Szerkesztõ: Olvasószerkesztõ: Tipográfia: BORGISZ BT. ISBN Kereskedelmi forgalomba nem hozható

Átírás

1

2 Szerkesztõ: VIRÁGNÉ KATONA ZSUZSANNA Szerzõk: VIRÁGNÉ KATONA ZSUZSANNA NÁNÁSINÉ HORVÁTH EDIT PATAKINÉ FARKAS ERZSÉBET Lektorálták: GAÁL ÉVA MESTERHÁZI ZSUZSA Olvasószerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tipográfia: BORGISZ BT. Borítóterv: KOVÁCS DÁVID ISBN Kereskedelmi forgalomba nem hozható Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány 1054 Budapest, Báthori u. 10. Tel./Fax:

3 GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ CENTRUMOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET Budapest, 2002

4

5 ELÕSZÓ A SOROZATHOZ A közoktatásról szóló törvény, gyógypedagógiai szolgáltató centrumról mint külön intézménytípusról nem rendelkezik. A célterület igénye és a napi gyakorlat azonban fokozatosan és igen határozottan életre hív(ott) olyan intézményeket, amelyek a törvény által meghatározott szolgáltatásokon kívül más, a törvényben nem jelzett szolgáltatásokat is nyújtanak. A Közalapítvány kuratóriuma, felismerve e folyamat fontosságát, olyan pályázati programcsomagot indított útjára, amely a gyógypedagógiai szolgáltatások területén innovációs jelleggel bír. A már mûködõ gyógypedagógiai szolgáltató centrumok, környezetük igényeire reagálva, rendszerük tudatos fejlesztésével, olyan egyedi intézményi modelleket alakítottak ki, melyek a pályázati program keretében, mûködési formájuk leírására, bemutatására vállalkoztak. A szakma elismert szakembereinek értékelése nyomán Gyógypedagógiai szolgáltató centrumok könyvsorozatunkban 8 sikeres modell-intézmény mutatkozik be. A nyolc kötet mindegyikét, külön-külön vagy együttesen ajánlom a téma iránt érdeklõdõ gyakorlati szakembereknek, akik hasonló gyógypedagógiai szolgáltató centrum kialakításán gondolkodnak, esetleg elkezdték már annak megvalósítását. Ajánlom továbbá érdeklõdõ elméleti szakembereknek, akik a közoktatásban megjelenõ új intézménytípus rendszerszemléletû megközelítésében érdekeltek, valamint mindazoknak, akik a fogyatékos gyermekek, szüleik és a velük foglalkozók részére nyújtott szolgáltatások iránt érdeklõdnek. Tóth Egon a kuratórium elnöke

6

7 ...Ha valóban röviden szeretném jellemezni az elkészült pályamunkát, azt kell mondanom, profi munka. Úgy tûnik, a team tagjai mind a tartalmi, mind a szervezetfejlesztés kérdéseiben, mind a minõségbiztosítás területén felkészült szakemberek. Az intézmény fejlõdéstörténetének bemutatása, a differenciálódás folyamata, a jelenlegi állapot leírása egyaránt kitér az eredmények mellett a problémákra, nehézségekre is. A jövõkép következik az elõzõekben részletesen bemutatott fejlõdésmenetbõl és jelenlegi helyzetbõl, valamint az ugyancsak kellõ részletességgel taglalt elvárásokból, igényekbõl. Az anyag tudatos, átgondolt, reális, fejlesztõ munkát tükröz. A leírások, elemzések pontosak, világosak, szakszerûek. A táblázatok és ábrák szervesen illeszkednek a szöveghez. Mind a tartalom, mind a forma magas színvonalú, igényes. Gaál Éva

8

9 TARTALOM I. fejezet Gyökereink A megye általános bemutatása, földrajzi, infrastrukturális feltételek, népesség, iskolázottság Az intézmény jogelõdjei, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet alapítása A Pedagógiai Intézet mûködésének jellemzõi és szervezeti változásai II. fejezet Jelenünk Az intézet partneri köre, az intézményrendszer, iskolázottsági mutatók ( ) A Pedagógiai Intézet pedagógiai szakszolgálatokat koordináló szerepének kialakulása, a koordináció szakmai tartalma A különleges ellátás szakmai és területi jellemzõi A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet mint közoktatási közszolgáltató intézmény III. fejezet Jövõnk A stratégiai tervezést meghatározó feltételek A változás kritériumai A Jász-Nagykun-Szonok Megyei Pedagógiai Intézet mint közoktatási közszolgáltató hosszú távú fejlesztési céljai A szervezeti struktúra megváltoztatásának lépései A fõ folyamatok minõségvezérelt újragondolása A szervezeti mûködés javítása A szakmai feladatellátás minõségorientált, lakóhelyközeli megvalósításának fejlesztése Mellékletek

10

11 TISZTELT OLVASÓ! A tanulmány bemutatja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézetet, a különleges ellátásban részt vevõ megyei intézmény múltját, jelenét és tervezett jövõjét. Olvasásra ajánlom azoknak, akik elkötelezettek a gyógypedagógia területén, részt vesznek a különleges ellátásban, szeretnének megismerni egy sajátos feladatokat ellátó pedagógiai intézetet, érdeklõdnek a szervezetfejlesztés iránt, s elkötelezettjei a közoktatás közszolgáltatói szemléletének. Az olvasáshoz az igazgatói pályázatom befejezõ gondolatát javaslom: A vezetõi tevékenységet alkotótevékenységnek tekintem, amely eredményes megoldásához megfelelõ személyes képességekre van szükség. A vezetés tartalmát a rendszer elõtt álló célok tudatos felismerése, elemzése és értékelése, a szervezet tagjainak tevékenységre motiválása, ösztönzése, illetve a tevékenységek összehangolása, szervezése jelenti annak érdekében, hogy a rendszer célkitûzései optimális színvonalon realizálódjanak, és ezzel együtt az emberi tényezõ fejlõdése is megvalósuljon. * Virágné Katona Zsuzsanna szerkesztõ * Virágné Katona Zsuzsanna: Pályázat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet igazgatói álláshelyére 1999

12 I. FEJEZET GYÖKEREINK A MEGYE ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA, FÖLDRAJZI, INFRA- STRUKTURÁLIS FELTÉTELEK, NÉPESSÉG, ISKOLÁZOTTSÁG Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország keleti felében, az Alföld közepén, öt megyével határosan a Tisza, a Zagyva és a Hármas Körös mellett helyezkedik el ban jött létre a Jász, a Nagykun kerületekbõl és Külsõ-Szolnok vármegyébõl. Területe 5582 km 2, ez az ország területének 6,0%-a. Népessége a KSH legutóbbi adatbázisa szerint Ez az ország lakosságának 4,08%-a, az Észak-Magyarországi régió legkisebb területû és legkevesebb lakosú megyéje. A népsûrûség 74 fõ/km 2 (országos 108 fõ/km 2 ). A lakosság kétharmada 16 városban, egyharmada 61 egyéb településen él. A megye székhelye Szolnok ( lakos, a megye lakosságának 18,6%-a) az ország 11. legnagyobb városa, az ország keleti felének legfontosabb közlekedési csomópontja. A megye településhálózata alföldi típusú, egymástól jelentõs távolságra lévõ települések alkotják, a folyók mentén sûrûbb a településhálózat. Jellegzetes a hat kistérsége: a megye nyugati részén elhelyezkedõ Jászság és Szolnok térség, a Tiszántúlon a Tiszazug (Kunszentmárton, Tiszaföldvár), a Nagykunság (Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Túrkeve), a Közép-Tiszavidék (Tiszafüred) és Törökszentmiklós térsége. A kistérségi tagolást a megye közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési terve jeleníti meg (1997). Fejlettségi szempontból a megye két elkülönülõ részre oszlik: a Tiszától nyugatra esõ rész (és a Tisza tó környéke idegenforgalmi szempontból) dinamikusan fejlõdik, ugyanakkor a tiszántúli kistérségek válságtérségnek számítanak. A megye természeti értékei közül kiemelkedik a termõföld, a termelés, az ország második legnagyobb állóvize, a Tisza-tó, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele. A megye közlekedésföldrajzi helyzete kedvezõ, a kelet nyugati vasúti és közúti tranzit útvonalak szelik át, de nincs gyorsforgalmi útja, fejletlen a települések közötti közúti összekötöttség. A kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatások kiegyensúlyozottak. A kommunális ellátás fejlõdik. A gazdasági szervezet ipari-agrár jellegû, az évi GDP az ország bruttó haszon termékének 3,5%-a. A foglalkoztatottak aránya 36,5% (országos 38%), ebbõl 39% az

13 14 GYÖKEREINK KISTÉRSÉGEK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Jászárokszállás Tiszafüred Jászfényszaru Jászberény Jászapáti Kunhegyes Karcag SZOLNOK Törökszentmiklós Kisújszállás Túrkeve Martfû Tiszaföldvár Kunszentmárton Mezõtúr Jászság térség Szolnok térség Törökszentmiklós térség Tiszazug Nagykunság Közép-Tisza vidék iparban (országos 34%), 13% a mezõgazdaságban (országos 7,1%), 48% a tercier (országos 58,9%) ágazatokban. A bruttó átlagkereset 1998-ban Ft (az országos átlag 82,3%-a) az elõzõ évekhez viszonyítva csökkenõ tendenciájú (1995-ben Ft, az országos átlag 86 %-a). A megye lakosságának iskolázottsága elmarad az országos szinttõl, az elmaradás annál nagyobb, minél magasabb fokú végzettségrõl van szó. Az alap- és középfokú iskoláztatás intézményei rendelkezésre állnak a megyében. Két település kivételével valamennyi településen van óvoda, 1 község kivételével legalább alsó tagozatos iskolai oktatás, öt gyógypedagógiai intézmény és húsz osztályt és tagozatot mûködtetõ általános iskola segíti a sérült gyermekek nevelését. Nagy hagyományokkal rendelkezõ középiskola van Mezõtúron, Karcagon, Kisújszálláson, Jászberényben és Szolnokon. A felsõoktatás terén a fejlõdés jelentõs, 4 fõiskola, illetve fõiskolai kar mûködik, egyetem nincs. A közoktatásban központi szerepe van a Megyei Pedagógiai Intézetnek. Közszolgáltatásainak egyharmad része klasszikus pedagógiai szakmai szolgáltatás,

14 GYÖKEREINK 15 kétharmad részben a megyei önkormányzat köteles feladatainak ellátásához kapcsolódó pedagógiai szakszolgálati tevékenységeket végez és koordinálja azokat. AZ INTÉZMÉNY JOGELÕDJEI, A JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET ALAPÍTÁSA Jász-Nagykun-Szolnok Megyében a pedagógus továbbképzés intézményesült kereteinek létrejötte az akkori mûvelõdéspolitika igényei alapján az ötvenes évek végére a hatvanas évek elejére tehetõ. A Szolnok Megyei Tanács VB Mûvelõdésügyi Osztályán kezdetben egy fõ továbbképzési felügyelõ majd három fõs továbbképzési csoport látta el a pedagógus továbbképzés feladatait. A pedagógus továbbképzés hatékonyságának javítása céljából január 1-jén megalakult a Szolnok Megyei Tanács VB Pedagógus Továbbképzõ Intézete (kabinete) öt fõállású munkatárssal. Szolnok Megye Tanácsa a 35/1971. (XI.3.) számú Korm. rendelet 6. -ában biztosított jogkörében január 1-i hatállyal Szolnok megyei Tanács VB Pedagógus Továbbképzõ Intézetet (Kabinetet) létesít. Az intézet feladatköre: Szolnok megyében az MM. fõfelügyelete alá tartozó óvodákban, alsófokú oktatási intézményekben, gimnáziumokban, szakközépiskolákban, szakmunkásképzõ iskolákban, diákotthonokban, gyermek- és ifjúságvédõ intézetekben mûködõ vezetõk és pedagógusok, valamint a mûvelõdésügyi szakigazgatási szervnél az oktatás-nevelés területén ügyintézõi munkakört ellátók rendszeres ideológiai-szakmai és módszertani továbbképzése ben a továbbképzõ intézethez egy vegyes gyûjtõkörû filmtárat kapcsoltak és 1980 között a továbbképzési tevékenység differenciálódása és a szervezeti módosítás következtében növekedett a dolgozói létszám. Ettõl az idõponttól kezdõdõen az intézet történetét végigkísérték a szervezeti változások, a létszámbõvítések és a létszámleépítések. Nemcsak a közoktatás tartalmi változásai, hanem a pedagógiai intézetek szerepének változó közoktatáspolitikai megítélése is meghatározó volt az intézet történetében. Ehhez szinte a kezdetektõl társult a helyi mûvelõdésirányítás szûkre szabott szakmai érdekérvényesítési lehetõsége a gazdasági megfontolásokkal, döntésekkel szemben. E tényezõk együttesen fõként egy-egy idõszakban destabilizáló hatásúak voltak. A gazdasági szempontok prioritása következtében a 80-as évek közepétõl (1984) többcélú intézményként mûködött a pedagógiai intézet két tagintézménnyel. Ennek nyilvánvaló szakmai elõnyeit a destabilizáló hatások mellett is megpróbálta érvényesíteni az intézet vezetése. A rendszerelvû mûködtetés azonban közel két évtizedet váratott magára. 1 59/1973. (XII.14.) sz. tanácshatározat Szolnok megyei Tanács VB Pedagógus Továbbképzõ Intézetének (kabinetének) létesítésére

15 16 GYÖKEREINK VÁLOGATÁS A JOGELÕDÖK TÖRTÉNETÉBÕL A Szolnok Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a hetvenes évek elejétõl december 31-éig önálló intézményként mûködött kilenc fõállású dolgozóval. A szakmai feladatokat négyen látták el, öt, a pedagógiai munkát segítõ alkalmazottal. A nevelésioktatási intézmények pályaválasztási felelõseinek továbbképzésében együttmûködött a Pedagógus Továbbképzõ Intézettel. A Szolnok Megyei Tanács VB Nevelési Tanácsadó október 1-jén kezdte meg mûködését, nyolc fõállású dolgozóval. Közülük öten pedagógiai feladatokat láttak el. Szolnok megye Tanácsa a 35/1971. (XI.3.) számú Korm. rendelet 6. -ában biztosított jogkörében január 1-i hatállyal, Szolnok megyei Tanács VB Nevelési Tanácsadót létesít. Az intézmény feladatköre: a gyermekek komplex módszerekkel történõ személyiségvizsgálata, a vizsgálat alapján a szülõk, az oktatási intézmények részére nevelési tanácsadás, a szükséges foglalkozás, valamint a gyermekek állapotából bekövetkezõ egyéb teendõk közvetlen, illetve közvetett biztosítása, nevelési propaganda kifejtése, a gyámhatóságok részére szaktanácsadás. 2 Az intézményt a nevelési-oktatási intézmények igényei hívták életre, a magatartási, tanulási zavarral küzdõ gyermekek eredményesebb intézményes nevelése érdekében. Ellátási körzete Szolnok megye közigazgatási területe volt január 1. és december 31. között a nevelési tanácsadó fenntartója Szolnok Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága volt. A szakmai felügyeletet a város és a megye együttesen gyakorolta. A Minisztertanács az intézményi szervezet és gazdálkodási munka egyszerûsítésére hozott határozata nyomán született megyei intézkedési tervben foglaltak alapján január 1-jei hatállyal a Nevelési Tanácsadót is érintõ gazdasági, majd ezt követõen január 1-jén szervezeti változásra került sor. A Nevelési Tanácsadó visszakerült megyei fenntartásba. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a 19/1980. (X.27.) PM. sz. rendelet 87. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a 161/1982. (X.19.) vb. sz. határozata 4. pontjában elrendelte a Pedagógus Továbbképzõ Intézet, a Pályaválasztási Tanácsadó és a Nevelési Tanácsadó gazdálkodási összevonását, a feladattal összefüggõ intézkedések megtételét. A Nevelési Tanácsadó a Szolnok Városi Tanács fenntartásában mûködik. Szakmai feladatai az egész megyére kiterjednek, indokolt a megyei tanács fenntartásába átvenni, mivel a szakmai feladatainak irányítását jelenleg is a Megyei Tanács VB. Mûvelõdésügyi Osztálya látja el. A nevezett mindhárom intézmény háttér intézmény kategóriába tartozik. Költségvetési gazdálkodásuk összevonásával megteremtõdnek az új rendszerû gazdálkodás feltételei, s tevékenységük hatékonysága fokozódhat. A szakmai feladatok megyei irányítása mellett a fenntartási feladatok azonos szintre hozásával fokozódhat a szakmai és gazdálkodási munka összhangja. 2 59/1973. (XII.14.) sz. tanácshatározat Szolnok megyei Tanács VB Nevelési Tanácsadójának létesítésére

16 GYÖKEREINK 17 A Megyei Tanács a Nevelési Tanácsadó fenntartását, Szolnok Városi Tanács egyetértésével a Megyei Tanács fenntartásába átveszi. Határidõ: július 1. 3 A Megyei Pedagógus Továbbképzõ Intézetet, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet, valamint a Nevelési Tanácsadót és abban az Állandó Áthelyezõ Bizottságot 1984-ben vonták össze. Az intézmény új neve Megyei Pedagógiai Intézet. A Minisztertanács határozata alapján a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1006/1980. (I.15.) VB számú határozatával elfogadott Intézkedési terv az intézményi szervezet és a gazdálkodási munka egyszerûsítése és korszerûsítése tartalmazza a kulturális ágazat feladatait, melynek 4. pontjában konkrétan is megfogalmazza a Megyei Tanács irányítási jogkörébe tartozó intézmények összevonását. A Pedagógus Továbbképzõ Intézet, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a Nevelési Tanácsadó közvetlen irányításuk alatt mûködik. Az intézmények mûködési területe bizonyos mértékû fedést is tartalmaz azáltal, hogy mindhárom ellát továbbképzési feladatokat is. A gazdasági összevonást követõ szervezeti összevonás jelentõsen egyszerûsíti az irányítást felügyeletet s növeli a szakmai területen végzett munka hatékonyságát. A Szolnok megyei Tanács a 1006/1980. (I.15.) v.b. sz. határozattal jóváhagyott Intézkedési Terv alapján január 1-gyel elrendeli a Pedagógus Továbbképzõ Intézet, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a Nevelési Tanácsadó szervezeti összevonását. Az új intézmény elnevezése: Szolnok megyei Pedagógiai Intézet Az irányítás feladatait az összevont intézményben egy igazgató, két igazgatóhelyettes és egyegy pedagógus továbbképzési és módszertani, pályaválasztási, valamint nevelési tanácsadói csoportvezetõ látja el. 4 A SZAKÉRTÕI BIZOTTSÁG TÖRTÉNETE A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység mélyen gyökerezik a közoktatás rendszerében. Az ötvenes évek végén, valamint a hatvanas években a gyógypedagógiai áttelepítést a gyógypedagógiai intézmények igazgatói végezték a Megyei Tanács VB Mûvelõdésügyi Osztályának megbízása alapján. A Mûvelõdési Minisztérium a 166/1958.(M.K.16.) MM.sz. utasítása alapján Tájékoztatásul közlöm, hogy a 164/1961. (M.K.22.) MM. számú utasításban foglalt jogkörömnél fogva az Áttelepítõ Bizottság elnökévé igazgatót bízom meg. 5 3 Elõterjesztés a megyei tanácsnak a Nevelési Tanácsadó fenntartásának a Szolnok Városi Tanácstól a Megyei Tanácshoz történõ átadásáról 4 Elõterjesztés a Megyei Tanácsnak a Megyei Pedagógus Továbbképzõ Intézet, a Pályaválasztási Tanácsadó és Nevelési tanácsadó szervezeti összevonására, 49/1983. (XII.28.) számú tanácshatározat 5 Részlet a Megyei Tanács VB Mûvelõdésügyi Osztályának i körlevelébõl

17 18 GYÖKEREINK A késõbbiekben a gyógypedagógiai szakfelügyelõk is bekapcsolódtak az áthelyezési munkába. A Megyei Tanács VB Mûvelõdésügyi Osztályának Gyógypedagógiai Állandó Áthelyezõ Bizottságát 1974-ben hozták létre egy fõállású gyógypedagógussal, aki egyben bizottságvezetõ, áthelyezési szakfelügyelõ volt. Az áthelyezõ bizottság a megyei Nevelési Tanácsadó szervezeti keretében mûködött. A szakemberek mind a nevelési tanácsadásban, mind az áthelyezõ munkában részt vettek. Az áthelyezõ bizottság státusa a Megyei Pedagógiai Intézethez kerüléssel sem változott. A Mûvelõdési Minisztérium 1984-ben általános felügyeleti vizsgálatot tartott Szolnok megyében. A vizsgálat a Pedagógiai Intézet tevékenységét is érintette. A szakmai munka elismerése mellett kifogásolta a nevelési tanácsadó és az áthelyezõ bizottság egy szervezeti keretben történõ mûködtetését. Az ennek nyomán született fenntartói döntés ismételten hosszabb idõre meghatározta az érintett tagintézmények sorsát és jelentõs szerepet játszott a Pedagógiai Intézet további történetének alakulásában is. A megyei Nevelési Tanácsadót január 1-jén megszüntették. A megyei feladatellátást négy státus, illetve a bér átadásával és a mûködési költségekhez való hozzájárulás kötelezettségének vállalásával Szolnok Megye Tanácsa átruházta Szolnok városára. Az állandó áthelyezõ bizottság egyelõre a Pedagógiai Intézet szervezeti keretében maradt. A mûvelõdési miniszter a 102/1985. (Müv.K.4.sz.) MM. sz. utasításában meghatározta a pedagógiai intézetek munkakörét. Ezek közé a nevelési tanácsadást, mert az az évi (oktatásról szóló) I. tv. értelmében nem megyei feladat, nem sorolta be. A 34/1986. (VIII.26.) MT sz. a tanácsi mûvelõdési intézmények létesítésének, illetõleg megszüntetésének általános szabályairól szóló rendelet a nevelési tanácsadók létesítésének, mûködtetésének, illetve megszüntetésének jogát a városi jogú nagyközségi, illetve a városi tanácsok hatáskörébe sorolja. 1./ A Megyei Tanács a Minisztertanács 34/1986. (VIII.26.) számú rendelete alapján a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szervezetét módosítja, annak nevelési tanácsadói csoportját megszünteti. Határidõ: január 1. 2./ A Szolnok városban mûködõ nevelési tanácsadó intézményt meg kell bízni a helyi nevelési tanácsadói hálózat teljes kiépüléséig az ellátatlan területeken jelentkezõ feladatok elvégzésével. A feladatnövekedéssel együttjáró tárgyi és személyi feltételeket, az átkerülõ négy státus bérét, a vizsgálatok végzéséhez szükséges eszközöket, a mûködtetéssel kapcsolatos költségeket a Megyei Tanács VB Mûvelõdési Osztálya biztosítja. Szakmai felügyeletét a Szolnok Megyei Tanács VB Mûvelõdési Osztálya és a Szolnok Városi Tanács VB Mûvelõdési Osztálya együttesen látja el. 6 6 Elõterjesztés a Megyei Tanácsnak a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szervezetének módosításáról /1987. (X.9.) számú tanácshatározat a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szervezetének módosításáról

18 GYÖKEREINK 19 Egyidejûleg az Új szakmai feladatok elnevezésû címzett központi támogatási rendszer segítségével a megye megkezdte a városokban a nevelési tanácsadók létrejöttének szorgalmazását. Ezzel elkezdõdött egy decentralizációs folyamat, amely a lakóhelyi, illetve a lakóhely közeli ellátást szolgálta. Megyei intézmény híján a megyeszékhelyi nevelési tanácsadóra aránytalanul nagy teher hárult. A központi címzett támogatási rendszer megszûnése, a helyi fenntartók korlátozott lehetõségei, nem kevésbé szemléleti gondok vezettek oda, hogy a rendszer kiépülése megtorpant. Ezt a hátrányt napjainkig nem sikerült kiegyenlíteni. A gyógypedagógiai állandó áthelyezõ bizottságot 1989-ben Szolnok Megye Tanácsa megszüntette. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi Bizottságként újjászervezte. Mûködését és gazdálkodását tekintve Szolnok város önálló gyógypedagógiai intézményéhez, a Liget úti Általános Iskolához integrálta. Hat státust és bért, a szükséges eszközöket és a mûködési költségeket a megye garantálta. A megszüntetve megõrzésrõl szóló tanácshatározat kimondta a bizottság szakmai önállóságát, valamint tisztázta a felügyeleti jogkört. A Megyei Tanács a mûvelõdési miniszter 15/1988. (VIII.1.) MM. számú rendelete alapján a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szervezetét módosítja, az intézetnél mûködõ és gazdálkodó Állandó Áthelyezõ Bizottságot megszünteti. Határidõ: január 1. A tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság mûködését, gazdálkodását tekintve a tevékenységének megfelelõ szakirányú intézményhez, a Szolnok városban mûködõ Liget úti Általános Iskolához tartozzék. A szakértõi bizottság tárgyi és személyi feltételeit (az átkerülõ 6 státusz bérét, a vizsgálatok végzéséhez szükséges eszközöket, a mûködéssel kapcsolatos költségeket) a Megyei Tanács VB Mûvelõdési Osztálya biztosítja. A szakértõi bizottság szakmailag önállóan végzi tevékenységét. Felügyeletét az MTVB Mûvelõdési Osztálya látja el áprilisában tisztázatlan döntési mechanizmus keretében a szakértõi bizottság Szolnok város nevelési tanácsadójának szervezeti keretébe került. A 15/1988. (VIII.1.) MM rendelet bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi Bizottsággal kapcsolatban az alábbi döntést hoztam: A Bizottság elhelyezését bérleti jogviszony megszûnése miatt meg kell oldani. Az elhelyezés módjának tervezésével egyidõben mûködése mutatóinak (vizsgálati számok, azok megoszlása, foglalkoztatási mutatók, költségvetése elemei) áttekintésére is sor került. A bizottság munkája folyamatos, évközi megoszlása azonban egyenetlen, a vizsgálati számok és a tevékenységük adatai azt mutatják, hogy az év különbözõ idõszakaiban a kihasználás nem hatékony. A szakember ellátottságuk szinte mûködésük óta nem biztosított. 7 32/1988. (XII.16.) számú tanácshatározat a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szervezetének módosításáról

19 20 GYÖKEREINK iskolához való tartozásuk szakmailag kifogásolható úgy határoztam, hogy a Szakértõi Bizottság önálló szakmai csoportkénti mûködését, gazdálkodását tekintve tartozzon a Nevelési Tanácsadóhoz. A döntésem indokai az alábbiak: szakmai és gazdasági hatékonyság javítása. Kevesebb szakemberrel, jobb munkamegosztással magasabb minõségû szakmai munka valósulhat meg. Az átszervezés végrehajtásának megkezdését április 25. napjában határozom meg. Kérem, hogy a jelenlegi mûködési helyükrõl való átköltözést elõkészíteni, megszervezni és végrehajtani szíveskedjék az április közötti idõszakban. 8 A döntés azonban gyakorlatilag nem realizálódott, mert közben a Megyei Önkormányzat kötelezõ feladatainak ellátására 1991 júniusában létrehozta a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálatot. Ennek keretében nevelési tanácsadás valamint tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység mûködtetését kezdte meg ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet mint pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálat mint pedagógiai szakszolgálatokat ellátó intézmény vett részt a megyei közoktatási közszolgáltatásban. A pályaválasztási tanácsadást a Pedagógiai Intézet mûködtette. A Megyei Önkormányzat a két intézmény feladatrendszerét, mûködési módját és költségeit 1995-ben áttekintette. Megállapította, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatás a tevékenységet az érintettek körében általában a pedagógiai folyamat egészére vonatkozóan fejti ki, míg a pedagógiai szakszolgálat ugyanezt az érintettek esetében a speciális pedagógiai folyamatokra koncentrálja. Ezen indokok, valamint a feladatellátás költségtakarékosabbá tétele céljából megszüntette a Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálatot. A Pedagógiai Intézet szervezeti módosításával a nevelési tanácsadást, valamint a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenységet szakmailag önálló intézményegységek formájában a Pedagógiai Intézet szervezeti keretébe integrálta. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás csak tájékoztató jellegû részfeladatokkal maradt az intézet feladatrendszerében. A pedagógiai szakmai szolgáltatás a megyei önkormányzat törvény szerinti kötelezõ feladata. Ezt óta a Megyei Pedagógiai Intézet látja el, mely alapító okirata szerint többcélú intézmény, magában foglalja a pályaválasztási tanácsadó pedagógiai szakszolgálatot. A Pedagógiai Intézet az egész megye közoktatási intézményeire kiterjedõen, miniszteri rendelet alapján az alábbi területeken biztosítja a pedagógiai szolgáltatásokat: szaktanácsadással, szakértõi közremûködéssel segíti a nevelõ-oktató munka helyzetének feltárását, 8 Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Mûvelõdési és Népjóléti Iroda Vezetõjétõl szakértõi bizottság megbízott vezetõ, Szolnok

20 GYÖKEREINK 21 program-, tantárgy- és eszközfejlesztéssel segíti a nevelõ-oktató munka megújítását, információs központként biztosítja a szakma és az intézmények mûködésével kapcsolatos ismeretek gyûjtését, megyei szintû továbbképzéseket, versenyeket szervez, gondozza az oktatás fejlesztésére létesített alapítványokat, pályaválasztási tanácsadó pedagógiai szakszolgálatot mûködtet. A Pedagógiai Intézetnél 1991-tõl kezdõdõen jelentõs létszámleépítés történt, az intézmény költségvetése az elõzõ évhez képest 50 %-ára csökkent. Átmenetileg a szaktanácsadás is szünetelt. a pedagógiai szakszolgáltatás ugyancsak törvény szerint megyei önkormányzati kötelezõ feladat. A Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálatot a megyei közgyûlés 1991-ben hozta létre a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdõ gyermekek problémáinak feltárására, ellátására, illetve a többi gyermekkel együtt nem nevelhetõ, fogyatékos gyermekek kiszûrésére, beiskolázásának segítésére, fejlesztésére, rehabilitációs célú foglalkoztatására. E két intézmény feladatainak kapcsolódása, hasonlósága a közoktatási törvény pedagógiai szakmai szolgáltatásokra, illetve a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó részeibõl is megállapítható. a feladatellátás költségtakarékosabbá tételére tekintettel szükséges egyrészt az intézmények alapvetõ feladatainak (alapító okirat), másrészt a feladatellátás szervezeti formájának meghatározása. A Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálat megszüntetése, a nevelési tanácsadás és a tanulási képesség vizsgáló szakszolgáltatások a Pedagógiai Intézet (mint többcélú intézmény) szervezeti keretein belül, önálló szakfeladatként kerülnek ellátásra. Amennyiben az összevont intézmény a késõbbiekben egy telephelyen mûködik, további létszámok takaríthatók meg az intézményegységeknél. Az intézmény-összevonást, az egy telephely kialakítását a szakmai indokokon túl a megyei könyvtár elhelyezéséhez elnyert címzett támogatás önrészének biztosítása is indokolja. (Magyar út 4., József A. út 40. értékesítése.) 9 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés megszünteti a Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálatot, a nevelési tanácsadás és a tanulási képességet vizsgáló szakszolgáltatás ellátását a Pedagógiai Intézet feladatává teszi. Határidõ: augusztus JNSZM közgyûlés Oktatási, Mûvelõdési és Sport Bizottság elõterjesztése a Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálat megszületésére, a nevelési tanácsadás és a tanulási képességet vizsgáló szakszolgáltatások Pedagógiai Intézet keretében történõ ellátására 10 Közgyûlési határozat

21 22 GYÖKEREINK 1995-ben tehát újjászervezõdött egy megyei, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, az alábbi intézményegységekre tagolódva. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság Gazdasági Csoport MIT MUTATNAK A GYÖKEREK? A pedagógiai szakmai szolgáltatást, valamint a pedagógiai szakszolgálati feladatellátást a pedagógiai gyakorlat hívta életre. A klientúra a társadalmi pluralizáció fejlõdésével párhuzamosan szélesedett (fõként a szülõi részvétel). A pedagógiai szolgáltatások folyamatosan beépültek a közoktatás rendszerébe, jogszabályok által meghatározott feladatokkal és csak jóval késõbb az 1993-as közoktatási törvény jóvoltából meghatározott feltételrendszerrel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás, valamint a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek jogelõdjei Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyakran egy szervezeti keretben, mégis egymástól szakmailag elszigetelten mûködtek. A rendszerelvû mûködés kialakulását a gyakori szervezeti változások kedvezõtlenül befolyásolták. A szakmai kompetenciák összemosódása, a megfelelõen strukturált intézményi szervezet hiánya sem tette lehetõvé a többcélú intézmény rendszerelvû mûködtetését. Hiányzott továbbá az a szemléletmód is, amely a rosszul értelmezett szakmai érdekekbõl épült falak lebontásához szükséges. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és a pedagógiai szakszolgálatok mûködésének kereteirõl, intézményes hátterérõl elsõdlegesen mindig is gazdasági és csak másodlagosan szakmai szempontok mentén döntöttek a döntéshozók. A Pedagógiai Intézet története összefonódik a nevelési tanácsadás, a pályaválasztási tanácsadás, valamint a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység történetével. Ezért már 1995-ös újjászervezésekor magában hordozta azt a lehetõséget, hogy komplex szolgáltatásai révén széles körû klientúrának szolgáltasson, illetve egy-egy célcsoport számára többrétegû szolgáltatást biztosítson. Másrészt magában hordozta azt a lehetõséget is, hogy a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás és megyei rendszere kiépülését, mûködését szakmai és egyéb szolgáltatásokkal segítse.