4#)#&1< - #< -1. )+#+5<'4'2œ5
|
|
- Lóránd Faragó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 #8#&)#<&.-1& 5+& 5<'4 67&1/ 0;15-œ4&œ5' MÑVGV 4#)#&1< - #< -1. )+#+5<'4'2œ5 #8#&)#<&.-1& 5+ *#6 5'..'06/10& 5#+ )ÑFÑNNÐ //
2 6#46#.1/ $VRUR]DWV]HUNHV]W{HO{V]DYD&ViQ\L6iQGRU %HYH]HW{JRQGRODWRNDPDJ\DUYDGJD]GiONRGiVKHO\]HWpU{OpVDUDJDGR]yNPHJtWpVpU{O3LQWpU,VWYiQ $UDJDGR]yNpVD]HPEHUYLV]RQ\iQDNYiOWR]iVDL&ViQ\L6iQGRU $UDJDGR]yNV]HUHSHpV NROyJLDLKHO\H7yWK/iV]Oy $GDWRNQpKiQ\IRQWRVDEEKD]DLUDJDGR]yWiSOiONR]iViUyO%HJDOD$QGUiV/DQV]N\-y]VHI +HOWDL0LNOyVpV6]HPHWK\/iV]Oy $UDJDGR]yNMRJLPHJtWpOpVHD;;,V]i]DGN V] EpQ%tUy=VROWpV&ViQ\L6iQGRU $KD]DLV]{UPpVpVV]iUQ\DVUDJDGR]yNKHO\]HWHD]HOP~OWpYWL]HGHNEHQDYDGiV]DWLVWDWLV]WLNiN pvprqlwrulqjsurjudprndodsmiq6]hphwk\/iv]oy+howdl0lnoyvpv&viq\l6iqgru 9LVV]DWHOHS O{QDJ\UDJDGR]yNWHUPpV]HWYpGHOPLpVYDGJD]GiONRGiVLSUREOpPiL6]DEyÉGiP 6]HPHWK\/iV]Oy)LUPiQV]N\*iERUpV+HOWDL0LNOyV $UyNDiOORPiQ\LPPXQL]iOiVDQDNNpUGpVHL+HOWD\,VWYiQ 5DJDGR]yJD]GiONRGiVD]HOPpOHW VV]HNDSFVROiVDDJ\DNRUODWWDO6]HPHWK\/iV]OypV+HOWDL0LNOyV $YDGJD]GiONRGiVW UYpQ\HVOHKHW{VpJHLDUDJDGR]yNNDOYDOyHJ\ WWpOpVEHQ+HOWDL0LNOyVpV 6]HPHWK\/iV]Oy %106'065 3UHGDWRUVWKHFRQWUDGLFWLRQVRIHFRORJLFDOUROHDQGHIIHFWVRQZLOGOLIH PDQDJHPHQW 3UHIDFHRIWKH6HULHV (GLWRU&ViQ\L6,QWURGXFWRU\QRWHVRQWKHVWDWHRIJDPHPDQDJHPHQWDQGRSLQLRQVUHJDUGLQJSUHGDWRUV LQ+XQJDU\3LQWpU, 7KHUHODWLRQVKLSVRIPDQDQGSUHGDWRUVGXULQJWKHKLVWRU\&ViQ\L6 7KHHFRORJLFDOSODFHDQGUROHRISUHGDWRUV7yWK/ 'DWDRQWKHGLHWRIVRPHLPSRUWDQWPDPPDOLDQSUHGDWRUVLQ+XQJDU\%HJDOD$/DQV]N\- +HOWDL0DQG6]HPHWK\/ 7KHOHJDOVWDWXVRISUHGDWRUVHQWHULQJWKH VW FHQWXU\%tUy=VDQG&ViQ\L6 7KHVWDWXVRIPDPPDOLDQDQGDYLDQSUHGDWRUVRQWKHEDVLVRIWKHJDPH PDQDJHPHQWVWDWLVWLFVDQGPRQLWRULQJGDWD6]HPHWK\/+HOWDL0DQG&ViQ\L6 3UREOHPVRIZLOGOLIHPDQDJHPHQWDQGQDWXUHFRQVHUYDWLRQZLWKWKHUHFRYHULQJSUHGDWRUV6]DEyÉ 6]HPHWK\/)LUPiQV]N\*DQG+HOWDL0 7KHHIIHFWVRIRUDOLPPXQL]DWLRQRIUHGIR[HVDJDLQVWUDELHV+HOWD\, 3UHGDWRUPDQDJHPHQWEULGJLQJVFLHQFHZLWKPDQDJHPHQW6]HPHWK\/DQG+HOWDL0 /DZIXOWRROVDQGPHWKRGVRIZLOGOLIHPDQDJHPHQWIRUWKHFRQWURORISUHGDWRUV+HOWDL0 DQG6]HPHWK\/
3 RAGADOZÓ-GAZDÁLKODÁS: AZ ELMÉLET ÖSSZEKAPSOLÁSA A GYAKORLATTAL Szemethy László és Heltai Miklós Bevezetés A vadgazdálkodás az elmúlt évtizedekben lényegi változásokon ment át. A társadalmi-gazdásági átalakulások a vadgazdálkodás szempontjából sokszor kedvezõtlenek voltak: az intenzív gazdálkodási módok miatt az ökológiai környezet leromlott és ez hátrányosan hatott vadállományra, különösen az apróvadra; más ágazatok (mezõ- és erdõgazdálklodás, közlekedés, természetvédelem) kevéssé veszik figyelembe a vadgazdálkodók érdekeit; a vadgazdálkodás szabályai folyamatosan szigorodnak, eszköztára szûkül; az állatvédõ mozgalmak megerõsödésével a vadászat társadalmi megítélése romlik; a piacgazdaságban a gazdaságosság, a nyereséges vagy legalább nullszaldós gazdálkodás alapkövetelmény, még a vadásztársaságoknál is. Mindezekkel összefüggésben egyes vadállományokban kedvezõtlen változások következtek be. Például a túlszaporodó vagy terjeszkedõ ragadozó fajok elsõsorban a vörös róka nemcsak hazánkban, de Európa többi részén is súlyos és nehezen megoldható vadgazdálkodási, természetvédelmi, állat- és közegészségügyi problémákat okoznak. A fejlett országok tapasztalatai alapján már látható, hogy a hagyományos vadászati-vadgazdálkodási szemlélettel nehéz alkalmazkodni a megváltozott ökológiai, társadalmi és gazdasági környezethez. Különösen igaz ez a ragadozógazdálkodásra, melyben az eddigi felfogással és módszerekkel a régi és az új problémák sem oldhatók meg. A kövtekezôkben egy ragadozógazdálkodási modell fõbb elemeit mutatjuk be a vadgazdálkodás számára a legtöbb kárt okozó rókán. Ez a modell alkalmazása esetén sikerrel enyhítheti a ragadozók okozta gondokat és emellett egy a megszokottól eltérô szemléletû vadgazdálkodás körvonalait is megpróbálja felvázolni. Az eddigi gyakorlat értékelése A ragadozógazdálkodás a hagyományos felfogás szerint nem más, mint a ragadozó fajok tûzzel-vassal való irtása. A ragadózólétszám csökkentésének fontosságát szinte minden hazai apróvadgazdálkodási irodalom hangsúlyoz- 81
4 ta, ám kétséges, hogy valójában mi valósult meg mindebbõl a gyakorlatban. Az elmélet és a gyakorlat közötti eltérés okait viszonylag könnyû megtalálni: A vadgazdálkodásban a sikeresség elérésének egyre gyakoribb módja lett az állattenyésztési módszerek alkalmazása. Néhány százzal több fácán kibocsájtásával a fáradságos ragadozógyérítés mellõzésével is nagyobb terítékeket lehetett elérni. Az intenzív vad tartástechnológiák nemcsak más irányú képzettséget és hozzáállást követeltek meg a vadgazdálkodás gerincét jelentõ hivatásos vadászoktól és vadõröktõl, hanem leterhelésüket is jelentõsen növelte, így kevesebb idejük maradt a ragadozók gyérítésére. A ragadozók gyérítése egyébként is körülményesebbé vált a mérgezések majd az ölõcsapdásk betiltásával. Ráadásul egyre több fajt nyilvánítottak védetté, ami további körültekintést kívánt a vadgazdálkodótól. A szakszemélyezetnek és a sportvadászoknak a ragadozók gyérítésére való ösztönzése a frázisok szintjén maradt. A rosszul fizetet hivatásos vadászok inkább csak a prémvadászatban érdekeltek. Ezen a legutóbbi idõben a 11/2000. FVM rendelet változtatott a lõdíjak emelésével és szezonális differenciálásával. Hamis képet alakított ki az, hogy a vadgazdálkodók valós eredményességét és ezen belül a ragadozók gyérítésének hatékonyságát nem lehetett lemérni. A ragadozógyérítés hatékonyságát legjobban a gyérítési ráta nevû viszonyszámmal lehet jellemezni, ami nem más, mint a teríték és a törzsállomány nagyságának hányadosa. Könnyen belátható, hogy egy 100 darabos éves teríték jelenthet nagyon jó, hatékony gyérítést, ha a koslatáskori törzsállomány 30 egyed, de jelenthet nagyon gyengét is 200 példányos törzsállomány esetén. Az éves vadgazdálkodási jelentésekben csak a terítékadatok álltak rendelkezésre. Nyilvánvaló, hogy a terítéket az állománynagyságon kívül más tényezõk is, mint pl. az engedélyezett gyérítési módszerek, a gazdálkodó érdekeltsége, a hivatásos vadászok leterheltsége stb., erõsen befolyásolják, ezért a teríték nem követi szükségszerûen a ragadozóállomány valtozásait. Az állománynagyságokat viszont nem kellett megbecsülni és jelenteni. Ezért volt szükség egy kiegészítõ adatgyûjtésre, amit a Szent István Egyetem (korábban: GATE) Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének munkatársai 1988 óta végeznek országos kérdõíves felmérések segítségével. Mint a ragadozók helyzetének értékelésekor már bemutattuk, a koslatáskori rókalétszám az elmúlt évtizedben országos szinten csaknem megduplázódott (az 1998-as állomány a 1988-as 186 %-a). Ugyanebben az idõszakban a teríték növekedése csak 152 %-os volt. (De az is igaz, hogy 1999-ben újabb 22% volt a növekedés.) 82
5 1. táblázat: A rókasûrûség, terítéksûrûség és a gyérítési ráta alaklulása között Év Állománysûrûség (db/1000 ha) Terítéksûrûség (db/1000 ha) Gyérítési ráta A kérdõíves felmérés és az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatait együttesen feldolgozva már számítható a gyérítés hatékonyságát jelzõ gyérítési ráta. Az 1. táblázatban jól látható, hogy a gyérítési ráta az állomány sûrûségével párhuzamosan enyhén csökken. 1. ábra: Az állománysûrûség és a gyérítési ráta kapcsolata Hasonló összefügést kapunk, ha az egyes megyékben elért gyérítési rátát vizsgáljuk az állomány sûrûségének függvényében (1. ábra). Az állomány sûrûségével fordítottan arányos függvény szerint csökkenõ gyérítési ráta azt jelenti, hogy a növekvõ rókaállományból a vadászok arányaiban egyre kevesebb rókát ejtenek el. Ez a jövõre kivetítve azt jelenti, hogy a rókallomány egyre inkább kikerül a vadászok ellenõrzése alól, vagyis még az oly látványosan növekvõ terítékek sem tudják a populáció növekedését korlátozni. A rókaállomány folyamatos, jelentõs növekedése azt jelzi, hogy a jelenlegi es gyérítési ráta nem elégséges. Kérdés, hogy mekkora gyérítési rátát kellene elérni? Ennek eldöntésére végezzünk egy egyszerû számítást. Az országos átlagnak tekinthetõ öt kölyök/szuka szaporulattal és 1 : 1 -es ivararánnyal számolva, valamint feltéte- 83
6 lezve, hogy minden szuka szaporít, késõ tavaszra a rókaállomány 3.5-szeresére nõ. A rókalétszám szintentartásához a növekményt kellene eltávolítani (csökkentés esetén nyilván ennél többet). Ez a jelen esetben a késõ tavaszi állomány mintegy 70 %-a, ami 2,5-ös gyérítési rátát jelent. Ezekkel összevetve a rókagyérítés országos hatékonysága rossz, az állomány szabályozásához elégtelen! Az elérendô minimális teríték a jelenleginek mintegy három-négyszerese kellene, hogy legyen. A természetes elhullásokkal ebben a modellben nem számoltunk, mert ennek mértéke ismeretlen és az elhullás csak segít az állománycsökkentésében. 2. ábra: A teríték éven belüli megoszlása ben 598 vadgazdálkodó kérdõíves adatai alapján (prémszezon: november-február) Szintén problémás a rókagyérítés idõzítése, mivel a vadászat célja még mindig a prém megszerzése és nem az apróvad védelme. Ezt bizonyítja, hogy a prémszezonnak tekintett négy téli hónap alatt esik a teríték kétharmada (2. ábra)! Az apróvadgazdálkodás érdekeit tekintve ennek az aránynak legalább fordítottnak kellene lennie. A téli létszámapasztást a rókaállomány könnyen kompenzálja, mivel a szaporulata magas és a gyérítés miatt megüresedõ élõhelyek kedvezõ élõhelyet biztosítanak a kisrókáknak. Ezenkívül a felnõtt szukák egy része nem szaporít, mintegy tartalékot képez. A rókaállomány erõteljes téli gyérítésre a felnevelt kölyökszám növelésével, illetve a nem szaporító szukák szaporodásba való bekapcsolódásával válaszol. Ezért az apróvad védelme szempontjából fontos tavaszi-nyári idõszakra a róka ismét magas sûrûséget ér el. Hasonló, a populációbiológiában kompenzációnak nevezett jelenségre vezethetõ vissza az is, amikor a több éven keresztül tartó intenzív létszámapasztás lanyhulása esetén a rókapopuláció létszáma szinte egyik évrõl a másikra ugrásszerûen megnövekszik. Az alacsony gyérítési ráta egyik oka a gyérítési módszerek egyoldalúsága, a lõfegyverre alapozott módszek túlsúlya a hatékonyabb és/vagy az állomány sûrûségét jobban követõ kotorékozással és csapdázással szemben. 84
7 Mindent összevetve a ragadozógyérítés hatékonysága rossz, mind a használt módszerekben mind a gyérítés idõszakában mind a gazdálkodók képzésében, érdekeltségében változtatások szükségesek. A ragadozógazdálkodás lehetõségei Nem vitatjuk, sõt megerõsítjük azt a régi elvet, miszerint az eredményes apróvadgazdálkodásnak része a károkat okozó ragadozók állománysûrûségének elviselhetõ szinten tartásása, létszámuk hatékony apasztása. Ezt bizonyítják azok a ragadozómentesítési kísérletek is, amelyeket az USA-ban vagy a dán-német határon végeztek. Az elsõben a fészekrablók teljes kiirtása a fácáncsibe-produkció megduplázódását, a másodikban a rókaállomány rendkívül intenzív gyérítése a mezeinyúl, fácán, fogoly teríték %-os növekedését eredményezte. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a vadgazdálkodás átalakuló rendszere, a piaci elemek erõsödése, a bölcs hasznosítás elvének elfogadása, a természetvédelem és a vadgazdálkodás közeledése szükségessé teszi a dúvadgyérítés vagy ragadozó-apasztás helyett a ragadozógazdálkodás elfogadását. Ez a korábbiaktól különbözik, mert jól meghatározott cél érdekében történik, megbízható ismereteken nyugszik, idejében, módszereiben megtervezett, összehangolt, eredményessége ellenõrzött, gazdaságilag (ökonómiailag) értékelhetõ. A ragadozógazdálkodás lépései A cél meghatározása A ragadozók teljes kiirtása számos ok miatt nem lehet cél. Egy ilyen beavatkozás súlyos összeütközésre vezetne a természet- és állatvédõkkel, ami a vadászat amúgy is rossz társadalmi megítélését tovább rontaná. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a ragadozók ökoszisztémákban betöltött hasznos szelektáló és eltakarító szerepérõl sem. Ellenérv továbbá, hogy egy ilyen mértékû beavatkozás valószínûleg nem lenne gazdaságos, mert túl nagyok lennének a költségei. (A fent említett amerikai és dán területen is nagyrészt emiatt hagytak fel vele.) Tisztázni kell, hogy a ragadozó vadászat célja a prém megszerzése vagy apróvad védelme. E két cél egymás alternatívája, köztes megoldás nincs. A pontosabban meghatározott cél lehet kárelhárítás ill. megelõzés pl. egy fácántelep környékén vagy akár a teljes vadászterületen a természetes állományok védelmében. Speciális cél valamilyen sérülékeny vadfaj védelme (pl. a fogoly). Egy ilyen szándék esetén valószínûleg lényegesen nagyobb erõfeszítésekre, költségekre és nagyobb eszköztárra lesz szükségünk. Gazdasági szempontból a helyes cél a ragadozók károkozásának elviselhetõ szinten való tartásával a maximális nyereség elérése. 85
8 Az alapállapot objektív felmérése és adatgyûjtés (monitoring) A gazdálkodás csak akkor lehet sikeres, ha megbízható, objektív módszerekkel gyûjtött adatokon nyugszik. A ragadozók esetében pl. fontos ismernünk táplálékválasztásukat és ennek változásait az év folyamán. Nyilvánvaló, hogy akkor kell pl. a róka létszámát a minimumra csökkenteni, amikor valóban az apróvad képezi a táplálékának jelentõs részét. Ez a tavaszi-nyár eleji idõszak, amikor az utódgondozó szuka jelentõs mennyiségû apróvadat zsákmányol. Õsszel-télen az apróvad aránya ahogy ezt már korábban bemutattuk lényegesen kisebb. Fontos ismernünk a faj populációdinamikájában azt a pontot, ahol a leghatékonyabban, vagyis a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt elérve tudunk beavatkozni. A rókapopulációra a legérzékenyebb veszteséget a fialás és az utódgondozás idején a kotorékok vagy a kölykök elpusztításával lehet mérni. Erre a megüresedõ helyekre történõ bevándorlással válaszol a rókaállomány. Mivel ez viszonylag lassú folyamat, hatása egy kevésbé intenzív, de folyamatos gyérítéssel kivédhetõ. Fontos megjegyezni, hogy bevándorlás csak akkor történhet, ha van honnan, tehát ha az elhanyagolt apasztás miatt a környéken magasabb sûrûségû állományok is élnek. Eredményes gyérítést a róka esetében is csak nagy, lehetõleg természetes akadályokkal határolt területen, összehangoltan lehet végezni. Erre szükség esetén a többi vadgazdálkodó érdekeinek védelme érdekében a ragadozógyérítést elhanyagoló vadgazdálkodókat megfelelõ eszközökkel (pl. a minimális tavaszi rókateríték elõírása, ennek elmaradásakor pedig a terítékre hozható apróvad mennyiségének csökkentése) rá kell kényszeríteni. Talán a legfontosabb annak ismerete, hogy mennyi ragadozó van a területen, mekkora a törzsállomány és mekkora a szaporulat. Ezeket az adatokat a róka esetében viszonylag egyszerûen meg lehet becsülni. A szaporodó törzsállomány nagyságát legkönnyebben a fialási idõszak elején a lakott kotorékok számának becslésével lehet meghatározni. Mint minden becslésnél, itt is fontos a megbízhatóság és az ellenõrizhetõség. Nem szívesen mondunk ilyet, de az ország számos helyérõl származó terepi tapasztalataink szerint a legtöbb vadõr nem ismeri a területén található összes kotorékot. Sok rejtett, nehezen megközelíthetô vagy szokatlan helyen lévõ kotorékról nincs tudomása. Ezért a kotorékbecslést vagy a teljes terület szisztematikus bejárásával vagy a sávos becslés módszerével kell elvégezni. Ez utóbbival egy nyolcezer hektáros vadászterület bejárása egy ember 4-5 napos munkája. Az így kapott kotérékszámot kettõvel szorozva kapjuk a törzsállomány nagyságát. (Figyelem! Ez valószínûleg a nem szaporító felnõtt egyedek miatt alulbecslés, tehát ennél csak több róka lehet a területen.) A róka állománya az eredményes szaporulat miatt növekeszik, tehát a szintentartáshoz a szaporulatnak megfelelõ mennyiséget kell eltávolítani. A szaporulat nagyságának becslése a kotorékban talált kölyökszám, vagy a szukák boncolásával a méhben az ellés után hosszú ideig (kb. másfél év) látható placentahegek számlálásával megbízhatóan elvégezhetõ. A gyérítés gazdaságosságának megítéléséhez ismernünk kell, hogy a ragadozók hatására mekkora a ténylegesen elmaradt haszon, vagyis a teríték csökkenése. Fontos, hogy ezt sem spekulációk, hanem a zsákmánymaradványok, vagy a táplálékelemzések, vagy leginkább a különbözõ ragadózósûrûségû évek és/vagy területek apróvadterítékeinek összehasonlításával határozzuk meg. 86
9 A beavatkozások megtervezése A gyérítés tervezésekor a mennyit, mikor, hogyan kérdésekre kell válaszolnunk. Mennyi rókát kell eltávolítani? A fenti adatok alapján erre már könnyû válaszolni: A törzsállomány nagysága = kotorékszám 2 A szaporulat = kotorékszám az egy szaporító szukára jutó átlagos szaporulat A nyári állomány nagysága a kettõ összege: Nyári állomány = kotorékszám (2 + az egy szaporító szukára jutó átlagos szaporulat) Szintentartás esetén az elérendô teríték a szaporulat nagyságával egyezik meg. Mikor végezzük a gyérítést? Erre a fentiekben már válaszoltunk. Összefoglalva azt lehet tanácsolni, hogy a védendõ vadfaj számára legkedvezõbb idõszakban (pl. fácán utónevelés, kibocsátás elõtt) és a ragadozó számára legkedvezõtlenebb idõben (pl. a vemhesség végén vagy az utódgondozás elején). Hogyan történjék a gyérítés? Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a terület adottságainak és lehetõségeinek legjobban megfelelõ és leghatékonyabb módszereket válasszuk, lehetõleg olyanokat ameleyek a ragadozó sûrûségével növekvõ hatékonyságságra képesek (ilyen pl. csapdázás.). A hatékonyság nemcsak gyérítési eredményt hanem költséghatékonyságot is jelent. Sokszor igaz, hogy a drágább olcsóbb. Egy drága, de hosszú ideig jól mûködõ csapdapark, vagy néhány jól képzett, vizsgázott kotorékeb beszerzése megtérül. Ellenõrzés Az elvégzett gyérítések után ellenõriznünk kell, hogy elértük-e a kívánt hatást, lecsökkent-e a ragadozóállomány az elviselhetõ szintre, csökkent-e a károkozás, érezhetõen növekedett-e az apróvad terítéke. Mindez a vadgazdálkodási egység szakmai vezetésétõl rendszeres elemzõ munkát követel meg. Ráfordítás-haszon számítások A jelenlegi gazdasági körülmények között talán az egyik legfontosabb, ennek ellenére legelhanyagoltabb feladat. Fel kell tennünk a kérdéseket: Megérte-e a gyérítés?, Erõteljesebb gyérítés kell-e?, Arányban áll-e a ráfordítás az eredménnyel?, Nem rontja-e a kevesebb ráfordítás a nyereségességet? Ezek megválaszolásához a ragadozógyérítés költégeit és az ennak tulajdoníthatóan megnövekedett bevételt is ismernünk kell. 87
10 Fontos szempont, hogy sok esetben a nyereség nem vagy nemcsak pénzben mérhetõ. Egy veszélyeztett vadfaj túlélésének biztosítása, állománynövelésének költségei nem azonnal, hanem csak a jövõben térülnek meg. A ragadozók elviselhetõ szinten tartásával csökkenhetnek azok a ragadozó ember konfliktusok, amelyek a vadászat és a vadgazdálkodás megítélését is rontják. Ugyanakkor egy eredményes és hatékony ragadozógazdálkodás alapot teremthet arra, hogy bemutassuk: a ragadozók kordában tarása a vadgazdálkodás érdekein túl szélesebb természetvédelmi, humán- és állategészségügyi stb. érdekeket is szolgáhat, így ehhez a vadgazdálkodóknak nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást kell kapniuk. Ajánlott irodalom Faragó, S., sányi, S., Pechtol, J., Szemethy, L. és Sztojkov, V Az apróvad-gazdálkodás stratégiai terve Magyarországon oldal in: Pechtol, J. (szerk.) Vadászévköny OMVK, Budapest Heltai, M., Lanszky, J. és Szemethy, L Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 7: Heltay, I A róka ökológiája és vadászata. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest. 176pp. Szemethy, L. és Heltai, M Néhány emlôs ragadozó faj helyzete Magyarországon. Vadbiológia, 5: 1-17 Szemethy, L., Heltai, M. és Pusztai, P A rókagyérítés helyzete Magyarországon. Vadbiológia, 4:
Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában
Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenHeltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő,
A RAGADOZÓ GAZDÁLKODÁS ÉRTÉKELÉSE HÁROM APRÓVADAS VADGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEN Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Email: Heltai.Miklos@vvt.gau.hu
RészletesebbenA ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes)
A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenNyúl viszi a... sast. Vadászok a parlagi sasért. Bevezetés. szetvédelmi Egyesület (MME) partnerként vonta be a pályázatba az Országos
Nyúl viszi a... sast Vadászok a parlagi sasért Bevezetés 2012. január 1-jével indult A parlagi sas védelme Magyarországon című LIFE (LIFENAT/HU/019) program, melynek elsődleges célja az illegális mérgezéses
RészletesebbenA róka (Vulpes vulpes) tudományos alapjai. A ragadozó gazdálkodás. elméleti alapjai. Monitorozási lehetőségek
A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A vadvédelem felébredésének és a ragadozók korlátozásának kora 1850-1950 (Csányi 2000) A ragadozó fajokat
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken
RészletesebbenA létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e,
RészletesebbenA csapdázás. lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában
A csapdázás lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában Napjaink vadgazdálkodási gyakorlatára jellemző, hogy a ragadozókkal szinte kizárólag az apróvadas területeken foglalkoznak. Az esetek
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
RészletesebbenA jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
Részletesebbenvulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka
Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenModellezés. Fogalmi modell. Modellezés. Modellezés. Modellezés. Mi a modell? Mit várunk tőle? Fogalmi modell: tómodell Numerikus modell: N t+1.
Mi a modell? A valóság leegyszerűsítése (absztrakciója) A lényegi folyamatokat és összefüggéseket ragadja meg Mit várunk tőle? Tükrözze a valóságot Képes legyen az eseményeket/folyamatokat előre jelezni
RészletesebbenZáróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.
Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak 2017. június 12. Élőhelyfejlesztés Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze. A passzív és az aktív élőhely-fejlesztés. Tiltott és
RészletesebbenIntegrált apróvadgazdálkodás
A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Mezei és vizes élőhelyek kezelés A magyarországi fogolyprogram LAJTA-Project -Mosonszolnok A terület jellemzése az 1992-1995 közötti időszakban: kaszálók és takarmánynövények területe csökkent - állattenyésztési
RészletesebbenAz európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban
Az európai vadász jellemzői Vadgazdálkodás a világban A vadászok száma Európában (FACE) Az európai vadász jellemzői A természet szeretete és a természet kihívásainak és megpróbáltatásainak elviselése Vadászkutyák
RészletesebbenMagyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 2. oldal 4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájeg
Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 1. oldal 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet a Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási
RészletesebbenÉlőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára
Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Szemethy László Gödöllő Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 2014.
RészletesebbenA fácánállomány és a -hasznosítás változásai az elmúlt évtizedekben
Ausztria és Németország kivételével valamennyi vizsgált országban exponenciálisan nőttek a szarvasterítékek. Kivétel Lengyelország és Magyarország, ahol az utóbbi évtizedben jelentős csökkenés is történt.
RészletesebbenA ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI
A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI Zsigmond Richárd földművelésügyi igazgató 2014. március 25. Zárttéri nagyvadtartás 1996. évi LV. törvény (Vtv.) és végrehajtási rendelete szabályozza Vadaskertek
RészletesebbenA vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség Konferencia 2014. Május 14. Dr. Pecsenye Csaba Vadak tulajdonjogának megszerzése Főszabály A vadak az állam tulajdonában vannak Kivétel Vadászterületen elejtett,
RészletesebbenZárójelentés. Készült A parlagi sas védelme Magyarországon c. LIFE10NAT/HU/019 LIFE+Nature programhoz. Intézetigazgató: Prof. Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 522 989 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Zárójelentés Készült
RészletesebbenÜldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.
Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)
RészletesebbenOrszágos Vadgazdálkodási Adattár ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ. Szerkesztette: dr.
ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ Szerkesztette: dr. Csányi Sándor Gödöllõ 1997-1999 ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ BEVEZETÉS Az utóbbi
RészletesebbenSH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI
SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám (szemethy.laszlo@mkk.szie.hu, www.vmi.info.hu ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred, 2015.07.06. A jelenlegi helyzet
RészletesebbenA konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése
A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése
RészletesebbenVárosi vadgazdálkodás
A vadbiológia Városi vadgazdálkodás I. előadás: Vadbiológia, vadgazdálkodás, városi vadgazdálkodás. alkalmazott ökológiai tudományterület az állatökológia egy meghatározott állatcsoporttal (vadként definiált
RészletesebbenVadgazdálkodási adatok Pest megye
Vadgazdálkodási adatok Pest megye 26-29. A megye vadállományának alakulásáról utoljára 26-ban, vagyis a vadászterületek újbóli kijelölése előtt nyújtottunk áttekintést. Forrásként most is a Vadászati Hatóságnál,
RészletesebbenAz agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
9004 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám Az agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről Az 1 2. tekintetében
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
RészletesebbenA környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban
RészletesebbenIntegrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyvadgazdálkodás. Elméleti alapok
Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyvadgazdálkodás Elméleti alapok Ökológiai alapok: populációk jellemzése Formai struktúrelemek: monogén struktúrelemek (egyedhez kötöttek, pl. szín, ivar, kor);
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenAz agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám 8981 kell biztosítani. Szárnyasvad-kibocsátás esetén biztosítani kell, hogy a tenyésztett madarak ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot a vadon élő állomány
RészletesebbenVaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása
Európai és hazai elterjedés Vaddisznó Nagyvadállományok hasznosítása P Kb. 25 alfaj: fôleg testnagyság és szinezet alapján P 120-150 kg-os nagyság, de 200-300 kg-os is elôfordul P Észak- és Dél-Amerikába
RészletesebbenA VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE
A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai
RészletesebbenÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ A VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS RENDSZERE
ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ A VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS RENDSZERE A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló LV/1996. törvény alapján a vadállomány
RészletesebbenGroszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő
Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek
RészletesebbenFenntarthatóság és természetvédelem
Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,
RészletesebbenINTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor
INTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 Fácán, 1960-2007 pld 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenNemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/
Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Készítette: Nagy István Mottó: Magyarország legyen Európa Vadaskertje! 1. Célja 2. A vad helye a természeti környezetben 2.1 A vadgazdálkodás kapcsolata az
RészletesebbenA minőség gazdasági hatásai
5. A minőség gazdasági hatásai 5.1 A minőség költségei A minőség költségeit három nagy csoportra oszthatjuk: az első csoportot a minőség érdekében tett megelőző jellegű intézkedések költségei, a másodikat
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenDR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI
DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő
RészletesebbenPiackutatás versenytárs elemzés
Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban
RészletesebbenÚ T M U T A T Ó. nyári vadgazdálkodási üzemi gyakorlat vadgazda mérnök szak nappali és levelező tagozatos hallgatói részére
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézet Ú T M U T A T Ó nyári vadgazdálkodási üzemi gyakorlat vadgazda mérnök szak nappali és levelező tagozatos hallgatói
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
RészletesebbenTisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Előadásom témája az erdő és a vadgazdálkodás kapcsolatának jogi szabályozása. A vad védelméről a vadgazdálkodásról,
RészletesebbenA vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása
A vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása A vasárnapi zárva tartás bevezetését megelőző egyeztetéseken az ellenzők érvei között kiemelt hangsúlyt kapott a negatív foglalkoztatási következmények előrejelzése.
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenTényleg csak létszám kérdése a vadkár?!
Tényleg csak létszám kérdése a vadkár?! 1994 óta a vadgazdálkodást terhelő mezőgazdasági vadkár (továbbiakban: vadkár) mértéke folyamatosan nő. Míg 1994-ben 389114 eft, addig 2002-ben már 1618354 eft volt,
RészletesebbenAZ APRÓVAD ELSŐSZÁMÚ KÖZELLENSÉGE: A RÓKA!
639X092.3 AZ APRÓVAD ELSŐSZÁMÚ KÖZELLENSÉGE: A RÓKA! DR. BALÁZS ISTVÁN A róka az erdőterületeken jelentős mértékben feldúsult. Sok területen jellemző, hogy onnan jár ki zsákmányszerző körútjára, vagy az
RészletesebbenIntegrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
RészletesebbenA hazai vadgazdálkodás ökonómiai értékelése
A hazai vadgazdálkodás ökonómiai értékelése Bleier Norbert Miért szükséges az ökonómiai értékelés? Milyen kérdéseket kell feltennünk? Milyen adataink, információink vannak? Milyen módszerek állnak a rendelkezésünkre
RészletesebbenVÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ
VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ Prof. Dr. Faragó Sándor Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces állattani Intézet 1 Magyar Vízivad Információs Rendszer (FARAGÓ, 1998)
RészletesebbenVállalkozási finanszírozás kollokvium
Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26
RészletesebbenÉrdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen
1. oldal (összes: 6) 2. oldal (összes: 6) A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák. Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően
RészletesebbenTRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS
TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2019. I. FÉLÉV BUDAPEST 2019. AUGUSZTUS Tartalom Összefoglaló... 2 Részletes elemzések... 3 1. Az értékesítés nettó árbevételének változása
RészletesebbenVadászat - hasznosítás Állománynövekedési egyenletek. A hasznosítható mennyiség
Vadkár Vadkármegelőzés és vadkárbecslés 2. előadás A céltudatos emberi tevékenységgel létrehozott javakban a vadnak tulajdoníthatóan keletkezett mennyiségi hiány vagy minőségi értékromlás. Vadászat - hasznosítás
RészletesebbenNövekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István
Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenPopulációs paraméterek becslése
Populációs paraméterek becslése Vegyük elôször az ökológia törvényeit. A demográfia egyenleteivel írták ôket (E.O. Wilson) Tudományt csinálni annyit tesz, mint a természet mintázatait keresni (R. McArthur).
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
Részletesebbenr. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.
z üzemi vadgazdálkodás tervezése, jellemzői Költségek és hozamok a vadgazdálkodásban r. Varga Gyula % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.
Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás
RészletesebbenTervezet. Erdei szalonka - monitoring tervezése és végrehajtási lehetőségei Magyarországon
Tervezet Erdei szalonka - monitoring tervezése és végrehajtási lehetőségei Magyarországon Készítették: Dr. Szemethy László Dr. Csányi Sándor Dr. Katona Krisztián Lehoczki Róbert Gödöllő 2008 ERDEI SZALONKA
RészletesebbenMagyar joganyagok - 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet - a természetvédelmi bírság ki 2. oldal d)1 barlang jogellenes veszélyeztetése, károsítása eseté
Magyar joganyagok - 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet - a természetvédelmi bírság ki 1. oldal 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról A természet
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenH Á Z I S Z A B Á L Y Z A T
H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T Készült: 2010. október 16. 2 1.. /1/ A Nagycserkeszi Új Erő Vadásztársaság, (továbbiakban VT.) 2010. október 16-án tartott közgyűlése által módosított Házi Szabályzat. /2/ Jelen
RészletesebbenOrszágos Kompetenciamérés eredményei 2016.
Országos Kompetenciamérés eredményei 2016. Matematika Iskolánk eredménye mind az országos szakközépiskolai, mind pedig a nagy szakközépiskolai átlag felett van. A nagy szakközépiskolák közt elfoglalt helyünk
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenCsupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?
Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenA lakáspiac alakulása
A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.
RészletesebbenCélegyenesben. Az erdei szalonka monitoring értékelése. Mit értünk el?
Célegyenesben. Az erdei szalonka monitoring értékelése. Mit értünk el? Szemethy László, Schally Gergely, Bleier Norbert Immár hatodik éve folyik országos erdei szalonka monitoring. A 2014-es év lesz az
RészletesebbenVolt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette
Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenA telephely létszámadatai:
Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
Részletesebben