A digitális rádiózás a MÁV szolgálatában GSM-R HTE Tetra Szakosztály

Átírás

1 A digitális rádiózás a MÁV szolgálatában GSM-R HTE Tetra Szakosztály június 9. Pete Gábor MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág TEB Főosztály

2 A digitális rádiózás a MÁV szolgálatában GSM-R A MÁV Zrt. rádiórendszerei A magyarországi vasútreform hatásai a vasúti rádiózására Az egységes európai vasúti rádiórendszer (UIC 751-4) kialakulása: TETRA v. GSM-R? A MÁV GSM-R projektjének rövid ismertetése A GSM-R az európai vasúttársaságok alkalmazásában, külföldi kitekintés 2

3 A MÁV Zrt. rádiórendszerei Állomási rádiós rendszerek Szakszolgálati (munkairányító) rádiós rendszerek Vonali rádiórendszerek 3

4 Állomási rádiós rendszerek Tolatási rádiós körzetek Vonatfelvevő rádiós körzet Műszaki kocsiszolgálat rádiós körzete Vonatmenesztő rádiók Vasútőrök Időszakosan felszerelt rádiók 4

5 Szakszolgálati (munkairányító) rádiós rendszerek Ezek a rendszerek pl. autókban elhelyezett rádiókból és ezekhez kapcsolódó diszpécser központból állnak. Biztosítóberendezési és Távközlős szakszolgálatok alkalmazzák, de egyre csökkenő mértékben. A vonal mentén rádiós bázisállomásokkal teljes lefedettséget valósítottak meg. Mindenki kezeli a saját szakaszát, de van egy központi diszpécser 163,850 MHz-en dolgoznak 5

6 Vonali rádiórendszerek: 160 MHz-es sáv A rendszer üzemkészsége és szolgáltatási szintje alacsony Nem lehetséges vészhívás, hívásazonosítás Nem szelektív, nyílt üzemben dolgozik Hatósági előírás született a 160 MHz-es frekvenciasáv elhagyásra Nem létezik interoperabilitás Csatornaosztás 25kHz-es 450 MHz-es sáv (UIC 751-3) Szelektív Nyílt üzemben dolgozik Lehetőség van vészhívásra, körözvényhívásra Részleges interoperabilitást nyújt, ami egyre csökken a GSM-R elterjedése miatt 6

7 Jelenlegi vonali rádió-hálózat 7

8 160 MHz-es vonali rádiórendszer elvi felépítése 8

9 160 MHz-es vonali rádiórendszer jellemzői 1. Az 1960-as évek elejétől alkalmazza a MÁV. A vasútvonal mentén létesített bázisállomások vezérlése az irányító központból vezetékes, négyhuzalos összeköttetésen történik, de lehet vivőfrekvenciás vagy PCM átvitel is. A rendszerben a MÁV-nál kb. 500 db mozdonyrádió üzemel, közel 2000 km-es vasútvonalon, 12 vonali csatorna megfelelő területenkénti felosztásával. Alapvető üzemmód: diszpécser mozdony. A mozdony-mozdony közötti beszédkapcsolat az irányítói szakasz teljes hosszában az ún. vonali átjátszás révén biztosított. 9

10 160 MHz-es vonali rádiórendszer jellemzői 2. A rendszerben 12 duplex csatorna áll rendelkezésre, melyből 11-et a vonali rendszer adott térkép szerinti kiosztásában használhatunk. A csatornaváltás manuálisan történik. Frekvencia-kiosztás: fixfekvés: 1. csat: MHz vevő: MHz mobilfekvés: 1. csat: MHz vevő: MHz A csatornaosztás 25 khz-es. 10

11 160 MHz-es vonali rádiórendszer hátrányai 1. A csatornák mivel nyíltak nem védettek, tehát az adott csatornán működő tetszőleges rádió-berendezéssel a rendszerbe be lehet lépni. A forgalmazó fél nem azonosítható, ezért mindig név szerint be kell jelentkezni. A forgalmazást valamennyi fél hallja, s ez félreértésre adhat okot. Célzottan kell megfogalmazni az üzenetet: ki, kinek és mit üzen. Az üzenet vételét nyugtázásként visszaismételni szükséges a biztonságos forgalmazás érdekében. A szinkronitás biztosítása ellenére két bázisállomás között létrejöhet egy interferencia zóna, ahol a vett jel beszédérthetősége leromlik. 11

12 160 MHz-es vonali rádiórendszer hátrányai 2. A hívások nem szelektívek, és az irányító számára hiányzik az automatikus hívásazonosítás, Különleges helyzetben gyors, baleset-megelőzést lehetővé tevő megkülönböztetett vészhívásra nincs mód. A rádiórendszerek életkora jellemzően meghaladja a 35 évet, s mind technikailag, mind erkölcsileg elavultnak tekinthetjük. Szolgáltatásaikban alacsony színvonalúak. Fenntartási igényük nagy, s alkatrész utánpótlási nehézségek egyre fokozódnak! 12

13 160 MHz-es vonali rádiórendszer jövője (?) A MÁV e rádiórendszerek további bővítését, illetve új vonalak kiépítését már nem tervezi. Várhatóan az új rádiórendszer elterjedésével megkezdődik fokozatos kiváltásuk. A Nemzeti Hírközlési Hatóság frekvenciagazdálkodási szabályozási terve alapján a 160 MHz-es tartományt várhatóan 2009-ig el kell hagynia a MÁV-nak! 13

14 450 MHz-es (UIC 751-3) vonali rádiórendszer elvi felépítése 14

15 A Bp Komárom 450 MHz-es vonali rádiórendszer felépítése Üzemi távbeszélő Budapest-Komárom szakasz KÖFE - 1 (főkezelő) Mozdonyirányító (mellékkezelő) Irányítóközpont diszpécserterem Bp, Kerepesi út 16. Üzemi távbeszélő Budapest-Komárom szakasz KÖFE - 2 (főkezelő) KÖFE - 3 (mellékkezelő) 220V 220V 220V 220V Mobil frekvenciák: fa = MHz fv1= MHz fv2= MHz fv3= MHz R Bp. Ferencv. Bp Déli pu. Budaörs Biatorbágy Bicske Szárliget Tatabánya Tata Szőny Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 fa=467,500 MHz fv=457,550 MHz fa=467,550 MHz fv=457,550 MHz fa=467,500 MHz fv=457,550 MHz fa=467,600 MHz fv=457,550 MHz fa=467,500 MHz fv=457,550 MHz fa=467,550 MHz fv=457,550 MHz fa=467,600 MHz fv=457,550 MHz fa=467,500 MHz fv=457,550 MHz fa=467,550 MHz fv=457,550 MHz fa=467,600 MHz fv=457,550 MHz Rádióközpontok a két szakaszra 24V= 220V 220V 220V 220V 220V 220V 220V 220V 220V 220V HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező szerelvényszoba MÁV általános célú távközlő hálózat FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 STM-4 Kerepesi 16 STM-4 Bp Ferencv. STM-4 Bp Déli Pu STM-1 Budaörs STM-1 Biatorbágy STM-1 Bicske STM-1 Szárliget STM-1 Tatabánya STM-1 Tata STM-1 Szőny SDH körgyűrű STM-4 Bp Kelenföld Készítette: Pete Gábor a MÁV/H UIC 2.1 rajz felhasználásával Ellenőrizte: Megnevezés: BUDAPEST - HEGYESHALOM UIC VONALI RÁDIÓ BUDAPEST - KOMÁROM SZAKASZ Tárgy: Dátum: Méretarány: Rendszertechnikai rajz Rajzszám: Átterhelés után 730-xxx/2 MÁV Rt. Távközlő-, Erősáramú- és Biztosítóberendezési Gazdálkodási Központ 15

16 Üzemi távbeszélő Budapest-Komárom szakasz KÖFE - 1 (főkezelő) Mozdonyirányító (mellékkezelő) Irányítóközpont diszpécserterem Bp, Kerepesi út 16. Üzemi távbeszélő Budapest-Komárom szakasz KÖFE - 2 (főkezelő) KÖFE - 3 (mellékkezelő) 220V 220V 220V 220V Mobil frekvenciák: fa = MHz fv1= MHz fv2= MHz fv3= MHz R Bp. Ferencv. Bp Déli pu. Budaörs Biatorbágy Bicske Szárliget Tatabánya Tata Szőny Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 Bázisállomás BS 90 fa=467,500 MHz fv=457,550 MHz fa=467,550 MHz fv=457,550 MHz fa=467,500 MHz fv=457,550 MHz fa=467,600 MHz fv=457,550 MHz fa=467,500 MHz fv=457,550 MHz fa=467,550 MHz fv=457,550 MHz fa=467,600 MHz fv=457,550 MHz fa=467,500 MHz fv=457,550 MHz fa=467,550 MHz fv=457,550 MHz fa=467,600 MHz fv=457,550 MHz Rádióközpontok a két szakaszra 24V= 220V 220V 220V 220V 220V 220V 220V 220V 220V 220V HF Rendező HF Rendező HF Rendező FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 FMX-2 STM-4 Kerepesi 16 STM-4 Bp Ferencv. STM-4 Bp Déli Pu STM-1 Budaörs SDH körgyűrű 16 szerelvényszoba HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező HF Rendező STM-1 Biatorbágy STM-1 Bicske STM-1 Szárliget STM-1 Tatabánya STM-1 Tata STM-1 Szőny STM-4 Bp Kelenföld Készítette: Pete Gábor a MÁV/H UIC 2.1 rajz felhasználásával Ellenőrizte: Megnevezés: Tárgy: BUDAPEST - HEGYESHALOM UIC VONALI RÁDIÓ BUDAPEST - KOMÁROM SZAKASZ Dátum: Méretarány: Rendszertechnikai rajz Rajzszám: Átterhelés után 730-xxx/2 MÁV Rt. Távközlő-, Erősáramú- és Biztosítóberendezési Gazdálkodási Központ MÁV általános célú távközlő hálózat

17 450 MHz-es vonali rádiórendszer jellemzői A MÁV 1992-től kezdődően kezdte meg az átállást erre az ekkor már 20 éves - rendszerre. A rendszer A üzemmódban szelektív hívású, a mobil állomásokat vonatszám vagy mozdonyszám alapján azonosítja. A hálózat 3+1 frekvenciás, duplex üzemmódú berendezésekből áll. A bázisállomások egymást követően, az adott vonalszakaszra kijelölt csatornanégyes (quadrupel) három különböző frekvenciáján adnak, s mind egy frekvenciákon vesz. 17

18 450 MHz-es vonali rádiórendszer UIC frekvenciatáblázata 1. 18

19 450 MHz-es vonali rádiórendszer UIC frekvenciatáblázata 2. 19

20 Vonali rádiócsatornák Nagykanizsa Rajka 61 Fonyód Balatonszentgyörgy 60 Murakeresztúr Gyékényes 63 8 Szentlőrinc 3 Godisa Kiskunhalas 10 Szeged Kelebia Ózd Bánréve Felsőzsolca Hegyeshalom 1 Szob 3 Vác 62 Füzesabony Sopron Almásfüzítő Komárom Hatvan Győr 1 Aszód Csorna Fertőszentmiklós 6 Tatabánya 2 61 Bp. Bicske 65 Oroszlány 9 62 Székesfehérvár Újszász Szombathely 66 Celldömölk 4 66 Hajmáskér Szajol Porpác 62 Pusztaszabolcs Cegléd Szolnok Veszprém Lepsény Szabadbattyán Tass 11 Kunszentmiklós- 60 Sárbogárd Kecskemét Zalaegerszeg Siófok 10 Fülöpszállás Rédics Somogyszob Kaposvár Dombóvár Pécs Pincehely 1 Kiskunfélegyháza 11 6 Miskolc Mezőtúr 3 Gyoma 5 Kétegyhéza Lökösháza Kiskunhalas 4 1 Püspökladány Kisújszállás Békéscsaba Hidasnémeti Szerencs Debrecen MHz-es csat MHz-es UIC csat. 450 MHz-es mellékvonali rendszer 61 Csatornaváltás helye 1 Nyíregyháza Záhony 20

21 450 MHz-es vonali rádiórendszer hátrányai Bár a rendszer célja egy közös európai szabvány létrehozása volt, az egyes vasutak eltérő forgalmi igényeik miatt a melléküzemmódok (B, C, D, E) tekintetében másmás rendszereket valósítottak meg, így a teljes kompatibilitás nem biztosított. A szabvány lehetővé teszi az adatátvitelt, de csak korlátozott, és meglehetősen lassú, 600 bit/s adatsebességgel. 21

22 A rádióengedélyekkel kapcsolatos jogszabályok 1. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény Az illetékekről szóló évi XCIII. Törvény A frekvencia lekötés és használati díjáról szóló 6/1997. (IV. 22.) KHVM rendelet. A közlekedési, hírközlési és vízi építmény-tervezési jogosultság részletes szabályairól szóló 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelet. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) számú Kormányrendelet évi XL. Törvény a hírközlésről Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény. 22

23 A rádióengedélyekkel kapcsolatos jogszabályok 2. A rádióberendezésekről és az elektronikus hírközlő végberendezésekről, valamint a megfelelősségük kölcsönös elismeréséről szóló 5/2004. (IV. 13.) IHM rendelet. A 0 Hz GHz frekvenciájú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 62/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet. A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) számú Kormányrendelet. A frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló 35/2004. (XII.28.) számú IHM rendelet. A polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásárairól 6/2004. (IV. 13.) IHM rendelet. 23

24 A rádióengedélyekkel kapcsolatos belső utasítások 61/1998. (MÁV Ért. 17.) TEB Ig. sz. utasítás vasútüzemben alkalmazott URH adó-vevő rádióállomások és hálózatok engedélyezési eljárásáról, üzemeltetéséről és nyilvántartásáról Aktualizálni szükséges! 24

25 A vasúti közlekedéssel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok a 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelet a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól. a évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről. 103/2003. (XII.27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról elosztásáról. 67/2003. (X.21.) GKM rendelet az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának elosztásáról. Országos vasúti szabályzat! 25

26 Jogszabályok, előírások változásának hatása a vasúti rádiózásra A Nemzeti Hírközlési Hatóság tájékoztatása szerint a 25kHz-es frekvencia raszterrel üzemelő rádiókészülékek használatához kiadott rádióengedélyek december 31-ig érvényesek. Ez érinti az analóg rendszereink jelentős részét! 160 MHz-es rádiórendszerek túlnyomó része! UIC 450 vonali rádiórendszerek 26

27 A vasútreform hatásai a vasúti rádiózásra A vasúti piac szereplői részére a MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. kezelésében, illetve tulajdonában lévő hazai vasúthálózatok vasúti infrastruktúrájához szabad hozzáférést kell biztosítani. Kik is ezek a szereplők? Győr Sopron Ebenfurt Vasút Rt. MÁV Start MÁV Cargo MÁV Trakció, Gépészet, magánvasutak, stb. Azaz bármely menetvonal igénylő,aki teljesíti a vonatkozó szabályozási környezetben rögzített feltételeket. 27

28 Hozzáférési feltételek Vonali rádiórendszerek A jelenleg hatályos 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelet, illetve a MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. kezelésében, illetve tulajdonában lévő hazai vasúthálózatok használati feltételeit rögzítő Hálózati Üzletszabályzat értelmében a Pályahasználati Díj kiegészítő szolgáltatásként tartalmazza a vonali rádiórendszert. A Pályavasúti Szolgáltatások igénylésének határidőit és eljárásrendjét a HÜSZ pontja részletesen tartalmazza. 28

29 Hozzáférési feltételek Technológiai rádiókörzetek MÁV Zrt. pályahálózatának területén Az engedélyes a MÁV Zrt. TEB szakszolgálat, aki eljár a frekvenciahasználat ügyében. A rádióberendezések nyilvántartásához bejelentési kötelezettség terheli a MÁV Zrt.-t a Nemzeti Hírközlési Hatóság felé! A Hálózathozzáférési Szerződés -t a Pályavasúti Üzletág Értékesítési Főosztály Kereskedelmi Osztály köti meg, amelyhez a rádiókörzet(ek)re vonatkozó mellékletet a TEB szakszolgálat állítja össze. A készülékek kizárólag MÁV bevezetési engedéllyel rendelkező készülékek lehetnek, amelynek a programozását a TEB Technológiai Központban kell elvégezteni. A rádióberendezéssel csak az engedélyezett helyszínen és az előre beállított frekvenciákat használhatják. 29

30 Tervezett jövő? Lehetséges rendszerek? Az Európai vasutaknál a MÁV-hoz hasonlóan elérkezett az idő a rádiórendszerek korszerűsítésére. A legutóbbi vonali rádiórendszer (UIC 751-3) 1971-ben készült el, így szükség volt egy új ajánlás készítésére. Az UIC 7B9 munkacsoportja 1993-ban megvizsgálta az akkor meglévő, illetve tervezett digitális rádiószabványokat (GSM, TETRA, DECT, DCS1800/1900, CDMA), s a GSM és a TETRA rendszereket választották ki alapos, s részletes vizsgálatra. 30

31 A rendszer kiválasztása Szolgáltatásai alapján a TETRA rendszer megfelelőbb volna az alaprendszernél, azonban 1993-ban a szabványosítás még el sem kezdődött. A befejezés nem volt előrelátható. A GSM egy kész, és sikeres szabvány volt, amely alapján jól működő kipróbált hálózatok működtek, valamint folyamatban voltak a kiegészítő szolgáltatások szabványosításai. A korszerűsítés oly sürgető volt, hogy inkább a kész GSM szabványt választották, mivel a teszteket így hamarabb el lehetett kezdeni. 31

32 A GSM-R szabványosítása A döntést követően elindult az EIRENE (European Integrated Railway Radio Enhanced Network) projekt, amelynek a részletes rendszerspecifikáció kidolgozása és a szabványosítás koordinálása a feladata. A célok megvalósítására tendert írtak ki, amelyet a 7 vasúttársaság, 11 gyártó cég és 3 kutatóközpont összefogásával létrejött MORANE konzorcium nyert el. A GSM alapokon kidolgozott vasúti rádiórendszer a GSM-R (railway) nevet kapta. 32

33 A GSM-R jellemzése A GSM-R (GSM-Railway) mobilhálózat a vasutak részére kifejlesztett olyan mobil távközlési hálózat, amely: digitális rendszer, integrált, GSM szabványon alapszik, vasút-specifikus tulajdonságokkal rendelkezik, szabványosított rendszer mind a technológia, mind pedig a funkcionalitás tekintetében. 33

34 A GSM(-R) rádiórendszer Minden egyes cella egy bizonyos bázisállomáshoz tartozik, ami vezérli a hozzá tartozó egy, vagy több cella forgalmát. A bázisállomás-vezérlők gyűjtik össze és irányítják a kommunikációs forgalmat a bázisállomásoktól egészen a kapcsolóközpontig, amely létrehozza az összeköttetést az egyes hálózati felhasználók ("előfizetők") között. A beszéd- vagy adatforgalom mindig a központon keresztül halad rendeltetési célja felé, amely nem csak az adott GSM-R mobil hálózaton belüli cél lehet, hanem külső fél is, pl. másik GSM(-R) hálózat, hagyományos (vezetékes) telefonhálózati állomás, vagy akár egy Internet/Intranet szolgáltató. 34

35 A GSM-R rádiórendszer elvi felépítése 35

36 GSM-R frekvenciakiosztása A GSM-R rendszerek tervezésénél jóval szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, mint a közcélú GSM hálózatoknál. Az ERIENE követelmények szerint a vasútvonalak mentén 95%-os hely és idővalószínűségű lefedettséget kell biztosítani.1995-ben az ETSI 2x4MHz-es frekvenciasávot foglalt le a GSM-R rendszerek számára a MHz-es és a MHz-es sávban. 36

37 GSM-R rendszer vasúti többletszolgáltatásai A közcélú GSM hálózatokhoz képest a GSM-R számos olyan többletszolgáltatást tartalmaz, amelyek kimondottan a vasúti alkalmazásokat támogatják. Ilyeneket ismertetünk a következő diákon. 37

38 Speciális összeköttetésfajták vészhívás (vészhelyzet esetén az érintettek azonnali figyelmeztetése, a folyamatban lévő beszélgetések megszakítása árán is), körözvényhívás (egy hívó egyszerre több hívottnak képes utasítást adni), csoporthívás (kettőnél több tagú csoportok tagjai közötti folyamatos kommunikáció); 38

39 Funkcionális számozás Egy adott feladathoz rendelt személyzet a feladattól függő kóddal hívható a munkafelvételt követően, vagyis a mobil készülék tényleges kapcsolási számát nem kell ismerni (pl. a 1483 sz. vonat vezető jegyvizsgálóját az ennek megfelelő funkciókóddal hívhatják, anélkül, hogy a nála lévő mobiltelefon kapcsolási számát ismernék); 39

40 Helyfüggő címzés Egy adott feladathoz rendelt személyzet a feladattól függő kóddal hívható a munkafelvételt követően, vagyis a mobil készülék tényleges kapcsolási számát nem kell ismerni (pl. a 1483 sz. vonat vezető jegyvizsgálóját az ennek megfelelő funkciókóddal hívhatják, anélkül, hogy a nála lévő mobiltelefon kapcsolási számát ismernék); 40

41 Elérési mátrix Prioritások és híváskizárások képzése a résztvevők prioritási jogosultsága szerint. (emlpp) Enhanced Multi Level Precendence and Pre-emption Service; Így pl. a forgalmi szolgálattevő a mobil résztvevők közül csak a vonatvezetőt érhesse el. A vonatok funkcionális számának hívása más résztvevők számára le van tiltva. 41

42 Hívások visszaigazolása A létrehozott magas prioritású hívások megerősítése, visszaigazolása. 42

43 A GSM-R fontosabb kommunikációs kapcsolatai Irányító-mozdonyvezető közötti beszéd, és adatkommunikáció Automatikus vonatbefolyásolás és forgalomirányítás ERTMS/ETCS Távvezérlés Vagyonbiztonsági rendszerek vezeték nélküli kapcsolata Vészhelyzet területi körözvényhívás Tolatás Vonat távközlés Stb. 43

44 Irányító-mozdonyvezető közötti beszéd, és adatkom-munikáció Irányító - mozdonyvezető közötti beszéd, és adatkommunikációt biztosít. A funkcionális, valamint a helyfüggő számozás lehetővé teszi, hogy a mozdonyvezető egyszerű módon kapcsolatot teremthessen az illetékes forgalomirányítóval, mozdonyirányítóval, főmenetirányítóval, stb. 44

45 Automatikus vonatbefolyásolás és forgalomirányítás ERTMS/ETCS Az automatikus vonatbefolyásolás egy folyamat a vonat mozgása alatt bármilyen vezetői beavatkozás nélkül. Támogatja az adatkommunikációt 500 km/h sebességig: a Pozíció Információ Üzenet elküldését a mozdonyról a mozdony irányítói központba és a központból a mozdony felé sebesség, távolság/ idő stb. információk továbbítását. 45

46 ETCS és utastájékoztatás 46

47 Távvezérlés Kétirányú adat folyamot biztosít a fix központ és a mozdony, vagy más fix hely között. Az adatkommunikáció lehetővé teszi különféle berendezések távmenedzselését, mint például a fékpróbázó berendezés, sorompók, tolató mozdonyok, daru és portáldaru, összekapcsolt mozdonyok egy vezetővel, peronvilágítás, légkondicionáló stb. 47

48 Vészhelyzet területi körözvényhívás A vészhelyzetben az illetékességi területre körözvényhívás riasztás adható a vasúti személyzetnek. Megkülönböztetett, vörös színű vészhívó gombbal gyors hívás felépítést tesz lehetővé az irányító vagy más résztvevő: mozdonyvezető, tolatási személyzet, pályamunkások vagy bármilyen más felhasználók között. 48

49 Tolatás Az állomási technológiai körzetek túlnyomó részét teszik ki. A tolatási mozgások végzése fokozottan baleset-veszélyes művelet, ezért ez olyan dedikált csoporthívás, amely folyamatos csatorna-rendelkezésre állást és visszaigazolást igényel. 49

50 Tervezett jövő Magyarországon? A fentiek alapján: GSM-R! A MÁV korszerű vezeték nélküli rendszereinek egyetlen reális lehetősége a GSM-R rendszer. Az alapajánlat mintegy 3000 km MÁV vasútvonal GSM-R lefedését tűzte ki célul. További 208 km GSM-R telepítése várható a GySEV vasútvonalain. Az opciós tételek kb. további 1300 km MÁV vasútvonal GSM-R kiépítését eredményezik. Összesen: kb. 4500km! 50

51 A Magyarországot érintő nemzetközi vasúti közlekedési folyosók 51

52 Jelenlegi vonali rádió-hálózat 52

53 A GSM-R projekt közbeszerzési eljárásának folyamata I. A közbeszerzés típusa: részvételi felhívással induló tárgyalásos közbeszerzés. A közbeszerzés folyamata: 1. Módosított Részvételi Felhívás megjelenése; október Részvételi jelentkezések benyújtásának határideje; október Részvételi szakasz eredményhirdetése; december Ajánlattételi Dokumentáció kiküldése; december Módosított Ajánlattételi Dokumentáció kiküldése; február Ajánlattételi határidő; május Tárgyalásos szakasz (várhatóan); május december Szerződéskötés (várhatóan); ősz? 9. Kivitelezési munkák időszaka (várhatóan); tavasz ? 53

54 A GSM-R rendszer szolgáltatási portfoliója a MÁV Rt üzletágak és más vasútvállalatok részére 54

55 GSM-R alkalmazási módok 8 55

56 Személyszállítás Kommunikációs lehetőség a vonatszemélyzettel, rendvédelmi és vasútbiztonsági szervekkel Állomási utas-terminál vezeték nélküli kapcsolata (pl. menetjegy kiadó automata) Állomási és mobil utas-tájékoztató rendszerek távvezérlése, távfelügyelete (vizuális és akusztikus) Vonat fedélzeti utas-terminál (pl. mobil helyfoglaló rendszerek, menetrendi információ) 56

57 Árufuvarozás Áru követés Kocsi követés Konténer követés Veszélyes vagy nagy értékű szállítmányok esetén SZIR elsődleges vagy tartalék kapcsolat 57

58 Gépészet Korszerű mozdonyrádió, hang és üzenet átvitel Járművek távdiagnosztikája Interoperabilitás (nagysebességű üzem feltétele) Írásbeli rendelkezés feladása a mozdonyra megállás nélkül Vonali kapacitás növekedése villamos láttávolságra történő közlekedéssel ( mozgó térközök ) 58

59 Ingatlan- és vagyonvédelem Vagyonvédelmi rendszerek vezeték nélküli kapcsolata Tűzvédelmi rendszerek vezeték nélküli kapcsolata Ingatlan adatbázisok mobil elérése, karbantartása 59

60 Pályavasút forgalom pálya-és mérnöki létesítmények biztosítóberendezés (ETCS L2) erősáram távközlés 60

61 Forgalom üzemirányító rendszerek engedélykérő telefon vonali rádió tolató rádió pályatelefon mellékvonali rádiós forgalomirányítás 61

62 Pálya- és mérnöki létesítmények kábeles összeköttetés nélküli biztonsági távvezérlés és távfelügyelet szigetelt sínkötések feleslegessé válnak pályamunkás figyelmeztető berendezések hatékony munkairányítás pályamentén telepített mérőberendezések távfelügyelete, riasztás (hőnfutás-jelző, sérült kerék vizsgáló) 62

63 Biztosítóberendezés ETCS L1 infill információk átvitele ETCS L2 szint alapvető átviteli eszköze KÖFE funkciók, Távfelügyelet 63

64 Erősáram Kábeles összeköttetés nélküli biztonsági távvezérlés és távfelügyelet vontatási transzformátor állomások fázishatárok állomási szakaszolók (kapcsolókertek) váltófűtő berendezések áramellátó berendezések térvilágítás 64

65 A GSM-R alkalmazásával kiváltható jelenlegi távközlési eszközök 9 A számos egyfunkciós távközlési rendszer integrálása a multifunkcionális GSM-R rendszerbe: pályatelefon tolató rádió körzet állomásközi telefon üzemirányító rendszerek vonali rádió munkairányító rádió üzemi telefon Intra/Internet csatlakozás stb. GSM-R 65

66 GSM-R hálózatok Európában 1993-ban 32 európai vasútigazgatóság írta alá azt az Együttműködési nyilatkozatot (Memorandum of Understanding), amelyben az aláírók a GSM-R alkalmazása mellett kötelezték el magukat. Európán kívül japán, kínai, indiai, dél-koreai és amerikai vasutak is tanulmányokat, kísérleteket folytatnak a GSM- R bevezethetőségéről. A megépült, vagy építés alatt álló GSM-R hálózatok egyes országokban a teljes vasúti hálózatot lefedik, máshol csak a fővonalakon, vagy a korridorokon találunk GSM-R hálózatot. 66

67 GSM-R hálózatok Európában A GSM-R helyzete Európában Üzemelő, vagy építés alatt álló GSM-R hálózatok Az előkészítés különböző lépcsőin álló országok A GSM-R megvalósítását egyelőre nem tervező országok 67

68 GSM-R hálózatok Európában 37 aláírt MoU 17 esetben elindult a megvalósítás (2008. márciusi adatok) Kereskedelmi üzemben is alkalmazzák már A GSM-R egy valóban működőképes rendszer 68

69 GSM-R hálózatok Európában 2007-ben öt vasúttársaság fejezte be a telepítés első ütemét,s kezdte meg a migrációt. Hollandia, Németország, Svédország, Olaszország és Norvégia 69

70 Teljes / tervezett GSM-R hálózat aránya A teljes hálózat: km GSM-R hálózat: km 67,5% 70

71 Tervezett / telepített / üzemelő GSM-R hálózat aránya Tervezett: Telepített: Szolgáltatásra alkalmas: Üzemkész állapotban: km km km km Telepített: 42 % Üzemkész: 29 % 71

72 Telepítések tervezett ütemezése 2008: km (32%) 2011: ~55,4 % 72

73 Általános hálózatinformáció Telepítve: 7928 BTS 140 BSC 30 MSC 24 HLR 16 IN 16 NMC 73

74 GSM-R végfelhasználók Tervezett: Aktivált: ,7 % CAB aktiválva 74

75 Következtetés A GSM-R rendszer utat tört magának, s nem csak Európában ban már nem csak egy bevezetés alatt álló, hanem egy üzemelő rendszerről beszélhetünk végére 5 vasúttársaságnál alkalmazzák éles üzemben a rendszert km vasútvonalon re Európa vasútvonalainak több, mint 50 %-a GSM-R rendszerrel fog üzemelni HATÁROZOTTAN KIJELENTHETJÜK: A GSM-R RENDSZER MEGKEZDTE VALÓDI TÉRHÓDÍTÁSÁT! 75

76 GSM-R a világban Kína A teljes hálózat km, ebből villamosított. Központosított és egységesített biztosítóberendezés van a vonalak nagy részén ban megkezdődött a GSM-R rendszer telepítése 2330 km készült el 76

77 GSM-R a világban India A teljes hálózat km, ebből km villamosított. Megkezdődött a GSM-R rendszer telepítése 3200 km szakaszon. Tesztelés alatt: 300 km Kiszállítás alatt: 425 km 77

78 Köszönöm a figyelmet! Pete Gábor MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág TEB Főosztály távközlési szakértő Tel: (1) peteg@mavrt.hu 78