,,Jövőépítés ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ KONCEPCIÓJA

Átírás

1 1,,Jövőépítés ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ KONCEPCIÓJA Készült Ópályi Község Képviselő Testülete megbízásából az Ópályiak Baráti Köre Egyesület által Készítette:Erdélyi Ilona teleház-gazdaasszony projektmenedzsment szakértő vidékfejlesztő szociális munkás. február 28.

2 2 Tartalomjegyzék: MÓDSZERTAN A SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ FORRÁSLEHETŐSÉGEK ÓPÁLYI KÖZSÉG HELYZETELEMZÉSE A FALU HELYZETÉT ALAPVETŐEN BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜLMÉNYEK, A NAGYOBB EGYSÉGEKBE VALÓ ILLESZKEDÉS - GAZDASÁGPOLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉS MÓDSZERTANA, FOLYAMATA FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK MELLÉKLETEK Kidolgozott projekt javaslatok a településfejlesztési koncepcióhoz

3 3 Módszertan Jelen fejlesztési dokumentum elkészítéséhez az alábbi módszertant alkalmaztam: elemeztem a régió és a mátészalkai kistérség terület és vidékfejlesztési koncepcióit felhasználtam az előző években az Ópályiak Baráti Köre által készített kutatási eredményeket, amelyek több területre is kiterjedtek (szegregált területen élők életminősége, összehasonlítva az anyatelepülésen élőkkel, szociális felmérés szövetkezet alapításához, milyen szabadidős tevékenységet végezne szívesen a lakosság?) felhasználtam a,,prizmajáték módszerrel készült,,beavatkozási térképet is, amelyet 2010-ben trénerek és fejlesztési szakemberek bevonásával készítettek a civilszervezetek megnéztem, hogy milyen támogatási formák állnak rendelkezésre a hazai és Európai Uniós forrásokból jelenleg, és mi várható a következő fejlesztési ciklusban ( ) megvizsgáltam az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit, saját forrás lehetőségeit Felhasználtam a közszolgáltatásban dolgozókkal, egyházak és civil szervezetek képviselőivel, települési képviselőkkel, vállalkozókkal készített interjúkat. Ugyanezen részvevőkkel projekttervek is készültek, melyeket szintén felhasználtam a koncepció készítése során ben 5 kérdést tettünk fel az interjúalanyoknak, melyek a következők voltak: Milyen problémákat lát a falu életében? A problémák tükrében milyen fejlesztési elképzeléseket tart szükségesnek? Hogyan segítené elő a munkahelyteremtést a faluban? Milyen adópolitikát folytasson a képviselő-testület? Milyen lehetőségeket lát a közszolgáltatás színvonalának növelésére? A közszolgáltatásban dolgozó interjúalanyok a következő szakterületeken dolgoznak: települési képviselők, adóigazgatás, anyakönyvi igazgatás, szociális- és gyámügyi igazgatás, hivatalsegédek, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, építésigazgatás és műszaki feladok ellátása, iskola, óvoda. Összesen 34 fő válaszolt a kérdéseinkre.

4 4 A Műhelymunkák több naposak voltak, és 3 részből álltak: 1. A résztvevőkkel a problémákat csoportokba szedtük, majd probléma- és célfákat állítottunk fel. 2. A problémákból kiindulva probléma csoportokat hoztunk létre és kiválasztottunk 4 fő problémát, amit közösen 5-6 fős kiscsoportokban projekt javaslattá dolgoztunk ki. Elkészítettük mindegyik téma SWOT analízisét és logikai keretmátrixát. 3. Mindezeket követően értékeltük, és jóváhagytuk a civilek,,prizmajáték javaslatát és javaslatot tettünk a fejlesztési koncepció tartalmára. A szakirodalom áttekintése A szakirodalom áttekintése során áttekintettem területfejlesztésről szóló törvényeket, stratégiákat, és a területfejlesztés fogalmi meghatározását. Megvizsgáltam, hogy mely országokban, milyen módszertant használnak a fejlesztési tervek elkészítéséhez. Áttekintettem a hazai szakirodalmat. Elsősorban a közösségfejlesztés és a szociális gazdaság területén történt kutatások, írások, dolgozatok nyújtottak sok gyakorlati információt. Ezeket jól tudtuk hasznosítani a tervezés során is. Területfejlesztés meghatározása,,a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényben a főváros és a vidék megkülönböztetését találjuk. A törvény a vidéket ugyan nem, de a mezőgazdaság vidékfejlesztés térségeit konkrétan meghatározza. Ezek szerint a mezőgazdaság vidékfejlesztés térségei (rurális térségek) alatt olyan térségeket ért, ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, illetve mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkozási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya (1996. ÉVI XXI. TÖRVÉNY). A Nemzeti Agrárprogram (1997) alapján vidék az a terület, ahol mezőgazdasági tevékenység, a zöldfelület (erdő, természetes táj) dominál és amelyet aprófalvas településszerkezet, alacsony beépítettség, illetve csekély népsűrűség jellemez. Vidéki településnek minősülnek mindazok, amelyek városi státusszal nem rendelkeznek, vagy rendelkeznek ugyan városi státusszal, de lakónépességük nem haladja meg a főt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2000-ben elkészítette a SAPARD Program keretén belül Magyarországi Vidékfejlesztési Tervét, melyben a vidéki térségek

5 5 lehatárolása a következő szempontok szerint történt: demográfiailag kedvezőtlen helyzet, elöregedés és tartós elvándorlás, gazdaságilag átlagos vagy elmaradott, infrastrukturálisan átlagos vagy elmaradott, dinamikában átlagos vagy elmaradott, általában (komplex mutató) átlagos vagy elmaradott. Ennek alapján 92 kistérség (1832 település) alkotta Magyarország vidéki térségeit, és ugyanez a csoport jelentette a területfejlesztés kedvezményezett térség típusai közül a vidéki (rurális) térségeket. Az ország teljes területének ruralitás szerinti beosztása tehát: alapvetően vidéki volt 92 kistérség, jellemzően vidéki volt 49 kistérség és alapvetően városi jellegű volt 9 kistérség (FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, 2000). A népsűrűségi mutatót az Európai Unióban egyébként is széles körben alkalmazták (és alkalmazzák ma is). (Dr Balcsók: Szemelvények a vidékfejlesztés témaköréből 2011) A településfejlesztési koncepció célja,,a településfejlesztési tervezés alapvető dokumentuma a településfejlesztési koncepció. A településfejlesztési koncepció feladata olyan célrendszer kialakítása, amely hosszú távra irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A településfejlesztési koncepció egyben vezetési eszköz, amellyel a települési önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová akar eljutni. Bemutatja azokat a tájékozódási pontokat, amelyek az állandóan változó környezethez való igazodás során a célok megvalósításához vezetnek. A településfejlesztési koncepció integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésének és vezetésének feltételeit. A koncepció alapján a települési önkormányzat és a helyi társadalom tagjai a közös célokra és értékekre összpontosítanak a társadalmi egyetértés alapján. A településfejlesztési koncepció egyidejűleg a települési önkormányzat, mint szervezet feladatainak programja, illetve a szervezetfejlesztés és az ellenőrzés dokumentuma.( Kerekes György: Településfejlesztési füzetek) Napjainkra már szinte minden település rendelkezik településfejlesztési koncepcióval. Olyan fontos dokumentum lett, hogy már szinte egyetlen pályázatot sem lehet beadni a megléte nélkül. A támogató szervezet a beadásra kerülő pályázatokban kéri, hogy mutassuk be, hogy hogyan kapcsolódik az adott fejlesztés a település fejlesztési koncepciójához.

6 6 Milyen módszerei vannak a településfejlesztési koncepció elkészítésének?,,a településfejlesztési tervezés Észak-Amerikában és Nyugat-Európa több országában használatos tervezési módszer. A haladó országok települései évek óta sikeres eszközként használják versenyképességük fenntartása érdekében. A fejlődésben legsikeresebb települések folyamatosan készítenek saját fejlesztésükre terveket és a tervezést úgy kezelik, mint a település vezetéséért felelős szervezet egyik jövőt megalapozó tevékenységét. A településfejlesztési tervezés olyan folyamat, amely nemcsak koncepcióalkotás, hanem a település működésére, fejlesztésére vonatkozó széles körű megközelítés, melynek során olyan megoldásokat keresünk a települési viszonyok alakítására, amelyek a legjobb eredményeket hozhatják a jövőben. A településfejlesztési tervezés eredménye a település jövőképét felvázoló modell, amely eligazodást nyújt a megfelelő döntések meghozatalához. A településfejlesztési tervezésre a szakirodalom számos modellt kínál. A főbb megoldások a következőkben foglalhatók össze: a) A tervezési modell alapja az ún. Harvard Policy Model 1920-ban készült a Harvard Business School számára és az üzletvitel kidolgozásához, a nyereségorientált szervezetek jövőbeli működésének tervezéséhez nyújtott segítséget. Ezt a tervezési technikát fejlesztették tovább (Olssen és Eadie 1982, Sorkin, Ferris és Hudak 1984, Barry 1993). A modell fő szándéka segítséget nyújtani a települések fejlesztéséhez, hogy a legkedvezőbb helyzetet alakíthassák ki önmaguk és környezetük között. A szerzők megfogalmazása szerint: a településfejlesztési terv a település üzleti szándékainak, politikájának és működési szabályainak megfogalmazása. b) A Stratégiai Tervezés Módszere (Strategic Planning System). A stratégiai tervezési módszert úgy tartják, hogy az a települési vezetők számára készül, segít a legfontosabb döntések meghozatalában, megvalósítani az elhatározott célokat, ellenőrizni az eredményeket, mindezt a település, mint szervezet funkcióin és szintjein keresztül. Lorange (1980) szerint a stratégiai jellegű tervezésnek tisztáznia kell, hogy: hová és hogyan akarunk eljutni, ahhoz milyen háttér áll rendelkezésre, és hogy hol tartunk. c) Bryson szerint a stratégiai tervezési modell nemcsak a nyereségorientált szervezetek számára alkalmas fejlesztési szisztéma, hanem közösségi (public) és nonprofit szervezetek is használhatják jövőképük és jövőbeni működésük kialakításához.

7 7 d) A Stakeholder Management Approaches (Freeman 1989) a szervezet tulajdonosainak, részvényeseinek kívánságaira, igényeire összpontosít (ilyenek lehetnek pl. alkalmazottak, kliensek, vásárlók, tagok, szponzorok vagy kormányzat, önkormányzat is). Az ilyen módon érdekelteknek természetes igénye, hogy a programok megvalósuljanak, a termékek keresettek legyenek, a szerviz magas színvonalon működjön, azaz, a fejlesztés eredményes legyen. A tervek és a stratégiák a részvényesek, tulajdonosok fejlesztési sikereinek érdekében készülnék. e) A Strategic Issue Management a stratégiai jelentőségű témákra, kérdésekre fókuszál. Ezek tartalmazzák a potenciális fejlesztési lehetőségek megfogalmazását és azonosítását (mind a szervezeten belül, mind azon kívül), a szervezet adottságainak, teljesítőképességének, lehetőségeinek figyelembevétele alapján. E modellek gyakran szoros összefüggésbe kerülnek a politikával. Más modellek elsősorban a tervezés folyamatára koncentrálnak és az elkötelezettséget, a szakértelmet helyezik a településfejlesztési stratégiai tervezés középpontjába. Ismertek ún. innovációs stratégiák, amelyek az új, kreatív gondolatok számára dolgozzák ki a megvalósítási változatokat. Igen fontos pl. a pénzügyi stratégiai tervezés, amelyet a források kezelésére, a nyereség és a tartalékképzés módszereként használnak. (Kerekes György: Településfejlesztési füzetek) A településfejlesztési tervezésről általában,,a településfejlesztési tervezés a település társadalmi, gazdasági, környezeti és műszaki-fizikai helyzetének elemzésére alapozott, a lakosság, a településpolitikai döntéshozók, a civil szerződések és érdekképviseletek, valamint több tudományág szakembereinek bevonásával készülő, a település hosszú, közép- és rövid távú fejlődési irányainak meghatározását szolgáló tervezési folyamat, mely során elkészül a település jövőjével kapcsolatos alapvető döntések és akciók rendszere. A településfejlesztési tervezés az a folyamat, amelynek során egy település meghatározza saját jövőjét, a hozzá vezető utat, kijelöli a feladatokat és a megvalósítást biztosító eszközöket (ide értve a végrehajtásban közreműködőket is). A településfejlesztési tervezés a különböző szaktudományok módszereivel támogatott sokszereplős együttműködés, amelynek eredményeképpen megalapozott döntések és akciók születnek. A településfejlesztési tervezés segít meghatározni a legfontosabb megoldásra váró

8 8 kérdéseket, megtalálni a település erősségeit, a legfontosabb lehetőségeit, amelyek kiegyenlíthetik a hátrányokat, és minimumra csökkenthetik a kockázatokat és veszélyeket. A településfejlesztési tervezés magában foglalja az információk összegyűjtését, a fejlesztés lehetséges változatainak feltárását, különös figyelemmel azokra a következményekre, melyekre a ma hozott döntések jelentős hatással lehetnek. A hatékonyság alapelvének szem előtt tartása mellett választékokat tár föl a célok, eszközök, akciók köréből. Elősegíti a kommunikációt, szélesíti a település társadalmának széleskörű részvételét a döntéshozási folyamatban, segít az érdekek és a különböző értékrendek integrálásában, elősegíti a szabályozott döntéshozást és a sikeres megvalósítást. A tervezés folyamata tartalmaz általánosan érvényes lépéseket, alapvető feltételrendszert, ugyanakkor egyedi és speciális elemeket is, hiszen így képes a különböző települések önálló karakteréhez igazodó jövőkép kialakítását elősegíteni. A településfejlesztés három, egymással összefüggő és kölcsönhatásban lévő, mégis időtávban elkülöníthető fázisra osztható: - hosszú távú (12-20 évre szóló stratégia) terv, - középtávú (általában a négyéves választási ciklushoz igazodó) fejlesztési program, amelyhez a megvalósítási időterve és becsült költségei tartoznak; - rövid távú (1-2 éves) fejlesztési, cselekvési program, az éves költségvetéssel összhangban. (Kerekes György: Településfejlesztési füzetek) A településfejlesztési koncepció feladata,,a településfejlesztési koncepció feladata meghatározni a település jövőképét, a közösség érdekeinek legjobban megfelelő megoldást adni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatni az alkalmazkodás lehetőségét a hazai és nemzetközi fejlődési trendekhez. A településfejlesztési koncepció hozzásegíti a döntéshozókat ahhoz, hogy megtalálják a legcélszerűbb megoldásokat az erőforrások legjobb felhasználásához. A településfejlesztési koncepció útmutatásul szolgál a döntési mechanizmus működtetéséhez, a tervezéshez és végrehajtáshoz, illetve az ellenőrzéshez szükséges szervezetek létrehozásához, a lakossági, a vállalkozói és egyéb csoportok, valamint a helyi politikai döntéshozók érdekeinek harmonizálásához. ( Kerekes György: Településfejlesztési füzetek)

9 9 Miért kell a településnek középtávú fejlesztési stratégiával rendelkeznie? A fejlesztési koncepció az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A problémák feltárása tükrében kidolgozásra kerülhetnek konkrét projekt ötletek, amelyek segíthetik az önkormányzatot, hogy civil és profit orientált partnerek bevonásával megvalósítsák a fejlesztési elképzeléseket. A településfejlesztési program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika célkitűzéseit, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. A településfejlesztés elemei: a település társadalmi viszonyainak, humán infrastruktúrájának, a település gazdaságának, gazdálkodásának, a település természeti és művi környezetének fejlesztése. A településfejlesztési programot a képviselő-testület fogadja el, és szükség esetén módosíthatja.

10 10 A településfejlesztési koncepció megvalósítását elősegítő forráslehetőségek Hazai forráslehetőségek Az Európai Uniós csatalakozás óta eltelt időben a területfejlesztési célokra szánt hazai források összege évről évre csökkenő tendenciát mutat. Napjainkra mondhatni meg is szűnt. Ennek oka, egyrészt az ország gazdasági teljesítő képességének csökkenése miatt kevesebb forrás fordítható fejlesztésre. Másrészt az EURÓPAI UNIÓS források lehívásához szükséges hazai forrás biztosítása jelentős mértékű pénzügyi terhet ró az országra. A civil szektor forráslehetőségeit, és a szektor pénzügyi stabilitását között a Nemzeti Civil Alap forrásai biztosították. Ez évente 6-7 milliárd Ft közötti összeg volt, amelyet a civil szféra működésre és projektjei megvalósítására fordíthatott ben a Nemzeti Civil Alapot a Nemzeti Együttműködési Alap váltotta fel, amely már csak a források közel felével rendelkezik. Európai Uniós forráslehetőségek Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a közösségi regionális politika megvalósításának legfontosabb pénzügyi eszköze, a legtöbb regionális fejlesztési intézkedést ez az alap támogatja. Az Európai Szociális Alap eredeti célkitűzései a munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeinek és életszínvonalának javítására, munkahelyteremtésre, továbbá a munkaerő földrajzi és szakmai mobilitásának elősegítésére terjednek ki. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), újabb nevén EMVA Az európai integrációs fejlődésnek viszonylag kezdeti szakaszában alakult ki. A Római Szerződés 39. cikkében szereplő közös mezőgazdasági politikához megfelelő pénzügyi alapot kellett biztosítani: az 1962-ben létrehozott mezőgazdasági alap ennek hátterét képezte. Az EMOGA ún.orientációs részalapja vált a mezőgazdasági eredetű strukturális problémák leküzdésére irányuló intézkedések finanszírozási forrásává.

11 11 Az EMOGA forrásaiból elsősorban az elmaradott régiók agrárvonatkozású fejlesztési programjait, illetve a vidékfejlesztés és a mezőgazdasági politika reformját szolgáló intézkedéseket finanszírozzák. Az Európai Unióban 7 éves fejlesztési ciklusok vannak. Jelenleg a közötti fejlesztési terveknek megfelelő pályázati konstrukciókat valósítjuk meg. A fejlesztési tervek neve választási ciklusonként változik. Volt már Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), Új Magyarország Fejlesztési terv, jelenleg éppen az Új Széchenyi terv programjai és pályázatai segítik a fejlesztési elképzelések megvalósítását. Széchenyi Terv Programjai Zöldgazdaság-fejlesztési Program Vállalkozásfejlesztési Program Tudomány Innováció Program Foglalkoztatási Program Közlekedésfejlesztési Program Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Új Széchenyi Terv közvetett kapcsolódású pályázatai Államreform Operatív Program (ÁROP) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Regionális Operatív Programok (ROP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Európai Területi Együttműködés programok Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program

12 12 Magyarország - Szlovákia - Románia - Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program Szlovénia-Magyarország határon Átnyúló Együttműködési Program Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program A szakirodalom és a forráslehetőségek áttekintése során összegzésként elmondható, hogy a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret egyértelműen meghatározza ra vonatkozóan, azokat a fejlesztési felhasználási célokat, amelyek egyeznek az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott fejlesztési irányokkal. Különös figyelmet fordítottam a fenti dokumentumokban meghatározott, az elmaradott térségeket érintő külső és belső perifériák felzárkóztatásával kapcsolatos elképzelések és források allokációjára. A 2007-ben a 33 Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek számára, az egyes operatív programok forrásallokációja alapján meghatározott kereteket különítettek el ezen kistérségek felzárkóztatására. A pályázatok egy részének megvalósítása most is folyamatban van, viszont az adminisztráció hosszú, nehézkes volta miatt több projekt gazda visszalépett a projekt magvalósítástól. Így a mátészalkai kistérségben több mint 1 milliárd Ft nem kerül felhasználásra. Ópályi község helyzetelemzése Ópályi község a mátészalkai kistérségben található, amely a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike. A szociális hátrányok elsősorban a munkanélküliségből adódnak. A kistérségben jelentős számú cigány kisebbség él, az összlakosság arányában településünkön meghaladja a 30 %-ot, az általános iskolában meghaladja a 70 %-ot. A kistérség és a település szociális, oktatási, munkaerő piaci és egészségügyi mutatói még a megyei átlagnál is kedvezőtlenebbek, mind az általános, mint a középiskolát végzettek, mind az összlakosság tekintetében. A cigány népesség körében az összlakossághoz képest is sokkal rosszabbak a munkanélküliségi és iskolai végzettségi szint mutatói. Az Ópályiak Baráti Köre Egyesület által végzett felmérés szerint a cigány lakosság körében a felnőtt lakosság 65 %-a analfabétának vallja magát. A cigány kisebbséghez tartozó lakosság (kb fő) nagy része szegregáltan, cigánytelepen embertelen körülmények között. A családok nagy része, szinte 100 %-ban csak

13 13 szociális ellátásokból él. A telepen a környezet és a higiénés viszonyok nem megfelelőek. Az egész telepen található 86,,lakás közül 9 lakásban van fürdőszoba. A lakáscélra épült épületek mellett még található 52, nem lakáscélú földbe vájt kunyhó és viskó, amiben életvitelszerűen laknak. A lakások, és lakásszerű építmények környékének 83 %-án nem található illemhely, ami fertőző veszélyforrás. A lakásszerű építményekben lakók átlag élettere 1, 5 m2. A lakosság egészségi állapota rossz, a daganatos betegek száma meghaladja a 100 főt. Ezen hátrányok hozzájárulnak a családok széteséséhez. Nagyon sok családban hiányzik a helyes családi minta, már a 3. generáció nő fel úgy, hogy nem lát a családban rendszeres munkahellyel, és a munkából származó jövedelemmel rendelkező családtagot. Egyre inkább nem a tudatos gyermekvállalás kerül előtérbe, a,,gyerek biztosítja a megélhetést! Azokban a családokban, ahol tudatos a gyermekvállalás, kevés gyermek születik. Ennek oka részben az atipikus foglalkoztatási formák hiánya, valamint a gyermekek alternatív napközbeni ellátásának a hiánya. A település általános bemutatása A település földrajzi jellemzői: Ópályi a Szatmári-síkságon, Nyíregyházától kissé ÉKre, 62 km távolságra, a Kraszna partján helyezkedik el. A 49-es útról Mátészalkánál leágazó és Vásárosnamény felé vezető 4117-es alsórendű úton érhető el. Területén halad át a Záhony- Mátészalka vasútvonal. Éghajlata a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az évi napsütéses órák száma , a középhőmérséklet 9, 6-9, 7 C 0, a csapadék évi összege mm. Az uralkodó szélirány az északi, második helyen áll a déli. Erdőtársulásainak kétharmadát akácosok jellemzik. Kisebb területeket borítanak a nemes nyárak,, a tölgyek és a fenyők. A lágyszárú fajok közül főként csomós palkával, erdei madárhurral és pázsitlevelű nőszirommal találkozhatunk. Talaja réti talajokból és kovárványos barna erdőtalajból áll. Történelmi emlékek a) A település története A település egykori birtokosáról kapta a nevét, egyes források szerint a Dobost is birtokló Gutkeled nembeli, 1289 körül élt Kozma fia Páltól. A személynév az egyházi latin

14 14 Paulusból való, s ehhez a földrajzi névben még az i birtokképző járul. Pauli jelentése: Pál tulajdona,pálé. A falu neve 1294-ben tűnik fel III András király adománylevelében. A település a birtokosok személye után több részre osztódott. A Hont-Pázmányokénak Oroszpályi (Orozpauli) a neve, ez ekkortájt lakatlan volt, míg a Pályiak területén 1327-ben a két tulajdonosnak megfelelően két falurész volt; az egyikben Szent Miklós tiszteletére emelt kápolna állt. Ez utóbbi falurésznek a birtokosa 1334-ben királyi küldött, 1335-ben pedig Lengyel János ügyében tanúskodott ben Egyed fia János itteni birtokrészét Magyar Dénesnek adta. Pályiból 1337-ben a Rédeiek, 1364-ben a Czudarok kaptak részeket, utoljára pedig, 1482-ben a királyné is. A falut a XV. századtól általában Szabolcs vármegyéhez számították, bár a XVI. század elejétől a XVII. század végéig a szatmári várhoz tartozott. A XVIII. században több család kapott itt birtokrészt: így a Teleki, Barkóczy, Újfalussy, Iklódi, Bogcha és Izsák családok. A XIX. század közepéig ugyanezek voltak a földesurai, a XX. sz. elején pedig a gróf Vay, báró Uray és Teleki családok bírtak itt nagyobb területtel. Lakói a középkorban magyarok voltak, de egyes források szerint az Oroszpályinak nevezett falurészben északról jött szlávságnak is kellett laknia. A XVI. században lakossága lecsökkent, ekkor újabb telepítés történt, ezúttal a románok kerültek be. A XIX. században is számottevő idegen népelem jelenlétéről tudnak a források. A század közepén Fényes Elek még magyar-orosz falunak nevezi április 8-án egy óriási tűzvészben leégett az egész falu, csak a református templom maradt sértetlen; az egyház ekkor elvesztette úrasztali felszerelését és irattárát. A XIX. század közepén 316 református és 822 más, az évi névtárak szerint 541 református és más vallású lakos élt itt. A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, 1870-től a Mátészalkai járáshoz tartozott, majd Mátészalka városkörnyékének része lett. A XX. század elején önálló nagyközség volt től közös községi tanács székhelye, a társközsége Nyírparasznya, az 1980-a évek közepétől 1990-ig önálló községi tanácsú település. Jelenleg önálló község, de közös körjegyzőséget tart fenn Nyírparasznyával. Építészeti, kulturális emlékek Ópályi jellege: A Nyírség és az Ecsedi-láp határán fekvő úti falu, a XVIII. század közepén jórészt újratelepült, hosszanti orsós és keresztutcás elrendezésű. Valamennyi utcája előkertes beépítésű. Keskeny, de igen mély szalagtelkein az épületek soros vagy kétsoros elrendezésűek. A lakóházak korábban földfalasak, szoba + pitvaros, szabadkéményes konyha,

15 15 illetve szoba + füstházas pitvar + szoba alaprajzúak voltak: szarufás, mindkét végén kontyolt tetejüket nád fedte. A régi tüzelőberendezés megszűnte után az alaprajz és a tetőidom is módosult: a pitvar ettől kezdve egyterű, osztatlan, a kétablakos utcai homlokzat pedig oromfalas vagy kontyolt nyeregtetős lett. Az építéshez azonban ekkor is, sőt még ma is sárföldet használnak, de a korábbi karóvázas vagy sövényfal helyett most már vert-vagy vályogfal készül. A fehérre meszelt sima sártapasztás helyett a rangosabb épületeket vakolatdíszítésekkel gazdagították, tetőhéjaláshoz pedig cserepet, később palát használtak. Református temploma középkori eredetű, talán az említett Szent Miklós kápolnából alakították át. Az egyház és a templom történetéről nincsenek korai ismereteink., de mint a szomszédos helységeket, úgy ezt is elérte a XVI. században a reformáció, s a templomról először 1617-től hallani azt, hogy református és benne istentisztelet folyik. A templom renoválásainak ideje: 1628, 1787, 1872, 1930, Jellege szerint kisebb mesterséges dombon álló, keletelt, homlokzati tornyos, négyszög szentélyű templom. Az orgonát Váradi Miklós építette ben hat regiszterrel. A templomban 280 ülőhely van. Az épület műemlék. A görög katolikus templom 1776-ban épült fából, 1786-ban belső berendezése még hiányzott ban már állt a plébánia és 1782-tő gr. Hallerék telkén az iskola. Jellegét tekintve utcasorban, kisebb mesterséges dombon álló, keletelt homlokzati tornyos félköríves szentélyzáródású barokk templom. A környék egyik legszebb ikonosztázzal rendelkező műemlék temploma. A templom teljes padlócseréje, belső padozatcseréje, festése és a szentképtartó restaurálása az utóbbi időben történt meg. A helyi szolgáltatások Posta Hivatal Teleház Gazda bolt Virág és ajándék bolt Vegyesbolt, kenyérbolt Több italbolt is található (kocsmák, presszó, cukrászda)

16 16 Helyi médiumok: Ópályi Hírlap Suli hírek kábel tv regionális rádió Banki szolgáltatások Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet Provident mobilbankár A posta banki szolgáltatásai Közlekedési jellemzők Mátészalka-Vásárosnamény 4117 út Nyírparasznya felé 4116 út Önkormányzati aszfaltos utak Önkormányzati földutak Vasúti megállóhely Volán, 7 autóbuszmegálló A falu környezetvédelmi jellemzői Átlagosnak nevezhető. Környezetkárosító vállalkozás, üzem, nem működik a településen. Környezetkárosító szennyező források elsősorban a szegregált lakókörnyezetben vannak.

17 17 Népességi jellemzők Ópályi népessége évben 3105 fő. Férfiak 1524 fő. Nők 1581 fő. A 0-tól 18 éves korosztályig növekvő tendenciát mutat. A középkorosztály 18-tól 45 éves korig csökkenő tendenciát mutat. Állandó népességből a 0-2 évesek száma: 164 fő Állandó népességből a 3-5 évesek száma: 152 fő Állandó népességből a 6-14 évesek száma: 362 fő Állandó népességből a évesek száma: 198 fő A 60 év fölöttiek száma: 473 A népességadatokat figyelembe véve a lakosság száma évről-évre inkább stagnál. A lakások száma 887. Elöregedett, kevés új lakás épül. Jelentős számban felújításokra szorulnak. Sok az eladó ház. A cigánytelepen sok a lakásszerű építmény (kunyhó, viskó). Az utóbbi időben nyílt Újreménység utcában is szaporodik a lakások mögött a lakásszerű építmények A falu foglalkoztatási helyzete Évente 150 főt, (ez az elmúlt évek átlaga) foglalkoztattak közcélú munkában től az összes Foglalkoztatás Helyettesítő Támogatásban (FHT)-ban részesülőt, foglalkoztatni kell közcélú munkára, amely. február 13-i állapot szerint 375 fő foglalkoztatását jelenti, legalább évi 30 napra. Fő foglalkoztató az önkormányzat és intézményei. Mátészalka közelsége miatt még van lehetőség a foglalkoztatásra. A településen több vállalkozó foglakoztat néhány főt. Szezonális alkalmi munka sajnos nagyon kevés van, mivel kevés a mezőgazdasági gazdálkodó. A mezőgazdasági vállalkozók főként GOF növényeket termelnek, ami kevés kézi munkaerőt igényel.

18 18 A falu közművei, létesítményei A falu közműellátottsága Ivóvíz Szennyvíz Elektromos áramellátás Vezetékes gáz Kábel tv- Internet (vezetékes és WIFI) Szemétszállítás Telefon A szegregált lakóterületen (Széchenyi utca vége, Nyíl és Dankó utca) nincs szennyvíz, gáz, és kábel tv,telefon. Ez 86 lakást, és 52 lakásszerű építményt jelent. A falu egészségügyi létesítményei Gyermekorvosi rendelő Felnőtt háziorvosi rendelő Patika Védőnői szolgálat A falu gyermek és oktatási intézményei Óvoda: 135 fő Gyerekház Általános Iskola: 263 fő A falu vallási intézményei Református egyház: 500 fő Görög katolikus egyház: 950 fő Római-katolikus egyház: 250 fő

19 19 Gyülekezetek: Evangélikus gyülekezet Hit- gyülekezet Jehova tanúi Baptisták- A faluban működő civil szervezetek Ópályi Általános Iskola Tanulóiért Közalapítvány Fény és Árnyék Alapítvány Jeremcsuk László Polgárőr Egyesület Ópályiak Baráti Köre Egyesület Összefogás az Ópályi Cigányokért Ópályi Reformátusokért Alapítvány ÉRTE Egyesület Szatmári Polgárok Munkástanács Boldog Családokért Egyesület Vadászó Földtulajdonosok Közössége Vöröskereszt helyi szervezete A falu önkormányzata A települési önkormányzat 6 képviselőből és 1 polgármesterből tevődik össze. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 4 fővel működik. Az Önkormányzat Pénzügyi Bizottságot működtet 3 fővel. Az Önkormányzat az elmúlt kormányzati ciklusban ( ig) egyetlen pályázatot sem adott be, mivel az előző képviselő testület nem támogatta egyetlen pályázat beadását sem óta azonban több pályázat is beadásra került. Önként vállalt feladatok: Intézmény üzemeltetése (iskola) Munkahelyi vendéglátás Egyéb szociális juttatás (Bursa ösztöndíj) Önkéntesek foglalkoztatása Civil szervezetek, egyházak támogatása

20 20 A képviselő testület által hozott határozatok, rendeletek, jegyzőkönyvek nyilvánosságát a honlap biztosítja. Az önkormányzat költségvetése 2012-ben E Ft Költségvetési bevétel E Ft Költségvetési kiadás E Ft E Ft E Ft Az Önkormányzat tervezett költségvetés -ban Költségvetési hiány -ebből működési felhalmozási Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás Költségvetési hiány ebből működési felhalmozási Az Önkormányzat feladatellátása Kötelezően ellátott feladat megnevezése Ivóvízellátás, szennyvízelvezetés Ellátás módja (saját, vagy kiszerződött) kiszerződött Hulladékgazdálkodás Közvilágítás Város és községgazdálkodás, településüzemeltetés, településfejlesztés Köztemető fenntartása Pénzbeli szociális ellátások (átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, rendszeres szoc.segély, lakásfenntartási támogatás) Gyermekjóléti ellátás Ifjúság-egészségügyi gondozás Háziorvosi alapellátás, ügyelet Család és nővédelmi gondozás Közfoglalkoztatás Szociális étkeztetés Gyerekétkeztetés Könyvtár Közművelődési tevékenység Állategészségügyi ellátás Óvodai ellátás Nemzetiségi ügyek Helyi adóval kapcsolatos feladatok kiszerződött saját saját kiszerződött saját kiszerződött kiszerződött kiszerződött saját saját saját saját kiszerződött kiszerződött kiszerződött saját saját saját