E-Adóellenőrzési Tanácsadó

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Adóellenőrzési Tanácsadó"

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat november IX. évfolyam 11. szám Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ADÓZÁS RENDJE Az adóbírság megállapításának főbb szabályai Írta: dr. Kovács Ferenc adószakértő A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendelkezik ún. Bírságolási útmutatóval, mely az ügyfelek tájékoztatását szolgálja annak érdekében, hogy az adózók megismerjék az adóhatóság által a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott általános, valamint az egyes cselekményeknél, mulasztásoknál irányadó elveket. Jelen cikk e rendelkezések közül az adóbírság megállapításának szabályait kívánja elemezni. Az állami adóhatóság szankcionálási tevékenysége során adóhatósági szankcióként többek között adóbírságot szabhat ki. Az alkalmazott szankcióknak kettős szerepük van: egyrészt anyagi hátránnyal sújtják az adózót az elkövetett jogsértésekért, másrészt megelőző, visszatartó hatást fejtenek ki a hasonló hibák, mulasztások jövőbeni elkerülése érdekében. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény [Art.] ai általános érvénnyel szabályozzák az adóbírság szabályait, a bírságkiszabás feltételeit és mértékét, az adóhatóságnak ezt kell figyelembe vennie a bírságkiszabás során. A 2012 nyarán megjelent adóhatósági útmutató nem minősül jogszabálynak, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköznek, alkalmazása az ügyfelekre és a bíróságokra nézve nem kötelező, kizárólag az adóhatóság munkáját kívánja segíteni. Tartalom 1 ART. Az adóbírság megállapításának főbb szabályai 5 SZJA Egyes meghatározott juttatások adókötelezettsége 8 ÁFA Szolgáltatás teljesítésének bizonyítása 11 HÓNAP TÉMÁJA Milyen adótörvényi változások várhatók elején 14 OLVASÓI KÉRDÉSEK Ingatlanértékesítéssel, bérbeadással összefüggő adókötelesség választása Saját munkavállaló képzési költségének elszámolása Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc adószakértő dr. Székely Zsuzsanna NAV, főtanácsos Tisztelt Olvasónk! Honlapunkról - - a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2013 Az Ön jelszava: segedletek016 A kézirat lezárásának dátuma: október 31. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó november, IX. évfolyam 11. szám

2 Általános elvek A NAV szankcionálási gyakorlatában alapvető elv az eljárás átláthatósága, a szubjektív elemek kizárása, valamint az egységesség érvényesülése, továbbá, hogy az adózókat a jogszabályok rendelkezéseinek betartására ösztönözze. Alapvető követelmény a feltárt és bizonyított adóhiányok, jogosulatlan visszaigénylések, az adózás rendjét súlyosan sértő mulasztások következetes bírságolása, a körülmények gondos mérlegelése mellett. Adóhatósági bírság alkalmazására csak a teljesen feltárt és kétséget kizáróan bizonyított tényállás alapján kerülhet sor. A bizonyítás a bírságot megállapító adóhatóság feladata. Az adóhatóság eljárása során minden esetben köteles az adózó javára szóló körülményeket, bizonyítékokat is feltárni, és döntése során figyelembe venni. Alapvető elvárás a bírság kiszabása során, hogy az adózó javára, illetve terhére értékelhető körülmények minden adózó esetében azonos súllyal kerüljenek figyelembevételre. Az adóbírság megállapításának feltételei és mértéke, az adóbírság kiszabása Az adóbírság az adózó terhére megállapított adóhiány, valamint jogosulatlan támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés (utóbbiak összefoglalóan: költségvetési támogatás) esetén alkalmazott, illetve alkalmazható szankció. Az adóbírság alapja a) az ellenőrzött bevallási időszakra az adóhatósági határozattal az adózó terhére megállapított adókülönbözetből az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett rész (adóhiány), illetve az igénybe vett költségvetési támogatás; b) a kiutalás előtti ellenőrzés során jogosulatlannak talált költségvetési támogatásigénylés (adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelem) esetén a jogosulatlanul igényelt összeg. Az Art (2) bekezdése alapján az adóhiány számítása szempontjából az a túlfizetés minősül teljesített kötelezettségnek, amely a vizsgálat alá vont adónem tekintetében annak eredeti esedékessége napjától az ellenőrzés megkezdésének napján is akár adóéveken is átnyúlóan folyamatosan fennáll. Amennyiben az adóhatóság utólagos adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általánosforgalmiadóhiány. Nem állapítható meg adóbírság a magánszemély terhére az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, továbbá olyan adózó terhére, aki az adó megfizetésére örökösként, megajándékozottként köteles. Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulékmegállapítási, -levonási és ezzel összefüggésben -bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő személyijövedelemadómegállapítási, -levonási és ezzel összefüggésben -bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget november, IX. évfolyam 11. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve a jogosulatlanul igényelt összeg legfeljebb 50 százaléka. Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka (2012. január 1-jét megelőzően elkövetett jogsértés esetében ez utóbbi esetben az adóbírság mértéke az adóhiány 75 százaléka). Az állami adóhatóság által az utólagos adómegállapítás körében hozott határozatban megállapított adóhiány után a bírság kiszabásától csak kivételes esetben lehet eltekinteni, vagy azt mérsékelni. Az adóbírságot a bírságalap 50 százalékánál, illetve ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a bírságalap 200 százalékánál magasabb mértékben kiszabni nem lehet. A bírságalap 50 százalékánál alacsonyabb mértékben a bírságot csak akkor lehet megállapítani, illetve a bírság kiszabását mellőzni, ha az Art (1) bekezdése alkalmazásával kerül sor a bírság összegének meghatározására. Ez alapján az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Nincs helye az adóbírság mérséklésének sem hivatalból, sem kérelemre ideértve a minősített adózó által elkövetett, adóbírság alapjául szolgáló kötelezettségszegés esetét is, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, azaz ezekben az esetekben az adóhiány 200 százalékánál alacsonyabb összegű adóbírságot kiszabni nem lehet. A bírság mértékét mindig esetileg, a konkrét tényállást befolyásoló valamennyi lényeges körülmény átfogó vizsgálata, értékelése alapján lehet meghatározni. A cselekmény (mulasztás) okai adózónkénti egyéniesítéssel és differenciálással értékelendők. Az adóbírság kiszabásánál figyelembe vehető szempontokról általánosságban Az adóbírság mérséklésére vonatkozó szabályokat az Art (1) bekezdése határozza meg. Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve a bírság kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja, vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A tőle elvárhatóság vizsgálatát követően az eset összes körülményét is mérlegeli az adóhatóság az adóbírság mértékének megállapítása során. Az adóhatóságnak vizsgálnia kell tehát az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. A magyar jogrendszer felelősségi szabályainak általános zsinórmértéke az általában elvárhatóság. A tőle elvárhatóság magatartási kritériuma mást is megkövetelhet az adott személytől, ebben az elvárhatósági körben a kiindulási pont maga az egyén, a szubjektum. Ezen felelősségi rendszert csak a konkrét helyzetek tölthetik meg tartalommal néhány tipizálási csoport azonban megállapítható. Így a tőle elvárhatóság nyilván eltérően ítélendő meg egy szervezet, társaság és egy magánszemély esetén. A tipizálás egy másik szempontja lehet a képességbeli különbség is, valamint a szakképzettség (pl. könyvelőiroda, adótanácsadó). Adott esetben alacsonyabb az elvárás egy egyszerű tevékenységet (pl. kisipari tevékenységet) egyedül folytató magánszemély esetében, mint egy több főt foglalkoztató, kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező vállalkozás esetében. Az adott helyzetek is eltérőek lehetnek egymástól, így például a tevékenység megkezdésének időpontja; a költségvetési kapcsolatok vagy a vállalkozás forgalmának nagyságrendje, rendszeressége, egy új jogintézmény bevezetése, egy hatályos szabályozás jelentős módosítása. 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó november, IX. évfolyam 11. szám

4 Az adózói felelősség vizsgálata kapcsán a vizsgálati körbe tartozik az adózó intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja, megbízottja, így az adózó eljárásának vizsgálatakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gondossági követelményeknek eleget tett-e az adózó a jelzett személyek megbízása, illetve tevékenységük kontrollálása során. Az Art (1) bekezdését már a bírság kiszabása során is alkalmazza az adóhatóság. Ha tehát a szabálytalanság tényének megállapítása mellett olyan körülményeket is feltár az adóhatóság, amelyek a bírság mérséklését indokolják, már az elsőfokú határozatban a bírság mértékének meghatározásakor figyelembe veszi ezeket. A bírság kiszabásánál az eset összes körülményét mérlegelve kell meghatározni a bírság mértékét. Az adóbírság meghatározásánál figyelemmel kell lenni az Art (2) bekezdésében foglaltakra is, és nem lehet mérsékelni abban az esetben, ha az adózó mulasztása a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Ezek a magatartások ugyanis az adóbevételek megrövidítésére irányulnak. Ez esetben az adóbírságot 200 százalékos mértékben kell kiszabni. A 200 százalékos mértékű bírság az Art (11) bekezdése alapján csak a január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben alkalmazható, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. Így a december 31-én vagy az azt megelőző időszakra teljesítendő vagy esedékessé vált kötelezettségekkel kapcsolatban elkövetett jogszabálysértésnél az adóbírság mértéke 75 százalék. Az adóbírság kiszabása során sem az adózó javára, sem az adózó terhére figyelembe veendő körülmények taxatíve nem sorolhatók fel. A bírság mérséklésénél nem vehető figyelembe az adózó által jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése, tehát általában azok a magatartásformák, amelyek alapvető követelményként jönnek számításba a jogszabályi előírás maradéktalan megvalósításánál, így pl. a) az adózó együttműködése, aktív közreműködése az ellenőrzés során; b) bevallási, befizetési kötelezettség határidőben való teljesítése; c) rendezett könyvelés, rendezett folyószámla; d) az adózónál korábban még nem volt ellenőrzés; e) ingatlanértékesítésből származó jövedelemmel kapcsolatos ellenőrzés esetén az értékesítés eseti jellege; f) az adózó rendelkezett a bizonylatolási kötelezettség teljesítésére alkalmas eszközzel. Az adóbírság kiszabása során figyelembe vehető konkrét szempontok Az adózó javára értékelhető körülmények pl. - az adózó adózási gyakorlattal nem rendelkezik (egy évet meg nem haladóan működik, magánszemély először adózik); - az adózó hasonló mulasztás miatt korábban még nem volt szankcionálva; - olyan új jogszabályi rendelkezés téves értelmezése okozta a mulasztást, mellyel kapcsolatban egységes joggyakorlat még nem alakult ki; - egy korábbi ellenőrzés az adott kérdéskört már vizsgálta, feltárta és a szabálytalan elszámolást, illetve gyakorlatot nem kifogásolta, kivéve, ha későbbi jogszabályváltozás idézte elő az eljárás megváltoztatását; - a kiutalás előtti ellenőrzések esetében amennyiben az adózó a következő időszakban jogosulttá válik a költségvetési támogatás igénylésére; - az adózó egyszerű tevékenységet (pl.: kisipari tevékenységet) egyedül folytató magánszemély. Az adózó terhére értékelhető körülmények pl.: - az adózó adózási gyakorlattal rendelkezik (legalább egy évet meghaladóan működik); - az adózó mulasztását megelőzően ugyanezen tényállás alapján már többször volt szankcionálva; - több éve hatályos, egyértelmű jogszabályi rendelkezést hagyott figyelmen kívül/sértett meg november, IX. évfolyam 11. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 Az adóhatóságnak az adóbírság kiszabásakor határozatában indokolnia kell, hogy a körülmények mérlegelése során mely szempontokat milyen súllyal vett figyelembe a szankció mértékének meghatározásakor. A bírságokkal kapcsolatos évi változásokról, valamint az adóeljárás egyéb változásairól részletes előadást hallhatnak a Fórum Média Kiadó Kft. szervezésében december 16-án megrendezendő szakmai napon. SZJA Egyes meghatározott juttatások adókötelezettsége Írta: dr. Székely Zsuzsanna főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja. tv.) egyes meghatározott juttatások néven definiálja a korábban természetbeni juttatásoknak nevezett juttatásokat. Ezek a juttatások népszerűek a magánszemélyek körében, a juttatók pedig a termékek és szolgáltatások széles köréből választhatnak. Egyes meghatározott juttatásokat kifizetők és munkáltatók is adhatnak magánszemélyeknek. Az egyes meghatározott juttatás utalvány és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában is adható, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az Szja. tv. 70. rendelkezéseinek. Egyes meghatározott juttatásként nem adható: értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz; természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Jövedelem meghatározása és adókötelezettség Egyes meghatározott juttatások után az adó a kifizetőt terheli. Jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. Szokásos piaci értéket az Szja. tv pontja határozza meg. Eszerint az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. A szerzés időpontja Az Szja. tv. 9. (2) bekezdése alapján meghatározható a bevétel megszerzésének időpontja. A rendelkezés b) pontja értelmében egy dolog, tárgy (ideértve az ezekre beváltható utalványt is) megszerzésének időpontja a tulajdonjog megszerzésének napja. Abban az esetben, ha a tulajdonjog megszerzését megelőzi a birtokbavétel, akkor a szerzés napja az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette. Szolgáltatás esetén a bevétel megszerzésének időpontja az, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem). Azonban ha a szolgáltatás juttatója nem ugyanaz, mint a szolgáltatás nyújtója, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napját kell szerzési időpontnak tekinteni. Bevallási és adófizetési kötelezettség A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. A személyi jövedelemadó mértéke 16%. Az egyes meghatározott juttatások után az adót a kifizetőnek főszabály szerint a juttatás hónapja kötelezettségeként az adott évi 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó november, IX. évfolyam 11. szám

6 08. számú bevallásában a juttatás hónapját követő hónap 12-éig kell bevallani. Az egyes meghatározott juttatások utáni adót a 08. számú bevallás A es lap 1. sorában kell feltüntetni. Ezen juttatáscsoportból a reprezentáció és üzleti ajándék alapján fizetendő adót egy évben egy alkalommal ugyanezen lap 5. sorában kell bevallani. Az adófizetési kötelezettség is ezen időpontig teljesítendő. Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség Az szja-kötelezettséghez egészségügyihozzájárulás-kötelezettség is kapcsolódóik, amelynek mértéke 27 százalék. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény 3. -ának (1) bekezdés ba) pontján alapul. Az eho-fizetési kötelezettség alapja az egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege. Egyes meghatározott juttatások típusai - Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem. - Kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem. Telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból - A forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges a kiadások 20 százalékának, ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része. - Kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. - A munkáltató által valamennyi munkavállaló, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő volt munkavállaló és közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető. Ide kell érteni azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére (cafeteriakeret) valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható. - A munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján valamennyi munkavállaló, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő volt munkavállaló és közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ezen juttatási csoportban nem adható fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány. Ide kell érteni azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható, feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő közös ismérv alapján határozza meg. - Reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem. A jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az Szja. tv. előírásai szerint adómen november, IX. évfolyam 11. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 tes juttatásokat. Mentes az adó alól a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány vagy közalapítvány által az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Abban az esetben viszont, ha az említett szervezetek adott üzleti ajándék vagy reprezentációs kiadása nem felel meg az adómentesség feltételének, az adót a kifizetőnek eltérő rendelkezés hiányában a juttatás hónapja kötelezettségeként az Szja tv. 69. (5) bekezdés b) pontja szerint kell teljesíteni. Ennek megfelelően a kifizetőnek az adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően, az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. - Csekély értékű ajándék, amely a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű (9800 Ft) termék, szolgáltatás. Ezt a juttatást legfeljebb évi három alkalommal adhatja a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának és közeli hozzátartozójának, a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak. Csekély értékű juttatásról beszélünk akkor is, ha olyan magánszemélynek adnak juttatást, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme, például amikor egy önkormányzat ajándékcsomagot ad szeptemberben az elsős gyerekeknek. - Olyan termék, szolgáltatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Pl: A cég székhelyén felállított üdítőautomata, amelyből az alkalmazottak szabadon fogyaszthatnak, vagy egy céges rendezvényen a svédasztalos formában nyújtott vendéglátás. - Több magánszemély akik lehetnek üzleti partnerek is számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha annak célja vendéglátás és szabadidőprogram) a kifizető által viselt költség. A költségek közé kell számítani a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, amelynek értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. - Kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem. Helyi rendeletben rendelkezhet az önkormányzat arról, hogy például az általa fenntartott intézmények dolgozói milyen juttatásokban részesülhetnek az év folyamán. - Az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. Pl.: egy kozmetikai termékekkel kapcsolatos kérdőív kitöltéséért a közreműködő magánszemélyeknek a kozmetikai cég új termékéből ajándékot ad. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá az a juttatás is, amely megfelel az Szja. tv ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Pl.: a munkáltató 8 ezer helyett 10 ezer Ft értékű Erzsébet-utalványt ad a munkavállalójának, akkor Ft értékű utalvány egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó november, IX. évfolyam 11. szám

8 Adótörvényi változások Konferencia gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére Az Szja-törvény, az Áfatörvény az Art. és a Tao törvény módosításai, a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban Egész napos konferenciánkon, a téma legelismertebb szakértőitől kap választ a január 1-jétől változó adórendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről! Szakértő előadóink: Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens SZJA. Sike Olga, NAV főosztályvezetőhelyettes ÁFA. Dr. Kovács Ferenc, adószakértő ART. Ácsné Molnár Judit, NAV adószakreferens- TAO, KIVA A konferencia legfontosabb témái: A Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében módosul az előadások meghirdetett tematikája Ismerje meg a várható adótörvényi változásokat! Időpont: december 16. (hétfő) 9:00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6. Akciós ajánlat: A részvételi díj: Ft + áfa helyett 10% kedvezménnyel csak áfa/ fő A további részletekről tájékozódjon honlapunkról: forumakademia.hu Az Szja-törvény, az Áfatörvény, az Art. és a Tao törvény módosításai, a változások alkalmazása a gyakorlatban december 16. Gólyavár rendezvényház Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, rá tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része. Ha a munkavállaló nem a teljes adóévben dolgozott a munkáltatónál, az 500 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló, a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része tekintendő egyes meghatározott juttatásnak. Az éves keretösszeget meghaladó juttatás után már nem 14 százalék az eho mértéke, hanem 27 százalék. A kettő közötti különbözetet az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. Így az év közben megszűnő jogviszonyok esetén is csak egy alkalommal kell az Eho tv. speciális rendelkezéseinek megfelelő kötelezettségnek eleget tenni. ÁFA Szolgáltatás teljesítésének bizonyítása Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Szolgáltatások igénybevétele a vállalkozások életében rendszeresen előforduló gazdasági esemény. Ebből adódóan az áfaellenőrzések során a revizorok bizonyosan vizsgálat tárgyává teszik szolgáltatás(ok) igénybevételéről szóló számlára alapozott áfalevonás szabályszerűségét. Az Áfa tv. rendszerében minden olyan, az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó gazdasági esemény szolgáltatásnak tekintendő, amely nem minősül termékértékesítésnek. Az adóhatóság mindenféleképpen hiteltelennek minősíti a számlát, s ennek következtében november, IX. évfolyam 11. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

9 az arra alapozott adólevonás jogosságát sem ismeri el, ha álláspontja szerint a számlán feltüntetett szolgáltatás(ok) nyújtása ténylegesen nem történt meg. Ennek elkerülése érdekében a vállalkozásoknak kiemelt figyelmet érdemes fordítani annak dokumentálására, hogy az általuk befogadott számlán feltüntetett szolgáltatás teljesítése ténylegesen megtörtént, ezáltal annak igénybevétele is valóban megvalósult. Nemcsak az adóhatóság jogosult az ellenőrzések során a szabad bizonyítás elvét alkalmazni, hanem a vállalkozások is. A szabad bizonyítás elvéből adódóan az Art. nem határozza meg azoknak az iratoknak, dokumentumoknak körét, amely által a felek részéről a szolgáltatás teljesítésének ténye bizonyítható. A szolgáltatás(ok) nyújtásának és igénybevételének bizonyítására a vállalkozások általában a teljesítésigazolást használják. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírná, hogy a teljesítésigazolás kiadása kötelező lenne a szolgáltatást igénybe vevő fél részéről. Ennek megfelelően a teljesítésigazolásnak nincs jogszabályban előírt kötelező szövegezése sem. A teljesítésigazolás lényege az, hogy abban a szolgáltatás megrendelője igazolja a teljesítésre kötelezett fél részére, hogy a szolgáltatás teljesítése ténylegesen megtörtént. Nagyon gyakran a vállalkozások úgy érzik, hogy a könyvviteli elszámolás hitelességének alátámasztás érdekében az adóhatóság elvárja tőlük a teljesítésigazolás kiállítását, s ezért annak kiállítása feltétlenül szükséges. Ezzel önmagában nincs probléma, de formális teljesítésigazolás kiállításának abszolút nincs értelme, mivel annak bizonyító ereje az adóellenőrzések során egyenlő a nullával. Erre klasszikus példa az olyan tartalmú teljesítésigazolás, amely kizárólag azt rögzíti, hogy a szerződés szerinti teljesítés megvalósult. Az adóhatóság adóellenőrzések során mindig érvényesíti azt az elvet, hogy gazdasági esemény megvalósulását önmagában a számla befogadója által tett a teljesítés tényét elismerő nyilatkozat nem bizonyítja. Amennyiben a teljesítésigazolást semmiféle dokumentum nem támasztja alá, akkor az adóhatóság valószínűsíthetően a teljesítés tényét nem ismeri el. Ezen túl a szerződés a felek jövőbeli akaratát fejezi ki arra vonatkozóan, hogy a szerződés megkötését követően a teljesítésre kötelezett fél bizonyos tevékenységet fog kifejteni a teljesítésre jogosult fél javára. Azonban a szerződés megkötésének ténye önmagában nem bizonyítja, hogy az abban foglalt tevékenység a teljesítésre kötelezett részéről meg is valósult, tehát a szerződésre történő hivatkozás önmagában semmiféle bizonyító erővel nem bír. Minden szolgáltatásra egyaránt alkalmazható univerzális megoldás nem létezik, ugyanis mindig az adott szolgáltatás tartalma és körülményei határozzák meg, hogy a szolgáltatás teljesítése milyen módon bizonyítható. Tanácsadói jellegű szolgáltatások (pl. adótanácsadás, üzletviteli tanácsadás stb.) esetében az adóhatóság alapvetően részletes írásbeli tanácsadói dokumentáció meglétét feltételezi, amely által megállapítható, hogy a teljesítésre kötelezett fél konkrétan milyen információkat adott át a megrendelőnek. Ha a tanácsadó előre meghatározott konkrét feladat elvégzésére vállal (pl. egy adott termék reklámkampányának elkészítése, illetve valamely gazdasági esemény adózására vonatkozó szabályok ismertetése) kötelezettséget, akkor az adóhatóság megalapozottan feltételezheti, hogy a teljesítés szükségszerűen írásos dokumentáció formájában öltött testet. Bizonyos esetekben megítélésem szerint ilyen jellegű írásbeli dokumentáció nem feltétlenül szükséges. Tegyük fel, hogy egy adótanácsadó cég a megrendelő részére átalánydíjas szerződés keretében, havi időszakra megállapított díj fejében nyújt szolgáltatást. 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó november, IX. évfolyam 11. szám

10 A megrendelő mindig az éppen felmerülő, napi adózási tárgyú problémák megoldásában igényli az adótanácsadó cég munkatársainak segítségét, amely jellemzően azonnali vagy rövid időn belüli szóbeli tájékoztatás formájában valósul meg. Ebben az esetben álláspontom szerint az adótanácsadás teljesítését bizonyíthatja olyan nyilvántartás is, amely röviden tartalmazza, hogy a megrendelő az adott hónapban milyen jellegű kérdésekkel, problémákkal fordult az adótanácsadó céghez. A nyilvántartásnak ezen túl azt is tartalmaznia kell, hogy a megrendelő részéről eljáró személy az adótanácsadó cég részéről konkrétan mikor és kitől kapta meg a szükséges tájékoztatást. Bizonyos szolgáltatások esetében a teljesítés következtében a megrendelőnél gazdasági eredmény realizálódik. Például valamely termék, szolgáltatás értékesítésére irányuló ügynöki tevékenység esetében az ügynök általában akkor válik jogosulttá a jutalékára, ha a megbízója nevében és javára eljárva a megbízó termékét és/vagy szolgáltatását harmadik személy részére értékesíti. Ekkor a megbízó az ügynök teljesítését oly módon tudja bizonyítani, hogy az ellenőrzés részére bemutatja azokat az dokumentumokat, amely alátámasztják, hogy a harmadik személy részére történő értékesítés az ügynök tevékenységéhez kötődött. Termék javítására, karbantartására irányuló szolgáltatások esetében önmagában a teljesítésigazolás megléte szintén nem bizonyítja a teljesítés megvalósulását. A teljesítésigazolást a javítás, karbantartás tartalmát rögzítő dokumentumnak (pl. munkalap) kell alátámasztania, amely jellemzően az alábbiakat tartalmazza: a javítási, karbantartási tevékenység elvégzése hol történt meg; a javítás, karbantartás tárgyát képező termék megjelölése; a termék egyértelmű beazonosításához szükséges adatok; az elvégzett javítás, karbantartás leírása; a javítás, karbantartás elvégzésének időpontja, illetve időszaka; a javítást, karbantartást elvégző személyek; a teljesítés folyamatában részt vevő más személyek (pl. minőségellenőr) által elvégzett tevékenység rögzítése; javításon, karbantartáson átesett termék megrendelő részére történt átadásának helye és ideje, ennek során közreműködő személyek neve és aláírása. Amennyiben az említett tartalommal bíró dokumentum elkészítésére sor került, akkor az a teljesítés tényének bizonyítására önmagában alkalmas, tehát teljesen felesleges külön teljesítésigazolást készíteni. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata szerint a szolgáltatást tartalmazó számla befogadója akkor jogosult a számlában áthárított adó levonására, ha a teljesítés tényén túl az ellenőrzés azt is bizonyítottnak látja, hogy a teljesítés a számla kibocsátójának személyéhez kötődik. Szolgáltatások esetében többnyire a teljesítés nem valósulhat meg egy vagy több természetes személy tevékenysége (munkavégzése) nélkül. Ezzel az adóhatóság is tisztában van, ezért az ellenőrzés során a teljesítésben közreműködő természetes személy(ek) kilétét mindenképpen fel kívánja tárni, s az azonosítást követően őket várhatóan tanúvallomás keretében is meg szándékozik hallgatni. Amennyiben ezeket a személy(eke)t az ellenőrzés során nem lehet beazonosítani, akkor az adóhatóság nem ismeri el, hogy a számlakibocsátó részéről teljesítést valósult meg. Ezen túl az adóhatóság előtt a számlakibocsátónak azt is bizonyítania kell, hogy a teljesítés során ezek a személyek a javára működtek-e közre, tehát e személy(eke)t saját maga és/vagy a vele szerződéses viszonyban álló vállalkozások [alvállalkozó(k)] valamely jogviszony (munkaviszony, megbízási szerződés) keretében foglalkoztatták, vagy valamely jogcímen (pl. társas vállalkozóként) módjukban állt a számlakibocsátó, alvállalkozó tevékenységében közreműködni november, IX. évfolyam 11. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

11 Az adóhatóság azt is vizsgálat tárgyává teszi, hogy a teljesítésre kötelezett fél javára a teljesítésben állítólag közreműködő személyek rendelkeztek-e a teljesítéshez szükséges szakmai és egyéb kompetenciákkal (pl. iskolai végzettség, szakmai tapasztalat és jártasság). Ha ezt a szóban forgó személyek az adóhatóság előtt nem igazolják, akkor az adóhatóság nem ismeri el azt, hogy a számlakibocsátó részéről teljesítés valósult meg. AKTUALITÁS Milyen adótörvényi változások várhatók elején Írta: Botházy Béla NAV Ellenőrzési Osztály Az év végéhez közeledve a vállalkozások és a szakemberek kíváncsian várják a következő évi adótörvény-változásokat. A kormány T/12792 számon benyújtotta az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát (továbbiakban: Javaslat). Választási évhez közeledve komoly tehernövekedésre számítani nem kell, ez tükröződik is a Javaslat tartalmából. A Javaslat több jogszabály esetében is a szabályozás lényegét változatlanul hagyva törekszik az ügyintézések egyszerűsítésére, továbbá pontosítja a szabályozásokat, figyelembe véve a gyakorlatban felmerült szabályozási, értelmezési, adminisztratív jellegű problémákat. A teljesség igénye nélkül tekintsük át a várható lényegesebb változásokat. Az Szja. tv. javasolt módosításának leghangsúlyosabb része a családi kedvezmény érvényesítésének járulékok terhére történő kiterjesztésével összefüggésben szükséges kiegészítések és pontosítások átvezetése. Ezen belül kiegészülnek a kedvezményre való jogosultság igazolására, a kedvezményezettek körére, illetve a bevallás tartalmára vonatkozó szabályok. A jövőben már nemcsak az ingatlan, hanem az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog értékesítése esetén is csökkenthető lehet az adó alapja a megszerzéstől számított évben. A Javaslat kezdeményezi a munkavállalói résztulajdonosi programok adóhatósági nyilvántartásba vételének eltörlését, a hatályos szabályok ezzel összefüggő pontosítását. A Tao. tv.-ben kedvező rendelkezésként bevezetésre kerül, hogy a kis- és középvállalkozások által 2014-től megkötött hitelszerződések alapján a tárgyieszköz-beruházások céljából felhasznált kölcsön kamatának 60 százalékáig a de minimis és egyéb támogatási szabályokra is figyelemmel adókedvezmény vehető igénybe. A jövőben az adózónak a korlátokat figyelembe véve döntése szerint lehetősége lehet a kapcsolt vállalkozása kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel adózás előtti eredményt csökkentő tétel alkalmazására. A definiált fogalmak körét is kiegészíti a változtatás. Az Eva. tv. szabályozásának módosítása olyan jogtechnikai jellegű pontosításokról gondoskodik, amelyek a jogértelmezést és jogalkalmazást elősegítő jellegükből eredően elősegítik az adókötelezettségek teljesítését. Az Ekho. tv. módosítása kiterjesztheti az adózási mód választásának lehetőségét a nem első osztályú sportszervezeteknél, sportszövetségeknél foglalkoztatott sportszakemberekre is. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény vonatkozásában a Javaslat pontosítja a főállású kisadózó fogalmát, egyértelművé válik, hogy nem minősülhet főállású kisadózónak az, aki egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében éri el a heti 36 órás foglalkoztatást, 11 E-Adóellenőrzési Tanácsadó november, IX. évfolyam 11. szám

12 illetve az sem, aki más társas vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított. A regisztrációs adóról szóló évi CX. törvény módosítása az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja. Megszűnik a papíralapú adóigazolás az adóhatóság és a gépjárművek forgalomba helyezését végző hatóság között. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény módosítása az adminisztráció egyszerűsítését, a gazdálkodói terhek csökkentését, valamint a visszaélések visszaszorítását célozza. Így többek között megszűnik az adóraktárak vevőnyilvántartás-vezetési kötelezettsége, a gazdálkodók nyilvántartásaikban áttérhetnek a hatályos vámtarifaszámok alkalmazására, lehetővé válik szeszüzemben bioetanol benzinbe történő bekeverése, lehetőség nyílik a látványszeszfőzdében értékesítésre, valamint változnak a biztosítéknyújtás szabályai. Az Áfa. tv. Javaslat szerinti módosítása részben a jogalkalmazást könnyítő, adminisztrációt egyszerűsítő módosításokat és pontosításokat tartalmaz, valamint megteremti a vagyoni értékű jogok tárgyi eszközökkel azonos kezelésének lehetőségét. A Javaslat a korábban tervezett 2 éves időtartam helyett december 31-ig kiterjeszti az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályok időbeli hatályát. A Javaslat újraszabályozza az adóalap utólagos csökkentésének eseteit, így pl. az egyre terjedő kuponos értékesítés alapján történő pénzvisszatérítés esetében is lehetőség lesz az adóalapjának csökkentésére. Az Áfa. tv. IX. fejezete az Adó megállapítása fejezetcímet követően az Önadózás alfejezet címmel egészül ki. Ezen belül kerül szabályozásra az adólevonási jog gyakorlásának módja, Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása, A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása, Az adó megállapításának egyéb esetei alfejezetcímekkel. Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása alfejezet szerinti szabályozás nem alkalmazható az Áfa. tv. 55. (2) bekezdése alapján teljesítés nélkül kibocsátott számla érvénytelenítésére. Immár nemcsak a számla, hanem a nyugta lehet majd elektronikus vagy papíralapú. A helyi adókról szóló évi C. törvény módosítása az adókötelezettség-teljesítés könnyítése érdekében fogalmaz meg néhány kisebb, jogértelmezést segítő pontosítást a telekadóban és az építményadóban, illetve egyszerűsítést a kisadózók tételes adója alanyai számára az iparűzési adóban. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvényben a Javaslat szerinti változtatások közül kiemelhető a házastársak közti ingyenes és visszterhes ügyletek mentesítése, továbbá a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén bekövetkező vagyongyarapodás mentessége az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékben. A Vámtörvény módosítása során az uniós iránymutatásoknak megfelelően egyes rendelkezések átültetése vált szükségessé az adós fél számláinak kezelése és az elévülés tekintetében. Egységesítésre került a fizetési halasztás és a részletfizetés szabályrendszere. Az Art. mintájára bevezetésre kerül a korrekciós pótlék rendszere az áru kiadását követő vámáru-nyilatkozat módosításának önellenőrzését elősegítve. Ezzel párhuzamosan módosítani szükséges a vámigazgatási bírságokra vonatkozó rendelkezéseket is. Az Art.-ot érintő módosítások között koncepcionális módosításra kizárólag a feltételes adómegállapítás jogintézménye tekintetében került sor. Lehetővé válik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnése esetén a kötelezettség hivatalbóli törlése, elfogadásra kerül a külföldi adóhatóság által az ország hivatalos november, IX. évfolyam 11. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

13 nyelvén kiállított illetőségigazolás, a külföldi adózó mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a terméket a vámhatóság az Közösségen kívülre kilépteti. Módosulnak az adóhatósági ellenőrzés során alkalmazott mintavételre vonatkozó rendelkezések. A Javaslat rögzíti az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerben teljesített befizetések vonatkozásában a felosztási szabályt. A Javaslat biztosítja, hogy az adóhatóság a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát is vizsgálhassa. Új rendelkezések irányulnak az adóhatósági iratok elektronikus úton való kézbesítésére való felkészüléshez, valamint az eljárások gyorsítására és egyszerűsítésére is. Az Art. módosításával megteremthetik annak a lehetőségét is, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai a vámhatósági eljárásokban feltárt ingó vagyont a fennálló tartozás fejében lefoglalhassák. Az Art a (1c) bekezdéssel egészül ki: Az adó megállapításához való jog elévülése az (1a)-(1b) pontok szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik. Szem előtt kell tartani, hogy a büntetőeljárások Magyarországon gyakran hosszú évekig eltartanak. Az adójogi megállapításra így akkor is lehetőség marad, ha büntetőítélet jogerőre emelkedése előtt már letelik az általános ötéves adójogi elévülés időtartama. A feltöltési kötelezettség teljesítése során az árfolyam-különbözetre tekintettel az adózó önhibáján kívül elmulaszthatja feltöltési kötelezettségének jogszabályszerű teljesítését. Ezt a helyzetet rendezi az új mentesítési szabály, azaz ez alapján a jövőben nem keletkezik mulasztási bírság kiszabását megalapozó tényállás. A Tbj. törvény módosítása alapján az alacsonyabb keresetű, családi kedvezményre jogosult, biztosítottnak minősülő személyeknek is lehetőségük lesz arra, hogy az igénybe nem vett családi kedvezmény szja-tartalmának megfelelő összeget levonhassák a 7%-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból. A kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy tb-ellátásra való jogosultságát, és nem befolyásolja a tb-ellátások összegét. A Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozóan kettős járulékfizetés elkerülését is célozza a Javaslat. A Javaslat szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól, ha a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a munkaideje legalább heti 36 óra. Ezáltal a nem nyugdíjas vállalkozókhoz hasonlóan, a nyugdíjas vállalkozóknak sem lesz tényleges jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettségük, ha főállású munkaviszonnyal rendelkeznek. A Javaslat szerint nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség azon hallgatóra, aki a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett kötelező szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az általa alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát. A változtatás elősegíti a hallgatói munkaszerződések szélesebb körű alkalmazását, a hallgatóknak kifizetett díjazás járulékfizetés alóli mentesítésével. A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járuléka január 1-jétől, havi 6810 forintra változik. Az Eho. tv. módosítása jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvényben a Javaslat kezdeményezi a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások részére nyújtott adókedvezmény szabályának kedvező irányú módosítását. 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó november, IX. évfolyam 11. szám

14 A számvitelről szóló évi C. törvény módosítására a kiterjesztett devizakönyv-vezetési és árfolyam-használati lehetőségek bevezetésével, a vállalkozások üzleti környezetének javítása érdekében kerül sor. A további módosító rendelkezések részben a vállalkozások átlátható működésének biztosítását szolgálják, a szabályszerű működés törvényi garanciáinak növelésével, részben az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével kapcsolatos módosításokat, kiegészítéseket tartalmazzák. A környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. törvény módosítása a termékdíj raktár jogintézményének bevezetésével jelentős könnyítést valósít meg, mivel a gyártási, értékesítési folyamatban részt vevők számára mindaddig biztosítja a termékdíj meg nem fizetésének a lehetőségét, amíg a gyártás, továbbértékesítés tart, továbbá az exportra termelők adminisztrációs terheit is csökkenti. A népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény módosításával pontosabb fogalmakat alkot a szörpökre. E Javaslaton belül történik még többek között Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX., Az energiaadóról szóló évi LXXXVIII., A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló évi LXXV., A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló évi LXVII., A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV., A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló évi CII., A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvények a vállalkozások széles körét közvetlenül nem vagy kevésbé érintő módosítása. A törvényjavaslatot a cikk lezárásakor az Országgyűlés még tárgyalja. OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését forum-media.hu címen várjuk. Ingatlanértékesítéssel, bérbeadással összefüggő adókötelesség választása Kérdés: Eva hatálya alá tartozó cég egy 20 éves, használt ingatlant kíván megvásárolni. Az eladó cég tudomásunk szerint ingatlanértékesítés tekintetében korábban bejelentkezett az áfa hatálya alá, de az 5 év letelt és nem kérte ennek meghosszabbítását. Így elméletileg áfa nélkül számlázhat, ha jól gondoljuk. Kérdésünk a következő: hogyan tudunk megbizonyosodni arról, hogy az eladó cégnek ingatlanértékesítés tekintetében kell-e áfát felszámítania? Ha igen, fordított áfa alapján az evás (vevő) cég fizeti az áfát? Ha nem kell a jelenleg érvényes bejelentkezés alapján áfát felszámítania, van-e áfafizetési kötelezettsége a vevőnek? Mely esetben lehetséges, hogy ne kelljen áfát felszámítani és fizetni? Válasz: Az ingatlanértékesítéssel, bérbeadással összefüggő adókötelessé tétel választására vonatkozóan az adatok a NAV internetes honlapján közzétételre kerültek az egyes érintett adóalanyok vonatkozásában, melynek lekérdezésére az Adatbázisok/Adatbázis-lekérdezések/Adóalanyok listái/áfaalanyok útvonalon van lehetőség az érintett áfaalanyt illetően. Az ingatlannal összefüggő adókötelessé tétel választására vonatkozóan adat csak akkor jelenik meg az egyes áfaalanyok lekérdezése során, amennyiben ilyen irányú választást az adóalany az adóhatóságnak bejelentett. Amennyiben a szóban forgó ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, valamint az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között eltelt 2 év vagy annál hosszabb idő, akkor az értékesítés az alapszabály szerint mentes az adó alól. Más esetben az értékesítés adóköteles november, IX. évfolyam 11. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

15 Az Áfa. tv (4) bekezdése alapján az evaadóalanyt is adófizetésre kötelezett személynek kell tekinteni, így a fordított adózás szabálya az irányadó, ha az eladó belföldi adóalanyként áfa fizetésére kötelezett, valamint az Áfa. tv (1) bekezdés e) pontja alá tartozó ügylet valósul meg. Az értékesítésre akkor vonatkozik az Áfa. tv (1) bekezdés e) pontja, ha az eladó az adókötelessé tételt választotta, ekkor a fordított adózás szabályai az irányadóak, így az eladó nem számít fel áfát, az adó fizetésére az evaadóalany vevő kötelezett. Amennyiben az eladó nem választotta az adókötelessé tételt, akkor az értékesítésre nem vonatkozik az Áfa. tv (1) bekezdés e) pontja, tehát az egyenes adózás szabályai az irányadók, így az eladó az értékesítés adómentessége folytán áfát nem számíthat fel az evaadóalany vevő felé. A fenti szabályok taxatívak, tehát a feleknek nincs érdemi mozgástere, az ügylet adózását a fentiek alapján az alábbi körülmények határozzák meg: - rendeltetésszerű használatbavétel ténye, - annak időpontja és az értékesítés időpontja között eltelt időszak hossza, - az eladó választása az adókötelessé tétel vonatkozásában, - felek jogállása. Saját munkavállaló képzési költségének elszámolása Kérdés: 2 dolgozónk egy oktatásszervező egyesületnél,,valutapénztáros és valuta ügyintéző képzésben vett részt. Képzés óraszáma: 36 óra. Takarékszövetkezetünk szolgáltatási szerződést kötött az oktató intézménnyel. A dolgozó felnőttképzési szerződést kötött a képzővel. Kérdésem arra irányul, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható-e a képzés költsége? Válasz: A saját munkavállaló képzési költségének elszámolásával a hozzájárulásra kötelezett, abban az esetben teljesítheti a kötelezettségét, ha - havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és - az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez január 12-ig teljesítette. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. A gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet június 19-én lépett hatályba, és a rendelet rendelkezéseit első alkalommal a hozzájárulásra kötelezett által a saját munkavállalói számára a rendelet hatálybalépését követő naptól megkezdett képzések elszámolása tekintetében kell alkalmazni. Megkezdett képzésnek az a külső képzés tekinthető, amelyre vonatkozóan a felnőttképzési szerződést megkötötték. Belső képzés esetén a képzés első órája számít a képzés megkezdésének. Összegezve: amennyiben a munkáltató megfelel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (Szht.) 5. e) pontjában meghatározott fentebb ismertetett szabályoknak, és a képzés a hivatkozott NGM rendelet szabályai szerint indult, a képzési költségek elszámolásának akadálya nincs. In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! Adóellenőrzési Tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat IX. évfolyam, tizenegyedik szám, november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó november, IX. évfolyam 11. szám

16 Adótörvényi változások Konferencia gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére Az Szja-törvény, az Áfatörvény, az Art. és a Tao törvény módosításai, a változások alkalmazása a gyakorlatban december 16. Gólyavár rendezvényház Az Szja-törvény, az Áfatörvény az Art. és a Tao törvény módosításai, a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban Egész napos konferenciánkon, a téma legelismertebb szakértőitől kap választ a január 1-jétől változó adórendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről! Ismerje meg a várható adótörvényi változásokat! Szakértő előadóink: Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens SZJA. Sike Olga, NAV főosztályvezető-helyettes ÁFA. Dr. Kovács Ferenc, adószakértő ART. Ácsné Molnár Judit, NAV adószakreferens- TAO, KIVA A konferencia legfontosabb témái: A Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében módosul az előadások meghirdetett tematikája: I. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs 33Családi kedvezmény szélesítése 33Külföldi pénznem átváltása, 33Biztosítások adókötelezettsége 33A hitelekkel, az elengedéssel összefüggő bővülő kedvezmények 33Munkavállalói értékpapír-juttatási program változásai, egyszerűsítése 33Utalvány visszaélés megakadályozása 33Kisvállalkozói adókedvezmény 33Adómentességek II. Sike Olga előadása 33Adóalap csökkentéséhez kapcsolódó módosítások 33A fizetendő, levonható adó utólagos korrekciójának elszámolásbeli változásai 33A nyugtaadási kötelezettséghez fűződő módosítások 33A fordított adózására vonatkozó szabályok kiterjesztése 33Jogalkalmazást könnyítő, adminisztrációt egyszerűsítő módosítások III. Dr. Kovács Ferenc előadása: Az adóeljárási szabályok évi változásai 33Az áfa-visszatérítési eljárás képviseleti szabályai módoslulnak 33A bejelentési szabályok változásai 33Bevallási, adófizetési szabályok módosulásai 33Új ellenőrzési rendelkezések 33Hatósági eljárásokkal, végrehajtással kapcsolatos változások, új bírságszabályok 33Nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályainak változásai IV. Ácsné Molnár Judit, NAV TAO, KIVA 33A tárgyi eszköz beruházások céljából felhasznált kölcsön kapcsán igénybe vehető adókedvezmények 33Jogszabályi rendelkezések jogalkalmazást elősegítő pontosítások Időpont: december 16. (hétfő) 9:00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6. Akciós ajánlat: a részvételi díj: Ft + áfa helyett 10% kedvezménnyel csak áfa / fő A további részletekről tájékozódjon honlapunkról: forumakademia.hu

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. ], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK KAPCSOLATA ADÓHATÓSÁGOK Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, NAV vámszerve, mint vámhatóság önkormányzat jegyzője

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete)

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Módosítva: 2015. március

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

ADÓZÁS Budapest, 2008

ADÓZÁS Budapest, 2008 ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata

Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Reprezentációs kiadások felosztásának, teljesítésének, és elszámolásának szabályzata Martonvásár, 2012. augusztus 31. Bedő Zoltán főigazgató 0 A

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK

REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK FELOSZTÁSÁNAK, AZOK TELJESÍTÉSÉNEK ÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYZATA SOPRON 2010 TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat hatálya... 3 A szabályzat célja... 3 Értelmező

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _- ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS A TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2011-ES VÁLTOZÁSAI A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt,

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról I. Jogszabályi háttér A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben