INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEZŐTÚR FEBRUÁR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEZŐTÚR 2013. FEBRUÁR"

Átírás

1 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEZŐTÚR FEBRUÁR

2 MEZŐTÚR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült: Mezőtúr Város Önkormányzatának megbízásából Az elkészítésben közreműködő munkatársak: Ács Bálint, Herczeg Zsolt, Szűcs Károly, Szűcs Lajos, Szalai Ildikó Készítette: A tanulmány kidolgozásában résztvevő szakértők: Barabás Eszter, Hajduné Májas Anikó, Kézy Béla, Komádi Mónika, Szabó Laura MEGAKOM Tanácsadó Iroda február

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMEZÉS VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE AZ IVS CÉLRENDSZERE FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN MEZŐTÚR SZEREPE AZ EGYES TÉRSZERKEZETI EGYSÉGEKBEN Nemzetközi szerepkör Országos szerepkör Regionális szerepkör Megyei szerepkör Mikroregionális szerepkör FUNKCIÓK SZERINTI VONZÁSKÖRZET ÖSSZEFOGLALÁS VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS VÁROSSZERKEZET A városszerkezetet meghatározó tényezők elemzése Főbb szerkezeti problémák, következmények GAZDASÁG A gazdaság ágazati szerkezete, vállalkozások megoszlása Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Turizmus, kultúra Információs társadalom Gazdasági aktivitás Helyi gazdaságfejlesztés egyéb lehetőségei és eszközei TÁRSADALOM Demográfia Foglalkoztatás Képzettség Egészségi állapot Jövedelmi és szociális helyzet Civil szféra TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Települési környezeti infrastruktúra Közlekedés KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Sport és szabadidő, közművelődés Közigazgatás KORÁBBI FEJLESZTÉSEK TANULSÁGAI, EREDMÉNYEI ÖSSZEGZÉS SWOT ELEMZÉS VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE

4 4.1 VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE VÁROSRÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Városközpont városrész Lakóövezet 1. városrész Lakóövezet 2. városrész Ipari terület (külterület) ÖSSZEGZÉS A VÁROSRÉSZEKRŐL ÉS AZOK FUNKCIÓIRÓL SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató A LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETELEMZÉSE Városszerkezeti elhelyezkedés Szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok Demográfiai és szociális helyzet bemutatása Lakáskörülmények Infrastruktúra Romák helyzete a településen és a szegregált területeken Közszolgáltatások elérhetősége Szociálpolitika Lakáspolitika Közfoglalkoztatás, felnőttképzés Oktatáspolitika Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásainak felmérése STRATÉGIA A VÁROS JÖVŐKÉPE Összefoglaló helyzetértékelés a jövőkép megalapozása Jövőkép FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE Átfogó cél Középtávú tematikus célok Városrészi célok Célhierarchia és a célok számszerűsítése BEAVATKOZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE Városközponti funkcióbővítő akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület További kiemelt fejlesztési területek Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület Ipari park fejlesztési terület A fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA Mezőtúr környezeti problémáinak összefoglalása Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összhangja Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Az anti-szegregációs program célkitűzései Lakhatási integráció és mobilizációs program biztosítása Oktatási integráció Érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő piaci integrációjának elősegítése Szociális ellátórendszer Egészségügyi programok Közösségfejlesztési programok

5 8 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA FŐBB KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Az önkormányzat ágazati, tematikus stratégiáival való összhang Az önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang A STRATÉGIA FŐBB BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A célok logikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A CÉLOK ELÉRÉST SZOLGÁLÓ, NEM BERUHÁZÁS JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK AZ IVS MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ Az önkormányzat ingatlanvagyonának áttekintése Az önkormányzat törzsvagyona Az önkormányzat üzleti vagyona (forgalomképes ingatlanállomány) Az ingatlangazdálkodás alapelvei Az ingatlangazdálkodás megvalósítása Jogszabályi előírásokból eredő változások az önkormányzati ingatlanállományban Értékesítendő ingatlanok Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok Az ingatlangazdálkodás szervezeti keretei PARTNERSÉG NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: LAKOSSÁGI ÉS CIVIL TÁJÉKOZTATÁS VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK SZAKHATÓSÁGI EGYEZTETÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKKEL ÉRDEKCSOPORT ELEMZÉS AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING), RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLAT FELHASZNÁLT IRODALOM ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK PARTNERSÉGI DOKUMENTUMOK Lakossági és civil fórum Vállalkozói fórum KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS Városfejlesztési kérdőív A kérdőíves felmérés eredményei SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEKKEL TÖRTÉNT EGYEZTETÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA SZAKHATÓSÁGOK, AZ IVS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁBAN MEGKERESETT SZERVEZETEK

6 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Mezőtúr Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által január 28-án közzétett Városfejlesztési Kézikönyv elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki a MEGAKOM Tanácsadó Iroda. Mezőtúr 2010 óta elfogadott IVS-sel rendelkezik, azonban indokolt volt annak átdolgozása és aktualizálása a jövőbeni városrehabilitációs fejlesztések megvalósítása érdekében. Jelen tanulmány a Koncept 2000 Bt. által 2010-ben készített és a képviselőtestület 128/2010.(V.27.) határozatával elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia átdolgozásával, továbbfejlesztésével került kidolgozásra. Az IVS központi gondolata a funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás során kiemelt szerepet kapott a város és a városrészek jelenlegi és fejlesztendő funkcióinak vizsgálata. 1.1 VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMEZÉS Mezőtúr egy alföldi mezőváros, amely sajátos (vissza-)fejlődési utat járt be az elmúlt évtizedekben. A 20. század első feléig virágzó város népessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken. A város közúti megközelíthetősége kedvezőtlen, amely az M44 autópálya tervezett megépítésével jelentősen javulni fog. A belvároson országos főutak haladnak át, az elkerülő út várható megépítésével ennek kedvezőtlen forgalmi és környezeti hatásai mérséklődni fognak. A város gazdasági szerkezete, fejlettsége elmarad az országos és megyei átlagtól, a megszűnő munkahelyek következtében magas a munkanélküliség mértéke. A gazdaságfejlesztés terén az egyik lehetőséget a város külterületén fekvő, működő ipari park továbbfejlesztése jelenti. A társas vállalkozások részaránya alacsony, ami jelzi, hogy a településen nincs elegendő foglalkoztató. A város jelentős építészeti értékekkel és egyedi természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a városközpontban található jelentős zöldfelületi rendszer, a főtérhez közvetlenül kapcsolódó Hortobágy-Berettyó part, Közép-Európa harmadik legnagyobb holtágrendszere, valamint a termálvíz, gyógyvíz jelenléte. Ezek az értékek azonban jelenleg alulhasznosítottak, részben leromlott állapotuk következtében. A város kistérségi és járási központ, jelentős közszolgáltatói intézményhálózattal rendelkezik, a térségben oktatási, egészségügyi és kulturális centrum szerepet tölt be. Mezőtúr jelentős hagyományokkal és értékekkel bíró alföldi település, amelynek megvannak az adottságai arra, hogy tudatos fejlesztéssel egy élhető, stabil gazdaságra épülő modern, 21. századi várossá váljon. 1.2 VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE A városrészek lehatárolásakor a cél az volt, hogy funkcionálisan és településmorfológiailag minél homogénebb területeket lehessen kijelölni annak érdekében, hogy fejlesztési irányaik meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessen a koncentráció elve. Mindemellett fontos elkerülni a városszerkezet túlzott elaprózódását is. Belterületen a városi szövet a funkció dominancia elve alapján két részre osztható: a tágabb értelemben vett városközpontra és lakóövezetre. A lakóövezeti rész a Hortobágy- Berettyó-főcsatorna miatt megosztott, és részben eltérő funkciókkal rendelkezik, ezért a főcsatornán túli részt külön városrészként célszerű kezelni. A város belterületi határán kívül 6

7 fekszik az ipari park, azonban mivel a városfejlesztésben fontos szerepet tölt be, ezért külön városrészként szerepel az elemzésben. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Mezőtúron 4 városrész került kijelölésre, amelyek egyike külterületen található: 1. Városközpont városrész 2. Lakóövezet 1. városrész 3. Lakóövezet 2. városrész 4. Ipari terület (külterület) 1.3 AZ IVS CÉLRENDSZERE A város, konkrét elemekre építő, az adottságokat figyelembe vevő hosszú távú jövőképe világosan kijelöli, hogy Mezőtúr milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Ehhez azonban tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség. Átfogó cél: Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. 7

8 Az átfogó cél eléréshez 7 középtávú tematikus cél járul hozzá. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. Az IVS városi szintű és tematikus céljai mellett területi jellegű, városrészi szintű célok is kijelölésre kerültek az egyes városrészekre vonatkozó gazdasági, társadalmi helyzetelemzés és helyzetértékelés (SWOT-elemzés) alapján. A megvalósítandó célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú tematikus céljainak és átfogó céljának teljesüléséhez, ezáltal pedig a felvázolt jövőkép eléréséhez is. V1: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2: A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3: A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, közlekedési kapcsolatainak javítása 1.4 FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A város stratégiai fejlesztési céljainak elérését konkrét, körülhatárolt akcióterületek fejlesztése szolgálja. Ezek az akcióterületek a városfejlesztés kiemelkedő fejlesztési célterületei, olyan területek, ahol az önkormányzat a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban van (tehát közvetlen ráfordítással vagy más eszközzel részt vesz a fejlesztésben). A kijelölt akcióterületeken középtávon jelentős beavatkozásokat tervez a város. Mezőtúr Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városfejlesztési programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást tudja mozgósítani a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Az akcióterületek kijelölése nem jelenti azt, hogy mindössze ezeken a területeken történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magánszféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai a város teljes területét érinteni fogják. Mezőtúron a következő fejlesztési akcióterületek kerültek lehatárolásra indikatív jelleggel annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források jelenleg nem elegendőek: Városközponti funkcióbővítő akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület A klasszikus funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs akcióterületek mellett két további fejlesztési terület is lehatárolható, ahol a város közép- és hosszútávon jelentős beavatkozásokat tervez. Ezek a fejlesztési területek nem teljesítik a funkcióbővítő vagy 8

9 szociális városrehabilitációs akcióterületi kritériumokat (pl. lakónépesség), ugyanakkor fejlesztésük kiemelt fontosságú a város jövőképének és városfejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen területek fejlesztésének szükségessége a város speciális adottságaiból várost kettészelő Hortobágy-Berettyó főcsatorna, város külterületén elhelyezkedő ipari park adódnak. A kiemelt fejlesztési területek az alábbiak: Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület Ipari park fejlesztési terület A kijelölt akcióterületek adottságai alapján meghatározhatóak az egyes területek fejlesztési szükségletei, a tervezett tevékenységek köre és azok becsült költsége. A fejlesztendő területek jellemzőit megvizsgálva az alábbi szempontok figyelembevételével lehet a fejlesztések rangsorát felállítani: indokoltság, szükségesség: a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, hatások: az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére, az akcióterület jelentősége a város lakófunkciójára nézve, az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, finanszírozás és fenntarthatóság: a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága. A fenti szempontok figyelembevételével a rangsorban az első helyen a városközponti funkcióbővítő akcióterület, második helyen a szociális városrehabilitációs akcióterület fejlesztése áll. 9

10 1.5 A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. városmarketing, kiszámítható szabályozási környezet), az érintettekkel (lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, szakhatóságok, környező települések) kialakított rendszeres együttműködések és szoros partnerségek szolgálják. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra megléte. A városfejlesztés megfelelő szervezeti rendszerének biztosítása érdekében a város önkormányzata városfejlesztő társaságot hoz létre. Az IVS megvalósításának másik sarkalatos pontja a végrehajtás nyomon követése és a monitoring. A monitoringrendszer alapját az elérendő átfogó, tematikus és városrészi célokhoz hozzárendelt, számszerűsíthető és objektív output-, eredmény-, illetve hatásindikátorok jelentik A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a folyamatban lévő akcióterületi tervezés lehetővé teszi, hogy Mezőtúr sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra. A fejlesztések megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy a város erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá váljon, amely versenyképes életfeltételeket kínál lakosai számára. 10

11 2 A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnok-Túri-sík elnevezésű kistáján a Budapest - Szolnok - Békéscsaba - Arad vasúti fővonal mellett, a Hortobágy- Berettyófőcsatorna partján fekszik. A város népsűrűsége 59,8 fő/km 2 (KSH 2011), amely a megyében található városok átlagos népsűrűségénél alacsonyabb. A városhoz közel fekvő jelentősebb városok távolsága: Szolnok Megyei Jogú Város 46 km, Szarvas 37,4 km, illetve 20 km közvetlen közúti kapcsolatban komppal. A város közúton megközelíthető a 46-os számú főúton, amely döntően az alföldi mezővárosokat köti össze. Ezen kisebb közeli városok távolsága a várostól: Túrkeve 16,6 km, Szeghalom 53,2 km, Gyomaendrőd 20,2 km, Tiszaföldvár 30,4 km, Martfű 27 km, és Törökszentmiklós 26,3 km. A város térszerkezeti adottsága miatt nem rendelkezik országos, regionális, megyei vagy térségi szinten jelentősnek tekinthető vonzáskörzettel. A város vonáskörzete gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi Mezőtúri kistérség, illetve járás területével, mindkét lehatárolás szerint ugyanaz az 5 település tartozik Mezőtúrhoz (a Városi Kórház vonzáskörzete azonban ettől eltérő). 2.1 MEZŐTÚR SZEREPE AZ EGYES TÉRSZERKEZETI EGYSÉGEKBEN NEMZETKÖZI SZEREPKÖR Mezőtúr város nemzetközi szerepköre csekély, gyakorlatilag a rajta áthaladó vasútvonalnak köszönhető, hogy bekapcsolódása az európai vérkeringésbe könnyebb, mint sok más, belső periférián elhelyezkedő településnek. Lényegi funkciót azonban nem jelent a városnak, hiszen pl. a nemzetközi irányú átrakodó funkció a vasútállomáson jelenleg alig mutatható ki. Ezzel együtt azonban proaktív módon kialakított testvérvárosi kapcsolatok fűzik az 1. táblázatban szereplő településekhez. Árkos 1. táblázat Mezőtúr testvértelepülései Testvérváros Sepsikőröspatak-Kálnok Törökbecse Weida Canelli Maków Podhalanski Ország Románia Románia Szerbia Németország Olaszország Lengyelország Mivel a város Jász- Nagykun-Szolnok megyében, az országhatároktól hazai viszonylatban messze fekszik, jelentősebb határon túli kapcsolatokkal nem rendelkezik. A környező országokkal közös, határon átnyúló együttműködési programokban sem volt jogosult pályázni, így támogatást nem kapott ezirányú kapcsolatai bővítéséhez. Mezőtúrt nemzetközi viszonylatban az európai közlekedési folyosók közül egy helsinki vasúti folyosó érinti, amely a TEN-T, azaz a transzeurópai közlekedési hálózatoknak is része. 11

12 1. térkép Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon Forrás: Az érintett vasútvonal az Athén Szófia Budapest Bécs Prága Nürnberg/Drezda tengely, amely a TEN-T 22. számú kiemelt projektje is egyben, azaz a vonal fejlesztése, kiépítése európai szintű érdek és kiemelt figyelmet kap az EU közlekedésfejlesztési terveiben is. 2. térkép Az Athén Szófia Budapest Bécs Prága Nürnberg/Drezda-tengely, illetve a 22- számú TEN-T kiemelt projekt nyomvonala Forrás: 12

13 2.1.2 ORSZÁGOS SZEREPKÖR Mezőtúr az ország belső perifériájába tartozik, országos szerepkörrel nem rendelkezik, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) alapján azonban meghatározhatóak Mezőtúr térszerkezeti adottságai, illetve funkciói a hazai területi térszerkezetben. Mezőtúr a Budapest-Szolnok-Békéscsaba és a Szeged-Debrecen regionális tengelyek metszéspontja közelében elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít. Megközelíthetőség, illetve elérhetőség szempontjából hátrányos helyzetű kistérségnek számít, mivel gyorsforgalmi úttól és megyeszékhelytől egyaránt távol fekszik (45 km). A város egy rurális jellegű kistérség központja. Az OTK a várost a tanyás térségek közé sorolja. 3. térkép Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek 4. térkép Elmaradott térségek és perifériák Forrás: OTK Forrás: OTK 5. térkép Vidékies (rurális) és városias (urbánus) térségek 6. térkép Tanyás térségek Forrás: OTK Forrás: OTK 13

14 A város dinamikai szempontból a stagnáló vagy lemaradó kategóriába sorolható, mivel az elmúlt időszakban túlsúlyba kerültek a kedvezőtlen tendenciák: a munkanélküliek száma növekedett; mind az állandó népesség, mind a lakónépesség az országos és a megyei átlagot meghaladó ütemben csökkent; a gazdasági teljesítmény még mindig nem érte el a gazdasági világválság előtti szintet REGIONÁLIS SZEREPKÖR Az Észak-alföldi régió ra szóló stratégiai programjában Mezőtúr a dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül tervezési kategória csoportba van besorolva. Jász-Nagykun-Szolnok megyében ebbe a csoportba tartoznak a következő települések: Karcag, Kisújszállás, Törökszentmiklós, Mezőtúr. Ezek a hajdani mezővárosok, melyeknek fejlett az intézményrendszerük, sok esetben városi funkciógazdagságuk ellenére sem rendelkeznek vonzáskörzettel településszerkezeti adottságaik miatt. Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programjának tervezési kategória hierarchiája a következő: 1. Dinamikus és dinamizálható térségi központok jelentős vonzáskörzettel. 2. Dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül. (Mezőtúr, Hajdúszoboszló) 3. Felzárkóztatásra váró térségek. A város a középmezőnybe tartozik a stratégiai program besorolása alapján a régió kisvárosainak tervezési csoportjában, azonban a hajdúvárosok közül ebbe a csoportba tartozik a régió legnagyobb turistaforgalmával rendelkező Hajdúszoboszló is, ami jól mutatja a besorolás érdemi használatának korlátait is. 7. térkép Az Észak-alföldi régió egyes térkategóriái Forrás: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja

15 2.1.4 MEGYEI SZEREPKÖR Mezőtúr a megye legjelentősebb településszervezői erőterén, a szolnoki agglomeráción kívül fekszik. A kisvárosoktól való távolsága, az alacsony népsűrűség és az összekötő úthálózatok gyenge minősége megakadályozza a várost abban, hogy közös munkahelyteremtő programokat, szorosabb együttműködést igénylő fejlesztéseket tudjanak tervezni a közelben fekvő kisvárosokkal. A belső periférikus (országos, térségi, megyei jelentőségű fejlődési centrumokon kívül fekszik) fekvés jelentős hátrány a város számára a tőkeáramlás, a munkahelyi mobilitás és a munkahelyteremtés szempontjából. Jász-Nagykun-Szolnok megye térszerkezetében a megyeszékhelytől és a fő közlekedési útvonalaktól való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Mezőtúr elhelyezkedése ezek alapján viszonylag kedvezőtlennek tekinthető: a 4-es számú főútvonal 25 km-re található a várostól, a legközelebbi autópálya-csomópont Kecskemétnél van, 93 km-re a várostól, a két legközelebbi megyeszékhely is több mint 40 km-s távolságra van a várostól: Szolnok (45 km) és Békéscsaba (63 km), megközelíthetőségi szempontból egyedül a városon áthaladó 120-as számú nemzetközi vasúti fővonal tekinthető pozitívumnak. Mezőtúr a megye 5. legnépesebb városa. Mezőtúr súlyát a megye társadalmi és gazdasági életében és a megyén belüli fejlettségét jól szemlélteti az alábbi táblázat, amely alapján megállapítható, hogy szerepkörének kibővítésében, fejlesztésében még jelentős tartalékok vannak, gazdasági potenciálja, különösen az idegenforgalom területén, a megye többi településéhez képest is kevésbé kiaknázott. 2. táblázat Néhány összehasonlító adat Mezőtúr megyén belüli szerepére vonatkozóan (2010, 2011) Mutató Mezőtúr Jász-Nagykun- Szolnok megye Részesedés a megyén belül (%) Lakónépesség száma (fő) ,56 Regisztrált gazdasági szervezetek száma (db) ,37 Lakásállomány (db) ,57 Vendégéjszakák száma (kereskedelmi és egyéb szálláshelyek együtt) (db) ,12 Összes adófizető száma (fő) ,39 Foglalkoztatottak száma (fő, 2001) ,29 Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) ,36 Állami hozzájárulások és támogatások összesen (ezer Ft) ,03 Személygépkocsik száma az év végén (db) ,34 Forrás: KSH T-Star 15

16 2.1.5 MIKROREGIONÁLIS SZEREPKÖR A város térszerkezete adottsága miatt nem rendelkezik megyei vagy térségi szinten jelentősnek tekinthető vonzáskörzettel. A város vonáskörzete gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi Mezőtúri kistérség, illetve járás területével, hiszen mindkét lehatárolás szerint ugyanaz az 5 település tartozik Mezőtúrhoz (ettől azonban eltér a Városi Kórház vonzáskörzete). A Szarvas és Mezőtúr közötti új közúti összeköttetés megvalósítása (M44- es gyorsforgalmi út) ugyanakkor befolyásolhatja Mezőtúr vonzáskörzetét, várhatóan a két város kölcsönösen a jelenleginél nagyobb mértékben lesz hatással egymás fejlődésére, mivel mindössze 20 km-es jó minőségű, közvetlen közúti összeköttetés lesz közöttük. Erőteljesebb egymásra hatásukat jelenleg nem csak a közlekedési kapcsolat minősége akadályozza, hanem az is, hogy a két város más-más megyében és régióban fekszik, ami elsősorban a fejlesztések összehangolását nehezítette meg. A Mezőtúri kistérség a megye délkeleti részén a Berettyó és a Körösök metszéspontjában helyezkedik el. A kistérséghez a következő 5 település tartozik: Mezőtúr, Túrkeve város 9700 fő, Mezőhék 381 fő, Mesterszállás 770 fő, Kétpó 770 fő. A kistérségben a mezőtúri székhelyű Berettyó-Körös Többcélú Kistérségi Társulás látja el a kistérségi szinten szervezett feladatokat, amely a lakosok számára elsősorban a szociális ellátásokban testesül meg. A kistérséget a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján a hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolta. A január 1-jén megalakult Mezőtúri járás területe és a Mezőtúri Járási Hivatal illetékességi területébe tartozó települések teljes mértékben átfedésben vannak a Mezőtúri kistérséggel. A Mezőtúr kistérségi szervezőközpont, de valójában nem tud minden ellátási formát biztosítani. A két legközelebbi megyeszékhely vonzóképessége egyértelműen eléri Mezőtúrt, azonban Szolnok (45 km) és Békéscsaba (63 km) távolsága miatt néhány esetben a Mezőtúrhoz hasonló mérető vagy nem sokkal nagyobb, közeli, akár Békés megyei települések (Szarvas, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Dévaványa, Gyomaendrőd ) is ellátnak bizonyos funkciókat. 8. térkép Mezőtúr térsége Forrás: 16

17 Mezőtúr rendelkezik a járás/kistérség egyetlen nagy működő ipari parkjával. A város közjóléti vonatkozású szerepe is jelentős az egészségügyi ellátás, igazságügyi szolgáltatás, és oktatás-képzés területén egyaránt. Az üdülés-idegenforgalom-rekreáció a helyi gazdaságot dinamizáló faktorként jelenik meg a településen, melyre a jövőben tudatosan építeni szükséges. Ehhez azonban szükséges a jövőben elkészülő M44-es gyorsforgalmi út is, amely várhatóan a Mezőtúr-Szarvas közötti társadalmi-gazdasági interakciók erősödéséhez és bővüléséhez fog vezetni. Mikroregionális szinten Mezőtúr feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, szabadidős tevékenység stb.). 2.2 FUNKCIÓK SZERINTI VONZÁSKÖRZET A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény értelmében január 1-től a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat a helyi képviselőtestület vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 17

18 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Egyes feladatok ellátását az Önkormányzat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzattal és a Berettyó-Körös Többcélú Kistérségi Társulás szervezi meg. A Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók és az alábbi táblázat alapján Mezőtúr egyértelműen kistérségi helyi és mikroregionális (kistérségi) szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt. 18

19 3. táblázat Mezőtúr funkcióinak hatóköre (a Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók alapján) Funkció Nemzetközi Országos Regionális Megyei Gazdasági Közlekedési, távközlési, közmű Közösségi Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási Humán szolgáltatási - sportcentrum - ipari park - vasútállomás - kórház - szociális intézmények - középiskolák - önkormányzat - okmányiroda Mikroregionális (kistérségi) - bankok - pénzügyi szolgáltatók - Tourinformiroda - színház - múzeum - galéria - uszoda - strandfürdő - járási hivatal - kormányablak (2013-ban alakul meg) - rendőrség - tűzoltóság - bíróság - ügyészség Mikrotérségi - piac - vendéglátó egységek - kereskedelmi központ - távolsági autóbuszmegálló - benzinkút - postahivatal - könyvtár - közösségi ház - gyógyszertárak - fogászati szakrendelés - idősek otthona - általános iskolák Helyi - kiskereskedelmi üzletek - ivóvíz ellátás - szennyvíztisztítás - polgárőrség - körzeti orvosi (háziorvosi) székhely - központi körzeti (háziorvosi) ügyelet - bölcsőde - óvoda 19

20 2.3 ÖSSZEFOGLALÁS Mezőtúr a magyarországi városhálózat és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik rurális jellegű, tanyás térségek közé sorolandó, részben hiányos városi funkciókkal rendelkező kisvárosa, amelynek vonzáskörzete elsősorban a kistérsége területére, illetve annak további 4 településére terjed ki. A városhálózatban betöltendő jövőbeni szerepét alapvetően meghatározza (belső) periférikus fekvése, megyeszékhelyektől való nagy távolsága és viszonylag kedvezőtlen közlekedés-földrajzi fekvése. A kedvezőtlen tényezők ellenére, a közlekedési (közúti) kapcsolatok fejlesztésével jelentősen javítható a város fekvéséből adódó hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet. Jelenleg Mezőtúr a róla elnevezett kistérség, illetve járás természetes központja és fő ellátás-szervező települése, amely kistérségi szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentráltságot. 20

21 3 VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1 VÁROSSZERKEZET A VÁROSSZERKEZETET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE A város területe és határa már a történelem előtti kortól kezdve mindmáig folyamatosan lakott hely. 9. térkép Mezőtúr város fejlődéstörténeti városrészei Mezőtúr egy központtal rendelkező kisváros. A város szerkezete spontán, nem tervszerű fejlődéssel alakult, rendezett településfejlesztés az 1930-as évektől kezdődően van jelen a városban. A fenti ábra a fejlődéstörténeti városrészeket mutatja be. Az Alsó- és Felsőrészben található a történelmi városmag. A többi lakóövezeti Újváros, kertségek terület a XX. században épült ki a történelmi városrész köré. A településfejlődés történetét a vízfolyások döntő mértékben határozták meg, mivel a rendezett ár- és belvízszabályozás előtti időkben (1890 előtt) az árvizek miatt a vályogházak tönkrementek és az árvizek kijelölték az akkori település fejlődésének lehetséges határait is. A város legfontosabb településszerkezet alkotóelemét napjainkban is a vízfolyások alkotják. A jelenlegi városközpont a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna hídjánál, a Kossuth Lajos tér Szabadság tér Dózsa György út tengellyel alakult ki. A városszerkezet nem centrikus, mivel a város tömegének 87%-a Szolnok felől a főcsatornához igazodik. A városközpont elhelyezkedése nem követi az alföldi mezővárosok hagyományos struktúráját, nem a városszerkezet centrumában jött létre. A városszerkezet excentrikusnak vagy féloldalasnak nevezhető. A városközponttal szemben, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna jobb oldalán (Békéscsaba felé) a XX. század második felében létrejött lakóövezet fekszik, az összes lakónépesség 11%-a él ezen a területen. A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Szolnok felőli oldalán (jobb part) a városközpont folytatásaként nyugat felé az Erzsébet liget, strand, temető, Ligeti-tó ékelődik a városközpont köré szerveződött lakóövezeti városrészek közé. Erről a lakóövezeti városrészről elmondható, hogy a kisvárosokra jellemző módon az ipari és kereskedelmi területek szinte minden szegmense megtalálható. 21

22 A város északi részén a főcsatorna Szolnok felőli oldalán, a vasúti fővonal töri meg a város szerkezetét, a helyi tervekben peremterületek néven szerepel a vasúton túli Székes kert, Oncsa és Bodzás kert. A vasúti fővonal a második fontos városszerkezet alakító elem. A harmadik elem a 46 sz. főút, hatása kisebb a városszerkezetre az előbbi két elemnél, de a nagy forgalom okozta hátrányok miatt befolyásolja a város fejlődését. A városközpontra jellemző a zártsorú, tömbös jellegű építészet, amelyhez való igazodás szintén formálja a városszerkezetet. Összefoglalóan megállapítható, hogy a város szerkezetét meghatározó legfontosabb tényezők: a vízfolyások, vasúti fővonal, 46-os másodrendű főút és a városközpont városias építészeti jellege. A város rendezési terve alapján a belterület településszerkezetében, annak meghatározó elemeiben jelentős módosítás nem tervezett. A városközpont településközpont vegyes területekkel szomszédos lakóterületek nagyvárosias és kisvárosias lakóterületi besorolása a központi jelleget hangsúlyozza. A központtól távolabbi és a belterület szélén lévő lakóterületek már a lazább beépítésű kertvárosias és falusias besorolásúak. A belterület különleges területei, jellegüktől függően, különböző kapcsolatokkal rendelkeznek. Az oktatási, az egészségügyi és szociális jellegű különleges területek a városközpontban vagy annak közelében vannak, szintén fontos központképző tényezők. A sport, rekreációs, a strand és a fürdő különleges területek leginkább a fontos közlekedési útvonalakhoz kapcsolódnak, de jól illeszkednek a lakóterületekhez és a zöldterületi rendszerhez. A zöldterületi rendszer elemei egyrészt kötődnek a városközponthoz, másrészt a lakóterületekhez és a különleges területekhez is. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek jellemzően a belterület főbb útjai mentén, az ipari gazdasági területek viszont a belterület peremén, a vasútvonalak mellett és északon a vasútvonalnak a belterülettel ellentétes oldalán találhatók FŐBB SZERKEZETI PROBLÉMÁK, KÖVETKEZMÉNYEK Az elmúlt évtizedekben emberi beavatkozás nyomán keletkezett városszerkezeti problémákkal nem rendelkezik a város. A városszerkezeti problémák a három legfontosabb településszerkezetet meghatározó tényezőhöz kapcsolhatók. 1. Vízfolyások: A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna keleti oldalán jelenleg ki nem használt árvízvédelmi terület található a csatorna és a védelmi töltés között a városközponttal szemben. További gondot jelent az árvízmentesítés és a csatorna vízminőségének fokozatos romlása, ami nehezíti a turisztikai célú hasznosítást, ezzel közvetve befolyásolja a város építészeti fejlődését. A város szerkezetét tagoló vízfolyások, tavak nem csak negatív, de pozitív módon is befolyásolják a város szerkezetét, mivel növelik a város zöldterületét, csökkentik a 46-os út okozta levegőszennyeződés koncentrációját. 2. Vasúti fővonal: Mezőtúr vasútállomásának felújítása és a törzshálózati vonal korszerűsítése nemrég megtörtént. A vasúti fővonal adta nehézségekkel zajártalom, közúti közlekedés akadályoztatása együtt kell élnie a városnak. Előnyként említhető a fővonali személy- és teherszállítási vasúti szolgáltatás elérhetősége. A tervek szerint a 46 sz. főút elkerülő nyomvonala felüljáróval fogja keresztezni a Budapest Lökösháza vasútvonalat. 3. Úthálózat: Kedvezőtlen, hogy az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak. Lényeges úthálózati fejlesztések az elmúlt években nem történtek. A 46 sz. főúton nyomvonal korrekció, a települést elkerülő szakasz kiépítése szerepel a tervek között. Az elkerülő út jóval a belterület előtt ágazik ki a jelenlegi nyomvonalból, és a települést északról/északkeletről elkerülve, a Hortobágy-Berettyó főcsatornát új híddal, a vasútvonalat felüljáróval keresztezve, a belterület keleti szélén túl tér vissza a jelenlegi 22

23 nyomvonalra. Az elkerülés megvalósulása után a jelenlegi belterületi szakasz kikerülhet a mostani útkategóriából. Ezen kívül a tervek között szerepel egy új főúti kapcsolat Kisújszállás (4 sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44 sz. főút) települések között. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A tervezett úthálózat az átmenő forgalmat kiviszi a központból, ezáltal lehetőséget ad a városközpontban a radikális forgalomcsillapításra. 3.2 GAZDASÁG A GAZDASÁG ÁGAZATI SZERKEZETE, VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA Mezőtúron 2010-ben 2201 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, melynek háromnegyede (76,6%) egyéni vállalkozás. A regisztrált vállalkozások lakosságarányos száma a megyei és országos átlagnál alacsonyabb (az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Mezőtúron 125, a megyében 130, míg az országos átlag 165). A regisztrált vállalkozások között magas a mezőgazdasági vállalkozások aránya (36,7%). A regisztrált és működő vállalkozások számának időbeli alakulását az alábbi ábra mutatja. (A regisztrált vállalkozások számának ugrásszerű növekedésének oka a kistermelői és őstermelői kategória, mivel ezeknek a termelőknek 2008 óta regisztráltatniuk kell magukat vállalkozóként, és a városban hagyományosan jelentős mezőgazdaság miatt számuk magas.) 1. ábra Regisztrált és működő vállalkozások száma Mezőtúron Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés A városban működő vállalkozások lakosságarányos száma (ezer lakosra 52) kissé magasabb, mint a megyei átlag (49), ugyanakkor az országos átlagnál (69) alacsonyabb. A működő vállalkozások nagyobb része egyéni vállalkozás, a működő társas vállalkozások aránya (37,3%) elmarad a megyei és országos arányoktól (41,5% és 54,4%). A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy az országos átlagnál jóval magasabb a mezőgazdasági vállalkozások aránya (5,53% az országos 3,35%-os átlaggal szemben), és alacsonyabb a szolgáltatások aránya. 23

24 2. ábra Működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, 2010 (%) Ország összesen 3,35 5,53 17,3 71,52 79,35 Mezőtúr 22,95 mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatások Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés A regisztrált vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerint megoszlása (2010): 0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 21,8% 1-9 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 76% főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 1,1% főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 0,6% főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 0,5% főt, illetve 500 és több főt foglalkoztató regisztrált vállalkozás nem található a városban. Ebből következően a Mezőtúron működő vállalkozások legáltalánosabb jellemzője a kis méret: a vállalkozások döntő többsége kis- vagy mikrovállalkozás, a vállalkozási szerkezet elaprózódott Mezőgazdaság A évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2010) adatai alapján Mezőtúron 1145 földterületet használó gazdaság működött, melyek 98%-a egyéni gazdaság (1124 db). A városban a földterületet használók száma egy évtized alatt 2704-ről (ÁMÖ 2000) 1145-re csökkent (ÁMÖ 2010). A használt földterület művelési ágak szerinti megoszlására a szántóterületek magas aránya jellemző, a város ,3 hektár használt földterületének 92,3%-a szántó (ez az arány magasabb a megyei aránynál, mely 70,8%). A szántóterület átlagos aranykorona értéke 17,15 AK. 24

25 3. ábra A használt földterület művelési ágak szerinti megoszlása, 2010 Megye összesen Mezőtúri kistérség Mezőtúr 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Szántó Konyhakert Szőlő Gyümölcsös Gyep Erdő Nádas Halastó Nerm hasznosított mezőgazdasági terület Forrás: KSH (ÁMÖ 2010) adatok alapján saját szerkesztés Mezőtúron a 2010-es összeírás adatai alapján 918 állattartó gazdaság található, melyek legnagyobb része tyúkfélét és sertést tart, emellett a megyei aránynál kissé magasabb a szarvasmarhát és lovat tartó gazdaságok aránya. 4. ábra A szántóterületek átlagos aranykorona értéke, 2001 Forrás: KSH A mezőgazdaság a helyi adottságokra építve fejlődött, évvel ezelőtt a város húzóágazata volt, és döntő mértékben hozzájárult a helyi munkaerő foglalkoztatásához. A rendszerváltás után azonban fokozatosan csökkent a mezőgazdaság szerepe a város gazdasági életében, majd az ezredfordulóra elvesztette vezető szerepét. A foglalkoztatási részarány és a fizetett helyi adó nagysága alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság várhatóan nem tudja már visszaszerezni régi vezető helyét. A város gazdasága szempontjából további problémát jelent, hogy a mezőgazdaság háttérbe kerülésével párhuzamosan nem lépett más húzóágazat annak helyére. 25

26 Ipar Az ipari foglalkoztatás jelen van a városban, de jelenléte nem markáns, nem meghatározó egyik iparági szektorban sem. A helyi adóbevételeknek nagyságrendileg a 80%-át az iparűzési adó teszi ki. 4. táblázat Helyi adóbevételek Év Iparűzési adó Ft Összes helyi adó Ft Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás Mezőtúron (2011): 1. SYNGENTA Kft. vetőmag előállítás 2. FGSZ Zrt. (Siófok) földgázszállítás 3. MOL Nyrt. (Budapest) üzemanyag forgalmazás. 4. RAFI Hungária Kft. elektronikai egységek, alkatrészek szerelése 5. FF Fémfeldolgozó Zrt. (Budapest) rozsdamentes anyagok, lemezek, csövek és profilok feldolgozása 6. Agrohíd Kft. autóipari szerszámgyártás, gépalkatrész kereskedelem 7. Magyar Telekom NYrt. (Budapest) hírközlés 8. E.ON TITÁSZ Zrt. (Győr) energia szolgáltatás 9. Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. ivóvíz ellátás, szennyvíztisztítás, hulladékszállítás, városüzemeltetés 10. BARACSI PALETTA 97 Kft raklapok gyártása, forgalmazása A legnagyobb adózók közül a Földgázszállító Zrt., MOL Nyrt. esetében nem beszélhetünk érdemi helyi foglalkoztatásról. A SYNGENTA SEEDS Kft. (vetőmag előállítás) világszínvonalon képviseli a helyi mezőgazdasági adottságokra épített korszerű, versenyképes mezőgazdasági foglalkoztatást (180 fő). Új és versenyképes iparágat képvisel a helyi gazdaságban az exportra termelő Rafi Hungária Kft. 5. ábra Iparűzési adó és adóalanyok Mezőtúron eft db Iparűzési adót fizető adóalanyok száma (db) Iparűzési adó (eft) Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata 26

27 Az ipari tevékenység egyik fő helyszíne a Mezőtúri Ipari Park, amely 1999-ben alakult Mezőtúr külterületén. A működtető Ipari Park Kft. 100%-os önkormányzati tulajdonban van. Az ipari park összes területe 45,6 ha, ebből hasznosítható terület 39,6 ha betelepített terület 12,2 ha, hasznosítható szabad terület 27,4 ha. A terület bővíthető déli, keleti és nyugati irányban, ezeket figyelembe véve a park területe 63 hektárra növelhető. Az ipari park teljes területére elkészültek az infrastruktúra beruházás építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentumai. Ebből az első ütemben 2001-ben 25 ha területet ellátó teljes vonalas infrastruktúra (villamos energia, víz, szennyvíz csatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat) kiépítésre került. A fennmaradó hasznosítható terület (14,6 ha) infrastruktúrájának teljes kiépítését a fejlesztés második ütemeként tervezi a város. Az ipari parkban működő vállalkozások: Syngenta Seeds Kft.: A cég szántóföldi vetőmagok nemesítésével, előállításával és forgalmazásával foglalkozik. Európa egyik legnagyobb exportőrje, amely a világpiacon is jelentős részesedéssel bír. A vetőmagok többsége a mezőtúri üzemből kerül elszállításra. Mezőwind Kft.: A szélenergia a világ leggyorsabban növekvő energiaforrása, már több mint 45 országban használják világszerte. Jelenleg is több mint 55 ezer szélturbina üzemel. Az ipari park területén jelenleg egy darab szélerőmű üzemel, de az elkövetkezendő időszakban még két darab turbina fog felépülni. Túri Párlat Kft.: a cég szeszesitalok gyártásával foglalkozik. A kutatás-fejlesztési tevékenység Magyarországon főként Budapestre és környékére, valamint az egyetemi központokra koncentrálódik. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2010-ben mindössze 30 kutató-fejlesztő hely működött. A tízezer lakosra jutó K+F ráfordítások megyei mértéke (84 eft) jóval elmarad az országos átlagtól (305 eft), és ugyanez a tendencia jellemző a tízezer lakosra jutó K+F foglalkoztatott létszámának alakulására is (a megyében 12 fő, az országos átlag 54 fő). Mezőtúron a Syngenta Seeds Kft végez K+F tevékenységet, a városban ezen kívül jelenleg nem található K+F tevékenységet folytató vállalkozás, illetve felsőfokú oktatási intézmény Szolgáltatások Mezőtúron 2010-ben a tercier szektoron belül a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, gépjárműjavítás (205 db) nemzetgazdasági ágban működött, emellett jelentős még a szakmai, műszaki, tudományos tevékenység; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; és a szállítás raktározás ágban működő vállalkozások száma is. 6. ábra A szolgáltatás ágban működő vállalkozások száma Mezőtúron, 2010 Egyéb szolgáltatás (S) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (R) Humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q) Oktatás (P) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) Ingatlanügyletek (L) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) Információ, kommunikáció (J) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) Szállítás, raktározás (H) Kereskedelem, gépjárműjavítás (G)

28 Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés A városban 215 kiskereskedelmi egység működik (2011), ezek felét egyéni vállalkozások működtetik. Az általános kereskedelmi tendenciákat igazolja, hogy a vizsgált időszak alatt az élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma 50-ről 38-ra csökkent. A kiskereskedelmi üzletek legnagyobb része így is élelmiszer jellegű üzlet (58 db, 27%), illetve ruházati szaküzlet (11,6%). Mezőtúron 92 vendéglátóhely működik, számuk az elmúlt években folyamatosan csökkent. A vendéglátóhelyek több mint fele (50 db) italüzlet és zenés szórakozóhely, emellett éttermek és cukrászdák működnek még a városban. 7. ábra Kereskedelmi egységek száma Mezőtúron Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Nagykereskedelmi raktárak száma összesen (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (db) Vendéglátóhelyek száma (db) Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés Turizmus, kultúra A gazdaság egyre gyorsabban fejlődő ágazata a turizmus. Mezőtúron az elmúlt időszakban a turisztikai tendenciák ellentmondásosan alakultak, a korábban összességében kedvező folyamatok a pénzügyi-gazdasági válság miatt jelentős változáson mentek keresztül. A turisztikai szektort az elmúlt években a vendégek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma alapján csökkenés, stagnálás, illetve kismértékű növekedés jellemezte. A kereskedelmi szállások férőhelyeinek száma a városban 307 db, ezen kívül 20 egyéb férőhely található a városban. Mezőtúron 1 szálloda működik (Nemzeti Szálloda), 25 szobával, 56 férőhellyel. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek kb. egynegyede külföldi, az átlagos tartózkodási idő (2,2 éjszaka) kissé elmarad a megyei (2,9) és országos átlagtól (2,6). Férőhely, december táblázat Mezőtúr idegenforgalmi adatai, 2010 Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Egy szállásadóra jutó vendégéjszaka Kereskedelmi szálláshelyek ,2 11,6 Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek ,8 121,0 Forrás: KSH, Jász-Nagykunk-Szolnok megye statisztikai évkönyve

29 fő vendégéjszaka Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr ábra A kereskedelmi szálláshelyek adatai Mezőtúron Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés A város turisztikai adottságai a természeti értékek területén a nyári szabadidős turisztikai csoportban meghaladják a régió kisvárosainak átlagát. A történelmi műemlékekben gazdag település főként a művészi fokra emelt népművészeti hagyományairól, különösen a fazekasságáról nevezetes, de híresek a túri vásárok is. A városban már a XVI. században dolgoztak fazekasok, a kézműipari kerámia az es években élte virágkorát. Jelenleg a városban tíz önálló fazekasműhely dolgozik ben a mezőtúri fazekasság a Szellemi Kulturális Örökség magyar nemzeti listájának része lett, ezzel is erősítve a városban ma is erős hagyománytiszteletet és a kézműves örökség védelmét. A város természeti értékei közé tartozik a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna, ezen kívül a 27,6 km hosszú Peresi-holtág, valamint a Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös hármas holtágrendszer, amelyek együtt a Kárpát-medence harmadik legnagyobb holtág-rendszerét képezik. A Peres partján egy 1902-ben épített egykori szivattyútelepen kialakított tájház ad helyet a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület élővilágát bemutató kiállításnak. A természeti értékek közé tartozik a Körös-Maros Nemzeti Park, Halásztelek-Túrtő-Harcsásholtágrendszer (18,7 km), Hármas-Körös. Épített örökségi helyszínek közé tartoznak a műemléki és helyi védettségű épületek. A Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda felújításra, bővítésre szorul, szolgáltatásai nem versenyképesek a térségben. (A természeti és épített környezet részletes bemutatását a Települési környezet fejezet tartalmazza.) A városban 2 muzeális intézmény található, ahol 2011-ben 12 kiállítás került megrendezésre. A múzeumi látogatók száma évről évre nő, 2011-ben számuk 8828 fő volt. A város kulturális életét jellemzi a kulturális rendezvények és azok résztvevőinek magas száma (2011-ben 62 rendezvény, összesen résztvevő). Mezőtúron 13 alkotó művelődési közösség található, melyek tagjainak száma 168 fő. 29

30 Műemlékek Múzeumok 6. táblázat Mezőtúr idegenforgalmi látványosságai Református Nagytemplom (Kossuth tér 7., hrsz. 5) Kiállító csarnok, volt Zsinagóga (Múzeum tér 1., hrsz. 167) Római katolikus templom (Szabadság tér 1., hrsz. 66) Újvárosi református templom (Szegedi Kiss István tér, hrsz. 2891) Vasútállomás-felvételi épület (hrsz. 1230) Volt Bolváry-kúria (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 41., hrsz. 501) Kossuth ház (Kossuth u. 7., hrsz. 178) Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola (Kossuth u. 2., hrsz: 173/1) Volt Albrecht-kastély (Pusztabánréve 3. kerület, hrsz: 13232/2) Túri Fazekas Múzeum Badár Emlékház Peresi Tájház (1902-ben épült gőzhajtású szivattyútelep, A Körösvölgyi természetvédelmi terület állat- és növényvilágának bemutatása) Helytörténeti gyűjtemény Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve 1956-os emlékmű (Györfi Sándor alkotása) Emlékművek Első világháborús emlékmű Második világháborús emlékmű Strand Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda A város jelentősebb rendezvényei közé tartoznak a Mezőtúri Művészeti Napok, Túri Vásár, Városnapi rendezvény, Sárkányhajó verseny,lampion úsztatás. A természeti értékeket látogató szabadidős turistaforgalom területén a városnak jelentős tartalékai vannak, kihasználásukhoz fejleszteni kell a turisztikai kínálatot, az attrakciók minőségét, a természeti értékek elérhetőségét, fenntarthatóságát, a szálláshelyeket és a közös marketing fellépést Információs társadalom A telekommunikáció három legfontosabb szegmense a telefonhálózat, a kábeltelevízió és az internet. Jóllehet a vezetékes távbeszélő hálózat a város teljes területén kiépítésre került, a magánszemélyek telefonellátottsága tekintetében egyértelműen érezhető a mobiltelefonok térhódítása, amely az egyéni analóg fővonalak számának csökkenésében mutatkozik meg: 2000 és 2011 között mind az egyéni analóg távbeszélő fővonalak (lakásfővonalak) száma, mind az üzleti analóg fővonalak száma (közületi fővonal) csaknem felére esett vissza és 2010 között a távbeszélő fővonalak száma összességében 5247-ről 2815-re csökkent. A fenti tendenciákkal párhuzamosan csökkent a nyilvános távbeszélő állomások száma is (50- ről 13-ra). A településen jelen vannak a mobil telefonszolgáltatók. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 2865, ez a lakásállomány 36,6%-a (ez a megyei átlagnál kissé magasabb, az országos átlagnál ugyanakkor jóval alacsonyabb). Az e-ügyintézés lehetőségei egyelőre korlátozottak. Az internet szolgáltatások széles választéka (kábelnet, ADSL, műholdas internet) elérhető a városban. 30

31 3.2.2 GAZDASÁGI AKTIVITÁS Mezőtúron a népesség gazdasági aktivitása alacsonyabb a megyei és országos átlagoknál. A népszámlálások adatai alapján megállapíthatóak a gazdasági aktivitás térbeli különbségei, eszerint Mezőtúron az országos átlagnál kissé kedvezőtlenebb a népesség gazdasági aktivitása. Az elmúlt évtizedekben minden vizsgált területi szinten csökkent a foglalkoztatottak és nőtt a munkanélküliek száma és aránya. Mezőtúron a foglalkoztatottak aránya a megyei átlaghoz közeli, és kis mértékben elmarad az országostól, az eltartottak aránya pedig magasabb az országos átlagnál. 7. táblázat Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Terület Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott fő % fő % fő % fő % 1980 Magyarország , , ,1 Jász-Nagykun- Szolnok megye , , ,5 Mezőtúr , , , Magyarország , , , ,5 Jász-Nagykun- Szolnok megye , , , ,5 Mezőtúr , , , , Magyarország , , , ,3 Jász-Nagykun- Szolnok megye , , , ,1 Mezőtúr , , , ,9 Forrás: A 2001-es népszámlálási adatok alapján a város foglalkoztatottjainak többsége (3354 fő, 54,3%) a szolgáltatási szektorban dolgozik, az ipari foglalkoztatottak aránya 38,5% (2377 fő), míg a mezőgazdaságban dolgozók aránya 7,2% (442 fő). A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a városban az országos átlagnál magasabb a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya, és alacsonyabb a szolgáltatások területén (az országos arányok 2001-ben: mezőgazdaság 5,5%, ipar 32,9%, szolgáltatások 61,6%) HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EGYÉB LEHETŐSÉGEI ÉS ESZKÖZEI Mezőtúr város Gazdasági programja a helyi gazdaságfejlesztés lehetőségeivel kapcsolatosan az alábbiakat fogalmazza meg. Mezőtúr kisváros gazdaságfejlesztési eszköztára hasonlóan a régió centrumaitól távol fekvő kisvárosokhoz erősen forráskorlátozott. Az önkormányzat jelenlegi rendelkezésre álló gazdaságfejlesztési lehetőségei öt terület köré csoportosíthatóak: 1. A Mezőtúri Ipari Park befektetőbarát szolgáltatásai. 2. A város turisztikai iparágának összehangolt fejlesztése. 3. A városközpont funkcióbővítő fejlesztése. 4. Oktatás, felnőtt lakosság átképzésének támogatása. 5. A megújuló energiaforrások lehetőleg minél magasabb fokú kihasználása. 31

32 Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr A város jelenlegi gazdaságfejlesztési lehetőségei, eszköztára a működő ipari park szolgáltatásaihoz kapcsolhatók. Az ipari park esetében a város konkrét fejlesztési tervvel rendelkezik a II. ütemre vonatkozóan, emellett fontos szerepe van a befektetésösztönzésnek. A helyi adókedvezmények területén a város forráshiány miatt nem tud a jogszabály adta lehetőségeken belül ösztönző eszközöket alkalmazni. A város népességmegtartó-erejének szempontjából nagyon fontos terület a munkahelymegőrzés és -teremtés elősegítése, melyben az önkormányzat közvetítői szerepet tud betölteni, a vállalkozások számára kedvező feltételek megteremtésével. A munkahelyteremtésben kiemelt helye van a közfoglalkoztatásnak is, bár 2011-ben a feltételek jelentősen leromlottak 2010-hez képest. A közfoglalkoztatásban jelenleg foglalkoztatottak a város intézményeiben és gazdasági társaságaiban járulnak hozzá a feladatellátás végrehajtásához. A gazdasági program kiemelt területként jelöli meg a városmarketing fejlesztését. 3.3 TÁRSADALOM DEMOGRÁFIA A demográfiai viszonyokat vizsgálva megállapítható, hogy Mezőtúr város népessége folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A város hektár területén a lakónépesség száma fő volt 2011-ben, az állandó népesség száma fő. A népsűrűség 59,8 fő/km 2, amely a megyében található városok átlagos népsűrűségénél alacsonyabb ábra Mezőtúr lakónépessége Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés 2000 és 2011 között a lakónépesség 2359 fővel, az állandó népesség 1706 fővel csökkent, amelyben a természetes fogyás és az elvándorlás is szerepet játszott. 32

33 Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr 10. ábra Mezőtúr népmozgalmi adatai Élveszületések száma (fő) Odavándorlások száma Halálozások száma (fő) Elvándorlások száma Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés Az állandó népesség korcsoportok szerinti összetételére az országos trendekhez hasonlón a népesség elöregedésére utaló folyamatok rajzolódnak ki. Az állandó népesség számának időbeli alakulása mind a gyermekek (a 0-14 évesek száma 2000-ben 3139 fő, 2011-ben 2448 fő), mind a munkaképes korú lakosság számának és arányának folyamatos csökkenését mutatja, miközben a 60 év felettiek száma és aránya folyamatosan növekszik, (2000-ben 4164 fő, 2011-ben 4566 fő) ben a lakosság több mint egynegyede (25,4%) 60 év feletti, míg a 14 év alattiak aránya csupán 13,6%, a városban a megyei és az országos átlagnál alacsonyabb a fiatalok, és magasabb az idősek aránya. 11. ábra Mezőtúr népességének korcsoportok szerinti megoszlása Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) Állandó népességből a évesek száma (fő) Állandó népességből a évesek száma (fő) Állandó népességből a 6-14 évesek száma (fő) Állandó népességből a 0-5 évesek száma (fő) Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés A lakosság nemek szerinti megoszlása a hazai tendenciákhoz hasonló, a gyermek- és fiatalkorban jellemző férfitöbblet 50 év felett fordul át, az ennél idősebb korcsoportokban a nők száma meghaladja a férfiakét. 33

34 12. ábra Mezőtúr korfája (2011) év felett éves éves éves éves éves éves éves 1243 nők férfiak Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés Összefoglalóan megállapítható, hogy a város népességmegtartó ereje folyamatosan csökken, magas az elvándorlás aránya, a fiatalok és a munkaképes korúak aránya folyamatosan csökken. Az elvándorlás okai között szerepel a népesség elköltözése olyan településekre, ahol a megélhetés foglalkoztatási feltételei jobban biztosítottak FOGLALKOZTATÁS Mezőtúron a foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedekben a népszámlálások adatai alapján folyamatosan csökkent, számuk a évi népszámláláskor 6173 fő volt, a foglalkoztatottak aránya elmaradt a megyei és országos átlagtól. A gazdaságilag aktívak aránya a teljes népességen belül 2001-ben csupán 36,9% volt a városban, amely alacsonyabb a korábbi népszámlálások adatainál, valamint a megyei és országos átlagoknál is. 8. táblázat Foglalkoztatottak és munkanélküliek a népszámlálások adatai alapján Foglalkoztatottak fő A népesség %-ában fő Munkanélküliek A népesség %-ában 1980 Magyarország ,3.... Jász-Nagykun-Szolnok megye ,2.... Mezőtúr , Magyarország , ,2 Jász-Nagykun-Szolnok megye , ,1 Mezőtúr , , Magyarország , ,1 Jász-Nagykun-Szolnok megye , ,3 Mezőtúr , ,0 Forrás: A foglalkoztatottak száma 2010-ben megyei, országos és városi szinten is magasabb volt a évi adatoknál. 34

35 Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr Mezőtúr munkanélküliségi adatai a megyei és országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak: jelenleg a munkavállalási korú népesség több mint 10%-a nyilvántartott álláskereső (2012. októberi adatok alapján 10,54% az országos 7,86%-kal szemben). A közeli kisvárosok októberi munkanélküliségi adatai: Szarvas 5,45%, Gyomaendrőd 8,09%, Túrkeve 11,33%, Törökszentmiklós 11,72%. A munkanélküliek száma az elmúlt évtizedben növekvő tendenciát mutatott a városban, számuk között csökkent a városban, 2004-től 2010-ig növekedett. Ezt a negatív folyamatot a gazdasági válság felgyorsította, között a korábbi években soha nem tapasztalt mértékben, 33%-kal nőtt a munkával nem rendelkezők száma a városban. Pozitívumként értékelhető, hogy 2011-ben a korábbi évek növekedése megállt, a nyilvántartott álláskeresők száma csökkent (az országos tendenciákhoz hasonlóan). A városban nyilvántartott álláskeresők közel fele (49,1%) fél évnél hosszabb ideje keres munkát, az álláskeresők több mint ötöde (22,8%) pályakezdő munkanélküli ábra Mezőtúr munkanélküliségi adatai Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy a munkanélküliek kétharmada nem rendelkezik érettségivel, többségük általános iskolai vagy szakiskolai végzettségű. 14. ábra Nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Mezőtúron, % 1% 8% Ált. isk. 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező Általános iskolai végzettségű 24% Szakmunkás végzettségű 32% Szakiskolai végzettségű 2% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű Főiskolai végzettségű 29% Egyetemi végzettségű Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés A munkanélküliség szezonális alakulását a következő ábra mutatja be. A 365 napon túl nyilvántartottak aránya csökkenő tendenciát mutat, azonban jelenleg is a munkanélküliek több mint egynegyede ide tartozik. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi. 35

36 15. ábra A munkanélküliség szezonális alakulása Mezőtúron, ,00 fő ,07 13,60 13,57 12,32 11,79 11,77 11,32 10,96 10,65 10,68 10,49 11,29 14,00 12,00 10,00 8,00 % 0 6,00 Nyilvántartott álláskeresők száma, fő 365 napnál hosszabb ideje folyamatosan nyilvántartott álláskeresők, fő Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %-ában Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu) adatok alapján saját szerkesztés A napi ingázás adatai alapján megállapítható, hogy a városban meglévő funkciók ellenére a város nem képes megfelelő számú és minőségű munkalehetőséget biztosítani lakosai számára. A évi népszámlálás adatai alapján összesen 749 munkavállaló ingázott rendszeresen Mezőtúrról, nagy részük kistérségen kívülre. A Mezőtúrra naponta ingázók száma 318 fő volt, akiknek közel fele szomszédos kistérségből érkezett. 9. táblázat A foglalkoztatottak napi ingázása az ingázás iránya szerint, Mezőtúr, 2001 Mezőtúr Foglalkoztatottak, fő összesen helyben lakó és dolgozó együtt 749 kistérségen belül 30 Helyben lakó szomszédos 141 más településre kistérségbe távoli 245 eljáró megyén belül 265 más megyébe 151 változó településre vagy külföldre 333 együtt 318 kistérségen belülről 128 Más településről szomszédos 135 kistérségből bejáró távoli 55 megyén belülről 222 más megyéből 96 Helyben dolgozó Forrás: 36

37 3.3.3 KÉPZETTSÉG Mezőtúron a évi népszámlálás adatai alapján a népesség iskolai végzettsége összességében kismértékben elmarad az országos átlagtól, az érettségivel és az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a megyei és országos átlagnál alacsonyabb. 16. ábra A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint, Mezőtúr, 2001 Egyetem, főiskola stb. oklevél nélkül 3% Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 6% Általános iskola első évfolyamát sem végezte el 1% Középiskola érettségivel 17% Középiskola érettségi nélkül 22% Általános iskola 1 7. évfolyam 22% Általános iskola 8. évfolyam 29% Forrás: adatai alapján saját szerkesztés Mezőtúr az oktatás terén kedvező helyzetben van, hiszen nemcsak alapfokú, hanem középfokú oktatási intézmények is működnek a városban: Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár (1255 gyermek) Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (785 gyermek) Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola (843 gyermek) Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda (249 gyermek) Református Reménység Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A városban évtizedeken keresztül főiskola is működött, azonban a Szolnoki Főiskola ben megszüntetette a mezőtúri felsőoktatási képzést. A főiskola épülete és tanüzeme Mezőtúr önkormányzatának tulajdonába került. Az intézmény új fenntartója a Szeged- Csanádi Egyházmegyében, szegedi székhellyel működő Gál Ferenc Főiskola lett, amely december 1-jén alapította meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet, amely november 8-ától a főiskola épületében működik EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT Mezőtúron 8 háziorvos és 3 házi gyermekorvos működik (2011. dec. 31-i állapot). A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma több mint 105 ezer eset, házi gyermekorvosi ellátásban 25 ezer eset. Az esetek lakosságarányos száma a megyei átlaghoz hasonló, háziorvosok esetében attól kissé alacsonyabb (egy lakos átlagosan 6-szor jelent meg rendelésen), házi gyermekorvosok esetében a megyei átlagnál magasabb a városi érték. 37

38 Mezőtúron az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1602 fő, amely a megyei átlagnál (1765 fő) alacsonyabb, azaz a város orvosokkal való ellátottsága kedvezőnek mondható. 17. ábra A háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett 0-18 éves korosztály betegségeinek alakulása Mezőtúron Vashiányos anaemia Magasvérnyomás betegség Asztma Deformáló hátgerinc elváltozás Forrás: ÁNTSZ - Mezőtúr ábra A háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebb korosztály betegségeinek alakulása Mezőtúron Rosszindulatú daganatok Cukorbetegség Magasvérnyomás Koszorúér betegség betegség Forrás: ÁNTSZ - Mezőtúr Asztma A fenti két ábra bemutatja néhány jelentősebb betegség időbeli alakulását a gyermekek és a felnőttek körében. Míg a gyermekek esetében a megbetegedések aránya változó, de inkább csökkenő tendenciát mutat, elgondolkodtató a kép a felnőttek esetében. Valamennyi betegség tekintetében megállapítható, hogy egyre emelkedik a megbetegedések aránya, ami lakosság egészségi állapotának romlását jelenti. (Forrás: ÁNTSZ Mezőtúr évi jelentés). A városban kórház is működik (Mezőtúr Városi Kórház Rendelőintézet), a működő kórházi ágyak száma 2012-ig 169 db volt, jelenleg 142. Az elbocsátott betegek száma 2011-ben 5819 fő volt. A kórház járó- és fekvőbeteg ellátást is biztosít. (A kórház bemutatását a Egészségügy fejezet tartalmazza.) 38

39 19. ábra Járóbeteg ellátás adatai Mezőtúron Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat) (eset) Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat) (db) Teljesített évi szakorvosi munkaórák száma a járóbeteg szakellátásban (óra) Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés JÖVEDELMI ÉS SZOCIÁLIS HELYZET Az életminőség egyik legfontosabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. Mezőtúron 2010-ben az ezer lakosra jutó adózók száma 414 fő volt, amely alacsonyabb, mint a kistérségi, megyei és országos átlag. Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem Ft, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó összege pedig 204 ezer Ft volt, ezek az értékek a kistérségi mutatóknál kedvezőbbek, azonban elmaradnak a megyei és országos átlagoktól. 20. ábra Személyi jövedelemadó, 2010 Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó, ezer Ft Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, ezer Ft Az ezer lakosra jutó adózók száma, fő Ország összesen Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri kistérség Mezőtúr Forrás: KSH, Jász-Nagykunk-Szolnok megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának alakulása, amely Mezőtúron (240 gépkocsi/1000 lakos) kissé alacsonyabb, mint a megyei (248) átlag, és jóval elmarad az országos (299) átlagtól. 39

40 Mezőtúron a lakosság szociális helyzetének alakulását az önkormányzati segélyezés adatai tükrözik. Mezőtúron a rendszeres szociális segélyben, illetve rendelkezésre állási támogatásban részesültek lakosságarányos száma jóval magasabb, mint a megyei és országos átlag (az országos átlag kétszerese). 21. ábra Szociális ellátás adatai, 2010 Rendelkezésre állási támogatásban részesítettek átlagos száma ezer lakosra 17,5 26,3 38,6 Magyarország Jász-Nagykun- Szolnok megye Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra 3,6 4,7 7,2 Mezőtúr Forrás: KSH, Jász-Nagykunk-Szolnok megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés Az időbeli alakulást vizsgálva megállapítható, hogy a népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság számának emelkedő tendenciája jellemzi, amely azonban nem minden támogatás típusnál járt együtt automatikusan a támogatások mértékének növekedésével. (Az adatok változása nem minden esetben feleltethető meg a rászorulók számának, mivel sok esetben jogszabályi változások vagy költségvetési folyamatok állnak a háttérben.) Rendszeres szociális segély* Részesültek átlagos száma (fő) 10. táblázat A szociális segélyezés időbeli alakulása Mezőtúron Felhasznált összeg (eft) Lakásfenntartási támogatás (pénzbeni és természetbeni) Részesültek száma (fő) 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 Felhasznált összeg (eft) Átmeneti segélyezés (pénzbeni és természetbeni) Részesültek átlagos száma (fő) Felhasznált összeg (eft) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Részesültek átlagos száma (fő) Felhasznált összeg (eft) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (pénzbeni és természetbeni) Részesültek száma (fő) Felhasznált összeg (eft) n.a n.a n.a. n.a. n.a n.a n.a n.a. n.a. n.a n.a n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a * Rendszeres szociális segélyben részesítettek adatai: 2009-től a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül Forrás: KSH T-STAR adatok A szociális támogatások rendszere csak rövid távú átmeneti megoldást kínál a társadalmi problémák enyhítésére, hosszabb távon a támogatási rendszer fenntartása mellett a munkahelyteremtés és a foglalkoztatási színvonal emelése javíthat a helyi lakosság életszínvonalán. 40

41 3.3.6 CIVIL SZFÉRA A városban a decemberi adatai alapján 53 társadalmi szervezet és alapítvány működik (ebből 29 társadalmi szervezet, 24 alapítvány). Tevékenységük szerint szabadidős, kulturális, sport, egészségmegőrző, hagyományápoló, szociális, zenei, népzenei, természetvédő, kisebbségi, rehabilitációs és rekreációs szervezetek működnek városban. A non-profit szerveződések között legnagyobb súllyal a kulturális egyesületek vannak jelen. Ezek mellett a nem bejegyzett klubok, dalkörök, művelődési, szabadidős és sport közösségek is nagy számban vannak jelen a településen. Mezőtúr Város Önkormányzata hat alapítványt hozott létre, melyek közül ma öt közalapítványként funkcionál. A helyi civil társadalom működését az önkormányzat anyagi támogatással és az infrastruktúra biztosításával támogatja. 3.4 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TERMÉSZETI KÖRNYEZET Mezőtúr az Alföld középpontjában, Jász-Nagykun-Szolnok megye dél-keleti részén, a Hortobágy-Berettyó folyó partján helyezkedik el. A város a megye egyik legnagyobb közigazgatási területével rendelkezik, jelentős vízfolyásokat és a Kárpát-medence harmadik legnagyobb holtág-rendszerét tudhatja magáénak. Mezőtúr környezete gazdag védett természeti értékekben és vizes élőhelyekben. Mezőtúr külterületén annak ellenére, hogy a külterület jellemzően kultúrtáj, ahol a mezőgazdasági területek a meghatározók, és az erdősültség messze az országos, illetve megyei átlag alatti, számos természeti értékben gazdag terület található. Köszönhető ez a közigazgatási területen áthaladó vízfolyásoknak és holtágaiknak, valamint az egykor jelentősnek számító állattartásból visszamaradt és ma is természetközeli állapotokat tükröző gyepterületeknek. A területet a mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemzi, ami a szélsőségekre hajló kontinentális jellegben is megmutatkozik. Középhőmérséklete 0,5 o C-al magasabb az országos átlagnál (10,5 o C). Besugárzásban és napfényben is az ország egyik leggazdagabb vidéke. A napfénytartam meghaladja a 2000 óra/év értéket. A legszélsőségesebb kilengés az éghajlati tényezők közül a csapadékeloszlásban mutatkozik. Az közötti időszak csapadékátlaga a kistérségben 532 mm/év, az ettől való éves eltérések viszont igen jelentősek és gyakorlatilag kiszámíthatatlanok voltak. A globális felmelegedés következtében a jövőben a szélsőségek, a klímakilengések további fokozódása várható. Mezőtúr térsége felszínalaktani-vízrajzi vonatkozásban két elkülönülő területre osztható, amely a talajtípusok különbözőségében is megmutatkozik. A nyugati területegységek a Szolnoki-löszplató részeként jobbára ármentes, a talajvízmozgásoktól is nagyrészt független lösztakaróval fedett hátas terület. A keleti és déli határrészek a Hortobágy-Berettyófőcsatorna, illetve a Hármas-Körös alacsonyabban fekvő, belvízzel is gyakran sújtott ártéri területe. A város nyugati határrészein a zömmel lösszel fedett területeken jelentős az aránya a kedvező mezőgazdasági adottságú mészlepedékes és a réti csernozjom talajoknak. A térség keleti és déli területein jelentős arányt képeznek a gyenge termékenységű szikes vagy szikesedő talajok (réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek). A tájkaraktert alapvetően meghatározza a közigazgatási terület keleti részét behálózó vízrendszer, a Hármas-Körös-folyó és holtágrendszere, valamint a Hortobágy-Berettyófőcsatorna. Legérzékenyebbek, legsérülékenyebbek ezek közül a holtágak, melyek páratlan természeti értéket képviselnek. A Peresi-holtág a Kárpát-medence harmadik leghosszabb morotvája, a Halásztelek-Túrtő-Harcsás hármas holtágrendszer is a kiemelt értékek sorába tartozik. A környezetük hasznosítása következtében szennyeződéseknek fokozottan kitett 41

42 területek vízminőség-védelme érdekében a holtágak mentén a beépítésre nem szánt területeken 50 m széles, pufferterületként funkcionáló védőterület került kijelölésre, ahol épületek nem helyezhetők el, növénytelepítés, fásítás a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növényfajokkal történhet. Vízvédelmi szempontból további védelmet igényelnek a felszín alatti vízkészletek. Az ivóvízbázisok, megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek, így azok nem minősülnek sérülékenynek. A városnak kedvező termálvíz beszerzési lehetőségei is vannak, a termálvíz egy része gyógyvíz. Mezőtúr közigazgatási területén egyedi jogszabállyal védett országos jelentőségű védett természeti terület a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Hármas-Körös-folyó és hullámtere, mely között vált védetté, a Nemzeti Parknak annak megalakulásakor 1997-ben lett része. Ezen kívül országosan védett területnek, értéknek a természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) erejénél fogva (ex lege) védett kunhalmok minősülnek. A város határában 14 kunhalmot tartanak nyilván, ezek állapota sajnos többnyire kedvezőtlen (részletes leírásukat a Településrendezési Tervhez készült Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezete tartalmazza). A rendezési terv alapján helyi védelemre javasolt természeti értékek: Belterületen: o kocsányos tölgy (Quercus robur) a kórház udvarán o kocsányos tölgy (Quercus robur) a katolikus templom udvarán o japán akác (Sophora japonica) a vasútállomás épülete mellett Külterületen: o Szanda-zug és Berettyó-folyó a holtággal o Nagy Marász, Marász-zugi ősgyep területe, beleértve a Peresi-holtág Marászzugi szakaszát o Harcsás-holtág o Túrtői-holtág és a Bári halomtól délre eső a Hármas-Körös gátjának tövében található szikes gyep o Takács tanya bekötő útja melletti Borbás fasor Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet szerint Mezőtúr közigazgatási területét az alábbi Natura 2000 területek érintik: Mezőtúr Szandazugi-legelő kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (azonosító szám HUHN20149) 1, Hármas-Körös kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (a NP-ként védett területtel megegyezően) (azonosító szám HUKM20017) 2. A természetközeli élőhelyeket a nemzeti ökológiai hálózat kapcsolja összefüggő rendszerré. Az ökológiai hálózat az Országos Területrendezési Tervben került meghatározásra, melynek pontosítására, további tagolására a megyei területrendezési terv hivatott. E szerint Mezőtúr közigazgatási területén magterületként, ökológiai folyosóként és pufferterületként nyilvántartott területek is találhatóak. Magterületként, illetve pufferterületként 1 Mezőtúr 0288, 0289, 0290/2, 0290/3, 0290/4, 0290/5, 0290/6, 0290/7, 0290/8, 0290/9, 0291, 0292/2, 0292/3, 0292/4, 0292/5, 0293, 0294, 0295/1, 0295/2, 0296, 0297, 0298, 0299/1, 0299/2, 0299/3, 0299/4, 0300, 0301/2, 0301/3, 0301/4, 0302, 0303/1, 0303/2, 0303/3, 0304, 0305/1, 0305/2, 0309, 0349/1, 0349/2, 0349/3, 0349/4, 0349/5, 0350, 0351/1, 0351/2, 0352, 0353/2, 0353/3, 0353/4, 0353/5, 0353/6, 0354/1, 0354/2, 0355/1, 0355/2, 0355/3, 0356, 0357, 0358, 0359/6, 0359/7, 0359/8, 0359/9, 0360, 0361, 0362/2, 0362/4, 0362/5, 0362/6, 0362/7, 0365, 0367/1, 0367/2, 0367/3, 0368, Mezőtúr 0766, 0767/1, 0767/2, 0767/3, 0767/4, 0767/5, 0768, 0769, 0770, 0771, 0772, 0773, 0774, 0775, 0776, 0777, 0778, 0779, 0780, 0781, 0782, 0783, 0784, 0902, 0903, 0904, 0905/1, 0905/2, 0906/1, 0906/2, 0906/3, 0906/4, 0906/5, 0907, 0908, 0909, 0910, 0911, 0912, 0913, 0914, 0915, 0916, 0917, 0918, 0919, 0920, 0921, 0922, 0923, 0924, 0925, 0926, 0927, 0928, 01181, 01182, 01183, 01184, 01185/2, 01185/3, 01185/4, 01186, 01187, 01205, 01206/1, 01206/2, 01207, 01208, 01247, 01248, 01249/1, 01249/2, 01249/5, 01249/6, 01249/7, 01249/8, 01250, 01251, 01252, 01253, 01254, 01255/1, 01255/2,

43 nyilvántartott az Alsórészi Túlakörös erdeje és környezete. Ökológiai folyosóként tartják számon a Hármas-Körös hullámterét a holtágaival, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna és holtágai területét, a Szandazugi legelőt és a Csordajárás 1 és 2 elnevezésű gyepterületeket. A településrendezési tervben tájképvédelmi területként a megyei tervben foglaltaknak megfelelően a tájkaraktert meghatározó, tájképi értékeket képező területek: a Hármas-Körös és holtágrendszere, a Túlakörös erdeje és környezete, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna, valamint a Pásztózug és Szandazug területe kerültek lehatárolásra. A kedvező tájképi adottságok megőrzése, a tájképi látvány kedvezőtlen alakulásának elkerülése, illetve az építmények tájba illesztésének elősegítése érdekében a HÉSZ tartalmaz a tájképvédelmi területre vonatkozóan előírásokat. A város belterületének zöldterületei közparkok és díszparkok. A zöldterületek közé tartozik egyrészt az Erzsébet liget (a Ligeti-tó körüli zöldterület), másrészt ide tartoznak a díszparkok: a Kossuth tér, a Szabadság tér, a Petőfi tér, az Alkotmány tér és a Ságvári park. A város belterületén található zöldterületek állapotuk miatt sok helyen fejlesztésre szorulnak. Mezőtúr belterületén jelentős nagyságú, de részben elöregedett zöldfelület található, melyek felújítása pozitívan befolyásolja a város klimatikus viszonyait. Ennek javításához hozzájárul az elhagyott, roncsolt területek felmérése és tervezett növényesítése. A város belterületének legnagyobb és legértékesebb zöld területe az Erzsébet liget, mely kedvelt városi rekreációs terület. Az elmúlt évtizedekben a park elvadult. Megtelepedtek benne a különböző gyomfák (amerikai kőrizs, akác), de az eredeti állomány is elhanyagolt képet mutat. A város főterének egyedülálló adottságokat kölcsönöz a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna közelsége. A közhasználatú zöldterületek nagysága m 2. Az önkormányzat kezelésében van m 2 zöldfelület (pázsit, cserje), melyet évi hat alkalommal nyírnak, és 9000 m 2 virág. A város hat parkterületet gondoz m 2 -en. Emellett hat játszótér folyamatos gondozása és 8000 m 2 gyöngykavics felületű parki út karbantartása is megvalósul. A városban található Ligeti-tó tó és környéke m 2, ebből a zöldfelület m 2. Környezetvédelem: Levegőtisztaság-védelem: A légszennyezettségi állapot figyelembe vételével az ország területe légszennyezettségi agglomerációkra és zónákra került felosztásra. Mezőtúr légszennyezettség szempontjából a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint a 10. (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik, mely az ország területének a rendeletben kiemelt térségein és kijelölt városain kívüli részeit foglalja magában. A 10. zónába sorolás a település kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a zóna jellemzője, hogy a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket, az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van. A felszíni és felszín alatti vizek védelme: A környezeti elemek közül a felszíni és felszín alatti vizek védelmére fokozott hangsúlyt kell fektetni, melyet a közigazgatási területen található vízfolyások és holtágrendszer, az ivóvízbázis és termálvízkincs, valamint a település érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területbe tartozása indokolnak. A vízminőség-védelem szempontjából alapvető környezetvédelmi elvárás a szennyvizek megfelelő kezelése. A település csatornázott, ezért a belterületen és a belterület környezetében újonnan kijelölésre, illetve kiépítésre kerülő beépítésre szánt területeken is meg kell követelni a csatornahálózat kiépítését, illetve új épületek létesítése esetén feltételként kell meghatározni a szennyvizek közcsatornába történő vezetését. A felszíni vizek védelme érdekében további fontos feladat a szennyvíztisztító korszerűsítése, ami kedvező hatással lesz a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízminőségére, hisz a tisztított szennyvíz a főcsatornába kerül bevezetésre. Jelenleg a főcsatorna vize oxigénháztartás, mikrobiológiai és egyéb paraméterek szerint szennyezett (IV. osztályú), a tápanyag háztartás, a szerves és szervetlen 43

44 mikroszennyezők tekintetében erősen szennyezett (V. osztályú) minősítésű.) A szántóterületek terjeszkedése, a vizek környezetében a növényborítottság csökkenése szintén kedvezőtlenül hatott a vizek minőségére, a mezőgazdasági tevékenységből adódó terhelés (pl. kemikáliák bemosódása) közvetlenül éri a vizeket. Hulladékkezelés: Az ISPA program keretében a Mezőtúrral szomszédos Kétpón Regionális hulladéklerakó létesült. A településről a begyűjtött kommunális szilárd hulladék ide kerül elszállításra. A hulladéklerakó Mezőtúr közigazgatási területével határosan helyezkedik el, 1000 m-es védőtávolsága így Mezőtúr közigazgatási területét is érinti. A védőtávolság által érintett zömében mezőgazdasági területeken belül épületek nem helyezhetők el. A városban a szelektív hulladékgyűjtés a hulladékgazdálkodási projekt keretében a belterülettől délre kiépült hulladékudvar és a városban kialakításra került 20 szelektív hulladékgyűjtő sziget révén biztosított. A Szolnok-térségi hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésével egyidejűleg a település szilárd hulladéklerakója bezárásra került, a rekultiváció megtörtént. A rekultivált hulladéklerakó térségét a város ipari gazdasági területként kívánja hasznosítani. A települési folyékony hulladék kezelése a Mezőtúr és Környéke Víz és Csatornamű Kft. szennyvíztisztító telepén történik. A biológiailag tisztított szennyvíz befogadója a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna. A tisztító telep az 1970-es évek elejétől üzemel, azóta több alkalommal történt rekonstrukció, mely egyrészt a technológia korszerűsítésére, másrészt a tisztító kapacitás növelésére irányult. A tisztító telep jogszabályi vonatkozásban jelenleg is több ponton problémával működik. A telep kibocsátási határértékei nem felelnek meg az előírásoknak, egyes kibocsátási értékek a megengedettnél magasabbak. Másik probléma, hogy a tisztító szomszédságában elhelyezésre kerülő, a telepen keletkező szennyvíz fölösiszap minősége sem felel meg a jelenlegi tisztítási és iszapkezelési technológia miatt a jogszabályi előírásoknak. A fennálló problémák megoldására az önkormányzat rendelkezik vízjogi létesítési engedélyekkel a rekonstrukció végrehajtására, iszapkezelési technológia kiépítésére, illetve komposztáló telep építésére. Nyertes pályázat eredményeként a szennyvíztisztító telep átalakítása, az iszapkezelés megoldása folyamatban van. Környezeti zaj elleni védelem: Környezeti zaj egyes ipari tevékenységektől, szórakoztató létesítményektől és a közlekedéstől származhat. Az ipari zajkibocsátók száma és környezetszennyezése a nagy üzemek privatizációja, szétdarabolása kapcsán folyamatosan csökkent. Mezőtúr közigazgatási területén határértéket meghaladó üzemi létesítménytől származó környezetterhelés nincs. Az üzemi létesítmények mellett másik jelentős környezeti zajforrás a közlekedés. Magas környezeti zajszint jelenleg a belvárosban (Bajcsy-Zsilinszky utca, Rákóczi utca) található lakóterületeken fordul elő. A településrendezési tervben foglalt tervezett közlekedési elemek mindenekelőtt a 46. sz. főút tervezett települést elkerülő szakasza megvalósulása esetén a zajszennyezettség kedvezően alakul, a belterület tehermentesítése révén az érintett útszakaszokon alacsonyabb környezeti zajszintek várhatók ÉPÍTETT KÖRNYEZET A városközpontban a településközponti vegyes területekkel szomszédos lakóterületek nagyvárosias és kisvárosias lakóterületi besorolása a központi jelleget hangsúlyozza. A központtól távolabbi és a belterület szélén lévő lakóterületek már a lazább beépítésű kertvárosias és falusias besorolásúak. A belterület különleges területei, jellegüktől függően, különböző kapcsolatokkal rendelkeznek. Az oktatási, az egészségügyi és szociális jellegű különleges területek a városközpontban vagy annak közelében vannak, szintén fontos központképző tényezők. A sport, rekreációs, strand és fürdő különleges területek leginkább a fontos közlekedési útvonalakhoz kapcsolódnak, de jól illeszkednek a lakóterületekhez és a zöldterületi rendszerhez. A zöldterületi rendszer elemei egyrészt kötődnek a városközponthoz, másrészt a lakóterületekhez és a különleges területekhez is. A 44

45 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek jellemzően a belterület főbb útjai mentén, az ipari gazdasági területek viszont a belterület peremén, a vasútvonalak mellett, és északon a vasútvonalnak a belterülettel ellentétes oldalán találhatók. A település épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében a műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület került kijelölésre, amely a városközpont jelentős részét, több műemléki épületet is magába foglal. A szabályozási terv a település területén helyi művi értékvédelmi területeket jelöl ki az Alsórész eredeti halmazos szerkezetű területén, ahol védendő a településkarakter, a településszerkezet. A városközpont építészeti értékeinek megőrzése, rehabilitációja érdekében jelenleg három védettségi fokozat található Mezőtúr Város közigazgatási területén. 1. Műemléki környezet: a Kossuth tér, Kálvin tér, Táncsics út, Kossuth út, Csokonai út, Stromfeld Aurél út, Dózsa György út, Rákóczi út, Garibaldi út, Pétery Károly út, József Attila út és a Hortobágy- Berettyó-főcsatorna töltése által határolt terület. Itt találhatóak a belváros városképi jelentőségű épületei, valamint országos műemléki védettségű épületek és helyi védett épületek. 2. Műemléki védettségű épületek: Országos műemléki védelem alatt álló épületek 3 : Református Nagytemplom (Kossuth tér 7., hrsz. 5) Barokk stílus , átalakítva klasszicista stílusban között. (Elsőfokú műemléki védelem: M I 3979.) Kiállító csarnok, volt Zsinagóga (Múzeum tér 1., hrsz. 167) Klasszicista stílus (Másodfokú műemléki védelem: M II ) Római katolikus templom (Szabadság tér 1., hrsz. 66) Klasszicista stílus (Másodfokú műemléki védelem: M II ) Újvárosi református templom (Szegedi Kiss István tér, hrsz. 2891) Neogót stílus Berendezése neogótikus, faragott szószék, Ruprich Károly műasztalos munkája, orgona Bokor Károly ceglédi műhelyéből. (Másodfokú műemléki védelem: M II ) 3 A képek forrása: 45

46 Vasútállomás-felvételi épület (hrsz. 1230) Romantikus stílus, (Másodfokú műemléki védelem: M II ) Volt Bolváry-kúria (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 41., hrsz. 501) Klasszicista stílus, XIX. század. (Harmadfokú műemléki védelem: M III ) Kossuth ház (Kossuth u. 7., hrsz. 178) A kórház udvarán. A XVIII-ik század legvégén épült klasszicista stílusban. (Harmadfokú műemléki védelem: M III ) Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola (Kossuth u. 2., hrsz: 173/1) Épült ben, Benkó Károly tervei alapján. (Harmadfokú műemléki védelem: M III ) Volt Albrecht-kastély (Pusztabánréve 3. kerület, hrsz: 13232/2) Épült a XIX. század elején. (Harmadfokú műemléki védelem: M III ) 3. Helyi védelem alatt álló épületek: Városháza (Kossuth tér 1. hrsz. 1.) Református Általános Iskola (Kossuth tér 6. hrsz. 4.) Kaszinó (Kossuth u. 6. hrsz. 77.) Nemzeti Szálloda (Kossuth tér 8. hrsz. 6/1.) Tűzoltólaktanya (Kossuth tér 2. hrsz. 175.) Városi Kórház (Kossuth u hrsz. 178.) Bazár (Kossuth tér 9. hrsz ) Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola (Dózsa Gy. u. 17. hrsz. 31.) A volt Kereskedelmi Szakmunkásképző és SZKI épülete (Petőfi u. 5. hrsz. 158.) Parókia épülete (Kálvin tér 1. hrsz. 10.) Dr. Soós-féle bérház (Dózsa Gy. u. 9. hrsz. 22.) Postapalota (Kossuth tér 10. hrsz ) Dirmann-féle ház (Petőfi u. 45/a. hrsz. 108/1.) Zsindelyes épülete (Szabadság tér 15. hrsz. 103.) Tanyasi kollégium (Kossuth tér 11. hrsz ) Dr. Szappanos-féle ház (Dózsa Gy. u. 15. hrsz. 28.) 46

47 Helyi védelemre javasolt épületek: volt TIGÁZ körzetszerelőség épülete (Csokonai u. 5. hrsz. 159.) iker lakóépület (Fürdő u hrsz. 438, 439.) Rákóczi úti Általános Iskola (Rákóczi u. 40. hrsz ) lakóépület és üzletek (Dózsa Gy. u. 8. hrsz ) Vigadó Étterem (Pétery K. u. 2. hrsz ) Társulati székház (Kossuth u. 34. hrsz. 582.) lakóépület (Vörösmarty u. 9. hrsz. 537.) lakóépület (Kürt u. 35. hrsz. 615.) lakóépület (Rákóczi u. 19. hrsz ) Szent Borbála kápolna, Szolnoki úti temető (hrsz. 2045/1.) lakóépület (Damjanich u. 7. hrsz. 449.) volt ÁFÉSZ Étterem (Rákóczi u. 3. hrsz ) lakóépület (Csokonai u. 7. hrsz. 450.) lakóépület-nádasház (Magyar u. 4. hrsz ) Tisztviselőház (Földvári u. 23. hrsz. 2366/3.) Badár-ház (Sugár u. 28. hrsz ) óvoda épülete (Rákóczi u. 28. hrsz volt vágóhíd épülete (Vágóhíd u. 4. hrsz. 5513/1.) Vízügyi Igazgatóság székháza (Pétery K. u. 5. hrsz ) Peresi tájház (Peresi szivattyútelep épülete) Szegedi Kis István Református Gimnázium Petőfi u.-i épületcsoportja (Petőfi u. 1. hrsz. 173/1.) Fazekas kocsma épülete (Fóti u. 125.) Evangélikus templom (Damjanich u. 41. hrsz. 347.) Bachrach iskola (Kossuth u. 61. hrsz. 347.) lakóépület (Táncsics M. u. 22. hrsz. 392.) sarok-lakóépület (Sugár u. 47. hrsz ) A városban található országos, illetve helyi védelem alatt álló, vagy éppen védelem nélküli, de a város arculatát, megjelenését meghatározó épületek eltérő műszaki infrastrukturális állapotban vannak, közülük számos felújításra szorul. Különösen igaz ez a városközpontra (Városháza ÉNY-i homlokzata és tornya, Bazár épülete, Kossuth tér, Petőfi u. 5. alatti épület), az itt lévő műemlék épületek és a főtér építészeti állapota, funkcionális beosztása az országos trendektől elmaradó, leszakadó kisváros képét tárja a látogatók elé, és nem erősíti a helyi lakosság identitástudatát. A történeti és építészeti értékeket képviselő épületek felújítását, értékmegőrző hasznosítását figyelembe kell venni a városfejlesztési tervek készítésekor. 47

48 Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr LAKÁSÁLLOMÁNY Mezőtúron 2000 óta folyamatosan növekszik a lakásállomány nagysága. Az új építéssel szemben a megszűnő lakások száma jellemzően kisebb volt. Ennek eredményeként ben a lakásállomány 7850 db volt. A száz lakásra jutó lakosok száma 221 fő (a megyei átlag 222, az országos 228 fő). A között épült lakások aránya a évi lakásállomány százalékában 3,7%. 22. ábra Lakásállomány Mezőtúron Lakásállomány (db) Épített lakások száma (db) Az év folyamán megszűnt lakások száma (db) Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés A évi népszámlálási adatok alapján a lakások és épített üdülők építési éve alapján a lakások 55,7%-a 1970 előtt épült (hasonlóan a megyei arányokhoz). A lakások átlagos alapterülete 75 m 2, a lakások több mint fele m 2 alapterületű, az 50 m 2 -nél kisebb lakások aránya csupán 9,8%. A lakások 51,%-a kétszobás, az egyszobás lakások aránya 13,3%. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya viszonylag magas (29 %), a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 27,6%. A hálózati vízvezetékkel ellátott lakások aránya 2001-ben 84,1% volt. A fenti mutatók értéke ez elmúlt egy évtizedben feltehetően javult az azóta bekövetkezett lakásépítések és felújítások eredményeként. 23. ábra Lakások megoszlása a komfortfokozat alapján (2001) Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás 3222 Forrás: A jelenlegi lakásállomány (7850 db) korösszetételét az alábbi ábra mutatja. 48

49 Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr 24. ábra Lakások építési év szerinti megoszlása Mezőtúron 9,5% 1949 előtt épült lakások 38,9% 18,9% 32,8% között épült lakások között épült lakások között épült lakások Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata adatai A városban az as években épültek lakótelepek. A nagyvárosias lakóterületeken (Szabadság és a Földvári út mentén) található többlakásos társasházak esetében az energiahatékonyság-javulást eredményező fejlesztések megvalósítása szükséges (tető, homlokzat, födémek szigetelése, lépcsőházak felújítása, gépészeti beavatkozások, megújuló energia rendszerek kiépítése). Az önkormányzati tulajdonú lakások száma 2011-ben 125 db volt (2001-ben 144 db), amely a város lakásállományának 1,6%-a. Az elmúlt 15 évben felújított önkormányzati lakások száma 26 db. Az önkormányzati tulajdonú lakások egyrészt társasházakban találhatók, másrészt családi ház jellegű ingatlanokat is tulajdonol a város. Az ingatlanpiaci tranzakciók időbeli alakulása alapján megállapítható, hogy Mezőtúron az országos tendenciákhoz hasonlóan az elmúlt években csökkent az értékesített lakások (családi házak, többlakásos társasházakban, panelépületekben található lakások) száma. A lakáspiaci árakban 2008 után kismértékű visszaesés következett be. 25. ábra Értékesített lakások adatai Mezőtúron Lakások száma (db) Lakások átlagára (eft/m2) Forrás: KSH Ingatlanadattár 49

50 3.4.4 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETI INFRASTRUKTÚRA A város közműellátása folyamatosan fejlődött, ez a fejlődés az utóbbi évtizedekben felgyorsult, s ma már a település jelentős hányada teljes közműellátással rendelkezik. A teljes közműellátásra kiépült a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a villamosenergia ellátás, a gázellátás és az elektronikus hírközlés, valamint a csapadékvíz elvezetés. A központi belterülettől távolabbra eső településrészeken a közműellátás még nem teljes, részleges vagy hiányos. A város vízellátó hálózatának hossza 101,2 km, melyhez még 32,6 km bekötővezeték csatlakozik. A vízellátó rendszer mm átmérőjű AC és KM-PVC nyomóvezetékekből áll, a település széleken és a zsákutcákban néhány ágvezetékkel. Az azbeszt-cement csövek nagy része az 1970-es években készült eléggé elhasználódott. Sok az ivóvízhálózaton a csőtörés. A csövekben nagymértékű a lerakódás, vas, mangán. Az ivóvíz hálózat cseréje, rekonstrukciója ezeken a részeken javasolt. Egy nyertes pályázat révén (KEOP) 2013 évben új ivóvíz kutak kialakítására és az ivóvízhálózat rekonstrukciójára kerül sor az 5 kistérségi település összefogásával Mezőtúron, Túrkevén, Kétpón, Mezőhéken, Mesterszálláson, mellyel biztosítható az itt élők jó minőségű ivóvízzel történő ellátása. A városban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 92,6% (KSH 2011), amely a megyei (95,6%) és országos (95,1%) arányoktól kismértékben elmarad. A városi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 100,4 km (gravitációs: fm, kényszer áramoltatású: fm). A szennyvíz tisztítótelepre történő kijutását 11 db közbenső- és 1 db végátemelő teszi lehetővé. A csatornahálózat tisztítására beton tisztítóaknák kerültek kialakításra. A tisztítóaknák az előtt épült csatornáknál m-re helyezkednek el egymástól. Az után épült hálózaton a betonaknák egymástól mért távolsága m között változik. Az aknák közötti távolság felezésében műanyag tisztító nyílások kerültek kialakításra. A szennyvízelvezető hálózat kb. 70%-a az utóbbi 15 évben épült ki. A csatornahálózat állapota 1-től 5-ig terjedő skálán 4 (jónak) minősíthető. A város szennyvízcsatorna hálózata csaknem teljes, ami környezetvédelmi szempontból is nagyon kedvező. A városban már csupán két terület van (Regálé és a Kertváros vége), ahol a csatornázást meg kell oldani. A városban a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma az elmúlt években jelentősen emelkedett, arányuk 94,1% (KSH, 2011), amely a megyei (66,2%) és országos (72,8%) arányoknál jóval kedvezőbb. Az elsődleges közműolló az egy km közüzemi ivóvízvezeték-hálózatra jutó közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat hossza Mezőtúron 992 m, ami kiugróan magas mind megyei, mind országos viszonylatban (a megyei átlag 696 m, az országos átlag 658 m). A másodlagos közműolló sajátos képet mutat Mezőtúron, mivel itt a közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba bekapcsolt lakások aránya magasabb, mint a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya. A városban a csapadékvíz elvezetés megoldása különös figyelmet igényel. A településen vannak még utcák, utca-szakaszok, ahol a vízelvezetés megoldandó. Bár egyre növekszik a zárt csatornás csapadékvíz elvezetésű utcák száma, azonban a település jelentős hányadán jellemző a nyílt árkos vízelvezetés (ennek kiépítettsége sem teljes körű, és egyre kevésbé elégíti ki az elvárásokat, helyfoglalása akadályozza a közlekedés térnyerési igényeit). Az urbánus területhasználathoz a zárt csapadékvíz elvezető rendszer arányát növelni szükséges. A település gázenergia elosztóhálózatának lefedettsége közel teljes. A középnyomású és a kis-nyomású földgáz elosztóhálózat esetében is hidraulikailag méretezett hálózat üzemel, így kapacitás-, ill. nyomásprobléma csúcsterhelésen sem fordul elő. Az elosztóhálózat anyaga korszerű polietilén, illetve a kisnyomású elosztó hálózat anyaga részben ütésálló 50

51 PVC (un. HOSTALIT) következésképpen rekonstrukciót, jelentős bővítést a közeli jövőben nem igényel. A városban a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállomány százalékában 81,1% A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A város belterületét a kisfeszültségű elosztóhálózat teljes körűen lefedi, hálózatfejlesztési, kapacitásbővítési feladatok csak jelentős új igények, teljesítménynövelések esetén jelentkeznek. A hálózat állapota számos területen nem kielégítő, különösen az elavult szabadvezetékes rendszer esetében. Ezeken a területeken csapadékos, viharos időjárás esetén teljes transzformátor körzetek kiesésével kell számolni. A villamosenergia ellátás vezetékeinek jellemző föld feletti elhelyezése rontja a település arculatát. A kisfeszültségű villamosenergia elosztóhálózat hossza 106,9 km. A városközpontban időszerű feladat a Kossuth tér földkábeles hálózatának, valamint a Dózsa György út szabadvezetékes rendszerének teljes rekonstrukciója, mivel ezek állapota üzembiztonsági szempontból jelentős kockázatot képvisel. 11. táblázat A város közműhálózatának adatai Mutató Me. Mezőtúr 2001 Mezőtúr 2011 közvilágítási fényforrások száma db nyilvános távbeszélő-állomások száma db gázcsőhálózat hossza m közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza m közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza m kisfeszültségű villamosenergia elosztóhálózat m hossza szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma db 0 20 Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúron az ivóvízellátás, a szennyvíztisztítás, a hulladékszállítás és a városüzemeltetés a Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. tevékenységei közé tartozik. A városban keletkező szilárd kommunális hulladék elszállítását, összegyűjtését a Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. közszolgáltatás keretén belül alvállalkozóval végezteti. A mezőtúri hulladéklerakó bezárása óta a szilárd hulladékot a Kétpói Regionális Hulladéklerakóba szállítják. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 6500 db, a lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék 3655 tonna volt 2011-ben. A városban 2006 augusztusában 20 szelektív hulladékgyűjtő sziget került kialakításra, szigetenként 4 db konténerrel (papír, 2 db műanyag, üveg) február 1-től a város képviselőtestületének határozata alapján a városüzemeltetési feladatokat is a Mezőtúr és Környéke Víz és Csatornamű Kft látja el, ennek keretében feladatai közé tartozik köztisztasági feladatok, parkosítás és parkfenntartási feladatok ellátása, csapadékvíz csatornarendszer üzemeltetése, karbantartása, önkormányzati utak, köztemető, Ligeti-tó karbantartása. A vezetékes távközlés kiépítése a 90-es években indult és 2000-ben a lakások 61,5%-ában volt vezetékes távközlési ellátás, amely a vezeték nélküli szolgáltatás hatására fokozatosan csökken és így alakult, hogy ma már csak a lakások 41,3%-a csatlakozik a vezetékes távközlési hálózathoz. A nyilvános távbeszélő-állomások száma az elmúlt évtizedben csökkent, jelenleg a városban 13 db található. A távközlési ellátottságot a mobiltelefonok használata teszi teljes körűvé. A közszolgáltatók mindegyike, a T-Mobile, a Telenor és a Vodafon is üzemeltet Mezőtúr területén vezeték nélküli szolgáltatást segítő létesítményt, antennát. A városban elérhető a szélessávú internet, a kábeltelevízió és a telefonszolgáltatás. A városban a természeti adottságok alapján a megújuló energiahordozók közül a napenergiának, a szélenergiának, a földenergiának, a termálkincsnek van, illetve lehet 51

52 jelentősebb szerepe, energiagazdálkodási szempontból is. A szélenergia használatára már jelenleg is üzemel szélerőmű a városban. Jelenleg a termálvíz hasznosítása fürdőzési célra történik, részben a városi kórház, részben a fürdő rendelkezik termálvíz kivétellel KÖZLEKEDÉS Országos utak: Mezőtúr közigazgatási területét jelenleg a 46. sz. főút (Törökszentmiklós Gyomaendrőd Mezőberény), a 4202 (Kisújszállás), 4628 (Martfű), 4631 (Szarvas) és 4632 (Kétpó) jelű országos mellékutak, valamint a és (Csugar) vasútállomási utak érintik. Az országos főút a településen északnyugat-délkelet irányban halad át, a 4202 út a főúthoz északi irányból, a másik három összekötőút nyugat felől csatlakozik. Az országos utak kiépítettsége jellemzően az útkategóriának megfelelő. A szabályozási szélesség is általában elfogadható, a Rákóczi Ferenc utcán (4631 j. út) és a Kossuth Lajos utcán (4202 j. út) vannak szűkebb szakaszok. Kedvezőtlen, hogy az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak. Lényeges úthálózati fejlesztések az elmúlt években nem történtek. Az országos és megyei tervek szerint a jövőben a települést két főút fogja érinteni: a 46 sz. főút és egy új főúti kapcsolat Kisújszállás (4 sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44 sz. főút) települések között. A 46 sz. főúton nyomvonal korrekció, a települést elkerülő szakasz kiépítése tervezett. Az elkerülő út megvalósulása után a jelenlegi belterületi szakasz kikerülhet a mostani útkategóriából. Települési utak: A települési úthálózatot a helyi gyűjtőutak, kiszolgáló, ill. lakóutak, illetve külterületen a kiskerti utak, erdő- és mezőgazdasági utak, dűlőutak alkotják. A belterületi úthálózat jellemzően a funkciójának megfelelő, az utak nagyobb része már burkolt, azonban az utak kb. 30%-a földút, ezért fontos feladat a pormentes utak arányának növelése. Az új utak építésén kívül az önkormányzat kezelésében lévő burkolt utak karbantartására, kátyúzására szintén kiemelt figyelmet kell fordítani. A külterületen gondot jelent a külterületi üdülőterületek úthálózata: az üdülőterületi és az odavezető utak keskenyek, ez utóbbiak sokszor hiányoznak, illetve nincs összefüggő odavezető úthálózat. A tervezett külterületi útfejlesztések elsősorban a meglévő útszakaszok között hiányzó összeköttetések megteremtését célozzák. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A tervezett úthálózat az átmenő forgalmat kiviszi a központból, ezáltal lehetőséget ad a városközpontban a radikális forgalomcsillapításra. A központ tervezett jellege forgalomcsillapított, gyalogos elsőbbségű. Kerékpáros, gyalogos közlekedés: Kiépített kerékpárút van a belterületen a Puskin úton, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Rákóczi út és az Erkel út egy részén, valamint a Földvári úton. A Szolnoki út menti kerékpárút a külterületen, a vasúton túl is folytatódik a gazdasági területig. A magasabb rendű tervek szerint a települést egy országos és több térségi kerékpárút is érinti. Az országos kerékpárút a 43 sz. Körösvölgyi kerékpárút Mezőtúrnál a Hármas- Körös déli oldali töltésén halad. A térségi kerékpárutak a 4202, a 4628 és a 4632 jelű utak mentén, a jelenlegi 46 sz. főút mentén (a Bajcsy-Zsilinszky úttól keletre), valamint a Hármas- Körös (északi oldali) és a Hortobágy-Berettyó (nyugati oldali) töltésén haladnak. A térségi kerékpárutakat helyi kerékpárutak egészítik ki, kapcsolják össze, elsősorban a városközpontban. 52

53 Indokolt a kerékpárút hálózat további fejlesztése, valamint a meglévő kerékpárutak felújítása a város bel- és külterületén egyaránt. A gyalogos közlekedési hálózatok problémái akadálymentesítés hiánya, eltérő minőségű és sérült burkolatok, szintbeli különbségek a gyalogosforgalmat a legnagyobb mértékben a városközpontban akadályozzák. A gyalogos közlekedés érdekében a városközpontban térburkolás, járdaépítés, valamint a gyalogutak kiépítése szükséges. Parkolás: A városban található valamennyi parkolóhely (2011-ben 1512 db) ingyenes. A városban jelenleg az alábbi helyeken találhatók nagyobb kapacitású kiépített parkolók: Penny Market és piactér 135 db Szabadság tér 122 db Ifjúsági lakótelep 60 db Petőfi tér a főiskola előtt 49 db Kossuth tér 38 db Strandfürdő 38 db SPAR Áruház mögött 31 db Szolnoki út 23 db Nyári P. utca 22 db Földvári út 20 db Bajcsy-Zsilinszky út 20 db A parkolók állapota változó, egyes helyeken felújításra szorul. A parkolás legfrekventáltabb területe a városközpontban található. Tömegközlekedés: A település tömegközlekedési ellátását helyközi és helyi autóbuszjáratok biztosítják. Az autóbuszállomás a Földvári úton található. A várost 5 távolsági (Miskolc, Szeged, Debrecen, Kecskemét, Gyula irányába) és 6 helyközi járat érinti. A városban 3 helyi autóbuszjárat közlekedett december 31-ig, a helyi autóbusz közlekedési szolgáltatást a Jászkun Volán Zrt. végezte január 1-től a helyi autóbusz közlekedés átmenetileg szünetel a városban. A helyközi autóbusz járatok a helyi közlekedésre is igénybe vehetőek, elsősorban a Vasútállomás Kossuth tér Autóbusz állomás viszonylatban. A városi buszpályaudvar felújítása megtörtént. Vasúti és vízi közlekedés: Mezőtúrt két vasútvonal érinti, ezek egyike a transzeurópai vasúthálózat részét képező törzshálózati vonal, a másik vasúti mellékvonal. Mezőtúron vasútállomás, Csugaron vasúti megállóhely található. A meglévő vasútvonalakon és állomásokon területigényes fejlesztések nem várhatóak. Mezőtúr vasútállomásának felújítása, és a törzshálózati vonal korszerűsítése nemrég megtörtént. A fejlesztési elképzelések között szerepel a térségi kapcsolatok szempontjából lényeges Mezőtúr Túrkeve Kisújszállás vasúti mellékvonal megvalósítása. A 46 sz. főút elkerülő nyomvonala felüljáróval fogja keresztezni a Budapest Lökösháza vasútvonalat. Mezőtúrt nemzetközi és országos jelentőségű (II. osztályú) vízi utak érintik, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna. A városban személyforgalmú kikötő, a 4631 j. út jelenlegi nyomvonalán a Hármas-Körösnél pedig kompátkelőhely található. A Hármas- Körösön üzemelő kompközlekedés időszakos (november és március között alacsony vízállás miatt nem tud a komp közlekedni). 53

54 12. táblázat A város közlekedési infrastruktúrájának néhány jellemzője Mutató Me. Mezőtúr Mezőtúr gyűjtőutak hossza m kiszolgáló és lakóutak hossza m kerékpárút hossza m kerékpártárolók száma db ingyenes parkolóhelyek száma db játszóterek száma db 4 6 játszóterek területe m² sportpályák száma db 1 1 Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata 3.5 KÖZSZOLGÁLTATÁSOK OKTATÁS Mezőtúr oktatási intézményrendszere fejlett, hiszen nemcsak alapfokú, hanem középfokú oktatási intézmények is működnek a városban: Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola Református Reménység Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda A Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár július 1-én jött létre a Városi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mezőtúr, a Városi Óvoda és Logopédiai Intézet Mezőtúr, valamint a Városi Könyvtár összevonásával. Az intézményegységek szakmailag önálló egységeket alkotnak. Az intézmény többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely a mezőtúri intézményegységek mellett, magában foglalja a mesterszállási óvodát és általános iskolát is. Városi Óvoda intézményegységei: o Csoda-vár óvoda (óvodai csoportok száma: 8) o Harmatcsepp óvoda (óvodai csoportok száma: 3) o Százszorszép óvoda (óvodai csoportok száma: 3) o Mesekert óvoda (óvodai csoportok száma: 2) o Gyermek-kert óvoda (óvodai csoportok száma: 4) o Mesterszállási Bocsoda óvoda (óvodai csoportok száma: 1) Általános iskolák: o Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola o Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola o Újvárosi általános iskola o Mesterszállási általános iskola Alapfokú művészetoktatás: o Bárdos Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Könyvtár: o Móricz Zsigmond Városi Könyvtára Pedagógiai Szakszolgálat: o Pedagógiai Szakszolgálat 54

55 2013. január 1-től a vonatkozó jogszabályok szerint az általános képzésű oktatási intézmények állami fenntartásba kerültek, az intézmények üzemeltetője a város maradt. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vétele miatt a Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár többcélú intézmény január 1-jétől állami köznevelési alapfeladatot nem lát el. A Mezőtúri-Mesterszállási Óvoda és Mezőtúri Móricz Zsigmond Városi Könyvtár továbbra is Mezőtúr Város Önkormányzata fenntartásában többcélú intézményként működik. (A tervek a későbbiekben a közművelődési feladatot ellátó Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a köznevelési feladatot ellátó Városi Óvoda szétválik, és mindkettő helyi önkormányzati önállóan működő költségvetési szervként folytatja a tevékenységét.) A városban az önkormányzati óvodák mellett egyházi (katolikus) óvoda is működik. Az óvodába beíratott gyermekek száma 603 fő, az óvodai gyermekcsoportok száma 24. A száz óvodai férőhelyre jutó óvodás gyermekek száma Mezőtúron 2011-ben (87,6) kis mértékben alacsonyabb volt a megyei (92,9) és országos (91,0) átlagnál (a korábbi években a kihasználtság 93-95%-os volt). Az önkormányzati (állami fenntartású) általános iskolák mellett egyházi iskolák (református, katolikus) is működnek a városban. A város általános iskoláiban 57 osztályban összesen 1250 gyermek tanul, a pedagógusok száma 117 fő. A Kossuth Lajos Általános Iskola épülete ÉAOP pályázat keretében ben teljes felújításra és bővítésre került. A Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda általános iskolája 8 osztállyal, 143 tanulóval működik, óvodájába 4 csoportba 107 gyermek jár. Az intézmény fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye. A Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola az ország legrégibb református kollégiuma, ahol jelenleg 31 tantermes oktatási épületegyüttes, nyelvi laboratórium, számítástechnikai termek, szaktermek, ifjúsági könyvtár, muzeális értékű ókönyvtár, saját menza, klubszoba, sportpálya, futópálya és sportcsarnok áll a diákok rendelkezésére. Az általános iskola 8 osztályos képzést nyújt, a gimnáziumban 4, 5 és 8 osztályos képzés választható. A szakközépiskolai képzésben több szakmacsoport elérhető. Az iskola épülete helyi védelem alatt áll. A városban két középfokú oktatási intézmény található: a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium és a fent bemutatott Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium intézményébe 2007-ben integrálódott a Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola, majd 2008-ban tagintézményként csatlakozott a 626. sz. Szakképző és Szakiskola. Így a korábbi három városi középiskola egy intézményként működik. A helyi védelem alatt álló főépületet 1899 szeptemberében adták át az oktatásnak. Az iskola székhelyintézményében elérhető képzések: 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, gazdasági, műszaki vagy humán szakterületen szakközépiskolai képzés, illetve gazdasági szakiskolai képzés. Az intézmény jelenlegi tanulólétszáma 458 fő. A 2009/10. tanévben az iskola épületén jelentős felújítások történtek, új tetőt kapott, és modern nyílászárók kerültek beépítésre január 1-től az intézmény állami fenntartásba került, üzemeltetője a város maradt. A város lakosságszámának csökkenéséhez hasonlóan a közoktatásban résztvevők száma is csökkenő tendenciát mutat. 55

56 26. ábra Mezőtúr oktatási-nevelési intézményeiben tanulók száma (fő) Óvodába beírt gyermekek száma Általános iskolai tanulók száma Gimnáziumi tanulók száma (nappali) Szakközépiskolai tanulók száma (nappali) Szakiskolai tanulók száma (nappali) Forrás: KSH T-STAR adatok alapján saját szerkesztés A városban évtizedeken keresztül főiskola is működött, azonban a Szolnoki Főiskola ben költségmegtakarítási és működésracionalizálási céllal megszüntette a mezőtúri felsőoktatási képzést. A főiskola épülete és tanüzeme Mezőtúr önkormányzatának tulajdonába került. Az intézmény új fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, szegedi székhellyel működő Gál Ferenc Főiskola lett. A főiskola felvállalta, hogy a már meglévő Teológiai és Humán Tudományi Kara mellett biztosítja az 50 éves múlttal rendelkező mezőtúri felsőoktatás folytatását egyházmegyei fenntartói háttéren. A Gál Ferenc Főiskola december 1-jén alapította meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet, amely november 8-ától a főiskola épületében működik EGÉSZSÉGÜGY A Mezőtúron elérhető egészségügyi szolgáltatások skálája szélesebb a régiós kisvárosi átlagnál, mert a háziorvosi, szakrendelői intézményrendszer mellett kórház, rendelőintézet is működik a városban. A városban elérhető egészségügyi ellátások az alábbiak: háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás gyógyszertárak mentőállomás kórház, rendelőintézet fekvő- és járóbeteg ellátások, diagnosztika (laboratórium, röntgen, ultrahang) Mezőtúron 8 felnőtt és 3 gyermek háziorvosi praxis működik. A házi gyermekorvosok végzik az iskola-egészségügyi ellátást is a kórház keretein belül. A város orvosokkal való ellátottsága kedvező (lásd Egészségi állapot fejezet). A háziorvosi-védőnői hálózat rendelőintézetei elavultak, felújításra szorulnak. A gyógyszerellátást 4 közforgalmú gyógyszertár biztosítja. A Mezőtúr Városi Kórház Rendelőintézet jelenlegi ágyszáma 142 (ebből aktív 54). A belgyógyászati, egynapos sebészeti, szülészet-nőgyógyászati, gyermekgyógyászati osztályok mellett krónikus, hospice, rehabilitáció (mozgásszervi), illetve ápolási osztály működik. 56

57 A kórház épületei az elmúlt évek során megújultak. Mezőtúr Város Önkormányzata a Városi Kórház Rendelőintézet elavult épületeinek felújításához és új pavilon építéséhez közel 1,5 MrdFt támogatást kapott, a rekonstrukciós munkák között történtek ban került átadásra az új kórházi szárny, amelyben jelenleg is az aktív ellátást nyújtó osztályok működnek év végén Mezőtúr Város Önkormányzata KEOP pályázat keretében 67,2 MFt vissza nem térítendő támogatást nyert a kórház energetikai célú korszerűsítésének megvalósítására, a fejlesztések az épület nyílászáróinak cseréje, utólagos hőszigetelése, fűtési rendszerének korszerűsítése 2012-ben valósultak meg. Mezőtúron OEP finanszírozással 3 otthoni szakápolást végző szolgálat és 1 otthoni hospice gondozás működik. A közegészségügyi és járványügyi ellátást vonzáskörzeti szinten a mezőtúri székhelyű ÁNTSZ (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Mezőtúri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete) látja el, melynek területi illetékessége a mezőtúri és kunszentmártoni járásra terjed ki. Az önkormányzati tervek között szerepel egy egységes egészségügyi szolgáltató központ, egészségház létrehozása SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Mezőtúron a rendszeres szociális segélyben, illetve rendelkezésre állási támogatásban részesültek lakosságarányos száma jóval magasabb, mint a megyei és országos átlag (az országos átlag kétszerese). Mezőtúr város költségvetési kiadásában jelentős tétel a szociális kiadásokra és segélyezésekre fordított állami támogatáson túli összeg (nagyságrendileg több mint 100 millió Ft). Mezőtúr Város Önkormányzatának jogszabályban előirt kötelező szociális alapszolgáltatásai: szociális étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek átmeneti gondozása. A településen a szociális alapszolgáltatások ellátása a Berettyó-Körös Többcélú Társulás keretei között történik. Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ o Székhelye: Túrkeve o Ellátási területe: Túrkeve, Mezőtúr, Mesterszállás, Mezőhék közigazgatási területe o Nyújtott szociális szolgáltatások: Mezőtúri telephellyel családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés. Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata o Székhelye: Túrkeve o Ellátási területe: Mezőtúr, Mesterszállás, Mezőhék közigazgatási területe o Nyújtott szociális szolgáltatások: Mezőtúri telephellyel gyermekjóléti szolgáltatás. A településen korábban egy megyei és egy egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona működött, azonban november 1-től mindkét intézmény fenntartója a Mezőtúri Református Egyházközség. Bíró Kálmánné Bakos Ilona" Idősek Otthona: o Az időskorúak ápoló-gondozó otthoni részlege 140 férőhelyen végzi olyan nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását, akiknek az egészségi 57

58 o o állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint olyan 18. életévet betöltött személyek ápolását és gondozását, akik betegségük miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak. Az intézmény keretein belül működő 2x8 férőhelyes szenvedélybetegek lakóotthona az önellátásra legalább részben képes, 18. életévet betöltött igénybevevők életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújt. Az intézmény akadálymentes épületrészben 20 férőhelyen biztosítja ép értelmű, mozgásfogyatékos személyek teljeskörű ellátását. Református Idősek Otthona: 50 lakó számára nyújt egy és két ágyas szobákban lakhatási lehetőséget. Elérhető szolgáltatások: étkeztetési szolgáltatás, házi segítségnyújtás, támogató szolgálat fogyatékkal élő emberek részére, nappali ellátás. A városban bölcsődei ellátás is biztosított. A Szivárvány Gyermekkert Nonprofit Kft. fenntartásában egy 48 férőhelyes bölcsőde működik Mezőtúron. A bölcsőde kihasználtsága magas, a beíratott gyermekek száma (2011-ben 53 fő) évek óta meghaladja a férőhelyek számát (bár demográfiai okokból a beíratott gyermekek száma 2007 óta csökkenő tendenciát mutat). A bölcsődei férőhelyhiány évek óta gondot jelent a településen. Város Önkormányzata támogatást nyújt a mezőtúri fiatalok első lakásvásárlásához SPORT ÉS SZABADIDŐ, KÖZMŰVELŐDÉS A város közművelődési és sport tevékenységeinek szervezése a Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozik, amely 2009 szeptemberében kezdte meg működését. Egységei: Közösségi ház Városi galéria Városi színházterem Badár ház Városi sportcentrum A városközpontban található Közösségi házban több csoport és szakkör működik rendszeresen, emellett számos városi rendezvénynek is helyet ad az épület. Szervezésében országos ismertséget szerző városi rendezvények valósulnak meg: Mezőtúri Művészeti Napok, Túri Vásár, Városnapi rendezvény. A Városi galéria épülete a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az 1830-ban emelet épület téglalap alaprajzú, egyszerű tömegéhez nyugati homlokzata előtt nyitott portikusz épült. Az épületet az 1970-es években felújították, jelenleg kiállítási csarnok. A városi galéria előtt található Múzeum tér annak felújítása után alkalmas rendezvénytér funkció betöltésére. A Városi színházterem Petőfi u. 5. alatt található épülete helyi védelem alatt áll. Az épület állaga leromlott, felújításra szorul. A településen jelentős kulturális hagyományai vannak a népi kézműves tradícióknak, különösen a túri fazekasságnak. Jelenleg a városban tíz önálló fazekasműhely dolgozik. A mai alkotók nagy sikere, hogy 2009-ben a mezőtúri fazekasság a Szellemi Kulturális Örökség magyar nemzeti listájának része lett, ezzel is erősítve a városban ma is erős hagyománytiszteletet és a kézműves örökség védelmét. A városban állandó kiállító térrel, turisztikai attrakcióval rendelkezik a Túri Fazekas Múzeum. 58

59 A Badár kiállítószobának és alkotóműhelynek helyet adó emlékház az elmúlt 25 évben számtalan programnak, fazekas alkotótábornak adott helyet. A ház legfontosabb látnivalói a Badár-kerámiákkal berendezett emlékszoba és a műhelyépület, mely 1939 óta szinte érintetlenül őrzi a tárgyakat, szerszámokat, az egykoron oly elterjedt, hagyományos fazekasműhelyek építészeti megoldásait. Városi újság a Mezőtúr és Vidéke című közéleti lap, melynek szerkesztősége a Közösségi házban működik. A településen 2 városi televízió és rádió is működik. A városi könyvtár egy épületben működik a közösségi házzal, de szervezetileg különállóak. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár július 1-től szervezetileg a Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár keretében működik. Az intézmény városi közkönyvtári feladatokat lát el. A könyvtári tevékenységeket három részlegben, öt fő területen szolgáltatják: Felnőtt olvasószolgálat (+ olvasóterem, + helyismereti gyűjtemény), Gyermekrészleg, Zene- és médiatár. A könyvtár gyűjteménye több mint db könyvtári egységből áll. A városban Tourinform iroda is működik, mely decemberben új helyre költözött, ahol megújult környezetben várja a látogatókat. 13. táblázat Kulturális, közművelődési adatok, 2011 Települési könyvtárak Muzeális intézmények könyvtári egységei ezer kölcsönzött könyvtári látogatói ezer lakosra lakosra egységei egy olvasóra Mezőtúr Jász-Nagykun- Szolnok megye Magyarország Forrás: KSH adatok A város életében fontos szerepet tölt be a sport. A Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel, gondoskodik a Városi Sportcentrum fenntartásáról, ezzel biztosítja a helyi sportélethez szükséges feltételeket. A Városi Sportcentrum számos sportrendezvénynek ad helyet. Az épületen az elmúlt években felújítások történtek, azonban további fejlesztése szükséges. A Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda parkosított környezetben található az Erzsébet ligetben. A strand 4 medencével várja a vendégeket. A gyógymedence minősített C -os alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvize kiválóan alkalmas a reumatikus, a mozgásszervi, a nőgyógyászati megbetegedések utókezelésére. A strandmedence C -os vize fiataloknak és időseknek is egyaránt lehetőséget ad a nyári élmények gyűjtésére. A vízforgatós gyermekmedence szolgálja ki a 0-6 éves korosztály igényeit. A strand szabadtéri 50 méteres versenymedencéje az úszást kedvelőknek is ideális helyszín. Az egész évben nyitva álló fedett uszodában 25 méteres feszített víztükrű medence található. Az uszoda nemcsak a helyi, hanem a környékbeli települések úszásoktatását is szolgálja. Az itt élők körében jelentős igény van az uszoda bővítésére, amely lehetővé 59

60 tenné valamennyi korcsoport számára (az úszók mellett a gyermekek és nyugdíjasok számára is) az uszoda egész évben való használatát. A fürdő szomszédságában található az Erzsébet liget és a 6 hektáros Ligeti-tó, mely körül közel 1200 méter sétány és kerékpárút ideális helyet nyújt a sétára, illetve az aktív pihenésre. Az Erzsébet liget közterületei köztük a zöldterület, sétányok, kerékpárút felújításra szorulnak KÖZIGAZGATÁS Mezőtúr Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján látja el a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatokat. A nem kötelező önkormányzati feladatok fenntartásáról az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidejűleg a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület hatáskörének a polgármesterre, bizottságra, társulásra történő átruházásáról, annak visszavonásáról határozattal dönt. A képviselőtestület bizottságai: Ügyrendi Bizottság Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság Egészségügyi és Szociális Bizottság Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság január 1-től Magyarországon 175 új közigazgatási területi egység járás jött létre. A közigazgatási rendszer változásai miatt az okmányirodai és önkormányzati feladatok közül közel nyolcvan ügymenetet ezentúl a járások hivatalaiban lehet intézni. Mezőtúr város a mezőtúri járás központja, a járási hivatal székhelye itt működik. A mezőtúri járáshoz 5 település tartozik: Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék. A járási hivatal 59 kormánytisztviselője, valamivel több, mint 28 ezer állampolgár ügyeivel foglalkozik. A járási hivatalban 5 szakigazgatási szerv működik, a gyámhivatal, az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a munkaügyi kirendeltség, a népegészségügyi intézet és a földhivatal, amely a Szolnoki Járási Hivatal kirendeltségeként működik. A járásban Mezőtúron és Túrkevén található okmányiroda. Változást jelent, hogy a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség. A mezőtúri járási hivatal a Városháza épületében kapott helyet. A Polgármesteri Hivatal elnevezése január 1. napjától megváltozott Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal elnevezésre. A hivatal szervezeti egységeinek, irodáinak elnevezése változatlan maradt. A Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatalhoz Mezőtúr, Mesterszállás és Kétpó települések tartoznak. A városban több évtizede működnek egyéb igazságszolgáltatási, államigazgatási és közigazgatási szervek, amelyek ellátják nemcsak a város, hanem a térség jogszolgáltatási és igazgatási funkcióit: Mezőtúri Rendőrkapitányság (illetékességi területe Mezőtúr, Túrkeve és Kétpó települések és azok közigazgatási területe) Mezőtúri Tűzoltóság Mezőtúri Járásbíróság Mezőtúri Járási Ügyészség Az elmúlt években a közigazgatás infrastrukturális feltételei javultak Tűzoltó laktanya felújítása, Rendőrkapitányság akadálymentesítése, Polgármesteri Hivatal komplex akadálymentesítése, ennek ellenére számos további fejlesztés indokolt. 60

61 A városban a lakosság által elérhető oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közigazgatási szolgáltatások jó színvonalúak, a régiós kisvárosi átlaghoz képest fejlettek. 3.6 KORÁBBI FEJLESZTÉSEK TANULSÁGAI, EREDMÉNYEI A város céljainak megfelelően több területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években, amelyek közül a legjelentősebbek a közműhálózati fejlesztések és a középületek felújításai voltak. Az infrastrukturális beruházások mellett több ESZA típusú projekt is megvalósult. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy 2002 és 2011 között Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei közül a Mezőtúri kistérségbe érkezett a legkevesebb EU támogatás. 14. táblázat Támogatások Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben között Név Projektek száma Támogatás értéke Egy főre jutó (db) (mft) támogatás (eft) Jászberényi (4601) Karcagi (4602) Kunszentmártoni (4603) Mezőtúri (4607) Szolnoki (4604) Tiszafüredi (4605) Törökszentmiklósi (4606) Forrás: TeIR, Támogatási alrendszer A város a korábbiakban megvalósult, illetve a jelenleg folyamatban lévő fejlesztések végrehajtása során jelentős tapasztalatra tett szert. A projektek előkészítésében aktívan közreműködtek a Polgármesteri Hivatal munkatársai, akik elsajátították a pályázatok kidolgozásához szükséges ismereteket. A nagy önkormányzati beruházásoknál a projektmenedzsment tevékenységet az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Mezőtúri Ipari Park Kft. látja el. A közszféra fejlesztései mellett a helyi vállalkozók is aktívak voltak az EU-s források lehívásában, vállalkozásfejlesztési projektek megvalósításában. Mindezek alapján megállapítható, hogy a városnak a jövőben továbbra is ösztönöznie kell a vállalkozásokat a fejlesztésekre, illetve újabb cégek érkezésével is számolnia kell a ipari park területére. A következő táblázat a közszféra elmúlt években megvalósított jelentősebb fejlesztéseit foglalja össze. 61

62 15. táblázat A korábbi időszak fejlesztései Megnevezés Pályázó Forrás Tűzoltó laktanya felújítása Berettyó-Körös Ivóvízminőség-javító Projekt Szent István sétány melletti játszótér Komplex épületenergetikai fejlesztés a hőtechnikai jellemzők javításával a mezőtúri kórházban Kerékpározással a környezettudatosságért Mezőtúron Mezőtúr, Újváros II. ütem 2. szakasz és Kertváros csapadékcsatorna hálózat kiépítése A mezőtúri Polgármesteri Hivatal komplex akadálymentesítése A mezőtúri környezetveszélyeztető szennyvízkezelés átalakítása biztonságos, a természeti környezetet óvó, magas színvonalú, gazdaságosan üzemeltethető technológiával, az iszapkezelés megoldásával Mezőtúr Rendőrkapitányság akadálymentesítése Mezőtúr Város Önkormányzata Berettyó-Körös Többcélú Társulás Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Kórház- Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Támogatói döntés dátuma Elnyert támogatás (Ft) Támogatá s aránya 21/2009. (VII. 08) ÖM rendelet alapján % KEOP 1.3.0/2F/09 Ivóvízminőségjavítás % MVH % KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések % KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek % 5/2010. (I. 28.) ÖM. rendelet alapján % ÉAOP Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) KEOP Szennyvízelvezetés és tisztítás KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás TIOP 3.3.1/A-09/1 A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése ÉAOP 3.1.3/A-09 Kerékpárforgalmi % % 85% % Európai színvonalú kerékpárút Mezőtúr Város % kiépítése a Mezőtúri Ipari Parkig Önkormányzata hálózat fejlesztése A Városi Általános Iskola Mezőtúr Mezőtúr Város ÉAOP 4.1.1/2/2F-2f Oktatási-nevelési % Kossuth Lajos Tagintézményének Önkormányzata intézmények fejlesztése felújítása, bővítése az európai uniós közoktatás biztosítására Mezőtúr Város Közoktatási Mezőtúr Város 8/2009.(II.26.) sz. ÖM. rendelet % 62

63 Megnevezés Pályázó Forrás Intézményeinek infrastrukturális fejlesztése Teleki Blanka Gimnázium iskolaépület és udvar felújítása A "XXI. századnak" megfelelő játszótér fejlesztése az újvároson élő gyermekek részére a Szegedi Kis István téren Mezőtúr város közvilágítási költségeinek csökkentése fényáramszabályozás megvalósításával Mezőtúr Széchenyi utca útburkolatának felújítása Székeskert és Bodzáskert (ONCSA városrész) csapadékvízcsatorna hálózat kiépítése Egységes térségi idegenforgalmi marketing stratégia kialakítása különös tekintettel a térségben található gyógyfürdőkre Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Túrkevei Gyógyfürdő Kht. Kisújszállás Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Konzorcium keretében felhívására A bölcsődék és közoktatási intézmények felújítására és közösségi buszok beszerzésére beadott támogatás igénylés 2177/2008.(XII.18) Kormányhatározat alapján A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása program pályázatainak elkészítéséhez (HÖF CÉDE 2008) Támogatói döntés dátuma Elnyert támogatás (Ft) Támogatá s aránya % % HÖF TEKI % A decentralizált települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása (ÉA-TEUT-2008) 13/2008.(III.26.) sz. ÖTM rendelet felhívására beadott támogatás igénylés % % AVOP LEADER % Mezőtúr Újváros csapadékcsatorna hálózat II. ütem 1. szakasz kiépítése Erzsébet Liget Kertészlak Felújítása Felsőrészi temető ravatalozó kiépítése Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata 13/2007.(V.3.) ÖTM rendelet a belterületi vízrendezési célok igénylése pályázati felhívása szerint % AVOP 3.5 LEADER % 27/2005.(II.14) Kormányrendelet ,67% Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata 63

64 3.7 ÖSSZEGZÉS Összefoglalva megállapítható, hogy Mezőtúr egy alföldi mezőváros, amely sajátos (vissza-) fejlődési utat járt be az elmúlt évtizedekben. A 20. század első feléig virágzó város népessége folyamatosan csökken. A város közúti megközelíthetősége kedvezőtlen, amely az M44 autópálya tervezett megépítésével jelentősen javulni fog. A belvároson országos főutak haladnak át, az elkerülő út várható megépítésével ennek kedvezőtlen forgalmi és környezeti hatásai mérséklődni fognak. A város gazdasági szerkezete, fejlettsége elmarad az országos és megyei átlagtól, a megszűnő munkahelyek következtében magas a munkanélküliség mértéke. A gazdaságfejlesztés terén az egyik lehetőséget a város külterületén fekvő, működő Ipari Park továbbfejlesztése jelenti. A társas vállalkozások részaránya alacsony, ami jelzi, hogy a településen nincs elegendő foglalkoztató. A város jelentős építészeti értékekkel és egyedi természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a városközpontban található jelentős zöldfelületi rendszer, a főtérhez közvetlenül kapcsolódó Hortobágy-Berettyó part, valamint Közép-Európa harmadik legnagyobb holtágrendszere. Ezek az értékek azonban jelenleg alulhasznosítottak, részben leromlott állapotuk következtében. A város kistérségi és járási központ, jelentős közszolgáltatói intézményhálózattal rendelkezik, a térségben oktatási, egészségügyi és kulturális centrum szerepet tölt be. Összességében Mezőtúr jelentős hagyományokkal és értékekkel bíró alföldi település, amelynek megvannak az adottságai arra, hogy tudatos fejlesztéssel egy élhető, stabil gazdaságra épülő modern, 21. századi várossá váljon. 64

65 Közszolgáltatások Környezet Társadalom Gazdaság Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr 3.8 SWOT ELEMZÉS Erősségek Gyengeségek Jó minőségű termőföld, jelentős agrártermelési hagyományok A működő vállalkozások lakosságarányos száma a megyei átlagnál magasabb A település ipari parkkal rendelkezik Az Ipari Parkban új fejlesztések zajlanak A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított Turisztikai attrakciók megléte a településen (népművészeti hagyományok, rendezvények, fürdő) A városban élőkre erős lokálpatriotizmus jellemző A városban működik középfokú oktatási intézmény Természeti értékekben gazdag vizes élőhelyek jelenléte A várost vasúti fővonal és országos közút is érinti A város gyógyvíz minősítésű termálvízzel rendelkezik A város belterületén jelentős a zöldfelület nagysága (Erzsébet liget, Hortobágy- Berettyó partja) A városközpont országos jelentőségű műemlékekben és helyi védelem alatt álló épületekben gazdag A város jelentős hányada teljes közműellátással rendelkezik Szelektív hulladékgyűjtés működik a városban Kedvező adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására Kedvező levegőminőség Térségi hatókörű közigazgatási funkciók jelenléte (kistérségi, járási központ) Az egészségügy (kórház-rendelőintézet) és az oktatás intézményrendszere fejlett (alapés középfokú oktatás) Civil szervezetek működése a kultúra, közösségi és sport területén A vállalkozások döntő többsége kis- vagy mikrovállalkozás, a vállalkozási szerkezet elaprózódott A mezőgazdaság háttérbe kerülésével párhuzamosan nem lépett más húzóágazat annak helyére A népesség gazdasági aktivitása alacsonyabb a megyei és országos átlagoknál Az ezer lakosra jutó adózók száma alacsonyabb, mint a kistérségi, megyei és országos átlag A turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói nem felelnek meg az elvárásoknak A város népessége folyamatosan csökken, amelyben a természetes fogyás és az elvándorlás is szerepet játszik A város népességmegtartó ereje kedvezőtlen, különösen az aktív képzett lakosság körében. Elöregedő társadalom Magas a szociális segélyben részesülők száma Magas munkanélküliségi ráta, alacsony foglalkoztatottság A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízminősége és állapota leromlott A város elérhetőségének színvonala közúton nem megfelelő minőségű Az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak (forgalom és környezeti hatások) Az önkormányzati utak egy része nem megfelelő minőségű, magas a földutak aránya (30%) A település kerékpáros úthálózata egyes részeken hiányos A város helyi tömegközlekedése megszűnt Az épített értékek jelentős része felújításra, korszerűsítésre szorul Alulhasznosított területek jelenléte a városközpontban A közparkok felújításra szorulnak A várost erősítő vonzáskörzet hiánya A közösségi színterek mennyisége és minősége hiányos A felsőoktatás helyzete bizonytalan a városban A közszolgáltatást nyújtó intézmények egyes épületei felújításra szorulnak 65

66 Környezet Társadalom Gazdaság Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr Lehetőségek Veszélyek Növekvő belföldi és külföldi turisztikai kereslet a kulturális, hagyományőrző és gyógy- és termálturizmus területén A helyi vállalkozói szféra megerősödése, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővülése Az önkormányzati beavatkozások a magánerős beruházások számának növekedését eredményezhetik Alternatív energiaforrások nemzetközi és hazai súlyának növekedése Befektetői érdeklődés növekedése a térség iránt Pályázati források rendelkezésre állása az ipari park fejlesztésére Az M44-es autópálya megépítésével a város tőkevonzó képessége javul Alternatív mezőgazdasági tevékenységek elterjedése Bio mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése hazai és európai szinten egyaránt Az önkormányzati és a vállalkozó szféra erősödő együttműködése További pályázati források megjelenése és igénybevétele A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Pályázati források rendelkezésre állása szociális célú városfejlesztésre Közösségi együttműködések szerepének felértékelődése A meglévő felsőoktatási bázis felhasználása felnőttképzési, átképzési rendszer fejlesztésére Civil szervezetek megerősödése További pályázati források megjelenése és igénybevétele Pályázati források rendelkezésre állása funkcióbővítő városfejlesztésre Pályázati források a Hortobágy-Berettyófőcsatorna belterületi szakaszának víz, meder és hullámtér rendezésére, ezáltal a turisztikai hasznosítás lehetőségeinek és a fenntartható környezet feltételeinek megteremtése 46. főút elkerülő szakaszának megépítése csökkenti a belváros környezetterhelését Megújuló energiaforrások fokozott A pénzügyi-gazdasági válság elhúzódása miatt a potenciális befektetők száma és a befektethető tőke mennyisége csökken Erősödik a konkurencia a hasonló adottságú települések és telephelyek között Csökkenő befektetői érdeklődés Magyarország és Kelet-Közép-Európa országai iránt A közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a település elérési mutatói nem javulnak Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai a gazdaság minden területén A turisztikai tendenciák kedvezőtlenül alakulnak Az országos/regionális/megyei/kistérségi fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei A külső (pályázati) források nagysága csökken Növekvő mértékű elvándorlás Népesség elöregedése, az inaktívak arányának további emelkedése Növekvő a szociális-társadalmi feszültségek Lakáskörülmények romlása Foglalkoztatási helyzet romlása A város fejlődésének elmaradása miatt a munkanélküliek számának növekedése Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Nagyobb városok elszívó hatásának erősödése Az országos/regionális/megyei/kistérségi fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források után várhatóan jelentősen csökkennek Az elkerülő út építésének elhúzódása következtében közúti forgalomnövekedés, növekvő környezetterhelés a belvárosban A város nem tud jelentős pályázati forrásokat bevonni a város és a természeti környezet fejlesztésére A természeti-környezeti értékek károsodnak az ökológiai szemlélet hiányában Környezetterhelő ipari létesítmények betelepülése Az országos/regionális/megyei/kistérségi 66

67 Közszolgáltatások Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr Lehetőségek Veszélyek használata A környezetbarát közlekedési módok elterjesztése Növekvő belföldi és külföldi turisztikai kereslet a természeti adottságok iránt Az önkormányzati és a civil szféra együttműködésének felértékelődése Térségi szerepkör erősödése Aktív együttműködések a közintézmények között a kistérségen belül és kívül egyaránt További pályázati források megjelenése és igénybevétele fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei A bevonható források nagysága jelentősen csökken Az önkormányzatok jövőbeli feladat- és hatásköre bizonytalan Az önkormányzatok állami forrásai/ támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a kistérségi központi szerepköréből adódó lehetőségeket Az európai uniós források után várhatóan jelentősen csökkennek A város számára a legkedvezőbb fejlődési irány az, amely a meglévő erősségeit és lehetőségeit maximálisan hasznosítja, illetve a gyengeségek csökkentésére és a veszélyek kiküszöbölésére törekszik. A helyzetelemzést összefoglaló SWOT analízis alapján két lehetséges fejlődési forgatókönyv prognosztizálható: A megosztott fejlődés forgatókönyve: a fejlesztések nem tervezetten történnek, esetlegesek. A koncentráltabb fejlődés forgatókönyve: jellemzője a hosszú távú és a térségi gondolkodás, amely épít az együttműködésekre. A város hosszú távú fejlődéséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő célok kijelölésére és ezt szolgáló beavatkozások megvalósítására van szükség. 67

68 4 VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE 4.1 VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE A városrészek lehatárolásakor a cél az volt, hogy funkcionálisan és településmorfológiailag minél homogénebb területeket lehessen kijelölni annak érdekében, hogy fejlesztési irányaik meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessen a koncentráció elve. Mindemellett fontos elkerülni a városszerkezet túlzott elaprózódását is. Belterületen a városi szövet a funkció dominancia elve alapján két részre osztható: a tágabb értelemben vett városközpontra és lakóövezetre. A lakóövezeti rész a Hortobágy- Berettyó-főcsatorna miatt megosztott, és részben eltérő funkciókkal rendelkezik, ezért a főcsatornán túli részt külön városrészként célszerű kezelni. A város belterületi határán kívül fekszik az ipari park, azonban mivel a városfejlesztésben fontos szerepet tölt be, ezért külön városrészként szerepel az elemzésben. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Mezőtúron 4 városrész 4 került kijelölésre, amelyek egyike külterületen található: 5. Városközpont városrész 6. Lakóövezet 1. városrész 7. Lakóövezet 2. városrész 8. Ipari terület (külterület) Annak érdekében, hogy a városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedjék le a város belterületét, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna területét is hozzárendeltük a Városközpont és a Lakóövezet 1. városrészekhez. 10. térkép Mezőtúr azonosított városrészei 4 Külön külterületi városrész lehatárolását az adatok és a tendenciák nem indokolják, de a teljesség érdekében az összehasonlító adatsorokban a külterületi adatokat is feltüntetjük. Az ipari terület a külterület egy része. 68

69 A városrészi szintű helyzetelemzéshez a városrészi összehasonlító statisztikákat a KSH bocsátotta rendelkezésre, ezeket egészíti ki az Önkormányzat adatszolgáltatása. Az egyes mutatók relatív és a többi városrészhez viszonyított nagysága ezen adatok alapján tanulmányozható, az elemzés során minden városrésznél a városi átlagtól való eltérések vizsgálatára és rövid magyarázatára is sor kerül. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél a cél az egyes városrészek belső folyamatainak, inhomogenitásának, különbözőségeinek feltárása. Az elsősorban funkcionális alapon történő lehatárolás eredményeként jelentős különbségek rajzolódnak ki a városrészek népességszámát és lakásállományát tekintve, ami meghatározza a városrészi szintű helyzetelemzések tartalmát és részletezettségét (pl. a szinte kizárólag ipari területeket magában foglaló Ipari terület városrész esetében nincs értelme a társadalmi helyzet elemzésének). A teljes külterület ugyan nem került külön kijelölésre, de ahol rendelkezésre áll releváns adat, ott bemutatásra kerül. 4.2 VÁROSRÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH évi népszámlálási adataira, másrészt önkormányzati adatokra épül. A városrészek adottságainak, problémáinak, legfontosabb funkcióinak és lehetséges kitörési pontjainak feltárása érdekében az adatok elemzése kiegészül a jelenlegi folyamatok, tendenciák átfogó bemutatásával. A városrészek funkcionális lehatárolásából adódóan ugyanakkor a városrészi szintű elemzések nem lehetnek teljesen egységes mélységűek és szerkezetűek. 16. táblázat A városrészek állandó és lakónépessége a évi népszámlálás alapján Terület Állandó népesség Lakónépesség fő % fő % Városközpont , ,49 Lakóövezet , ,48 Lakóövezet , ,04 Ipari terület n.a. n.a. n.a. n.a. Külterület 960 5, ,99 Mezőtúr összesen Forrás: KSH A városrészek lakónépessége egyenetlenül oszlik meg, melynek hátterében elsősorban a lehatárolást meghatározó városi morfológia és az ebből fakadó méretbeli különbségek állnak. A lakosság legnagyobb arányban a Lakóövezet 1. városrészben él. (Az ipari terület városrészre vonatkozóan nem áll rendelkezésre releváns adat.) 27. ábra A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a évi népszámlálás alapján (%) Mezőtúr 16,0 62,3 21,7 Városközpont 12,9 65,3 21,9 Lakóövezet 1. 16,7 60,1 23,2 Lakóövezet 2. 15,8 67,9 16,4 Külterület 19,2 65,7 15, évesek aránya évesek aránya 60-x évesek aránya Forrás: KSH 69

70 A városrészek lakosságának korcsoportos megoszlása alapján több jellegzetesség is kirajzolódik: a Lakóövezet 1. városrészben a legmagasabb a gyermekkorúak aránya; a Lakóövezet 2. városrészben kimagasló az aktív korúak aránya; az idősek aránya a Lakóövezet 1. városrészben a legmagasabb (a város belterületének egészére elöregedő korstruktúra jellemző). 17. táblázat A városrészek népességének szociális jellemzői a évi Népszámlálás alapján (%) Mutató Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Mezőtúr Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Városközpont Külterület* 32,6 25,7 32,3 35,2 57,8 8,2 15,0 7,0 8,0 2,0 49,5 57,5 46,5 46,5 61,3 21,4 18,9 20,3 22,2 41,2 46,8 40,0 49,4 49,9 36,1 45,8 43,4 47,2 37,8 51,1 46,3 31,1 48,9 50,9 55,1 13,4 10,4 13,6 12,9 23,3 5,3 3,0 5,6 5,2 8,7 12,9 8,8 13,7 13,7 17,2 * Mivel az Ipari területre nem állnak rendelkezésre adatok, a táblázatban a külterületi adatok szerepelnek. Jelmagyarázat: A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezőtlen irányban A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvező irányban Forrás: KSH A városrészek egyes társadalmi mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: kedvezőtlen irányba a lakóövezet külterületi részének kedvezőtlen értékei, kedvező irányba a Városközpont értékei emelkednek ki. 70

71 a lakónépesség arányában, % Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr 18. táblázat A városrészek lakásállományának jellemzői a évi Népszámlálás alapján Terület Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások db % aránya (%) Városközpont ,13 13,7 Lakóövezet ,0 30,2 Lakóövezet ,78 20,3 Ipari terület Külterület 445 5,81 76,4 Mezőtúr összesen ,0 Forrás: KSH A város lakásállományának legnagyobb része a Lakóövezet 1. városrészben található, ahol a lakások csaknem egyharmada alacsony komfortfokozatú. A lakások komfortfokozata a Városközpont városrészben a legkedvezőbb. (A külterületi lakások esetében kiugróan magas, 76,4% az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. Az Ipari terület nem rendelkezik lakásállománnyal.) 28. ábra A lakások építési idő szerinti megoszlása (2011) Város egésze Lakóövezet 2. városrész Lakóövezet 1. városrész Városközpont városrész 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1949 előtt épült lakások között épült lakások között épült lakások között épült lakások Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata adatai alapján A lakásállományról megállapítható, hogy a Városközpontban és a Lakóövezet 2. városrészben a lakások több mint fele 1970 után épült, az 1949 előtt épült lakások száma és aránya a Lakóövezet 1. városrészben a legmagasabb. 29. ábra Szociális helyzet az egyes városrészekben (érintettek aránya a lakónépesség számának %- ában) (2011) 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 rendszeres szociális segélyben részesülők lakásfenntartási támogatásban részesülők rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők közcélú foglalkozásban résztvevők Mezőtúr Városközpont Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata adatai alapján 71

72 A lakosság szociális helyzete eltérő az egyes városrészekben: legkedvezőbb mutatók a Városközpont városrészt jellemzik, a rendszeres szociális segélyben és lakásfenntartási támogatásban részesülők lakosságarányos száma itt a legalacsonyabb. A Lakóövezetekben jellemzően a városi átlagnál magasabb a szociáls támogatásokban részesülők lakosságarányos száma. Az egyes városrészek környezeti, közlekedési infrastruktúráját és közműellátottságát az alábbi adatok szemléltetik. Környezet, közlekedés rendszeresen tisztított zöldterületek nagysága 19. táblázat Környezeti, közlekedési, közmű infrastruktúra Város Város Városközpont Lakóövezet egésze egésze Lakóövezet 2. Ipari terület m² játszóterek száma db játszóterek területe m² sportpályák száma db kerékpárút hossza m gyűjtőutak hossza m kiszolgáló és lakóutak hossza m ingyenes parkolóhelyek száma db kerékpártárolók száma db szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma db Közműhálózat közvilágítási fényforrások db száma nyilvános távbeszélőállomások száma db gázcsőhálózat hossza m közüzemi szennyvízcsatornahálózat m hossza közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza m kisfeszültségű m villamosenergia elosztóhálózat hossza Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata 72

73 Funkciók 20. táblázat Városrészenkénti funkcióellátottság Városközpont városrész Lakóövezet 1. városrész Lakóövezet 2. városrész Ipari terület városrész Gazdasági funkciók piac 1 kiskereskedelmi üzletek bankok 5 pénzügyi szolgáltatók szolgáltató központ kereskedelmi központ ipartelep ipari park 1 logisztikai központ innovációs központ irodaház 1 panzió 1 szálloda 1 vendéglátóegységek Közlekedési, távközlési funkciók távolsági autóbusz-megálló 6 15 vasútállomás 1 postahivatal (fiókposta) 1 1 helyi autóbuszjárat tömegközlekedés benzinkút 3 taxi 3 1 közüzemi vízhálózat hossza zárt közcsatorna-hálózat hossza Közösségi funkciók önkormányzati közművelődési könyvtár 1 művelődési otthon jellegű intézmény 1 kulturális központ színház mozi múzeum 2 1 szórakozás sportcentrum 1 szabadidőcsarnok, szabadtéri szabadidő központ uszoda 1 strand 1 rendezvénycsarnok Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók önkormányzat 1 okmányiroda 1 területi hatósági intézmények 5 rendőrség 1 bíróság 1 ügyészség 1 börtön igazságügyi szolgáltatás 2 1 tűzoltóság 1 polgárőrség 1 Humán szolgáltatási funkciók körzeti orvosi (háziorvosi) székhely 6 5 gyógyszertár 2 2 központi körzeti (háziorvosi) ügyelet 1 járóbeteg szakellátás 1 fogászati szakrendelés 1 kórház 1 mentőállomás 1 bentlakásos és átmeneti szoc. intézmény idősek otthona 2 nappali ellátást nyújtó idősek klubja 3 bölcsőde 1 óvoda 2 4 általános iskola 2 3 középiskola 2 felsőoktatási intézmény (1) kutatóintézet K+F funkció 73

74 4.2.1 VÁROSKÖZPONT VÁROSRÉSZ A Városközpont városrész Mezőtúr közvetlen belvárosát foglalja magában. Az 1,34 km 2 területű városrészt az alábbi utcák határolják: Bajcsy-Zsilinszky u. Kürt u. Hortobágy- Berettyó főcsatorna Dózsa György. út Garibaldi u. Rákóczi Ferenc u. Bajcsy- Zsilinszky u. Földvári u. Tó u. (Erzsébet liget, termálfürdő területe) Temető u. Szolnoki út Petőfi út Bajcsy-Zsilinszky u. Önkormányzati nyilvántartás alapján a városrész lakosságszáma 2011-ben 3798 fő volt. Mezőtúr városszerkezetét a földrajzi adottságok és a történelmi-kereskedelmi útvonal hagyományai alapozták meg. A Berettyó-hídfő mentén kialakuló központot a várost tengelyként átszelő mai Dózsa György út köti össze a többi városrésszel. Társadalmi-gazdasági helyzet A társadalmi mutatók alapján a Városközpont a legfejlettebb városrész Mezőtúron. Itt él a város lakónépességének 19,49%-a, amelyen belül a munkavállalói korú népesség felülreprezentált (65,9%) a városi átlaghoz képest. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt a legalacsonyabb a városban. A városrészben található lakások többsége 1970 óta épült. Az önkormányzati lakások száma 56 db (a városi 125-ből), az elmúlt 15 évben felújított lakások száma 10 db. A Városközpont területén telepszerű vagy szegregált lakóterület nem található. 74

75 21. táblázat A Városközpont városrész adatai a évi népszámlálás alapján Mutató megnevezése Mezőtúr Városközpont összesen városrész Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,0 12,9 Lakónépességen belül évesek aránya 62,3 65,3 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,7 21,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 32,6 25,7 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 8,2 15,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 29,0 13,7 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 49,5 57,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 21,4 18,9 aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 46,8 40,0 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,8 43,4 Állandó népesség száma Forrás: KSH, 2012 A képzettségi mutatók is kedvezőek: a városközpontban a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népesség arányában közel kétszerese a városi átlagnak (15%). A városrészek közül itt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya. A Városközpont munkaerőpiaci helyzetét illető kedvező képet előnytelenül befolyásolja az a tény, hogy bár itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, a Városközpontban a városi átlagnál mintegy 8%- kal magasabb (57,5%) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül. A korösszetételi adatok és a foglalkoztatási mutatók sem mutatnak ennyire pozitív képet a városrészről. A 0-14 év közötti lakosság aránya a városi átlag alatt van, míg, a 60 éven felüliek aránya a városi átlagot kissé meghaladja. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (40%) alacsonyabb a városi átlagnál. Az önkormányzati adatok alapján a Városközpont városrészben 2011-ben a foglalkoztatottak száma 1765 fő (a városi összesen 18,9%-a), a munkanélküliek száma 276 fő, amely a városi 1338 fő egyötöde. A lakosság szociális helyzete a Városközpont városrészben a legkedvezőbb, itt a legalacsonyabb a rendszeres szociális segélyben, lakásfenntartási támogatásban és közcélú foglalkoztatásban részesülők lakosságarányos száma. A városközpont városrészben jelen vannak a gazdasági egységek is, köztük 146 db kiskereskedelmi egység (a városi 301 db közele fele), 39 vendéglátóegység, 5 bankfiók, takarékszövetkezet, a város egyetlen szállodája és egy panzió. Ebben a városrészben található a városi piac, amely a helyi termelők számára kínál lehetőséget termékeik árusítására. A városrész észak-nyugati részén található a Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda, amelynek strandján 4 medence található (gyógymedence, strandmedence, gyermekmedence, versenymedence), míg a fedett uszodában egy 25 méteres feszített víztükrű medence található. A strandfürdő fejlesztése indokolt, az uszoda bővítése lehetővé tenné valamennyi korcsoport számára (az úszók mellett a gyermekek és nyugdíjasok számára is) az uszoda egész évben való használatát. 75

76 A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás közül 5 a Városközpont városrészben található, amelyek tevékenységi körébe az alábbiak tartoznak: elektronikai egységek, alkatrészek szerelése; autóipari szerszámgyártás; hírközlés; ivóvíz ellátás; raklapok gyártása. Épített és természeti környezet A városrész központjára, ami egyben a város centruma is, a Kossuth téren, Szabadság téren, Dózsa György úton a zártsorú beépítés a jellemző. Ez a beépítési mód, valamint az épületek városias megjelenése adja a területre jellemző kisvárosi utca- és városképet. Ez a városkép a városban meghatározó módon csak erre a területre jellemző. Szintén a városrészben található a város műemléki környezete: a Kossuth tér, Kálvin tér, Táncsics út, Kossuth út, Csokonai út, Stromfeld Aurél út, Dózsa György út, Rákóczi út, Garibaldi út, Pétery Károly út, József Attila út és a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna töltése által határolt terület. Itt találhatóak a belváros városképi jelentőségű épületei, valamint országos műemléki védettségű épületek és helyi védett épületek. A városrész déli részén a történelmi városmag Rákóczi út környezetében az utcaszerkezet szabálytalan képet mutat, jellemző térformák, útleágazások tere, tölcsér tér, csillag-tér, tömb-tér, sarkostér. A városrész városképi szempontból frekventált területe a Kossuth tér és Kálvin tér (főtér). Az elmúlt évtizedben jelentős, a kor igényeihez igazított átalakítás, fejlesztés nem történt a főtéren. Építészeti arculati szempontból néhány épület nem illik a környezetébe, a főtér nem tudja betölteni közösségi funkcióját, mert nem erre a célra lett kialakítva, a gyalogos közlekedési zónák nincsenek megfelelően kiépítve, a műemléki épületek egy részének homlokzata felújításra szorul. A város egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. A városrész zöldövezeti környezete három csoportba sorolható: Erzsébet liget, Ligeti-tó, Hortobágy-Berettyó-főcsatorna és a városrész közötti terület, Közterek. A természeti környezetben az elmúlt években kisebb felújítás csak a Ligeti-tó környezetében történt. Az Erzsébet liget és a 6 hektáros Ligeti-tó, mely körül közel 1200 méter sétány található, ideális helyet nyújt az aktív pihenésre. Az Erzsébet liget bejáratánál található a város kiemelt turisztikai attrakciója, a strandfürdő, ami széleskörű szolgáltatásokat biztosít, ugyanakkor továbbfejlesztése indokolt. Az Erzsébet liget és a rendezett Ligeti-tó közvetlen kapcsolata kitűnő helyszín lehet egy komplex fejlesztés megvalósítására, mely hozzájárulhat az idegenforgalom fellendítéséhez, valamint kitörési pontot jelenthet a város számára az erre épített gyógyászati fejlesztésekkel együtt. A Hortobágy-Berettyó-főcsatornával kapcsolatos problémák még összetettebbek: nem megfelelő a víz minősége, az árvizek utáni pangó partmenti kis vizek szúnyogtelepek ezreit táplálják, a hullámtér nincs hasznosítva, növénykultúrája szegényes vagy tájidegen, a főcsatorna vízminősége miatt nem ritka dolog a halpusztulás. További gond, hogy nincsenek kiépítve a természeti környezet környezettudatos használatához szükséges infrastruktúrák (sétány, kikötő, stb.), a főcsatorna jelenlegi állapotában nem kapcsolható be a turizmusba és nehezíti a helyi lakosság életkörülményeit. A jelenlegi meder és lefolyási viszonyok a terület rekreációs célú igénybevételét nem teszik lehetővé. Összességében tehát a város kiemelkedő adottsága, a vizes élőhelyek egyedi környezete a városközpont tőszomszédságában és külterületen jelenlegi állapotában nem használható fel a turizmus céljára. A városrész közterei (díszparkok: Kossuth tér, Szabadság tér, Petőfi tér, Múzeum tér), felújítást, átalakítást igényelnek, annak érdekében, hogy betöltsék közösségi színtér 76

77 szerepüket. A meglévő problémák csak megjelenési formájukban építészeti problémák, ezen túl negatívan befolyásolják a városlakók identitástudatát, a turistaforgalom nagyságát, a városközpontban elérhető szolgáltatások koncentrációját, a rekreációs környezetet és a befektetési lehetőségeket. A városrész közlekedési helyzetét jellemzi, hogy országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak, amely környezeti és közlekedési szempontból is kedvezőtlen. Lényeges úthálózati fejlesztések az elmúlt években nem történtek. A 46 sz. főúton nyomvonal korrekció, a települést elkerülő szakasz kiépítése tervezett. Az elkerülő út megvalósulása után a jelenlegi belterületi szakasz kikerülhet a mostani útkategóriából. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A tervezett úthálózat az átmenő forgalmat kiviszi a központból, ezáltal lehetőséget ad a városközpontban a radikális forgalomcsillapításra. A központ tervezett jellege forgalomcsillapított, gyalogos elsőbbségű. A gyalogos közlekedési hálózatok problémái akadálymentesítés hiánya, eltérő minőségű és sérült burkolatok, szintbeli különbségek a gyalogosforgalmat a legnagyobb mértékben a városközpontban akadályozzák. A gyalogos közlekedés érdekében a városközpontban térburkolás, járdaépítés, valamint a gyalogutak kiépítése szükséges. A város és a városrész közmű ellátottsága az elmúlt években sokat fejlődött. A város belterületét a villamosenergia kisfeszültségű elosztóhálózat teljes körűen lefedi, a városközpontban időszerű feladat a Kossuth tér földkábeles hálózatának, valamint a Dózsa György út szabadvezetékes rendszerének teljes rekonstrukciója, mivel ezek állapota üzembiztonsági szempontból jelentős kockázatot képvisel. Közszolgáltatások A város történelmi központja a Kossuth tér, Kálvin tér, a Dózsa György út - Kossuth Lajos utcák mellett fekszik. Azonban a szolgáltatások, funkciók elhelyezkedése alapján a város központja egy képzeletbeli tengely mentén a főiskola irányába terül el és folytatódik a város rekreációs központjával az Erzsébet ligettel, termálfürdővel. A város egyközpontú, jelentősebb funkciókkal betöltött alközpontok nem alakultak ki, amit jól jellemez, hogy a Városközpont városrész funkcióellátottság szempontjából kiemelkedő szerepet tölt be a városban, itt található a funkciók túlnyomó többsége: a humánszolgáltatási funkciók 51%-a, az állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási funkciók 87%-a, a közösségi funkciók 86%-a, a közlekedési, távközlési funkciók 27%-a, a gazdasági funkciót betöltő egységek 48%-a. 22. táblázat A Városközpontban található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Állami, igazgatási, Mezőtúr Város Önkormányzata Kossuth tér 1. hatósági, igazságszolgáltatási Polgármesteri Hivatal (Mezőtúri Közös Kossuth tér 1. Önkormányzati Hivatal) Járási hivatal (ÁNTSZ, Földhivatal, Kossuth tér 1. Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Állomás) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Rákóczi út 3. Munkaügyi Központ Mezőtúri Kirendeltsége Rendőrkapitányság Mezőtúr Petőfi út 28. Mezőtúri Városi Ügyészség Kossuth tér 1. Mezőtúr Város Hivatásos Önkormányzati Kossuth tér 2. 77

78 Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Tűzoltósága Humán szolgáltatás Mezőtúr Városi Kórház - Rendelőintézet Kossuth Lajos út Mentőállomás Petőfi út 38. Háziorvosok (6) Kossuth tér 3-5. Dózsa György út 19. Damjanich út 48. Gyógyszertár (2) Kossuth tér 3-5. Dózsa György út 22. Bölcsőde Zrínyi út 3. Csoda-vár Óvoda Zrínyi út 1. Katolikus Egyház Óvodája Könyves Kálmán út 1. Szent István Katolikus Általános Iskola Könyves Kálmán út 2. Mezőtúri Református Kollégium Általános Iskolája Kossuth tér 6. Mezőtúri Református Kollégium Gimnázium Kossuth út 2. Szakközépiskola Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Dózsa György út 17. Közösségi szolgáltatások Szakiskola és Kollégium Közösségi Ház Szabadság tér 17. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Szabadság tér 17. Városi Galéria Múzeum tér 1. Városi színházterem Petőfi u. 5. Túri Fazekas Múzeum Bajcsy-Zsilinszky út 41. Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda Fekete István út 1. Egyházak Evangélikus egyházközség Damjanich u. 41. Református egyházközség Kálvin tér 1. Római Katolikus templom Szabadság tér 1. A városon belül a központi városrészben található a legtöbb szolgáltatás: az alap- és középfokú oktatási, közigazgatási, egészségügyi, igazságügyi, rendészeti intézmények mellett megtalálhatóak a jogi, pénzügyi, kereskedelmi szolgáltatások is. A városközpontban található közszolgáltató intézmények térségi (kistérségi, járási) hatókörrel rendelkeznek. A városrészben található intézmények jellemzőit a Városi szintű helyzetértékelés fejezet tartalmazza. Bár a funkciók ellátásához kapcsolódó infrastrukturális feltételek az elmúlt években némileg javultak (tűzoltó laktanya felújítása, rendőrkapitányság és polgármesteri hivatal akadálymentesítése, városi körház, Teleki Blanka gimnázium épületfelújításai), ennek ellenére az infrastruktúrák egy része műszakilag és építészetileg is elavult, korszerűtlenek, felújításuk szükséges. Alul- vagy egyáltalán nem hasznosított, jelenleg funkció nélküli épületek is találhatóak a városközpontban, ugyanakkor bizonyos funkciók pl. civil szervezetek hagyományőrző, közösségépítő tevékenységei, programjai számára nincs megfelelő létesítmény. 78

79 23. táblázat A Városközpont városrész SWOT elemzése Erősségek Gyengeségek A lakosság képzettségi szintje meghaladja a városi átlagot A forgalmas 46-os főút a település központján halad át Magas a munkavállalási korú népesség aránya A komfortos lakások aránya magas Gazdasági szolgáltatások jelenléte (kiskereskedelemi üzletek, vendéglátóegységek, bankok stb.) A városrészben találhatóak turisztikai potenciált jelentő épületek és közterületek (jelentős zöldfelületek, strand és uszoda) Műemlékek és helyi védelem alatt álló épületek magas száma Egyedi városképi adottságok: jelentős vízfelületek, vizes élőhelyek a város centrumában A Városközpont infrastrukturális ellátottsága megfelelő A városrész megközelíthetősége kedvező A, gyalogos közlekedési utak száma és állapota több helyen nem megfelelő (pl. Kossuth tér) A város főtere nem korszerű, funkciója hiányos, teljes felújításra szorul A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vizének és környezetének minősége erősen leromlott, turisztikai hasznosításra nem alkalmas A fürdő szolgáltatásai nem versenyképesek, a téli szezonban nem teljeskörűek Erzsébet liget növényzete sérült, infrastruktúrája kiépítetlen Egyes közintézmények felújításra szorulnak A belváros egyes épületei alulhasznosítottak, illetve állapotuk elavult Egyes közösségi funkciók számára nincs megfelelő létesítmény Magas a közintézmények koncentrációja a városrészben Térségi hatókörű közszolgáltatások jelenléte Lehetőségek Veszélyek Pénzügyi források a városközpont fejlesztésére, a városrész funkcióinak bővítésére és minőségük javítása. Pályázati források a Hortobágy-Berettyófőcsatorna belterületi szakaszának víz, meder és hullámtér rendezésére, ezáltal a turisztikai hasznosítás lehetőségeinek és a fenntartható környezet feltételeinek megteremtése Növekvő belföldi és külföldi turisztikai kereslet a kulturális, hagyományőrző és gyógy- és termálturizmus területén A város nem tud jelentős pályázati forrásokat bevonni a városrész fejlesztéséhez Az elkerülő út építésének elhúzódása következtében közúti forgalomnövekedés, növekvő környezetterhelés a belvárosban A városközponti fejlesztések elmaradása esetén a város gazdasága hanyatlik Az elvándorlás folyamata folytatódik A térség városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései tekintetében A helyi vállalkozói szféra megerősödése, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővülése A város és a városközpont közigazgatási és közszolgáltatási funkcióinak további erősödése Az önkormányzati beavatkozások a magánerős beruházások számának növekedését eredményezhetik 79

80 4.2.2 LAKÓÖVEZET 1. VÁROSRÉSZ A Lakóövezet 1. városrész a legnagyobb területű és népességű városrész Mezőtúron, amely a városközpont körüli elsősorban lakó funkciójú, de emellett kereskedelmi-ipari funkciójú területeket foglalja magában, a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Ny-i oldalán. Határoló területei: Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Kürt u. Bajcsy-Zsilinszky u.. Petőfi út Szolnoki út Temető u. Tó u. Földvári u. Bajcsy-Zsilinszky u. Rákóczi Ferenc u. Garibaldi u. Hortobágy- Berettyó főcsatorna Ny-i partja belterületi határ. A 7,35 km 2 területű városrész lakónépessége önkormányzati nyilvántartás alapján 2011-ben fő volt. Társadalmi-gazdasági helyzet Ebben a városrészben él a város lakónépességének 64,48 %-a, míg az összes lakásállomány 67,02%-a található a területen. A korösszetétel mutatói két ponton kedvezőtlenek. A munkavállalási korú lakosság aránya alacsonyabb a városrészben (60,1%) a városi átlagnál (62,3%) és magas a 60 éven felüliek aránya (23,2%), ami a városrész népességének elöregedését jelzi. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 1,2 százalékponttal alacsonyabb a városi átlagnál (a városközpont értékének azonban csak fele). A foglalkoztatási mutatók vegyes képet mutatnak: az aktív korúakon belül a városi átlagnál magasabb a foglalkoztatottak aránya, ugyanakkor a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is nagyobb, mint a városi átlag. 80

81 24. táblázat A Lakóövezet 1. városrész adatai a évi népszámlálás alapján Mutató megnevezése Mezőtúr Lakóövezet 1. összesen városrész Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,0 16,7 Lakónépességen belül évesek aránya 62,3 60,1 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,7 23,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 32,6 32,3 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 8,2 7,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 29,0 30,2 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 49,5 46,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 21,4 20,3 aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 46,8 49,4 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,8 47,2 Állandó népesség száma Forrás: KSH, 2012 Az önkormányzati adatok alapján a Lakóövezet 1. városrészben 2011-ben a foglalkoztatottak száma 6849 fő (a városi 73,3%-a), a munkanélküliek száma 768 fő, amely a városi érték 57,4%-a. Az adatok kedvező képet mutatnak: a városon belül itt a legmagasabb a foglalkoztatottak és a legalacsonyabb a munkanélküliek lakosságarányos száma. A lakosság szociális helyzete a városrészben kedvezőtlenebb a városi átlagnál, itt a legmagasabb a rendszeres szociális segélyben részesülők és közcélú foglalkoztatásban résztvevők lakosságarányos száma. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya kissé meghaladja a városi átlagot. A Lakóövezet 1. városrész területén található a KSH 2001-es népszámlálási adatok alapján kijelölt három szegregált terület, ahol 186 lakásban 554 fő él. A városrészben a városi átlagnál kissé magasabb az 1949 előtt, között és az között épült lakások aránya, míg a fiatal (1990 óta épült) lakások aránya ebben a városrészben a legalacsonyabb a városban. A városrészben található lakótelepek esetében a társasházak energiahatékonysági felújítása indokolt. Az önkormányzati lakások száma 2011-ben 51 db (a városi 125-ből), az elmúlt 15 évben felújított lakások száma 14 db. A városrészben jelen vannak a gazdasági egységek is, köztük 142 db kiskereskedelmi egység (a városi 301 db közele fele), 47 vendéglátóegység. A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás közül 3 található ebben a városrészben, amelyek tevékenységi körébe az alábbiak tartoznak: földgázszállítás, üzemanyag forgalmazás, fémfeldolgozás. Épített és természeti környezet A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna mellett fekvő déli rész az Alsórész nevezetű településrész. A telekhasználatot az oldalhatáron álló beépítés jellemzi, túlnyomórészt kifelé hajlított ház megjelenéssel. Az épületállomány jelentős része földszintes. Az utóbbi évtizedekben épült épületek között jelentős számú tetőteres épület is található. Az épületállomány homlokzati és tömeg megjelenése, valamint építészeti karaktere alapján falusias utcaképet mutat. 81

82 A város dél-nyugati részén található Balassa út Sugár út térsége az Újváros településrész. Az Újvároson a Balassa út Sugár út közötti területen jellegzetes bordás szerkezet alakult ki, párhuzamos utcák közötti lakótelkek jellemzik. Az oldalhatáron álló beépítési mód a meghatározó, azonban lokálisan jelen van a Sugár úton a kisvárosias zártsorú beépítés is. Az épületek szinte kizárólag földszintesek, a tetőidomok nyeregtetősek, részben kontyolva. A területen lévő épületállomány falusias utcaképet mutat. A terület műemléke a református templom. A Sugár úton található polgári házak karakteresebb utca- és városképet képeznek. Az Újváros és az Alsórészi terület között található az Ifjúsági lakótelep, amely kisvárosias lakóterület besorolású a településfejlesztési koncepcióban. A lakótelepszerű környezetben közösségi területek kialakítása, fejlesztése indokolt. Az Újvárostól északra fekvő Papucsos kert kertvárosi lakóterület, korlátozottak a vállalkozási és állattartási lehetőségek. Az utcakép, a beépítési lehetőségek, telekméret, a városokra jellemező kertségek vagy kertvárosok általános jellemzőivel bírnak. A város északon fekvő lakóövezete falusias lakóterület, az utcakép, a telekméret az életviteli lehetőségek a falusi életvitel feltételeit teremtik meg az itt élőknek. A Szolnoki út mellett fekszik a Városi sportcentrum. A pályák, épületek állapota az elmúlt években megvalósult fejlesztések mellett is további felújítást igényel. A Földvári út mellett fekvő autóbusz-pályaudvar felújítása megtörtént az elmúlt években. A városrészre jellemző, hogy kisebb-nagyobb ipari-kereskedelmi területek ékelődnek a lakóövezeti részek közé. Ebben a városrészben található a város vasútállomása, amelynek felújítása és a törzshálózati vonal korszerűsítése a közelmúltban megtörtént. A városrész természeti környezetének legnagyobb problémája a Városközpont elemzésénél bemutatott Hortobágy-Berettyó-főcsatornával kapcsolatos gondokkal függ össze. A városrészben területéhez képest kevés a zöldterület (kivételt képez az Alkotmány tér zöldterületként történt kialakítása, az utóbbi időszak városi zöldterületi növekménye). Az utcák fásításának tradíciója több mint 100 évre tekint vissza. A faállományok felújítását, szakaszos cseréjét elő kell irányozni a városrészben. Ebben a városrészben található a város lakó- és gyűjtőúthálózatának 73%-a. Az utak minősége több helyen fejlesztésre szorul, magas a burkolatlan utak aránya. A város 20 szelektív hulladékgyűjtő szigetéből 16 db van itt, a városi 6 játszótérből 3 db található a területen. A város és a városrész közmű ellátottsága az elmúlt években sokat fejlődött, ennek ellenére a városrészben van néhány olyan utca, ahol részben vagy egészben nem található vezetékes víz vagy gázhálózat. Közszolgáltatások A Lakóövezet 1. városrészben található funkciók (a városi összesen %-ában): a közösségi funkciók 14%-a az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók 13%-a, a humánszolgáltatások 49%-a, a közlekedési funkciók 39%-a, valamint a gazdasági funkciót betöltő egységek 47%-a. A lakossági szolgáltatói koncentráció a városrészen belül az Ifjúsági lakótelep Földvári út térségében a legnagyobb. Az alap lakossági szolgáltatásokkal általános iskola, posta, gyógyszertár, kiskereskedelmi egység a városrész északi, déli területei jól ellátottak. 82

83 25. táblázat A Lakóövezet 1. városrészben található közszolgáltatások Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Állami, igazgatási, Jogsegélyszolgálat Dob utca 63. hatósági, Mezőtúri Polgárőr Egyesület Petőfi út 53. igazságszolgáltatási Mezőtúri Járásbíróság Kossuth tér 9. Humán szolgáltatás Háziorvosok (5) Sugár út 11. Köztársaság út 1. Gyógyszertár (2) VII. út 13. Köztársaság út 1. Szolnoki út 18. Kiss János út 6. Mezőtúri Református Egyházközség Idősek Otthona Harmatcsepp Óvoda Vásár út 37. Százszorszép Óvoda Rákóczi út 28. Mesekert Óvoda Kiss J. út 64. Gyermekkert Óvoda Földvári út 61. Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Rákóczi út 40. Tanítási Nyelvű Iskola Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Kossuth L. út 82. Tanítási Nyelvű Iskola Újvárosi Általános Iskola XIII. út 12. Közösségi Badár emlékház Sugár u. 28. szolgáltatások Egyházak Újvárosi református templom Sugár u. 39. Bár a funkciók ellátásához kapcsolódó infrastrukturális feltételek az elmúlt években némileg javultak (pl. Kossuth Lajos általános iskola felújítása), ennek ellenére az infrastruktúrák egy része műszakilag és építészetileg is elavult, felújításuk szükséges. 26. táblázat A Lakóövezet 1. városrész SWOT - elemzése Erősségek A lakófunkción kívül ipari-kereskedelmi funkció is jelen van a városrészben A városrész kertvárosi, falusi, lakótelepi övezetekkel egyaránt rendelkezik A közművek kiépítettsége a teljes belterületi határt lefedi A városközpont közúton a városrész minden területéről jó megközelíthető A tömegközlekedés elérhetősége megfelelő A városrészben található a Városi sportcentrum A városrészben található a vasúti fővonali vasútállomás, és az autóbusz-pályaudvar Lehetőségek Pályázati források felhasználásával: komplex programok indítása a szegregált területen élők életminőségének javítása érdekében Pályázati források a lakóövezet infrastrukturális megújítására (lakóépületek, utak, közterületek) szociális Gyengeségek A városrészben található a város valamennyi szegregált területe Nem alakultak ki részleges alközpontok Ebben a városrészben a legmagasabb a 60 éven felüliek aránya Kevés a zöld park, az utcai fasorok sérültek A lakótelepi részeken kevés a közösségi terület A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna állapota és vízminősége problémákat okoz A városi sportpálya infrastrukturális állapota hiányos Magas a burkolatlan utak aránya A buszmegállók nem korszerűek Veszélyek A város fejlődésének elmaradása miatt a szegregált területek nagyságának növekedése a városrészben Növekvő szociális-társadalmi feszültségek Lakáskörülmények romlása Foglalkoztatási helyzet romlása 83

84 városrehabilitáció keretében Közösségi együttműködések szerepének felértékelődése Növekvő turisztikai kereslet a rekreációs szolgáltatások iránt (városi sportcentrum, Erzsébet liget és fürdő egymáshoz való közelsége) A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna belterületi szakaszának víz, meder és hullámtér rendezésével a turisztikai hasznosítás lehetőségeinek és a fenntartható környezet feltételeinek megteremtése A szociális városrehabilitációra irányuló fejlesztési források szűkülése LAKÓÖVEZET 2. VÁROSRÉSZ A Lakóövezet 2. városrész a Hortobágy-Berettyó főcsatorna K-i oldalán fekvő városrészt foglalja magában (Kétgátközi-kert és Vágóhídi-kert). A 1,35 km 2 területű városrész lakónépessége önkormányzati nyilvántartás alapján 2011-ben 2276 fő volt. Társadalmi-gazdasági helyzet A városrészben Mezőtúr lakosságának 11%-a él. A lakosság korösszetételi mutatói kedvezőek, a városrészek között itt a legmagasabb a munkavállalási korú lakosság aránya, és itt a legalacsonyabb a 60 éven felüliek aránya. 84

85 Az itt élők képzettsége ugyanakkor elmarad a városi átlagtól: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül magasabb, míg a felsőfokú végzettségűek aránya alacsonyabb a település átlagánál. A településrész társadalma egységes, a városon belül a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya itt a legalacsonyabb (37,8%). A 2001-es népszámlálási adatok alapján ebben a városrészben nincs szegregált terület. 27. táblázat A Lakóövezet 2. városrész adatai a évi népszámlálás alapján Mutató megnevezése Mezőtúr Lakóövezet 2. összesen városrész Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,0 15,8 Lakónépességen belül évesek aránya 62,3 67,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,7 16,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 32,6 35,2 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 8,2 8,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 29,0 20,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 49,5 46,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 21,4 22,2 aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 46,8 49,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,8 37,8 Állandó népesség száma Forrás: KSH, 2012 Az önkormányzati adatok alapján a Lakóövezet 1. városrészben 2011-ben a foglalkoztatottak száma 730 fő, a munkanélküliek száma 294 fő. Az adatok kedvezőtlen képet mutatnak: a városon belül itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak és legmagasabb a munkanélküliek lakosságarányos száma. A lakosság szociális helyzete a városrészben kedvezőtlenebb a városi átlagnál, itt a legmagasabb a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban és a lakásfenntartási támogatásban részesülők lakosságarányos száma, de a rendszeres szociális segélyben részesülők és közcélú foglalkoztatásban résztvevők aránya is magasabb a városi átlagnál. A városrész lakásállománya 769 db. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya alacsonyabb a városi átlagnál. A városrészben a lakásállomány korösszetétele a városi átlaghoz hasonló, annál kissé kedvezőbb: alacsonyabb az 1989 előtt épült lakások aránya és magasabb az 1990 óta épült lakások aránya, a lakások több mint egyharmada között épült. Az önkormányzati lakások száma 2011-ben 18 db (a városi 125-ből), az elmúlt 15 évben felújított lakások száma 2 db. A városrészben kis számban vannak jelen gazdasági egységek, 13 kiskereskedelmi üzlet és 4 vendéglátóegység működik a területén. Épített és természeti környezet A Kétgátközi-kert és a Vágóhídi-kert a XX. század második felében a szocializmus településfejlesztési főidőszakában az 1960-as, 1970-es évek alatt kezdett el intenzíven kiépülni. Az ebben az időszakban épült házak jellemzően földszintesek, nyeregtetővel készültek, az akkori vidéki építészet sablonjai szerint. Az 1980-as évektől jelentek meg a tetőteres házak a kertségekben. A terület utcái tervszerűen, szabályos hálós szerkezetet 85

86 alkotva nyílnak az Erkel Ferenc utcából (46-os főút). Mivel minden utca innen nyílik, a közúti közlekedésben a legnagyobb problémát a főút forgalma okozza. A településrész a városon belül a kertvárosi övezet kategóriába tartozik. Az utcakép, az épületek megjelenése, építészeti arculata alapján azonban a falusias és a kisvárosi városkép jellemzőit egyszerre fedezhetjük fel a tágas utcákat járva. Ebben a városrészben fontosabb műemlék, jelentősebb középület nem található. Ennek oka egyrészt a településrész fiatal kora, másrészt a városközponthoz való közeli fekvése is. A városrészt a városközponttal a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna hídján átvezető főút köti össze. A településrészben annak fizikai különállása, fekvése ellenére sem alakult ki alközpont az elmúlt években. A városrész természeti környezetének legnagyobb problémája a városközpont elemzésénél bemutatott Hortobágy-Berettyó-főcsatornával kapcsolatos gondokkal függ össze. A Dobó István út Hortobágy-Berettyó-főcsatorna árvédelmi töltése közötti zöldterületet rekreációs célokra lehetne hasznosítani. Ebben a városrészben található a város lakó- és gyűjtőúthálózatának 12%-a. A városrészben 1 db szelektív hulladékgyűjtő sziget és 1 játszótér található. A város és a városrész közmű ellátottsága az elmúlt években sokat fejlődött, ennek ellenére a városrészben vannak olyan utcák, ahol részben vagy egészben nem található vezetékes víz, szennyvízcsatorna vagy gázhálózat. Közszolgáltatások A városrész szolgáltatásokban és funkciókban szegény. A városrészben nem működnek közösségi szolgáltatások (oktatás, posta, bank, közigazgatás). Az itt élők a városközpontban lévő intézmények szolgáltatásait veszik igénybe a közeli fekvés miatt. A városrészben kisebb kereskedelmi és vendéglátóipari egységek működnek. Az ellátás javítása érdekében a tervek között szerepel egy nagyobb kereskedelmi egység létrehozása, letelepedése a kertségek jobb ellátása érdekében. A városrész funkcionális ellátottsága a lakófunkcióból és a városközpont közelségéből adódóan alacsony: a városrészben egyáltalán nem található humánszolgáltatási, állami, igazgatási és közösségi funkció, itt található a közlekedési és távközlési funkciók 4,17%-a, a gazdasági egységek 4%-a található ebben a városrészben. 28. táblázat A Lakóövezet 2. városrész SWOT - elemzése Erősségek Gyengeségek A városrész a városközponthoz közel fekszik A közúti infrastruktúra jó A lakásállomány komfortfokozata meghaladja az átlagot A helyi lakosság foglalkoztatási mutatói kedvezőek A Dobó István út Hortobágy-Berettyófőcsatorna árvédelmi töltése között zöldterületi fejlesztési terület található A városrész elkülönülten fekszik a város többi részétől, a városközponthoz csak egy ponton kapcsolódik A városrész szolgáltatásokban és funkciókban szegény A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vizének és környezetének minősége erősen leromlott A 46-os főút forgalma miatti megnövekedett balesetveszély, zajterhelés, levegőszennyezés 86

87 Lehetőségek Veszélyek Pályázati források a Hortobágy-Berettyófőcsatorna belterületi szakaszának víz, meder és hullámtér rendezésére, ezáltal a rekreációs hasznosítás lehetőségeinek és a fenntartható környezet feltételeinek megteremtése Pályázati források a lakóövezet infrastrukturális megújítására szociális városrehabilitáció keretében A közösségi együttműködések szerepének felértékelődése a városrész megújításában A város fejlődésének elmaradása miatt a munkanélküliek számának növekedése a városrészben Fejlesztések hiányában a lakáskörülmények romlása Az elzártságból adódódó hátrányok növekedése miatt a lakosság életminőségének romlása A szociális városrehabilitációra irányuló fejlesztési források szűkülése Elzártságot csökkentő rugalmas közlekedési rendszer bevezetése (mozgásukban hátrányban lévő társadalmi csoportok számára) IPARI TERÜLET (KÜLTERÜLET) Az ipari terület a város belterületi határán kívül fekszik, azonban mivel ez a terület fontos szerepet tölt be a városfejlesztésben, ezért külön városrészként szerepel az elemzésben. Az ipari terület a Mezőtúri Ipari Parkot foglalja magában, amely a város külterületén (a Szolnoki út mellett) fekszik. Külön külterületi városrész lehatárolását az adatok és a tendenciák nem indokolják, de a teljesség érdekében az összehasonlító adatsorokban a külterületi adatokat is feltüntetjük. Az ipari terület a külterület egy része. 87

88 29. táblázat Mezőtúr külterületének adatai a évi népszámlálás alapján Mutató megnevezése Mezőtúr összesen Külterület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,0 19,2 Lakónépességen belül évesek aránya 62,3 65,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,7 15,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 32,6 57,8 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 8,2 2,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 29,0 76,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 49,5 61,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 21,4 41,2 aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 46,8 36,1 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,8 51,1 Állandó népesség száma Forrás: KSH, 2012 A külterületek a város körül fekszenek szétszórtan, tanyás jelleggel. A tanyák 80%-a a Hortobágy-Berettyó-főcsatornától nyugatra, a Szolnok felőli részen fekszik. A KSH 2001-es népszámlálási adatai a városi átlagnál jóval kedvezőtlenebb társadalmi-szociális helyzetet tükröznek. Az itt élők 57,87%-a legfeljebb általános iskolai végzettségű, az aktív korúak 61,35%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A lakások háromnegyede alacsony komfortfokozatú. A külterületen található az ipari terület, mely lakossággal nem rendelkezik. Az Ipari Park Mezőtúr potenciális gazdasági centruma, a termelésben és foglalkoztatásban betöltött lehetőségei kiemelkedőek, így az ipari területen értelemszerűen a gazdasági funkció a domináns, más funkció gyakorlatilag nincs jelen a városrészben. Mezőtúr 1999-ben Ipari Park címet nyert el. Az elmúlt évtizedben ezen a területen jelentős infrastrukturális fejlesztés valósult meg. A területen 3 vállalkozás működik jelenleg (Syngenta Seeds Kft., Mezőwind Kft., Túri Párlat Kft.). A Syngenta Seeds Kft. a világ egyik legnagyobb, amerikai tulajdonú vetőmag előállítója és feldolgozója, a város legnagyobb adófizetője. A Mezőwind Kft. szélerőmű üzemeltetésével a megújuló energetikai ipart hozta a városba. Az elkövetkező időben a tervek szerint további három szélerőmű telepítése valósul meg. Ez előnyös abból a szempontból, hogy újabb betelepülő vállalkozások jelennek meg az Ipari Parkban, ugyanakkor ellentmondásos is. A szélerőművek a napfényes időszak napjainak bizonyos szakaszában igen jelentős fény vibrációs hatást keltenek, ezért a közelükben lévő üzemre (leendő üzemekre) ilyen jellegű környezetszennyező hatást fejtenek ki, félő egyrészt, hogy akadályai lehetnek a további betelepítéseknek, vagy az értékesíteni tervezett ingatlanok forgalmi értékét jelentősen csökkenthetik. Az Ipari Park teljes területére elkészültek az infrastruktúra beruházás építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentumai. Ebből az első ütemben 2001-ben 25 ha területet ellátó teljes vonalas infrastruktúra (villamos energia, víz, szennyvíz csatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat) kiépítésre került. A fejlesztési elképzelések között szerepel a fennmaradó hasznosítható terület (14,6 ha) infrastruktúrájának teljes kiépítése a fejlesztés második ütemeként. Az Ipari Park összes területe 45,6 ha, ebből hasznosítható terület 39,6 ha betelepített terület 12,2 ha, hasznosítható szabad terület 27,4 ha. Bővítésre lehetőség van a területtől dél, kelet és nyugat felé, ezeket figyelembe véve a park területe 63 hektárra növelhető. Az Ipari Park Mezőtúr város külterületén a Szolnoki út 88

89 mellett 6,5 m széles kiépített közúti megközelíthetőséggel rendelkezik. Az Ipari Park területe 50%-os mértékben bekötő úttal is rendelkezik. Az Ipari Park potenciális fejlődési lehetőséget biztosíthat a város gazdaságának, azonban ezt jó néhány objektív és szubjektív tényező akadályozza. A betelepülés hatékonyságát akadályozza a város kedvezőtlen közúti megközelíthetősége. Az Ipari Parkból a városon keresztül lehet csak főközlekedési utat megközelíteni, amelyet vasúti átjáró is keresztez. Magasak a fajlagos telekárak. A park jelentős területe szántó művelési ágú, kiépített gerinc vonalas infrastruktúrával, valamint szilárd burkolatú úttal nem rendelkezik. A helyi ipar, amely koncentráltan a Szolnoki út mellett és szétszórtan a város minden részén fellelhető, nem került olyan pályára, amely az Ipari Parkban történő kitelepítését segítette volna elő legalább újabb fejlesztései esetén. Ugyancsak ez a jellemző az új betelepülések esetében is Az Ipari Park kérdése, jövőbeni kezelése kulcskérdés a város szempontjából. A helyi és kistérségi kis- és mikrovállalkozói csoportok részére a betelepedés ösztönzése érdekében az Ipari parkban szolgáltatási kínálatot kell létrehozni. A területen egy nyertes pályázat keretében a közeljövőben vállalkozói inkubátorház kerül létrehozásra ( Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása című pályázat megítélt támogatása 193,8 millió Ft, támogatás aránya 47%). 30. táblázat Az ipari terület SWOT - elemzése Erősségek Gyengeségek Az ipari terület a város potenciális ipari centruma Itt működik a város egyik legjelentősebb cége, legnagyobb adófizetője Részben kiépült infrastruktúra A betelepült vállalkozások száma alacsony Az infrastruktúra kiépítettsége nem teljes Az Ipari Parkból csak a városon keresztül lehet a főutat megközelíteni Lehetőségek Veszélyek A város és a városrész megyei, regionális, országos és nemzetközi gazdasági súlyának növekedése Alternatív energiaforrások nemzetközi és hazai súlyának növekedése Elkerülő út megépítése Befektetői érdeklődés növekedése a térség iránt Pályázati források az ipari terület fejlesztésére A pénzügyi-gazdasági válság elhúzódása miatt a potenciális befektetők száma és a befektethető tőke mennyisége csökken Erősödik a konkurencia a hasonló adottságú települések és telephelyek között Csökkenő befektetői érdeklődés Magyarország és Kelet-Közép-Európa országai iránt 89

90 4.3 ÖSSZEGZÉS A VÁROSRÉSZEKRŐL ÉS AZOK FUNKCIÓIRÓL A városban beazonosított és bemutatott városrészek elhelyezkedése, gazdasági szerepe, társadalmi rétegződése és egyéb jellemzői alapján eltérő funkciókat töltenek be a város és a környező települések életében. A belvárost is magába foglaló Városközpont városrészben él Mezőtúr lakosságának 19,49%-a. Itt koncentrálódnak a különböző helyi és térségi hatókörű közfunkciókat betöltő, valamint egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. A Városközpont infrastruktúrája elavult, hiányoznak a természeti környezet környezettudatos használatához szükséges infrastruktúrák. A főtér és környezetének szolgáltatási kínálata, funkciója hiányos, fejlesztésre szorul. A Városközpont gazdag idegenforgalmi vonzerőkben, műemléki, történelmi környezet jellemzi a kisvárosi hangulat mellett. A Lakóövezet 1. városrész alapvető lakófunkciója mellett kereskedelmi-ipari, közlekedési és humánszolgáltatási funkciókban is gazdag. A városrészben egyaránt megtalálhatóak a kertvárosi, falusi és lakótelepi övezetek. A közművek kiépítettsége lefedi a belterületet, viszont kevés a zöld park. Szintén lakófunkciót tölt be a Lakóövezet 2. városrész, amely azonban egyéb szolgáltatásokban és funkciókban szegény. A városrész kertvárosi övezet, amely elkülönülten fekszik a város többi részétől, a városközponthoz csak egy ponton (a Hortobágy-Berettyó-főcsatornán átvezető híddal) kapcsolódik. A külterületi Ipari területen fekvő Ipari Park Mezőtúr potenciális gazdasági centruma, itt működik a város legnagyobb adófizető cége. Az Ipari Park potenciális fejlődési lehetőséget jelent a város gazdaságának fellendítése szempontjából. Az egyes városrészek funkcióiról összegzésként az alábbiak állapíthatóak meg: a város jellemzően egyközpontú, alközpontok nem alakultak ki; a Városközpont Mezőtúr és térsége köz- és humánszolgáltató centruma; a középületek eltérő műszaki állapotban vannak, energiahatékonyságuk alacsony, nem adnak egységes városi arculatot; a Városközpontban elhelyezkedő Erzsébet liget és a fürdő a város rekreációs központja, potenciális fejlődési lehetőséget kínál a város számára; a Lakóövezet 1. városrész funkcióellátottsága megfelelő, azonban problémát jelent, hogy három szegregációs terület azonosítható a városrészben; a Lakóövezet 2. városrész funkcióellátottsága alacsony, elsősorban lakófunkciót tölt be; az Ipari terület kizárólag gazdasági funkciót tölt be; a Városközpontban fejlesztésre szorulnak, a lakóövezeti városrészekben pedig hiányoznak a megfelelő közösségi terek; a város zöldterületi rendszere a Városközpontban koncentrálódik, a többi városrészben hiányoznak a közfunkciójú parkok, kertek, jellemzőek a közlekedési jellegű problémák, elsősorban a forgalmas országos főúttal kapcsolatosan; a várost kettészelő Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vizének és környezetének állapota mindhárom belterületi városrészre közvetlen hatással van. 90

91 31. táblázat Mezőtúr városrészeinek jelenlegi funkciói Funkciók Városközpont Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Ipari terület Ipari, logisztikai Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)- központi Jelmagyarázat: domináns funkció kiegészítő funkció A fentiek alapján Mezőtúr fejlődését leginkább meghatározó városrészek a Városközpont és az Ipari terület, amelyek fejlesztése nagymértékben hozzájárul a versenyképesség javításához. Ezen területek mellett kiemelt figyelmet kell szentelni a lakóövezetekben a lakókörülményeinek javítására. 91

92 5 SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni a város anti-szegregációs tervét, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll: szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, az azonosított területek helyzetelemzése, anti-szegregációs program megalkotása. 5.1 SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA A 2001-ES NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOKON ALAPULÓ SZEGREGÁCIÓS MUTATÓ A lehatárolás a Városfejlesztési Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történt. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. Az alábbi térkép bemutatja, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, %=pink) 11. térkép Szegregátumok Mezőtúron Forrás: KSH A térkép olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk, vagy intézeti háztartásban élők miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A térképen megjelölésre kerültek azok a területek, melyek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak. 92

93 A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló KSH szegregációs térkép három szegregációs területet jelölt ki a városban. Ezek területi lehatárolása a következő: 1. szegregátum: Nyárfa u. - belterületi határ - Sugár u. - XXIX. utca - Kert u. - XXVI. utca - Sugár u. - Esze Tamás u. - Daru u. - Balassi Bálint u. - Akác u. - Nyárfa u. 2. szegregátum: Alkotmány u. - Puskin u. - Eper u. - Alkotmány u. 3. szegregátum: Berek u. - Munkás u. - Toldi M. u. - Bezerédi u. - Berek u. Mindhárom szegregált terület a,,lakóövezet 1. városrészben található. A szegregátumok társadalmi, infrastrukturális, gazdasági állapotában 2001-hez képest nem történt jelentős változás, amely csökkentette volna a szegregált területek hátrányait. Éppen ellenkezőleg: a gazdasági válság tovább mélyítette, rontotta a területek helyzetét, azonban ez az egész városra vonatkozóan is elmondható SEGÉLYEZÉSI ADATOKON ALAPULÓ SZEGREGÁCIÓS MUTATÓ A városfejlesztési kézikönyv előírásai alapján a segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató szerint az IVS 2010-es készítésekor meghatározásra került, hogy mely területek számítanak szegregátumnak, illetve mely területek tekinthetőek szegregációval veszélyeztetettnek. Az akkori vizsgálat szerint a népszámlálási adatokon alapuló szegregátumokon kívül további egy terület tekinthető szegregátumnak Mezőtúron, amely a város 4. számú szegregátumaként lett beazonosítva és az alábbi területet fedi le: 4. szegregátum: Fóti u. - Vízmű u. - Jókai u. - Ady u.- Törő u. által határolt terület (Holt- Berettyó - Vízmű u. - Fóti u. - főcsatorna) 2012 végén újra megvizsgáltuk, hogy a 4. szegregátumban hogyan alakulnak a segélyezési mutatók, és ez alapján megerősíthető, hogy e tekintetben még kedvezőtlenebb lett a helyzet az érintett területen, hiszen a szegregációs mutató mindkét számítási módszere (rendszeres szociális támogatások lakónépességhez, illetve lakások számához viszonyított aránya) szerint több mint háromszoros a segélyezettek aránya, mint a városban átlagosan. 93

94 5.2 A LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETELEMZÉSE VÁROSSZERKEZETI ELHELYEZKEDÉS A város összes szegregátuma a Lakóövezet 1. városrészben található. A két nagy (1-es és 4-es) szegregátum a város déli részén, a két kisebb (2-es és 3-as) területi terjedelmű a város északi részén fekszik. Minden szegregátumra igaz a megállapítás, hogy a városszövetbe ágyazódtak, a város közlekedési szempontból jól megközelíthető, déli és északi szélén fekszenek. A délen fekvő szegregátumok megközelíthetőségét a városközponttal a Balassa Bálint - Sugár - Bajcsy-Zsilinszky - Rákóczi Ferenc gyűjtőutak biztosítják. A 2-es, 3-as szegregátum kapcsolatát a városközponttal a Puskin utca (46-os főút) és a Túrkevei u. - Kossuth u. biztosítja. A gyűjtő- és főutakon lévő autóbuszmegállók, illetve buszközlekedés segítségével a szegregátumban élők a város kiemelt szolgáltatási központjait el tudják érni. Alapvető szolgáltatási központok (iskola, posta, kiskereskedelem) a szegregátumokban, illetve gyalogos közlekedéssel elérhető távolságban található a szegregátumok mellett. Megállapítható tehát, hogy a szegregátumok fekvése, városszerkezeti elhelyezkedése nem elkülönült, hanem a város szövetébe ágyazott, a szegregátumok rehabilitációját a területi elhelyezkedés nem gátolja SZEGREGÁTUM KIALAKULÁSÁHOZ ÉS FENNMARADÁSÁHOZ VEZETŐ OKOK Ahogy az IVS helyzetelemző részében részletesen is kifejtésre került, Mezőtúr városban a rendszerváltás előtt a foglalkoztatás húzóágazata a mezőgazdaság volt. Az közötti időszakban drasztikusan leépült a mezőgazdasági foglalkoztatás. Ez a folyamat 1998 óta is folytatódik a munkafolyamatok (utóbbi években jellemzően már) európai uniós források felhasználásával történő gépesítésével, hatékonyságnövelésével, pl. munkaigényes betakarítási munkálatok gépesítése. A leépítések a legnagyobb mértékben az alacsony képzettséggel rendelkező, fizikai munkavállalókat érintették. A lakosság ezen csoportja a szegregált területen él a legnagyobb koncentrációban a városban. A városban jöttek létre új munkahelyek, de az alacsony képzettségű, szakmával nem rendelkező munkavállalóknak nem volt esélyük a munkaszerzésre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha minden szegregált területen élő alacsony képzettségű munkavállalónak lett volna szakmája, képzettsége, állást talált volna magának a városban, mert munkahely több, mint egy évtizede hiányzik a városban a foglalkoztatási kínálatból. A negatív foglalkoztatási folyamat tehát közel két évtizedes a városban, amelyet a munkanélküliségi adatok is jó tükröznek (lásd Helyzetelemzés fejezet). A változást az is jól mutatja. Pozitívnak tekinthető ugyanakkor, hogy a szegregátumokban élő lakosság száma lényegében nem növekedett ben 3 szegregátumban 554 fő élt a beazonosított 3 szegregált területen a városban, 2012-ben azonban már csak 469 fő élt ugyanazon 3 szegregátumban. A 2010-ben, segélyezési adatok alapján beazonosított 4. szegregátum népességét is figyelembe véve 1885 fő élt 2010-ben a város szegregált részein, 2012-ben azonban már csak 1775 fő. A szegregátumokban élő népességszám tehát csökkenő tendenciát mutat, amit főként a kiköltözéseknek köszönhető. Ez kedvező folyamatot jelez, hiszen azt mutatja, hogy az ott élő népesség nem szorul vissza tartósan a szegregátumok területére, a városon belüli mobilitás jól működik. A hátrányos terület kialakulásának egy másik, az előző problémához képest kisebb jelentőségű oka a részlegesen megvalósított közműfejlesztés a szegregátumok területén. A pormentes út hiánya a legfajsúlyosabb probléma, az utóbbi években azonban történt előrelépés e téren is, nőt az aszfaltozott utcák száma a szegregátumokban is (lásd Infrastruktúra fejezet, 33. táblázat) 94

95 5.2.3 DEMOGRÁFIAI ÉS SZOCIÁLIS HELYZET BEMUTATÁSA 32. táblázat Szegregátumok lehatárolása a évi Népszámlálás adatai alapján Mutató megnevezése Mezőtúr Lakóövezet 1. övezet 2. gátum gátum gátum Lakó- 1. szegre- 2. szegre- 3. szegre- Városközpont Külterület összesen Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,0 12,9 16,7 15,8 19,2 28,3 14,5 16,7 Lakónépességen belül évesek aránya 62,3 65,3 60,1 67,9 65,7 55,5 61,3 63,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,7 21,9 23,2 16,4 15,1 16,2 24,2 20,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) 32,6 25,7 32,3 35,2 57,8 67,5 60,5 64,7 belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 8,2 15,0 7,0 8,0 2,0 0,0 0,0 2,4 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 29,0 13,7 30,2 20,3 76,4 59,4 50,0 38,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 49,5 57,5 46,5 46,5 61,3 66,3 76,3 64,7 korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 21,4 18,9 20,3 22,2 41,2 51,9 50,0 50,0 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 46,8 40,0 49,4 49,9 36,1 30,7 22,0 31,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,8 43,4 47,2 37,8 51,1 59,2 66,7 61,9 Állandó népesség száma

96 A szegregátumok korösszetétel alapján két csoportba sorolhatók. Az első csoport jellemzői: az 1. szegregátumban a 0-14 évesek aránya jelentős mértékben, 8%-kal meghaladja a városi és a Lakóövezet 2. városrészi átlagát, a 60 éven felüliek aránya ugyanakkor 3%-kal a városi átlag alatt van, az érintett területek társadalma tehát fiatalabb, mint a városi átlag. Az elöregedés veszélyéről nem beszélhetünk. A másik csoportban a két kis lakónépességű 2. és 3. szegregátum és a legnagyobb lakosságszámú 4. szegregátum tartozik. Itt a társadalom korösszetétele vegyes képet mutat, a 3. és a 4. szegregátumokra a városi átlaghoz hasonló adatok a jellemzőek, ezzel szemben a 2. szegregátum esetében a társadalom korösszetétel mutatói kedvezőtlenebbek az átlagnál, kevesebb a 0-14 éven aluliak száma és magasabb a 60 éven felüliek aránya. A 2001-es KSH adatok alapján a szegregátumok aktív korú lakosságának 22-30%-a volt foglalkoztatott, napjainkban ez a mutató 15-20% közötti sávban mozog. A munkavállalás korú lakosságból csak minden ötödik dolgozik a szegregált területen élők közül. A segélyezési mutatók utcák szerinti koncentrációja az 1. és a 4. szegregátumban a legmagasabb a városban, ez jól mutatja a területen élők szociális helyzetének elmúlt három évben bekövetkezett zuhanását LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK A szegregátumok területén a lakhatási körülmények rosszak, a lakások komfortfokozata a városi átlag adatoktól messze elmarad. A városban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 29%, a Lakóövezet 1. városrészben, ahol az összes szegregátum található 30,2%. A szegregátumok közül a legrosszabb a helyzet az 1. és a 4. szegregátumokban, itt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya napjainkban 58-62% közötti sávban mozog. A fenti táblázat a 2001-es állapotot mutatja be, önkormányzati információk és tapasztalati adatok azt mutatják, hogy érdemi változás nem történt a lakhatási feltételekben között a területen (1. és 4. szegregátumban). A korábbi szociális lakásépítési programoknak köszönhetően nőtt az új lakások száma, de ezzel párhuzamosan a munkanélküliség növekedésével nőtt a területen az elhanyagolt, leromlott állagú lakások aránya is. A 2. és 3. szegregált területeken a lakások általános állapota jobb, mint az 1. és 4. szegregált területeken, de itt is elmarad a városi átlagtól az alacsony komfortfokozatú lakások arányszáma után a megváltozott lakásépítési támogatási rendszer és a foglalkoztatási helyzet romlása miatt a lakásépítések megszűntek a szegregált területeken. A lakások átfogó felújítására az itt élőknek csak csekély anyagi forrása van. A gazdasági, foglalkoztatási helyzet miatt a lakhatási feltételek tovább romlottak az elmúlt két-három évben a szegregált területeken és a városban. Jelenleg nem ismert olyan szociális (központi, állami) támogatási rendszer, pályázat, amely segíthetné a negatív folyamat megállítását. Telepfelszámolási program nem volt a településen, hiszen telep jellegű szegregátum(rész) nem található a városban. 96

97 5.2.5 INFRASTRUKTÚRA A szegregált területek közműellátottsága vegyes képet mutat. A szennyvízlefedettség és áramellátottság 100%-os, a közvilágítás mára szinte teljesen kiépült. A vízellátás terén a szegregált területeken kisebb hiány mutatható ki, itt a lefedettség mutató 78-86% körül mozog, a gázellátás aránya az 1. szegregátumban a legalacsonyabb, 65%. A legnagyobb probléma a pormentes utak esetében tárható fel, a pormentes utcák aránya a szegregált területeken alacsony. Különösen rossz a helyzet a 1., 3., 4. számú szegregált területeken, ahol szinte mindegyik utcában van valamilyen hiányosság: vagy nincs pormentes út, vagy csak részben van kiépítve, vagy nem megfelelő minőségű. 33. táblázat Szegregátumok infrastrukturális ellátottsága, szegregátum 2. szegregátum 3. szegregátum 4. szegregátum Pormentes út 41% 100% 36% 55% Víz 79% 79% 86% 78% Áram 100% 100% 100% 100% Közvilágítás 100% 100% 95% 95% Szennyvíz 100% 100% 100% 100% Gáz 65% 100% 94% 92% Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata 34. táblázat A település infrastruktúrája Infrastruktúra Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatók A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatók vezetékes víz Surranó u., Lakóövezet 1. Málna u., Vágóhíd u., Batsányi u. Lakóövezet 2. áram - - közvilágítás - - szennyvízcsatorna Kakas u., Vágóhíd u., Málna u. Kender u., Dohány u., Repce Lakóövezet 2. u., Alma u., gáz XXIX. u., Nyárfa u., Surranó u., Kákás u., Lakóövezet 1. Árpa u., Málna u., Kender u., Repce u., Alma u., Batsányi u., Lakóövezet 2. Vágóhíd u. pormentes út Álmos u., Árok u., Árpa u., Árpád u., u., Bercsényi M. u., Lakóövezet 1. Bezerédi P. u., Cserepes u., Deák F. u., Dob u., Előd u., Frankel L. u., Gábor Áron u., Irányi D. u., Jókai M. u., Kákás u., Körösi Cs. S. u., Nagy I. u., Nyárfa u., Pacsirta u., Szondy u., Surranó u., Törő P. u., III. u., XI. u., XII. u.,.xix. u., XX. u., XXI. u., XXIII. u., XXIV. u., XXIX. u., XXV. u., XXVI. u., XXVII. u., XXVIII. u., Vak B. u. Kender u., Málna u., Repce u. Lakóövezet 2. Arany J. u. Városközpont Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata ROMÁK HELYZETE A TELEPÜLÉSEN ÉS A SZEGREGÁLT TERÜLETEKEN A lakosság nemzetiségi összetételére vonatkozó rendelkezésre álló adatot a 2001-es népszámlálás szolgáltatta, amely szerint a város lakóinak nemzetiségi megoszlása a következőképpen alakult: 93,6%-a magyar, 1,7% cigány, 0,2% német, 5,6% ismeretlen, nem válaszolt. 97

98 A fenti adatok alapján a teljes lakónépesség 1,7%-a vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Ez lakosságszámban 334 főt jelent a 2001-es adatok alapján. A témában jártas önkormányzati szakemberek becslése ez nem hivatalos adat fő közé teszi a cigány nemzetiségűek arányát a településen. A cigányság nem telepeken területileg koncentráltan, hanem minden városrészben szétszórtan, integráltan él a városban. A gyakori városon belüli átköltözések miatt arányuk között a városrészek között változásban volt, de egyik városrészben sem kimagasló. A cigány nemzetiségű népesség vándorlását a városon belül a helyi ingatlan árak mozgatták. Jellemző átköltözési okok pl. a generációs együttélési problémák lehetséges megoldása, jobb lakáskörülmények (ez relatív értelemben jobb). A szegregátumok közül a cigány nemzetiség létszáma a 4. szegregátumban a legmagasabb az önkormányzati becslések szerint. A fentiekben említett átköltözések egyik célpontja volt a városban az elmúlt tíz évben a terület. Ennek oka az elérhető, megfizethető éves ingatlanok, lakóházak piacra kerülése volt. A négy darab szegregátumban a cigányság népességszáma fő között alakul szakértői becslés alapján KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGE Szociálpolitika A szociális rendszert Mezőtúr városában a kistérség és az egyházak működtetik. A városban az utóbbi években a szociális intézményrendszer racionalizálásra került évtől a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a szociális alapszolgáltatások ellátása a Berettyó-Körös Többcélú Társulás keretein belül működik, túrkevei központtal (Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ). Jelenleg a Szolgálat 7 fő munkatársa dolgozik Mezőtúron. Az egy főre eső esetszám magas, átlagosan 70 esetdarab/fő/év. Kevés idő jut egy problémára, miközben az esetszám/fő mutató az elmúlt években jelentősen növekedett. A szociális szolgálat kapacitását tehát javasolt fejleszteni az önkormányzatnak, illetve a kistérségnek. A településen korábban egy megyei és egy egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona működött, azonban november 1-től mindkét intézmény Bíró Kálmánné Bakos Ilona" Idősek Otthona, Református Idősek Otthona fenntartója a Mezőtúri Református Egyházközség. Mindkét idősek otthona folyamatos egészségügyi alapellátást és ápolást-gondozást is biztosít. Mezőtúr Város Önkormányzatának jogszabályban előírt kötelező szociális alapszolgáltatásai: szociális étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek átmeneti gondozása. A városban bölcsődei ellátás is biztosított. A Szivárvány Gyermekkert Nonprofit Kft. fenntartásában egy 48 férőhelyes bölcsőde működik Mezőtúron. A bölcsőde kihasználtsága magas, a beíratott gyermekek száma (2011-ben 53 fő) évek óta meghaladja a férőhelyek számát (bár demográfiai okokból a beíratott gyermekek száma 2007 óta csökkenő tendenciát mutat). A bölcsődei férőhelyhiány évek óta gondot jelent a településen. A város önkormányzatának az alapellátás mellett lehetősége van pénzbeli és természetbeni támogatás formájában is segítséget nyújtani a rászorulóknak. Különféle 98

99 élethelyzetek miatt különböző segélyeket vehetnek igénybe az arra jogosultak. Az ilyen jellegű támogatásoknak több formája is létezik. 35. táblázat Mezőtúr segélyezési mutatóinak alakulása ( között) Segély, támogatás megnevezése Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma - ebből: közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma eseteinek Lakásfenntartási száma támogatás (pénzbeni részesítettek és természetbeni) átlagos száma eseteinek Ámeneti segélyezés száma (pénzbeni és részesítettek természetbeni) átlagos száma Rendkívüli eseteinek gyermekvédelmi száma támogatás (pénzbeni részesítettek és természetbeni) átlagos száma Mértékegység fő fő db fő eset fő eset fő Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzat A szociális támogatási rendszerben részt vevők száma 2007 óta folyamatosan növekszik a városban, bár a szabályozás, így az egyes ellátásokra, illetve segélyre jogosultak köre is változott az elmúlt években. A fenti táblázatból látható, hogy 2009-ben, azaz a gazdasági válság kitörését követő évben volt egy csúcs a segélyezésben, amely átmeneti visszaesés után, a mutatók többségét tekintve 2011-ben ismét csúcsot jelentek a segélyezettek számában, illetve esetszámában. A szociális segélyben részesülők jelentős része a szegregátumok területén él. 36. táblázat Segélytípusokban részesülők száma 2012 Város egésze Ebből szegregátumban időskorúak járadéka foglalkoztatást helyettesítő támogatás rendszeres szociális segély ápolási díj lakásfenntartási támogatás átmeneti segély temetési segély Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzat Az országszerte meglévő problémák Mezőtúr városára is jellemzőek: a segély nem ösztönöz munkavégzésre, nem tölti be a funkcióját (mert alkoholra, szerencsejátékra stb. költik). Ebből adódóan mentálhigiéniás szolgáltatásokkal is célszerű megerősíteni a szociális ellátó rendszert Lakáspolitika Az önkormányzatnak jelenleg 125 db lakás van a tulajdonában, a lakások 80%-a a város fő utcáiban található: az Erkel Ferenc, a Dózsa György, Szabadság tér, Földvári, Kossuth utcákban. Szegregált területen a szociális lakásoknak csak töredéke, 3,8%-a fekszik: a 3. szegregált területen 2 db lakás, a 4. szegregált területen 3 db lakás. A lakások hátrányos helyzetű családok részére vannak bérbe adva. A szegregátumban található lakások állapota közepesen lelakottnak minősíthető, középtávon felújítást igényelnek. A tervezett 99

100 beavatkozásokat az elkészítendő mobilizációs programban kell meghatároznia az önkormányzatnak, amely komplex módon kell, hogy kezelje e területet, hiszen a város bérlakás-politikáját is meg fogja határozni. Az önkormányzati lakások képezik a szociális bérlakás-állomány bázisát. A szociális bérlakás-rendszer elosztási szabályzatát és a lakbér-engedmény feltételrendszerét a ben elfogadott lakásrendelet határozza meg a következők szerint: Önkormányzati tulajdonú bérlakásra szociális helyzet alapján bérleti szerződés azzal köthető, akinek nincs és nem volt saját tulajdonú lakása, és: a) akinek a közös háztartásban élő családtagok jövedelmét is figyelembe véve számított 1 főre jutó jövedelme a mindenkori munkabér minimumot nem haladja meg, vagy b) aki egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a mindenkori munkabér minimum 1,5-szeresét, valamint a vele együtt költözők együttesen nem rendelkeznek összesen Ft forgalmi értékű mobilizálható ingó és ingatlan vagyonnal. E rendelet alkalmazásában ingó vagyon az Ft forgalmi értéket meghaladó vagyon. Az önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha: a) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és b) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 50-szeresét meghaladja, és c) a fizetendő havi lakbér összege meghaladja a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók havi jövedelmének 25%-át. Az önkormányzat lakásrendeletében megfogalmazott szociális lakás elosztási szabályok és a lakbér-támogatási feltételek megfelelőek, alkalmasak a hátrányos helyzetű családok, lakosok lakhatási szociális problémáinak átmeneti kezelésére. Figyelembe véve az igényeket (hátrányos helyzetű családok számának / szegregált területeknek a növekedése között) és a rendelkezésre álló bérlakás-állomány kapacitását ( között kismértékben csökkent) javasolt új alapokra helyezett bérlakás-politika kidolgozása a településen Közfoglalkoztatás, felnőttképzés A közfoglalkoztatás rendszerében jelentős változtatások történtek az elmúlt években központi szinten, amivel összhangban a mezőtúri önkormányzat is igyekezett a lehető legtöbb munkanélkülit bevonni a közfoglalkoztatásba. A megváltozott jogi szabályozás miatt 2010 és 2011 között több mint kétszeresére nőtt a közcélú foglalkoztatottak száma. A 2012 évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülő létszám 473 fő volt, a városban a munkanélküliek létszáma ugyanakkor 1371 fő volt ban várhatóan kb. 350 fő válik foglalkoztathatóvá az önkormányzat, illetve cégei által. A munkanélküliek közül jelentős létszámot vesz fel az országos közfoglalkoztatási program, pl. a vízügyi igazgatóságok, vízgazdálkodási társaságok közmunka programjai révén. 100

101 30. ábra A közfoglalkoztatottak számának alakulása Mezőtúron, (előzetes becslés) Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata A munkaerő-piaci integráció másik fontos eleme a munkanélküliek képzése, kompetenciáik szinten tartása, illetve fejlesztése. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ Mezőtúri Kirendeltsége koordinálja, működteti a városban a felnőttképzési rendszert. Kistérségi szinten a képzésekbe bevont létszám ben mintegy 100 fő volt, míg 2012-ben 125 fő. A városban kihelyezett képzés nincs, így a helyi munkanélküliek csak a megyei képzésekbe tudnak bekapcsolódni. 101

102 Oktatáspolitika Városrész megnevezése Városközpont Városközpont Lakóövezet Városközpont Városközpont Lakóövezet Városközpont Városközpont Városközpont táblázat A közoktatás intézményeinek integráltsága Mezőtúron, 2012/13-as tanév Intézmény neve Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár (MKKI) Városi Óvodája MKKI Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája MKKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája MKKI Rákóczi Úti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolája XIII. út 12, Szegedi Kiss István tér 2. telephelyek Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 626. SZKI a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Tagintézménye Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Szent István tér 1. Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Könyves Kálmán u. 1. tanulólétszám az intézményben HHH SNI tanulólétszám az iskolákban az osztályszervezés módja szerint emelt szintű oktatás normál (általános) gyógypedagógiai és/vagy két tanítási tanterv tagozat nyelvű iskolai oktatás HHH SNI HHH SNI OM azonosító összesen összesen összesen összesen ÓSSZESEN (a városban található intézményekben) Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata és az egyházi iskolák által szolgáltatott adatok HHH SNI 102

103 A HHH-s gyerekek aránya az egyes intézményekben 2% és 20% között alakul, amely jelentős eléréseket jelent az egyes iskolák között. A HHH-s tanulók legkisebb, közel 2%-os aránya a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban mutatható ki, amely az intézmény gimnáziumi jellegével magyarázható, az iskola másik tagintézményében ugyanakkor 11%-ot meghaladó volt ez az arány. Az egyházi fenntartású intézményekben szintén alacsony, 2-3% közötti a HHH-s tanulók aránya. Az általános iskolák esetében a HHH-s diákok arányának szórása 6,4% és 19,6% közötti volt, a legkisebb a Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában volt, míg a legnagyobb a Rákóczi Úti iskola XIII. út 12, és Szegedi Kiss István tér 2. telephelyein volt. Ezeken a telephelyeken az SNI tanulók aránya is kimagasló, 15%-os, míg a többi általános iskolában mindössze 1 és 5% közötti. A különleges odafigyelést igénylő tanulói csoportok felülreprezentáltsága tehát kimagasló ezeken a telephelyeken, így a HHH-s és SNI tanulók arányosabb megosztása az intézmények/telephelyek között fontos oktatáspolitikai feladat lenne TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ÉS EGYES ÁGAZATI POLITIKÁK SZEGREGÁCIÓS HATÁSAINAK FELMÉRÉSE Az IVS-ben tervezett infrastrukturális (akcióterületi) és ingatlanfejlesztések hatásai a szegregátumokra: A. Közvetlenül a szegregátum területén megvalósítandó fejlesztés nem szerepel az IVSben. B. A fejlesztések nem igénylik területek szanálását, lakosság átköltöztetését. C. A szegregátumokban új szociális intézmények, közszolgáltatások nem kerülnek fejlesztésre, telepítésre. D. Az HH/HHH gyermekek koncentrálódása a város általános iskoláiban nem kiemelkedő, az értékek nem haladják meg a városi átlag kétszeresét. A HH/HHH gyermekek eloszlása az iskolák között arányaiban egyenletes, egy életszerű és kezelhető értékhatár között mozog, amely megfelel az integrált oktatás elvárásainak városi szinten. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az IVS-ben tervezett fejlesztések nem fejtenek ki közvetve és közvetlenül negatív, a szegregációt erősítő hatásokat a szegregált területekre. 103

104 6 STRATÉGIA 6.1 A VÁROS JÖVŐKÉPE ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS A JÖVŐKÉP MEGALAPOZÁSA Mezőtúr egy alföldi középváros, mely sajátos (vissza-)fejlődési utat járt be az elmúlt időszakban. Mezőtúr a középkortól kezdődően prosperáló, erős, elsősorban a mezőgazdaságra, kereskedelemre és a kézműiparra támaszkodó gazdasággal rendelkező középváros (mezőváros) volt, mely számos nagyobb térségre kiterjedő funkcióval is rendelkezett (Szolnok még a 19. század derekán is lényegesen kisebb település volt). Az erős gazdaság nyomán fejlett infrastruktúra alakult ki, és a város nem csak gazdasági, de kulturális, oktatási és egészségügyi centrummá is vált. Noha a gyáripari termelés megjelenése kedvezőtlenül befolyásolta a város fejlődését, a város lakossága még a 20. század első felében is megközelítette a főt. Sajnos azonban a város hanyatlása a 20. században is tovább folytatódott. Mivel a fontosabb közlekedési útvonalak elkerülték a várost, kereskedelmi központból belső perifériává vált. Ráadásul az ötvenes években a mezőgazdaság technikai színvonalának fejlődésével és a termelőszövetkezetek megjelenésével jelentős számú munkaerő szabadult fel. A felszabaduló munkaerő nagy része helyben nem talált munkahelyet, így jelentős részük elhagyta a várost. Átmeneti javulást hozott az 1970-es évek időszaka, amikor néhány középüzem települt a városba, ezeknek a többsége azonban a rendszerváltás időszakában tönkrement, így munkahelyek hiányában folytatódott az elvándorlás a városból. Mezőtúron a felsőoktatás is megtelepült, ami szintén nagyon fontos fejlesztő hatást gyakorolt a településre. Sajnos azonban a több évtizedes (50 év) múlttal rendelkező főiskola 2010-ben áldozatul esett a felsőoktatás átszervezésnek, újabb csapást mérve Mezőtúr városára. Mindezen negatív folyamatok nyomán Mezőtúr mára rendkívül nehéz helyzetbe került: kiterjedését tekintve változatlanul nagy, ugyanakkor jelenleg is csökkenő lakosságszámú, zsugorodó kisváros; a kedvezőtlen közúti közlekedési kapcsolatok, megközelíthetőségi viszonyok nyomán belső perifériává vált; korábbi funkcióinak jelentős részét elveszítette, ugyanakkor jóval nagyobb lakosságszámra kialakított mára jelentős részben kihasználatlan infrastrukturális kapacitásokkal rendelkezik, melyek fenntartása rendkívül költséges; a megszűnő munkahelyek a lakosság egy részének elszegényedéséhez vezetett, amely növekvő szociális problémákat eredményez; ráadásul a szociális problémákkal érintett rétegek a városközponthoz közel, koncentráltan, fokozatosan leromló lakótelepi környezetben élnek. a korábban kialakított városi (és térségközponti) funkciók a városban területileg nem megfelelően koncentráltan helyezkednek el, a közterek egy része funkcióhiányos. Ugyanakkor vannak kedvező tendenciák is, melyek befolyásolják a város jövőképét: az M44-es autópálya tervezett megépítésével ugrásszerűen javul a város megközelíthetősége, mely - megfelelő városi intézkedések esetén - gazdaságélénkítő hatással lehet a várossal; járási központként megerősödhet Mezőtúr térségszervező szerepe, ami szintén kedvező hatást gyakorolhat a város fejlődésére; A főiskola működése újraindul: az intézmény új fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, szegedi székhellyel működő Gál Ferenc Főiskola lett. A főiskola felvállalta, hogy a már meglévő Teológiai és Humán Tudományi Kara mellett biztosítja az 50 éves múlttal rendelkező, mezőtúri felsőoktatás folytatását. 104

105 6.1.2 JÖVŐKÉP Mezőtúr az Alföld közepén elhelyezkedő, erőteljes mezővárosi múlttal és hagyományokkal rendelkező, vonzó kisváros. A város gazdasága a javuló megközelíthetőség nyomán az ipari parkba betelepülő vállalkozásoknak, helyi mezőgazdasági termelőknek és élelmiszerfeldolgozó üzemeknek, a kézművesipari hagyományokra épülő kisiparosoknak, a működő felsőoktatási intézménynek, és a városba látogató turisták növekvő számának köszönhetően újra prosperál, az aktivitási ráta magas, a foglalkoztatás stabil. Az elvándorlás megállt, a lakosságszám stabilizálódott. A lecsökkent lakosságszámhoz igazított infrastruktúra egy kompaktabb városszerkezetben, hatékonyan működtetett és egymásra épülő városi funkciókkal szolgálja ki a Mezőtúron és a környező településeken élőket. Az igazgatási (járásközpont) funkciók mellett a település számos más térségközponti funkciót is ellát: a kórház hatékonyan képes biztosítani magas színvonalú gyógyászati szolgáltatásokat a környező településeken élőknek is, a középfokú oktatási intézményekre és a főiskolára építve Mezőtúr a térség oktatási központja, gazdag és változatos kulturális kínálatával is szolgálja a környező kisebb településeket. A kompaktabb városszerkezetnek és a belvárost elkerülő átmenő forgalomnak köszönhetően a belvárosban az emberek elsősorban gyalogosan és kerékpárral közlekednek, a forgalomszervezés és az utak kialakítása is ezt támogatja. A lakóövezetek tekintetében a város "összébb húzódott", az emberek szívesen élnek a belváros közvetlen közelében. A város épületállománya középületek és lakóépületek egyaránt folyamatosan újul meg, a megújult épületek energiahatékonysági szempontból is jelentős javuláson mennek keresztül. Ennek, és a környezetbarát közlekedési formák széleskörű elterjedésének együttes hatására a város energiafelhasználása és a széndioxid kibocsátás egyaránt jelentősen csökkent. A belváros közelében lévő, szociális jellegű lakótelepi rész romlása megállt, így nem következett be a terület szegregálódása. A szegénységben élő, hátrányos helyzetű emberek száma fokozatosan csökken, segítésük, kilátástalan helyzetükből való kilábalásuk támogatása fontos a szolidáris helyi közösség számára. Helyzetük javítása érdekében fontos szerepe van a közfoglalkoztatásnak, melyhez jó alapot adnak az önkormányzat saját földterületei. A város szíve az egyedülálló adottságokkal rendelkező főtér, mely a Hortobágy-Berettyó parttal szervesen összekapcsolódva a kisvárosi élet nyüzsgő centruma, és az ideérkező turistáknak is fontos célpontja. A főtér funkcióit annak közelében további kisebb egy-egy funkcióra specializálódott emberléptékű, egységes arculattal rendelkező közterek egészítik ki. A város közepén fekvő gyönyörű ligetes park, a stranddal és a tóval a városlakók szabadidős tevékenységének centruma csakúgy, mint a turisták kedvelt célpontja, mely az év nagy részében használható. Ez a terület fokozatosan, részenként szépül, az önkormányzat szervező tevékenysége mellett jelentős részben a helyi közösség összefogására támaszkodva. A megújult és funkcionális közterek, a folyamatosan szépülő városkép, a gazdag programkínálat, a gyalogos és kerékpáros közlekedés elterjedésének hatására, valamint a turisták növekvő számának is köszönhetően a belvárosi rész, a közterek élettel teliek, az emberek szívesen találkoznak, pihennek meg ezeken a helyeken. Ez erősíti a helyi koherenciát, a helyi közösségeket is. A Mezőtúron élők büszkék szépülő városukra, az élő helyi hagyományokra fokozatosan erősödik a helyi identitás. Ez tovább erősíti a helyi közösségeket, amelyek egyre fontosabb, aktív szereplői a helyi kulturális életnek és a város fejlesztésének is. 105

106 Az önkormányzat funkciója jelentősen átalakult: az igazgatási feladatainak csökkenésével párhuzamosan a városszervezés, a helyi közösség építése és megerősítése, a város stratégiájával összefüggő fejlesztések megvalósításának előkészítése és koordinálása kerültek tevékenységének fókuszába. A város működésének és fejlesztésének szervezése során jelentősen támaszkodik a vállalkozások, civil szervezetek és a helyi közösség erőteljes összefogására. 6.2 FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE A város, konkrét elemekre építő, az adottságokat figyelembe vevő hosszú távú jövőképe világosan kijelöli, hogy Mezőtúr milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Ehhez azonban tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség ÁTFOGÓ CÉL Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. Mezőtúr hosszú időn keresztül egy erős mezőváros volt az Alföld közepén, azonban számos kedvezőtlen környezeti változás nyomán fokozatosan meggyengült. A mezővárosias lét emlékei, hagyományai ugyanakkor még jelen vannak a városban, így ezekre támaszkodva tudatos fejlesztésekkel megteremthető egy modern, élhető, karakteres alföldi kisváros 21. századi mezőváros. A város hosszú ideje zsugorodik a városi lét, funkciók megőrzése érdekében mindenekelőtt az emberek elvándorlását, a további zsugorodást meg kell állítani. Ehhez elsősorban jövedelemszerzési lehetőségekre van szükség helyben. Ezért kiemelt fontosságú a gazdaságfejlesztés a meglévő adottságokra támaszkodva, illetve a szociális foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás azok számára, akik a nyílt munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni. A megélhetési lehetőség szükséges, de nem elégséges feltétele az emberek megtartásának és a városias létnek Mezőtúrnak olyan várossá kell válnia, amely versenyképes életfeltételeket tud kínálni lakói számára. Szerencsére ehhez a szükséges (rendkívül kedvező és számos tekintetben egyedi) alapfeltételek adottak, a közterek alakításával, modernizálásával, a közlekedés átalakításával, a középületek fokozatos (energiahatékonyságot is szolgáló) megújításával, minőségi közszolgáltatások, szabadidős és sportlehetőségek biztosításával megteremthető egy igazi, 21. századi kisváros. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a város meglehetősen nagy kiterjedésű, ami a lakosság folyamatos csökkenésével együttesen kedvezőtlen hatást gyakorol a város sűrűségére. Éppen ezért a belvárosi rész fejlesztése, funkcióinak erősítése azért is fontos, hogy az embereket fokozatosan visszacsalogassák a városközpontba és annak közvetlen közelébe, és kialakuljon egy kompaktabb városszerkezet, a városközpont újra megteljen élettel. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a városközpont képes legyen az emberek megállítására, ösztönözze őket, hogy ott elidőzzenek. Ennek érdekében hívogató városi tereket kell kialakítani, le kell lassítani a közlekedést és tartalommal, programokkal kell megtölteni a belvárost. A városias létnek lényeges összetevője az erős identitás az identitást erősíti, ha a város megszépül, egyedi megjelenést kap, de önmagában ez nem elegendő; fel kell éleszteni, a 106

107 városlakókkal meg kell ismertetni Mezőtúr hagyományait, történelmét, és folyamatos, tudatos kommunikációval kell segíteni az identitás erősödését. Azzal, hogy a belváros megjelenésében megújul, városi funkciói megerősödnek és újra élettel teli lesz, sokkal vonzóbbá válik a turisták számára is KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK Az átfogó cél eléréshez 7 középtávú tematikus cél járul hozzá. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. A város jövőbeli fejlődésének megalapozása érdekében kritikus a meglévő munkahelyek megőrzése, új munkahelyek teremtése. Ehhez szükséges a már működő vállalkozások megerősítése, de új vállalkozások betelepítése is. Fontos továbbá a településen a helyi fogyasztás ösztönzése, erősítése, hiszen így a jövedelmek egy része helyben tartható. A gazdaságfejlesztés terén az egyik lehetőséget a város peremén található ipari park továbbfejlesztése jelenti. A város hagyományaira építve szintén fontos a minőségi mezőgazdasági termelés fejlesztése, minőségi termékek, valamint a minél nagyobb fokú helyi feldolgozás megteremtése. Turizmus erősítése a belváros mellett húzódó Hortobágy-Berettyó, valamint a belváros szélén lévő strandfürdő, liget, tó hármasára épülő szabadidős komplexum továbbfejlesztésével (attrakciófejlesztés, turisztikai termékek fejlesztése és szállás / vendéglátókapacitás fejlesztése szükséges). Szociális foglalkoztatás fejlesztése annak érdekében, hogy azok is jövedelemhez jussanak, akik a nyílt munkaerőpiacról kiszorulnak ennek terepei lehetnek részben bizonyos helyi közszolgáltatások biztosítása, építési munkák, valamint gazdálkodás az önkormányzat földterületein. Ez egyaránt igényel infrastruktúrafejlesztést, a munkaerő képzését és átképzését, valamint szervezési tevékenységet, erősebb kapcsolatot, folyamatos dialógust a vállalkozásokkal. Szükséges kiemelni a versenyképes oktatási háttér biztosítását is: fontos a gazdaság igényeire reagáló, hatékony középfokú (kiemelten szak-) oktatási rendszer fenntartása, valamint a város számára nem csak gazdaságfejlesztési szempontból értéket jelentő felsőoktatás megőrzése, fokozatos fejlesztése, a gazdaság és a felsőoktatás közötti kapcsolatok erősítése. 107

108 T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. Mezőtúr a jelenleginél lényegesen nagyobb lakosságszámra kialakult városi területtel és kapacitásokkal rendelkezik. A fenntartható városias fejlődés kulcsa egyrészt a lakosságszám stabilizálása, a csökkenés megállítása, másrészt egy kompaktabb, sűrűbb településszerkezet megteremtése. Ehhez pedig elengedhetetlen egy vonzó városkép megteremtése, egy működő belváros feltételeinek kialakítása. Ennek érdekében a belvárosban új funkciókat kell kialakítani, bizonyos funkciókat meg kell erősíteni, és vissza kell vonzani az embereket a belvárosba, a közterekre. Szerencsére a város ehhez egyedülálló adottságokkal rendelkezik: A városházának is helyet adó főtér az egyik legharmonikusabb kialakítású kisvárosi főtér Magyarországon, ami ráadásul közvetlen kapcsolatban áll a várost kettészelő Hortobágy-Berettyó folyóval. A főtérnek és Hortobágy-Berettyó partszakaszának az összehangolt fejlesztése valódi egyedi jelleget adhat a város megjelenésének. A belvárost további kis terek hálózzák be, melyek jól besétálható belvárost alkotnak. A belváros peremén egy hatalmas, magyarországi viszonylatban szintén egyedülálló, ősfás liget (Erzsébet liget) helyezkedik el jelenleg rendezetlen állapotban, a liget szélén strand és tó található, melyek együttesen egyedülálló, komplex szabadidős városi teret alkotnak. A felsorolt adottságokra építve, azokat megerősítő, támogató fejlesztésekkel, a köztereknek az egységes arculatú megújításával, hiányzó belvárosi funkciók megteremtésével, meglévők megerősítésével egy egyedülálló belvárosi tér alakítható ki. A beruházások, megújítások a kereteket megteremtik fontos ezeknek a megtöltése megfelelő, vonzó tartalommal is. A belváros ilyen jellegű átalakítása, városi funkcióiban és megjelenésében való megerősítése nem csak a helyiek számára teszi vonzóvá a városi, belváros közeli létet, hanem megteremti egy számos adottságában egyedi, turisták számára is vonzó kisváros alapjait. A közterek mellett a városközponti középületek és magáningatlanok fokozatos megújítása is fontos, olymódon, hogy egyrészt illeszkedjenek a városi arculatba, de ugyanakkor javuljon energiahatékonyságuk is. Ezzel egyrészt csökkenthető az épületekkel összefüggő károsanyag-kibocsátás, másrészt csökkennek az épületek üzemeltetéséből fakadó energiaköltségek, harmadrészt a fejlesztések megfelelően szervezve élénkítik az építőipart és a városban teremtenek munkahelyet. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. A város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében fontos a mobilitás feltételeinek biztosítása a városon belül, valamint a város és környezete között egyaránt. A városon belüli mobilitás esetében biztosítani szükséges, hogy a város minden részéről könnyen és gyorsan elérhetőek legyenek a városi funkciók, ezáltal is elősegítve a hozzáférést valamennyi mezőtúri polgár számára. A városon belüli mobilitás feltételeinek biztosító fejlesztésekhez kapcsolódóan két fontos alapelvet mindenképpen figyelembe kell venni: Csak olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hozzájárulnak a város különösen a belváros forgalomterhelésének és ezáltal a károsanyag-kibocsátásnak a csökkentéséhez; A mobilitás javítását célzó fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a belváros megállító funkciója jól működjön, aktív, élettel teli közösségi és találkozási hellyé váljon. 108

109 Mindezeknek megfelelően körvonalazhatóak a fejlesztések célterületei. A belváros tehermentesítése, városközpont funkciójának megerősítése érdekében kiemelt fontosságú, hogy a nap bizonyos időszakaiban már jelenleg is szinte elviselhetetlen forgalom- és környezetterhelést jelentő, komoly teherforgalmat bonyolító 46-os út kerülje el a belvárost. A mobilitás fejlesztéséhez fontos feladat a belterületi burkolt utak arányának növelése, a városi funkciók elérését biztosító földutak burkolattal történő ellátása. Fokozatos fejlesztésekkel törekedni kell arra, hogy a belvárosban különösen a főtéren és a környezetében a kerékpáros és gyalogos közlekedés élvezzen prioritást. Ennek érdekében fontos a gyalogos és kerékpáros (autómentes) övezetek kialakítása, sebességkorlátozások bevezetése, gyalogos és kerékpáros prioritású útszakaszok kialakítása. A város egésze jellegét, nagyságát tekintve potenciálisan kedvező feltételeket biztosít a kerékpáros közlekedés további fejlesztésére. Ennek megfelelően biztosítani szükséges a lakóövezetekből a városközpont, a fontos városi funkciók biztonságos kerékpáros megközelítésének feltételeit. A város számos részén ehhez nem is szükséges új kerékpárutak építése a meglévő utak minimális átalakításával, jelölésekkel javíthatóak a kerékpáros közlekedés feltételei. A legfontosabb városi funkciók közelében biztosítani szükséges a kerékpárok biztonságos tárolásának feltételeit, valamint tudatosítással is ösztönözni szükséges a kerékpáros (és gyalogos) közlekedés elterjedését. A városban a közelmúltig működött közösségi közlekedés, ennek fenntartása, megfelelő szervezése a jövőben is fontos a város számára. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. A fejlesztések megvalósítása, az infrastrukturális feltételek kialakítása, a tartalomfejlesztés már középtávon is jelentősen javíthatják a város külső megjelenését, és a városi funkciók megerősödésével egy valódi modern, minőségi mezőváros jön létre, amely kedvező, vonzó feltételeket kínál a városi lakosok mellett a vállalkozások és a turisták számára is. Önmagában azonban a feltételek megteremtése nem elegendő ha ezekről nem tudnak a célcsoportok, akkor a javuló feltételeket Mezőtúr nem lesz képes munkahelyekre és a városba érkező turisták számának növelésére váltani. Ezért a város fejlesztésének integráns része kell, hogy legyen a tudatos, átgondolt, célcsoportorientált kommunikáció, a tervezett városmarketing tevékenység. Ennek részeként szükséges az átalakuló város lényegét megragadni képes általános grafikai arculat kialakítása, valamint a különböző célcsoportokra fókuszált világos üzenetek megfogalmazása. Mindezekre alapozva teremthető meg egy aktív, általános, befektetésösztönzési és turisztikai városmarketing tevékenység. Ehhez már középtávon is feltétlenül szükséges a szervezeti és humán erőforrás háttér megteremtése enélkül a városmarketing tevékenység nem működtethető fenntartható módon. Míg korábban a marketing munka jelentős költségvetéssel volt eredményesen végezhető, addig az internet, az online megoldások és a közösségi hálózatok viharos elterjedésével a célcsoportok elérésének költségei jelentősen csökkenthetőek. Ezért a marketing munkában célszerű az online megoldások széleskörű és kreatív alkalmazására támaszkodni. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon A foglalkoztatási nehézségek egyre szélesebb rétegek fokozatos elszegényedéséhez vezettek, és az elhúzódó nemzetközi és hazai gazdasági válság bizonyos csoportok helyzetét teljesen kilátástalanná tette a városban. 109

110 Ezek a rétegek a szegénységi küszöb alatt élnek, helyzetükből önerőből nem képesek kilábalni hosszú távon sem. Ugyanakkor egyrészt szolidaritási szempontból is fontos, hogy ezek a társadalmi csoportok célzott segítséget kapjanak további leszakadásuk megállítása érdekében, másrészt a város kiegyensúlyozott fejlődése is megköveteli a szegénységi probléma kezelését. Komplex szociális problémáról van szó, melynek egy-egy eleme különálló módon nem kezelhető, integrált megoldásra van szükség. Az egyik fontos elem a lakhatási feltételek javítása ez lakótelepi feltételek között hatékonyan végezhető. Ez jelenti egyrészt az épületek energiahatékonysági fejlesztését, amivel jelentősen csökkenthetőek az érintett családok energiaköltségei is (és városi szinten a károsanyag kibocsátás), másrészt a lakókörnyezet, a házak közötti közterek megújítását ami a városkép szempontjából is nagyon kedvező hatású. A lakhatási problémák kezelése mellett fontos az érintett családok jövedelmi helyzetének javítása mivel a nyílt munkaerőpiacon az érintett emberek jelentős része nem versenyképes, szociális jellegű tranzit-foglalkoztatással lehet visszavezetni őket a munkaerőpiacra (és már rövid távon is javítani jövedelmi helyzetüket). A családokat szükséges tanácsadással, mentorálással is segíteni annak érdekében, hogy fokozatosan kilábalhassanak nehéz helyzetükből, és célzott program szükséges a hátrányos helyzetű gyerekek segítése érdekében (iskolai teljesítményük javítása, szabadidő hasznos eltöltése, tehetséggondozás). T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. A kiegyensúlyozott városfejlődés fontos feltétele a lakosság egészségi állapotának javítása. Ehhez egyrészt szükséges az egészséges élet alapvető feltételeinek biztosítása a város egész területén megfelelő lakáskörülmények, egészséges ivóvíz, a szennyvíz-elvezetés és kezelés megoldása. Az ivóvíz és szennyvíz tekintetében a város viszonylag kedvező helyzetben van, a kisebb hiányosságok várhatóan középtávon felszámolásra kerülnek. Fontos feltétel továbbá a megelőzésre és tudatosításra is fókuszáló magas minőségű egészségügyi ellátás biztosítása is. Az adottságok ezen a területen is kedvezőek, hiszen a városban modern, jól felszerelt, széles orvosszakmai palettával rendelkező kórház működik ennek megőrzése, illetve szakmai bázisára építve komplex megelőzés feltételeinek biztosítása városi érdek. Végül pedig fontos, hogy a városi lakosság számára elérhetőek legyenek szabadidős tevékenységek, illetve sportolási lehetőségek a városban. Ehhez jelentős mértékben hozzájárulhat az uszoda és a strand folyamatos fejlesztése, a liget és a tó környezetének fejlesztése (pl. kerékpározásra és futásra, szabadtéri alkalmas terek kialakítása), valamint a városi köztereken is a mozgás feltételeinek kialakítása. Bár más célhoz kapcsolódóan jelenik meg, de az egészséges városi élet szempontjából fontos, hogy a városban az autós közlekedést fokozatosan váltsa fel a gyalogos és kerékpáros közlekedés, hiszen ezáltal a mozgás növekvő mértékben válik a mindennapi élet részévé, és jelentősen csökkenthetőek a mozgásszegény életmódból fakadó egészségügyi kockázatok. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése A város fejlődése szempontjából fontosak a fizikai feltételek, de a várost az emberek, közösségek alkotják, nélkülük a város csak épületek és utcák sokasága. Ennek megfelelően a városfejlesztés sikere szempontjából kulcskérdés a helyi identitás, a kultúra fejlesztése és a helyi közösségek erősítése. 110

111 A helyi identitásnak a városban erős alapjai vannak: egyrészt Mezőtúr korábbi kereskedelmi központ funkciójából fakadóan, másrészt pedig az egyedülálló és még ma is élő kézművesipari hagyományok jelenléte miatt. A helyi identitás erősítése érdekében fontos a város történetének, korábbi szerepének minél szélesebb körben történő megismertetése, másrészt nagyon lényeges, hogy kialakuljanak a kézművesipari hagyományok megőrzésének, továbbvitelének és széles körű megismertetésének feltételei. A helyi identitással összefüggésben a városi lét alapfeltétele a színes kulturális lehetőségek rendelkezésre állása. Ehhez egyrészt szükségesek a különféle kulturális rendezvények befogadására alkalmas hagyományos helyszínek (pl. színház és rendezvénytermek). Másrészt Mezőtúr számos lehetőséget kínál a közterek rugalmas alakítására építve kreatív, egyedi szabadtéri rendezvény-helyszínek kialakítására is (főtér, kisebb terek, Hortobágy-Berettyó part, Erzsébet liget, stb.). Természetesen a helyszínek biztosítása mellett fontos a minőségi kulturális tartalom biztosítása is lehetőleg minél nagyobb mértékben helyi erőforrásokra, közösségekre építve (pl. oktatási intézmények). A fentiekkel összefüggésben, és a városi szövet erősítése érdekében fontos a helyi közösségek, a helyi összefogás erősítése. Ehhez jó alapot biztosítanak az identitás erősítését célzó akciók, a kulturális események, de a városnak célzott beavatkozásokkal hely biztosítása kisközösségek számára, a lakosok, különböző kisközösségek bevonása városfejlesztési akciók előkészítésébe és végrehajtásába, folyamatos interaktív kommunikáció is szükséges erősítenie a helyi közösségeket. A tematikus célok számszerűsítését a Célhierarchia és a célok számszerűsítése fejezet tartalmazza VÁROSRÉSZI CÉLOK Az IVS városi szintű és tematikus céljai mellett területi jellegű, városrészi szintű célok is kijelölésre kerültek az egyes városrészekre vonatkozó gazdasági, társadalmi helyzetelemzés és helyzetértékelés (SWOT-elemzés) alapján. A megvalósítandó célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú tematikus céljainak és átfogó céljának teljesüléséhez, ezáltal pedig a felvázolt jövőkép eléréséhez is. A városrészekre vonatkozó fejlesztési célok referenciapontot jelentenek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. Ennek megfelelően olyan kérdésekre is választ adnak, mint a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. A célok kitűzésének folyamata során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. A városrészi célok a következők: 111

112 Városközpont V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése Lakóövezet 1. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében Lakóövezet 2. V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben Ipari terület V4. Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, közlekedési kapcsolatainak javítása V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése A Városközpont városrész Mezőtúr központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak és a térségi hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A városrész fejlesztésének célja a belvárosi funkciók kiemelten a közösségi, valamint a közigazgatási, közlekedési, humáninfrastruktúra, gazdasági funkciók és szolgáltatások megerősítése és fejlesztése. A célok elérése érdekében szükséges egyrészt a leromló részek megújítása a városközpontban, másrészt a szabadidős-turisztikai funkciók megerősítése. A leromló részek megújításával megteremthető egy egységes arculatú, a település hagyományos szerkezetét megőrző városközpont. A szabadidős-turisztikai funkciók megerősítése érinti egyrészt a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna városközpont melletti partszakaszát, másrészt az Erzsébet liget és fürdő területét. A városközpont fejlesztésének eredményeként nő a város népességmegtartó képessége, turisztikai vonzereje és gazdasági potenciálja. A célok eléréséhez az alábbi indikatív fejlesztések járulhatnak hozzá: A városközpont főterének és egyéb közterületeinek, parkjainak megújítása Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda bővítésével a fürdő egész éves kihasználtságának növelése Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Városi színházterem felújítása, többfunkciós kulturális központ kialakítása Közintézmények épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák használatával, homlokzatrekonstrukciók Református egyház oktatási intézményeinek fejlesztése, templomok felújítása Hortobágy-Berettyó főcsatorna szabadidős hasznosítása (gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas sétányok kiépítése, kikötő létrehozása Kereskedelmi és vendéglátóegységek fejlesztései (magánforrások bevonásával) V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A Lakóövezet 1. városrész alapvető lakófunkciója mellett kereskedelmi-ipari, közlekedési és humánszolgáltatási funkciókban is gazdag. Itt találhatóak ugyanakkor a város szegregátumai is. A cél a városrész által nyújtott életminőség folyamatos emelése egyfelől a települési 112

113 infrastruktúra fejlesztésével, másfelől a helyi lakosok számára nyújtott szolgáltatások körének bővítésével, minőségének emelésével. Mindezek mellett elengedhetetlen a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedések megvalósítása. A fejlesztések eredményeként javul a települési környezet állapota, továbbá a lakosság elégedettségének emelkedésével stabilizálódhat a városrész népességének száma. A célok eléréséhez az alábbi indikatív fejlesztések járulhatnak hozzá: A többlakásos társasházak energiahatékonyság-javulást eredményező felújításai Közterületek parkok, utak, járdák megújítása Közösségi színterek fejlesztése (épületek, közterületek), közösségi programok kialakítása Városi sportcentrum fejlesztése Oktatási-nevelési intézmények felújítása Gazdasági, kereskedelmi egységek fejlesztései (magánforrások bevonásával) V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben A Lakóövezet 2. városrész a jövőben is elsődlegesen lakóövezeti szerepkört fog betölteni, a városrész funkciójának változtatása nem indokolt. Szükséges tehát a lakókörülmények javításának elősegítése, a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, valamint a zöldfelületek, közösségi terek arányának növelése, azok minőségi fejlesztése. Mindezek mellett javítani szükséges az út- és járdahálózat teljes mértékű kiépítését, valamint a városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatát, lehetőség szerint a fenntartható mobilitás szempontjainak szem előtt tartásával. A célok eléréséhez az alábbi indikatív fejlesztések járulhatnak hozzá: Közterületek parkok, utak, járdák megújítása Közösségi terek, közösségi programok kialakítása Közösségi közlekedés fejlesztése (rugalmas közlekedési rendszer) Kiskereskedelmi egységek fejlesztései (magánforrások bevonásával) A fejlesztések eredményeként javul a városrész települési környezetének állapota, és az itt élők életminősége, amely hozzájárulhat a város népességmegtartó képességéhez. V4. Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, közlekedési kapcsolatainak javítása A város külterületén elhelyezkedő ipari terület fejlesztését indokolja, hogy a város jövőbeli fejlődéséhez elengedhetetlen a gazdaság megerősítése, diverzifikálása, a foglalkoztatás növelése. A gazdaságfejlesztés egyik lehetőségét az infrastrukturális feltételek megteremtése jelenti, ehhez megfelelő helyszínt kínál a már működő ipari park továbbfejlesztése. A célok eléréséhez az alábbi indikatív fejlesztések járulhatnak hozzá: Belső infrastruktúra fejlesztése (villamos energia, víz, szennyvízcsatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat) Útfejlesztések az ipari park megközelíthetőségének javítása érdekében Befektetésösztönzési tevékenység fejlesztése A városrészi célok számszerűsítését a következő fejezet tartalmazza. 113

114 38. táblázat Mezőtúr városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói Funkciók Városközpont Lakóövezet 1. Lakóövezet 2. Ipari, logisztikai Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)- központi Jelmagyarázat: fejlesztendő funkció háttérbe szorítandó funkció Ipari terület (külterület) CÉLHIERARCHIA ÉS A CÉLOK SZÁMSZERŰSÍTÉSE Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerében a különböző szintű célok egymásra épülnek és egyértelműen kiegészítik egymást. A célok közötti összefüggéseket a tematikus és városrési célok illeszkedését, összhangját A stratégia főbb belső összefüggései fejezet mutatja be részletesen. A városfejlesztéshez rendelt célok megvalósulását leginkább konkrét, számszerűsített mutatók segítségével lehet mérhető folyamattá tenni. A következőkben bemutatásra kerülnek azok a mutatók és célértékek, amelyek alapján az átfogó cél, a tematikus célok és a városrészi célok elérése nyomon követhető. Ezek a számszerűsített célok szolgálnak egyúttal a monitoring rendszer alapjaként is. 114

115 31. ábra A célrendszer összefoglaló bemutatása Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4. Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása 115

116 Átfogó cél Cél Indikátor neve Indikátor definíciója T1. Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával T2. Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása Lakónépesség száma Munkanélküliségi ráta A város gazdasági teljesítőképessége Működő vállalkozások száma Foglalkoztatottak aránya Nyilvántartott álláskeresők Új városi funkciók, új típusú szolgáltatások elérhetősége a belvárosban Megerősített funkciók száma a belvárosban Fejlesztéssel érintett épületek száma 39. táblázat Városi szintű célok indikátorai A város lakónépességének száma (cél: stagnálás) Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %-ában (cél: csökkenés) A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Működő vállalkozások száma (cél: növekedés) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (cél: növekedés) Nyilvántartott álláskeresők száma (cél: csökkenés) Új típusú köz- és profitorientált szolgáltatások betelepedése (cél: növekedés) Megerősített köz- és profitorientált szolgáltatások száma (cél: növekedés) Fejlesztéssel érintett felújított, új építésű középületek száma (cél: Mértékegység Bázis érték Bázis év Forrás Adatgyűjtés gyakorisága Célérték Célérték elérésének ideje (év) fő KSH évente % 10, NFSZ évente millió Ft 417, Önkorm. évente db KSH évente % 46, KSH Népszámlálás 10 évenként fő NFSZ évente db Önkorm. 5 évente db Önkorm. 5 évente db Önkorm. évente

117 Cél Indikátor neve Indikátor definíciója T3. A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése T4. A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése T5. A leszakadó rétegek helyzetének javítása Mértékegység Bázis érték Bázis év Forrás Adatgyűjtés gyakorisága Célérték Célérték elérésének ideje (év) növekedés) Megújuló energiaforrások alkalmazása Alternatív energiával ellátott közintézmények száma (cél: növekedés) db Önkorm. 5 évente Kerékpárút-hálózat Kerékpárutak hossza (cél: hossza növekedés) m Önkorm. évente Kerékpárút-hálózat Felújított kerékpárutak minősége hossza (cél: növekedés) m Önkorm. évente Felújított és újonnan Járdahálózat minősége épített járdahálózat m Önkorm. évente hossza (cél: növekedés) Szilárd burkolattal ellátott Burkolt utak aránya utak aránya (cél: % Önkorm. évente növekedés) Kereskedelmi és egyéb Vendégéjszakák száma szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma éj KSH évente (cél: növekedés) Vendégéjszakák Átlagos tartózkodási számának és a vendégek idő számának a hányadosa éj 2, KSH évente 2, (cél: növekedés) Idegenforgalmi adóból Idegenforgalmi származó önkormányzati adóbevétel bevételek nagysága (cél: ezer Ft Önkorm. évente növekedés) A városban székhellyel / Vállalkozások telephellyel rendelkező számának növekedése vállalkozások számának db Önkorm. 5 évente növekedése Tranzitfoglalkoztatásba, Tranzitfoglalkoztatásba, közfoglalkoztatásba közfoglalkoztatásba bevont személyek bevont személyek átlagos fő Önkorm. évente száma száma (cél: növekedés) Fejlesztéssel érintett Energiahatékonysági db Önkorm. évente

118 integrált módon Cél Indikátor neve Indikátor definíciója T6. A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása T7. A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése lakások száma Alacsony komfortfokozatú lakások Várható élettartam Kórházi ellátás elérhetősége Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Létrehozott közösségi terület fejlesztéssel érintett lakások száma (cél: növekedés) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (cél: csökkenés) Születéskor várható átlagos élettartam településnagyság szerint ( fő) (cél: emelkedés) Összes működő kórházi ágyak száma (cél: megtartás) Helyi társadalmi, közösségi akciókba bevont lakosok száma (cél: növekedés) Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága (cél: növekedés) Mértékegység Bázis érték Bázis év % év Nők: 78,0 Férfiak: 70,3 Forrás KSH Népszámlálás Adatgyűjtés gyakorisága 2009 KSH 10 évente Célérték Célérték elérésének ideje (év) 10 évente Nők: 79,0 Férfiak: 71, db KSH évente fő Önkorm. évente m Önkorm. évente

119 Cél Indikátor neve Indikátor definíciója V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében Új városi funkciók, új típusú szolgáltatások elérhetősége a városközpontban Megerősített funkciók száma a városközpontban Vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő Idegenforgalmi adóbevétel Fejlesztéssel érintett lakások száma Megerősített funkciók száma a városrészben Városrész lakónépessége 40. táblázat Városrészi szintű célok indikátorai Új típusú köz- és profitorientált szolgáltatások betelepedése (cél: növekedés) Megerősített köz- és profitorientált szolgáltatások száma (cél: növekedés) Kereskedelmi és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés) Vendégéjszakák számának és a vendégek számának a hányadosa (cél: növekedés) Idegenforgalmi adóból származó önkormányzati bevételek nagysága (cél: növekedés) Energiahatékonysági fejlesztéssel érintett lakások száma (cél: növekedés) Megerősített köz- és profitorientált szolgáltatások száma (cél: növekedés) A városrész lakónépességének száma (cél: stagnálás, a tényleges számok csökkenést mutatnak) Mértékegység Bázis érték Bázis év Forrás Adatgyűjtés gyakorisága Célérték Célérték elérésének ideje (év) db Önkorm. 5 évente db Önkorm. 5 évente éj KSH évente éj 2, KSH évente 2, ezer Ft Önkorm. évente db Önkorm. évente db Önkorm. 5 évente fő KSH Népszámlálás 10 évente

120 Cél Indikátor neve Indikátor definíciója V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4. Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, közlekedési kapcsolatainak javítása Fejlesztéssel érintett közterületek száma Városrész lakónépessége A város gazdasági teljesítőképessége Működő vállalkozások száma a városban Felújított és új építésű utak, parkok száma (cél: növekedés) A városrész lakónépességének száma (cél: stagnálás, a tényleges számok csökkenést mutatnak) A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Működő vállalkozások száma (cél: növekedés) Mértékegység Bázis érték Bázis év Forrás Adatgyűjtés gyakorisága Célérték Célérték elérésének ideje (év) db Önkorm. évente fő KSH Népszámlálás 10 évente millió Ft 417, Önkorm. évente db KSH évente

121 6.3 BEAVATKOZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A város stratégiai fejlesztési céljainak elérését konkrét, körülhatárolt akcióterületek fejlesztése szolgálja. Ezek az akcióterületek a városfejlesztés kiemelkedő fejlesztési célterületei, olyan területek, ahol az önkormányzat a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban van (tehát közvetlen ráfordítással vagy más eszközzel részt vesz a fejlesztésben). A kijelölt akcióterületeken középtávon jelentős beavatkozásokat tervez a város. Mezőtúr Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városfejlesztési programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást tudja mozgósítani a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Az akcióterületek kijelölése nem jelenti azt, hogy mindössze ezeken a területeken történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magánszféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai a város teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése alábbi alapelvek figyelembevételével történt: Az akcióterületek kijelölése összhangban legyen az IVS célkitűzéseivel, a tervezett tevékenységek megvalósítása járuljon hozzá a célok eléréséhez; az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésükében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentráltak legyenek; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületeken a lehető legnagyobb addicionális legyen elérhető el a magántőke mobilizálásával. A fenti alapelveknek megfelelően Mezőtúron a következő fejlesztési akcióterületek kerültek lehatárolásra indikatív jelleggel annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források jelenleg nem elegendőek: Városközponti funkcióbővítő akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület A klasszikus funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs akcióterületek mellett két további fejlesztési terület is lehatárolható, ahol a város közép- és hosszútávon jelentős beavatkozásokat tervez. Ezek a fejlesztési területek nem teljesítik a funkcióbővítő vagy szociális városrehabilitációs akcióterületi kritériumokat (pl. lakónépesség), ugyanakkor fejlesztésük kiemelt fontosságú a város jövőképének és városfejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen területek fejlesztésének szükségessége a város speciális adottságaiból várost kettészelő Hortobágy-Berettyó főcsatorna, város külterületén elhelyezkedő ipari park adódnak. A kiemelt fejlesztési területek az alábbiak: Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület Ipari park fejlesztési terület A kijelölt területek mellett vannak olyan további területek, amelyek fejlesztése területileg kevéssé koncentráltan (pl. lakóövezeti fejlesztések) vagy magántőkéből valósulhat meg. Ezeknél a fejlesztéseknél az önkormányzatnak fontos szerepe van a szükséges rendezési, 121

122 szabályozási feladatok elvégzése és a minimális infrastrukturális feltételek megteremtése mellett a városszervezési feladatok ellátásában. 12. térkép Az akcióterületek elhelyezkedése VÁROSKÖZPONTI FUNKCIÓBŐVÍTŐ AKCIÓTERÜLET Az akcióterület a település központi részét foglalja magában, a városközponti városrészen belül helyezkedik el. A 0,92 km 2 kiterjedésű akcióterületet az alábbi utcák határolják: Bajcsy- Zsilinszky u. Damjanich u. Kossuth L. u. Hortobágy-Berettyó főcsatorna Ny-i (jobb) partja Dózsa Gy. út Földvári u. Tó u. (Erzsébet liget, termálfürdő területe) Temető u. Szolnoki út Petőfi út Bajcsy-Zsilinszky u. A városközpont az alábbi kiemelkedő adottságokkal rendelkezik, amelyek indokolják az akcióterület kijelölését, alátámasztják a fejlesztések szükségességét: Mezőtúr kistérségi / járási központ, az akcióterületen elhelyezkedő szervezetek számos térségi hatókörű államigazgatási és egyéb feladatot látnak el. Az akcióterület jelentős építészeti értékű épületállománnyal (országos műemlékek, helyi védelem alatt álló épületek), kulturális és turisztikai attrakcióval rendelkezik, amelyek vonzereje és kihasználtsága nagymértékben növelhető. Az akcióterület egyedülálló közterületi, zöldfelületi adottságokkal (Kossuth tér, Erzsébet liget) rendelkezik, ezek állapota és kihasználtsága jelentősen javítható. A városközpontban, illetve annak közvetlen közelében található a humánszolgáltatások (oktatási, egészségügyi) többsége, amelyek vonzáskörzete a környező térségre is kiterjed. A magánszféra aktivitása jelentős mértékben növelhető az önkormányzati, térségi fejlesztésekhez való kapcsolódás lehetőségének megteremtésével. 122

123 Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok alkalmasak a fejlesztések megvalósítására. Az akcióterület kijelölése összhangban van az IVS célrendszerével. Az akcióterület tehát Mezőtúr központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a térségi hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan városközpont megteremtése, amely egységes arculatú, biztosítja a modern városi életformát, közösségi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött. Mindezek alapján az akcióterületi fejlesztések célja a következőképpen fogalmazható meg: A belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével. Ezt a célt szolgálták az elmúlt években az akcióterületen és annak közvetlen környezetében megvalósult fejlesztések (pl. Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, Teleki Blanka Gimnázium iskolaépület és udvar felújítása, Erzsébet liget kertészlak felújítása). Az akcióterületen tervezett fejlesztések A városközponti funkcióbővítő akcióterületen tervezett fejlesztések közösségi, gazdasági és városi funkciókat szolgáló tevékenységek, valamint a helyi kötődést és identitást erősítő programok, rendezvények megvalósítását foglalják magukban. Az akcióterületen az alábbi fő tevékenységek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. A városrehabilitáció I. ütemében megvalósítandó fejlesztések 41. táblázat A városközponti akcióterület indikatív fejlesztései Tervezett tevékenységek Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda bővítése Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Érintett funkciók Becsült költség (eft) gazdasági közösségi Színházterem felújítása közösségi Kossuth tér megújítása városi Múzeum tér megújítása városi Petőfi tér megújítása városi Erzsébet liget megújítása városi Szabadság tér megújítása városi Projekt előkészítés, projektmenedzsment, kapcsolódó szolgáltatások (pl. műszaki ellenőr) Soft elemek városmarketing közösségépítő rendezvények közvetett támogatás keretében megvalósuló mini-projektek

124 Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) A pályázat tervezett költsége összesen A városrehabilitáció további ütemében megvalósítható önkormányzati fejlesztések Lehetséges magánberuházások Városi Oktatási Centrum (főiskola épülete) épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák használatával Városháza torony, tető és homlokzat felújítása Önkormányzati középületek energetikai és homlokzati felújítása Strandfürdő és ehhez kapcsolódó gyógyászati fejlesztések közszféra közszféra közszféra gazdasági Kemping létrehozása gazdasági Bowling center létrehozása gazdasági Kalandpark építése gazdasági Református egyház oktatási intézményeinek fejlesztése, templomok felújítása közösségi / közszféra Szálloda homlokzat gazdasági Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen A funkcióbővítő akcióterület Észak-alföldi Operatív Programból megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 450 millió forintba kerülnek, amely pályázati forrásból valósul meg, az önkormányzat saját ereje a 100%-os támogatási intenzitásnak köszönhetően várhatóan 0 forint lesz. Az önkormányzat által tervezett további fejlesztések a szűkös anyagi helyzet miatt szinte kizárólag csak Európai Uniós, illetve hazai források felhasználásával valósíthatóak meg, melyet önkormányzati saját erő egészít ki. A tervezett magánberuházások magán források felhasználásával (és lehetőség szerint pályázati források bevonásával) valósulnak meg. A hosszútávon várható bevételek között a legnagyobb tételt az újonnan kialakított, illetve felújított helyiségek bevétele (belépőjegyek, helyiségek bérbeadása) jelenti, de kiegészítő forrást eredményezhetnek a közterület-használati díjbevételek is. Mindez azt jelenti, hogy az akcióterületi beruházásoknak nemcsak a forintban gyakran nem kifejezhető társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérlege is kiegyensúlyozott. Az akcióterület fejlesztések várható eredményei A tervezett fejlesztések jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a városközpont közösségi funkciói megerősödjenek, valamint új funkciók jelenjenek meg alulhasznosított épületek megújításával. A fejlesztések emellett hozzájárulnak a városkép javításához és az itt élők identitásának erősödéséhez is. A tervezett tevékenységek hatására a magántőke mobilizálódása is várható. Az integrált beavatkozások eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított versenyképes életfeltételek terén. Bővül az érintett intézmények szolgáltatásainak köre, javul a szolgáltatások színvonala. 124

125 A városközpont funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken. A megújított közterületeknek, parkoknak köszönhetően a belváros attraktivitása tovább erősödik. A közösségi együttlétekre alkalmas terek és megvalósítandó rendezvények révén megerősödik a helyi és térségi lakosság identitástudata, ami csökkenti az elvándorlás mértékét elsősorban a fiatal és képzett társadalmi csoportok tekintetében. Erősödnek a városközpont gazdasági funkciói. Mindezek a hatások egyértelműen pozitívan érintik a tulajdonos Önkormányzat költségvetését, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költség nemeket): közép távon a fejlesztések megvalósulása esetén a bevételek kismértékű növekedésével lehet számolni, a megújuló városközpont létesítményeinek magasabb kihasználtsága és a turisztikai forgalom várható növekedése következtében; a helyi adóbevételek mértéke kismértékben, de egyenletesen növekszik, ami elsősorban helyi kis- és középvállalkozói réteg fokozatos erősödésének tudható be; a kiadási oldalon a karbantartásra és fenntartásra fordított pénzösszegek jelentősebb mértékű mérséklődése prognosztizálható. 42. táblázat A városközponti akcióterület fejlesztéseinek fő jellemzői (I. ütem) Célkitűzés Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés A városközponti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése. városi, közösségi, gazdasági, soft június június 450 millió Ft Költségvetés megoszlása Önkormányzat Támogatás Egyéb 0% 100% 0% Célcsoport Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez Antiszegregációs hatások Lakosság, civil szervezetek, turisták, vállalkozások T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. A városközpont fejlesztései a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a település teljes lakosságát szolgálják. A városmag megújítása nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. 125

126 6.3.2 SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓS AKCIÓTERÜLET A szociális városrehabilitációs akcióterület a település központi részén található, nagyobb része a Városközpont városrész déli részén helyezkedik el, kis része pedig átnyúlik a Lakóövezet 1. városrészbe. Az akcióterületet az alábbi utcák határolják: Rákóczi Ferenc u. Sugár u. I. u. Földvári u. Dózsa Gy. út Rákóczi Ferenc u. Az akcióterület lakónépessége 1785 fő. A szociális városrehabilitációs akcióterületen lakótelepi házak és családi házak egyaránt találhatóak, az itt található lakótelepi épületek felújításra szorulnak. A leszakadó rétegek helyzetének problémája koncentráltan jelentkezik az Ifjúsági lakótelep esetében, amely a városközpont közvetlen közelében helyezkedik el. Az akcióterület legfontosabb, szociálisan hátrányos helyzetét bemutató adatai 5 az alábbiak: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 22%, Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 13,2%, Lakásállomány 826 db, alacsony komfortfokozatú lakások aránya 11%, Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 33,2%, Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 13,5%. Az akcióterület szociális problémáinak megoldásához integrált beavatkozásokra van szükség, mely magában foglalja a lakhatási feltételek javítását (lakóépületek és lakókörnyezet fejlesztése), valamint célzott soft tevékenységek megvalósítását. Mindez indokolja az akcióterület kijelölését, alátámasztja a fejlesztések szükségességét. Az akcióterület kijelölése összhangban van az IVS célrendszerével. A szociális akcióterületen megjelenő problémák kezelése nemcsak a település ezen részének érdeke, hanem az egész város felzárkózását és gazdasági versenyképességét nagymértékben befolyásolja. Az akcióterületi fejlesztések célja a következőképpen foglalható össze: A szociális akcióterületen élők életminőségének javítása és társadalmi-gazdasági leszakadásának megelőzése a lakókörnyezet fejlesztésével. Az akcióterületen tervezett fejlesztések A szociális akcióterületen tervezett fejlesztések lakófunkciót erősítő, közösségi és városi funkciókat szolgáló tevékenységek, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft tevékenységek megvalósítását foglalják magukban. A többlakásos társasházak esetében indokolt az energiahatékonyság-javulást eredményező felújítások megvalósítása (közös tulajdonban álló elemek tető, homlokzat, födémek, lépcsőház felújítása, gépészeti beavatkozások, megújuló energia rendszerek kiépítése). Az akcióterületen az alábbi fő tevékenységek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni. 5 Adatok forrása: KSH Népszámlálás,

127 Tervezett önkormányzati fejlesztések Tervezett magánerős fejlesztések Kapcsolódó soft elemek 43. táblázat A szociális városrehabilitációs akcióterület indikatív fejlesztései Tervezett tevékenységek Lakóépületek megújítása: energiahatékonyságjavulást eredményező felújítások megvalósítása: közös tulajdonban álló elemek tető, homlokzat, födémek, lépcsőház felújítása, gépészeti beavatkozások, megújuló energia rendszerek kiépítése Érintett funkciók lakó Becsült költség (eft) Közterületek megújítása (parkok, utak, járdák) városi Nonprofit közösségi szolgáltatóház kialakítása közösségi Projekt előkészítés, projektmenedzsment, kapcsolódó szolgáltatások (pl. műszaki ellenőr) Kiskereskedelmi üzlet felújítása gazdasági Soft elemek Az érintett lakosság bevonását célzó akciók Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok Munkaerőpiaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez) kapcsolódó helyi társadalmi akciók Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen A szociális akcióterület megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 400 millió forintba kerülnek, amely pályázati forrásból (Észak-alföldi Operatív Program) valósulhat meg. A jelenlegi pályázati feltételek mellett az önkormányzat saját ereje a 100%-os támogatási intenzitás mellett 0 forint lenne, azonban a jövőben várhatóan ennél kissé alacsonyabb támogatási intenzitással valósulhatnak meg a fejlesztések. A tervezett gazdasági funkcióba tartozó tevékenységek magán források bevonásával valósulnak meg. Egyéb források pl. társasházak esetében lakossági önerő bevonása konkrét projektfejlesztés során, a pályázati felhívástól függően válhat szükségessé. Az akcióterület fejlesztések várható eredményei A bemutatott elemeket tartalmazó integrált szociális városrehabilitáció eredményeként átfogó javulást lehet elérni az akcióterület lakosainak életkörülményeinek javítása, felzárkóztatása és társadalmi integrációja szempontjából. A lakóépületek felújítása energiahatékonysági szempontból kedvező hatású. A felújított társasházak emellett hozzájárulhatnak a jelenleg stagnáló ingatlanpiac dinamizáláshoz, valamint újabb teret kínálhatnak a különböző profilú kis- és középvállalkozások megjelenésének, ami az akcióterület gazdasági diverzifikációjához is hozzájárul. A közterületek rekonstrukciója nemcsak a települési és lakókörnyezet javulását eredményezi, hiszen a közterek egyben közösségi térként is funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A helyi identitás erősödése révén növekszik az akcióterületen a lokálpatriotizmus, a fejlesztéseket az itt lakók egyre inkább magukénak fogják érezni. 127

128 A kiskereskedelmi üzlet felújítása az akcióterület szempontjából kedvező gazdasági hatást eredményez (élénkülő verseny a kereskedelmi üzletek között, bővülő kínálat stb.). Az akcióterület funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken. A projekt nem járul hozzá a város más területein az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez. A fejlesztések megvalósításával lakossági mozgásokra gyakorolt negatív hatásokkal nem kell számolni. A fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és a különböző szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, így biztosítottá válik számukra a diszkrimináció- és szegregációmentesség. A tervezett kapcsolódó soft tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: például a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, a helyi lakosság kötődését, erősítő, bevonását célzó programok közösségformáló szerepet töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom munkaerő-piaci adaptációs képességét is. A gazdasági és társadalmi hatások eredményeként növekszik az akcióterületen élők életminősége. A tervezett fejlesztések összességében nem gyakorolnak jelentős hatást az Önkormányzat költségvetésére, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költség nemeket): rövid távon a kiadási oldalon a karbantartásra és fenntartásra fordított pénzösszegek kismértékű mérséklődése prognosztizálható, ugyanakkor az újonnan kialakított műszaki infrastruktúrák fenntartása többletterhet jelent, a hosszú távú hatások a kiadási oldalt érintik, mivel a lakosság munkaerő-piaci készségeinek és képességeinek javulásával növekedhet körükben a foglalkoztatottság mértéke, aminek köszönhetően csökkenhetnek az Önkormányzat szociális jellegű kiadásai (a szolgáltatások nyújtásának költségei, illetve a pénzbeli és természetbeni ellátások mértéke). Az akcióterület tervezett fejlesztésével kapcsolatos bevételek várhatóan nem fedezik a kiadásokat, de ez a szociális városrehabilitáció esetében nem is elvárás. 44. táblázat A szociális városrehabilitációs akcióterület fejlesztéseinek fő jellemzői Célkitűzés Fejlesztendő funkciók A szociális akcióterületen élők életminőségének javítása és társadalmi-gazdasági leszakadásának megelőzése a lakókörnyezet fejlesztésével. lakó, városi, közösségi, közszféra, gazdasági, soft Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés 400 millió Ft Költségvetés megoszlása Önkormányzat Támogatás Egyéb 10% 85% 5% Célcsoport Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez Lakosság, civil szervezetek, vállalkozások T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. 128

129 Antiszegregációs hatások Az akcióterületi fejlesztések a lakosság életkörülményeinek javítását célozza, ezáltal elősegítik a társadalmi és infrastrukturális különbségek csökkentését. A tervezett komplex beavatkozások nemcsak az akcióterület települési környezetét javítják, hanem a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek. A beavatkozás nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez TOVÁBBI KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az akcióterületeken túl kijelölhetők olyan fejlesztési területek, amelyek kiemelt prioritást élveznek a város fejlesztése szempontjából, de jellemzően nem igényelnek a funkcióbővítő vagy szociális városrehabilitáció egyik fő ismérvének tartott komplex közösségi, közszféra, gazdasági és városi funkciók erősítését egyaránt magában foglaló fejlesztést, illetve nem felelnek meg az akcióterületekkel szemben támasztott kritériumoknak. Ilyen területek az alábbiak: Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület, Ipari park fejlesztési terület. Mezőtúr felzárkózása és versenyképessége szempontjából ezek a területek, illetve az ott megvalósítandó fejlesztések egyenrangúak az akcióterületekkel, a különbség mindössze annyi, hogy más típusú beavatkozásokat és fejlesztési megközelítést igényelnek Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület A Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület a települést kettészelő főcsatornát és annak partjait foglalja magában, középső része a Városközpont városrész részhalmaza, többi része pedig a Lakóövezet 1. városrészhez tartozik. A fejlesztési terület határai: Hortobágy-Berettyó főcsatorna belterületi szakaszának jobb és bal partja, É-D-i folyamszelvényig. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna belterületi nagysága összesen 0,4438 km 2. A fejlesztési terület kijelölését az alábbi tényezők indokolják: Ezen terület fejlesztésének szükségessége a város speciális adottságaiból adódik: a várost kettészelő Hortobágy-Berettyó főcsatorna jelentős városkép formáló szerepet tölt be. A városházásnak is helyet adó főtér (Kossuth tér) közvetlen kapcsolatban áll a folyóval, a főtér és a folyó partszakaszának összehangolt fejlesztése egyedi jelleget kölcsönözhet a város megjelenésének. Ezen a területen a város közép- és hosszútávon jelentős beavatkozásokat tervez, amely nem csupán az itt élő lakosság, hanem a turisták számára is vonzóbbá teszi a várost. A magánszféra aktivitása jelentős mértékben növelhető az önkormányzati, térségi fejlesztésekhez való kapcsolódás lehetőségének megteremtésével. A kedvező természeti környezetben jelentős fejlesztési potenciál rejlik (a Hortobágy- Berettyó főcsatorna és Hármas-Körös holtágai területét ökológiai folyosóként tartják számon, a településrendezési tervben tájképvédelmi területként a tájkaraktert meghatározó, tájképi értékeket képező területek közé tartozik a Hortobágy-Berettyófőcsatorna). 129

130 Bár ez a fejlesztés terület nem teljesíti a jelenlegi funkcióbővítő vagy szociális városrehabilitációs pályázati felhívások akcióterületi kritériumait (pl. lakónépesség nagysága), ugyanakkor fejlesztése kiemelt fontosságú a város jövőképének és városfejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez. Mindezek alátámasztják a fejlesztések szükségességét. A fejlesztési terület kijelölése összhangban van az IVS célrendszerével. Mindezek alapján a tervezett fejlesztések célja a következőképpen fogalmazható meg: A belváros idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a város gazdaságának diverzifikálása céljából. A fejlesztési területet érintő korábbi projekt: A Hortobágy-Berettyó 6,200-8,100 fkm szakaszának élőhely rehabilitációja I. ütem (KEOP / ) a pályázat elbírálás alatt (felfüggesztve). A projekt célja: A Hortobágy-Berettyó főcsatorna, a Hortobágy- Berettyó 6,950-8,100 fkm szakasza vízminőségi állapotának javítása, továbbá mezőtúri hullámtér szakaszának rendezése, hasznosítása. Cél továbbá a roncsolt, közepesnél erősebben eliszaposodott vízi élőhelyek helyreállítása, a biológiai értékek megőrzése, természetközeli társulások megőrzése, invazív fajok visszaszorítása, őshonos fajok erősödésének biztosítása természetes úton, a flóra és fauna egyensúlyának helyreállítása, a területre jellemző védett állatok és növények élőhelyeinek biztosítása, a főcsatorna mederben történő vezetése. A területen tervezett fejlesztések A projekt keretében tervezett tevékenységek a turisztikai vonzerők fejlesztését, az idegenforgalmi infrastruktúra és szolgáltatások bővítését és minőségének emelését, különböző volumenű és jellegű közlekedési és környezetvédelmi beavatkozásokat foglalnak magukban. A kijelölt fejlesztési területen az alábbi fő tevékenységek megvalósítása tervezett. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni. 45. táblázat A Hortobágy-Berettyó fejlesztési terület indikatív fejlesztései Tervezett önkormányzati fejlesztések Tervezett magánerős fejlesztések Tervezett tevékenységek Közterületek megújítása a Hortobágy- Berettyó főcsatorna mindkét partján gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas sétányok kiépítése, futópálya kialakítás parkok kialakítása, utak, járdák felújítása a főtér megnyitása a folyó felé, közösségi rendezvénytér kialakítása Érintett funkciók Becsült költség (eft) városi Csónakház építése, vízi sportok újraindítása közösségi Kikötő létrehozása és pákász életmód bemutatása Vendéglátóhelyek kialakítása, fejlesztése, teraszok kialakítása gazdasági / közösségi gazdasági

131 Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) Kapcsolódó soft elemek Soft elemek turisztikai városmarketing, sportrendezvények közösségfejlesztő programok A fejlesztések tervezett költségvetése összesen A fejlesztési terület megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 450 millió forintba kerülnek, amely előre láthatólag pályázati forrásból, önkormányzati önerőből (nagyságrendileg 10%) és magánforrások bevonásával (elsősorban a gazdasági tevékenységek megvalósítása esetén) valósul meg. Egyéb források bevonása konkrét projektfejlesztés során, a pályázati felhívástól függően válhat szükségessé. A tervezett fejlesztések várható eredményei A komplex fejlesztés eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított turisztikai vonzerők és szolgáltatások szempontjából. A beruházásoknak köszönhetően új turisztikai és kereskedelmi szolgáltatások jelenhetnek meg a területeken, kiegészülhet a város idegenforgalmi attrakcióinak köre. Mindezek hosszú távon hozzájárulnak a vendégforgalom növekedéséhez, a tartózkodási idő meghosszabbításához és a költési hajlandóság emelkedéséhez, ami közvetett módon elősegíti a város kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodását. A beruházásoknak a városba érkező vendégek mellett a település teljes lakossága a haszonélvezője. A fejlesztési területen az önkormányzati tulajdonú ingatlanok felértékelődése várható. A fejlesztések eredményeként az önkormányzati bevételek növekedése prognosztizálható, amely a bérleti díjakból és a megnövekedett helyi adóbevételekből (idegenforgalmi adó) adódik. Az önkormányzati fejlesztések mellett várhatóan magán beruházások is megvalósulnak, így a fejlesztések pénzügyi mérlege egyértelműen pozitív amellett, hogy számos előnyös környezeti, társadalmi és gazdasági folyamat felerősítését indukálja. Mindez azt jelenti, hogy a fejlesztési területen történő beruházásoknak nemcsak a forintban gyakran nem kifejezhető társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérlege is kiegyensúlyozott. 46. táblázat A Hortobágy-Berettyó fejlesztési terület beavatkozásainak fő jellemzői Célkitűzés Fejlesztendő funkciók A belváros idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a város gazdaságának diverzifikálása céljából. városi, közösségi, gazdasági, soft Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés 450 millió Ft Költségvetés megoszlása Önkormányzat Támogatás Egyéb 10% 50% 40% Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Lakosság, civil szervezetek, turisták, vállalkozások T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták 131

132 számának növelése. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. Antiszegregációs hatások A turisztikai akcióterület fejlesztései a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, mivel hosszú távon bővülnek a város rekreációs és turisztikai funkciójú területei. A fejlesztés nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére Ipari park fejlesztési terület Mezőtúr gazdasági fejlődése szempontjából kiemelt fontosságú az ipari terület fejlesztése. A Mezőtúri Ipari Park a város külterületén (Szolnoki út mellett) helyezkedik el. Az Ipari Park területén belül 19,5 ha nagyságú terület önkormányzati, a többi terület a Mezőtúri Ipari Park Kft. tulajdonában van. A Mezőtúri Ipari Park Kft ben alakult. A 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Ipari Park Kft. a városközponttól 3 km-re helyezkedik el illetve a legközelebbi főútvonaltól alig 2 km-re található. Megközelíthetősége közúton és kiépült kerékpárúton biztosított. Területe, illetve elhelyezkedése lehetővé teszi a nagyobb vállalkozások betelepülését. Az Ipari Park teljes területére elkészültek az infrastruktúra beruházás építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentumai. Ebből az első ütemben 2001-ben 25 ha területet ellátó teljes vonalas infrastruktúra (villamos energia, víz, szennyvíz csatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat) kiépítésre került. A város tervezi a fennmaradó hasznosítható terület (14,6 ha) infrastruktúrájának teljes kiépítését a fejlesztés második ütemeként, amellyel megteremthető a leendő betelepülő vállalkozások ellátásának biztosítása. Az Ipari Park összes területe 45,6 ha, ebből hasznosítható terület 39,6 ha betelepített terület 12,2 ha, hasznosítható szabad terület 27,4 ha. Bővítésre lehetőség van a területtől dél, kelet és nyugat felé, ezeket figyelembe véve a park területe 63 hektárra növelhető. Az ipari parkban jelenleg 3 vállalkozás működik (Syngenta Seeds Kft., Mezőwind Kft., Túri Párlat Kft.). A fejlesztési terület kijelölését indokolja, hogy a város jövőbeli fejlődésének elengedhetetlen pillére a gazdaság megerősítése, diverzifikálása, új munkahelyek teremtése. A gazdaságfejlesztés egyik lehetőségét az infrastrukturális feltételek megteremtése jelenti, ehhez megfelelő helyszínt kínál a már működő ipari park továbbfejlesztése. A fejlesztési terület kijelölése összhangban van az IVS célrendszerével. Mindezek alapján a tervezett fejlesztések célja a következőképpen fogalmazható meg: A befektetésösztönzés infrastrukturális feltételeinek javítása a város gazdasági versenyképességének erősítése céljából. A területen egy nyertes pályázat keretében a közeljövőben vállalkozói inkubátorház kerül létrehozásra ( Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása pályázat keretében megítélt támogatás 193,8 millió Ft, támogatás aránya 47%). 132

133 A területen tervezett fejlesztések A kijelölt fejlesztési területen tervezett tevékenységek az alábbiak. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni. Teljes vonalas infrastruktúra kiépítése: villamos energia, víz, szennyvízcsatorna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kommunikációs hálózat. (20,6 ha) Vállalkozói Inkubátorház megépítése a Mezőtúri Ipari Parkban,1 ha-os területen (osztott ipari csarnokok 2350 m 2, irodahelyiségek, szolgáltatóház 790 m 2 ). A 46-os főút várost elkerülő szakaszának megépítése és az Ipari Park bekapcsolása az elkerülő szakaszba (a 46-as főút elkerülő szakaszának megépítése nem önkormányzati feladat, megvalósítása nem az önkormányzattól függ). A fejlesztési terület megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 420 millió forintba kerülnek, amely előre láthatólag pályázati forrásból, önkormányzati önerőből és magánforrások bevonásával valósul meg. Egyéb források bevonása konkrét projektfejlesztés során, a pályázati felhívástól függően válhat szükségessé. A tervezett fejlesztések várható eredményei A beavatkozások eredményeként javulnak a gazdaságfejlesztés infrastrukturális feltételei. A infrastrukturális feltételek megteremtése aktív befektetésösztönzési tevékenységgel kiegészülve elősegíti új vállalkozások városba vonzását, ezáltal a foglalkoztatás bővítését. Mindez hozzájárul Mezőtúr gazdaságának megerősödéséhez. A beruházásoknak a település teljes lakossága a haszonélvezője. A fejlesztések eredményeként az önkormányzati bevételek növekedése várható, amely a bérleti díjakból és a megnövekedett helyi adóbevételekből (iparűzési adó) adódik. Az önkormányzati fejlesztések mellett várhatóan magán beruházások is megvalósulnak, így a fejlesztések pénzügyi mérlege egyértelműen pozitív. Célkitűzés Fejlesztendő funkciók 47. táblázat Az ipari terület fejlesztéseinek fő jellemzői Az üzleti és vállalkozói infrastruktúra és szolgáltatások javítása a város gazdasági versenyképességének növelése és a munkahelyteremtés céljából városi, gazdasági Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés 420 millió Ft Költségvetés megoszlása Önkormányzat Támogatás Egyéb Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Antiszegregációs hatások 25% 50% 25% Helyi és térségi vállalkozások, potenciális befektetők, munkavállalók T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. A tervezett fejlesztések ipari területen valósulnak meg, ezáltal nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A befektetői tárgyalások során elsődleges szempont a helyi lakosság (ezen belül a hátrányos helyzetű lakosság) foglalkoztatása. 133

134 6.3.4 A FEJLESZTÉSEK PRIORITÁSI SORRENDJE ÉS ÜTEMEZÉSE A kijelölt akcióterületek jellemzőit megvizsgálva a következő szempontok alapján lehet rangsort felállítani a tervezett fejlesztések között: Indokoltság, szükségesség: o a fejlesztések által érintett lakosság száma, o az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, o a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, Hatások: o a fejlesztések hatása a város egészére, o a fejlesztések jelentősége a város lakófunkciójára nézve, o a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, Finanszírozás és fenntarthatóság: o a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, o a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő szükségessége, nagysága, o a bevonható magánforrások mértéke, o a létrehozott kapacitások fenntarthatósága. Akcióterületek / fejlesztési területek 48. táblázat A fejlesztések priorizálása Indokoltság (0-5) Hatás (0-5) Finanszírozás (0-5) Összesen Városközponti funkcióbővítő akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület Ipari park fejlesztési terület (0 leggyengébb, 5 legerősebb) Jelentős különbség van a tervezett fejlesztések finanszírozása területén. A funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs fejlesztésekre jelenleg 100%-os támogatási intenzitású pályázati lehetőség áll rendelkezésre az Észak-Alföldi Operatív Program keretében. Ezzel szemben gazdasági tevékenységeket erősítő fejlesztések esetében ennél jóval alacsonyabb támogatási intenzitással lehet pályázati forrásokat bevonni. A városközponti funkcióbővítő akcióterületen tervezett beavatkozások szükségessége, várható hatásai és finanszírozhatósága alapján a fejlesztések előkészítése már megkezdődött, jelenleg zajlik a tervezett fejlesztésekre vonatkozó Akcióterületi Terv kidolgozása. A fejlesztések tervezett ütemezését az alábbi táblázat foglalja össze. 49. táblázat A fejlesztések ütemezése Akcióterületek / fejlesztési területek Városközponti funkcióbővítő akcióterület Szociális városrehabilitációs akcióterület Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület Ipari park fejlesztési terület I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. Jelmagyarázat: előkészítés megvalósítás 134

135 7 FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK 7.1 A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA MEZŐTÚR KÖRNYEZETI PROBLÉMÁINAK ÖSSZEFOGLALÁSA Az IVS városi és városrészi helyzetértékelési fejezeteiben feltárásra kerültek Mezőtúr települési környezetét érintő problémák, illetve kritikus pontok, melyek az alábbiak: Levegő-, valamint zaj- és rezgésszennyezés elsődleges forrása a városközponton is áthaladó 46. főút gépjárműforgalma, ez kizárólag a várost elkerülő útszakasz megépítésével csökkenthető. A téli hónapokban, fűtési idényben jelentkező légszennyező forrás a háztartások fűtésekor kibocsátott füst, amelynek szennyezőanyag-tartalmát egyértelműen az alkalmazott fűtési mód határozza meg. A település vízellátása jelenleg megfelelőnek tekinthető, az ivóvíz kutak elegendőek a kívánt vízmennyiség biztosítására, de magas arzéntartalmú víz kiváltására legalább két kutat fel kell újítani, illetve vízhozam növelése szükséges. Ez várhatóan 2013 folyamán megtörténik. Mezőtúr belterületén a belvízveszély csekélynek mondható, az elvezetés elégséges, bővítése folyamatban van. A város külterületén azonban fokozott belvízveszéllyel lehet számolni. Az üzemi és a magán vízrendezési létesítmények műszaki állapota az elmúlt években rohamosan leromlott, a csatornák feliszapolódtak, elgazosodtak, helyenként beszántásra kerültek. A város szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségi szintje 98,5%-os, de a szennyvíztisztítás több ponton problémával működött egészen 2012-ig. A szennyvíztisztító modernizálása és bővítése 2013-ban befejeződik, így a tisztított szennyvíz minősége minden terhelési esetben megfelel majd a befogadó vízminősége védelme érdekében előírt határértékeknek, továbbá az iszapvíztelenítés és a szennyvíziszap a jogszabályoknak megfelelő ártalmatlanításra is megoldott lesz. A szilárd hulladékbegyűjtés és -kezelés megfelelő szinten megoldott a városban, a hulladékkezelés a közeli, kétpói regionális hulladékkezelő telepen történik. A szelektív hulladékgyűjtés 20 ponton érhető el a városban, egyenletesen lefedve a város területét. A városban összességében magas a zöldterületek aránya, ugyanakkor a zöldfelületek minősége és célirányos használata nem megfelelő szintű a városban (pl. zaj- és porvédő fasorok hiánya, elvadult növényzet, tájidegen fajok). A várost kettészelő Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízminősége nem megfelelő, a hullámtér növényzete rendezésre szorul. A várost érintő, áthaladó közösségi közlekedés biztosított, de a járművek állapotát fejleszteni kellene, a járatok sűrűségét, a menetrendet fejleszteni a lakossági igényekhez lenne szükséges igazítani. A városban 3 helyi autóbuszjárat közlekedett december 31-ig, amely azonban január 1-től megszűnt. Jelentős problémát okoz az épületállomány nem megfelelő műszaki és gépészeti állapota, ami energiahatékonysági, és végső soron fenntartási problémákhoz is vezethet. A város peremén a burkolatlan közlekedési útvonalak okoznak problémát. 135

136 7.1.2 AZ IVS ÉS A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA, VALAMINT A NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA ÖSSZHANGJA Mezőtúr Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott jövőkép, átfogó cél és középtávú tematikus célok alapvetően összhangban vannak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, hiszen a megfogalmazott célkitűzések egy olyan jövőkép elérését szolgálják, amelyben Mezőtúr az Alföld közepén elhelyezkedő, erőteljes mezővárosi múlttal és hagyományokkal rendelkező, vonzó kisváros. A város gazdasága a javuló megközelíthetőség nyomán az ipari parkba betelepülő vállalkozásoknak, helyi mezőgazdasági termelőknek és élelmiszerfeldolgozó üzemeknek, a kézművesipari hagyományokra épülő kisiparosoknak, a működő felsőoktatási intézménynek, és a városba látogató turisták növekvő számának köszönhetően újra prosperál, az aktivitási ráta magas, a foglalkoztatás stabil. Az átfogó cél hangsúlyozza azokat az elemeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy Mezőtúr megélhetési lehetőségeket biztosító és ezzel lakosságmegtartó, valamint a térség vonzó, centrális településévé váljon: Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. A fenti stratégiák megvalósításában a helyi önkormányzat elsősorban a helyi közösségszervezés (helyi identitás és közösségek erősítése) és szemléletformálás (környezetvédelem, fenntartható településfejlesztés) terén, valamint közvetlenül az önkormányzati hatáskörbe tartozó közszolgáltatások révén (a városközpont funkcióbővítései, az információs rendszerek korszerűsítése, infrastruktúrafejlesztés) érvényesítheti a fenntartható fejlődés céljait. Mindez természetesen szoros kapcsolatban áll az elfogadott környezetvédelmi program, valamint az esélyegyenlőségi program célkitűzéseivel, melyek IVS-konform célrendszerét egy másik táblázat szemlélteti (Lásd Stratégia külső összefüggései fejezet) Ezenfelül az IVS-ben megfogalmazott hét középtávú tematikus cél közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik a fenntartható fejlődés megvalósításához is, továbbá a négy városrészi cél is a fenntartható fejlődés elvének talapzatán áll. Prioritások IVS Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő Fenntartható népesedési diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. politika T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. Egészségi állapot javítása T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben A társadalmi kohézió és a T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő 136

137 Prioritások foglalkoztatás javítása A természeti értékek védelme A klímaváltozás elleni küzdelem A fenntartható vízgazdálkodás Versenyképesség fenntartható erősítése Fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése Az energiagazdálkodás átalakítása A fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása IVS diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. 137

138 Prioritások Gazdasági szabályozás A nemzetközi kötelezettségek teljesítése Éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem Kibocsátás-csökkentés Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz IVS V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése AZ IVS CÉLSTRUKTÚRÁJA ÉS A KONKRÉT FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA Mezőtúr Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végső célja a városban élők életminőségének, jólétének rövid és hosszú távon történő javítása. A természeti és az épített környezet az életminőség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvető fontosságú mind a fejlesztési célok kijelölésénél, mind az azok elérését elősegítő tevékenységek esetében. Az egyes fejlesztések környezeti hatásaikon keresztül rövid és hosszú távon is befolyással lehetnek az életminőségre, a környezeti elemek minősége elősegítheti vagy akadályozhatja annak növekedését. A stratégia szintjén ezért meg kell fogalmazni a környezet állapotára vonatkozó célokat, és számba kell venni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez 138

139 alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt várható hatásait (ugyanakkor vannak a stratégia keretein belül nem vagy csak áttételesen befolyásolható környezeti hatások is). A stratégia célul tűzi ki a környezet minőségének fenntartását és javítását. A stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez vezető beavatkozások esetében figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, és úgy kell megvalósítani, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkkal járjanak. A környezeti minőség elkerülhetetlen romlását okozó, negatív környezeti hatások kompenzálására a város környezetvédelmi programjában kell aktív eszközöket, tevékenységeket kidolgozni, és azokhoz forrásokat kell rendelni. A városfejlesztési stratégiának ki kell terjednie a külső tényezők, folyamatok által generált negatív környezeti hatások csökkentésére, kompenzálására. A külső környezeti folyamatok egyaránt okoznak pozitív és negatív környezeti hatásokat a város és környezete számára. A negatív hatások csökkentésére az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Fontos a városi klímát javító zöldterületek fejlesztése és fenntartása, a tudatos fásítás a forgalom által erőteljesen érintett területeken, továbbá a folyamatos erdősítés a városban és környezetében. A fák lombja felfogja, csökkenti a forgalmas közutak zaját, gyökérzete tompítja a közúti és vasúti forgalom okozta rezgéseket, ami megóvhatja az épületeket is a rezgések okozta károktól. A fák levélzete a közúti forgalom által termelt szén-dioxid jelentős részét megköti, oxigénné alakítja, továbbá a szilárd szennyezőanyagok rárakódnak a levelekre, azokról azt az eső lemossa, így a légköri por- és szilárdanyag koncentráció megkötésére is alkalmasak. A fák, növények leveleiken keresztül a légkörbe párologtatják a növények által felszívott talajvíz egy részét, ezáltal hozzájárulnak a levegő páratartalmának fenntartásához, illetve a hőmérséklet csökkentéséhez. Amennyiben a zöldterületek fenntartásához szükséges, öntözőberendezéseket kell telepíteni. Az átmenő fogalmat célszerű minél jobban kiszorítani a település központjából (a 46. főút tervezett elkerülő szakasza), de úgy, hogy az ne eredményezze a belváros kiürülését. Mindez nem tartozik közvetlenül a város kompetenciájába, azonban fontos lobbi-tevékenységet folytatni a cél elérése érdekében minden lehetséges fórumon. A nagy sebességű vasúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentésére zajfogó védelmi rendszereket célszerű építeni, telepíteni. 139

140 50. táblázat A stratégia szempontjából releváns külső folyamatok legfontosabb környezeti hatásai és érintettjei Környezeti hatás okozója Negatív környezeti hatás Érintettek A negatív környezeti hatás kompenzálása Pozitív környezeti hatás Érintettek Növekvő motorizáció és gépkocsiforgalom Globális felmelegedés A városon átmenő forgalom növekedése fokozódó környezeti terhelést okoz, és az útburkolat minőségromlását eredményezi. Az átmenő fogalom a 46. főút elkerülő szakaszának kiépítésével elkerüli majd a város belterületét. Kevés, egyenlőtlen eloszlású csapadék miatt a zöldterületek öntözése A hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiség meghaladja a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitását A felmelegedés hatására a vízfelületek jelentős apadása várható Az átmenő forgalmat bonyolító utak környékén élők és közlekedők A település és környezetének lakói, a településre látogató turisták Elkerülő útszakasz kiépítése Az érintett utakon sebességcsökkentés az útszéli területek fásítása az útburkolat megerősítése Öntözőrendszerek fejlesztése A csapadékvíz-elvezető csatornahálózat karbantartása, fejlesztése Erdősítéssel csökkenthető az elszivárgás ideje és mennyisége Az enyhébb telek miatt kevesebb sót kell szórni az utakra Rövidebb fűtési idény, kevesebb fűtőanyagfelhasználás miatt kevesebb szennyezőanyag kerül a légkörbe A város és környékének lakói Vasúti közlekedés A vasúti pályafelújítással a nagyobb sebességgel közlekedő vonatok nagyobb zaj- és rezgésterhelést okoznak A vasútvonal közelében élő lakosság Zaj- és rezgésvédelmi rendszerek (falak, fasorok) telepítése A vasúti közlekedés vonzó alternatívája lehet a személygépkocsi közlekedésnek, így csökken a közúthálózat forgalma, környezetterhelése A közutakon közlekedők, a forgalmas utak környékén élő lakosság A következő táblázat tételesen bemutatja, hogy az IVS stratégiai részében felállított célstruktúra elemei és az annak megvalósítását szolgáló konkrét fejlesztési tevékenységek milyen környezeti hatással járnak. 140

141 Középtávú tematikus célok Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr 51. táblázat Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálatának összegzése Célrendszer Várható környezeti hatás Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére A környezetszennyező iparágak letelepedését korlátozni kell. A Az ipari-gazdasági területek környezeti terhelése levegőszennyezés csökkentése érdekében növelni kell a növekedhet. Fokozódhat a talaj, a levegő környezeti környezetkímélő közlekedési módokat (pl. kerékpárút-hálózat további terhelése és a közúti teherforgalom. fejlesztése a városban és a város határának környezetében). T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. A település környezeti állapota, minősége és a városkép, valamint ezzel a lakosság életminősége javul. Az épített értékek turisztikai vonzereje fokozódik, ezáltal növekszik a környezeti terhelés Csökken a forgalom a városon belül. Az alternatív közlekedési módokat felhasználók aránya és környezettudatos szemlélete erősödik. Csökken a közlekedési eredetű környezetszennyezés mértéke. Nagyobb forgalom Mezőtúr és a környező települések között. Növekszik a vendégforgalom a városban, ami növelheti a közüzemi hálózatok leterheltségét és a környezetszennyezés mértékét. A turisztikai fejlesztések tartalmuktól függően a település meglévőépített és természeti környezeti értékeire épülnek vagy új attrakciók létrehozását jelentik, amely esetben növekedhet a környezetterhelés és a forgalom. Növekszik a társadalmi kohézió a településen, csökken a bűnelkövetések és a szabálysértések száma, javul a településkép és a környezeti állapot. A hátrányos helyzetű lakosság a javuló életkörülmények miatt nagyobb figyelmet fordít környezetére. A felhasználók környezettudatos szemlélete erősödik. Csökken a környezetbe kerülő szennyeződések aránya. A környezetbarát technológiák felhasználásával csökken a környezetterhelés (környezetbarát építészeti megoldások). Javulnak az érintett lakosság életkörülményei és életminősége. A városkép és a természeti környezet állapota és minősége javul. Javul a lakosság életfeltétele és közhangulata. A társadalmi kohézió erősödik. Turisztikai szempontból is vonzóbb városkép alakul ki, növekszik a kis léptékű idegenforgalom. A városszerkezet kialakításánál a városrészek funkciói szerint kell a fejlesztéseket végrehajtani. Az épített környezeti értékek megóvását a nemzeti örökségvédelmi elveknek megfelelően kell megvalósítani. A közszolgáltatások fejlesztése során növelni kell az intézmények környezetében a zöldfelület nagyságát. Környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni az épületek, a berendezések és a napi működés, munkaszervezés terén is. Átgondolt, a szükségleteknek megfelelő, környezetkímélő, térségi alapú közösségi közlekedési rendszert kell kialakítani. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon üzemelő közösségi közlekedési eszközök elterjedését. Fejleszteni kell a kerékpáros úthálózatot. A városrehabilitációba be kell vonni a potenciális befektetőket, igényeik fokozott figyelembe vételével. A felújításoknál víz- és energiatakarékos technológiák alkalmazása szükséges. A közüzemi hálózatok kapacitását szükség esetén bővíteni kell. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon működő turisztikai infrastruktúra kiépítését. A hátrányos helyzetűek aktívabb bevonása a település közösségi életébe. A környezettudatosság alapelveinek terjesztése a hátrányos helyzetű lakosság körében. Az új építmények helyét úgy kell kijelölni, hogy azok a lehető legkevésbé jelentsenek veszélyt és kockázatot az élővilágra (ezen belül az emberre is). Olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek nem eredményezik a beépített területek aránytalan növekedését. A termálvíz megfelelő visszasajtolását meg kell oldani. A térség gazdasági és társadalmi adottságainak megismerésével azonosítani kell a térség kulturális, gazdasági és társadalmi értékeit, és azok között csökkenteni kell a fejlettségi szintben lévő különbségeket. A regionális egyenlőtlenségek felszámolásával növelni kell a térség versenyképességét, a lakosság környezettudatos életmód elsajátítását. 141

142 Főbb beavatkozás típusok Városrészekhez kapcsolódó célok Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőtúr Célrendszer Várható környezeti hatás Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére Nyitott zöldfelületek kialakításával javul a településközpont V1.A városközpont belvárosi A belváros környezeti állapota javul ezáltal a városkép is, környezeti állapota. A közszolgáltatási intézmények műszaki funkcióinak megerősítése és valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztésénél környezetbarát technológiák alkalmazása előtérbe vonzerejének növelése környezetbarát módon is biztosítva lesz. kerülnek. A létesítmények akadálymentesítését teljesíteni kell. Ösztönözni kell a környezettudatos szemlélet alkalmazását. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. Turisztikai fejlesztések Városi közösségi terek és zöldfelületek fejlesztése Közösségi funkciót betöltő intézmények fejlesztése Ipari területek fejlesztése Javul az érintett városrész lakókörnyezete (növekszik a zöldfelület aránya és a pormentes utak aránya), valamint a lakosság életkörülményei a közszolgáltatások és közösségi funkciókhoz való hozzáférés javulása révén. Élhetőbb lakókörnyezeti városkép alakul ki. A város vezetésének család-barát politikája erősödik. A lakókörnyezeti térségben javul a közbiztonság. Növekszik a zöldfelületek aránya. Fokozódik a környezeti terhelés (talaj- és levegőszennyezés) az külterület érintett részén, nő a gépjárműforgalom. Kedvezőbbé válnak ugyanakkor a közösségi közlekedés feltételei is, elsősorban a várossal való kapcsolat, napi ingázás szempontjából. Növekszik a vendégforgalom a városban, ami jelentős mértékben növelheti a közüzemi hálózatok leterheltségét és a környezetszennyezés mértékét. Javul a városkép és a lakókörnyezet minősége, csökken a por- és zajterhelés, kiegyenlítődik a levegő hőmérséklete, páratartalma. Ún. zöld folyosók jönnek létre, amelyek segítik a populációk fennmaradását, és megakadályozza a települési élőhelyek feldarabolódását. Nő a közösségi terek száma, javul a minőségük. Időszakosan, rendezvények idején növekedhet a közlekedési eredetű környezetterhelés. A látogatószám emelkedésével növekszik az energiafelhasználás. Fokozódik a környezeti terhelés (talajszennyezés, levegősszennyezés). Növekszik a gépjárműforgalom és a teherforgalom. Vonzó lakókörnyezeti feltételeket kell biztosítani. Zöldfelületek növelésével, parkok, játszóterek kialakításával javítani kell a városképet. Javítani kell az infrastrukturális hálózat a kiépítettségét. Ösztönözni kell a környezetbarát építészeti megoldásokat (alternatív energiaforrások használata, passzív házak). Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működéséhez szükséges ingatlanoknál. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működéséhez szükséges ingatlanoknál. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Ösztönözni kell a közösségi közlekedési eszközök használatát az ipari parkba történő ingázáshoz. A közüzemi hálózatok kapacitását szükség esetén bővíteni kell. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon működő turisztikai infrastruktúra kiépítését. Kizárólag a felmerülő szükségleteknek megfelelő mértékben kell bővíteni a beépített térfelületek nagyságát. Olyan fajok választása indokolt, amelyek számára a helyi éghajlati viszonyok optimális feltételeket jelentenek, és egyben ellenállnak a sajátos városi terheléseknek is. Ez biztosítja a talaj vízháztartásának egyensúlyban tartását, az optimális árnyékoltságot és a költséghatékony fenntartást. Ösztönözni kell a környezetbarát építészeti megoldásokat (alternatív energiaforrások használata, passzív házak) és az autómentes megközelítési módok elterjesztését (zárt kerékpártárolók, megfelelő kapcsolat a buszmegállók irányába) Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működésében. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Előnyben kell részesíteni a barnamezős fejlesztéseket. Javítani kell az ipari területek megközelíthetőségét a kerékpáros és a közösségi közlekedés révén. Összefoglalóan megállapítható, hogy a stratégia céljainak elérése pozitív és negatív környezeti hatásokat egyaránt okoz. A tervezett fejlesztések hozadéka összességében pozitív, a beavatkozások hozzájárulnak az épített és a természeti környezet állapotának javulásához. A város törekszik az esetlegesen felmerülő negatív környezeti hatások csökkentésére. 142

143 7.2 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Az anti-szegregációs terv legfontosabb részét a helyzetelemzésben feltárt problémák kezelésére lehetséges válaszokat megfogalmazó anti-szegregációs program képezi. A program konkrét beavatkozásokat határoz meg, amelyekhez indikátorokat és felelősöket is rendel, így nyomon követhetősége biztosított. Jelen terv messzemenően figyelembe veszi a 2010-ben elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs tervét, és az annak részét képező anti-szegregációs program beavatkozásait. Az anti-szegregációs program elkészítésekor a Települési Esélyegyenlőségi Program releváns intézkedéseit is figyelembe vettük, hiszen annak 22 intézkedéséből csak 5 intézkedés nem hozható közvetlen vagy közvetett módon összefüggésbe az antiszegregációs terv által lefedett problémakörökkel, és a program által lefedett időtáv ( ) is nagyrészt átfedésben van az IVS által lefedett időtávval ( ). Ezért az erőforrás-koncentráció elvét és az önkormányzati kapacitást szem előtt tartva jelen program arra fókuszál, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Programmal egymást kiegészítő, támogató beavatkozásokat határozzon meg a szegregátumokra, illetve a bennük élők életkörülményei javítására vonatkozóan. Mezőtúr Város Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására törekedjenek, azok szegregációt semmilyen formában nem idézhetnek elő AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI Az anti-szegreációs program Mezőtúrra vonatkozóan alapvetően a szegregátumokban élő lakosok életszínvonalának a városi átlaghoz történő felzárkóztatását tűzi ki célul. A következő táblázat az anti-szegregációs program beavatkozásait foglalja össze. 143

144 52. táblázat Az anti-szegregációs program beavatkozásai Helyzetelemzés megállapítása A szegregátumok lakókörnyezetének minősége elmarad a városi átlagtól Hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási aránya kedvezőtlen A szegregátumokban élő lakosság magas munkanélküliségi rátája Konkrét cél Lakhatási feltételek javítása A hátrányos helyzetű gyermekek oktatási körülményeinek további javítása a keretfeltételek biztosításával Beavatkozás leírása Önkormányzati lakásfelújítási alap létrehozása Pormentes útburkolat és járdaépítés a szegregált területeken Helyi mobilizációs program kidolgozása A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felülvizsgálata, kiemelt figyelemmel a szegregátumokra, illetve az aláíró intézmények körének kiterjesztése A mindenkori Közmunka programba közfoglalkoztatásba ténylegesen bevont bevonható létszám lakosok számának/ minimum 50%-ának ezen belül a foglalkoztatása, amelyből szegregátumokban a szegregált területekről élő lakosok számának bevont lakosok aránya el növelése fogja érni az 50%-ot. A szegregátumban élők foglalkoztatási Az IVS-ben meghatározott Beavatkozás felelőse Mezőtúr Város Önkormányzata alpolgármester Mezőtúr Város Önkormányzata alpolgármester Mezőtúr Város Önkormányzata alpolgármester Mezőtúr Város Önkormányzata Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (3 év) Az alap felállításra kerül: Nem Út- és járda kiépítettség a szegregátumokban: Bázis: 28% Célérték: 35% Bázisérték:0 db programterv Célérték: 1 db programterv Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felülvizsgálata megtörténik év végéig A mindenkori közfoglalkoztatásba bevonható létszám minimum 45%-t fogja az önkormányzat foglalkoztatni. Ezen belül a szegregált területekről bevont lakosok aránya el fogja érni a 45%-ot. A szegregált területekről a Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (6 év) Az alap felállításra kerül: Igen Út- és járda kiépítettség a szegregátumokban: Bázis: 35% Célérték: 55% Bázisérték:1 db programterv Célérték: 1 db programterv Aláíró intézmények számának növekedése Bázis:2 Célérték: 4 A mindenkori közfoglalkoztatásba bevonható létszám minimum 50%-t fogja az önkormányzat foglalkoztatni. Ezen belül a szegregált területekről bevont lakosok aránya el fogja érni az 50%- ot. A szegregált területekről a Szükséges források A helyi gazdaság minimum 2%-os GDP növekedése esetén elért többlet, önkormányzati helyi adó bevétel Hazai és ÉU-s pályázati források Önkormányzat saját forrásai, illetve saját teljesítésben Önkormányzat saját forrása Önkormányzati forrás és állami hozzájárulás EU-s és hazai (NFSZ) források 144

145 Helyzetelemzés megállapítása A szociális helyzet előrelátható romlása kiemelten érinti a hátrányos helyzetű lakosságot A szegregátumokban élők alacsony részvételi szintje a város közösségi életében Konkrét cél esélyeinek növelése, a képzettségi szintjük növelésével A hátrányos helyzetű lakosság szociális, egészségügyi és társadalmi problémáinak hatékonyabb kezelése A rehabilitációs program kialakítása az érintett lakosság bevonásával Beavatkozás leírása jövőképpel és célokkal összhangban felnőttképzések megvalósítása, amelyeken a részt vevők legalább 25%-a szegregált területekről érkezik. A szociális gondozási hálózat (Kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat) kapacitásbővítése a mentálhigiéniás szolgáltatások fejlesztése céljából. Egészségterv kidolgozása a szegregátumokra vonatkozóan. Szociális kockázatokat vizsgáló, közösségfejlesztési tervkidolgozása, a kisebbségi önkormányzat és a civil szervezetek befonásával. A szegregált területen élőket be kell vonni a tervezett rehabilitációs programokba, városrészi lakossági rendezvények szervezésével, az IVS partnerségi fórum keretein belül. Beavatkozás felelőse alpolgármester Mezőtúr Város Önkormányzata alpolgármester Mezőtúr Város Önkormányzata alpolgármester Mezőtúr Város Önkormányzata alpolgármester Mezőtúr Város Önkormányzata alpolgármester Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (3 év) programokban résztvevők száma. Bázis érték: 30 fő Célérték: 75 fő év. Esetszám/fő mutató szinten tartása (Bázis év: 2012) Bázis adat: 2005 esetszám/alkalmazott Célérték: 2000 esetszám/fő Bázisérték:0 db programterv Célérték: 1 db programterv Bázisérték:0 db programterv Célérték: 1 db programterv Partnerségbe bevont személyek száma főben. Bázis érték: 0 fő. Célérték: 300 fő Partnerségbe bevont családok, szervezetek száma (db) Bázis érték: 0 db. Célérték: 3 db Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (6 év) programokban résztvevők száma. Bázis érték: 75 fő Célérték: 150 fő Esetszám/fő mutató szinten tartása. (Bázis év: 2012) Bázis adat: 2000 esetszám/fő Célérték: 2000 esetszám/fő Bázisérték:1 db programterv Célérték: 1 db programterv Bázisérték:1 db programterv Célérték: 1 db programterv Partnerségbe bevont személyek száma főben. Bázis érték: 300 fő. Célérték: 1000 fő Partnerségbe bevont családok, szervezetek száma (db) Bázis érték: 3db. Célérték: 6 Db Szükséges források Önkormányzati, kistérségi költségvetési tartalék Önkormányzat saját forrásai, illetve saját teljesítés Önkormányzat saját forrásai, illetve saját teljesítés Az esetleges forrásigényt az önkormányzat, illetve a városrehabilitációs projekt fedezi. 145

146 7.2.2 LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ ÉS MOBILIZÁCIÓS PROGRAM BIZTOSÍTÁSA Ahogy az az anti-szegregációs helyzetelemzésben is részletesen bemutatásra került, a szegregátumok lakásállományának állapota, minősége jelentősen elmarad a városi átlagtól, azaz a lakókörülmények jóval rosszabbak a szegregátumokban. Míg a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül a város egészét tekintve 27,6 % volt a 2001-es népszámláláskor, ugyanez a mutató az 1. szegregátumban 57,9, a 2. szegregátumban 50% volt. Ez a jelentős különbség csak hosszútávon szűntethető meg, hiszen jelentős anyagi ráfordítást igényel, ráadásul mindenekelőtt magánszemélyek tulajdonát érinti, tehát elsősorban magánberuházás keretében lesz fejleszthető a lakások állapota. Az önkormányzat már korábban is felismerte a fentiekben bemutatott problémát, így az elmúlt években folyamatosan valósított meg olyan projekteket, amelyek javították a szegregátumok közmű infrastruktúrájának állapotát is. Az alábbi szegregátumok lakosságát is érintő projektek valósultak meg az elmúlt években. Érintett szegregátum Megvalósulás ideje Projekt neve 1. szegregátum szegregátum szegregátum ,2,3,4. szegregátum szegregátum ,2,3,4. szegregátum 1,2,3,4. szegregátum A "XXI. századnak" megfelelő játszótér fejlesztése az újvároson élő gyermekek részére a Szegedi Kis István téren Székeskert és Bodzáskert (ONCSA városrész) csapadékvízcsatorna hálózat kiépítése Mezőtúr Újváros csapadékcsatorna hálózat II. ütem 1. szakasz kiépítése Mezőtúr város közvilágítási költségeinek csökkentése fényáram-szabályozás megvalósításával Mezőtúr, Újváros II. ütem 2. szakasz és Kertváros csapadékcsatorna hálózat kiépítése A mezőtúri környezetveszélyeztető szennyvízkezelés átalakítása biztonságos, a természeti környezetet óvó, magas színvonalú, gazdaságosan üzemeltethető technológiával, az iszapkezelés megoldásával Berettyó-Körös Ivóvízminőség-javító Projekt Jelenleg is elbírálás alatt van két olyan önkormányzati pályázat is, amelyek megvalósítása javítaná a szegregátumok közművesítettségét, illetve az ott élők életkörülményeit: belterületi utak fejlesztése és városi rendelőintézet kialakítása. A cél a fentiekkel összhangban a szegregátumok lakókörnyezetének, lakásállományának rehabilitációja, amely egyrészt az önkormányzati bérlakás-politika, másrészt infrastrukturális beruházások révén valósulhat meg. A lakhatási integráció keretében az önkormányzat célul tűzi ki, hogy a szegregált területeken nem fog nőni a bérlakások száma, valamint, hogy a rászorult családokat integrált környezetben lévő bérlakásban fogja elhelyezni. A szegregált területen lévő bérlakás állománnyal kapcsolatos intézkedési tervet az elkészítendő mobilizációs programban tervezi meghatározni az önkormányzat. Szintén a lakhatási integrációt szolgálja a szegregált területeken a közmű infrastruktúra, elsősorban a legnagyobb hiányosságot mutató pormentes út és járda, további kiépítése, vagyis a közművesítés befejezése. A magántulajdonú házak felújítását az önkormányzat a gazdasági fejlődés beindulásától teszi függővé (minimum évi 2%-os GDP növekedés esetében). A lakhatási integráció biztosításának részét képezi egy mobilizációs program, amely a bérlakás-politikán kell, hogy alapuljon, így elsődleges feltétele a bérlakás építési elképzelések (célcsoport, igények, helyszínek, források, kivitelezés, kapacitás) önkormányzati programban való megjelenítése. 146

147 Lakhatási integráció területén tervezett beavatkozások: 1. számú beavatkozás: Az önkormányzat lakás felújítási alap létrehozását vállalja a rászorultak részére, abban az esetben, ha a helyi gazdaság növekedése három év átlagában minimum 2% (GDP). Az alap költségvetése három év alatt lesz feltöltve és a negyedik évben lesz elérhető. 2. számú beavatkozás: A lakhatási integrációt szolgálja a szegregált területeken a közművesítés befejezése. Ezen belül is prioritást élvez az összesen még 9 utcában hiányzó pormentesített útburkolat és járda megépítése. 3. számú beavatkozás: Az önkormányzat vállalja, hogy a helyi mobilizációs programot kidolgozza. Főbb elveit a bérlakás politika megújítása, a bérlakás állomány fejlesztése és a fentiekben javasolt lakás felújítási alap létrehozása képezi OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ Az elmúlt években jelentős fejlesztések, számos projekt indult el, valósult meg a városban a azzal a céllal, hogy a HH/HHH gyerekek oktatási integrációja növekedjen, továbbtanulási esélyek javuljanak. Ennek érdekében megtörtént a nevelési, módszertan-fejlesztési program beindítása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók arányos elosztása a párhuzamos osztályokban a Mezőtúri Közoktatási és Közgyűjteményi Intézményhez tartozó osztályokban. A TÁMOP-os projektek keretében elindult IPR-t a 2013-ig önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézmények adaptálták, annak további fenntartása jogszabályból eredő kötelezettség, amelyet immár az intézmények fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egységes szakmai irányítása is garantál. A település Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének utolsó felülvizsgálatára 2011-ben került sor, így a jogszabályból eredően 2013 végéig a dokumentumot ismét felül kell vizsgálni. Ez kiemelt fontosságú lesz, hiszen elejétől az önkormányzati fenntartású intézmények a Klebelsberg Intézményfenntartó Központoz kerültek. A megváltozott keretfeltételek miatt az Intézkedési Terv esedékes felülvizsgálatakor kiemelt figyelmet kell szentelni a szegregátumokban élő tanulóknak, esélyeik növelésének. A dokumentumot, illetve 2011-es felülvizsgálatának eredményét a városban található egyházi is iskolák is elfogadták, aláírták, az abban foglaltak betartását magukra nézve is kötelezően vállalták. A fenntartó-váltás miatt a szükségessé válik, hogy a felülvizsgált tervet már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központoz tartozó intézmények is hivatalosan elfogadják és aláírják. Az oktatási integráció területén tervezett beavatkozások: 4. számú beavatkozás: A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felülvizsgálata, kiemelt figyelemmel a szegregátumokra, illetve az aláíró intézmények körének kiterjesztése ÉRINTETT LAKOSSÁG FOGLALKOZTATÁSI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA, MUNKAERŐ PIACI INTEGRÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSE A közmunka programok ugyan csak átmeneti megoldást nyújtanak a munkanélküliség kezelésében azonban a jövedelemmel nem rendelkező lakosok számára fontos bevételt jelentenek és részben hozzájárulnak a munkaszokások, munkaképesség fenntartásához is. A cél az, hogy minél nagyobb arányban legyenek közmunkák keretében foglalkoztatva a munkanélküliek, közülük pedig különösen a szegregátumokban élők. A cél másik része az IVS céljaihoz illeszkedő felnőttképzési rendszer kialakítása, amely a jövőbeli városrehabilitációs projekt keretében valósulhat meg. Az önkormányzat és a feladat végrehajtásába bevont cége által foglalkoztatni tervezett létszám a 2013-as évben kb. 350 fő, azaz a jelenlegi szabályozási környezetben teljesíthető az a vállalás, hogy a közfoglalkoztatásba bevonható létszám minimum 50%-át foglalkoztatja 147

148 az önkormányzat. Azonban a korábbi években, 2010-ig ez általában nem teljesült. A munkaképes munkanélküliek 50%-ának bevonása az önkormányzati közfoglalkoztatásba tehát hosszabb távon is fenntartható és reális cél. Ezen belül fontos szempont, hogy a szegregátumokban élőkre kiemelt figyelem összpontosuljon, amit a számukra megállapított 50%-os minimális közfoglalkoztatási kvóta hivatott biztosítani. A városrehabilitációs projekt keretében az önkormányzat a Munkaügyi Központtal együttműködve helyi felnőttképzések megvalósítását tervezi, amelyek a tényleges helyi és térségi igényeken alapuló képzéseket ölelnének fel. A képzéseken legalább 25%-ban a szegregátumokban élők vennének részt Foglalkoztatás, munkaerő piaci integráció területén tervezett beavatkozások: 5. számú beavatkozás: A mindenkori közfoglalkoztatásba bevonható létszám minimum 50%-át fogja az önkormányzat foglalkoztatni. Ezen belül a szegregált területekről bevont lakosok aránya el fogja érni az 50%-ot. 6. számú beavatkozás: A cél az, hogy az IVS-ben meghatározott jövőképpel és célokkal összhangban, az ott körvonalazott fejlesztéseket támogató, a sikeres megvalósításhoz szükséges felnőttképzések valósuljanak meg, amelyeken a részt vevők legalább 25%-a szegregált területekről érkezzen SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER A folyamatos társadalmi változások és a gazdasági válság hatására, valamint a megváltozó család-modell miatt a mezőtúri és kistérségi szociális ellátórendszer ügyfélforgalma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, az esetszám csökkenésére rövid- és középtávon nem számítanak a helyi szakemberek. A kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szociális esetszáma 2012-ben az alábbiak szerint alakult: felnőttek: 4184 eset, gyermekek: 3836 eset, a gondozásba vett személyek száma pedig 417 fő volt. A szolgálatban jelenleg 4 fő dolgozik, így az egy dolgozóra jutó esetszám 2005 darab, amely szinten tartása lenne a cél tekintettel az előbbiekben jelzett, várható esetszám-növekedésre. Mindezek miatt a szociális gondozási hálózat kapacitását bővíteni kívánja az önkormányzat, mivel ez kistérségi szervezetként működik, a többi önkormányzattal együttműködve valósítható meg a fejlesztés. A szegregátumok lakóit ez előnyösen érinti, mert a jelenlegi szakember-létszám mellett a társadalmi folyamatokból következtethető, folyamatosan emelkedő egy főre eső esetszám szinten tartható lesz, azaz hosszú távon is fenntartható lesz a jelenlegi szolgáltatási színvonal. A létszámbővítés (1 fő felvétele tervezett rövidtávon) stabil esetszám mellett a szolgáltatási színvonal fejlesztését jelentheti, míg növekvő esetszámot feltételezve a jelenlegi szolgáltatási színvonal szinten tartását eredményezi a város mentálhigiéniás szolgáltatásait illetően. Szociális ellátórendszer területén tervezett beavatkozás: 7. számú beavatkozás: A szociális gondozási hálózat (Kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat) kapacitásbővítése a mentálhigiéniás szolgáltatások fejlesztése céljából EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK A szegregált területen élők egészségügyi állapotáról viszonylag hiányosak az adatok, hiszen az ellátórendszer nem kezeli külön az ott élő lakosokat, miközben egészségi állapotuk feltételezhetően rosszabb, mint a város egyéb területein élőké. Emiatt a területen élők egészségügyi állapotának felmérése, szűrések megszervezése mindenképpen indokolt. 148

149 Az új városi egészségház (rendelőintézet) kialakításával, amelyre a város által benyújtott pályázat elbírálás alatt van, az ott élők ellátása is javulna, hiszen az egész városban javulna az ellátási színvonal. Egészségügy területén tervezett beavatkozás: 8. számú beavatkozás: Egészségügyi terv készítése a szegregált területekre vonatkozóan, a szegregátumokban élő lakosság tervszerű vizsgálata és egészségi állapotának javítása érdekében KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK A hátrányos helyzetű lakosság társadalmi aktivitása, város közösségi életében való részvétele elmarad az átlagtól, ami elsősorban kedvezőtlen szocio-kulturális és gazdasági helyzetükből következik. Konkrét alátámasztó adatok ugyan nem állnak rendelkezésre a témában, azonban a kulturális területen dolgozó szakemberek, és az e területen tevékenykedő civil szervezetek tagjai is megerősítik a fenti megállapítást. Mindez hosszú távon fokozza kirekesztődésüket, egyben rontja integrálódási és munkába állási lehetőségeiket is, és potenciális konfliktus-forrást is jelent. Emiatt, a szegregátumokban élők társadalmi beilleszkedésének növelésére, valamint a helyi lakosság különböző csoportjai közötti konfliktusok oldása érdekében közösségfejlesztési programokat tervez az önkormányzat, amelyeknek akkor lehet eredménye, ha sikeres a gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési program is megvalósulna velük párhuzamosan, illetve őket megelőzően, azaz csökken a munkanélküliek száma a szegregált és veszélyeztetett területeken. Közösségfejlesztő beavatkozások: 9. számú beavatkozás: Javasolt az önkormányzatnak elkészíteni a szociális kockázatokat vizsgáló és erre programot kidolgozó közösségfejlesztési tervet, a kisebbségi önkormányzat és a civil szervezetek befonásával, egy éven belül. 10. számú beavatkozás: A szegregált területen élőket be kell vonni a tervezett rehabilitációs programokba, városrészi lakossági rendezvények szervezésével, az IVS partnerségi fórum keretein belül. 149

150 8 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 8.1 A STRATÉGIA FŐBB KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A városvezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat, vagyis nem cél, hogy egy teljesen új fejlesztési tartalommal bíró dokumentum szülessen, hanem, hogy a meglévő tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő programdokumentum jöjjön létre. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció összefoglaló helyzetértékelése. A városrészek és funkcióinak azonosítása a településrendezési tervre, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A szükséges funkcióváltások meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak. A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált célkitűzésekre építettünk. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva részben a Városfejlesztési Kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. A. Mezőtúr Város Településfejlesztési Koncepciója ( ) A város aktuális településfejlesztési koncepcióját 2009-ben készítette el. Az IVS és a településfejlesztési koncepció összhangban van, mert a helyzetértékelés megállapításai, jövőkép, stratégiai célok, prioritások és a javasolt fejlesztések illeszkednek egymáshoz. Teljesül a szakmai elvárás a két dokumentumra: az IVS a településfejlesztési koncepció adott időtávra szóló megvalósítási stratégiája. A településfejlesztési koncepció és az IVS-ben megfogalmazott célkitűzések illeszkedését az alábbi táblázat szemlélteti. 53. táblázat Az IVS és a településfejlesztési koncepció összhangja Az IVS célkitűzései A településfejlesztési koncepció célkitűzései Gazdaság- és vállalkozásfejlesztések elősegítése Az Ipari Parkban rejlő lehetőségek hasznosítása T1: Foglalkoztatás bővítése a település Megújuló energia hasznosítása adottságaira építő diverzifikált gazdasági Turisztikai fejlesztések szerkezet kialakításával. A mezőgazdaságban rejlő sokirányú adottság hatékony hasznosulásának elősegítése. Újabb iparágak meghonosodását igen fontosnak tartja. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a Városrészek felzárkóztatása és funkcióbővítő 150

151 Az IVS célkitűzései helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A településfejlesztési koncepció célkitűzései fejlesztése Épített értékek védelme Vonalas, környezetvédelmi és vagyonvédelmi infrastruktúrák fejlesztése Külterületi infrastruktúrák fejlesztése A közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése Belterületi burkolt utak arányának növelése A város gépjárműparkolási problémáinak megoldása Kerékpárúthálózat továbbfejlesztése Piacképes képzési rendszer kialakítása Meglévő humán infrastruktúrák, korszerűsítése, racionalizálása Közfeladatok ellátásának korszerűsítése Turisztikai fejlesztések Az életminőség javítása A lakható város megteremtése, mely fejlődése és felzárkózása érdekében megteremti azokat a többelemű feltételeket, amelyek lehetővé teszik az elvándorlás mérséklését ill. megállítását, megélhetést biztosítanak az itt élő munkaképes lakosságnak. A holtág-rendszer rehabilitációja Hortobágy-Berettyó rehabilitációja Hulladékgazdálkodás, zaj- és levegőtisztaságvédelem fejlesztése Zöldfelületgazdálkodás, erdőtelepítési program Törekszik a város kistérségi centrum szerepét a szolgáltatások körének bővítésével erősíteni. A városközpont funkcióbővítő és revitalizációs programjának megvalósítása Városkép és arculati elemeinek formálása Országos védettségű műemlék épületek felújítása Helyi védettségű épületek felújítása A Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúrájának korszerűsítése A közfeladat-ellátó rendszer információszolgáltatásának korszerűsítése A gyógy- és termálvízkincs turisztikai és egészségügyi hasznosítása a városi kórházzal együttműködve. A felsőfokú képzés új stratégia mentén történő átalakítása Horizontális együttműködések kialakítása Leszakadó városrészek rehabilitációja Városkép és arculati elemeinek formálása Meglévő parkok rekonstrukciója Új pihenőparkok létrehozása és játszótérfejlesztés Ivóvízminőség javító program megvalósítása Szennyvíztisztító telep korszerűsítése Csapadékvízelvezető hálózat teljes kiépítése Városi térkamera figyelő rendszer kiépítése Oktatási/képzési stratégia kidolgozása Felnőttképzést szolgáló fejlesztések ösztönzése 151

152 Az IVS célkitűzései V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. A településfejlesztési koncepció célkitűzései Versenyképes szakmák beépítése az alap- és középfokú képzésbe Leszakadó városrészek rehabilitációja Városkép és arculati elemeinek formálása Új pihenőparkok létrehozása és játszótérfejlesztés Ivóvízminőség javító program megvalósítása Szennyvíztisztító telep korszerűsítése Csapadékvízelvezető hálózat teljes kiépítése A 46-os főút várost elkerülő szakaszának megépítése Az Ipari Park és a Szolnoki úti iparterület bekapcsolása a várost elkerülő 46-os főútvonalba B. Szabályozási terv, településrendezési terv Mezőtúr Város Önkormányzata a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendeletével módosította a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 2/2004.(II.6.) önkormányzati rendeletét az akcióterületi fejlesztések műszaki paramétereinek megfelelően. Az IVS-ben tervezett fejlesztések indikatív listája a Városközponti funkcióbővítő akcióterület és a Szociális városrehabilitációs akcióterület esetében már rendelkezésre áll, így az ezeken a területeken tervezett fejlesztési beavatkozások szerkezeti és szabályozási tervekhez való illeszkedésének vizsgálata megtörtént. A szabályozási terv jelenlegi besorolásai és a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges besorolások összevetése által megállapítható, hogy ezek a konkrét fejlesztési elképzelések a hatályos rendezési terv módosítását nem indokolják, az érvényben lévő helyi építési szabályzat és szabályozási terv és az IVS céljai között az összhang biztosított. Az Ipari park fejlesztési terület és a Hortobágy-Berettyó turisztikai fejlesztési terület beavatkozásai még kevéssé konkretizálódtak, azonban a tervezés jelenlegi szakaszában az előzetes fejlesztési elképzelések összhangban vannak a területek jelenlegi funkciójával, így a HÉSZ módosítására valószínűsíthetően e két terület esetében sem lesz szükség. A stratégia megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a tervezett célok és a rendezési terv, valamint a HÉSZ illeszkedésének újbóli összevetésére, illetve utóbbi dokumentumok szükség szerinti módosítására vagy a fejlesztések újragondolására Az önkormányzat ágazati, tematikus stratégiáival való összhang A. Mezőtúr Város befektetés-ösztönzési stratégiája és koncepciója ( ) Mezőtúr Város Önkormányzata 2012-ben készítette el befektetés-ösztönzési stratégiáját, amelyben részletesen megvizsgálták a város telephelyi adottságait és potenciálját, valamint ezzel összefüggésben megfogalmazták a célokat. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a gazdasági, infrastrukturális és humán potenciálok fejlesztésével és a foglalkoztatottság növelésével az életminőség javítása, a megtartó képesség feltételeinek megteremtése, a város hosszú távú versenyképességének fokozása a cél. Ennek érdekében és illeszkedve a kistérségi fejlesztési koncepcióhoz (lásd alább) koherens módon megismétli annak célkitűzéseit, kiegészítve a városképformálás, funkcióbővítő fejlesztés (5. pont) igényével. Mindez összefüggésbe hozható a prioritások után megjelenő Városfejlesztési marketing igényével. Az IVS és a befektetés-ösztönzési stratégia összhangját az alábbi táblázat szemlélteti. 152

153 54. táblázat Az IVS és a befektetés-ösztönzési stratégia összhangja Befektetés-ösztönzési stratégia Átfogó cél: Gazdasági-, infrastrukturális- és humán potenciálok fejlesztésével és a foglalkoztatottság növelésével az életminőség javítása, a megtartó képesség feltételeinek megteremtése, a város hosszú távú versenyképességének fokozása Stratégiai célok: Élhető biztonságos kiegyensúlyozott fejlődő város 1. Differenciált gazdaságfejlesztés 2. Infrastruktúrák fejlesztése 3.Humánerőforrás, infrastruktúra és a programozás fejlesztése 4. Környezetfejlesztés 5. Városképformálás, funkcióbővítő fejlesztés 6. Együttműködések IVS Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. Lakható kiegyensúlyozott fejlődő város. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. B. Mezőtúr Város Települési Esélyegyenlőségi Programja ( ) Mezőtúr Város Önkormányzata 2011-ben készítette el az esélyegyenlőség biztosítását célzó stratégiáját, amelyben részletesen megvizsgálták a város demográfiai adatait, a lakhatási viszonyokat, a közoktatást, valamint a szociális ellátást, az egészségügyet és a foglalkoztatást érintő kérdéseket és ezzel összefüggésben kerültek megfogalmazásra az esélyegyenlőségi program céljai. Történt mindez annak érdekében, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény előírásainak megfelelően a településen, annak intézményeiben és a felsorolt szakpolitikák tervezése és kivitelezése során megvalósuljon a szegregációmentesség és a diszkriminációmentesség, valamint teljesüljön a közösségi integráció kívánalma, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű egyének társadalmi integrációjára. Ennek fényében került megalkotásra az Integrált Városfejlesztési Stratégia is, mely maximális mértékben figyelembe véve az Esélyegyenlőségi Programot, külön tematikus célként fogalmazza meg a leszakadó rétegek helyzetének javítását integrált módon (T5), valamint a helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítését (T7). Az IVS keretében az esélyegyenlőségi területtel kiemelten az anti-szegregációs helyzetelemzés és program foglalkozik Az önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang Az önkormányzat 2010-ben új gazdaságfejlesztési programot fogadott el, melynek kiindulópontját a polgármester október 13-án, a képviselő-testület alakuló ülésén elhangzott beszéde képezte. A dokumentum megállapítja, hogy a város működési kiadásai 153

154 meghaladják a bevételeket. Ennek megoldása érdekében két irányelvet fogalmaz meg. A költségek csökkentésével párhuzamosan szükség van a bevételi oldal növelésére, például beruházások ösztönzése, munkahelyteremtés és pályázati források hatékony megszerzése révén. A dokumentum összhangban az előzőekben bemutatott Településfejlesztési Koncepcióval felsorolja mindazokat a konkrét területeket, melyeken előrelépésre van szükség Mezőtúr felvázolt jövőképének megvalósításához. A célzott cselekvési területek és az azokon belül megfogalmazott intézkedési tervek megfelelő összhangban vannak az IVS-sel, a jövőképeknél meghatározott gazdaságfejlesztési prioritásaival és célrendszerével. Mindezt az alábbi táblázat szemlélteti. Gazdasági Program 1. Munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés elősegítésével párhuzamosan a segélyek csökkentése 2. Helyi gazdaságfejlesztés 3. A városi kórház megőrzése, egyéb egészségügyi és prevenciós szolgáltatás bevezetése. 4. Sokszínű civil közösségi élet megőrzése 5. Ivóvízellátás és csatornázás továbbfejlesztése 6. A strandfürdő és a fedett uszoda lehetőségeinek kiaknázása 7. A belterületi utak portalanítása. Kerékpárutak fejlesztése 55. táblázat Az IVS és a Gazdasági program összhangja IVS T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták 154

155 Gazdasági Program 8. A nevelési, oktatási, közművelődési intézmény-hálózat fejlesztése 9. Közrend, közbiztonság, bűnmegelőzés 10. Városi tömeg- és versenysport 11. Turizmus 12. A város kapcsolatrendszerének fejlesztése 13. A város arculatfejlesztése 14. Nyilvánosság, médiareprezentáció IVS számának növelése. V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. V1.A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Az IVS készítésekor figyelembe vettük a város 2011 szeptemberében elkészült és jelenleg is hatályos környezetvédelmi koncepcióját, annak helyzetértékelését, diagnózisait, valamint célkitűzéseit, prioritásait. A helyzetértékelő részben már feltártuk a város környezetvédelmi problémáit, a következőkben a városi környezetvédelmi programmal való összhangot mutatjuk be. A dokumentum hangsúlyozza a hosszú távú célkitűzést, azaz a lakható, kiegyensúlyozott és fejlődő jövőképpel bíró Mezőtúr megvalósítását. Mindez azonban elképzelhetetlen megfelelő környezetminőség, az élet- és munkakörülmények biztosítása, fejlesztése és a környezetbiztonság javítása nélkül. Fontos ezen felül az egyedülálló természeti adottságok környezetbarát és fenntartható hasznosítása, és ennek megfelelően az erőforrások és értékek megőrzése. A Környezetvédelmi program kiemeli továbbá a fenntartható terület és 155

156 földhasználat kialakításának szükségességét, a helyben termelés és feldolgozás fontosságát valamint a fogyasztás elősegítését. Ezen általános célok megvalósításához az alábbi akciótervek kapcsolódnak: 1. Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód megvalósítása. E körbe tartozik a környezetvédelmi kommunikáció fejlesztése, a környezeti információk elérhetővé tétele, a fenntarthatóság népszerűsítése, a média bevonása és a környezettudatos nevelés és oktatás erősítése. 2. Vízminőség védelme. E körbe tartozik az előállított ivóvíz jó minőségének biztosítása, a vízbázisok védelme, a kommunális, ipari és mezőgazdasági eredetű terhelés csökkentése, környezetkárosítás megszüntetése. Ezen felül fontos megemlíteni a bel- és külterületi vízrendezés fontosságát valamint a meglévő szennyvíztisztító berendezések és rendszerek korszerűsítését a felszín alatti és felszíni vizek védelme érdekében. 3. Hulladékgazdálkodási akcióprogram. Ennek legfontosabb intézkedései között a megelőzésnek kell első helyen állnia, illetve adott esetben a hulladékképződés csökkentésére kell irányulnia. Ezt követő fontos lépés az ésszerű hulladékgazdálkodás elengedhetetlen következményeként a tervszerű újrahasznosítás, újrafeldolgozás igénye. 4. Környezetminőség akcióprogram. E körbe tartozik úgy a környezetkímélő talajvédelem, mint a települési környezetvédelem, melynek olyan összetevői vannak, mint a levegőszennyezettség, a zajterhelés, a zöldfelületek növelése, megújítása, fenntartása és a környezetbarát közlekedési lehetőségek megteremtése. A fenntarthatóság és a környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevétele érdekében elvégeztük a szükséges stratégiai korrekciót, az IVS-ben megjelölt fejlesztések környezetvédelmi hatásainak csökkentése érdekében. A fejlesztések környezetre gyakorolt hatását az alábbi táblázat szemlélteti részletesen. 56. táblázat Az IVS és a Környezetvédelmi program összhangja IVS céljai Környezetvédelmi programban foglalt Kapcsolódás feladatok Ellentmondás (van/nincs) (Közvetlen/közvetett/nincs) 1. Felszín alatti vizek védelme Közvetlen Nincs 2. Felszíni vizek védelme Közvetett Nincs 3. A talaj védelme Nincs Nincs 4. Természet- és tájvédelem Közvetlen Nincs 5. Épített környezet védelme Közvetlen Nincs 6. Kül- és belterületi zöldfelületfejlesztés Nincs Közvetlen 7. Közlekedési infrastruktúra ellátottság, Nincs Közvetlen fejlesztése 8. Energiagazdálkodás racionalizálása Közvetlen Nincs 9. Zaj és rezgésvédelem Nincs Nincs 10. Hulladékgazdálkodás Közvetlen Nincs 11. Környezet-egészségügy, Nincs Közvetlen élelmiszerbiztonság 12. Környezettudatos szemlélet és Nincs Közvetett gondolkodásmód 13. Vízminőség védelme Közvetlen Nincs 14. Hulladékgazdálkodási akcióprogram Közvetlen Nincs 15. Környezetminőség akcióprogram Közvetett Nincs 156

157 Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang A Mezőtúri Kistérség 2004-ben készült Komplex stratégiai fejlesztési programja a térség fejlesztésének alábbi alappilléreit fogalmazza meg: Adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés, Agrár- és vidékfejlesztés, Humán erőforrások fejlesztése, Környezetfejlesztés, Együttműködések erősítése. Ezek alapján átfogó célként a humán, gazdasági, infrastrukturális potenciálok fejlesztésével és a foglalkoztatottság növelésével az életminőség javítása, a kistérség hosszú távú versenyképességének növelése fogalmazódott meg. Az IVS készítésekor figyelembe vettük a kistérségi stratégia jelenleg még aktuális céljait, prioritásait, mindazokat a tényezőket, ahol az önkormányzat szerepe döntő és meghatározó. A 2004-es fejlesztési stratégiai program Jövőkép: Élhető Kiegyensúlyozott Együttműködő kistérség Átfogó cél: Humán, gazdasági, infrastrukturális potenciálok fejlesztésével és a foglalkoztatottság növelésével az életminőség javítása, a kistérség hosszú távú versenyképességének növelése. 1. Adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés 2. Agrár- és vidékfejlesztés 3. Humán erőforrások fejlesztése 4. Környezetfejlesztés 57. táblázat Az IVS és a kistérségi program összhangja IVS Mezőtúr az Alföld közepén elhelyezkedő, erőteljes mezővárosi múlttal és hagyományokkal rendelkező, vonzó kisváros. A város gazdasága a javuló megközelíthetőség nyomán az ipari parkba betelepülő vállalkozásoknak, helyi mezőgazdasági termelőknek és élelmiszer-feldolgozó üzemeknek, a kézművesipari hagyományokra épülő kisiparosoknak, a működő felsőoktatási intézménynek, és a városba látogató turisták növekvő számának köszönhetően újra prosperál, az aktivitási ráta magas, a foglalkoztatás stabil. Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. 5. Együttműködések erősítése T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. 157

158 8.2 A STRATÉGIA FŐBB BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A CÉLOK LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Az IVS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) és a városrészi szinten összeállított SWOT-elemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, kedvezőtlen közlekedési kapcsolatok, funkcióhiányos közterek, szociális problémák, turisztikai lehetőségek kiaknázatlansága stb.) megoldását célozza. A stratégia átfogó célja az, hogy Mezőtúr váljon egy erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely megfelelő megélhetési lehetőségeket és versenyképes életfeltételeket kínál az itt élők számára. A tematikus célok összhangban állnak a városi szintű helyzetelemzés főbb megállapításaival, és illeszkednek az átfogó célhoz, annak elérését szolgálják. A tematikus célok és a városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. Ilyennek mondható például, hogy a gazdaságélénkítést támogatja a szabadidősturisztikai funkciók megerősítése a Hortobágy-Berettyó városközpont melletti partszakaszán, vagy az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. Mindez azonban visszafelé is hat: a lehetővé váló új szabadidős tevékenységek, valamint a városi infrastruktúra javítása hozzájárul a lakóterületek minőségjavulásához és a lakók egészséges környezetéhez. A városrészi szintű célok összhangban állnak a városrészi szintű helyzetelemzésekben foglaltakkal, és egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A városrészi és tematikus célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. 158

159 58. táblázat A városrészi és tematikus célok kapcsolata V1.A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése. T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése. V1 -> T1 V1 -> T2 V1 -> T3 V1 -> T4 V1 -> T5 V1 -> T6 V1 -> T7 V2 -> T1 V2 -> T2 V2 -> T3 V2 -> T4 V2 -> T5 V2 -> T6 V2 -> T7 V3 -> T1 V3 -> T2 V3 -> T3 V3 -> T4 V3 -> T5 V3 -> T6 V3 -> T7 V4 -> T1 V4 -> T2 V4 -> T3 V4 -> T4 V4 -> T5 V4 -> T6 V4 -> T7 Jelmagyarázat: Gyenge Közepes Erős 159

160 8.2.2 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A stratégiában kitűzött célok eléréséhez, illetve az azok irányában történő érdemi előrelépéshez a tervezett fejlesztések megvalósításához és fenntartásához megfelelő emberi és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása szükséges. A fejlesztések megvalósításához szükséges humán erőforrások a város önkormányzatánál rendelkezésre állnak, és a városfejlesztési fejlesztések hatékony lebonyolítása érdekében Városfejlesztő Társaság kerül létrehozásra (a szervezeti kereteket részletesen Az IVS megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások fejezet mutatja be). Mezőtúr Város Önkormányzata a stratégiai célok kijelölésekor számba vette a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatos lehetőségeket és korlátokat, és ez alapján nagyságrendileg reális középtávú célok kitűzésére törekedett. Az ingatlangazdálkodási tervben leírtaknak megfelelően a város fejlesztéseihez szükséges ingatlanvagyon rendelkezésre áll, a város ezen ingatlanvagyon ésszerű hasznosítására törekszik a városfejlesztési tevékenysége során is. A stratégiai célkitűzések megvalósítási feltételei ebben a tekintetben is megfelelő háttérrel rendelkeznek. A hasonló nagyságú és helyzetű településekhez hasonlóan Mezőtúr esetében is a pénzügyi erőforrások biztosítása jelenti a legkritikusabb tényezőt a fejlesztések megvalósíthatósága tekintetében. A stratégia megvalósítása külső források bevonása nélkül elképzelhetetlen. A források bevonásának alternatíváit pályázati források bevonása, gazdasági szereplőkkel partnerségben történő fejlesztés, illetve pénzpiaci eszközök (pl. hitel) igénybevétele jelentheti. Jelenleg számos, akár 100%-os támogatási intenzitású többek között városfejlesztési és társadalmi fejlődést elősegítő pályázati forrás elérhető. A további pályázatokhoz szükséges önerő a város költségvetése terhére, de mindig is a kiegyensúlyozott gazdálkodásra törekedve történik. A gazdaságfejlesztés terén a közös érdekekből adódóan az önkormányzat számít a gazdasági szereplők partneri és anyagi szerepvállalására is. A stratégia megvalósíthatósága szempontjából összességében a forrásszerzés, illetve a forrásbiztosítás bizonytalanságából eredő kockázatok a legjelentősebbek. Ennek mérséklésére tudatos, feladat- és célorientált települési gazdálkodás, az egységnyi önerőre jutó támogatási mérték maximalizálása, valamint a magántőke mozgósítása lehet megoldás. Egyes stratégiai célok elérése érdekében az önkormányzat a jövőben sem kíván olyan terheket és kötelezettségeket felvállalni, amelyek összességében veszélyeztetik a település gazdálkodását. A stratégiai célok elérését szolgáló akcióterületi beavatkozások kijelölésénél az önkormányzat figyelembe vette a tervezett fejlesztések megvalósításához és fenntartásához bevonható emberi és pénzügyi erőforrások nagyságrendjét, így azok megvalósíthatósága reálisnak tekinthető A CÉLOK ÉRDEKÉBEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSAI A városrészi szintű helyzetértékelések alapján kitűzött városrészi célok illeszkednek egymáshoz, egymással pozitív kölcsönhatásban állnak. A városközpont fejlesztésének célja a városközponti funkciók megerősítése, amely ugyanakkor nem jár együtt más városrészek funkcióvesztésével. A városközpont fejlesztésének eredményei mindkét lakóterületi városrészre pozitív hatást gyakorolnak. A két lakóövezet fejlesztésének céljai hasonlóak a lakókörnyezet és az életminőség javítása, ugyanakkor fizikai elhelyezkedésük eltérő beavatkozásokat indokol. A lakóövezeti fejlesztések részben a természetes ingatlanpiaci folyamatok eredményeként fognak végbemenni. Emellett fontos kiemelni a külterületi fejlesztéseket (ipari területek bővülése), amelyek pozitív hatását a város összes lakosa és vállalkozása érzékelheti. 160

161 Mivel a fejlesztések hosszú távon a város teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő sem hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok kialakulását, sem zárványok közbeékelődését. Összegezve megállapítható, hogy a célrendszer egymásra épülő, illetve párhuzamos céljai a város feltárt problémáinak a megoldására irányulnak, elősegítik az átfogó cél elérését, a harmonikus városfejlődés megvalósítását. Mindezt az alábbi táblázat szemlélteti. V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. Jelmagyarázat: 59. táblázat A városrészi célok kapcsolata V1.A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése V2. A Lakóövezet 1. városrész lakó- és közösségi funkcióinak fejlesztése, a települési környezet javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. A fenntartható mobilitás és a minőségi lakókörnyezet feltételeinek fejlesztése a Lakóövezet 2. városrészben V4: Az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, a közlekedési kapcsolatainak javítása. V1 -> V2 V1 -> V3 V1 -> V4 V2 -> V1 V2 -> V3 V2 -> V4 V3 -> V1 V3 -> V2 V3 -> V4 V4 -> V1 V4 -> V2 V4 -> V3 Gyenge Közepes Erős 9 KOCKÁZATOK ELEMZÉSE Az alábbiakban az IVS stratégiai szintű kockázatait tárjuk fel és bemutatjuk a kockázatkezelési intézkedéseket. A stratégia megvalósítását a város által befolyásolható belső, illetve a város hatáskörén túl mutató külső tényezőkből fakadó kockázatok befolyásolhatják. Belső kockázatok 60. táblázat Felmerülő kockázatok Külső kockázatok 1. A városi lakosság érdektelensége 1. Országos szintű gazdasági problémák 161

162 2. A városi lakosság identitástudatának csökkenése 3. Kedvezőtlen demográfiai és munkaerő-piaci változások 4. Szegregációs problémák 5. Környezettudatos magatartás hiánya 6. Alacsony befektetői kedv 7. Önerő hiánya 8. Önkormányzati vezetés elkötelezettsége 2. Kedvezőtlen pályázati feltételek 3. Szabályozási környezet változása 4. Tervezett fejlesztések elmaradása A stratégia végrehajtását befolyásoló kockázatok bekövetkezési valószínűségét (kicsi, közepes, nagy), azoknak a projekt céljaira gyakorolt hatását (kicsi, közepes, nagy), valamint a felmerülő kockázatok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Kockázat megnevezése Belső kockázatok 1. A város társadalmának passzivitása, érdektelensége a városfejlesztéssel szemben. A város lakossága nem éli meg a fejlesztéseket sikertörténetként. 2. A városi lakosság identitás tudatának csökkenése. A lakosság nem tud büszke lenni városára. 3. A népességszám további csökkenése, az elvándorlás növekedése a képzett és fiatal munkavállalói csoportokban. A város munkaerőpiacának gyengülése. 4. Szegregált területek és az ott élő lakosság számának növekedése. A felzárkóztatási programok sikertelensége. 5. Felújított zöldterületek helytelen nem környezettudatos használata. 6. Alacsony befektetői kedv. Helyi vállalkozók befektetéseiket döntően nem a városban valósítják meg. 61. táblázat A felmerülő kockázatok kezelési stratégiája Bekövetkezés valószínűsége Hatása a stratégia megvalósulására Bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedések közepes nagy A városfejlesztési tervekbe a helyi lakosság minden rétegét be kell vonni már a tervezés megkezdésekor. A tervekről tájékoztatni kell a lakosságot, a véleményeket be kell építeni. Lásd: partnerség leírásánál bővebben. kicsi közepes A város patinás főterének helyreállítása. Rendezvények szervezése a főtéren. közepes nagy A gazdaságfejlesztési stratégiát aktualizálni kell a városnak, ezen belül foglalkoztatási tervet kell készíteni. A munkahelyteremtés programjáról tájékoztatni kell a lakosságot. közepes nagy A fizikailag és társadalmilag szegregált helyzet csökkentése. közepes közepes A lakosság környezettudatos magatartását fejlesztő marketing és tájékoztató kampányok indítása már óvodás kortól. kicsi nagy Alap infrastrukturális fejlesztések önkormányzati megvalósítása. A befektetési lehetőségekről már a tervezés szakaszában tájékoztatni kell a helyi vállalkozói csoportokat. A gazdaságfejlesztési stratégia készítésekor ki kell kérni a véleményüket. Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések Tájékoztatás, meggyőzés A civil társadalom részére a fejlesztés által létrehozott eszközök biztosítása. Motivációs eszközök alkalmazása, képzési, foglalkoztatási programok indítása. A szegregált területen élők számára munkahely-teremtési program indítása. Lakosság bevonása a zöldterületek megújításába, megőrzésébe. Kedvezmények biztosítása. (adókedvezmények), Erőteljes marketing tevékenység. 162

163 Kockázat megnevezése 7. A tervezett fejlesztésekhez szükséges önerő hiánya 8. Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás Külső kockázatok 1. Az ország gazdasága a következő években nem fejlődik, stagnál. Mezőtúr város gazdaságának foglalkoztatási képessége tovább csökken. 2. Az építésügyi, környezetfejlesztési és egyéb szabályozási környezet változása. 3. Kedvezőtlen pályázati feltételek. A rendelkezésre álló önkormányzati pályázati források arányainak, mértékének csökkenése. 4. A tervezett M44-es autópálya építését átütemezik. Bekövetkezés valószínűsége Hatása a stratégia megvalósulására Bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedések közepes nagy Racionális önkormányzati gazdálkodás. kicsi nagy Ésszerű gazdálkodás, eredmények közlése, folyamatos lakossági tájékoztatás, fórumok megtartása. közepes nagy A rendelkezésre álló pályázati források megszerzésének maximalizálása a városban megvalósuló fejlesztések növelése érdekében. nagy nagy Folyamatos véleménynyilvánítás az illetékes hatóságok felé. Szakmai előkészítői munka hatékonyságának növelésé. nagy nagy Folyamatos véleménynyilvánítás az illeték-hatóság felé. Pályázati kiírások véleményezése a társadalmasítás során. Fejlesztések fókuszálása, pályázatok szakmai előkészítésének növelése, a magántőke bevonásának támogatása. kicsi nagy Térségi összefogás keretében kell érvelni az autópálya építés mellett. Folyamatos kapcsolattartás, közös fejlesztési (konzorciumi) megállapodás aláírása. Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések Kedvezményes hitel felvétel, magántőke bevonása. A mindenkori Önkormányzat folytatja az IVS megvalósítását. IVS felülvizsgálata 3-5 évenként. A város érdekképviseleti erejének, térségi szerepvállalásának, aktivitásának növelése. Megváltozott jogszabályokhoz való igazodás, IVS felülvizsgálata. Projektek pályázati feltételekhez igazítása. A városfejlesztési terveket újra kell ütemezni. Az azonosított és részletezett kockázatok nyomon követése javasolt a stratégia monitoringja során, azzal egy időben, évente legalább egyszer. Amennyiben a felsorolt kockázatok valamelyike bekövetkezik, a megadott intézkedések végrehajtása javasolt. A stratégia megvalósítása, illetve a felülvizsgálat során esetlegesen azonosítható újabb kockázatok kezelése elengedhetetlenül fontos, ezért szükséges ezek beépítése a kockázatkezelési stratégiába. 163

164 10 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 10.1 A CÉLOK ELÉRÉST SZOLGÁLÓ, NEM BERUHÁZÁS JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK 1. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és épített környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó várható hatásokat az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával jelentősen felerősítheti, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Különösen fontos továbbá az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. 2. Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Az önkormányzatnak gazdálkodnia kell felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhető mások számára érték, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve de nem visszaélve bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén lehetséges a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. 164

165 Az önkormányzati ingatlanokat és azok hasznosítását az Ingatlangazdálkodási koncepció fejezet mutatja be részletesen. 3. Önkormányzati gazdálkodás racionalizálása Az elmúlt években már több területen történt előrelépés az önkormányzati gazdálkodás racionalizálását illetően, de komplex, minden területet magába foglaló program nem készült, nem valósult meg a városban. A tartalékok nagysága, helye nincs feltárva, hatékonysági elvárásokat nem fogalmazott meg a képviselőtestület az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatban. A fenti okok miatt célszerű egy átfogó átvilágítás után megalkotni a gazdasági számszerűsíthető elvárásokat az önkormányzati gazdálkodással szemben, és erre alapozva végrehajtani egy racionalizálási programot. 4. Tervalku A tervalku intézményét, bár nem ilyen elnevezéssel, de hasonló tartalommal már alkalmazta az önkormányzat beruházási tárgyalások esetén. A város céljaihoz hozzájáruló magánberuházások esetében a felek érdekeit figyelembe véve jöhetnek létre az ingatlanhasznosításra vonatkozó megállapodások, szerződések. A jövőben a tervalku eszközét elsősorban nagyobb ipari és kereskedelmi jellegű fejlesztések, a belvárost érintő rehabilitációs beavatkozások és a turisztikai jellegű magánberuházások esetében indokolt alkalmazni. Emellett fontos, hogy a már működő vállalkozások esetleges átköltözésénél szintén érdemes a tervalku eszközét is felhasználni. 5. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése A Mezőtúrról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők bár nehezen számszerűsíthetőek, de hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketingakciókat irányozni: városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Mezőtúr (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz 165

166 elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Mezőtúr pozitív arculatának kialakítása és megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással), üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető fontosságú a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost népszerűsíteni kell a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. Mezőtúr kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a település lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia alapelvének megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. Tervezett tevékenységek: Városi marketing stratégia elkészítése: célja a fejlesztések kihasználtságának, piaci ismertségének növelése, Mezőtúr turisztikai arculatának javítása. Lépések: o Marketing terv készítése: a marketing terv az önkormányzat, az érintett vállalkozások, társadalmi szervezetek, lakosság véleményeit, igényeit figyelembe véve, egy működőképes marketing rendszert dolgoz ki, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy a városban eltöltött vendégéjszakák száma növekedjen, valamint a helyi és térségi lakosság növekvő mértékben vegye igénybe a kisváros fejlesztett funkcióit, szolgáltatásait. o Marketing eszközrendszer fejlesztése: a marketing tervben feltárt hiányosságok felszámolása érdekében fejleszteni kell a célcsoportok hatékony elérését szolgáló marketing eszközöket. Országos/régiós szintű városmarketing rendezvény létrehozása, piaci bevezetése: cél a nyári turistaszezonban egy országos, régiós léptékű új rendezvény létrehozása. A rendezvény helyszínei a megújult városközpont, Erzsébet liget, Hortobágy-Berettyó-főcsatorna lehetnek. (A rendezvénnyel szembeni elvárás: több 166

167 napos programsorozat a turista szezon főidényében: 3-4 napos, tervezett látogatók száma fő.) 6. Felnőtt szakképzés fejlesztése a városban A város munkaerő-piaci kínálatának bővítésében és a foglalkoztatási mutatók javításában fontos eszköz a jelenlegi, illetve potenciális munkavállalók át- és továbbképzése. A program főbb mutatóit az alábbi táblázat tartalmazza. Célcsoport Tevékenység Projektgazda Versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság, szegregált területek érintett lakossága Letelepedő vállalkozások az Ipari parkban Helyi turisztikai, kiszolgáló és egyéb szolgáltatók Új helyi felnőtt képzések kialakítása Szolgáltató iparhoz kapcsolódó képzések indítása (pl. kertész, házvezetőnő, turista szállásadó) Letelepedő ipari üzemek munkaerő-igénynek felmérése és a képzési kínálat ennek megfelelő átalakítása Főiskola Gimnázium Szakképző központ Magánképző cégek 7. Turisztikai klaszter és a város turisztikai stratégiájának létrehozása A városban a turizmus fejlesztése a gazdaság élénkítésének egyik fontos alappillére. A sikeres városok turisztikai iparágai több lábon állnak és több szereplősek, egy-két kiemelkedő szolgáltatás, attrakció nem elegendő a turizmus fejlesztéséhez (termálvíz). Átfogó és összehangolt együttgondolkodásra, cselekvésre van szükség az önkormányzat és az érintett magánszektor szereplői között. Ezt a közös munkát segítené egy turisztikai klaszter létrehozása, ahol szabályozott keretek között, több szereplővel, több területen folyhatna a helyi turizmus stratégiailag megalapozott fejlesztése. 8. Horgászturizmus fejlesztése érdekében projektcég létrehozása Az IVS lakossági fórumán felmerült javaslat szerint a helyi civil szervezet anyagi lehetőségei miatt önmagában nem képes a horgászturizmus infrastruktúráját fejleszteni, ezért szükség lenne a horgászegyesület, az önkormányzat és magán befektetők egyeztetett összefogására pl. az európai uniós források adta fejlesztési lehetőségek kihasználása érdekében. Ennek egyik megoldása lehet a projektcég vagy horgászturizmust fejlesztő konzorcium létrehozása. 167

168 10.2 AZ IVS MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a várostól, amely biztosítja egyrészt a stratégia egészének folyamatos karbantartását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába (stratégiai menedzsment), másrészt pedig biztosítja a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását (operatív menedzsment). Mezőtúr Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. A bizottságokat véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel, amelyek révén saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, valamint ezen általános hatáskörök mellett speciális feladatokat is ellátnak a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő (pl. önkormányzati intézmények felújításának menetrendje, vagyongazdálkodás, vállalkozásokban való részvétel stb.). A városfejlesztési prioritások meghatározása a Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság kompetenciájába tartozik. Ezenkívül számos további, az IVS megvalósításához kapcsolódó feladatot lát el (pl. kezdeményezi a közműfejlesztéseket, koordinálja az önkormányzat és a vállalkozások együttműködését, közreműködik a vagyongazdálkodásban). A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is fontos szerepet játszik, hiszen jogszabályi felhatalmazás alapján koordinálja az önkormányzati rendeletek és koncepciók előkészítését. Az IVS stratégiai menedzsment fő feladatai a következők: Az IVS megvalósításának nyomonkövetése, elvárt eredmények, hatások értékelése. A városfejlesztés külső és belső környezetében bekövetkezett változások figyelemmel kisérése, a célokra gyakorolt hatások elemzése. A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az IVS-be. Operatív menedzsment tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése. IVS partnerségi egyeztetések szakmai irányítása, felügyelete. IVS partnerségi egyeztetések anyagainak előkészítése, előterjesztése döntéselőkészítésre. A döntéshozók részére éves jelentés készítése az IVS megvalósításáról, a változó külső, belső tényezőkről, korrekciókról, társadalmi igények változásáról. IVS megvalósítási folyamatáról a lakosság tájékoztatására alkalmas információs adatcsomag összeállítása, évente legalább egyszer, jelentősebb változások esetén többször is. Kistérségi együttműködés eredményeinek elemzése, javaslatok kidolgozása a tervezett korrekciókról. Szakmai stratégiai szinten a településközi folyamatos koordináció biztosítása. 168

169 Városfejlesztést tevékenységükkel befolyásoló nem önkormányzati intézményekkel, szervezettekkel való kapcsolattartás. 32. ábra A városfejlesztés szervezeti rendszere STRATÉGIAI MENEDZSMENT OPERATÍV MENEDZSMENT Mezőtúr Város Önkormányzata - Polgármester - Képviselőtestület - Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal - Műszaki iroda - Polgármesteri Kabinet Partnerség - lakosság, civil szervezetek - vállalkozások - szakhatóságok - környező települések Városfejlesztő Társaság Külső szakértők Döntési szintek Stratégiai szint, stratégiai menedzsment Operatív szint, operatív menedzsment Társadalmi kapcsolatok Településközi koordináció 62. táblázat A városfejlesztés szervezeti keretei Felelős szervezeti egység Stratégiai munkacsoport az önkormányzat apparátusán belül (műszaki, igazgatási, szervezési, pénzügyi, vagyongazdálkodási, szociális önkormányzati szakterületek szakemberei) Városfejlesztő társaság és a vele kapcsolatban álló hivatali egység A partnerségi egyeztetések adminisztrációját, szakmai munkáját a stratégia munkacsoport támogatja. Kistérségi együttműködés fórumai Döntéshozók Képviselőtestület, polgármester Polgármester Városfejlesztő társaság vezetője Polgármester Polgármester, Képviselő-testület Koordinátor / vezető Stratégiai munkacsoport vezető Városfejlesztő társaság vezetője Stratégiai munkacsoport vezető Városfejlesztő társaság vezetője Stratégiai munkacsoport vezető Az operatív menedzsment feladata az IVS-ben előrevetített akcióterületi fejlesztések megvalósításának menedzsmentje. A városfejlesztés megfelelő szervezeti rendszerének biztosítása érdekében a város önkormányzata városfejlesztő társaságot hoz létre. Az IVS keretében megvalósítani 169

170 tervezett konkrét pályázatok előkészítésével a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal részéről a Műszaki Iroda és a Polgármesteri Kabinet foglalkozik. A kapcsolatot a városfejlesztő társasággal a Polgármesteri Kabinet munkatársa látja el. A szükséges humánerőforrás tekintetében elsődleges szempont, hogy a városrehabilitáció projektmenedzsment-szervezetét olyan tapasztalt szakemberek alkossák, akik széleskörű projektmenedzsment ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. A városfejlesztési projektek megvalósításához legalább 1-1 fő pénzügyi, műszaki, településfejlesztési szakemberre van szükség, akik esetében a megfelelő végzettség mellett a releváns szakmai tapasztalat is alapvető elvárás. Az ezen kritériumoknak megfelelő szakemberek jelenleg is a projektmenedzsment szervezet alkalmazásában állnak, illetve adott esetben a szükséges szaktudással rendelkező munkavállalókkal kiegészíthető a projektmenedzsment csapat. A városfejlesztési tevékenységek megvalósításához alkalomszerűen szükséges szaktudás bevonására megbízási szerződések keretében van lehetőség. A pontos szakmai elvárások, kompetenciák és az ahhoz kapcsolható személyek meghatározására a részletes projektfejlesztések szakaszában kerül sor. A városrehabilitációs programok megvalósítása során a városfejlesztő társaság, mint projektmenedzsment-szervezet az önkormányzat bizottságaival és a képviselőtestülettel, a polgármesteri hivatal minden érintett irodájával, a projektpartnerekkel, valamint a fenntartásban érdekelt szervezetekkel együtt részletesen meghatározza azokat a garanciális elemeket és szerződéses feltételeket, amelyek lehetővé teszik a városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzését. Annak érdekében ugyanis, hogy a program végrehajtása és a létrehozott létesítmények működtetése eredményesen, a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően történjen, több kérdést tisztázni kell a résztvevő felek között: Felelősség: A projekt megvalósítására vonatkozó konzorciumi szerződésben a tagok az általuk végzett feladatok elvégzésért vállalnak szakmai és pénzügyi felelősséget. Így egyrészt a pénzügyi és szakmai felelősség kérdése nem egyedül a projektgazda önkormányzatot terheli, másrészt a kisebb projektelemek megvalósítótól sem várnak el aránytalan mértékű felelősségvállalást. Információáramlás: A projektmenedzsment-szervezet kialakít egy olyan naprakész adatbázist és informatikai rendszert, amelyben a projektpartnerek folyamatosan nyomon követhetik az egyes projektelemek állását mind a műszaki, szakmai kivitelezés, mind a pénzügyi teljesítés tekintetében ezáltal biztosított a projektmenedzsment működésének nagyfokú hatékonysága. Emellett a partnerek kötelesek minden, a városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető szervezeti, pénzügyi változásról azonnal tájékoztatni a projektgazdát. Kockázatelemzés: A kockázatelemzést nemcsak a projekt megvalósításával kapcsolatban kell elvégezni, hanem előzetesen fel kell tárni azokat a potenciális veszélyeket, amelyek a projektgazda, a projektmenedzsment és a projektpartnerek szervezeti felépítésével, illetve pénzügyi hátterével kapcsolatosak (pl. önkormányzati gazdálkodás, vállalkozói környezet bizonytalanságai stb.). A felmerült kockázatokat a megfelelő eszközök hozzárendelésével lehet elkerülni. Pénzügyi kötelezettségvállalás: A városrehabilitáció megvalósítása során figyelmet kell fordítani arra, hogy a támogatási szerződésnek megfelelő részteljesítések esetén minden projektpartner időben hozzájusson a támogatási forrásokhoz. Ehhez szoros együttműködés szükséges a projekt-előrehaladási jelentések elkészítésében és a számlák megfelelő tartalmú és formájú kibocsátásában. 170

171 10.3 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ Regionális szinten a településközi koordinációban az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség játssza a legfontosabb szerepet. A pályázati kiírások előkészítésével, a támogatható tevékenységek és a lehetséges kedvezményezettek meghatározásával biztosítja a fejlesztések regionális összhangját, segíti az egymást gyengítő hatások kiküszöbölését. A potenciális versenytársak és együttműködők (azonos méretű és adottságú települések) közötti párbeszéd a régión belül hasonlóan a többi régióhoz kevéssé jellemző. A települések közötti együttműködés elsődleges terepe a kistérségi szint, azon belül is a kistérségi társulás. Mezőtúr a Berettyó-Körös Többcélú Társulás, azaz a Mezőtúri kistérség központjaként a kistérségi szerepkörből adódó alapfeladatokat magas színvonalon ellátja, kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni az érintett településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 63. táblázat Munkamegosztás a kistérségben Mezőtúr, mint kistérségi / járási központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkahely Közigazgatás, járási hivatal Szociális szolgáltatások Egészségügy, szakellátás Közép- és felsőfokú oktatás, felnőttképzés Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Turizmus Kulturális lehetőségek A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások Munkaerő Turizmus Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek Alternatív ipari területek A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszüntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Mezőtúri kistérség és vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció) megelőzéséhez tehát nemcsak Mezőtúr, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. A térség településeinek tervezett fejlesztései esetében célszerű különbséget tenni a szűken értelmezett kistérség és a tágabb térség főként városi jogállású települései között. A városi rangú települések saját vonzáskörzetük kibővítésére és megerősítésére törekednek. Ennek eléréséhez a jelenlegi pályázati kiírásoknak megfelelően több olyan projekt megvalósítása is folyamatban van, illetve várható, amelyek jellegükben hasonlóak a mezőtúri városrehabilitációhoz. A közeli községekben kisebb léptékű, részben pontszerű településfejlesztési akciók valósulhatnak meg, amelyek kifejezetten a helyi lakosság életminőségének javítására irányulnak. Mikroregionális szinten a tervezett fejlesztések településközi koordinációjában a Berettyó-Körös Többcélú Társulás játssza a főszerepet. Mind a kistérségben, mind egyes 171

172 önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről (ágazati szinten is), a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. Összességében megállapítható tehát, hogy Mezőtúr tervezett városrehabilitációjával és az azt megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégiával a környező, több milliárd forintnyi nagyságrendű fejlesztési elképzelések területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként az ellátott funkciók optimalizálására kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével. A településközi egyeztetések dokumentációja a Mellékletek között található. 172

173 10.4 INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ Mezőtúr Város Képviselő-testülete 2012-ben fogadta el a város közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a 46/2012.(III.29.) számú képviselő-testületi határozattal. A határozattal összhangban tehát a vagyongazdálkodási terv az irányadó az önkormányzat ingatlangazdálkodásának tekintetében is. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok kezelése a vagyongazdálkodási tervvel összhangban történik. A helyi önkormányzat tulajdona az önkormányzati feladatok ellátását és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény alapján A helyi önkormányzati vagyon két főcsoportba (törzsvagyon és üzleti vagyon) és három alcsoportba sorolható, ami a rendelkezési, hasznosítási lehetőségeket is meghatározza (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, forgalomképes). A törzsvagyonba a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek, míg az üzleti vagyonba tartozik minden olyan vagyonelem, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába, azaz a forgalomképes vagyonelemek. Jellemzően ide tartoznak a bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek), részvények és értékpapírok, vásárcsarnok, piac, beépítetlen önkormányzati tulajdonú földek. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az a forgalomképtelen törzsvagyon, melynek állami, vagy helyi önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. A vagyon forgalomképességének korlátozására azért van szükség, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges része az önkormányzat tulajdonában maradjon. Jelen ingatlangazdálkodási koncepció az önkormányzati vagyonra fókuszálva elemzi a város és az akcióterületek ingatlanállományát, illetve az azokkal kapcsolatos hasznosítási lehetőségeket. Mindez egyrészt a rendelkezésre álló információk köre determinálja, hiszen az önkormányzat a tulajdonába nem tartozó ingatlanokról nem rendelkezik kimutatással, másrészt a nem önkormányzati ingatlanokkal való gazdálkodás, az azokon tervezett esetleges beruházásokra gyakorlatilag semmilyen ráhatása nincs a városvezetésnek. Az állami tulajdonban lévő ingatlanok (főként a közutak tartoznak ide, illetve a közelmúltbeli változások miatt a volt önkormányzati épületek) többségének műszaki állapota elavult, azonban az önkormányzattól átvett intézmények szinte mindegyikén történtek jelentősebb beruházások az elmúlt években, így azok állapota jónak mondható. Az állam által finanszírozandó fejlesztések elsősorban a közútfelújítás terén várhatóak középtávon. A köztulajdon különböző formája néhány ingatlan esetében jelenik meg a városban, amelyek ugyan Mezőtúr önkormányzata tulajdonában vannak, de kezelésüket, fenntartásukat együttműködési megállapodás keretében egyéb intézmények látják el ilyenek pl. a szociális intézmények (Mezőtúri Református Egyházközség), a Túri Fazekas Múzeum (Bolváry ház), 3 db idősek klubja (Berettyó-Körös Többcélú Társulás), Mezőtúri Járásbíróság. Ezen intézmények tulajdonjoga, illetve a fenntartási kötelezettségek részletes szabályozása tekintetében a következő időszakban jogszabályi változások várhatóak, így esetleges fejlesztésük, hasznosításuk a végleges szabályozás függvényében lesz tervezhető. Az egyházi tulajdon a templomok és az egyházi fenntartású iskolák révén van képviselve a városban. Mivel az egyházi iskolákon az utóbbi évtizedben nem történtek jelentősebb, épületek állagát érintő beruházások, középtávon mindenképp szükségessé válik ezen intézmények felújítása, amely elsősorban a helyi egyházak pályázati aktivitásának fokozásával érhető el. A magánberuházásokra az önkormányzatnak nincs ráhatása. Az önkormányzat által megvalósított vagy megvalósítani kívánt fejlesztések ösztönözhetik a magán fejlesztések, beruházások beindítását. 173

174 AZ ÖNKORMÁNYZAT INGATLANVAGYONÁNAK ÁTTEKINTÉSE Mezőtúr Város Önkormányzatának ingatlanvagyona a októberi állapot szerint 1600 db ingatlanból áll, amelyből 840 db forgalomképtelen, 495 db korlátozottan forgalomképes, 265 db ingatlan pedig forgalomképes. Az ingatlan vagyonelemek becsült értékére némileg korábbi adatok állnak rendelkezésre, az ingatlanvagyon kataszter december 31-i állapota szerint a következőképp alakult: forgalomképtelen vagyonelemek: millió Ft, korlátozottan forgalomképes vagyonelemek: millió Ft, forgalomképes vagyonelemek: 753 millió Ft. Az önkormányzati ingatlanvagyon-elemek megoszlását az alábbi diagramok szemléltetik. 33. ábra Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői ( i állapot szerint) Ingatlanok száma (db) Becsült érték (millió Ft) 753; 5% 208; 16% 480; 36% 639; 48% 7514; 52% 6201; 43% forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes forgalomképes forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes forgalomképes Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata 1600 ingatlant tulajdonol a októberi állapot szerint, amelyek hasznosítás szerinti lehetőségét az alábbi táblázat mutatja be. 64. táblázat Az önkormányzati ingatlanok főbb jellemzői a hasznosítás lehetősége szerint (2012. október) Hasznosítás szerinti besorolás és a besorolás alapja db forgalomképtelen - törvény alapján 745 forgalomképtelen - helyi döntés alapján 55 nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű 40 korlátozottan forgalomképes - törvény alapján 122 korlátozottan forgalomképes - helyi döntés alapján 373 forgalomképes 265 ÖSSZESEN 1600 Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata Az önkormányzati ingatlanok majdnem felét (48%) a forgalomképtelen ingatlanok teszik ki, azonban értékük a teljes ingatlanvagyonnak már csak 43%-át éri el. Legnagyobb értéket (7,5 milliárd Ft, érték szerint: 52%) a város korlátozottan forgalomképes ingatlanállománya képvisel, miközben ezen ingatlanok száma alig haladja meg a teljes ingatlanállomány 1/3-át, 174

175 azaz értékük relatíve magasabb, mint a forgalomképtelen ingatlanoké. A forgalomképes ingatlanok értéke a legkisebb és viszonylag a legalacsonyabb is, hiszen míg az állomány 16%-át teszik ki, értékben csak 5%-ot képviselnek Az önkormányzat törzsvagyona Forgalomképtelen ingatlanok A forgalomképtelen vagyon nem értékesíthető, gazdasági társaságba nem vihető be, nem apportálható, nem idegeníthető el, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. Ezek a vagyonelemek nem használhatók fel olyan célra, ahol a vagyon működtetését már nem az önkormányzati feladatellátás, hanem az eredményszerzés motiválja. Forgalomképtelen vagyonnak minősülnek a közutak és műtárgyaik; a műemlékek, a védett természeti területek, a muzeális emlékek (összesen 3 db) a közterek, parkok, zöldterületek (könyv szerint 5 db), a természetes vizek (pl. Túrtői, Halászteleki és Harcsási Holt-Körös), bányató stb. valamint mindaz, amit az önkormányzat rendeletében annak minősített (pl. erdők, járdák, parkolók). A város közel 640 db forgalomképtelen ingatlanjának becsült összértéke mintegy 6,2 milliárd forint volt a i állapot szerint. A forgalomképtelen ingatlanok közé tartoznak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanok is, amelyekből 40 db található a városban, amelyből 8 belterületi ingatlan (lásd alábbi táblázat), 32 pedig szántó, legelő vagy a Holt-Körösök medréhez közvetlenül kapcsolódó terület. 65. táblázat A Mezőtúr belterületén található, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanok Ingatlan megnevezése (jellege) Címe Helyrajzi Terület (m 2 ) szám Városháza Kossuth tér Teleki Blanka Gimnázium, Dózsa Gy. út Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Múzeum (kiállító terem) Múzeum tér Bolváry ház (Túri Fazekas Múzeum) Bajcsy-Zs. u Egyetem Petőfi tér Erzsébet liget Erzsébet park 2044/ Ligeti-tó Tó utca Badár emlékház Sugár u Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartoznak: az intézmények, a középületek (összesen 33 db, többségük oktatási vagy egészségügyi célokat szolgál); egyéb közcélú vízi létesítmények (csatornák, kutak stb.); 12 db lakás (az Erkel Ferenc utca 34 száma alatti lakóépület); 175

176 mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket az önkormányzat rendeletében korlátozottan forgalomképesnek minősít. A összesen 495 korlátozottan forgalomképes ingatlan értéke igen jelentős, a legutolsó rendelkezésre álló becslés szerint meghaladja a 7,5 milliárd forintot. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közül 82 db található belterületen, amelyek többsége vagy önkormányzati feladatellátást szolgáló épület vagy közcélú vízi objektum (árok, csatorna). A külterületen található korlátozottan forgalomképes ingatlanok túlnyomó többsége funkcióját tekintve szántó, csatorna, árok, (saját használatú) út vagy tanya. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok egy részén a gazdasági jelleg is megjelenik, ide tartoznak többek között a rekreációs funkciójú ingatlanok, a piac, valamint egyes gazdasági épületek is Az önkormányzat üzleti vagyona (forgalomképes ingatlanállomány) Az üzleti vagyon a hasznosítás szempontjából forgalomképes vagyonnak tekinthető, e csoportba tartoznak mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket a törvények vagy rendeletek nem sorolnak a törzsvagyonba, valamint ebbe a kategóriába kell sorolni azokat a vagyontárgyakat, amelyek csak ideiglenesen kerültek az önkormányzati tulajdonba. Az önkormányzat működési hiteléhez kapcsolódóan a forgalomképes ingatlanok többsége jelzáloggal terhelt, így a velük való gazdálkodásnak igencsak korlátozottak a lehetőségei Az önkormányzatok kötöttségek nélkül rendelkeznek a forgalomképes (vállalkozói) vagyon felett, amelyek közé a következők tartoznak: lakóingatlanok (forgalomképes ingatlanállomány mintegy felét teszik ki, 125 db) gazdasági funkciójú ingatlanok (üzlet- és vendéglátóhelyiségek, strand, telephelyek, strand stb., 17 db) beépítetlen területek, amelyek többsége potenciálisan alkalmas zöldmezős fejlesztések megvalósítására, különösen a belterületen (50 db) mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek (termőföld, szántó, kert, gyümölcsös, legelő, forgalomképes ingatlanállomány mintegy negyedét teszik ki, 56 db) egyéb, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, építmények (saját használatú út, anyaggödör stb., 19 db) 34. ábra A forgalomképes ingatlanok megoszlása funkciójuk szerint (%) 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% lakóingatlan erdő- és mezőgazdasági terület beépítetlen terület egyéb, nem lakáscélú ingatlanok gazdasági funkciójú ingatlanok Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata 176

177 Mezőtúr Város Önkormányzatának vagyonelemei között jelenleg 125 önkormányzati bérlakás található, melyek hasznosítását a lakások vagyonkezelője a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. végzi. A vagyonkezelő lakásgazdálkodási tevékenysége a folyamatos felújítás és karbantartás mellett is pozitív eredménnyel zárul. A lakások jelentős része társasházi ingatlanban található, műszaki állapotuk viszonylag jó. Vannak azonban olyan lakások, melyek elavultak, felújításuk jelentős költséggel járna. Ezen lakások esetében mérlegelni kell az értékesítést, mely a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben nem gazdaságos, de közép- illetve hosszú távon számolni kell vele. 34 db lakásra vonatkozóan határozatlan idejű bérleti jogviszony áll fenn, mely jogviszony a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 32. -a értelmében örökölhető. Ezen lakások esetében is meg kell fontolni az értékesítés lehetőségét, mivel folyamatos a bérlői igény a felújításukra, azonban ez jelentős költséget jelent a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. részére. A város lakásgazdálkodásának alapelve, hogy a bérlakások elidegenítéséből származó bevételeket elsősorban új, különböző igényszintű lakások építésére, vásárlására fordítsa az önkormányzat állami támogatások igénybevétele mellett, tekintettel arra, hogy mindig lesznek olyan családok, akik nem, vagy átmenetileg nem tudják lakásgondjukat önerőből megoldani. A meglévő lakásállomány felújítása az eddigi gyakorlatnak megfelelően a bérleti díj bevételekből indokolt, hogy megtörténjen. Mezőtúr Város Önkormányzatának tulajdonában több mint 300 hektár szántóterület van, mely többségét 2012 végéig haszonbérleti szerződések által, bérbeadással hasznosította az önkormányzat. Ezen területek saját hasznosítása (gabonatermesztés) állami támogatás nélkül is jövedelmező, így önkormányzati tulajdonban tartásuk és a saját hasznosítás arányának növelése indokolt AZ INGATLANGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges az ingatlangazdálkodást érintően: A város ingatlanvagyonát mozgásban kell tartani, hogy hasznosuljon, további értékeket termeljen. Azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni, o melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő, o amelyek munkahelyet teremtenek, o amelyek a városi gazdaság megerősítéséhez vezetnek, o amelyek a lakás állomány felújítását eredményezik, o amelyek az úthálózat színvonalát emelik, o amelyek segítségével a város közterületeinek állapota jelentősen javul. Az önkormányzat vagyongazdálkodási tervében szereplő vagyongazdálkodási alapelvnek megfelelően a vagyonhasznosításból származó hozam nem fordítható a működési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhető, jövedelmet termelő újabb befektetésekbe kell visszaforgatni. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyont évenként úgy kell felülvizsgálni, hogy a kötelező feladatellátás racionális megoldásához hosszabb távon hasznosíthatók-e, felújításuk gazdaságosan megvalósítható-e. Azon ingatlanok esetében, amelyek a 177

178 kötelező és önként vállalt feladatokhoz nem szükségesek, átminősítésükről kell gondoskodni, és bevétel termelésére hasznosítani őket AZ INGATLANGAZDÁLKODÁS MEGVALÓSÍTÁSA Jogszabályi előírásokból eredő változások az önkormányzati ingatlanállományban A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény szerint január 1-től a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok megszűntek, és az Országos Katasztrófavédelem hatáskörébe kerültek. A jogszabályi változás révén a vagyonátadás megtörtént, és mind a gépek, járművek, mind pedig a 175 hrsz-ú, Mezőtúr Kossuth tér 2. szám alatti Tűzoltóság épülete a Magyar Állam tulajdonába került. Törvényi változások keretében a Városi Kórház és Rendelőintézet épülete is a Magyar Állam tulajdonába került Értékesítendő ingatlanok Az értékesítendő ingatlanok az önkormányzat vállalkozói vagyonának egy részét képezik, azaz szabadon rendelkezik felette. Egyik csoportját a piacképes ingatlanok, másik csoportját a korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok alkotják, amelyeknél az értékesítés kötöttségekbe ütközik, valamilyen jogszabály alapján az önkormányzat jogviszonyban van egy másik jogi vagy természetes személlyel (pl. fogott telek, társasházi önkormányzati lakás). Hosszú távú cél, hogy ezen ingatlanok értékesítéséből származó bevétel, illetve annak egy része olyan lehetőségek, beruházások, pályázatok alapját képezze, amelyek a jövőben stabil, folyamatos bevételt biztosítanak. Az értékesítendő ingatlanok az alábbi kategóriákba sorolhatók: azonnal értékesíthető ingatlanok; valamilyen feltétel teljesülését követően értékesíthető ingatlanok: az értékesítést különböző feltétel megvalósulása előzi meg (pl. szolgalmi jog bejegyzés, közművesítés, telekalakítás); korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok: az eladás jogszabály vagy rendelet alapján csak meghatározott vevőnek lehetséges, vagyis az önkormányzat ezeket az ingatlanokat nem nyílt árverés vagy pályázat útján értékesíti, hanem megvételre felajánlja a vevőnek, illetve az önkormányzattal már jogviszonyban lévő személy (pl. bérlő) él vásárlási lehetőségével; önállóan nem beépíthető ingatlanok: a HÉSZ előírásai szerint ezek az ingatlanok méretük vagy elhelyezkedésük alapján önállóan nem alkalmasak beépítésre, az önkormányzat számára fenntartásuk nem gazdaságos, ezért javasolt a szomszédos ingatlan tulajdonosainak történő értékesítés; üzleti kategóriába tartozó ingatlanok: elhelyezkedésüket tekintve értékes területen találhatóak, jelenlegi funkciójukat betöltve az önkormányzat tulajdonában maradnak, amíg vagy gazdasági szempontból aktuálissá válik az értékesítése, vagy a területen olyan beruházások valósulnak meg, amelyben az önkormányzat a meglévő ingatlannal biztosítani tudja a saját részét (fejlesztést megelőzően gondoskodni kell az eddigi feladatok kiváltásáról); önkormányzati résztulajdonnal rendelkező ingatlanok. 178

179 Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok jelentős része az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátásához szükséges (pl. oktatási, szociális, egészségügyi intézmények), másik csoportja gazdasági szempontból jelent kedvező befektetést, ugyanis ezek a vagyonelemek a városban lévő elhelyezkedése alapján biztos, rendszeres bevételt biztosítanak, jellemzően bérbeadással kerülnek hasznosításra (pl. lakások, üzletek, irodák, telephelyek) AZ AKCIÓTERÜLETEKEN TALÁLHATÓ ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOK Az akcióterületi fejlesztések megalapozásához mindenképpen szükséges az ott található önkormányzati ingatlanállomány részletes bemutatása. Jelen elemzés keretében az IVS-ben kijelölt két akcióterület ingatlanjaival foglalkozunk, az IVS-ben ugyancsak kijelölt Hortobágy- Berettyó turisztikai fejlesztési területtel és az Ipari park fejlesztési területtel, különleges jellemzőik, illetve beavatkozási céljaik miatt nem indokolt a koncepció keretében foglalkozni. Előbbi lényegében a várost kettészelő Hortobágy-Berettyó főcsatorna medrét és partját foglalja magába, míg utóbbi a város külterületén található és a tervezett fejlesztések lényegében a működő ipari park már fejlesztésre kijelölt, további területeinek teljeskörű közművesítését jelentik a bérlői igények függvényében. A fejlesztéseket mindenekelőtt a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes ingatlanokra lehet gazdaságilag építeni, azonban látható, hogy az akcióterületeken a forgalomképtelen ingatlanok aránya a legnagyobb (52% a Városközponti funkcióbővítő, míg 62% a Szociális városehabilitációs akcióterületen). Az üzleti vagyon, azaz forgalomképes ingatlanok aránya 5-6% mindkét akcióterületen, becsült értékük összesen mintegy 235 millió forint, amelyből a Szociális városrehabilitációs akcióterületen mindössze 14 millió forintos az ingatlanállomány (13 db ingatlanra), így ott érdemi ingatlangazdálkodás gyakorlatilag nem folytatható az elkövetkező időszakban. Ingatlangazdálkodási szempontból a Városközponti funkcióbővítő akcióterület potenciálja tekinthető jelentősnek, mivel ott a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanok becsült értéke meghaladja a 1,5 milliárd forintot. 35. ábra Az akcióterületek ingatlanállományának értéke (e Ft) Szociális városrehabilitációs akcióterület 14,4 73, ,887 Városközponti funkcióbővítő akcióterület 221, , , érték (ezer Ft) üzleti vagyon korlátozottan forgalomképes forgalomképtelen Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata 179

180 Ingatlangazdálkodási tevékenységek az akcióterületeken Városközponti funkcióbővítő akcióterület A Városközpont funkcióbővítő akcióterületen az önkormányzati tulajdonú ingatlanállománynak kevesebb, mint tizede található, amely értékben 25%-át képviseli az önkormányzati tulajdonú ingatlanoknak, relatíve értékszerkezetük tehát kedvezőtlen. A forgalomképes ingatlanok értékét tekintve kedvezőbb a helyzet, hiszen az önkormányzat összes üzleti vagyonát képező ingatlan-érték 30%-a található a területen. Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan, illetve azoktól függetlenül sem tervez ingatlan értékesítést az önkormányzat a területen. Ingatlanvásárlásra viszont két esetben is szükség van a tervezett beavatkozások megvalósításához. Megvásárolni kívánt ingatlan megnevezése Hrsz. Cím Méret (m ) Érték (eft) Jelenlegi funkció Petőfi út Petőfi út Lakás Mozi területe 164 Petőfi út Építési terület + lakóház Vásárlást követően az ingatlan tervezett funkciója Közösségi tevékenységek, bemutatóház Közcélú magánterület kialakítása Az akcióterületen az alábbi közintézményeket, sportlétesítményt és közterületeket érintő fejlesztési beruházásokat tervezi megvalósítani az önkormányzat. Fejleszteni kívánt ingatlan megnevezése Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda bővítése Városi színházterem épületének felújítása Közterületek fejlesztése (Kossuth tér, Múzeum tér, Petőfi tér, Erzsébet liget, Szabadság tér) Hrsz Cím Dózsa Gy. út 17. Szabadság tér Fekete I. u Petőfi u. 5. 2, 3 166/ /29 68, 69 Kossuth tér, Múzeum tér, Petőfi tér, Erzsébet liget, Szabadság tér Tervezett beavatkozás Napelemes rendszer építése Fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, külső hőszigetelés Uszoda bővítése gyógyvizes és gyermekmedencével Többfunkciós kulturális központ felújítása Közterületek, zöldterületek megújítása Fejlesztés becsült költsége (eft) Jelenlegi / tervezett funkció Jelenlegi méret (m 2 ) iskola könyvtár, közösségi ház sportlétesítmény többfunkciós kulturális központ közterület Szociális akcióterület Az akcióterületen az önkormányzati ingatlanállomány kevesebb, mint 2%-a található, amely arány megegyezik a területen található forgalomképes ingatlanok értékének város teljes üzleti vagyonához viszonyított arányával. Fontos közintézmények találhatóak ezen az akcióterületen, amelyek fejlesztését az önkormányzat (az iskola esetében a fenntartó Magyar Állammal koordinálva) tervezi megvalósítani. 180

181 Az akcióterületen az alábbi fejlesztések megvalósítását tervezi az önkormányzat. Fejleszteni kívánt ingatlan megnevezése Hrsz. Cím Zrínyi úti óvoda 3931 Zrínyi út 1. Városi Bölcsőde 3930 Zrínyi út 3. Városi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rákóczi úti iskolája Mezőtúr 4835 Rákóczi út 40. Tervezett beavatkozás (építés/bővítés/felújítás) fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, külső hőszigetelés fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, külső hőszigetelés Napelemes rendszer építése Fejlesztés becsült költsége (eft) Jelenlegi / tervezett funkció Jelenlegi méret (m 2 ) óvoda bölcsőde iskola AZ INGATLANGAZDÁLKODÁS SZERVEZETI KERETEI Mezőtúr településüzemeltetési politikájának célja, hogy az önkormányzat a közszolgáltatások biztosítása és színvonalának emelése érdekében az elvégzendő üzemeltetési feladatokat a lehető legmegfelelőbb szolgáltatóval végezze, figyelembe véve a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség követelményeit. A Mezőtúr Város Önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlanok vagyonkezelését, illetve a velük való gazdálkodást az alábbi önkormányzati szervezeti egységek vagy az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok látják el: Polgármesteri Hivatal (1384 db ingatlan esetében) Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (186 db ingatlan esetében) Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. (8 db ingatlan esetében) Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelt Közhasznú Nonprofit Kft. (6 db ingatlan esetében) Mezőtúri Ipari Park Kft. (5 db ingatlan esetében) Mezőtúri Városi Kórház - Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft. (25 év használat joga 2 db ingatlan esetében) A önkormányzat tulajdonában lévő további ingatlanok kezelését hosszú távú bérleti szerződések keretében az alábbi intézmények látják el: Mezőtúri Református Egyházközség (szociális intézmények), a Túri Fazekas Múzeum (Bolváry ház), Berettyó-Körös Többcélú Társulás (3 db idősek klubja), Mezőtúri Járásbíróság. 181

182 11 PARTNERSÉG A partnerség célja az Integrált Városfejlesztési Stratégia nyilvánosságának biztosítása, az érintettek bevonása a stratégia tervezésébe és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Az IVS készítése során az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos volt, emellett megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. Fő partnerek a városfejlesztésben: lakosság, civil szervezetek a partnerség célja a fejlesztési célok és tervezett beavatkozások megismertetése a helyi lakossággal, a településen élők identitásának erősítése, vállalkozások a partnerség célja a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő magánberuházások ösztönzése, magántőke mobilizálása, szakhatóságok a partnerség célja a tervezett fejlesztések szakpolitikai engedélyezése, környező települések a partnerség célja az érintett térségi fejlesztések összhangjának biztosítása, ennek érdekében az együttműködés elősegítése. A partnerségi csoportok bevonása érdekében az alábbi eszközök alkalmazására került sor: Igény- és szükségletfelmérés (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk); Projekt-előkészítő munkacsoportok; Szakmai egyeztető workshopok, konzultációk; Írásos egyeztetések; Lakossági, civil és vállalkozói fórum, tájékoztatás és nyilvánosság. Az eszközök konkrét bemutatására az egyes partnerségi csoportok jellemzésénél kerül sor NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: LAKOSSÁGI ÉS CIVIL TÁJÉKOZTATÁS A partnerségi egyeztetések elsődleges célcsoportja Mezőtúr város lakossága. A tervezett fejlesztések sikerességének alapvető feltétele a lakosság folyamatos tájékoztatása, és rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása, mivel a lakosság egyes csoportjait eltérő mértékben, formában és területen érinthetik a fejlesztések, ezért eltérően reagálhatnak a tervezett beavatkozásokra. A fejlesztések társadalmi elfogadottsága érdekében fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása a városfejlesztés tervezési és megvalósítási szakaszának aktuális állapotáról. A tervezési szakaszban a lakosság bevonásának legfontosabb eszközei a lakossági és civil fórum, valamint a kérdőíves felmérés voltak november 29-én lakossági és civil fórum került megrendezésre a Városházán, amelynek keretében a város vezetői tájékoztatták a jelenlévőket az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítéséről és a városközpont fejlesztési pályázatról. A jelenlévők kérdéseket tehettek föl és megfogalmazhatták észrevételeiket, javaslataikat. (A fórum dokumentációja a Mellékletek között található.) december 3. és december 16. között kérdőíves felmérés zajlott a város lakossága körében. A kérdőíveket elektronikus vagy nyomtatott formában lehetett kitölteni. A kérdések kitértek Mezőtúr helyzetének általános értékelésére, legfontosabb erősségeire és problémáira, a város által nyújtott szolgáltatások értékelésére, valamint a tervezett fejlesztések indokoltságára. (A felmérés eredményei a Mellékletek között találhatóak.) 182

183 Mind a tervezési, mind a megvalósítási szakaszban kiemelt szerepe van a helyi médiának (televízió, sajtó) és a városi honlapnak. A város honlapja (www.mezotur.hu) és a városi újság (Mezőtúr és Vidéke) nem csak a kérdőíves felmérésnek biztosított felületet, hanem a fórumok szervezésében és a lakosság informálásában is folyamatosan közreműködött. A lakosság tájékoztatása folyamatosan zajlott a helyi televízión keresztül is. A honlapnak és a helyi médiának továbbra is nagy szerepe lesz a tájékoztatásban, mert a honlapon az Integrált Városfejlesztési Stratégia teljes terjedelmében elérhető lesz. A további lakossági egyeztetések és a városfejlesztés terén történt eseményekről készülő beszámolók mind a honlapon, mind a helyi újságban megjelenésre kerülnek VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és középvállalkozásokra, valamint a nagyobb foglalkoztatókat és befektetőket tömörítő csoportra. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanakkor partnerként is részt vehetnek a városfejlesztésben, például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás (többek között a lehetséges pályázati forrásokról). A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel, annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása a város akcióterületein történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja. A helyi vállalkozók és az önkormányzat közötti párbeszéd folyamatos. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során a vállalkozói, gazdasági kör megkeresése megtörtént. A vállalkozások a lakossághoz hasonlóan a helyi médiából tájékozódhattak a városfejlesztés előkészítéséről, valamint a december 6-án megrendezett vállalkozói fórum keretében ismerhették meg az IVS főbb céljait és a tervezett fejlesztéseket. A jelenlevő vállalkozók egyetértettek a tervezett városrehabilitációs fejlesztések szükségességével, feltették kérdéseiket, megfogalmazták javaslataikat. (A fórum dokumentációja a Mellékletek között található.) 11.3 SZAKHATÓSÁGI EGYEZTETÉSEK Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása, illetve a jogszabályi előírások is megkövetelik, hogy az érintett szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, a tervezett projektelemek tervi előkészítési folyamatairól. Ez a folyamat biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városrehabilitációs programok végrehajtását. Az egyes fejlesztési elképzelések műszaki tervezése során folyamatos egyeztetés történt az érintett szakhatóságokkal. A szakhatóságok a benyújtott műszaki tervdokumentumok alapján az esetleges módosításokat követően jóváhagyták a fejlesztési elképzeléseket. Az IVS egyeztetési változata véleményezés céljából kiküldésre került számos szakhatóságnak (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet alapján). A beérkezett észrevételek, vélemények figyelembevételre kerültek a stratégia véglegesítése során. (A hatóságok, szervezetek felsorolása a Mellékletek között található.) 183

184 Emellett kiemelt jelentőséggel bír az állami főépítész, aki hozzájáruló nyilatkozatával ismerte el a fejlesztés szükségszerűségét és megalapozottságát, a fejlesztések hatályos rendezési tervez való illeszkedését EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKKEL A város aktív kapcsolatot tart fenn a környező településekkel, Mezőtúr kistérségi / járási központ. Ahogy a helyzetelemzés közszolgáltatásokat bemutató fejezete is rámutatott, a város és közvetlen környezetében lévő települések társulás formájában működtetik a szociális ellátást. A környező településekkel, valamint a kistérségi társulással való partnerség tartalmi és formai elemeit a Településközi koordináció mechanizmusai fejezet részletezi február elején megtörtént a környező települések tájékoztatása az IVS célrendszerével és a tervezett városrehabilitációs fejlesztésekkel kapcsolatosan, amelynek keretében Mezőtúr Város Önkormányzata lehetőséget biztosított a települések számára, hogy jelezzék, milyen fejlesztéseket terveznek az elkövetkező 6-7 évben, amelyek hozzájárulhatnak a térség összehangolt fejlesztéséhez ÉRDEKCSOPORT ELEMZÉS Az IVS készítése és a benne foglaltak megvalósítása során számos partnerségi és egyeztető eszköz alkalmazása szükséges, ezeket az alábbi táblázat foglalja össze. Partnerségi eszköz Képviselőtestületi ülés Közmeghallgatás, fórumok Lakossági kérdőíves felmérés Helyi újság, városi TV Kistérségi társulási ülés, településközi koordinációs találkozók 66. táblázat Rendszeresen alkalmazandó partnerségi eszközök Partnerek Feladat Gyakoriság képviselők, városfejlesztő társaság vezetője, gazdasági és civil szervezetek képviselői lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, egyházak lakosság lakosság, szakértők polgármesterek Akcióterületi projektek megvalósításának áttekintése, új akcióterületi tervek indítása Városfejlesztési célok megvalósításának áttekintése IVS felülvizsgálata, szükséges korrekciók Megvalósult fejlesztések értékelése, új szükségletek azonosítása Megvalósult fejlesztések értékelése, új szükségletek azonosítása Véleményalkotás, értékelés, újságcikk, interjúk a fejlesztésekről Tájékoztatás a stratégia eredményeiről és felülvizsgálatáról, egyeztetés a tervezett fejlesztésekről évente kétévente háromévente évente kétévente negyedévente háromévente Az IVS elkészítése és a városrehabilitáció megvalósítása kapcsán kirajzolódó partnerségek, együttműködések vizsgálatához az érdekcsoport-elemzés módszertanát is alkalmazzuk. Az alábbi táblázat azokat a fő partnerségi csoportokat jellemzi, amelyek valamilyen formában érintettek a városrehabilitációs tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában. Ezekkel az érdekcsoportokkal folyamatos és intézményesült a kapcsolattartás a tervezés első szakaszától kezdve. 184

185 67. táblázat Érdekcsoport elemzés Érdekcsoport Helyi lakosság Civil szervezetek Helyi kis- és középvállalkozások Nagyobb vállalkozások, beruházók, ingatlanfejlesztők Fontosság magas magas magas magas Szaktudás, erőforrások, hatalom városfejlesztési szakismereteik hiányosak érdekérvényesítő képességük közepes tapasztalat projektek megvalósításában viszonylagos szervezettség városi szinten tőkeszegény kkv-k erőforrásaik és érdekérvényesítő hatásuk közepes jelentős mobilizálható tőkével és lobbi erővel rendelkeznek Érdekek és elvárások a lakókörnyezet és az életminőség fejlesztése jobb és bővülő szolgáltatási kínálat munkahelyek növekvő száma állandó szakmai együttműködés a várossal nyitottság a város részéről az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági környezet kereskedelmi forgalom növekedése az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági és szabályozási környezet Elemzési szempont Akadályozó tényezők és problémák az anyagi hozzájárulás lehetősége korlátozott álláspontjuk könnyen befolyásolható, ezért Ingadozó viszonylagos érdektelenség bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. akcióterületeken kívüli városrészeken az ingatlanárak relatív csökkenése) forráshiány forráshiány bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség telekspekuláció telephelyek közötti verseny Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep szükségleteik és elvárásaik pontos megfogalmazása segíti a városrehabilitáció előkészítését ESZA-típusú projektelemek előkészítése, megvalósítása lakossági elfogadottság növelése lehetséges partnerek jelentős saját forrást igénylő, jövedelemtermelő városrehabilitációs tevékenységek Akcióterv kérdőíves felmérés helyi sajtókampány lakossági fórum az akcióterületi fejlesztésekről közmeghallgatás civil fórum vállalkozói fórum támogatás, segítségnyújtás potenciális akcióterületi befektetők feltárása vállalkozói fórum 185

186 Érdekcsoport Szakhatóságok Környező települések Fontosság magas közepes Szaktudás, erőforrások, hatalom stabil szaktudás engedélyezési szerepkör magas együttműködési hajlandóság kereslet a város szolgáltatásai iránt Érdekek és elvárások hasznosítható, beépíthető, közművesített ingatlanok, ipari területek jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása a települések igényeit kiszolgáló intézményrendsze r munkahelyek növekvő száma Elemzési szempont Akadályozó tényezők és problémák szakpolitikai irányvonalak változásai a vonatkozó jogszabályok rugalmatlan értelmezése az egyes fejlesztések kapcsán esetleges ellenérdekeltség bizonyos intézményi fejlesztések esetében Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep megvalósítása koordináció, jóváhagyó szerep szakmai kontroll fejlesztési elképzelések összehangolása Akcióterv folyamatos egyeztetés szakmai véleménykikérés rendszeres egyeztetés 186

187 12 AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING), RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLAT Az Integrált Városfejlesztési Stratégia által megfogalmazott célok megvalósulásának nyomonkövetése (monitoring) három szinten valósul meg: Az elérendő célokhoz kötődő, főként kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatásindikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján. Az indikátorok mérése és nyomonkövetése az operatív menedzsmentfeladatokat ellátó szervezet feladata. Másfelől szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitás- és hatásvizsgálatát is elvégezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges. A teljesség érdekében a monitoringot szolgáló áttekintés során figyelembe vételre kerülnek a közmeghallgatások visszajelzései, a városfejlesztési partnerségi fórum eredményei, az elkészült ágazati stratégiák, a jogszabályi, szabályozási környezet változása, valamint a megvalósult illetve elmaradt fejlesztések hatásai is. A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó, a tematikus, a városrészi és az antiszegregációs célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátorrendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának mérésére meghatározott mutatók alkotják. A monitoring rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek szerint és integrált szemléletben valósul meg. A monitoring keretében szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adatok (pl. vállalt kötelezettségek) definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. Az indikátorok segítségével a stratégia egyes céljai számszerűsíthetővé és ezáltal mérhetővé válnak. Az IVS célrendszeréhez kapcsolódó számszerűsített hatás és eredmény indikátorokat, azok bázis- és célértékeit, az adatok forrását, az adatgyűjtés gyakoriságát a "Célhierarchia és a célok számszerűsítése fejezet tartalmazza. A szükséges adatok és információk gyűjtését, rendszerezését az önkormányzat és a városfejlesztő társaság munkatársai végzik. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtását és eredményeit a város képviselőtestülete évenként áttekinti és értékeli. A beszámoló az alábbi témaköröket tartalmazza: a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtásának állapota, a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információi (projekt költségvetése, források összetétele), városrészenként és tematikus célonkénti áttekintés a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről, a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladás (az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltüntetésével). 187

188 36. ábra A monitoring mechanizmusa Adatok gyűjtése, feldolgozása Visszajelzések gyűjtése, visszacsatolás Monotoring adatszolgáltatás konkrét pályázatról a Közreműködő Szervezet részére Azonosított kockázatok időszakonkénti értékelése Beszámoló a képviselőtestület részére Társadalmi és gazdasági szereplők tájékoztatása (partnerség) Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az önkormányzat által elkészített módosítási tervezet megvitatása a városfejlesztési partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az érintett bizottságok, illetve a képviselőtestület által történő megtárgyalása és elfogadása. Új önkormányzati gazdasági program készítése esetén az IVS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhang hozni. Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra ha lényeges változás nem történik a külső környezetben általában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű az IVS hatás jellegű indikátorai értékének figyelembe vétele, az elért eredmények ezek alapján történő értékelése. 188

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17.

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA PROJEKT

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.(III.26.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

1. A Rendelet 1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete lép.

1. A Rendelet 1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete lép. Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015.(II.2.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOT ELŐÍRÓ ELLÁTANDÓ FELADAT FELADAT JOGSZABÁLY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

TERVEZET. Az R. 2. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

TERVEZET. Az R. 2. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép. Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

székhelye: 2200 Monor, Kossuth Lajos utca 65-67. tel.: 06-29/410-409, 413-212, 610-380 fax.: 06-29/410-409 e-mail: vigado@vigadokft.

székhelye: 2200 Monor, Kossuth Lajos utca 65-67. tel.: 06-29/410-409, 413-212, 610-380 fax.: 06-29/410-409 e-mail: vigado@vigadokft. 1.3. Gazdálkodó szervezetek Közzétételi egység: A szerv tulajdonában álló vagy részvételével működő gazdálkodó szervezetek Adat megnevezése Azon gazdálkodó szervezetek neve, székhelye, elérhetősége (telefon,

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Vámosszabadi Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 4/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról

Vámosszabadi Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 4/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2011. (IV. 22.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2009. (IX.11.) rendelete a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban. Hogyan csinálom én?

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban. Hogyan csinálom én? Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt fejlesztései 2007-2013 közötti programozási időszakban Hogyan csinálom én? Pályázatok, elnyert támogatások 2007-2013 programozási időszakban Szolnok Megyei

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben