Az Európai Képesítési Keretrendszer megvalósításának néhány fontos kérdése Az EKKR várható hatásai a nemzeti képesítési keretrendszerek fejlesztésére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Képesítési Keretrendszer megvalósításának néhány fontos kérdése Az EKKR várható hatásai a nemzeti képesítési keretrendszerek fejlesztésére"

Átírás

1 TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Az Európai Képesítési Keretrendszer megvalósításának néhány fontos kérdése Az EKKR várható hatásai a nemzeti képesítési keretrendszerek fejlesztésére Készítette: Gönczi Éva Pillérvezető: Elemiprojekt-vezető: Alprojekt: Temesi József Tomasz Gábor Országos Képesítési Keretrendszer Elemi projekt: 1. Helyzetfelmérés Feladat sorszáma: Dátum: december 21.

2 Tartalomjegyzék Bevezető Az EKKR előzményei nemzeti és nemzetközi referenciakeretek Az EKKR kialakulása, helye az EU oktatáspolitikájában. 12 Közös referenciaszintek. 13 Közös alapelvek. 13 További eszközök az állampolgárok eligazodásának megkönnyítésére Az EKKR és a nemzeti keretrendszerek (az EKKR várható hatásai) Az EKKR viszonya az EFT keretrendszerhez célok, funkciók, lehetséges hidak a felsőoktatás és a szakképzés között A nemzeti képesítési keretrendszerek kapcsolódása az EKKR-hez. 20 Függelék. 26 Irodalom. 28 2

3 Mottó: A politika olyan hipotézis, amelynek próbája a valóság és korrekciója a tapasztalat. Karl Popper: A nyílt társadalom és ellenségei Bevezető Ez a tanulmány az Országos Képesítési Keretrendszer kialakítását előkészítő projekt egyik komponenseként íródott, ezért az európai szintű irányelvek, illetve néhány egyéb külföldi kezdeményezés bemutatásánál elsősorban arra törekszik, hogy a fenti projekt előkészítésében és így az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) kialakításával összefüggő hazai fejlesztésekben szakmai segítséget nyújtson. A képesítési keretrendszerek (qualifications frameworks) témaköre igen szerteágazó, és az elmúlt néhány évben gyakran szerepelt az oktatás-képzéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek anyagaiban csakúgy, mint a nemzetközi szakirodalomban. Jelen írás elsősorban az Európai Képesítési Keretrendszert (EKKR) mint az egész életen át tartó tanulás és a nemzetközi mobilitás eszközét tárgyalja, és kiemeli az EKKR elfogadása kapcsán elindult folyamatok néhány fontos elemét. Ugyanakkor öszszehasonlításképpen foglalkozik az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerével, mivel a projekt szempontjából igen fontos kérdés a két keretrendszer viszonya. Jelen terjedelmi keretek között nincs lehetőség az Európán kívüli országok képesítési keretrendszereinek kialakításából és megvalósításából levonható tanulságok elemzésére. Nyilvánvaló azonban, hogy mindezek nélkülözhetetlen referenciák a téma szempontjából, a keretrendszerek koncepciója, megvalósítása messze nem korlátozódik Európára pl. az ausztrál vagy a dél-afrikai rendszer számos jó példával és tanulsággal szolgálhat. Az egyes országokban folyó keretrendszer-munkálatok áttekintésére nem is vállalkozhatunk, mert a kép napjainkban igen gyorsan változik, így csak bizonyos általános kérdéseket villanthatunk fel. A dokumentumok kiválasztása és a levont következtetések egy része a szerző személyes véleményét tükrözik, amelyet az idézett európai munkacsoportokban, illetve néhány nemzeti projektben történt részvétel folytán alakított ki. 1. Az EKKR előzményei nemzeti és nemzetközi referenciakeretek Az Európai Bizottság oktatás-képzésre vonatkozó irányelveiben már 2000-től kezdve megjelennek mindazok a fő politikai célok, koncepcionális elemek, amelyek az EKKR-hez vezettek; az EKKR bizonyos értelemben egyenes következménye a tudásalapú gazdaságra történő áttérés érdekében az oktatás-képzésben megfogalmazódó lisszaboni elveknek. A munkaerő mobilitásának elősegítése, és ennek érdekében az egyes tagállamokban megszerezhető képesítések könnyebb összehasonlítása kiemelt célként szerepelnek az oly sokszor hivatkozott európai dokumentumokban. Ezek közül is kiemelnénk a 2002-ben született Koppenhágai Nyilatkozatot, 1 amely a foglalkoztathatóság és a versenyképesség javí- 1 Declaration of the European Ministers of Vocational Education and Training, and the European Commission, convened in Copenhagen on 29 and 30 November 2002, on enhanced European cooperation in vocational education and training. 3

4 tásának érdekében hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulásra és a mobilitásra vonatkozó stratégiák alapvető fontosságát, és fémjelzi a szakképzés fejlesztésében megfogalmazott európai szintű irányelveket, amelyeket Koppenhágai Folyamatként is szokás emlegetni. E dokumentumban az illetékes (szakképzésért felelős) miniszterek kifejezték a szakképzés terén kifejtendő hatékonyabb együttműködés szükségességét, és kitűzték a képesítések összehasonlíthatósága és a nem formális és informális tanulás fokozottabb érvényesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladatokat. Ezzel párhuzamosan a felsőoktatásban a bolognai folyamat reformelképzeléseinek szellemében 2003 szeptemberében, Berlinben a felsőoktatásért felelős miniszterek egy, az aláíró országokon átívelő képesítési keretrendszer kialakításában állapodtak meg, és a javaslat részletes kidolgozásával egy munkacsoportot bíztak meg. Mára már közismert, hogy a bolognai folyamat célkitűzéseiben előkelő helyet foglal el a 46 részt vevő ország felsőoktatási képzési szerkezetének több ciklusúvá tétele (gyakran ezt tekintik szinte az egyetlen, önmagáért való célnak), amely főként az átjárható, összehasonlítható okleveleket nyújtó, egymás képzéseit, okleveleit kölcsönösen elismerő felsőoktatási térség megteremtését szolgálja. Már a folyamat kezdetén világos volt, hogy az elképzelt szerkezet laza körülírásán túl intenzív közös gondolkodásra van szükség az új európai képesítések főbb jellemzőinek meghatározására, illetve az ehhez szükséges fogalomrendszer kialakítására, mivel a kontinensen nem volt hagyománya az ilyen típusú képzésnek. Számos kezdeményezés (pl. Joint Quality Initiative) és a témában tartott rendezvény 2 után a 2003-ban, Berlinben rendezett miniszteri értekezlet felhatalmazása alapján a Bologna Koordinációs Testület (Bologna Follow-up Group) égisze alatt megbízott munkacsoport ajánlást tett egy európai szintű felsőoktatási képesítési keretrendszer kialakítására. A közös munka eredményeként azután a bergeni miniszteri értekezlet májusában elfogadta az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerét. Így nem is igazán véletlen, hogy ugyanezen év augusztusában látott napvilágot az Európai Bizottság első EKKR tervezete. A mobilitáson mint politikai prioritáson kívül az EKKR legfontosabb szakmapolitikai célja az egész életen át tartó tanulás elősegítése. Ennek előzményei szintén túlmutatnak az Európai Unión. A kérdés világméretű jelentőségét jól mutatja az OECD tevékenysége (pl. a DeSeCo 3 projekt már kompetencia keretről beszél az egész életen át tartó tanulás érdekében, ugyanez a projekt feltérképezte a kompetencia fogalmát és kategóriákat állított föl.), az UNESCO is számos projektet indított a témában. Az Európai Unióban pedig az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrehozására tett 2001-es javaslat nyomán számos közösségi kezdeményezés indult el. Az így kifejlesztett szakmapolitikai koncepció és így az EKKR megvalósításában az egyik legfontosabb eszköz a képesítések elvárható teljesítményekben, tanulási eredményekben, kompetenciákban történő meghatározása. Ez egyben elősegíti a felhasználói oldal szerepének növelését a képesítések tartalmának meghatározásában, amely ugyancsak szorosan összefügg azzal a világtendenciával, hogy az oktatás-képzés társadalmi-gazdasági szerepének növekedése megköveteli a képesítések pontosabb, a tanulók elért tudását és kompetenciáit tükröző leírását, illetve a kimeneti szemlélet fokozottabb érvényesítését a szabályozásban és a képzésben egyaránt. A képesítési keretrendszerek valamennyi nemzeti kezdeményezésben a fenti tendenciák ernyőjeként szolgálnak. Híven tükrözik az oktatással kapcsolatos nemzeti célrendszert, és gyakran égető problémákra is választ keresnek. (Ilyen volt pl. Skóciában a szakképzés helyzete, amely persze számos foglalkoztatáspolitikai összefüggést is mutat, vagy az oktatásképzéshez történő hozzáférés kiszélesítése Dél-Afrikában.) Az EKKR-re vonatkozó konkrét ajánlások kidolgozására az Európai Bizottság 2004-ben szakértői csoportot hozott létre, amelynek konkrét feladata az Európai Képesítési Keretrendszer koncepci- 2 Ezek közül az egyik legfontosabb a Bologna Seminar on Qualification Structures in Higher Education in Europe, March 2003, Copenhagen. 3 Key competencies for a successful life and a well-functioning society (2003), D.S. Rychen and L.H. Salganik (eds.). 4

5 ójának és működési elveinek előkészítése volt, amelyet 2005-ben az Európai Bizottság konzultációra bocsátott. Nemzeti Képesítési Keretrendszerek Így tehát az EKKR közvetlen előzményeinek tekinthetők azok a nemzeti keretrendszerek is, amelyeket az európai ajánlás megjelenése előtt már jó néhány évvel kifejlesztettek és részben be is vezettek. Ez az irányzat főként az 1990-es években erősödött fel, először főként az angol nyelvű országokban. Európában jelenleg az Egyesült Királyságban (külön Angliában, Észak-Írországban, illetve most már Walesben, valamint Skóciában), Franciaországban, Írországban, Spanyolországban és Máltán van elfogadott és működő nemzeti képesítési keretrendszer. Ezek az országok abból a megfontolásból indultak ki, hogy a konszenzussal kialakított keretrendszer jó hatással van a képesítések precízebb meghatározására, megismertetésére és továbbfejlesztésére. Több országban nem titkolt szándék volt a nem formális és informális tanulás elismerésének elősegítése is, egy átjárhatóbb rendszer bevezetése, vagy, és ez a mi szempontunkból is különösen fontos, a felsőoktatás és az oktatási-képzési rendszer egyéb szintjeinek jobb összehangolása. A képesítési keretek számos belépési pontot biztosíthatnak a nem hagyományos tanulók számára, így a társadalmi összetartozást is kifejezik, illetve elősegíthetik. Amennyiben a rendszer megkönnyíti a képesítések többféle módon történő megszerzését, jelentősen hozzájárulhat az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos célkitűzések megvalósításához. A példákból is látható, hogy a keretrendszerrel kapcsolatos elvárások, célok szorosan kapcsolódnak az adott ország oktatási-képzési (és egyéb) stratégiájához. Minden ország oktatási rendszere magában foglalja az oktatás és képzés szerepének valamilyen értelmezését, a mögötte lévő intézményrendszert, az érdekelt partnereket. Ezeket az elemeket gyakran formálisan írják le, de számos olyan elem van, amelynek nincs pontos leírása, mégis mindenki számára érthető abban a társadalomban, amelyben működik. Így a rendszerben maguk a képesítések kulcsszerepet töltenek be, és gyakran nem különülnek el világosan a hozzájuk vezető képzés folyamatától. A képesítési keretrendszer ezt a különbségtételt segíti elő azáltal, hogy a hangsúlyt a kimenetekre, az elérhető tudásra, a készségekre, a kompetenciákra helyezi. Definícióként álljon itt egy talán kevésbé ismert példa, amely valóban a teljességet célozza: A képesítési keretrendszer a készségek, a tudás és kompetenciák fejlesztésének, osztályozásának és elismerésének elfogadott szintrendszerbe rendezett eszköze. Rendszerezi a tanulási eredményekben meghatározott már meglévő és új képesítéseket. A tanulási eredmények kifejezik, hogy a tanulónak mit kell tudnia, és milyen cselekvésekre kell képesnek lennie, akár tanteremben, munkahelyen vagy más kevésbé formális úton sajátította el e képességeket. A képesítési keretrendszer megmutatja a különböző képesítések egymáshoz való viszonyát és azt is, hogyan juthatunk el egyik szintről a másikra egy szakmán vagy szektoron belül vagy azok között, sőt szakképesítések és akadémiai végzettségek között is, amennyiben a keretrendszer mindkét típusú képesítést egyetlen, egységes rendszerbe foglalja (ILO). Összehasonlításul a 2008-as EKKR-dokumentum szerint: nemzeti képesítési keretrendszer: a képesítések osztályozásának eszköze az elért tanulási szint meghatározására szolgáló kritériumok szerint. Célja, hogy integrálja és összehangolja a nemzeti képesítési alrendszereket, továbbá a munkaerőpiac és a civil társadalom felé növelje a képesítések átláthatóságát, hozzáférhetőségét, egymásra épülését és minőségét; 4 Az európai országok oktatási és képzési rendszerei hagyományaiknak megfelelően jelenleg is többféle módszert alkalmaznak képesítéseik jellemzésére, rendszerezésére. A meghatározások nemzetközi rendszerekhez is illeszkednek (pl. ISCED). Jól érzékelhető azonban az a tendencia, hogy a meg- 4 Az Európai Parlament és a Tanács Ajánlása az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (2008. április 23.) (2008/C 111/01) 5

6 változott körülmények között (ilyen kihívás pl. a felsőoktatásban a tömeges képzés, a tudás gyors fejlődése és elévülése, a nemzetköziesedés vagy az európai szintű célkitűzések) a képesítések leírásának hagyományos módjait felváltják az explicit referenciapontok (tanulási eredmények és kompetenciák, benchmarkok, képesítési mutatók). Az ilyen leírások pontosabbak, jobban szolgálják az átláthatóságot, és így az összehasonlíthatóságot. E közös megközelítések nélkül a kölcsönös elismerés sem tehető teljessé. Mire jó a képesítési keretrendszer? A nemzeti keretrendszerek elősegíthetik magának a képesítésnek a megszerzését is azáltal, hogy tiszta, világos leírást adnak a képzésre jelentkezők, a társadalom minden tagja számára az adott képesítés tartalmáról. Így világosabbá teszik a be- és kilépési pontokat, alternatívákat, ezzel is növelve az esélyegyenlőséget, a hozzáférés lehetőségét. Megmutatják, hogyan lehet továbbhaladni az egyes képesítések között minden irányban, rugalmasabb, egyéni tanulási utak biztosításával. A keretrendszer növelheti az érdeklődést is a megszerezhető képesítések iránt, tájékoztat új lehetőségekről, tisztázza a rendszerben közreműködő szervezetek szerepét, az elismerés feltételeit, ezzel is ösztönözve az adott országon belüli és nemzetközi mobilitást egyaránt. Segíti a tanulókat új képzési lehetőségek felderítésében gyakran járulékos tanácsadási tevékenység formájában tájékozatva a lehetőségekről, amely egyúttal a képző intézmények számára is fórumot teremt képzéseik megismertetésére. Az adott országon kívül is érthető rendszer pedig hozzájárul a helyi képzési rendszer és így a gazdaság versenyképességéhez. Gyakran feltett kérdés, hogy lehet-e a nemzeti képesítési keretrendszereket az oktatási-képzési rendszer átalakításában felhasználni? David Raffie szerint: Úgy tűnik, hogy a legsikeresebb képesítési keretrendszerek azok, amelyek a legszerényebb célokat tűzték ki a rendszer megváltoztatására. 5 Az első generációs keretrendszerek példái azt mutatják, hogy a keretrendszerek organikusan fejlődnek. A bizalom megteremtése, a kultúra megváltoztatása időbe telik, a partnerek megnyeréséhez számos kompromisszumra van szükség. Meg kell honosodniuk az intézményrendszerben. Elég lazának kell lenniük, hogy valamennyi tanulási formát be tudják fogadni, oktatáspolitikai célokhoz kell kapcsolódniuk az intézményi logikák megváltoztatására. Mindezek azonban csökkentik a változtatásra való alkalmasságukat. Persze így is elősegíthetik a változtatást, ha a hosszú távú, lépésekben történik, párbeszéden és konszenzusokon alapszik. A keretrendszerek inkább alkalmasak arra, hogy útmutatást adjanak a változásokra, mintsem hogy kikényszerítsék azokat. A bolognai folyamat szempontjából, amely a legtöbb országban hasonló jellegű bár különböző sikerű reformokat indított el, különösen fontos a keretrendszer oktatási-képzési reformokra gyakorolt ösztöntő hatása, az oktatáspolitikai stratégiákban betöltött szerepe. Az a képzés kimeneteire koncentráló megközelítés, amely a hangsúlyt az eljárásokról a tartalomra helyezi igen alkalmas a felsőoktatás céljainak kifejezésére, újragondolására, illetve konkrét reform célkitűzések megfogalmazására Elősegítheti a képesítések reformját, hogy azok jobban megfeleljenek a változó gazdasági-társadalmi igényeknek, kihat a minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztésére (erről a későbbiekben szólunk). Az új megközelítés felismeri, hogy a képesítések igen összetettek: ismeretek, speciális, illetve általános készségek és kompetenciák megfelelő ötvözetei. Ezek megfogalmazásában a kialakított rendszer a legtöbb országban jelentősen támaszkodik a tanulási eredményekkel, kompetenciákkal, azok mérésével, a képzésben, az oktatáspolitikában betöltött szerepével kapcsolatos nemzetközi kutatásokra, bár kétségtelen tény, hogy a fogalomi keretek, módszertanok tekintetében sokféle, gyakran egymásnak ellentmondó irányzat verseng egymással. 5 Can NQFs be used to change education and training systems? David Raffe, University of Edinburgh, Workshop 4, SCQF Partnership International Conference, Glasgow March

7 Az eddigiekből nyilvánvalóan következik a keretrendszer további nagy előnye: a tantervi változások, reformok elősegítése. A tanulási eredményekre koncentráló szintleírások azt az oktatási szemléletet közvetítik, amelyben a hangsúly a tanulón, a hallgatón, az ő általa megszerzendő ismereteken, készségeken, kompetenciákon van. Ennek megfelelően más típusú tantervre, oktatási és értékelési módszerekre lesz szükség. A bolognai folyamat keretében az Európai Bizottság támogatásával létrejött Tuning Program 6 az európai felsőoktatás átalakításának egyik legfontosabb kérdésével, a bolognai típusú felsőoktatási képzések tanterveinek összehangolásával foglalkozik az egyes képzési területeken. Az elmúlt évek során a program több szakaszában az adott szakma oktatói/kutatói képviselőiből álló európai munkacsoportok már számos diszciplínában kidolgozták az adott képzések lehetséges közös jellemzőit tanulási eredmények, kompetenciák alapján. A Tuning Program egy sajátos metodikát és közös nyelvet dolgozott ki, amelyek jó alapot teremtettek az összehangolásra. A Tuning Program a felsőoktatás első két ciklusában végzettek általános és szakma specifikus kompetenciáinak referenciapontjait dolgozta ki. (Talán nem véletlen, hogy az észak- és dél-amerikai kontinensen egyaránt a bolognai folyamat iránt megnyilvánuló érdeklődés főként a Tuning Programra irányul.) Hasonló feladatot vállalt egy kisebb, 2006-ban Magyarországon lezajlott projekt is, a képzési és kimeneti követelmények irányelveinek megfogalmazásával. Ezen a ponton jutottunk el a képesítési keretrendszernek az intézményi autonómiára gyakorolt hatásához. A képesítések tiszta, világos, kimenetekre alapozott koncepciója, az ezzel szorosan harmonizáló minőségbiztosítási rendszer számos eddig elterjedt szabályozási elemet tehetne feleslegessé a felsőoktatásban. Az európai kontinensen is ilyen előnyöket vesznek számba azok az országok, amelyek az EKKRajánlás megjelenése után rohamtempóban fogtak hozzá a saját keretrendszerük megtervezéséhez. Ugyanakkor ezen országoknak a megközelítéseit, tervezési programjait jobban meghatározza az EKKR és az ahhoz történő illeszkedés, mint a saját belső, ideális esetben alulról építkező, a szükségleteket felismerő fejlesztések. Ez olyan realitás, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Kétségtelen tény, hogy az európai metakeretek is kínálnak olyan előnyöket, amelyek megérik a csatlakozást: a kölcsönös elismerés feltételeinek, a tanulók, hallgatók, a munkaerő mobilitásának javulása, egy másik ország képesítéseinek, oktatási rendszerének jobb megismerése. Az EKKR-t, akárcsak az EFT keretrendszerét a nemzeti keretek és azok megfeleltetése teszi majd működő rendszerré. A nemzeti képesítési keretrendszerek jellemzői Sokféle keretrendszer létezik, aszerint, hogy milyen célok hívták életre a rendszert: több országban elégedetlenek voltak a képesítések, azok viszonyának, illetve a munkaerőpiac igényeinek világos artikulálásával, néhány fejlődő országban (Ghána, Dél-Afrika) a meglévő képesítések és a programok minősége és hitele jelentett komoly gondot, ismét máshol a képesítési rendszer fregmentált voltán kívántak változtatni (Anglia) a koherencia növelésével. Olyan rendszerben pl., ahol magas az iskolarendszerből kiesők aránya, az új keretrendszer lehetőséget adhat a nem formális és informális úton megszerzett kompetenciák elismerésére, illetve ennek beemelésére a formális elismerés rendszerébe (Szlovénia). Ennek megfelelően néhány országban minden elérhető szint és minden típusú, az állam által elismert képesítés megtalálható egyetlen átfogó keretrendszerben, mások elkülönítik az egyes oktatási-képzési alágazatokat (pl. felsőoktatás) és aztán a különálló kereteket kötik össze valamilyen formális úton. Egyes keretrendszerekben több alapelemet és szorosabb szerkezetet alkalmaznak, mint mások. Vannak kreditalapú rendszerek, ezen belül is többen használják az ECTS-rendszert, de más kreditrendszereket is. Nagy különbségek mutatkoznak a célok, komponensek, jogi szabályozó funkciók, részletezettség stb. tekintetében is. Skóciában, ahol a keretrendszer nem képezi a nemzeti jogrendszer részét, a keret hoszszú egyeztetési folyamat eredményeként nemzeti konszenzuson alapszik. De valamennyi keretrendszer 6 Tuning Educational Structures in Europe: 7

8 alapot teremt a minőség, a hozzáférés, a kapcsolódások és a képesítések elismerésének javítására egy országon belül és nemzetközileg egyaránt. A gazdasági élet, a munkaadói oldal szereplői valamennyi esetben aktív közreműködői voltak a keretrendszer kialakításának. Az angolszász országokban vannak a képesítési keretrendszereknek olyan jellemzői, amelyek a hagyományos képzési rendszerekben nem találhatók. A legfontosabb ilyen jellemző, hogy a bennük található képesítéseket elkülönültnek tekintik azoktól az intézményektől, amelyek a képesítésekhez vezető programokat kínálják. A másik ilyen jellemző a modularizált (egységekre bontott) képesítések rendszere, amely lehetővé teszi az adott képesítésen belül egy adott egység akkreditálását vagy elismerését. Ezen országokban a képesítési keretrendszer nemcsak magát a keretet jelenti, hanem e jellemzőket is. Nem kevéssé ezek a jellemzők tették olyannyira alkalmassá e rendszereket, hogy az európai metakeretek modelljeiként szolgáljanak. Ugyanakkor világosan kell látnunk, hogy a nemzeti oktatási-képzési rendszer egészét tekintve a képesítési keretrendszer csak egyike a rendszerező eszközöknek. Az egész rendszer minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a tanulás elismeréséhez vezet (a képesítésekkel kapcsolatos oktatáspolitikai fejlesztések kialakítása és operacionalizálása, intézményrendszer, minőségbiztosítás, értékelés, a képesítések odaítélése stb.). A keretrendszer fontos eszköze lehet a reform törekvések megvalósításának, de önmagában igen keveset érhet el, ha nem egy nagyobb stratégiai elképzelés része, és ha nem kíséri az érintettek valódi támogatása és bizalma. A Skót Kredit- és Képesítési Keretrendszert (SCQF) is részben azért hozták létre, hogy lebontsák az oktatási rendszer egyes szegmensei közötti falakat. A rendszer igen laza, de szorosabb alrendszereket foglal magában. Ugyanakkor a rendszer a kredittranszfer tovább-fejlesztését a képesítéseket alkotó egységek szintjén is felvállalta. Az SCQF az egész képzési rendszerben végbement innovációs folyamat eredménye a közoktatásban, szakképzésben és felsőoktatásban. Minden egyes újítás erősítette a keretrendszert, amely főként a nagyobb koherencia eszköze a képzési rendszerben. Ugyanakkor a mélyreható változások megvalósítása elmélyítette és szétterítette a rendszerről való tudást. A kredittranszfer a képesítések rugalmasságát növelő eszköz, és a partnerek az SCQF-et tekintették alkalmasnak arra, hogy a megvalósításához szükséges közös elveket alkalmazza. Az SCQF egyik funkciója, hogy képesítések egységeit ismeri el a kreditrendszer (kreditálás) által. A jó gyakorlat szabályait központilag alakítják ki, de a valódi kredittranszfer feltétele az, hogy a tanulmányi programok értékelési egységeit tanulmányi munkaterhelésben állapítják meg. A tanulmányi volumenek megállapításához alaposan megvizsgálják a tanterveket, a program pedagógiai vonatkozásait és az erőforrásokat is. Ezt a folyamatot a programhoz legközelebb álló képzők végzik el, így az SCQF hatása mélyen érvényesül az oktatási és képzési folyamatokban. Ugyanakkor a skót keretrendszerhez nem tartozik jogi szabályozás, a keretrendszert és a hozzá tartozó eszközöket valamennyi érdekelt referenciapontként használja. A francia képesítési szintek célja, hogy az osztályozási rendszeren keresztül érjenek el gazdasági előnyöket. Az 1960-as években a képzési szintek osztályozását a francia gazdasági tervek részeként hozták létre, azért, hogy ne csak előre jelezzék a szükséges szakértelmet, hanem képessé tegyék az oktatásiképzési rendszert arra, hogy a megfelelő szakmákra elég munkaerőt képezzen az egyes szinteken. Így a rendszer, mint oktatáspolitikai eszköz, elsősorban a szakképzés növelését és standardizálását tűzte ki célul. Az osztályozási rendszer kialakításához létrehozták a francia képesítési ügynökséget (CTH: Commission Technique d Homologation), amely az összes képesítés szintezéséért felel, és a munkaerőpiac változásainak megfelelően, frissíti az osztályozást. Az 1994-ben bevezetett új rendszer minden képzési program osztályozására törekszik, a legszélesebb értelemben, beleértve a nem formális és informális tanulási formákat. Így az oktatási és képzési rendszer egyes elemeinek elkülönültségén is segíteni kíván összekapcsolva a közoktatást, szakképzést és felsőoktatást. 8

9 Nemzeti képesítési keretrendszer a felsőoktatásban Tekintettel a jelen alprojekt céljaira, tegyünk egy kis kitérőt a felsőoktatás felé: a felsőoktatás számára először a Berlini Nyilatkozat jelölte ki egy nemzeti keretrendszer lehetséges komponenseit. Ez természetes is, hiszen az európai szintű gondolkodás szándékosan követi az új típusú nemzeti keretek mintáját. Ezekben a nemzeti felsőoktatási keretrendszerekben a képesítéseket általában a ciklusok, szintek, a tanulási eredmények, a megszerzett kompetenciák, a kreditekben kifejezett munkaterhelés (és esetleg a képesítés profilja) szerint írják le. Ezek a komponensek biztosítják azt a transzparenciát, amely nélkül nem válhat valósággá az oklevelek kölcsönös elismerése. A tanulási eredmények meghatározott módszertani elveket követnek a tantervek (modulok, egységek, képesítések), tantárgyi jellemzők, azután szintek, illetve ciklusok a bolognai típusú képesítési keretrendszerek leírására. A 21. században, amikor minden korábbinál élesebben vetődik fel az oktatás-képzés szerepe, a tanulási eredmények nagy segítséget nyújthatnak abban, hogy a társadalom, a hallgatók, a munkáltatók, általában az állampolgárok jobban tudjanak tájékozódni a képesítések tartalmáról, ezért egyben ezek a Bologna oktatási reformok fő koncepcionális elemei is. Jelentőségük ellenére azonban egyelőre viszonylag szűk körben értik és használják azokat Európában mind nemzeti, mind intézményi szinten. Ez az Európai Felsőoktatási Térség megteremtésének egyik nagy kihívása. A felsőoktatásban kialakult konvencióknak megfelelően a tanulási eredmények alkalmazása három fő szintre terjed ki. 7 Felsőoktatási intézmény szintje (tanegységek, modulok, tantárgyi programok, képesítések). Ebben az esetben a tanulási eredmények az adott szinten a tanulás kifejezésére szolgálnak, így világossá teszik a tanuló számára az elvárásokat, valamint azt is, hogy milyen tudásra, készségekre, kompetenciákra 8 tehetnek szert az adott egység sikeres teljesítésével. Maguk a képesítések is kifejezhetők tanulási eredményekben meghatározott külső referenciapontok segítségével, és így az is mérhetővé válhat, mennyiben felel meg a képesítés a kitűzött céljainak. Az angolszász országokban ezek a leírások nyújtották a keretrendszerhez a képesítések leírásának alapjait. Országos szinten a tanulási eredmények a képesítési keretrendszerekben és a hozzájuk kapcsolódó minőségbiztosítási rendszerekben jelennek meg és széles értelemben meghatározzák a nemzeti képesítési keretrendszerek leírásait és azok megvalósításához szükséges eszközök működését. A szintjellemzőkön, képesítési jellemzőkön, tantárgyi jellemzőkön alapuló világos minőségi mutatók, standardok segítik a minőségbiztosítási rendszer fejlesztését is. Nemzetközi összefüggésben a tanulási eredmények szerepe, egészen más, a jellemzők jóval általánosabbak, kevésbé pontosak, mint nemzeti, tantárgyi vagy helyi szinten. Ilyenek például az Európai Felsőoktatási Térség céljára elfogadott dublini jellemzők és természetesen az EKKR szintleírásai. Ezek a ciklus, illetve szintjellemzők biztosítják azt a kontextust, amely a nemzeti hatóságokat segíti a saját, részletesebb jellemzőik megalkotásában. Amennyiben a különböző államok a saját keretrendszerükben e jellemzőket egy közös fogalmi rendszer alkalmazásával készítik el, a tanulási eredmények valódi átláthatósághoz és összehasonlíthatósághoz vezethetnek. A tanulási eredmények és kimenetalapú megközelítések kihatnak a tantervfejlesztésre, a tanulásra, a tanításra és az értékelésre. Ez a szerepük rendkívül alkalmassá teszi őket arra, hogy tanterv fejlesztési reformok eszközeiként szolgáljanak. Azáltal, hogy a hallgató teljesítményére koncentrálnak és 7 Egyes országokban negyedik szintként jelennek meg az egyes képzési területekre, tantárgycsoportokra alkalmazott egységes leírások, ilyenek a magyar képzési és kimeneti követelmények is. 8 A tanulási eredmények és a kompetencia fogalma közötti viszony nem egészen tisztázott, az egyes országok megközelítései jelentősen különböznek. A kompetencia széles értelemben képességet, készséget stb. jelent. A kompetens egyén az, aki megfelelő készségekkel, tudással, képességekkel rendelkezik. Mások szűkebb értelemben a kompetenciát a képzés során megszerzett készségekkel azonosítják. A Tuning Program az elmúlt években komoly előrehaladást tett egy, a bolognai képzések számára alkalmazható, egységes megközelítés kidolgozására, amely jelentős mértékben hozzájárulhat a fogalmi tisztázáshoz. 9

10 nem a tanár szándékára, azt is sugallják, hogy kevésbé fontos, hol és hogyan szerezték meg a képesítést. 9 Az ilyen rendszerekben nagyobb szerep jut a hallgatónak, aki felel a saját fejlődéséért, az egyéni tanulási folyamat szervezéséért. Ugyanakkor a tanulási eredmények nem elszigetelt eszközök, alkalmazásuk szélesebb kontextusban is lényeges: ide tartozik az akadémiai jellegű képzés és a szakképzés közelítése, a korábbi tapasztalatok elismerése (APEL), amely a foglalkoztatás elősegítése szempontjából is fontos, a kreditfelhalmozási és -átviteli rendszerek fejlesztése, képesítési keretrendszerek kialakítása az egész életen át tartó tanulásért. A tanulási eredmények tehát az oktatás és képzés különböző dimenzióihoz járulhatnak hozzá; nemcsak a tantervek kifejezésére szolgálnak, hanem külső referenciapontként helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Ahhoz, hogy a nemzeti képesítési keretrendszer (és így az európai szintű is) koherens rendszert alkosson, következetesen át kell vizsgálni a tanulási eredmények, a szintek, szintjellemzők, képesítési jellemzők, illetve a tanulás és értékelés összefüggéseit, és a szükséges változtatásokat a rendszer egészére kell alkalmazni. A tanulási eredményekben meghatározott külső referenciapontok az új rendszer alap pillérei, amelyek a standardok, a minőség fenntartását és javítását szolgálják. Szintek A felsőoktatási képzés szintekbe sorolásának megvannak az európai hagyományai. Ezek a képzési szerkezet alapelemei, amelyek hosszú évek során alakultak ki, és az egyes országokban igen változatos képet mutatnak. Az új típusú képesítési keretrendszerekben történő alkalmazásuk két alapvető kérdést vet fel: 1. A képesítések szintbe szervezésénél meg kívánják-e határozni a specifikusan egy-egy szinthez tartozó tanulási eredményeket? Az Egyesült Királyság keretrendszerében például nincsenek ilyen általános szintjellemzők. Helyettük az egyes szinteken tipikus/generikus képesítéseket adnak meg, amelyek tartalmából következtethetünk az adott szintre jellemző tanulási eredményekre. Ezek a generikus képesítések a minőségbiztosítás számára referenciapontként is szolgálnak tanulási programok értékelésénél. Írországban viszont szintleírások adnak útmutatást az egyes szintekhez kapcsolódó tanulási eredményekről. Az ilyen leírások többnyire a sikeresen teljesítő tanulók tudásának átlagos szintjét írják le. 2. Az új képesítési keretrendszer alkalmaz-e saját szinteket a bolognai ciklusokon belül? A korábbi képesítési keretrendszerek többsége a felsőoktatási rendszerben megtalálható képesítések átláthatósága és érthetősége érdekében alkalmaz külön szinteket. A kontinensen kialakuló keretrendszerek viszont, egyelőre a Bologna-ciklusok, illetve most már az EKKR-szintek főbb jellemzőinek meghatározásáig jutott. További kérdés az egyéb felsőoktatásban adható képesítések besorolása, ilyen például a rövid ciklusú képzés viszonya az új rendszerhez (a magyar felsőfokú szakképzés). Kredit és munkaterhelés A bolognai folyamat sikere szempontjából meghatározó az egyes országokban az ECTS, az Európai Kreditátviteli Rendszer bevezetésének sikere. Ez a folyamat a tagállamok többségében jelentősen előrehaladt és megfelelő jogszabályi háttérrel alátámasztott. A Bologna-munkacsoport jelentésében a kreditrendszer a tanulmányi teljesítmények értékelésére, mérésére, leírására és összehasonlítására szolgál. Maguk a kreditek valamely tanulási eredmény eléréséhez és a hozzájuk kapcsolódó munkaterhelés teljesítéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségének kifejezésére szolgáló mérőszámok. A kreditek és a szintek a tanulmányi munkamennyiség megjelenítésére és mérésére szolgáló eszközök. A 9 Elismerik, hogy a tanulás egy része az osztálytermen/előadón kívül történik (a munkahelyen, otthon, társadalmi szituációkban), ahol a nem formális és informális tanulás elfogadottnak számít. 10

11 képesítési keretrendszerek kialakításában igen fontos szempont, hogy a munkaterhelés a tanulási eredmények eléréséhez szükséges, illetve megkövetelhető minden fajta tanulási tevékenység leírására szolgáló mérőszámot jelenti. Az Európai Felsőoktatási Térségben a tanulási eredményeken és ECTS-krediteken alapuló szemlélet segíthet értékelni mennyiben volt sikeres a több ciklusú képzésre történő áttérés; vannak-e a különböző programokban hasonló tanulási eredmények, milyen moduláris rendszert kellene kialakítani stb. Az ECTS fejlődése egyszerű kreditátviteli rendszerből egy összetettebb és erőteljesebb kreditfelhalmozási és -átviteli rendszer felé tart. Ugyanakkor a megvalósítás folyamata lelassult részben az ECTS-kreditek pontatlan meghatározása (intézményi szinten a krediteket nem tanulási eredményekhez kapcsolódóan határozzák meg) és az ECTS-szintek hiánya miatt. A tanulási eredmények szerint kifejezett kreditek hatékony eszközök a különböző tanulási teljesítmények elismerésére és számszerűsítésére, és megfelelő alapot nyújtanak a képesítések közti viszony leírására is. A tanulási eredmények dimenziója jelentősen javíthatja az ECTS használhatóságát, és igazi páneurópai rendszerré teheti azt. Az EKKR magába foglalja az ugyancsak többéves múltra visszatekintő Európai Kreditátviteli Rendszer alkalmazásának tapasztalatait is. Ennek fejlesztése azonban még számos kérdést vet föl, amelyek egy része már az EKKR-koncepció előkészítésénél kiderült. Az általános keretjellemzőkön kívül a felsőoktatás még profil szerint is megkülönböztethet képesítéseket. A kifejezés két fogalmat jelölhet: az egyik a specifikus tanulmányi területeket jelenti. Ezek meghatározása, a közöttük húzódó határvonalak a megfelelő tudományterületek, a társadalmi-gazdasági környezet változásaival, elvárásaival párhuzamosan állandóan változik. Egyre növekvő elvárás a képzés interdiszciplináris jellege. A Tuning Program jó mintákkal szolgál az egyes tanulmányi területek meghatározásában. Ugyanakkor a profil a különböző szakterületekhez tartozó, de közös célokat és így vonásokat mutató programok gyűjtőfogalma is. Ilyen, a kontinensen nem ritka közös vonás a képzések akadémikusabb, inkább elméleti, avagy alkalmazott, gyakorlati irányultsága. Egyes képesítési rendszerekben az ilyen fajta bináris jelleg igen fontos mutató, míg másokban nem releváns. A bolognai folyamat ezt a kérdést számos országban igen élesen veti fel a képesítési keretrendszer megalkotásánál. Itt vissza kell utalnunk a rendszernek a képzés alapvető célkitűzéseit kifejező vonására, hiszen az ilyen típusú döntések alapvetően kihatnak a rendszer átjárhatóságára. 2. Az EKKR kialakulása, helye az EU oktatáspolitikájában A közös európai munkaerőpiac megteremtésére irányuló törekvés volt az a hajtóerő, amely életre hívta az EKKR-t és az ehhez illeszkedő nemzeti rendszerek kialakítását. (Erre számos más példa is akad Európán kívül is, pl. a CARICOM 10 országok, továbbá érdekes lesz nyomon követni, mi történik az északamerikai kontinensen.) Az Európai Bizottság tervezetét az egész életen át tartó tanulást szolgáló Az Európai Képesítési Keretrendszer kialakításáról első ízben 2005 augusztusában, egy konzultációs dokumentum formájában bocsátotta útjára. 11 Az Európai Képesítési Keretrendszer, mint átfogó metakeret, a képesítések szerepét az európai munkaerő mobilitásának szempontjából, illetve az egész életen át tartó tanulás, vagyis az oktatás és képzés legszélesebb értelmezésében fogalmazza meg. Ilyen értelembe egyesíteni kívánja a szakképzésben és a felsőoktatásban eddig megtett európai lépéseket az oktatási és képzési rendszereknek a lisszaboni célok szerinti megújításában. 10 CARICOM: Caribbean Community and Common Market. 11 Commission Staff Working Document, Towards a European Qualifications Framework for Lifelong Learning. Brussels,

12 Az Európai Bizottság által közzétett ajánlás két fő célkitűzést fogalmaz meg. A tervezet segíteni kívánja 1. az egész életen át tartó tanulás megvalósulását, 2. az Európában megszerezhető képesítések összehasonlíthatóságát. Tehát az EKKR fő célja is a mobilitás, az átláthatóság és az elismerés megkönnyítése a nemzeti rendszerek között. Az EKKR olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és így a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál. Az új keretrendszer és a kreditátviteli kezdeményezések megkönnyítik mindenféle (formális, nem formális, informális) tanulás kölcsönös elismerését azáltal, hogy közös referenciaszinteket állítanak fel. Ezek a referenciaszintek is tanulási eredményekre épülnek, amelyeket ismeretek, készségek és kompetenciák fejeznek ki (nem pedig intézményi struktúrák és input faktorok). Így ez a keret referenciapontként szolgál a nemzeti szintű keretek számára, ezzel is elősegítve a képzési rendszerek átjárhatóságát. A Maastrichti Nyilatkozat, csakúgy, mint a bizottsági anyag, hangsúlyozza, hogy a nemzeti keretek elkészítése önkéntes, ugyanakkor számos ponton rámutat, hogy csak ez lenne a megfelelő eszköz az EU szintű keretrendszer és a nemzeti oktatási rendszerek megfelelő kapcsolódására. A képesítések európai keretrendszerében megjelenő referenciaszintek és kimeneti jellemzők elég általánosak ahhoz, hogy az egyes tagállamok és szektorok igen sokféle képesítését felöleljék. Ugyanakkor a keret az egyes szinteket egyre növekvő kompetenciák szerint különbözteti meg. Alkalmas az egyes képesítések közötti kapcsolódások, szinergiák, átfedések felismerésére. Így a keretrendszer valamennyi érdekelt (a kormányzat, a képzőintézmények, a tanulók (és általában az állampolgárok), valamint a munkaerőpiac) igényeit egyaránt szolgálja és nem titkolt célja, valamennyi szereplő kommunikációjának, a képzési rendszerek átláthatóságának megteremtése. Az átláthatóság lehetővé teszi az egyes képesítések jobb megítélését minden olyan esetben, amikor dönteni kell azok elismeréséről. Közös referenciaszintek A tervezet tekintetbe veszi az eddig megalkotott keretrendszerek főbb előnyeit és hátrányait, és nyolc szintet javasol. A keretrendszer szintjeit a tervezetet előkészítő munkacsoport tanulási eredmények szerint határozta meg, figyelembe véve a felsőoktatásban elterjedt dublini jellemzőket, de beemelt a szakképzés szempontjából különösen fontos új jellemzőket is. A nyolc szint megfelelő jellemzői lefedik a szükséges kompetenciákat hármas felosztásban: ismeretek, készségek, valamint kompetencia (felelősségvállalás és autonómia). Mint ismeretes, ez a letisztult változat a nemzeti konzultáció és az előkészítő folyamat során jelentős változáson ment keresztül. A végleges ajánlás lényegesen egyszerűbb lett és az érdekelt európai partnerek közötti konszenzus eredménye. Már a októberi uniós ajánlás is jelentősen eltér a megelőző változatoktól. Az EKKR 8 szintje megmaradt, ugyanakkor»» Az Európai Képesítési Keretrendszer korábban nem foglalkozott kiemelten a bolognai folyamat integrálásával. Az új javaslat figyelembe veszi a felsőoktatásban kiérlelődött ún. Dublindeszkriptorok révén leírt szinteket és az EKKR 6 8. szintjeit olyan módon írja le, hogy azok magukban foglalják a felsőoktatásban elfogadott leírásmód legfőbb elemeit.»» Ugyanakkor a 6 8. szintek leírása nem egyezik meg teljes egészében a felsőoktatási szintleírásokkal, hiszen a nem felsőoktatási útvonalon megszerzett magas szintű szakmai képesítések befogadására is képesnek kell lennie.»» Az új leírás jobban tükrözi az egész életen át tartó tanulás követelményeit is, magába építve az ezen a területen kialakított megegyezéseket. A fenti konszenzus kétéves egyeztetési folyamat eredménye, amelyben erőteljesen hallatták hangjukat az európai felsőoktatási szervezetek (EUA, ESU, ENQA) és a bolognai folyamat koordinációs testületei. 12

13 Közös alapelvek Ezek egyike a fentiekben is jelzett önkéntesség, de ugyanakkor a siker azon múlik, hogy a tagállamok mennyiben kötelezik el magukat a keretrendszer mellett. Minden nemzeti hatóságnak el kell döntenie, hogyan kíván csatlakozni az új kerethez. Az optimális megoldás egyetlen nemzeti keretrendszer lenne, de mivel a sokszínű Európában sokféle rendszer létezik, minimummegoldásnak azt látja az Európai Bizottság, ha minden tagállam transzparens módon leírja azt a folyamatot, ahogyan az európai szintű kerethez csatlakozni kíván. A másik alapelv, hogy az új keretrendszert komoly minőségbiztosítási alapelvekkel és folyamatokkal kell alátámasztani. Ezekről mind a Bergeni mind a Maastrichti Nyilatkozat részletesen ír. További fontos szempontok az egyes szektorok által kifejlesztett keretek kapcsolódása az európaihoz, illetve a nem formális tanulás elismerésének megjelenítése. További eszközök az állampolgárok eligazodásának megkönnyítésére A legfontosabb eszköz a tervezett Európai kreditfelhalmozási és -átviteli rendszer az egész életen át tartó tanulásért. Ennek azonban még csak a körvonalai látszanak melynek fő oka, hogy komoly kihívást jelent a felsőoktatásban már jól bejáratot ECTS-rendszer és a körvonalazódó szakképzési kreditrendszer (ECVET) összehangolása Az EKKR és a nemzeti keretrendszerek (az EKKR várható hatásai) Az elmúlt évek során igen sok tanulmány és stratégiai dokumentum született a képesítési keretrendszerekről. Ezek többsége, érthető okokból a keretek potenciális előnyeit emeli ki. Azonban a nemzeti keret megtervezése szempontjából mindenképpen hasznos, ha kiegyensúlyozottabban viszonyulunk az előttünk álló feladathoz. A nemzetközi tapasztalatok tükrében azt is látnunk kell, hogy a nemzeti keretrendszer kialakítása technikailag, az intézményrendszer szempontjából csakúgy, mint anyagi vonzatait tekintve igen megterhelő vállalkozás. Maga a keretrendszer felállítása viszonylag mechanikus, rövid idő alatt megvalósítható feladat. De kevés elemzés foglalkozik azzal, mit is érhet el valójában egy nemzeti keretrendszer, melyek a megvalósítás feltételei és várható nehézségei, hogyan is lehet egy ilyen rendszert teljes komplexitásában elképzelni. A kivételek közé tartoznak pl. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) dokumentumai 13 és több, az európai munkálatokkal kapcsolatos prezentáció. Ezekről alább bővebben szólunk. Ezek a dokumentumok figyelmeztetnek, hogy a keretrendszer kialakításához mindenképpen végig kell gondolnunk a megvalósítás összes lépését azért, hogy a kialakítandó keretrendszer az oktatás és képzés valódi igényeit és szükségleteit szolgálja. Segíthet-e pl. hiányzó kompetenciákat bevinni a rendszerbe? Világos célok és a megvalósításhoz vezető út végiggondolása nélkül a keretrendszer bevezetése hosszú és költséges befektetés. Nincs egységes minta a képesítési keretrendszer kialakítására. Gyakran kormányzati kezdeményezés hívja életre, vagy szerencsés esetben a felülről induló projekt egyéb szervezetek, intézmények törekvéseivel találkozik. Az új rendszer létrehozása általában hosszú tanulási és egyeztetési folyamat valamennyi érdekelt (képzők, munkáltatók, hatóságok, szakmai szervezetek, tanulók, hallgatók) számára, a kialakított rendszer csak abban az esetben működik, ha az érdekelt szereplők konszenzusán 12 További eszközök: az öt dokumentumból álló Europass Portfolio és az európai tanulási-képzési lehetőségekről információkat adó PLOTEUS adatbázis. 13 National Qualifications Frameworks: Their feasibility for Implementation in Developing Countires (ILO Working Papers, 2005); Ron Tuck: An Introductory Guide to National Qualifications Frameworks. Skills and Employability Department, ILO,

14 alapszik. A keretrendszer gondozása, fejlesztése általában a nemzeti hatóságok feladata és hatásköre, de mindenképpen szükség van közös európai módszertanra és terminológiára a képesítések és képesítési keretrendszerek leírásához. Ez azonban semmiképpen nem jelentheti a képesítések tartalmának, céljának, szervezetének és kiadásának uniformizálását. A képesítési keretrendszer értékét az adja meg, hogy mennyiben képes hozzájárulni azokhoz a stratégiai célokhoz, amelyek támogatására létrehozták (LLL, kompetenciák elismerése, minőség javítása). Ezért a felépítésének tükröznie kell e célokat és azt a kontextust, amelyben a keretrendszer működik. A keretrendszernek alig néhány kész meghatározója van szükség van egy szintrendszerre és a képesítéseknek a rendszerhez illesztésére és regisztrálására alkalmas kritériumokra. A tapasztalatok szerint a leghatékonyabb, ha a tervezést inkább világos politikai célokkal kezdjük és nem kész elképzelésekkel a keret egyes jellemzőiről. Az EKKR-ajánlás óriási lökést adott ennek a folyamatnak. Az utóbbi hónapokban megjelent dokumentumokból már megfigyelhető, hogy az Európában élen járó országok túljutottak az általános OKKR retorikán és megpróbálnak valódi szükségletekre koncentrálni. Ehhez azonban egy előzetes felmérés, elemzés szükséges. Ennek megfelelően határoznak arról, hogy mennyiben legyen a keretrendszer valamennyi része egységes (unified), mennyire kívánják az oktatási-képzési rendszerben megszerezhető képesítéseket egyetlen, egységes rendszerbe foglalni, és mennyire törekszenek a keretrendszer irányításának központosítására. Lehet, hogy könnyebb az erőfeszítéseket először egyetlen szektorra összpontosítani, semmint egy, a teljes képzési rendszert felölelő, valamennyi szektort magában foglaló keretrendszer megvalósítására, még akkor is, ha ez utóbbi a végső cél. A korai keretrendszerek példája azt is sugallja, hogy érdemes tekintettel lenni az egyes szektorok közötti különbségekre, az egész rendszert átfogó, egységes képesítési keret menedzselése sokkal nehezebb, mint a szektorokat összekapcsoló rendszereké. Az ilyen döntéseket meghatározza pl. az adott ország mérete, az intézmények száma stb. Kisebb országoknak érdemesebb egységes, de lazán kapcsolódó keretrendszert tervezni egyszerűbb irányítási modellel. A keretrendszerek tervezésével és felépítésével kapcsolatos megközelítések kitűnő elemzését adja Mike Cole. 14 A képesítési keretrendszer kialakítása igen előrehaladott stádiumban van Németországban, Belgium flamand részében, Csehországban, és a kép igen gyorsan változik. A megvalósítást megkezdő országok többsége már döntött a keretrendszerben az elért tanulási eredményeket kifejező szintek számáról és a képesítéseknek a szintekhez történő rendeléséről. A szintek száma változó, de általában 8-10 között van. Ezt persze erősen meghatározza az a tény, hogy az EKKR nyolcszintű. Nyilvánvaló, hogy azokban az országokban, ahol az EKKR-ajánlás előtt is létezett keretrendszer, még nem kellett tekintettel lenni az EKKR-hez történő illeszkedésre (Írországban, 10 szint van, Skóciában 12). Továbbá a legtöbb új keretrendszer a már létező képesítési rendszert veszi figyelembe. Ez a pragmatikus kiindulópont viszont megnehezíti a szintek bármilyen koncepció által alátámasztott illesztését. A hosszabb távú lehetséges hatások felmérésére természetesen még kevés lehetőség van. Alprojektünk szempontjából érdemes számba venni általában a felsőoktatásra gyakorolt lehetséges hatásokat is. Ilyen pl. az Európai Bizottság számos dokumentuma szerint a felsőoktatásban az egész életen át tartó tanulás iránti érdeklődés, az abban történő szerepvállalás, aktivitás erősödése, a vállalkozói szektorral, a munkaerő-piaci szereplőkkel való szorosabb együttműködés, beleértve a képesítések meghatározását is. Jelenleg tehát a legnagyobb kihívás a tagállamok számára a nemzeti képesítési keretrendszerek megteremtése. Az európai keretek elsősorban az összehasonlítás eszközei, amelyeken keresztül a nemzeti keretek egymáshoz való viszonya meghatározható. Ahhoz, hogy ez a párbeszéd létrejöjjön a legfontosabb, hogy a nemzeti keretek valóban önmagukban értelmezhető entitások legyenek. A vállalt 14 A Review of International and National Developments in the Use of Qualifications Frameworks. European Training Foundation, April,

15 európai kötelezettségek is csak akkor teljesíthetők, ha átlátható, a képesítéseket megfelelő szintekbe soroló, minőségbiztosítással és fejlesztéssel alátámasztott keretrendszert hozunk létre. 15 Tehát nem elég a keretrendszerbe besorolni a képesítések listáját. Meg kell határozni a bejutási feltételeket, a szükséges képesítéseket, a továbbjutás feltételeit, vagyis hogy hogyan lehet különböző irányokban mozogni a rendszerben. A Nemzeti képesítési keretrendszer koordinálása: a keretrendszer kialakítása magában foglalja a rendszer későbbi irányítására, hatásainak monitorozására kialakított elképzeléseket. Az Európai Bizottság 2005-ben széles körű konzultációt indított az EKKR első tervezetéről. A válaszok már akkor a következő tényezőket találták kritikusnak a nemzeti keretrendszerek megvalósítása szempontjából:»» A tanulási eredmények alkalmazása;»» A peer review és az általános bizalom kialakítása;»» Valamennyi érdekelt partner bevonása;»» Rendszeres koordináció a nemzeti minisztériumok és hatóságok között;»» A nem formális és informális tanulás elismerési rendszerének kidolgozása;»» Megfelelő minőségbiztosítási mechanizmusok kialakítása. Az ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy a nemzeti képesítési rendszer kialakításában olyan országoknak érdemes együttműködni, amelyek a jogrendszer, a képzési rendszer és az oktatási tradíciók tekintetében bizonyos hasonlóságokat mutatnak. 4. Az EKKR viszonya az EFT keretrendszerhez célok, funkciók, lehetséges hidak a felsőoktatás és a szakképzés között Az európai metakeretek és a hozzájuk illeszkedő nemzeti keretek együttesen hivatottak szolgálni a képesítések átláthatóságát és hordozhatóságát. A két egymástól (látszólag) függetlenül létrejött átfogó európai rendszert a Bolognai és a Lisszaboni/Koppenhágai Folyamatok hívták életre. Az egyiket a felsőoktatásért felelős miniszterek fogadták el 2005-ben, 16 míg az Európai Képesítési Keretrendszert az egész életen át tartó tanulás jegyében a jelenlegi formájában, 2008-ban fogadta el az Európai Parlament és a Tanács. Az EP és a Tanács ajánlásának 9. cikkelye kimondja, hogy ez az ajánlás összhangban van a bolognai folyamat keretében 45 ország felsőoktatásért felelős miniszterei által május i bergeni ülésükön az Európai Felsőoktatási Térség számára elfogadott keretrendszerrel és szintleírásokkal. 17 Így a 27 európai országnak két átívelő európai képesítési keretrendszere van. Mindkettő a tanulás széles spektrumát fogja át, és az átláthatóságot segíti elő. Az egész életen át tartó tanulást és a mobilitást hivatottak támogatni, amelyek a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt fontos szempontok. A két keretrendszer kompatibilitását a felsőoktatásért felelős miniszterek Londoni Nyilatkozata is hangsúlyozza: Meggyőződésünk, hogy az EFT átfogó képesítési keretrendszeréhez illeszkedő Nemzeti Képesítési Keretrendszerek összeilleszthetők lesznek az Európai Bizottságnak az egész életen át tartó 15 The National Framework of Qualifications and its relationship with the Bologna Framework and EQF Bologna Expert Colloquium on Employability, 21 May 2009, Dr Jim Murray, National Qualifications Authority of Ireland. 16 Elfogadjuk az Európai Felsőoktatási Térségen belüli képesítésekre vonatkozó átfogó keretrendszert, amely három képzési ciklusból (beleértve az egyes nemzeti sajátosságok figyelembevételével a nem minden esetben felsőfokú végzettséget adó képesítések megszerzésének lehetőségét), az egyes ciklusokra vonatkozó, tanulási eredményeken és kompetenciákon alapuló általános jellemzőkből, valamint az első és a második ciklus kredit- tartományaiból áll. Elkötelezzük magunkat az Európai Felsőoktatási Térség átfogó keretrendszeréhez illeszkedő nemzeti képesítési keretek 2010-ig történő kidolgozása, illetve e munka 2007 előtti megkezdése mellett. 17 Az Európai Parlament és a Tanács Ajánlása az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (2008. április 23.). 15

16 tanulás európai képesítési keretrendszerére vonatkozó javaslatával is. 18 Ezzel a miniszterek üzenete világos: nemzeti szinten egy képesítési keretrendszert kell megvalósítani, amely mindkét európai szintű keretrendszerrel kompatibilis. Az EKKR tanulási eredményekben (tudás, készségek, kompetencia) 8 képesítési szintet határoz meg. A tagállamoknak saját képesítési szintjeiket kell ehhez a referenciakerethez illeszteniük. Ez az ajánlás a képesítési rendszer egészére vonatkozik, beleértve a Bologna képesítési kerethez illeszkedő képesítéseket is. Azok az országok, amelyek vállalják az EKKR-hez történő kapcsolódást, ezt két lépésben tehetik meg: először nemzeti képesítési szintjeiket kell az EKKR szintjeihez illeszteniük 2010-ig, majd 2012-ig minden új képesítésben fel kell tüntetniük a megfelelő EKKR szinthivatkozást. Azóta prezentációk és dokumentumok tucatjai magyarázzák, hogy miért is létezik kettő. A kézenfekvő magyarázat, az hogy más-más politikai folyamatokból születtek, más (de ugyanakkor gyakran egybecsengő) célokkal, és különbségeik is főként ezzel indokolhatóak. Az EKKR-ajánlás egyértelművé tette, hogy a két keretrendszer kompatibilis, a bennük foglalt jellemzők megfeleltethetőek és az időzítésük is hasonló. Az EKKR 5 8. szintjei magukban foglalják a felsőoktatás három ciklusát, továbbá az első ciklushoz kapcsolható köztes, illetve rövid ciklusú képesítések lehetőségét. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak felsőoktatási képesítéseket tartalmazhatnak!) A specialitásait is tekintetbe véve elmondható, hogy a Bologna képesítési keretrendszer az EKKR része. Ezzel a megnyugtató üzenettel együtt sem könnyű feladat megérteni a kettő viszonyát, különösen nem akkor, ha az integrált, az oktatás és képzés valamennyi szektorát felölelő nemzeti keretrendszer megvalósítása mellett kívánunk érvelni. Az EKKR-elképzelés szerint a képesítések egy közös európai jellemzők szerint megalkotandó nemzeti képesítési keretrendszer részei lesznek, melynek felállítását az aláíró államok 2010-ig vállalták. A bolognai folyamatban a 45 nemzeti keretrendszer egy sajátos kapcsolódási mechanizmus útján csatlakozik majd az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszeréhez. Az ide vezető út azonban alapvető szemléletváltást és a felsőoktatásban megszerezhető képesítések eddigi megfogalmazásának felülvizsgálatát igényli a kontinens szinte valamennyi országában. A szintek, illetve ciklusok jellemzőinek különbsége egyértelműen jelzi, hogy a Bologna-keretrendszer egy szűkebb szektor, a felsőoktatás igényeit tükrözi, igaz viszont hogy 45 ország számára, míg az EKKR az egész életen áttartó tanulás jegyében született. Itt érdemes lenne kitérni a felsőoktatás olyan európai (és haza törekvéseire), amelyek a felsőoktatási szektor nyitottságának elősegítését szolgálják a nem hagyományos hallgatók irányába. Álljon itt példaként az UASNET (Universities of Applied Sciences) nyilatkozata a Leuveni miniszteri értekezletnek. 19 Az UASNET képviselői további stratégiák kidolgozására hívják fel a minisztereket a képzési karrier utak kiszélesítése, a képesítési szerkezetek nyitottsága előtti akadályok leküzdésére. A cél az, hogy a nem hagyományos háttérrel érkezők aránya a felsőoktatásban 2025-re elérje a 40%-ot. A skót kredit- és képesítési keretrendszer igen jó példa arra, hogy a rendszer legfelső szintjein (9 12.) számos olyan képesítés található, amelyet nem felsőoktatási intézmények adnak ki. A két keretrendszer különbségeinek jobb megvilágításához tegyünk egy kis kitérőt a felsőoktatás felé: Az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszere Ez a rendszer szem előtt tartja a bolognai folyamat alapvető céljait. Az európai szintű keretrendszer legfontosabb funkciója, hogy az átláthatóság és kölcsönös elismerés eszköze legyen, és elősegítse a nem- 18 London Communiqué: Towards the European Higher Education Area: responding to challenges in a globalised world, 18 May Leuven 2020: Europe s Knowledge Future. Position Paper of the European Network for Universities of Applied Sciences (UAS- NET), Leuven, March

17 zetközi mobilitást. A képesítések nemzetközi értelmezhetőségét és összemérhetőségét más európai eszközök is segítik (ilyen például az Oklevélmelléklet), azonban valamennyi korábbi eszköz a szerkezetek összehasonlíthatóságát célozza. Az új európai keretrendszer kijelöli a már meglévő és ezután megvalósuló nemzeti keretrendszerek körvonalait, és segít megérteni a különböző országok képesítéseinek egymáshoz való viszonyát. Ennek megfelelően természetesen jóval kevésbé részletezett, mint a nemzeti keretek, nem tartalmaz szinteket, profilt és más, a nemzeti keretrendszerekben esetleg megjelenő elemeket. Nem írja elő, hogy a nemzeti keretrendszerek hogyan épüljenek fel, és milyen képesítéseket tartalmazzanak. Ugyanakkor olyan esetekben is segíti az eligazodást, amikor a nemzeti rendszer egyes szintjei nem érik el az adott Bologna-ciklus végpontját, hiszen megmutatja, hogy ezek az adott ciklushoz képest hol helyezkednek el. Az Európai Képesítési Keretrendszer három ciklusát a bolognai célkitűzések, a miniszterek elkötelezettségét tükröző nyilatkozatok (Bologna, Berlin) és a Lisszaboni Elismerési Egyezmény határozza meg. 20 Ez utóbbi kimondja, hogy a megelőző ciklus sikeres befejezése biztosítja a következő ciklusra történő jelentkezés jogát, 21 (de nem jelent automatikus felvételt). A miniszterek Bergenben elfogadták a háromciklusú keretrendszert beleértve az egyes nemzeti sajátosságok figyelembevételével a nem minden esetben felsőfokú végzettséget adó képesítések megszerzésének lehetőségét. Így a keretrendszerben a három bolognai ciklus elvégzésével megszerezhető képesítések: első, második és harmadik ciklusú felsőoktatási képesítések. Az átfogó keretrendszerben a tanulási eredményekben kifejezett ciklusjellemzők meghatározásának fő szempontja szintén az volt, hogy elég általánosak legyenek valamennyi nemzeti képesítési rendszer (keretrendszer) jellemzőinek befogadására. Nem kis nehézséget okoz ma is a terminológiák eltérő használata, a szakzsargon más-más konvenciói. Ugyanakkor a dublini jellemzők bizonyos üzeneteket szándékosan felvállalnak. Ilyen például a megfelelő készségek és kompetenciák elsajátításának hangsúlyozása a képesítések megszerzéséhez. A magas szintű tudás megszerzése akadémiai hagyomány. Jóval kevesebb szerepet kapott ugyanakkor az európai felsőoktatásban a tudás alkalmazásának képessége, illetve a megfelelő személyes kompetenciák, amelyek elengedhetetlenek mind a továbbtanulás, mind a munkába állás szempontjából (kommunikációs, tanulási készségek stb.). Ennek is köszönhető az utóbbiak meglehetős részletezettsége a ciklusok leírásánál. Az így kialakult képesítési jellemzők általában az adott ciklus sikeres befejezéséhez elérni kívánt tanulási eredményeket fogalmaznak meg a lehető legátfogóbb és sűrített formában. A ciklus leírásához, a brit gyakorlatot követve, tipikus képesítéseket használnak. A leírások így elősegítik a nemzeti keretrendszerek egymáshoz igazítását a következő elemek alkalmazásával: tudás és megértés; a tudás alkalmazása és megértése; ítéletalkotás, döntéshozatal; kommunikációs készségek; nyelvi készségek. Az elsajátítandó tudás és képességek ilyen jellegű, generikus megfogalmazása nem jelent előírást a nemzeti alkalmazások számára, de mint igen konzisztens rendszer, kiválóan használható útmutatóként nemzeti keretrendszerek megalkotásában. Nagyon valószínű, hogy az így meghatározott képesítési jellemzőket a későbbiekben módosítani, bővíteni kell az Európai Felsőoktatási Térség kialakulása során. Az átfogó képesítési keretrendszer előkészítése során általános volt az a nézet, hogy a tanulási eredményeken és munkaterhelésen alapuló kreditek pozitív hatással vannak a képesítések átláthatóságára és összevethetőségére. A tanulási eredmények kifejezésére és mennyiségi jellemzésére is alkalmas, közös kreditrendszer gondolata nem egészen új, és a későbbiekben jelezzük, hogy az Európai Bizottság is ebben gondolkodik egy egységes képesítési keretrendszer megteremtése kapcsán. Az ECTSrendszer (vagy azzal kompatibilis nemzeti kreditrendszerek) elterjedésével és felhalmozási rendszerré 20 Council of Europe and UNESCO Convention on the Recognition of Qualifications concerning Higher Education in the European Region, Lisbon, Recommendation on the Criteria and Procedures for the Assessment of Foreign Qualifications, Lisbon Recognition Convention Committee,

18 történő fejlesztésével ennek meg is teremtődhetnek az alapjai. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki az ECTS és a tanulási eredmények volumene között. Mindezekre való tekintettel az európai szintű felsőoktatási keretrendszer első két ciklusának meghatározásában a következő jól ismert megállapodás született. A nemzeti keretrendszerekben az egyes ciklusokhoz rendelendő kreditmennyiség:»» Első ciklusú képzésben: ECTS-kredit»» Második ciklusú képzésben: ECTS-kredit (a minimális követelmény nem lehet kevesebb 60 ECTS-kreditnél) A harmadik ciklus kreditmennyiségének kérdését a tervezetek nyitva hagyták. A Bergeni Nyilatkozat már egyértelműen három ciklusról beszél, és hangsúlyozza a kutatás és az ezzel összefüggő képzés szerepét. Ezért azt a célt tűzi ki, hogy a doktori képzés ciklusát teljes mértékben össze kell hangolni az Európai Felsőoktatás Térség Képesítési Keretrendszerével a megfelelő kimeneti jellemzők alkalmazásával, figyelembe véve, hogy a harmadik ciklus munkaterhelése a legtöbb országban 3-4 év teljes idejű képzésnek felel meg. A képzés tartalmát illetően kiemeli a tudás elmélyítésének, a kutatásnak és a transzferábilis készségek fejlesztésének fontosságát. Az elmúlt néhány évben az Európai Egyetemi Szervezet (EUA) gondozásában a doktori képzések összehangolására több projekt is indult. Felsőoktatás és egész életen át tartó tanulás A Leuveni miniszteri értekezletre készült jelentés szerint az egész életen át tartó tanulás arra készíti fel az állampolgárokat, hogy szembenézzenek a gazdasági, kulturális, technológiai és demográfiai változásokkal azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy életük során többször belépjenek a felsőoktatásba, illetve kilépjenek belőle. A gazdasági versenyképességhez és a társadalmi kohézóhoz tanuló társadalomra van szükség. Az egész életen át tartó tanulás olyan összetett fogalom, amelyben egyre magasabb oktatási szintekre kell jutni, ki kell terjeszteni a tudást, új készségekre, kompetenciákra kell szert tenni, és lehetővé kell tenni a megszerzett tudás elismerését. Ezért fontos a felsőoktatásban történő részvétel növelése azok számára is, akik hagyományosan nem vettek részt felsőoktatási képzésben. Ez olyan társadalmakban lehetséges, ahol a tanulást elismerik, és elfogadják, hogy egy adott képesítést többféle úton lehet megszerezni. Ez azonban kultúraváltást jelent és olyan alapvető struktúrák kialakítását, amelyek lehetővé teszik, a tanulási és munkában töltött időszakok váltogatását és a hallgatóközpontú képzési programokat. Ezért az egész életen át tartó tanulás koncepcióját be kell építeni az intézményi stratégiákba. Ugyancsak szükség van a továbbképzésben megszerezhető képesítéseknek a három Bologna-ciklushoz történő illesztésére és arra, hogy ezek értékéről világos és átlátható információ álljon rendelkezésre. 22 Mindezekért igen sokat tehet a nemzeti képesítési keretrendszer: olyan szintstruktúrát kell kialakítani, amely semleges a képzési programok időtartamát vagy a képzések intézményi eredetét illetően, ezzel is elősegítve a szektorok közötti kommunikációt. De természetesen más eszözökre is szükség van annak elősegítésére, hogy a tanulók a szakképzésből bejussanak a felsőoktatásba. A tanulási eredmények alkalmazásának jelenlegi szintje az európai országok többségében nem elégséges a szektorok közötti szorosabb kapcsolat alátámasztására. Szorgalmaznunk kell további fejlesztésüket, ahhoz, hogy a két szektor között a képesítések jobban összehasonlíthatók legyenek. A tanulási eredményekre történő fokozatos áttérés politikai, koncepcionális és gyakorlati szempontból egyaránt az oktatás, képzés és a képesítések meghatározásának alternatív módját jelenti Európában. Azonban kétség kívül fennáll annak a veszélye, hogy a csatlakozó országok nem koherens módon fogják alkalmazni a tanulási eredményeken alapuló megközelítéseket. Az EKKR megkívánja a 22 Bologna beyond 2010, Report on the development of the European Higher Education Area. Background paper for the Bologna Follow-up Group prepared by the Benelux Bologna Secretariat. Leuven/Louvain-la-Neuve Ministerial Conference, April

19 nemzeti képesítési szintek (újra)értelmezését tanulási eredményekben. Azt majd az idő dönti el, hogy ez a csak a kirakat átrendezését vagy a nemzeti képesítési szintek áttekintésre tett valódi erőfeszítéseket jelent-e. Európai szinten ugyancsak eltérő elképzelések vannak a felsőoktatás és a szakképzés között a kreditfogalom tekintetében és ennek összehangolása a jelek szerint igen hosszú folyamat. Talán még mindig igaz a Glasgow-ban 2005-ben rendezett konferencia egyik ajánlása: Az EKKR még gyerek cipőben jár. A felsőoktatás számára készült Bologna-keretrendszer már felnőtt. Elfogadták és létezik. Ne próbáljuk megváltoztatni! Építsük fel köré az EKKR-t! (ATC) 23 Természetesen azóta az EKKR-ajánlás is a megvalósítás felé halad, mégis érdemes fontolóra venni a fenti intelmet. 5. A nemzeti képesítési keretrendszerek kapcsolódása az EKKR-hez Két keretrendszer két illeszkedési eljárás Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása kimondja, hogy a tagállamok 2010-ig kapcsolják össze nemzeti képesítési rendszereiket az Európai Képesítési Keretrendszerrel, különösen azáltal, hogy képesítési szintjeiket átlátható módon a Függelékben meghatározott szintekhez viszonyítják, és szükség szerint nemzeti képesítési keretrendszereket fejlesztenek ki a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban. 24 Itt jegyeznénk meg, hogy a megfogalmazás ugyan nem teszi kötelezővé a nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítását, de azt sugallja, hogy az illesztés ezek nélkül nehezen vihető végbe. Továbbá azt is egyértelművé teszi, hogy az EKKR nem helyettesíti vagy határozza meg a nemzeti képesítési rendszereket és/vagy képesítéseket. Tehát egy bizonyos képesítést a megfelelő nemzeti képesítési rendszereken keresztül kell az Európai Képesítési Keretrendszer megfelelő szintjére vonatkoztatni. Ugyanakkor 2009-ben a felsőoktatásért felelős miniszterek Leuveni Nyilatkozatának az egész életen át tartó tanulásról szóló fejezetében a következőt olvashatjuk: A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása fontos lépés az egész életen át tartó tanulás megvalósulása felé vezető úton. A célunk az, hogy 2012-re a nemzeti keretrendszereket létrehozzuk és felkészüljünk az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerének való megfeleltetésre. Mindez folyamatos koordinációt igényel az Európai Felsőoktatási Térség szintjén, illetve az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerével. Az egyes országok viszonylatában az első cikluson belüli köztes képesítések eszközt jelenthetnek a felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítéséhez. 25 Nyilvánvaló tehát, hogy immár két nemzetközi metakeret működik az európai nemzeti képesítési rendszerek fölött. Hogyan fognak a nemzeti rendszerek ezekkel kommunikálni? A Bologna-keretrendszerről kiadott jelentés nagyon világos kritériumokat ad a felsőoktatásban megszerezhető képesítéseknek a metakerettel történő megfeleltetésére. 26 Szerencsére, ugyanezt teszi a CEDEFOP egy 2008 novemberében kiadott dokumentumban 27 (nem teljesen az elsőtől függetlenül), amelyben segítséget kíván nyújtani a keretrendszerüket kidolgozó államoknak. A dokumentum 23 Qualifications Frameworks in Europe, Learning Across Boundaries. Report of the Glasgow Conference, September 2005, David Raffe, University of Edinburgh 24 Az Európai Parlament és a Tanács Ajánlása az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (2008. április 23.). 25 The Bologna Process 2020 European Higher Education Area in the new decade Communiqué of the Conference of European Ministers Responsible for Higher Education, Leuven and Louvain-la-Neuve, April A framework for Qualifications for the European Higher Education Area, the background report submitted by the Bologna working group to the Bergen Conference and adopted at this conference in 2005 (under the Bologna process). 27 Criteria and procedures for referencing national qualifications levels to the EQF, CEDEFOP, November

20 hangsúlyozza, hogy az EKKR sikere attól függ, hogy a tagállamok mennyire képesek a saját képesítési rendszerüket és szintjeiket nyilvánvaló, explicit és védhető módon az EKKR-hez illeszteni, vagyis oly módon, hogy az információ hitelességét azok is meg tudják ítélni, akik nem ismerik az adott ország képesítéseit. Mi a különbség a két folyamat között? Az egyik mindenképpen a bevonandó szereplők köre. A bolognai folyamat a felsőfokú képzésben érintettek körére korlátozódik. A másik jelentős különbség az alkalmazandó metodika, tekintettel arra, hogy a bolognai megfeleltetési folyamatban azt kell igazolni, hogy nyilvánvaló kapcsolat létezik a nemzeti keretrendszer felsőfokú végzettségei (szakképzettségei) és a Bologna-ciklusok között, az EKKR esetében pedig azt, hogy ez a kapcsolat egyértelműen bizonyítható a nemzeti képesítési keretrendszer (vagy rendszer?) és az EKKR szintjellemzői között. 28 A kritériumok önmagukban nyilván nem elegendőek egy ilyen komplex feladat megvalósításához, további útmutatásra és főleg jó példákra van szükség. Az első (pilot) jelentéseket természetesen (akárcsak a Bologna-keretrendszer esetében, amelyhez a megfeleltetésről szóló jelentését Írország és Skócia már korábban benyújtotta) a már teljes keretrendszert működtető országok szolgáltatják. Az EKKR-hez történő illeszkedés esetében az Egyesült Királyság tagállamai külön-külön (Anglia és Észak- Írország, Wales, valamint Skócia) is kialakították a maguk önálló keretrendszerét, de a jelentést közösen nyújtják be ez év végéig. A két élen járó ország a jelentés elkészítésére külön nemzeti bizottságot hozott létre, amelyet a keretrendszerért felelős hatóság működtetett. Az általuk készített jelentést széles körű konzultációra bocsátották, és a beérkezett vélemények alapján jelentősen módosították. A skót kormány ez év márciusában konferenciát rendezett, amelynek kiemelt témája volt a nemzeti képesítési keretrendszereknek az EKKR-hez történő illesztése. A két útmutatót összehasonlító táblázat (lásd Függelék) alapján kiemelnénk néhány fontos megállapítást. Nyilvánvaló, hogy a javasolt eljárások számos fontos azonosságot tartalmaznak, amelyek alapján kimondható, hogy a két javasolt eljárás és kritériumrendszer kompatibilis. Mindebből az is következik, hogy amennyiben egy ország felsőoktatása elvégezte az EFT keretrendszerrel történő megfeleltetési eljárást, ezt az EKKR megfelelő szintjeire már nem kell megismételnie. A legfontosabb közös szempontok»» A megfeleltetési eljárás eredményét az erre jogosult testületek igazolják,»» A megfeleltetési eljárásban bizonyítani kell, hogy a nemzeti keretrendszer és a hozzá kapcsolt képesítések tanulási eredményeken alapszanak (illetve a felsőoktatás esetében ECTSkrediteken is),»» Nyilvánvaló és világos kapcsolat áll fenn a nemzeti képesítési keretrendszer képesítései és az EFT keretrendszer ciklusjellemzői között; illetve a nemzeti képesítési keretrendszer (rendszer) szintjei és az EKKR-szint jellemzői között (Itt már különbség van!),»» A minőségbiztosítási rendszerek hivatkoznak a nemzeti képesítési keretrendszerre és megfelelnek a vonatkozó európai elveknek,»» Az eljárást az érdekelt minőségbiztosításért felelős testületek egyetértésükkel látják el,»» Az eljárásban részt vesznek nemzetközi szakértők. 28 A két fogalom különbségét jelzi az angol szóhasználat: az EFT esetében a self-certification míg az EKKR esetében a referencing fogalmat használják. Ez arra utal, hogy a Bolognai Folyamat esetében, amely a keretrendszer létrehozásával is konvergenciára, az EFT-ben kialakított három ciklus konszolidálására és pontosabb meghatározására törekszik, szorosabb a kapcsolat a metakeret és a nemzeti keretek között. 20

Az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon. Nemzetközi háttér, elvi megfontolások, megvalósítási javaslatok

Az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon. Nemzetközi háttér, elvi megfontolások, megvalósítási javaslatok Az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon Nemzetközi háttér, elvi megfontolások, megvalósítási javaslatok Szakértői összefoglaló anyag A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3.

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17.

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Célok Mobilitás, versenyképesség LLL elősegítése A képzések és a munkaerőpiac nagyobb összhangja

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Új irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I.

Új irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I. Új irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I. Az EKKR, az EFT-KKR, az OKKR és a KKK-k Temesi József OKT, BCE VI. ORSZÁGOS KREDITFÓRUM BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS 29. Európai Képesítési Keretrendszer

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.28. COM(2014) 30 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról

Részletesebben

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról EU Lifelong Learning Program 2007-2013 (2012/C 232/04) Leonardo da Vinci Alprogram. Pályázati felhívás 2013 EAC/S07/12 "Innováció transzfer" Projekt száma: 2013-1-ES1-LEO05-66707 EURÓPAI ÖRÖKSÉG TOLMÁCSOLÁS

Részletesebben

AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉG KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERE

AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉG KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERE AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉG KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERE Az képesítési rendszerekkel foglalkozó Bologna-munkacsoport jelentése 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...10 1 A kontextus felsőoktatási

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) Európai Képesítési Keretrendszer Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) Európai Képesítési Keretrendszer Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Budapest, 2015. május 6. Derényi András Palencsárné Kasza Marianna

Budapest, 2015. május 6. Derényi András Palencsárné Kasza Marianna Budapest, 2015. május 6. Derényi András Palencsárné Kasza Marianna Terminológia Képesítés: Egy értékelési és hitelesítési folyamat formális eredménye, melyet akkor adnak ki, amikor egy arra felhatalmazott,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT. 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva

A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT. 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva A TÁMOP 4.1.2-B projekt hátterében álló tényezők Szakmai és szervezeti keretek kiépülése a pedagógusok

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL ÉS AKKREDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ANYAGOK, STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL ÉS AKKREDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ANYAGOK, STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL ÉS AKKREDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ANYAGOK, STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSA 1061 BUDAPEST, KIRÁLY U. 16. TEL.: (06-1) 411-1933, 411-1934. FAX: (06-1) 318-6906

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Országos Képesítési Keretrendszer. (OKKR) bevezetésének feltételei a szak- és felnőttképzésben

Országos Képesítési Keretrendszer. (OKKR) bevezetésének feltételei a szak- és felnőttképzésben TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) bevezetésének feltételei a szak- és felnőttképzésben Készítette: Modláné

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire. Setényi János setenyi@expanzio.hu Budapest 2015.05.06.

A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire. Setényi János setenyi@expanzio.hu Budapest 2015.05.06. A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire Setényi János setenyi@expanzio.hu Budapest 2015.05.06. Hol állunk a CEDEFOP szerint? Forrás: https://dub131.mail.live.com/mail/viewofficepreview.aspx?messageid=mg-qzhrd3z5bgsyqajfesb2g2&folderid=flinbox&attindex=0&cp=-

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA Készítette: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Készült az FKA-KT-68/2008 NSZFT támogatási szerződés

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE SZAKMAI KONZULTÁCIÓVAL EGYBEKÖTÖTT KONFERENCIA OKTATÁSI HIVATAL - TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Budapest, 2015. május 6. MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában

Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában Mihálka Gáborné főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Vizsgaügyviteli Főosztály Zalaegerszeg, 2013.07.04.

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B)

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) Szitó Imre fejlesztéskoordinátor, főmunkatárs EDUCATIO nkft A szakmai protokoll definíciója olyan eljárásokról

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Fejlesztés(i)-források A társadalmi

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata 1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK ÉS A TANULÁS MINŐSÉGE FOLYAMAT, EREDMÉNY, ALKALMAZÁS ELŐADÁS ÉS KONZULTÁCIÓ

PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK ÉS A TANULÁS MINŐSÉGE FOLYAMAT, EREDMÉNY, ALKALMAZÁS ELŐADÁS ÉS KONZULTÁCIÓ PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK ÉS A TANULÁS MINŐSÉGE FOLYAMAT, EREDMÉNY, ALKALMAZÁS ELŐADÁS ÉS KONZULTÁCIÓ Dr. Baráth Tibor KÖVI igazgató Galánta, 2012. augusztus28. 2 A jelen és a jövő - együtt A világ, amelyben

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Geotermikus jelentési kódex

Geotermikus jelentési kódex Geotermikus jelentési kódex Egy törekvés a nemzetközi egyetértésre Dr. Ádám László NÉV: SZERVEZET Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15 2013. November 15. Regionális Az első története Ausztrál Geotermikus

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben