SZÁSZI GÁBOR 1 BEVEZETŐ
|
|
- Ignác Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, SZÁSZI GÁBOR 1 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE VASÚTHÁLÓZATÁNAK VÉDELMI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE 2 Mind az Európai Unióban, mind hazánkban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlen gazdasági és társadalmi érdek. A fejlesztések megvalósítása során azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország védelmi érdekeit, hiszen a védelmi feladatok ellátása során a békében kiépített közlekedési hálózat szolgál alapjául a minősített időszaki feladatok közlekedési igényeinek kielégítése során is. Jelen tanulmányomban az országos hálózatból kiemelve, speciálisan Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúthálózatának jelentőségét vizsgálom, kiemelt figyelemmel a megye vasúthálózatának védelmi szempontú jelentőségére. BEVEZETŐ Magyarország társadalmi-gazdasági életében bekövetkezett változások egyaránt hatással vannak a közlekedési alágazatok közlekedési rendszerben betöltött szerepére, valamint a Magyar Honvédség (MH) feladatrendjére. A rendszerváltást követő néhány függetlenségben eltöltött év alatt világossá vált, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlődése és ezzel összefüggésben az ország biztonsága nem képzelhető el a nyugati típusú demokráciákhoz történő mielőbbi csatlakozás nélkül. A NATO 3 tagság és az azzal együtt járó kötelezettségek felvállalása utat nyitott az Európai Unióba (EU) is. Az ország közlekedési rendszere szerves elemét képezi egy összeurópai közlekedési rendszernek, ahol nemcsak követelményeket fogalmaznak meg, hanem forrásokat is biztosítanak a szükséges fejlesztések végrehajtásához. A közös védelmi rendszer tagjaként pedig az országtól akár több ezer kilométerre végrehajtandó új feladatok a fegyveres erő fokozott mobilitási képességét igénylik. Ez a képesség nem csak katonai képességet jelent, hanem a polgári közlekedési rendszer fokozott igénybevételét is feltételezi. 1 ZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Kar, szaszi.gabor@zmne.hu 2 Szaklektorált cikk. Leadva: szeptember 15. Elfogadva: december NATO: North Atlantic Treaty Organisation - Észak-Atlanti Szerződés Szervezete 1
2 A fentiekre is tekintettel jelen tanulmányomban arra keresem a választ, hogy az ország közlekedési rendszerében Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti közlekedése általánosságban milyen szerepet tölt be, vasúthálózata és az ahhoz szorosan kapcsolódó műtárgyak megfelelnek-e a közlekedési rendszerrel szemben napjainkban támasztott követelményeknek. Részletesen bemutatom a védelmi követelmények és a vasúti infrastruktúra kapcsolatrendszerét, a kritikus infrastruktúrákkal szemben támasztott követelményeket. Vizsgálom, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti közlekedése milyen mértékben felel meg ezeknek a követelményeknek, melyek a kritikus elemek és azok megszüntetése érdekében milyen fejlesztési igények merülnek fel, a fejlesztések milyen mértékben esnek egybe a jelenlegi európai uniós és hazai közlekedésfejlesztési célkitűzésekkel. 1. A MEGYE VASÚTI KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúthálózatának kialakulása a reformkorra vezethető vissza. Az ban megalkotott első vasúti törvény (1836. évi XXV. tc), amely meghatározta a főbb vonalirányokat (1. ábra), az évi országgyűlésen kijelölt kereskedelmi útvonaltervezet vette alapul. Ez a vasúti törvény amely megelőzte Európa legtöbb államának hasonló jellegű jogszabályit eredetileg még ideiglenes jelleggel készült, és azt az es országgyűlés módosította, illetve véglegesítette. 1. ábra: Az 1836-os országgyűlés vasútépítési terve 4 4 (Forrás: ) 2
3 A korabeli elképzelésekben is fontos szerepet szántak a kelet-nyugati vasúti kapcsolat megteremtésében Szolnok városának, hiszen amellett, hogy jelentős Tiszai átkelőként jelölték, vasúti csomóponti szerepet is szántak a városnak. A tervekből viszonylag gyorsan valós hálózatok születtek, azonban ezek a folyamatok akkor sem voltak problémamentesek. Már abban a korban is a vasutak építését nagymértékben nehezítették az egyéni érdekek, a nyomvonalviták, valamint az engedélyezés bonyolultsága. A Bécs Pest vagy Buda nyomvonalvita lezárásaként a Szitányi Ullmann Móric irányítása alatt lévő Magyar Középponti Vasúttársaság kapott engedélyt Pest Vác Érsekújvár Pozsony Bécs útvonalon, melynek első szakaszát Pest Vác viszonylatban július 15.-én adták át a forgalomnak. Ez volt az első gőzüzemű vasútvonal Magyarországon és innentől számítjuk a magyar vasút születésnapját. Az első viszonylatot azonban már szeptember 1.-én követte a Pest Cegléd Szolnok vonal átadása, megnyitva ezzel Szolnok városa és a megye vasúti közlekedése előtt a fejlődés lehetőségét. [1] Széchenyi 1848-ban megjelenteti, majd az országgyűlés elé terjeszti a Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül című korszakalkotó jelentőségű művét. Széchenyi javaslatában 4 fővonalat (Pest-Pozsony-Bécs, Buda-Siófok-Zágráb-Fiume, Pest-Szolnok-Arad-Erdély, Pest- Miskolc-Kassa-Galícia), 4 másodrendű vonalat (Szolnok-Debrecen-Kolozsvár, Mohács-Pécs- Gyékényes-Fiume, Sopron-Szombathely-Nagykanizsa-Fiume, Cegléd-Kecskemét-Szeged) és 4 harmadrendű vonalat (Arad-Temesvár, Debrecen-Nagyvárad, Miskolc-Tokaj, Szeged- Szabadka) jelölt ki. (2. ábra) 2. ábra: Gr. Széchenyi István vasúthálózat-fejlesztési javaslata 5 Széchenyi javaslatában megerősíti a megye vasúti közlekedésben betöltött jelentős szerepét, hiszen az 1836-os országgyűlés javaslatai változatlan formában jelennek meg fejlesztési javaslatában. A magyar vasút első katonai alkalmazására is meghatározó szerepe volt a megyén áthaladó vasútvonalnak, amikor 1848 decemberében, a közelgő osztrák csapatok elől a kormány, 5 (Forrás: ) 3
4 a nyomda, valamint a hadifelszerelések Pestről Debrecenbe való menekítését a Pest Cegléd Szolnok vasútvonal segítségével hajtották végre. Ezt télvíz idején, a korabeli útviszonyoknak megfelelően, lovas szekerekkel csak jelentős késedelem árán lehetett volna kivitelezni. A meglévő vasútvonalakat a szabadságharc idején rendszeresen használták a katonai anyagszállításokban is. [1] A vasutak jelentőségét az uralkodók is viszonylag hamar felismerték, ezért már a vasút kiépítése során érvényesítették a katonai érdekeket. Ebben az időszakban, Németországban például a vasútállamosítási törvényén 5. pontjában fogalmazzák meg a vasút katonai jelentőségét, miszerint A vasutak, mint nyilvános szállító intézetek, a forgalom és a honvédelem érdekeit tartoznak szolgálni. A vasútügy mindenekelőtt a honvédelem érdekeire nézve bizonyult nagy horderejűnek. A rendelkezésre álló csapattestek összpontosításának gyorsasága nem ritkán sikerrel pótolhatja azok számának csekélységét. Nem kevésbé fontos a harctéren álló hadsereg hátsó összeköttetése, a csapatok és hadi szerek utánszállítása, a hadsereg élelmezése, valamint a harctérről az ország belsejébe történő szállításokra nézve az élelmezési utakul szolgáló vasútvonalak tervszerű láncolata. Oly területi határokkal bíró országban, mint a Német birodalom, a belföldi vasútügy fejlődésének módjára a honvédelmi érdekek szükségképp nagy befolyással vannak. Az állam feladata tehát, hogy a hálózat kiépítése és alakulásánál a háború minden esélyeinek megfelelő zárt és teljesítményképes élelmezési vasútvonalak létrejövetelére különös figyelmet fordítson, a fontosabb vonalak használhatására befolyással bíró műtárgyak biztos és gyors szétrombolása lehetőségének, már helyreállításuk alkalmával foganatosítandó kellő intézkedések általi biztosításáról gondoskodjék. Az államnak a honvédelmi érdekek körüli feladata e szerint az állami közegeknek az igazgatóságok önálló rendelkezéseibe nagy mérvben befolyásoló közreműködését igényli, mely felügyelve és rendelkezve, a vasutak építése, felszerelése és üzletberendezéseire egyaránt kiterjed. [2] A fenti idézet megítélésem szerint minden fontos elemét tartalmazza a vasút-állam-hadsereg korra jellemző kapcsolatrendszerének. A kiegyezéskor az évi XII. tc rendezte Magyarország és Ausztria gazdasági - beleértve a vasúti - kapcsolatát is. Ebben az időszakban tovább folytatódott a vasútépítés, többször átdolgozták Széchenyi vasútfejlesztési tervét, de az alapelgondolás lényegében ugyanaz maradt. (3. és 4. ábrák) Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt ( ) felismerte, hogy Magyarország szempontjából a vasutak államosítása elsőrendű közgazdasági, kormányhatalmi és nemzeti érdek. Az egyértelmű gazdasági előnyök mellett a politikusok számára is nyilvánvalóvá vált a vasút katonai jelentősége az anyagszállítás, a felvonulás, valamint az utánszállítás terén; amit csak egy államvasúti rendszer tudott garantálni. A Tisza-kormányzat idején Baross Gábor, a vasminiszter nevéhez fűződik az államvasúti rendszer megteremtése. Baross miniszterségének első éveiben mintegy 2200 km vonal került állami tulajdonba ben elindult az átfogó vasút-államosítási program. A legnagyobb jelentőségű államosítás az évi XXV illetve XXXVIII tc. alapján történt, amikor január 1.-től sikerült beolvasztani a MÁV hálózatba az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság (OMÁV) magyarországi vonalait, mintegy 1634 km hosszan. 4
5 3. ábra: Grf. Mikó Imre miniszter terve ből 4. ábra: Az Osztrák Kereskedelmi Minisztérium terve ből 6 Az államosítás mellett nagy jelentőséggel bírtak az állami pénzen épített vonalak is. Ezek összeköttetést létesítettek a volt magánvasút társaságok vonalai között, valamint konkurenciát jelentettek a kisajátítandó magánvasutaknak. Így épültek meg a Rákos Újszász, a 6 (Forrás: ) 5
6 Kelenföld Szőny, a Budapest Zimony, a Brassó Tömös; továbbá a Munkács Beszkidi, az Eperjes Leluchowi, valamint a Dalja Vinkovci vonalak. Az államosítás és az állami vasútépítések végén 1892-ben a MÁV hálózata már 7507 km volt. Ily módon létrejött egy egységes, jól szervezett és hatékonyan működő államvasúti hálózat, melynek eredményeképpen megszűntek a korábbi autonóm, egymással állandó versengésben álló és nehezen irányítható magán vasúttársaságok laza szövetsége. A kialakult államvasúti rendszer rendkívüli politikai, gazdasági és katonai erőt képviselt, amely a századfordulóra a magyar nemzetgazdaság további fejlődésének egyik legjelentősebb tényezőjévé vált. A Milleneum évére a magyar vasúthálózat már nagyjából kialakult, teljesen kiépültek a budapesti pályaudvarok is. (5. ábra) 5. ábra: Magyarország vasúthálózata 1895-ben 7 E rövid történeti bevezető összefoglalójaként megállapítható, hogy a megye vasúti hálózatának ma is meghatározó elemei már a XIX. század végére kialakultak. Ezt figyelembe véve, tekintettel a terjedelmi korlátokra is, a továbbiakban nélkülözöm a történeti fejlődés elmúlt századának elemzését. Teszem ezt azért is, mert szerencsére a megye vasúthálózatát meghatározó, nemzetközi jelentőségű vonalak máig fontos szerepet töltenek be mind a hazai, mind a nemzetközi vasúti közlekedésben. 7 (Forrás: ) 6
7 2. A VASÚTI KÖZLEKEDÉSI RENDSZERREL SZEMBEN TÁMASZTOTT VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK NAPJAINKBAN Az ország vasúti közlekedési rendszerének történeti bemutatása során is többször említést tettem az adott kor védelmi követelményeiről, a vasúthálózattal szemben támasztott speciális igényekről. A tömeghadseregek ideje ugyan már lejárt, és az új NATO irányelvek is más közlekedési módok fejlesztését fogalmazzák meg a csapatok mobilitási képességének zálogaként. A két világrendszer felbomlása után a haderők létszámának a csökkentése, szervezeteik átalakulása figyelhető meg. A bipoláris világrendszer megszűnése valóban forradalmi változásokat idézett elő a biztonságpolitikában és a hadügyben. Ezek az átalakulások természetesen közlekedési rendszer és a védelmi képesség kapcsolatrendszerében is éreztetik a hatásaikat. Európában ma valóban nem kell számolni olyan felvonulási és szétbontakozási irányokkal, ahol a vasúti hálózaton naponta több száz katonavonat közlekedését kell biztosítani.[3] Azonban a délszláv válság tapasztalatai és az azóta elvégzett számvetések azt igazolják, hogy különösen a Washingtoni Szerződés V. cikkely hatályán kívüli műveletek esetében továbbra sem jelent könnyű feladatot a kijelölt NATO erők felvonulása és fogadása, hiszen ebben az esetben a feladatot a polgári forgalom megléte mellett, annak minimális zavarásával kellene megoldani. Azt is látni kell, hogy amíg a Varsói Szerződés tagállamaként a vasúthálózat fejlesztését alapvetően meghatározták a katonapolitikai tényezők, addig napjainkban a gazdaság igénye és az ország, valamint az EU gazdasági lehetőségei szabják meg a fejlesztési irányokat. A fejlesztési célok megfogalmazásánál nem lehet arról megfeledkezni, hogy a békében kialakított hálózat teremti meg a katasztrófák, veszélyhelyzetek és végső esetben a fegyveres konfliktusok megvívása során a helyváltoztatás képességét, a mobilitási igények kielégítését. Ezért az erre hivatott szervezeteknek már béke időszakban meg kell fogalmazni például a vasúti közlekedési rendszer fejlesztésével szemben támasztott védelmi igényeket és meg kell teremteni azt a jogi keretet, mely lehetővé teszi azok megvalósítását is. A fenti általános megfogalmazások konkrét követelményeként a vasúthálózattal szemben támasztott legfontosabb védelmi (katonai, polgári-védelmi, katasztrófavédelmi) igények az alábbiakban foglalhatók össze: a fő irányokban (feladat függvényében változóan, de a nemzetközi tranzit irányokkal egyezően) napi katona-vonat továbbítása; rakodókapacitás fenntartása az országhatártól km távolságra, illetve az ahhoz közeli vasútállomásokon, a gyakorlóterek, a kiképzőbázisok, a repülőterek területén lévő iparvágányokon a vasúti szállítmányok (napi 6 10) ki berakására; a nehéz technikai eszközök szállítására alkalmas nehéz pőre vagonpark megfelelő mennyiségű fenntartása ( db üzemképes, és kb. 200 db tárolásra besorolással); néhány ezer fő személyi felszereléssel történő szállítására alkalmas személyszállító kocsipark alkalmazásba vételének (lehetőségének) fenntartása; a közepes és nagy állomások épületei, azok ingatlanai igénybevétele a speciális vezetés és ellátás alapfeltételeihez (például: a tisztálkodási lehetőség 100 fő/óra, az ivóvíz vételezése 3 4 m 3 /óra kapacitással a kijelölt vonalakon, km távolságra, illetve a határátkelőhelyeken, valamint a be-, illetve kirakodásra tervezett állomásokon); a konténerrakodó és tárolókapacitás kialakítása, fenntartása a gyakorlóterek körzetében, a főbb helyőrségekben és a tervekben meghatározott állomásokon, a logisztikai bázisokon; 7
8 a szállítmányok vontatására, továbbítására alkalmas vontatóeszköz és a fűtő-kocsi park mennyiségi és minőségi követelmények szerinti kapacitásának fenntartása; a közúti átjárók nagy teherbírásra való ki(át)építése a fő útvonalaknál, a szabványos űrszelvény kialakítása a vasútvonalak teljes hosszában; a helyreállító képesség fenntartása a műtárgyak, illetve a pályasérülések felszámolására, továbbá a mentő helyreállító szervezeti kapacitás szinten tartása (a balesetek, kisiklások, stb. felszámolásához); napi négy szállítmánnyal számolva az ország központi térségében összesen 6 ki(be)rakó állomás üzemeltetése; a nehéz technika szállítására és közlekedtetésére külön ki kell jelölni és fenntartani ki(be)rakó állomásokat, valamint az azokat megközelítő közutakat az összpontosítási körletekig. [4] Komolyabb elemzés nélkül is levonható az a következtetés, hogy ezen védelmi követelmények kielégítésére vasúti közlekedési szempontból legalkalmasabbak a meglévő európai és a hazai törzshálózati vonalak, amelyek a tranzit szállításoknál is mint elsődleges vonalak vehetők számításba. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy a fenti követelményeknek a megyében mely vasúti hálózati elemek felelnek meg, milyen fejlesztések folynak ma, illetve a hosszútávú fejlesztési koncepciókban kitűzött célok támogatják-e a védelmi igények teljesülését is. A vizsgálatot a megye vasúti hálózata jelenlegi helyzetének bemutatásával, valamint az egyes fejlesztési politikák megyét érintő elemeinek részletes elemzésével hajtom végre. 3. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE VASÚTI KÖZLEKEDÉSÉNEK JELENLEGI HELYZETE Mint azt a történeti részben már bemutattam, a jelenlegi Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a vasúti közlekedés kialakulása az ország vasúti közlekedésének kezdeteire vezethető vissza. Az 1836-ban elfogadott, a vasútépítéseket lehetővé tevő törvény hatására 1844-ben kezdődött meg a Pestről induló vasútvonal építése, és a mai Magyarország területén az első vonalat Pest és Vác között július 15-én nyitották meg ben már a Pest Szolnok 99 km hosszúságú szakasz is elkészült. A megye vasútvonalainak összes építési hossza 503 km, melyből kétvágányú vonal 181 km, a villamosított szakaszok hossza 243 km. A megyében 66 állomás, illetve megállóhely található. A megye jelentősebb vasútvonalai a kereskedelmi és hivatali központban, a megye székhelyén, Szolnokon futnak össze. A megye 78 településéből 42 rendelkezik vasútállomással, illetve vasúti megállóhellyel. 8
9 A városok közül csak Túrkevének nincs vasúti kapcsolata. Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintő vasútvonalak jellemzői az alábbi táblázatban foglalhatók össze: VASÚTVONAL száma leírása 82 (Hatvan ) Jászfényszaru Jászberény Újszász ( Szolnok) (egyvágányú, villamosított) 86 (Vámosgyörk ) Járokszállás Jászapáti Újszász ( Szolnok) (egyvágányú, dízelüzemű) 100 (Budapest Cegléd ) Szolnok Karcag Apavára ( Debrecen Nyíregyháza Záhony) (kétvágányú, villamosított) 102 (Kál-Kápolna ) Abádszalók Kisújszállás (egyvágányú, dízelüzemű) 103 Karcag Tiszafüred (egyvágányú, dízelüzemű) 108 (Debrecen ) Tiszafüred ( Füzesabony) (egyvágányú, dízelüzemű) 120 (Budapest ) Újszász Szolnok Mezőtúr ( Békéscsaba Lőkösháza) (részben kétvágányú, villamosított) 125 Mezőtúr Pusztabánréve ( Orosháza Mezőhegyes) (egyvágányú, dízelüzemű) 130 (Szolnok ) Tiszatenyő Kunszentmárton Jaksorpart (egyvágányú, dízelüzemű) 145 Szolnok Tiszajenő alsó ( Lakitelek Kiskunfélegyháza) (egyvágányú, dízelüzemű) 146 (Kecskemét Lakitelek ) Tiszasas Kunszentmárton (egyvágányú, dízelüzemű) 1. számú táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúthálózata ( Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedésfejlesztési Koncepció, Jóváhagyta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 61/2003.(VI.27.) számú határozatával A megyét érintő 11 vasútvonal közül a 100., 120., 82. és 130. számú vasúti fővonal, míg a többi mellékvonal, melyeken a közlekedést regionális vasutak biztosítják. Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti hálózatának gerincét a IV. páneurópai folyosóhoz tartozó Hegyeshalom Győr Budapest Újszász Szolnok Szajol Békéscsaba Lőkösháza és a Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza fővonal képezi. A továbbiakban vizsgálni kívánom, hogy a vasúthálózat jelenlegi kialakulását milyen tényezők befolyásolták, illetve melyek a továbbfejlesztés várható irányai, időhorizontjai. 4. A MEGYE VASÚTI KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSÉRE HATÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI ELEMEK Tekintettel arra, hogy Magyarország jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamataira a rendszerváltozás gyakorolta a legnagyobb hatást, a továbbiakban a vasúti közlekedési rendszer elemzését is erre az időszakra terjesztem ki. 9
10 4.1. A FEJLŐDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A 90-ES ÉVEKTŐL AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSIG A közlekedés területén a kilencvenes évek elején több alágazati 8, illetve speciális szakterületet érintő 9 törvény született, illetve a meglévők módosítása vált szükségessé 10. A közlekedési infrastruktúra vonatkozásában e joganyagokból kirajzolódó két legfontosabb cél a hazai közlekedési hálózat bekapcsolása a nemzetközi hálózatokba, valamint az egyes közlekedési alágazatok (közút, vasút, vízi és légi közlekedés) integrálása voltak. A 90-es évek elején ezen a területen tapasztalható bizonytalanságot követően a közlekedés fejlesztésének irányát részletesen a több éves egyeztetés után 1996-ban elfogadott Magyar Közlekedéspolitikai Koncepció 11 határozta meg. Ennek stratégiai irányai: - az Európai Unióba való integrálódás elősegítése, - a szomszédos országokkal való együttműködés feltételeinek javítása, - az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése, - az emberi élet és a környezet védelme és - a közlekedés hatékony, piackonform működtetésének kialakítása voltak. A fejlesztések irányát az átalakuló társadalom és a gazdaság változó igényei határozták meg. A nemzetközi tranzit szállítási kapacitások átstrukturálása és a térségi fejlődés érdekében autópályák és autóutak építését, a vasútvonalak korszerűsítését, a dunai vízi út fejlesztését, a kombinált áruszállítás fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését, a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő logisztikai központok létesítését, azok folyamatos fejlesztését tűzte ki célul az aktuális koncepció. Ezen célok megvalósításához azonban jelentős pénzügyi forrásokra lett volna szükség, amit az éppen átalakuló gazdaság nem tudott kitermelni. Európai uniós források ugyan már ebben az időszakban is rendelkezésre álltak, de azok mértéke nem fedezhette a szükséges infrastruktúra fejlesztéseket, így az elképzelések egy része csak terv maradt ebben a ciklusban. Már ebben az időszakban is egyértelműen a közúti közlekedés dominanciája bontakozott ki, azonban az ezzel együtt járó negatív hatások csökkentése a vasút terén is fejlesztéseket igényelt. A vasúthálózat területén az elsődleges cél a rossz minőségű pályák újraépítése és a sebességkorlátozások fokozatos felszámolása volt. Ennek a célnak mind a mai napig meglévő aktualitását az 1. számú mellékletben szereplő térkép igen szemléletesen visszatükrözi, rávilágítva arra, hogy a megyén áthaladó nemzetközi jelentőségű vasútvonalak is jelentős sebességkorlátozásokkal terheltek. Az 1998-ban megkezdődött vasúti rekonstrukciós program 12 következtében a hálózati fejlesztésekre szánt források reálértéken majd a kétszeresére nőtt évi XCV. törvény a vasútról, évi XCVII. törvény a légi közlekedésről évi XXX. törvény az Útalapról évi I. törvény a közúti közlekedésről 11 68/1996. (VII. 9.) OGY határozat a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról /1998. (II. 25.) Korm. határozat a vasúti rekonstrukciós program finanszírozásának céljaira történő kölcsönfelvételhez kapcsolódó dokumentumok elfogadásáról 10
11 (4 milliárd forintos növekedés az előző évihez képest, ami összesen már 17 milliárd forintot jelentett). A közlekedési hálózat fejlesztésére rendelkezésre álló beruházási források a 80-as évek elejétől folyamatosan szűkültek, és 1994-re soha nem látott mélypontra zuhantak. Ezen belül is a vasúti pályakorszerűsítések éves volumene km-re csökkent. A 90-es évek második felében a kormány által felvett nemzetközi hitelek, a PHARE 13 és ISPA 14 programok beindítása bővítette ugyan a beruházási lehetőségeket, azonban az éves volumenek még így is mélyen 100 km alatt maradtak. Az LSIF 15 horizontális program létrejöttével a nagy infrastrukturális programokra fordított összegek tovább bővültek. Az ISPA program kerete a Közösség által jóváhagyott közlekedési stratégia alapján került kialakításra. Ezt követően ISPA támogatással a IV. és V. számú Helsinkifolyosók vasúti szakaszainak rekonstrukciós fejlesztése indult meg három nagy projekt keretében (2. számú melléklet): - Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza; - Budapest-Győr-Hegyeshalom; - Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba. Azonban ezek a források is csak minimális mértékben tudtak hozzájárulni a hálózati infrastruktúra fejlesztéséhez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Állami Számvevőszék évi vizsgálata a MÁV Rt.-nél, melynek során az elmaradt beruházások összegét 1350 milliárd forintra becsülték, amiből a vasúti infrastruktúra mintegy 800 milliárd forint mértékben részesedett. Védelmi szempontból elemezve az adott időszak közlekedéshálózati fejlesztéseit, kettős kép rajzolódik ki. Egyrészről ebben az időszakban, a Magyar Honvédségben is jelentős változások történtek. A több mint százezres tömeghadsereg folyamatos átalakítása, az új hadsereggel szemben támasztott követelmények állandó változása, illetve már a 90 -es évek elején kialakuló NATO és Európai Uniós csatlakozási szándék, az ezek elérése érdekében megtett lépések hatással voltak a hadsereg szervezetére és feladatrendjére is. Az évtized kezdetén talán a legnagyobb kihívást a Szovjet csapatkivonás jelentette a MÁV életében, melynek adatai a hazai szállítási viszonyokat tekintve megdöbbentőek. Az március 10-én aláírt egyezmény az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonási határidejét 1991.június 30-ában határozta meg. A kivonulás több mint százezer személyt, közel haditechnikai eszközt és félmillió tonna felszerelését jelentett. A vasúti szállítások előkészületei, a bevagonírozás összesen 92 vasútállomáson történtek. Ezen belül a kifejezetten 13 A PHARE (Pologne, Hongrie Aide a la Reconstruction économique) egy Európai Uniós előcsatlakozási alap, melyet 1989-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy támogatassa Lengyelország és Magyarország gazdasági szerkezetátalakítását. 14 Az ISPA (Instrument Structurel de Pré-Adhésion) egy 1999-ben létrehozott Európai Uniós előcsatlakozási alap, melynek fő célja a csatlakozásra váró országok felkészítése a Kohéziós Alap támogatásának fogadására, valamint a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása. 15 (Large Scale Infrastructure Facility Széleskörű Infrastrukturális Lehetőségek) 11
12 katonai szerelvények berakodását 69 vasútállomáson, illetve iparvágányon végezték. Összesen vasúti kocsit vettek igénybe, és konténert rakodtak be. A mintegy 15 hónapig tartó szállítás során összesen 1197 katonavonattal 8637 csapat- és 560 anyagvonattal) szállították el Magyarországról a Déli hadseregcsoport valamennyi katonáját, a harci technikai eszközét, katonai felszerelését és egyéb anyagi készleteit, valamint a hozzátartozók és családtagok ingóságait 16. Ez a feladat a megye vasúti hálózatát is jelentős mértékben terhelte. Egyrészt a megyében nagyszámú katonai erőket állomásoztattak, másrészt az ország szinte teljes területére kiterjedő csapatkivonás vasúti szállításai alapvetően a megyén áthaladó nemzetközi vasúthálózat igénybevételével valósult meg A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM ( ) MEGYÉT ÉRINTŐ HATÁSAI Az Európai Unió tagjaként Magyarország 2004-től jogosulttá vált az Uniós fejlesztési támogatások igénybevételére, melyeket a Strukturális Alapok (SA) és a Kohéziós Alap (KA) nyújtanak. A 1260/1999 EK Rendelet értelmében ahol az egy főre eső GDP nem éri el a Közösségi átlag 75%-át Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kell készíteni a Strukturális Alapokból érkező támogatások fogadásához. A NFT, valamint a hozzá kapcsolódó Operatív Programok (OP) határozták meg, hogy a SA-ból érkező támogatást milyen célokra vehette igénybe az ország 2004 és 2006 között. Magyarország uniós csatlakozása az EU hét éves tervezési periódusának közepére esett, ezért nem hét, hanem csak három évre szóltak az első programok. A NFT részeként december 22-én elfogadta a kormány a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programot (KIOP), melynek kidolgozása már 2002 második felében megkezdődött. A KIOP-nak a közötti időszak fejlesztési célkitűzései során olyan beruházási intézkedésekre kellett összpontosítani, amelyek közvetlenül kapcsolódtak az európai integrációhoz, a gazdasági fejlődésre legkomolyabb negatív hatást gyakorló közlekedési szűk keresztmetszetek enyhítéséhez, a hiányosságok felszámolásához. Így ebben az időszakban elsőbbséget élveztek az alábbi célokat szolgáló fejlesztések: - a TEN 17 /TINA 18 hálózat befejezése Magyarországon; - az elmaradott térségek elérhetőségének javítása; - az intermodális közlekedés fejlesztési feltételeinek javítása. A vasúti ágazaton belül elsőbbséget kapott a fő vasútvonalak hálózatának befejezése, különös tekintettel a TEN-T folyosókra (2. számú melléklet). Mivel ezek azok a vonalak, amelyeken a legnagyobb mennyiségű személyi és teherforgalom bonyolódik, ezek bírnak a legnagyobb jelentőséggel a piac és a nemzetgazdaság fejlesztése szempontjából is. A tervezett beruházások között szerepelt a helyi igényeknek megfelelően a meglévő nyomvonalak rehabilitációja, az üzemi sebesség fokozása, a biztonsági berendezések javítása, kettős vágányvonalak kialakítása és a vasútvonalak villamosítása. (A vasúti hálózat megvalósult és tervezett fejlesztésit a 3-4. számú mellékletek szemléltetik.). Az ábrákon jól látható, hogy ezen időszak fejlesztései között 16 Forrás: MH Katonai Közlekedési Központ 17 Trans European Network - Transz Európai Hálózat 18 Transport Infrastrukture Needs Assassment - Közlekedési Infrastruktúra Igényeinek Értékelése 12
13 továbbra is kiemelt szerepet kapott a Jász-Nagykun-Szolnok megyén áthaladó nemzetközi jelentőségő vasúthálózat fejlesztése. Jelentőséggel bírt ebben az időszakban a Logisztikai Szolgáltató Központok (LSzK) hálózatának kiépítése, elsősorban azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen a teherszállítás intermodalitását, azaz környezetbarát szállítási módok megválasztásának lehetőségét. Az LSzKk és a kombinált teherszállítási terminálok fejlődése a 90-es évek eleje óta a tervezett és jóváhagyott ütemterv szerint haladt. A logisztikai központok hálózatának országos koncepciója 13 központ létrehozását irányozta elő szerte az országban. A vizsgált időszakban prioritást élvezett többek között a szolnoki LSZK további építése is. Minden esetben a fejlesztési terveknek tartalmazni kellett a megfelelő csatlakozó út, vasút, és ahol lehetséges nyílt kikötő létesítését. (Lásd az 5. számú mellékletet) 4.3. A KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) A KözOP átfogó stratégiai céljai az EU 2010-ig tartó közlekedéspolitikai céljait leíró Fehér Könyv célkitűzéseit is szem előtt tartva elsősorban a versenyképesség támogatását, és a környezeti fenntarthatóság javítását szolgálják. Sajátossága a programnak az előző ciklusokhoz képest, hogy a KözOP a hazai érdekek mentén megfogalmazott célok mellett már konkrétan nevesíti azon EU-s közlekedésfejlesztési prioritásokat, melyek megvalósításának a programban is kiemelt célként kell szerepelni. Az Uniós kiemelt célok és kötelezettségek az alábbi közlekedés-fejlesztési prioritásokat tartalmazza: - a vasúti és közúti TEN vonalak fejlesztése, ezen belül az országot érintő - 6. elsőbbségi projekt (PP 6: Lyon Trieszt-Divac/Koper-Divace-Ljubjana-Budapestukrán határ vasútvonal) 19, elsőbbségi projekt (PP22: Athén-Szófia-Budapest-Bécs Prága-Nürnberg/Drezda vasútvonal), (6. számú melléklet) Az Európai Unió Tanácsa 1084/2006/EK rendeletének 2. cikk 1. bekezdése szerint a Kohéziós Alapból nyújtható támogatás célja a közlekedés területén elsősorban a TEN-T hálózati infrastruktúra fejlesztése, különösen az úgynevezett kiemelt tengelyek kiépítése, azaz a kiemelt projektek (Priority Projects: PP22 és PP6) végrehajtása. A szemléletesebb áttekintés érdekében a 7. számú melléklet bemutatja a KözOP vasúti nagyprojektjeinek térképváltozatát is. Mielőtt még az olvasóban az a tévképzet alakulna ki, hogy az EU-s támogatási forrásokkal felszámolhatók a közlekedési hálózat elmaradásai, célszerű áttekinteni, hogy például a vasút területén ezek a források milyen eredmények elérését teszik lehetővé. Amennyiben a pályavasúti beruházások szintje nem mozdul el az utóbbi évek mdft-os teljesítéseiről a pályaállag-romlás felgyorsulása folytatódni fog. A jelenlegi támogatási összegeket 19 A PP6 prioritás esetében mivel a Budapest Szolnok vasútvonal fejlesztése már ISPA forrásból megtörtént ebben az időszakban a Szolnok Debrecen Záhony irányt fejlesztik tovább az ukrán határig. 13
A magyar vasút fejlődési irányai
3.2.6. A magyar vasút fejlődési irányai A Pán-európai vasúti folyosók A Páneurópai folyosók magyar szakaszai (2000. augusztus) A TINA vasúti folyosók Magyarországon Magyarországot érintő Helsinki folyosók
RészletesebbenNIF ZRT. ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ VASÚTI PROJEKTJEI XX. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA
NIF ZRT. ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ VASÚTI PROJEKTJEI XX. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA BÜKFÜRDŐ 2019. ÁPRILIS 9-11 BACH RÓBERT VASÚTFEJLESZTÉSI IGAZGATÓ JELENLEGI PROJEKTJEINK Kivitelezés:
RészletesebbenDuna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja
Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Előadásvázlat MMK tanulmány Mi a Duna Régió Stratégia? Magyarország DRS szerepe,
RészletesebbenA Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása
A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása Jobbágy Valér GKM 2. NFT (NSRK) mérföldkövek OP második draft + Ex-ante indítása: 2006. április Partnerség: már megkezdődött NSRK, OP véglegesítés és leadásuk:
RészletesebbenVAMAV Vevőtalálkozó január 26. Gyöngyös. Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök
VAMAV Vevőtalálkozó 2017. január 26. Gyöngyös Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei 2017-2021 k özött Források Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program
RészletesebbenJelentős EU források a vasúti fejlesztésekben. Dr. Mosóczi László igazgató
Jelentős EU források a vasúti fejlesztésekben Dr. Mosóczi László igazgató BEVEZETŐ, TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
RészletesebbenA NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató
VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Integrált
RészletesebbenA TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai
A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.
RészletesebbenJelentős EU források a vasúti fejlesztésekben
Jelentős EU források a vasúti fejlesztésekben IX. Határok nélküli partnerség Győrik Balázs Koordinációs főmérnök BEVEZETŐ, TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között
RészletesebbenKÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10
2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség
RészletesebbenEU TÁMOGATÁSÚ VASÚTFEJLESZTÉSEK. Molnár Richárd régióvezető
EU TÁMOGATÁSÚ VASÚTFEJLESZTÉSEK Molnár Richárd régióvezető TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) Keretek Projektek megvalósítása Eredmények NIF VASÚTKORSZERŰSÍTÉS
RészletesebbenPénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban
Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok
RészletesebbenA NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei. XV. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencia Bükfürdő, március Völgyi Miklós igazgató
XV. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencia Bükfürdő, 2014. március 18-20. Völgyi Miklós igazgató TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között Európai Hálózatfinanszírozási
RészletesebbenXVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia
XVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia 2017. április 28. Bükfürdő Győrik Balázs koordinációs főmérnök NIF Zrt. Folyamatban l évő és előkészítés a l a t t álló vasúti f ejlesztések Tartalom
RészletesebbenA GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban
A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása
RészletesebbenXI. Határok nélküli partnerség
XI. Határok nélküli partnerség 2017. október 6. Salgótarján Győrik Balázs mb. igazgató-helyettes NIF Zrt. 2017 2020 k özötti i dőszak vasúti projektjei Tartalom Folyamatban lévő, és befejezett szakaszolt
RészletesebbenXVII. Városi közlekedés aktuális kérdései
XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései 2017. szeptember 7-8. Somodi László Vasútfejlesztési igazgató NIF Zrt. Kötöttpályás városi és elővárosi szállítás fejlesztése A NIF Vasútfejlesztésre jutó lehetőségek
RészletesebbenMÁV ÜGYFÉLKAPCSOLATI KONZULTÁCIÓ
MÁV ÜGYFÉLKAPCSOLATI KONZULTÁCIÓ 2017. október 5. Somodi László Vasútfejlesztési igazgató NIF Zrt. NIF Zrt. vasúti fejlesztések és azok hatásai 2017-2018-ban Tartalom Elindított új projektek Beszerzés
RészletesebbenMÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes
MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI Pál László általános vezérigazgatóhelyettes 1 Vasúti folyosók 2 Korridorok jelentősége 3 TERVEZETT 2014 2020. közötti üzemeltetői prioritások Kiinduló állapot 2014-ben
RészletesebbenVasúti korridorok Európában. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt.
Vasúti korridorok Európában Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt. Mi célt szolgálnak a közlekedési folyosók, miért alakultak ki? Napjaink közlekedési folyosói un. multimodális korridorok, vagy
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2016. április 26-28. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZOP ÉS IKOP
RészletesebbenKözúti projektlista. TEN-T közúti projektlista
1. melléklet az 1696/2014. (XI. 26.) Korm. határozathoz Közúti projektlista TEN-T közúti projektlista Kivitelezés alatt álló KözOP-IKOP szakaszolt projektek M4 Abony - Törökszentmiklós közötti szakasz
RészletesebbenHatármenti közlekedési kapcsolatok. A vasúti és közúti kapcsolatok fejlesztése 2018 és 2022-es évek között
Határmenti közlekedési kapcsolatok. A vasúti és közúti kapcsolatok fejlesztése 2018 és 2022-es évek között Tóth Péter közlekedésért felelős helyettes államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium
RészletesebbenKözlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András
Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti
RészletesebbenA magyarországi CEF projektek
A magyarországi CEF projektek Thoroczkay Zsolt főosztályvezető Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2014. január 22. Nemzeti Közlekedési Stratégia projektjei Vasúti Közúti A CEF projektek területei Vasúti
RészletesebbenKözép-Európa oly közel és mégis oly távol
Közép-Európa oly közel és mégis oly távol Balatonföldvár, 2013. május 14. Szilágyiné Bátorfi Edit V4 és KEK nemzeti koordinátor főosztályvezető-helyettes Külügyminisztérium Tartalom I. A régió meghatározása,
RészletesebbenA magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája
A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár
RészletesebbenSzolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon
Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0004 1 Előzmények 2007-2013 közötti programozási időszakban teljes felújítások Komplex korszerűsítés; Magas beruházási költség; A rendelkezésre
RészletesebbenA magyar vasút jelenlegi helyzete
3.2.5. A magyar vasút jelenlegi helyzete A magyar vasúti pályahálózat kiépítettsége Jellemző Vasútvonalak hossza: menetrendi hossz vágányhossz állomási vágányokkal Országos törzshálózat ebből TENT hálózat
RészletesebbenKözlekedéspolitika Gaál Bertalan B509
Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509 gaalb@sze.hu 1 A rendszerváltás utáni időszak Kiindulási helyzet: Új társadalmi gazdasági környezet Állami költségvetés helyzete Infrastruktúra 2 90-es évtizedre reális
RészletesebbenA közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.
A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési
RészletesebbenVasútfejlesztési támogatások változásai a as időszakban
Vasútfejlesztési támogatások változásai a 2014-2020-as időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. június 5. RAILHUC, Budapest 1 2014-2020-as vasúti támogatások az Európai
RészletesebbenA CIKLUS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ELŐREHALADÁSA A PROGRAM FELÉNÉL
A 2014-2020 CIKLUS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ELŐREHALADÁSA A PROGRAM FELÉNÉL Magyar Közlekedési Konferencia Eger, 2017. október 18-20. KÖZOP ÉS IKOP KERETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZOP teljes
RészletesebbenA NIF ZRT. VASÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTJEI
A NIF ZRT. ASÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTJEI Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. asutak Fejlesztési Programiroda Molnár Richárd régióvezető 1. A NIF ZRT. FOLYAMATBAN LEŐ ÉS 2013 (2015) ÉGÉIG MEGALÓSÍTANDÓ KIITELEZÉSEI
RészletesebbenMÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ EU-S TÁMOGATÁSOK TÜKRÉBEN. XVIII. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA Bükfürdő április
MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ EU-S TÁMOGATÁSOK TÜKRÉBEN XVIII. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA Bükfürdő 2017. április 26-28. KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 EREDMÉNYEI KÖZOP KERET ÉS KIFIZETÉS
RészletesebbenMiért építünk autópályákat?
Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai
Részletesebbenk i e g é s z í t ő a j á n l á s a
H/6195/60. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának Idegenforgalmi bizottságának Környezetvédelmi bizottságának Önkormányzati bizottságának Területfejlesztési bizottságának Tisztelt Országgyűlés! k i e
RészletesebbenÜzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben
Szaktudás. Üzembiztonság. Hatékonyság. Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Virág István igazgató Bükfürdő, 2019. április 09-11. XX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia
RészletesebbenVáltozások a 2011/2012. évi menetrendben 1. sz. menetrendi módosítástól
Változások a 2011/2012. évi menetrendben 1. sz. menetrendi módosítástól 4. sz. Esztergom - Almásfüzitő (Komárom) vonal: Lemondva: 32910, 32914, 32924, 32946, 32918, 32928, 32919, 32939, 32929, 32917, 32915,
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés
Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi
RészletesebbenVeszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.
Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém
RészletesebbenA közlekedés helyzete és az állami költségvetés
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás
RészletesebbenA TransHUSK Plus projekt
A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK
RészletesebbenA magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései
A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései Dr. Kovács Imre Az Igazgatóság elnöke, CEO Zrt. A magyarországi szállítási piac stagnál 2008 = 100% 103,2% 104,9% 100% 100,0% 93,9% 94,5% 95,3% 94,2% 97,9%
RészletesebbenA NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei. Előadó: Mayer András irodavezető
Előadó: Mayer András irodavezető 1. A BEMUTATÓ TARTALMA 1. FOLYAMATBAN LEVŐ ÉS TERVEZETT ELŐKÉSZÍTÉSI MUNKÁK 2. PRIORITÁS 2. FOLYAMATBAN LEVŐ ÉS TERVEZETT ELŐKÉSZÍTÉSI MUNKÁK 5. PRIORITÁS 3. A FOLYAMATBAN
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenVasúti Menetdíjtáblázatok
2790./2016. Regionális forgalmú menetdíj Vasúti Menetdíjtáblázatok I. Kötet Belföld A közszolgáltatási szerződésben meghatározott legmagasabb díjak figyelembevételével kiadja a GYSEV Zrt. 2016. évi kiadás
RészletesebbenIntegrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 14. Közlekedésfejlesztés Magyarországon (10 év az Európai Unióban), Balatonföldvár
RészletesebbenKözlekedési Operatív Program keretében között a MÁV Zrt. hálózatán megvalósításra javasolt, előkészítés alatt álló fejlesztések
Közlekedési Operatív Program keretében 2007-2013 között a MÁV Zrt. hálózatán megvalósításra javasolt, előkészítés alatt álló fejlesztések 2010. június 10. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 1 903 637
RészletesebbenDr. Lányi Péter. Jövőbeni fejlesztési trendek a közúti kapcsolatrendszerben. III. Hídműhely szimpózium március 12. Előadó:
Jövőbeni fejlesztési trendek a közúti kapcsolatrendszerben III. Hídműhely szimpózium 2007. március 12. Előadó: Dr. Lányi Péter Hálózati Infrastruktúra Főosztály főosztályvezető-helyettes 1 Elkövetkező
RészletesebbenMagyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0)
Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Bíró Koppány Ajtony főtitkár Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége XVII. A magyar közlekedés az
RészletesebbenNemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében
Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató Az árufuvarozás jelentősége a GYSEV stratégiájában,
RészletesebbenSzalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője
8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki
RészletesebbenAZ IKOP PROGRAMBAN MEGVALÓSULÓ KÖTÖTTPÁLYÁS NAGYBERUHÁZÁSOK TAPASZTALATAI. HungRail Magyar Vasút Konferencia Budapest, október 3.
AZ IKOP PROGRAMBAN MEGVALÓSULÓ KÖTÖTTPÁLYÁS NAGYBERUHÁZÁSOK TAPASZTALATAI HungRail Magyar Vasút Konferencia Budapest, 2017. október 3. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖTÖTTPÁLYÁS FEJLESZTÉSEK
RészletesebbenKÖZOP Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítására
KÖZOP-2.5.0-09-2010-0005 Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítására Megbízó: Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége V0 Magyarország
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN
VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 KÖZOP ÉS IKOP KERETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZOP teljes keret
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti
RészletesebbenTulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató. A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban
Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban Stratégiai háttér Projektkiválasztás szempontjai Elsődleges szempontok:
RészletesebbenKözúti pályák (BMEKOEAA213)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai
RészletesebbenA MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében
A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság
Részletesebben3.2. A magyar vasút története
3.2. A magyar vasút története 3.2.1. A vasúti közlekedés kialakulása A Palmer-féle függővasút hosszmetszete (1827) A Pozsony-Nagyszombat között épített (1832) lóvasút Nagyszombat állomás Vasúti híd Gerencsérnél
RészletesebbenKardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Az állam szerepe az EU-s források felhasználása terén Kardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. XV. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bükfürdő,
RészletesebbenBelföldi vonatok közvetlen kocsijainak jegyzéke
Belföldi vonatok közvetlen kocsijainak jegyzéke Adott belföldi vonat jegyzékében megtalálható: a vonat típusa, száma, a vonat neve, a vonatra érvényes helyfoglalási előírás, amennyiben nincs jelezve, a
RészletesebbenV0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal
V0, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal A versenyképes vasúti áruszállítás keretrendszere Előadó: Takács Miklós közlekedéstervezési igazgató 2012. október 11. 1 Bevezetés A Magyarországi Logisztikai
RészletesebbenPályavasúti Üzletág - Helyzetkép és előretekintés. dr. Tömpe István
Ügyfélközpontúság. Modernizáció. Hatékonyság. Új technológiák és anyagok a pályaépítésben és fenntartásban szakmai továbbképzés Pályavasúti Üzletág - Helyzetkép és előretekintés dr. Tömpe István Fejlesztési
RészletesebbenTANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ
Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A
Részletesebben16250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 161. szám
16250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 161. szám A Kormány 1696/2014. (XI. 26.) Korm. határozata a 2014 2020-as programozási időszak országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és
RészletesebbenVASÚTFEJLESZTÉS EU TÁMOGATÁSSAL. Hollósi László régióvezető
ASÚTFEJLESZTÉS EU TÁMOGATÁSSAL Hollósi László régióvezető TARTALOM ASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS KÖZLEKEDÉS OPERATÍ PROGRAM (2007-2013) Keretek Projekt előkészítés Projekt kivitelezés árható forrásfelhasználás
RészletesebbenKötöttpályás fejlesztések a DÉLI KÖRVASÚT környezetében
Kötöttpályás fejlesztések a DÉLI KÖRVASÚT környezetében XX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bük 2019.04.12. Takács Miklós közlekedéstervezési igazgató & Ferencz Edina vasútiroda vezető
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI
RészletesebbenGalovicz Mihály, IH vezető
ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség
RészletesebbenIntegrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés
RészletesebbenIkt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés
SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS
RészletesebbenA MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.
A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája
RészletesebbenTiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke
E L Ő T E R J E S Z T É S A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2012. OKTÓBER 25 -I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 297/2012. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Javaslat az alsó dunai szakaszon kikötő TEN-T törzshálózatba
RészletesebbenBeszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28.
Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Dorner Lajos és Sebestyén István közlekedési szakértők Balatoni Integrációs
RészletesebbenBelföldi vonatok közvetlen kocsijainak jegyzéke
Belföldi vonatok közvetlen kocsijainak jegyzéke Adott belföldi vonat jegyzékében megtalálható: a vonat típusa, száma, a vonat neve, a vonatra érvényes helyfoglalási előírás, amennyiben nincs jelezve, a
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 14. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 14. (OR. en) 13231/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: 12390/16 Tárgy: a Tanács Főtitkársága TRANS 387 ENV 659 REGIO 88
Részletesebbenszolgálati hely nappal éjszaka
1 Budapest-Keleti Ferencváros Kelenföld tolatásvezető II, kocsimester forgalmi forgalmi külső forgalmi (személy), külső forgalmi tolatásvezető II, kocsimester forgalmi forgalmi külső forgalmi (személy),
RészletesebbenINFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK EU FINNANSZÍROZÁSSAL
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON, AKTUALITÁSOK MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖZLEKEDÉSI TAGOZAT INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK EU FINNANSZÍROZÁSSAL Szilágyi András beruházási vezig.h Mayer András koordinációs
RészletesebbenEurópai Unió költségvetési időszakában a MÁV Zrt. hálózatán megvalósításra javasolt, előkészítés alatt álló fejlesztések
Európai Unió 2007-2013 költségvetési időszakában a MÁV Zrt. hálózatán megvalósításra javasolt, előkészítés alatt álló fejlesztések 2011. február 25. Az Európai Unió kiemelten támogatja a vasutak fejlesztését
RészletesebbenMűtárgyátépítések a MÁV vonalhálózatán. Erdődi László MÁV Zrt. PVÜ PLF HAO 2012.május 31. 1
Műtárgyátépítések a MÁV vonalhálózatán 1 A műtárgy átépítések 1.) elsősorban vonali rehabilitációk keretében Kiemelt vasútfejlesztési projektek I. Befejezett, ill. befejezés alatt álló projektek (ISPA
RészletesebbenHIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT
HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT Mi az a TEN-T hálózat? A TEN-T hálózat az Európai Unió azon közlekedési hálózata,
RészletesebbenMagyarország közlekedési helyzete és jövőképe kiemelten annak Győr-Moson-Sopron megyei vonatkozásai
Magyarország közlekedési helyzete és jövőképe kiemelten annak Győr-Moson-Sopron megyei vonatkozásai Dr. Völner Pál államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. április 26. Tartalom A) Közúti közlekedés
RészletesebbenA közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései
A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása
RészletesebbenRudolf András (projektvezető)
SZOLNOK SZAJOL VASÚTI VONALSZAKASZ, SZOLNOKI TISZA-HÍD ÁTÉPÍTÉSE Rudolf András (projektvezető) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Vasútfejlesztési Programiroda Összefoglalás A Nemzeti Infrastruktúra
RészletesebbenMODERN VÁROSOK PROGRAM
MODERN VÁROSOK PROGRAM Miről szól a Modern Városok Program? 23 megyei jogú város 23 megállapodás 3 ütem Megállapodások Első ütem: 13 város Második ütem: 6 város 2015-13 város 2016-6 város 2017-4 város
RészletesebbenFókuszban az üzemirányítás és a forgalomszervezés
Fókuszban az üzemirányítás és a forgalomszervezés Béres Barna Osztályvezető MÁV Zrt. 1 Forgalomszervezés 2 A forgalomszervezés A forgalomszervezés Állomásfajták, egyéb szolgálati helyek 3 A forgalomszervezés
RészletesebbenA Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenHajózásVilág konferencia
HajózásVilág konferencia Vasúti és folyami árufuvarozás: együttműködési lehetőség vagy konkurenciaharc? Vernes András ügyvezető igazgató Budapest, 2017. 03. 30. 1 Fejlesztéspolitikai célkitűzések Cél:
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL
A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések
RészletesebbenTERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK
Balatonföldvár, 2012. február 1. Úttervezés mesteriskola 1 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Előadó: Kovácsházy Frigyes vezérigazgató helyettes, UVATERV Zrt.
RészletesebbenA zalaegerszegi példa. Dr. Vadvári Tibor Oláh Gábor Firbás György. Óbudai Egyetem, augusztus 30.
Az Országos Intermodális Konténerterminál Hálózat (OIKH) koncepciójának bemutatása, a hálózat helyszíneinek kiválasztási szempontjai és a megvalósíthatóság kutatása A zalaegerszegi példa Dr. Vadvári Tibor
RészletesebbenKözlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász
Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki
RészletesebbenA.D.U. Építész Iroda Kft
A.D.U. Építész Iroda Kft TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV B A G N A G Y K Ö Z S É G Budapest, Rákos állomás Hatvan állomás vasúti vonalszakasz korszerűsítése 80 j vasútvonal menti területek Budapest, 2017. június
RészletesebbenOrszágos Környezeti Kármentesítési Program Jelentés 2008. évről. MÁV Vasúti Alprogram. adatok ezer Ft-ban. Kármentesítési feladat 2008.
Országos Környezeti Kári Program Jelentés. évről 9. sz. melléklet A programrész megnevezése A progra m rész kezdő éve Költségráfordítás 2007.ig bezárólag MÁV Vasúti Alprogram adatok ezer Ftban Kári feladat.ben*.
RészletesebbenVI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.
VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,
RészletesebbenKözlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár
Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár CÉL: 2030-ra Magyarország Európa top 5 országába kerül az életminőség
RészletesebbenIntegrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontokra tekintettel
Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontokra tekintettel Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. május 14. AZ ELŐADÁS TÉMÁI Az EU pénzügyi válsága... Felkészülés a 2014 2020
Részletesebben