Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... 3 Csökken a lakásvásárlási illeték: vége a céges trükközésnek!... 4

Átírás

1 hét

2 Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 3 Csökken a lakásvásárlási illeték: vége a céges trükközésnek!... 4 Irodapiaci hírek... 5 A Colliers International a világ 3. legnagyobb kereskedelmi ingatlanszolgáltató cégévé válik... 6 Új bérlő a Dorottya Udvarban... 7 "Piac-gazdaság" és politika... 8 Az AstraZeneca a Dorottya Udvarba költözik %-os bérbeadottság a Váci 33 irodaházban Feljövőben az irodaparkok Logisztikai hírek... Enyhén nőttek az ipari termelői árak novemberben... Retail hírek... Összedőlt tervek: hol, mi nem épült meg?... Bezárhatja több boltját az Alexandra... Túl van a mélyponton az ingatlanpiac?... Amerikában elbocsát és Romániába tart a luxusipari óriás... Glaxosmithkline a Mom Park Irodatoronyban marad... Egyéb hírek... Újraindul a sármelléki reptér... Eladná a maradék családi ezüstöt a Főváros... Túl a mélyponton a befektetési ingatlanpiac... Leesik egy Michelin-csillag Budapesten?... "2010 már a tervezés éve lesz" - Interjú Baross Pállal... Megfeleződött 2009-ben az ingatlanpiac... Property News... Fly Balaton Airport in Hungary to be resuscitated in April Colliers International Becomes 3rd Largest Global Commercial Real Estate Advisory Business AstraZeneca Moves to Dorottya Udvar % occupancy in Váci 33 office building /40

3 Lakáspiaci hírek hét 3/40

4 Csökken a lakásvásárlási illeték: vége a céges trükközésnek! Január 04. Hétfő Január elsejétől a korábbi 10%-ról 4%-ra csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke, amely az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő, amennyiben a szerzésre ellenérték fejében kerül sor. A lakások (lakásvásárlás esetén fizetendő) esetében 6%-ról 4%-ra csökken az illeték mértéke, de 4 millió forintig továbbra is csak 2%-os mértékkel kell az illetéket fizetni. Az illetékbevétel csökkenésének részbeni pótlását szolgálja, hogy illeték-kötelessé válik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban való közvetett vagy közvetlen tulajdonszerzés, ha annak mértéke a vagyonszerző és közeli rokonai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betétekkel együtt a 75%-ot eléri. Forrás: Pénzcentrum.hu 4/40

5 Irodapiaci hírek hét 5/40

6 A Colliers International a világ 3. legnagyobb kereskedelmi ingatlanszolgáltató cégévé válik Január 07. Csütörtök Izgalmas időszakhoz és fontos fordulóponthoz érkezett a Colliers International. A cég mától hivatalosan nem hálózatként működik, hanem egyesítve a Colliers International és a First Service Real Estate Advisors (FirstServiceREA) vállalatokat, létrehozza a világ 3. legnagyobb kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó cégét, amely a Colliers International márkanév alatt működik tovább. Az átszervezés befejeztével a hálózatból központilag irányított vállalat válik. A FirstService REA partnereivel együttműködve - nagyobb stabilitást és konzisztenciát kínál ügyfeleinek a Colliers International szervezetén keresztül. "A többi globális szolgáltatóval összehasonlítva a Colliers International sok megkülönböztető jeggyel és előnnyel rendelkezik." - mondta Douglas P. Frye, a Colliers International elnöke és vezérigazgatója. "Sikeres együttműködésünket elősegíti a partneri kapcsolat, hogy főbb vezetőink jelentős tulajdonrésszel rendelkezzenek abból a vállalatból, amit nap mint nap irányítanak. Ezáltal garantáljuk a legmagasabb színvonalú és minőségű szolgáltatást ügyfeleinknek hosszú távon." "A FirstService REA már körülbelül a Colliers International 70%-át irányítja, mire a network-jellegű hálózat átalakul központilag tulajdonban lévő és irányított vállalattá. A fennmaradó 30% a helyi piacokon marad, hogy a lokális piaci ismeretet és kapcsolatot garantálhassuk a nemzetközi erő és tartás mellett." - nyilatkozta Hadley Dean, a Colliers International közép-európai régiójának vezetője. "Vállalatunk életében ez mérföldkő és egyben újabb lépés afelé, hogy ügyfeleinknek széles spektrumon kínáljunk magas színvonalú, speciális ingatlanszolgáltatást Magyarországon, Európában és világszerte. A Colliers International márkaneve alatt létrehozott központi irányítással működő szervezet, amelynek helyi partnerei részben tulajdonosai is, az iparágat alapvetően új szintre emelte. A lokális, kereskedelmi ingatlanpiacon szerzett ismeretének és a 61 országban 480 irodával és szakemberrel működő, éves szinten 1,9 milliárd dolláros árbevételű világméretű cég hátterének összhangja az ügyfelek számára a lehető legjobb szolgáltatást nyújtja." - mondta Michael Smithing a Colliers International magyarországi irodájának vezetője. "Az elmúlt pár év folyamán a FirstService REA gyorsan terjeszkedett Európában jelentős orosz, ukrán, dél-kelet európai, holland, nemrégiben pedig angol, ír és spanyol Colliers partneri tulajdonrészeket felvásárolva. A 2010-es évben bővítjük az együttműködést és átalakítjuk szervezetünket Európában, tovább erősítve pozíciónkat a piaci szegmensekben, melyekben jelen vagyunk" - összegezte gondolatait Chris McLernon, a Colliers International európai és latin-amerikai régiójának elnöke. Forrás: Colliers 6/40

7 Új bérlő a Dorottya Udvarban Január 06. Szerda Közel 1500 négyzetméternyi irodaterületet vesz bérbe a XI. kerületi Dorottya Udvar irodaházban az AstraZeneca - jelentette be a bérlőt az ügylet során kizárólagos ügynökségként képviselő CB Richard Ellis. Közel 1500 négyzetméternyi irodaterületet vesz bérbe a XI. kerületi Dorottya Udvar irodaházban az AstraZeneca - jelentette be a bérlőt az ügylet során kizárólagos ügynökségként képviselő CB Richard Ellis. Forrás: Portfolio.hu 7/40

8 "Piac-gazdaság" és politika Január 05. Kedd A Bosnyák utcai piac a zuglói helyi politika közkedvelt témájává vált az elmúlt pár hónapban. Bár régóta köztudott tény az önkormányzati képviselők számára, hogy - a Bosnyák téri piaccsarnok konkurenciájaként is fellépő - utcai kirakodóvásár az Európai Uniós jogszabályoknak nem felel meg, érdekes módon ez most néhány harcos zuglói képviselő figyelmének perifériájára került. Véleményük szerint ugyanis ez az utcai piac az egyik legneuralgikusabb kérdés a választópolgárok problémái közül, amelyet ráadásul jól egybe lehet mosni a városközpont-fejlesztéssel kapcsolatos ugyancsak túlpolitizált kérdésekkel. A valóságban a zuglóiak szerint a Bosnyák piac környéke a legszemetesebb terület, amellyel kapcsolatban a Közterület-felügyelet Vészhelyzeti Információs Központjának és a Kerületőrségnek folyamatos küzdelme van. Az EU-csatlakozásunk óta az úgynevezett MDF-piac csak a szabályozásnak megfelelő módon üzemelhetne, ám a zuglói önkormányzat újabb haladékokkal toldotta meg a Bosnyák utca területén az árusítást. Mint az a sajtóból is ismertté vált, az önkormányzat már évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy a szombati piacot beszünteti az itt épülő városközpont, és a piaccsarnok modernizálása végett. Az uniós csatlakozás miatt pedig az érvényes jogszabályok szerint amúgy is fel kellene számolni az utcai árusítást. A kínai piacra hasonlító, zöldség- és egyéb hulladékkupacokkal tarkított vásár egyébiránt az itt lakók nyugalmát is évek óta zavarja, mely ellen kezdettől tiltakoztak mindhiába. Arról nem is beszélve, hogy a Bosnyák téri piac kemény helypénzt fizető őstermelői számára konkurenciát jelent ez a kirakodóvásár. A józan szemlélődő figyelmét nem kerüli el, hogy a távol-keleti ruhákat, vegyi árukat és egyéb - magyar származású mezőgazdasági terménynek még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető - portékákat is bőséggel árusítanak itt. Az elmúlt évek során a Bornyák téri piaccsarnok felújítására, korszerűsítésére érthetetlen módon az önkormányzat és a piacfelügyelőség nem költött. Emellett most - ugyancsak érthetetlen módon - a Bosnyák téri piac kapcsán a valódi őstermelők és a vásárlók védelme helyett agilis képviselők a Bosnyák utcai konkurens árusokat vették védelmükbe. A kerületnek az egynapos szombati árusítás - melyet jóindulattal "termelői piacként" emlegetnek némelyek millió forint kiadással járna, miközben a Bosnyák téri piac őstermelői továbbra is fedetlen területen küzdenek a fennmaradásukért a hét 6 napján dolgozva, és kemény fejpénzt fizetnek az árusításért. Az ügy pikantériája, hogy a vékony pénztárcájú lakosok védelmében a piac problémáját jól egybe lehet mosni a városközpont-fejlesztéssel kapcsolatos ugyancsak túlpolitizált kérdésekkel. Ennek kapcsán a terület ingatlanfejlesztő tulajdonosa már többször is jelezte megegyezési szándékát az önkormányzat felé. A fejlesztő a felmerült kérdésekre úgy reagált, nincs ellenére a piac, sőt örömére szolgálna, ha a piac az ő beruházásaként jönne létre. Úgy tűnik tehát, hogy a szombati piac sorsa teljesen a képviselőtestület kezében van. Érdekes módon, az előbb említett megoldás nem lenne kifizetődő a politikusoknak. Összegezve: így találkozik ma ismét a politika és a "piac-gazdaság". Forrás: OGH Hírügynökség 8/40

9 Az AstraZeneca a Dorottya Udvarba költözik Január 05. Kedd A világ egyik vezető gyógyszergyártója, az AstraZeneca a CB Richard Ellis (CBRE) kizárólagos bérlőképviseleti szolgáltatásainak igénybevételével közel 1500 négyzetméterre szóló bérleti szerződést írt alá a XI. kerületi Dorottya Udvarban. A CB Richard Ellis több lépcsőben nyújtott tanácsadást az AstraZeneca számára. "Az első fázisban HR-szempontok figyelembevételével az ügyféllel közösen meghatároztuk a vállalat irodaigényeit és a kívánt ingatlan optimális lokációját." - mondta Varga Judit, a CBRE magyarországi irodaügynökségi vezetője. "Ezután elvégeztük az ingatlanpiac célirányos elemzését. Végül segítettünk a közösen kidolgozott feltételeknek megfelelő épületek kiválasztásában, részt vettünk a műszaki folyamatok koordinálásában és a tárgyalások lefolytatásában. Megtisztelő, hogy a világ egyik legnagyobb gyógyszervállalatát, az AstraZenecát elégedett ügyfeleink közt tudhatjuk." "Elégedettek vagyunk a CB Richard Ellis teljes körű bérlőképviseleti szolgáltatásaival. Örömünkre szolgál, hogy sikerült olyan irodaházat találnunk, amely hosszú távon, zöld környezetben biztosít hatékony munkakörülményeket a számunkra." - tette hozzá James Greenhalgh, az AstraZeneca ügyvezető igazgatója. Forrás: CBRE 9/40

10 100%-os bérbeadottság a Váci 33 irodaházban Január 05. Kedd "A bérlők területet csökkentettek, az üresedési ráta pedig folyamatosan növekszik" - tekintett vissza Saly Miklós, a Colliers International irodabérbeadásért felelős csapatának igazgatója a 2009-es év főbb piaci turbulenciáira. Ennek ellenére voltak sikertörténetek is. Jó példa a Váci 33 irodaház, amelynek átadására 2007-ben került sor. Az irodaházat a Colliers International segítségével sikerült másfél éven belül 90%-os bérbeadottsági szintre hozni. A ház egyik fő bérlője a Celanese Corporation, mely egy globális Business Shared Services Centert üzemeltet Budapesten. Szemben a cégek nagyobb részével, az említett domináns bérlő a válságban is bővült. A 2800 m2-en elhelyezkedő irodaterületüket nemrégiben további m2-rel bővítették, melynek köszönhetően az épületben nem maradt üres terület, és ezzel egyben az irodaház egyértelműen legnagyobb bérlőjévé váltak. A ház tulajdonosa az osztrák IG Immobilien, kizárólagos ügynöksége továbbra is a Colliers International - összegezte Saly Miklós. Forrás: Colliers 10/40

11 Feljövőben az irodaparkok Január 04. Hétfő Az irodaparkok Európa szerte, így Magyarországon is az elmúlt években váltak népszerűvé. Az elterjedésük mögött a városközpontban lévő építési területek hiánya áll. Az irodaparkok népszerűségének az adott újabb lökést, hogy a korszerű építési módnak köszönhetően hatékony irodakialakítást tesznek lehetővé. Ez a bérelt terület csökkenésén keresztül a bérleti költségekben jelent megtakarítást a bérlők számára, ami a jelenlegi gazdasági körülmények között egy fontos szempont a cégeknek. Office Gardent építő GRT Group és az irodapark bérbeadásával megbízott ingatlanügynökség közös felméréséből kiderül, hogy az irodaparkok elterjedtsége Európa országai között eltérő. Az Egyesült Királyságban nagy népszerűségnek örvendenek, Manchesterben, Birminghamben, és Edingburghban is több bérbeadható irodaterület találtható irodaparkokban, mint önálló, városközpontban álló irodaházakban. Hollandiában szintén nagyon elterjedt ez az irodatípus. Olaszországban az irodaterület nagy része az es években épült házakban található, melyeket ugyan folyamatosan felújítanak, de a korszerű, modern irodaterületre mutatkozó igény beindította az irodaparkok fejlesztését is. Az elmúlt években több olasz nagyváros - Milánó, Róma, Torino és Bologna - külvárosi területein létesültek ilyen irodaparkok. Svájcban és Ausztriában is növekszik ezen irodák keresettsége. Törökországban még nem épültek jelentős irodaparkok, míg Oroszországban már beindultak az ilyen jellegű irodafejlesztések, de a bérlők körében még mindig az önálló irodaházak a népszerűek. A moszkvai irodabérlők a központi elhelyezkedést, és az ezzel járó magasabb presztízst, a nagyobb biztonságot még előnyben részesítik az irodaparkokkal szemben, de az irodaparkok elterjedését mutató tendencia már az orosz fővárosban is látható. Hasonló a helyzet Dániában, ahol az irodaparkok még nem népszerűek a bérlők körében. Hazánkban is egyre több irodapark található, de ezek számban és bérbeadható területben is csak a teljes irodapiac 10%-át adják. "Az irodaparkok fejlesztésére alkalmas területek a nagy méretek miatt már meghatározzák az ilyen parkok elhelyezkedését is. Ilyen fejlesztési területek Európa legtöbb országában csak a városközpontokon kívül találhatóak. A telek méretek, melyet a fejlesztők alkalmasnak tartanak irodaparkok megvalósítására országonként eltérőek, és valamennyire összefüggnek az irodaparkok elterjedtségével." - mondta Torma Ignác az Office Gardent építő GRT Group vezetője. Az Egyesült Királyságban egy átlagos irodapark hektáros területen fekszik. Ausztriában ez a szám szintén 10 hektár, Hollandiában 5 hektár. Ugyanakkor a kevesebb működő irodaparkkal rendelkező Dániában már négyzetméteres területen álló irodakomplexumot is irodaparknak nevezik. Magyarországon az egyik legújabb irodapark fejlesztés, az Office Garden 3 hektáron terül el, de találunk a hazai piacon 10 hektáron épült irodaparkot is. Azt, hogy a területet milyen arányban foglalják el az irodaépületek mindig a fejlesztő egyedi döntése, az egyes országokban 50% és 85% közé esnek ezek az értékek. Vannak azonban extrém esetek is, az egyik zöld parkban csupán a terület 20%-a került beépítésre. A külvárosi elhelyezkedés magában hordozza a jó megközelíthetőség igényét is. Az irodaparkok jellemzően egy közlekedési csomópont körül alakulnak ki. Nyugat-Európában gyakori, hogy autópályák mellett építenek irodaparkokat a beruházók. A nemzetközi repterek, más városokban található telephelyek elérése ilyen lokációk esetében könnyebb. A tömegközlekedés közelsége a dolgozók számára fontos, de ezt gyakran váltják ki saját üzemeltetésű buszjáratokkal az irodaparkok tulajdonosai. Holland sajátosság, hogy bicikli utak mellett lévő irodaparkok is 11/40

12 népszerűek a munkavállalók körében. A külvárosi elhelyezkedés azt is jelenti, hogy a dolgozók a városba reggel beáramló, este pedig kiáramló forgalommal szemben haladnak. Ezt azonban nem minden esetben fogadják el értéknek a bérlők. Oroszországban ezt előnynek tekintik a cégek, az Egyesült Királyságban pedig nem befolyásoló tényező. Az irodaparkok előnyei között a városközponti irodákhoz viszonyított alacsonyabb bérleti díjakat lehet kiemelni. Kivétel ez alól az Egyesült Királyság, ahol jelentős népszerűségük miatt már eltűnt a különbség a városközponti irodák bérleti díjai és az irodaparkok díjai között. Magyarországon még van különbség a központi irodaterületek és az irodaparkok díjai között. További előny az irodaparkok részéről az önálló városközponti irodaházakkal szemben, hogy nagy összefüggő területeket tudnak a bérlők számára biztosítani. Mivel ezek az épületek az elmúlt években terjedtek el Európa szerte, ezért korszerű építési és tervezési módjuk hatékony irodakialakítást tesz lehetővé. Ez kisebb bérelt területet és alacsonyabb bérleti kiadásokat jelent a bérlők számára. A korszerű építési mód az üzemeltetési költségekben is jelentkezik, bár ez a modern, önálló irodaházakban is elérhető. Az irodaparkokban a nagyszámú bérlő miatt gyakran jelennek meg szolgáltató cégek is. Nyugat-Európában a nagy irodaparkokban bankfiókok, posta, éttermek, kávézók is elérhetőek. A szolgáltató egységek kialakulását természetesen az ingatlanfejlesztőnek és az üzemeltetőnek is támogatnia kell. "Az irodaparkok bérlői kezdetben főleg az információs és kommunikációs technológiai iparágakban dolgozó cégek közül kerültek ki." - mondta el Tilki Róbert, az Office Garden kizárólagos bérbeadó ügynöksége, a GVA Robertson ügyvezető igazgatója. - "A bérlők összetétele jelentősen megváltozott az irodaparkok népszerűbbé válásával. Egy irodaparkban most már nagyon változatos a bérlők profilja. Csak olyan cégek nem jelentek még meg az ilyen parkokban, ahol nagyon sokat számít a presztízs, mint a jogi tanácsadók vagy a könyvvizsgálók." Forrás: OGH Hírügynökség 12/40

13 Logisztikai hírek hét 13/40

14 Enyhén nőttek az ipari termelői árak novemberben Január 05. Kedd Az ipar belföldi értékesítési árai novemberben az előző havihoz viszonyítva 0,5%-kal emelkedtek, a novemberivel összehasonlítva 0,9%-kal mérséklődtek. Az ipari exportértékesítés árai a októberinél 0,5, a ilyenkorinál 1,2%-kal magasabbak voltak. A belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az előző havihoz képest 0,5, az egy évvel korábbihoz mérten 0,3%-kal nőttek. Az ipar belföldi értékesítési árai az előző hónaphoz viszonyítva - az elmúlt hónapban bekövetkezett hasonló mértékű árcsökkenés után - novemberben 0,5%-kal emelkedtek. A feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítési árai 2009 novemberében átlagosan 0,5%-kal haladták meg az előző havit. A legnagyobb mértékben a kőolaj-feldolgozás árai nőttek (3,5%), alapvetően a kőolaj- és kőolajszármazékok világpiaci jegyzésárának hatására. Kisebb mértékű áremelkedés történt a gép, gépi berendezés gyártásban (1,3%), valamint a számítógép, elektronikai, optikai termékek körében (1,1%). Mérséklődtek a vegyi anyag, termékek (1,2%), az élelmiszeripar (0,5%), a fa-, papír- és nyomdaipar (0,2%), illetve az egyéb feldolgozóipar és javítás (0,2%) árai. A textil- és bőriparban, valamint a járműgyártásban az értékesítési árak nem változtak. A többi feldolgozóipari ágazatban 0,1 és 0,8% közötti havi áremelkedés történt. Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai novemberben 0,5%-kal magasabbak voltak az októberinél, elsősorban az időszakos,"b" árszabású villamosenergia-értékesítésnél november 1-jétől alkalmazott áremelés következtében. A víztermelés, -kezelés, -ellátás díjai ebben a hónapban sem változtak. 12 havi összehasonlításban - a feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítését tekintve - a legnagyobb mértékben a gyógyszergyártás (4,3%), a villamos berendezések gyártása (3,8%), valamint az egyéb feldolgozóipar és javítás (3,3%) ágazatokban emelkedtek az árak. A novemberihez viszonyítva árcsökkenés mutatkozott a kohászat, fémfeldolgozásban (3,7%), a kőolaj-feldolgozásban (2,9%), az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő élelmiszeriparban (2%), a textil- és bőriparban (2%), illetőleg a fa-, papír- és nyomdaiparban (1,4%). A többi feldolgozóipari ágazatban az áremelkedés mértéke 1,3 és 2,9% között alakult. A feldolgozóipar egészében az elmúlt 12 hónap alatt 0,3%-kal mérséklődtek az árak. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai - az októberi eltéréssel egyezően - 1,8%-kal alacsonyabbak voltak a novemberinél; a víztermelés, -kezelés, -ellátásé szintén a múlt havival megegyező mértékben, 7,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül novemberben az előző hónaphoz képest a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban 0,2%-os árcsökkenés, az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 0,7, a beruházási javaknál 0,4%-os árnövekedés mutatkozott. Az előző év azonos hónapjához mérten az árak a beruházási javak gyártásánál 0,8%-kal nőttek, az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 1,6, a fogyasztási cikkek esetében 0,2%-kal mérséklődtek. Az ipar forintban mért exportértékesítési árai az előző hónaphoz képest novemberben 0,5, 12 havi összehasonlításban 1,2%-kal emelkedtek. Hazai fizetőeszközünk egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 0,9, a dollárhoz képest 0,1%-kal gyengült; a novemberivel összevetve az euróhoz mérten 2,2%-kal gyengült, a dollárhoz viszonyítva 12,8%-kal erősödött. 14/40

15 Forrás: Világgazdaság online 15/40

16 Retail hírek hét 16/40

17 Összedőlt tervek: hol, mi nem épült meg? Január 08. Péntek Számos terv dőlt dugába, vagy került legalábbis elhalasztásra a magyar ingatlanpiacon a tavaly kirobbant gazdasági válság hatására. A fejlesztők egyaránt szenvednek a finanszírozás és a kereslet hiánya miatt, vagyis a legracionálisabb döntést hozták meg, mikor projektstopot hirdettek. A városok pedig irodaházakkal, bevásárlóközpontokkal és lakóparkokkal lettünk szegényebbek. De pontosan milyen méreteket öltenek a halasztások, illetve hol, mi nem épült meg, milyen átadások maradtak el az idén? Azt tudjuk, hogy az irodapiacot erősen megviselte a gazdasági válság. S a jövő sem tűnik túl fényesnek, főként a jelenleg üresen álló épületeket elnézve. A piacra került hatalmas irodaterületállománynak illetve a visszaeső keresletnek köszönhetően az üresedési ráta folyamatos emelkedést mutat, s csak a jövő év második felében lehet ennek csökkenésére számítani. Egy ilyen környezetben sok fejlesztő választotta beruházásának elhalasztását, már aki tudta. Hiszen egy bizonyos készültségi fok mellett már nem célszerű egy adott beruházás késleltetése. Márpedig a válság alig több mint egy éve robbant csak ki, vagyis az idei évre nyitást tervező irodaházak esetében már jócskán voltak elindult építkezések. De nézzük, hogy pontosan milyen nagyságrendű a későbbre csúszó projektek volumene, s mi az, amivel az idei évben az eredeti tervek szerint gazdagodnia kellett volna a budapesti irodapiacnak. Jó néhányan - főként akik tudtak, illetve kevésbé optimistán tekintettek, az akkor még bizonytalan jövő elé - a válság beköszöntével már eleve projektük elnapolása mellett döntöttek. 10 olyan irodaház is akad, amely a 2008 év eleji REsource felmérés szerint még 2009-ben készült volna el, de 2009 elejére - tekintettel a piaci körülményekre - a korábbi terveket már felülírták, s csak későbbi, főként 2010-es átadási céldátumot jelöltek meg. Területet tekintve összesen majdnem 200 ezer négyzetméternyi irodát csúsztattak el már az év elején 2009-ről 2010-re, vagy későbbre. Nem mindegyik tolódását okozta azonban a válság, akad közöttük melyet más szempontok miatt kellett elnapolni, a többséget azonban a gazdasági krízis érte utol. De a 2009 elején még idén felhúzni tervezett projektek közül sem készült el minden, bár számuk azért nem olyan meghatározó. Az év eleji tervek szerint, összesen 19 projekttel kellett volna gazdagodnia a budapesti irodapiacnak az év végéig, ezek közül azonban három már biztosan nem készül el. A Millenium Gate építkezése egyelőre áll, az előbérleti szerződésektől függ az elkészülésének időpontja, de a kivitelezési munkák jelenlegi állása szerint az épület elkészültéig még biztosan hátra van 10 hónap. A Terrapark C épületének első ütemét már átadták, a második esetében azonban szintén áll a projekt, egyelőre az első részt szeretnék feltölteni. A GTC Metro irodaház esetében az első ütem szintén elkészült, míg a második esetében a befejezés 2010-re várható, az épület azonban majd csak egyben kap használatbavételi engedélyt. A K3 esetén csupán egy kicsi csúszásról van szó, hiszen a decemberi időpontot tolták el az év elejére. De nem késik majd sokat a Madarász Irodapark II. üteme sem. A területeket tekintve körülbelül 100 ezer négyzetméternyi iroda nem épült meg idén azok közül, melyek átadását év elején még 2009-ben tervezték. 30 százalékos vágás a lakáspiacon A különböző ingatlanpiaci területek közül a legtranszparensebbnek az irodapiac számít. Így nem csoda, ha a legpontosabb adatokat ezen szegmens tekintetében tudtuk összegyűjteni. Nehezebb a helyzet annak meghatározásakor, hogy a lakásfejlesztések közül milyen projektek nem kerültek 17/40

18 elindításra illetve felépítésre a korábban tervezettek közül a gazdasági válság hatására. Képet azonban kaphatunk az újlakáspiacról, illetve valamennyire - hanem is projekt szintjén -, de megsaccolható az elmaradt lakásépítések aránya. Az irodapiachoz hasonlóan a lakáspiacon sincs túl sok ok az örömre. Az ÁFA emelése, a szocpol eltörlése jelentős kereslet visszaesést okozott az újlakásprojekteket illetően, hiszen támogatások híján az újlakások elvesztették versenyelőnyüket a használtakkal szemben. Bár az év elején még a lakásátadások száma felül múlta a tavalyi év azonos időszakában tapasztalt volument, ez csupán átmeneti állapotnak volt tekinthető. A válság előtt már elkezdett projekteket be kellett fejezni első kilenc hónapjában összességében azonban 1 százalékkal csökkent az elkészült, használatba vett lakások száma Magyarországon, de a harmadik negyedévre a visszaesés már jóval nagyobb méreteket öltött, a július-szeptember között elkészült új lakóingatlanok száma 23 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Mint ismert a fejlesztők számos esetben szegre akasztották a lapátokat s nem indítottak el új projekteket. Ezt támasztja alá az is, hogy az év első kilenc hónapjában összesen 295 három vagy több lakásos épületre kértek építési engedélyt Budapesten, szemben a tavalyi év 369-es számával, ami mintegy 20 százalékos visszaesést jelent, de a zuhanás mértéke országos viszonylatban ennél jóval nagyobb, 30 százalékos volt. Lakásszámokat tekintve Budapesten 5214, országosan pedig valamivel több mint 11 ezer három vagy több lakásos társasház esetében adtak ki építési engedélyt a tavalyi 6145 illetve vel szemben. Természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy az építési engedély megszerzése még nem jelenti egy adott projekt építésének kezdetét, vagyis nem garantálja, hogy az adott épület záros határidőn belül használatbavételi engedélyt is kap. Ezért is figyelmeztettünk arra korábban, hogy a lakáspiac vonatkozásában nagyon nehéz pontos információkhoz jutni annak tekintetében, hogy mely projektek kerültek akár még a kivitelezési fázis előtt, akár közben leállításra. A fejlesztők ráadásul nem is szívesen publikálnak ilyen számokat. Az Otthon Centrum év közepén a beruházók körében készített felmérése szerint Budapesten 30 százalékkal eshet vissza az idén felépülő társasházi lakások száma a tavalyi évhez képest, ezek zöme is már korábban megkezdett projektekben készül el. Jövőre pedig még nagyobb lehet a zuhanás mértéke a halasztásoknak köszönhetően, a csökkenés mértéke elérheti a 60 százalékot. Az előbb említett számok jól mutatják, hogy jelentős a projekthalasztások mértéke az újlakáspiacon, hiszen korábban inkább évről évre növekedett az átadni tervezett lakások száma, ami valószínűleg, - az eredeti elképzelések szerint ben sem lett volna másként. Gyorsan reagált a logisztikai piac Bár az irodapiacon az idén még számos átadóra került sor a piaci helyzet ellenére, a logisztikai szektor azonban sokkal gyorsabban reagált a gazdasági krízisre. A visszaesés itt már év elején érzékelhető volt, de különösen szembeötlőnek számított az év második felében. A fejlesztők az év kezdetekor teljes projektstopot hirdettek, s jelenleg is arra várnak, hogy a piacon lévő túlkínálat felszívódjon. A válság előtt elindult fejlesztések közül több azonban idén is átadásra került, a halasztások elsősorban a tervezési fázisban lévő spekulatív fejlesztéseket érintették, melyek nagy részét el is napolták első félévében 123 ezer négyzetméternyi logisztikai ingatlan került átadásra, de az év második felében csak néhány projekt készült el. Így az átadások száma messze elmarad majd a tavalyi évi számoktól, 2008-ban ugyanis szinte megduplázva a 2007-es év volumenét 260 ezer négyzetméternyi logisztikai ingatlan került a piacra. A fejlesztők tehát a piac stabilizálódására várnak, hogy ismét megkezdjék a kivitelezéseket. Egyelőre azonban még meglehetősen magas szinten mozog a kihasználatlansági ráta (24 százalékos), ami továbbra is gátat szab a spekulatív fejlesztési terveknek, bár jó hír lehet, hogy az 18/40

19 üresedésben hamarosan csökkenés várható. A logisztikai szektor természetéből fakadó gyorsreakciónak köszönhetően a fellendülés tekintetében is éllovas lehet, tehát a korábban leállított projektek itt indulhatnak el először. Talán az egyik legnagyobb vesztesnek számít Magyarországon a kiskereskedelmi ingatlanszektor. A gazdasági visszaesés, és a növekvő munkanélküliség erodálta a lakosság zsebében maradó forintokat, jelentősen csökkentve a kiskereskedők forgalmát. Hazánkban azonban a piaci lejtmenet kezdete már jóval korábbra tehető, a 2007-es megszorító intézkedések mérték az első csapást a szektorra. A válság csak egy újabb pofont jelentett a már addig is nehéz helyzetben lévő kereskedőkre, s rajtuk keresztül a kiskereskedelmi ingatlanok piacára. Bár az idei évre több retail terület átadását is tervezték, a finanszírozási nehézségek miatt a fejlesztők több beruházást is elhalasztottak, annak ellenére, hogy bérbeadásuk már megkezdődött. Budapesten a bevásárlóközpontok közül egyedül a nemrégiben átadott Allee készült el az eredeti terveknek megfelelően 2009-ben. A Blahára tervezett Europeum az elképzeléssekkel ellentétben 2009-ben nem nyitja meg kapuit. A fejlesztő, Ablon jelenleg magasabb feltöltöttségi arányra vár, az átadás majd csak akkor várható, ha az épület 70 százaléka bérlőre talál. Szintén nem készül el idén a Corvin Átrium sem, mely a jövő évtől várhatja majd a vásárlókat, de az Orco fejlesztésében épülő Párizsi Nagyáruház átadását is el kellett halasztani. Hogy a vidéki fejlesztések közül is említsünk néhányat, a 2008-ban még idénre nyitást tervező tatai, oroszlányi, és váci Family Center is csak később lesz elérhető a vásárlók számára. A fejlesztő a korábban idei év eleji átadási dátumokat 2010 illetve 2011-re módosította az év közepén készített felmérésünk szerint. De nem készült el a 2008-ban még 2009 második negyedéves nyitást tervező Solaris sem a Whitestone Investment fejlesztésében. Mint látható tehát, nagyon sok az olyan épület, amely csak később valósulhat meg. Egyelőre azonban csak remélni lehet, hogy a helyzet a különböző piacokon minél előtt stabilizálódik, s az előbb említett ingatlanok építése ismét megindul. Forrás: Portfolio.hu 19/40

20 Bezárhatja több boltját az Alexandra Január 08. Péntek Esik a könyvpiac, így a nagy terjeszkedés után boltbezárásokra készül az Alexandra-hálózat - mondta Matyi Dezső, a márka mögött álló Pécsi Direkt Kft. ügyvezető igazgatója a Figyelőnek adott interjújában. A vezető a könyvpiaccal kapcsolatban elmondta, hogy a karácsonyi forgalom gyengébbnek bizonyult a vártnál, a tavalyi éves visszaesés így a 20 százalékot is elérheti - az előzetes adatok alapján hoz képest, pedig már akkor is válság volt. A kiadott művek száma is csökkent, legalább 30 százalékkal. Az Alexandra-láncnak Magyarországon összesen 84 üzlete van, a vezető azonban közölte, hogy az eddigi terjeszkedés után most a racionalizáláson van a hangsúly. Megnézik az üzleteket, és amelyik veszteséges, azt megszüntetik. Forrás: Pénzcentrum.hu 20/40