RÉGÉSZETI HATÁSTANULMÁNY PETŐFIBÁNYA KÖZSÉG

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RÉGÉSZETI HATÁSTANULMÁNY PETŐFIBÁNYA KÖZSÉG"

Jázmin Kis
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 (Petőfibánya címere) RÉGÉSZETI HATÁSTANULMÁNY PETŐFIBÁNYA KÖZSÉG DELI, DÉLKELETI BÁNYATELEKKEL FEDETT KÜLTERÜLETI RÉSZÉRE (2014) (ÉRINTVE EBBEN, A 0216, 0207, 0208, 0209 HRSZ-Ú INGATLANOK) /KUTATÓ: FODOR LÁSZLÓ RÉGÉSZ MÚZEOLÓGUS, SZAKÉRTŐ/

RÉSZÉRE (2014) (ÉRINTVE EBBEN, A 0216, 0207, 0208, 0209

2 Régészeti hatástanulmány Petőfibánya község deli, délkeleti bányatelekkel fedett külterületi részére, (2014) (érintve ebben, a 0216, 0207, 0208, 0209 hrsz-ú ingatlanok) /kutató: Fodor László régész múzeológus, szakértő/ Előzmények röviden A fenti-hrsz alatti, jórészt bányatelekkel fedett területekre a községi önkormányzat a miskolci Regió Kft.-t kérte fel, hogy készítsen szakmai rendezési változtatási javaslatot az ott lévő bányászati tevekénység fenntartására. A petőfibányai önkormányzat az érintett területtel kapcsolatos megkeresésre a Heves Megyei Kormányhival Egri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a 2001 évi LXIV. törvény alapján a fejlesztési változtatáshoz régészeti hatásvizsgálat készítését írja elő.( L. vonatkozó önkormányzati dokumntum ikt.sz.: HE -02D/EH/1138-2/2013.) Petőfibányára vonatkozó településtörténeti és régészeti előzmények: Helyzete: Petőfibánya Heves megye nyugati felében a Mátra hegység DNy-i nyulványánál a Zagyva-folyó völgyének keleti oldalán fekszik. (L. vontkozó térképi lapunkat 1. mell.) Történetére vonatkozó ismert adatok: A község önállósodásáig (1989. ) történetére és területére vonatkozó adatok teljes egészében Lőrinci város adataival együtt szerepelnek és azok annk

-t kérte fel, hogy készítsen szakmai rendezési változtatási javaslatot az ott lévő bányászati tevekénység fenntartására.

3 2 területrészeként vannak említve. ( Lásd pl. Heves Megye földrajzi nevei IV. Kötetét. szerk.. Pelle Béláné 1988.) Ismert, hogy a mai település 20. századi kiépítésű. Ismert, hogy az es évek elején a Lőrincinél megépült Mátrai Hőerőművet ellátó fontos barnaszén bányanyitásától veszi kezdetét. Sajnos nincs hitelesen megalapozott adatunk arra vonatkozóan, hogy a mai Petőfibánya előzményeként azonosítható lenne-e a közelben egykor feküdt un. Pernyefalva és Pernyebánya néven ismert falu, amely vélhetően a török idők után, pusztult el, (vagy netán beolvadt Lőrincibe, amelynek pontos helyére csak következtetéseink vannak.) A község történetében annnyi bizonyos, hogy a Mátrai Hőerőmű a II. Világháború utáni újjáépítésben országosan is fontos energiatermelő hely maradt után már csak Petőfibányaként volt ismert, mint barnaszeses bányásztelepülés. Az 1950-es években is még jelentős szerepet játszó erőmű szénellátását a Pernyepusztán lévő mélyművelésű Petőfi-altáró barnaszénbányája szolgáltatta as évek második felében az erőmű gazdaságossági szempontból más üzemre tért át, így a szénbányászat lassan alábbhagyott, majd meg is szűnt. A korábban Lőrincivel együtt futó bányatelep, 1989-ben önállósodott, hagyományához hűen megtartva továbbiakban is a Petőfibánya nevet, amelynek mélyművelésű bányája már csak turista látványosság maradt. Régészeti érintettség:

Sajnos nincs hitelesen megalapozott adatunk arra vonatkozóan, hogy a mai Petőfibánya előzményeként azonosítható lenne-e a közelben egykor feküdt un.

4 3 Eleddig sajnos Petőfibányáról nagyon kevés régészeti leletenyag származik, és midössze egy lelőhelyet tartunk nyilván. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ott ilyen nem található, inkább az a valószínű, hogy területét korábban egyben kezelték Lőrinciével. Szakmailag talán ezért is véleményezzük, hogy a Zagyva-folyó közvetlen környezetéről származhat néhány olyan leletanyg, ami korábban a hatvani museum, valamint a zagyvaszántói iskolai gyűjteménybe került, és ami még az öszevont település akkori közös területéről származhatott. (Így lehetséges, hogy azok közül egy-egy Petőfibányai terület leleteként lesz később azonosítható.) Egyértelmű petőfibányai regisztrált lelőhelykét dokumentálható - az es években Petőfibánya, Iskola u. 5. sz ház udvarán garázsépítés során megtalált avar kori temető, amelyet Fodor László régész mentett és dokumentált. A sírokból kikerült leletanyag ma Egerben a Dobó István Múzeum népvándorláskori gyűjteményében található. (lelőhely megyei nyilvt. száma: Petőfibán Iskola út 5. népvándorlás kor Gauss-Kruger: L- x: 1, y: 1 ya (AVAR) 34-4-C-b-4 A jelen változtatás területének ismertetése és régészeti véleményézése (A címsorban jelzett 0216, 0207, 0208, 0209 hrsz. Ingatlanok) Megj.: nyarán az érintett területre Lovász András bányamérnök úrnak már készítettem bányaműszki tervehez régészeti véleményezést L június 10-i leadott dokumentációt) Megyjegyzendő, hogy maga a fentebb jelzett változtatás terveiben érintett Hrsz-területek a belterülettől délre mintegy 1.5 km-re a találhatók!

Szakmailag talán ezért is véleményezzük, hogy a Zagyva-folyó közvetlen környezetéről származhat néhány olyan leletanyg, ami korábban a hatvani museum, valamint a zagyvaszántói iskolai gyűjteménybe

5 4 Mindezen területek egymás szomszédságában a község külterületi részének D-i -DK-i felében fekszenek. A Mulató, valamint az un. Csurgói területeket foglalják magukban. Egy részük rét, művelt szántó, valamint erdő. Másik részük a működőképes Riolit I. védőnevű bányaterület. A harmadik részt a Lőrinci erőmű jelentős felületű több évtizede beévődott salakdepója fedi. (L. vonatkozó képi és térképi mellékletünket ) Nyugatra eső bányahatáron, jelentéktelen kőfelület van, amelyet a korábban ráhordott bányameddő takar, s ezzel lezárja művelés viszonylag keskeny nyugati szélét. A bányától jóval távolabb Ny-felé a Zagyva egykori nagy ártere található. Az északi oldalon lévő erdő felé a bányaterület műveléshatára adott, amelyen jelenleg csak megbontott kőfelület található. A keleti oldalon elvégeztük a fedő -vagy takaróréteg vizsgálatát. A riolit kőfelületet körülbelül 40 méter hosszan, átlagban cm-es takarásban fedi érintetlen rétegsor. Ez bizonyult a legjobb vizsgálati helynek. A rétegsorban legfelül mintegy 25 cm-es humuszréteg található. Ez alatt sárgásbarna, kissé agyagos rétegsor figyelhető meg, amelynek alján apró mészrögös, homokbemosódásos felület látható. E kettős rétegsor mintegy cm vastag. E jól áttekinthető kettős rétegsorban semmiféle régészeti anomáliát nem figyeltünk meg. A megmaradt vizsgált bolygatatlan szakasz, mint az a mellékelt fényképfelvételen is látható, teljesen egységes, még váltakozó természetes bemosódás sincs benne. D-i irányban, ez már vékonyodik, korábban megbontott, meddővel van takarva. Ellenőrző vizsgálatunk során régészeti jelenségeket itt sem tapasztaltunk. A Csúrgói erdő irányában a kőfelület fedőrésze a korábban tervezett bányabővítés miatt megbontott. Az ott megfigyelt eredeti humuszréteg vékony cm-nél shol sem nagyobb.

(L. vonatkozó képi és térképi mellékletünket ) Nyugatra eső bányahatáron, jelentéktelen kőfelület van, amelyet a korábban ráhordott bányameddő takar, s ezzel lezárja művelés viszonylag keskeny

6 5 Összegzés A fent megjelölt hrsz-es települési külterületi ingatlanok általunk végzett régészeti hatásvizsgálat ás korábbi kutatásaink alapján kijelentjük, hogy ott régészeti anomáliáka nem fordulnak elő. A nyilvántartás alapján a változtatási területhez, bejelentett lelőhely, lelet nem köthető. Így véleményünk szerint a tervezett a viszgált bányakörzetben (figyelembevéve a vonatkozó bányamérnöki szakmai véleményeket is) bányaművelés jelen és perspektívikus művelése régészeti érdekeket nem sért. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a további tervezett bővítés során, a kapcsolódó rendezési munkákhoz a területre vonatkozóan eseti régészeti ellenőrzés javasolható. Mellékletek: Sztereografikus,valamint tervezői területek térképei és műholdi bányaterületi fényképek Eger, december14. /Fodor László/ régész muzeológus Szakértő: OK /2010

Így véleményünk szerint a tervezett a viszgált bányakörzetben (figyelembevéve a vonatkozó bányamérnöki szakmai véleményeket is) bányaművelés jelen és perspektívikus művelése régészeti érdekeket nem

7 Teljes tsztereogr. Térképlap Belterületi részkkel Petőfib es lépt. Petőfibánya külterületi változtatáshoz készült régészeti véleményezés2014 (Kutató. Fodor L. régész muzeológus) MELLÉKLET: 1. Sztereogr. Térk. 1:10000 Érintett külterületi Ingatlanok jelölve

Hasonló dokumentumok

(A településről készült katonai felmérés1785-ből)

(A településről készült katonai felmérés1785-ből) Egercsehi község településrendezési tervéhez készült Régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2007. Dokumentáció: (településismertetés, régészeti érintettség,