL

SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL E Lİ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - Intézkedési terv készítése a gazdálkodás hatékonyságának javítására Tisztelt Képviselı-testület! Az Állami Számvevıszék

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

Pályázat kiírója / kódja. Pályázat címe. Ssz. 1. OFA Foglalkoztatottság megırzésének támogatása 2. old

Pályázat kiírója / kódja. Pályázat címe. Ssz. 1. OFA Foglalkoztatottság megırzésének támogatása 2. old ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A PÁLYÁZATI KIÍRÁSOKRÓL Ssz. Pályázat kiírója / kódja Pályázat címe 1. OFA Foglalkoztatottság megırzésének támogatása 2. old 2. OFA Állásukat vesztık újra elhelyezkedésének támogatása

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára GOP-2011-2.1.1/B és KMOP-2011-1.2.1/B I. A TÁMOGATÁS CÉLJA A pályázat célja, hogy a kis- és középvállalkozások komplex

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A pályázat kódja: IFJ-GY-11-A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A pályázat kódja: IFJ-GY-11-A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Gyermek - és ifjúsági közösségek, ifjúsági civil szervezetek, rendezvényeinek (tábor, ifjúsági program) támogatása (elıfinanszírozott) A pályázat kódja: IFJ-GY-11-A A Gyermek és Ifjúsági

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20.

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. I. Prioritás bemutatása - 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A

Részletesebben

Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk

Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk Tartalomjegyzék: Szükséges dokumentumok a pályázat benyújtásához; Pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek; Fenntartási kötelezettség; Önrész; Előleg

Részletesebben