LIFKA SÁNDOR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LIFKA SÁNDOR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA"

Átírás

1 Készítette: Koleszár Csilla SVETOZAR MARKOVIĆ GIMNÁZIUM S Z A B A D K A LIFKA SÁNDOR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA október 30. 1

2 LIFKA SÁNDOR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA ( ) A Lifka család ősi fészke a csehországi Žatec, a Prágától északnyugatra mintegy kilóméterre fekvő, akkoriban még falu. Itt gyülekezett a család a téli hónapokban, amikor lehetetlenné vált a vidékjárás. Károly, az apa volt a lelkes ember, aki a vándormúzeumot összehozta, s akinek lelki alkatát örökölte beszámolóm hőse, Sándor. Ernestina, az édesanya, már sokkal nagyobb és több gyakorlati érzékkel rendelkezett: ő tartotta kézben a család anyagi gyeplőjét, igencsak ő volt az, aki az apa álmodozásaiból eldöntötte, hogy az utazó múzeum ne csupán ismeretterjesztő missziót töltsön be, hanem a család fönntartásához, a gyerekek kiiskoláztatásához szükséges anyagi hasznot is meghozza. A Lifka vándormúzeum egy ilyen útján született Sándor Brassóban, május 20-án. Elemi iskoláját odahaza vagy rokonainál, középiskoláját pedig Bécsben végezte, s elektrotechnikát tanult. Akkoriban számított amolyan csodabogárnak a laterna magica, amely ködképet vetített, persze csak egyetlen ember számára. Egyik nagybátyjától Lifka kapott egy ilyen dobozt, s mert nem elégítette ki, megpróbált kísérletezni vele. Megcsinálta a maga kis szerkezetét, a kromatropot, amely két állóképet hozott mozgásba. Az egyiken egy inas tortát vitt, a másikon egy lány közeledett, s arcával belefutott a tortába. Szerény eszközeivel és anyagi lehetőségeivel ennél többet nem tudott kihozni, pedig az volt a vágya, hogy olyan képet, képsort hívjon életre, amellyel több mozgást lehet bemutatni. Hogy a francia Lumiére-nek ugyanakkor sikerült ezt a problémát megoldania, nem hangolta le túlságosan, inkább kíváncsivá tette, s meg is nézte annak bécsi előadását 1897-ben. 2

3 Ezután nem tudott nyugodni. A családtól pénzt kért, Párizsba utazott, hogy közelebbről megismerkedhessen a filmezéssel, s onnan egy Pathé filmfölvevő kamerával tért vissza. Magyarországi lapok feljegyezték, hogy ezzel a kamerával 1900-ban Gödöllőn kb. 40 méter hosszú szalagot forgatott. Nem mást, mint I. Ferenc József császár és király meg Erzsébet királynő látogatását örökítette meg. Állítólag ekkor figyelt föl rá az Uránia nevű tudományos színház, amely a Magyar Tudományos Akadémia III. (természetrajzi) szakosztályának kezdeményezésére alakult január 17-én, s fogadta munkatársként soraiba. Ezt látszik alátámasztani Hatvani Nándornak a Magyar Filmmúzeumban fekvő könyve, amely szerint Lifka a monarchia első mozgófénykép-vállalatát alapította meg 1900-ban, másrészt a budapesti Uránia Színház fióküzleteként hirdette magát. Ha ez így van, akkor valamelyest érthetővé válik számunkra, miért nem találjuk meg Lifka Sándort a szabadkai lapok évi számaiban, noha sokan úgy tudják, hogy ő ekkor már vetített ebben a városban. Karl, az apa, 1885-ben meghalt, s attól kezdve Ernestine anya vitte tovább a vándormúzeumot. Alex, ahogyan Sándort a családban nevezték, 1900-ban kikérte édesanyjától atyai örökségét, s erre rábeszélte fivérét, Karlt is. Elhatározták, hogy azonnal mozit vásárolnak és megkezdik a vetítést. Megpróbáltak érintkezésbe lépni néhány esetleges szállítóval, de kiderült, hogy komplett mozit senki sem gyárt. Még a filmek összehozásában is nehézségeik keletkeztek. Gyártók még akadtak, akik természetesen igyekeztek eladni termékeiket, ám forgalmazó még nem volt. Elhalasztották hát mozijuk megvásárlását, azt azonban elhatározták, hogy székhelyüket Triesztbe teszik át, s ott látnak munkához. Ez a város volt a monarchia legnagyobb kikötője. Számítottak a sok utasra és a sok tengerészre, akik itt megfordultak. A két testvér presztízs kérdésének tartotta, hogy mozisátruk különb legyen azoktól, amelyeket addig láttak. Brenner János monográfiájában ezt olvashatjuk: megvettek minden szakkönyvet amiből valamit megtanulhattak építkezésről, berendezésről, gőzgépről, mely az áramfejlesztőt üzemeltette, villamosvezetékről, izzókról, ívlámpákról, moziberendezésről és annak kezeléséről, ácsolásról, kárpitozásról / A faalapvázhoz Szlovéniából hozattak csomómentes fát, az acélszerkezetet a Styria gyár legfinomabb fémkészítménye adta. Vetítőt a párizsi Gaumont cégtől vettek, a félstabil gőzgépet a Garret és Schmidt, az áramfejlesztőt a berlini AEG, ívlámpákat a bécsi Körting szállította." Végre összeállt a nyolc vagonból álló mutatványos" szerelvény és, az adatok szerint, kemény két hónapos munka után a kikötővárosban kigyúltak a fények, fényárban úszott a mozi környéke, a kivételesen kényelmes 460 ülőhely várta a nézősereget. A hét rövidke filmmel azonban fél évnél tovább nem maradhattak meg Triesztben sem, így megkezdődött vándorútjuk. Amerre és ahol jártak, Lifka Sándor forgatott is és hamarosan be is mutatta a közönségnek a - voltaképp - róla szóló filmeket. Gondolom: nézőcsalogatónak szánta ezeket az ínyencségeket", de talán ettől több is lehetett az, amit csinált. Erről maga Lifka Sándor egy helyen így vall: Nemcsak készen vett filmeket játszottunk. Amerre jártunk, saját felvevőgépünkkel felvételeket készítettünk s azokat már néhány nap múlva bemutattuk a publikumnak. Ezekkel a saját filmfelvételeinkkel három arany- és két ezüstérmet, valamint néhány dicsérő oklevelet nyertünk." 3

4 És a mozis szerelvény járta a vidéket. Ismét a dokumentumok nyomában járva lett ismeretes, hogy 1901-ben Fiuméban, Csáktornyán, Ljubljanában, Bjelovarban, Eszéken, majd 1902-ben Vukovárban, Belgrádban, Zimonyban, Újvidéken, Szabadkán, Nagykikindán, az elkövetkező 1903-ban Splitben, Pancsován, Nagybecskereken, Versecen moziznak ben a két testvér még egy sátrat készített, s ennek 550 férőhelye volt. Elhatározták, hogy szétválnak útjaik. Az első sátorral Karl járta a monarchia osztrák tartományait, a másikkal Sándor a magyar területeket. Karl fáradt bele hamarabb a portyába, s Linzben és Salzburgban állandó mozit létesített, s ezek ma is a Lifka nevet viselik. Sándor 1906-ban még nagyobb, most már 900 férőhelyes sátrat épített magának és fáradhatatlanul kitartott filmkedveltető, ismeretterjesztő útjain. Ez a sátor már mindenütt nagy föltűnést keltett. A bejárat faragott és aranyozott volt, finom olajfestményekkel díszítve. A hátracsapható székek bársonybevonatúak voltak, villamos légkeverők szolgáltatták a friss levegőt. A vendégeket 15 tagú személyzet látta el. A két Lifka testvér, amikor már a sátrak megvoltak, s amikor egy kis pénzt gyűjtöttek össze, vagyonukat azonnal arra használták, hogy Franciaországba, később Németországba utazzanak újabb filmekért. Így aztán elérték, hogy egy-egy városban legalább egy hónapig volt filmjük, s programjukat többször változtatták. Két újdonságot tulajdonítanak egyébként a két Lifkának. Az egyik a programbeli, a másik a szervezésbeli volt. A programbeli abból állt, hogy feltétlenül vetítettek híradót. A szervezésbeli dolog: gyerekek, diákok és őrmesteren aluli sarzsik meg katonák számára félárú volt a belépőjegy. Bár 1902-ben a Bácskai Hírlap sopánkodik, hogy a szabadkai közönség nem mutatott megfelelő érdeklődést és megértést a mozgófénykép iránt, Lifka Sándor mégis (újra) ellátogat Szabadkára a már 900 férőhelyes, pazar mozisátrával ben a város polgársága, apraja-nagyja bebizonyította, hogy igenis fogékony a mozgókép iránt, hűséges látogatója a vetítéseknek. Pedig Lifka nem volt hajlandó lefizetni az újságírókat, hirdetni is csak annyira hirdette jelenlétét, amennyire szükséges volt a beindításhoz. Most azonban a szabadkai újságok csúszópénz" nélkül is foglalkoztak a Lifka-mozival, sűrűn emlegetve a filmek tanulságosságát. És itt jelentkezik Sándor igazi kötődése apja természetéhez: az is mindent megtett, hogy vándormúzeumával oktasson. Bárhol megjelentek, ő előadásokkal kísérte végig látogatóit. Minden kiállított tárgy, vagy rajz megkapta - néha a szükségesnél bővebb magyarázatot is. Lifka Sándor bárhova vitte moziját, elsők között látogatta meg az iskolák igazgatóit, figyelmükbe ajánlotta válogatott műsorát és vetítés után felkérte őket: írnának néhány sort benyomásaikról. Ezeket a jegyzeteket aztán, mert rendszerint elismerőek voltak, magával vitte - általuk bizonyítandó filmjeinek oktató, nevelő, ismeretterjesztő jellege - következő látogatásaira. A szabadkai sajtó egyre lelkesebben ír a Lifka-moziról: a Bácskai Hírlap, a Bácsmegyei Napló, a Szabadkai Közlöny, de kétségkívül a Friss Újság szívéhez" állt legközelebb nem csak a mozi, de maga a tulajdonos is, akiről köztudott volt végtelen szerénysége, csendes és megértő természete, mindenki iránt megnyilvánuló jóindulata és türelme. Bizony ezek kitűnő tulajdonságok, de nem valószínű, hogy üzleti szempontból mindig hatékonyak is, de főleg nem jövedelmezők. A pénzzel, akárcsak Bosnyák, nem tudott bánni. őt a siker villanyozta, az mozgatta, az volt az 4

5 igazi és egyetlen rugója". Talán érezte is, hogy munkájában így nem nagyon léphet tovább, de tanácstalan volt, meg talán egy kicsit már fáradt is. Ekkor hozta a sors, hogy ismét Szabadkára érkezett mozijával és amikor elment a Bácskai Hírlaphoz, hogy hirdetést adjon fel, megismerkedett Beck Erzsébettel, egy ezerholdas földbirtokos leányával, későbbi feleségével, aki - érdekes mód - hajlandó volt otthagyni a lap hirdetőszolgálatát és átvenni a Lifka-mozi gazdasági vezetését, aminek az lett a végkifejlete - a házasságon túl - hogy Lifka Sándor a kassai és szegedi állandó filmszínház mellett Szabadkán is megteremtette az állandó mozit. A rosszhírű Hungária kávéházat átalakította, szépen berendezte és október 13- án ünnepélyesen megnyitotta. Sok eminens vendég jött össze a városból, környékéről, s természetesen Budapestről az Urániából. Mint mindenütt ilyenkor, Pekár Gyula igyekezett főszerepet vinni, szerencsére vele tartott Hock János lelkész is, akit aranyszájú papnak" ismertek szónoki tehetsége miatt. A bevezető előadások után levetítették Lifka Sándor Szabadkán és Szabadkáról készített filmjeit " (B. J.) Belgrád és Zágráb után Szabadka volt a későbbi Jugoszlávia harmadik városa, amelyben állandó mozi kezdte meg a működését. Ezzel lezárult Lifka Sándor életének az a része, amikor még mindent meg kellett tennie annak érdekében, hogy a filmre fölfigyeljenek, hogy azt elfogadják, hogy az emberek elhiggyék, nem cirkuszi mutatványról van szó, hanem egy sok lehetőséget tartogató művészeti ágról, sőt mint később kiderült szórakoztató nagyiparról. Igazából hárman vezették a mozit: Sándor mellett édesanyja Ernestina és Beck Erzsébet. Ez a hármas igen jól, teljes összhangban csinálta munkáját. Ernestina úgy érezte: a vándormúzeum ideje elmúlott, el is adta, hogy fia és menye mellett teljes emberként vehessen részt a vállalkozásban. Így dolgozott a triumvirátus 1914-ig, a háború kitöréséig. Lifka Sándornak, mint a monarchia minden polgárának, be kellett vonulnia. Mint ismert filmest nem fegyveres szolgálatra osztották be, hanem a Filmkriegspresséhez hadi filmhíradósnak. Lelkiismeretesen végezte filmtudósító munkáját, kamerájával a galíciai fronton sűrűn volt arcvonalban, ott is sebesült meg. Lábadozásakor ismét kérte, hogy a filmeseknél dolgozhasson, amikor fölfigyelt rá a vezérkar. operatőrként Bécsbe, Schwarzenauba, majd Badenba, a főhadiszállásra került, ahol gyakran a monarchia legfőbb urai előtt vetítette a harctérről kapott filmjelentéseket. Amikor 1919-ben leszerelt a cseh eredetű, osztrák származású, romániai születésű Lifka Sándor Jugoszláviában találta magát ban feleségül vette munkatársát és mindenben hű segítőjét, Beck Erzsébetet. Felesége és édesanyja üzemeltette a mozit, ő meg villamossági üzletet nyitott és megalakította az Orient DD nevű filmforgalmazó vállalatot. 5

6 Csak a második világháború után vette fel a jugoszláv állampolgárságot. Utolsó éveit Bácsszőlősön töltötte az ottani házában, ápolta szőlejét, gyümölcsösét és saját pénzéből felszerelte a falu első moziját. Lifka Sándor november 12-én hunyt el és síremlékén ez áll: A kinematográfia Közép-Európai megismertetője. Róla is megfeledkezett a város, mely otthonává lett, csak a mozit nevezték még hosszú ideig Lifka-mozinak, bár sokan már nem is tudták miért. Újabban a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál egyik díját nevezték el róla. Emlékét ezért mégis őrzi valami. Sorsa is más volt, mint Bosnyáké és ő valóban nem igyekezett az álmok felé", dokumentumokat hagyott filmszalagon, s abból a kevésből, ami megmaradt, a szakma állítja: mesterien kezelte a felvevőt, bánt az anyaggal. Sajnos életműve nagy része a kapzsiság áldozata lett, de mert érezte, hogy valójában ennek a szerencsétlenségnek az ő hiszékenysége, naivitása az oka, általában kerülte a róla való beszédet. Mert, miután a zágrábi Star Filmforgalmazó raktárában tűz ütött ki s leégett az egész háztömb, 1932-ben a parlament a tűzvédelmi törvényben kimondta: a filmeket megfelelően épített és felszerelt bunkerekben kell tartani, ennek híján el kell őket égetni. Lifkának nem volt bunkerje, de volt az akkori BATÁ-nak. A cégvezetőt kérte meg: őrizné ott filmjeit, amíg maga építi a bunkert. Később az illető letagadta, hogy néki bármit is átadott volna Lifka. Így lett műveiből ragasztóanyag. Így, ilyen lehetetlen módon mentek tönkre Lifka Sándor ma minden bizonnyal óriási művelődéstörténeti értékeket jelentő szalagjai. Brenner János szerint Lifka húsz filmje maradt meg, egész véletlen. A törvény meghozatalakor lakásán, valahol fiókokban hevertek elfeledve Lifka Sándor újért, érdekesért, szépért lelkesedő ember volt. Szülei vándormúzeuma, s a vándorlások révén vérévé vált az emberek nevelésének, ismerete bővítésének szép szándéka. Lifka Sándort mindenki csöndes hangú, finom modorú, igazi úriemberként írta le. Ritkán emelte fel a hangját, nem volt veszekedő, vitatkozó típus. Nem palástolta el véleményét, ha kérték, de mindig türelmesen meghallgatta másokét. Bárki ismerte, megesküszik rá, hogy az olyan ember, mint ő, anyagilag semmire se viszi, ha nem áll mellette energikus, a realitásokat jól átérző, nagyszerű üzleti érzékű felesége, Lifka Sándorné Beck Erzsébet. Mert Beck Erzsébet alkatrészeket szerzett be a gépek javításához akkor is, amikor az I. világháború idején ilyesmihez nehéz volt hozzájutni. A mozi személyzete nemcsak azért becsülte nagyra Lifka Sándort, mert alkalmazottai iránt is türelmes, halk szavú volt, mert soha senkit össze nem szidott, s még csak azért sem, mert jól fizetett, hanem mindenekelőtt nagy hozzáértésé, szaktudása miatt. Bár örökké elegánsan öltözve járt-kelt, pillanatok kérdése volt levetni magáról a zakót, lecsavarnia a nyakkendőjét, feltűznie inge ujját, s úgy, ahogy volt, hozzálátnia egy gép megjavításához. Amellett ha csak tehette, maga állt a vetítőkészülék mögé. 6

7 Amint láttuk azt is, hogy Lifka Sándor nem elégedett meg azzal, amit a film pillanatnyilag nyújthatott neki. Amikor a vegyigyáros Lumiére testvérek, több pénzükkel és sok munkatársukkal összehozták az igazi filmet, a mozgóképet, Lifka először színezéssel próbált újat hozni: az ő filmje megszólalt, s szinkronban dolgozott hang és kép. És még valamiről örömmel beszélnek Lifka Sándor volt munkatársai, barátai. Sátrai annak idején, mozija is később, ragyogott a rendtől, a tisztaságtól. Lifka Sándor fölfogásban korrekt, az emberek iránti viszonyában egyszerű, halk szavú, munkájában nyugodt, megfontolt ember volt. Ritkán eredt meg a szava társaságban. Saját gyerekei nem voltak, ezért a II. világháború idején hadiárvákat fogadott örökbe. A politikától távol tartotta magát. Sajnos, nagyon keveset olvashatunk Lifka Sándorról a filmirodalomban. Sokkal kevesebbet, mint amennyit úttörő, lelkes, népnevelő munkájával kiérdemelt volna. Lenkei Zsigmond A mosolygó mozi Mozivilág, Budapest: Lifka Sándor szabadkai, most már suboticai mozitulajdonos. Valamikor nagy szerepet játszott a hazai film- és moziszakmában, ahol a mozi iránti tradicionális családi vonatkozás összefűzte őt egy egész életre a szakmával. Élete párja, kedves felesége, a mi volt kedveltünk, Beck Erzsi, Lifka jobb keze, akinek az egész szakma a kisujjában van, zseniális nő, s tüneményesen ismeri a film és a mozi minden rejtelmeit. A Legújabb Kor Lexikona, Sztrazimir Oszkár szerkesztésében (Budapest, 1934) így ír: Lifka Sándor, a kinematográf feltalálása után és jelenleg is a mozgószínházak egyik leglelkesebb megteremtője Közép-Európában. Született Brassóban, 1880-ban. Középiskoláit, valamint a technikai középiskolát Wienben végezte. Ebben az időben került nyilvánosságra a Lumiére testvérek találmánya, a mozgókép. Helyes ösztönével meglátta a filmben azt a mérhetetlen perspektívát, amit rövidesen elért. Amerikából megrendelte az első gépeket és berendezte Magyarországon Szegeden az első állandó mozit, majd Kassán a városi mozit bérelte. Suboticán 1911-ben (hibás: 1910-ben) nyitotta meg a jelenlegi Lifka mozit. Pécsett 1907-ben nagy aranyérmet, Wienben 1912-ben nagy ezüstérmet nyert. A magy. kir. kereskedelemügyi miniszter a nagy ezüstéremmel tüntette ki. A háborús évek alatt a hadügyminisztériumhoz tartozó hadisajtó osztályon működött, innen 1918-ban a főhadiszállás az udvarhoz, a mozi vezetőjének nevezte ki. A budapesti Filmtörténeti Múzeumban kéziratban fekszik egy könyv, amelyet Lajta Andor A hordozható és sátormozik tündöklése és bukása címmel írt, s ebben a következő olvasható: Igen ismert volt az egész országban a Lifka-féle Első magyar vándor mozgóképszínház, amely a vidéken komoly versenytársa volt a színháznak, a cirkusznak, vagy bármilyen más mutatványos vállalkozásnak. Közvetlenül a fölszabadulás után egy kislexikon jelent meg, amely ugyan nem említi Lifka Sándort, de többek között ezt írja: Filmművészetünk úttörői közé tartozott Milton Manaki, aki már 1905-ben kamerát vett, később részleteket fényképezett a mindennapi életből és az utolsó szultán Bitolába érkezését (1911), a zágrábi Josip Hala 1911-ben fényképezte a Plitvicei vízesést és a sinji alkát 7

8 Boško Tonkin és Vladeta Lukić Filmlexikonában (Filmski leksikon Bratstvojedinstvo, Novi Sad, 1953) a 115. oldalon a következő olvasható: Aleksandar Lifka, hazánk első mozitulajdonosa ( ). Már 1900-ban beszerezte Európa legelső, Teatar Elektriknek nevezett vándormoziját, amellyel beutazta különféle helyiségeinket, s így Belgrádban, a Kiskalemegdanon is tartott előadást, 1909-ben megnyitotta első állandó moziját Szabadkán. Élete végéig foglalkozott a mozival, mégpedig nemcsak tulajdonosként, hanem operatőrként is. Pathé első kameráinak egyike az ővé volt. Ez a kamera most a filmmúzeumban tekinthető meg. Végül tekintsük át röviden, mit mond a Jugoszláv Enciklopédia (Enciklopedija Jugoslavije) ötödik kötetének 95. oldalán a jugoszláv filmről: 1896: Az első filmbemutatók Belgrádban, Zágrábban és Ljubljanában. 1898: Lumiére-ék utazó csoportja Opatijában vihart, Ljubljanában tájat vett fel szalagra. 1903: Stanislav Novorita riportot készit a francia Pathé cégnek. 1904: Egy angol operatőr filmet készít Péter király koronázásáról. 1905: Milton Manaki Bitola környékén filmez. 1906: Megnyílik az első állandó mozi Belgrádban. 1911: Milton Manaki filmre veszi a szultán érkezését Bitolába. A lexikon Lifka Sándort a két háború közötti idők operatőrei között említi Stanislav Novorita, Bosnyák Ernő és Metod Madura társaságában. A filmtörténet a bitolai Milton Manakiban tiszteli az első jugoszláv filmszalag készítőjét, mégpedig annak alapján, hogy 1905-ben kamerát vett és fölvételeket készített az életből. Ezek a kockák azonban hozzáférhetetlenek. Egyedül hozzáférhető a szultán Bitolába érkezéséről szóló szalag, amely viszont 1911-ben készült. Lifka Sándorról tudjuk, hogy 1900-ban vett kamerát, hisz vele Gödöllőn fényképezte Ferenc Józsefet. Ez nem tekinthető jugoszláv filmnek, noha mégis úgy vehető, hogy jugoszláv ember készítette, hiszen Lifka Sándor Szabadkán telepedett meg, utódállamban tehát, s a fölszabadulás után azonnal felvette a jugoszláv állampolgárságot. Azt is tudjuk, hogy Lifka Sándor 1901 óta a mi tájainkat látogatja, a maga állítása szerint mindenütt készített bemutatásra és nem fényképkészítés céljaira szalagot, tehát tudatosan filmezett és nem fényképezett. Azután azt is tudjuk, hogy 1904-ben, tehát Manaki első kamerája előtt egy évvel, új kamerát vett, s vajon megint csak minek vette volna, ha nem azért, hogy filmezzen. Végül Lifka Sándor filmjeiért az első díjakat 1907-ben kapta, tehát a szalagokat minden logika szerint 1907 előtt kellett készítenie. Mi viszont az első teljes, integrális szalagot a Milton Manakiében tiszteljük, amelyet ő a szultánról ben forgatott. 8

9 Ha tehát közvetve is, mégis bizonyítható: Jugoszlávia első filmese, olyan embere, aki tudatosan, vetítés céljaira készített filmet, nem más, mint a szabadkai Lifka Sándor volt. Lifka Sándor mozija valamikor a század elején... Források: 1. Brenner János: Lifka Sándor élete és munkássága 2. (internetes keresőprogram) 9

10 Az Iskola adatai: SVETOZAR MARKOVIĆ GIMNÁZIUM SZABADKA Szabadka, Petőfi Sándor u. 1 Telefon: 024/ A tanuló adatai: KOLESZÁR CSILLA I E Palics, Sutjeska 57/2 Telefon: 024/ Mob. 064/

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel nem rendelkezett

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen

Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története 1947-ig A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003)

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),

Részletesebben

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb ----- SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

Az indigótól a tintaceruzáig

Az indigótól a tintaceruzáig Tooth Gábor Andor Az indigótól a tintaceruzáig Látogatás Böröcz Andrásnál E cikk apropója néhány New Yorkban eltöl - tött nap, mely során meglátogattam Böröcz András képzômûvészt. Valójában San Franciscóba

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Lakni kell! A lakástámogatási rendszer legújabb változásai egy lakásépítési projekt tükrében

Lakni kell! A lakástámogatási rendszer legújabb változásai egy lakásépítési projekt tükrében ORAVECZNÉ BODOR PIROSKA Lakni kell! A lakástámogatási rendszer legújabb változásai egy lakásépítési projekt tükrében Írásomban az 1990-es évek közepén tapasztalható körülményekbõl indulok ki. Ekkor, néhány

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Néhány személyes reflexió a KSZFV-n bemutatott kisfilmekrõl és a rendezvényrõl

Néhány személyes reflexió a KSZFV-n bemutatott kisfilmekrõl és a rendezvényrõl Brenner János Néhány személyes reflexió a KSZFV-n bemutatott kisfilmekrõl és a rendezvényrõl 124 Sok szempontból volt meghatározó és jelentős ez az április 5-ei zentai nap. Reggel nyolc óra után pár perccel

Részletesebben

Míg a halál el nem választ

Míg a halál el nem választ FÖLDESI ENIKŐ HAUSER PÉTER GARAMI MIKLÓS 1 Míg a halál el nem választ Esetbemutatás Összefoglalás Amennyiben a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermekek gyógyító kezelése eredménytelen, a

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y

ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y BUDAPESTI MOZINEVEK Készítette: HAVAS PÉTER ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y Budapest, 1995 TARTALOM 1. Bevezetés 2. A mozinév fogalma 3. A mozinévelemek együttes vizsgálata

Részletesebben

Pole and Hungarian, Two good friends project

Pole and Hungarian, Two good friends project Pole and Hungarian, Two good friends project A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Önkéntesként

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

1. Fejtsétek meg a rejtvényt és találjátok ki, melyik településre gondoltunk, segít a címer is!

1. Fejtsétek meg a rejtvényt és találjátok ki, melyik településre gondoltunk, segít a címer is! 1. Fejtsétek meg a rejtvényt és találjátok ki, melyik településre gondoltunk, segít a címer is! Balatonendréd X R E T A D D N A B É N O L X 2. Válaszoljatok a következő kérdésekre! Milyen csipkefajtákat

Részletesebben

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Penci Hírek 2016. évi 1. szám január Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Sok évre visszanyúló hagyomány immár az is, hogy a karácsony előtti szombaton meghívást kapnak a hetven éven felüli nyugdíjasok a

Részletesebben

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK?

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Nagy Abonyi Ágnes MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Vidékünkön a XX. század közepe tájára tehető a lakodalmi torták fénykora. Zentán ekkor már több cukrászda is

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ Hedwig Courths-Mahler Szigethercegnõ 2. kiadás A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Hedwig Courths-Mahler: Die Inselprinzessin Bastei-Verlag Verlagsgruppe Lübbe GmbH & Co. KG Bergisch Gladbach

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012. Kézikönyv egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz 1 Mi az, amin a legtöbbet bosszankodunk? Az értékesítőink teljesítményének hektikusságán és az állandóan jelenlévő fluktuáción. Nincs elég létszámunk

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A

Részletesebben

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Mestitz (Meřticz) Mihály 1830 1909 Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 László (Löwinger) Albert 1857 1926 László Albertné (szül.

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

DOLGOZNI CSAK PONTOSAN SZÉPEN

DOLGOZNI CSAK PONTOSAN SZÉPEN Édesapám nagyon figyelt arra annakidején, hogy átvegyek tõle bizonyos stílusjegyeket, amelyek csak rá voltak jellemzõek, mert úgy érezte, így viszem tovább igazán a hagyományt DOLGOZNI CSK PONTOSN SZÉPEN

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium diákjainak közösségi szolgálata

A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium diákjainak közösségi szolgálata A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium diákjainak közösségi szolgálata Bevezetés A szociális kompetenciafejlesztés iskolai lehetőségeinek rövid elméleti áttekintését, majd az iskolán belüli közösségi

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Az épület funkcióváltásával csupán a legszükségesebb átalakításokat végezték el. a nagy ipari csarnokokat részben lefalazták és néhány vizes

Az épület funkcióváltásával csupán a legszükségesebb átalakításokat végezték el. a nagy ipari csarnokokat részben lefalazták és néhány vizes Tisztelt Vendégeink! Szeretettel köszöntöm mai rendezvényünk valamennyi résztvevőjét. Bánfi Gáborné vagyok az intézmény gazdasági vezetője, 1984 óta dolgozom az intézményben. Szentgotthárd az Őrség észak-nyugati

Részletesebben

Emlékeztető A 4-es metró Kelenföldi pályaudvari állomása és folytatása nyugati irányban című tanácskozásról

Emlékeztető A 4-es metró Kelenföldi pályaudvari állomása és folytatása nyugati irányban című tanácskozásról Emlékeztető A 4-es metró Kelenföldi pályaudvari állomása és folytatása nyugati irányban című tanácskozásról A tanácskozásra 2004. szeptember 7-én került sor a XI. kerületi Polgármesteri Hivatalban a Levegő

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

Tövises az út a csillagokig

Tövises az út a csillagokig Tövises az út a csillagokig T á b o r i ú j s á g a z Ú r 2 0 1 5. e s z t e n d e j é b e n j ú l i u s h a v á n a k 2 8. n a p j á n C s í k c s o m o r t á n S z é k e l y f ö l d i Ve r s t á b o

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

A Szegedi Középkorász Műhely tizenöt éve (1992 2007)

A Szegedi Középkorász Műhely tizenöt éve (1992 2007) akk Ferenc A Szegedi Középkorász űhely tizenöt éve (1992 2007) A Szegedi Középkorász űhelyt mint civil szakmai szervezetet Kristó Gyula profeszszor hozta létre, alapította meg 1992 áprilisában, a űhely

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a 1 Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a legelmaradottabb, leghátrányosabb térsége. 2 A Bodrogközt 3 folyó

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Hogyan befolyásolják a családi veszekedések az iskolai teljesítményt? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.

Részletesebben

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV Magyar mint idegen nyelv emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. MAGYAR MINT IDEGEN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

Gárdonyi Géza, (Ziegler)

Gárdonyi Géza, (Ziegler) Az Egri várban, a Fülesbástyán alussza örök álmát Gárdonyi Géza, az Egri csillagok halhatatlan szerzője. A síron ez a három szó olvasható: "Csak a teste", utalva arra, hogy szelleme alkotásaiban örökké

Részletesebben

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA

VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA SZABADKA MAGYARKANIZSA ZENTA ZOMBOR ÚJVIDÉK 2015. OKTÓBER 12 21. SZABADKA OKTÓBER 12., LIFKA SÁNDOR ART MOZI 12.00 óra LIFKA SÁNDOR MELLSZOBRÁNAK MEGKOSZORÚZÁSA 19.00 óra

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Nehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak

Nehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak Nehéz idők jönnek Válogathat-e egy önkormányzat a gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben a sajátját, melyben csak szegény/roma diákok maradtak, hagyja tönkremenni? Június

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Dr. Schő ner Alfre d 1 : Személyes emlékezés az egyik legnagyobb zsidó tudósról 2

Dr. Schő ner Alfre d 1 : Személyes emlékezés az egyik legnagyobb zsidó tudósról 2 Dr. Schő ner Alfre d 1 : Személyes emlékezés az egyik legnagyobb zsidó tudósról 2 Zsidó gimnazista voltam, amikor egy alkalommal nem jött a vallástanárunk, a zseniális Geyer Arthur, akiért mi ugyanúgy

Részletesebben

MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI?

MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI? MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI? az ifjúság nevelése egy olyan országban, mely létéhez és szabadságához ragaszkodik, tekintettel minden honpolgárnak hazája iránti kötelességére, tökéletes kell, hogy legyen (Széchenyi

Részletesebben

Nagy építkezések. NAGy építkezések

Nagy építkezések. NAGy építkezések Nagy építkezések NAGy építkezések A XX. század eleje a nagy építkezések kora Sza - badkán. A Szabadkai Magyar Népkör, Magyar Műve - lő dési Központ, ahogy nevezték, a Délvidék leg ré - gibb, folyamatosan

Részletesebben

Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban

Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban Mi történt a KSZR háza táján? Rovatvezető: Mikolasek Zsófia mikolasek.zsofia@jamk.hu 20/2326-626 V. évfolyam 5-6. szám 2015. május-június Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban Mikolasek Zsófia A József

Részletesebben

Szakmai utazás a Vajdaságba

Szakmai utazás a Vajdaságba Szakmai utazás a Vajdaságba Az Apáczai Közalapítvány Határtalanul! címmel kiírt pályázatán a Türr István Gazdasági Szakközépiskola sikeresen vett részt és 2010. augusztus 28. augusztus 31. között majdnem

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI KOVÁCS ÁRON Pécsi Tudományegyetem Regionális Gazdaságtan és Politika Doktori Iskola

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől!

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől! A kérdőív kitöltője: az anya az apa A kitöltés helye (tartomány, város): A kitöltés dátuma: 1. Hol született (ország)? 2. Mióta él Németországban (évszám)? 3. Mi az anyanyelve? A 4. 5. kérdést csak akkor

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank]

[Erdélyi Magyar Adatbank] KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt

Részletesebben

Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS

Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS Simeon várakozása (LK 2,21-40) 21Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte,

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Indiai titkaim 5 - nagy kupac csomag

Indiai titkaim 5 - nagy kupac csomag 2010 szeptember 05. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Eljött a nagy nap. 1993. december 13-a, Luca napja. Indulás Indiába

Részletesebben

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete veszport.hu 2014.05.16.15:31 Új, korszerű 1332 négyzetméteres üzemcsarnokot avattak pénteken Veszprémben a Transmoduls Tervező és Gyártó Kft telephelyén. A gazdasági

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története Pálmai József A szatymazi posta RÖVID TÖRTÉNETE Az első postaállomás Kalapos királyunk idejében, 1788-ban hozták létre a szatymazi postát. A jó tíz éven át (1780 1790) uralkodó II. József, Mária Terézia

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben