JEGYZŐ KÖNYV. Készült: Jász- Nagykun- Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa rendkívüli ülésén.

Átírás

1 JEGYZŐ KÖNYV Készült: Jász- Nagykun- Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa rendkívüli ülésén. Helyszín: JNSZ Térségi Integrált Szakképző Központ Tárgyaló terme (Szolnok, Baross u. 37. Műhelyépület, tetőtér) Időpont: :00 óra Jelen vannak: Karcagi Nagy Zoltán a Társulási Tanács Elnöke Ferenczné Teleky Éva a Társulási Tanács elnökhelyettese Sinka Albert (JNSZ Megye) Cserta Istvánné (képviselő Jászberény) Bogdán Péter (polgármester Kenderes) Pardi Sándor (Kenderes) Tereminé Hanász Judit (képviselő Túrkeve) Kardos Mihály (képviselő Martfű) Krizsán Józsefné (képviselő Mezőtúr) Dr. Varga Imre (képviselő Törökszentmiklós) Dr. Fekete Nóra (Törökszentmiklós) Dr. Ducza Lajos (alpolgármester Kisújszállás) Huber Ferenc (polgármester, Fegyvernek) Wenner-Várkonyi Attila (képviselő, Kunszentmárton) Vereb András (Deák F. Gimn. ig. Jászárokszállás) Dr. Komjáti Katalin (TISZK jogi szakértő) Vargáné Perjési Edit Hedvig (közokt. referens. Tiszafüred) Szűcs Gyula (TISZK igazgató Szolnok) Kaló Zsoltné (TISZK gazdaságvezető, Szolnok) Göröcs Regina (TISZK jegyzőkönyvvezető) A jelenléti ívben megjelölt 13 Társulási tag közül a következő személyek adtak le meghatalmazást: Dr. Varga Imre Törökszentmiklós város képviselője (Dr. Juhász Enikő polgármester helyett), Krizsán Józsefné Mezőtúr város képviselője (Dr. Draskovits Dénes polgármester helyett), Sinka Albert JNSZ Megyei Önkormányzat szakképzési referens (Dr. Wirth István helyett), Tereminé Hanász Judit oktatási munkatárs (Cseh Sándor Túrkeve polgármestere helyett), Kardos Mihály Martfű város képviselője (Dr. Bakonyi Péter polgármester helyett), 1

2 Napirendi pontok: 1. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa március 30-ai rendkívüli ülésére a évi decentralizált regionális keretből finanszírozandó, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására c. pályázat elfogadására Előadó: Karcagi Nagy Zoltán elnök 2. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa március 30-ai rendkívüli ülésére a szakképzés-fejlesztési támogatások fogadására vonatkozó évi szerződésekről Előadó: Karcagi Nagy Zoltán elnök 3. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa március 30-ai rendkívüli ülésére a Magyar Szakképzési Társaság TISZK tagozatába történő belépésre Előadó: Karcagi Nagy Zoltán elnök 4. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa március 30-ai rendkívüli ülésére a Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető iskolarendszerű szakképzés szakmai programjának jóváhagyására Előadó: Karcagi Nagy Zoltán elnök 5. Egyebek Karcagi Nagy Zoltán Köszöntötte a jelenlévőket, és az Ülést megnyitja. Megállapította, hogy az Ülés határozat képes, valamint azt, hogy a kiküldött napirendi javaslatban összesen 5 napirendi pont szerepel. Kérdezi, hogy valakinek a jelenlévők közül van-e napirendi javaslata az 5 napirendi ponton kívül? A napirendet szavazásra bocsátja. Szavazás: Egyetért: 13 igen szavazat, 100 % Tartózkodott:.. Ellenvélemény:. A Társulási Tanács egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat. 1. napirendi pont Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa március 30-ai rendkívüli ülésére a évi decentralizált regionális keretből finanszírozandó, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására c. pályázat elfogadására 2

3 Karcagi Nagy Zoltán: Ismerteti az első napirendi pontot. Kérdés? (Nincs.) Felkéri Szűcs Gyula Igazgató Urat, hogy néhány gondolatban ismertesse az előterjesztéseket. Szűcs Gyula: Az előterjesztés szövegében sok minden benne van, de néhány olyan dolog, ami a postázás után történt, nyilván nem tudott belekerülni, és erről szeretné tájékoztatni a Tisztelt Társulási Tanácsot. Tegnap tartott ülést a Szakmai Tanácsadó Testület, akinek hivatalból kötelessége egy-egy ilyen esetben a pályázatoknak a véleményezése. Sajnos megint nem volt határozat képes a Tanácsadó Testületünk, ezúttal ugyan heten jelen voltak, de 8 fő kellett volna a határozat képességhez. Ennek ellenére megtárgyalta a Testület, és véleményezte a pályázatot, és a 2. napirendi pontot is, de a véleményük nem egy határozat alapján alakult ki, hanem tulajdonképpen szakmai beszélgetés volt, ezt szeretné röviden tolmácsolni a jelenlévők számára a döntés meghozatala előtt. Két súlyponti része volt a Szakmai Tanácsadó Testület vélemény formálásának, az egyik, hogy érdekelte őket a táblázat létrejöttének a mechanizmusa, tehát hogy milyen algoritmus szerint alakultak ki ezek az összegek, másrészt pedig felhívták a figyelmet arra, hogy az ő szakmai megítélésük alapján a rendelkezésükre álló adatok alapján úgy tűnik, mintha nem minden igény lenne szakmailag megtervezetten megalapozott. Tehát volt néhány esetben olyan megalapozott gyanújuk, hogy egy ad hoc hirtelen jött ötlet alapján kerültek bele az igények a táblázatba. Én ezzel némileg vitatkoztam, mert az általam ismert iskolák többségénél tervszerűen zajlik ez a tevékenység, vannak ugyan kivételek. A másik dolog, hogy a prioritásokat kellett meghatároznunk, és ezért került most kiosztásra az az anyag, ami némileg több egy kicsit, mint amit kiküldtünk postázáskor. Pénteken derült ki az RFKB kontakt személyével történt megbeszélés alapján, hogy nem csak az iskolai igénylistákon belül kell prioritási sorrendet felállítani, hanem az egész pályázatnak a beruházási helyszínei közt is egy prioritási sorrendet kell felállítani. Mivel ez nem volt benne a pályázati kiírásban, ezt nem tudhattuk előre, hirtelen kellett rá felkészülni, ezért gyakorlatilag a Szakmai Tanácsadó Testületet is megleptük a délutáni ülésen azzal, hogy próbáljanak egy prioritási sorrendet javasolni az ő látószögükből, és ezt egybedolgozva a házon belül kialakult szakmai véleménnyel, ezt tartalmazza ez a táblázat, aminek jobb szélén lévő kékkel jelölt mező az, amelyik egy prioritási sorrendet tükröz. Itt a kék mezőben lévő számok azt jelentik, hogy ahol 1-es van, az nyilván az, ami a prioritási lista tetejére kerül, és ahol 14-es, akkor az kerül majd a végére. Hogy hogyan jöttek ki ezek a számok, négy prioritási szempontot határoztunk meg. Az utolsó négy oszlopban vannak ezek rövidítve megnevezve, és mellette pedig egy helyezési szám nevű oszlop található. Egyszerűen egy prioritási szempontok alapján mindegyiknél sorba raktuk a 14 beruházási tervezett helyszínt, 1-től 14-ig sorszámoztuk őket, helyezési számokat kaptak, a végén összeadtuk a helyezési számokat, és értelemszerűen, ahol a legkisebbre adódott a helyezési szám, ez volt az összesített prioritás alapján az élen végző, illetve a sorrendben utána következő beruházási helyszín. Így adódott ki ez az érték, ami a kék mezőben található. Mindennek akkor van jelentősége, ha a maximálisan megpályázott összeget nem nyerjük meg, akkor nyilván valahonnan húzni kell. Továbbra sem tiszta, és erre nem adott világos választ az RFKB, hogyha a beruházási helyszínekben van prioritás, akkor miért van szükség az iskolákon belüli prioritásra, mert a kettő ütheti egymást. Tehát igazából ez még egy nyitott kérdés, és erre a kontakt személy nem tudott válaszolni. 3

4 Bízik benne, hogy úgy lesz, ahogy a Szakmai Tanácsadó Testület két tagja is megfogalmazta, nevezetesen azt mondták, hogy egy ekkora TISZK szerintük jobban pályázhat a 60 milliós maximális összegre, és ha nem vétünk formai hibát, vagy megfelelő tartalommal töltjük meg az egyébként helyes szakmai fejlesztési terveket, és ezt jól meg is indokoljuk, akkor nem létezik, hogy jelentősen kevesebb összeget kapjunk. Reméli, hogy ez az optimista szemlélet tényleg jogos, és mindent megtesznek, hogy a pályázat tartalmas legyen. Még egy nagyon fontos dolog: A szakmacsoportos szakmai bizottságokhoz kikerültek a február 22-én az iskolák számára kiküldött előzetes igényfelmérőkre adott válaszok, tehát a szakmacsoportos bizottságok véleményezték szakmailag ezeket az anyagokat, és ezeket a véleményeket is figyelembe vette egyrészt a Szakmai Tanácsadó Testület, másrészt mi itt belül, az a stáb, akik dolgoztak ezen az anyagon. Karcagi Nagy Zoltán: További hozzászólás? Sinka Albert: Egy apró módosítást szeretne kezdeményezni a kisújszállási Kádas György iskola összegére vonatkozóan. Ez alapján a kosárfonó és bútorkészítőre az eredeti ,- Ft. helyett ,- Ft-ot, a szőnyegszövőnél pedig a ,- Ft. helyett ugyancsak ,-Ft-ot indítványoz. Úgy tűnik, hogy ez a 68 milliós igényhez képest pozitív irányba tereli az összeget, másrészt a Fenntartó egyértelmű álláspontja az önrészre vonatkozóan, hogy akkor tudja támogatni az intézményei pályázatban való részvételét, hogyha az önrész a szakképzés fejlesztési támogatásból biztosítható. Karcagi Nagy Zoltán: További hozzászólás? Dr. Ducza Lajos: Kérdése, hogyha a pályázható összeg maximuma 60 millió forint, akkor miért 68 millió forintot gyűjtöttünk össze? Akkor itt már eleve gondot okoz az elosztás. A 60 millió forintot belül kellene lenne, hogy ne okozzunk csalódást egy-két szakképző intézetnek. Szűcs Gyula: Ha ez így lenne, hogy túlméreteztük, akkor az tényleg fölösleges probléma lenne. Ez az összeg praktikus okokból van, mert a beruházás az oszthatatlan, függetlenül attól, amit akarunk, tehát hogy most a gépet önrészből vesszük-e, vagy fejlesztési támogatásból. Ez olyan értelemben teljes összeg, hogy ebben már az önrész is szerepel, tehát a maximális 60 milliós összeghez hozzá adtuk a 15,1 %-os önrészt, és levontunk ebből egymillió forintot a várható közbeszerzési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségekre, és így maradt az a ,-Ft., ami gyakorlatilag ténylegesen effektíve a beruházásra használható. Így tűnt praktikusabbnak, hiszen az eszközöknek az ára az annyi amennyi, és így lehetett tervezni a felmerült igények alapján, hogy kinek mennyit tudnánk adni. Dr. Ducza Lajos: Akkor viszont nem érti, hogy miért kellett levenni a szőnyegszövő gépek árából? Karcagi Nagy Zoltán: Még nem vettük le, ez csak egy javaslat volt. Sinka Albert: Az iskola átgondolta a beruházási tervét, és kifejezetten a nagy értékű eszközökre koncentrált, és kérte a korábban leadott igénytől eltérően. Amennyiben mégis úgy 4

5 látja a munkaszervezet, hogy abba az értékhatárba belefér a korábban igényelt eszközök értéke, akkor részünkről ez is elfogadható. Wenner-Várkonyi Attila: Tulajdonképpen összességében az önkormányzatnak 15,1 + 9,9 %-ot? Az OTP alszámláról is kérdezni szeretne, illetve arról, hogy a csatolásban a szakképző intézménynek kell az alapító okirata, ami a Fenntartó által hitelesített? Szűcs Gyula: Az előző kérdéskörre kicsit visszatérve: a február 22-én kiadott kérésünkre, hogy nézzük meg a felmerülő igényeket, gyakorlatilag az iskolák fele határidőre válaszolt, a másik fele egy-két hetes késéssel, gyakorlatilag az utolsó iskola a múlt héten adta be az első változatot, de volt olyan intézmény, aki háromszor, négyszer is változtatott az igényén. Nyilván amiatt, mert szakmailag alakultak a konzultációink eredményei, megtudtunk többet az RFKB-tól, mint a pályázat kiírójától, és ez maga után vonta, hogy néhány elképzelést felül kellett vizsgálni, ami nem derült ki a pályázati kiírásból. Illetve van egy nagyon fontos tényező, ami kicsit furcsán hangozhat, hogy az iskolák hajlamosak voltak arra, hogy ezeket a kiírásokat némileg lazábban értelmezték, mondván, hogy ellenőrzés vagy volt, vagy nem volt, ha volt is, nem nagyon volt elég szigorú. Tehát pl. azt az előírást, ami most benne van, hogy nagy értékű tárgyi eszközökre fordítható a fejlesztés, és ez a szakképzés fejlesztési támogatásoknál is így van, ezt az iskolák igazából nem mindig tartották be szigorúan. A pályázati kiírásban árnyaltabban fogalmaznak, mert az iskoláknak éveken át ez problémát jelentett, hiszen ahogy kúszott felfelé a nagy értékű tárgyi eszközök ára, úgy kerültek lehetetlen helyzetbe az iskolák, hogy pl. egy számítógépet nem vehettek volna az iskolák, mert közben estek az árak, és alámentünk volna ez alá az érték alá. Ezért van a pályázati kiírásban egy olyan kitétel, hogy tulajdonképpen az iskola döntésén múlik, hogy ő most minek sorolja be azt a beszerzendő eszközt. Dr. Komjáti Katalin: Az előző hozzászóláshoz elmondja, hogy jogszabály szinten semmi akadálya nincsen, hogy szakképzési hozzájárulásból önrészt fizessen. Csak az a probléma, hogy ennek meg kell jelennie abban a szerződésben, amit megköt. Tehát ha a 2009-es szakképzési hozzájárulásból akar önrészt fizetni, ezt akkor teheti meg, hogyha valamelyik szerződésbe beleírta. Tehát ez az egy kitétel van, vagy esetleg hogyha most 2010-ben majd elfogadjuk a szerződéseket, és akkor beleírja. Fontos dolog, hogyha az iskola nem szerepelteti a szerződésekben, hogy neki milyen elképzelése van a szakképzési hozzájárulás fenntartásáról, akkor nem fogja tudni önrészre használni. Huber Ferenc: Konkrétan az eszköz? Dr. Komjáti Katalin: Nem. Ott, ahol felsoroljuk a szerződések mellékleteiben, hogy milyen típusú fejlesztéseket akarunk. Valamelyik mellékletben, célszerű az elsőben megjelölni, hogy önrészre is. Szűcs Gyula: Furcsa helyzet lesz, mert amit most mondunk, némileg ellentmond Dr. Komjáti Katalin elmondásával. Folyamatosan zajlanak az állásfoglalás kérések, meg odavissza az információ csere a szakértőkkel, az NSZFI-vel, illetve az RFKB-val. Az önrész előteremtése probléma, és pontosan ezért állásfoglalást kértünk, konzultációt folytattunk, konkrétan három vagy négy különböző személlyel, akik közül az egyik Baskiné Lipka Gabrielle, aki az NSZFI-nél a decentralizált pályázatok ellenőrzésével foglalkozik, és ő irányítja ezt az egészet. Ő szó szerint azt mondta, hogy nem baj, ha benne van a szakképzés 5

6 támogatási szerződésben, hogy önrészre akarjuk fordítani, de az sem baj, ha nincs, az a nagyobb baj, hogyha a tartalmi fejlesztési részben nincs benne az az eszköz, vagy eszköz csoport megnevezve, amiből most a decentralizált pályázati pénzből fejleszteni akarnak. Ez szerencsére nagy könnyebbség, mert néhány szerződésben benne van, találtunk ilyeneket is, de a többségben nincs benne, tehát ha érvényes lenne ez a kritérium, akkor gond lenne az önrésszel. Viszont ez egy jó lehetőség nekünk, mert tételesen átnéztem ezeket a szerződéseket, és néhány kivételtől eltekintve a probléma kezelhető, mert benne van, vagy szó szerint, vagy eszköz csoportként. Szó szerint feltettem ezt a kérdést a Baskinénak is, meg a Lászlóné Szép Györgyinek, meg az RFKB-ban a kontakt személynek, és ők egybehangzóan azt mondták, hogy ez így rendben van. Sajnos van még egy nehezítő tényező, ami viszont megint olyan, hogy sehol sincs leírva, de mégis az ellenőrzést végző szakemberek így fognak ellenőrizni. Még pedig az, hogy hiába van benne a szakképzési támogatási szerződésben ez a téma megnevezés, mint fejlesztési szándék. Amennyiben a TISZK már tovább utalta az iskolának ezt a pénzt, akkor az iskolánál kint lévő pénz, még ha meg is van, azt már nem lehet önrészként felhasználni. Akkor lehet, és csak azokat a pénzeket lehet önrészként felhasználni, amik még itt vannak bent nálunk. Tegnap ezt kigyűjtötték a gazdaságisok, és az intézmények egy jelentős részénél, gyakorlatilag a Teleki, Kunhegyes, Jászapáti, Tiszaföldvár-Homok, Fegyvernek, Illéssy, Liska, Kunszent, Kenderes, náluk van bent annyi pénz, és van olyan tartalmú szerződés, ami tulajdonképpen megfelel az előbb említett kritériumoknak, tehát gyakorlatilag az önrészt ebből biztosítani tudjuk. A most fel nem sorolt esetekben, tehát a Lábassy, Hámori, Sipos Orbán, Kádas és a Klapka esetében sajnos már kiutaltuk a pénzeket, és itt további megoldást kell keresni valamilyen módon az önrészre, mert ha már nálunk nincs pénz, akkor hiába van meg esetleg az iskolában, visszafizetési kötelezettséget írtak elő. Tehát számviteli szempontból van valamiféle akadály, amit az ellenőrök számviteli szempontból kiindulva majd rajtunk számon fognak kérni, tehát itt még sajnos van probléma, de itt is van kiút. Már erre is vannak különböző ötletek. Kaló Zsoltné: Sikerült az NSZFI-vel beszélni, és Lászlóné Szép Györgyi is megírta en az állásfoglalását, hogy a szakképzési hozzájárulás abban az esetben, ha a mellékletben föl van sorolva, akkor a decentralizált pályázatra önerőként felhasználható, ugyanis a kettő nem zárja ki egymást. Az NSZFI-s hölgy is azt mondta, hogy egy a lényeg, hogy a mellékletekben szereplő eszközre pályázhat csak az iskola, akkor lehet a szakképzési hozzájárulást önrészként kiutalni, illetve nagyon fontos, hogy nem utalhattam ki. Az Igazgató Úr által felsorolt iskolák esetében még a 85 % - amit automatikusan megkapott az iskola azokból van, vagy majdnem van annyi, amennyi kell. Viszont az első és második körös szerződés módosítások most jönnek vissza. A szakképzési hozzájárulásból az alapszerződésben csak a 85 %-át jelöltük meg, a TT határozat alapján szétosztásra került, első körben a 15 %., második körben 12 %. Ha ezt a két-két határozatot módosítjuk, illetve a Társulási Tanács úgy dönt, hogy módosítja, és ezt lehet, mivel ezek az összegek még bent vannak, ezek tudnák fedezni az önkormányzatok részére az önerőt, mivel ezeket még nem utaltam ki. Dr. Komjáti Katalin: Ha van róla előterjesztés, akkor lehet benne dönteni. Kaló Zsoltné: Ez tegnap derült ki, amikor az NSZFI-vel tudtam beszélni. 6

7 Dr. Komjáti Katalin: Tudod, hogy konkrétan mennyi pénzről van szó? Kaló Zsoltné: Első félévben 9,5 millió forintról történt meg a szerződés módosítás, ami 204 db szerződést érintett, és elvben 49 db-ot még nem írtak alá, illetve nem jött vissza, és ez 2,5 millió forint. Ha a támogató nem írja alá a szerződés módosítást, ezt nekem be kell fizetni az NSZFI-be. Természetesen futunk még egy kört, hátha aláírja a támogató cég a szerződést. Ha nem írja alá, akkor nem tudom kiutalni az iskoláknak. Szűcs Gyula: Ebből az következik, hogy hiába történt meg az a százalékos felosztás a legutóbbi Társulási ülésen, azok az összegek azok valójában kevesebbek, csak akkor ezt még nem tudhattuk, mert feltételeztük, hogy maradéktalanul rendelkezésünkre áll ez az összeg. Karcagi Nagy Zoltán: További hozzászólás? Bogdán Péter: A táblázatot áttanulmányozva Kenderes vonatkozásában észrevettük, hogy a szemétszállító pótkocsi van szerepeltetve, és az iskola egy traktort is megjelölt, és így a kettő együtt 10,6 millió forint lenne, és itt csak a pótkocsi van megjelölve 4 millió forintban. Ez kimaradt a táblázatból, vagy nem lett figyelembe véve? Szűcs Gyula: Kimaradt a táblázatból, de nem véletlenül, hiszen az igények nem csak ilyen mértékűek voltak, amik itt a táblázatban megtalálhatók. Az igények minimál bekerülési költséggel számolva három és félszeresen, a maximális lehetőségekkel számolva pedig majdnem hatszorosan meghaladták a lehetőségeket. Tehát ha az összes igényt összesítettük volna, ami felmerült, akkor átlagosan majdnem ötször akkora összegre lett volna igény, mint amennyire lehetőség, ezért valamilyen módon szelektálni kellett. Az előterjesztésben az első oldal alján van az a rész, ahol gondolatjeles felsorolással fel vannak sorolva, hogy milyen szempontok alapján történt a szelekció. A túlságosan nagyra duzzadt igényekből el kellett venni, hogy bele férjünk a keretekbe, és tulajdonképpen ezen szempontok alapján gyakorlatilag minden honnan le kellett húzni valamit. Bogdán Péter: Ha már a traktor kimaradt, akkor legalább a prioritásnál kerüljön ez a pótkocsi előrébb. Szűcs Gyula: Vegyük úgy, hogy 4 millió forint, ami az ötödik legnagyobb támogatás. Bízunk benne, hogy a 14. helyen álló is befutó lesz, amennyiben tényleg rendelkezésre áll a keret az RFKB-nál. Karcagi Nagy Zoltán: További hozzászólás? Vereb András: Úgy gondolja, hogy érdemes lenne megfontolni Kalóné Zsuzsának a javaslatát az ügyben, hogy a 12 %-kal meg 3 %-kal a Társulási Tanács rendelkezzen önrészként. A TISZK működtetése szempontjából is szerencsés lenne. Dr. Komjáti Katalin: Ezzel az a probléma, hogyha a teljes összegre azt mondjuk, hogy maradjon itt, és legyen ilyen pályázati önrész, akkor mi van, ha az idén nem írnak ki több pályázatot? Sinka Albert: Lehetőségként maradjon itt. Nem kizárólagosan pályázati önrészként, hanem egy felhasználási lehetőségként. 7

8 Dr. Komjáti Katalin: Végül is úgy, ahogy döntött annak idején a Társulási Tanács arról, hogy 15 % meg 12 %., nyilván dönthet arról is, hogy a továbbiakban hogyan legyen. A következő napirendi pontban erre vannak döntési javaslatok, majd ennél a napirendnél térjünk erre vissza és tárgyaljuk meg. Huber Ferenc: Annak semmi értelme nincsen, hogy ide-oda rakosgassuk a pénzt. Sokkal fontosabbnak tart egy olyan kérdést, hogy a 15 % mellett van egy 25 % megelőlegezése is. Az egyik kérdése, hogy tartható-e, a másik pedig, a 4. pontban van, hogy át kell utalni az önrészt. De melyik önrészt? Mert van egy előleg, meg van egy önrész, az 5. pontban van egy 25 % előleg. Nem érti, hogy most milyen szám fog idekerülni? Kire vonatkozik ez a döntés? Az egész TISZK-re? Nincs lebontva önkormányzatokra, hogy mennyi önrészt kell befizetni. Hogy fog technikailag lebonyolódni annak, akinek itt van a pénze? Szűcs Gyula: Részben tud Huber Úrnak válaszolni. Későbbre nem tehették ezt a Társulási Tanács ülést, mert április 6-án be kell adni a pályázatot, néhány testületnek ma ülése van, és ott már tulajdonképpen ez szintén napirenden lesz. Az egy dolog, hogy időben nem nyitottuk meg a számlaszámot, amikor postáztuk, akkor még nem volt, de ez részletkérdés. Az összegek viszont valóban fontosak. Huber Ferenc: Hogyan forog majd át a pénz? Szűcs Gyula: A táblázatban, amely kiosztásra került, csak azok a települések szerepelnek, amelyek érintettek a pályázatban. Itt két dologról van szó. Az egyik az, hogy nekünk, a pályázat beadásakor elvárt melléklet a pályázatban, hogy egy banki igazolást benyújtsunk, hogy az önrész rendelkezésre áll. És egy másik elvárás, - kötelező tartalmi eleme a pályázatnak hogy egy Társulási Tanácsi határozat kell róla, hogy az önrész rendelkezésre áll. Mind a kettőnek meg kell lenni. A banki igazolást tudjuk az önkormányzatok utalgatása nélkül is produkálni, mert van a számlánkon annyi pénz, hogy demonstratíve áttesszük arra a határidőre, amíg ott kell legyen ezen a számlán, és így tudunk banki igazolást kapni. Ez a pénz viszont nem kimondottan erre szolgáló pénz, ezt most csak ideiglenesen ott állomásoztatjuk, hogy eleget tegyünk az egyik pályázati kiírásnak. Utána viszont ezt fel kell használni, erre vonatkoztak a határozati pontok erre a kérdésre. A másik dolog valóban az előleg, amit mindannyian nagyon szeretnénk, hogy október 30-ig lemenjen az NSZFI-be, esküdnek rá, hogy idén a korábbi csúszásokkal szemben szeptember végéig ők lezavarják ezt az egészet, ha nem akkor engedélyezik a hosszabbítást pl. közbeszerzési eljárás csúszása miatt, de azon vagyunk, hogy ez ne következzen be. Karcagi Nagy Zoltán: Hozzászólások? Kaló Zsoltné: Az elkülönített számláról: a Klapka és a Lábassy kivételével van annyi pénz bent, amelyből az önerőt át tudja vezetni. Ezekben az esetekben sajnos még egy szerződés módosítást fogunk elkövetni, hogy az iskola a decentralizált pályázat terhére fel kívánja-e használni ezt a részt, és ezért ez az összeg nem is kerül kiutalásra az iskolának. Ez így fog realizálódni, és nem szabad oda-vissza járnia a pénznek, ez a lényege az NSZFI állásfoglalása alapján, viszont az iskolának és az önkormányzatnak sem kell ezt az összeget az elkülönített bankszámlára beutalni. A pályázathoz az önerő meglétét kell igazolni az OTP-nek. 8

9 Wenner-Várkonyi Attila: Az önkormányzatnak is igazolni kell az önerőt? Kaló Zsoltné: Nem, csak a TISZK-nek kell igazolni az önerő meglétét. Azon iskolák esetében, akik pályáznak, a bent lévő 12% vagy 15 %-os szerződés módosításból az önerő biztosítható. Sinka Albert: Ehhez szükségeltetik egy határozat módosítás, amely szerint az a bizonyos 12 %-ot a decentralizált pályázatra felhasználhatja. Kaló Zsoltné: Igen. Huber Ferenc: Kié az a pénz, a 12 %? Kit illet? Kaló Zsoltné: Az iskoláé. Huber Ferenc: Akkor az lemond róla, és ezzel rendben van. Dr. Komjáti Katalin: Van egy Társulási Tanács határozat, hogy kié lesz. Van egy érvényes Társulási Tanácsi határozat, hogy ezt a 12 %-ot erre használjuk. Még nem lett odaadva, még itt van. Ezt az érvényes TT. határozatot kellene módosítani úgy, hogy nem arra használjuk, hanem erre használjuk. Huber Ferenc: Ki dönt az önrészről? Ferenczné Teleky Éva: Arról csak mi, mármint a Társulási Tanács. Huber Ferenc: Ha az iskolának ki lett volna utalva, akkor ki dönt? Ferenczné Teleky Éva: A Társulási Tanács. Huber Ferenc: A határozat szerint jár, és ettől fogva mi rendelkezünk fölötte. Az, hogy nincs kiutalva, az egy technikai dolog. Szutorisz-Szügyi Csongor: Az előbbi megbeszélésből számára nem derült ki, hogy meg vane eszerint a táblázat szerint, ami a javaslat, minden önkormányzat részéről az önrész? Az önrész három dologból adódhat: a./ az önkormányzat odaadja elkülönített számlán, b./ a már megkötött szakképzés hozzájárulási szerződések olyanok, hogy pont az itteni céloknak megfelel az adott iskoláknál a 85 %-ról beszélünk, és még nem lett elköltve, tehát felhasználható, c./ a 12 %-ok, - a TISZK jogosítványa körében van, hogy szétosztja ebből arra az iskolára, arra a célra, van annyi pénz, de még nincs kiutalva, de döntés már erről van, ami fejlesztheti ezt az önrészt. Ez így van-e, és ha nincs, akkor hogyan van ez az egész? A másik kérdés: Tudjuk-e azt, hogy mely iskolák szerezték a 85 %-ot? 9

10 Következő kérdés: Ez a pályázat, hogyha amiatt fogják visszadobni az egészet, mert rájönnek arra, hogy nem valós adatokat tartalmaz, hisz nagyon jól tudjuk, hogy jogszabályok által mi nem is pályázhatnánk, hiszen nincsen érvényes Társulási megállapodásunk, hogyan tovább? Kaló Zsoltné: Az önerő kérdésében a Klapka esetében, mivel már szinte mindent kiutaltam, és a közös központosított 12 és 15 %-ból ők nem részesülhettek, sajnos gond van, mert a Klapka esetében ,- Ft. van csak bent, és az ő önerejével mindenképpen gondjaink vannak, illetve a Lábassynál az informatikára kérték a bent lévő összeget, és ez nem felel meg az általuk benyújtott igénnyel. A Lábassy esetében a 12 és 15 % központosított alapról beszélünk. A Lábassynak van bent ,- Ft., de az is informatikára. Szutorisz-Szügyi Csongor: Csak a Klapkának és a Lábassynak nincs önrésze, a többinek abból a három forrásból, amit említettem, úgy, ahogy van. Kaló Zsoltné: A bent lévő 85 %, illetve a már bejött 15, illetve folyamatban bejövő 12 %-os szerződés módosításból jutottak központosított részből rendelkezésre áll az összes iskolának az önerő. Szutorisz-Szügyi Csongor: Ha ez rendelkezésre áll, akkor miért kellene bármit is megváltoztatni? Ha a 12 %-ok azokhoz az iskolákhoz, azokra a célokra van már megszavazva, akkor mit kell módosítani? Kaló Zsoltné: Annyit kellene, hogy a szerződéses összeget nem tudom kifizetni, nem adom oda az iskolának, hanem helyette én használom föl. Szutorisz-Szügyi Csongor: Ugyan ez van a 85 %-kal is. Kaló Zsoltné: Tulajdonképpen az összeset módosítani kellene ebből a szempontból, mert nekem van egy szerződésben vállalt kötelezettségem, hogy ezt az összeget az iskolának a szakképzés terhére átadom, hogy ezt felhasználhatja. Szutorisz-Szügyi Csongor: Tulajdonképpen akkor csak egy ilyen döntést kellene hozni. Ferenczné Teleky Éva: Nem lehet felvenni egy ilyen előterjesztést? Dr. Komjáti Katalin: Esetleg ebből lehetne egy új határozati pontot megírni, a harmadik után határozati pontként betenni, és akkor majd végül 7. határozati pont lesz. Karcagi Nagy Zoltán: Megszületett a határozati pont megszövegezése. Van-e még hozzászólás a napirendi ponthoz? Kaló Zsoltné: Arra a kérdésre, hogy tudjuk-e, hogy a 85 %-ot melyik iskola szerezte, természetesen tudjuk. Szutorisz-Szügyi Csongor: Meglepődve látta a táblázatnál, és direkt nem akartunk bele szólni, hogy a Szolnok már mondta a TIOP-os pályázatnál, hogy egy-két évig csöndben van, hiszen a kiírás szerint jön hozzájuk most nagyon sok minden. Nem mindenkinek sikerült csöndben mérsékletet tanúsítani, akik a TIOP-ból pályáztak. Az iskolákat megértem, csak zárójelben mondom, hogy nálunk egy iskola döntően, amelyik részesült a TIOP-osból, egy 10

11 másik egy picit a 9-ből. Csak megjegyzem, hogy nálunk is a másik 7 iskolát három éve próbáljuk féken tartani, hogy belátással legyen. Mindenképpen azt kérném a TISZK-től, hogy ne az iskolákat keresse először, hanem az önkormányzatot, a TISZK-nek nem az iskolák a közvetlen partnerei. Az önkormányzatok alkotják a Társulást, hagy egyeztessenek ők az iskolákkal. A másik, hogy a Stratégiához kell egy forrás-térkép, hogy mit, miből sikerül megcsinálni. Ha itt minden jól megy, akkor jó lenne, ha a Társulásnál, ahol még nem öt-hat önkormányzatnál nem szavazták még meg a Társulási Megállapodás módosítását, elmondanák, hogy mi várható, mire számítsunk, milyen Stratégia szerint fog működni ez az egész. Lesznek még feltételek, mire lehet számítani? Karcagi Nagy Zoltán: Az 1. napirendi ponthoz, az első előterjesztéshez kettő módosító indítvány érkezett. Az egyik az, Sinka Albert Úr részéről, hogy a kisújszállási Kádas György szakiskola kosárfonó és bútorkészítőre ,- Ft. helyett ,-Ft-ot javasolt, és a szőnyegszövőnél ,-Ft. helyett szintén ,- Ft-ot. Ezt a módosító indítványt bocsájtja szavazásra. Aki ezt támogatja és egyetért vele, kérem kézfelnyújtással jelezze. Szavazás: Egyetért: 12 igen szavazat, 100 %. Tartózkodott: 1 (Kisújszállás, Dr. Ducza Lajos) Ellenvélemény:. Szűcs Gyula: Ennek kapcsán felmerült egy kérdés, az rendben van, hogy megszavaztuk azt, hogy most elvesszük, de akkor most ennyivel kevesebbre pályázunk összesen, vagy pedig van-e rá javaslat, hogy ez hová tegyük? Karcagi Nagy Zoltán: A 2. módosító indítvány, hogy az itt felszabaduló pénzeszközt javaslatra Törökszentmiklósra átcsoportosítjuk. Melyik szakmára csoportosítsuk át? Szűcs Gyula: Ez nem olyan egyszerű, hogy oda teszünk pénzt, mert eszköz van mögötte. Karcagi Nagy Zoltán: A részletezést ők megoldják. Aki ezzel a módosítással egyetért, kérem jelezze. Szavazás: Egyetért: 11 igen szavazat, 100 %. Tartózkodott: 2 (Huber Ferenc Fegyvernek, Dr. Ducza Lajos Kisújszállás) Ellenvélemény:. Karcagi Nagy Zoltán: A 3. módosító javaslatnál megkérem Dr. Komjáti Katalint felolvasni. A határozati pont egyel bővül, és ez a 4. számú határozati pont lesz. Dr. Komjáti Katalin: Igen, és a többi számozása e szerint változik. 11

12 Tehát a Társulási Tanács dönt arról, hogy a 76/2009. (VI.23.) számú, és a 6/2010. (I.19.) számú Társulási Tanács Határozat úgy módosul, hogy a koncentrált pénzeszközök jelen napirendben tárgyalt és elfogadott decentralizált pályázatban megjelölt összegek erejéig a pályázat önrészére felhasználhatók. Karcagi Nagy Zoltán: A szöveggel egyetértünk? Dr. Komjáti Katalin: Ez a 15 és 12 %-ról szól, a 85 % már kint van az iskoláknál. Sinka Albert: Mivel az volt értelmezhető Kalóné Zsuzsi előadásában, hogy a 12 ill. 15 %- ból fedezhető, ezért szükségtelen a 85 %-ra igényt formálni. Szutorisz-Szügyi Csongor: Én úgy értettem, hogy kell a 85-ből is valakinek, és valakinek a ből. A másik határozatszámot is célszerű hozzárakni, ami a 85 %-ról szól. Dr. Komjáti Katalin: Akkor most három darab határozatról beszélünk, ez a kettő, amit az előbb felolvastam, meg egy tavalyi Társulási Tanács határozat, ahol meg a 85 %-ról történt döntés. Huber Ferenc: Én változatlanul azt mondom, hogy erről ne döntsünk mert ebből, most első olvasatra tulajdonképpen annak a 12 %-át is elvesszük, aki itt nem pályázik. Mi a probléma ebből, ha mi azt mondjuk, hogy lemondunk erről? Ferenczné Teleky Éva: Nem tud utasítani bennünket, hogy mire használjuk föl. Szutorisz-Szügyi Csongor: A múltkor arról született határozat, hogy a Társulás kiutalja a pénzeket az adott célra, az adott iskolának. Ezt a döntés annyiban módosítani kell, hogy azoknál az iskoláknál, akik a decentralizált pályázatban benne vannak, az önrész mértékéig ne utalja le, a többieknél nyilván leutalja, a többieknél meg annak mértékéig nem utalja majd le. Huber Ferenc: Miért nem dönthetek én arról a pénzről? Szutorisz-Szügyi Csongor: Meg lehet válni, de 6-án be kell adni. Ha nincs erről Társulási döntés, akkor szerintem nem lehet beadni a pályázatot. Karcagi Nagy Zoltán: Kérdezem, hogy akkor mindenkinek érthető-e és elfogadható-e a szöveg azzal a plusz egy kiegészítéssel, tehát a 85 %-os határozat számával? Aki támogatja jelezze. Szavazás: Egyetért: 12 igen szavazat, 100 %. Tartózkodott: 1 (Huber Ferenc, Fegyvernek) Ellenvélemény:. Karcagi Nagy Zoltán: Mivel mind a 3 módosító indítványt megszavaztuk, most az egész előterjesztést bocsájtom szavazásra. Kérem, aki támogatja jelezze. 12

13 Szavazás: Egyetért: 11 igen szavazat, Tartózkodott: 1 (Huber Ferenc, Fegyvernek) Ellenvélemény:. A Társulási Tanács egyhangúan az alábbi határozatot hozta: A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa 15/2010. (III. 30.) sz. határozata a évi decentralizált regionális keretből finanszírozandó, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására c. pályázat elfogadásáról 1. A Társulási Tanács egyetért azzal, hogy a munkaszervezet az 1. sz. mellékletben feltüntetett forráselosztási rend alapján kidolgozza és beadásra előkészítse a évi decentralizált regionális keretből finanszírozandó, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására c. pályázatot. Határidő: Felelős: azonnal - a Társulási Tanács elnöke - a munkaszervezet vezetője 2. A Társulási Tanács felhatalmazza a Társulási Tanács elnökét, a pályázat benyújtásával kapcsolatos dokumentumok aláírására. Határidő: Felelős: - a Társulási Tanács elnöke - a munkaszervezet vezetője 3. A Társulási Tanács nyilatkozik arról, hogy a évi decentralizált regionális keretből finanszírozandó, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására c. pályázatban megjelölt mértékű saját forrás a pályázat benyújtásához a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás számú Decentralizált pályázat nevű számláján rendelkezésre áll. Jelen nyilatkozat pályázathoz történő benyújtásáról gondoskodni kell. Határidő: Felelős: - a Társulási Tanács elnöke - a munkaszervezet vezetője 4. A Társulási Tanács dönt arról, hogy a 76/2009 (VI. 23.) sz. és a 6/2010 (I. 19.) sz. határozata úgy módosul, hogy a koncentrált pénzeszközök jelen napirendben tárgyalt és elfogadott decentralizált pályázatban megjelölt összegek erejéig a pályázat önrészére felhasználhatók. Határidő: Felelős: azonnal - a Társulási Tanács elnöke - a munkaszervezet igazgatója 13

14 5. A Társulási Tanács kötelezi a pályázatban érintett társulási tagokat, hogy sikeres pályázat esetén, az általuk elnyert támogatásnak megfelelő arányú önrészt jelen határozati javaslat 2. sz. mellékletében feltüntetett mértékben a pályázat elbírálásáról szóló értesítést követő 30 napon belül a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás számú Decentralizált pályázat nevű számlájára utalják. Határidő: Felelős: - a Társulási Tanács elnöke - a munkaszervezet vezetője 6. A Társulási Tanács kötelezi a pályázatban érintett társulási tagokat, hogy sikeres pályázat esetén, az általuk elnyert támogatás 25%-ának megfelelő összeget, mint előleget jelen határozati javaslat 2. sz. mellékletében feltüntetett mértékben a pályázat elbírálásáról szóló értesítést követő 90 napon belül a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás számú Decentralizált pályázat nevű számlájára utalják. Határidő: Felelős: - a Társulási Tanács elnöke - a munkaszervezet vezetője 7. A Társulási Tanács kötelezi a munkaszervezetet, hogy decentralizált pályázatban vállalt fejlesztések megvalósítását és a pályázat végső elszámolását követő 30 napon belül a pályázatban érintett társulási tagok által befizetett előlegeket jelen határozati javaslat 2. sz. mellékletében feltüntetett mértékben utalja vissza a tagoknak. Határidő: Felelős: - a Társulási Tanács elnöke - a munkaszervezet vezetője Erről értesülnek: - a Társulás tagjai - a munkaszervezet vezetője - az Igazgatók Tanácsa tagjai - a Szakmai Tanácsadó Testület elnöke 14

15 15/2010. (III. 30.) sz. határozat 1. sz. melléklete Prioritás számítása Település Iskola Fejlesztendő szakma Szakmacsoport Megjegyzés Egy Szakképzési Összes tanulóra Beruházás évfolyamon beruházás jutó beruházás az piaci valós Munkaerő- költsége tanulói ezer Hiányszakma szám Helyezési érintett az önrésszel létszám Ft/tanuló tanuli iskolában iskolában igény (ezer Ft) létszám (fő) (ezer Ft) (ezer Ft/tanuló) Hegesztőgép Fegyvernek Orczy A. Szerkezetlakatos Gépész ,8 Jászapáti Mészáros L. Kőműves Építészeti Prioritási sorrend Plazmavágó ,0 8,0 14,0 7,0 40,0 13 Hegesztőgép 337 beton, habarcs megmunkáló eszk. 6 db Univerzális köszörűgép, CNC marószerszámok ,0 5,5 4,0 14,0 7,0 30,5 6 Jászberény Klapka Gy. Gépi forgácsoló Gépész ,3 8,5 11,0 1,0 1,0 21,5 2 Automatikai Jászberény Liska J. Elektronika Szervohajtás ,3 műszerész ,0 6,0 1,0 14,0 24,0 4 Kenderes Gazda Mezőgazdasági szemszállító pótkocsi ,0 7,0 9,0 14,0 1,0 31,0 7 CNC eszterga Kisújszállás Illéssy S. Gépi forgácsoló Gépész Digit.tananyag ,9 4,0 5,0 14,0 1,0 24,0 4 Mérőeszközök Kosárfonó és f.bútorkész ,7 lista szerinti eszközök Kisújszállás Kádas Gy. 12,0 2,0 7,0 14,0 35,0 10 Szőnyegszövő lista szerinti eszközök beton, habarcs Kunhegyes Nagy L. Kőműves Építészeti megmunkáló eszk. 6 db ,3 5,5 7,0 14,0 7,0 33,5 9 DOKA zsluzat, Kőműves Építészeti vakológép Kunszentmárton ,6 Plazmavágó, Szerkezetlakatos Gépész fémcsiszoló ,0 1,0 14,0 7,0 24,0 4 Mezőtúr Teleki Géplakatos Gépész 19 féle ,7 10,0 14,0 14,0 14,0 52,0 14 Munkaasztal, szgép, Szolnok Sípos O. Szőnyegszövő projektor , ,5 3,0 7,0 14,0 37,5 12 T.földvár-Homok Ezüstkalászos gazda Mezőgazdasági erőgép-kiegészítő ,3 13,5 10,0 7,0 1,0 31,5 8 Tiszafüred Hámori Hegesztő Gépész hegesztőeszk. 12 db ,0 15

16 Szerkezetlakatos anyagvizsg, mérőeszközök; 8 db ,5 13,0 14,0 1,0 36,5 11 oda-vissza járó benzines vibrolap Kőműves Építészeti Vibrációs lehúzógerenda asztali vizes-vágó gép T.sz.miklós Lábassy J. Hegesztő Gépész Fanuc Arcmate 100i Ívhegesztőrobot ,0 12,0 1,0 1,0 15, ,3 Lángvágó szekátor Demonstrációs tábla MA db Villanyszerelő Elektronika Demonstrációs bőrönd 4 db Hummer szélgenerátor 5000 Watt/óra Összesen: fő Ft/fő 16

17 15/2010. (III. 30.) sz. határozat 2. sz. melléklete Iskola Beruházás összege e Ft Közbeszerzés e Ft Összesen Önerő 15,1% Támogatási előleg 75% Önkormányzatokat terhelő előleg Orczy A Mészáros L Klapka Gy Liska J Kenderes Illéssy S Kádas Gy, Nagy L Kunszentmárton Teleki Sipos O Homok Hámori Lábassy

18 2. napirendi pont Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsa március 30-ai rendkívüli ülésére a szakképzés-fejlesztési támogatások fogadására vonatkozó évi szerződésekről Karcagi Nagy Zoltán: Ismerteti az előterjesztést. Felkéri Dr. Komjáti Katalint, hogy röviden foglalja össze a lényegét. Dr. Komjáti Katalin: Különösebben nem akarok az előterjesztéshez hosszas kiegészítést fűzni, egyrészt azt hiszem, hogy az előterjesztésben sikerült elég jól körbejárni, hogy miért nem célravezető a továbbiakban ragaszkodni ehhez a fajta szerződéshez, amit eddig készítettünk. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a jogszabály módosításokból az következett, hogy nem egy iskolát kell támogatni egy munkáltatónak, hanem szakmát, szakmacsoportot. Itt, miután a TISZK-en belül egyrészt a Fenntartók, másrészt az iskolák is olyan nagymértékben ragaszkodtak ehhez, hogy a szerződésekben azért jelenjen meg az iskola, az eltelt kettő évben, tehát II. félévben, és 2009-ben olyan szerződéseket, szerződés típusokat készítettünk, amelyben megjelent az iskola, ez épp ott a határ mezsgyéjén, amely még nem volt jogszabálysértő, illetve nem sértette az NSZFI-t, de mégis csak eleget téve az iskolák kívánságainak, hogy ők megjelenjenek a szerződésben. Akkor, amikor ezek a koncentrált pénzek megjelentek 15, illetve 12 %-ban, attól a pillanattól fogva, ez, mint változó elem, bekerült a szerződésbe, mert nem tudtuk megmondani a szerződés megkötésekor, hogy majd mire lesz felhasználható a 15 vagy a 12 %., ezért ez már magában hordozta a harmadik kört, hogy módosítás miatt meg kell újból keresni a munkáltatót, mert a jogszabályokban leírt kötelező szerződési tartalom az vonatkozott a 15, illetve a 12 %-ra is, tehát ott is meg kellett mondani azt, amit a 85 % vonatkozásában. Annak ellenére és ez már a 2009-es év nagy tapasztalata hogy a munkáltatók aláírtak egy elsőkörös szerződést, és abban vállalták, hogy majd módosítják a szerződést, és amint a mellékelt ábra mutatja, még sem voltak hajlandóak módosítani. Van egy olyan érzésem, hogy abban, hogy a munkáltatók ennyire nem voltak partnerek az általuk egyszer már aláírt szerződés módosításában, nekem az a gyanúm, hogy ebben az iskoláknak oroszlán része van, mert elképzelhetőnek tartom, hogy néhány iskola fölcukkolta a munkáltatót, hogy ne írd alá a módosítást, mert akkor mégis csak a miénk lesz az a 12 %. Anélkül, hogy bárkit is vádolni akarnék ilyenekkel, sajnos ez is felmerül, és akkor az anyagban elég részletesen kibontásra került, hogy amennyiben nem sikerül zöldágra vergődni az iskolákkal, illetve a munkáltatókkal, akkor z veszteséget jelent a TISZK-nek. Ebből adódóan azt gondolom, hogy a 2010-es évre szakítani kellene ezzel a gyakorlattal, és olyan szerződést kötni, amelyekben már nincsenek benne ezek a csapdák, amelyet nem kell módosítani, ami nem igényel még egy csomó plusz költséget. Hiszen gondoljunk bele, hogy augusztus, szeptember hónapokban lejárnak a projek-idők, mindent az alkotó Fenntartóknak kell fizetni, és nem lesz mindegy, hogy közel félmilliós posta, és papírköltség, telefon és fénymásolás, meg keressük meg 28-szor ugyan azt a munkáltatót, lehet, hogy ,-Ft-ért. Úgy gondolom, hogy ez, ami itt feltüntetésre került szerződés módosítási javaslat, ez mindenféleképpen előrelépést jelent. Itt nem lesz szükség 15 %-ra, szakmacsoportonként van a szerződés összegyűjtve. Most nem tudom, hogy végül sikerült-e az összes 19 szakmacsoportnak a mellékletét kiküldeni. Mindegyik szerződésnél maga a törzs, az alapszerződés ugyan az, és ahhoz jönnek a mellékletként csatolt kötelező tartalmi elemek, amelyek szakmacsoportonként kerül meghatározásra. Ennek az a lényege, hogy innentől fogva nem az lesz, hogy egy iskola szerepel ott minden szakmájával, létszámával, egyebekkel, hanem adott szakmacsoportban arra a szakmacsoportra vonatkozóan, azok az iskolák, akik abban a szakmacsoportban 18

19 képeznek, és az ő fejlesztési elképzeléseik, létszámaik, óraszámaik, stb. arra van lebontva, és kisarkítva a szerződés kötelező tartalmi eleme. Tehát ez azt jelenti, hogy megjelenik ugyan az iskola, amely ezt a pénzt szerezte a szerződésben, de nem egyediként, tehát nem egy személyként, hanem a többiek között. Az, hogy ez az iskola ezt a 85 %-ot megkapja, erre a garanciát nem a szerződés jelenti, hanem a Társulási Tanácsnak a évre szóló ilyen irányú határozata, amelyben tulajdonképpen a saját iskolái, illetve a tag önkormányzatok felé deklarálja azt, hogy a 85 % a továbbiakban is ahhoz az adott iskolához kerül. Egyébként pedig a jogszabályi követelményeknek megfelelő adat-tartalom van a szerződések mellékletében. Volt alkalmam Székesfehérváron részt venni egy ilyen TISZK-es rendezvényen, és én ott minden lehetőséget megragadtam arra, hogy tudjak beszélni arról, hogy más TISZK-ek hogyan csinálják ezt a szerződést, mert akkor már eléggé kibontakozóban volt, hogy ez a gyakorlat nem hozza meg a várt eredményt, és nem tudunk módosítani a cégekkel. Mindenki ezt a fajtát alkalmazza, amely most az előterjesztésben szerepel. Ez egy nagy váltás lesz, amelyet el kell fogadni a Fenntartóknak, hogy nem egy szál iskolájukról van szó, és el kell fogadtatni az iskolaigazgatókkal, mert hogyha ők ezt nem hajlandóak elfogadni ezt a váltást, akkor nem lesznek szerződések. Ebben hatalmas szerepe van a Fenntartóknak, hogy értessék meg a saját iskoláikkal, hogy így lehet lépni, ez a jövő, vagy el fog a TISZK bukni kemény pénzeket, ilyen időszakban, amikor minden forint számít. Karcagi Nagy Zoltán: Köszönjük szépen, Szűcs Gyula Igazgató Úr kívánja elmondani a Szakmai Tanácsadó Testület javaslatát ehhez a témakörhöz. Szűcs Gyula: Dr. Szőke Lajos elnök úr ígérte, hogy jön erre a napirendre, de miután nincs itt, én mondom el helyette azt a két gondolatot, amely ehhez kapcsolódik. A Szakmai Tanácsadó Testület is üdvözölte ezt az irányú módosulást, hiszen ők is úgy érzékelték, hogy ez lényeges egyszerűsítést jelent, hiszen köztük is volt jó néhány céges képviselő, aki átélte ugyan ezeket a módosításokat, tehát ezt nagyon jónak tartják. Viszont megfogalmaztak egy aggályt, amelyet kértek, hogy feltétlenül tolmácsoljak. Az aggályuk pedig az, hogy vajon mi a biztosíték arra, hogy ténylegesen az a 85 % odakerül-e. Ezt mint céges, szintén olyan képviselők, akik adják ezt a támogatást, azt javasolták, hogy vezessen a TISZK egy nyilvános, a honlapon elérhető folyamatosan bővülő listát, ahol folyamatosan fölkerülnének ezek az összegek, illetve annak a 85 %-ai megcímezve. Én megígértem, hogy ezt tolmácsolom, de szerintem számtalan problémája volna ennek a javaslatnak, de így kerek, mert a Szakmai Tanácsadó Testületnek, még ha hiányosan is, de ez volt a fölvetése. Dr. Komjáti Katalin: Egyrészt ez az egész fogadás ez nyilvános. Ezt fel kell vinni a honlapra. Ez meg fog jelenni a TISZ honlapján, és a cég, akit érdekel, azonnal le tudja gyűjteni, hogy az ő támogatása melyik iskolához került. Nyilván, a cég nincs közvetlen kapcsolatban a Társulási Tanáccsal, de adott esetben, mint egy szerződés, így mégis kapcsolatban van, tehát ha valaki ezt igényelné, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a Társulási Tanács azt a számú határozatát, amely arról szól, hogy a 85 %-ot megkapja a közreműködő iskola, be lehet mutatni a cégnek. A honlapra is felkerül, tehát ők meggyőződhetnek arról, hogy döntéshozó testülete a TISZKnek így döntött. Ez úgy gondolom, hogy számukra is elegendő garancia. 19

20 Szutorisz-Szügyi Csongor: A legnagyobb odafigyelése az iskoláknak lesz, és az iskolák a garanciák erre. Az iskola bőven elég, ha nyilvántartja, hogy kitől kapott, hiszen ő tölteti ki a céggel azt, ami a TISZK-et támogatja. Mögé rakja azt a második megállapodást, amely a pénz továbbadásáról szól, és kitölti a saját nevére. Így jön be a TISZK-hez. Tehát két féloldalú szerződés jön be, az iskola nagyon jól tudja, hogy mennyi szerepel rajta. Szolnok részéről bevállalhatjuk. Ha egyetlen egy iskola, egyetlen egy esetben nem kapja meg a 85 %-ot, amit ő szerzett, amiről hitelt érdemlően van dokumentuma, akkor rendkívüli Társulási Tanácsot hívunk össze. Ebben benne vagyunk. Ez még nem fordult elő, reméljük, hogy ezután sem, ha igen, akkor abban a pillanatban üljünk le. Az iskolák lehetnek arra garanciák, amik a cégeket is megnyugtatják, hogy eddig is mindig megkaptuk a 85 %-ot, és ezután is meg fogjuk kapni. És ha az iskolák tisztában vannak ezzel, hogy ez tényleg így van, akkor ez olajozottan fog működni. Kaló Zsoltné: Úgy néz ki, hogy a SZAHO program betanítása a gazdaságvezetőknek a jövő héten indult, ez már régen volt, volt olyan iskola, aki nem küldött el erre senkit ezzel kapcsolatban. Az internet alapú program élessé válik, interneten keresztül fogjuk a szerződéseket legenerálni. Minden iskolának más-más a bejelentkezési kódja. Innentől kezdve, amikor a szerződés legenerálódik, rögtön megkapja az iktató számot, és az ügyintézőhöz be lesz téve az adott iskola neve. Innen fogom én tudni, hogy kinek kell a 85 %- át tovább adnom, ha beérkezett a pénz. Így tudjuk majd nyomon követni az egészet. Idáig is az volt a gyakorlat bár a postaköltséget jelentősen megnövelte hogy a 85 %-ról megkötött szerződést és a továbbadási szerződést is megküldtük a támogató cégnek, hogy tudja, hogy tényleg tovább adjuk, és megkötöttük a támogatást. Mert volt, aki kérte. Szutorisz-Szügyi Csongor: Csak annak kellene küldeni, aki kéri. Huber Ferenc: Megnéztük ezt a két szerződést, elfogadhatónak tartjuk, a vállalkozóknál is ez a többszörös adminisztráció terhet jelentett, az egy más kérdés, hogy a rendszerben benne kell lennie, hogy az iskolák ösztönözve legyenek. Iskolánként kell egy komolyabb kapcsolattartás. Karcagi Nagy Zoltán: További kérdés, hozzászólás? Kardos Mihály: Az a kérdésem, hogy a szerződés mellékletei, amivel az iskola saját maga tudja mérni, hogy az ő általa beadott javaslatok megjelennek-e a közös szakmacsoportos igények között, ezek mikorra várhatóak, hogy elkészülnek? Szűcs Gyula: Gyakorlatilag készen vannak, csak épp a decentralizált pályázatoknál említett anomáliáknál miatt az iskolai döntésen múlik, a helyi számviteli szabályon, hogy most mi számít kis értékűnek, és mi nem annak, emiatt még apróbb korrekciókat kellett benne eszközölni, hogy ne maradjanak benne ezer forintos, kis értékű eszközök. Gyakorlatilag 99,5 %-ban meg van, és ezeket fogjuk használni, és valószínű, hogy a holnapi napon ki fogjuk küldeni a többivel együtt, hogyha hatályba lép, hogy ezeket kell használni az idei évben. Kardos Mihály: Úgy gondolom, hogy igazából a Társulási Tanács is érdemben akkor tudna most állást foglalni arról, hogy elfogadja-e ezt a fajta szerződés módosítást, ha ténylegesen az iskoláját megkérdezi arról, hogy a 19 szakmacsoportban összegyűjtött mellékletben Te viszont látod-e azt a fejlesztési tervet valamilyen módon, amit Te leadtál, és ennek függvényében tud a Fenntartó érdemben hozzászólni, hogy elfogadom, vagy nem fogadom. 20