Még egyszer, de nem utoljára: e-útdíj

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Még egyszer, de nem utoljára: e-útdíj"

Átírás

1 Közlekedéspolitika December 21-ig lehet véleményezni a Nemzeti Közlekedési Stratégia tervezetét 2 Közösségi közlekedés A szakminisztérium dolgozik a közszolgáltatásról szóló törvényen 4 Közlekedésbiztonság Kihirdették a Közlekedésbiztonsági ötletpályázat eredményét december 4. XXI. évfolyam, 24. szám Fõszerkesztõ: Kiss Pál Nemzetközi elismerés Dávid Ilonának III. Magyar Fuvarozói Fórum Még egyszer, de nem utoljára: e-útdíj Golden Chariot (Arany Fogat) díjat kapott Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a nemzetközi vasúti kapcsolatok erõsítésében végzett tevékenységéért. A kitüntetés az orosz parlament és az orosz közlekedési minisztérium egyik legmagasabb ágazati elismerése. A nemzetközi közlekedésipari díjat az Oroszországi Föderáció Közlekedési Minisztériuma és az Oroszországi Föderáció Állami Duma (Szövetségi Gyûlés, parlament alsóháza) Közlekedési Bizottsága hozta létre 2005-ben. Az egyik legmagasabb ágazati kitüntetésnek számító díjat a közlekedési iparban, szolgáltatási szférában és a közlekedéstudományban, valamint képzésben résztvevõknek adományozzák. Az elismerést Gennadíj Bessonov, a Transz-szibériai Szállítások Koordinációs Tanácsa fõtitkára adta át Dávid Ilonának, méltatva a MÁV vezérigazgatójának a nemzetközi vasúti kapcsolatok erõsítésében, a közös vasúti ügyek elõre vitelében végzett munkáját. Vasúti együttmûködés A Budapest Belgrád vasútvonal korszerûsítése érdekében kezdõdik együttmûködés Kína, Magyarország és Szerbia között errõl állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Li Kocsiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfõvel, akikkel kétoldalú megbeszéléseket folytatott a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa (KKE) Kína csúcstalálkozón. A közép-európai vasúti korszerûsítésben való kínai részvételrõl Li Ko-csiang azt mondta: a projekt mérföldkõ Kína és a kelet-közép-európai országok sok évtizedre visszanyúló együttmûködésében. Ivica Dacic is történelmi jelentõségûnek nevezte a vasúti korszerûsítésrõl szóló megállapodást, amely hatalmas jelentõséggel bír Szerbia kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak elõmozdításában. Olyan mozgalmas volt a közúti konferenciánk, amilyen mozgalmas volt az elmúlt idõszak a hazai közúti fuvarozók számára. Még egyszer, de nem utoljára szerepelt központi témaként az elektronikus útdíj. Talán ennek is volt köszönhetõ, hogy több mint kétszáz vendéget és húsz kiállítót köszönthettünk a III. Magyar Fuvarozói Fórumon. Szakmai partnereinknek és támogatóinknak köszönhetõ, hogy a szállítmányozási és vasúti konferencia után a közúti fuvarozók fóruma is hagyományos szakmai rendezvénnyé vált. FÕTÁMOGATÓ ÉS SZAKMAI PARTNER BRONZFOKOZATÚ TÁMOGATÓK Új kiadónk, a Fórum Média Kiadó ügyvezetõ igazgatója, Gyõrfi Nóra köszöntõjében hangsúlyozta: a kiadó folytatni kívánja ezt a hagyományt, de nemcsak rendezvényprogramjában, hanem a lapkiadásban is. Vereczkey Zoltán, az MKFE elnöke az egyesület aranyplakett kitüntetését adta át Tombor Sándornak, a KTI ügyvezetõ igazgatójának, volt közigazgatási államtitkárnak. Völner Pál és Fónagy János képviselte a kormányt az idei fuvarozó fórumon. Gyõri Gyula, az NKH elnöke, Börzsei Tibor, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (volt ÁAK) vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán, a KTI igazgatóhelyettese, Lajkó Ferenc, a Waberer s International Zrt. vezérigazgató-helyettese, valamint szakmai partnerünk, az MKFE vezetõi, Vereczkey Zoltán és Galambos István társelnök is megtisztelte jelenlétével és tartalmas elõadásával rendezvényünket. Más szakterület elsõszámú vezetõi is ott voltak konferenciánkon, többek között Iszak Tibor, az MSZSZ elnöke, Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke, Kovács Imre, az RCH elnöke és Deák László, az Alstom Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója. Vereczkey Zoltánnak meghatározó szerepe volt abban, hogy az elmúlt idõszak vitáit lezárva mára már megnyugodtak a kedélyek az elektronikus, használatarányos útdíj bevezetését illetõen. Hasonló véleményen volt Völner Pál, az NFM államtitkára, amikor az eddigi tapasztalatokat elemezte és a kormányzati törekvéseket ismertette. Az MKFE elnöke, Vereczkey Zoltán ennek további javítását kérte. Elõször szerepelt a szakmai nyilvánosság elõtt Börzsei Tibor, aki elmondta, hogy rendkívül fontosnak tartja az érdekképviseletekkel való állandó kapcsolattartást. Kerekasztal-beszélgetéssel zárult a rendkívül sikeres fuvarozói konferencia. A rendezvényrõl mostani lapszámunkban és a Navigátor decemberi számában tudósítunk. A következõ fuvarozói fórum várhatóan 2014 októberében lesz. Köszönjük a támogatóinknak ARANYFOKOZATÚ TÁMOGATÓK Tombor Sándor átveszi kitüntetését Vereczkey Zoltántól Karmos Gábor, Kovács Imre, Iszak Tibor és Deák László EZÜSTFOKOZATÚ TÁMOGATÓK

2 2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS december 4. Társadalmi vitán a Nemzeti Közlekedési Stratégia Fejlesztések a vasúthálózaton A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) honlapján november közepén közzétették a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) tervezetét, amelynek társadalmi vitája december 21-ig tart, addig lehet ben véleményezni a dokumentumokat, azaz elsõsorban a közúti és vasúti fejlesztések prioritáslistáját. Utóbbinak áttekintése e cikkünk fõ tárgya. Jelentõs szakmai közérdeklõdés kíséri az NKS kidolgozását. Ez nem véletlen, hiszen az NKS készíttetésének fontos konkrét gyakorlati célja az elõttünk álló as uniós ciklus közlekedési projektjavaslatainak stratégiai megalapozása. Az alkotók minõsítése szerint a stratégia az Európai Unió által megkövetelt összközlekedési szemlélettel, a közlekedési alágazatok egymásra hatásának figyelembe vételével készült, és középtávra (2020), hosszú távra (2030) és nagytávra (2050) tartalmazza a koncepcionális célkitûzéseket a mobilitási igényeket meghatározó nemzeti és külgazdasági tendenciák, népességi mutatók, a területfejlesztés és egyéb kérdéskörök vizsgálata alapján. A as uniós ciklusban az elsõdlegesen megvalósítandó projektek értékét 1358 milliárd forintra becsülték, amihez további 4000 milliárd forintnyi támogatható cél társult. Ehhez képest az EU jelenértéken 1546 milliárd forintot szán közlekedésfejlesztésre, amibõl azonban lejön a as idõszak szakaszolt projektjeinek áthúzódó befejezése, mintegy 150 milliárd forint értékben. Közelebbrõl nézve az EU szabta kereteket, jól látszik, hogy a TEN-T hálózati elemeken túlmenõen közúti beruházás csak jelképes mennyiségben (mintegy 90 milliárd forint értékben) végezhetõ EU-résztámogatással, míg elõvárosi, városi kötöttpályás fejlesztésekre 329 milliárd forint fordítható (szemben a jelenlegi ciklus 478 milliárdjával). Ráadásul az operatív programok forrásainak 7%-a csak 2018 után használható fel, meghatározott indikátorok (feltételek) teljesítettsége esetén. A vasúti TEN-T folyosók fejlesztése viszi el a támogatás zömét, ám közelebbrõl nézve a projektlistát látható, hogy a beruházásokat valójában e folyosók Budapest környéki, elõvárosi forgalmat is lebonyolító szakaszaira fókuszálnák. Így gõzerõvel halad a NIF-nél a Rákos Hatvan vonalszakasz átépítésének tervezése, a kivitelezés 2016-ban akár be is fejezõdhet amennyiben sikerül elfogadtatni az Európai Unióval, hogy Budapest és Záhony között két TEN-T folyosó is kiépüljön, az egyik Miskolcon át (ezen eddig nem történt érdemi beruházás), egy másik pedig Debrecenen keresztül (itt a Szajol Püspökladány vonalszakasz szinte az utolsó szegig megújult bõ 150 milliárdból). Szakértõk e kérdést tekintik az egyik legnagyobb finanszírozási kockázatnak az EU-beruházások között, mivel az Európai Unió jelenleg is behatóan vizsgálja, hogy a Szajol Püspökladány szakasz átépítése a támogatási elvekkel összhangban valósult-e meg. Akármi is lesz a döntés, az látszik, hogy a Püspökladány Debrecen szakasz átépítése csak javaslat az NKS alkotóitól, a nem épp elõkelõ 41., illetve 42. helyen szerepeltetve a prioritási listán. Szintén kell némi jó szándék a Kelenföld Pusztaszabolcs vonalszakasz átépítésének EU-s támogatásához, különösen azután, hogy a szintén Horvátországgal kapcsolatot teremtõ Balaton déli parti vonal teljes hosszban átépülne még e pénzügyi ciklus terhére 2015 végére. Ahhoz persze nem fér kétség, hogy a Dunaújváros és a százhalombattai Dunai Finomító okán jelentõs teherforgalmú vonal teljes átépítése nem nagyon halasztható annak igen leromlott mûszaki állapota miatt. Hamarosan elindulhat a tendereztetés a Biatorbágy Tata vonalszakaszra, ahol a cél a pályára engedélyezett sebesség km/órásra növelése, részben új nyomvonalon. Üröm az örömben, hogy a vasútvállalatok (személyszállítók és árufuvarozók egyaránt) ehelyett sokkal-sokkal fontosabbnak tartanák a Tata és Komárom közötti vasútvonal új, árvízvédett nyomvonalra helyezését, élénken emlékezve arra, micsoda veszteséget és fennakadást okozott e vonalszakasz teljes lezárása a Duna legutóbbi rekordáradásakor, aminek évrõl évre való megismétlõdésére szerintük joggal számítani lehet. Izgalmas cél 2016 utánra ütemezve a Kelenföld Ferencváros vonal háromvágányosra átépítése, a Duna-híd rekonstrukciója (6. prioritás), miközben a Budapest Hegyeshalom vonalszakasz átépítése ETCS 2-es szintre (már 2016-ra) annak beismerése, hogy a jelenleg ott kiépített és nemigen használt ETCS 1 elsõsorban a balízok minõségi hibái miatt menthetetlen kiépítése nagy mûszaki tapasztalat, ám pénzkidobás volt 10 évvel ezelõtt. Szintén támogatható a GSM-R II. üteme, ám fájó, hogy ez nem valósulhatott meg az évek óta nyúló tendereztetés ellenére még ebben a finanszírozási idõszakban. (Az elsõ ütemre november végén írták végre alá a Kapsch Carrier- Com MVM OVIT párossal a kivitelezési szerzõdést.) A fentieken túlmenõen a Békéscsaba Lõkösháza (országhatár?) vonalszakasz második vágányának építése fért még be a biztos projektek közé, amivel a Nyugat-Európa Constanta tengely utolsó egyvágányú szakasza is megszûnne. A prioritási listán a 9. és 17. hely között szerepelnek a már futó, de 2013 végéig be nem fejezhetõ beruházások amelyeknek van áthúzódó forrásigényük is. Ezek zömükben ETCS 2-telepítések, a 100-as és a 120-as vasútvonal már zajló átépítése, a GSM-R elsõ üteme, illetve Vác állomás átépítése. A 18. és 32. közötti számokkal jelölt projektek támogatási szerzõdéssel még nem rendelkeznek, ám valamilyen módon (akár még e pénzügyi ciklus terhére) kivitelezhetõk lehetnek. Ide sorolható a Balaton déli partjának (már eldöntött) átépítése, Székesfehérvár állomás rekonstrukciója, az esztergomi vonal villamosítása (ami nem része az oszlopállításon túlmenõen a jelenlegi átépítésnek). Itt kerültek felsorolásra azok a kisebb projektek is, amelyeket a MÁV Csoport akár saját kiírásban is elvégeztethetett volna (pályakarbantartó nagygépek beszerzése, IT-fejlesztések, ETCS felszerelése a FLIRT motorvonatokra, a miskolci vonal lassújeleinek felszámolása). A 33. és 79. közötti projektek a vágyálom kategóriába sorolhatók, noha hasznosságuk vitathatatlan (például a Nyugati Rákospalota Újpest szakasz 20 éves késésben lévõ átépítése vagy épp a 80-as, 40-es, 41-es vonal rehabilitációja). Szomorú, hogy 2020-ig alig van esély a Nagykáta Újszász szakasz rehabilitációjára vagy épp a Kõbánya- Kispest Lajosmizse vonalszakasz villamosítására és szûk keresztmetszeteinek felszámolására noha mindkettõ benne lenne a MÁV- START tízes kívánságlistájában. Az árufuvarozó vasutak egy része a GIFT projekt keretében szedte öszsze javaslatait a IV. és V. folyosóra vonatkozóan. Ebben a már említett Tata Komárom közötti új vonalvezetés mellett olyan kívánságok olvashatók, mint hiányzó összekötõ vágányok építése például Kelenföldön Székesfehérvár felõl Ferencváros felé (az állomás 2. vágányának meghosszabbításával), Szolnok állomás keleti végén, Szajolnál vagy épp Soroksár elérhetõsége Ferencváros érintése nélkül Kelenföld felõl, de már annak is örülnének, ha Kõbánya-Kispesten lefektetnék a hiányzó 3. és 7. vágányt. A jelenlegi ütemben fejlesztve a vasúthálózatot még 2027-re sem lesz legalább 120-as tempóval tehervonattal akadálytalanul átjárható a magyar vasúthálózat, így egyrészrõl lobbiznak az EU-nál azért, hogy a jelenleg látszó szûkös forrásokból a nagyszabású átépítések helyett a vasútvonalak rehabilitációjára (a kiépítési sebesség helyreállítására) is költhessenek. E harc egyik gyümölcse lehet a Balaton déli partjának átépítése, ahol még a 120-as tempó sem cél az üdülõövezetben vezetõ vonalon, miközben a tehervonatok átlagsebessége is jelentõsen nõhet a 60 helyett 100-zal haladva, az állomásokon kevesebbet várva ellenvonatokra. Reményteljesebb a kínai pénzbõl való vasútépítés, különösen azt követõen, hogy a kétes megtérülésû V0 helyett (amely a 81 pontos prioritáslistán a 81.) a lényegesen nagyobb személy- és áruforgalmi potenciállal rendelkezõ Budapest Kelebia vonal kétvágányú, emelt sebességû kiépítése lett az új cél szemben a mai egy vágányon való, as tempóval való haladással. Ha a kínaiak a szerb szakasz fejlesztésébe is beszállnak (az oda már bejelentkezett oroszok mellé), akkor Szabadka és Belgrád között is rendes, nagy kapacitású vasútvonal lehet akár már az évtized végére. Andó Gergely Fõszerkesztõ: Kiss Pál Fõszerkesztõ-helyettes: Andó Gergely Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. Felelõs kiadó: Gyõrfi Nóra ügyvezetõ igazgató Lapigazgató: Bándy Zsolt Cím: H-1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: ; ; Fax: Stúdió: Sprint Kft. Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest, VIII. kerület, Orczy tér 1., Postacím: Budapest 1900, Telefon: ) További információ 06 (80) ; Elõfizetési díj: egy évre Ft Kiadói elõfizetés: Index: HU ISSN A Magyar Közlekedés MTI-felhasználó Sajtófigyelõnk: 729. szám Ár: 500 Ft A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet.

3 2013. december 4. MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3 Völner Pál E-útdíj: tapasztalatok, kormányzati törekvések Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelõs államtitkára a megtett úttal arányos elektronikus díjszedés eddigi tapasztalatairól és a magyar fuvarozókat érintõ kormányzati törekvésekrõl tartott elõadást. Az e-útdíjrendszer bevételeinek egyharmada fõúton, kétharmada pedig a díjköteles gyorsforgalmi utakon realizálódik mondta az államtitkár, aki Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára mellett a konferencia díszvendége volt. Az UD elsõ négy hónapos mûködési tapasztalatai alapján kijelentette: figyelemmel az év végi gazdasági konjunktúrára is, teljesülni fog az erre a fél évre tervezett 75 milliárd forintos díjbevételi elvárás. Hozzátette: a rendszer állami beruházásban valósult meg, a befolyó összegek is az államkincstárt gazdagítják, így a központi költségvetés hosszútávon tudja biztosítani a közlekedési infrastruktúra fenntartási kiadásait. A bevételek 90 százalékát az elsõsorban az M1-es és M5-ös autópályán közlekedõ négytengelyes jármûvek termelik. Völner Pál sajnálatos ténynek nevezte, hogy az M6-os bevételtermelõ képessége még egyes fõutakéval sem vetekszik, példaként említette a nemzetközi forgalom által intenzíven használt 4-es, 44-es és 86-os fõutat. Jövõre 107 milliárd forintot kell kifizetnie az államnak az M5- ös és M6-os autópálya után koncessziós, illetve rendelkezésre állási díjként, ez az összeg 2010-ben 55 milliárd forint volt. Az M6-os esetében tehát az állam súlyos tízmilliárdokat költ egy olyan beruházásra, amelynek sem a bevételi, sem a forgalmi adatai nem támasztják alá, hogy az autópályát ennyire erõltetetten és fõleg ilyen konstrukcióban kellett megépíteni. Az útdíjak nagyjából százalékát fizetik a magyar, illetve jellemzõen a gyorsforgalmi utakat használó külföldi fuvarozók, így a tranzitforgalom is jelentõsen hozzájárul a költségvetés bevételeihez. Ebben a román fuvarosok járnak az élen, eddig õk fizették a nemzetközi teherforgalom útdíjának 40 százalékát, tehát az összforgalom egyötödét. De jelentõs a lengyel (10 százalék), a bolgár és a szlovák (8-8 százalék) rendszámú jármûvektõl származó díjbevétel is. Meglepetés, hogy a díjköteles forgalom önbevallás alapján döntõen a legjobb környezetvédelmi osztályba tartozik, így a díjszintje a J2-J3 kategória esetén 15, a J4 esetében pedig 20 százalékkal alacsonyabb, mint a B kategória esetén. A jövõben fokozott ellenõrzésre lehet számítani e tekintetben, és annak tapasztalatai alapján születhet döntés a környezetvédelmi kategóriák esetleges átsorolásáról is. A díjbevételek több mint 40 százaléka származik a fedélzeti egységen keresztül történõ bevallási módból, a jelentõsebb része még mindig viszonylati jegybõl folyik be, de az államtitkár szerint az arány az OBU-k javára módosulhat. Annak érdekében, hogy az e-útdíj bevezetése ne rontsa a magyar közúti szolgáltatók versenyhelyzetét, a kormányzat számos érdemi erõfeszítést tett. Völner Pál ezek közül kiemelte, hogy a napidíjak 40 euróig adómentesek maradtak, és igazolás nélkül költségként elszámolhatóak. Az üzemanyagmegtakarítás 100 ezer forintig továbbra is adómentes, a kereskedelmi gázolajár bevezetésével pedig a fuvarozók adó-visszatérítésben részesülnek. Csökkentek a bírságtételek azoknál a szakmai szabályoknál, amelyek nem érintették közvetlenül a versenyfeltételek szigorú megkövetelését, valamint több jármûkategóriában mérséklõdött az átírási illeték. A hatóságok továbbra is jelentõs erõfeszítéseket tesznek az egyablakos ügyintézés bevezetésére, ennek jótékony hatása elõreláthatólag már a jövõ évben érezhetõvé válik, mivel megszûnnek a felesleges adminisztratív kötelezettségek. A közúti jármûvek forgalomba helyezésével kapcsolatos eljárásokban összevonják azokat a mûszaki vizsgálatokat, amelyek a belföldi forgalomba helyezéssel egy idõben elvégezhetõek (például CEMT mûszaki alkalmassági vizsgálat). Az árukibocsátó és az árufogadó helyek részére a kormány lehetõvé tette a fuvarozó vállalkozások legális piaci mûködésének ellenõrizhetõségét. Még ebben az évben ki- emelt közúti ellenõrzési akcióra kerül sor a társhatóságok bevonásával a fuvarozó vállalkozásokra vonatkozó azonos versenyfeltételek megtartásának ellenõrzése és kikényszerítése érdekében. Az NFM államtitkára megerõsítette: folytatják a tárgyalásokat a fuvarozói érdekképviseletekkel, egyúttal megköszönte nekik az elmúlt években tanúsított konstruktív hozzáállást. Vereczkey Zoltán A fuvarozók versenyképességének további javítása A magyar fuvarozói szakma már augusztus 23-án, illetve június 6-án deklarálta az akkori kormányokkal aláírt megállapodásban, hogy támogatja a használatarányos elektronikus útdíjrendszer bevezetését, ha azzal párhuzamosan intézkedések születnek a fuvarozók versenyképességének javítására kezdte elõadását Vereczkey Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke. Hosszú vajúdás után idén nyáron ért célegyenesbe az e-útdíj magyarországi bevezetése. A kormány és a fuvarozó szakmai szervezetek június 3-án stratégiai megállapodásban rögzítették azokat a lépéseket, amelyek az UD indulásával egy idõben garanciát jelentettek a magyar árufuvarozók versenyképességének javítására. Egyetértettek a gépjármûadó csökkentésében a légrugós vagy azzal egyenértékû rugózási rendszerû nyerges vontatók, tehergépjármûvek, autóbuszok, pótkocsik esetén, az e-útdíj 7,5 százalékának levonásában a helyi iparûzési adóból ezt egyetlen más szakmacsoport sem tudta elérni és az útdíjfizetést szolgáló kedvezményes forgóeszközhitel-konstrukció kialakításában. A felek megállapodtak abban, hogy 2013 novemberében áttekintik az e-útdíj bevezetésének és alkalmazásának tapasztalatait. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselõivel megkezdtük a tárgyalásokat, bízom benne, hogy sikerrel fogunk járni hangoztatta Vereczkey Zoltán. A kormány a fentiek mellett vállalta, hogy a fuvarozók részére a korábbiakban biztosított versenyképesség-javító intézkedéseit fenntartja. Így megmarad a napi 40 euró adómentes napidíj, az üzemanyag-megtakarítás 100 ezer forintig történõ adómentes kifizetése és a kereskedelmi gázolaj intézménye, sõt a fuvarozók 2013-tól már havonta igényelhetik vissza a gázolaj jövedéki adójának egy részét, jelenleg 17 forintot literenként. A júniusi megállapodásban foglalt kedvezményes forgóeszközhitelhez egyedülálló feltételek mellett juthatnak hozzá a fuvarozók. Jelenleg mintegy 140 vállalkozás 1200 jármûre több mint egymilliárd forintnyi hitelt igényelt. A szakma és a kormányzat is mennybe ment volna, ha az Útdíj Hitelprogram július elsején elindul jelentette ki Vereczkey Zoltán, utalva arra, hogy a hitelkonstrukció lehetõségével csak augusztus 20-ától élhetnek a vállalkozások. Az MKFE elnöke szerint további versenyképesség-javító intézkedésekre van szükség a hazai fuvarozók megerõsítése érdekében. Kiemelte: törvényben kell szabályozni a magyarországi és a külföldi útdíj 7,5 százalékának iparûzési adóból való levonhatóságát. Nagyon fontos a gépjármû-vezetõi utánpótlás biztosítása speciális oktatási-szakképzési program útján, illetve a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének csökkentése az államigazgatási eljárás költségszintjére a haszongépjármûvek vonatkozásában. Az elõadó leszögezte: azért megalapozottak a kéréseik, mert megvalósításuk gazdasági növekedést generál, versenyképességet javít a nemzetközi árufuvarozási profilban (a külföldi versenytársak nem fizetnek odahaza iparûzési adót), és megszünteti azoknak az élelmes vállalkozásoknak a versenyelõnyét, amelyek olyan településeken jegyzik be cégüket, ahol nincs iparûzési adó. Mindezen intézkedések mellett szükséges az ellenõrzési rendszer teljes körû kiépítése és folyamatos mûködtetése; az utólagos fizetés konstrukciójának kialakítása; a viszonylati jegy szabályozásának megreformálása; a banki átutalások jóváírásának felgyorsítása; a Társadalmi Egyeztetõ Szervezet létrehozása és az elemi útszakaszok újraszabályozása. A szakma itt már sikert ért el, hiszen december elsejétõl 2073-ról 2241-re nõtt az elemi útszakaszok száma, bár az MKFE azt szeretné, ha a fuva- rozónak akkor kellene kifizetnie az útdíjat, miután használta az adott útszakaszt. Az érdekképviseletnek kezelnie kell továbbá a forgalom átterelõdésének, valamint az agrárágazat túlzott mértékû kedvezményeinek következményeit, hiszen jogszabályba ütközik, ha mezõgazdasági vontatóval árufuvarozási tevékenységet végeznek.

4 4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS december 4. Fónagy János Csak a változás állandó Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a közösségi közlekedés napirenden lévõ változásait ismertette. Elöljáróban kiemelte, hogy sok évtizedes elmaradást pótolt be a kormányzat, amikor többéves elõkészítõ munka után a parlament elé terjesztette a közösségi közlekedésrõl szóló törvénytervezetet. A parlament által tavaly elfogadott közösségi közlekedési törvényrõl nem mindenki tudta pontosan, hogy mennyire jelentõs mérföldkõ. Egyik fõ jelentõsége, hogy deklarálta: a közösségi közlekedés közszolgáltatás. Ezt a deklarációt a korábbi autóbusz-közlekedési törvény tartalmazta ugyan, de a vasúti törvénybõl hiányzott; és a teljes közösségi közlekedési rendszerrõl korábban nem jelentette ki semmilyen jogszabály. Sõt a magyar jogrendszer egyáltalán nem tartalmazza a közszolgáltatás pontos definícióját. Korábban a jogszabályok azt tekintették közszolgáltatásnak, amire a kormány közszolgáltatási szerzõdést kötött. Ezt a helyzetet feloldandó a szakminisztérium éppen a közszolgáltatásról szóló törvényen dolgozik, amelyet az elkövetkezõ hetekben a kormány elé is terjeszt. A jogalkotó állást foglalt a tekintetben, hogy az igazi verseny nem az egyes közlekedési ágazatok között, hanem az egyéni és a közösségi közlekedés között van. A törvény kimondja, hogy a közösségi, ezen belül elsõsorban a kötöttpályás közlekedésé az elsõbbség. Nagyon fontos, hogy míg mostanáig évtizedeken keresztül az éves költségvetések határozták meg a közösségi közlekedésre fordítható pénzösszeget, és tévesen támogatás megnevezéssel tartalmazták a költségvetési hozzájárulást, a törvény most egyrészt kimondja, hogy ez az összeg az egyes közlekedési vállalatoknak a menetjegyek árával nem fedezett költségei megtérítésére szolgál, másrészt a közszolgáltatási szerzõdések érvénytartamát vagylagosan 3, 5, 10 évben határozza meg. A költségvetésbõl folyósított pénzösszeg megnevezésének változása azért fontos, mert végre világosan látszik, hogy a közlekedési vállalatok számára kifizetett pénzek nem támogatások, hanem egyszerûen a nyújtott közszolgáltatás indokolt és elismert költségeinek megtérítései. A közszolgáltatási szerzõdések idõtartamával kapcsolatban meg kell említeni, hogy infrastruktúrát tervezni, az infrastruktúrát kezelõ személyzetet kiképezni éves tervlapon nem lehet. Ezért jelentõs lépés, hogy sikerült kitörni az egyéves költségvetési bûvkörbõl. Fónagy János fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a MÁV áruszállítási üzletágának privatizációjával mind a mai napig hiányzik az állami vasút árufuvarozási lába, de örvendetesnek nevezte a tényt, hogy egyre inkább szaporodnak a magánvasutak, amelyek a Rail Cargo Hungariával együtt egyre jobb szolgáltatást nyújtanak. A MÁV egyes feladatainak különbözõ kisebb szervezetekbe kiszervezése a transzparencia csökkenését okozta, sok munka árán a helyzet mára egyszerûsödni látszik. A magyar vasút most nagyobb csomópontok köré szervezõdik: az önálló pályavasút, amelynek önállósága nemcsak a mûködésre a pályához való hozzáférés biztosításra vonatkozik, hanem önálló fejlesztést is lehetõvé tesz. A másik csomópont az önálló személyszállítás, integrálva a vontatással és a gépészettel. Magyarul: a lovakat a szekér elé fogtuk, és minden egy helyen van, ami ahhoz kell, hogy a szekér mozogjon jelentette ki az államtitkár. A MÁV Csoport újraszervezésének megvannak az eredményei: a kormányzati ciklus kezdetén a MÁV 330 milliárd forintnyi banki adósságot tartott nyilván, ez az öszszeg mára 270 milliárdra csökkent. Kiemelkedõ teljesítmény volt, hogy a magyar vasút adósságállománya úgy csökkent, hogy az általa nyújtott teljesítmény egyenletessé vált, és sikerült fenntartani a munkabékét. A Volánoknak is ez a törvény adta meg a lehetõséget a megújulásra, a korábbi 24 Volán-vállalat helyett ma hét mûködik; a vertikum teljes átszervezése a jövõ év közepére fog befejezõdni. Dabóczi Kálmán A közösségi közlekedés piaca nyitva áll A buszközlekedés a legfontosabb ágazat a hazai közösségi közlekedésben, aminek új szabályozása számtalan lehetõséget teremt a piaci szereplõknek a rendszerbe való belépésre mutatott rá a KTI általános igazgatóhelyettese A közösségi közlekedés kihívásai a Személyszállítási törvény tükrében címû elõadásában. 624 milliárd forint a Központi Statisztikai Hivatal 2009-es, lakossági közösségi és egyéni közlekedést vizsgáló elemzése szerint ekkora a személyszállítási piac mérete Magyarországon kezdte elõadását Dabóczi Kálmán, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) általános igazgatóhelyettese. És bár a személyszállítás aligha tölthet be központi szerepet egy fuvarozói konferencián, a szakember szerint a piac nagysága mégis érdemessé teheti az áruszállításhoz számos ponton kapcsolódó, azzal piaci érdekközösségben létezõ szektort a fuvarozó szakma figyelmére. A közösségi közlekedés használatának legfontosabb motivációit a munkába járás és az oktatási intézményekbe való eljutás, valamint a mindennapi szükségletek intézése (például vásárlás, ügyintézés) jelentik, ez a három terület fedi le az igények kétharmadát. Idehaza a hajós és repülõgépes közlekedés csupán marginális szerepet tölt be a közösségi közlekedés rendszerében, a szektor pillérei a millió embert szállító busz-, illetve a millió fõs vasúti közlekedés. A számok alapján az autóbuszos helyközi közlekedést kikerülve nem lehet közösségi közlekedésrõl beszélni Magyarországon, míg a vasút kikerülhetetlen szerepe elsõdlegesen a nagyobb távolságokra, valamint Budapest agglomerációjára érvényes a szakember szerint. A gazdasági válság hatásaként és a dráguló üzemanyagok miatt egyre nõ a közösségi közlekedés iránti igény. Ez lehetõséget jelent a szakmának, és az ágazat színvonalas szolgáltatással akár a gazdasági környezet javulását követõen is képes lehet megtartani a most megszerzett piacot. A hazai fuvarozók számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudnának bekapcsolódni a magyar személyszállítási piacba, vagy hogyan tudnák növelni már meglévõ részesedésüket. A közösségi közlekedés fejlesztési irányait a Nemzeti Közlekedési Stratégia jelöli ki. Ezek közül a legfontosabb, elsõdlegesen megvalósítandó és kiemelt hasznosságú terület a buszközlekedés indokolt fejlesztése azon elõvárosokban, ahol nincs megfelelõ vasúti kapcsolat. A szakember szerint itt komoly fejlesztésre lehet számítani, amelynek során az állam legfontosabb feladata a szabályozási oldal kialakítása. Az ágazat szabályozására elfogadott Személyszállítási törvény ezért új keretrendszert rajzol fel. Fogalmi rendteremtés keretében országos, regionális és elõvárosi szolgáltatási szegmensekben gondolkozik, lehetõvé téve eltérõ mûködési modellek kialakítását a különbözõ területeken. Emellett rendezi például a még elégséges szolgáltatás vagy az éven átnyúló finanszírozás kérdését is, de közlekedésszervezés és a piacfelügyelet dolgában is sok újdonságot hoz. Bár a Személyszállítási törvény nem tud mûködési forrást teremteni, sem költségvetési forrást allokálni, azonban három évre rögzíti a közszolgáltatási szerzõdések tartalmát, jelentõsen javítva a kiszámíthatóságot az ágazatban. Emellett autóbuszos piacfelügyeleti szervezetet is létrehozott a tisztességtelen piaci szereplõk ellen. Közvetve piacot is teremt az új jogszabály, amely kimondja, hogy a közszolgáltatások csaknem felét piaci szereplõk is végezhetik alvállalkozóként. Míg korábban legfeljebb 30 százalék lehetett ez az arány, most az Európai Unió rendeleti szintû szabályozásának felsõ határánál húzza meg a vonalat a törvény. A piaci szereplõk bevonását illetõen az állam legfontosabb feladata annak eldöntése, hogy milyen piaci struktúrákban gondolkodik. Egyértelmû választ kell adnia például arra, hogy a Volán-társaságok közszolgáltatási szerzõdé- sének 2016-os lejártát követõen mely szegmenseket hogyan képzeli el, hova kíván beengedni piaci szereplõket és milyen feltételekkel, vagy hogy mely feladatok szervezhetõk meg hatékonyabban országos szinten, és melyek régiónként. A törvényi lehetõség sokkal többet nyújt, mint amivel jelenleg él a szakma, ráadásul a Volántársaságok 2016-os pályáztatásának elõkészítéséhez az érdekelt iparági szereplõk véleményének szakmai egyeztetéseken történõ ütköztetéséhez a 24. órában vagyunk hívta fel a figyelmet Dabóczi Kálmán.

5 2013. december 4. MAGYAR KÖZLEKEDÉS 5 Börzsei Tibor A HU-GO bevezetése Börzsei Tibor, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezérigazgatója az Állami Autópálya Kezelõt (ÁAK) mint útdíjszedõ és egyetemes útdíjszolgáltatót mutatta be. Elõadásában kitért az átalakulás folyamatára, az ÁAK történetére, a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer bevezetésére, valamint a jövõbeni fejlesztési tervekre. Elõadása elején felhívta a figyelmet, hogy a programfüzetbeli inkompatibilitás csak látszólagos; nem véletlen, hogy az ÁAK feladatairól a NÚSZ vezérigazgatója beszél ugyanis az ÁAK átalakult, a feladatait az új szervezet vette át. Ennek az átalakulásnak a jogszabályi hátterét a közútkezelõi feladatok átadásáról szóló törvény, egy kormányhatározat és egy NFM rendelet teremtette meg. Az ÁAK által kezelt gyorsforgalmi úthálózat hossza alig több mint tíz év alatt dinamikus növekedéssel csaknem háromszorosára nõtt, a díjbevétel ez alatt az idõszak alatt 650 százalékkal emelkedett. Az egy fõre esõ kezelt utak hossza is látványosan változott; míg 2002-ben 0,77 kilométer jutott egy dolgozóra, idén 1,05 kilométer. Az útdíjtörvény és a kapcsolódó jogszabályok elõírásainak megfelelõen július 1-jétõl bevezették a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszert, amelynek eredményei között várják a szolgáltatási színvonal emelkedését is. Az elektronikus útdíjrendszer versenysemlegesen valósítja meg a használó fizet és a szennyezõ fizet alapelvet, ugyanakkor megfelel az EETS irányelveknek is. A NÚSZ kettõs szerepet lát el: útdíjszedõként a törvény alapján elvégzi az útdíjrendszer mûködtetését; ennek használatával a fizetendõ útdíj összegének megállapítását, kivetését és az útdíj útdíjszolgáltatókon (Magyarországon az útdíjszolgáltatók szolgáltatják az úthasználók számára a hozzáférést az UD rendszerhez) keresztül történõ beszedését. Egyetemes útdíjszolgáltatóként pedig köteles valamennyi díjfizetésre kötelezett számára biztosítani az úthasználati jogosultság megszerzésének lehetõségét a rendszer keretében. Feladata annak biztosítása, hogy valamennyi végfelhasználó igénybe vehesse az útdíjköteles úthálózatot. Így a jelenlegi rendszer alapján a NÚSZ mint útdíjszedõ és mint egyetemes útdíjszolgáltató biztosítja az UD rendszerhez való hozzáférést a viszonteladók bevonásával mûködtetett értékesítési hálózat, valamint a bevallási közremûködõk igénybevételével. Az útdíjfizetési rendszer az önbevallás elvén alapszik; az alkalmankénti úthasználók számára áll rendelkezésre a viszonylati jegytípus, míg gyakori úthasználat esetén fedélzeti eszköz beépítése ajánlott. A viszonylati jegytípus elõre megtervezett útvonalra vonatkozik, feltüntetik rajta az útvonal kezdõ- és végpontját, amelyek között legfeljebb négy érintési pont adható meg. Ez a jegytípus kifejezetten a tranzit- és az alkalmi úthasználók igényeit szolgálja; rendszeres úthasználat esetén veszteség merülhet fel. A fedélzeti eszköz összeköttetést biztosít a jármû és az útdíjszedõ között; a bevallási közremûködõ segítségével nagy pontosságú helyzetmeghatározó eszköz által szolgáltatott adatok jutnak az Egyetemes Útdíjszolgáltató Rendszeren keresztül az útdíjszedõig. A bevallási közremûködõ végzi a szakasz- és menetillesztést, míg az Egyetemes Útdíjszolgáltató feladata a bevallás összeállítása, az útdíjszedõ pedig a tarifálást végzi. Az értékesítési csatornák szerinti lefedettséget a húsz ügyfélszolgálati irodán kívül, ahol azonnali személyes ügyintézés és teljes körû ügyintézés várja az ügyfeleket, három kiemelt értékesítési pont jellemzi. Ezeken kívül az országban 940 viszonteladói értékesítési pont (közülük 800 üzemanyagtöltõ állomás), 300 kioszk található; a viszonteladói hálózatot országszerte még 100 kioszk jellemzi. A bevezetés óta eltelt idõszakban a regisztrált ügyfelek és felhasználók száma folyamatosan emelkedik; ugyanígy emelkedõ tendenciát mutat a regisztrált fedélzeti eszközök száma is. A NÚSZ adatai szerint a befizetett útdíj mintegy kétharmada viszonylatijegy-eladásból folyt be, a fedélzeti eszközök által bevallott érték teszi ki a fennmaradó részt; a kettõ együtt november 18-ig 62,36 milliárd forint volt. A NÚSZ a hatékony együttmûködés érdekében aktív szakmai párbeszédet folytat a fuvarozókkal, érdekképviseletekkel, ennek keretében részt vesz az õszi konferenciákon, tagi találkozókon, és a további fejlesztések során figyelembe veszi a partnerek tapasztalatait, javaslatait. Érsek István Az NKH ellenõrzései és szempontjai Biztonságosan vezetnek a fuvarozók, de gyakran rossz állapotú jármûveket derült ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökhelyettesének elõadásából, amely a szervezet munkájának kereteit és részleteit ismertetve az ellenõrzések során feltárt legfontosabb hiányosságokról is tájékoztatta a Fuvarozói Fórum hallgatóságát. A Nemzeti Közlekedési Hatóság közúti ellenõrzéseinek legfontosabb célja a jármûvezetõkre és a jármûvekre vonatkozó elõírások betartatása. A közúti ellenõrzések végsõ célja a közlekedés biztonságának növelése, összhangban az Európai Unió Fehér könyvével, amely 2050-re nullára szeretné csökkenteni a halálos közúti balesetek számát az utakon. Magyarországon a haszonjármûvek által okozott balesetek az összes baleset 11,8 százalékát tették ki 2012-ben, a balesetek 10,4 százalékát teherautók, 1,4 százalékát autóbuszok okozták. Érsek István, az NKH elnökhelyettese kiemelte, hogy ez a 10 százalék körüli arány a legtöbb balesettípus (súlyos sérüléses, könnyû sérüléses, jármûvezetõi hibás) esetében érvényes a haszongépjármûvekre, néhány területen azonban eltérések tapasztalhatók. Így például a halálos baleseteknek 18,1 százalékáért a teherautók voltak felelõsek 2012-ben (autóbuszok: 1,3 százalék), a jármûhibás baleseteknek pedig a 27,8 százaléka volt a tehergépkocsik számlájára írható (autóbuszok: 9,7 százalék). Azaz a viszonylag kevés jármûhibás baleset jelentõs részéért, csaknem 40 százalékáért a haszonjármûvek felelõsek. Pozitívumként megjegyezhetõ azonban, hogy az ittas vezetés miatt bekövetkezett baleseteknek mindössze 5 százalékát okozták haszonjármûvek. Az NKH-n kívül más hatóságok (rendõrség, vámhatóság, katasztrófavédelem, munkaügyi hatóság, közterület-felügyelet, közútkezelõ) is végeznek közúti ellenõrzést, azonban minden szervezet csak a saját hatáskörébe tartozó ellenõrzéseket végzi. Az NKH ellenõrzési feladatai közé a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, KKSZ és forgalomkorlátozási ellenõrzések, valamint a veszélyes áruk szállításának, a vezetési és pihenõidõknek, a tengelyterhelésnek, illetve az úthasználat jogosultságának ellenõrzése tartozik. Az ellenõrzési tevékenység volumenérõl Érsek István elmondta, hogy éves szinten négymilliós a nemzetközi fuvarozójármû-forgalom idehaza, a belföldi viszonylatokat is beleszámítva pedig több tízmilliós a nagyságrend. A hatóság 2012-ben majdnem 75 ezer jármûmegállítást és körülbelül 1500 telephelyi ellenõrzést végzett. Az ellenõrzések több mint 30 százaléka külföldi jármûvet érint, mivel Magyarországon magas a külföldi jármûveket érintõ balesetek aránya, különösen a halálos balesetek esetében. A legfontosabb problémákról szólva Érsek István a vezetési és pihenõidõk be nem tartását, a rakományok helytelen rögzítését és a jármûvek túlterhelését emelte ki. A vezetési és pihenõidõk ellenõrzése során 123 szabálytalanságot tártak fel tavaly, leggyakrabban az igazolatlan idõszakok és a napi pihenõidõk be nem tartása jelentett problémát. Gyakori a menetíró készülékek manipulációja is. Gyakran engedéllyel nem rendelkezõ tachográffal történik a fuvarozás, de a meg nem engedett eszközök beiktatásával történõ manipuláció sem ritka. A jármûvek mûszaki állapotának ellenõrzése során a gumiabroncsok és az alváz hibái jelentik a legnagyobb problémát, a hiányosságok 60 százalékát ez a két terület adta. A veszélyes áruk szállítása biztonságosnak mondható, a legkevesebb szabálytalanságot ennek ellenõrzése során tapasztalták a hatóság szakemberei. Az engedély nélküli fuvarozás elleni fellépés részeként több mint 50 ezer ellenõrzést hajtott végre az NKH 2012-ben, ezeknek mintegy 4 százaléka vezetett meghiányoláshoz, a legnagyobb arányban a magyar fuvarozók esetében. A Nemzeti Közlekedési Hatóság legfontosabb jövõbeli célja a forgalom elõszûrésének fokozása, hogy elsõsorban a potenciálisan veszélyes jármûveket ellenõrizzék. Emellett törekszenek az ellenõrzések idejének csökkentésére is, hogy a fuvarozást végzõ jármûveket minél rövidebb ideig kelljen kivonni a termelésbõl. A közúti ellenõrök képzésének fontosságát hangsúlyozva Érsek István kiemelte, hogy a jármûvezetõk oldalán is jelentõs hiányosságok mutatkoznak felkészültség terén, így az õ képzésük fejlesztésére is nagy szükség lenne.

6 6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS december 4. Galambos István Illegális fuvarozás Galambos István, az MKFE társelnöke elõadása bevezetõjében leszögezte: a közúti árufuvarozás határon túlnyúló piaci részesedésének védelmét a jól felépített és átgondolt közlekedésiengedélycserékkel, ellenõrzésekkel kell(ene) biztosítani. Ennek alapján mondhatnánk azt is, hogy a nemzetközi közúti közlekedési engedélyek egyenlõek a nemzetközi közúti közlekedést védõ vámrendszerrel. Sajnos azonban a rendelkezésre álló adatok és elemzések szerint a fuvarpiac zavartalan mûködéséhez szükséges gazdálkodás sok kívánnivalót hagy maga után. Surányi Sándor, Szepessy Zsolt Magyar mérnökcégek jármûipari sikerei Surányi Sándor, a társulás ügyvivõje felvezetõjében bemutatta, milyen nagy utat járt be a magyar vasúti jármûipar a Ganz-MÁVAG szétesése, illetve megszûnése óta. Ismert, hogy ma multicégek kezébe összpontosul a vasútijármû-gyártás javarésze, ám a térségünkben melléjük mégis fel tudtak nõni régi-új horvát, cseh, lengyel vagy épp szlovák cégek, amelyek egyre versenyképesebb árú és minõségû termékeket készítenek. A Ganz is tudott egykor öt földrészre szállítani, ez a tudás részben ma is megvan. Egy nem túl széles szegmens számára a hazai ipar még mindig képes volna kötöttpályás jármûvet gyártani, ha összefognának a szereplõk ismerték fel Surányi Sándorék még 2011-ben. A klasztertagok önbizalmát erõsíti, hogy a közlekedési társaságok vezetõi is úgy látják: szívesen vennének magyar cégektõl 100%-ig az elvárásaik szerint kifejlesztett, gondosan Az elõadó részletesen bemutatta a kontingensek alakulását a belarusz, az orosz, az ukrán és a török viszonylatban is. Egyértelmû, hogy a cseréket nem a viszonosság vezérelte. Ha az ukrán és a magyar fuvarozók közötti engedélyfelhasználást vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2009-ben az ukránok 40 ezer, a magyarok nem egészen 15 ezer engedélyt használtak fel, és ez az arány 2013-ra még inkább megváltozott: a magyarok engedélyfelhasználása nem érte el a 20 ezret, az ukránoké mintegy 45 ezer volt, de összességében ennél is nagyságrenddel több fuvart bonyolítottak le engedély nélkül vagy szabálytalanul, többször felhasználva a se nem ellenõrzött, se nem kezelt, egyszeri fuvarozásra kapott engedélyeiket. Túlságosan nagyvonalúan bántunk az engedélycserékkel, amelyeket nem a viszonosság, hanem valami más vezérelt állapította meg Galambos István. A külföldi fuvarozók visszaéléséhez vezetett az ellenõrzések hiánya és a szankciók nem kellõ súlya. Mi lehet a kiút ebbõl az egyre romló állapotból? Mindenképpen, a lehetõ leghamarabb át kell értékelni a jelenleg meglévõ kvótákat. A 24. órában vagyunk, az ügy nem tûr további halasztást. A szovjet utódállamokkal, amelyekkel nincs bilaterális egyezménye Magyarországnak az engedélycserékre, érdemi tárgyalásokat kell kezdeni és megállapodni. Je- Sokakat meglepett, hogy az Elsõ Magyar Vasúti Jármûipari Társulás elõadását felvettük a Fuvarozói Fórum programjába, az elõadóik azonban bebizonyították, hogy a jármûipar (ma már) nem annyira alágazat-specifikus, lehet olyan cég, amelyik sikerrel gyárthat buszokat, vasúti szenzorokat és akár fedélzeti diagnosztikai rendszereket is teherautókra. A sokoldalú evopro a társulás egyik zászlóvivõje lett. kipróbált jármûveket. Az egyik ilyen projekt az új kisföldalattik gyártása lehet, mivel a meglévõ jármûvek már nagyon kifutották magukat. Az ehhez hasonló egyedi gyártású, viszonylag kisszériás jármûsorozatok adtak eddig is betevõt több érintett cégnek, bár emellett a GanzPlan és más tervezõcégek közvetve az európai piacra is bedolgoztak, a termelõcégek meg szinte kizárólag exportra termeltek hazai jármûépítés híján. Az evopro-csoport a vasúti társulás egyik zászlóshajója lett. A mérnöki szolgáltatást nyújtó, magyar tulajdonú, immár ezer mérnököt foglalkoztató cég reptéri csomagszállító rendszerek építésébõl nõtte ki magát, majd autóipari gyártósorokat is programoztak. Nagyobb ismertségre a nemrég bemutatott kompozit buszuk által tettek szert amelynek prototípusa gõzerõvel készül. Az önhordó, a lenleg rendezetlen a helyzet Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Grúziával és Azerbajdzsánnal is. Ahhoz, hogy eredményesen lehessen fellépni az illegális fuvarozás ellen, össze kell fognia és együtt kell mûködnie az MKFE-nek és a szakhatóságoknak, így a NAV-nak, az NKH-nak, a BM és a katasztrófavédelem szervezeteinek. Törekedni kell az engedélyek helyes arányú használatára és a szükségleten alapuló cseréjére. Meg kell oldani a Magyarországra érkezõ külföldi fuvarozóknak kiadott engedélyek felhasználásának korrekt, teljes körû ellenõrzését, a jogosultság vizsgálatát. Az ellenõrzésnek többféle eszköze lehet, így például a sokat emlegetett bélyegzõ automaták üzembe állítása vagy a NAV által tervezett, fejlesztés alatt álló, egységes elektronikus kereskedelmi, áru- és jármûkövetõ rendszerek integrációjában rejlõ lehetõségek mielõbbi megvalósítása. De lényeges az ellenõrzésre és bírságolásra felhatalmazott szervezetek egységes felkészítése és a hatékonyság érdekében az eljárások gyorsítása is. Meg kell teremteni a hatékony ellenõrzési rendszerek megfelelõ jogszabályi környezetét és a meglévõkkel való összehangolását, de úgy, hogy ezek a gyakorlatban is mûködjenek. Jelenleg ugyanis, bár megszületett a piacon jellemzõnél könnyebb karosszéria nagyobb mozgásteret adott az energiatakarékos hajtás beépítésére, így az elsõ széria hibridhajtású lesz, a másodikat már kizárólag villamos hajtással készítenék el. A moduláris felépítésnek hála ülõ- és állóhely lehet a 6,5 11 méteres buszokon. A Szepessy Zsolt ügyvezetõ igazgató által vezetett evopro Innovation Kft. jármûdiagnosztikai projekteket is futtat. Az egyik ilyen fejlesztés egy 160 km/órás sebességig mûködõ vasúti mérõberendezés, amely dinamikus terhelést mér, és ez alapján kerékprofilokat elemez, futómûvet vizsgál. Gyorsan telepíthetõ, alépítmény nélkül mûködik, 16 szenzort tartalmaz. A prototípusa 75 ezer teherkocsit vizsgál meg évente, és ezek 0,01 0,5%-ánál jelez hibát. A pályavasút azonban nem tud belõle rendelni, ezért új üzleti modellt találta ki rá: a tehervagonok üzembetartóinak szolgáltatnának adatokat a vagonjaik mûszaki állapotáról, akik így csökkenthetik üzemeltetõi kockázatukat (és akár felelõsségbiztosításuk díját is), és a mérési eredményeket beépíthetik a karbantartási technológiájukba október 1-jétõl hatályos 261/2011. (XII. 7.) kormányrendelet, amelynek pozitív hatása, hogy az árukibocsátó és -fogadó helyek jogosultak és kötelesek az engedélyeket ellenõrizni, ám az ezen helyek döntõ többségén dolgozóknak fogalmuk sincs arról, milyennek kell lennie, mit kell tartalmaznia egy ilyen engedélynek. Ha pedig mégis tetten érnek valakit, akár azért, mert elmulasztotta az ellenõrzést, akár mert nem volt megfelelõ, érvényes engedélye, nincsenek meg az alkalmazható szankciók. A fuvarozók csaknem egy évtizede jelzik ezt a problémát, de mostanáig süket fülekre találtak. Hiába harcolták ki, hogy az MKFE képviselõi ott lehessenek a vegyesbizottsági üléseken, érdemben semmiféle döntésbe nem szólhatnak bele. Az MKFE társelnöke is kifogásolta a határokon felállítandó bélyegzõ automaták ügyét, ami immár több mint fél éve húzódik, és csak most várható változás, miután az egyesület elnöke a társ-érdekképviseletek támogatásával a miniszterelnökhöz fordult segítségért. Ezután került sor Vereczkey Zoltán személyes megbeszélésére Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel. Elõadása végén Galambos István összefoglalta a legfontosabb célkitûzéseket: Surányi Sándor Jogkövetõ magatartás elérése az engedélyek használatában. Korrekt ellenõrzések és arányos, visszatartó erejû büntetések kidolgozása a visszaélések felszámolására. A nemzetgazdasági érdekek figyelembevétele mellett a helyes arányú engedélycserék kialakítása, ami segíti az érintett hazai fuvarozói kör piaci részesedésének megtartását. E folyamat letisztulása segíti a gazdaság kifehérítését és más, a gazdaság számára káros tevékenységek felszámolását, kiszûrését. Szepessy Zsolt A másik fejlesztésük egy akusztikus emissziómérõ berendezés, amelyet EU-támogatásból fejlesztettek ki. Gyakorlatilag mikrofonokat szerelnek a sínre, a hangok alapján pedig azonosítják azok forrását és okát, így észlelve például a kerekek laposodását az eddigi módszereknél jóval olcsóbban. Vezeték nélküli szenzorokkal sebességet, vibrációt, futási karakterisztikát, fizikai paramétereket tudnak mérni, feldolgozni és továbbítani. Ezen ipari kivitelû eszközök a közúti jármûveken is használhatók. Az evopro komoly fantáziát lát az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fejlesztésében is, azt vallva, hogy a jövõ jármûvei nemcsak egy központtal, hanem egymással is kapcsolatban lesznek, adatokat cserélve optimalizálják a szállítás útvonalát, minimalizálva az energiafelhasználást. E téren megoldásaik szintén újszerûek, sõt futurisztikusak.

7 2013. december 4. MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7 Közlekedésbiztonsági ötletpályázat Cél a balesetek számának további csökkentése A Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara által közösen szervezett Közös dolgaink beszélgetések a szakmáról programsorozat november 20-i, a Makadám Mérnök Klubban rendezett szimpóziumának témája Beszéljünk saját dolgainkról a közúti közlekedés biztonsága volt. A rendezvény keretében bemutatták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelõs helyettes államtitkára, Schváb Zoltán kezdeményezésére a Magyar Mérnöki Kamara tagjai számára kiírt Közlekedésbiztonsági ötletpályázat értékelését és az öt nyertes pályamûvet. A szakmai rendezvényt Lányi Péter nyitotta meg, aki bemutatta a nyertes pályamûvek szerzõit. Elmondta, hogy a Magyar Mérnöki Kamara a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával 2013 tavaszán Közlekedésbiztonsági ötletpályázatot hirdetett a közúti közlekedésben résztvevõk biztonságának javítása érdekében október 6-ig megtörtént a beérkezett pályamunkák anonim bírálata. Ez alapján a bírálóbizottság összeállította a díjazottak listáját. 1. díjat kapott: Bíró József 2. díjat kapott: Mikecz Andrea és Sipos László 3. díjat kapott: Boda Zsolt 4. díjat kapott: Tomaschek Tamás Attila. A nyertes pályamûvek: Javaslatok a közlekedésbiztonsági tevékenység társadalmi szintû kibontakoztatására Parkolj és frissülj fel! Önkormányzatok forgalomszervezési tevékenységének javítása 110 centin még a világ is más Kooperatív autópályák, jármûvek és az infrastruktúra összekapcsolása A Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata (MMK KT) és az NFM által kiírt Közlekedésbiztonsági ötletpályázatra beérkezett pályamunkák a bírálóbizottság tagjainak összesített véleménye alapján kerültek értékelésre. A pályázat bírálóbizottságának elnöke Schváb Zoltán közlekedésért felelõs helyettes államtitkár volt, tagjai: Hamarné Szabó Mária, Kovácsné Németh Klára, Tóthné Temesi Kinga, Kiss Csaba, Mocsári Tibor és Lányi Péter. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium céljai a Magyar Mérnöki Kamara nyújtotta szervezési lehetõségekkel párosulva a közúti infrastruktúra biztonságának fejlesztése érdekében az egyéni mûszaki kezdeményezések felkarolására irányultak, amikor elsõ lépésben ötletpályázat kiírása mellett döntöttek. A független szakértõi zsûri a leghatékonyabb javaslatokat ismerte el. A pályázat keretében a legjobbnak ítélt ötletek egy következõ lépésben anyagi támogatást kapnak és megvalósulhatnak, széles körben ismertetésre kerülnek, további rendszerbe illesztés reményében. Mindezek révén pedig a személysérüléses balesetek számának csökkenése és a fajlagos baleseti mutatók javulása várható országos léptékben. A Közlekedésbiztonsági ötletpályázat célja a közlekedésért felelõs állami vezetés részérõl a balesetek számának további csökkentése, a kedvezõ folyamatok fenntartása érdekében olyan új eszközöket keresni, amelyek jövõbeni megvalósítása támogatást érdemel. Az ötletpályázat közvetlen célja: a közúti közlekedésben résztvevõk biztonságának javítását célzó új vizsgálati módszerek, intelligens közlekedési rendszerek, forgalomtechnikai módszerek, eszközök, kialakítások, fejlesztési javaslatok, nemzeti vagy regionális közlekedésbiztonsági programok, programelemek, kutatási irányok, mûszaki vagy jogi szabályozási változtatások, a közlekedésre nevelés hatékony eszközeinek hazai környezetben való alkalmazási javaslatainak ismertetése, összegyûjtése. Magyarországot az Európai Unió kitüntetésben részesítette a közutakon történt személysérüléses balesetek, elsõsorban a baleseti áldozatok számának csökkentése terén elért eredményeiért. Az elismerés az egész közúti közlekedési ágazatnak szólt, az elmúlt évek ilyen irányú erõfeszítéseinek eredményét tükrözi. Emellett azonban a fajlagos baleseti mutatóink elmaradnak, vagy alig érik el az európai átlagot. A közúti infrastruktúra és környezetének fejlesztése, üzemeltetése terén további erõfeszítések szükségesek ahhoz, hogy ezek a mutatók kedvezõbbek legyenek. A kialakult gyorsforgalmi úthálózat a nemzetközi tranzitforgalmat és a városok közötti forgalmat nagy biztonsággal bonyolítja le. A közúti infrastruktúra kezelésérõl szóló kormányrendelet követve az európai gyakorlatot általánossá tette a tervek auditálását és a balesetveszélyes helyek felülvizsgálatát. Az új vizsgálati módszer a közúti infrastruktúraelemek okozta balesetek megelõzését, kiküszöbölését célozza. Az új többletvizsgálat eljárás akkor lehet eredményes, ha biztonsági kutatások hazai és külföldi eredményeinek alkalmazására tud támaszkodni. A közúti infrastruktúra olyan új elemeinek, mint a körforgalmú csomópontnak vagy a forgalomcsillapító forgalomtechnikai eszközöknek a hatásos alkalmazásához újabb és újabb ötleteknek kell párosulniuk a tervezés és az üzemeltetés idején is. Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) a közlekedésfejlesztés költséges elemei, amelyeket elsõsorban a nagy forgalmú, torlódásos úthálózati szakaszokon indokolt bevezetni. Az informatika és számítástechnika ezen a téren is nagyon gyors technikai fejlõdést nyújt, amit ha jól és jó helyen alkalmazunk, akkor jelentõs balesetikockázat-csökkenés érhetõ el. Ezek a rendszerek a forgalomszabályozás és forgalomtechnika számára vadonatúj fejlõdési irányokat nyitnak. A szabványosított ITS módszerek és eszközök tervezése, építése mindenki számára új feladat, és számos technikai és szervezési ötlet megvalósítását teszi lehetõvé. Európa legjobbjai Budapesten Villamosvezetõk sikere Európa-bajnoki címvédõként vágtak neki a magyar villamosvezetõk a budapesti Eb-nek, és az idei versenyen eldõlt: továbbra is a mûfaj nagyhatalmai közé tartozunk, mivel a magyar villamosvezetõk az ezüst- és a bronzérem mellett az NKH elnökének különdíját is elvitték. A Hungária kocsiszín melletti nagyjából 500 méteres szakaszon rendezték a villamosvezetõk legrangosabb (sport)eseményét, az Európa-bajnokságot. A viadalon tizennégy európai város (Budapest, Debrecen, Szeged, Berlin, Drezda, Rotterdam, Bécs, Barcelona, Nagyvárad, Firenze, Stuttgart, Lipcse, Manchester és Párizs) ászai ültek fel a vezetõülésbe. Az egy évvel ezelõtti elsõ Eb-rõl aranyéremmel térhettek haza a BKV villamosvezetõi, így Magyarország címvédõként és elvileg toronymagas esélyesként fogadhatta a kontinens legjobbjait. Csakhogy a budapesti sínderbi feladatai még a magyarok elõtt sem voltak publikusak, így a debreceni, szegedi és budapesti villamosvezetõknek ugyanúgy vakrepüléssel kezdõdött a viadal, mint a többieknek. A jármûvezetõk sebességérzékelését egy szemtelenül egyszerû, mégis nehéz feladattal tették próbára: letakarták a sebességmérõt, így vakon kellett 20 km/órás sebességre gyorsítani a szerelvényt, az eredményt pedig egy rendõrségi traffipax hitelesítette. A mechanikus kapu nyitásakor a 37 tonnás monstrummal úgy kellett csigatempóban manõverezni, hogy a teniszlabdák ne essenek le az ajtó kitolásakor. A térérzékelõ feladatnál a harmadik ajtónak pontosan egy megadott rúd elõtt kellett kinyílnia, míg egy másik próbatételnél a szerelvény ütközõjét egy dartstábla középpontja fölött kellett megállítani. A Tatra és Ganz villamosok kezelése, illetve a budapesti helyszín semmilyen elõnyt nem jelentett a magyaroknak, tudniillik kiderült: korábban õk sem vezettek ilyen típust. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármû-közlekedési Hivatalának szakemberei speciális, pályaalkalmasság-vizsgáló eszközökkel tesztelték azokat, akik kíváncsiak voltak arra, hogy vajon alkalmasak lennének-e villamos-, trolibusz- vagy buszvezetõnek. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a pontszámok összesítése után a pódium legfelsõ fokára szólította a gyõztes párizsi duót. A második a Budapesti Közlekedési Vállalat kettõse lett, míg a harmadik helyen a Debreceni Közlekedési Vállalat párosa végzett. Somogyi Gábor, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökikabinet-vezetõje kiemelte, hogy a hatóság mindig kiemelt figyelmet fordított a közlekedésbiztonságra. Épp ezért az NKH örömmel állt a kezdeményezés mögé, egyúttal a Gyõri Gyula elnök által létrehozott különdíjjal szeretnénk jutalmazni a kontinens legbiztonságosabban vezetõ villamosvezetõjét fogalmazott, majd egy üvegbõl készült trófeát adott át Keksz Kálmánnak. I. Infrastruktúra Kupa A MÁV-TRAKCIÓ gyõzött Tizedik saját ötletû és szervezésû szabadidõs kispályás focitornáját mutatta be a PromoSport Kft., az egynapos mérkõzéssorozatok elismert specialistája. A Fáy utcai Vasas Sportközpont óriás focisátrának oltalma alatt az I. Infrastruktúra Kupa 20 csapatos mezõnyének tagjai mérték össze az erejüket, és a premier legjobbjának a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-t képviselõ gárda bizonyult, amelyik távolról sem kispályás teljesítménnyel érdemelte ki az elsõ helyet. Az amatõr focitornát, amelynek fõvédnöki tisztét Németh Lászlóné, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetõje töltötte be, és amelynek fõtámogatója a Swietelsky volt, Szalay Gergõ, a házigazda PromoSport Kft. ügyvezetõje ünnepi eseményként emlegette. Idén zárul le azoknak a jelentõs infrastrukturális beruházásoknak a látványos sorozata, amelyek az Európai Unió támogatásával valósultak meg. Úgy gondoltuk, hogy a fejlesztések különféle szakaszaiban és folyamataiban közvetve vagy közvetlenül részt vettek számára, kezdve az érintett minisztériumoktól a háttérintézményeken át egészen a különféle gazdasági társaságokig, az I. Infrastruktúra Kupa egy olyan esemény lehet, amely a sport sokszínû eszközeivel ünnepli meg az elmúlt esztendõk figyelemre méltó teljesítményeit hangsúlyozta. A torna négy csoportban, körmérkõzéses rendszerû selejtezõvel kezdõdõdött el, és a legjobb nyolc között már kieséses menetrend szerint folytatódott. A küzdelmek szorosságára és a kiegyenlített erõviszonyokra jellemzõ, hogy a negyeddöntõkben három találkozón is csak büntetõpárbaj döntött a továbbjutásról. A döntõbe jutásért a MÁV-TRAKCIÓ is csak hasonló módon tudott felülkerekedni a GYSEV együttese elleni mérkõzésén, míg a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) a BKK Közút Zrt. elleni összecsapását 2-1-re nyerte meg, és lett az aranymérkõzés résztvevõje. Az elsõ hely sorsát eldöntõ meccsen a MÁV-TRAKCIÓ magabiztosan, 3-0-ra verte a NÚSZ focistáit, míg a bronzmeccs gyõztese a GYSEV lett, köszönhetõen a BKK Közút elleni 4-2 arányú sikerének. Az ünnepélyes eredményhirdetésnél a PromoSport Kft. szokás szerint a gólkirályokat, a holtversenybe került Györfi Gábort (NÚSZ) és Mezei Zsoltot (MÁV- TRAKCIÓ), valamint a játékvezetõk javaslatát figyelembe véve Jabronka Csabát (GYSEV), a torna legjobb kapusát is köszöntötte és megajándékozta. Fuvarpiaci barométer A szinte egy helyben toporgó, az orosz reláció 10 százalékos emelkedésétõl eltekintve néhány százalékos mozgásokat produkáló exporttal szemben az import területén jelentõsebb mozgások jellemezték az elmúlt két hetet. 26 százalékkal csökkent a belga, 16-tal a román, ugyanakkor 15 százalékkal nõtt az észt import. A mutató 3 százalékkal áll alacsonyabban, mint legutóbbi adatközlésünkkor. Adatok:

8 8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS december 4.

Magyarország mozgásban. Nemzeti Közlekedési Napok 2013

Magyarország mozgásban. Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Magyarország mozgásban Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Börzsei Tibor vezérigazgató TARTALOM ÁAK Zrt. története számokban Amire büszkék vagyunk HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer Átalakulásunk Céljaink

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia dr. Vereczkey Zoltán elnök Érdekképviseleti gondolatok a használatarányos útdíj bevezetéséről 1. Győztes-győztes konstrukciók 2. Gazdasági környezet

Részletesebben

VAMAV Vevőtalálkozó január 26. Gyöngyös. Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök

VAMAV Vevőtalálkozó január 26. Gyöngyös. Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök VAMAV Vevőtalálkozó 2017. január 26. Gyöngyös Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei 2017-2021 k özött Források Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter. 57/2014. (XII.30.) NFM rendelete

A nemzeti fejlesztési miniszter. 57/2014. (XII.30.) NFM rendelete A nemzeti fejlesztési miniszter 57/2014. (XII.30.) NFM rendelete az útdíjfizetési rendszer átalakításával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról Az 1. és a 2. alcím tekintetében a közúti

Részletesebben

Így veszik meg a jegyet 2013.07.01 14:19

Így veszik meg a jegyet 2013.07.01 14:19 1 / 7 2013.07.02. 5:23 Jönnek az e-útdíj kedvezmények 2013.07.01 14:19 MTI Ugyan éjfélkor elindult, de azóta többször is leállt az Állami Autópálya Kezelő Zrt. által mûködtetett, a 3,5 tonna megengedett

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

H/3032. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/3032. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ORSZÁGG Y 0LfS I4I'V#k L Érkezett: 1007 MAJ 11. H/3032. számú országgyűlési határozati javaslat az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről Előadó : Dr.

Részletesebben

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései Dr. Kovács Imre Az Igazgatóság elnöke, CEO Zrt. A magyarországi szállítási piac stagnál 2008 = 100% 103,2% 104,9% 100% 100,0% 93,9% 94,5% 95,3% 94,2% 97,9%

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2016. április 26-28. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZOP ÉS IKOP

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON Berta Tamás KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozat KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM

Részletesebben

A magyarországi CEF projektek

A magyarországi CEF projektek A magyarországi CEF projektek Thoroczkay Zsolt főosztályvezető Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2014. január 22. Nemzeti Közlekedési Stratégia projektjei Vasúti Közúti A CEF projektek területei Vasúti

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 181. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 181. szám MAGYAR KÖZLÖNY 181. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. október 31., csütörtök Tartalomjegyzék 65/2013. (X. 31.) NFM rendelet Az egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Részletesebben

A közlekedéspolitika országos céljai

A közlekedéspolitika országos céljai A közlekedéspolitika országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Salgótarján, 2015. október 1. IX. Határok nélküli partnerség konferencia A hazai közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0004 1 Előzmények 2007-2013 közötti programozási időszakban teljes felújítások Komplex korszerűsítés; Magas beruházási költség; A rendelkezésre

Részletesebben

Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató. A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban

Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató. A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban Stratégiai háttér Projektkiválasztás szempontjai Elsődleges szempontok:

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. a közútkezelői feladatok átadásáról

T/ számú. törvényjavaslat. a közútkezelői feladatok átadásáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12338. számú törvényjavaslat a közútkezelői feladatok átadásáról Előadó: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2013. szeptember 2013. évi törvény a közútkezelői

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Uniós finanszírozású ITS projektek a közösségi közlekedésben Új megoldások

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Tulajdonos - Vagyonkezelő - Tulajdonosi joggyakorló

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Tulajdonos - Vagyonkezelő - Tulajdonosi joggyakorló Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Tulajdonos - Vagyonkezelő - Tulajdonosi joggyakorló ÁAK Zrt. története 2000. augusztus 29-én egyesül az ÉKMA Rt., a NYUMA Rt. és az ÁAK Rt. megalakult az ÁAK Zrt.

Részletesebben

A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése

A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése Vertetics Dávid Közlekedési Infrastruktúra Főosztály IX. Forgalomszabályozási konferencia Közúti Infrastruktúra-Környezetvédelem-Forgalomszabályozás?

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN

VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 KÖZOP ÉS IKOP KERETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZOP teljes keret

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája

Részletesebben

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Előadásvázlat MMK tanulmány Mi a Duna Régió Stratégia? Magyarország DRS szerepe,

Részletesebben

Fejlesztésekről és beruházásokról üzemeltetői szemmel

Fejlesztésekről és beruházásokról üzemeltetői szemmel Fejlesztésekről és beruházásokról üzemeltetői szemmel A MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság működése napjainkban XVI. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia BÜKFÜRDŐ 2015.04.15-17.

Részletesebben

Konferencia és szakmai találkozó Budapesten 2006. november 02. csütörtök, 21:16. Szállítmányozás 2006

Konferencia és szakmai találkozó Budapesten 2006. november 02. csütörtök, 21:16. Szállítmányozás 2006 Szállítmányozás 2006 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 után hetedik alkalommal találkozhatnak a Magyar Közlekedési Kiadó novemberi konferenciáján a hazai szállítmányozók. Kiss Pál nevéhez fűződik az évenkénti

Részletesebben

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Integrált

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre A Fejér Megyei Kormányhivatal, így a Közlekedési Felügyelőség SZMSZ-ének hatályos szövegét a 3/2013. (I.8.)

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter 25/2013. (V. 31.) NFM rendelete az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról. 1.

A nemzeti fejlesztési miniszter 25/2013. (V. 31.) NFM rendelete az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról. 1. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 86. szám 54033 9. A kistelepülési önkormányzat a települési közkönyvtári és iskolai könyvtári feladatokat együttesen ellátó szolgáltató helyre is igénybe veheti a megyei

Részletesebben

AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI

AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI ELŐZMÉNYEK Az UD rendszer bevezetésekor a rendelkezésünkre álló hazai járműadatok alapján az alábbi emissziós

Részletesebben

Közúti közlekedési politika. Gaál Bertalan

Közúti közlekedési politika. Gaál Bertalan Közúti közlekedési politika Gaál Bertalan A közúti alágazat jellemzői Motorizációs fejlődés Járműállomány növekedése Infrastruktúra-kapacitás elégtelensége Társadalmi-környezeti hatások Mobilitás növekedése

Részletesebben

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI Pál László általános vezérigazgatóhelyettes 1 Vasúti folyosók 2 Korridorok jelentősége 3 TERVEZETT 2014 2020. közötti üzemeltetői prioritások Kiinduló állapot 2014-ben

Részletesebben

V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában

V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában Budapest, 2014. május 13. Szabó István L. V4 közlekedési koordinátor

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

A KözOP és az IKOP közötti átmenet biztosításának szakmai kérdései

A KözOP és az IKOP közötti átmenet biztosításának szakmai kérdései A KözOP és az IKOP közötti átmenet biztosításának szakmai kérdései XV. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bükfürdő, 2014. március 20. Thoroczkay Zsolt főosztályvezető NFM Közlekedési Infrastruktúra

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

TransHUSK és TransHUSK Plus

TransHUSK és TransHUSK Plus TransHUSK és TransHUSK Plus Közforgalmú és egyéb természetkímélő közlekedési kapcsolatok a magyar szlovák határ térségében dr. Siska Miklós KTI NAT-NET-DUNA/DUNAJ Mosonmagyaróvár, 2014. augusztus 26. Néhány

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

tapasztalatai Az ITS HUNGARY Egyesület jubileumi ülése november 24. Kibédi-Varga Lajos szolgáltatási igazgató

tapasztalatai Az ITS HUNGARY Egyesület jubileumi ülése november 24. Kibédi-Varga Lajos szolgáltatási igazgató A magyar útdíjfizetési rendszer működtetm dtetésének tapasztalatai Az ITS HUNGARY Egyesület jubileumi ülése 2016. november 24. Kibédi-Varga Lajos szolgáltatási igazgató Tartalom A magyar útdíjszedési megoldás

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Diagnosztikai alapú pályaműködtetés a MÁV hálózatán. Varsó, szeptember 9-11.

Diagnosztikai alapú pályaműködtetés a MÁV hálózatán. Varsó, szeptember 9-11. Diagnosztikai alapú pályaműködtetés a MÁV hálózatán Varsó, 2015. szeptember 9-11. Vólentné Sárvári Piroska MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési főigazgató MÁV által működtetett vasúti hálózat jellemzői építési

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Balatonföldvár, 2012. február 1. Úttervezés mesteriskola 1 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Előadó: Kovácsházy Frigyes vezérigazgató helyettes, UVATERV Zrt.

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Vasútfejlesztési támogatások változásai a as időszakban

Vasútfejlesztési támogatások változásai a as időszakban Vasútfejlesztési támogatások változásai a 2014-2020-as időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. június 5. RAILHUC, Budapest 1 2014-2020-as vasúti támogatások az Európai

Részletesebben

A Nemzeti Közlekedési Hatóság. tevékenysége a veszélyes árut szállító. közúti járművek ellenőrzésének tükrében

A Nemzeti Közlekedési Hatóság. tevékenysége a veszélyes árut szállító. közúti járművek ellenőrzésének tükrében A Nemzeti Közlekedési Hatóság tevékenysége a veszélyes árut szállító közúti járművek ellenőrzésének tükrében Balatonföldvár, 2010. április 8-9. 1 Ellenőrzési tevékenység A Nemzeti Közlekedési Hatóság komplex

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Szakmai (közlekedési) Képzés - Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Szakmai napok 2015 Balatonföldvár, 2015. május 12-14.

Szakmai (közlekedési) Képzés - Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Szakmai napok 2015 Balatonföldvár, 2015. május 12-14. 8.30-tól regisztráció 2015. május 12. (kedd, délelőtt) 9.30-10.00 A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Előadó: Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár, NFM 1. témakör:

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető

A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető IX. Forgalomszabályozási Konferencia, 2014. május 29. - Pécs TARTALOM Forgalmi

Részletesebben

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2016. április 22. 1 Társadalmi cél Hazánk gazdasági fejlődésének és állampolgárai jólétének

Részletesebben

Kardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Kardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Az állam szerepe az EU-s források felhasználása terén Kardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. XV. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bükfürdő,

Részletesebben

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei. Előadó: Mayer András irodavezető

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei. Előadó: Mayer András irodavezető Előadó: Mayer András irodavezető 1. A BEMUTATÓ TARTALMA 1. FOLYAMATBAN LEVŐ ÉS TERVEZETT ELŐKÉSZÍTÉSI MUNKÁK 2. PRIORITÁS 2. FOLYAMATBAN LEVŐ ÉS TERVEZETT ELŐKÉSZÍTÉSI MUNKÁK 5. PRIORITÁS 3. A FOLYAMATBAN

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,

Részletesebben

Mindent tudni akarok...

Mindent tudni akarok... Mindent tudni akarok... Műszaki vizsga. A gépjármű tulajdonosok közül, egyesek számára örök talány, a többség azonban ismeri a menetét. Személygépkocsit, gépjárművet tulajdonolni kötelezettséggel is jár.

Részletesebben

Közúti projektlista. TEN-T közúti projektlista

Közúti projektlista. TEN-T közúti projektlista 1. melléklet az 1696/2014. (XI. 26.) Korm. határozathoz Közúti projektlista TEN-T közúti projektlista Kivitelezés alatt álló KözOP-IKOP szakaszolt projektek M4 Abony - Törökszentmiklós közötti szakasz

Részletesebben

közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei

közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei 2014-2020 közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei BODÓ IMRE Útfejlesztési igazgató-helyettes Alaptevékenységünk Céljaink Arra törekszünk, hogy beruházóként hatékonyan

Részletesebben

VASÚTI ERŐSÁRAMÚ KONFERENCIA Nyitás, átjárhatóság, megújulás

VASÚTI ERŐSÁRAMÚ KONFERENCIA Nyitás, átjárhatóság, megújulás VASÚTI ERŐSÁRAMÚ KONFERENCIA Nyitás, átjárhatóság, megújulás A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság szervezeti és működési jellemzői a változások tükrében Vólentné Sárvári Piroska pályavasúti

Részletesebben

Hogyan járulhat hozzá a Rendőrség a közúti közlekedésbiztonság további javításához? Budapest, november 30.

Hogyan járulhat hozzá a Rendőrség a közúti közlekedésbiztonság további javításához? Budapest, november 30. Dr. Hatala József r. altábornagy országos rendőrfőkapitány Hogyan járulhat hozzá a Rendőrség a közúti közlekedésbiztonság további javításához? Budapest, 2010. november 30. Rendőrség és közlekedésbiztonság

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP Elek István: A közelmúlt és közeljövő szegedi pályás fejlesztései Közelmúlt 2008-2012 Közelmúlt és jelen 2014-2015 1. Füves felületű vágányok ügye 3.820 m ilyen vágány

Részletesebben

ITS helyzetkép a szabályozás tükrében

ITS helyzetkép a szabályozás tükrében Szűcs Lajos elnök ITS Hungary Egyesület 40. Útügyi Napok Szeged 2015. Szeptember 15. 1. Az Európai Unió Parlamentje és Tanácsa 5 évvel ezelőtt kiadta a 40/2010/EK sz. irányelvét az Intelligens közlekedési

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (.) GKM rendelete III-3TK/37/2/2006. Tervezet A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. (.) GKM rendelete az autópályák használatának díjáról szóló 110/2005. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról A közúti közlekedésről

Részletesebben

A közösségi közlekedés piacának fejlődése az elmúlt években

A közösségi közlekedés piacának fejlődése az elmúlt években XV. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencia Bükfürdő, 2014. március 18-20. A közösségi közlekedés piacának fejlődése az elmúlt években Dr. Dabóczi Kálmán Üzletágvezető Közlekedéstudományi Üzletág

Részletesebben

Beruházás hatékonyság az építőanyag beszállítások tekintetében

Beruházás hatékonyság az építőanyag beszállítások tekintetében Beruházás hatékonyság az építőanyag beszállítások tekintetében Magyar Beruházás-fejlesztési Társulás Kft. Dr. Nyers Norbert Tudatos település-fejlesztés 214-22 konferencia Siklós Hogyan tudja indítani

Részletesebben

T/1124. számú. törvényjavaslat

T/1124. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/1124. számú törvényjavaslat az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Seszták

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók

Részletesebben

Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509

Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509 Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509 gaalb@sze.hu 1 A rendszerváltás utáni időszak Kiindulási helyzet: Új társadalmi gazdasági környezet Állami költségvetés helyzete Infrastruktúra 2 90-es évtizedre reális

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében

Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató Az árufuvarozás jelentősége a GYSEV stratégiájában,

Részletesebben

Regionális közlekedés aktuális kérdései A múltra épülő jövő 130 éves a DKV Közlekedési Zrt.

Regionális közlekedés aktuális kérdései A múltra épülő jövő 130 éves a DKV Közlekedési Zrt. Közlekedéstudományi Egyesület H-1066. BUDAPEST, Teréz krt. 38. II. em 238. Telefon/Fax: +36-1-353-2005, +36-1-353-0562 Internet: http://www.ktenet.hu E-mail: info@ktenet.hu DKV Debreceni Közlekedési Zrt.

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

polgármester Iktatószám: 01/ /2011.

polgármester Iktatószám: 01/ /2011. Előterjesztő megnevezése: Dr. Botka László Iktatószám: 01/6383-32/2011. Tárgy: Az M43 autópálya Szegedet elkerülő szakaszának úthasználati díj mentességével kapcsolatos felterjesztés a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon

Részletesebben