A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati. Klinikájának 200 éves története

Átírás

1 HORUS A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának 200 éves története Rigó János dr. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája 2012-ben ünnepelte alapításának 200. évfor dulóját. A klinika alapításától fogva jelentősen hozzájárult a szülészet és nőgyógyászat fejlődéséhez. Az elmúlt két évszázad alatt a klinika kiemelkedő gyógyítótevé kenysége, orvosképzésben betöltött szerepe, valamint a nemzetközi és hazai tudományos életben elért eredményei alapján elismerést vívott ki magának. A bicentenáriumi évforduló alkalmából hazánk legidősebb szülészeti-nőgyógyászati klinikája múltjának rövid ismertetésével szeretnénk kifejezni tiszteletünket. Az eseményekben gazdag múltat, a folyamatos fejlődést a klinika egymást követő igazgató professzorainak egymásra épülő munkássága és munkatársaik önzetlen támogatása jellemezte. A klinika az 1800-as években Hazánkban a szülészet egyetemi szintű oktatása az 1635-ben Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetemen kezdődött az 1769-ben felállított orvosi karon. Ekkor a szülészeti ismereteket a sebészeti tanulmányok során sajátították el a hallgatók. Az orvosdoktori és sebészmesteri diplomával rendelkezők szerezhettek szülészmesteri képesítést. Emellett a szülésznők képzése szintén az egyetemen történt, bábatanfolyamok keretében. A szülészet oktatásában többek között Plenck József bécsi sebész- és szülészmester, Rácz Sámuel élettanász és Stáhly György sebészdoktor, szülészmester, szemészprofesszor vett részt [1]. Miután az egyetem Budára, majd Pestre költözött, az 1811/12-es tanév második szemeszterében megalakult az önálló Elméleti és Gyakorlati Szülészeti Tanszék, amelynek élére a fiatal, 31 éves Frankenburg Jakab ( között tanszékvezető) sebész- és orvosdoktor, szülészmester nyert kinevezést. A tanszék Pesten, a Hatvani (Kossuth Lajos) utca és az Újvilág (Semmelweis) utca sarkán lévő, korábban jezsuita kolostornak használt kétszintes épület három helyiségében működött (1. ábra) [2]. Évente körülbelül 70 szülés zajlott le. Frankenburg szerette volna a Rókus Kórházba költöz tetni a tanszéket, azonban ezt a kórház vezetése nem támogatta. További terveinek megvalósítását korai halála akadályozta meg [3]. Őt Stáhly Ignác helyettes tanárként követte a tanszék élén, amelyet között vezetett, később a Gyakorlati Sebészeti Tanszéket (mai I. Sebészeti Klinika) irányította [4]. Birly Ede ( között tanszékvezető) szintén rendkívül fiatalon, 29 éves korában kapta meg kinevezését a tanszék élére. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, Boër professzor tanársegédjeként dolgozott. Az első bécsi iskola elveinek folytatójaként a klasszikus, konzervatív szülészeti gyakorlatot valósította meg a tanszéken. A szülés lefolyását természetes folyamatnak tekintette, amely során a kíméletes várakozás elvét képviselte, csak végső esetben látta indokoltnak a műtéti beavatkozást, például fogóműtét végzését. Tekintélyére utal, hogy két tanévben töltötte be a kar dékáni (1836/37 és 1837/38) és egy tanévben az egyetem rektori tisztségét (1841/42). Királyi tanácsosi címet is kapott [4, 5]. Vezetése alatt a tanszék épületét természeti katasztrófák (árvíz és tűzvész) sújtották. A szülések száma fokozatosan emelkedett, az 1850-es években már több mint 500 szülés zajlott le évente. Ő is a tanszék bővítéséért harcolt, azonban küzdelmei sikertelenül végződtek. Bár Semmelweist személyesen is jól ismerte, tanait nem alkalmazta. Hirtelen bekövetkezett halála után átmenetileg Walla Ferenc tanársegéd kapott megbízást a tanszék vezetésére. Ő később a Szent Rókus Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályát irányította [4]. A meghirdetett tanszékvezetői állást Semmelweis Ignác Fülöp ( között tanszékvezető) nyerte el, aki egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte és az utóbbi városban szerezte orvosdoktori, sebész- és szülészmesteri oklevelét (2. ábra). A tanszék akkor még mindig az Újvilág utcai épület második szintjén működött. Kézmárszky professzor leírása alapján az épület földszintjén a boncterem, az első emeletén a Vegytani Intézet foglalt helyet. A tanszék ablakai a szűk udvaron levő halottaskamrára és a szemétgödörre nyíltak [1]. Négyéves küzdelem után, 1859-ben Semmelweisnek si- DOI: /OH.2013.HO évfolyam, 28. szám

2 került áthelyeztetni a tanszéket az Országúton (ma Múzeum körút) levő, Hild József által tervezett Kunewalderház második emeletére [4]. Itt 28 ágy állt a szülészet rendelkezésére, és a szülőszobán kívül öt gyermekágyas szo bában helyezték el a megszült nőket lényegesen jobb higiénikus körülmények között, azonban ez a helyszín sem volt megfelelő [1]. Érdemes megemlíteni, hogy az épületben működött Balassa sebészeti tanszéke is. Néhány esetben együtt operáltak. A hazánkban végzett első petefészek-eltávolítás során is Balassa asszisztált Semmelweisnek [6]. A nevezetes házat később lebontották, helyén jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának épülete található [2]. Semmelweis a második bécsi iskola működése alatt tette zseniális felfedezését és dolgozta ki a gyermekágyi láz profilaxisát. Ezt követően az általa vezetett Szent Rókus Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán, majd a pesti egyetem szülészeti klinikáján igazolta megfigyelését. Tíz éven át látta el a tanszékvezetői feladatkört, ekkor írta a Die Aetiologie, der Begriff und die Prohylaxis der Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és profilaxisa) című főművét, amelynek második magyar nyelvű fordítása a klinika bicentenáriumi ünnepsége alkalmából jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában [7]. Semmelweis a klinika igazgatójaként a gyermekágyi láz megelőzése érdekében tett intézkedéseket az Utasítvány -ban foglalta össze, amely talán az első protokollok egyike volt [6]. Emellett az egyetemi közéletben is aktívan részt vett, ellátta az egyetemi könyvtár gondnoki feladatkörét [8], orvosi-közegészségügyi munkák foglalkoztatták, többek között irányította az egyetem keretében működő Központi Védhimlőoltó Intézetet [4]. Semmelweis írja könyvének előszavában: ellenszenvvel tekintek mindenre, ami írással kapcsolatos [7]. Ennek ellenére lelkesen támogatta és segítette barátját, Markusovszkyt az Orvosi Hetilap kiadásában. Ő is és tanársegédei (Báthory, Maizner, Fleischer, Kreutzer) rendszeresen publikáltak az Orvosi Hetilapban, ezenkívül több német nyelvű közleményük is megjelent. A klinikán ekkor kezdődött a rendszeres tudományos publikációs tevékenység. Tízéves tanszékvezetői működés után Semmelweist 47 éves korában érte a tragikus halál. Balassa javaslatára Birly professzor korábbi tanársegédje, Diescher János ( között tanszékvezető) követte Semmelweist a tanszék élén, aki már 1849-ben egyetemi tanári kinevezéssel rendelkezett, de nem pályázott 1855-ben a tanszék vezetésére. Pest népszerű szülészeként volt ismert, de tekintélyes általános orvosi praxissal is rendelkezett. Korábban elméleti orvostant, általános kór- és gyógyszertant tanított az egyetemen [9]. Vezetése alatt a tanszék további kórtermekkel bővült [4]. Sajnos tudományos munkásságot nem fejtett ki [10]. Semmelweis tanítványai Ráth Zoltán, majd Kézmárszky Tivadar voltak a tanársegédei. Utóbbi már 1. ábra Hazánk első önálló szülészeti tanszéke Pesten a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és az Újvilág (ma Semmelweis) utca saroképületben működött között ekkor aktív publikációs tevékenységet folytatott. Kézmárszky Diescher engedélyével és támogatásával, sőt buzdításával jelentést írt a klinika 1869/70. tanévi működéséről, amelyért köszönetét fejezte ki professzorának [11]. A beszámolójának részletei a Gyógyászat című folyóiratban jelentek meg, amelyekből kiderül, hogy október 7. és július 17. között 1,75% volt az anyai halálozás aránya (617 szülőnő közül 11 halt meg) [12]. Érdekes, hogy Diescher A gyermekágyi láz kóroktani szempontból című rendkívüli tantárgyat hirdetett meg [13]. Tauffer ebben az időben kezdte meg szülészeti tanulmányait a klinikán. Diescher professzor 1873-ban kérte a nyugdíjazását, azonban ez csak egy év múlva következett be [10]. Utolsó évének első fél évében a gyermekágyi lázban meghalt szülőnők aránya jelentősen emelkedett. Májusban 60 szülést követően 7 gyermekágyas halt meg gyermekágyi lázban [14]. Az orvostörténelem elmarasztalja Dieschert, mert Semmelweis tanait nem vette figyelembe [5, 9, 15]. Bruck Jakab tanítványa szerint azonban nem a Semmelweisszel való szembenállás, hanem a kellő szigor hiánya vezetett a magasabb anyai halálozáshoz a klinikán és a Rókus Kórházban egyaránt [6]. Fontos megemlíteni, hogy 1872-ben Párizs valamennyi szülőintézetében a gyermekágyi láz halálozása még mindig az összes szülőnő 4,29%-át érintette [14]. Kézmárszky Tivadar ( között tanszékvezető) 1874-ben vette át a szülészeti klinika vezetését, majd 1879-ben nyilvános rendes tanári címet kapott. Kinevezését követően bevezette a betegekkel kapcsolatos adatok pontos rögzítését, a betegfejlapokat és a kórlapokat [16]. Elkötelezetten harcolt az orvosképzés és a szülésznőképzés különválasztásáért. Nevéhez fűződik a bábaképző intézet megalakítása. Semmelweis egyik korai követőjeként az aszepszis tanait szigorúan betartatta a klinikán, ennek ellenére a gyermekágyi láz halálozása még éveken át jelentős volt. Kézmárszky 1884-ben megjelent beszámolója szerint ban 1,19%, ben 1,72% volt a gyermekágyi láz halálozási aránya [17], majd ezt követően csökkent 0,11%-ra [18] évfolyam, 28. szám

3 épületrészt 1897-ben adták át, először ebbe költözött a tanszék, majd a Bánffy-ház helyén felépült Mária utcai részleget 1898-ban vette birtokba a klinika, amely azóta is itt működik (3. ábra) [2]. Kézmárszky professzor napjainkban is korszerű szemléletmódot képviselt az oktatásban. Véleménye szerint: Hivatásában nem bőséges ismeretek kellenek az orvosoknak»mindenről«, hanem megértés, gondolkodni tudás arról a kevesebbről, ami alapja a többinek is. Kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a tanítás minél inkább gyakorlati jellegű legyen. A betegekkel szemben gyöngéd emberies bánásmódra szoktatta hallgatóit [18]. A klinikai oktatás ebben a szemléletben zajlott a XIX. század utolsó negyedében. A klinika története az 1900-as években 2. ábra Semmelweis Ignác 1855 és 1865 között volt a klinika igazgatója. Tóth-Kovács József festőművész Semmelweis-képe (2008) Trefort miniszter segítségével a klinika 1879-ben új épületbe, a Bánffy-sarokházba költözött, amely akkor a Stáció (ma Baross) utca és Mária utca sarkán állt [1]. Először kapott a klinika önálló épületet, amelyet nem kellett más tanszékekkel megosztani és ahol a nőgyógyászati osztály is elkülönült a szülészettől. Közel húsz éven át biztosított volt a klinika otthona, amely azonban továbbra sem elégítette ki a szükségleteket, annak ellenére, hogy 1881-től a bábaképzés a megalakult II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára került. A klinikán a szülések száma olykor meghaladta az 1500 szülés/ évet, míg a hasi műtétek száma évente elérte a 700-at [18]. Kézmárszky tovább harcolt a kor kívánalmainak megfelelő klinika felépítéséért. Küzdelmét siker koronázta, és 1892-ben az országgyűlés megszavazta és egyben biztosította az új klinika felépítésének költségét [2]. Ezt követően Kézmárszky professzor és Kiss István egyetemi magántanár, építész európai tanulmányút során számos szülészeti és nőgyógyászati klinikát kerestek fel, hogy a látottakat felhasználják a klinika tervezésénél [19]. Az új klinika lényegében a Bánffy-ház helyén, illetve mellette épült fel két lépcsőben. A Baross utcai Kézmárszky professzor váratlan halála után Bársony János professzor ( között tanszékvezető) határozta meg a klinika fejlődését. Több mint 20 éves igazgatói tevékenysége során a klinikáról igen nagy számban jelentek meg tudományos közlemények. Bársony professzort elsősorban a terhességgel, a szüléssel és a gyermekággyal kapcsolatos kóros állapotok foglalkoztatták, de ő és munkatársai jelentős számban publikáltak nőgyógyászati témájú közleményeket is. Hazánkban a vezetése alatt álló klinikán először 1910-ben alkalmaztak sugárterápiát méhnyakrákos betegek gyógyítása céljából. A sugárterápiát végző, illetve irányító tanítványa, Kelen Béla 1929-ben a Röntgenológiai Tanszék első igazgató professzora lett [20]. A klinika tovább bővült az úgynevezett pavilon épületrésszel, amely az onkológiai és fertőzésben szenvedő betegek elkülönítésére szolgált [21]. Emellett itt működött a hormonlaboratórium és a kísérleti állatműtő is. Bársony professzort az 1922/23-as tanévben az egyetem rektorává választották [22]. Kezdeményezésére alakult meg a Magyar Nőorvosok Társasága [21]. Életének 66. évében, 1926-ban érte a halál, és az orvosi kar Lehoczky Semmelweis Kálmán egyetemi magántanárt bízta meg átmenetileg a klinika vezetésével. A meghirdetett tanszékvezetői állást Kubinyi Pál ( között tanszékvezető) nyerte el, aki Tauffer egyik legkiválóbb tanítványa volt, és a szegedi egyetemen vezette a szülészeti és nőgyógyászati klinikát. Kitűnő manualitással rendelkezett, különösen az onkológiai műtétek során szerzett hírnevet, de a méhnyakrák szűrésének is kezdeményezője volt [23]. Kinevezését követően még egy év sem telt el, amikor műtét közben agyvérzés érte. Aznap az ötödik műtétjét végezte. A kor legkiválóbb belgyógyászprofesszorai (Korányi Sándor, Kéthly László, Herzog Ferenc) még aznap kollégájuk betegágyánál konzíliumot tartottak, amely során bal oldali agyvérzéshez társuló jobb oldali bénulást állapítottak meg. Kubinyi professzor tolókocsiba kényszerült, többet évfolyam, 28. szám 1114

4 már nem operált. Közel két év múlva újabb agyvérzés érte, amely végzetesnek bizonyult. A kiírt tanszékvezetői állást ezúttal Frigyesi József ( között tanszékvezető) magántanár, a Bakáts téri szülészeti és nőgyógyászati kórház főorvosa kapta meg, aki korábban szintén a Tauffer-iskola tagja volt. A kiváló operatőr számos országban tartott bemutató műtéteket. Az általa kifejlesztetett helyi érzéstelenítésben végezte a legnagyobb műtétjeit [24]. Nagy megtiszteltetésnek számított, hogy klinikáját 1935-ben meglátogatta a Gynaecogical Visiting Society, amely az angol szülészprofesszorok elit, zártkörű társasága. Orvosi kara rendkívül sok publikációt jelentetett meg. Frigyesi klasszikus iskolateremtő professzor volt, klinikájáról öt egyetemi tanár, 15 magántanár és több főorvos került ki. Tanítványai között találjuk Zoltán Imre és Horn Béla professzorokat. Két alkalommal töltötte be rövidebb ideig a rektori feladatkört. Igazgatói működése alatt lépett fel a gazdasági világválság és tört ki a II. világháború. Utóbbi a klinika épületében súlyos károkat okozott, a Mária utcai épületrész csaknem teljesen megsemmisült. A háborút követően, a sérült épületrészek helyreállítása után, 1946-ban a klinikán alakult meg az Országos Meddőségvizsgáló Állomás [20]. Frigyesi az első szülész-nőgyógyász, akit a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választottak 1946-ban. Három évvel később megvonták tőle a címet, majd 40 év múlva rehabilitálták. Két alkalommal a rektori tisztséget is betöltötte, de egyszer sem teljes tanéven keresztül [25] ben vonult nyugdíjba. Frigyesi professzort követően Horn Béla professzor (tanszékvezető ) kapott felkérést a klinika irányítására először megbízott vezetőként két évre, majd az egyetem névváltozásával (a Pázmány Péter Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE nevet vette fel) egy napon, szeptember 1-jén tanszékvezető tanári kinevezést kapott. Az Orvostudományi Kar a következő évben kivált az ELTE-ből és Budapesti Orvostudományi Egyetem néven működött. Horn professzor vezetése alatt az egyetem még egyszer névváltozáson ment keresztül, 1969-ben Semmelweisről nevezték el az intézményt. Az 1950-es években a klinikán létrejött a Toxicosis Kutató Laboratórium és Osztály, az Erosio Ambulancia. A szülési fájdalomcsillapítás céljából a várandós nők pszichoprofilaktikus előkészítését vezették be. Horn professzor nevéhez fűződik a szülés utáni cervixellenőrzés kötelező alkalmazása. Hazánkban az első Rh-izoimmunizáció miatti újszülöttkori vércserére 1951-ben került sor a klinikán. Az 1960-as évek elején már gyermekgyógyász szakorvos dolgozott a klinikán, amely egyben a neonatológia alapjainak megszületését jelentette [26]. Hazánk első spermabankja is a klinikán létesült ben [20]. Ebben az időszakban tucatnyi oktatófilm készült a klinikán, amelyek jelenleg a Magyar Nemzeti Filmarchívumban találhatók. Horn professzor szintén kiemelkedő operatőr volt, a pruritus vulvae gyógyítására új műtéti eljárást dolgozott ki. Nemzetközi ismertségét igazolja, hogy az általa vezetett klinikát a Gynaecogical Visiting Society ismét meglátogatta. Utóda, egyben tanítványa, Csömör Sándor professzor (klinikaigazgató között) érdeklődési területe az onkológia volt. Emellett szívügyének tekintette a perinatológia fejlesztését. A szülőszobán vezetése alatt került bevezetésre az intenzív magzati észlelés, és ekkor jött létre a klinika perinatalis intenzív centruma (PIC), amely azóta is hazánk legtöbb koraszülöttet ellátó központja. Már az 1970-es években főállásban alkalmazott rendszerszervező matematikusokat, elektromérnököt szoftver- és műszerfejlesztés céljából. Kiváló neonatológusprofesszora, Kiszel János vezette a PIC-et, aki szülész-nőgyógyász szakvizsgával és kiemelkedő orvos-műszaki érdeklődéssel rendelkezett. Számos újítás fűződik a nevéhez, például a hordozható inkubátorba szerelhető Kiszel Papp-respirátor [27], amely a klinikán készült. Az 1980-as években műszaki képzettségű munkatársaival központi őrző monitorrendszert fejlesztett, amely a koraszülöttek vitális paramétereinek folyamatos ellenőrzésére volt alkalmas. A koraszülöttek korszerű szállításáért küzdött, haláláig a klinikán működő Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat kuratóriumának elnöke volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a neonatológus szakorvosképzés bevezetésében [28]. A klinikán elkezdte működését az Utánvizsgálati Ambulancia, amelynek célja a koraszülött gyermekek fejlődésének követése és a családok segítése a szükséges kezelésekben és fejlesztésekben. Az oktatásban bevezetésre került a medikusok által kedvelt egyhetes bentlakásos gyakorlat [29]. Az 1980-as évek végén elkezdődött a német nyelvű oktatás. A klinika munkatársai több nemzetközi kongreszszust szerveztek, például Semmelweis és Michaelis Jubileumi Kongresszus (1983), European Infertility Congress (1987). Csömör professzor 1975 és 1985 között az egyetem klinikai rektorhelyettese volt. A klinika működése az ezredfordulón A politikai rendszerváltással egy időben Papp Zoltán professzor (klinikaigazgató között), a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának másodprofesszora került a klinika élére, aki korszerű praenatalis diagnosztikai központot létesített a klinikán. Ez magában foglalta a genetikai tanácsadót, az ultrahang, a citogenetikai és a DNS-, valamint a Fetopatológiai laboratóriumot. A klinika fő tudományos tevékenysége is e témakörhöz kapcsolódott évfolyam, 28. szám

5 3. ábra A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának épülete a XX. század elején. A klinika jelenleg is itt található Megszületett a Magzati és újszülöttkori orvostudomány című PhD-program, amelynek keretében közel másfél évtized alatt 26 PhD-disszertáció született. Ebből 23 értekezést a klinika munkatársai írtak [30]. Ebben az időszakban 15 nemzetközi tudományos rendezvény szervezése kapcsolódott a klinikához. Közülük is kiemelkedik a 4th World Congress on Ultrasound in Obstetrics and Gynecology (1994), a 18th International Congress of the Society of the Fetus as a Patient (2002), valamint a 12th International Conference on Prenatal Diagnosis and Therapy, World Congress of International Society for Prenatal Diagnosis (2004). A klinikán került megrendezésre 2003 és 2007 között évente a Ian Donald Postgraduate Course on New Developments of Ultrasound in Obstetrics and Gynecology elnevezésű szakmai továbbképző rendezvény. Mindemellett a klinika két alkalommal ESHRE (European Society of Human Reproduction and Embryology) -szimpóziumot is rendezett (1996, 2005) [21]. Ezek a tudományos, továbbképző konferenciák, kongresszusok igazolják, hogy a klinika aktívan bekapcsolódott a praenatalis diagnosztika nemzetközi vérkeringésébe. A klinikán számos továbbképző tanfolyam került rendszeresen megrendezésre. Ezek közül a Baross utcai Szülészeti Esték mintájára más klinikák is sorra rendeztek hasonló szakmai összejöveteleket. A graduális képzésben megindult az angol nyelvű oktatás. Az 1990-es évek első felében létrejött a klinika IVFközpontja, és 1995-ben megszületett a lombikbébi - program keretében fogant első gyermek. Papp professzor több tudományos társaság megalapítását kezdeményezte, illetve szervezte (Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság, Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság, Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság), amelyek vezetésében a klinika számos munkatársa vett részt [21]. Általános rektorhelyettes volt 2000 és 2003 között. A klinika csaknem egészében megújult alapítványainak (Semmelweis Ignác Alapítvány, Kézmárszky Tivadar Alapítvány) támogatásával [31]. A klinika több részlege (például Neonatalis Intenzív Centrum, Műtőkomplexum, Kémiai Laboratórium) nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Papp professzor nyugdíjba vonulásával a meghirdetett vezetői állást a klinikáról pályázó Rigó János (klinikaigazgató 2007-től) egyetemi docens nyerte el, aki a következő évben professzori kinevezést kapott. A klinika új vezetése célul tűzte ki az elismert gyógyító-, oktatóés tudományos tevékenység színvonalának továbbfejlesztését, valamint a klinika hagyományainak, értékeinek megőrzését. Az elmúlt években a magzati orvostudomány mellett az anyai kórképekkel szövődött terhességek ellátására, kezelésére is nagyobb hangsúly fordítódott. A praeeclampsiás nők ellátásának hazai centrumává fejlődött a klinika. Emellett számos interdiszciplináris együttműködést alakított ki több klinikával (Pulmonológiai Klinika, II. Belgyógyászati Klinika Diabetes Munkacsoport, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Gottsegen György Országos Kardiológiai Központ stb.). Bár az első laparoszkópos műtétet az 1980-as években végezték a klinikán, és a következő évtizedben a videolaparoszkópia is bevezetésre került, az endoszkópos műtéti beavatkozások színvonala csak az utóbbi öt évben emelkedett nemzetközi színvonalra. Az elmúlt években a klinika a mélyen infiltráló endometriosis kezelésének központjává fejlődött. Multidiszciplináris munkacsoport alakult az I. Sebészeti Klinika és az Urológiai Klinika együttműködésével, amely lehetővé tette, hogy több száz, mélyen infiltráló endometriosisban szenvedő beteg a legkorszerűbb műtéti kezelést kapja. Ebben fontos szerepet játszott a lézertechnika intraabdominalis alkalmazása. A klinika gyógyítótevékenységének elismerését jelzi, hogy 2010-ben orvosszakmai szempontból az Év kórháza címet nyerte el. A klinika oktatói kara az Általános Orvostudományi Karon kívül 2009-től az Egészségtudományi Kar valamennyi szakán (szülésznő-, védőnőképzés stb.) is végez magyar és idegen nyelvű oktatást. A posztgraduális képzés keretében a már közel másfél évtizede bevezetett, elfogadott és ismertté vált népszerű tanfolyamok továbbra is megrendezésre kerültek, a Baross utcai Szülészeti Estéket a hasonló jellegű Semmelweis Fórum rendezvény váltotta fel. A klinika kiadványa, a negyedévenként megjelenő Hírlevél nyújt tájékoztatást az aktuális Semmelweis Fórum legfontosabb megállapításairól, valamint a klinika eseményeiről. Reproduktív medicina néven új PhD-program indult a klinikán 2012-ben, amely átfogja a szülészetnőgyógyászat valamennyi területét. Az utóbbi években is több nemzetközi tudományos kongresszus szervezése fűződik a klinikához, amelyek közül megemlítendő a nagy sikerrel megrendezett 1st Central-Eastern European Symposium on Free Nucleic Acids in Non-Invasive Prenatal Diagnosis (2010) című konferencia és az embriológusok nemzetközi világkongresszusa: ALPHA th Biennial Conference. Az elmúlt öt évben a évfolyam, 28. szám 1116

6 klinika rendszeresen szervezte a Nemzetközi Gyakorlati 3D/4D Ultrahang Tanfolyam -ot a SON-ART Program keretében, és két újabb ESHRE-szimpóziumot (2009, 2010) is rendezett. A klinika alapításának 200. évfordulóját jubileumi tudományos emlékülésen ünnepelte december 10-én. Az ünnepség második felében a klinika tudományos tevékenységét kiemelten támogató, neves külföldi professzorok (Shigeru Saito Japánból, Thomas Kerenyi az Amerikai Egyesült Államokból, Thomas D Hooge Belgiumból) tartottak magas színvonalú előadást. A felújított klinika megóvását és a további fejlesztéseket jelenleg a Korszerű szülészetért és nőgyógyászatért Alapítvány támogatja. A klinika kétszáz éves történetét áttekintve megállapítható, hogy jelentősen hozzájárult a hazai és nemzetközi szülészet-nőgyógyászat fejlődéséhez. A klinikán megközelítőleg újszülött született, és a nőgyógyászati betegek tízezrei nyerték vissza egészségüket, miközben számos új műtéti eljárás került elsőként bevezetésre hazánkban. A kiemelkedő tanszékvezetőkhöz számos iskola kötődik. Az elmúlt 30 évben is több professzor került ki a klinikáról. Paulin Ferenc professzor a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója volt 1994 és 2006 között, a gyermekgyógyász-neonatológus szakmát képviselő Tulassay Tivadar professzor, akadémikus az I. Gyermekgyógyászati Klinikán kapott igazgatói megbízást és 2003 és 2012 között a Semmelweis Egyetem rektora volt, Machay Tamás professzor szintén az I. Gyermekgyógyászati Klinikára került és igazgatóhelyettesi feladatkört látott el. A klinikáról távozott külföldre Seri István professzor, aki jelenleg Kalifornia egyik vezető neonatológusa. A klinikán dolgozott Treit Sándor professzor, aki csaknem 20 éven át volt igazgatóhelyettes. Napjainkban Hajdú Júlia neonatológus, a hazai magzati echokardiográfia egyik úttörője és Urbancsek János, a klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályának vezetője társprofesszorként dolgozik a klinikán. A klinika történetének újabb évszázadát kezdte el, amely, reméljük, a múlthoz hasonlóan szolgálja a szülészet és nőgyógyászat haladását, a nők egészségének védelmét. Irodalom [1] Kézmárszky, T.: First Department of Obstetrics and Gynecology. In: Hőgyes, E. (ed.): Memory book of the past and presence of the Medical Faculty of the Royal Hungarian University of Budapest. [Első szülészeti és nőbeteg klinika. In: Hőgyes, E. (ed.): Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről.] Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest, 1896, pp [Hungarian] [2] Molnár, L.: Homes of the 1st Department of Obstetrics and Gynecology. [Az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika otthonai.] Manuscript, [3] [Hungarian] [4] Kápolnai, I.: An overview of university education in obstetrics and gynaecology in Hungary. In: Papp, Z. (ed.): Past and present of the First Department of Obstetrics and Gynaecology of Semmelweis University Medical School. Golden Book Press, Budapest, 1996, [5] Gortvay, G., Zoltán, I.: The life and work of Semmelweis. [Semmelweis élete és munkássága.] Akadémiai Kiadó, Budapest, [Hungarian] [6] Bruck, J.: Ignácz Fülöp Semmelweis. Monography. [Semmelweis Ignácz Fülöp. Tanulmány.] Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat, Budapest, [Hungarian] [7] Semmelweis, I. F.: Etiology, definition and preevention of puerperal fever. [A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése.] Akadémiai Kiadó, Budapest, [Hungarian] [8] Pintér, I.: Ignac Semmelweis, the librarian. In: Gazda, I. (ed.): Commemoration of Ignac Semmelweis. [Semmelweis Ignác, a könyvtáros. In: Gazda, I. (szerk.): Semmelweis Ignác emlékezete.] Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest, Piliscsaba, 2001, [Hungarian] [9] Benedek, I.: Semmelweis and his era. [Semmelweis és kora.] Gondolat Kiadó, Budapest, [10] Dörnyei, S., Dörnyeiné, Dapsy, H.: First decade of the inland after life of Semmelweis I. In: Commemoration of Ignac Semmelweis. [Semmelweis hazai utóéletének első évtizede I. In: Semmelweis Ignác emlékezete.] Orvostörténeti Közlemények, 1968, [Hungarian] [11] Kézmárszky, T.: Report of academic year for the Obstetrics of the Hungarian Royal University. [Jelentés a Magyar Királyi Tudomány-Egyetem Szülkórodájának tanévi működéséről.] Bickel Gusztáv Bizománya, Pest, [Hungarian] [12] Kézmárszky, T.: From the report of the academic year for the János Diescher directed Obstetrics of the Hung. R. University. [A k.m. tudományegyetem Diescher János tnr. vezetése alatt álló szülészeti kórodájának évi jelentéséből.] Gyógyászat, 1871, 50, [Hungarian] [13] Various. [Vegyesek.] Orv. Hetil., 1870, 14, 310. [Hungarian] [14] Liebmann, M.: Some data for the protective measures against epidemical puerperal fever. [Néhány adat a gyermekágyi lázjárvány elleni óvintézkedésekhez.] Orv. Hetil., 1874, 18, [Hungarian] [15] Szemesi, I.: Changes in the clinical picture and treatment of puerperal fever from Semmelweis to recent times. [A gyermekágyi láz klinikumának és gyógyításának változása Semmelweistől napjainkig.] Orv. Hetil., 1965, 106, [Hungarian] [16] [Hungarian] [17] Kézmárszky, T.: Clinical report from the 1st Department of Obstetrics and Gynecology of the University in Budapest: , with short review of [Klinische Mittheilungen aus der ersten geburtshilfich gynäkologischen Universität-Klinik in Budapest: über die Jahre , mit kurzer Übersicht über die Jahre ] Ferdinand Enke, Stuttgart, [German] [18] Doktor, S.: Tivadar Kézmárszky. In: Kézmárszky, T.: Textbook of gynecology. [Kézmárszky Tivadar. In: Kézmárszky, T.: A szülészet tankönyve.] Franklin Nyomda, Budapest, 1904, [Hungarian] [19] Kiss, I.: 1st Department of Obstetrics and Gynecology of the H. University of Budapest. [A Budapesti M. Tud. Egyetem I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája.] Reprint, Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye, Budapest, [Hungarian] [20] Kápolnai, I.: The First Department of Obstetrics and Gynaecology of Budapest from 1920 to Golden Book Press, Budapest, 1996, [21] Lampé, L., Batár, I., Szállási, Á.: History of Hungarian obstetrics and gynecology. [A magyar szülészet-nőgyógyászat története.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009, [Hungarian] évfolyam, 28. szám

7 [22] [Hungarian] [23] Szállási, Á.: Pál Kubinyi ( ). [Kubinyi Pál ( ).] Orv. Hetil., 1978, 119, [Hungarian] [24] Bársony, J.: József Frigyesi MD ( ), [Frigyesi József dr. ( ).] Orv. Hetil., 1968, 109, 169. [Hungarian] [25] [Hungarian] [26] Csömör, S.: Béla Horn (Salutation on 80th birthday). [Horn Béla (Köszöntése 80. születésnapján).] Magy. Nőorv. Lapja, 1982, 45, [Hungarian] [27] Vadas, Zs.: Cleaning lady with a diploma. [Diplomás takarítónő.] Magyar Ifjúság, 1978, 22, [Hungarian] [28] Beke, A., Rigó, J.: Outstanding person of Hungarian neonatology János Kiszel MD was born eighty years ago. [Nyolcvan éve született dr. Kiszel János, a hazai neonatológia kiemelkedő alakja.] Semmelweis Egyetem, 2008, 9, 14. [Hungarian] [29] Papp, Z.: Commemoration of professor Sándor Csömör. [Megemlékezés Csömör Sándor professzorról.] Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle, 2007, 9, [Hungarian] [30] Papp, Z.: Follow in the wake of Ignác Semmelweis and Tivadar Kézmárszky. [Semmelweis Ignác és Kézmárszky Tivadar nyomdokain.] White Golden Book, Budapest, [Hungarian] [31] Papp, Z.: The renewed Gynecological Department on Baross street. [A megújult Baross utcai Női Klinika.] Semmelweis Ignác Alapítvány, Budapest, [Hungarian] (Rigó János dr., Budapest, Baross u. 27., rigo.janos@noi1.sote.hu) PÁLYÁZAT A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Gyógyszerész-tudományi Karai Öregdiák Szövetsége pályázatot hirdet egyetemi diplomát szerzett kollégák és egyetemi hallgatók számára abból az alkalomból, hogy az Egyetem Semmelweis Kollégiuma 50 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuját, és számos orvostanhallgató és gyógyszerész-hallgató talált itt kellemes otthonra, a tanuláshoz és a pihenéshez nyugodt, komfortos körülményekre. A pályázat témakörei: A Semmelweis Kollégium lakója voltam én is (Emlékeim, élményeim a kollégiumról. Milyen is volt a kollégiumi diákélet?) A jelenlegi hallgatók pályázata témakörének az alábbit javasoljuk: A Szegedi Tudományegyetem Semmelweis Kollégiumának lakója vagyok Formai követelmények: A pályázatokat 2 példányban kell beküldeni és mellékelni kell CD lemezen vagy más adathordozón az elektronikus formátumot is. Terjedelme maximum 50 oldal (ábrákkal és más illusztrációkkal együtt). További formai kö vetelmények: A/4-es lap, egyik vagy mindkét oldalán maximum 50 sor, és legalább 2 cm margó a jobb és bal széleknél. A pályázatok benyújtási címe: Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Karai Öregdiák Szövetsége (Szemészeti Klinika címén), 6720 Szeged, Korányi fasor A pályázatokhoz mellékelni kell egy saját névre megcímezett válaszborítékot, és ezen kívül a pályázó könnyebb elérhetőségének megadását is kérjük (telefonszám, cím). A benyújtás határideje: szeptember 30. Pályázati díjak (a Makói Sanitas Bt. támogatásával): I. díj: Ft II. díj: Ft III. díj: Ft A pályázatok elbírálásáról és eredményéről a pályázók október közepéig értesítést kapnak. A díjak átadására előreláthatólag október végén kerül sor, amelynek pontos időpontjáról az érintetteket külön értesíteni fogjuk. További információk az Öregdiák Szövetség postai címén, a (06-20) telefonszámon, vagy a következő címen érhetők el: vegh.mihaly@med.u-szeged.hu Dr. Végh Mihály Dr. Sahin-Tóth István Dr. Ember József elnök alelnök alelnök évfolyam, 28. szám 1118