A VÍZ MENNYISÉGE, ELOSZLÁSA ÉS ÁRAMLÁSA A TALAJBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VÍZ MENNYISÉGE, ELOSZLÁSA ÉS ÁRAMLÁSA A TALAJBAN"

Átírás

1 A VÍZ MENNYISÉGE, ELOSZLÁSA ÉS ÁRAMLÁSA A TALAJBAN MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Budapest,

2 Szerző: Dr. Rajkai Kálmán Talajtani Osztály, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest, Herman Ottó utca 15. Lektorok: Szakmai Dr. Blaskó Lajos Dr. Várallyay György Nyelvi Kardos Tamás A kiadáshoz támogatást nyújtott: Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Az OTKA Élettudományi Kollégiuma Felelős kiadó: MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Dr. Németh Tamás igazgató ISBN? Licium-Art Könyvkiadó- és Kereskedelmi Kft., Debrecen, Újvári Béla ügyvezető 2

3 Előszó A víz az élővilág létének egyik nélkülözhetetlen feltétele. Szükséges eleme tehát az ember életének, az emberiség fennmaradásának is. Az élet minőségét meghatározó három legfontosabb tényező: megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer; tiszta víz; kellemes környezet mindegyike a vízzel kapcsolatos. Közvetlenül, de közvetve mindenképpen. Az emberiség történelmének ezért valamennyi társadalmi rendszere megkülönböztetett figyelmet fordított a vízre. Csodálta, tisztelte, használta (pazarlóan vagy takarékoskodva) és szennyezte a vizet, harcolt a vízkészletekért, törekedett a vízháztartás-szabályozásra. Ösztönösen vagy tudatosan, eredményesen vagy kudarcot vallva. A Föld vízkészleteinek túlnyomó részét az óceánok és tengerek vízmennyisége képezi, az édesvízkészletek túlnyomó része pedig gleccserek, jég és hó formájában jelenik meg. A folyadék halmazállapotú édesvízkészletek korlátozottak, s nagyon egyenőtlen tér- és időbeni eloszlásban fordulnak elő. Ezekre a korlátozott vízkészletekre az egyenlőtlen területi eloszlású népesség egyre nagyobb mértékben, egyre szélesebb körű felhasználás céljából tart igényt. Ez gyakran vezet ellentétekre, ad okot vitákra, general egyre súlyosbodó lokális, regionális vagy globális konfliktusokat. A Föld édesvízkészletei várhatóan a jövőben sem gyarapodnak, a növekvő igényeket tehát e korlátozott, a sokoldalú vízhasználat következtében óhatatlanul romló minőségű készletekből kell kielégíteni. Emiatt egyre szigorúbb prioritásként fogalmazódik meg a vízkészletek fenntartható, ésszerű és takarékos felhasználása, védelme, kedvező minőségének megőrzése, illetve a minőség javítása. Tükröződik ez a nemzetközi programokban, egyezményekben, közös erőfeszítésekben egyaránt. A fenntarthatóság követelményeit kielégítő racionális vízgazdálkodás egyik kulcsfontosságú eleme a talaj és a felszínközeli geológiai képződmények vízháztartásszabályozása. A talaj a Föld legnagyobb természetes víztározója. Pórusterében található a folyadék halmazállapotú édesvízkészlet jelentős hányada, a kihasználatlan szabad pórustér pedig további hatalmas vízmennyiségek hasznos tározására alkalmas, vagy tehető alkalmassá. A talajban történő hasznos víztározás eredményesen és jelentős mértékben csökkentheti a feltételezett vagy prognosztizált globális klímaváltozás az előrejelzések szerint egyre jelentősebb, gyakoribb és hosszabb időtartamú szélsőséges vízháztartási helyzeteit. Egyaránt mérsékelve az árvíz- és belvíz-veszélyt, illetve az aszályérzékenységet, s jelentősen tompítva ezek kedvezőtlen ökológiai, ökonómiai és szociális (társadalmi) hatásait, következményeit. A Kárpát-medencére, s ezen belül Magyarországra vonatkozóan ugyancsak nagy valószínűséggel előre jelezhető, hogy a fenntartható fejlődésnek a vízgazdálkodás lesz az egyik meghatározó eleme, a talaj vízháztartás-szabályozása pedig egyik megkülönböztetett jelentőségű feladata. E térségben is egyre erősebb a korlátozott (s a jövőben sem növekvő, sőt esetleg csökkenő) vízkészletek és a megfelelő minőségű víz iránti egyre növekvő és egyre sokoldalúbbá váló igények közti ellentmondás, amely csak a vízfelhasználás hatékonyságának növelésével oldható fel vagy mérsékelhető. Ennek pedig megkülönböztetett eleme a talaj és a felszínközeli geológiai képződmények vízháztartás-szabályozása. A tudatos szabályozás nélkülözhetetlen előfeltétele a megismerés. A talajfolyamatok szabályozása csak akkor lehet sikeres, ha az a talaj részletes ismeretén 3

4 alapszik. Ismerni kell a talaj kialakulását, tulajdonságait, a benne végbemenő anyagés energiaforgalmi folyamatokat, azok mechanizmusát, az arra ható tényezőket, s azok befolyásolási lehetőségeit. Az eredményes talajnedvességforgalom-szabályozáshoz a talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak, a víz talajbeli állapotának és mozgásának, az azt alakító tényezőknek, illetve azok ökológiai következményeinek az ismeretére van szükség. Rajkai Kálmán munkája ennek az ismeretanyagnak a bővítéséhez jelent értékes hozzájárulást. A korszerű szemlélettel összeállított gondos munka hiánypótló a magyar szakirodalomban. Logikus felépítése jól vezeti az olvasót. A talaj vízháztartását jellemző paraméterek iránti igényből indul ki. Bemutatja és elemzi a talaj nedvességtartalmának, víztartó és vízvezető képességének meghatározására szolgáló módszereket, értékelve azok előnyeit és korlátait. Magyarországon eddig nélkülözött módon nyújt áttekintést nyújt a talaj nedvességforgalmának modellezéséről, s megállapításait sokoldalú mérési és modellezési munkáinak eredményeivel, tapasztalataival szemlélteti. Így jut el a korszerű adatbázisok kialakításáig, az adatok gyakorlati felhasználásának bemutatásáig, a talaj vízháztartás-szabályozásának tudományos megalapozásáig. A munka elsősorban a talaj vízgazdálkodásával közvetlenül foglalkozó képzett kutatók, oktatók és gyakorlati szakemberek számára nyújt, foglal össze korszerű és új ismereteket. Ezen túlmenően azonban tanulságos, hasznos információkat közöl a talajhasználat, a vízgazdálkodás, a víz-, talaj- és környezetvédelem területén tevékenykedők vagy az ezzel kapcsolatban álló szakemberek szélesebb rétegei számára is. Budapest, szeptember Prof. Várallyay György az MTA rendes tagja 4

5 Tartalomjegyzék Bevezetés A talaj- és növény jellemzők mérése A talajok nedvességtartalmának mérése A kapacitív talajnedvesség-mérési módszer... 5 Mérés a BR-150 és a BR-30 készülékkel..6 A TDR talajnedvesség-mérési módszer... 9 A TDR-módszer elvi alapjai Mérés a Tectronix 1502 TDR-készülékkel..13 A CS615 TDR-elvű talajnedvesség-mérő készülék Mérés a CS615 TDR-készülékkel 16 Az FD-elvű talajnedvesség-mérési módszer A 20 MHz frekvenciájú FD-nedvességmérő működési elve Mérés az MCM102 FD-módszerű talajnedvesség-mérő készülékkel Összegzés A gyökérkapacitás mérése a talajban Tenyészedény-kísérletek Mérőkészülékek és elektródák A gyökértömeg és gyökérhossz mérése Elektromos kapacitás a talaj növény rendszerben A növényelektróda A csipesz növényelektróda A gyökérkapacitás és értelmezése Gyökérkapacitás-mérési tapasztalatok Összegzés A talaj vízvezető képességének mérése. 34 A beszivárgásmérő és működési elve Beszivárgásmérések.37 A nehéz mechanikai összetételű talajok vízvezető képessége.38 A vályog mechanikai összetételű talajok vízvezető képessége Összegzés A talajok víztartó- és vízvezető képességének becslése A víztartóképesség-becslés Becslési és értékelési módszerek Javított víztartóképesség-becslés A víztartóképesség-becslő modellek pontossága A víztartóképesség-becslés szemeloszlás-paraméterekkel Szikes talajok víztartóképesség-becslése Összegzés.63 A víztartóképesség-becslésen kívül hasznosítható talajfizikai eredmények A talajok szemcse- és pórusméret-eloszlásának leírása A talajok szemcse- és pórusméretének fraktáldimenziója A közel telített talaj vízvezetőképesség-becslése A talajok telített vízvezetőképesség-becslése 70 Összegzés A talajvízforgalom modellezése A talajvízforgalom modelljei Talajvíz-áramlási modellek és léptékek A talajvízforgalom két különböző bonyolultságú modellje

6 Egyszerű kapacitív modell Bemenő adatok és paraméterek Gazdálkodási paraméterek Modellkimenetek A löszgyepek talajvízkészlet-dinamikájának modellezése A determinisztikus, mechanisztikus kutatómodell" A víz- és hőforgalmi modell A nitrogénforgalmi és termésszimulációs modell Egy szabadföldi kísérlet nedvességforgalmának modellezése...98 Búzatábla nedvességforgalmának modellezése Összegzés A mérési és modellezési eredmények területi érvényessége A talajtulajdonságok változatossága A talajok területi változatossága A talaj nedvességtartalmának területi eloszlása A parcellaméretű (60 m 2 ) eloszlás és mintázat A szabadföldi kísérlet méretű (3500 m 2 ) eloszlás és mintázat Összegzés A talajtulajdonságok változatossága hortobágyi szikes területen A talajfelszíni jellemzők térbeli viselkedése A talajtulajdonság-változatosság irányfüggése A célzott mintavétel eredményei 124 Összegzés A nagyüzemi mezőgazdasági terület változatossága A tájékozódó és a reprezentatív mintavétel Geostatisztikai módszerek A térképezés számítástechnikai eszközei Elővizsgálati eredmények A reprezentatív mintavétel eredményei A talajvíztartóképesség-értékek térbeli szerkezete A talajvíztartóképesség-térképek A modellezett talajvízforgalom térképei Összegzés Irodalom

7 Bevezetés A talajok a szárazföldi növények számára vizet és tápanyagforrást biztosító élőhelyek. A talajok élőhelyi jellemzői a mezőgazdasági kultúrákra és a természetes növényállományokra egyaránt érvényesek. Világviszonylatban a vízkészletek képezik a növényi biomasszatermelés korlátját (Várallyay, 2001). A növényi biomasszatermelés az élőhelyet adó talaj vízszolgáltatásától, vízellátásától függ, ezért a talajok víztározó és vízszolgáltató szerepe egyre nagyobb figyelmet kap. Különösen érvényes ez hazánkban, ahol a vízkészletek meghatározott mennyiségűek. A meghatározottságot az éves csapadék mennyisége és a felszíni vízfolyások 85-90%- ának a szomszédos országokból való érkezése jelenti. Minthogy sem a csapadék, sem a folyókkal az ország területére érkező víz mennyisége nem lesz több a jelenleginél, a talajokban tározott víz mennyisége és hasznosulása hazánkban egyre fontosabbá válik. Stratégiai tervezési szempontból figyelmeztető és sürgető, hogy Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés termésmennyisége és termésbiztonsága az utóbbi húsz évben elsősorban az időjárástól függő vízellátás szerint alakult (pl. Várallyay, 1988; Cselőtei és Harnos, 1994; Várallyay, 2001). A természeti tényezők időjárás és talajadottságok, beleértve a talajvízből történő vízutánpótlást és az öntözést is meghatározta vízellátási függőséget az intenzív, nagyüzemi növénytermesztés még inkább kiélezte azáltal, hogy az intenzíven műtrágyázott, nagy területen termesztett szántóföldi kultúrák vízigénye nőtt és meghatározott időszakra koncentrálódott. Ennek következtében az időleges vízhiány (aszály) és víztöbblet (belvíz) kártétele kifejezettebbé, jobban érzékelhetővé vált. A korlátozott vízkészletből való gazdálkodás csupán a vízfelhasználás hatékonyságának a növelésével képzelhető el, aminek alapvető eleme a talaj vízháztartásának, nedvességforgalmának szabályozása (Várallyay, 2001). A talaj víztározó, vízraktározó szerepéből adódik, hogy a hazai vízkészlet jelentős részét a talajban tározott vízmennyiség alkotja. Várallyay (2001) becslése szerint az évente hazánk területére hulló km 3 csapadékvíz több mint fele kerülhet a talaj km 3 -re becsült tározó terébe. A talaj jelentős víztározó kapacitásának feltöltése azonban nagymértékben a talajra érkező víz beszivárgásától, illetve vízzel való feltöltöttségétől függ. A beszivárgás a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak, illetve a talajművelési módnak a függvénye. A talaj vízvezető képessége nemcsak a vízbefogadás, a víztározó tér feltöltése szempontjából bír jelentőséggel, hanem a talajban tározott víz növényi felvehetőségét is döntően meghatározza. A vízvezető képesség határozza meg a talajban az adott időszakban végbemenő nedvességforgalom sebességét és intenzitását, alakítja ki a talaj vízgazdálkodását. A talaj vízkészletének feltöltöttsége és vízvezető képessége határozza meg, hogy a talajvízből mennyi jut a gyökérzónába, ami részt vesz a növények vízellátásában. Várallyay (1980) számításai szerint a talajvízből kapillárisan a gyökérzónába jutó vízmennyiség a teljes hazai öntözési kapacitásnak kb. a háromszorosa. Látható tehát, hogy mind a talaj víztározó terének a feltöltésében, mind a talajban tározott víz hasznosulásában a talaj vízgazdálkodásának kulcsszerepe van. A talaj 7

8 vízgazdálkodása vagy vízháztartása nemcsak a természetes és a termesztett növények vízellátását, hanem a talaj levegő- és hőgazdálkodását, a talajban zajló biológiai tevékenységet és ezeken keresztül a talaj tápanyag-gazdálkodását is meghatározza. Hat a talaj mechanikai tulajdonságaira, meghatározza az egyes agrotechnikai műveletek szükségességét, optimális időpontját, lehetséges időtartalmát, gépigényét és energiaszükségletét (Várallyay, 2001). A talaj vízgazdálkodását javító, vízkészletét megőrző talajművelés és gazdálkodás kialakítása a termőhelyi feltételek, a környezeti állapot megőrzése és a gazdálkodás jövedelmezőségének optimalizálása szempontjából tehát egyaránt időszerű. A talaj vízgazdálkodása a talaj rétegzettségétől, a talajrétegek szemcseösszetételétől, tömődöttségétől, víztartó és vízvezető képességétől, a talajnedvesség aktuális értékétől, energiaállapotától, kémiai összetételétől stb. függ. Ebből következően a talaj vízgazdálkodásának szabályozása, alakítása összetett, komplex feladat. Ahhoz, hogy a talaj vízgazdálkodása a termesztési és környezeti feladatok szempontjából is megfelelő legyen, elengedhetetlen a talaj aktuális állapotára jellemző vízgazdálkodási jellemzők ismerete. Ennek érdekében szükség van a talajjellemzők korszerű, megfelelő pontosságú mérési módszereinek kialakítására és alkalmazására. A vízgazdálkodási tulajdonságok mérési módszereinek fejlesztése részét képezte és képezi a talajtani kutatásoknak. Rövid áttekintésben az 1950-es évektől a következő hazai mérésimódszer-fejlesztések emelendők ki: - a talaj vízpotenciáljának és nedvességtartalmának meghatározása tenziométerrel (Kazó, 1956; Di Gléria, Klimes-Szmik és Dvoracsek, 1957; Daróczi, Kocsis és Ligetvári, 1990) - a talaj víztartóképesség-értékeinek eredeti szerkezetű talajmintán való mérése (Várallyay, 1973); a vízgazdálkodási tulajdonságok vizsgálata eredeti szerkezetű talajmintákon (Dvoracsek és Klimes-Szmik (1951) - a talaj vízvezető képességének meghatározása a helyszínen: Kazó-féle gravitációs módszer (Kazó, 1970; Kazó, 1972; Kazó, 1973; Daróczi, Kocsis és Ligetvári, 1992); Kazó-féle mesterséges esőztetőberendezés (Kazó, 1966; Daróczi, Kocsis és Ligetvári, 1992); elektromos érzékelőrendszer kifejlesztése a fúrólyukmódszerhez (Daróczi, Kocsi és Ligetvári, 1992) és a telített talaj hidraulikus vezetőképességének laboratóriumi meghatározása (Várallyay, 1972; Várallyay, 1973); a háromfázisú talaj kapilláris vezetőképességének meghatározása (Várallyay, 1974; Várallyay, 1987) - a talaj nedvességtartalmának meghatározása izotópos módszerekkel (Di Gléria, 1966), alkoholos égetéssel (Di Gléria és Kazó, 1952; Kazó, 1956; Di Gléria, Klimes-Szmik és Dvoracsek, 1957), talajnedvességpotenciál-méréssel (Gajárszki, 1980), a talaj dielektromos tulajdonságain alapuló elektromos módszerekkel (Rajkai, 1983; Rajkai, 1991; Daróczi, Kocsis és Ligetvári, 1992), a talaj penetrációs ellenállásán alapuló módszerrel (Di Gléria, Klimes- Szmik és Dvoracsek, 1957). Összefoglaló áttekintést a talajnedvesség-mérési módszerekről (Papp, 1967; Szabó, 1972; Szalay és Varga, 1972; Rajkai, 1993) közölnek. 8

9 - a talaj tömörségének vizsgálata Dvoracsek-féle penetrométerrel (Di Gléria, Klimes-Szmik és Dvoracsek, 1957); talajnedvesség-mérővel kombinált penetrométerrel (Daróczi, Kocsis és Ligetvári, 1992; Sinóros-Szabó, 1992) - a talaj porozitásának beosztása és vizsgálata (Klimes-Szmik, 1962; Klimes- Szmik és Kullmann, 1962) - a talaj szerkezetének, levegőáteresztő képességének és levegőkapacitásának vizsgálata (Hajas és Kertész, 1951; Vér, 1982; Daróczi, Kocsis és Ligetvári, 1993) - a talaj hőgazdálkodási jellemzői és mérésük (Kreybig, 1951; Kozma és Varga-Haszonits, 1957 in Di Gléria, Klimes-Szmik és Dvoracsek, 1957) - a talajfizikai és mechanikai jellemzők, pl. apríthatósági index, plaszticitás, nyírószilárdság, képlékenység stb. meghatározása és mérnöki felhasználású tárgyalása (Dezső, 1958; Kézdi, 1974; Rátz, 1986; Daróczi, Kocsis és Ligetvári, 1992; Patay és Virág, 1992) - a talajbeli anyagáramlás tárgyalása (Sitkei, 1997) A vázlatos összeállításból is látható, hogy a hazai talajtani kutatásnak szerves részét alkotja a legkülönbözőbb talajfizikai mérési módszerek alkalmazása, fejlesztése, valamint a mérési eredmények értelmezése és értékelése. Számos esetben a mérés időbeli és térbeli értelmezhetőségi korlátok miatt nem alkalmas vagy nem használható eszköz a talajtulajdonságok értékének a meghatározására. Ilyenkor a mérést megalapozott becslések helyettesíthetik. A becslési módszerek alkalmazása nem új keletű, de a nagyszámú és megbízható mérési eredményből összeállított adatbázisok létrehozását követően egyre kiterjedtebben használt értékadó eljárás. A legkorábban és legkiterjedtebben alkalmazott becslések a talaj teljes, szabadföldi és holtvíz-tartalmi vízkapacitásának értékadását tették lehetővé, pl. a talaj Arany-féle kötöttsége és higroszkópossága alapján Kreybig, Mados, id. Várallyay szerint (Buzás, 1993). A pf-mérő berendezés kifejlesztése és a módszer alkalmazásával létrehozott adatbázis tette lehetővé a talaj víztartóképességértékeinek a talaj alapvizsgálati adatai alapján történő becslését (Rajkai és mts., 1981; Buzás, 1993). A talaj vízgazdálkodásának kimérése sem elvileg, sem technikailag nincs megoldva. Ezért a vízgazdálkodás megítélése érdekében a talajvízforgalom elemeit mérik, pl. a talajnedvesség-tartalom szelvénybeli eloszlását időben, amiből megbecsülhető a növény által felvehető vízmennyiség adott időszaki mennyisége. A talajvízáramlás leírásának ismeretében és a számítástechnikai, programozási ismeretek fejlődésével a talajvízforgalom modellekkel is leírható. A vízforgalmat meghatározó talajfizikai paraméterek értékadásával a modellezett vízforgalom analógnak tekinthető a talajban valóságosan is végbemenő vízforgalommal. A matematikai modellezés ezt az analógiát használja arra, hogy az összetett természeti folyamatokat szimulálja. A talajtani modellezésről és modellalkalmazásról irodalmi áttekintés is készült (Rajkai, 2001). A talaj vízgazdálkodásának modellezésével a vízgazdálkodást meghatározó és befolyásoló hatások, pl. a talajművelés, a tömörödés, a talajszerkezet-változás, a szervesanyag-tartalom csökkenése, az éghajlat változása 9

10 stb. értékelhető. Modellezéssel külön kísérlet beállítása nélkül megállapítható és előre jelezhető a szabályozni kívánt vízgazdálkodási beavatkozások hatása. A modellalkalmazás az utóbbi 15 évben annyira elterjedt, hogy azt mint modellmódszert tartják számon. A modellmódszerrel lehetőség van a tervezett pl. a talaj vízgazdálkodását javító beavatkozás kipróbálására, valamint a beavatkozás költségeredmény arányának az elemzésére. A modellmódszert bevezették és egyre szélesebb körben használják a mezőgazdasági kutatásban, oktatásban és szaktanácsadásban is. Ezt szemléltetik az alkalmazásáról szóló, közelmúltban megvédett doktori értekezések, pl. az erdő vízforgalma témakörében (Gácsi, 2001), a talajhidrológiai jellemzők evapotranszspirációs indikációjáról (Farkas, 2001), a talaj vízgazdálkodási jellemzői és a növényi növekedés összefüggéseinek vizsgálatáról (Fodor, 2002). A talajfizikai mérési és becslési hagyományok folytatásaként kutatási tevékenységem egyik fő területét a talajok vízgazdálkodásának leírására, vizsgálatára szolgáló módszerek kipróbálása, átvétele és továbbfejlesztése képezte, illetve képezi. A mért vagy becsült vízgazdálkodási jellemzőket a talaj vízforgalmának modellekkel való leírására alkalmaztam. A modellek alkalmazása, fejlesztése és paraméterezése jelenti kutatási tevékenységem másik fő területét. A talajok a földfelszínt meglehetősen változatos területi eloszlásban és mintázattal borítják. A talajtakaró területi mintázatát a talajtérképek szemléltetik, jelenítik meg. A talajtérképeken talajtanilag homogén egységek láthatók, amelyek a térkép méretarányától függő részletességgel jellemeznek földrajzi vagy adminisztratív területi egységeket. A talajtérképek a mezőgazdálkodás művelési egységeit, a mezőgazdasági táblákat csupán homogén egységként és egy-egy átlagértékkel jellemzik. Minthogy a talajfizikai mérések talajtani értelemben csupán egy-egy talajszelvényben vagy talajrétegen történnek illetve arra vonatkozik a területi kiterjeszthetőségük, érvényességük megállapítása képezte tevékenységem harmadik területét. A területi érvényesség alapvetően talajfizikai vonatkozásaival összhangban a földművelő is egyre inkább abban érdekelt, hogy a táblán belüli terméskülönbségeket agrotechnikai eszközökkel egyenlítse ki, közben a környezeti kárt is minimalizálja, csökkentse a termelési költséget, vagyis termőhely specifikusan és fenntartható módon gazdálkodjon. A talajok vízgazdálkodásával összefüggő mérési és becslési módszereket, modellalkalmazást és a különböző talajfizikai tulajdonságok területi érvényességét, kiterjeszthetőségét tárgyaló értekezés indokoltságát és aktualitását a hazai kutatási előzmények és a jelen elvárásai tehát egyaránt indokolják. A talajok vízgazdálkodására vonatkozó eredmények a következő témakörökre bontva kerülnek ismertetésre: 1. A talaj- és növényjellemzők mérése 2. A talajok víztartó és vízvezető képességének becslése 3. A talajvízforgalom modellezése 4. A mérési és a modellezési eredmények területi érvényessége 10

11 Tekintettel az ismertetésre kerülő témakörök elkülönülő tematikájára, indokolt lenne a témakörönkénti összefoglaló irodalmi áttekintés. A témakörön belüli módszerek választéka azonban olyan nagy, hogy a felsorolásukat követően nehéz lenne megindokolni az ismertetésre kerülő módszerek kiválasztását és bemutatását, még ha széleskörűen alkalmazott és elfogadott módszerekről van is szó. A módszer megválasztásában és alkalmazásában ugyanis mindig van esetlegesség, szubjektivitás és történetiség. Ennek elkerülése érdekében a témakör irodalmi ismertetése az elemzési eredmények feldolgozása kapcsán történik. Minden témakört összefoglalás zár, amely egyben a legfontosabbnak tartott továbbhaladási irányokat is tartalmazza. 1. A talaj- és növényjellemzők mérése 1.1 A talajok nedvességtartalmának mérése A kapacitív talajnedvesség-mérési módszer Az MTA TAKI-ban a 80-as évek közepén munkahelyi újításként kifejlesztett BR-150 típusú kapacitív talajnedvesség-mérő készülék működési elvét, kalibrációs görbéit, pontosságát és alkalmazhatósági korlátait már az 1985-ben védett kandidátusi értekezésben ismertettem (Rajkai, 1983). A BR-150 nedvességmérő 80 MHz-es oszcillátorának jele a gyűrű alakú elektródapárra csatolódik, amely a talajba helyezett műanyag béléscsőben mozgatható. A két, egymástól 15 cm távolságra levő gyűrűelektródáról kiinduló elektromágneses (EM) tér a műanyag béléscső elektromosan semleges falán áthatol, és a talajban záródik. Az EM-tér a talaj dielektromos állandójától függően változtatja meg fázisszögét. A fázisszögváltozás tehát a talaj dielektromos állandójával (permittivitásával) arányos. Minthogy a talaj permittivitása elsősorban a víz dielektromos állandója szerint alakul, a kapacitív nedvességmérő a talajnedvesség-tartalom közvetlen kijelzésére kalibrációval beállítható. Tapasztalataink szerint a kapacitív szonda a 0 50 térfogat %-os nedvességtartalom-tartományban használható. Az 50%-os nedvességtartalom fölött a készülék válasza erősen nemlineárissá és hibássá válik. Ha a talaj összes sótartalma a 0,3%-ot meghaladja, a talajoldat ionkoncentrációja szintén elektromos veszteséget, azaz további fázisszög-elfordulást okoz, amit többletnedvességtartalomként jelez a készülék. Tapasztaltuk, hogy kis nedvességtartalmú, száraz szikes talajt a nagy ionkoncentráció miatt a nedvességmérő nagy nedvességtartalmúnak jelezte. A kapacitív nedvességmérő a 0,3%-ot elérő vagy meghaladó összes sótartalmú talajok nedvességtartalmának a mérésére nem alkalmas. A talajnedvesség profilmérésére kifejlesztett BR-150 nedvességmérőn kívül elkészült a talajfelszíni, legfeljebb 30 cm-es talajmélységbe szúrható, BR-30 jelű nedvességmérő is, de az nem került sorozatgyártásra. A készülék elektromos jellemzői (mérési tartomány, hőérzékenység, mérési hiba stb.) közel azonosak a BR- 150 típuséval. 11

12 Mérés a BR-150 és a BR-30 készülékkel A BR-150 készüléket használtuk az Svéd Agrártudományi Egyetem uppsalai kisparcellás szabadföldi kísérleti kezelései talajnedvesség-profiljainak a tenyészidőszakban történő nyomon követésére. A talajnedvesség mérésével párhuzamosan mértük a csapadék mennyiségét és a levegő hőmérsékletét. A talajnedvesség szelvénybeli eloszlását a modellezett talajvízforgalom referenciájaként alkalmaztuk (3. fejezet). Hasonló nedvességforgalmi vizsgálatokat közel 20 éve végzünk mind agrár-, mind közel természetes állapotú talaj-növény rendszerekben. Talajnedvesség-forgalmi vizsgálataink széles körű felhasználásának érzékeltetésére felsoroljuk azokat a helyszíneket és feladatokat, amelyekben a BR-150-es és a BR-30- as kapacitív talajnedvesség-mérő készülékeket alkalmaztuk: 1. különböző degradáltsági állapotú löszgyepállományok talajnedvességprofil-dinamikája, Albertirsa, ; 2. kisparcellás öntözési és műtrágyázási kísérlet kezeléseinek talajnedvesség-dinamikája, Uppsala, ; 3. kocsánytalan tölgyesben különböző aljnövényzetű termőhelyek talajnedvesség-tartalma és nedvességdinamikája, Völgyfő, ; 4. búza-, kukorica-, lucerna- és gyeptáblák talajnedvesség-profiljának dinamikája, Herceghalom, ; 5. homoki gyepek talajnedvességprofil-dinamikája, Fülöpháza és Gönyű, 1998-tól; 6. homoki fekete fenyves vízforgalmának vizsgálata, Bugac, ; 7. kezelt bükkerdő talajvízforgalmának monitorozása, Királyrét, A Vácrátóti Botanikai Kutatóintézettel együttműködésben 1988 és 1990 között a vegetációs időszakban kb. 10 napos gyakorisággal mértük két különböző degradáltságú löszgyepállomány talajnedvesség-profiljait a lejtőn elhelyezkedő állományok 4-4 pontján (dombtetőn, a lejtőn és a lejtő aljában). A BR-150-es kapacitív szondával 6 időpontban, a dombtetőn és a lejtő alján mért talajnedvességprofilokat, valamint a műszeres mérések időpontjában gyűjtött talajmintákból, laboratóriumban meghatározott és azokból a termőhelyeken feltárt talajszelvényekben mért térfogattömeg-értékekkel térfogatszázalékra számolt talajnedvesség-profilokat mutatjuk be az 1. és 2. ábrán. A műszeres és a szárítószekrényes talajnedvesség-profilokat összehasonlítva szembetűnő a talajfelszín 0 20 cm-es rétegének szárítószekrényes és műszeres nedvességtartalma közötti eltérés. A szárítószekrényes értékek a műszerrel mértnél nagyobbak. Az eltérés oka, hogy a talajfelszín közeli laza talajt a kapacitív szonda a ténylegesnél kisebb nedvességtartalmúnak érzékeli. A mérési hiba kiküszöbölése érdekében a legfelső talajrétegre vonatkozó műszeres értékeket referenciaként nem használtuk. Az 1. és a 2. ábrák a műszeres és a szárítószekrényes nedvességtartalomértékek időbeli változását mutatják. 12

13 Talajmélység (cm) Talajmélység (cm) Talajnedvesség-tartalom (tf.%) ápr. 7. máj. 7. jún. 4. júl. 3. aug. 2. aug ábra. A közel természetes löszgyep műszeres talajnedvesség-profiljai Albertirsán 1990-ben Talajnedvesség-tartalom (%) ápr. 7. máj. 7. jún. 4. júl aug. 2. aug ábra. A közel természetes löszgyep szárítószekrényes talajnedvesség-profiljai Albertirsán 1990-ben 13

14 Vízkészlet (mm) A nedvességtartalom talajszelvényben való eloszlásának időbeli vizsgálata lehetőséget ad a vízforgalom irányának és intenzitásának, azon belül pedig a növényi vízfelvétel mélységének a megítélésére. A mintavételes és a BR-150 nedvességmérővel meghatározott talajnedvesség-profilok nemcsak a nedvességtartalom talajszelvénybeli alakulását mutatják, hanem a talajvízkészlet időbeli alakulása is megjeleníthető segítségükkel, ahogy azt a 3. ábra mutatja. 300 Közel természetes löszgyep, műszer Degradált löszgyep, műszer 250 Közel természetes löszgyep, szárítószekrény Degradált löszgyep, szárítószekrény Ápr. 7. Máj. 7. Jun. 4. Júl. 3. Aug. 2. Aug. 31. Mérési és mintavételi dátum 3. ábra. Löszgyepek 120 cm-es talajszelvényre vonatkozó vízkészletének alakulása Albertirsán, 1990-ben A talajszelvény vízkészlete a térfogati nedvességtartalomból közvetlenül számítható. A számítás alapját a 10 cm-es talajréteg térfogatszázalékos nedvességtartalmának vízmilliméterben való kifejezése adja. Például ha a talaj 10 cm-es rétegének térfogati nedvességtartalma 15%, akkor a talajrétegben területegységenként 15 mm, azaz 1,5 cm víz van. Ha a benne lévő vízmennyiséget 10 cm-től eltérő talajréteg-vastagságra számítjuk, azt a 10 cm-es talajrétegek nedvességtartalom-értékeinek összegzésével tehetjük. A 3. ábrán bemutatott példa a 12 db 10 cm-es talajréteg műszerrel, illetve szárítószekrénnyel mért térfogati nedvességtartalom-értékéből számított vízkészleteket tartalmazza. Az albertirsai talajnedvesség-méréseknek a talajvízforgalom modellezésében való felhasználása és eredményei a 3. fejezetben találhatók. A talajfelszíni nedvességmérésre kifejlesztett BR-30-as készülékről nemzetközi 14

15 konferencián számoltunk be (Várallyay and Rajkai, 1987). A készülék elektródakialakítása a talajfelszíni nedvességtartalom mérését szolgálja. A villaszerű elektródapár függőlegesen maximum 30 cm mélyre szúrható a talajba. A 4 cm távolságra lévő, 8 mm átmérőjű és 30 cm hosszú fémrudak végén lévő 1,5 cm hosszú érzékelők kb. 50 cm 3 térfogatú talaj átlagos nedvességtartalmát érzékelik. Minthogy a kapacitív talajnedvesség-mérő közvetett módon érzékeli a talajvíztartalmat, hitelesítéséhez kalibráció szükséges. Annak érdekében, hogy az ultunai szabadföldi kísérletben a készüléket használhassuk, kalibrációs mérősorozatot készítettünk. A kalibrációhoz a terület légszárított feltalaját meghatározott nedvességtartalomra kevertük be, és mérőedényekbe, ismert térfogatra töltöttük. A bekevert talajmintáknak így mind a tömegalapú, mind a térfogati nedvességtartalma ismert. A kalibráció helyességét a bekevert minták nedvességtartalmának szárítószekrényes meghatározásával ellenőriztük. A kalibrációhoz használt talaj- és vízmennyiségeket, a bekevert talaj térfogatát és a BR-30-as készülék által mutatott nedvességtartalomértékeket a 1. táblázat tartalmazza. Tömeg kg Térfogat dm 3 ρ g cm -3 Bekevert víz kg θ g g -1 θ cm 3 cm -3 BR-30 érték 16, ,19-8,4 10, , ,19 0,857 13,6 16, , ,19 2,572 23,9 28, , ,19 3,429 29,1 34, , ,19 4,286 34,2 40, táblázat. BR-30 készülék ultunai talajkalibrácó-adatai és a készülék által mutatott nedvességtartalom-érték A táblázatban látható térfogati nedvességtartalom és a BR-30 által mutatott nedvességtartalom-érték az ultunai talaj 10 40% közötti nedvességtartalom tartományában a hazai talajokétól eltérően erős nem-linearitást mutatott. A készülék elektronikáját nem tudtuk állítani, ezért a hibát nem korrigáltuk. A TDR talajnedvesség-mérési módszer A TDR-módszer talajnedvesség-mérési alkalmasságának elvi lehetőségét Fellner- Feldegg (1969) mutatta meg, aki a folyadékok dielektromos állandójának frekvenciafüggését, a molekulákhoz kötődő relaxációs jelenségeket és az elektrolitoldatok elektromos vezetését tanulmányozta. A 70-es évek második felében a nagy sebességű kapcsoló áramkörök kifejlesztése nagyfrekvenciás mérőeszközök építését tette lehetővé, amilyen pl. a Tectronix cég kábelhálózat-ellenőrző készüléke. A Tectronix készülékét Topp és munkatársai alkalmazták először a talajnedvességtartalom meghatározására (Topp et al., 1980). A TDR-módszer előnye a korábbi, a talaj dielektromos állandójának mérését végző elektromos módszerekhez képest abban áll, hogy a dielektromos állandó meghatározását a talajoldat elektrolit- és 15

16 sótartalma nem befolyásolja (Dalton és van Genuchten, 1986). Előny továbbá, hogy a vizsgált talajtérfogat és rétegvastagság a mérőelektróda kialakításától függ. Lehetőség van egy adott talajréteg átlagos nedvességtartalmának a meghatározására, de lehetséges a mérőelektródák hossza mentén a talajt rétegekre bontva is vizsgálni, és ilyen módon a talajnedvesség eloszlását vagy elmozdulását tanulmányozni (Topp és Davis, 1985). A TDR-módszer elvi alapjai A nagyfrekvenciás módszer a talaj dielektromos tulajdonságait használja ki. A TDRmódszer működésének a megértéséhez elektromosságtani fogalmaknak, valamint a talaj dielektromos tulajdonságainak az ismerete szükséges. C 0 kapacitású kondenzátor elektromos töltése (Q) a kapacitás és az alkalmazott feszültség (V) függvénye: Q C0 V (1) A kondenzátor kapacitása növelhető, ha szigetelőanyagot helyezünk a kondenzátorlemezek (fegyverzetek) közé. Ekkor a kondenzátor kapacitása (C) a levegő (K 0 ) és a szigetelőanyag dielektromos állandója (K ) segítségével írható fel: K' C C0 C0K K 0 (2) ahol: K a relatív dielektromos állandó vagy permittivitás (váltakozó feszültségű dielekromos állandó). A V 0 effektív szinuszos váltakozó feszültség időfüggése (V) komplex formában a következő: i t V V0 e (3) ahol: i komplex szám i 1 a szögfrekvencia (1s -1 ) t az idő (s) Szinuszos váltakozó feszültség esetén a kondenzátoron tárolt töltés (Q) és a töltőáram (I c ) időbeli változása: dv dq/ dt C 0 i C V (4) dt I c 0 16

17 Ideális kondenzátor esetén az I c töltőáram a feszültséghez képest 90 o -kal eltérő fázisú. Ha azonban a kondenzátor lemezei közötti anyag nem tökéletes szigetelő, azon vezetési vagy veszteségi áram (I l ) lép fel, amelynek nagysága arányos a szigetelő vezetésével (G) és az alkalmazott feszültséggel (V): I l GV (5) A veszteségi és a töltési áram arányát disszipációs tényezőnek (D) vagy veszteségi tangensnek (tg ) nevezik: I I l D tg (6) c A teljes áram (I t ): It Il I c G i Cc V (7) A (7) összefüggésből látható, hogy I t valós és képzetes összetevőből áll. Minthogy a veszteségi áram nemcsak a vezetési veszteséget tartalmazhatja, célszerű a (8) összefüggés analógiájára egy komplex dielektromos állandót (K*) bevezetni, ahogy azt Dalton és van Genuchten (1986) tette: * ' '' K K ik (8) ahol: K a dielektromos állandó valós része K a dielektromos állandó képzetes része Az I t a komplex dielektromos állandókkal, de a veszteségi áram nélkül felírva: ' '' C0V ( i K K ) i C0K V (9) K I t * 0 ahol: K a veszteségi tényező K pedig a dielektromos vezetés A talaj dielektromos állandójának a kimérése a talaj nedvességtartalmáról ad információt, minthogy a víz dielektromos állandója 20 o C-on 81, a levegőé 1, a teljesen száraz, 105 o C-on szárított talajé pedig 3 és 5 közötti. A talaj nedvességtartalmának a mérésére Topp és Davis (1982a, b; 1985) hullámközvetítőként koaxiális, később párhuzamos vezetőkből álló elektródát (Parallel Transmission Line = PTL) alkalmazott. A mérés során az impulzusgenerátorból a generált nagyfrekvenciás jel (20 MHz 2 GHz, átlagosan 150 MHz) koaxiális vezetőn jut el a talajba helyezett PTL-elektródákig, majd a talajba 17

18 helyezett párhuzamos vezetőként működő elektródákon halad tovább az elektródák végéig, ahol a fellépő végtelen nagy ellenállás miatt visszaverődik (4. ábra). A mérés a nagyfrekvenciás jelnek a talajba helyezett elektródába lépése és az elektróda végén történő visszaverődése között eltelt idő megállapítására irányul. A nagyfrekvenciás jel a talajba helyezett PTL-elektróda hosszának (L) a kétszeresén halad végig a belépéstől a visszaverődésig eltelt t idő alatt, amiből a v jelterjedési sebesség: v 2L t (10) 4. ábra. A TDR-mérési elrendezés vázlata A sebesség kifejezhető a dielektromos állandó és a fény vákuumban mért terjedési sebességével (c= cm s -1 ) is: c v (11) ' K A TDR-módszerrel meghatározott, ún. látszólagos dielektromos állandót (K a ) azonosnak tekinthetjük a K -vel, azaz a dielektromos állandó valós összetevőjével. Topp és munkatársai (1980) azt találták, hogy a talaj látszólagos dielektromos állandója és térfogatos nedvességtartalma (θ v ) közötti összefüggés a talajjellemzők széles tartományában (mechanikai összetétel, tömődöttség és szervesanyag-tartalom) érvényes: v a Ka Ka K (12) A (12) függvény inverze: 18

19 2 3 3,03 9, ,7 (12a) ahol: K a Természetesen a talajnedvesség-tartalom ismert pontosságú méréséhez talajspecifikus kalibráció szükséges. A Tectronix cég TDR-készülékeihez talajelektródát nem forgalmaz, azt a felhasználó készíti. Minthogy a TDR-jelre vonatkozó impedancia az elektróda impedanciájától függ, szükség van az elektróda impedanciájának a kiszámíthatóságára. Célszerű azt is tudni, hogy az elkészített elektróda feszültségreflexiója megfelelő-e. Legyen az elektróda impedanciája levegőben Z 0 és Z m a talajban. K* eredő dielektromos állandójú talajban az elektróda impedanciái között az összefüggés (Yanuka et al., 1988): Z 0 Z m (13) * K Feltételezve, hogy a mérési feltételek között a dielektromos állandó valós része a domináns (K << K ), K* helyettesíthető K -vel. Z 0 és Z m eredő impedanciájú elektróda feszültségreflexiós együtthatója (ς) (Yanuka et al., 1988) szerint: Z Z Z Z m 0 és legyen 1 m 0 1 (14) Az (14) összefüggés kifejezi egyben a reflektált és a belépő TDR-jel arányát is, és megadja azok beállítandó tartományát. A 5. ábrán látható párhuzamos rudakból álló TDR-elektróda impedanciája (Z) a rudak átmérője (d) és középvonaluk távolsága (s) függvényeként számítható (Topp et al., 1982a, b): Z 120 K a ln 2s d (15) A párhuzamos rudakból álló TDR-elektróda impedanciáját tehát az elektróda geometriai méreteivel vagy impedanciaillesztő (baloon) transzformátor közbeiktatásával állíthatjuk be. Mérés a Tectronix 1502 TDR-készülékkel Tavaszi árpa jelzőnövényű szabadföldi kísérletben egy 6 m x 10 m-es parcella 0-10 cm-es talajrétegének nedvességtartalmát mértük szabályos rácsháló 0,5 m távolságú rácspontjaiban saját készítésű párhuzamos rudakból álló elektródával (5. ábra). Az 19

20 elektródát a TDR-készülékhez impedanciaillesztés nélkül csatlakoztattuk (Rajkai and Rydén, 1992). 5. ábra. A mérésekhez készített, párhuzamos rudakból álló TDR-elektróda geometriai méretei A parcellát lefedő rácsháló összesen 273 mérési pontot tartalmazott, amelyekben a talaj nedvességtartalmának megállapításához a 4. ábrán látható jelalakot (trace) a TDR-elektróda talajba nyomását követően papírszalagra rögzítettük. A TDR-mérés után minden mérési pontról, 3 cm belső átmérőjű talajfúróval 0-10 cm-es talajmintát vettünk, amelynek nedvességtartalmát szárítószekrényes módszerrel határoztuk meg. A szárítószekrényes nedvességértékeket GM-es talajnedvesség-tartalomnak neveztük. A méréseket tíz nappal az aratás után, szeptember 4-én végeztük. A méréskor a tábla felszínén jól látható keréknyomok jelezték az aratást végző munkagép mozgásának nyomvonalát, aminek a méréskor nem tulajdonítottunk jelentőséget. A TDR-méréskor rögzített jelszint kiértékelésével állapítottuk meg a reflexióig eltelt időt, majd abból számítottuk a mérési pont látszólagos dielektromos állandójának értékét. Az így meghatározott látszólagos dielektromos állandót a (12) Toppfüggvénybe helyettesítve számítottuk a talaj térfogati nedvességtartalmát (Rajkai, 1991). Változó Átlag Szórás K-Sz p TDR 34,78 3,27 1,866 0,002 GM 33,17 1,83 1,180 0, táblázat. A TDR- és GM-talajnedvesség adatainak statisztikai jellemzői (K-Sz a Kolmogorov Szmirnov-normalitásérték; p a 95%-os valószínűség) 20

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben

A hazai öntözés gyakorlatának fejlesztése a talajnedvesség mérés módszereinek tükrében

A hazai öntözés gyakorlatának fejlesztése a talajnedvesség mérés módszereinek tükrében A hazai öntözés gyakorlatának fejlesztése a talajnedvesség mérés módszereinek tükrében XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS SZOMBATHELY 2015. július 1-3. Fiala Károly ATIVIZIG Vízgazdálkodás Vízgazdálkodás fogalma:

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

Mikor minden csoport kitöltötte a rá osztott talajszelvény jellemzőiről a mátrixot, körbejártuk a másik két gödröt, ahol az adott talajszelvényhez

Mikor minden csoport kitöltötte a rá osztott talajszelvény jellemzőiről a mátrixot, körbejártuk a másik két gödröt, ahol az adott talajszelvényhez Az Ecovoc projekt keretein belül második alkalommal került megrendezésre Magyarországon próbaképzés. A próbaképzéseink célja, hogy a) leteszteljük azokat a gyakorlati oktatási módszereket, melyek gazdát

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A hiperspektrális képalkotás elve

A hiperspektrális képalkotás elve Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél

NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél Betontechnológiai kísérletek Az I. kísérlet sorozatban azt vizsgáltuk, hogy azonos betonösszetétel mellett milyen hatást

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS - 1 - Építőanyag, 1954. 9. pp. 307-312 Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS 1. Bevezetés Az Építéstudományi Intézet Minősítő Laboratóriumába 1953.

Részletesebben

Agroökológiaés agrometeorológia

Agroökológiaés agrometeorológia DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológiaés agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés) A talaj

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

Termékeink az alábbi felhasználási területekre: Klíma/környezet Élelmiszer Bioenergia Anyag Épület Papír

Termékeink az alábbi felhasználási területekre: Klíma/környezet Élelmiszer Bioenergia Anyag Épület Papír Az Eurochrom bemutatja a levegő- és anyagnedvesség mérő műszerek legújabb generációját. A felhasználók és a vevők igényei ugyanúgy realizálódtak, mint ahogyan azok a funkciók, melyek eddig a nedvességmérőkre

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése Ács 1 F., Breuer 1 H., Horváth 2 Á., Laza 1 B. and Rajkai 3 K. 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 OMSz, Vitorlás

Részletesebben

Elektronikus fekete doboz vizsgálata

Elektronikus fekete doboz vizsgálata Elektronikus fekete doboz vizsgálata 1. Feladatok a) Munkahelyén egy elektronikus fekete dobozt talál, amely egy nem szabványos egyenáramú áramforrást, egy kondenzátort és egy ellenállást tartalmaz. Méréssel

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

Mérési metodika és a műszer bemutatása

Mérési metodika és a műszer bemutatása Mérési metodika és a műszer bemutatása CPT kábelnélküli rendszer felépítése A Cone Penetration Test (kúpbehatolási vizsgálat), röviden CPT, egy olyan talajvizsgálati módszer, amely segítségével pontos

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió Mérés és adatgyűjtés - Kérdések 2.0 verzió Megjegyzés: ezek a kérdések a felkészülést szolgálják, nem ezek lesznek a vizsgán. Ha valaki a felkészülése alapján önállóan válaszolni tud ezekre a kérdésekre,

Részletesebben

KÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET:

KÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÉRFOGATÁT TÉRFOGATÁRAM MÉRÉS q v = dv dt ( m 3 / s) AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÖMEGÉT

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Sokkia gyártmányú RTK GPS rendszer

Sokkia gyártmányú RTK GPS rendszer Sokkia gyártmányú RTK GPS rendszer A leírást készítette: Deákvári József, intézeti mérnök Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2005-ben újabb műszerekkel gyarapodott. Beszerzésre került egy Sokkia gyártmányú

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

Rádiókommunikációval is Az adatokat szabad rádiófrekvencián sugározza az őt lekérdező AQUADAT készüléknek.

Rádiókommunikációval is Az adatokat szabad rádiófrekvencián sugározza az őt lekérdező AQUADAT készüléknek. - Műszaki adatok - Bekötés - Érzékelők - Levegő tisztítású ph armatúra - Nyomás alatt szerelhető ph armatúra Rádiókommunikációval is Az adatokat szabad rádiófrekvencián sugározza az őt lekérdező AQUADAT

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Csepeli Zsolt Bereczki Péter Kardos Ibolya Verő Balázs Workshop Miskolc, 2013.09.06. Előadás vázlata Bevezetés Vizsgálat célja,

Részletesebben

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Kábeldiagnosztika. Homok Csaba VEIKI-VNL Kft. Tel.: 417-3154 Fax: 417-3163. E-mail: homok@vnl.hu 503/0243

Kábeldiagnosztika. Homok Csaba VEIKI-VNL Kft. Tel.: 417-3154 Fax: 417-3163. E-mail: homok@vnl.hu 503/0243 Kábeldiagnosztika Homok Csaba VEIKI-VNL Kft. Tel.: 417-3154 Fax: 417-3163 503/0243 E-mail: homok@vnl.hu SZAQkrKVM (ROUNDAL) 3x240mm 2 keresztmetszetű, 6/10kV-os kábel vizsgálata Hosszú időtartamú vizsgálat

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Sokcsatornás DSP alapú, komplex elektromos impedancia mérő rendszer fejlesztése

Sokcsatornás DSP alapú, komplex elektromos impedancia mérő rendszer fejlesztése Sokcsatornás DSP alapú, komplex elektromos impedancia mérő rendszer fejlesztése Karotázs Tudományos, Műszaki és Kereskedelmi Kft. Audiotechnika Kft. Projektbemutató előadás Elektromos Impedancia Mérésére

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 1. Bevezetés, alapfogalmak

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Antennatervező szoftverek. Ludvig Ottó - HA5OT

Antennatervező szoftverek. Ludvig Ottó - HA5OT Antennatervező szoftverek Ludvig Ottó - HA5OT Miről lesz szó? Megismerkedünk a számítógépes antenna modellezés alapjaival, és történetével Gyakorlati példákon keresztül elsajátítjuk az alapvető fogásokat

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK

TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK Talajszerkezet vizsgálati módszerei A talajszerkezet elemzését a vizsgálandó terület adatainak gyűjtésével kell kezdeni Az adatgyűjtés első fázisa a talajtani információk beszerzése

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy.

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy. Az alábbiakban néhány példát mutatunk a CMR számítására. A példák egyrészt tanulságosak, mert a zavarelhárítással kapcsolatban fontos, általános következtetések vonhatók le belőlük, másrészt útmutatásul

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Intelligens Digitális Szenzortechnika

Intelligens Digitális Szenzortechnika Kézi zavarosságmérő IDS elektróda a MultiLine IDS műszerekhez helyszíni mérések céljára Egyszerű 2- vagy 3-pontos kalibrálás Multi-paraméteres mérésekhez alkalmazható Az új VisoTurb 900 IDS egy IR fényforrással

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben