A SZOCIÁLIS KIADÁSOK ÉS A SZOCIÁLPOLITIKA MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZOCIÁLIS KIADÁSOK ÉS A SZOCIÁLPOLITIKA MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Andorka Rudolf Tóth István György: A szociális kiadások és a szociálpolitika (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Tóth István György (1992): A szociális kiadások és a szociálpolitika in: Társadalmi riport 1992, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI,. Pp

2 A SZOCIÁLIS KIADÁSOK ÉS A SZOCIÁLPOLITIKA MAGYARORSZÁGON Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy felmérje a szociális kiadások alakulását és megvizsgálja azok felhasználásának hatékonyságát abban az értelemben, hogy a szociális kiadások elősegítik-e deklarált céljaik elérését és azok az egyének, családok részesednek-e belőlük, akiknek erre elsősorban szükségük van. A szociális kiadások és a szociálpolitika ilyen elemzése mindig fontos feladat. Ma azonban különösen aktuálissá teszi azonban három tény: 1. a magyar gazdaság a nagyrészt állami tulajdonon alapuló és többé-kevésbé központilag tervezett gazdasági rendszerből egy, a magántulajdon túlsúlyán alapuló piacorientált rendszer felé halad. A gazdaság ilyen átalakulása szükségessé teszi a szociálpolitika olyan átalakulását, hogy piackonformmá váljék, vagyis ne akadályozza a piacgazdaság érvényesülését, hanem a piaci hatások szociális szempontból szükséges korrekcióját szolgálja ott, ahol ez társadalmi szempontból szükséges. 2. A szociális kiadások összességükben meglehetősen magasak, a gazdasági fejlettségünk színvonala által megengedhetőnél magasabbak, nagy megterhelést jelentenek az állami költségvetés számára, ezért kívánatos lenne azoknak a szociális kiadásoknak a csökkenése, amelyek nem szolgálnak a piacgazdaság körülményei között feltétlenül fontos társadalmi célokat. 3. Számos elemzés arra enged következtetni, hogy a szociális programok egy része nem hatékony abban az értelemben, hogy nem a legmegfelelőbben szolgálja azt a célt, amelynek érdekében e kiadásokat bevezették. Ez megnyilvánul egyebek között abban, hogy nem a társadalom leginkább rászoruló rétegei részesednek elsősorban vagy nagy részben a szóban forgó szociálpolitikai támogatásokban, így azok nem vagy csak kevéssé járulnak hozzá a nemkívánatos egyenlőtlenségek mérsékléséhez, a legszegényebb, leginkább rászorult rétegek védelméhez. Más szóval nem képeznek igazi szociális védőhálót. A szociális kiadások körét tágan definiáljuk, mert úgy látjuk, hogy ennek az egész szférának az elemzéséhez és értékeléséhez figyelembe kell venni mindazokat a kiadásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve, kimondottan vagy csak félig kimondva szociális célokat szolgálnak. Ezért elemzésünket megpróbáljuk kiterjeszteni: 1. az úgynevezett pénzbeni társadalmi juttatásokra, társadalmi jövedelmekre, ezen belül 1.1 a nyugdíjakra, 1.2 a táppénzre, 1.3 a családi 396

3 pótlékokra és más, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó pénzbeni juttatásokra, 1.4 a munkanélküli-segélyre, 1.5 a szociális segélyekre, továbbá 2. az egészségügyre, 3. az oktatásra, 4. a lakásügyre, végül 5. az ártámogatásokra. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a fenti 2 5. területekre vonatkozó adataink lényegesen kevésbé részletesek és pontosak, mint az 1. pont alatt említett pénzbeni társadalmi jövedelmekre vonatkozóak, és ennek következtében a 1 5. területek elemzése is sokkal kevésbé mélyre tud menni, mint az 1. terület elemzése. A tanulmány első részében bemutatjuk a szociálpolitikai újraelosztási rendszert, annak helyét a nemzeti számla összefüggésekben. A második részben tárgyaljuk az összes szociális-kiadások alakulását és jellemzőiket. A negyedik rész megpróbálja bemutatni, hogyan befolyásolta a szociálpolitika a magyar társadalomban a jövedelmi viszonyok alakulását, az egészségi állapotot, és a népesség iskolai, vagyis azokat a területeket, amelyeket a szociálpolitika elvben kedvező irányban kívánt változtatni. 1. A SZOCIÁLPOLITIKAI ÚJRAELOSZTÁS RENDSZERE Az 1. ábra a jóléti célú újraelosztás finanszírozási rendszerének december végi állapotát rögzíti. Az államháztartás egészéből kivettük a szociális kiadásokat elosztó intézményeket, és az ábra maga a szóban forgó intézmények közötti pénzáramlásokat mutatja. (Lásd a 399. oldalon lévő ábrát.) A szociális kiadások allokációs mechanizmusának elemzését kezdjük a bevételekkel! A bevételeknek két típusát különíthetjük el. Az egyik csoportba az általános adóbevételek tartoznak, a másikba a címkézett, meghatározott célokra elkülönített bevételeket sorolhatjuk. A központi költségvetés általános bevételei közé a lakosságtól és a gazdálkodó szervezetektől származó különböző közvetett és közvetlen adók, illetve egyéb bevételek tartoznak (az 1. ábrán az 1. számmal jelölt nyilak). A közvetlen adók egyik részét a gazdálkodó szervezetek és a pénzintézetek fizetik be a költségvetésbe, vállalkozási nyereségadó és egyéb befizetések formájában. Az elmúlt években ezt a szférát egy meglehetősen magas jövedelemcentralizációs hányad (a költségvetési elvonás magas szintje) jellemezte. Az utóbbi időben (nagyjából 1987-tő1 kezdődően) a központosított jövedelmek aránya csökkent. A közvetlen adóbefizetések másik csoportját a lakosságtól származó befizetések képezik: ezek között a legnagyobb jelentősége a személyi jövedelemadónak van. A közvetett adók két legfőbb típusa az általános forgalmi adó (ÁFA) és a fogyasztási adó. Az ÁFA a végső fogyasztást, a fogyasztási adók pedig egyes, a 397

4 központi kormányzat által luxuscikkeknek minősített javak fogyasztását adóztatja meg (az ebből származó bevételek egyébként elég tekintélyesek szoktak lenni). A közvetett és közvetlen adók általában szolgálják a költségvetés finanszírozását. Ebben az értelemben tehát nem lehet megmondani, hogy a szociális kiadásokra fordított összegeknek milyen a megoszlása mondjuk a közvetett és a közvetlen adók között, hiszen ugyanezekből a forrásokból fedezik a költségvetés többi kiadásait is. Más a helyzet a különböző címkézett adókkal, más néven járulékokkal (1. ábrán az 1/A nyilak). Ilyen járulékok folynak be a Társadalombiztosítási Alapba és a Szolidaritási Alapba. A kiadási oldal főbb tételei: (a nyilak számozásának sorrendjében) 2. nyíl: Központi allokáció, költségvetési intézmények. Ebbe a körbe tartoznak egyfelől maguknak a szociális kiadásokat kezelő különböző hatóságoknak, minisztériumoknak az igazgatási, működési kiadásai, másfelől pedig a szóban forgó minisztériumok (Népjóléti Minisztérium, Művelődési és Közoktatási Minisztérium) által működtetett különböző központi költségvetési intézményeknek a működtetési kiadásai. Az egyes területeken ide tartoznak például: oktatás (MKM): egyetemek és főiskolák, továbbá különböző továbbképző intézetek egészségügy (NJM): orvosi oktatás országos hatáskörű szakkórházak és klinikák mentőszolgálat közegészségügy stb. szociálpolitika (NJM): központi szociális szakintézetek (pl. vakok, mozgássérültek intézetei stb.) gyermek- és ifjúságvédelem stb. 3. nyíl: Központi allokáció: szakmai programok és ágazati szakfeladatok Az egyes területeken ide tartoznak például: oktatás (MKM): oktatási felzárkózási program, tankönyvek, 398

5 1. sz. ábra A HAZAI JÓLÉTI CÉLÚ ÚJRAELOSZTÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK (ERŐSEN LEEGYSZERŰSÍTETT) VÁZLATA, (1991) 399

6

7 jegyzetek kiadása, közoktatás-fejlesztés nem állami humán szolgáltatások finanszírozása (ld. a 3. nyíl tovább) egészségügy: (NJM): megelőzési programok kiemelt szakmai programok a közegészségügy oltóanyagtöbblete szociálpolitika (NJM): kiemelt szociális intézmények mozgáskorlátozottak gépkocsivásárlása nevelési segélykeretek kiegészítése nem állami humán szolgáltatások finanszírozása (ld. a 3. nyíl tovább) 4. nyíl: Családi pótlék A családi pótlék 1990 áprilisától tartozik a költségvetés feladatai közé. Addig a Társadalombiztosítási Alap finanszírozta, majd az ún. forráscsere során az addig a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által fizetett egészségügyi ellátás költségei átkerültek az Alaphoz, helyüket vette át a családi pótlék. 5. nyíl: Az önkormányzatok támogatása Típusok: címzett és céltámogatások bizonyos célokra pályázati alapon nyújtott kormányzati források (egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése, rekonstrukciók, egyedi beruházások, vízgazdálkodás stb.) központosított előirányzatok különböző fejlesztésekre normatív állami támogatások a kalkuláció alapja: az országos átlag, felhasználási kötöttség nincs Típusok: településekhez kapcsolódban: általános, egyösszegű átalány a lakosok bizonyos kategóriáihoz pl. állandó lakosokra vagy a település inaktív lakosaira kiegészítő támogatások (pl. az üdülőhelyi díjhoz nyújtott kiegészítés) bizonyos szakfeladatok ellátásához pl. szociális intézmények működtetésére oktatási intézmények működtetésére közművelődési feladatokra stb. 401

8 A normatív állami támogatások a meghatározott kritériumok szerint felhasználási kötöttség nélkül illetik meg az önkormányzatokat. A szóban forgó összegeket tehát a törvényben meghatározott célokra fordíthatják az önkormányzatok, de nem kötelesek azt megtenni. Így azt ugyan meg tudjuk mondani, hogy a kormányzat ezeken a címeken mekkora összegeket juttat az önkormányzatok számára, de azt egyelőre csak becsülni lehet, hogy az önkormányzatok valójában mennyit is költöttek ezekre a célokra. A fentieken kívül a területi (megyei) és a fővárosi önkormányzatok kapnak a költségvetésből összegeket, speciális feladataik ellátására. 6. nyíl: Az önkormányzatok egyéb forrásai Az egyéb forrásoknak alapvetően két összetevője van. Az önkormányzatok általános bevételeit gyarapítják az 1991-töl kivethető helyi adók. Ezeknek három típusa van: a vagyoni (pl. ingatlantulajdonra kiróható) típusú adó, a kommunális (pl. idegenforgalmi) adók és az iparűzési adó. Ezeknek az adóknak a kivetéséről az önkormányzatok döntenek, a törvényben megszabott mértékben. Az önkormányzatok által fenntartott intézmények (1991) Oktatás: Óvodák általános iskolák zeneiskolák középfokú oktatási intézmények diákotthonok többsége. Egészségügy: Bölcsődék kórházak egy része az egészségügyi alapellátás csaknem egésze. (Ez utóbbiak fenntartásához 1990-től a forráscsere után a társadalombiztosítás járul hozzá. (Ld. a 7. nyilat.) Ezekre a kiadásokra közvetlen költségvetési normatíva nincsen.) Szociálpolitika: Az önkormányzatok szociálpolitikai kiadásai két nagyobb csoportra oszthatók. Egyik részük kifejezetten szociális intézetek finanszírozását célozza. Ilyenek például: idősek napközi otthona szociális otthonok szociális intézetek (vakok, mozgáskorlátozottak, értelmi fogyatékosok intézetei) 402

9 állami gondozottak intézményei egészségügyi gyermekotthonok (pl. gyógypedagógiai intézetek) nevelési tanácsadók, családsegítő központok. A szociális kiadások másik része a rászorulók pénzbeni támogatására szolgál. Ide tartoznak: a rendszeres segély a rendkívüli segély egyéb segélyek Lakásszektor Vagyoni értékét tekintve az önkormányzatok tulajdonának egyik legnagyobb tétele az önkormányzati bérlakásrendszer. Ez az utóbbi időben (különösen a bérlakások privatizációjának következtében) az egyik leggyorsabban változó szektor. 8. nyíl: A költségvetés lakáskiadásai A központi lakáskiadások az elmúlt néhány évben roppant mértékben emelkedtek. A korábbi rendszer már a költségvetés egyensúlyát veszélyeztette. E támogatások finanszírozása a Lakásalapon keresztül történt. Ez az alap sok más társával együtt a költségvetésen belül elkülönített alapok közé tartozott. A Lakásalap kötvényeket bocsátott ki, ezekkel fedezték az OTP-nek nyújtott kamattámogatásokat re a kötvények kamatainak emelkedése és a törlesztési támogatás emelkedése már csaknem 100 milliárd forintra rúgott volna. Az 1991-es változások a lakossági támogatások rendszerét változtatták meg. Az adósok a kölcsöneik visszafizetésére két lehetőség között választhattak. Az egyik változat szerint a kölcsönök felét (magasabb kamatozású bankkölcsönök esetén egyharmadát) elengedték, a fennmaradó részre piaci kamatot kell fizetni. A másik változat a kölcsön változatlan összegére 15%-os kamatot állapított meg. Az 1991-es változások a központi költségvetés lakáskiadásait mintegy 71 milliárd forintra szorították vissza. Ez az eredmény ugyanakkor csak átmenetileg, rövid távon jelent megoldást. A költségvetés egyéb lakáscélú kiadásai: a szociálpolitikai támogatás és a bérlakásszektor támogatása. 403

10 9. nyíl: Foglalkoztatási Alap A Foglalkoztatási Alapot a költségvetésen belüli elkülönített alapként 1986-ban hozták létre. Feladata: az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök (átképzés, közmunkák, a korengedményes nyugdíjazás költségei, munkahelyteremtési támogatások, a korábban felfüggesztett újrakezdési kölcsön kamatai) finanszírozása. Az alap forrásait ben nem használták fel teljesen, 1990-ben viszont már kevésnek bizonyultak a forrásai. Az alapot a Munkaügyi Minisztérium kezeli. 10. nyíl: Szolidaritási Alap A Szolidaritási Alapot 1991 februárjában hozták létre, a megnövekvő munkanélküliségi segélyezés finanszírozására. Ez az alap fedezi a munkaerőpiaci szervezet költségeit is. Az alapot 1991 első félévében a központi költségvetés finanszírozás váltotta fel. Az alapot az Országos Munkaerőpiaci Központ kezeli, a regionális szervezésű, a munkáltatók, a munkaválla1ók és a helyi önkormányzatok képviselőiből álló munkaerőpiaci tanácsokkal együtt. 11. nyíl: Társadalombiztosítási Alap A szociális rendszer legnagyobb tétele, dinamikusan növekedett az elmúlt évtizedben. A társadalombiztosítás december 31-ig nem különült el a központi költségvetéstől. Az 1988/XXI. törvény alapján január i-jétő1 létezik az önálló Társadalombiztosítási Alap január 1-jétől finanszírozza az egészségügyi ellátást (a gyógyító, megelőző szolgáltatásokat). Cserébe a költségvetés 1990 áprilisától vette át a családi pótlék finanszírozását. 12. és 13. nyilak: Fogyasztói ártámogatások 2. AZ ÖSSZES SZOCIÁLIS KIADÁSOK ALAKULÁSA Ha a hazai szociális kiadásokat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, előzetesen több kérdést is tisztáznunk kell. Mihez viszonyítsuk a szociális kiadások nagyságát? Mekkora a kiadások nagyságrendje? Nagy vagy kicsi a szociális büdzsé? Mit tudunk meg abból, ha egyik vagy másik ország- 404

11 ban nagyok vagy kicsik a szociális közkiadások? A következőkben ezeket a kérdéseket vesszük sorra Mi legyen a számbavétel egysége? A szociális közkiadások számbavételéhez a legkézenfekvőbbnek a költségvetés szerkezetének elemzése tűnik. Ennek azonban komoly korlátai vannak. Noha igaz az, hogy gazdaságpolitikai szempontból, a folyamatok irányítása, kontrollálhatósága szempontjából a központi költségvetésnek megkülönböztetett szerepe van, a szociális köz -kiadások ennél tágabb kategóriát ölelnek fel. Különösen a nemzetközi összehasonlításokban lehet félrevezető, ha csak a központi költségvetés adatai kerülnek számbavételre. A különböző országok államháztartásának szerkezete nagyban különbözhet egymástól attól függően, hogy milyen munkamegosztás alakult ki a központi kormányzat, a helyi kormányzatok, a társadalombiztosítás és az egyéb, a költségvetésen belül vagy kívül elkülönített alapok között. Ez a számbavétel ugyanakkor még mindig csak egy részét képes megmutatni annak, hogy egy országban az összterméknek végül is mekkora hányadát költik egy adott jószág vagy szolgáltatás előállítására. például az egészségügyi kiadások egy részét (bizonyos központi kórházak, központi fejlesztési programok stb.) miniszteriális költségvetések tartalmazzák, a kiadások másik (döntő) részét a társadalombiztosítási alap fedezi, és nem hagyhatjuk ki a számbavételből a helyi önkormányzatok fenntartási kiadásait sem. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, az egészségügy teljes költségeinek egy komoly (egyes szakértők becslései szerint akár az összkiadás húsz-huszonöt százalékát is kitevő) része származik a zsebből zsebbe (ennélfogva adózási és a fejlesztésekbe való visszaforgatási kényszer nélkül) fizetett pénzekből. Szeretnénk itt alaposan aláhúzni: mindezeknek a problémáknak a felsorolása nem egyszerűen statisztikai mezbe bújtatott szőrszálhasogatás. A szóban forgó fogalmaknak nagyon is komoly közgazdasági tartalma van: arról van szó, hogy egy adott jószág vagy szolgáltatás előállításának mekkora része fölött döntenek választott köztestületek vagy szakbürokráciák, és mekkora az a hányad, amely a gazdaság autonóm szereplői döntéseinek eredményeképpen allokálódik. Ennélfogva az államháztartás oly sokat emlegetett reformja sem lehet eredményes, ha nem ezeknek az allokációs módoknak a technikáit, arányeltolódásait érinti. A reform alapkérdése tehát az, hogy miképpen lehet elérni a kollektív racionalitás és az egyéni racionalitás közötti arányok megváltoztatását. 405

12 2.2. A szociális kiadások nemzetközi összehasonlítása A költségvetés szociális kiadásai A szociális kiadások bármilyen számbavételi egységet és módszert alkalmazunk jelentősen nőttek az 1980-as évek folyamán (1. tábla). A központi költségvetés szerkezetére vonatkozó legfrissebb elérhető nemzetközi adatok 1989-ból valók (2. tábla). Ezek alapján két tény állapítható meg bizonyossággal: 1. A központi költségvetésnek a GNP-a belüli aránya a vizsgált országok közül volt a legmagasabb. 2. A hazai költségvetés kiadásai közül a gazdasági célú kiadások a többi országhoz viszonyítva aránytalanul magasabb részarányt képeztek 1989ben. A többi adat semmit nem mutat anélkül, hogy ismernénk az egyes országokban a különböző szektorokra költött erőforrásoknak az államháztartás különböző szintjei közötti megoszlását. A tételenkénti nagy szórás minden bizonnyal ennek, és nem az adott kormányok eltérő preferenciáinak köszönhető. Mindazonáltal 1989 óta a hazai költségvetési kiadások szerkezetében átrendeződés ment végbe: a gazdasági célú kiadások részaránya csökkent, a jóléti célú kiadások aránya pedig valószínűleg növekedett Az államháztartás kiadásai Valamivel többet tudunk meg a szociális közkiadások nagyságrendjéről, ha államháztartási szemléletben vizsgáljuk az egyes tételekre költött erőforrások GDP-n belüli arányát (3. tábla). A teljes szociális közkiadások GDP-n belüli arányaira vonatkozó, összehasonlító szerkezetben is értelmezhető adatok a legjobb esetben is csak a nyolcvanas évek közepére vonatkozóan állnak rendelkezésre. A szóban forgó adatokat elemző tanulmányok megegyeznek abban, hogy a nyolcvanas évek közepéig bezárólag a nagyfokú újraelosztás nem a szociális kiadások magas arányának, hanem a gazdasági célú kiadásoknak volt köszönhető. Az ismertetett adatok szerint tehát a GDP-ből a nagyobb szociális programokra szánt kiadások nagyságrendje nagyjában-egészében az alacsonyabb jövedelmű OECD-országok átlagához állt közelebb a nyolcvanas évek első felében. Ugyanakkor, már akkoriban is az oktatásra szánt kiadások az osztrák, az egészségügyi kiadások a görög, a nyugdíjra szánt források pedig körülbelül a norvég szintnek feleltek meg. 406

13 A nyolcvanas évek közepe óta lényeges átrendeződések mentek végbe a hazai szociális kiadások szerkezetében. Pontos és kellően árnyalt statisztikai elemzések a legutóbbi adatokra vonatkozóan ismereteink szerint még nincsenek, ezért a következőkben kénytelenek vagyunk a kiadások szerkezetére és nagyságrendjére vonatkozóan becslésekre hagyatkozni. A 4. táblázat ezeknek a kezdetleges becsléseknek az eredményeit tartalmazza. A számbavétel eredménye elég megdöbbentő. Amellett, hogy összességében a (nem konszolidált) jóléti kiadások az államháztartási kiadások csaknem 57 százalékát emésztik fel, ma a GDP-nek több mint 37 százaléka megy el jóléti kiadásokra. Ez nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas arány, kifejezetten kiterjedt jóléti államra utal. A helyzet valójában még ilyenebb, hiszen ez a számbavétel nem tartalmaz még néhány elég jelentős tételt. Így kimaradt lényegében a teljes önkormányzati bérlakásszektor, és kimaradtak az ún. adókiadások, vagyis a személyi jövedelemadó rendszer keretében különböző szociális Célokkal elengedett adóbevételek. Ugyanígy nem szerepelnek a számbavételben a jelentős részben szociális célokat szolgáló termelési támogatások sem. Igaz ugyanakkor az is, hogy az ismertetett adatok tartalmaznak halmozódást is (elsősorban az intézmények által fizetett társadalombiztosítási járulék miatt). Ezt a részarányt még akkor is magasnak kell tekintenünk, ha tudjuk: a jóléti kiadások látszólagos növekedéséhez hozzájárulhat egyfajta statisztikai illúzió is. Miközben valószínűsíthető, hogy a jövedelmek egyre nagyobb hányada egyre kevésbé látható, a kiadásoknak minden forintja pontosan számbavehető. Mindezek miatt talán helyesebb lenne a mérhető nemzeti termékhez viszonyított arányokról beszélni. Ugyanakkor a magas részarány nem írható csak ennek a rovására. Az egyes tételek értékelésével a tanulmány későbbi része még foglalkozik, de annyit már itt érdemes megjegyezni, hogy az egyes kiadási tételeknek jelentős önmozgása van, nagyon erősen determinált a növekedés. A kiadások önmozgása, a folyamatos jogkiterjesztések és ellátási korrekciók eredményeképpen alakuló fenti kiadási nagyságrendek megjelennek a lakossági jövedelmek változásaiban is. az elmúlt harminc évben a lakosság összjövedelmében nagymértékben magnövekedett a társadalmi jövedelmek aránya. Különösen nagy dinamikát mutatott a pénzbeni társadalmi jövedelmek részarányának emelkedése. Ez a nagyfokú emelkedés mindenekelőtt a társadalombiztosítás kiterjedésével van összefüggésben. Erről a továbbiakban még szó lesz. 407

14 2.3. Mit tudunk meg ezekből az adatokból? Az összehasonlítások ezen a pontján felmerül a kérdés: mit tudunk meg a nemzetközi összehasonlításokból? Van-e valamilyen közvetlen gazdaságpolitikai következménye annak, ha azt mondjuk, a szociális közkiadások ennél vagy annál az országnál magasabbak vagy alacsonyabbak? A válasz legalábbis nyitott. Az irodalomban mindenesetre sem makroökonómiai szempontból, sem mikroökonómiai szempontból nem kellőképpen bizonyított az, hogy a szociális közkiadások nagyságának korrelációt kellene mutatniuk akár a gazdasági növekedéssel, akár pedig a munkaerőkínálattal. Az valószínűnek tűnik, hogy recesszióban a kormányok a szociális kiadások visszafogására kényszerülnek, növekedés esetén pedig könnyebben ígérnek, de a hetvenes-nyolcvanas évek OECD-tényadatai még ezt sem egyértelműen bizonyítják. Egyébként pedig egy sor más tényezőt (pl. az adott ország demográfiai szerkezete, a recesszió vagy konjunktúra természete, a jövedelemeloszlás konkrét formája stb.) is tekintetbe kellene ahhoz venni, hogy többet mondhassunk a szociális közkiadások hatásairól. Továbbá a nyers nagyságrendeknél minden bizonnyal többet mondana az intézményi szerkezet összevetése. Összefoglalva és egy kissé provokatívan megfogalmazva: önmagukban ezen mutatók nemzetközi összehasonlításának csak nagyon korlátozott a közvetlen gazdaságpolitikai érvényessége. Két szempontból mégis fontos üzenetük van. Az egyikről már volt szó: a kollektív racionalitás kiterjedtségét mutatják, vagyis azt, hogy az erőforrások milyen nagy hányadának elosztásáról döntenek a köz testületei (a parlament, a kormány vagy az önkormány ). A másik: a jóléti rendszer fenntartása nagy inputokat igényel, sok pénzbe kerül. Az eredmény, ami ebből kijön, mégsem túl meggyőző. Valahol tehát baj lehet az újraelosztó rendszerek hatásfokával. Erről még tételről tételre szó lesz. A jóléti intézményrendszer belső hatékonyságán túl azonban van még egy kritérium, amivel részletesebben is érdemes foglalkozni: a jóléti rendszer forrásainak szerkezete. 2.4 A szociális rendszer pénzforrásai A jóléti rendszer gazdaságpolitikai vonatkozásairól többet mond az, ha megvizsgáljuk, hogy mik a forrásai a szociális kiadásoknak. Ebben a tekintetben két részre érdemes bontani a bevételi forrásokat. Az egyik csoportba a közvetett (ÁFA, fogyasztási adó stb.) és közvetlen (SZJA, VÁNYA stb.) általános adók tartoznak. Ezek az adók a költségvetés általános bevételeit gyarapítják, nincsenek felhasználáshoz kötve. A másik csoport a 408

15 címkézett adókat tartalmazza. Ilyen járulékok folynak be a Társadalombiztosítási Alapba és a Szolidaritási Alapba. A szociális kiadások közül általános adózásból finanszírozzák például a családi pótlékot, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert, a lakástámogatásokat, a központi szociálpolitikai intézményeket, az önkormányzatoknak nyújtott támogatásokat stb. A címkézett adók adják a forrását a társadalombiztosítási nyugdíjaknak, családi ellátásoknak (Gyes, Gyed, anyasági segélyek), táppénznek, illetve a munkanélküli-járadéknak stb. A szigorúan szociálpolitikai kiadások mintegy 56 százaléka a béreket és a bérjellegű járulékokat terheli. A tágabb értelemben vett jóléti kiadások figyelembevétele ezen a képen csak egy kicsit változtatna (5. tábla). Ez a finanszírozási struktúra részben magyarázza azt, hogy miért olyan magyar a bérek terhelése nemzetközi összehasonlításban is (6. tábla). a közvetlen (jövedelem- és bér) adók a GDP 36,9 százalékát tették ki 1990-ben. Ez nemzetközi összehasonlításban a legmagasabbak között van, a vizsgált országok közül csak a svéd adatok magasabbak. Ez a tény nyilván érzékenyen érinti a magyar cégek nemzetközi versenyképességét. E magas bérterhek fenntarthatóságával kapcsolatosan erős kétségek merülnek fel. A TB-alap kinnlévőségei már így is nyolcvan milliárd forint körül vannak, s ez a nagyságrend csak növekedni fog a csődtörvény következményeképpen. A magas bérterhek ugyanakkor egy önmagát erősítő spirálba kényszerítik bele a gazdaság szereplőit: igyekeznek megtalálni azokat a különböző trükkös megoldásokat, amelyekkel elkerülhetik például a magas TB-járulékot, ezzel csökkentve a TB bevételeit, emelve a szürke és fekete foglalkoztatást, újabb járulékemelést indukálva, és így tovább. Itt csak közbevetőleg jegyezzük meg: nagy szükség lenne olyan elaszticitási vizsgálatokra, amelyek azt mutatnák meg, hogy a járulékok egy százalékpontos emelkedése milyen hatással van a járulékbevételek volumenének alakulására. Ilyen számítások ismereteink szerint jelenleg nincsenek és nem is folynak. 409

16 3. AZ EGYES SZOCIÁLPOLITIKAI PROGRAMOK ÉS SZOCIÁLIS KIADÁS-FAJTÁK JELLEMZŐI ÉS PROBLÉMÁI Ebben a fejezetben egyenként vizsgáljuk meg a tág értelemben vett összes jóléti programok vagy szociális kiadásfajták jellemző adatait, azok tendenciáit, a belőlük adódó problémákat. Az egyes programok tárgyalása előtt röviden foglalkozunk a társadalombiztosítás egészével, mivel az több programot fog át és ezáltal több közös problémát vet fel 3.1 Társadalombiztosítás egészen 1989-ig a társadalombiztosítás nem különült el az állami költségvetéstől, a bevételek az állami költségvetés bevételi oldalába kerültek és a kiadások az állami költségvetést terhelték. Az utolsó években a társadalombiztosítás kiadásai olyan mértékben nőttek, hogy azzal fenyegettek, hogy túlhaladják a bevételeket. Ez részben demográfiai tendenciák következménye volt: egyrészről nőtt a nyugdíjasok száma, másrészről csökkenni kezdett az aktív keresők száma, akik kereseteikből társadalombiztosítási járulékot fizettek, illetve akik után a munkahelyeik járulékokat fizettek. Ennek hátterében részben a népesség korösszetételének öregedése állt: nőtt a nyugdíjas életkorban lévők száma, viszont csökkent a munkavállalási életkorban lévők száma. A középfokú és felsőfokú iskolázás kiterjedése csökkentette az aktív keresők arányát a munkavállalási életkorú népességen belül, ugyanakkor a nők foglalkoztatása már olyan magas szintet ért el, hogy nem nőtt tovább; sőt kissé csökkent, így a nők fokozódó munkába állítása megszűnt az aktív keresők száma növekedésének lényeges forrása lenni ben a társadalombiztosítási alapot szétválasztották az állami költségvetéstől. Ettől kezdve a társadalombiztosítási nyugdíjakat, a családi pótlékot, GYES-t és a GYED-et, a táppénzt és a gyógyszerek ártámogatását a társadalombiztosítási járulékokból származó bevételből fedezték márciusában ezt olyan módon változtatták meg, hogy a gyermekes családoknak nyújtott támogatások átkerültek az állami költségvetés kiadásai közé, viszont az egészségi ellátás kiadásai átkerültek a társadalombiztosítás kiadásai közé. Legújabban az országgyűlés eldöntötte a társadalombiztosítási alap kettéválasztását nyugdíjalapra és egészségbiztosítási alapra. A társadalombiztosítás bevételei a bruttó bérek után a munkavállalók által fizetett 10 százalékos és a munkaadók által fizetett 44 százalékos társadalombiztosítási járulék. A társadalombiztosítás kiadásai között a legnagyobb tételt a nyugdíjak alkotják (7. tábla), ehhez képest a többi tételek 410

17 (nagyságuk szerinti sorrendben:) az egészségi ellátás, a családi juttatások, a gyógyszerártámogatás, a táppénz jóval kisebbek, bár együttesen az összes kiadás 43 százalékát alkotják. Ez a tény jelzi, hogy a társadalombiztosítási alap hosszú távú egyensúlyának kérdése elsősorban a nyugdíjrendszer kezelésének, átalakításának kérdése, de fontos a többi ellátási rendszer; mindenekelőtt az egészségügyi finanszírozás korrekciója is. Hosszú távon a népesség további öregedése a nyugdíjkiadások lényeges növekedését fogja okozni. Hozzá kell tenni, hogy a népesség öregedése az egészségi ellátási kiadások lényeges emelkedését is okozza, mert az idős népesség egy főre jutó egészségi ellátási költségei sokkal nagyobbak, mint a fiatalabb felnőttek ellátásának költségei. A társadalombiztosítási rendszer egyensúlya és a demográfiai tendenciák közötti ezen összefüggést semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor annak tendenciáit és távlati reformjának lehetőségeit vizsgáljuk. A magyar társadalombiztosítási rendszer a legtöbb más ország kötelező társadalombiztosításához hasonlóan a felosztó-kirovó elv szerint működik: az adott évi járulék-befizetésekből történnek a kifizetések. A korábbi járulékbefizetések tőkésítésére nem került sor. Ezért nem létezik olyan tőke, amely a korábbi aktív keresők járulékaiból halmozódott volna fel és amely alapul szolgálhatna nyugdíjaik kifizetésére a nyugdíjbavonulásuk után. A tőkefedezeti elvre való áttérés nem valósítható meg olyan módon, hogy annak elhatározásától kezdve a befizetett járulékokat nem fizetik ki nyugdíjként, hanem tőkésítik, a nyugdíjak kifizetésének ugyanis semmilyen más fedezete sincsen, mint az adott évben befizetett járulékok. A teljes tőkefedezetnek az állami tulajdon privatizációja útján való előteremtése igen sok bonyolult technikai problémát vetne fel. A felosztó-kirovó rendszer azonban a jelenlegi demográfiai tendenciák folytatódása mellett magában hordozza a fizetésképtelenné válás növekvő veszélyét. A fizetésképtelenség átmenetileg elhárítható a társadalombiztosítási járulékok felemelésével, ez azonban tekintettel azoknak már jelenleg is igen magas szintjére rontaná a magyarországi vállalatok nemzetközi versenyhelyzetét és arra ösztönözne, hogy a magánvállalatok feketén, a társadalombiztosításnak való bejelentés nélkül alkalmazzanak munkásokat. Átmenetileg elhárítható a fizetésképtelenség a kiadások csökkentésével, például a nyugdíjkorhatár felemelése útján, a nyugdíjak csökkentése (akár a nyugdíjszámítási elvek megváltoztatása, akár egyszerűen a nyugdíjak reálértékének csökkenése elleni intézkedések elmulasztása) útján. Mindegyik intézkedés nagymértékben népszerűtlen lenne. 411

18 A társadalombiztosítás egyensúlyának távlati biztosítása a jelenlegi demográfiai tendenciák alapvető változása esetén remélhető. Más szóval a népesség korösszetételének további öregedése kellene, hogy megálljon vagy legalább lényegesen lelassuljon. Ennek két lehetséges útja van: 1. a születésszám felemelkedése az egyszerű reprodukcióhoz szükséges szintre (ez körülbelül 10 százalékos növekedést tételez fel), 2. nagyszámú fiatal felnőtt bevándorlása más országokból. Mindkét említett út járhatóságának kérdései túlnyúlnak ennek a tanulmánynak a témakörén. Amikor azonban a társadalombiztosítás hosszú távú egyensúlyának és általában a szociálpolitika hosszú távú perspektíváinak kérdéseit tárgyaljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermekszám és a bevándorlás (illetve kivándorlás) jövőbeni alakulásának különféle elképzelhető alternatíváit A nyugdíjrendszer Az elmúlt évtizedekben a nyugdíjasok száma és a nyugdíjkiadások igen nagy mértékben nőttek (9: táblázat). A nyugdíjkiadásoknak a GDP-hez viszonyított aránya magasabb, mint az OECD-országok átlagában. A nyugdíjkiadások növekedését négy tényezőre lehet felbontani (a tábla az közötti változásokat rögzíti): Tényező A nyugdíjkiadások arányának 1960 óta bekövetkezett növekedéséből a megnevezett tényezőnek tulajdonítható rész (1960 =100) A nyugdíjkiadások arányának 1960 óta bekövetkezett növekedéséből a megnevezett tényezőnek tulajdonítható rész (százalék) A függőségi arány (55 és több éves/ éves népesség arány) változása ,7 A jogosultsági arány (nyugdíjas/55 éves és idősebb népesség) változása ,4 A transzfer arány (átlagnyugdíj/egy aktív keresőre jutó GDP) ,4 Inaktív arány (15 54 éves népesség/ aktív kereső népesség) 101 0,5 Együtt Forrás: Kopits et al,1990, 23. oldal 412

19 A nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya növekedésének fő tényezője tehát a jogosultsági arány növekedése volt, vagyis az, hogy a nyugdíjasok aránya az időskorú népességen belül gyorsan nőtt. Ez a nyugdíjrendszer kiterjesztésének és az eltartottak aránya növekedésének a következménye. Ennél kisebb hatása volt annak, hogy a nyugdíjak átlagos szintje az egy főre jutó nemzeti jövedelemhez képest emelkedett és hogy az idős népesség aránya a munkavállalási korúakhoz viszonyítva szintén nőtt. Az aktívak és inaktívak aránya változásának 1960 óta szinte semmi hatása nem volt óta e különböző tényezők hatásának fontossága némileg változott (11. táblázat). A jogosultsági arány emelkedése az években játszott döntő szerepet és 1980 között viszont a nyugdíjak emelkedése volt a nyugdíjkiadás arány-növekedésének fő tényezője. Az időskorúak arányának növekedése az 1970-es évek második felétől kezdett szerepet játszani. Végül az időszakban az inaktívak aránya a munkavállalási életkorú népességben kezdett nőni és ezáltal szintén hozzájárult a nyugdíjkiadások arányának növekedéséhez, noha az 1960-as években még az inaktívak arányának csökkenése (a nők foglalkoztatásának növekedése) lényegesen visszafogta a nyugdíjkiadások arányának növekedését után azonban a korösszetétel változása, az időskorúak arányának emelkedése fogja döntő módon befolyásolni a nyugdíjkiadások alakulását, ha a jelenlegi nyugdíjszabályozás fennmarad. Ettől kezdve ugyanis várhatóan erősen növekedni fog a száz munkavállalási életkorú személyre jutó nyugdíjkorhatáron felüliek száma. Ezt az alábbi leegyszerűsített adatokkal lehet bemutatni: a száz éves (nagyjából a szokásos női munkavállalási életkorú) személyre jutó 55 éves és idősebb személyek száma 1990-ben 52 volt, 2050-re azonban már 86-ra nő, ha a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének III/A előreszámítási változata valósul meg, amelyben a termékenység a jelenlegi szinten marad és a halandóság fokozatosan javul (ami valószínű és kívánatos). Ez természetesen azt jelenti, hogy azonos számú társadalombiztosítási járulékot fizető aktív kereső befizetéseiből nagyobb számú idős személy nyugdíját kell fedezni. Ez a tény jelzi, hogy a nyugdíjrendszer távlatilag alapvető átalakítást igényel. Átalakítás hiányában biztosra vehető a fizetőképtelensége. Ahhoz, hogy az átalakítás lehetőségeit jobban lássuk, érdemes végigtekinteni a magyarországi nyugdíjrendszer sajátosságait. A sajátjogú öregségi nyugdíjrendszert az alábbiak jellemzik: 1. a nyugdíjkorhatár más fejlett országokhoz viszonyítva igen alacsony, továbbá sok más országtól eltérően a nők nyugdíjkorhatára alacsonyabb. Az OECD-országok többségében a nyugdíjkor- 413

20 határ a férfiak számára 65 év, némelyikben ennél is magasabb, a nők számára pedig 60 vagy 65 év. A magasabb nyugdíjkorhatárt indokolttá teszi az, hogy a fejlett országokban a 60 éves férfiak és nők nagy többsége teljes mértékben munkaképes. A nők alacsonyabb nyugdíjkorhatárát semmi sem indokolja, hiszen a nők várható élettartama hosszabb a férfiakénál. Az évi halandósági táblák szerint a 60 éves korú férfiak várható átlagos élettartama 15 év, az 55 éves korú nőké 23 év. Bizonyos foglalkozási csoportok tagjai korkedvezményes nyugdíjra jogosultak, ami tovább csökkenti az effektív nyugdíjba vonulási kort. 2. A nyugdíj kiszámításának módja meglehetősen magas nyugdíjat biztosít a nyugdíjbavonulás után. 42 évi szolgálati idő után a nyugdíj a megelőző évek keresetének 75 százalékát éri el. A nyugdíj kiszámításának alapja a nyugdíjazást megelőző utolsó öt év közül a legmagasabb keresetű három (1992-től négy) év keresetének átlaga. Ez az utóbbi években lehetővé tette, hogy a munkahelyek a nyugdíjazás előtti erős keresetemelésekkel viszonylag kedvező kezdő nyugdíjat biztosítsanak alkalmazottaiknak, elsősorban azoknak, akiket speciális előnyökhöz akartak juttatni. Ez a keresetemelés viszonylag kevés költséget jelent a munkahelynek, viszont erősen és hosszú időre megnöveli a társadalombiztosításra nehezedő nyugdíjterhet. Itt hozzá kell azonban tenni, hogy az utóbbi időben ez a tendencia változóban van. Egyfelől a magánszektor terjedésével és az állami szektor vállalatai pénzügyi helyzetének nehezedésével általában keményedik a vállalatok költségvetési korlátja, másfelől pedig az aktív időszak utolsó éveinek nagyobb munkanélküliségi kockázatával csökkennek az utolsó évek átlagkeresetei. 3. A nyugdíjak kiszámításánál a szolgálati éveket nem lineárisan veszik számításba, hanem a nyugdíjjogosultsághoz legalább 10 év szolgálati idő szükséges, ekkor a nyugdíj a megelőző kereset 33 százalékával egyenlő. Ezt követően lineárisan nő évente 2 százalékkal 24 év szolgálati időig, ekkor a kereset 61 százalékát éri el. A 25 éves szolgálati időtől a 34 éves szolgálati adóig évi 1 százalékkal nő, a 35. szolgálati évtől a 42. szolgálati évig pedig évi fél százalékkal. Ekkor éri el a 75 százalékot, tovább nem nő. Ez a nyugdíjkiszámítási képlet egyrészt lényegesen magasabb nyugdíjkiadást eredményez, mint ha a nyugdíj/kereset arány az első szolgálati évtől lineárisan azonos százalékkal nőne a nyugdíjazásig, másrészt kevéssé ösztönöz a 42. szolgálati év utáni továbbdolgozásra, mert a megállapított nyugdíj ekkor már csak abban az esetben nő, ha a kereset tovább emelkedik. A nyugdíjbavonulók átlagos szolgálati ideje az elmúlt időszakban emelkedett ugyan, de a férfiaknál 40 év alatt, a nőknél 30 év alatt van (13. tábla). 414

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2014 ENKK Nyilvántartási és Képzési Központ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2014. ÉV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Adatszolgáltatói

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat

Részletesebben

Társadalombiztosítási ellátások

Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Egészségbiztosítási ellátás Családi támogatás Nyugdíjszolgáltatás Eü. szolg. háziorvos fogászat járóbeteg fekvőbeteg

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/1998. (VII. 27.) RENDELETE BUDAPEST III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tisztelt Szülők! Záhony Város Önkormányzata

Tisztelt Szülők! Záhony Város Önkormányzata Tisztelt Szülők! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 2015. szeptember 1- jétől hatályos rendelkezései, az ott

Részletesebben

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út Köllő János Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út 45. E-mail: kollo@econ.core.hu 1 Kényszerek Fiskális sebezhetőség - 2006 óta folyamatosan szükség volt megszorító

Részletesebben

M ű h e l y december

M ű h e l y december M ű h e l y 2007. december ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: 06-1-373-7010 Fax: 06-1-336-7520 http://www.ecostat.hu email: ecostat@ecostat.hu

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16.

NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16. NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16. A KORFA JELENLEG HÁROMFÉLE KORFÁT ISMERÜNK Piramis alakú korfa: a növekvő népesség korfája itt széles az alap, ami fölfelé gyorsan keskenyedik, hisz sok

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP 1626/06 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ ADATGYŰJTÉSE, EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2009. ÉV Adatszolgáltatói kör: Az egészségügyi ágazat létszám-

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

SZKA211_21. megöregszünk. Elöregedő társadalmak

SZKA211_21. megöregszünk. Elöregedő társadalmak SZKA211_21 Lassan megöregszünk Elöregedő társadalmak tanulói Lassan megöregszünk 11. évfolyam 247 21/1 Feketemunka feketegazdaság Újságszemelvények A) Feketemunka Átfogó ellenőrzések kezdődnek szeptembertől

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!)

INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!) FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!) Az adatszolgáltató megnevezése:....

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Előrehozott és csökkentett összegű előrehozott nyugdíj A korengedményes nyugdíj 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 181/1996.(XII.6.) Kormányrendelet

Részletesebben