A BUCSAI JENŐMAJORI ERDŐ ÉS RÉT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BUCSAI JENŐMAJORI ERDŐ ÉS RÉT"

Átírás

1 A PUSZTA 1997, 1/ old. A BUCSAI JENŐMAJORI ERDŐ ÉS RÉT TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK BEMUTATÁSA SALLAI R. BENEDEK, TÚRKEVE HERMAN OTTÓ TERMÉSZETVÉDŐ KÖR ELŐZMÉNYEK: Korábbi munkánkhoz (Gástyás A Nagy-Sárrét örökében) hasonlóan most ismét a Hortobágy- Berettyó vízrendszerének közelébe eső területet szeretnénk bemutatni, mely jellegével a régi mocsárvilág emlékét őrzi sok más védett terület szorításában, és tudomásunk szerint védelmi intézkedések még nem történtek e területek érdekében, holott szorosan a Körös-Maros Nemzeti Park (továbbiakban KMNP) szomszédságába eső terület. Ezt mutatja be alább az 1. számú ábra. A térképen jól látható a bekerített részekkel a KMNP törzsterületének számító részek, balra felül a Bucsai-puszta, balra alul a Hortobágy-Berettyó mentén a régi Ecsegpusztai Természetvédelmi Terület hullámtere (mely a Villogó Belvíz Főcsatorna torkolatánál kezdődik) és középen lent a Dévaványai Tájvédelmi Körzet túzok dürgőhelyeinek egyik legjelentősebbike, az Atyaszegi puszták külső része. Kissé jobbra fenn látható megkzelítő ábrázolással a jelen dolgozatunkkal bemutatni kívánt terület, a Jenőmajor. Az élőhely könnyen megtalálható, ha Karcagnál a 4. sz. főútról Bucsa felé lefordulunk, és azt elhagyva Füzesgyarmat felé vesszük az irányt. Bucsától kb. 4-5 km-re már feltűnnek a legeltető állattartással kezelt pusztai élőhelyek, utána pedig az első vizenyős tölgyesek. Természetvédelmi szempontból értékes növénytársulásai és az előforduló védett és fokozottan védett állatfajok mellett az élőhely azért is jelentős, mert hangulatával emléket állít a régi magyar vizivilágnak. Érdekessé a védelmi intézkedés az adott élőhely esetében, hiszen a HNP és a KMNP határzónája, és mindkét Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területét érinti, hasonlóan a múlt évben végzett kutatásokhoz, melyek tárgya akkor az innen kb. 30 kilométerre lévő Túrkeve melletti Gástyás volt.

2 A VÉDELEMRE JAVASOLT TERÜLET BEMUTATÁSA Bihar, Békés, Szolnok megyék és a Nagykunság, Hajdúság szomszédos részein, mintegy 150 ezer kat. holdnyi területen kénye-kedvére uralkodott a mocsár. Püspökladány, Sárrétudvari, Biharnagybajom, Nagyrábé, Bihartorda, Bakonszeg, Zsáka, Füzesgyarmat, Szeghalom, Dévaványa, Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Bucsa, Karcag között terjengett a Nagy-Sárrét magva. (...) Az öreg Berettyó Bakonszegnél szinte meder nélkül terült szét a mocsár birodalmában, és csak Bucsa alatt, az Ecsegpusztán került holmi lapos partok közé, s Mezőtúrnál ömlött a Körösbe. írja Szűcs Sándor néprajztudós, a Sárrét öregje, egyik főművében, a Régi magyar vizivilág -ban. Mi, akik már e század második felében nőttünk fel, valójában el sem tudjuk képzelni azokat az ősi állapotokat, melyeket annak idején a Berettyó árvíze varázsolt e vidékre a Nagy- vagy Berettyó- Sárrét peremvidékére. Számtalan leírásból (Huszár Mátyás, Györffy István, Szűcs Sándor) csupán sejteni tudjuk, hogy milyen harmóniában élt itt a rét embere a természettel, melyet akkoriban itt a végtelen nádasokban számtalan madár képviselt, melyek ha felrepültek, felhőnek tűntek hatalmas tömegükkel. Ugyanilyen gazdag volt a halállomány, vagy a teknősöké, mely fajból szekérszám hordtak a sárrétiek, ha ügyes-bajos dolgaik intézése közben valakit kenni kellett. A pákászat pedig (a gyűjtögető életforma eme utolsó megjelenési formája, melyhez hasonlót a szomszéd népeknél nem találunk) szinte szakosodott a szakértők szerint. Voltak, akik fejükre kivájt tököt húzva az élő madarakat fogták be, voltak, akik tojásokat szedtek össze csónak- számra, (mégsem csökkent tőle a madármennyiség), volt akik íjjal vadásztak, voltak halászok hálókkal és vészekkel, solymászok, és voltak csíkászok, akik a csík fajok sokaságát szállították a vásárokra, mely alap élelmiszernek számított, sőt a savanyú káposztával főtt csíkhalat még ma is mint nemzeti sárréti eledelt emlegetik. A fenti képen (Dörre Tivadar rajza Körösök vidéke c. mű nyomán) a csíkászkas látható, a csíkászat egyik legfontosabb kelléke. A pákászok foglalkoztak még gyógyfüvekkel, nadállyal és a náddal. A XIX. században elkezdett folyóvíz szabályozások döntően megváltoztatták a tájat és ezt megsínylette, tűrte-szenvedte a növény és állatvilág mellett az ember is. A fokokat elgátolták, a kanyarokat átvágták, a mocsarakat lecsapolták, a folyókat gátak közé erőszakolták. A vizes szakemberek ezáltal végre boldogan tekintettek végig a megerőszakolt, tönkretett tájon. S amikor a vizes probléma végre megoldódni látszott, jelentkezett a szárazság, a vízhiány. Mert valami nem változott: a csapadék évi átlaga 500 és 550 mm. között maradt (pontosabban 526 mm. körüli az utóbbi tíz év átlagát tekintve, de 1944-ben volt 844 mm. is, míg az utóbbi néhány évben alig haladja meg a 400 millimétert, például 1993-ban 398 mm. volt), tehát mindenképpen az ország csapadékban egyik legszegényebb részei közé tartozik. Így, amit egy döntéssel elvettek a tájtól, (az éltető vizet), azt elkezdték hatalmas pénzeken és óriási munkával visszaadni elég sikertelenül. Létrejöttek a csatornarendszerek és tározók. A felszabadult földeken pedig az ember szántóvá alakított mindent, jobb

3 esetben kaszálóvá, és még az elszikesedett pusztákat is legeltetni kezdték. Helyenként rizsföldeket és halastavakat hozott létre az ember keze. Tehát elmúlt a sárréti varázslatos vízivilág, és mint fentebb írva vagyon mi mit sem tudunk már a régi vizivilágról, a gödények, hattyúk, sasok sokaságáról, így tevékenységünkkel csupán védeni és óvni próbáljuk azt, ami megmaradt, vagy ami ennek az emlékét őrzi. Egy tudós ember a nyolcvanas évek közepén idejött, és állította, hogy az ősi, magyar pogány hit, a sámánokkal és sárkányokkal tudatalatt itt e vidéken még ma is az emberekben él. S bár ehhez nem érthetünk, mégis belátható, hogy az itteni ember mentalitása teljesen más, mint az ország más részein. Ragaszkodnak a tájhoz, a Nagy-Sárréthez. Most ezen munkánkkal talán mi is e ragaszkodást fejezzük ki, a tájhoz, melynek eleink vérit vették. A VÉDELEMRE JAVASOLT TERÜLET JELLEMZŐI A Tiszának, a Kraszna és a Körösök torkolata között nincs természetes baloldali mellékfolyója, ami abból adódik, hogy a pleisztocén földtörténeti korban (Endes M ) a vizsgált vidék, a Nagy- Sárrét területe, illetve lapos, süllyedéke vonzotta magához az összes vizet. Ez a helyzet, természetesen a holocén elejére, változott. Itt a Berettyó számtalan kanyara és csekély esése járult hozzá a szeszélyes árvizes táj kialakulásához. E tájra a Berettyó árvizei mellé a számos ágakon, ereken keresztül a Tiszából is érkeztek vizek. Ilyen ismertebb, nagy vízhozamot hozó ág volt az Ásvány, a Kakat és a Mirhó. Ezek közül volt olyan, melynek szélessége egy km volt! S mégis volt pákászember, aki meg tudta mondani a végtelen nádtengerben is a víz színéről, vagy ízéről, hogy épp melyik folyó árvize. (A jobb oldali kép is egy pákászt ábrázol Feszty Árpád rajza Körösök vidéke c. mű nyomán) Alföldi viszonylatban is lapos résznek szímít a táj. Domborzati viszonyait tekintve elmondható, hogy a terület 85 és 110 méter tengerszint feletti magasságú, löszszerű üledékkel fedett hordalékkúpsíkság. A felszín több mint 50 %-a az alacsony ármentes síkság, negyede-negyede az enyhén hullámos síkság, illetve az ártéri szintű síkság (peremeken) orográfiai domborzattípusba sorolható. Az Északiközéphegységből lefutó patakok hordalékkúpja a pleisztocénban befedte a kistájat, s összességében m vastag, többnyire finomszemű üledék akkumállódott. A felszínen a pleisztocén végétől 8-10 m vastag, rendkívül finomszemű üledék rakódott le, amely a későbbiekben löszösödött. A felszín legnagyobb részét ez a löszös anyag, lösziszap borítja, s ehhez jelentős téglaagyag készletek párosulnak. Nagyobb területeket borít a réti és lápi agyag. A vizsgált terület éghajlatát tekintve mérsékelten meleg-száraz, egyes déli helyek igen szárazak. A napfényes órák száma 1962 és 2015 között van (1989-ben 1738,3 óra volt, 1990-ben 2229,6 óra.). A nyári negyedben , a téliben a leggyakoribb. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 o C körüli, de mértek már 28,2 o C hideget és 39,8 o C meleget is. Vegetációs időszakban az átlag hőmérséklet 17,3-17,4 o C közötti. A fagymentes időszak általában

4 április körül kezdődik és eltart a tizedik hónap végig, átlagban 20-ig. A csapadék évi átlaga megközelítőleg 515 mm, melyből vegetációs időszakra 300 mm esik. Az ország legszárazabb helyeinek egyike. Uralkodó széljárás észak-keleti 18,4 %-os de dél, dél-nyugati jelleggel is bír, átlagos sebessége 2,5 m/s körül van. Vízjárás szempontjából a Hortobágy-Berettyóra támaszkodik. A környéken jelentős belvízveszély van. A tavaszi-őszi belvizek jelentős élőhelyet képviselnek a madárvonulásban, ugyanis e helyeket megszállják a partimadarak. A TERÜLET MÚLTJÁRÓL: Mint az a fenti sorokból is kiderül, a terület múltja szorosan összefügg a Nagy-Sárréttel, illetve annak múltjával, miután peremterületének számít, illetve hagyományait tekintve nagy befolyással bír az alig 20 km-re lévő Karcag, a Nagykunság fővárosa. Bár a közelben egy kunhalom feltárásából bronzkorig visszamenően bizonyították e tájon az emberi jelenlétet, s egyes feltételezések szerint itt húzódhatott a Római Birodalom hátárvidéke is, (ezt támasztja alá a logika is, hiszen tökéletes határnak számíthatott az átjárhatatlan mocsár), mégis, a vidéken az első emberi nyomokat a XIII. században találhatjuk, amikor Kapulch kun király népét letelepítették az Alföld termékeny rónaságára, a Kis- és Nagykunságba. Mint arról már szó volt, e termékeny rónaság végtelen lápokat jelentetett. Ezen állandó lápok kialakulásának módjáról Huszár Mátyást idézzük: Az áradó Berettyó általában 2-3 lábbal (0,63-0,94 m) hágja át partjait, torkolata pedig még ennél is nagyobb mértékben. Ilyenkor először számtalan mellékág telik meg vízzel, majd a közeli, mélyfekvésű földeket is elborítja. Ezek, mivel az áradás a folyómederbe nem tud visszatérni, míg a párolgás a területet ki nem szárítja, víz alatt állnak. A víz kis része a 3 mérföld (22,76 km) hosszú, 2-3 (15, km), sőt helyenként 4 mérföld (30,34 km) széles Berettyó-Sárrétje nevű állandó mocsárba jut. Ebben az állandó mocsárban az ember alkalmazkodása két tipikus életformát alakított ki: a pásztorkodást és a már fentebb említett pákászkodást. Földműveléssel csak kis mennyiségben foglalkoztak a térségben, de akkor is csak a saját liszt menyiségének biztosítása cáljából. Ezen jelentősen változtatott a folyóvízszabályozás, amit követett e térségben is az Alföldre oly jellemző gazdálkodási forma: a tanya gazdálkodás. A bal oldali képen egy jellegzetes alföldi tanyaudvar látható (Greguss János rajza Körösök vidéke c. mű nyomán). E parsztgazdaságok is csak az önellátásra törekedtek, és nem volt céljuk a termelésben a kereskedelem. S míg régen a rét miatt, most e miatt a forma miatt nem erősödött a település. Hazánk 1945-ös orosz megszállását (felszabadítását) követően a szocialista kormány kezdeményezte a termelőszövetkezetek létrehozását, melyek e vidéken alakultak meg elsőként. A

5 tanyasiakat gyakorlatilag kényszerítették a településekre történő beköltözésre, így e parasztgazdaságok idejének is vége szakadt. A tanyákat lebontották, helyüket felszántották, hogy ma már csak egy kis rom árulkodik a valamikori életről, s ezekről már kideríteni nem lehet, hogy istálló, akol volt-e, vagy családnak meleget adó otthon. Jelenleg a térség alulszocializált, a munkanélküliek aránya magas. Miután itt ipar nincs jelen, s a megélhetés fő forrása a föld volt, így a téeszek szétverésével sok ember lett munka nélkül. Miután halvány remény sincs sok munkahelyet teremtő ipari beruházásra, így az emberek ismét a földből próbálnak megélni, és ezért fontos, hogy a természetvédelem figyeljen e tájra, mert a privatizált földterületek hasznosítása nagyon szélsőséges is lehet. A TERÜLET NÖVÉNYVILÁGA: A vizsgált terület növényföldrajzilag a pannon (Pannonicum) flóratartomány, Alföld (Eupannonicum) flóravidékének Tiszántúli (Crisicum) flórajárásába tartozik. Fás és fátlan társulások egyaránt megtalálhatóak a területen. A rétek fő tömegfaja a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a fehér tippan (Agrostis alba). A réteket itt-ott döntőten a cickafarkas és ürmös puszta (Achilleo- Festucetum pseudovinae, ill. Artemisio- Festucetum pseudovinae) jellemzi sok-sok cickafarokkal (Achillea millefolium). Itt-ott szikesedő löszpusztagyepekre (Salvio- Festucetum rupicolae) emlékeztető növénytakaró is kialakult az alábbi tömegfajokkal: réti csenkesz (Festuca pratensis), réti perje (Poa pratensis), csomós ebír (Dactylis glomerata), természetesen nagy számban az angolperje (Lolium perenne), veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina), a közönséges tartackbúza (Agropyron repens), rozsnok (Bromus sterilis), valamint orvosi székfű (Matricaria chamomilla), ebszékfű (Matricaria perforata), fűzlevelű peremizs (Inula salicina), tarka koronafürt (Coronilla varia), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias), terjőke kígyószisz (Echium vulgare), baracklevelű keserűfű (Polygonum persicaria), keszeg saláta (Lactuca serriola), réti imola (Centauera jacea), aszatok (Cirsium spp.), jakab napi aggófű (Senecio jacobea), bakszakáll (Tragopogon dubius), fekete ökörfarkkóró (Vesbascum nigrum), közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris), mezei katáng (Cichorium intybus), szarvas kerep (Lotus corniculatus), tejoltó galaj (Galium verum), tövises iglice (Ononis spinosa), fehér mécsvirág (Melandrium album), orvosi somkóró (Melilotus officinalis), mezei árvácska (Viola arvensis). Mind természetvédelmi, mind hangulati szempontból jelentős a május végi, június időszakban az erdő lápos részeinél a sok helyütt sárgálló mocsári nőszirom (Iris pseudacorus). Ugyanebben az időben, vagy inkább kicsit később június-júliusban nyílik a védett közönséges nyúlánksárma (Ornithogalum pyramidale). A nyár végét és ősz kezdetét jelzi a sziki sóvirág, (Limonium gmelini ssp. hungaricum), míg a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus) csak az ősz beköszöntével kezd el virágozni. A jenőmajori erdő nagyjából a régi erdőségek helyére lett telepítve. Állomány alkotófaja a kocsányos tölgy (Quercus robur) és kisebb mennyiségben a magas kőris (Fraxinus excelsior). A két faj mellett előfordul még kis mennyiségben csertölgy (Quercus cerris), fehér nyár (Populus alba) és fekete nyár (Populus nigra) is. Az erdő szélein egyre nagyobb területeket hódít el a flóraidegen gyomfa az akác (Robinia pseudoacacia), melynek ritkítása és végül kiirtása az erdőből természetvédelmi feladat. Kiváló költőhelyet nyújt a madaraknak a sok helyen jelenlévő fekete bodza (Sambucus nigra) és a gyepűrózsa (Rosa canina) jelenléte.

6 A TERÜLET ÁLLATVILÁGA: Az állatvilágra térve be kell vallanunk, hogy jelentősen csak a gerincesek törzsét vizsgáltuk, holott valószínűleg sok érdekességet tartogatnak az gerinctelenek is. Néhány határozással azonban sikerült alap adatokat készítenünk a területről, melyek alkalmasak lesznek további kutatások alapjának. A területre betérve rögtön megállapítható, hogy a kullancs (Ixodes ricinus) milyen óriási tömegben fordul elő. Szintén sokat láthatunk a mindenfelé gyakori koronás keresztespókból (Araneus diadematus) és alkalmilag a réteken láthatunk darázspókot (Argiope bruennichi) is. Tegzesek közül csak alkalmilag, féképp csatorna meletti mintavételezésből került elő a Agrilea sexmaculata Curtis 1834, Hydropsyche bulgaromanorun (Malicky 1977), Leptocerus tineiformis (Curtis 1834), Oecetis ochracea Curtis 1825, Oecetis furva Rambur 1842, Neureclipsis bimaculata Linnaeus 1758 és Psychomyia pusilla Fabricius A területen előforduló ormányos bogarak (Curculionidae) sajnos jelentős mezőgazdasági háborítottságra utalnak. Előkerültek az alábbi fajok: Otiorhynchus ovatus (Linné), Eusomus ovulum Germar, Parafoucartia squamulata (Herbst) (= Foucartia squamulata Herbst), Sitona humeralis Stphens, Sitona lineatus (Linné), Sitona macularius (Marsham) (= crinita Herbst), Sitona suturalis Stephens, Tanymecus palliatus (Fabricius), Larinus jaceae (Fabricius), Hypera plantaginis (De Geer) (= Phytonomus plantaginis Deg.), Hypera postica (Gyllenhal) (= Phytonomus variabilis Herbst), Hypra viciae (Gyllenhal) (= Phytonomus viciae Gyllenhal), Rhynoncus inconspectus (Herbst), Rhynoncus perpendicularis (Reich), Ceutorhynchus pallidactilus (Marsham) (= quadridens Panzer), Tychius cuprifer (Panzer) (= Miccotrogus cuprifer Panzer), Tychius flavus Becker, Tychius quinquepunctatus (Linné) (= Aoromius quinquepunctatus Linné), Sibinia pellucens Scopoli, Gymnetron netum (Germar), Smicronyx jungermanniae (Reich), Bagous argillaceus Gyllenhal, Acanephodus onopordi (Kyrbi) (= Apion onopordi Kyrbi), Ceratapion carduorum (Kyrbi) (= Apion carduorum Kyrbi), Diplapion confluens (Kyrbi) (= Apion confluens Kyrbi), Cyanapion platalea (Germar) (= Apion platalea Germar), Eutrichapion punctigerum (Paykull) (= Apion punctigernum Paykull), Stenopterapion tenue (Kyrbi) (= Apion tenue Kyrbi), Dieckmanniellus nitidulus (Gyllenhal) (= Nanophyes nitidulus Gyllenhal), Nanophyes marmomatus (Goeze). (Oszonics István szóbeli közlése) Előfordul a területen az alábbi egyenesszárnyú faj: Stenobothrus stigmaticus Zub., Plysarcus denticauda (Charp), Conocephalus fuscus (Fabr), Gempsocleis glabra Herbst, Platicleis affinis FIEB, Montana montana (Koll), Bicolorana bicolor, Roeseliana roeseli (Hgb), Calliptamus itallicus L, Leptofies albovittata (Koll), Aiolopus thalassinus (Fabr), Omocestus ventralis Zett, Gliptobothrus biguttulus L, Gliptobothrus mollis Charp, Chorthippus longicornis Latr., Euchorthippus pulvinatus F.W., Euchorthippus declivus Bris, Dociostaurus brevicollis Evervm. Mindezen gernictelen fajok mellett még több helyen találkoztunk lovagbadobáccsal (Lygaetuseqestris), aranyszemű fátyolkával (Chrysopa chrysops), szegélyes bibircsesbogárral (Zmalachius marginellus), cinóbervörös pattanóbogárral (Ampedus cinnabarinus), kacsafarkú

7 szenderrel (Macroglossa stellatarum), sároshátú gyászbogárral (Opatrum sabulosum), sokpettyes bundásbogarral (Oxythyrea funesta) és gyakori a lopódarázs (Sceliphron destillatorium) is. A lepkék közül regisztrálhattuk a könnyen meghatározható fajok jelenlétét, mint amilyen a Atalanta lepke (Vanessa atalanta), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), nappali pávaszem (Nymphalis antiopa) és kis rókalepke (Aglais urticae). Többször láttunk fehérpettyes ál-csüngőlepkét (Syntomis phegea), közönséges tűzlepkét (Lycaena phlaeas), közönséges boglárkalepkét (Polyommatus icarus), piros övesbaglyot (Catocala nupta). Alkalmilag előkerült az erdőből szarvasbogár (Lucanus cervus) és diófacincér (Megopis scabricornis) is. (A bal felső képen is szarvasbogár látható A természet képekben c. mű nyomán.) Bár első ránézésre a fenti gerinctelen fajlista viszonylag közepes -nek minősíthető, viszont szakértők bevonásával még valószínűleg tartogatna érdekességet a terület, a poloskák (Heteroptera) és a bogarak (Coleoptera) rendjének jelenlétét átvizsgálva. A fenti adatokat figyelembevéve ökofaunisztikai elemzés után csak az állapítható meg, hogy a rovarok (Insecta) osztályának jelenléte alapvető fontosságú más osztályok fajainak előfordulásában. Például néhány sólyomfélék családjába tartozó (Falconidae) faj számára rendkívül jelentős a szitakötő fajok (Odonata) jelenléte, csakúgy, mint sok madárfaj számára az egyenesszárnyúak (Orthoptera) gyakorisága. Halas (Pisces) szempontból a területet különösebben kutatni nem volt értelme, hiszen az élőhely jellegéből adodóan a halak jelenléte nem jellemző, mindazonáltal néhány faj mindenképpen jelen van a környező, területet körülvevő és helyenként átszelő csatornákban. Ilyen fajok a bodorka (Rutilus rutilus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythophthalmus), karika keszeg (Blicca bjoerkna), lapos keszeg (Abramis ballerus), ezüstkárász (Carassius auratus), törpeharcsa (Ictalurus nebulosus), ponty (Cyprinus carpio) és az ezekre vadászó csuka (Esox lucius). A régi Sárrét emlékét őrizve alkalmilag előkerül a compó (Tinca tinca) is, de sajnos a csíkfajok jelenlétére nem találtunk nyomokat, holott a réti csík (Misgurnus fossilis) előfordulását vártuk, és halvány reménnyel számítottunk volna a lápi pócra (Umbra krameri) is. A kétéltűeket (Amphibia) kevés faj, de nagy egyedszám jellemzi ezen a területen is. Rendkívül gyakori a kecskebéka fajcsoport (Rana esculenta komlex), gyakran láthatunk vöröshasú unkát (Bombina bombina), zöld varangyot (Bufo viridis), alkalmanként barna varangyot (Bufo bufo) és zöld levelibékát (Hyla arborea). Bár nem sikerült megfigyeléssel alátámasztanunk megérzésünket, de csaknem biztos, hogy a területen erdei béka (Rana dalmatina) is szaporodik. A faj jelenlétét talán tavaszán már bizonyító példánnyal is igazolni tudjuk. Ugyanez a helyzet a tarajos gőtével (Triturus vulgaris) is jelenlétére további munkánkból számítunk. A réteken gyakran találkozhatunk fürge gyíkkal (Lacerta agilis) mely faj valószínűleg egyedüli képviselője osztályának. Madártani szempontból mint két alap-élőhelyet a jenőmajori erdőt és a rétet különböztettük meg. A rét szempontjából mindenképpen elsőként kell említeni a túzokot (Otis tarda), mely faj alkalmilag mind dürgő, mind fészkelőhelyül használja a réteket. Szintén a pusztai részeket lakja például a hamvas rétihéja (Circus pygargus), a parlagi pityer (Anthus campestris), hantmadár (Oenanthe oenanthe), bíbic (Vanellus vanellus) és goda (Limosa limosa). Hasonló élőhelyen réti fülesbagoly (Asio flammeus) is feltűnhet időnként. Ugyanitt a bokrosokat keresik fel rozsdás- (Saxicola rubetra) és cigány csaláncsúcsok (Saxicola torqata). A bucsai fehér gólya (Ciconia ciconia) populáció is állandó táplálkozó és gyülekező helyül használja e réteket. Néha vonulásban feltűnik a vándorsólyom (Falco peregrinus) is. A területen télen rendszeresen vendégeskedik kékes rétihéja (Circus cyaneus), gatyás ölyv (Buteo lagopus), kis sólyom (Falco columbarius) és nagy őrgébics (Lanius exubitor), illetve alkalmilag feltűnik a holló (Corvus corax) is.

8 Tavaszi-őszi vonulásban figyelhetőek meg az esetenként gyülekező fekete gólyák (Ciconia nigra), melyekből alkalmanként tizenöt egyedet is meghaladó csapat van jelen. Szintén vonulóként az alábbi fajok jelenlétét is regisztrálhattuk: arany lile (Pluvialis apricaria), ujjas lile (Pluvialis squatarola), pajzsos cankó (Philomachus pugnax), belvizes években sárszalonka (Gallinago gallinago), kis szélkiáltó (Numenius phaeopus), füstös cankó (Tringa erythropus), piroslábú cankó (Tringa totanus), szürke cankó (Tringa nebularia), erdei cankó (Tringa ochropus), réti cankó (Tringa glaerola), billegető cankó (Actitis hypoleucos), dankasirály (Larus ridibundus) és sárgalábú sirály (Larus cachinnans). Az erdőből egyes években monoton zsib énekéről ismert berki tücsökmadarat (Locustella fluviatilis) gyakran hallhatjuk az olyan tömegfajok mellett, mint a barázdabillegető (Motacilla alba), vörösbegy (Erithacus rubecula), fülemüle (Luscinia megarhynchos), házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), cigány csaláncsúcs (Saxicola torquata), feketerigó (Turdus merula), kis poszáta (Sylvia curruca), mezei poszáta (Sylvia communis), kerti poszáta (Sylvia borin), barátka (Sylvia atricapilla), sisegő füzike (Phylloscopus silibatrix), csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita), őszapó (Aegithalos cudatus), széncinege (Parus major), kékcinege (Parus caeruleus), fitisz füzike (Phylloscopus trochilus), sárgarigó (Oriolus oriolus), tövisszúró gébics (Lanius corullio), kis őrgébics (Lanius minor), szarka (Pica pica), csóka (Corvus monedula), vetési varjú (Corvus frugilegus), seregély (Sturnus vulgaris), házi veréb (Passer domesticus), mezei veréb (Passer montanus), erdei pinty (Fringilla coelebs), csicsörke (Serinus serinus), stiglic (Carduelis carduelis), citromsármány (Emberiza citrinella), sordély (Miliaria calandra), zöldike (Carduelis chloris), örvös galamb (Columba palumbus), vadgerle (Sreptopelia turtur), balkáni gerle (Sreptopelia decoacto), kakukk (Cuculus canorus), fácán (Phasinus colochius), zöld küllő (Picus viridis), balkáni tarkaharkály (Dendrecopos syriacus), nagy tarkaharkály (Dendrocopus major). Ragadozók közül jelen van a karvaly (Accipiter nisus), egerészölyv (Buteo buteo), kék vércse (Falco vespertinus) és alkalmilag a kabasólyom (Falco subbuteo). telente szép számban találkozhatunk az alábbi fajokkal: fenyőrigó (Turdus pilaris), királyka (Regulus regulus), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) és meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes). Ezen fajok mellett az erdőből még előkerült illetve megfigyeltünk ökörszemet (Troglodytes troglodytes), erdei fülesbagolyot (Asio otus), szürkebegyet (Purnella modularis), szürke légykapót (Muscicapa striata) és vonulásban egy alkalommal örvös légykapót (Ficedula albicollis) is. Valaha e tájon a hatalmas erdőségben (valószínűleg klasszikus sziki tölgyesben) nagy számban volt szarvas is. Erről írja Szűcs Sándor: Bucsa körül a XV. században még olyan kiterjedt erdőség volt, hogy szarvasokra vadászhattak benne. Ma az emlősök (Mammalia) törzsét képviseli a vizsgált térségben az őz (Capreolus capreolus), sajnos visznyolag nagy számban a vaddisznó (Sus scrofa), róka (Vulpes vulpes), nyest (Martes foina), görény (Mustela putorius), menyét (Mustela nivalis), alkalmilag kóborlóként a vidra (Lutra lutra), mezei nyúl (Lepus europaeus), keleti sün (Erinaceus europaeus), vakond (Talpa europaea), nagy számban a két pocokfaj: a mezei pocok (Microtus arvalis) és csalitjáró cickány (Crocidura suaveolens), közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus), közönséges vizicickány (Neomys fodiens), házi egér (Mus musculus), hörcsög (Cricetus cricetus), vándorpatkány (Rattus norvegicus), törpe cickány (Sorex minutus) és a titokzatos éjjeli repülőemlősök közül a szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus), kései denevér (Eptesicus serotinus) és a korai denevér (Nyctalus noctua). VÉDELMI JAVASLAT INDOKLÁSA: 1996-ben végre megszületett az új természetvédelmi törvény, az évi LIII. sz. törvény, mely első részében az alapelvek között kimondja, hogy minden természetes és jogi személy, valamint

9 szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Miután munkánkkal ennek az elvárásnak szeretnénk eleget tenni, feladatunknak tekintjük, hogy szülöföldünk valamennyi olyan élőhelyét (társadalmi szervezetekkel és hatóságokkal együttmőködve) feltárjuk. A bucsai jenőmajori gyepek és erdő a régi Nagy-Sárrét emlékét őrzi, így védelmi javaslatunk jogalapja a fenti törvény 7. (2.) bekezdésének [ h ] pontján alapszik, mely kimondja: biztosítani kell a jellgzetes tájképi elemek fennmaradását. S miután a vizsgált élőhely tájképi jelentősége mellett nemzetközileg hazánkra bízott életközösséget tart fenn, így védelme mindenképpen indokolt, s az ugyenezen törvény elő is írja 8. - ának (1) bekezdése: védelemre érdemes (...)életközösségek megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. IRODALOM: Munkánk elkészítéséhez a határzó könyvek mellett irodalomként felhasználtuk az 1987-es kiadsú Áldás és átok a víz c. művet, Huszár Mátyás vízrajzi értekezését a Körösökről (1820), valamint Szűcs Sándor műveit. Nagy segítségünkre volt az elkészítéskor alapadatként a Nimfea Természetvédelmi Egyesület archívuma is. NATURE VALUES OF A FOREST AND A GRASSLAND IN BUCSA-JENŐMAJOR BENEDEK R. SALLAI, TÚRKEVE HERMAN OTTÓ NATURE CONSREVATION CIRCLE The publication shows the nature values of a forest and a grassland near Bucsa-Jenőmajor and initiates the eastablishment of a nature conservation area. (see on map 1.) On the map the protected areas of the Körös-Maros National Park can be seen, on the top of the map in the left corner Kisbucsapasture, below the protected area near the river Hortobágy-Berettyó and in the middle the most important rutting places of great bustard can be found in Atyaszeg-puszta. The area can be found easily if we go towards Füzesgyarmat from Bucsa and Karcag. 4-5 km from Bucsa we can reach the first grasslands and oak forests. Besides the protected and strictly protected animal species and the valuable plant associations the area reminds us the wetlands of the past. This little area preseves the ancient atmosphere of the region.

10 A Jenőmajor 1: térképszelvényen

11 KÉPMELLÉKLET: 1 kép: Vonulásban alkalmilag előkerül az örvös légykapó is 2 kép: Több helyen költ az erdei fülesbagoly. A képen egy fészekből kiesett fióka látható.

12 3 kép: Gyakori emlős az európai sün 4 kép: Telente a területen vendégeskedik a gatyás ölyv

13 5 kép: Több helyen virágzik a sziki őszirózsa

14 6 kép: Hangulatkép a Jenőmajorból

15 7 kép: Tömegesen virágzik a mocsári nőszirom 8 kép: A késő tavaszi gyepek sok fészket rejthetnek (8. képet készítette: Széll Antal)

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól CSIZMAZIA GYÖRGY Az erdélyi Szigethegységből (Munti Apuseni) kifutó Fehér-Körös az aradi, a Fekete-Körös pedig a bihari síkságra érkezik először és vízereivel, mint

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Égeres növénytársulás a Majális parkban Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:21 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése:

Részletesebben

Adalékok a Mátra madáréletéhez

Adalékok a Mátra madáréletéhez Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME

Részletesebben

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK http://www.eupolisz.hu/pics/utak/140/fokep.jpg http://www.ceglokator.hu/map.php http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s06s01.html A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua

Részletesebben

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A magyarországi agrártáj biológiai diverzitását befolyásoló AKG- és más agrártámogatási programok hatásának vizsgálata a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) adatai alapján Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola

Részletesebben

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Füvészkert Utoljára módosítva: 2013-10-08 17:51:05 Megye: Csongrád Községhatár: Szeged A terület kiterjedése: 17.3354 hektár Védetté nyilvánítás év: 1989

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN20015) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék Szeged 2016. Tartalomjegyzék I. Natura 2000

Részletesebben

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?

Részletesebben

2011.03.10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK KORÁBBI LOGÓJA VÍZTANI ÉRTÉKEK A NEMZETI PARK ÚJ LOGÓJA

2011.03.10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK KORÁBBI LOGÓJA VÍZTANI ÉRTÉKEK A NEMZETI PARK ÚJ LOGÓJA ŐRSÉGI NEMZETI PARK...Amolyan zug, erdőország-féle. Népét ezer éve tették e posztra, hogy a gyepűt betöréstől óvja... Nagyrákosi Batha Kálmán http://www.leica-point.hu/orvidek.htm http://www.ceglokator.hu/map.php,

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

(2) A Rendelet 4. melléklete 6.3. pontjában a 0123/1 szövegrész helyébe 075 szöveg lép.

(2) A Rendelet 4. melléklete 6.3. pontjában a 0123/1 szövegrész helyébe 075 szöveg lép. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 23/2011. (X.04.) önkormányzati rendelete a Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl szóló 35/2009. (XI. 11.)

Részletesebben

1. Bevezetés. Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon

1. Bevezetés. Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Bevezetés...3 1.1. A téma jelentősége és aktualitása:...6 1.1.1 A kék vércse bemutatása, védelmi helyzete...6 1.1.2. A téma aktualitása...7 1.2.Problémafelvetés:...8

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Felsőrákosi-rétek Utoljára módosítva: 2014-02-15 19:21:45 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, X. ker. A terület kiterjedése: 164 hektár hektár Védetté

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA. Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets.

A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA. Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets. A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets Bevezető Örömmel fogtam hozzá ennek a dolgozatnak az elkészítéséhez, hiszen

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Készítette: Drobni és Morvay KFT Pomsár és Társai Építész Iroda KFT. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

2014. márciusban elvégzett feladatok:

2014. márciusban elvégzett feladatok: HAVI JELENTÉS 6. Tárgy: Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Vác Város helyi közforgalmú közlekedési rendszerének fejlesztésére Időszak: 2014. március, 2014. április 2014. márciusban elvégzett feladatok:

Részletesebben

KESZTHELY, BALATON-PARTI ZÖLDTERÜLET DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI, NÖVÉNY- ÉS MADÁRVILÁGA ÉRTÉKLELTÁR

KESZTHELY, BALATON-PARTI ZÖLDTERÜLET DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI, NÖVÉNY- ÉS MADÁRVILÁGA ÉRTÉKLELTÁR KESZTHELY, BALATON-PARTI ZÖLDTERÜLET DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI, NÖVÉNY- ÉS MADÁRVILÁGA ÉRTÉKLELTÁR A projekt a Földművelésügyi (Vidékfejlesztési) Minisztérium Zöld forrás programja támogatásával valósult meg.

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA A Puszta 2000. 1/17, pp. 15-25. A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, CSONGRÁD 2000. Bevezetés A zsombói ősláp-erdő, Szegedtől 15 km-re északnyugati

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban HURO/0901/128/1.3.4 TANULMÁNYTERV

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A védetté nyilvánított természeti terület

A védetté nyilvánított természeti terület KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2004. (VI.28) sz. rendelete A SIKONDAI TERÜLETEK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL (a 9/2012. (V.11.) számú önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE egyes helyi jelentőségű területek védetté nyilvánításáról. Epöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 17/2011. (VII.29.) ör. számú rendelettel módosítva) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2010. (III.26.) rendelete az Érsekkert helyi jelentőségű védett természeti

Részletesebben

A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt

A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT A beruházás térség- és környezetspecifikus megítélése 02. változat Bécs, 2010. 06. 30. TERVEZŐ

Részletesebben

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0006 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben Pályázó neve: Göd Város Önkormányzata Pályázó címe: 2131. Göd, Pesti

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN

ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN Molnár Lídia Acta Siculica 2010, 145 153 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN Az erdei fülesbagoly (Asio otus L.) táplálékának vizsgálata

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.

Részletesebben

Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei

Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei A térség állat- és növényvilágának, természetvédelmi értékeinek kialakulásában meghatározó szerepe volt a Tiszának. A Tiszáról röviden

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ

PÉNZÜGYI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Elszámoló lap, Pénzügyi és szakmai elszámolás, mellékletek) A NKA MÚZEUMI SZAKMAI KOLLÉGIUM 2311/1812 AZONOSÍTÓ SZÁMON NYILVÁNTARTOTT PÁLYÁZATI ANYAGHOZ KAPCSOLÓDÓ VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Részletesebben

A HUDI20019 Felső-Tápió

A HUDI20019 Felső-Tápió A HUDI20019 Felső-Tápió kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2015 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak

Részletesebben

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI 30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István 4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY MADARAI

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY MADARAI Dr. Sóvágó Mihály HAJDÚBÖSZÖRMÉNY MADARAI Hajdúböszörmény, 1999. A KÖNYVBEN SZEREPLŐ FÉNYKÉPEKET ÉS TÉRKÉPVÁZLATOKAT A SZERZŐ KÉSZÍTETTE. A BORÍTÓTERV HORVÁTH CSENGE MUNKÁJA. A SZERZŐ KÉZIRATÁNAK NYOMDAI

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H.

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H. Csömör Nagyközség Készítette: Fekete Regina 14.H. Tartalomjegyzék Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A község képe és helyrajza Csömör fekvése A domborzati viszonyok Természetvédelmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Beszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról

Beszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról Uhu-madarász hírek Az MME 26.sz. Heves megyei csoportjának hírlevele 12. sz., 2009. december Beszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról Ragadozómadár-munkacsoport Kígyászölyv

Részletesebben

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 123 138 Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa SOLTI BÉLA ABSRACT: (The catalogue of Jenõ Radetzky s bird egg collection) The author deals with

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül

Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül Készítette:

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Talajápolás a szőlőben

Talajápolás a szőlőben Talajápolás a szőlőben Donkó Ádám Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2014 Bevezetés - Klímaváltozás, szélsőséges időjárás (pl. heves záporok) - Hegy-völgy irányú sorvezetés eróziós károk - Takarónövény

Részletesebben