f Írásunk a 10. oldalon A diakóniai teológia kritikája

Átírás

1 országos evangélikus hetilap 70. évfolyam, 37. szám szeptember 11. Szentháromság ünnepe után 16. vasárnap Ára: 164 Ft A hazai református és evangélikus egyházzal azonban még nem alakult ki olyan bensõséges kapcsolat, amelynek keretében zökkenõmentes lehetne az együttmûködés. f Nyugat-európai magyar protestánsok találkozója 6. oldal Az a paradox helyzet áll elõ, hogy a komoly kritikusok tulajdonképpen felértékelik a diakóniai teológiát. Mert ahhoz, hogy szakszerûen vitassák, cáfolni tudják, nekik kell teológiává nemesíteniük. f Egy letûnt rendszer teológiája 3. oldal Az egykor virágzó, de ma már csak szórványtelepülés magyarsága erõn felüli munkával védi és õrzi földrengés sújtotta templomát. f Megtérés Halmágyon 8. oldal Egy hiteles ember f 4. oldal Reneszánsz propaganda f 5. oldal Focimeccs a templomban? f 5. oldal Interjú Pátkai Róberttel f 7. oldal Testvérlesen f 8. oldal Az ikonok f 9. oldal Becsengettek b Augusztus legvégén, szeptember elején tanévnyitó ünnepi istentiszteletek sora töltötte meg templomainkat szerte az országban. Egyházi oktatási intézményeink több mint tízezer csillogó szemû, kicsit meghatódott gyermeke énekelt, imádkozott együtt a szülõkkel, pedagógusokkal. Mint azt lapunkban már hírül adtuk, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium tanévnyitó istentiszteletén új igazgatók tették le hivatali esküjüket. Gadóné Kézdy Edit és dr. Ódor László, valamint az újonnan kinevezett tanárok Gáncs Péter püspök áldásával kezdhették meg munkájukat. D. Szebik Imre elnök-püspök Aszódon, Ittzés János püspök pedig Gyõrött szolgált a gyermekek között. Az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium tanévnyitó istentiszteletét a Magyar Televízió is közvetítette; Ribár János esperes hirdette az igét. Ünnepi alkalom, egész napos együttlét, visszaemlékezés nyitotta meg az orosházi Hajnal Evangélikus Óvoda 2005/2006-os tanévét. A gyülekezet tíz éve alapította óvodáját. A jubiláló intézmény termeiben kiállítás fogadta a vendégeket, híven tükrözve az elmúlt évtized fejlõdését. Csilingelõ hangú, bátor apróságok köszöntötték az egyházkerület, az egyházmegye és a gyülekezet megjelent vezetõit. Örvendetes, hogy Orosházán az óvoda és az iskola lehetõséget nyújt a város gyermekeinek 3-tól 18 éves korukig arra, hogy egyházi nevelésben részesüljenek. A két intézmény közötti testvéri kapcsolatnak volt köszönhetõ, hogy szeptember 3-án az iskola is helyet adott az óvodai ünnepség rendezvényeinek. A délelõtt a visszaemlékezések jegyében telt. Gyõri Gábor esperes, Lázárné Skorka Katalin lelkész és Révészné Tóth Erzsébet óvodavezetõ csokorba gyûjtötték mindazokat a közös élményeket, amelyek az elmúlt idõszakban elõrevitték az intézmény életét. Az ismeretlen munka, az új feladatok, az átépítés, a bajor tanulmányi út segített összekovácsolni a közösséget, amelyben magas színvonalú egyházi nevelés folyik, segítve az iskola munkáját is. Ebéd után a mára már gimnazista korú gyermekek, illetõleg az óvoda régi és új munkatársai ünnepeltek együtt, immár az óvodában. A hálaadó és egyben tanévnyitó istentiszteleten Gáncs Péter püspök szolgált az óvodát alapító és a mûködését jelenleg is támogató esperessel. g MIHÁLYI ZOLTÁNNÉ Thököly Imre mint az evangélikusok védelmezõje (a német felirat magyar fordításának elsõ sorai: Mit doktor Luther megcsinált, / Thököly érte síkraszállt, / Az ördög bíz nem erre várt ) Háromszáz éve halt meg Thököly Imre, az evangélikus fejedelem f Írásunk a 10. oldalon A diakóniai teológia kritikája Senki sem lehet próféta a maga hazájában. A bibliai mondás annyiban igaz Vajta Vilmosra ( ) is, hogy az evangélikus teológus tudományos tevékenységét határainkon kívül jobban ismerik, mint hazánkban. A Külföldön Élõ Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége (KÉMELM) most viszont belföldön, a piliscsabai Béthel Missziói Otthonban rendezte meg a Vajta Vilmos személyét felidézõ és munkásságát értékelõ idei konferenciáját, az általa is bírált diakóniai teológiát állítva a szeptember 1-je és 3-a között rendezett tanácskozás fókuszába. A diakóniai teológia közelmúltja és a jövõ teológiája a magyar evangélikusságban témacím idõutazásra invitálta a hazai KÉMELMkonferencia résztvevõit. Összegzésre, a múlt átgondolása végett gyûltünk most egybe fogalmazott megnyitóbeszédében a megalakulásának ötvenedik évfordulóját 2007-ben ünneplõ szervezet elnöke, a Londonban élõ Pátkai Róbert. f Folytatás a 3. oldalon Szükség van-e az egyház szociális (szeretet-) szolgálatára? Napjainkban heves viták pergõtüzébe került az egyházi szociális (szeretet-) szolgálat. Számomra alig értelmezhetõ ez a különös helyzet. Az egyház e sajátos legtöbbször igen nehéz munkát évszázadok óta végzi a betegek, a rászorultak, az idõsek és a sérült gyermekek között. Aki járt ilyen otthonokban, és látott kiszolgáltatott, mozdulni alig tudó idõseket vagy a tekintetükkel simogatni kész, de sem beszélni, sem járni nem tudó gyermek-felnõtteket, annak olyan emléke marad egy-egy látogatásról, amely egy életre szólóan eltántorítja attól a gondolattól, hogy sorsukkal kapcsolatban merkantilista módon az anyagiakról vitatkozzék. Kettõs félreértést közölnek újságok és televíziómûsorok. A híradások azt sugallják, mintha rohamosan növekedne a túldotált egyházi intézmények száma, s ez a tény az egyébként is nehéz helyzetben levõ költségvetést külön összegekkel terhelné meg. Evangélikus egyházunkban mindöszsze egy intézmény, a szombathelyi bõvült egy korábbi önkormányzati otthonnal. (A katolikus egyháznál nem volt növekedés; a református egyháznál két átvett otthon nyitotta meg kapuit.) Több, egyházivá válni akaró intézményrõl nem tudunk. Ha pedig ez a veszély fennállna, akkor az önkormányzati öregotthonoknak juttatott összeget kellene megvizsgálni abból a szempontból, hogy nem szorulnak-e többlettámogatásra, és nem az egyházi intézmények zsebét kellene nagynak találni. Ha tehát Göncz Kinga miniszter asszony fél a tendencia növekedésétõl, akkor félretájékoztatás áldozata, amit õszintén sajnálunk. A másik, legtöbbet hangoztatott és sokakat megtévesztõ állítás az, hogy az egyházi intézmények nagyobb állami támogatást kapnak, mint az önkormányzatok által mûködtetett szociális otthonok. Ez a vélekedés csak akkor volna igaz, ha az egyházi intézmények is kapnának bármiféle juttatást attól az önkormányzattól, amelynek a területén az adott otthon mûködik. Ez azonban nem így van; valójában az önkormányzatok helyett közvetlenül az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium adja a fenntartáshoz szükséges, létszámfüggõ támogatást. Ez a mindenkori önkormányzati dotáció országos átlagának megfelelõ összeg. Hol van itt a többlettámogatás? Nagy ritkán elõfordulhat, hogy egy-egy településen az önkormányzat az országos átlagnál kisebb összeggel támogatja saját intézményét, másutt a fordítottja lehet igaz. Rosszízû, az egyházat nehéz helyzetbe hozó hangulatkeltés a téves információkra épülõ számvetés. Intézményeink így is híveink támogatására, nagyobb horderejû renoválások esetén pedig egyéb nem állami források felkutatására kényszerülnek. Azért is feltûnõ és érthetetlen ez a fajta megközelítése e nehéz munkaterületnek, mert ezt az egyházi tevékenységet minden történelmi korszakban elismerték és nagyra értékelték az úgymond kívülállók is. Még egy kérdéskört kell említenünk e szûkre szabott írás keretein belül. Ez pedig az idõsek úgynevezett differenciált normatív, egy személyre jutó támogatása. Ez alapján egészségi állapotuktól függõen kategorizálnák idõs testvéreinket, akik egyik napról a másikra megbetegedhetnek, tehát állapotukban lényeges változás következhet be. Nem kevésbé elfogadhatatlan az az elképzelés sem, amely szerint két évig egyetlen intézmény sem bõvíthetõ egyetlen ággyal sem ez az úgynevezett kapacitásbefagyasztás. Ez a tervezet egyházhoz tartozó híveink személyi szabadságának a korlátozását jelentené. Miután az egyház az állam válláról vesz le terhet szociális tevékenységével, társadalmi szempontból érdektelen, hogy hol gondozzák az illetõt. Az idõs testvér számára viszont megnyugtató, ha olyan légkörben töltheti öregkora napjait, amilyen lelki-szellemi közegben egész életét leélte. A történelmi egyházak képviselõi eljuttatták a miniszter asszonyhoz állásfoglalásukat, csokorba gyûjtve szakmai és jogi érveiket. Õszintén reméljük, hogy a kormányhoz és az idõs emberek sorsának rendezéséhez egyaránt méltatlan vita olyan törvény elfogadásához vezet, amely minden érdekelt fél megelégedésére szolgál, legfõképp pedig idõs testvéreink még jobb ellátását biztosítja. g D. SZEBIK IMRE Hetvenéves a hatvani templom Offertórium az erdélyi árvízkárosultak megsegítésére Egyházunk püspökei közösen azzal a kéréssel fordulnak a Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezeteihez, hogy szeptember 11-én, vasárnap tartsanak offertóriumot az erdélyi árvízkárosultak megsegítésére. Kérjük, a gyûjtés eredményét közvetlenül a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet számlájára utalják (így tudunk a leggyorsabban és a leghatékonyabban segíteni). Számlaszám: b Az Evangélikus Életben is rendszeresen publikáló lelkész, dr. Barcza Béla jóvoltából lapunk is tudósított a közelmúltban arról, hogy Hatvan városa idén jegyzi a település várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. A viszonylag nagy területen, szétszórva élõ helyi evangélikusság múlt vasárnap temploma fennállásának 70. évfordulója alkalmából ünnepelt. Tény és való, hogy Hatvan evangélikus temploma hetvenéves, hiszen a hajlékot szeptember 1-jén szentelték fel, de az egyházközség vénei emlékeztetnek rá, hogy 1944-ben egy bombatalálat következtében teljesen kiégett az épület, és a A város polgármestere, Érsek Zsolt köszöntését köszöni a nyugalomba vonuló lelkész. Háttérben Blaubacher Edit gyülekezeti felügyelõ, a papi padban az ünnep igehirdetõje, D. Szebik Imre püspök T. PINTÉR KÁROLY FELVÉTELE világháborús veszteségeket máig nem tudta pótolni a lelkes, ám csekély létszámú gyülekezet. Valójában már csak a bombatalálatot megelõzõ évben épített orgona hiánya árulkodik a történelmi sérelmekrõl; a magyaros eklektika stílusjegyeit viselõ, takaros istenháza egyébiránt ma már jogos büszkesége a hatvaniaknak. Szeptember 4-én a hatvani hívek nem csupán a kerek évforduló alkalmából gyûltek össze hálaadásra a szokottnál is nagyobb számban. Az istentisztelet végén szeretett pásztoruktól, a Hatvan Gyöngyösi Evangélikus Egyházközség élén közel negyedszázadon át szolgált dr. Barcza Bélától és hitvesétõl, valamint a huszonnégy éves kántori szolgálat után szintén nyugalomba vonuló Kovács Elemérnétõl is búcsúzott a gyülekezet.

2 szeptember 11. forrás ÉLÕ VÍZ Tanévnyitó Lélek élet igazság. Három kulcsszó, melyekrõl sokat kellene tudnunk. Részesültünk-e Lélekben, van-e élhetõ életünk, és jelen van-e benne az igazság? Három lényeg, egy valóság a te életed! S e három kulcsszó összetartozik, egységet képez, mint a térben a három dimenzió. Három, de egy: a Lélek életet ad az igazság által. (Róm 8,10b) Non scolae, sed vitae discimus mondták a régi rómaiak: nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Az iskola falai között is az életrõl van szó, miként a templom falai között is az életrõl van szó! Az már a szent ige görög nyelvének szépsége és mélysége, hogy ha a Lélekrõl mint Isten Lelkérõl van szó, akkor azt mondjuk: pneuma, és ha a lélekrõl mint az ember lelkérõl van szó, akkor azt mondjuk, hogy psziché. Az is az ige nyelvének szépsége és mélysége, hogy szó van az életrõl mint földi életrõl, és szó van az életrõl mint örök életrõl. S erre is két szót tud az ige újszövetségi görög nyelve: diákosan cseng az eredeti, hogy biosz (földi élet), és talán idegenül, hogy dzóé (örök élet). De az ige nyelve megkülönbözteti a kettõt azért, hogy az ember lássa maga elõtt ezt a biológiai, földi életet, mert hatalmas érték és páratlan kincs, s mert itt a földön tényleg egy életünk van! S az ige azt akarja, hogy a biológiai, földi élet mellett lássuk az örök életet is. A kettõt nem szabad kijátszani egymással. Mind a kettõt Istentõl kaptuk. Ezt a biosz-életet és a dzóé örök életet is! Mind a kettõre készülni kell! Elõbb ezt idéztem: Non scolae, sed vitae discimus a földi életre készülünk az iskola falai között. De ne tévesszük szem elõl, hogy nem csak a földi életre készülünk; sed vitae aeternae discimus az örök életre is készülünk! S mind a kettõhöz egy kell: az igazság. Az egyikhez a tudomány igazsága. Ezt az értelmes emberi lélek ragadja meg; ez a valóság igazsága. De ez még kevés ennél több kell, már ehhez a földi élethez is: az emberi élet igazsága! Lelkünk szomjazza az igazság valóságát ember és ember közt. Egy másik fajta igazság az, hogy igaz ember legyen valaki. Mert nemcsak a valót akarjuk, hanem az igazat! S a harmadik: az örök élet igazsága, az üdvözítõ igazság. Ezt csak Krisztustól vehetem, hit által. Nehézkes kifejezés, de értsük jól: megigazult élet igazzá vált élet! Hitünk titka, hogy mind a háromra a Lélek vezet rá. A Lélek ad életet az igazság által! Készülünk erre az életre, készülünk az örök életre. Van tudománya a földi életnek, és van tudománya az örök életnek. Isten lelke és az ember lelke találkozzon az iskola falai közt, a templom falai közt, hogy legyen értelmes és igaz földi élet, és legyen üdvösséges örök élet a Krisztusban! Ámen. g Ribár János (A augusztus 28-án az mtv által Orosházáról közvetített tanévnyitó istentiszteleten elhangzott prédikáció szerkesztett szövege.) SEMPER REFORMANDA Amit ember tervez, azt Isten visszájára fordítja, és másképp cselekszik, mint mi terveztük. Már ezért sem lehet kétségbe vonnunk, hogy életünket és cselekedeteinket nem a mi okosságunk, hanem Isten csodálatos hatalma, bölcsessége és jósága irányította. Ebbõl látjuk, mily sokszor volt velünk Isten, még akkor is, ha se nem láttuk, se nem éreztük. Menynyire igaza van Péter apostolnak:»neki gondja van reátok.«(1pt 5,7) d Luther Márton: Tizennégy vigasztaló kép megfáradtaknak és megterhelteknek (Virág Jenõ fordítása) SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 16. VASÁRNAP Kol 3,1 7 Odafent és idelent : Krisztusra nézve Mi az emberség, az értékes emberi élet titka? Mi módon élhetünk úgy, hogy egyszeri és megismételhetetlen, Istentõl ajándékba kapott életünk tetsszen annak, akitõl kaptuk: Atyánknak? Hogy áldássá váljon azok számára, akik között leéljük, és persze nem utolsósorban: hogy boldogságot, örömöt, békét, megelégedettséget találjunk a magunk számára is? Mi a titok? Hogy modern korunkban sem divatjamúlt fogalom az emberség, azt a Kossuth rádió minden hétköznap reggel fél hét után pár perccel, a hírek (terrorizmus, erõszak, madárinfluenza) után sugárzott, közkedvelt mûsora bizonyítja: az Egy csepp emberség. Ebben egy-egy közismert, de legalábbis hivatásában, szakterületén elismert személyiség mondja el gondolatait az életrõl, az emberségrõl: a titokról, élete titkáról, amelyet örömmel ad tovább. Eljátszottam a gondolattal: ha valami csoda folytán egy ma élõ rádióriporter felkereshetné Pál apostolt a börtönben, ahol az e heti alapigénket tartalmazó levelét írta, és megkérdezné, hogy mi az élet értelme, mi a titka az értékes, értelmes, emberséges életnek, akkor õ talán úgy válaszolna, amint azt a kolosséiaknak leírta. Mi a titka Pál életének? Mi az emberség megélésének egyedüli útja? Pál titka: Krisztus és a benne elrejtett élet. A megtartó, kegyelmes, üdvösséget adó Jézus Krisztus, aki még a fogságban is erõ és örömforrás. Oratio œcumenica EMLÉKEZÉS ROGER TESTVÉRRE b Roger Schütz halálhíre megdöbbentette a világ kereszténységét. A magyar írott és elektronikus médiumok sokféle módon tudósítottak a tragikus eseményrõl, megemlékeztek személyérõl, munkásságáról. A Liturgikus sarok aktuális sorozatát is megszakítjuk egy rövid emlékezés erejéig, hiszen az imádkozva hazatért testvér egész életét meghatározta a liturgia, mi több: maga indított el egy olyan liturgikus gyakorlatot, amely mára szerte a világon része a keresztény egyházak istentiszteleti életének. A taizéi áhítatforma és énekgyakorlat mindenki számára ismert, aki egyházi körökben mozog. Elképzelhetetlen egyegy rendkívüli alkalom, konferencia vagy nemzetközi találkozó a burgundiai közösség dalai nélkül. Katolikus evangélikus református templomokban szerte Európában, de a tengeren túl is tartanak Taizé-áhítatokat. Benne sok a csend, sok az imádság, sok az éneklés, és mindig van igeolvasás, elmélkedés is. Mi a titka e forma népszerûségének és e dalok határokon átívelõ hatásának? Mi az, amire újra megtanította Roger testvér Az igénket megelõzõ mondatokban az apostol azt magyarázza, hogy miként a keresztség által Krisztus halálában (2,12; 2,20), úgy az Isten erejébe vetett hit által az örök életre való feltámadásban is részesedünk. De mit jelent az odafent valókkal való törõdés (1. vers)? Nem a teljes befelé fordulást, nem azt, hogy mindennek hátat fordítunk, ami ebben a világban van. Az egyik legjobb példa az odafent valók olyan módon való keresésére, hogy az ékesszóló legyen idelent, Albert Schweitzer életmûve. Hirdette az igét, gyógyított, leprafalvat alapított, megalkotta az élet tiszteletének etikáját, szellemi, fizikai, lelki képességeit mind Isten szolgálatába állította úgy, hogy az akkori világ legkisebbjei közé sorolt gaboni négerekben is szerette az embertársat. Mindezt nem tudta volna másképp megvalósítani, ha nem a Megváltótól kéri és kapja hozzá az erõt. Üdvösségünket nem cselekedeteink, hanem a kegyelem által kapjuk. A kegyelem ad lendületet ahhoz, hogy Istenben való hitünket és iránta való szeretetünket tettekben is kifejezzük. A megdicsõült élet csírája bennünk rejlik, ezért azt kell keresni, ami odafent van mondja Pál, de ezt nem tehetjük másként, mint hogy továbbadjuk az evangéliumot földi életünk napjaiban. Ha a földiekkel törõdünk, ha elveszünk a bálványimádó, felszínes, a látszatra adó, a mélységet, lelkiséget pedig gyakran tagadó, Mindenható Istenünk, te, aki megláttad és megszántad a naini síró özvegyet, kérünk, szánj meg minket is. Természeti katasztrófák hírei rémítenek: emberek ezrei lettek földönfutókká, szorgalmas életek munkája lett percek alatt semmivé Ember emberre támad érthetetlen, vak gyûlölettel; százak halnak meg, és nem tudjuk, hogy miért Miközben a mindentudás egeit ostromoljuk, egyre inkább úrrá lesz közöttünk a félelem. Félünk a teremtett világtól, melyet megrontottunk, és amely most ellenünk fordul. Félünk embertársainktól, akiket nem is ismerünk, akiken gõgösen átnéztünk, és akik most ismeretlenül, vak gyûlölettel támadnak ránk. Urunk, adj igaz, képmutatás nélküli bûnbánatot, hogy felismerjük mindazt a rosszat, amit a teremtett világ és embertársaink ellen elkövettünk. Adj idõt, hogy jóvátegyük, amit még lehet. Add, hogy megtaláljuk a megbékélésre vezetõ utat. Add, hogy megbékéljenek egymással nemzetek és népcsoportok. Add, hogy egymásra találjanak a szeretet és megbékélés jegyében a különbözõ nemzedékek, a házastársak, munkatársak, szomszédok. Engedd, hogy több legyen a megértés, mint az értetlenség, s több a szeretet, mint a gyûlölet ember és ember, nép és nép között. Könyörgünk betegeinkért, különösen is a beteg gyerekekért. Urunk, te tudod, mennyire nem értjük szenvedéseink okát, és ezért sokszor tehetetlenek, tanácstalanok vagyunk. Te adj gyógyulást a betegségekre, erõt a szenvedések elhordozásához, és bölcsességet a gyógyító kezeknek. Istenünk, ne rejtsd el jóságodat szemünk elõl. Add hinnünk: nem üres az ég felettünk. Engedd, hogy rátaláljunk azokra, amik odafent vannak, és hogy az odafenn valók reményében merjük újra átgondolni földi életünket. Add, hogy megérthessük felsõbbrendû akaratodat, s hogy azt Bizakodjatok, jó az Úr! csapata a megfáradt európai egyházakat? Mi az, amit megéreztek általa a világ minden tájáról falujába zarándokoló lelki turisták? Mindenekelõtt arra kell gondolnunk, hogy Roger atya számára fontos volt a liturgia. Ez az oldott, barátságos, közvetlen ember tudta, hogy a liturgia nem nehezíti, hanem megkönnyíti Istennel való találkozásunkat, kapcsolattartásunkat, beszélgetésünket. Ugyanakkor tudta, hogy a liturgia fegyelmezõ erõ is. Segítségével sikerül túljutni azon, hogy az ember önmaga körül forogjon. A liturgia lehetõvé teszi, hogy ne csupán a mi gondolataink, hanem Isten Lelke szárnyaljon, és szálljon le ránk. Roger atya ott ült napról napra közössége tagjai körében, és élte a liturgiát, az Isten-szolgálatnak ezt a csodálatos lehetõségét. Mi is Roger testvér közösségében a liturgia alapja? Elsõsorban az egyszerûség: egyszerû szavakkal és dallamokkal énekelve, imádkozva válaszolni Istennek. Énekeik varázsa nem utolsósorban a sok ismétlésben, ismételgetésben rejlik. Ezek az énekek valósággal belemossák az emberbe Isten szeretetének bizonyosságát. A Kyrie sokszori elismétlése nem a fantázia hiányát jelzi az imádságok és liturgikus részek között, hanem azt a meggyõzõdést, hogy ez a Krisztus-tanítványok egyetlen helyes alapállása, biblikus pozíciója: Uram, irgalmazz! Bár a taizéi muzsikusok igényes hangszerelései közismertek, a hangsúly mégis a gyülekezeti éneken, a közösség dalán van. Nem kell hozzá magas zenei képzettség, s máris több szólamban énekel a gyülekezet. Ezek a zenei miniatûrök az egyszerûség nagyszerûségét hordozzák méghozzá úgy, hogy különbözõ zenei kultúrából érkezõ emberek is a sajátjukként tudják énekelni õket. Szinte azt mondhatjuk: Taizé mûfajt teremtett, s ez nem zenetörténeti esemény, hanem a Lélek embereket egymáshoz vezetõ munkájának csodája. Roger testvér élen járt az imádságban. Nem magamutogató módon, hanem belsõ kisugárzásával, vonzó, példaadó magatartással. Amikor otthon volt, együtt imádkozott társaival s a messzirõl jött ismeretlen ismerõsökkel. Amikor útra kelt, és találkozóra, netán világtalálkozóra készült, akkor nem elõadásokra, parádés programokra, hanem közös imádságra invitált. Másokkal másokért imádkozott, hogy béke és igazságosság legyen a világon. S imádsága másokat is imádkozni tanított. Roger testvér nem világtól elvonult szerzetes volt, hanem közösséget építõ ember. Nem a látványos tréningek közösségépítõ teóriáival próbálkozott, A VASÁRNAP IGÉJE elutasító világban, ha céljainkat csak az anyagiak terén tudjuk megfogalmazni és elképzelni, akkor elveszünk. Nem halljuk meg a hívást, amely pedig hangzik. Isten kegyelmesen szól, a jobbján ülõ Krisztus (1. vers) ma még hív, ma még nem ítél. A külsõségek fontossága is lehet gondolkodásunk tárgya. Környezõ világunkból mindenhonnan az a szemlélet árad, hogy az vagy, amit megveszel, amit fogyasztasz, amiben laksz, amilyen autóval jársz stb. Olyan világban élünk, amelynek általános értékrendje szerint mindennél fontosabb az, ami kívül van, ami látható, tapintható, fogyasztható. Isten óvjon minket attól a kísértéstõl egyházi, gyülekezeti, egyéni keresztény életünkben is, hogy a külsõségekkel törõdjünk ahelyett, hogy igazi küldetésünket töltenénk be! Minden gonosz hatalom erejét megtörte Krisztus, Isten Fia. Mindennapi életünkben erõ, örömforrás, kapaszkodó, háttér és elõrevivõ ösztönzés ez, de mégis el van rejtve (3. vers), és másképp nem lehet a miénk, csak úgy, ha az Úr Jézussal vagyunk közösségben. S folytatódik a páli emberség-titok: öljétek meg magatokban mindazt, ami a földre irányul (l. 5. vers). Amint azt hívõ emberként tapasztaljuk, sajnos elevenek még bennünk az óemberre jellemzõ rossz vonások. Tennünk kell ellene, mégpedig azzal a hittel, hogy küzdelmünkben nem vagyunk egyedül! Nem az a baj, ha felfedezzük magunkban, hogy vannak bennünk földi dolgokra irányuló vágyak, amelyeket Pál is felsorol, hanem az, ha mindebbe belenyugszunk; ha nem visszük ezeket Krisztus elé, ha nem kérjük, hogy erejével segítsen minket új emberként, megváltott gyermekeként élni, cselekedni; ha nem vagyunk készek megölni gonoszságunkat, valahányszor tetten érjük tagjainkban a gonosz gondolatokat, szándékokat, vágyakat és nem utolsósorban a kapzsiságot. Egy csepp emberséggel mi is bizonyságot tehetünk életünk Uráról. Ehhez a csepphez azonban csupán egyetlen Forrás van ahogyan Pálnak, ugyanúgy nekünk is: Jézus Krisztus. g KÕHÁTI DOROTTYA Imádkozzunk! Úr Jézus, köszönöm mindazt, amit nekem adtál halálod és feltámadásod által: új életet, kegyelmet, bûnbocsánatot. Jóságodat, irgalmadat nem érdemeltem. Kérlek, vedd el mindazt belõlem, ami még e földre irányul, és adj erõs hitet, tenni kész szeretetet szívembe, lelkembe, tagjaimba, hogy itt, e földön téged szolgáljalak. Ámen. követve napi feladatainkat hûséggel betölthessük embertársaink javára és a te dicsõségedre. Áldj meg minden jó szándékú törekvést. Add, hogy a jó szándék bölcsességgel és kitartással párosuljon bennünk. Istenünk, ne engedd elfelejtenünk, hogy honnan jöttünk. Mutass és adj értelmes célt az életünknek. Adj munkát a munkanélkülieknek, reményt a kétségbeesetteknek, alázatot az elbizakodottaknak, társat a magányosoknak. Külön kérünk az utánunk jövõ nemzedékekért, hogy hûséges társat találjanak, és õrizd meg a társakat egymás számára egy életen át. Légy azokkal, akik nem jutottak el istentiszteletre, pedig vágytak útmutató, vigasztaló szavadra. Õrizd azokat, akiknek már semmit nem jelent a vasárnap. Ébreszd szívükben az útmutatásod iránti vágyat. Urunk, jóságos és bölcs megértéseddel hallgass meg minket Jézus Krisztusért. Ámen. LITURGIKUS SAROK hanem a szeretet, a csöndes, meghívó emberi hang és az imádság közösségének megteremtésével. Így tudott hidat építeni kelet és nyugat, észak és dél között. Mert a liturgikus közösségnek kisugárzása van, a közös könyörgésbõl, Isten-dicséretbõl erõ fakad: nem szétszóró, hanem a szétesõ világot összetartani képes erõ. Az istentiszteleti együttlét így válik világtávlatra kinyíló közösséggé. Még hosszan lehetne elemezni Roger Schütz személyiségének titkát. A tény az tény: az imádkozó, éneklõ, igére figyelõ liturgia erõforrás volt önmaga és mindazok számára, akik kapcsolatba kerültek vele. A Jelenések könyve mennyei liturgiáról ír, arról az örök istentiszteletrõl, amelybe mi itt néha egy kis idõre belekapcsolódunk. Roger testvér reménységünk szerint odaát már megszakítás nélkül és teljes átéléssel énekelheti, amit mi még itt csak bizalommal és reménységgel dúdolgatunk: Bizakodjatok, jó az Úr! g HAFENSCHER KÁROLY (IFJ.)

3 evangélikus élet szeptember e Folytatás az 1. oldalról A diakóniai teológia kritikája KÉMELM-konferencia Piliscsabán Gémes István, dr. Szabó István és Pátkai Róbert Nem csak a közelgõ jubileum szolgáltatott apropót ahhoz, hogy a Külföldön Élõ Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközösségének tagjai visszatekintsenek fél évszázados szolgálatukra, és illõ módon emlékezzenek meg elsõ elnökükrõl. A program összeállításakor még esély volt arra, hogy a Luther Kiadó gondozásában a tanácskozásra idõzítve lát napvilágot (e sorok írójának fordításában) Vajta Vilmos 1987-ben az akkori NSZK-ban megjelent, A diakóniai teológia a magyar társadalmi rendszerben címû kötete. Bár a könyvbemutató egy-két hónapot még várat magára, a fórumbeszélgetések során kitûnt, hogy a konferencia résztvevõinek többsége a magyarországi vendégekkel egyetemben jó ismerõje a mûnek és szerzõje munkásságának. A Svájcban élõ Pósfay György Vajta Vilmos nemzetközi jelentõségét méltatta elõadásában, Pátkai Róbert pedig a teológus magyar nyelvû szolgálatát értékelte referátumában. A reggeli és esti áhítatok mellett számos tartalmas elõadás hangzott el a három nap során. A teljesség igénye nélkül említjük Gémes Istvánnak a diakóniai teológiáról (DT) és annak Vajta Vilmos által összegezett bírálatáról szóló referátumát, valamint a diakóniai teológia elsõ nyilvános hazai kritikáját boncolgató értekezést, melyet Ittzés Gábor tartott. A DT-ról szóló fejtegetések között két különlegesség is akadt: dr. Szabó István református püspök az evangélikus diakóniai teológiával rokon református szolgálat teológiájáról adott igényes áttekintést, dr. Csepregi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense pedig Walter Wink észak-amerikai teológus, valamint Bibó István politikafilozófus tanúságtételének tükrében vizsgálta a DT kritikáját. A közelmúlttal való õszinte szembenézést segítette az ifj. dr. Fabiny Tibor által vezetett fórumbeszélgetés is, amely az Egyházunk elmúlt két évtizede külföldrõl és hazulról nézve címet kapta. Ugyancsak ezt szolgálta a moderátor által tartott beszámoló az Ordass Lajos Baráti Körnek, a Luther Szövetségnek, valamint az Evangélikus Belmissziói Egyesületnek a lutheri teológia érvényesítéséért folytatott másfél évtizedes küzdelmérõl. Nem tett mást Böröcz Enikõ sem, aki Ordass Lajos püspök szolgálatára irányította a jelenlévõk figyelmét. Az istentisztelettel záruló konferencia végeztével Pátkai Róbert így összegzett: Eredménynek tartom az elõadások igen magas szintjét, a nyitottságot, az õszinte, kritikát sem nélkülözõ hozzászólásokat. Summázatként idézném Csepregi András referátumának zárógondolatait, amelyek a mi teológiai következtetéseink vonalában foglalják össze a hazai, remélhetõleg mindinkább általánossá váló véleményt:»bár konferenciánk témája a diakóniai teológia kritikája, nyilvánvaló, hogy elõadásom a múltról szólva a jelenünkrõl is, rólunk is és hozzánk is szól. A diakóniai teológia a múlt, de azok a félelmek és torz ambíciók, az erõszak tisztelete, a kegyesség köntösébe bújtatott korántsem ártatlan tévedések és veretes teológiai tételekkel védelmezett hazugságok, amelyek megterhelték a diakóniai teológiát és korszakát, változatlanul bennünk és köztünk élnek. A Krisztus iránti és a kontextus iránti hûség együttes kihívása, amelyre a diakóniai teológia mindig rossz választ adott, számunkra is nehéz kihívás, amelyre nincs könnyû válaszunk. Bár formálisan szabad országban élünk, olyan sok korlátot internalizáltunk és hoztunk magunkkal, hogy ezek között egzisztenciálisan ma sem sokkal könnyebb az egyszerû, világos beszéd, mint korábban volt.«g GAZDAG ZSUZSANNA Betegágyak mellõl zsákfaluba b A Mór mellett fekvõ Nagyveleg község a térkép alapján zsákfalu: csak egyetlen úton lehet betérni oda. Az itt élõ evangélikus gyülekezet tagjai talán egyházunkban egyedülálló módon büszkék arra, hogy velük élõ lelkipásztoruk szolgálati területe csak a falu határáig terjed. A pásztor és a nyáj egymásra találásának örömét ünnepelték a nagyvelegiek szeptember elsõ vasárnapjának délutánján, amikor Bencze András, a Fejér Komáromi Egyházmegye esperese beiktatta hivatalába meghívott lelkészüket, Bajuszné Orodán Krisztinát. A fiatal lelkésznõ szinte beleszületett az egyházba, hiszen nagyszülei néhány évtizeddel ezelõtt a Budapest-Deák téri gyülekezetben az egyházfi munkakör teendõit látták el. Hároméves koráig szüleivel együtt õ is ott lakott; lélekben azután is mindvégig kötõdött a gyülekezethez. Az ott átélt igei alkalmak, ifjúsági órák hatására érettségi után jelentkezett a teológiára, ahol 1999-ben végzett. Tanulmányai befejezése elõtt egy évvel férjhez ment. Ordinációja után kórházlelkész lett három fõvárosi kórházban, ahol öt éven keresztül dolgozott. Ezt a szolgálatot cserélte fel a parókus lelkészi munkával, amikor egy évvel ezelõtt leköltöztek Budapestrõl, hogy elvállalja a lelkipásztor nélkül maradt gyülekezet gondozását. Ez az idõ alkalmat adott és lehetõséget teremtett arra, hogy a gyülekezeti közösséggel megszeressék egymást; a nagyvelegiek végül meghívták lelkipásztoruknak. A 127. zsoltár elsõ két verse alapján tartott hivatalátvevõ igehirdetésében Bajuszné Orodán Krisztina elõször a testvérek bizalmát köszönte meg, majd Isten áldásának tapasztalható valóságára irányította a figyelmet. Hangsúlyozta, Bajuszné Orodán Krisztina iktatása Nagyvelegen T. PINTÉR KÁROLY FELVÉTELE hogy a lelkészek kitárt karral elmondott szavai az istentiszteletek végén nem valamiféle mágikus mondatok, mindez nem a régmúlt hagyományainak gépies ismétlése, és nem is az istentisztelet függeléke, hanem olyan élõ erõvel és lelki tartalommal telített szavak, amelyek Isten jelenlétét érzékeltetik, és az õ áldását közvetítik. A frissen beiktatott lelkész elmondta, hogy életének minden eddigi szakaszában, eddigi szolgálati helyén, a betegágyak mellett is megtapasztalta Isten áldását. Az õ jelenlétének tudatával kezdi meg hivatalos szolgálatát Nagyvelegen, hiszen enélkül nem is lenne értelme munkához látni. Az ünnepi úrvacsorás istentiszteleten Ittzés János püspök Mt 6,10 alapján tartott útravaló igehirdetésében az Úrtól tanult imádság Isten akaratát kívánó és elfogadó kérése alapján azt helyezte a lelkész és a gyülekezet szívére, hogy kölcsönösen ismerjék fel és fogadják el: a lelkész Isten akaratából jött közéjük. Ahol így gondolkodnak, ott minden döntésüket bölcsen fogják meghozni az egyházközség felelõs vezetõi. g MENYES GYULA A SZERZÕ FELVÉTELE Egy letûnt rendszer teológiája Ha van teológiai humor gondolom, van, akkor feltétlenül ebbe a kategóriába sorolható (bántó szándék nélkül írom) az a KÉMELM-konferencián elhangzott álláspont, bejelentés, állásfoglalás, hogy ezennel lezárják a diakóniai teológia feldolgozását, vitáját; kész, vége, ennyi volt. Ez az erkölcsi megközelítésben igen tisztességes vélekedés sajátosan rímel az elmúlt tizenöt év trójai falovára, mert a kilencvenes évek egyházában a diakóniai teológia összhangban volt az egykori, harcosokat rejtõ eszköz funkciójával. Nem tudván éppen valami egyebet az egyház értsd: az egyházkormányzás fejére olvasni, elhangzott a kritika, hogy nem dolgoztuk fel a diakóniai teológiát, az általa végzett rombolást. Így érthetõ a KÉMELM mosolyognivaló, de igen tisztességes álláspontja. Arról szól, hogy ezek után már igazán nem lesz illendõ ezt a kritikai fegyvert igénybe venni. Hiszen már 2004-ben, a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületének (METT) a konferenciáján ez volt a fõ téma, és azóta is jelentek meg dolgozatok ebben a tárgykörben, most pedig Piliscsabán sokoldalúan körbejárták a diakóniai teológia témakörét. Nehéz lenne állítani, hogy bárki korlátozná az erre irányuló ügybuzgalmat. Voltak talán olyanok, akikben az is derengeni kezdett jobb késõn, mint soha, hogy a szabad egyházi élet azt is jelenti, hogy nem kell mindent felülrõl várni. Azaz nem csak annak van létjogosultsága, amit egy püspök vagy egy világi vezetõ tart lényegesnek. Ebbõl persze az is következik, hogy nem is lehet mindent a vezetõkön számon kérni. Elhangzott például, hogy miért nem publikálták eddig a nyolcvanas évek változó egyházvezetésének a Vajta Vilmossal folytatott levelezését ismertette Pátkai Róbert Vajta Vilmosról szóló, kitûnõ elõadásában. Miután ennél lényegesen pikánsabb dokumentumok is napvilágot láttak már az egyházi és a világi sajtóban is, vissza lehet kérdezni: ki gátol meg bárkit abban, hogy kellõ információk birtokában közreadja a levelezést? Úgy vélem, ha kiadásra kerül a KÉMELM-konferencia anyaga, ebben is helyet kap majd a téma. Annyiban volt mosolyognivaló a lezárás, hogy egy szervezet ezt nyilván csak önmagára vonatkoztatva deklarálhatja. Õ nem tud errõl a rókáról több bõrt lenyúzni, még többször elmondani, hogy hordjuk a fel nem dolgozott múlt terheit. Amiben persze ma is van igazság, legfeljebb nem elsõsorban a diakóniai teológia vonatkozásában. Ez leginkább talán dr. Szabó István református püspöknek a tõle megszokott szellemes stílusban elmondott, igen alapos elõadásából derült ki. Református testvéreinknél a szolgálat teológiája nevet viselte ez a torzulás, és bizony 1951 és 89 között több zászlóvivõje is akadt, míg nálunk kifejezetten Káldy Zoltán püspök munkálkodásához kötõdött. A nyolcvanas évek derekán egyházunkban markánsan megnyilvánuló reformtörekvések Nyílt levél, Testvéri Szó így elsõsorban érthetõen az elnök-püspök tanítását bírálták. (A bírálat elemeit összegezte Ittzés Gábor tárgyszerû, korrekt elõadásában.) De 1985 végével az elnök-püspök betegsége, majd 1987-ben bekövetkezett eltávozása miatt megszûnt hatalom lenni. Az úgynevezett radikális kritikusok mégsem tudtak váltani. Szinte mindmáig keresik, hogy hol érthetõ tetten egy-egy vitatható exegézisben vagy egy egyszerû napi döntésben, nem szerencsésen megfogalmazott mondatban a múlt, benne a diakóniai teológia fantomja. Örültem, hogy jelentõs idõt tölthettem a konferencián ben a Lutherische Monatshefte címû lapban terjedelmes interjúban nyilatkoztam a diakóniai teológiáról, a Testvéri Szó érvelésének megfelelõen. Kifejtettem a diakóniai teológia politikaiideológiai természetét, funkcióját. Leginkább dr. Szabó István említett elõadása erõsített meg másfél évtizeddel ezelõtti vélekedésemben. Õ egy érdekes, jellemzõ fogalmat használt: szociológiai teologizmusnak minõsítette a szolgálat teológiáját. A lényeg, hogy valójában nem teológiáról, hanem annak álcázott ideológiáról, a politika szociológiai eszközeirõl van szó. Így az a paradox helyzet áll elõ, hogy a komoly kritikusok tulajdonképpen felértékelik a diakóniai teológiát. Mert ahhoz, hogy szakszerûen vitassák, cáfolni tudják, nekik kell teológiává nemesíteniük. További gond és annak idején ez már jelentkezett, ezért nem értették többen igazán Nyugaton, hogy mi a bajunk a diakóniai teológiával, hogy napjaink egyházában igen jelentõs a diakóniai munka hangsúlya. Ez nemcsak és talán nem is elsõsorban a globális fenyegetettség (atomcsapások, környezetkárosítás) hatásainak az enyhítését célozza ahogy ezt a diakóniai teológia apostolai hirdették, hanem a hátrányos helyzetûek, a fogyatékossággal élõk, a piacgazdaság veszteseinek a segítését a gyülekezetekben és a társadalomban. Ma már mi is ebben az erõtérben, ebben a feladatkörben élünk, ezért sem idõszerû a diakónia önálló érték voltáról szóló vita. Horizontális síkon persze lehet önálló érték, mert nem vitás, hogy az egyházban minden az evangéliumból következik. Amiért viszont akár megtévesztõ, félrevezetõ is lehet a diakóniai teológiáról folytatott vita, az az, hogy eltereli a figyelmet a ma gondjairól. Magam is kaptam már kritikát a teológiai pluralizmus szorgalmazásáért, melyet a nyolcvanas években igényeltünk. Ma is fenyeget az egy üdvözítõ teológia fantomja ez többek között a tudományos kutatás ellehetetlenítésével fenyeget, amelyet persze az egészségesen sokszínû kegyességi irányzatok léte is cáfol. Tudom, tabut érintek, de a lutheri teológia varázsszóként való alkalmazása is lehetõséget nyújt az egysíkúságra. Halványan azért megfogalmazódott az igény, hogy a múlt árnyaival való hadakozás mellett a jelennel is kellene törõdni. Ez többek között azt jelentené, hogy szembe kellene szegülni azokkal a törekvésekkel, amelyek ma teológiai alapon igyekeznek ideológiát teremteni arra, hogy az egyház valamelyik politikai erõt támogassa. Fiatal demokráciánk rövid történetében jó néhány példa akad erre. Bizony ez a diakóniai teológia mai megjelenése: megalkuvásunk, túlélésünk, vélt vagy valós érdekeink, politikai álláspontunk egyházi köntösbe öltöztetése. Morbid humora van annak, ha a diakóniai teológia harcos elítélõihez fûzõdnek ezek a mai törekvések. Ha van ugyanis értelme a diakóniai teológiával foglalkozni, akkor elsõsorban azért van, hogy más körülmények között ne essünk ugyanabba a csapdába végül is a hatalom elvtelen kiszolgálásába. Jövõre parlamenti választások lesznek. Nem vagyok optimista. g FRENKL RÓBERT Meghívó Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szeptember 16-án, pénteken kor tartja tanévnyitó istentiszteletét és ünnepi ülését a budapest-zuglói evangélikus templomban (Budapest XIV., Lõcsei út 32.). Az istentisztelet igehirdetõi szolgálatát Gáncs Péter püspök végzi. Az istentisztelet keretében D. Szebik Imre elnök-püspök beiktatja dr. Fabiny Tamást a professzori tisztségbe. Ezen az alkalmon kérjük Isten áldását a hatodévesek és mentoraik szolgálatára. Ünnepünkre szeretettel meghívjuk. Dr. Szabó Lajos rektor

4 szeptember 11. keresztutak Más úton tértek haza Néhány szó a kölni világtalálkozóról b Az idén huszadik alkalommal rendezték meg a katolikus ifjúsági világtalálkozót Kölnben, valamint Bonnban és Düsseldorfban. Az augusztus 15. és 21. között megrendezett programsorozaton becslések szerint csaknem egymillióan gyûltek össze. Ebbõl körülbelül négy-ötezer résztvevõ magyar volt határon belül élõk és határon túliak egyaránt érkeztek. A résztvevõk többségét középületekben szállásolták el. A zarándokok (nem csak a katolikusok) egy hátizsákot, kendõt, programfüzetet, a liturgiákat, imádságokat is tartalmazó énekfüzetet, várostérképet, Németország-térképet, rózsafüzért és ivóvizes flakont kaptak. A zarándoklat végállomása természetesen a kölni dóm volt (képünkön). A Rhein Energie Stadionban került sor a nyitó istentiszteletre, melyen Horst Köhler, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke is üdvözölte a megjelenteket. A rendezvénysorozat témája ez volt: Wir sind gekommen um ihn anzubeten. (Azért jöttünk, hogy hódoljunk neki.) Ennek jegyében szervezték a közösségi programokat. Délelõtt áhítatokat tartottak, esetenként pedig interaktív módon is be lehetett kapcsolódni az alkalmakba: a találkozó résztvevõi az igehirdetés után kérdéseket tehettek fel a mise témájától függetlenül is az egyházi vezetõknek, többek között Joachim Meisner bíborosnak, kölni érseknek. Számos koncert, szabadidõs program tette színesebbé a választékot. A color dome sátrai például az asszociációs képességekre építettek: odabent különbözõ talajokon lépkedve más-más képet láthatott a betérõ; ha például faforgácsra lépett, egy csecsemõt ábrázoló kép jelent meg stb. Ezenkívül rajzolás, színház, képkiállítás és a média valós szerepét kidomborító néma diavetítés segíthetett kinek-kinek egyéni alkotói hajlama kiélésében. Voltak, akik bevallottan a pápa miatt jöttek. A katolikus egyházfõ elõször hajóról üdvözölte a résztvevõket augusztus 18-án sokan már nyolc órával érkezése elõtt kimentek a Rajnához. Ne feledjük, a pápa szülõhazájába tért vissza. A folyó mindkét partja megtelt, és soha nem látott színes zászlóerdõtõl tarkállott a végeláthatatlan tömeg. Hasonló, felejthetetlen közösségi élmény volt a városhoz közeli Marienfelden megszervezett virrasztás és ötnyelvû zárómise 1,2 millió résztvevõvel! A pápai prédikáció a keresztségben kapott isteni ígéret iránti hûségre hívott fel. Elbocsátásul felolvasták a néhai II. János Pál üzenetét:» más úton tértek vissza hazájukba.«(mt 2,12) Az evangélium szerint a bölcsek, miután találkoztak Krisztussal,»más úton«tértek haza. Az útnak ez a megváltozása jelképezi a megtérést, amelyre mindenki meghívást kapott, aki találkozott Jézussal, azért, hogy az õ kívánsága szerinti igaz imádók legyenek (l. Jn 4,23 24). Amikor Krisztussal találkozunk, és elfogadjuk evangéliumát, életünk megváltozik, és arra kapunk indíttatást, hogy tapasztalatunkat másokkal is megosszuk. Majd XVI. Benedek pápa búcsúszavainak illusztrációjaként külön-külön felmutatták a logó egyes elemeit: a csillagot, a C betût (Christus), a vizet, a tornyokat és a keresztet. A tömegközlekedés és az étkezés Németországban sem volt mindig zökkenõmentes, de a várakozás jó alkalmat nyújtott a beszélgetésre. A Marienfeldre indított különvonatról szinte senki sem tudott, a menetrend szerinti járatok viszont zsúfolásig megteltek, és nem volt ritka a késés sem. Az összejövetel csodája a békés ünneplés és a nyitottság volt. Hadd reméljük, hogy sok-sok résztvevõ nem csak a katolikusok számára a visszaút már más volt, még ha ugyanazon az úton is tértek haza, amelyen ideérkeztek. g SZENTPÉTERY MIKLÓS Unitárius világtalálkozó b Augusztus második hétvégéjén immár hetedik alkalommal rendezték meg az unitárius világtalálkozót a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdõn. Bár az idõjárás egész héten szeszélyes volt, és a meteorológusok szombatra is esõt jósoltak, Isten mégis kedélyesen tekintett le összegyûlt nyájára, és napsugarakat küldött, hogy melegítsék hálaadó népét. Ahogy Kedei Mózes esperes elmondta, ez a találkozó azért indult útjára, hogy alkalmat és lehetõséget adjon az unitáriusoknak -- bárhol is éljenek a világon -- arra, hogy találkozhassanak egymással, ezáltal erõsítve a vallási öntudatot és az egyházi összetartozást. Az idén nemcsak a Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában élõ unitáriusok hozták el egyházuk üdvözletét, hanem Hollandiából is érkeztek vendégek, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház igen jó kapcsolatokat ápol a hollandiai remostráns egyházzal. Az istentiszteletet követõen egyházi énekek és népdalok csendültek fel a színpadon, majd a székelyudvarhelyi Boróka táncegyüttes ropta a különbözõ székelyföldi táncokat. Az Erdélyi Unitárius Egyház újabb jelképpel gazdagodott. Míg Pécsi L. Dániel jelképtervezõ tavaly az énlakai gyülekezetet lepte meg egy zászlóval, az idén a homoródkeményfalviaknak adta át az egyházi lobogót. Dr. Szabó Árpád püspök hangsúlyozta, hogy ez a zászló összetartó erõt ad a hívek maroknyi csapatának, de hitben is erõsíteni fogja õket, akárcsak az a lelkész is, aki szeptember elsejével kezdõdõen szolgál majd az eddig gazdátlan gyülekezetben. A zászlót a keményfalvi származású Bencze család adományozta az egyházközségnek az onnan elszármazott néhai Bencze Márton püspök emlékére. A Szejkefürdõn összegyûlt erdélyi és magyarországi unitáriusoknak nem kellett egy újabb évet várniuk arra, hogy találkozhassanak egymással. Augusztus 27- én, szombaton a pestszentlõrinci templomban rendezték meg a Magyarországon élõ erdélyi származású és a magyarországi unitáriusok testvéri találkozóját. A két egyház közösen szervezte a rendezvényt, melynek elsõdlegesen az volt a célja, hogy az elszármazott unitáriusok is megtalálják a magyarországi gyülekezeteket, és bekapcsolódhassanak a hitéletbe. Az ünnepi istentiszteleten dr. Szabó Árpád erdélyi és Rázmány Csaba magyarországi püspök végezte a szolgálatot. A közös ebéd, majd a délutáni elõadások, beszélgetések lehetõséget nyújtottak arra, hogy az eddig kallódó, egykori erdélyi gyülekezeti tagok is közösségre leljenek, és ezáltal gyökeret eresszenek. Bár a találkozón megjelent hívek többnyire ismerték egymást, mégis voltak olyanok is, akik már tíz éve Magyarországon élnek, de a közelükben nem lévén gyülekezet, elõször jártak unitárius templomban. Amint azt dr. Szabó Árpád megjegyezte: hogyha a találkozónak csak ennyi a hozadéka, akkor már érdemes volt összegyûlni, a közös gyülekezetépítés, a hitéleti munka azonban a továbbiakban sem szünetel. g VERES EMESE-GYÖNGYVÉR SZABÓ DÁVID FELVÉTELE Uwe Holmer evangélikus lelkész. Németországban él, a néhai NDK Mecklenburg tartományában. Már nyugdíjas, most hetvenhat éves. Eddig még semmi különös nincs a történetben. Sok hetvenhat éves nyugdíjas él szerte a világban, köztük bizonyára jó néhány lelkész is. Uwe Holmer azonban boldog nagyapa. Tíz gyermeke és összesen negyvenhárom unokája van. Uwe Holmer nagyapa ezen a nyáron már az ötödik családi tábort szervezte gyermekei és unokái számára a mecklenburgi Malchiner See partján. A szûk családhoz csapódó rokonokkal együtt összesen ötvenen táboroztak együtt. Reggelente Uwe nagyapa a kolosséi gyülekezetnek írott levelet magyarázta versrõl versre, idõt hagyva az unokák kérdéseinek, megjegyzéseinek is. Mondandóját mozgalmas életébõl származó történetekkel tette képszerûbbé. A tíz év alattiaknak külön foglalkozást szervezett az egyik sátorban. Ebéd után sokat fociztak; Uwe nagyapa sohasem hiányzott a csapatból. Esténként tábortüzet ültek körül a tóparton, ahol elálmosodásig beszélgettek, énekeltek, történeteket meséltek. Vasárnap a falu templomában családi istentisztelettel fejezték be a gyerekek és unokák csendeshetét. Uwe nagyapa elmondása szerint azt szeretné, ha minden gyermeke és unokája Jézus Krisztushoz tartozna. A kicsiket b Hatvan önkormányzata hosszú évek óta testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a hollandiai Maassluis városával; ennek keretében leltek egymásra a két település lelkipásztorai is. Legutóbb a magyar lelkészek dr. Barcza Béla evangélikus lelkész, Csontos Ferenc katolikus plébános és e sorok írója tehettek testvéri látogatást Hollandiában. Új típusú ökumené A hollandok mint egyháztanács fogadtak bennünket. Ez azt jelenti, hogy évekkel ezelõtt városi szinten létrehoztak egy szervezetet (Raad van Kerken), amely történelmi egyházakat (többféle református és római katolikus felekezetet) tömörít. Újabban meghívták ebbe a tanácsba a helyi szabadegyházakat (Üdvhadsereg, Emmánuel Közösség) is. Õk megfigyelõként tanácskozási jogot kaptak a szervezet munkájában. Tanúi lehettünk annak, hogy a különbözõ tradicionális felekezetek vezetõi és az egyik szabadkeresztény lelkész miként tudnak egymással testvéri kapcsolatokat kiépíteni, valamint miként tudják gyümölcsözõen kicserélni pásztori és missziói tapasztalataikat. Az Emmánuel gyülekezetben tett látogatás megdöbbentett bennünket. Egy hiteles ember erre az egyszerû imádságra tanítja: Uram, itt vagyok neked. A tiéd vagyok. Gyakran hallom a kritikát: azért nem járok templomba, mert ilyenek meg olyanok a papok, vagy mert nem szeplõtelenül romlatlanok a presbiterek, és más templomba járók erkölcsérõl is lehetne beszélni. Ilyenkor mindig elszomorodom. Elõször azért, mert sok esetben lelkészek esetében is jogosak a kritikus megjegyzések. Tudunk magánéleti problémákról, felbomlott házasságokról, alkoholfüggõségrõl. Az ilyen élet valóban nem vonzó, sokkal inkább taszító. Hiányzik a példamutatás. Ezt kár lenne tagadni, a mundér becsülete nem lehet egyenlõ a takargatással. Ami azonban ugyancsak elszomorít, hogy a kritikák mögött sok esetben a templomba járás mellõzésének indoklása húzódik meg. Az illetõ távol tartja magát a gyülekezettõl, de azért a lelke mélyén nyugtalan a lelkiismerete, ezért indokokat keres és talál is magának. Elmegy az ember az orvosához. Az erõsen túlsúlyos, egyik cigarettáról a másikra rágyújtó orvos diétát ír elõ, és a dohányzásról való leszokást javasolja a páciensnek. Az iskolában rábízzuk a gyermekeinket a pedagógusra, akiben talán szikrája sincs a pedagógiai érzéknek, esetleg szakmai ismeretei is meglehetõsen hiányosak. Mégis elmegyünk az orvoshoz, mert gyógyulni szeretnénk. Egyházi érdekességek egy holland kisvárosban Épületüket a reformátusoktól vásárolták meg. Nekik most sikerült az egykor megüresedett templomot új élettel megtölteniük. Fõleg a társadalom peremére szorult emberek járnak istentiszteleteikre. A közösségben élénk gyermek- és ifjúsági munka folyik, sokan megtérnek. Õk is kiveszik a részüket a szociális gondozásból, és ami még érdekes: a felekezetek nem féltékenyek egymás munkájára. Közös úrvacsorázás Az egyik reggel bennünket, protestánsokat is meghívtak a római katolikus misén az eukharisztikus közösségbe. Ismerve az idevonatkozó hivatalos egyházi rendelkezéseket, evangélikus lelkésztestvéremmel együtt inkább a helyünkön maradtunk. Csak késõbb találtunk alkalmat arra, hogy megbeszéljük, mirõl is lett volna szó. Kiderült, hogy a városban évek óta tartanak katolikusok és protestánsok úgynevezett Lima-istentiszteleteket. A Limai dokumentum (1982) szellemében egy istentisztelet keretében különbözõ lelkipásztorok közös szolgálatával úrvacsorai közösséget gyakorolnak a hívek. Nem egészen értettük a dolgot; arra gondoltunk, hogy talán Róma túl messze van Maassluistõl Azonban kiderült, hogy a püspökök tudnak róla; a római karolikus elöljáró állítólag csak annyit mondott az Az iskola tanárait sem vizsgáztatjuk le, mielõtt gyermekünket beültetnénk az iskolapadba. Azért megyünk a templomba, mert nekünk van szükségünk gyógyulásra, Isten gyógyító szavára, a bûnbocsánat igéjére. Ott pedig Jézus Krisztust hallgatjuk, és nem csupán az embert, aki jól-rosszul közvetíti az üzenetet. Egyébként is: Isten Lelke képes gyarló szolgáin keresztül is emberi szíveket megérinteni. Péter háromszor megtagadta Jézust, Tamás kételkedett benne, Júdás elárulta õt, Pál meg Saulként üldözte a keresztényeket már az elsõk sem voltak hibátlanok. Az õ esetük persze nem menti fel a mai rossz példát mutatókat. Az imént felsoroltak mind megtanultak bûnbocsánatból élni, és ezért lehettek apostolokká, a Jézusról szóló örömhír hírnökeivé. Uwe nagyapa persze nem csak nagy családja miatt lett példa Németországban. Õ az az evangélikus lelkész, aki 1990-ben befogadta otthonába a levitézlett kommunista pártfõtitkárt, Erich Honeckert és feleségét, amikor Honinak (ahogy a németek hívták) már volt párttársai sem adtak éjjeli menedéket. Uwe Holmer evangélikus lelkész kilenc héten át megosztotta lakását, asztalát, fürdõszobáját, magánéletét a gyûlölt pártvezérrel. Egy hiteles ember g Lupták György engedélykérõknek : Jobb, ha nem kérdeznek Inkább csak tegyék. Szimpózium az egyház mai helyzetérõl Látogatásunk alkalmából az egyháztanács teológiai párbeszédet szervezett a helyi katolikus templomban. A beszélgetés témáját a következõ megállapítás adta: A mai európai egyházak úgy tesznek, mintha az ígéret földjén lennének, pedig csak a pusztában vándorolnak. A nyitóelõadás megtartására e sorok íróját kérték fel; számos hozzászólás érkezett lelkészek és gyülekezeti tagok részérõl egyaránt. Túl sokra nem jutottunk, de az világossá vált a számunkra, hogy jó néhány egyház egy újbóli isteni szabadításra vágyakozik (exodus-élmény), ismét mások pedig az ígéret földjét nem örömként, hanem inkább a kiskirályságok szétszakadozottságaként élik meg. Balról jobbra: Wim van der Spek nemzetközi kapcsolattartó, Csontos Ferenc római katolikus plébános, dr. Barcza Béla evangélikus lelkész, Dick van Klaveren római katolikus plébános, Tatai István református lelkész A szimpózium elõtti napon történtek a londoni terrortámadások. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövõ, mindenesetre elgondolkodtató adat, hogy Maassluisban a lakosság közel 20%-a mohamedán vallású, s már két új mecsetbõl is hangzik az imámok szava. Itt az ideje, hogy megerõsödjünk hitünkben, és imádkozzunk a Szentlélek európai látogatásáért. g Tatai István református lelkész

5 kultúrkörök szeptember SZABÓ DÁVID FELVÉTELE Zsidó fesztivál immár nyolcadszor b A világ legnagyobb fametszetsorozatából nyílt kiállítás a Szépmûvészeti Múzeumban július elején. A monumentális alkotásokat a mûvészek Albrecht Dürer, a német reneszánsz legnagyobb festõje és grafikusa, továbbá Albrecht Altdorfer és kortársaik I. Miksa német-római császár megbízásából készítették. Az uralkodó propagandacélokra kívánta felhasználni a képeket. I. Miksa felismerve a fametszetben és a könyvnyomtatásban rejlõ lehetõségeket humanista tudósokat, történészeket, metszõmûhelyeket bízott meg a munkával. A mûveket azzal a céllal készíttette, hogy méltó emléket állítsanak uralkodásának, és hirdessék a Habsburgház, illetve a maga dicsõségét szerte a birodalomban, mégpedig a sokszorosításnak köszönhetõen nagy példányszámban. Az elkészült mûvek a grafika történetének páratlan alkotásai. Budapesten most elõször látható teljes egészében a Nagy diadalkocsi, a csaknem teljes Diadalmenet, illetve a témáját tekintve ezzel szorosan összefüggõ Diadalkapu. Ez utóbbi a valaha készült legnagyobb fametszet: mintegy 3,5-szer 3 méteres, 192 dúcból nyomtatott, 36 lapból összeállított kompozíció. A Budapesti Zsidó Hitközség Idegenforgalmi és Kulturális Központja szervezésében immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a zsidó nyári fesztivált augusztus 28-a és szeptember 4-e között. A sokszínû, sokhangú, sõt mi több: sokízû rendezvénysorozat a zsidó kultúra bemutatását tûzte ki céljául. Hagyományosan a mûvészetek több ágában teszik ezt: könyvnapok, komolyzenei, klezmer- és dzsesszkoncertek, színházi elõadások, filmek, gasztronómiai bemutatók mind-mind részei a nyár végi programsorozatnak. Amint arra a szervezõk utalnak, hivatalos felmérés tanúsítja, hogy a magyarországi fesztiválok sorában a harmadik leglátogatottabb eseményrõl van szó. A szakrális központ természetesen a budapesti Dohány utcai zsinagóga, de a város úgymond világi helyszínei például a Gödör néven ismert Erzsébet téri klubhelyiség és park is otthont adott egyes programoknak. A könyvfesztivál kicsit mintha keresné a helyét : a tavalyi szakrális, Wallenberg emlékparki helyszín után az idén ismét a nyüzsgõ Deák tér tõszomszédságában találhattuk meg a pavilonokat, régi-új helyszínen. A könyvnapok alkalmából direkt a könyvfesztivál hetére idõzítették a könyvkiadók (például a Makkabi, a Cet, a Múlt és Jövõ) új köteteik megjelentetését. A Szochnut Hajehudit magyarul Zsidó Ügynökség, a világ legnagyobb zsidó szervezete egy óriástérképpel és minivetélkedõvel várta a vállalkozó szellemûeket, akik egy Izraelbe szóló repülõjegyet nyerhettek. Dedikálások, író-olvasó találkozók tették teljessé a könyvfesztivál programját. Az izraeli gasztronómiai napok keretében a Nagyvásárcsarnokban pedig ki-ki belekóstolhatott például a sóletbe, a maceszgombócba, a pitába vagy egy flódni (diós, mákos, lekvárosgyümölcsös emeletes lepény), és egy üdítõ elfogyasztása mellett figyelhette a hóra táncbemutatót. A fesztivál egyik sztárvendége az a Maia Morgenstern volt, akit Mel Gibson A A kiállításon a legtöbb helyet a Diadalmenet foglalja el. Az ötven méter hosszú és százharmincöt lapból álló sorozatot frízszerûen helyezték el körben a terem falán. Az alkotáson az ókori Róma diadalmotívuma elevenedik meg. A felvonulók hosszú sorát egy griff hátán lovagoló hírnök nyitja meg, majd az udvar tagjai következnek: zenészek, vadászok és különféle mesteremberek (cipészek, szabók, borbélyok, szakácsok, pohárnokok). Külön szekér jut az udvari bolondoknak és a valódi õrülteknek. Utánuk hosszú sorban következnek a lovagi torna különbözõ fegyvernemeinek képviselõi, köztük a magyar bajvívók harci buzogánnyal és hosszú pajzzsal. Jut hely a zászlóvivõ lovagoknak is, akik az osztrák és burgundi területek címereit hordozzák. A menetet az újonnan felfedezett vidékek õslakosai és a málhavivõk zárják. A mû talán legéletszerûbb alakjai az alpesi tájon lovagló, gyalogló markotányosnõk, kézmûvesek, gyerekek. A Nagy diadalkocsi terveit Dürer készítette el. A tizenkét ló által vontatott szekéren a császár trónol. Vállán koronázási palást, fején korona, egyik kezében jogar, másikban pálmaág. A lovakat és a kocsit tizenkét allegorikus nõalak kíséri például az Igazságosság, a Mértékletesség, az Erõ, az Okosság, megszemélyesítve az uralkodó erényeit. Ha valaki nem ismerné fel a képekbõl Miksa nagyságát, annak segít a felirat: Amilyen az égen a nap, olyan a földön a császár. E két mû a császár 1519-ben bekövetkezett halála miatt nem készült el teljesen. A kiállítás leginkább lenyûgözõ alkotása a Diadalkapu. Megörökíttetik rajta a család története Trójáig vezetve vissza a dinasztia eredetét, láthatók az általuk birtokolt területek címerei, a császár életének fontos epizódjai: sikeres csatái, házassági politikája. Az egyik jelenet éppen az 1515-ös bécsi kettõs esküvõt Habsburg Ferdinánd és Jagelló Anna, illetve passió címû filmjében láttunk Jézus anyját, Máriát alakította. A mûvésznõ Solem Alechem ragyogó humorú levélregényének színpadi változatában, a Marienbadban vállalt szerepet, jiddis nyelven. (NB. hatvankilenc éve nem hangzott jiddis nyelv magyar színpadon!) Kishont Ferencnek, az idén elhunyt magyar származású, világhírû humoristának, írónak és a száz évvel ezelõtt született Ráday Imrének egyaránt filmvetítésekkel állítottak méltó emléket. g K. D. Reneszánsz propaganda a Szépmûvészeti Múzeumban Habsburg Mária és a késõbbi II. Lajos magyar király házasságkötését ábrázolja. A nagyszabású tárlat október 9-ig tart nyitva. g J. V. Albrecht Dürer ( ) A német festészet és a reneszánsz mûveltség egyik legkiemelkedõbb alakja. Édesapja magyar aranymûvesek leszármazottja; a család a Békés megyei egykori Ajtós községbõl származott. Az ifjabb Albrecht Dürer, a késõbbi festõ a tizennyolc gyermek közül harmadikként május 21-én látta meg a napvilágot. A kis Albrechtet elsõsorban a rajzolás az arany megmunkálását elõkészítõ tevékenység érdekelte, ezért édesapja néhány testvérével együtt bevonta õt a családi aranymûvesmûhelyben folyó munkába. Ám amikor az apa felismerte fia kimagasló tehetségét, a tizenöt éves ifjút 1486-ban Michael Wolgemut festõ gondjaira bízta. (A mûvész Nürnberg legnagyszerûbb mesterei közé tartozott.) Dürer három évig tanult nála. Munkássága során Dürer mindig nagy figyelmet szentelt az arcképeknek. Talán ennek is köszönhetõ, hogy minden idõk legkülönlegesebb portréfestõ mesterévé vált. A lélek mélységeit jelenítette meg. Érett mûvészként miniatúraképeket is készített. Szobrászként nem próbálta ki magát, ellenben rajzolt és tervezett szökõkutakat, emlékmûveket, sárkány vagy szirén formájú csillárokat. A metszetek a mûvész egész pályáját végigkísérték. Rembrandthoz és Goyához hasonlóan a metszetkészítést Dürer is autonóm mûvészetnek tekintette, nem a festészetnek alárendelt ágnak. Mûvészetének legmeghatározóbb vonása az emberi test ábrázolása. A fiatal mûvész elsõ mecénása Bölcs Frigyes szász választófejedelem volt, aki 1496-ban, egy nürnbergi látogatásakor Dürert egy arckép, valamint a wittenbergi várkastélyba és a templomba szánt festménysorozat elkészítésével bízta meg. Kettejük között ezzel tartós megrendelõi és baráti kapcsolat kezdõdött, amely nagyot lendített a pályakezdõ festõ karrierjén. Dürer mélyen vallásos volt. Nagy érdeklõdéssel követte a reformáció eseményeit. Leginkább két, egymással igencsak ellentétes személyiség hatott rá: Rotterdami Erasmus és Melanchthon Fülöp; utóbbiról 1526-ban metszetet is készített. Dürer április 6-án hunyt el. d Az ArtBook sorozat Dürer címû kötetének felhasználásával Biblia és futballcipõ Evangélikus lelkész a Nationalelf szolgálatában b Napjainkban a legtöbb nemzeti labdarúgó-válogatottat szakemberekbõl álló szakmai stáb segíti a jobbnál jobb eredmények elérése érdekében. A szövetségi kapitányok munkáját nagyban könnyítik a kiváló erõnléti edzõk, pszichológusok, gyúrók, csapatorvosok és más szakemberek. Talán meglepõ a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) szakmai stábjának összeállítása: ebbe ugyanis nem kizárólag labdarúgással foglalkozó szakembereket hívtak, hanem egy evangélikus lelkész is helyet kapott benne. Készek vagyunk spirituálisan is támogatni a játékosokat nyilatkozta Hans- Georg Ulrichs evangélikus lelkész, aki a német nemzeti tizenegy ahogy Németországban nevezik: Nationalelf felkészülését segíti a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra. A jövõ nyári futball-vb-nek Németország ad otthont, ezért a világszerte ismert német precizitás jegyében már javában folynak az elõkészületek. A németek természetesen szeretnének jó házigazdának bizonyulni. Az 1998-as franciaországi és a 2002-es japán dél-koreai közös rendezés egyaránt magasra tette a mércét. A Német Labdarúgó-szövetség azonban a szervezési feladatok mellett a közvélemény nyomásának is meg szeretne felelni, a német nép pedig egy emberként óhajtja, hogy a Nationalelf az 1990-es vb-elsõség és a 2002-es ezüstérem után újra a világ futballtrónjára üljön. Nehéz tehát a szövetségi kapitány, Jürgen Klinsmann feladata. Játékosként 1990-ben megtapasztalhatta, hogy milyen érzés labdarúgó-világbajnokságot NÉZETEM SZERINT Kulturális örökség napjai szeptember nyerni a Nationalelf akkor Argentína ellen diadalmaskodott a döntõben. Edzõként azonban egész más természetû feladatokkal kell majd megbirkóznia, mint hajdanán a csapat tagjaként. Klinsmann nagyon komolyan veszi a közvélemény nyomását, ezt bizonyítja az általa nemrégiben összeállított szakmai team összetétele is, melybe a legkiválóbb szakembereket gyûjtötte össze. Mindenkinek meglesz a maga feladata, s a stábban helyet kapó lelkész dolga sem csupán a csapat jó szerepléséért való imádkozás lesz Egy mai, profi labdarúgónak évente minimum harminc mérkõzést kell lejátszania hazája bajnokságában, ehhez jönnek hozzá a belföldi és a nemzetközi kupameccsek. Mire a német válogatott játékosai eljutnak a jövõ nyári tornáig, félszáznál is több mérkõzést tudhatnak majd a hátuk mögött. (Összehasonlításképpen: egy évtizeddel korábban ennek a mérkõzésszámnak a fele is soknak számított volna.) A nagy megterhelés és a folyamatos eredménykényszer lelkileg is megterheli a játékosokat. Nem hagyhatjuk szó nélkül a focisták keresetét sem. Egy elsõ osztályban játszó német labdarúgó akár milliókat is zsebre tehet euróban számolva. Sok csapattag számára nem feltétlenül lehet könnyû a hirtelen jött, nagy gazdagság feldolgozása Látható, hogy a Nationalelf játékosainak szüksége van a spirituális támogatásra. Nem lehet véletlen, hogy éppen egy evangélikust lelkészt kértek fel a szakmai stáb tagjának. Elvégre az örömhírt, az evangéliumot teológiájának középpontjába állító egyház lelkésze az ige segítségével minden bajra vigaszt tud nyújtani. Még arra is, ha történetesen nem a németek nyerik a világbajnokságot g Chladek Tibor Focimeccsek a templomban? Összesen tizenhatezer templomban és közösségi házban is lehet követni a Németországban zajló, jövõ évi labdarúgó-világbajnokság mérkõzéseit. A vendéglátó országban az evangélikus egyház szerezte meg a nem kereskedelmi szolgáltatók közül az ingyenes mûsorszórás jogát olvasom az Evangélikus Élet szeptember 4-i számában megjelent rövidhírben. A vb-atyának titulált Hans-Georg Ulrichs lelkész azt mondta, hogy a megállapodás értelmében a hívek óriás kivetítõkön nézhetik majd a meccseket, melyek köré ingyenes rendezvényeket is szerveznek, felár nélkül forgalmazott ételekkel és italokkal. A templomi tévéközvetítések a hitélet fontos részét képezik hangsúlyozta a lelkész. Sportújságíróként dolgozom már tizenhárom éve, tehát szakmám a sport, ezen belül a labdarúgás. Kilencéves korom óta figyelemmel kísérem a világ- és Európa-bajnokságokat, már az éppen aktuális vébé záróünnepsége után megkezdem a visszaszámlálást a négy év múlva következõ új bajnokságig. Ezt csak azért jegyeztem meg, hogy még véletlenül se vádoljon meg senki a sport, a foci iránti ellenszenvvel. Mégis megdöbbentett a hír. Labdarúgó-mérkõzés közvetítése a templomban? A kettõ valahogy nem fér össze, külön-külön rendben vannak. Otthon megnézem az Argentína Németország mérkõzést, majd elmegyek a templomba. Vagy inkább fordítva, elsõ a templom, majd jöhet családi vagy baráti körben a mérkõzés. Enni és inni is lehet, felár nélkül, no és szurkolni. Sportszerûen vagy durván. Az egyik rádióban a hírolvasó és a mûsorvezetõ jól el is mókázott ezen. Mi lesz, ha trágárkodnak? Majd vetnek egy keresztet Rögtön Jézus jutott eszembe, amikor feldühödött, és az utolsó szálig kisöpörte a templomból az árukat meg a tevékenységükkel a szent helyet beszennyezõ embereket. Azt értem, hogy valamilyen módon be kell csábítani az embereket a templomba, de így? g Gajdács Pál Kõ kövön marad! Hetedik éve szervezi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága az ingyenes épületlátogató hétvégét, amely egyre népszerûbb Magyarországon. A Franciaországból indult és az Európa Tanács által koordinált, ma már Európa minden országában megtartott rendezvény az örökségvédelem ügyét hivatott a társadalmi tudat magasabb szintjére emelni. Ebben az évben közel ötszáz épület és ötven kulturális sétaútvonal várja az érdeklõdõket. A részletes programot a Pesti Est szeptember 1-jén megjelent Kulturális örökség napjai címû különszáma tartalmazza; érdemes elõre megtervezni a látogatandó útvonalat. Az internetelérhetõséggel rendelkezõknek ajánljuk a honlap megtekintését. d MTI

6 szeptember 11. panoráma Zárónyilatkozat a Nyugat-európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségének közgyûlésérõl A Helsinkiben és Tallinnban augusztus között megrendezett találkozóra negyvennyolc résztvevõ jött el kilenc országból, képviselve a szövetség taggyülekezeteit. A konferencia fõ témája a nyugat-európai magyar protestáns gyülekezeteknek a Magyarországi Református Egyház Zsinatával és a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségével való kapcsolatfelvétele volt. A NYEMPGYSZ-hez a Nyugat-Európában élõ magyar gyülekezeti tagoknak körülbelül 80 százaléka tartozik, így a gyülekezetek problémáinak rendezésére ez az illetékes szervezet, amely emiatt keresi a kapcsolatot a magyarországi felelõs egyházi szervekkel. Ezen a konferencián a küldöttek megfogalmazták a Magyarországi Református Egyház Zsinatának és az evangélikus elnökségnek feltett kéréseiket, illetve az üggyel kapcsolatos állásfoglalásukat. 1. Egy négytagú bizottság képviselje szövetségünket, és mutassa be gyülekezeteinket a Magyarországi Református Egyház Zsinatának és a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségének. 2. Állásfoglalásunk fõ pontjai: a) a lelkészi állás betöltése nyugati gyülekezeteinkben; b) a nyugaton tanuló ösztöndíjas teológusok és lelkészek bevonása a magyar gyülekezeti munkába; c) kölcsönös tájékoztatás az egyházi rendezvényekrõl. 3. A évi konferencián, Ludwigsburgban (Stuttgart mellett) e találkozás eredményérõl szeretnénk beszélni. g VARGA PÁL elnök Meghívó Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklõdõt az EKE õszi csendesnapjára, amely egyben a Bibliaiskola tanévzáró és -nyitó alkalma. Alkalmunkat az elõzõleg meghirdetetthez képest egy héttel korábban, szeptember 17-én, szombaton 10-tõl 16 óráig tartjuk Piliscsabán, a Béthel Missziói Otthonban. A nap témája Ézs 40,30 31: Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is; De a kik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyûk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el! (Károli-fordítás) Kérjük, ebédet mindenki hozzon magával, frissítõrõl a szervezõk gondoskodnak. Bõvebb információt kérni az alábbi címen lehet: EKE Evangéliumi Alapítvány, 1068 Budapest, Szondi u. 95., tel./fax: 1/ ; ekeal@fre .hu. Meghívó Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklõdõt szeptember harmadik hétvégéjén a Sarepta 54. születésnapja alkalmából megrendezett ünnepségre. Szeptember 16., péntek 9.00: Megnyitó istentisztelettel 11.00: Cseke Péter és társa énekesmûsor 13.00: Rédei Ádám és csapata elõadja Dobolj velünk! címû mûsorát 16.00: A Csillagszemû táncegyüttes magyar néptáncokat mutat be Szeptember 17., szombat 9.00: Divatbemutató 11.00: Bencze Gábor, Molnár Andrea és Torma Gergely orgona- és trombitajátéka 13.00: A kondorosi evangélikus Ten-Sing csoport mûsora 16.00: A Cédrus táncegyüttes erdélyi táncokat mutat be Szeptember 18., vasárnap 10.00: Istentisztelet. Az igehirdetést Adámi László végzi, a Lutheránia énekkar énekel 12.00: Ebéd 13.00: A sámsonházi tánccsoport mûsora Sztojanovics András igazgató lelkész, Jegesi Zoltánné otthonvezetõ Pályázat A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület Elnöksége pályázatot ír ki lutheri teológiánk jobb megismertetése érdekében. A pályázónak legalább oldal (körülbelül hatvanezer karakter) terjedelemben kell elkészítenie dolgozatát Az úrvacsora mint a Krisztusban való egység szentsége Miért választ el, aminek össze kellene kötnie? címmel. A pályázat nyitott. A jeligés dolgozatokat két példányban és mágneslemezen a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalához kell beküldeni: 9001 Gyõr, Pf A dolgozat postára adásának határideje: december 31. Eredményhirdetés az egyázkerületi napon, február 25-én. Az elsõ díj 100 ezer, a második 60 ezer, a harmadik 40 ezer Ft. (A pályadíjak nettó összegben értendõk.) A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület Elnöksége ÖSSZEGYÛJTÖM NYÁJAM MARADÉKÁT Nyugat-európai magyar protestánsok találkozója Finnországban és Észtországban b Augusztus 16. és 21. között a finn evangélikus egyház Helsinki melletti, Sipuli nevû táborhelyén találkozott a Nyugat-európai Protestáns Magyar Gyülekezetek Szövetségének mintegy ötven küldöttje. Az öt évvel ezelõtt alakult szervezet évente más és más országban rendezi meg konferenciáját lelkészek, presbiterek és gyülekezeti tagok részvételével. Az idei együttlét egyik különlegessége volt, hogy a találkozó egyik napján a résztvevõk hajóra szálltak, és meglátogatták a Tallinnban élõ protestánsokat. E kicsiny, de nagyon összetartó közösség négy tagja azután csatlakozott a Finnországba visszatérõ csoporthoz. A konferenciai megbeszélések homlokterében az egymással és az anyaországgal való kapcsolattartás kérdése állt. Egy csendes tengeröböl partján, hajlongó nyírfák alatt mutatkoztak be a résztvevõk. Már akinek szüksége volt erre, hiszen az elõzõ évek találkozóiról sokan jól ismerték egymást. Európa összesen tíz országából voltak együtt az anyaországból, valamint az elcsatolt országrészekbõl származó magyarok. Legtöbben erdélyi gyökereikrõl adhattak számot. Az egyik résztvevõ tréfásan azt kérte, hogy a kolozsváriak a bemutatkozás során utcát és házszámot is említsenek Az sem volt véletlen, hogy a közép-európaihoz képest egy órával elõrébb járó pontos idõt valaki így határozta meg: Finn idõ, tehát erdélyi idõ Varga Pál németországi református lelkésznek, a szövetség elnökének, valamint Nagy Gábor országos felügyelõnek, a Finnországi Magyarok Egyesülete alelnökének a vezetésével nagyon gazdag programot állítottak össze a szervezõk. A finn evangélikus egyház külügyi szolgálatától Risto Cantell a házigazda egyház köszöntését adta át. Elmondta, mennyire fontosnak érzik a több országba szétszórt magyar protestánsokkal való kapcsolatok ápolását, ezért is járultak hozzá anyagilag e konferencia megszervezéséhez. A másik finn elõadó, Heikki Ahonen sokak meglepetésére magyarul szólalt fel. Harminc évvel ezelõtt ugyanis ösztöndíjasként egy évet Budapesten, az akkori Evangélikus Teológiai Akadémián töltött. Nemcsak ízes magyar beszédével aratott nagy sikert, hanem elõadásának tartalmával is. Azt mutatta ugyanis be, hogy a finn egyház mi mindent tesz a határokon túli finnekért. Elszakított országrészként az õ esetükben elsõsorban Karéliáról, a finn Erdélyrõl beszélhetünk, de együttmûködés. A konferencia zárónyilatkozata egyebek mellett ezért is tesz hitet a Magyarországi Református és Evangélikus Egyház vezetésével való kapcsolatfelvétel fontossága mellett. (A nyilatkozatot lapunk más helyén közöljük.) Úrvacsora a helsinki sziklatemplomban A konferencia egyik csúcspontja a tallinni látogatás volt, bár az indulást beárnyékolta egy szomorú körülmény. Az észak-bánsági Hertelendyfalváról származó, ám évtizedek óta Stuttgartban dolgozó Nagy György szerb útlevéllel, vízum hiányában nem léphetett be Észtország területére. Ez az eset is Európa még mindig fennálló megosztottságára utalt. Tallinnban aztán tanúi lehettünk annak, hogy egy város milyen gyorsan képes levetkezni azt az idegen ruhát, amelyet a getlenségét. Az elmúlt tizenöt évben óriási fejlõdésnek indult az immár az Európai Unióhoz tartozó ország. Tallinn valóságos ékszerdoboz. Az országban él egy maroknyi magyar is, akik fõképpen Kárpátaljáról kerültek ide a 20. század második felében ban, az érlelõdõ politikai változásoknak is köszönhetõen tartottak elõször magyar istentiszteletet az itt élõk. Kezdetben a Kárpátaljáról nyugdíjba ment Asszonyi István lelkész tartotta az alkalmakat, majd volt idõ, amikor Szabó Dániel fõgondnok utazott ide Miskolcról, hogy istentiszteleteket tartson, jelenleg pedig Stockholmból Molnár-Veress Pál lelkész hajózik sok száz kilométert a magyar hívek lelkigondozása érdekében. A tallinni dómban tartott ünnepi istentiszteleten is õ prédikált. Nagy erõvel aktualizálta a próféta reménységét: Összegyûjtöm nyájam maradékát minden országból, ahová szétszórtam õket, és visszaterelem legelõjükre, ahol szaporodni és sokasodni fognak. (Jer 23,3) Öröm volt látni, hogy milyen jó a kapcsolat a Bán István gondnok által összefogott magyar gyülekezet és a Bereczki Urmas által irányított tallini Magyar Intézet között. Finnországba visszatérve sok tanulságos beszámolóra és hasznos eszmecserére került még sor. Augusztus 20-án, Szent NAGY GÁBOR FELVÉTELEI Meghívó Az országos egyház október 17. és 19. között a balatonszárszói konferencia-központban cigánymissziós konferenciát szervez. A konferencia célja, hogy felkeltse az evangélikus lelkészek, teológusok, missziói munkások figyelmét a cigánymisszió iránt, bõvítse az ezzel kapcsolatos ismereteiket, valamint hogy megismerkedjenek a már évek óta cigánymisszióban dolgozó más felekezetû lelkészekkel, szociális munkásokkal. Az elõadásokat tapasztalt missziós munkások és cigány értelmiségiek fogják tartani, a reggeli és esti igealkalmakat pedig különbözõ felekezetû cigány keresztények. Jelentkezni szeptember 25-ig lehet ben (thuranszky.i@fre .hu) vagy levélben a béri parókia címén (3045 Bér, Szabadság tér 1.). Aki jelentkezik, annak részletes programot küldünk. A szállás és étkezés költségét az országos egyház állja. Az országos egyház megbízásából: Thuránszky István Figyelem! Naptár! A Gyõr Soproni Evangélikus Egyházmegye több gyülekezete a évre szóló, többlapos, spirálozott falinaptárt készít. A naptár A/4 méretû, az idei vadosfaihoz hasonló. További információ és megrendelés: Rác Dénes vadosfai lelkész (tel.: 20/ , vadrac@fre .hu) és Magassy Zoltán nemeskéri lelkész (tel.: 20/ , zoltan.magassy@lutheran.hu). Tallinn látképe a tenger felõl szerte a világban egyre több finn nemzetiségû vállal munkát vagy folytat tanulmányokat. Az anyaegyház tudatos munkával szervezi meg, hogy õk is részesüljenek finn nyelvû lelkigondozásban. A gyülekezeti beszámolók azt támasztották alá, hogy célszerû lenne meghonosítani a finn példát. Ma már nem annyira emigránsokról, sokkal inkább migránsokról kell beszélnünk. Ha valaki politikai okokból hagyta is el hazáját, ma már lehetõsége van hazalátogatni, vagy akár végleg hazatérni, sokan pedig néhány évre tartózkodnak csak távol szülõföldjüktõl. A hazai református és evangélikus egyházzal azonban még nem alakult ki olyan bensõséges kapcsolat, amelynek keretében zökkenõmentes lehetne az szovjet idõkben adtak rá, és miként képes megmutatkozni a maga eredeti szépségében. Közismert tény, hogy az 1939-es Molotov Ribbentropp-paktum hírhedt titkos záradéka Észtországot a Szovjetunió vasmarkának engedte át. A sztálini terror során húszezer észtet többségükben nõket és gyermekeket Szibériába deportáltak. Az egyházat rendkívüli mértékben üldözték. Sok templomot leromboltak, uszodává vagy színházzá alakítottak át, a lelkészek többségét bebörtönözték. Az 1980-as években megerõsödött az észt ellenállási mozgalom, majd a patrióta észtek a Szovjetunió felbomlását is elõsegítették azzal, hogy augusztus 20-án kikiáltották az ország füg- István ünnepén a híres helsinki sziklatemplomban tartottunk istentiszteletet, amelyen a konferencia résztvevõi mellett a helyi magyar közösség számos tagja is jelen volt. Az pedig csak természetes, hogy a Finnországban elmaradhatatlan szaunázásra is ebben a közösségben került sor. A kitûnõen szervezett konferencia azt a reményt ébreszti a Duna Televízió képviseletében is jelen levõ magyarországi tudósítóban, hogy a magyar magyar kapcsolatok a jövõben csak erõsödni fognak. Elõítélet nélkül, kölcsönös szeretetben sokat tehetünk azért, hogy a ma még legmerészebbnek tûnõ álmok is megvalósuljanak. g Fabiny Tamás

7 panoráma szeptember Amíg idõnk van Beszélgetés Pátkai Róberttel, a KÉMELM elnökével Elsõ hívás az országos evangélizációra Önnek szöveges üzenete érkezett! Az üzenet küldõje: Jézus Krisztus. Az üzenet szövege: Ördögöket ûzök ki Aktuális ígéret ez a mondat, vagy az ókori, felvilágosulatlan ember kapaszkodója? Szükség van-e ma Jézus eme beavatkozására, vagy a csoportterápiák, gyógyszerek, önmegvalósítás és a viszonylagos jólét mindezt szükségtelenné tették? Többek között erre is választ kaphatunk az október 8-án, szombaton a Budapest-Deák téri templomban megrendezendõ országos evangélizáció elsõ igehirdetésében. A nap mottója: Jézus üzen Hogy a fentieken kívül mit tartalmaz még az üzenet, azt a következõ heti, második hívásból megtudhatjuk. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk! A Magyarországi Evangélikus Egyház Missziói Bizottsága Országos protestáns napok 2005 Rendezvények országszerte b A diakóniai teológia közelmúltja és a jövõ teológiája a magyar evangélikusságban címet viselte az a konferencia, melyet a KÉMELM (Külföldön Élõ Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége) rendezett. A szeptember 1. és 3. között tartott szimpózium után a szervezet elnöke, Pátkai Róbert elsõként arra a kérdésre felelt, hogy miként merült fel a tudományos ülés megrendezésének gondolata. A tanácskozást a KÉMELM szervezte, amely csaknem fél évszázaddal ezelõtt, 1957 tavaszán alakult Bécsben azzal a szándékkal, hogy a magyar menekültek között anyanyelven hirdettessék az evangélium. Elsõ elnöke a kezdetektõl 1987-ig az a Vajta Vilmos volt, akit sajnálatos módon határainkon túl jobban ismernek, mint hazánkban. E konferencia megrendezésével méltóképpen szerettünk volna megemlékezni róla. Vajta Vilmos máig tartó ismeretlenségének feltehetõleg az az oka, hogy õ amint az az Ön által tartott referátumban elhangzott szinte kizárólag idegen nyelven: svédül, angolul, németül, franciául publikált. Az, hogy tizennyolc könyvét, közel kétszáz folyóiratcikkét idegen nyelveken jelentették meg, csak az egyik indok. Megjegyzem, ma már szerencsére magyar nyelven is olvasható néhány munkája, például a Hitbõl fakadó élet (1990); a Communio Krisztus és a szentek közössége Luther teológiájában (1993); A szeretet keresztény értelmezése A lundi teológia a múltban és jövõben (1993) és az Amíg idõnk van (1998). Mi a másik ok? Vajta Vilmos szálka volt kora magyar evangélikus egyházvezetõinek a szemében. Dóka Zoltán mellett õ és itt kapcsolódik személye konferenciánk témájához volt az úgynevezett diakóniai teológia egyik elsõ kritikusa. Kézenfekvõ volt tehát, hogy ne csak vele, hanem a diakóniai teológiával is foglalkozzunk. A piliscsabai Béthel Missziói Otthonban tartott szimpóziumot az említetteken kívül azért is meg akartuk rendezni, mert fel akartuk hívni a téma iránt érdeklõdõk figyelmét arra, hogy a Luther Kiadó gondozásában hamarosan magyar fordításban is Mindenkit szeretettel hívunk és várunk szeptember 17-én 15 órakor kezdõdõ istentiszteletünkre a vasasi evangélikus templomba. Az ünnepi alkalmon köszönetet mondunk Urunknak templomunkért és minden földi jóért, amit tõle kaptunk. Az ünnepségen Missura Tibor nyugalmazott esperes, volt lelkészünk hirdeti az igét. A vasasi evangélikus gyülekezet megjelenik Vajta Vilmos A diakóniai teológia a magyar társadalmi rendszerben címû mûve. Hogyan tudná néhány mondatban öszszegezni a diakóniai teológia (DT) lényegét? A DT-ban lehetõséget láttak arra, hogy megegyezés szülessen az evangélikus felekezet, valamint a kommunista állam között azáltal, hogy az evangélium mellett hangsúlyozzák a jó cselekedetek fontosságát is. Ez a megközelítés azért nem helyes, mert a jó cselekedetek nem az evangélium kiegészítõi, hanem velejárói. Olyan tettek és szavak, amelyek a Krisztusról szóló örömhír nyomán születnek. A hangsúlynak mindig Jézusra és a Szentírásra kell esnie, soha nem az emberi jótettekre. Az egyház életébe a rendszerváltozás után bekapcsolódott generáció számára nehéz elképzelni, hogy egykor létezett egy olyan állásfoglalás nagyon leegyszerûsítve: a jó cselekedetek hangsúlyozása az igével szemben, amellyel kapcsolatban nem tûrtek ellentmondást Pedig csaknem harminc évig valóban ez volt egyházunk hivatalos teológiája. A konferencián is elhangzott az a rádióinterjú, amelyet 1983-ban készítettek Vajta Vilmossal. Ebben õ azt mondotta és szavaival magam is csak egyetérteni tudok, hogy a DT hazánkban monopolhelyzetbe került, nem lehetett kritizálni. A beszélgetés során Vajta Vilmos azt hangsúlyozta, hogy ez a probléma akkor fog megoldódni, ha egy hang helyett több szólamban is lehet szólni az egyetlen szükséges dologról, az evangéliumról. Mivel ezt ma már szerencsére meg lehet tenni, mondhatjuk azt, hogy a DT idejétmúlttá vált? Igaz, hogy én nem élek Magyarországon, és így nem belülrõl, hanem Fejlõdés vagy teremtés? Evolucionizmus vagy kreacionizmus? Teológusok a kezdetekrõl. Pódiumbeszélgetés dr. Szûcs Ferenc, dr. Szentpétery Péter és drs. Kodácsy Tamás részvételével a Deák téri Evangélikus Szabadegyetemen szeptember 21-én 18 órai kezdettel a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezetének dísztermében (Budapest V., Deák tér 4.). Honlap: kívülrõl látom egyházunkat, mégsem tudok egyetérteni azzal a megállapítással, amelyet egy évvel ezelõtt olvastam, nevezetesen hogy a diakóniai teológia az egyháztörténelem szemétdombjára került volna. Véleményem szerint még ma is hat. Ön szerint tehát megalapozatlan a szimpózium egyik résztvevõjének aggodalma, aki attól tart, hogy a diakóniai teológiáról szóló, hamarosan megjelenõ Vajta-könyv keveseket fog érdekelni. Való igaz, hogy ez egy nehéz falat, és elsõsorban nem laikus olvasóknak íródik, hanem a teológusok, teológiára készülõ fiatalok és lelkészek lesznek azok, akik haszonnal forgathatják, hiszen a múlttal jelen esetben a diakóniai teológiával való szembesülés, a múlt tapasztalatainak összegzése segíthet abban, hogy felelõsséget tudjunk vállalni a jövõnkért. Ezt szolgálhatja az említett könyv. És ehhez kívánt támogatást nyújtani a saját álláspontját szem elõtt tartva gondolok itt Gémes István elõadásának bevezetõ gondolataira a KÉMELM által most megrendezett konferencia is. Gémes István A diakóniai teológia és annak bírálata címmel tartott referátuma elején valóban fontos szempontokat fogalmazott meg. A konferenciára nemcsak a KÉMELM tagjait hívtuk meg, hanem hazai elõadókat, püspököket és az úgynevezett egyházi ellenzék tagjait is vendégül láttuk. Hiszen amint Gémes István is hangsúlyozta a KÉMELM tagjai között nincsenek bírák, ez a tanácskozás nem tárgyalás akart lenni. Bennünk, külföldre szakadt magyar evangélikus lelkészekben soha nem vetõdött fel az a gondolat, hogy Isten igaz egyháza 1945 és 1989 között csak a Lajtától nyugatra létezett. Az a szándék sem él bennünk, hogy Magyarországra érkezve most megmutassuk, mit tettek egykor rosszul itthon maradt lelkésztestvéreink. Csak egyházunk közelmúltjának egy fontos korszakát próbáltuk meg alaposabban körüljárni, mert tudjuk, hogy a kereszténység és így evangélikus egyházunk is olyan jelenben él, amely a múltban gyökerezik. g GAZDAG ZSUZSANNA A Magyar Köztársaság elnöke dr. Fabiny Tamást, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének vezetõjét szeptember 1-jei hatállyal egyetemi tanárrá nevezte ki. Az errõl szóló kinevezési okmányt dr. Sólyom László köztársasági elnök dr. Magyar Bálint oktatási miniszter jelenlétében ünnepélyes keretek között nyújtotta át szeptember 5- én a Néprajzi Múzeum aulájában. A SZERZÕ FELVÉTELE Ebben az esztendõben október között kerül sor az országos protestáns napok rendezvénysorozatára, amelynek bibliai alapvetése így hangzik: Menj és nézd meg, hogy jól vannak-e testvéreid (1Móz 37,14) Az idén is a sajátosan protestáns értékrendnek megfelelõen azt reméljük, hogy minél több gyülekezet, egyházi intézmény és szervezet, bekapcsolódva ebbe az immár hagyományossá vált eseménysorozatba, megrendezi a maga programját, lehetõség szerint csatlakozva a közös bibliai mottóhoz. Az összes rendezvényrõl a részvételt elõsegítendõ hírt kívánunk adni, továbbá azért is, hogy a rendezvények kapcsán ezekben a napokban különösképpen is átérezzük a lelki-szellemi együvé tartozást. Ennek jegyében szeretetteljes bizalommal buzdítjuk minden gyülekezet, intézmény és szervezet vezetõit, hogy saját programjukkal járuljanak hozzá az ez évi protestáns napok intenzitásához és sikeréhez. Kérjük továbbá, hogy az esemény témájáról, helyszínérõl és idõpontjáról szeptember 26-ig tájékoztatni szíveskedjenek. Ebben az esztendõben a szervezõ, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Isten segítségét kérve és remélve az alábbi hat központi rendezvényre várja az érdeklõdõket: Missziói nap, Mór, október 16. Nõi területi találkozó, Keszthely, október 22. A Theologiai Szemle ünnepélye alapításának nyolcvanéves évfordulóján, Debrecen, október 26. Egyházzenei koncert, Budapest, Kálvin téri templom, október 27. Protestáns kulturális est, Budapest, Kongresszusi Központ, október 30. Reformációi emlékünnepély, Budapest, Kiscelli utcai metodista templom, október 31. A központi programokra minden testvérünket szeretettel hívjuk és várjuk. A kulturális estre még igényelhetõk tiszteletjegyek. PROGRAM Dr. Bóna Zoltán fõtitkár Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3. Tel.: 1/ ; fax: 1/ ; oikumene@meot.hu Emlékezés híd a jövõ felé Soa emlékkonferencia 2005 Helyszín: az Evangélikus Hittudományi Egyetem díszterme Szeptember 12., hétfõ 14.00: Megnyitó D. Szebik Imre elnök-püspök. Köszöntõ: Bölcskei Gusztáv püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke; Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke. Bevezetõ: Pannonhalmától Zuglóig a holokausztkonferenciák sorozata Várszegi Asztrik püspök 15.00: Emlékezés és emlékeztetés bibliai impulzusok Jutta Hausmann elõadása 15.30: Szünet : Kerekasztal-beszélgetés vezeti: Horányi Özséb. Résztvevõk: Marjovszky Tibor, Schõner Alfréd, Mártonffy Marcell és mások Szeptember 13., kedd Történelmi visszatekintés : Elõadások: Csepregi Zoltán és Haraszti György : Az egyházak és a zsidóüldözés kerekasztal-beszélgetés. Bevezeti: Fasang Árpád. Résztvevõk: Lebovics Imre, Szebeni Olivér, Hecker Frigyes és mások Ebédszünet A Holocaust után : Elõadások: Élni a traumával Bárdos Katalin, Pfitzner Rudolf Szünet : Kerekasztal-beszélgetés. Vezeti: Frenkl Róbert. Résztvevõk: Staller Tamás, László János, Kozma Tamás, Jamnik Judit és mások : Értékek és veszteségek a magyar képzõmûvészetben S. Nagy Katalin : Fogadás Szeptember 14., szerda Emlékezés a mûvészetben : Elõadások: Lichtmann Tamás, Kulcsár Szabó Ernõ, Murai András Megbeszélés vezeti Schõner Alfréd Hozzászólás Tillmann József 11.00: Tovább! Donáth László 11.20: Zárszó Jutta Hausmann D. Szebik Imre elnök-püspök, dr. Frenkl Róbert országos felügyelõ

8 szeptember 11. fókusz Kolozsvárott neveztessék el közterület Járosi Andorról! b Kolozsvár evangélikus esperesének emberi kiállása a nemzetközileg ismert és elismert svéd diplomatához mérhetõ. Járosi Andoron is beteljesedett Raoul Wallenberg sorsa. A párhuzamot egy lépéssel továbbgondolva a magyar állampolgárokat mentõ svéd igaz emberrõl teret neveztek el az amerikai fõváros központjában itt volna az ideje annak, hogy Járosi Andorról is utcát vagy teret nevezzenek el Kolozsváron. A fent idézett javaslatot Löwy Dániel vetette fel az idén, június 21-én a kolozsvári evangélikus templomban tartott ünnepi istentiszteleten, melynek keretében Izrael állam bukaresti nagykövetének kultúrattaséja Járosi Andor lányának átadta azt az okiratot és emlékérmet, amely tanúsítja, hogy Járosi Andor és felesége nevét bejegyezték a Jad Vasem Intézetben található, a holokauszt idején a zsidó származásúak életét mentõ igaz emberekrõl megemlékezõ névsorba. Az istentiszteleten Adorjáni Dezsõ Zoltán püspök hirdette az igét. Járosi Andorról Kiss Béla lelkész emlékezett meg. Elhangzott Reményik Sándor Az én lelkipásztorom címû verse. Az ünnepségen részt vett a kolozsvári fõrabbi, és eljött New Yorkból Löwy Dániel is. Õ kezdeményezte, hogy Járosiék nevét feljegyezzék az igazak sorába. Egy régebbi írásában õ nevezte Járosi Andort a Szamos-völgyi város Raoul Wallenbergjének. Amikor ugyanis az oroszok bejöttek Kolozsvárra, Járosi Andort is elhurcolták. Lakásán keresték föl akárcsak Wallenberget, aztán gyalogosan elvitték Tordára, Tordáról Foksányba, onnan pedig az oroszországi Magnyitogorszkba. Járosi Andor tífuszban halt meg abban a fogolytáborban, ahol mindvégig szolgált karácsonyán érte a halál; jeltelen tömegsírba temették. A mai, fiatalabb nemzedék a lelkészeket is beleértve már alig-alig emlékszik õrá, pedig lelkészi szakfolyóiratunknak, a Lelkipásztornak az decemberi száma Veöreös Imre kitûnõ szerkesztésében egyedül és kizárólag az õ emlékével foglalkozik. Érdemes ezért legalább néhány mondatot idézni Löwy Dánielnek az ünnepi istentiszteleten elhangzott beszédébõl: Járosi Andor világítótorony volt az emberi helytállás elszigetelt szikláján. Jelzést próbált küldeni az elszigeteltség éjszakájában. A város parancsnoka megfenyegette azért, mert Járosi bírálta a zsidó törvényeket. Magatartásáért és megnyilatkozásáért Pogány ezredes többször beidézte õt a kémelhárításhoz. Kihallgatta õt a hadbíróság, és a szélsõséges sajtó kampányt indított ellene. Az egyházon belül támadta õt a német evangélikusok egy csoportja. Egyházi vezetõként küldött fényjeleit az éjszaka elnyelte. Maradt tehát az egyéni harc. A templomi ünnepség részletes programját Járosi Andor lánya, Antal Sándorné, Margitka küldte el. Megemlítette azt is, hogy még az ünnepség elõtt, május 25-én a kolozsvári evangélikus gyülekezet megalapította, és Járosi Andorról nevezte el a Keresztyén Értelmiségi Mûhelyt. Az elsõ gyûlésen az unoka tartott megemlékezést nagyapjáról. Egy évvel ezelõtt, Járosi Andor halálának 60. évfordulója alkalmából a budapesti nyugalmazott evangélikus lelkészek baráti köre elevenítette fel emlékét, és foglalkozott Veöreös Imrének a már tíz évvel ezelõtt elhangzott javaslatával, a Lelkipásztor Járosi-emlékszámának újbóli megjelentetésével. Nem tudjuk, megvalósul-e a szép terv, hogy Kolozsvárott utcát vagy teret nevezzenek el Járosi Andorról. Reményik Sándor szavaival élve õ mindenféleképpen égõ fáklya volt a verem elõtt, egy farkasvermekkel teli világban. Az égõ fáklyára ma is szükség van. Fényének nem szabad kialudnia. g BENCZÚR LÁSZLÓ nyugalmazott lelkész Muzsikusok (is) építik a kolozsvári öregotthont b A Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség vezetõsége arra az elhatározásra jutott, hogy öregotthont épít. A Farkas utcai templomhoz tartozó gyülekezetnek közel a fele idõs, egyedülálló emberekbõl áll, akiknek a hozzátartozói a legtöbb esetben már nem élnek Romániában. Sok idõs ember már nem képes egyedül ellátni saját magát, mások segítségére szorul. Havonta százötven egyedül élõ kisnyugdíjas részesül támogatásban: alapélelmiszercsomagokat kapnak. Ez azonban távolról sem jelenti a sokat nélkülözõ idõsek problémáinak megoldását. Õk az ötvenéves kommunista rendszer áldozatai, akiknek a létminimumot sem biztosító nyugdíjukból kell megélniük. Kolozsváron két magyar öregotthon mûködik; ezek összesen huszonkét idõs ember ellátását biztosítják. Az igény ennél sokkal nagyobb. Hosszú várakozólisták bizonyítják, hogy sok idõs embernek megoldatlan a helyzete. Az egyházközség tulajdonában van egy telek, amelyen jelenleg egy kis omladozó imaház áll. Az épületet le kell bontani, ellenkezõ esetben rövidesen magától is összedõlhet. Született egy olyan elképzelés, hogy az újjáépítés során egy negyvenöt férõhelyes öregotthon is épüljön fel egy új imaházzal együtt. Sajnos a legnagyobb akadályt az anyagi háttér hiánya okozza. Úgy gondoltuk, hogy itthon és külföldön is megkeressük azokat, akik támogatni szeretnék az ügyet. A megkeresés azonban nemcsak szóban történik, hanem saját zenemûvészeink közremûködésével és a Magyar Rádió szinte minden együttesének a segítségével mi is nyújtani szeretnénk valamit: egy-egy felejthetetlen hangversenyt. Legelõször Németországban szerveztünk jótékonysági hangversenykörutat, ahol egy kolozsvári trió zenélt, azután Kolozsváron és Marosvásárhelyen a Magyar Rádió Énekkara Strausz Kálmán vezényletével tartott gyönyörû hangversenyt pünkösd szombatján és elsõ napján. Külön hálával tartozunk a Magyar Rádió minden tagjának, akik mindenkit megszégyenítõ lelkesedéssel álltak az öregotthon építésének ügye mellé. A következõ jótékonysági koncertre szeptember 15-én kor kerül sor a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermében; e hangverseny bevételét is az öregotthon építésére szeretnénk fordítani. Ezt a koncertet Beethoven-estnek is nevezhetjük, hiszen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Kovács László karmester és Béres Melinda kolozsvári hegedûmûvész a D-dúr hegedûversenyt és a VI. (Pastoral) szimfóniát adják majd elõ. A belépés díjtalan. Mindenkit kérünk, hogy lehetõsége szerint támogassa a kolozsvári öregotthon építését a koncerten való részvételével és anyagi hozzájárulásával! Az adományokat hálás szívvel fogadjuk. Azáltal, hogy sok adakozó lelkes ember keresett meg, és biztosított támogatásáról, bizonyosságot nyertünk afelõl, hogy az öregotthon építésének terve nem csupán emberi elképzelés, hanem isteni akarat is egyben. reménységünket vetettük az élõ Istenben, a ki minden embernek megtartója. (1Tim 4,10; Károli-fordítás) Ezzel a reménységgel indultunk el ezen az úton, amely nemcsak nehézségeket, hanem sok áldást is hoz a magunk és rászoruló embertársaink számára. g BALÁZS ATTILA református lelkész TESTVÉRLESEN Csaba királyfi ege alatt b Tavasszal kaptunk két testvérgyülekezeti meghívást, az egyiket Németországból, a másikat Sepsiszentgyörgyrõl, és nem volt könynyû a választás. Titkon örültem, hogy végül is nyugat helyett keletnek indultunk, mert ezzel régi álmom vált valóra: eljuthattam a Székelyföldre. Ébresszetek fel, ha már látszanak a hegyek! kértük egymást este a lassan zötyögõ vonaton. Hajnalodott, amikor megláttuk a párát eregetõ havasokat. Szebb látvány nem is fogadhatott volna minket csodaországban. Sepsiszentgyörgyön az evangélikus gyülekezet lelkésze, Zelenák József és felügyelõje, Hankó Dénes köszöntött minket az újonnan épült templomban. Este már Bálványosfürdõn pihenhettük ki az éjjeli utazás fáradalmait, és ebben nagy segítségünkre voltak a felügyelõ családtagjai, akik egy hétig szállást adtak, gyomrunkat töltögették (ínycsiklandó és szokatlan ételekkel egyaránt), ízes beszéddel vezettek bennünket a természet csodái és a történelmi emlékek között. A kezdetben igen hideg éjszakák után jólesett felkapaszkodni a várhoz, amely a pogány és keresztény székelyek összecsapásának és megbékélésének legendáját õrzi. Kimelegedve pihengettünk a Büdösbarlang elõtt is, amelynek kéngõzös levegõjébõl nem tanácsos mélyeket szippantani. Annál inkább érdemes a vérkeringésünket javítani benne és a szemközti hegyoldal borvízforrásainál, ahol a rendetlenkedõ gyomor panaszaira, illetve szembetegségekre is gyógyulást hoznak a föld mélyébõl elõtörõ vizek. A Bufogó-lápnál megtudtuk, hogy néha szükséges a levegõben lépkedni, hogy némely apró növények rovarokat esznek, s hogy az erdõ vérszomjas vadállata, a medve bár idõnként elejt egy-egy szarvast málnán és áfonyán él. A Szent Anna-tó felé menet errõl a saját szemünkkel is meggyõzõdhettünk, ugyanis vezetõnk nem kis ijedségünkre kis híján belebotlott egy felnõtt állatba A málnát meghagytuk a medvének, viszont a magunk sütötte szalonnát jóízûen megettük a tó partján, az egykori vulkáni kráter belsejében. Aki pedig nem féltette magát a hideg víztõl, megmártózhatott a habokban. A természeti szépségek mellett a helyiek lelkesen mutatták meg a történelmi emlékeket is. A népi életrõl kaphattunk képet a csernátoni falumúzeumban, ahol épp egy kézmûves táborba csöppentünk; gyerekek, fiatalok és öregek munkáiban gyönyörködtünk. Gelencén a lovagkirálynak, Szent Lászlónak a tetteirõl az Árpádkori templom freskói meséltek, egy idõs helybéli asszony pedig a festett fatáblák ábráit tette érthetõvé számunkra. A történészek tudják, hogy micsoda érték ez az épület -- nemhiába része a világörökségnek. Az Ojtozi-szoros felé vezetõ út kevésbé ismert emlékeket õriz a közelmúlt magyar történelmébõl csak az ott élõk tudnak az út szélén megbúvó tömegsírról s a kiskertben õrzött Trianon-emlékrõl. A havasok gerincén húzódó ezeréves országhatár vonalára is a székelyek emlékeznek, ezt vezetõnk egy kirándulás alkalmával sem felejtette el megmutatni. Akár a Bucegi-hegység kétezer méter feletti szikláin jártunk, akár a Nyerges-tetõ legelõin, mindig megtudtuk, melyik távoli hegyet hogyan nevezik, hol lehet átkelni a Kárpátok láncain, és merre találhatók nevezetes helyek. Ha csendben, figyelmesen járjuk a vidéket, megláthatjuk csodáit: a rétisast (mely talán a turul névre is hallgat), a mocsárban megbúvó kígyót, az avar közt rejtõzõ ízletes vagy mérgezõ gombákat, a fekete és piros áfonyát, az erdei és mezei virágokat, hatalmas fenyõket és odvas bükkfákat. Megtérés Halmágyon Ilyenkor megérthetjük, hogy ha az égi madarakat vagy a mezei liliomokat is így öltözteti az Isten, rólunk mennyivel inkább gondoskodik (l. Mt 6,26 30). A hegyen felnövõ cigány gyerek ezt sokkal jobban tudja, mint az ellustult városi ember; azt a kevés mogyorót is, amelyet az erdõtõl kapott, megosztja az átutazóval, és nem felejt el érte hálát adni. Megemlékezhetnék még az erdélyi utazó számára szinte kötelezõen megtekintendõ helyekrõl: Szováta fürdõjérõl, a parajdi sóbányáról, a korondi fazekasok munkáiról, Brassó fõterérõl, a prázsmári erõdtemplom falának labirintusáról, amely bújócskára ihletheti a játékos kedvûeket. Azonban így sem eshet elég szó a reggeli és esti áhítatokról, az éjszakába nyúló beszélgetésekrõl, játékokról, a véget érni nem akaró éneklésekrõl, a helyiek ízes beszédérõl, a csillagos égbolt szépségérõl, a vasárnapi istentiszteletrõl, a közeli forrás medencéjében rendezett Székelyföld Kelenföld vízilabda-mérkõzésrõl vagy a búcsútábortûz melletti zenélésrõl A kisebb-nagyobb betegségek, balesetek, viták, szervezési nehézségek mellett is közös élmény marad az együtt töltött hét. g PETRÓ ENIKÕ A nagytarcsai és péceli gyülekezet egyesített kórusa és Felsõvezeték nevû együttese augusztus közepén járt testvérgyülekezeténél a Fogaras közelében fekvõ Halmágyon. A halmágyi napok keretében léptünk fel a több mint nyolcszáz éves mûemlék templomban és a mûvelõdési házban. (A templomból lehet, hogy egy titkos alagút vezet valahová. Ezt egy helyi legenda és a kongó fal is valószínûsíti, de ásatásra és a fal kibontására eddig még nem került sor az erre vonatkozó engedély hiányában.) Az egykor virágzó, de ma már csak szórványtelepülés magyarsága erõn felüli munkával védi és õrzi földrengés sújtotta templomát. Az idén került sor a gyülekezeti terem ünnepélyes átadására. Nemcsak a vizsolyi Biblia eredeti példányát õrzi a gyülekezet, de a mindennapokban és a templomban is elevenen él az ízes magyar nyelv. Mikor autóbuszunk zsákutcába került, az utasok így szóltak a vezetõhöz: Itt nem lehet megtérni, tolasson vissza! A busz viszszatolatott, és mikor tágasabb lett a hely, megtért, vagyis megfordult Az istentiszteleten is élmény volt hallgatni a Miatyánk és a gyülekezeti énekek eredeti változatát, amelyet az énekelt liturgia tovább színesített. A világ minden tájáról ideérkezõ egykori halmágyiakkal megtelt a templom, de a helyi gyülekezet is kitett magáért: saját kórusuk is fellépett, és kiállításokat, elõadásokat, zenés programokat szerveztek, a folyóparton lévõ porondon májusfát állítottak. Bár a falu a dombon fekszik, az Olt áradásai gyakran tönkreteszik a termést; így volt ez az idén is. A Szent Anna-tónál fekvõ kápolnánál is volt egy fellépésünk, ahová a sok esõtõl megrongálódott út miatt csak kerülõvel tudtunk eljutni, de végül megérte a fáradságot. A tó közepérõl és túloldaláról is felfigyeltek a zenére; új ismerõsöket szereztünk, és régiekkel is találkoztunk. Szállásunk mindvégig a Brassó közelében fekvõ Tatrangon volt; itteni fellépésünket a helyi tévé is felvette. Az itt élõ hétfalusi csángók székely eredetûek, de mivel a 15. században a király elzálogosította a hét falut, szász uralom alá kerültek, akiknek átvették a vallását is. A szórványban élõ, elöregedõ és csökkenõ lélekszámú lakosság helyzetét nem csak a kevés számú és távoli iskola vagy a munkahelyek megszûnése nehezíti. A terményt (például a krumplit) gyakran megdézsmálják idegen kezek, még mielõtt a gazda begyûjtené, s a fizetés sokszor hónapokig késik. Így adományaink jó helyre kerültek, az erdélyiek pedig büszkeségbõl nem szoktak kérni. Egymást kölcsönösen gazdagítva térhettünk haza Isten segedelmével egyhetes utunkról. g KOREN PÁL BLÁZY ÁRPÁD FELVÉTELE A SZERZÕ FELVÉTELE

9 élõ víz szeptember b Családommal minden vasárnap templomba megyünk. Fontos számunkra, hogy ezen a napon együtt legyünk, és semmilyen munkát ne végezzünk. Úgy tapasztalom, hogy az emberek általában nem értik, hogy ez a nap az Úré, ezért aztán hétköznapjaik és ünnepeik összemosódnak. Kolléganõm sem érti, hogy miért kell megünnepelni a vasárnapot. Megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy miért szent ez a nap, de nem tudtam jól átadni a lényeget. Különösen zavarba jöttem, amikor rákérdezett arra, hogy miért éppen a vasárnap a nyugalom napja. Mi lett a szombattal? Az ikonok Az alábbiakban egy szemelvényt olvashatnak Haebler: Das Bild in der Evangelischen Kirchen címû könyvébõl. Az a gondolat, hogy errõl a témáról írjak, onnan származik, hogy ezen a nyáron már több turistaúton lévõ barátomtól kaptam ikonos üdvözlõlapot, sõt igazi kis fatáblás ikont is. A keleti egyház emléknapot szentelt a hetedik egyetemes zsinatnak, és ezt mint az ortodoxia napját ünnepelték. Ez az ökumenikus zsinat rendelte el a képtiszteletet, mely az ortodox hívek számára szorosan összefügg az igaz hittel. Kimondták, hogy aki igenli Krisztus emberi természetét, képszerû ábrázolását is igényli. Az emberi természettõl el nem választható isteni természet azonban tiszteletre méltóvá teszi a képet. Krisztus képe azt fejezi ki maradandóan, hogy Isten testté lett, és kinyilatkoztatta magát az emberiségnek. Krisztus maga állapítja meg a keleti egyház Jn 14,9 alapján az Atya ikonja. Eljött a világba, hogy helyreállítsa Isten képét. Az ikon szó görög eredetû, és nem csupán másolatot, képmást jelent, hanem az ábrázoltnak a képben való jelenlétét is. A keleti egyház már korán elfogadta ezt az értelmezést a kultusz számára, és a képvitán keresztül a mai napig megõrizte. Az ortodoxia számára Krisztus, az õ szentjei és az üdvtörténet az ikonokban reálisan jelen vannak. Az ikonon keresztül az e világon túli, a transzcendens idõtlenül behatol a földi világba. Az ikont egyenlõnek tartják a kereszttel és a Szentírással. Ezt a képszolgálatot úgy tekintették, mint a mûveletlen és babonás tömeg vagy a saját elõnyeit keresõ szerzetesek ügyét. Csodálkozva kérdezték: hogyan harcolhattak emiatt száz évig egymás ellen az emberek? De bármily tökéletlenek is voltak az eszközök, melyeket Isten használt, a végeredmény az egyházi kép letisztult és teológiailag megalapozott elméletének megszületése, az ikonnak a bálványoktól való tökéletes elhatárolása volt. Az ikon a Krisztusban testté lett Igét láthatóvá teszi és elmélyíti. Az ikonok jellegébõl formális konzekvenciák is adódnak. A II. niceai zsinat (787) kitiltotta az egyházból a szobrászatot. Elvetik a plasztikus, testszerû ábrázolási módot, mivel az anyag vastagsága a fényt eltéríti, és árnyékot idéz elõ. Annak az egyháznak, amely nem tárgyszerû dolgokat akar ábrázolni, hanem szellemi valóságot akar láthatóvá tenni, és a Krisztusban lett teofániát akarja dicsõíteni, valóban ragaszkodnia kell a festészethez és Megszentelt vasárnap áldott hétköznap EVÉLET LELKI SEGÉLY Szõkéné Bakay Beatrix a reliefekhez, amelyek sima felületûek. Sõt a festészetnek is korlátokat kell szabni. Így nem jöhet szóba a naturalizmus, a földi dolgok ábrázolásának semmilyen formájában sem. Még a színek elõállítása és kiválasztása is teológiai jelentõséget kap: egyes színanyagokat néha messze földrõl kellett hozatni. Nem vitatható, hogy az ikonfestés mûvészete képpé vált teológia; joggal nevezték az ikonokat festett dogmáknak. Már a teológiai igazság képszerû formája is dogma, amely a teofániát hirdeti. Ez a képes forma már liturgikus, homiletikus szempontból is szükségszerû. Luther szerint az evangélium olvasása vagy hallgatása során az ember nem tudja elkerülni, hogy képet alkosson Krisztusról. Az egyháznak nemcsak lehetõsége, de kötelessége is, hogy az egyes ember képzelõerejét segítse. Az ikon tartalma is dogma, mert nemcsak elbeszél egy bibliai történetet, és nemcsak áhítatot ébreszt, hanem képszerûvé teszi az üdvtörténet realitását, és mint idõtlen tényt teszi a világ megtapasztalható részévé. * * * A mellékelt ikon: Háromkirályok imádása Mária-oltár Nagyszalókról, A háromkirályok gyakori témája a keleti ikonmûvészetnek. Itt Jézus dicsõségben jelenik meg, ellentétben a szegényes betlehemi istállóval. Itt is jellemzõ az arany háttér, amely az örökkévalóságot szimbolizálja. Ugyancsak jellemzõ a szereplõk tekintete; nagy szemeikkel mintha a látható világ helyett Isten láthatatlan világába néznének. g GÁNCS ALADÁR Drága testvérem, Annamária! Legyen minden ünnepe és minden hétköznapja bõséggel teljes minden istenfélõ kegyesnek! Szálljon áldás ünneplésük örömébõl fárasztó vándorlásuk idejére! Mert ahogy hosszabb, fent nem idézett soraiból kiderül, családjával együtt naponta megtapasztalják, hogy a vasárnapi igehirdetés lelki tápláléka élteti Önöket egész héten. Erõt, lendületet adó, útbaigazító, vigasztaló és figyelmeztetõ az az isteni szó, amely megszólal a szószékrõl. Úgyhogy nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nem az Úristennek, hanem nekünk van arra szükségünk, hogy megszenteljük, vagyis neki szánjuk a vasárnapot újra és újra. Fájdalom, hogy mennyien élnek közöttünk olyanok, akik a vasár- és ünnepnapokon is dolgoznak. Szinte soha sem pihennek. Mintha félnének attól, hogy a nyugalom napján nyugtalanító gondolatok motoszkálhatnak majd a fejükben: nyomasztó, az élet és halál nagy kérdései körül forgó gondolatok. És ki adja meg ezekre a választ? Sokan inkább homokba dugják a fejüket, mintsem vennék a fáradságot arra, hogy megkeressék a feleleteket. Természetesen nem mindenkinek munkával terhes a hétvégéje. Sõt a nyugtalanító gondolatok is messzire elkerülik felebarátaink java részét. Õk az élményhabzsolók. Irány a szabadba, az uszodába, a hétvégi telekre vagy a vidámparkba! Jöhetnek a barátok és barátnõk is. Vagy szombat este csapjunk inkább egy kis stresszoldó bulit? Csináljon már végre egy kis jó hangulatot az alkohol, hiszen egyszer élünk! Távol álljon tõlem az ítélkezés. Azért illusztráltam két típus példájával is a hétvégi idõtöltés leggyakoribb formáit, hogy teljesen világos legyen számunkra: a világ fiainak nem szent se a szombat, se a vasárnap. Hogyan vágyakozhat valaki arra, hogy egész napját az Úr igéje körül, imádsággal, a gyülekezetben töltse, ha még nem Isten gyermeke? Kedves levélíró testvéremnek szeretettel javaslom, hogy hívja el valamelyik vasárnap kolléganõjét családjával együtt az istentiszteletre. Mutassa be neki a gyülekezeti életet, beszéljen neki a mi Urunkról, vegye körül krisztusi szeretettel! Akkor talán meg fogja érteni, hogy miért olyan pótolhatatlanul fontos a vasárnap megszentelése. Ha kolléganõje képes lesz erõt és békét meríteni az Úrral való találkozásból, akkor máskor is vágyni fog erre. Ekkor érkezik majd el az idõ arra, hogy részleteiben is elmondja neki, mit jelent az Úr napja a hívõ szívnek. A teremtéstörténet (1Móz 1,1 2,4) szerint Isten, miután megteremtette a világot, megpihent. Megpihenésének napja a hetedik volt, amelyet megszentelt, azaz a többi naptól elkülönített. Ez az úgynevezett sabbat, amely héberül nyugalmat jelent. Mindehhez isteni parancs is kapcsolódik: Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! (2Móz 20,8) Erre azért van szüksége az embernek, hogy ne felejtse el, hogy mindent Istennek köszönhet. Izrael népe számára a sabbat emellett az Egyiptomból való szabadulás emléknapja, sõt az Istennel való összetartozás jele is (vö. 2Móz 31,17; 5Móz 5,12 15). A hét napjainak eredeti sorrendje szerint a szombat a hét utolsó napja. Mindebbõl egyenesen következik, hogy a hét elsõ napja a vasárnap. Az Újszövetségben a hét elsõ napján kifejezés többször is elõfordul (vö. Mt 28,1; Mk 16,2; Jn 20,1). Nem nehéz kitalálni, hogy milyen összefüggésben: ezen a napon támadt fel Jézus Krisztus. Ezért aztán a Krisztushívõk minden héten megünnepelték az Úr feltámadásának napját, és örvendeztek megváltásuk felett. Éppúgy, ahogy a teremtés, a megváltás mûve is Isten hatalmas tette. Az ember semmit sem tehet hozzá. A keresztények minden vasárnap összegyûltek az ige hallgatására, és megtörték a kenyeret (ApCsel 20,7). Csodálatos dolog úgy kezdeni a hetünket, hogy az Úr mûvére gondolunk, arra, amit õ végzett el értünk. Az õ cselekvésének hatalmas erejével indulunk saját feladataink közé. Ez Isten rendje, a kegyelem ideje. Isten cselekszik bennünk Szentlelke által, s amikor ezt megtapasztaljuk, azután már csak neki akarunk élni. Elõször nyugalmába hív, csak azután vagyunk képesek munkálkodni érte (Mt 11,28 30). Mert a vasárnap megszenteléséhez az is hozzátartozik, hogy betegeket látogatunk, könnyet szárítunk fel, törõdünk egymással, hogy teszünk valami jót. Hogy felfigyelünk a szükséget szenvedõre, akit talán a hétközi rohanásban nem vennénk észre. És tanúságot teszünk életünk Uráról. Mert Urunk egy szép napon megkérdezi tõlünk, hogy mire használtuk azt az idõt, amikor szabadok voltunk más kötelezettségektõl? Annamária! Kívánom, hogy tegye megbánhatatlanul örömtelivé minden vasárnapját az Úr! g Szõkéné Bakay Beatrix Leveleiket Lelki segély jeligével várjuk szerkesztõségünk címére. Kérjük, jelezzék, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a levelükre adott válasz lapunkban is megjelenjen. HETI Krisztus Jézus megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet. (2Tim 1,10) ÚTRAVALÓ Szentháromság ünnepe után a tizenhatodik héten az Útmutató reggeli újszövetségi igéi állásfoglalásra késztetve az élet és halál kérdéseivel szembesítenek bennünket, hogy aki hisz Jézusban, annak örök élete legyen. Õ legyõzte a halált, ezért lehet a mi életünk is elrejtve Krisztusban, s Dáviddal együtt mondhatjuk: Légy kegyelmes, Uram, mert hozzád kiáltok minden nap. Hiszen annyira szeretsz engem, hogy a sír mélyébõl is kimentettél. (Zsolt 86,3.13) Csak Jézus által juthatunk elmúlhatatlan életre; az õ megdicsõülésének elõjele volt Lázár feltámasztásának csodája. Luther szavai szerint a halálban is élettel van körülvéve, aki hisz Krisztusban! Jézus önkijelentése és kérdése nemcsak Mártának szólt; minden embernek felelnie kell rá: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt? Mi már elmondtuk-e neki az egyetlen helyes választ? Igen, Uram, én hiszem (Jn 11,25 27) A vértanúhalál elõtt álló Pál végrendeletében szeretett fiát az evangélium bátor megvallására buzdítja: Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt (2Tim 1,8) Megszentelõdésünk egész életünkön át tart, amelynek vége a végtelen élet. Mert a bûn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. (Róm 6,23) Agabosz megjövendöli, hogy a pogányok apostolát Urához hasonlóan megkötözik a zsidók, s a pogányok kezére adják. Pál erre így felelt: én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért. (ApCsel 21,13) Jairus leányának feltámasztásakor csak heten voltak a halottas házban; Jézus életadó igéjével fordult az alvóhoz: Leányka, neked mondom, ébredj fel! Az apának mondott szavait mi is parancsnak vehetjük: Ne félj, csak higgy! (Mk 5,41.36) Pál már tudja a választ az élet és halál kérdésére; halála elõtti és utáni élete hit által, egyaránt az Úrban van elrejtve. A kérdés számunkra csak az, hogy egyetértünk-e ezzel a hitvallásával: Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség! (Fil 1,21) Elfogatásakor Jézus kijelenti: Én vagyok! Elõtte minden térd elõbb-utóbb meghajol. Az Úr igéje folyamatosan beteljesül az õ mindenkori követõi életében: Azok közül, akiket nekem adtál, nem hagytam elveszni senkit. (Jn 18,5 9) Jézus megdicsõülése miérettünk is történt, hogy elhangozzék: Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok! csak õrá. Kiválasztott tanítványai húsvét elõtt még tanakodtak maguk között: mit jelent feltámadni a halottak közül (Mk 9,7.10); de mi húsvét után kételkedés nélkül vallhatjuk meg: hiszem a test feltámadását és az örök életet! Luther szerint is mienk Jézus feltámadása, s vele mi is feltámadunk! Ezért: Az élet nékem Krisztus, / A halál nyereség (EÉ 504,1) g Garai András Kezdõdnek az ifjúsági órák Sokszor nem kis fejtörést okoz azok számára, akik ifjúsági csoportba járnak, vagy ott aktívabb, vezetõi szerepet is vállalnak, hogy miként és mivel kössék le társaink figyelmét. Ilyenkor, az újabb tanév elején terveket készítünk az ifi csoport számára, és igyekszünk összegyûjteni a csapatot a régebben, illetve az idén konfirmáltakat is beleértve. Ha az összegyûjtés fázisa sikeresnek bizonyul is, még mindig elõttünk áll a következõ lépcsõfok: mi legyen a téma, milyen módszerrel dolgozzuk fel például a kiválasztott bibliai történetet, egy-egy beszélgetés alapgondolatát. Az ifjúsági vezetõknek beleértve fiatalabbakat, idõsebbeket egyaránt e téren két könyv is a rendelkezésükre áll. A csoportépítés elvi alapjait Jim Burns Ifjúságépítõk címû könyvének a segítségével vehetjük át. A könyv huszonhét fejezetben dolgozza fel azokat az ismereteket, amelyekre szükségük van a fiatalokkal foglalkozóknak. Például szó van benne a gyakorlati stratégiáról mint a közösségépítés alapjairól, a kreativitás begyújtásáról, azaz a helyes programszervezésrõl és -tervezésrõl. A szerzõ nagyobb fejezetet szentel a személyes kapcsolatok kiépítésének, illetve ápolásának, amely az ifjúsági LAPUNK A VILÁGHÁLÓN: SZÓSZÓRÓ Ifjúságirovat-gazda: Balog Eszter munka alapját képezi. Végezetül óravázlatokkal is szolgál mindazoknak, akik ilyen jellegû segítséget igényelnek munkájuk során. A könyv megvásárolható a Harmat Kiadó boltjaiban. (Kiadja az Új Reménység Alapítvány, tel.: 52/ Ára: 1700 Ft.) Hasonlóképpen hasznos könyv a Start 4. nevet viselõ, ifjúsági óravázlatokat tartalmazó füzet (Peter Graystone, Paul Sharpe és Pippa Turner munkája), amely tizenévesek részére készült. Ebben a frissen megjelent füzetben a barátságról, a szülõkrõl, a szerelemrõl, az egyedüllétrõl, az elõítéletekrõl, az egyház és a gyülekezet fontosságáról, illetve a pünkösdrõl van szó. A munkafüzet kidolgozott témái nagy segítséget adnak az órák tematikájának a kialakításához. A füzetet a Szentírás Szövetség adja ki (tel.: 1/ ), és az egyházi könyvesboltokban lesz kapható. g BALOG ESZTER

10 szeptember 11. krónika Pro Deo et libertate Háromszáz éve halt meg Thököly Imre Az alkotmányosság helyreállításáért és a magyar protestantizmus vallásszabadságáért elévülhetetlen érdemeket szerzett, ám máig ellentmondásos történelmi személyiségnek tartott hadvezér emléke elõtt hajtanak fejet az általa átmeneti szabadságukat visszanyert, sokat szenvedett evangélikusok utódai. A bárói, majd grófi rangot szerzett felvidéki bor- és marhakereskedõ, Thököly Sebestyén fia, (I.) István már Késmárk várának uraként Thurzó György nádor leányát vette feleségül. Azonos nevû fia aki ezáltal már Árva várának is ura lett a Habsburg-ház elnyomó politikája ellen szervezkedõ összeesküvésnek is részesévé vált. Thököly Istvánt szoros barátság fûzte Wittnyédy Istvánhoz, Zrínyi Miklós bizalmasához, és báró Petrõczy Istvánhoz, Kasza vár urához. Amikor Báthory Zsófia 1661 után megvonta támogatását a sárospataki református fõiskolától, Wittnyédy javaslatára egy eperjesi evangélikus fõiskola létrehozását határozták el és segítették nagy adományaikkal az evangélikus fõurak. Thököly Istvánnak és az erdélyi nagybirtokos Gyulaffy Máriának a házasságából szeptember 24-én született Imrét a korán megözvegyült apa január 22- én az elõzõ évben ünnepélyesen felavatott Eperjesi Evangélikus Kollégiumba küldte. Az intézmény egyik alapítójának tizenegy éves fiát, aki Wittnyédy István, Keczer András és a késmárki várparancsnok kíséretében érkezett, a tanári kar nagy tisztelettel és örömmel fogadta, a Magdeburgból meghívott tudós, Pomarius Sámuel fõigazgató pedig ünnepi beszéddel köszöntötte. Pomarius ezután újabb beszéd, az Oratio praesentatoria keretében rábízta az új növendéket a grammatikai osztály tanárára, Szánthó Andrásra. Az ifjú gróf ebédre hívta osztálytársait és az egész tanári kart szállására, nagybátyja, Thököly Zsigmond eperjesi palotájába. A magyar király szerepében Az Eperjesi Evangélikus Kollégiumban töltött két év európai kitekintést adott Thököly Imrének, sokrétû tudással és számos élménnyel gazdagította életét. Egy érdekes epizód is fûzõdik ehhez a korszakhoz. Filozófiaprofesszora, Ladivér Illés a tanévzáró keretében évente iskoladrámát adatott elõ tanítványaival. Ezeken a város értelmiségének széles köre szokott részt venni. Az október 4-i elõadásra a professzor átdolgozta Andreas Gryphius sziléziai írónak egy császárkorban játszódó drámáját, amely egy bizonyos Papinianusnak, a római alkotmányt védõ hõsnek a sorsáról szól. A darab új színhelye azonban Pannónia lett, hõsének szerepét pedig Ladivér a tizenhárom éves Thököly Imrére bízta. A haza alkotmányáért küzdõ Imre, magyar király az iskoladrámában nem engedte be országába a császárt Az eperjesi diák szerepe mintegy elõképe lett a késõbbi kuruc király fél Európát lázba hozó bátorságának. A Wesselényi-féle összeesküvés hullámai gyorsan elérték Sopront, Kasza és Árva várát, Késmárkot és Eperjest. Wittnyédy hirtelen halála és Petrõczy menekülése intõ jel volt: Thököly István hazahozatta a fiát. A két kollégiumi év azonban egy életre sorsközösséggé formálta az iskolatársakat és az iskoladráma szereplõit, a Petrõczy és Wittnyédy fiúkat, a Keczereket, Sárosyakat és Zimmermannokat. Közülük, akik együtt játszottak a színpadon, többen alig egy évtized után az eperjesi vérpadon fejezték be életüket. A császári hadak árvai ostromát alig túlélõ édesapa még 1670-ben rábízta Imre fiát Absolon Dánielre és Boczkó Istvánra, akikkel parasztruhában Likaván és Huszton keresztül anyai hazájába, Erdélybe menekült. Bethlen Gábor fitestvérének dédunokáját ezután a nagyenyedi kollégium vértezte fel a haza szabadságáért vívott küzdelemre. A bujdosók új Józsuéja ISTENTISZTELETI REND / szeptember 11. Szentháromság ünnepe után 16. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 7, Alapige: Kol 3,1 7. Énekek: 355., 322. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Balicza Iván; II., Hûvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy Békásmegyer, III., Mezõ u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja) Donáth László; du. 4. (vecsernye) Frenkl Róbert; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2 4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. Gerõfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Kézdy Péter; VIII., Üllõi út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kõbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpádné; de. 11. (úrv.) Blázy Árpádné; du. 6. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; XI., Magyar tudósok krt. 3. (Egyetemi Lelkészség) du. 6. Barthel-Rúzsa Zsolt; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Horváth-Hegyi Olivér; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Zsugyel Kornél; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lõcsei út 32. de. 11. (úrv., tanévnyitó) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv., tanévnyitó) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hõsök tere 11. de. 10. Zászkaliczky Pál; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (tanévnyitó, családi) Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlõrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Gyõri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Gyõri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széll Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széll Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Gyõri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. g Összeállította: Boda Zsuzsa A magyar történetírás a protestantizmus gyászévtizedeként tartja számon az 1671 és 1681 közötti idõszakot. Nemcsak a pozsonyi vésztörvényszék elé idézett prédikátorokat és tanítókat sújtotta a kíméletlen önkény, hanem a királyi Magyarország akkor még többségben lévõ protestáns nemességét és városi polgárságát is. Császári katonák segítségével, erõszakkal vették el az evangélikusok templomait és iskoláit. Az egyre nagyobb számú elégedetlenek zöme bujdosásra kényszerült, de fõvezér híján sokszor csatát vesztett a császári túlerõvel szemben. Wittnyédy és Thököly István váratlan halála után kezdetben az idõs Petrõczy István állt a bujdosók élére. Merész terveket szõtt, Erdélyen át a konstantinápolyi portára is eljutott. Abban reménykedett, hogy egy török athnamé (ünnepélyes oklevél) majd fejedelemséget is biztosít majd a számára. A féltékeny Apafi Mihály azonban elfogatta és börtönbe juttatta, s ezzel reményei is szertefoszlottak; csak fiai folytathatták tovább a harcot. A többnyire pártoskodó elégedetlenek élére 1674-ben az erdélyi ágból származó fiatal Wesselényi Pált választották meg. A helyi harcok kiterjedésével párhuzamosan fõként a nádor emigráns fiának, Wesselényi Lászlónak a lengyelországi diplomáciai közvetítésével XIV. Lajos francia király is érdeklõdést kezdett mutatni az egyre feszültebbé váló magyarországi és erdélyi mozgalmak iránt. Az idõközben nagykorúvá vált Thököly akit az államkincstár minden atyai vagyonától megfosztott mind politikai, mind vallási meggyõzõdésbõl késznek mutatkozott a tettek mezejére lépni. Kettõs cél vezérelte: megtorolni a császári önkényt, és visszaszerezni hitsorsosainak a szabad vallásgyakorlás jogát. Evangélikus meggyõzõdését is erõsíthette, amikor hírét vette annak, hogy mindkét nõvére és nagybátyja kényszer hatása alatt katolizált. Becsvágyát is sarkallhatta udvari lelkészének biztató mondása: Mindenkor támasztott Isten az õ anyaszentegyházának szabadulására háborúság idején Mózeseket és Józsuékat! Gusztáv Adolf példája és a németalföldi szabadságharc célja, a spanyol koronától való elszakadás vágya is erõsíthette elhatározásában. Tudatában volt annak, hogy a német uralmat csak török segítséggel lehet majd megtörni. A cél érdekében állandó kapcsolatot épített ki azokkal, akik a bujdosók követeiként a konstantinápolyi portán folytattak tárgyalásokat. Elhatározását tett követte õszén Apafi Mihály fejedelemhez írt levelében felajánlotta szolgálatait az ország különbözõ pontjain harcoló bujdosók hadainak egyesítése céljából. Egyelõre Wesselényi Pállal és Teleki Mihállyal együtt vezérelte a kuruc csapatokat. Amikor azonban Wesselényinek és Telekinek nem kedvezett a hadiszerencse, a bujdosók minden reménye benne összpontosult: az alig huszonegy éves Thökölyt 1678-ban fõvezérükké választották. Az elégedetlenek élén Thököly seregei csakhamar gyõzedelmesen haladtak elõre, mindenütt visszaszorították a császári csapatokat. A fõvezér elfoglalta Kassát, visszaadta Eperjes lefoglalt templomait és iskoláit. Sároson át a Szepességbe tört, visszafoglalta õsi birtokait és késmárki várkastélyát. Felszabadította Liptót, majd a bányavárosokat. Körmöcbányán arcképével és Pro Deo et libertate felirattal pénzt veretett, ezzel is kifejezésre juttatva politikai hitvallását, amelyért a küzdõtérre lépett. A kuruc seregek száma ekkorra már meghaladta a tízezret. Eljutottak az ország határáig, sõt egyes elõcsapatok már Morvaországba és Sziléziába is betörtek. Thököly sikerei egyszerre híressé tették õt, és rémületbe ejtették a bécsi udvart, amely alkudozásokra kényszerült. A fegyverszünet idején Thökölynek sikerült kieszközölnie I. Lipót engedélyét, hogy feleségül vehesse I. Rákóczi Ferenc özvegyét, Zrínyi Ilonát. Lakodalmukra június 15-én került sor a munkácsi várban. Eközben a császár 1681 tavaszán országgyûlést hívott össze Sopronba. Azt remélte, hogy a gyûlésen Thököly is megjelenik, õ azonban az ország másik részén folytatta harcait. Sikerei révén az udvar rákényszerült ugyan az alkotmányos élet részbeni helyreállítására gondoljunk az artikuláris gyülekezetek létrehozására, de a bécsi és linzi békére hivatkozó, vallásszabadságukért küzdõ protestánsok nem voltak hajlandók kibékülni a királlyal, és idõ elõtt elhagyták az országgyûlést. Miután 1682 õszén Thököly hatalmába kerítette Kassával együtt a Felvidék legnagyobb részét, a fényes sikerek után a török nagyvezér kikiáltotta õt Magyarország királyának, és átnyújtotta neki a királyi jelvényeket. Thökölyt azonban nem kábította el a korona fénye: a királyi címet nem fogadta el, csak a fejedelmit, s a magyarországi részek urának tekintette magát. A felkelés sikereit élénk figyelemmel kísérte Sobieski János lengyel király is, akinek a diplomáciai fáradozása hozzájárult ahhoz, hogy a lengyel fennhatóságú szepesi evangélikusság számára Lipót diplomája szabad vallásgyakorlatot biztosítson. Thököly Imre történelmi jelentõsége abban mutatkozik meg, hogy felkelésével új, türelmesebb valláspolitikára szorította ellenségeit, és megtörte azt a vallási terrort, amelyet hazánk evangélikusai felett addig gyakoroltak. A fejedelem bukása és az eszme gyõzelme Albert Schweitzer ( ) lelkészcsaládban, a Felsõ-Rajna megyei Kaysersberg városában született január 14-én június 18- án érettségizett, majd beiratkozott a strasbourgi egyetem teológiai és filozófiai szakára, és ezzel párhuzamosan elmélyedt a zenei tanulmányokban is. Államvizsgáját 1898-ban tette le, nem sokkal késõbb Párizsba utazott, hogy ott folytassa filozófiai és zenei tanulmányait. A strasbourgi egyetemen írt doktori értekezésének témája Kant vallásbölcselete volt végén segédlelkésszé nevezték ki tól a strasbourgi egyetem teológiai fakultásán tanított ban arra az elhatározásra jutott, hogy legföljebb harminc éves koráig szenteli magát a tudománynak és a mûvészetnek, ezután pedig olyan tevékenységet végez, amely közvetlenebb módon szolgálja az emberiség javát. Orvosi tanulmányait 1905 õszén kezdte meg. Egyidejûleg teológiai elõadásait is megtartotta, orgonahangversenyeket adott, valamint tanulmányokat írt Pál apostol misztikájáról és Bach orgonamûveirõl. Idõközben házasságot kötött Helene Bresslauval. Lányuk, Rhena 1919-ben született. A házaspár 1913-ban utazott Gabonba, közelebbrõl Lambarénébe. Az afrikai nyomor láttán és az elsõ világháború eseményeinek hatására fogalmazódott meg benne mintegy életének vezérfonalaként az élet tiszteletének gondolata ban vehette át a Nobel-békedíjat. Kilencvenévesen, szeptember 4-én hunyt el Lambarénében. Fejfáját saját kezûleg ácsolta, leendõ sírjának helyét is maga jelölte ki. Utolsó földi útján munkatársai és betegei kísérték el. A gaboni kormány képviselõje így búcsúzott tõle: Meghalt a tiszteletre legméltóbb és a világ legtiszteltebb polgára A legöregebb és leghíresebb gaboni. Thököly szerencsecsillaga azonban lehanyatlott, amikor Kara Musztafa nagyvezér Bécs ostrománál 1683 õszén vereséget szenvedett. A fejedelem tévedett, amikor a török birodalmat erõsnek hitte. Nem sejtette, hogy az arra mért egyetlen csapás megrázkódtatja majd az õ fejedelemségét is. Számolnia kellett azzal, hogy az idegen hatalmak érdekeinek találkozása és összeütközése nem fogja biztosítani vállalkozásának sikerét. A bécsi kudarc megpecsételte sorsát. Várai újra a császáriak kezére kerültek, Eperjesen és Iglón is csatát vesztett. Bukását maga a török siettette, amikor 1685 októberében Nagyváradon váratlanul elfogatta. Bár visszakapta szabadságát, az elfogatóparancs mégis fordulópontot jelentett pályafutásában. Hívei a szultán álnoksága láttán nagy számban álltak át a császáriakhoz. Buda szeptember 2-i gyõzelmes visszafoglalásával az oszmán birodalom nagyhatalmi állása is megdõlt. Utoljára, 1690-ben egy rövid idõre mégis rámosolygott a szerencse. A császáriak feletti újabb gyõzelmével Thököly elnyerte az erdélyi fejedelmi címet, de pünkösdi királysága hamar véget ért: kénytelen volt kivonulni Erdélybõl. Ha ezzel meg is szûnt az önálló Erdélyi Fejedelemség, a Diploma Leopoldinum révén a magyar, székely és szász lakosság mindegyik bevett felekezete vallásszabadságot kapott. Ha elbukott is a kuruc fejedelem, az az elv, amelyet képviselt, gyõzelmet aratott. A számûzött szabadságharcos Az 1699-es karlócai béke kimondta, hogy a bujdosókat a török kormány a határtól távol esõ, belsõ részeken telepíti le. Thököly és felesége Isztambulban, a Portától kapott galatai városrészben kapott elhelyezést. A török kormány segélyébõl éltek, még Zrínyi Ilona ékszereit és ezüst étkészletét is pénzzé kellett tenniük õszén a Porta elrendelte, hogy udvartartásukkal együtt a kis-ázsiai Nikomédiába költözzenek. A Márvány-tenger partján fekvõ város, Izmit volt utolsó otthonuk. A fejedelemasszony Munkács egykori hõs védõje 1703-ban bekövetkezett halála után Thökölyt a magány és fájdalmas ízületi betegség kínozta. Az isztambuli jezsuita misszió térítési tervét visszautasítva, végrendeletében azt kérte, hogy testét egy lutheránus kerített kulcsos város templomában helyezzék örök nyugalomra szeptember 13-án érte a halál. Utolsó óráiban betegágya mellett igét olvasott és imát mondott bizalmas embere, Komáromy János. Õ gondoskodott arról, hogy Thökölyt az izmiti örmény keresztény temetõbe temessék, ahol síremléket is rendelt a számára. A magyar nemzet kegyelete kétszáz év után hazahozatta Thököly Imre, Zrínyi Ilona és a Rodostóban 1735-ben elhunyt II. Rákóczi Ferenc fejedelem földi maradványait. Az utóbbiak hamvait útban Kassa felé, Budapesten a bazilikában, a kuruc király hamvait pedig útban Késmárk felé, a Deák téri templomban ravatalozták fel. g Dr. Fabiny Tibor Negyven esztendeje hunyt el Albert Schweitzer

11 mozaik szeptember Temetni jöttem az t, nem dicsérni b Bell találmányának megjelenésével a mindennapok kommunikációja alapvetõen változott meg: a hagyományos levelezéssel ellentétben a telefonálás elhanyagolható tényezõvé tette az információ átvitelének idejét. Mintegy száz évvel késõbb az internet világában is hasonló folyamat játszódik le. A világhálón a több ezer kilométer távolságra esõ szervereken lévõ honlapokhoz is szinte azonnal hozzáférünk, az elektronikus levelek kézbesítési ideje pedig másodpercekre csökkent. Ezt a kommunikációs formát mégis lassúvá teszi az, hogy az címzettje általában csak kis idõ elteltével a levelezõprogram beállításától függõen legalább egy perc múlva tölti le és olvassa el az üzenetet. Noha az interneten már kezdettõl fogva megszûnt a távolság, az idõbeli elhatárolódás csak a pár éve berobbanó technológiáknak köszönhetõen fog semmivé válni. Egy friss felmérés szerint az amerikai fiatalok már csupán a hivatalos szervekkel, az iskolával és az idõsebb generáció tagjaival tartják a kapcsolatot ben, egymással jórészt csak chatelnek (ejtsd: csetelnek ); ez az azonnali üzenetküldõ szolgáltatás keretében folytatott csevegést jelenti. A megkérdezettek háromnegyede mindennap használja ezt a kommunikációs módot, és nem ritka, hogy napi két óránál is többet eltölt vele. A chatelés vagy más néven az azonnali üzenetküldés (instant messaging) lényege, hogy a kapcsolat felépítése után az egyik fél által bevitt információ rögtön megjelenik a másik számítógépén. Mivel a hálózat nem tesz különbséget az adatcsomagokban található információ fajtája szöveg, kép, hang között, a széles sávú hozzáférések elterjedésével Az ízületi porcok egészségéért Az idei nyáron számtalan front jött-ment hazánk felett. Bizony sokan vagyunk olyanok, fiatalok és idõsek egyaránt, akiknek ilyenkor az ízületei a front biztos elõjeleként elkezdenek fájni. Aztán késõbb már nemcsak a frontok ideje alatt, hanem egy-egy hirtelen, rossz mozdulat következtében, majd pedig rosszabb esetben az idõ múlásával már folyamatosan fáj egy-egy ízületünk. Kinek a térde, kinek a válla, a csuklója vagy a bokája. Vannak dolgok, amelyeket természetesnek veszünk. Ilyen az egészség is. Sokat emlegetett mondás, hogy csak akkor jut eszünkbe, milyen fontos is az egészségünk, amikor valamilyen baj van. Így van ez ízületeink esetében is. Nem is gondolunk rá, hogy egész életünkben mekkora megterhelésnek vannak kitéve. Minden egyes apró mozdulatunknál egyszerre több ízületünket is használjuk. Van, amikor egy-egy ízületünket akaratlanul is nagyobb megterhelésnek tesszük ki, így például ha csak egy kis túlsúlyunk van, akkor a térd- és bokaízületünknek máris nagyobb megterhelést kell elviselnie, mint normális esetben. Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy ahogy idõsödünk, az ízületeink is velünk korosodnak. A porcszövet anyagcseréje az életkor elõrehaladtával lelassul, a porcállomány megvékonyodik, és csökken a rugalmassága. Az ízületi EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Babics Csaba és Bogdányi Gábor párhuzamosan a chatelés is alapvetõ változáson ment át. A pusztán szöveges párbeszéd helyett most már akár mozgóképek és animációk küldésére is van lehetõség, valamint a VoIP-technológia Fejlesztõk párbeszéde a Frugalware Linux magyar csatornáján, jobboldalt a bejelentkezett felhasználók azonosítói. Ékezet nélküli, rövid megfogalmazások chatmagyar nyelvjárás született? HORVÁTH-HEGYI OLIVÉR FELVÉTELE révén valódi és ingyenes telefonként is használhatjuk a számítógépet. Az azonnali üzenetküldés szöveges változatának alapvetõen két fajtáját kell megkülönböztetni. Az IRC (Internet Relay Chat) esetében egy szerverre kell bejelentkezni, amelyen az általunk megadott csatornába belépve látjuk folyamatosan az összes jelen lévõ felhasználó által beírt szöveget. A unixos világban kedvelt talk mintájára hozták létre 1996-ban a Windowson elérhetõ ICQ-rendszert (a tréfás rövidítés az angol I seek you, vagyis megkereslek kifejezést takarja); ez már nem szerveralapú, hanem felhasználóközpontú megoldás. Mûködésének lényege, hogy a kliensprogram a futtatásakor regisztrálja magát egy központi számítógépen, amelynek hatására az összes felvett partner látja, hogy a felhasználó bejelentkezett (ez természetesen fordítva is igaz), és az ezek után megindított párbeszéd már csak a két gép között zajlik. Az ICQ-hoz hasonló rendszerek mára már elszaporodtak, a legnagyobb felhasználói táborral rendelkezõ hálózatokat olyan nagy nevû cégek hozták létre, mint a Microsoft (kliensprogramja az MSN Messenger), az America Online (AIM) vagy a Yahoo (Yahoo Messenger). Legutóbb arról érkezett hír, hogy a keresõje révén óriáscéggé nõtt Google is a területre lépett, Talk nevû szolgáltatása pedig egybõl internetes telefonálást is lehetõvé tesz. Mi az azonnali üzenetküldés elõnye? Valódi interaktív kommunikáció jön létre, mely kérdések és válaszok gyors egymásutánját teszi lehetõvé. Bent találkozzunk, ha esik az esõ? Ha nincs elég kakaó a süteményhez, akkor reszeljek bele csokit, vagy használjak inkább barna cukrot? Ha javítottam a programhibát, akkor az egész forráskódot töltsem fel? Az olvasószerkesztõ visszaküldi a cikket ellenõrzésre? Köszönjük szépen, ! Isten hozott, chat! g Nagy Bence A Pest Megyei Közgyûlés csapatzászlót adományozott a Váci Fegyház és Börtön részére. Az ünnepélyes átadáson a dunakeszi evangélikus templomba járó, evangélikus felekezetû Vatai Gyula büntetés-végrehajtási ezredes, intézményparancsnok meghívásának tettek eleget a történelmi egyházak képviselõi szeptember 2-án. A római katolikus egyházat Beer Miklós, a váci egyházmegye megyéspüspöke, a református egyházat Csuka Tamás nyugalmazott protestáns tábori püspök, az evangélikus egyházat pedig D. Szebik Imre elnök-püspök képviselte. A váci székesegyház elõtti téren rövid igemagyarázat és imádság kíséretében áldották meg, illetve szentelték fel a csapatzászlót. porcok kopását késleltethetjük, illetve regenerálódásukat elõsegíthetjük olyan hatóanyagokkal, mint a glükózamin-szulfát és a kondroitin-szulfát. Szerencsére azonban már létezik olyan készítmény, amely segítséget nyújthat a problémák enyhítésében. A Béres Egészségtár Porcerõ tabletta egy komplex étrendkiegészítõ készítmény glükózaminnal és kondroitinnal. Hatóanyagai hozzájárulnak a porc fõ szerkezeti elemeinek felépítéséhez és fenntartásához, így fontos szerepet játszanak az ízületi porcok épségének megõrzésében és regenerálódásában. A glükózaminpótlás során az ízületi porc pusztulása lassul, és ezzel egyidejõleg megkezdõdik az addig pusztuló szövetek regenerálódása. A kondroitin-szulfát a porc egyik fõ alkotóeleme, amelyet kiváló vízmegkötõ képesség jellemez; ezáltal biztosítja a porc mechanikus-elasztikus tulajdonságait. Alkalmazásával helyreállítódik az ízületi porc anyagcsere-egyensúlya. A Porcerõ tabletta alkalmazása javasolt idõsebb korúaknak, az ízületek egészséges mõködéséhez és a normális porcképzõdéshez; a nehéz fizikai munkát végzõknek az ízületek túlterheltsége miatt, valamint sportolóknak, akiknek az ízületei szintén fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Vagy igen, vagy nem Életünk tele van kisebb-nagyobb döntésekkel. Mostanában sokszor kérdeznek is minket olyasmirõl is, amihez nem értünk. A megkérdezettek között vannak olyanok, akik maguk elõtt szégyellik, hogy ilyesmi még csak eszükbe sem jutott, és pontos ismeretek hiányában esetleg helytelen választ adnak. Az egészségügyi törvény kötelezi az orvosokat arra, hogy a beavatkozások elõtt õszinte, igaz felvilágosítást adjanak a páciensnek, és csak ezután kérjék a beleegyezõ nyilatkozatot például egy mûtét elvégzéséhez. Ennek szellemében én most orvosként két aktuális kérdésben szeretném tájékoztatni a kedves olvasót. Az elsõ kérdés: Jónak tartaná-e, ha a szülõk megválaszthatnák a harmadik gyermek nemét? A kérdést felvetõk nem közlik, hogy itt a manipuláltan szétválogatott hímivarsejtekkel való mesterséges megtermékenyítésrõl van szó. Azzal kecsegtetnek, hogy különbözõ eljárásokkal (centrifugálással, bizonyos csövecskéken való átáramoltatással stb.) szét lehet választani a leány nemzéséhez szükséges X-kromoszómát hordozó férfi ivarsejteket az Y-t hordozóktól (utóbbiak könnyebbek), és mesterséges úton a kívánt nemnek megfelelõvel lehet megtermékenyíteni az anyai petesejtet. Gondoljuk végig az egészségügyi kockázatokat és a megalázó helyzeteket! Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? (1Móz 3,3) A kígyó kérdésére Évának elég lett volna azt válaszolnia, hogy Nem, ehelyett a kígyó további csûrés-csavarásának áldozatává vált. Gondviselõ édes Atyánk fogantatásunk elõtt már megtervezett bennünket. Jó terve szerint szeretõ szülõk védett környezetébe helyezte fogantatásunkat, csodálatosan gondoskodik a férfiak és a nõk számának egyensúlyáról a világban. Mi, emberek ezt csak elrontani tudjuk háborúkkal, a nemek válogatásával. Elrettentõ példa lehet számunkra Kína, ahol az egygyermekes családmodell bevezetése óta mivel a legtöbb család elsõsorban fiút szeretne negyvennégymillió nõ hiányzik. Ezt azáltal érték el, hogy a leánygyermekeket még méhen belül vagy születés után megölték. Egy-egy ember akár férfi, akár nõ élete nagyon fontos a nemzedékek láncolatában; gondoljunk csak a bibliai nemzetségtáblázatokra. A Teremtõ jobban tudja, hogyan lesz boldogabb az egyén, hogyan töltheti be hivatását az ember és családja. Ha az igen ritkán elõforduló, nem kezelhetõ, nemhez kötötten öröklõdõ betegségrõl van szó, elõfordulhat, hogy létjogosultsága van a nemek kiválasztását célzó, kockázatos, természetellenes eljárásnak. De hány olyan elváltozástól óv meg bennünket Isten, ha rábízzuk magunkat, amelyrõl ma még nem is tudhat a tudomány! Nem tudhatjuk, hogy Isten miért bíz meg egy-egy családot azonos nemû gyermekek nevelésével. Elõfordulhat, hogy a következõ generációban a nagyszülõket a másik nemû unokákkal kárpótolja. Szerintem balgaság valamelyik nemet akár erõszakos imádsággal is követelni Istentõl. A nemek diszkriminációjára nemmel kell válaszolni. Következzék a második kérdéskör! A sajtóból, a rádióból értesülhettünk arról, hogy Magyarországon is engedélyezni akarják az abortusztabletta bevezetését. Isten, aki az embert saját képmására teremtette, férfivá és nõvé teremtette õket (1Móz 1,27). Megáldotta õket, és ezt mondta: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. (1Móz 1,28) Istennek ez a parancsolata számunkra idõben messze megelõzte a Mózesen keresztül adott tíz rendelkezést. Isten parancsolata ez: Szaporodjatok ; a sátán akarata pedig az ember és a Föld elpusztítása. Tegnap gyülekezetünkben egy féléves babát kereszteltünk. Mennyei békesség, bölcsesség sugárzott szemecskéibõl, és én újra átéltem: valóban Isten ajándéka a gyermek. Ne engedjük, hogy becsapjon minket a gonosz! A gyermek ellen nem kell védekezni! A gyermek nem ellenség. Isten segítségével és lehetõleg úgy kell nevelni, hogy addig ne éljen nemi életet, amíg meg nem találja a Teremtõ által neki szánt párt, akirõl a nyilvánosság elõtt kijelenti, hogy igen, szeretem, holtomiglan-holtáiglan hûséges leszek hozzá. Az ezt az elvet követõ fiatalok kevesebb olyan helytelen útra tévednek, ahol azután méltatlan kérdésekkel találkozhatnak. A tablettás abortusz propagálása helytelen. A magzatirtás anyára sem veszélytelen formáját kívánatosnak, bevezetendõnek tünteti fel. Miért kellene egy elindult emberi életet kioltani? Ha fiatal és felelõtlen az anya, segítsük a jövõben jobb belátásra jutni, és van rá lehetõség, hogy akár titokban világra hozott gyermekérõl gondoskodjunk. Jó, ha tudjuk, hogy az abortusztabletták közül az elsõ, az RU-486 (Mifepristone vagy Mifeprex) meggátolja a megfogant emberi élet táplálásához szükséges hormon, a progeszteron termelõdését, az esetek hatvan-nyolcvan százalékában a magzatot elpusztítja (történik mindez többnyire akkor, amikor az anya észleli, hogy várandós, úgy háromhetes kor körül, amikor is a magzat szíve már dobog!). Két nappal késõbb kell bevenni a második tablettát, a prostaglandint, mely görcsös méhösszehúzódásokkal hajtja ki a magzatot. Ez a kombináció 95%-ban okoz abortuszt. A többi esetben (vagy ha szövõdmények lépnek föl) sebészi úton fejezik be az eljárást. Ezek az anyára nézve sem közömbös szerek csak szigorú feltételekkel, a terhesség nyolcadik hetéig, legalább háromszori kórházi jelentkezéssel használhatók. Az anya életét veszélyeztetõ körülményeket ki kell szûrni. A szakma szabályai szerinti pontos egyéni, családi anamnézis felvételével, laboratóriumi vizsgálatokkal kiegészített elõzetes és utólagos ultrahangvizsgálat szükséges ahhoz, hogy a magzat korát, elhelyezkedését, majd a méhbõl való távozását megállapíthassák. A szer okozhat genetikai ártalmat, mely az esetleg mégis életben maradó gyermekben vagy késõbbi testvéreiben fejlõdési zavarként jelentkezhet. Az anya abortusz utáni tünetegyüttese néhány pszichiáter szerint még súlyosabb lehet, mint a sebészi terhességmegszakításnál, hisz itt maga az anya veszi be a magzatára gyilkos szert, és ellenõrzi elhalt magzatának távozását. Az emlõrák esélyének növekedése ennél a terhességmegszakítási formánál is várható. A súlyos vérzés és vérmérgezés veszélye is fennáll. Magam nyolc olyan anyáról olvastam, akik emiatt haltak meg. És végül: az abortusztabletta bevezetése során várhatóan nõne a fiataloknak a nemi élet terén való felelõtlensége és ezzel a nemi betegségek száma is. Tehát az abortusztabletták magyarországi általános bevezetésére is mondjunk nemet! g Gyõriné dr. Drenyovszky Irén HÍREK, ESEMÉNYEK Farkasréti ökumenikus esték. A XI. kerület, Németvölgyi út 138. szám alatti evangélikus református te mplomban szeptember 12-én, hétfõn kor Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok (Mt 6,14) alapján tart elõadást dr. Thorday Attila római katolikus teológus A megbocsátás csodája esély az életre címmel. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk. FIZESSEN ELÕ LAPUNKRA! A Rákosszentmihályi Sashalmi Evangélikus Egyházközség szeptember 18-án, vasárnap 10 órakor istentisztelet keretében találkozik a hürthi evangélikus testvérgyülekezettel. Igét hirdet Hennig Thomas lelkész. Vendég szolgálattevõk: Glatz József lelkész és a Kék Madár kórus Balogh Gabriella vezetésével. Az alkalom szeretetvendégséggel zárul. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk.

12 szeptember 11. MÉG KÉT HÉT Az Evangélikus Élet olvasóinak országos találkozója szeptember 24-én, szombaton 11-tõl ig a zuglói evangélikus templomban és a hittudományi egyetemen Összegyülekezés 70 Mint azt az augusztus ai számunk utolsó oldalán közölt programelõzetesben is megírtuk, a Magyarországi Evangélikus Egyház vendégül látja ebédre mindazokat, akik szeptember 15-ig az alábbi szelvény beküldésével jelzik részvételi szándékukat. Vidékrõl érkezõ vendégeink számára ha igénylik önköltséggel, de kedvezõ áron szállásról is gondoskodunk. A gyülekezetekbõl különbusszal érkezõk útiköltségének felét megtérítjük. A különbuszok útiköltség-elszámolásával kapcsolatban, kérjük, hívják a nap koordinátorát, Boda Zsuzsát a 20/ as számon. A nap folyamán a Luther Kiadó kiadványai kedvezményesen vásárolhatók meg. Az EvÉlet-nap részletes programját lapunk szeptember 18-i számában közöljük. Név: VASÁRNAP Település: Telefonszám: Ebédet kérek: igen nem Szállást kérek: igen nem A gyerekfoglalkozásra (fõ) 14 év alatti gyermek részére tartok igényt. VISSZAKÜLDENDÕ SZEPTEMBER 15-IG. CÍM: EVANGÉLIKUS ÉLET SZERKESZTÕSÉGE, 1085 BUDAPEST, ÜLLÕI ÚT 24. FAX: 1/ HÉTFÕ KEDD HÍREK napja Szeretettel hívunk mindenkit szeptember 11-én az összegyülekezés napjára a békásmegyeri evangélikus templomba (1038 Budapest, Mezõ u. 12.; tel.: 1/ )! Délelõtt 10 órakor ünnepi istentiszteleten emlékezünk a templomszentelés ötödik évfordulójára; igét hirdet Donáth László. Délben hagyományainknak megfelelõen ebédre látjuk vendégül a jelenlévõket. Délután 14 órától dr. Póczy Klára régészprofesszor Az eraviscusoktól az evangélikusokig címmel Békásmegyer történetérõl tart elõadást kor a Corvica Consort énekegyüttes a századi egyházzenei mûveket énekel kor a vecsernyén dr. Frenkl Róbert prédikál. APRÓ Templomok, templomtornyok, villámvédelmi rendszerek tatarozása, újak építése. Megkeresésre referencialistát küldünk. Bede László építõipari vállalkozó Kecskemét, Gyõzelem u. 6. Tel.: 30/ elõtti könyveket, könyvtárat vásárolnék. Tel.: 1/ Evangélikus fiatalember albérletet keres Baján fõiskolai tanulmányainak idejére. Tel.: 20/ Zuglóban, a Mexikói úton három és fél szoba-hallos, hangulatos lakás háromlakásos kertes házban eladó. Minden szoba külön bejáratú. Kocsibeálló, pince, kert van. Irányár: Ft. Telefon: 20/ Luther-kabát méret utáni készítését vállalom, egyházi szabómester. Tel.: 1/ VASÁRNAPTÓL VASÁRNAPIG Ajánló a rádió és a televízió mûsoraiból szeptember 11-tõl szeptember 18-ig SZERDA Új nap új kegyelem Vasárnap Az Úr így válaszolt Jóbnak: Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem, és ezt mondtam a tengernek: Eddig jöhetsz, tovább nem! Ez ellene áll büszke hullámaidnak! Jób 38,4.11 (Zsid 11,3; Jn 11,1/2/ /41 45/; 2Tim 1,7 10; Zsolt 119, ) Amikor elhallgatnak a barátok, akik Jóbot vigasznak szánt szavaikkal csak gyötörni tudták, megszólal Isten. A Hol voltál? kezdetû mondatok hosszú sora látszólag a barátokkal egyetértésben inti alázatra Jóbot. A beszéd végén mégis kitûnik, hogy a velük folytatott vitában Isten Jóbot igazolja (l. 42,7). Hiszen Jób ha perelt is amiatt, hogy nem érti szenvedései okát soha nem vádolta Istent igazságtalansággal. Nem lázadt, nem fordított hátat Istennek, és nem tagadta meg õt. Hitt abban, amit értelme nem tudott belátni: hitt Isten igazságában, és hitte, hogy amikor Isten igazsága megnyilvánul, akkor lesz nyilvánvaló az õ igazsága is. Ezzel lett Jób a hit örök példájává. Hétfõ Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez. Zsolt 145,9 (Róm 8,21; Róm 6,18 23; Hag 1,1 15) A 145. zsoltár elején a zsoltáros Isten igazságát magasztalja, amely elválaszthatatlan kegyelmétõl és irgalmától. A 9. vers a megelõzõ himnusz summája: Istenrõl senkinek sincs oka rossz szándékot feltételezni, vagy irgalmát kétségbe vonni. Isten ítélete soha nem kívülrõl ér bennünket bûneink következtében, hanem jóságának és irgalmasságának kétségbevonásával mi magunk kerülünk megítélt és vezeklést jelentõ helyzetekbe. Kedd Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te neved dicsõségéért! Ments meg minket, és nevedért bocsásd meg vétkeinket! Zsolt 79,9 (Lk 11,9; ApCsel 21,8 14; Hag 2, ) A zsoltáros a babiloni támadás után kiáltott fel így, amikor a pogány ellenség porig rombolta és felégette Jeruzsálemet és a szentélyt. Az ítéletet tartó Istent nevezi szabadító Istennek! Bizonyságát adja, hogy a történtek ellenére úgy tiszteli Istent, mint népe szabadítóját, akinek kezébõl a büntetés sem szolgálhat mást, mint a bûntõl való szabadulást és megtisztulást. Szerda Becsaphatjátok-e Istent, ahogyan becsapjátok az embereket? Jób 13,9 (Gal 6,7; Mk 5, ; Neh 1,1 11) Jób barátai az õt igaztalanul vádoló beszédeikkel látszólag Isten igazságosságát védték: Jóbra mindenáron bûnt akartak bizonyítani, hogy Isten igaznak tûnjön, amikor õt szenvedéssel sújtja. Jób reménysége az, hogy Istent nem csaphatják be. Nem tudja, miért kell szenvednie, de hiszi, hogy Isten látja ártatlanságát, és végül meg fogja védeni õt a barátok hamis vádjaival szemben. Valójában tehát õ az, és nem a barátok, aki Isten igazságában igaz szívvel hisz és reménykedik. Ez a hite nem is szégyenül meg. Csütörtök Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez. Ézs 60,3 (Mt 2,10; Fil 1,19 26; Neh 2,1 20) Az ézsaiási ige hagyományosan vízkereszt ünnepén szokott elhangozni. Az õsegyház messiási próféciának tekintette: Jézus Krisztus az a világosság, akihez népek és királyok jönnek majd. A próféta szerint a felülrõl való világosság mindenekelõtt Isten népére ragyog: ma az egyháznak és minden keresztény embernek kell Jézus Krisztus világosságában járnia. Ha ez megvalósul, akkor majd a népek és királyok is észreveszik ezt, és a Krisztus világosságában járó kereszténység vonzani fogja õket. Péntek Nagy a mi Urunk és igen erõs, bölcsessége határtalan. Zsolt 147,5 (Zsid 4,13; Jn 18,3 9; Neh 4,1 17) A zsoltáros reménysége az, hogy Isten ereje és határtalan bölcsessége elég ahhoz, hogy fogságba hurcolt és szétszóródott népét újra egybegyûjtse, és a lerombolt szentély is helyreálljon. A zsoltáros hiszi, hogy Isten ereje és bölcsessége végül úrrá lesz népe bûne fölött. A mi reménységünk is ez: Isten ereje és határtalan bölcsessége úrrá lesz bûneinken, és helyreállítja egyházát, eggyé teszi népét, hogy akarata szerint tisztelje õt / tv2 Reggeli gondolatok (30') 8.25 / Kossuth rádió Édes anyanyelvünk (5') 9.25 / m2 Örömhír Az evangélikus egyház mûsora (26') (ism.) / Bartók rádió Hová repültök, háromélû kardok Szabó Lõrinc és Weöres Sándor versei (15') / Duna Tv Élõ egyház (26') / mtv Tisztelet a kivételnek (magyar film, 1936) (71') / Duna Tv Stammbuch Júlia asszony titkos éjszakái (magyar tévéfilm, 2005) / Hallmark Még emlékszem a szeretetre (88') / Bartók rádió A hét zenemûve Haydn: Fisz-moll (Búcsú-) szimfónia No. 45. (30') / Petõfi rádió Szimbólumok hétrõl hétre / Kossuth rádió Erõs vár mi Istenünk! Az evangélikus egyház félórájában hangképes beszámolót hallhatunk a KÉMELM piliscsabai konferenciájáról. (30') / PAX Rozetta, 1. rész (ZMC) / Kossuth rádió Aranyemberek Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele (ism.) (31') / Kossuth rádió Tanúim lesztek! A római katolikus egyház félórája (30') / mtv Templomi orgonák titkai (18') / mtv Maradj velünk Találkozás Jézussal (10') / Duna Tv Sziget a szárazföldön (magyar játékfilm, 1969) (73') / PAX Vallomások Mit ér az ember, ha erdélyi magyar? Gáspárik Attila (premier) 8.35 / Duna Tv Szerzetesek a modern korban / Kossuth rádió Tebenned bíztunk eleitõl fogva A református egyház félórája (30') / PAX Beszédtéma, 53/55. rész: Jog és vallás Eutanázia, 1. rész (44') / Bartók rádió Hitélet és történelem Trianon hatása a magyar egyházmegyékre (20') 0.10 / Kossuth és Petõfi rádió Éjszaka Hittel a bolygóért Mit tehetnek a vallások az ökológiai katasztrófák ellen? Mi a szerepe a vallásos nevelésben a természet szeretetének és megóvásának? Szombat Jaj azoknak, akik házat házhoz ragasztanak, és mezõt mezõ mellé szereznek, míg hely sem marad másnak, és csak ti laktok ebben az országban! Ézs 5,8 (Lk 12,20; Mk 9,1 10; Neh 5,1 19) A próféta Isten egykori népének korrupt vezetõit ostorozza így. A lehetséges áthallás kísértés: a gazdagodó és terjeszkedõ politikusok ma szerencsére nem(csak) Isten népét vezetik. Ma inkább az egyház mûködését kell a próféta szavának mérlegére tennünk. Az úgynevezett laikusok kiveszik-e a részüket az egyházi szolgálatból (nem az adminisztrációra, a gazdasági és pénzügyek intézésére gondolok, hanem a lelki munkára), vagy csupán fogyasztói, legfeljebb bírálói a lelkészek szolgálatának? g Véghelyi Antal Következõ számunkból: Elszámolunk a nyárral Ifjúsági melléklet CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja 5.25 / mtv és m2 A Hajnali gondolatok mai adásában Szirmai Zoltán evangélikus lelkészt hallhatjuk / Bartók rádió Ki az Isten, mi az Isten? Jámbor beszélgetés Tillmann J. Attila filozófussal (25') / PAX Rozetta, 3. rész (ZMC 30') / Duna Tv Élõ egyház (ism.) (26') / Kossuth rádió Tanúim lesztek! A római katolikus egyház félórája (30') / Petõfi rádió Mindentudás Egyeteme Csermely Péter: Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk (ism.: Duna Tv, szombat, 10.45) 6.05 / Duna Tv Élõ egyház (ism.) (26') / PAX Beszédtéma 57/58. rész: Eutanázia, 2. rész Egyház és oktatás (59') / Petõfi rádió A lélek hangjai Gospelek és spirituálék feketén-fehéren Hangképes összefoglaló az V. jubileumi gospelfesztiválról. A felvétel augusztus 27-én készült Solymáron. (59') / m2 A föníciaiak A történelem titkai (52') / PAX Szivárványország színei (premier) (dokumentumfilm) (39') 6.03 / Petõfi rádió Pax rádió Hit, hivatás, hitvallás Udvardi Erzsébet festõmûvész (27') 7.00 / Rádió C (FM 88,8) Az evangélikus ébresztõmûsort Györe Balázs és Csapó Krisztián vezeti. (60') / PAX Rozetta, 5. rész (ZMC 30') / Duna Tv Isten kezében Magyar protestánsok Finnországban (26') / PAX Mesterkurzus, 1. rész (ismeretterjesztõ sorozat) (premier) Ranschburg Jenõ pszichológus beszél a kisgyermekkori személyiségfejlõdésrõl. (67') 5.45 / tv2 Reggeli gondolatok (30') 8.05 / Bartók rádió Orgonamuzsika Ton Koopman orgonál (60') 8.25 / Kossuth rádió Édes anyanyelvünk (5') / Duna Tv Élõ egyház (26') / Kossuth rádió Névjegy Kerényi Lajos atya (50') / Bartók rádió Jubilate Deo (60') / PAX Barcika (premier) (dokumentumfilm) (59') / Kossuth rádió Csiky Gergely: A nagymama Közvetítés a Kecskeméti Katona József Színházból evelet@lutheran.hu EvÉlet on-line: Szerkesztõség: 1085 Budapest, Üllõi út 24. Tel.: 1/ ; 20/ , fax: 1/ Szerkesztõségi titkár: Boda Zsuzsa (zsuzsa.boda@lutheran.hu). Fõszerkesztõ: T. Pintér Károly (karoly.pinter@lutheran.hu). Olvasószerkesztõk: Gyõri Virág vez. szerk. (virag.gyori@lutheran.hu), Dobsonyi Sándor (sandor.dobsonyi@lutheran.hu). Korrektor: Huszár Mariann (marian.huszar@lutheran.hu). Tervezõszerkesztõ: Nagy Bence (bence.nagy@lutheran.hu). Fõmunkatárs: Gazdag Zsuzsanna (zsuzsa.gazdag@lutheran.hu) Rovatvezetõk: Bogdányi Gábor EvElet OnLine (gabor.bogdanyi@lutheran.hu), Hafenscher Károly ifj. Liturgikus sarok (hafo@lutheran.hu), Kendeh K. Péter Oratio Oecumenica (peter.kendeh@lutheran.hu), Kõháti Dorottya Új nap új kegyelem (dora.kohati@lutheran.hu), Véghelyi Antal A vasárnap igéje (antal.veghelyi@lutheran.hu) Árusítja a kiadó és a Magyar Posta Rt. (ÜLK) INDEX , ISSN Kiadja a Luther Kiadó (kiado@lutheran.hu) 1085 Budapest, Üllõi út 24. Tel.: 1/ , 1/ ; 20/ , fax: Felelõs kiadó: Kendeh K. Péter (peter.kendeh@lutheran.hu) Nyomdai elõállítás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelõs vezetõ: Matolcsy Miklós vezérigazgató szikra.kervigh@szikralapnyomda.hu Elõfizethetõ közvetlenül a kiadónál vagy postautalványon. Az elõfizetési díj belföldön negyed évre 2132 Ft, fél évre 4264 Ft, egy évre 8528 Ft, szomszédos országba egy évre Ft (108 euró), egyéb külföldi országba egy évre Ft (135 euró). Csak a minden hónap 16-ig beérkezõ lemondásokat tudjuk az azt követõ hónap elsejével töröltetni, ellenkezõ esetben még egy hónapig jár az újság. Beküldött kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Adott lapszámba szánt kéziratokat a megelõzõ hét csütörtökéig kérjük leadni! A hétfõ délutáni lapzártakor kizárólag a hétvégi eseményekkel összefüggõ (és a szerkesztõséggel elõzetesen egyeztetett) írásokat tudjuk figyelembe venni. Az ben küldendõ kéziratokat az evelet@lutheran.hu címre várjuk.