SZÁSZI GÁBOR 1 BEVEZETŐ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZÁSZI GÁBOR 1 BEVEZETŐ"

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, SZÁSZI GÁBOR 1 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE VASÚTHÁLÓZATÁNAK VÉDELMI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE 2 Mind az Európai Unióban, mind hazánkban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlen gazdasági és társadalmi érdek. A fejlesztések megvalósítása során azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország védelmi érdekeit, hiszen a védelmi feladatok ellátása során a békében kiépített közlekedési hálózat szolgál alapjául a minősített időszaki feladatok közlekedési igényeinek kielégítése során is. Jelen tanulmányomban az országos hálózatból kiemelve, speciálisan Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúthálózatának jelentőségét vizsgálom, kiemelt figyelemmel a megye vasúthálózatának védelmi szempontú jelentőségére. BEVEZETŐ Magyarország társadalmi-gazdasági életében bekövetkezett változások egyaránt hatással vannak a közlekedési alágazatok közlekedési rendszerben betöltött szerepére, valamint a Magyar Honvédség (MH) feladatrendjére. A rendszerváltást követő néhány függetlenségben eltöltött év alatt világossá vált, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlődése és ezzel összefüggésben az ország biztonsága nem képzelhető el a nyugati típusú demokráciákhoz történő mielőbbi csatlakozás nélkül. A NATO 3 tagság és az azzal együtt járó kötelezettségek felvállalása utat nyitott az Európai Unióba (EU) is. Az ország közlekedési rendszere szerves elemét képezi egy összeurópai közlekedési rendszernek, ahol nemcsak követelményeket fogalmaznak meg, hanem forrásokat is biztosítanak a szükséges fejlesztések végrehajtásához. A közös védelmi rendszer tagjaként pedig az országtól akár több ezer kilométerre végrehajtandó új feladatok a fegyveres erő fokozott mobilitási képességét igénylik. Ez a képesség nem csak katonai képességet jelent, hanem a polgári közlekedési rendszer fokozott igénybevételét is feltételezi. 1 ZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Kar, 2 Szaklektorált cikk. Leadva: szeptember 15. Elfogadva: december NATO: North Atlantic Treaty Organisation - Észak-Atlanti Szerződés Szervezete 1

2 A fentiekre is tekintettel jelen tanulmányomban arra keresem a választ, hogy az ország közlekedési rendszerében Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti közlekedése általánosságban milyen szerepet tölt be, vasúthálózata és az ahhoz szorosan kapcsolódó műtárgyak megfelelnek-e a közlekedési rendszerrel szemben napjainkban támasztott követelményeknek. Részletesen bemutatom a védelmi követelmények és a vasúti infrastruktúra kapcsolatrendszerét, a kritikus infrastruktúrákkal szemben támasztott követelményeket. Vizsgálom, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti közlekedése milyen mértékben felel meg ezeknek a követelményeknek, melyek a kritikus elemek és azok megszüntetése érdekében milyen fejlesztési igények merülnek fel, a fejlesztések milyen mértékben esnek egybe a jelenlegi európai uniós és hazai közlekedésfejlesztési célkitűzésekkel. 1. A MEGYE VASÚTI KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúthálózatának kialakulása a reformkorra vezethető vissza. Az ban megalkotott első vasúti törvény (1836. évi XXV. tc), amely meghatározta a főbb vonalirányokat (1. ábra), az évi országgyűlésen kijelölt kereskedelmi útvonaltervezet vette alapul. Ez a vasúti törvény amely megelőzte Európa legtöbb államának hasonló jellegű jogszabályit eredetileg még ideiglenes jelleggel készült, és azt az es országgyűlés módosította, illetve véglegesítette. 1. ábra: Az 1836-os országgyűlés vasútépítési terve 4 4 (Forrás: ) 2

3 A korabeli elképzelésekben is fontos szerepet szántak a kelet-nyugati vasúti kapcsolat megteremtésében Szolnok városának, hiszen amellett, hogy jelentős Tiszai átkelőként jelölték, vasúti csomóponti szerepet is szántak a városnak. A tervekből viszonylag gyorsan valós hálózatok születtek, azonban ezek a folyamatok akkor sem voltak problémamentesek. Már abban a korban is a vasutak építését nagymértékben nehezítették az egyéni érdekek, a nyomvonalviták, valamint az engedélyezés bonyolultsága. A Bécs Pest vagy Buda nyomvonalvita lezárásaként a Szitányi Ullmann Móric irányítása alatt lévő Magyar Középponti Vasúttársaság kapott engedélyt Pest Vác Érsekújvár Pozsony Bécs útvonalon, melynek első szakaszát Pest Vác viszonylatban július 15.-én adták át a forgalomnak. Ez volt az első gőzüzemű vasútvonal Magyarországon és innentől számítjuk a magyar vasút születésnapját. Az első viszonylatot azonban már szeptember 1.-én követte a Pest Cegléd Szolnok vonal átadása, megnyitva ezzel Szolnok városa és a megye vasúti közlekedése előtt a fejlődés lehetőségét. [1] Széchenyi 1848-ban megjelenteti, majd az országgyűlés elé terjeszti a Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül című korszakalkotó jelentőségű művét. Széchenyi javaslatában 4 fővonalat (Pest-Pozsony-Bécs, Buda-Siófok-Zágráb-Fiume, Pest-Szolnok-Arad-Erdély, Pest- Miskolc-Kassa-Galícia), 4 másodrendű vonalat (Szolnok-Debrecen-Kolozsvár, Mohács-Pécs- Gyékényes-Fiume, Sopron-Szombathely-Nagykanizsa-Fiume, Cegléd-Kecskemét-Szeged) és 4 harmadrendű vonalat (Arad-Temesvár, Debrecen-Nagyvárad, Miskolc-Tokaj, Szeged- Szabadka) jelölt ki. (2. ábra) 2. ábra: Gr. Széchenyi István vasúthálózat-fejlesztési javaslata 5 Széchenyi javaslatában megerősíti a megye vasúti közlekedésben betöltött jelentős szerepét, hiszen az 1836-os országgyűlés javaslatai változatlan formában jelennek meg fejlesztési javaslatában. A magyar vasút első katonai alkalmazására is meghatározó szerepe volt a megyén áthaladó vasútvonalnak, amikor 1848 decemberében, a közelgő osztrák csapatok elől a kormány, 5 (Forrás: ) 3

4 a nyomda, valamint a hadifelszerelések Pestről Debrecenbe való menekítését a Pest Cegléd Szolnok vasútvonal segítségével hajtották végre. Ezt télvíz idején, a korabeli útviszonyoknak megfelelően, lovas szekerekkel csak jelentős késedelem árán lehetett volna kivitelezni. A meglévő vasútvonalakat a szabadságharc idején rendszeresen használták a katonai anyagszállításokban is. [1] A vasutak jelentőségét az uralkodók is viszonylag hamar felismerték, ezért már a vasút kiépítése során érvényesítették a katonai érdekeket. Ebben az időszakban, Németországban például a vasútállamosítási törvényén 5. pontjában fogalmazzák meg a vasút katonai jelentőségét, miszerint A vasutak, mint nyilvános szállító intézetek, a forgalom és a honvédelem érdekeit tartoznak szolgálni. A vasútügy mindenekelőtt a honvédelem érdekeire nézve bizonyult nagy horderejűnek. A rendelkezésre álló csapattestek összpontosításának gyorsasága nem ritkán sikerrel pótolhatja azok számának csekélységét. Nem kevésbé fontos a harctéren álló hadsereg hátsó összeköttetése, a csapatok és hadi szerek utánszállítása, a hadsereg élelmezése, valamint a harctérről az ország belsejébe történő szállításokra nézve az élelmezési utakul szolgáló vasútvonalak tervszerű láncolata. Oly területi határokkal bíró országban, mint a Német birodalom, a belföldi vasútügy fejlődésének módjára a honvédelmi érdekek szükségképp nagy befolyással vannak. Az állam feladata tehát, hogy a hálózat kiépítése és alakulásánál a háború minden esélyeinek megfelelő zárt és teljesítményképes élelmezési vasútvonalak létrejövetelére különös figyelmet fordítson, a fontosabb vonalak használhatására befolyással bíró műtárgyak biztos és gyors szétrombolása lehetőségének, már helyreállításuk alkalmával foganatosítandó kellő intézkedések általi biztosításáról gondoskodjék. Az államnak a honvédelmi érdekek körüli feladata e szerint az állami közegeknek az igazgatóságok önálló rendelkezéseibe nagy mérvben befolyásoló közreműködését igényli, mely felügyelve és rendelkezve, a vasutak építése, felszerelése és üzletberendezéseire egyaránt kiterjed. [2] A fenti idézet megítélésem szerint minden fontos elemét tartalmazza a vasút-állam-hadsereg korra jellemző kapcsolatrendszerének. A kiegyezéskor az évi XII. tc rendezte Magyarország és Ausztria gazdasági - beleértve a vasúti - kapcsolatát is. Ebben az időszakban tovább folytatódott a vasútépítés, többször átdolgozták Széchenyi vasútfejlesztési tervét, de az alapelgondolás lényegében ugyanaz maradt. (3. és 4. ábrák) Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt ( ) felismerte, hogy Magyarország szempontjából a vasutak államosítása elsőrendű közgazdasági, kormányhatalmi és nemzeti érdek. Az egyértelmű gazdasági előnyök mellett a politikusok számára is nyilvánvalóvá vált a vasút katonai jelentősége az anyagszállítás, a felvonulás, valamint az utánszállítás terén; amit csak egy államvasúti rendszer tudott garantálni. A Tisza-kormányzat idején Baross Gábor, a vasminiszter nevéhez fűződik az államvasúti rendszer megteremtése. Baross miniszterségének első éveiben mintegy 2200 km vonal került állami tulajdonba ben elindult az átfogó vasút-államosítási program. A legnagyobb jelentőségű államosítás az évi XXV illetve XXXVIII tc. alapján történt, amikor január 1.-től sikerült beolvasztani a MÁV hálózatba az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság (OMÁV) magyarországi vonalait, mintegy 1634 km hosszan. 4

5 3. ábra: Grf. Mikó Imre miniszter terve ből 4. ábra: Az Osztrák Kereskedelmi Minisztérium terve ből 6 Az államosítás mellett nagy jelentőséggel bírtak az állami pénzen épített vonalak is. Ezek összeköttetést létesítettek a volt magánvasút társaságok vonalai között, valamint konkurenciát jelentettek a kisajátítandó magánvasutaknak. Így épültek meg a Rákos Újszász, a 6 (Forrás: ) 5

6 Kelenföld Szőny, a Budapest Zimony, a Brassó Tömös; továbbá a Munkács Beszkidi, az Eperjes Leluchowi, valamint a Dalja Vinkovci vonalak. Az államosítás és az állami vasútépítések végén 1892-ben a MÁV hálózata már 7507 km volt. Ily módon létrejött egy egységes, jól szervezett és hatékonyan működő államvasúti hálózat, melynek eredményeképpen megszűntek a korábbi autonóm, egymással állandó versengésben álló és nehezen irányítható magán vasúttársaságok laza szövetsége. A kialakult államvasúti rendszer rendkívüli politikai, gazdasági és katonai erőt képviselt, amely a századfordulóra a magyar nemzetgazdaság további fejlődésének egyik legjelentősebb tényezőjévé vált. A Milleneum évére a magyar vasúthálózat már nagyjából kialakult, teljesen kiépültek a budapesti pályaudvarok is. (5. ábra) 5. ábra: Magyarország vasúthálózata 1895-ben 7 E rövid történeti bevezető összefoglalójaként megállapítható, hogy a megye vasúti hálózatának ma is meghatározó elemei már a XIX. század végére kialakultak. Ezt figyelembe véve, tekintettel a terjedelmi korlátokra is, a továbbiakban nélkülözöm a történeti fejlődés elmúlt századának elemzését. Teszem ezt azért is, mert szerencsére a megye vasúthálózatát meghatározó, nemzetközi jelentőségű vonalak máig fontos szerepet töltenek be mind a hazai, mind a nemzetközi vasúti közlekedésben. 7 (Forrás: ) 6

7 2. A VASÚTI KÖZLEKEDÉSI RENDSZERREL SZEMBEN TÁMASZTOTT VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK NAPJAINKBAN Az ország vasúti közlekedési rendszerének történeti bemutatása során is többször említést tettem az adott kor védelmi követelményeiről, a vasúthálózattal szemben támasztott speciális igényekről. A tömeghadseregek ideje ugyan már lejárt, és az új NATO irányelvek is más közlekedési módok fejlesztését fogalmazzák meg a csapatok mobilitási képességének zálogaként. A két világrendszer felbomlása után a haderők létszámának a csökkentése, szervezeteik átalakulása figyelhető meg. A bipoláris világrendszer megszűnése valóban forradalmi változásokat idézett elő a biztonságpolitikában és a hadügyben. Ezek az átalakulások természetesen közlekedési rendszer és a védelmi képesség kapcsolatrendszerében is éreztetik a hatásaikat. Európában ma valóban nem kell számolni olyan felvonulási és szétbontakozási irányokkal, ahol a vasúti hálózaton naponta több száz katonavonat közlekedését kell biztosítani.[3] Azonban a délszláv válság tapasztalatai és az azóta elvégzett számvetések azt igazolják, hogy különösen a Washingtoni Szerződés V. cikkely hatályán kívüli műveletek esetében továbbra sem jelent könnyű feladatot a kijelölt NATO erők felvonulása és fogadása, hiszen ebben az esetben a feladatot a polgári forgalom megléte mellett, annak minimális zavarásával kellene megoldani. Azt is látni kell, hogy amíg a Varsói Szerződés tagállamaként a vasúthálózat fejlesztését alapvetően meghatározták a katonapolitikai tényezők, addig napjainkban a gazdaság igénye és az ország, valamint az EU gazdasági lehetőségei szabják meg a fejlesztési irányokat. A fejlesztési célok megfogalmazásánál nem lehet arról megfeledkezni, hogy a békében kialakított hálózat teremti meg a katasztrófák, veszélyhelyzetek és végső esetben a fegyveres konfliktusok megvívása során a helyváltoztatás képességét, a mobilitási igények kielégítését. Ezért az erre hivatott szervezeteknek már béke időszakban meg kell fogalmazni például a vasúti közlekedési rendszer fejlesztésével szemben támasztott védelmi igényeket és meg kell teremteni azt a jogi keretet, mely lehetővé teszi azok megvalósítását is. A fenti általános megfogalmazások konkrét követelményeként a vasúthálózattal szemben támasztott legfontosabb védelmi (katonai, polgári-védelmi, katasztrófavédelmi) igények az alábbiakban foglalhatók össze: a fő irányokban (feladat függvényében változóan, de a nemzetközi tranzit irányokkal egyezően) napi katona-vonat továbbítása; rakodókapacitás fenntartása az országhatártól km távolságra, illetve az ahhoz közeli vasútállomásokon, a gyakorlóterek, a kiképzőbázisok, a repülőterek területén lévő iparvágányokon a vasúti szállítmányok (napi 6 10) ki berakására; a nehéz technikai eszközök szállítására alkalmas nehéz pőre vagonpark megfelelő mennyiségű fenntartása ( db üzemképes, és kb. 200 db tárolásra besorolással); néhány ezer fő személyi felszereléssel történő szállítására alkalmas személyszállító kocsipark alkalmazásba vételének (lehetőségének) fenntartása; a közepes és nagy állomások épületei, azok ingatlanai igénybevétele a speciális vezetés és ellátás alapfeltételeihez (például: a tisztálkodási lehetőség 100 fő/óra, az ivóvíz vételezése 3 4 m 3 /óra kapacitással a kijelölt vonalakon, km távolságra, illetve a határátkelőhelyeken, valamint a be-, illetve kirakodásra tervezett állomásokon); a konténerrakodó és tárolókapacitás kialakítása, fenntartása a gyakorlóterek körzetében, a főbb helyőrségekben és a tervekben meghatározott állomásokon, a logisztikai bázisokon; 7

8 a szállítmányok vontatására, továbbítására alkalmas vontatóeszköz és a fűtő-kocsi park mennyiségi és minőségi követelmények szerinti kapacitásának fenntartása; a közúti átjárók nagy teherbírásra való ki(át)építése a fő útvonalaknál, a szabványos űrszelvény kialakítása a vasútvonalak teljes hosszában; a helyreállító képesség fenntartása a műtárgyak, illetve a pályasérülések felszámolására, továbbá a mentő helyreállító szervezeti kapacitás szinten tartása (a balesetek, kisiklások, stb. felszámolásához); napi négy szállítmánnyal számolva az ország központi térségében összesen 6 ki(be)rakó állomás üzemeltetése; a nehéz technika szállítására és közlekedtetésére külön ki kell jelölni és fenntartani ki(be)rakó állomásokat, valamint az azokat megközelítő közutakat az összpontosítási körletekig. [4] Komolyabb elemzés nélkül is levonható az a következtetés, hogy ezen védelmi követelmények kielégítésére vasúti közlekedési szempontból legalkalmasabbak a meglévő európai és a hazai törzshálózati vonalak, amelyek a tranzit szállításoknál is mint elsődleges vonalak vehetők számításba. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy a fenti követelményeknek a megyében mely vasúti hálózati elemek felelnek meg, milyen fejlesztések folynak ma, illetve a hosszútávú fejlesztési koncepciókban kitűzött célok támogatják-e a védelmi igények teljesülését is. A vizsgálatot a megye vasúti hálózata jelenlegi helyzetének bemutatásával, valamint az egyes fejlesztési politikák megyét érintő elemeinek részletes elemzésével hajtom végre. 3. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE VASÚTI KÖZLEKEDÉSÉNEK JELENLEGI HELYZETE Mint azt a történeti részben már bemutattam, a jelenlegi Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a vasúti közlekedés kialakulása az ország vasúti közlekedésének kezdeteire vezethető vissza. Az 1836-ban elfogadott, a vasútépítéseket lehetővé tevő törvény hatására 1844-ben kezdődött meg a Pestről induló vasútvonal építése, és a mai Magyarország területén az első vonalat Pest és Vác között július 15-én nyitották meg ben már a Pest Szolnok 99 km hosszúságú szakasz is elkészült. A megye vasútvonalainak összes építési hossza 503 km, melyből kétvágányú vonal 181 km, a villamosított szakaszok hossza 243 km. A megyében 66 állomás, illetve megállóhely található. A megye jelentősebb vasútvonalai a kereskedelmi és hivatali központban, a megye székhelyén, Szolnokon futnak össze. A megye 78 településéből 42 rendelkezik vasútállomással, illetve vasúti megállóhellyel. 8

9 A városok közül csak Túrkevének nincs vasúti kapcsolata. Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintő vasútvonalak jellemzői az alábbi táblázatban foglalhatók össze: VASÚTVONAL száma leírása 82 (Hatvan ) Jászfényszaru Jászberény Újszász ( Szolnok) (egyvágányú, villamosított) 86 (Vámosgyörk ) Járokszállás Jászapáti Újszász ( Szolnok) (egyvágányú, dízelüzemű) 100 (Budapest Cegléd ) Szolnok Karcag Apavára ( Debrecen Nyíregyháza Záhony) (kétvágányú, villamosított) 102 (Kál-Kápolna ) Abádszalók Kisújszállás (egyvágányú, dízelüzemű) 103 Karcag Tiszafüred (egyvágányú, dízelüzemű) 108 (Debrecen ) Tiszafüred ( Füzesabony) (egyvágányú, dízelüzemű) 120 (Budapest ) Újszász Szolnok Mezőtúr ( Békéscsaba Lőkösháza) (részben kétvágányú, villamosított) 125 Mezőtúr Pusztabánréve ( Orosháza Mezőhegyes) (egyvágányú, dízelüzemű) 130 (Szolnok ) Tiszatenyő Kunszentmárton Jaksorpart (egyvágányú, dízelüzemű) 145 Szolnok Tiszajenő alsó ( Lakitelek Kiskunfélegyháza) (egyvágányú, dízelüzemű) 146 (Kecskemét Lakitelek ) Tiszasas Kunszentmárton (egyvágányú, dízelüzemű) 1. számú táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúthálózata ( Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedésfejlesztési Koncepció, Jóváhagyta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 61/2003.(VI.27.) számú határozatával A megyét érintő 11 vasútvonal közül a 100., 120., 82. és 130. számú vasúti fővonal, míg a többi mellékvonal, melyeken a közlekedést regionális vasutak biztosítják. Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti hálózatának gerincét a IV. páneurópai folyosóhoz tartozó Hegyeshalom Győr Budapest Újszász Szolnok Szajol Békéscsaba Lőkösháza és a Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza fővonal képezi. A továbbiakban vizsgálni kívánom, hogy a vasúthálózat jelenlegi kialakulását milyen tényezők befolyásolták, illetve melyek a továbbfejlesztés várható irányai, időhorizontjai. 4. A MEGYE VASÚTI KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSÉRE HATÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI ELEMEK Tekintettel arra, hogy Magyarország jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamataira a rendszerváltozás gyakorolta a legnagyobb hatást, a továbbiakban a vasúti közlekedési rendszer elemzését is erre az időszakra terjesztem ki. 9

10 4.1. A FEJLŐDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A 90-ES ÉVEKTŐL AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSIG A közlekedés területén a kilencvenes évek elején több alágazati 8, illetve speciális szakterületet érintő 9 törvény született, illetve a meglévők módosítása vált szükségessé 10. A közlekedési infrastruktúra vonatkozásában e joganyagokból kirajzolódó két legfontosabb cél a hazai közlekedési hálózat bekapcsolása a nemzetközi hálózatokba, valamint az egyes közlekedési alágazatok (közút, vasút, vízi és légi közlekedés) integrálása voltak. A 90-es évek elején ezen a területen tapasztalható bizonytalanságot követően a közlekedés fejlesztésének irányát részletesen a több éves egyeztetés után 1996-ban elfogadott Magyar Közlekedéspolitikai Koncepció 11 határozta meg. Ennek stratégiai irányai: - az Európai Unióba való integrálódás elősegítése, - a szomszédos országokkal való együttműködés feltételeinek javítása, - az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése, - az emberi élet és a környezet védelme és - a közlekedés hatékony, piackonform működtetésének kialakítása voltak. A fejlesztések irányát az átalakuló társadalom és a gazdaság változó igényei határozták meg. A nemzetközi tranzit szállítási kapacitások átstrukturálása és a térségi fejlődés érdekében autópályák és autóutak építését, a vasútvonalak korszerűsítését, a dunai vízi út fejlesztését, a kombinált áruszállítás fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését, a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő logisztikai központok létesítését, azok folyamatos fejlesztését tűzte ki célul az aktuális koncepció. Ezen célok megvalósításához azonban jelentős pénzügyi forrásokra lett volna szükség, amit az éppen átalakuló gazdaság nem tudott kitermelni. Európai uniós források ugyan már ebben az időszakban is rendelkezésre álltak, de azok mértéke nem fedezhette a szükséges infrastruktúra fejlesztéseket, így az elképzelések egy része csak terv maradt ebben a ciklusban. Már ebben az időszakban is egyértelműen a közúti közlekedés dominanciája bontakozott ki, azonban az ezzel együtt járó negatív hatások csökkentése a vasút terén is fejlesztéseket igényelt. A vasúthálózat területén az elsődleges cél a rossz minőségű pályák újraépítése és a sebességkorlátozások fokozatos felszámolása volt. Ennek a célnak mind a mai napig meglévő aktualitását az 1. számú mellékletben szereplő térkép igen szemléletesen visszatükrözi, rávilágítva arra, hogy a megyén áthaladó nemzetközi jelentőségű vasútvonalak is jelentős sebességkorlátozásokkal terheltek. Az 1998-ban megkezdődött vasúti rekonstrukciós program 12 következtében a hálózati fejlesztésekre szánt források reálértéken majd a kétszeresére nőtt évi XCV. törvény a vasútról, évi XCVII. törvény a légi közlekedésről évi XXX. törvény az Útalapról évi I. törvény a közúti közlekedésről 11 68/1996. (VII. 9.) OGY határozat a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról /1998. (II. 25.) Korm. határozat a vasúti rekonstrukciós program finanszírozásának céljaira történő kölcsönfelvételhez kapcsolódó dokumentumok elfogadásáról 10

11 (4 milliárd forintos növekedés az előző évihez képest, ami összesen már 17 milliárd forintot jelentett). A közlekedési hálózat fejlesztésére rendelkezésre álló beruházási források a 80-as évek elejétől folyamatosan szűkültek, és 1994-re soha nem látott mélypontra zuhantak. Ezen belül is a vasúti pályakorszerűsítések éves volumene km-re csökkent. A 90-es évek második felében a kormány által felvett nemzetközi hitelek, a PHARE 13 és ISPA 14 programok beindítása bővítette ugyan a beruházási lehetőségeket, azonban az éves volumenek még így is mélyen 100 km alatt maradtak. Az LSIF 15 horizontális program létrejöttével a nagy infrastrukturális programokra fordított összegek tovább bővültek. Az ISPA program kerete a Közösség által jóváhagyott közlekedési stratégia alapján került kialakításra. Ezt követően ISPA támogatással a IV. és V. számú Helsinkifolyosók vasúti szakaszainak rekonstrukciós fejlesztése indult meg három nagy projekt keretében (2. számú melléklet): - Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza; - Budapest-Győr-Hegyeshalom; - Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba. Azonban ezek a források is csak minimális mértékben tudtak hozzájárulni a hálózati infrastruktúra fejlesztéséhez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Állami Számvevőszék évi vizsgálata a MÁV Rt.-nél, melynek során az elmaradt beruházások összegét 1350 milliárd forintra becsülték, amiből a vasúti infrastruktúra mintegy 800 milliárd forint mértékben részesedett. Védelmi szempontból elemezve az adott időszak közlekedéshálózati fejlesztéseit, kettős kép rajzolódik ki. Egyrészről ebben az időszakban, a Magyar Honvédségben is jelentős változások történtek. A több mint százezres tömeghadsereg folyamatos átalakítása, az új hadsereggel szemben támasztott követelmények állandó változása, illetve már a 90 -es évek elején kialakuló NATO és Európai Uniós csatlakozási szándék, az ezek elérése érdekében megtett lépések hatással voltak a hadsereg szervezetére és feladatrendjére is. Az évtized kezdetén talán a legnagyobb kihívást a Szovjet csapatkivonás jelentette a MÁV életében, melynek adatai a hazai szállítási viszonyokat tekintve megdöbbentőek. Az március 10-én aláírt egyezmény az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonási határidejét 1991.június 30-ában határozta meg. A kivonulás több mint százezer személyt, közel haditechnikai eszközt és félmillió tonna felszerelését jelentett. A vasúti szállítások előkészületei, a bevagonírozás összesen 92 vasútállomáson történtek. Ezen belül a kifejezetten 13 A PHARE (Pologne, Hongrie Aide a la Reconstruction économique) egy Európai Uniós előcsatlakozási alap, melyet 1989-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy támogatassa Lengyelország és Magyarország gazdasági szerkezetátalakítását. 14 Az ISPA (Instrument Structurel de Pré-Adhésion) egy 1999-ben létrehozott Európai Uniós előcsatlakozási alap, melynek fő célja a csatlakozásra váró országok felkészítése a Kohéziós Alap támogatásának fogadására, valamint a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása. 15 (Large Scale Infrastructure Facility Széleskörű Infrastrukturális Lehetőségek) 11

12 katonai szerelvények berakodását 69 vasútállomáson, illetve iparvágányon végezték. Összesen vasúti kocsit vettek igénybe, és konténert rakodtak be. A mintegy 15 hónapig tartó szállítás során összesen 1197 katonavonattal 8637 csapat- és 560 anyagvonattal) szállították el Magyarországról a Déli hadseregcsoport valamennyi katonáját, a harci technikai eszközét, katonai felszerelését és egyéb anyagi készleteit, valamint a hozzátartozók és családtagok ingóságait 16. Ez a feladat a megye vasúti hálózatát is jelentős mértékben terhelte. Egyrészt a megyében nagyszámú katonai erőket állomásoztattak, másrészt az ország szinte teljes területére kiterjedő csapatkivonás vasúti szállításai alapvetően a megyén áthaladó nemzetközi vasúthálózat igénybevételével valósult meg A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM ( ) MEGYÉT ÉRINTŐ HATÁSAI Az Európai Unió tagjaként Magyarország 2004-től jogosulttá vált az Uniós fejlesztési támogatások igénybevételére, melyeket a Strukturális Alapok (SA) és a Kohéziós Alap (KA) nyújtanak. A 1260/1999 EK Rendelet értelmében ahol az egy főre eső GDP nem éri el a Közösségi átlag 75%-át Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kell készíteni a Strukturális Alapokból érkező támogatások fogadásához. A NFT, valamint a hozzá kapcsolódó Operatív Programok (OP) határozták meg, hogy a SA-ból érkező támogatást milyen célokra vehette igénybe az ország 2004 és 2006 között. Magyarország uniós csatlakozása az EU hét éves tervezési periódusának közepére esett, ezért nem hét, hanem csak három évre szóltak az első programok. A NFT részeként december 22-én elfogadta a kormány a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programot (KIOP), melynek kidolgozása már 2002 második felében megkezdődött. A KIOP-nak a közötti időszak fejlesztési célkitűzései során olyan beruházási intézkedésekre kellett összpontosítani, amelyek közvetlenül kapcsolódtak az európai integrációhoz, a gazdasági fejlődésre legkomolyabb negatív hatást gyakorló közlekedési szűk keresztmetszetek enyhítéséhez, a hiányosságok felszámolásához. Így ebben az időszakban elsőbbséget élveztek az alábbi célokat szolgáló fejlesztések: - a TEN 17 /TINA 18 hálózat befejezése Magyarországon; - az elmaradott térségek elérhetőségének javítása; - az intermodális közlekedés fejlesztési feltételeinek javítása. A vasúti ágazaton belül elsőbbséget kapott a fő vasútvonalak hálózatának befejezése, különös tekintettel a TEN-T folyosókra (2. számú melléklet). Mivel ezek azok a vonalak, amelyeken a legnagyobb mennyiségű személyi és teherforgalom bonyolódik, ezek bírnak a legnagyobb jelentőséggel a piac és a nemzetgazdaság fejlesztése szempontjából is. A tervezett beruházások között szerepelt a helyi igényeknek megfelelően a meglévő nyomvonalak rehabilitációja, az üzemi sebesség fokozása, a biztonsági berendezések javítása, kettős vágányvonalak kialakítása és a vasútvonalak villamosítása. (A vasúti hálózat megvalósult és tervezett fejlesztésit a 3-4. számú mellékletek szemléltetik.). Az ábrákon jól látható, hogy ezen időszak fejlesztései között 16 Forrás: MH Katonai Közlekedési Központ 17 Trans European Network - Transz Európai Hálózat 18 Transport Infrastrukture Needs Assassment - Közlekedési Infrastruktúra Igényeinek Értékelése 12

13 továbbra is kiemelt szerepet kapott a Jász-Nagykun-Szolnok megyén áthaladó nemzetközi jelentőségő vasúthálózat fejlesztése. Jelentőséggel bírt ebben az időszakban a Logisztikai Szolgáltató Központok (LSzK) hálózatának kiépítése, elsősorban azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen a teherszállítás intermodalitását, azaz környezetbarát szállítási módok megválasztásának lehetőségét. Az LSzKk és a kombinált teherszállítási terminálok fejlődése a 90-es évek eleje óta a tervezett és jóváhagyott ütemterv szerint haladt. A logisztikai központok hálózatának országos koncepciója 13 központ létrehozását irányozta elő szerte az országban. A vizsgált időszakban prioritást élvezett többek között a szolnoki LSZK további építése is. Minden esetben a fejlesztési terveknek tartalmazni kellett a megfelelő csatlakozó út, vasút, és ahol lehetséges nyílt kikötő létesítését. (Lásd az 5. számú mellékletet) 4.3. A KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) A KözOP átfogó stratégiai céljai az EU 2010-ig tartó közlekedéspolitikai céljait leíró Fehér Könyv célkitűzéseit is szem előtt tartva elsősorban a versenyképesség támogatását, és a környezeti fenntarthatóság javítását szolgálják. Sajátossága a programnak az előző ciklusokhoz képest, hogy a KözOP a hazai érdekek mentén megfogalmazott célok mellett már konkrétan nevesíti azon EU-s közlekedésfejlesztési prioritásokat, melyek megvalósításának a programban is kiemelt célként kell szerepelni. Az Uniós kiemelt célok és kötelezettségek az alábbi közlekedés-fejlesztési prioritásokat tartalmazza: - a vasúti és közúti TEN vonalak fejlesztése, ezen belül az országot érintő - 6. elsőbbségi projekt (PP 6: Lyon Trieszt-Divac/Koper-Divace-Ljubjana-Budapestukrán határ vasútvonal) 19, elsőbbségi projekt (PP22: Athén-Szófia-Budapest-Bécs Prága-Nürnberg/Drezda vasútvonal), (6. számú melléklet) Az Európai Unió Tanácsa 1084/2006/EK rendeletének 2. cikk 1. bekezdése szerint a Kohéziós Alapból nyújtható támogatás célja a közlekedés területén elsősorban a TEN-T hálózati infrastruktúra fejlesztése, különösen az úgynevezett kiemelt tengelyek kiépítése, azaz a kiemelt projektek (Priority Projects: PP22 és PP6) végrehajtása. A szemléletesebb áttekintés érdekében a 7. számú melléklet bemutatja a KözOP vasúti nagyprojektjeinek térképváltozatát is. Mielőtt még az olvasóban az a tévképzet alakulna ki, hogy az EU-s támogatási forrásokkal felszámolhatók a közlekedési hálózat elmaradásai, célszerű áttekinteni, hogy például a vasút területén ezek a források milyen eredmények elérését teszik lehetővé. Amennyiben a pályavasúti beruházások szintje nem mozdul el az utóbbi évek mdft-os teljesítéseiről a pályaállag-romlás felgyorsulása folytatódni fog. A jelenlegi támogatási összegeket 19 A PP6 prioritás esetében mivel a Budapest Szolnok vasútvonal fejlesztése már ISPA forrásból megtörtént ebben az időszakban a Szolnok Debrecen Záhony irányt fejlesztik tovább az ukrán határig. 13

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása Jobbágy Valér GKM 2. NFT (NSRK) mérföldkövek OP második draft + Ex-ante indítása: 2006. április Partnerség: már megkezdődött NSRK, OP véglegesítés és leadásuk:

Részletesebben

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Integrált

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

EU TÁMOGATÁSÚ VASÚTFEJLESZTÉSEK. Molnár Richárd régióvezető

EU TÁMOGATÁSÚ VASÚTFEJLESZTÉSEK. Molnár Richárd régióvezető EU TÁMOGATÁSÚ VASÚTFEJLESZTÉSEK Molnár Richárd régióvezető TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) Keretek Projektek megvalósítása Eredmények NIF VASÚTKORSZERŰSÍTÉS

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI Pál László általános vezérigazgatóhelyettes 1 Vasúti folyosók 2 Korridorok jelentősége 3 TERVEZETT 2014 2020. közötti üzemeltetői prioritások Kiinduló állapot 2014-ben

Részletesebben

A magyarországi CEF projektek

A magyarországi CEF projektek A magyarországi CEF projektek Thoroczkay Zsolt főosztályvezető Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2014. január 22. Nemzeti Közlekedési Stratégia projektjei Vasúti Közúti A CEF projektek területei Vasúti

Részletesebben

Közúti projektlista. TEN-T közúti projektlista

Közúti projektlista. TEN-T közúti projektlista 1. melléklet az 1696/2014. (XI. 26.) Korm. határozathoz Közúti projektlista TEN-T közúti projektlista Kivitelezés alatt álló KözOP-IKOP szakaszolt projektek M4 Abony - Törökszentmiklós közötti szakasz

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

A NIF ZRT. VASÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTJEI

A NIF ZRT. VASÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTJEI A NIF ZRT. ASÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTJEI Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. asutak Fejlesztési Programiroda Molnár Richárd régióvezető 1. A NIF ZRT. FOLYAMATBAN LEŐ ÉS 2013 (2015) ÉGÉIG MEGALÓSÍTANDÓ KIITELEZÉSEI

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Változások a 2011/2012. évi menetrendben 1. sz. menetrendi módosítástól

Változások a 2011/2012. évi menetrendben 1. sz. menetrendi módosítástól Változások a 2011/2012. évi menetrendben 1. sz. menetrendi módosítástól 4. sz. Esztergom - Almásfüzitő (Komárom) vonal: Lemondva: 32910, 32914, 32924, 32946, 32918, 32928, 32919, 32939, 32929, 32917, 32915,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

3.2. A magyar vasút története

3.2. A magyar vasút története 3.2. A magyar vasút története 3.2.1. A vasúti közlekedés kialakulása A Palmer-féle függővasút hosszmetszete (1827) A Pozsony-Nagyszombat között épített (1832) lóvasút Nagyszombat állomás Vasúti híd Gerencsérnél

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0)

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Bíró Koppány Ajtony főtitkár Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége XVII. A magyar közlekedés az

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Pályavasúti Üzletág - Helyzetkép és előretekintés. dr. Tömpe István

Pályavasúti Üzletág - Helyzetkép és előretekintés. dr. Tömpe István Ügyfélközpontúság. Modernizáció. Hatékonyság. Új technológiák és anyagok a pályaépítésben és fenntartásban szakmai továbbképzés Pályavasúti Üzletág - Helyzetkép és előretekintés dr. Tömpe István Fejlesztési

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

V0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal

V0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal V0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal A versenyképes vasúti áruszállítás keretrendszere Előadó: Takács Miklós közlekedéstervezési igazgató 2012. október 11. 1 Bevezetés A Magyarországi Logisztikai

Részletesebben

HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT

HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT Mi az a TEN-T hálózat? A TEN-T hálózat az Európai Unió azon közlekedési hálózata,

Részletesebben

Műtárgyátépítések a MÁV vonalhálózatán. Erdődi László MÁV Zrt. PVÜ PLF HAO 2012.május 31. 1

Műtárgyátépítések a MÁV vonalhálózatán. Erdődi László MÁV Zrt. PVÜ PLF HAO 2012.május 31. 1 Műtárgyátépítések a MÁV vonalhálózatán 1 A műtárgy átépítések 1.) elsősorban vonali rehabilitációk keretében Kiemelt vasútfejlesztési projektek I. Befejezett, ill. befejezés alatt álló projektek (ISPA

Részletesebben

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28.

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Dorner Lajos és Sebestyén István közlekedési szakértők Balatoni Integrációs

Részletesebben

16250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 161. szám

16250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 161. szám 16250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 161. szám A Kormány 1696/2014. (XI. 26.) Korm. határozata a 2014 2020-as programozási időszak országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

Magyarország közlekedési helyzete és jövőképe kiemelten annak Győr-Moson-Sopron megyei vonatkozásai

Magyarország közlekedési helyzete és jövőképe kiemelten annak Győr-Moson-Sopron megyei vonatkozásai Magyarország közlekedési helyzete és jövőképe kiemelten annak Győr-Moson-Sopron megyei vonatkozásai Dr. Völner Pál államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. április 26. Tartalom A) Közúti közlekedés

Részletesebben

Országos Környezeti Kármentesítési Program Jelentés 2008. évről. MÁV Vasúti Alprogram. adatok ezer Ft-ban. Kármentesítési feladat 2008.

Országos Környezeti Kármentesítési Program Jelentés 2008. évről. MÁV Vasúti Alprogram. adatok ezer Ft-ban. Kármentesítési feladat 2008. Országos Környezeti Kári Program Jelentés. évről 9. sz. melléklet A programrész megnevezése A progra m rész kezdő éve Költségráfordítás 2007.ig bezárólag MÁV Vasúti Alprogram adatok ezer Ftban Kári feladat.ben*.

Részletesebben

Rudolf András (projektvezető)

Rudolf András (projektvezető) SZOLNOK SZAJOL VASÚTI VONALSZAKASZ, SZOLNOKI TISZA-HÍD ÁTÉPÍTÉSE Rudolf András (projektvezető) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Vasútfejlesztési Programiroda Összefoglalás A Nemzeti Infrastruktúra

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A magyar logisztikai stratégia aktuális helyzetképe

A magyar logisztikai stratégia aktuális helyzetképe Gecse Gergely MLE, XV. Logisztikai Fórum, 2010. március 25. Kormányzati tervdokumentumok STRATÉGIA KONCEPCIÓ FEHÉR KÖNYV ZÖLD KÖNYV AKCIÓ- TERV Magyar logisztikai stratégia (MLS) Stratégia előzményei (pl.

Részletesebben

Magyarország környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrát érintő beruházásai az Európai Unió támogatásainak tükrében

Magyarország környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrát érintő beruházásai az Európai Unió támogatásainak tükrében Budapesti Gazdasági Fıiskola KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány Magyarország környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrát érintő beruházásai

Részletesebben

INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK EU FINNANSZÍROZÁSSAL

INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK EU FINNANSZÍROZÁSSAL KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON, AKTUALITÁSOK MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖZLEKEDÉSI TAGOZAT INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK EU FINNANSZÍROZÁSSAL Szilágyi András beruházási vezig.h Mayer András koordinációs

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség Módosító javaslat

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség Módosító javaslat ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség Módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 94. (1) bekezdése alapján az Országos

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

2. Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai

2. Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai 49 2. Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai A tanulmány keretében áttekintést adunk a 2007-2013 közötti az Nemzeti Stratégiai Referencia

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖR EN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. 2. sz. Módosítás. 1. füzet. a 2014-2015. évi MENETRENDHEZ

MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖR EN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. 2. sz. Módosítás. 1. füzet. a 2014-2015. évi MENETRENDHEZ MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖREN MKÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2. sz. Módosítás 1. füzet a 2014-2015. évi MENETRENDHEZ ÉRVÉNYES: 2015. június 20-tól 29514-1/2015/START Mez Oldal Változások zöld 145 Az

Részletesebben

A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak

A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak Hidász Napok, 2015. Visegrád Kardos Gábor Műszaki igazgató BEVEZETŐ, TARTALOM Keretek, források Megvalósuló gyorsforgalmi kivitelezési projektek Megvalósuló

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Tartalom Komárom-Esztergom megye helyzete és fejlesztési lehetőségei az országos

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei a 2016 2020 években

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei a 2016 2020 években VAMAV vevőtalálkozó 2016. január 28. Budapest dr. Mosóczi László Igazgató NIF Zrt. A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei a 2016 2020 években Támogatási források 2014-2020 között Integrált Közlekedésfejlesztési

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban

A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban 31. Útügyi Napok Magyarország közútjai és az EU követelmények A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban Dr. MONIGL János egyetemi magántanár

Részletesebben

Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések

Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések Határ Renáta Koordinációs főmérnök, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Siófok, 2014. október 29. 1 Határmenti

Részletesebben

Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása. összefoglaló jelentés 2009. december 14.

Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása. összefoglaló jelentés 2009. december 14. Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása összefoglaló jelentés 2009. december 14. Projekt megnevezése Forrás Támogatási kérelem kódszám

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében

Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében Dr. Holló József műszaki vezérigazgató-helyettes Magyar Közút Nonprofit ZRt. 1 Tartalom: 1. Mit nevezünk

Részletesebben

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Műszaki elvárásoknak megfelelés a nemzetközi folyosókon. Daczi László főmérnök PLF TEO 2009.10.09

Műszaki elvárásoknak megfelelés a nemzetközi folyosókon. Daczi László főmérnök PLF TEO 2009.10.09 Műszaki elvárásoknak megfelelés a nemzetközi folyosókon Daczi László főmérnök PLF TEO 2009.10.09 A nemzetközi hálózatok: AGC : Európai megállapodás a nemzetközi vasúti fővonalakról E vonalak 1985. A kiépítési

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA

A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA DR. HORVÁT FERENC főiskolai tanár 1. BEVEZETÉS KözOP-2.5.0-09-11-2011-0008 sz. projekt: Vasúti műszaki

Részletesebben

VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA

VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA Pályaműködtetői célkitűzések a fejlődés szolgálatában Pál László általános vezérigazgató-helyettes MÁV Zrt. Debrecen, 2016. május 18-20. 1 Jövőképünk Folyamatosan fejlődő, nyugateurópai

Részletesebben

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV születése 1872. okt. 15. Koncesszió a Győr (Raab) Sopron (Oedenburg) - Neufeld/Leitha vonal építésére Victor von Erlanger báró részére -az állam részéről

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009.

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Honnan indultunk... A Nemzeti Autópálya Rt. létrehozásáról a 2117/1999 (V.26.) Kormányhatározat

Részletesebben

MÁV Zrt. megújuló hídjai

MÁV Zrt. megújuló hídjai Nemzeti Közlekedési Napok 2014 Siófok, 2014. október 28-30. MÁV Zrt. megújuló hídjai Erdődi László MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság Híd és Alépítményi Osztály Magyar Államvasutak Zrt. Pályavasúti

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 1. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS HELYE A MINKET KÖRÜLVEVİ VILÁGBAN AZ EMBEREK KOMFORTOS ÉLETKÖRÜLMÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES 1. AZ ÉPÍTETT MŐVI KÖRNYEZET IGÉNYES KIALAKÍTÁSA LAKÁS

Részletesebben

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte

Részletesebben

Farkas Iván : Közlekedésfejlesztési. kérdések Szlovákiában

Farkas Iván : Közlekedésfejlesztési. kérdések Szlovákiában Közlekedésfejlesztési kérdések Szlovákiában 2012 R1 elkészült 2011-ben D1, D4 - szakaszai kivitelezés alatt 2012. március 10. parlamenti választások voltak Szlovákiában : Baloldali kormányzat alakult

Részletesebben

Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója

Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója Nemzeti Közlekedési Napok 2014 Siófok, 2014. október 29. Dorner Lajos Kronológia A térség korábbi közlekedési stratégiájának felülvizsgálata 2005 A Balaton Nagytérség

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Az RFC6 korridoron történő közlekedés hazai kihívásai

Az RFC6 korridoron történő közlekedés hazai kihívásai Hatékonyság. Ügyfélközpontúság. Modernizáció. Az RFC6 korridoron történő közlekedés hazai kihívásai KTE Konferencia 2014. Február 7. TÉNYEK Jogszabályi környezet: 913/2010/EU rendelet a versenyképes árufuvarozást

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Dél-Magyarországon vonattal

Dél-Magyarországon vonattal Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.

Részletesebben

Szakmai (közlekedési) Képzés - Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Szakmai napok 2015 Balatonföldvár, 2015. május 12-14.

Szakmai (közlekedési) Képzés - Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Szakmai napok 2015 Balatonföldvár, 2015. május 12-14. 8.30-tól regisztráció 2015. május 12. (kedd, délelőtt) 9.30-10.00 A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Előadó: Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár, NFM 1. témakör:

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek 2740 Abony, Kossuth tér 4. 8400 Ajka, Szabadság tér 14. 2170 Aszód, Kossuth Lajos u. 15. 6500 Baja, Csermák Mihály tér 4. 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 34-36. 8230 Balatonfüred, Jókai M. út 17. 4060

Részletesebben

A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában

A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában A Közlekedési Operatív Program, intézményrendszere és a KIKSZ mint közremőködı szervezet tevékenysége a KözOP megvalósításában Egyházy Zoltán szaktanácsadó, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI INTEGRÁLT KÖZREMŐKÖDİ

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben