Gyermekszegénység programok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyermekszegénység programok"

Átírás

1 ÁGOSTON László GYÔRI Gábor KOLLÁNYI Zsófia TORNAI István Gyermekszegénység programok Legjobb gyakorlatok október

2

3 Tartalom 4 BEVEZETÔ 10 SZOCIÁLPOLITIKÁK ÉS SZOCIÁLIS MODELLEK Egyesült Államok Nagy-Britannia Németország Svédország 16 GYERMEKSZEGÉNYSÉGET ÉRINTÔ PROGRAMOK 16 New Hope: program a rászoruló családokért (Milwaukee, USA) 23 Program a társadalmi kirekesztettség ellen (Navarra, Spanyolország) 27 Foglalkoztatási programok a gyermekszegénység felszámolásáért (Nagy-Britannia) Knowledge is Power program (USA) A chicagói Child Parent program a korai beavatkozás felelôssége (Chicago, USA) 45 Youth Empowerment Partnership Programme a társadalmi kohézió megteremtéséért (Antwerpen, Belgium; Kristinestadt, Finnország; Mannheim, Németország; Tuzla, Bosznia-Hercegovina) 54 FORRÁSOK, TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Gyermekszegénység programok TARTALOM 3

4 B E V E Z A gyermekszegénység problémája az egyik legtöbbet kutatott szociálpolitikai téma a 21. század elején. A Google keresôje majdnem kétmillió találatot dob ki rá, több száz kormányzati és civil szervezet, illetve kampány foglalkozik világszerte a kérdéssel. A gyermekszegénység elleni küzdelemnek tehát a tudomány, a kormányzat és a civil szféra berkein belül egyaránt kiemelt szerepet tulajdonítanak. Ritkán tapasztalható egy társadalompolitikai probléma iránt ennyire egyöntetû és kiemelt figyelem a legkülönbözôbb hátterû szereplôk és csoportok részérôl, ezért érdemes közelebbrôl is megvizsgálni, hogy mi a gyermekszegénység elleni küzdelem igazi tétje. Elôször is hangsúlyoznunk kell, hogy a gyermekszegénység vizsgálatának elôtérbe helyezése nem jelent szakítást a hagyományos szociálpolitika fogalomkészletével és eszköztárával. Jelent viszont egy hangsúlyeltolódást, melynek hátterében az a felismerés áll, hogy a késô modern, tudásalapú társadalomban a szegénység más formában termelôdik újra, mint korábban. Ma már nem csak az anyagi javakból zárja ki az életút elején a szegénység a gyerekeket, de lezárja azokat a felemelkedési utakat is, amelyeken keresztül 4

5 E T Ô tehetségük révén a társadalom hasznos tagjai lehetnének. A gyermekkori szegénység olyan hátrányt jelent, amelyet önerôbôl az érintett gyerekek és családjuk nem tud leküzdeni: a kezdetkor hiányzó tudás és kulturális tôke egy szolidaritásra épülô társadalomban elfogadhatatlan versenyhátrányt jelent. A versenyképességet és a szolidaritást egyaránt fontosnak tartó politika ezért elsôdleges feladatának kell, hogy tekintse, hogy minden gyermeket elvigyen addig a kapuig, melyen belépve már szerencsésebb sorsú társaival egyenlô esélyekkel vehet részt a társadalmi életben. Ritkán teszik hozzá, de a társadalmi szolidaritás megôrzése mellett van egy másik fontos érv is a gyermekszegénység elleni küzdelem kiemelt fontossága mellett. Ez pedig az, hogy a társadalomnak önérdeke, hogy ne mondjon le senkirôl. Egy érték- és tudásteremtésre épülô társadalomban csak akkor valósítható meg a szellemi kapacitás teljes kihasználása, ha biztosítjuk, hogy az egyén felemelkedése valóban a teljesítményen, és ne a család anyagi hátterén múlik. A tudás elérhetôségének kibôvítése nemcsak a szegény gyermekeknek ad anélkül elérhetetlen lehetôségeket, hanem az egész társadalom szellemi és anyagi jólétét is növeli. Az állam szerepe ahogy azt kiadványunk példái is bizonyítják megkerülhetetlen e feltételek biztosításában. Esettanulmányainkban a gyermekszegénység elleni küzdelem azon innovatív megoldásait mutatjuk be, amelyek reményeink szerint itthon is serkenthetik azt az együttgondolkodást, amely szükséges a sikeres szociálpolitikai programok megvalósításához. A nemzetközi tapasztalatok szerint csak azok az országok képesek eredményeket elérni a gyermekszegénység elleni küzdelemben, amelyek a megfelelô foglalkoztatáspolitikai, bérpolitikai és szociálpolitikai eszközöket összehangoltan alkalmazzák. A bemutatott programokban közös, hogy elméleti megalapozásuk során nem pusztán a jövedelmi helyzetbôl indulnak ki, hanem a szegénységet és a kirekesztettséget olyan megfosztottságként értelmezik, amely alapvetôen ronthatja az érintett gyermekek társadalmi integrációjának esélyét. A példák alapján kijelenthetô, hogy a gyermekszegénység csak a felnôtt társadalmi környezet, a család, a háztartás nélkülözésének fényében értelmezhetô. Gyermekszegénység programok BEVEZETÔ 5

6 6 A lakhatási, a foglalkoztatási, az oktatási, az egészségügyi kompetenciák növelése és a közösségben megtalált szerep biztosítása mellett valamennyi programban közös az a filozófiai alapállás, amely a gyerekre úgy tekint, mint akit ismét képessé kell tenni arra, hogy élni tudjon a lehetôségeivel. Az egyik ilyen program, a milwaukee-i New Hope lényege az volt, hogy alacsony jövedelmû, illetve szegény, dolgozó családoknak perspektívát nyújtson, lehetôségét adjon a szegénységbôl való kitörésre és a létbiztonság valamilyen fokú elérésére. Ugyanakkor gondot fordítottak a gyermekek helyzetének javítására, hiszen a közvetett hatások az ô életminôségükre és esélyeikre is jelentôs befolyással vannak. A program fontos elemei között megtalálható volt a jövedelemkiegészítés (amely a család bevételét a szegénységi küszöb fölé emeli), a támogatás az egészségügyi biztosításhoz (ami az amerikai szegények számára gyakran megengedhetetlen luxus), valamint a támogatás a gyermekgondozáshoz annak érdekében, hogy könnyebb legyen a munkavállalás. Ezen túlmenôen a program adott esetben munkalehetôséget is közvetített. A spanyolországi Navarra tartományi kormányának programja komplex módon próbálja ellensúlyozni a leszakadt családok társadalmi marginalizálódását. Az 1997 óta zajló program a szociális terület minden elemére kiterjedô, részletes kutatása után, egységes projekt keretében, egy idôben nyújt szolgáltatásokat a lakhatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és nem utolsósorban a gyermekek oktatásának területén a társadalmilag kirekesztett háztartások számára. Fontos alkotórészei a minimum jövedelem biztosítása, a szociális bérlakások építése, a saját tulajdonú lakás felújításához adott támogatás és a lakás felszereltségét érintô támogatás is. Nagy-Britanniában a munkanélküli, szegény szülôk aktivizálása, munkaerôpiaci reintegrációja minden gyermekszegénység elleni stratégia fontos részét képezi. A cél azonban sosem csupán az (újbóli) alkalmazás a foglalkoztatáspolitikai eszközök ennél sokkal komplexebb hatás elérésére irányulnak. A szülôk munkába erôltetése az anyagi biztonság megteremtése vagy a munkavállalás kialakult akadályainak felszámolása nélkül a gyermekek szempontjából ronthatja is a helyzetet. Az adókedvezmény-konstrukciók, a minimálbér-változtatások és a munkahelyteremtô programok helyett ezért olyan programokra koncentrálunk, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják. A jellemzôen brit

7 prototípusok nyomán világszerte számtalan regionális változat látott napvilágot. Itt három részterületet, a foglalkoztatást, a munkaerôpiaci reintegrációt és az ahhoz kapcsolódó a munkavállaló és gyermeke számára is megoldást kínáló programokat mutatjuk be. Az amerikai Knowledge is Power program célja, hogy szegényebb közösségek iskoláiban jobb minôségû oktatást nyújtson, ezáltal növelje a hátrányos helyzetû családból származó diákok érettségihez jutásának esélyét és különösképp felsôfokú tanintézménybe való továbbjutási lehetôségét. Az adott iskolákban tanuló diákok magasabban képzett tanároktól több órát kapnak, mint a hagyományos állami iskolák tanulói, emellett elvárják tôlük a teljesítményt, és különösen fontosnak tekintik, hogy a teljesítményt regionálisan, országosan, illetve nemzetközileg (például PISA) összehasonlíthatóvá és mérhetôvé tegyék. A program az oktatást erôsen közösségi feladatként képzeli el, tehát a szülôk bevonása fontos alapelv, és mint írják, nem félnek attól sem, hogy az oktatási idôn túlnyúlóan is beleszóljanak a diákok életébe. A Chicago Child Parent Centers program célja, hogy az iskolai tanulmányok megkezdésének idejére a hátrányos helyzetû gyerekek és szüleik képessé váljanak megfelelni az ottani elvárásoknak, ne legyenek eleve sikertelenségre ítélve. A program megalkotói a szülôk bevonását, a gyerekek tanulási módszereinek fejlesztését, a kellô figyelmet, valamint az egészségügyi és élelmezési szempontok szem elôtt tartását tekintették a siker kulcsának. A program szülôkre vonatkozó része elsôsorban a szülô szülô és a szülô gyerek interakciókra koncentrál. A cél, hogy a szülô a hagyományos iskolarendszer elvárásainak megfelelô értelemben valóban támogató hátteret tudjon biztosítani a gyereknek. A Youth Empowerment Partnership Programme a hátrányos helyzetû gyerekek és fiatalok támogatását, illetve azon helyi közösségek erôsítését tûzte ki céljául, ahol ôk élnek. A program holisztikus, a közösségekre építô megoldásokat dolgoz ki, alapelve a partnerség, mind a különféle szektorokat, mind a bevonható szereplôket (a helyitôl a nemzetközi szintig) illetôen. Fókuszában az áll, hogy lehetôséget, alternatívát biztosítson, hogy a bejáratott, a szegénységet újratermelô mechanizmusokból kizökkentse a közösségek és a gyerekek, fiatalok életét. Gyermekszegénység programok BEVEZETÔ 7

8 8 szociálpolitikák és

9 szociális modellek Gyermekszegénység programok SZOCIÁLPOLITIKÁK ÉS SZOCIÁLIS MODELLEK 9

10 SZOCIÁLPOLITIKÁK ÉS SZOCIÁLIS MODELLEK Egyesült Államok Az Egyesült Államok a liberális jóléti államok egyik példája. Az egyén felelôs a javaiért, jólétéért, míg az állam szerepvállalása a biztonság alapszintjére korlátozódik. függôség, viszont a családokra és gyermekekre gyakorolt hatása ellenkezôképpen alakult. A New York-i Manpower Demonstration Research Corporation (MDRC) véletlen kiválasztáson alapuló kísérletekkel megbecsülte a jólétimunka-programok gyermekre és fiatalokra gyakorolt befolyását. Azok a programok, melyek növelték a családok jövedelmét, szerény pozitív hatással voltak az általános iskolás gyerekek helyzetére, fôként, ami az iskolai teljesítményüket illeti, de részben a szociális viselkedésüket tekintve is. 10 Nem meglepô, hogy mivel az USAban a társadalmi konszenzus szerint a szegény családokat támogatni kell, a szociálpolitika nem a szegénység teljes megszüntetését tûzte ki elsôdleges célként, hanem a jóléti függôség csökkentését és megelôzését. Mivel a jólét választófala magas, a munkanélküliséget biztosító javadalmak a szülôket munkába kényszerítik. Az 1996-os reform óta drámaian csökkent a jóléti Azt tapasztalták, hogy a szülôk munkába állásának az általános iskolás gyerekek számára nincs pozitív hatása. Miközben az amerikai jóléti politika támogatja a fiatalkorúakat, a serdülôkorúaknál némi negatív hatást tapasztalhatunk. Az MDRC szerint egyrészt a serdülôk számára a gondoskodás hiánya a fejlôdésük ezen szakaszában kritikus, másrészt pedig felelôsséget tudnak vállalni a házimunkákban vagy

11 vigyázni fiatalabb korú testvéreikre. Ugyanakkor ez akadályozhatja ôket az iskolai tanulmányaik végzésében, vagy még komolyabb kockázati tényezôvé válhat. Habár volt néhány figyelemre méltó erôfeszítés a kivételesen szegény gyermekek támogatására, a szociális egyenlôtlenség nemhogy magas maradt, de tartóssá is vált: a szegény gyerekek nagyobb valószínûséggel válnak szegény felnôttekké. A szülôk anyagi helyzete több mint 45 százalékos arányban öröklôdik a gyermekek felnôtté válásuk utáni anyagi helyzetére. Az amerikai jóléti politika tehát csökkenti a jóléti függôséget, viszont nem tud segítséget nyújtani a szegénységbôl kiszakadni vágyóknak. Nagy-Britannia Általánosságban elmondható, hogy az Egyesült Királyság kormánya által követett politikában a jólét tradicionális liberális megközelítésével összehasonlítva erôsebb a kormányzati beavatkozás. Az Egyesült Királyságban emellett úgy tûnik, hogy elkerülik egyes amerikai programok hibáit. A javadalmazás bôkezûbb és univerzális, célja a családok felemelése a szegénységi ráta fölé. Az adóelosztási rendszer módszerével, mint például a foglalkoztatásösztönzô adókedvezmények és a gyermekek után járó adókedvezmények bevezetésével, illetve az aktív munkaerôpiaci politikával a munkára való ösztönzést próbálják elérni, megteremtve ezzel az aktív jóléti állam egy típusát. Mikroszimulációs vizsgálataival Piachaud és Sutherland (2000) azt állapította meg, hogy a gyermekszegénység-csökkentési stratégiák korai fázisában komoly potenciál van a családok anyagi helyzetének javulásában. A témával nagy terjedelemben foglalkozik a Mentsük meg a gyerekeket címû kiadvány, mely a tartós szegénységben élô britekrôl szól. Annak ellenére, hogy a tanulmány elismeri, hogy számottevô fejlôdés ment végbe a kormány gyermekszegénység visszaszorítását célzó stratégiájában, sok hiányosságot is észlel. A szerzôk kiemelik: elsôsorban az átmeneti idôszakok a munkába állás, a család összetételének változása azok az élethelyzetek, amelyekben a családok a legnagyobb mértékben vannak kitéve a kemény vagy tartós szegénységnek. Felhívja a figyelmet, hogy elô kell segíteni a folytonos munkaviszonyt, segíteni kell átvészelni az átmeneti idôszakokat, ahogy azt például a foglalkoztatásösztönzô adókedvezmények és a gyermekek után járó adókedvezmények teszik, továbbá el kell kerülni a segítségnyújtás késedelmét. Gyermekszegénység programok SZOCIÁLPOLITIKÁK ÉS SZOCIÁLIS MODELLEK 11

12 12 Németország A relatíve bôkezû univerzális és célzott javadalmazások összességét tekintve Németországban egy jellemzôen szoros szociális biztonsági háló létezik. A családok kivételesen biztonságos helyzetben vannak. Habár a gyermekeknek járó juttatások nagylelkûek, illetve általában a gyermekeknek és fiataloknak szóló egészségügyi és szociális szolgáltatások is magas színvonalúak, a szülôk számára nehéz összeegyeztetni a munkát és a családot. A német újraegyesítés okozta gazdasági gyengülés és annak utóhatásai miatt az ország szociális rendszere krízishelyzetbe került, és alapvetô reformokat tett szükségessé. A reform egyik pillére a társadalombiztosítási rendszer átalakítása és kiterjesztése, melyrôl mind a mai napig folyik a szakmai vita. A második pillér a munkaerôpiac és a szociálpolitika reformja. Itt a cél az emberek minél szélesebb rétegének bevonása a munkaerôpiacra, a passzív ellátási rendszer helyett aktív politikák bevezetése. A munkanélküliek visszatérése a munkaerôpiacra csak akkor lehetséges, ha van elegendô munkahely. A munkahelyteremtés, különösen Kelet-Németországban a reformok elsô lépése. A harmadik pillér a családpolitika újragondolása. A munkaerôpiac kiszélesítése csak a nôk munkalehetôségeinek módosításával érhetô el. Javítani kell a munka és a család összeegyeztethetôségét, mely egyben azt is jelenti, hogy a részmunkaidôs munkahelyek bôvítésével több idô marad gyereknevelésre. Ezzel egy idôben nôttek a gyermeknevelés költségei is. Gyors és érthetô reformok megvalósítása nehéz a szövetségi politikai rendszer és a konszenzusos demokrácia keretein belül. A parlament alsó- és felsôházának megosztottsága lassítja a reformok elfogadását. Ezen kívül nincs alkotmányos együttmûködés vagy közvetlen pénzügyi kapcsolat a különbözô politikai szintek (nemzeti, állami, regionális, helyi) között. A hatáskörök és szerepek nem mindig egyértelmûek. További problémát jelent, hogy a jóléti társadalmak szociális reformjait az emberek nehezen fogadják el.

13 Svédország Az összes európai ország közül Svédországban a legalacsonyabb a szegénységi mutató. Ez jelentôs részben a bôkezû univerzális javadalmazásoknak köszönhetô, melyek tisztességes életszínvonalat eredményeznek. A svéd jóléti állam azon a feltételezésen alapul, hogy a szegénységet és a szociális kirekesztettséget akkor lehet megelôzni vagy csillapítani, ha minél több ember integrálódik az általános szociális rendszerbe. A rugalmas, odaadó és magas színvonalú gyermeknevelés a családok számára beleértve az egyedülálló szülôket is lehetôvé teszi, hogy összeegyeztessék a munkát a családdal. Mindehhez egy jól kialakított szociális szolgálat nyújt segítséget, ahova a munkakeresési gondoktól kezdve a családi és személyes problémákig bármilyen kérdéssel lehet fordulni. Ez magas színtû köztámogatással társul, mely csak úgy jöhet létre, ha magas a munkába bevont személyek száma, illetve ha alacsony a munkanélküliségi ráta. Az 1990-es évek gazdasági felbolydulása komoly szociális megszorításokat kényszerített ki, ezt követôen ugyanakkor a gazdasági egyensúly helyreállításával a szociális támogatás is szélesebb körû lett. Ezt el is várta a svéd társadalom, melyben a kiterjedt szociálpolitika támogatása alapvetô szerepet tölt be. Az elmúlt idôszakban ugyan nôtt a jövedelmek közötti különbség és a szegényebb családok leszakadása, de a közösségi alapú megközelítés, a szociális és iskolai szolgáltatások magas színvonalának fenntartása fontos lehet a helyzet romlásának megelôzésében. A hagyományos, célzott segítségnyújtással csökken a társadalmi egyenlôtlenség. Az új módszerek segítségével, az adóhitellel vagy a gyermekalapprogrammal jobban érthetô és átlátható a rendszer. A lakosság fôleg a gyerekek bevonása, illetve a minisztériumok és egyéb szolgáltatások összehangolása terén történt elôrelépés. Gyermekszegénység programok SZOCIÁLPOLITIKÁK ÉS SZOCIÁLIS MODELLEK 13

14 gyermekszegénységet 14

15 érintô programok Gyermekszegénység programok GYERMEKSZEGÉNYSÉGET ÉRINTÔ PROGRAMOK 15

16 GYERMEK- SZEGÉNYSÉGET ÉRINTÔ PROGRAMOK 16 New Hope program a rászoruló családokért (Milwaukee, USA) New Hope, vagyis új remény néven született egy kísérleti program az Egyesült Államokban, Wisconsin állam Milwaukee városának szegényebb részeiben. A projekt keretében rászoruló, dolgozó családok komplex anyagi és szolgáltatási támogatáscsomagban részesültek. De a részt vevô családok megsegítésén túlmenôen a New Hope egyúttal egy másik, szokatlan és érdekes célt is szolgált. A szervezôk kezdettôl fogva úgy tervezték meg a programot, hogy a politikai döntéshozók és közpolitikai tervezôk számára hasznos tanulságokkal szolgáljon, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy pontosan mérték a New Hope hatását a programcsoport életkörülményeire. Ráadásul a pontos eredmények érdekében az egyéb körülmények hatását is igyekeztek kiszûrni azáltal, hogy egy, a programcsoporttal azonos méretû és szociális háttérrel rendelkezô kontrollcsoport életkörülményeit szintén pontosan figyelték és mérték, hogy kiderüljön: sikeresen tud-e javítani a program a célcsoport helyzetén. Így a program során és évekkel lezárása után is használható adatok álltak rendelkezésre annak hatásáról, elônyeirôl és kudarcairól. Új reményt tehát nemcsak az érintett családoknak akart adni a program, hanem mindenkinek, aki a szociálpolitika hatáskörébe tartozik, hiszen a szervezôk elképzelései szerint a program tapasztalataiból jobb, hatékonyabb, szegényeket segítô közpolitika születhet. A New Hope program gyakorlati lényege, hogy alacsony jövedelmû, illetve szegény, dolgozó családoknak perspektívát nyújtson, lehetôségét adjon a szegénységbôl kitörni, illetve valamilyen szintû létbiztonságot szerezni. Az elvi alapvetés szerint a New Hope két egyszerû, de széles körben osztott elvre alapult: azok az emberek, akik hajlandóak teljes munkaidôben dolgozni, kapjanak erre lehetôséget, és ha megteszik, ne legyenek szegények. Itt, ha úgy tetszik, a protestáns etika köszön vissza, némi szigor látszik megnyilvánulni egy olyan programban, amely figyelmen kívül hagyja azon szegényeket, akik bármely oknál fogva nem képesek dolgozni. Ugyan a program nem tér ki részletesebben erre a problémára, de explicit és implicit indoklást is kínál a projekt haszonélvezôi-

17 nek ily módon történô leszûkítésére. A szervezôk nyíltan megmondják, hogy a szegénységben élô dolgozó emberek sorsa különösen aggasztó számukra. Tény, hogy a working poor a dolgozó szegény léte önmagában az amerikai álom egy kudarca, hiszen nehéz azt hinni, hogy mindenki saját sikerének a kovácsa, ha még egy dolgozó ember sem tud rendesen megélni. Mint a szervezôk kiemelik, a piac és a szociális rendszerek összjátéka a gyakorlatban gyakran nem hatott ösztönzôen a munkavállalásra: a szociálissegély-szabályzatok amelyek majdnem egy teljes dollárral csökkentették a segélyt minden extra keresett dollárért alacsony piaci jövedelmek mellett, valamint a munkaadó által nyújtott egészségügyi biztosítás hiánya gyakran azt jelentette, hogy a családnak nem volt mindig anyagilag kedvezô lemondani a segélyrôl a munkavállalás érdekében, különösen mivel az utóbbi gyakran a szociális egészségbiztosítás elvesztésével is járt. Ehhez jött még az is, hogy maga a projekt is szûk anyagi erôforrásokkal mûködött. Mint a kísérô tanulmányból kiderül, nem tudták annyi ideig finanszírozni a segélyeket, mint eredetileg szerették volna (a programot egy New Hope Project, Inc. nevû szervezet pénzelte, számos közhasznú alapítvány, valamint Wisconsin állam és a szövetségi kormány támogatásával). Végül pedig egy ilyen projekt arra ösztönözheti a szegénységben élôket, hogy aktívabban igyekezzenek alakítani saját sorsukat. Ennek hátterében az a gondolat állt, hogy egy viszonylag dinamikusan növekvô gazdaságban, amelyben alacsony a munkanélküliség, a munkára való ösztönzés jó közpolitikai megközelítés lehet a szegénység elleni harcban. Azt viszont nem lehet állítani, hogy a program nem törekedett volna a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok megsegítésére: a támogatásban részesülô háztartások többsége gyermekeiket egyedül nevelô anyákból állt, több mint felük fekete volt, és alig több mint 10 százalékuk fehér. Ugyan a program csak egyes részleteiben irányult konkrétan a gyermekek helyzetének javítására, kidolgozói reménye mégis az volt, hogy a közvetett hatások jelentôs befolyással lesznek az ô életminôségükre és késôbbi esélyeikre. A család, és azon belül a gyermek megsegítése volt a program fô célja, és ami a New Hope-ot érdekessé teszi, az az, hogy ennek ellenére nem minden erôforrást fordítottak közvetlenül a gyerekre, hanem abból indultak ki, hogy a gyermekeken egy átfogó Gyermekszegénység programok GYERMEKSZEGÉNYSÉGET ÉRINTÔ PROGRAMOK 17

18 18 családsegítô programmal lehet a leghatékonyabban segíteni. A New Hope egyik különlegessége, hogy a komplex megközelítést egyszerû módszerekkel párosította. Összetett program, mert abból indul ki, hogy egy stabil, kiegyensúlyozott környezethez, amelyben jól boldogulhat a család, egyszerre több mindent kell biztosítani, nem elég csupán a család jövedelmét növelni. E cél elérése érdekében a New Hope által nyújtott szolgáltatásoknak négy eleme és négy követelménye volt. A projekt elsôként jövedelemkiegészítést nyújtott, majd támogatást adott az egészségügyi biztosításhoz, valamint a gyermekgondozáshoz, hogy megkönnyítse a munkavállalást, végül pedig a munkanélküli felnôtteknek segített munkát is találni, illetve ha nem sikerült a munkaerôpiacon állást szerezni, a New Hope maga kínált lehetôséget közmunkára. A támogatások rendszere viszonylag komplex volt. Az anyagi támogatásnál például az volt a cél, hogy a dolgozó családok jövedelmét a szegénységi küszöb fölé emelje, ha minimum 30 órát dolgoztak egy héten. A New Hope szokatlan ösztönzôket használt: minél többet dolgozott egy szülô, annál nagyobb támogatásban részesült. A gyermekgondozási támogatás a 13 év alatti gyermekekre járt, amihez a szülôknek egy meghatározott kulcs alapján hozzá kellett járulnia egy bizonyos összegig, onnan vette át a New Hope a költségek fedezését. Az egészségügyi biztosítás már egy egyencsomag volt, amelyben azon dolgozó családok részesülhettek, akiknek a munkaadója nem nyújtott ilyen szolgáltatást, illetve akik nem rendelkeztek szociális alapon egészségügyi biztosítással (Medicaid). Ha a munkaadó munkavállalói hozzájárulást kért a New Hope résztvevôtôl, akkor a program adott esetben azt is támogatta. A négy hivatalos segítséggel négy követelmény állt szemben: 1. az adott kísérleti körzeten belül kellett lakni, 2. legalább 18 éves életkort be kellett tölteni, 3. minimum heti 30 órás munkát kellett vállalni, 4. a kereset a szegénységi küszöb maximum 150 százaléka lehetett. Aki ezeket a követelményeket teljesítette, az részt vehetett a programban. Ha szerencséje volt, akkor a kísérleti csoport része lett, ha peches, akkor a kontrollcsoport tagjaként vett csupán részt a programban, tehát nem jutott a támogatottak körébe. Ezen követelmény alapján azonosították a két kiválasztott Milwaukee-i közösségben a jogosult személyeket, majd abból mint-

19 egy 1400 személyt toboroztak a kísérletben való részvételre, amelyet fele-fele arányban osztottak meg kísérleti és kontrollcsoportra. Sok egyéb szociális programmal ellentétben a New Hope a tekintetben különleges, hogy a célcsoport helyzetének fejlôdését nemcsak mérték, hanem összehasonlíthatóvá is tették a kontrollcsoportról gyûjtött adatok alapján. Annak ellenére, hogy a munka fontos eleme volt a New Hope-nak, ha egy család idôlegesen vagy tartósan munkanélküli lett, nem esett ki a programból hiszen egy ilyen kudarc is úgymond a program hatásfokát mérte, de a támogatások nagy részétôl elesett, mivel a program a munka ösztönzésérôl szólt. A jogosultságok összetett rendszere miatt folyamatosan alakult, hogy mely családok mikor és mennyi támogatást kaptak egy adott hónapban. Volt, aki mindenben részesült, volt, aki semmiben, de minden elképzelhetô kombináció létezett. A program kezelôi arra törekedtek, hogy a családok minél nagyobb mértékben részesüljenek azon támogatásokból, amelyekre jogosultak voltak. A program során a részt vevô családok 87,6 százaléka vett igénybe valamilyen anyagi támogatást, 86 százalékuk részesült jövedelemkiegészítésben, 5,7 százalék egészségügyi biztosításban, és 52,1 százalék gyermekgondozási támogatásban. 32,3 százalék a New Hope által szervezett munkalehetôséget is igénybe vette. Egy családra átlagosan évi 5300 dollárt (mintegy 1,1 millió forintot) költöttek. A New Hope által nyújtott támogatások általában kisebb-nagyobb mértékben az állami (ideértve a szövetségi, a szövetségi állami és a helyi szintet is) támogatások mértéke felett voltak. A támogatás mértékén túlmenôen másik nagy elônyük viszont abban rejlett, hogy a szervezet gyorsan intézte el az összegek kiutalását, a program résztvevôi a szokásos bürokratikus komplikációktól mentesen juthattak a szolgáltatásokhoz. Nem szerepel ugyan a hivatalos szolgáltatások között, de érdemes hozzátenni, hogy a New Hope csapata, legalábbis egy idôre, bekapcsolódott az érintett családok életébe, ott a fentieken túl is segítséget kínált, amelynek gyakorlati és lelki hatása szintén a program által nyújtott juttatások közé sorolható lehetne. A New Hope támogatásainak futamideje három év volt, 1994 és 1998 között. Ezen években, és azután is a szervezôk igyekeztek folyamatosan figyelemmel kísérni és pontosan felje- Gyermekszegénység programok GYERMEKSZEGÉNYSÉGET ÉRINTÔ PROGRAMOK 19

20 20 gyezni a programban részt vevô, illetve a kontrollcsaládok helyzetének alakulását. A New Hope-ról elkészült nagyobb hatástanulmány arra a 745 személyre koncentrál, akik a program kezdetének idôpontjában olyan családokban éltek, amelyekben 1 10 év közötti gyermekek voltak ezen családok 90 százalékban gyermekeiket egyedül nevelô anyák voltak, akik 80 százaléka szociális segélyben részesült. Az alábbiakban összefoglaljuk a projekt hatásáról készült jelentésben közzétett fôbb eredményeket. Felületesen nézve a New Hope hatása nem volt olyan nagy, mint amit egy sikeres programtól várna a politikai döntéshozó, de egy mélyebb elemzés azért érdekes eredményeket is képes feltárni. Ami a foglalkoztatottságot illeti, a szomorú hír az elemzôk számára az volt, hogy rövid távon ugyan hatásos volt a program (ami aligha lehet meglepô, hiszen a New Hope támogatásai a munkavállalásra alapultak, és azok, akik dolgozni akartak, a program révén viszonylag könnyen állást is kaptak), de ezen hatás már a program aktív éveiben is csökkenni kezdett, és két évvel annak lezárta után gyakorlatilag teljesen eltûnt. Számokban kifejezve: a program elsô évében még a programcsoport 90,1 százaléka dolgozott, míg a kontrollcsoportban ez az arány csak 81,9 százalék volt. A harmadik évben, a program lezárásának évében már 84, illetve 82 százalékosak voltak ezek az arányok, és az ötödik év végén mindössze 1 százalék (81,1 százalék, illetve 80 százalék) volt az eltérés. Hasonló a tendencia a munkából származó jövedelem tekintetében is, habár itt jelentôsebb különbség mutatkozik a program lezárta után: az elsô évben még 1088 dollár különbség volt a programcsaládok és a kontrollcsaládok jövedelme között, de az ötödik évben már mindössze 500. Itt viszont érdekes a következô jelentést megnézni, hiszen az évi 500 dolláros különbség már jelentôs összeg lehet egy család életében; ha ez az eltérés hoszszabb távon is megmarad, akkor ki lehet jelenteni, hogy a New Hope három év alatt is pozitív változást ért el a családok életében. A segélyeknél ugyan segélytípustól függôen eltérô volt a helyzet, de lényegében mindegyikrôl megállapítható, hogy a különbségek elhanyagolhatóak voltak. Az eltérô tendencia azért is volt várható, mert például a program egyrészt a résztvevôket arra ösztönzi, arra akarta tanítani ôket, hogy nagyobb mértékben éljenek az állam és az egyéb szervezetek által nyújtott támogatásokkal, jobban megismerjék

21 a lehetôségeket a szegénységbôl való kitörésre vagy legalább annak menedzselésére, egyúttal a program hatásos mûködése mellett az is várható volt, hogy egyes, különösen mély nyomort enyhítô segélyekre (jellegzetesen az ételjegyre, azaz a food stampekre) kevesebb igény és jogosultság lesz a résztvevôk körében. Ugyan a hatások iránya nagyjából az elvárásoknak megfelelôen alakult, de sem abszolút mértékében, sem statisztikai mércékkel nem volt releváns. Ez abban is megmutatkozik, hogy a családok összjövedelmében tehát a munka és a különbözô segélyekbôl származó jövedelmek összegében éppúgy, mint a munkából származó jövedelmeknél, szintén 500 dollár a különbség. A következô lépésben azt próbálta felmérni a New Hope tanulmány, hogy egy olyan komplex fogalomra, mint a szülôi jólét, milyen hatással volt a program. A fogalomba tartozott a lakhatási jólét, az anyagi jólét, az egészségi, illetve fizikai jólét, valamint az önmagában is elég összetett pszichikai jólét. Helyszûke miatt nem tudjuk itt a részletes elemzést bemutatni, viszont annyit meg lehet állapítani, hogy ezen mutatókra a program eléggé elhanyagolható hatással volt. Az elemzôk szerint legfeljebb akkor lehetett valamilyen különbségeket felismerni a kontroll- és programcsoportok között, ha a fent említett makrocsoportokat anyagi vagy egyéb tekintetben homogénebb csoportra bontották. De ez esetben sem voltak elég szisztematikusak a különbségek, hogy egyértelmûen ki lehetett volna olvasni a program hatását. A szerzôk némileg eufemisztikus megfogalmazásban foglalták össze a program hatástalanságát e téren: Ez a kép összhangban áll a New Hope azon felfogásával, hogy a részt vevô egyének saját, individuális útjukat járják be a heterogén végeredmények irányába. A program eddigi eredményei tehát nem meggyôzôek, legalábbis a fent említett területeken a befektetett költségek nem nagyon térültek meg. Szerencsére a legfontosabb területen, a gyerekekre való hatásában a pozitív eredmények ennél világosabbak kitûntek. A kiindulópont és a további, hoszszabb távú pozitív hatások eredôje az volt, hogy a programban részt vevô gyermekek a gyermekgondozási támogatásnak köszönhetôen több idôt töltöttek napköziben, mint a kontrollcsoport gyermekei. Ennek több egyéb pozitív hozadéka is volt. Átlagosan elmondható, hogy a programcsoport gyermekei jobban megvoltak társaikkal, kevésbé agresszív-ellenséges magatartást tanúsítottak, kevesebbet kellett ôket fegyelmezni és nagyobb mértékben hittek abban, hogy egyetemre jár- Gyermekszegénység programok GYERMEKSZEGÉNYSÉGET ÉRINTÔ PROGRAMOK 21

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/1998. (VII. 27.) RENDELETE BUDAPEST III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564 ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564 Tel/fax: 27-302-893 Mobil: 30-29 33 657 E-mail: eletut @eletutvac.hu

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Kormány családpolitikai elképzelései

A Kormány családpolitikai elképzelései A Kormány családpolitikai elképzelései Máriabesnyő, 2014. november 13. Magyar Katolikus Családegyesület XXI. Családkongresszus Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben