,rí : > -7 -r. N agy méltóságú Miniszterelnök

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ",rí : > -7 -r. N agy méltóságú Miniszterelnök"

Átírás

1 ,rí : > -7 -r. X ' N agy méltóságú Miniszterelnök Úr! Az ország minden erejét lenyűgöző habom a lakosság minden rétegének legmagasabb l'okn áldozatkészségéből meri ti erejét. Vagyon- és véráldozatok mérhetetlen sokaság;i áll az ország jövő fejlődésének reményébe]! a háború szolgálatában. A lakosság az egyéni tehetséghez mérten az áldozó fél, az ország kormányzó hatóságának a kötelessége, hogy egyfelől a nagymérvű áldozatok helyes és célszerű fölhasználását biztosítsa : másfelől, hogy az áldozatok terhét a lehetőség szerint az ország polgárainak teherviselő képességének arányában megossza ; végül, hogy a háborúokozta borzalmak és szenvedések következményeit a lehetőséghez mérten csökkentse. Minden háború zavaróan hat az ország közgazdasági életére. Bizonytalanságot szül, amely lehetetlenné teszi a közgazdasági életre annyira fontos vállalkozást. A magánvállalkozás terén különösen pénzszükös országokban teljes fejetlenség uralkodik. A fejetlenséget csak az állam és a hadvezetés erejében bízó közhatósági beavatkozás szüntetheti meg. A közhatóságoknak kötelességük tehát, hogy a háboruokozta félelmet, bizonytalanságot megszüntessék és a vállalkozó kedvet új erőhöz segítsék. Azonfölül a közhatóságoknak erélyes kézzel, gyors intézkedéssel kell újegakadílyozniok, hogy a közgazdasági élet általános pangását egyes lelkiismeretlen vállalkozók a maguk anyagi érdekeinek kizárólagos istápolására használhassák föl, másrészt segítségére kell sietiiiök a gazdaságilag gyöngébb és elhagyottabb elemeknek. A három hónap óta tartó háborúban azt tapasztaljuk, hogy egyesek lelkiismeretlen üzérkedése következtében az életszükséglet] cikkek ára meg nem engedhető módon emelkedik és így elviselhetetlenné teszik a különben is nyomorban élő lakosság megélhetését. Munkaalkalom hijján a nyomasztó drágaság mellett a népesség a legrettenetesebb nélkülözések áldozata. Kötelességünknek tartjuk tehát az intéző körök figyelmét fölhívni e súlyos bajokra, hogy erélyes intézkedésekkel megalapozhassák az ország közgazdasági fejlődésének és a háború sikeres befejezésének legfontosabb biztosítását. A munkanélküliség teszi bizonytalanná a népesség ezreinek megélhetését, másrészt a nagy drágaság százezreket kényszerít hiányos táplálkozásra, nélkülözésekre, betegségek okozója lesz, gyöngíti nagy arányokban a lakosságnak e nehéz időkben annyira szükséges ellentálló erejét. Mindezeknek figyelembevételével kötelességünknek tartjuk Nagyrnéltóságod figyelmét fölhívni a háborús állapotoknak rendkívül káros hatású s vészben mesterségesen előidézett következményeire : különösen a munkanélküliség és a drágaság kérdéseire. Egyúttal az alábbiakban ezekre valamint a háborúval kapcsolatos egyéb szociálpolitikai kérdésekre vonatkozó javaslatainkat is előterjesztjük.

2 A munkanélküliség. A háború előtt. Köztudomású, hogy az év folyamán, amikor a nyugat-európai államokban az ipari konjunktúra még a nagyarányú fejlődés jegyében állott, nálunk már a gazdasági pangás jelei mutatkoztak. Az építő- és textilipari termelés az, egész vonalon megakadt. A gépiparban ujabb rendeléseket már nem tettek; áltálában] az összes ipari vállalatok már csupán az előzőén föladott rendeléseket effektuálták év őszétől kezdve az év egész folyamán és év első Telében olyan nagyarányú volt a gazdasági krízis, amilyenhez fogható évek hosszn sora alatt nem fovdnlt elő. A gazdasági válság egyik legkirívóbb következménye az ország ipari népességének katasztrófái is jellegű munkanélkülisége volt. A kormány és az összes közhatóságok előtt ismeretesek e munkanélküliség arányai. Elmen az ügyben készített többrendbeli fölterjesztéseinkben, azonkívül a kereskedelemügyi miniszter képviseletéhen az december 14-én megtartott szakszervezeti kongresszuson az ott megjelent Mieseh Kiül re miniszteri tanácsos jelenlétéhen is ismertettük a munkanélküliségre vonatkozó megdöbbentő adatokat. Már e kongresszuson a. kereskedelemügyi miniszter képviselője kijelentette, hogy a miniszternek tudomása van a fenyegető munkanélküliségről s ennek alapján fölkérte az összes minisztereket, hogy a. munkanélküliségnek munkaalkalom adásával igyekezzenek gátat vetni. A keres^ kedelemügyi miniszter e kongresszuson az évre 1551 millió korona, értékű ipari cikkeknek megrendelését Ígérte meg, egyúttal kilátásba helyezte, hogy körülbelül ugyanilyen összegű ipari megrendelések fognak az évben is eszközöltetni. A nagyarányú munkanélküliség egyúttal arra késztette a, kormányt és a fővárost, hogy a munkanélkülieket bizonyos pénzbeli segélyben is részesítse. Sajnos, a munkanélküliség leküzdésére igénybe vett eszközök a munkanélküliség arányaihoz mérten sokkal kisebbek voltak, semhogy azokkal mélyreható eredményt érhettek volna el. Az ország közgazdasági élete annyira alá volt aknázva, hogy k<sebbméretü intézkedésekké! a javulás nem volt biztositható. Nem akarjuk ismételni mindazokat az adatokat, amelyeket különböző beadványainkban és az december 14-én megtartott szakszervezeti kongresszuson fölsorakoztattunk, csupán néhány adattal kívánjuk megvilágítani a munkanélküliségnek már a háború kitörése előtti időkben megállapított nagy arányát február 17-én a. Magyarországi Szakszervezeti Tanács jelentkezések utján számiáltatta meg a budapesti szervezett munkások között a munkanélkülieket. E számlálás alapján megállapítottuk, hogy kerekszárnbaii munkán, a budapesti szervezett munkások 20%-a vol! abban az időben munkanélküli, a külföldi szakszervezetek 3 5%-ig terjedő munkanélküliségével szemben március 22-én, tehát a tavaszi nmnkakonjunktnra kellős közepén, Budapest székesfőváros tanácsa

3 számlálóbiztosok utján újólag megszámlál - tatta Budapest és környékének munkanélküli munkásait. Ezen a napon ipari és kereskedelmi munkanélkülit, azoní'ölül 1734 nem az ipar körébe tartozó munkanélkülit találtak. A hivatalos adatokban a munkanélküliség.időtartamára vonatkozóan megdöbbentő adalokat találunk. Nem kevesebb, mint 7572 ('díjén, több mint egynegyede a megszámlált munkanélkülieknek félévnél hosszabb ideje lézengett munka nélkül. Azonfölül l--3 hó- ««///(/ 5(183, :í -6 hónapig 862fí egyén tengődött munka, tehát kereset nélkül. Hogy a munkanélküliek közül a hosszú munkanélküliség alatt hányan költöztek el Budapest területéről, hányan Vándoroltak ki az országból és hányan pusztultak el, erről természetesen még megközelítő adatokkal sem rendelkezünk. K hosszú, következményeiben rendkívül káros munkanélküliség természetesen a végsőkig igénybe vette a munkásság anyagi és fizikai ellentálló képességét. A szakszervezetek segítő ereje teljesen kimerült s a munkások filléreiből évek hosszú során keresztül összegyűjtött tartalékalapokat a segélyezés teljesen kimerítette. A betegsegélyző pénztárak mindenkori hivatalos jelentéseiből megállapítottuk, hogy a jelen év nyarán is közel munkás volt munka nélkül. Ugyanezen testületek jelentéséből egyúttal megállapíthattuk azt is, bogy a két év óta folyó munkanélküliség rohamosasi lerontotta a munkások általános egészségügyi viszonyait. Soha annyi beteg ség, soha annyi halálozás nem volt az ipari munkásság között, mint e nagyarányú munkanélküliség alatt és elképzelhető, hogy a semmiféle kimutatásban nem szereplő és föl nem sorolható testi és lelki degenerálódás e rettenetes nyomor következtében a jövő nemzedék fejlődésében milyen arányokat fog ölteni. A munkanélküliség a háború kitörése után, Ebben a nehéz helyzetben került be az ország a háborús förgetegbe. A nagyarányú gazdasági pangást fölváltotta a közgazdasági életnek teljes letörése. A hadügyi cikkeket gyártó üzemeken kívül az összes iparágak tevékenysége szünetel, sőt még a hadügyi cikkeket gyártó üzemek sem fejtik ki üzérkedő szempontokból azt a maximális tevékenységet, amelyre ügy a hadügyi vezetésnek, mint az ország közgazdasági életének múlhatatlanul szüksége van. Általánosságban sem az építőiparban, sem a vasiparban, sem a grafikai iparban, sem a kő-, föld- és agyagiparban, sem a fonó- és szövőiparban nincs semmiféle foglalkoztatás. Éppen most, amikor a munkásság százezrei az ország védelmének szolgálatában a harctéren állanak, a csekélyszámu itthonmaradottak tizezrei munka és kereset nélkül tengődnek. A munkanélküliek számára vonatkozóan a hiá.nyos állami és társadalmi statisztikai eszközök mellett sajnos pontos és részletes adiilokkal nem rendelkezünk. A munkanélküliek számát időközönként kimutató állami szerveink nincsenek s így e kérdésnél a betegsegélyző pénztárak adataira és a munkanélküliséget 'föltüntető kisérő jelensé-

4 írekre vagyunk utalva. Ezekből megállapítható, hogy csupán Budapesten a Kerületi Munkásbiztositó Pénztár taglétszáma a háború kitörése, tehát július vége óta kerekszámban taggal csökkent. Ebből a bevonulók száma GO.OOO és igy a munkanélküliség következtében már különben is apadt taglétszám mellett csupán Budapesten húszezerrel csökkent a munkanélküliség miatt a tagok száma. Ha ehhez hozzászámítjuk ;i biztosításra nem kötelezett munkanélkülieket, továbbá, a rmmka nélkül tengődő nagyszámú kisiparosokat, kiskereskedőket, ina gánalkalmazottakat, továbbá azt a körülményt, hogy már a háború előtt is ezrekre rúgott a munkanélküliek száma, megáuapilhatjuk, hogy a munkanélküliség a háború harmadik havában óriási arányokat öllötl. A mindenképen abnormis helyzet bizonyítására utalunk a budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetítő intézet jelentésére, amelyből megállapítható, hogy nálunk a munkakereslet csak a napszámosoknál emelkedik lényegtelenül. Szakmunkások kereslete csökken. Ezzel szemben áll a németországi községi és községektől támogatott munkaközvetítő intézetek jelentése, amely szerint évi augusztusban munkaközvetítésről számolnak be az évi augusztusi közvetítéssel szemben. A munkaalkalom tehát szaporodott, a közvetítési emelkedés a háború ideje alatt is A munkanélküliséget, illetve a keresetnélküliséget napról-napra fokozza a kereskedelemügyi minisztériumban hivatalosan is számon tartott nagyszámú üzembeszüntetés, ezenfelül a legtöbb iparban meghonosítóit napi, illetve heti üzemredukció. Egész iparok csupán fél napi vagy fél heti üzemet rendszeresítettek. Ennek következtében a munkanélküli munkások nyomorán kívül a dolgozó munkások keresete is l'élannyira, csökken. Az alábbiakban Nagyméltóságod elé terjesztjük az egyes ipari szakmák szervezeteinek az ipari helyzetről szóló jelentését és.javaslatait. Kérjük ezeknek figyelembe vételéi, egyullal már eznlon is kijelentjük, hogy ügy az alulirott testületek, mini az egyes szakmák is szívesen hajlandók az ügyek gyors elintézhetése céljából a részleiekben személyesen is megfelelő íölvilágositásokat és útmutatásokat megadni. A háború szociálpolitikája. A háboru változott körülményei rendkívüli helyzetei teremtenek. Rendkívüli helyzet rendkiviili eszközök igénybevételét teszi szükségessé. Ha vannak helyzetek, amelyekben az államnak jogában áll hatalmának egész súlyával egyesekre és a társadalomra a rendkívüli helyzetnek megfelelő rendszabályokat kényszeríteni, ügy ez a, helyzet kétségtelenül elsősorban háborús időkben áll be. Az államnak, amely békeidőben köteles gondoskodni polgárainak jólétéről, a szegényebb uéposztályok szociális szükségleteinek kielégítéséről, fokozott erővel kell e föladatot teljesíteni háboru idejében. A béke idejének latolgató, a különböző áramlatokhoz túlságosan alkalmazkodó szociálpolitikáját váltsa föl a háboru erőskezü

5 szociálpolitikája. A háború az államhatalmi erő koncentrálás kérdése. Minél nagyobb erőt képes az állam kifejteni, annál biztosabb a, siker. Az erő nem csupán a külső ellenség legyőzésére kell, hanem a belső szükségletek biztosítására fordítandó. lozzel az állami erővel az összes háborús országok minden megnyilvánulásában találkozunk. Ennek az állami erőnek a, háború szociálpolitikájában is meg kell nyilvánulnia. A háború szociálpolitikájának rendelkezésére álló ösxszes hatalmi eszközökkel meg kell akadályoznia, hogy a háborús ország közgazdasági élete teljesen fönnakadjon., másrészt erős kézzel meg kell zaboláznia azokat, akik ielkiismeretlenül, meg nem engedhető eszközökkel kiaknázzák a háborús helyzetet a mások rovására, a maguk előnyére uzsorázzák ki a háboruokozta nyomort. A /r égül segitő kézzel kell közeledni azokhoz, akiket a liá.- burus helyzet nyomorba dönt és tétlenségre kárhoztat. Minden cselekedet, amely a háború szociálpolitikájának szolgálatában áll, az ország közgazdasági fejlődését biztosítja, ezzel párhuzamosan megmenti a háborúban nélkülözhetetlen tartalékokat az időelőtti elpusztulástól. A hadvezetés az országnak még ez idő szerint polgári lakosságából meriti anyagi és fizikai tartalékszükségleteit, miért is gondoskodni kell arról, hogy e tartalékok életereje ne gyöngüljön, hanem fokozódjék. A külföld háborús szociálpolitikája. Ügy a szövetséges, mint az ellenséges államokban fölemelő példáit találjuk a habom szociálpolitikájának. Hadüzenettel és mozgósítással szinte egyidejűleg jelentkezett a nyugati államok szociálpolitikája, egyrészt, hogy ezzel a háború, illetőleg hadviselés céljait szolgálják, másrészt, hogy az időszerű intézkedésekkel a lakosságban az állam iránti bizalmat és a nagy áldozatokkal járó harc iránti lelkesedést fokozzák. Anglia a hadüzenetet követő héten rnunk;.- a (kálóm szaporítása céljából két és fél milliárd értékű munkáslakás építését határozta el. A szövetséges német birodalom háborús szociálpolitikájának vázlatos kópét sem adhatjuk e rövid fölterjesztés keretében. Még a nevezetes augusztus 4-iki birodalmi gyűíési ülésen törvényjavaslat alapján biztosítják a német szociálpolitikának valóban bámulatos intézményeinek: a betegségé] yző, balesetbiztosító és rokkantbiztosdtó périztárak működését. Azóta szakadatlan folyamatát találjuk a német kormány intézkedéseiben a háborús szociálpolitikának. Elsősorban szabályozzák a munkapiacot. A császári statisztikai hivatal külön Munkapiac Értesitő"-ben tájékoztatja az egész országot a munkaerőkereslets's kínálatról. A porosz kereskedelemügyi minis/jer (tuyiwzt-un 15-iki rendeletben utasilja. a közhatósági munkaközvetítőket, hogy iparkodjanak a. munkanélkülieket gyorsan és akadálytalanul elhelyezni és a mnnkal«ac célszerű szabályozása érdekében az összes fönnálló munkaközvetítő intézményekkel (a szakszervezetek és'munkáltatók közvetítőivel) érintkezésbe lépni. Egyidejű-

6 lég az összes munkaközvetítő intézmények képviseleteinek résztvételével tartott értekezlet határozata alapján a kormány rendeletben szabályozza, hogy ipari munkások mily föltételek mellett alkalmazhatók mezőgazdasági munkálatokra. Központi mezőgazdasági munkaközvetítő intézetet létesítenek. Az intézet vezetésében munkások és munkáltatók egyenlő arányban vesznek részt. A cselédtörvény hatályát a mezőgazdasági munkát végző ipari munkásokra nézve fölfüggesztik. A mezőgazdasági munkára utazó munkásoknak a porosz állanivasutakoii díjtalan utazást engedélyeznek. Hasonló irányú a többi német szövetségi kormányok intézkedéseinek szelleme. Azonfölül a német kormány a munkaalkalom sza.poritását igyekezett előmozditani szeptember 6-án rendeletet bocsátott ki, amelyben utasította a, hatóságokat közmunkák elvégeztetésére, egyúttal szabályozta azokat az alapelveket, amelyek a közmunkáknál alkalmazandók. a) Megtiltotta az ingyenes munkaerő alkalmazását, azont'öliil betiltotta azt, hogy -a háború tartama alatt olyan egyének alkalmaztassanak állami vagy városi hivataloknál, akiknek más jövedelmük (nyugdíjazott hivatalnokok, tisztviselők, stb.) is van. b) Fölszólította a városi és állami hatóságokat, hogy szükségleteikben a fölös takarékoskodást mellőzzék és intézzenek hasonló irányú fölszólitásokat a lakossághoz is, mert a fölösleges és túlzott takarékoskodás megakaszthatja az ország közgazdasági életét. e) Fölhívta a munkáltatókat, hogy üzemeiket ne szüntessék be, ne redukálják a munkaidőt, ne bocsássák el alkalmazottaikat. Ha valahol az üzembeszüutetés a nyersanyag beszerzésének nehézsége miatt állana elő vagy pedig a készpénzért való anyagbeszerzés gördítene akadályokat az üzem folytatása elé, ügy kötelesek a kereskedelmi és iparkamarák, a hatóságok és a nyersanyagkereskedők az üzemek segítségére sietni. Ahol kartellek és nagyvállalkozók ebbéli kötelességüket nem teljesítenék, ott a kormány a rendelet szerint módot fog találni lelkiismeretlen üzérek megrendszabályozásám. Külön intézkedéseket foganatosított a kormány női munkaerők alkalmazására. Hasábokat kellene megtöltenünk annak, igazolására, hogy a német kormány milyen eréllyel áll a háborús szociálpolitika szolgálatába. Térszüke miatt már csupán annak a. közismert ténynek a megállapítására szorítkozunk, hogy legutóbb a porosz országgyűlés kerek egy milliárd korona értékű azonnal végrehajtandó közhasznú közmunkák elvégeztetését határozta el. A kormány intézkedéseinek már van sikere. A német betegsegélyző pénztárak jelentése szerint a bejelentett munkások száma lényegesen emelkedett. Tehát a munkaalkalom szaporodott. A munkaközvetítés rendezése, a munkaalkalom szaporítása mellett a német kormány és a hadvezetőség éber gonddal ügyel arra is, hogy az életszükséglet! cikkek megdrágítása megakadályoztassék, azonfölül a munkához még e rendszabályok utján sóin juttatható munkanélkülieket külön pénzsegélyben részesiti.

7 A porosz Országos Biztosítási Hivatal (Landesversicherungsamt) öt millió márkát szavazott meg a munkanélküliek segélyezésére, Berlin városa havi ötszázezer márkát áldoz e célra. A többi német szövetségi kormányok s városok linsonló áldozatkészséggel sietnek a munkanélküliek segítségére. Mit kell nálunk tenni? A szövetséges államok e bámulatos példái kell, bogy nálunk is követésre találjanak. Annál is inkább, mert nálunk a munkanélküliség már a, háború előtt nagyobb pusztitást okozott s így a közgazdasági élet még erélyesebb támogatásra szorul, a numkaalka-!rm mesterséges szaporítása még nélkülözhetetlenebb előfeltétele a gazdasági élet rendes mederbe terelésének. A munkanélküliségtől sújtott munkások kitartása is esőkként, a. segélyző szakszervezetek anyagi ereje is teljesen kimerült, tehát e téren fölmerül a sürgős segítség szükségessége. Nálunk a háborús szociálpolitikának " fokozottabb mértékben vannak föladatai. Munkaalkalom a hadfölszerelési cikkek gyártásán kívül egyáltalán nincs cjs igy csak a közhatóságoknak erélyes beavatkozása orvosolhatja a nagyméretű közgazdasági veszedelmet. Oyors, erélyes és nagyszabású intézkedésekre van szükség. Pénzhiány ina nem lehet akadály. Az osztrák-magyar bank félszázalékos kamatlábleszállitása azt bizoiiyitja, hogy a közgazdasági élet teljes pangása nálunk is pénzbőséget teremtett, A kormánynak egyfelől nyomást kejj gyakorolni a bankokra, másrészt példát kell adnia a, magánvállalkozásnak. Az a. rengeteg érték, amely a bankok és magánosok pénztárában fölhasználatlanul hever, megfelelő kezdeményezés, vezetés és vállalkozói biztosítás mellett a közgazdasági élet pezsgő erőforrásává válna. Bátor kezdeményező lépéssel a kormánynak és közhatóságoknak kell előljárnia. Mielőtt az egyes szakmák kívánságait elő- (erjesztenők, a közgazdasági élet folytonosságának helyreállítása ügyében általánosságban a következő javaslatokat tesszük : I. A kormá.ny kérjen fölhatalmazást a közeljövőben összehívandó országgyűléstől ütigyobbszabásu, azonnal megkezdendő beruházási program megvalósítására s e célra szükséges anyagi, eszközök kölcsön utján való megszerzésére. '2. K program alapján, az összes tervbe vett. állami, közgazdasági és hadászati szempontokból is rendkívül fontos építkezések, vasút építések, folyamszabályozások azonnal munkába veendők. A már évek óta tervbe vett állumvasuti beruházási program: új vonalak építése, egyvágányú vasntakiiak kétvágányú vonalakra való átépítése, nagyarányu kocsi- és gőzmoxdoriybeszerzés azoniiíil végrehajtandó, illetve a munkák azonnal kiadandók. ' '>. Az összes megyei és városi közhatóságok t'ölszólilaiiciók, bogy a tervbe vett építkezéseiket haladéktalanul tegyék folyamatba. 4. A kormány szólítsa föl a bankokat a szükséges kölcsönök folyósítására, egyúttal törvényben nyújtson, garanciát arra nézve, hogy a városok beruházási programjuk

8 8 végrehajtásához kötelezettségeket vállalhassanak. 5. A kormány és hadvezetőség rendelkezzék a hadfölszerelési gyárakkal olyképen, hogy azokban a teljesítőképességet az elhelyezhető munkáslétszám szaporításával rendszeresittessék. A túlórázások megszüntetendők, ehelyett a napi három mtinkaszakot vezessék be. (i. Utasítsa a kormány az iparfelügyelőket, hogy a munkások meghallgatása alapján tegyenek jelentést a hadfölszerelési gyárakban uralkodó munkaviszonyokról és vizsgálják rneg a munkások kereseti viszonyait. 7. A kormány kérje t'öl a hadvezetőséget, hogy a német rendszer alapján a kiadandó munkáknál, a fizetendő munkabér is állapíttassák meg. A munkabcrmegállapitás tárgyalásában szakszervezetek is bevonandók. 8. Utasítsa a kormány az összes állami, megyei és városi közhatóságokat és az összes közintézményeket, hogy ipari szükségleteiket a költségvetési lég engedélyezett keretben szerezzék be, egyúttal hatalinazt'issanak föl a hatóságok, hogy beszerzéseiket már a jövő évi költségvetés terhére is foganatosíthassák. 9. A kormány bocsásson nagyobb összeget a segélyalapjaikat kimerített szakszervezetek rendelkezésére a munkanélküliek egységes elvek alapján való segélyezése céljából. A szakszervezetek utján nern segélyezhető munkások segélye a községi hatóságok utján folyósítandó. 10. Szólítsa föl a kormány a községek képviselőtestületeit, hogy a területükön lakó munkanélkülieket saját anyagi erejükből is azonos "Ivek alapján támogassák. Szükségesnek találjuk azonban, hogy a kormány idevonatkozó összes rendelkezései az ország közgazdasági életének megfelelő arányában foganatosíttassanak, mert kisebbarányú rendelkezések nem felelnek meg- a célnak. A kormány legutóbb is csupán 4 millió korona erejéig engedélyezett a fővárosnak közmunkákat, amely összeg a főváros szükségleteit és közgazdasági életét tekintve, egyáltalán nem számottevő. A nagyobb ipari szakinak kívánságai. Az általános rendelkezéseken kiviil gondoskodjék a kormány az egyes iparok rendszeres foglalkoztatásáról is. Kétségtelen, hogy nagyarányú közgazdasági program megvalósítása pezsgésbe hozza gazdasági életünk egész vérkeringését, mindazonáltal megfelelő eredmény esnk a részletkérdések célszerű megoldása mellett várható. A rá s- ex gépgyártás köréből a Magyarországi Van- rá Fémmunkások Központi Szövetsége H következőket jelenti: A Szövetség Budapesten lakó tagja közül a mozgósítás óta 10.01)0 munkás vonult he katonai szóig á- lattételre. Ezidő szerint az egész országban 15 ezer tag mellett kerekszámban 6000 van munka nélkül. A vas- és fémmunkások szövetsége, amely a legtöbbet szenvedett az és évi munkanélküliség alatt, amely öss/os tartalékalapjait már fölemésztette, még mindig kénytelen a munkanélküliek ezreit segélyezni. A segélyezés arányait legjobban a következő számok bizonyítják:

9 5" A szövetség a tagok segélyezésére az év első kilenc hónapjában koronát, az ér ugyanezen szakában koronát fizetett ki, tehát a meggyöngült és teljesen lerontott 'anyagi teljesítőképesség mellett koronával többet kelhitt tagjainak a segélyezésére fordítania. A vas- és fémnmnkás szövetség nmnkaal- K'ithnak szaporítása céljából a következő javaslatokai terjeszti elő: 1. A fegyházi munka beszüntetendő. Jelentékeny nagyüzemek, mint Buehwald Sándor udvari szállító, Herzka és Halász, Tíerger és Pápai cégek fegyházakban készíttetik a nagy szükségletet képező katonai vaságyakat. A jelen viszonyok mellett ez meg nem engedhető dolog, különösen oly időben, amidőn iaz állam az ország minden polgárának áldozatkészségét a legmesszebbmenő határig veszi igénybe. A fegyházi munka már odáig terjed, hogy az ország egyik legnagyobb cége, az Klső Magyar Lámpaáriigyár szintén a fegyházban dolgoztat. 2. Az állami vasgyárak üzemeiben a heti 60 órás munkaidő heti 57 órára szállítandó le, amint ezt az összes magán üzemekben máiévek óla rendszeresítették. Az államnak kötelessége üzemeiben jobb mnnkaföltételeket biztosítani és ezáltal magánüzemeknek példát adni a szociálpolitikai haladásról, nem pedig a magánüzemek haladó irányzatát a munkások érdekei ellen lerontani. A kormány nem engedheti meg, hogy az állami vasgyárakban hosszabb munkaidő mellett dolgoztassák a munkásokat, mint a magánüzemekben. A javasolt munkaidőkorlátozás a munkások százait juttatná munkához, különösen ha az állami vasgyári üzemekben szinte rendszerré vált túlórázásokat és vasárnapi munkát szintén a munkáslétszám szaporításával helyettesítenék. Az Épitőmunkások Országon Sző vétsége az ország nagyobb helységeiben levő és működő 191 hctyiesoportja területén összegyűjtött adatok alapján megállapította, hogy ezidő szerint az ország területén nem kevesebb, mm t építőipari rnmikás van munka 'nélkül. A szövetség szükségesnek találja, hogy e nagyarányú munkanélküliség enyhítésére az állam az összes megkezdett és tervbe vett, költségvetési!ég már engedélyezett építkezéseket azonnal foganatosítsa, továbbá hívja föl a kormány a vármegyéket, valamint a rendezett tanácsú és szabad királyi városokat, hogy a saját hatáskörükben és költségvetésük alapján megszavazott középitkezeseket haladéktalanul tegyék folyamatba. Azonfölül szólítsa föl a kormány a nagy bankokat, hogy a közgazdasági élet föltámasztása érdekében megindított országos akcióból ők is vegyék ki részüket, folyósitsák az építési hiteleket a normális föltételek alapján. Szükség esetén nyújtson garanciát arra is, hogy az érdekelt megyei és városi hatóságok a, kormány jótállásával az épitéshez szükséges kölcsönöket megkaphassák. Fontos, hogy a kormány a közeledő télre való tekintettel, minden hosszabb, időt rabló tárgyalások nélkül indítsa meg az építkezések folyamatát, hogy a bekövetkező téli időkben a belső munkák elvégeztetésével teremtessék meg a munkaalkalom.

10 II) A grafikai ipar természeténél fogva a termelés minden változására érzékeny. A balkáni háború nyomán keletkező gazdasági válság nem kerülte el a nyomdaipart sem. Nyomdai munkások százával voltak munka nélkül és a munkanélküliség időtartama is lényegesen meghosszabbodott. Ez a válság a nyomdai munkásokra csak azért nem járt katasztrófával, inert az ötven éves Segél.yző egyesület tekintélyes tartalékalapjából segélyeztette a munkanélkülieket. A mostani habom a nyomdai munkások helyzetét még siralmasabbá tette. A innlikahiány általános. A legnagyobb üzemekben éppen ügy, mint a legkisebb nyomdákban a, munkások szervezete és a munkaadók testülete között létrejött megállapodás következtében felére redukál! munkaidő mellett dolgoznak a munkások, annak ellenére, hogy a inai napig 7000 nyomdai munkás közül katonai szolgálatot teljesít. De a bevonultak ilyen tekintélyes száma, valmint a fél heti munkaidő sem tűdiák megakadályozni a munkanélküliség terjedését. A Segélyző egyesület néhány számadatává] bizonyítjuk ezt. Bevétel volt a gazdaságilag már különben is rossz esztendőben : 1913-ban korona a iiff us/tusban szeptemberben októberben össixesen ben korona aufíiiszliisbuii szeptemberben októberben,' összesen Tehát a háborús hónapok alatt kerekszámban.')().000 koronával csökkent a bevétel, ellenben ('Hui)án munkanélküliek segélyezésére, az egyesület M koronát fordított. Ezenkívül alapszabályszerii segélyben részesitik a rokkantakat, özvegyeket és árvákat és a Kerületi Muukásbiztositó Pénztárnál segélyben nem részesülő beteg tagokat. A csökkent bevétel mellett a megszaporodott munkanélküliek részére kilizetett segély tekintélyes deficitet idézett elő. A nyomdai munkások a Segélyző egyesületen kivül a Szakegyesület pénztárából is támogatják tagjaikat. A Szakegyesületben az utolsó bárom hónapban (augusztus, szép tember, október) volt bevétel 1!>i:W>an lím4-ben -20.!)7(;,10 korona, 14.49;5.'2!) korona, a csökkenés tehát (5500 korona, ezzel szemben a munkanélküliek segélyezésére a bárom hónap alatt 1918-ban 1914-beu l l.:i(i. r ).S() korona koronái fordítottak. De miután igen sokan alapszabáiyszerii segélyben nem részesülhetnek, mert igény jogosultságukat kimerítették vagy még nem szerezték meg, kénytelenek voltak a nyomdai munkások öumag'ukra külön járulékot is kivetni. Ebből a. különadóból a. szabadszervezet mindazokat segélyezi, akik a Segélyző- és Szakegyesülettől segélyben nem részesülhet-

11 nek, valamint a hadbavonultak hozzátartozóit és a, harctéren megsebesült vagy megbetegedett nyomdai munkásokat. A legutóbbi héten 146 szakmunkás fejenkint 7 korona, 176 munkásnö fejenkint 4 korona és 82 sebesült, illetve beteg katona 5 korona Kegélyben részesült. Ezek minden héten rendszerem segélyben részesülnek. A hadbavonultak hozzátartozói közül 772 asszony és 1089 (Hl érmek, illetve családtag részére folyósítottunk családtagonként 5 és minden gyermek után további 2 koronát. Ezek az óriási terhek a szervezetre és aránylag kevés nyomdai munkásra hárulnak. Azok, akik csak félhetet dolgoznak, a. mai rettenetes drágaság mellett külön adó fizetésére képtelenek, tehát alig néhány száz munkás fedezi áldozatkészen a költségeket. A nyomdaipar nyomorúságos helyzetének megváltoztatására szükségesnek tartjuk, hogy az állam, és közhatóságoknak nyomdai szükségletek beszerzése ügyében követett eljárása megváltoztassák, A közintézetek káros és nem időszerű takarékossági szempontból vezéreltetve nyomtatványrendeléseiket visszatartják. Ezzel egyrészt a munkanélküliek számát szaporítják, másrészt a magáncégeket is ilyen irányú eljárásra befolyásolják. Múlhatatlanul szükségesnek tartjuk, hogy az állam- és a vele kapcsolatos valamennyi intézmény (posta, vasút, minisztériumok stb.) ^a minden évben_ssokó QSLlí3iSMlc.. lafj;án^ttwgre,ndeléseket ezúttal se vonja meg a n.ijonidáktó 1 ; ezzel a nyomdaüzemek m>b!t~a~hélyzetbe jutnak, hogy teljes munkaidő mellett képesek munkásaikat foglalkoztatni. A közintézetek járjanak elől jó példával és inkái)!) még a jövő évi szükségletel is most rendeljék meg és semmiképeu se tartsák vissza a nyomtatványmegrendeléseket, mert aki ma munkával takarékoskodik, az a közgazdaság csődjét mozdítja elő. Ezzel valamelyest lehetne segiteni a nyomdaipar helyzetén, a leírhatatlan nélkülözésekkel küzdő munkanélkülieken és fél hetei dolgozó munkásokon. _A 'grafikai iuaj.'_kfír.elél)en_a fcömyvkötő és rokonszakmabeli munkások és munkásnők helyzete szintén rendkívül siralmas. A mozgósítás elrendelése óta, vagyis augusztus első hetétől kezdődően három nagy cég kivételével az összes üzemekben a munkaidőt 50 százalékkal redukálták. Ennek meg felelően csökkent természetesen a munkások keresete is. A munkaidő csökkenése mellett a legtöbb {Í2eia._Q_ Meniélyzet létszámát is redukálta^ A munkában levő munkások állagos keresete a redukált üzem mellettfeeíí_ korona, a munkásnőké korona között váltakozik. A"zelviselhetetlen drágaság mellett e nyomorúságos kereset természetszerűen végtelen n yomoruságra kárhoztatja a könyvkötöipar munkásait. A háború kitörése előtt július közepe táján a fővárosban alkalmazásban volt egész napi munkaidő mellett 932 férfi és 1178 nőmunkás, összesen 2710 munkás. Ugyanezen időben munka nélkül volt a fővárosban 726' férfi és 82 nő, összesen 208 munkás. A háború harmadik hónapjában, október második felében, a fővárosban egész napi

12 12 üzem mellett dolgozik 78 férfi és 262 nő, öszszesen 340 munkás. A többi munkások mind félnapos üzemijén dolgoznak. Félnapos tizein mellett foglalkoztatva volt~5í5 ferfj^jflfij nő, összesen "eres('t és munka nélkül volt a fővárosban október bó 15-én 208 fe-i'jt, "222 nő, összesen 430 munkás. A inunk~anelkuttek~tizá,ma tehát kerekszámbaii: 222 munkással emelkedett, azonfölül KÍIÍ4 mun- kás l'élnapokat dolgozik. A szakszervezet bevétele volt augusztus és szeptember havában 9724 korona 44 fillér, ebből koronát fordított munkanélküliek segélyezésére. Csupán a, segélyezés tételénél tehát a deficit 7219 korona és 45 fillér. A segítés módja ugyanaz volna, mint a nyomdaiparban. Az összes közintézmények haladéktalanul tegyék meg a folyó évi és jövő évi könyvkötészeti munkákra vonatkozó megrendeléseiket. A_konnány szólítsa föl a foglalkoztatott magániparokat és közhivatalokat, hogy a könyvkötő és vonalozási ipar keretébe 'tartozó munkálatokat a jövő évi költségvetés terhére is mielőbb adják ki. Szolittassanak föl a fővárosi, az összes múzeumi, az egyetemi és akadémiai könyvtárak, hogy kötetlen könyveiket a válságos idők alatt adják ki bekötésre, hogy ezzel is enyhítsenek egy nagy iparág válságos helyzetén. A faipar két év óta alig van foglalkoztatva. Avas- és gépipar, építőipar és az üzleti élet pangása a faipart teljesen lerontotta. Ezrei a munkásoknak tengődnek évek óta munka nélkül. Knnek a következménye, hogy nagyon sok faipari szakmunkás kénytelen volt a külföldre való kivándorlás utján helyzetén javitaui. A l'amunkások szakszervezete a legutóbbi években a következő összegeket fizette ki tagjainak munkanélküli segély cinién: A famunkások szakszervezete 1914 január 1-től 1914 szeptember M-ig- 779(>7'90 koronát vételezett be tag-járulékok címén. Ezzel szemben január 1-től szeptember M-ig a tagok segélyezésére a következő őszszegeket fizették ki : munkanélküli segély címén... K 11217:i'l(> utassegély... K 8697 '87 költözködési, rendkívüli és szállósegély... K 6ő8:V99 összesen K )2 A szövetség tehát ez év szeptember <50-ig a befizetett járulékokon felül 49487'12 korona segélyt fizetett ki az előző években ni ár kimerült tartalékokból és részben kölcsönökből. A jelen munkanélküliség anyagi terheit a szövetség már alig lesz képes fedezni. A ruházati iparban különös figyelmet érdemelnek a cipőipari munkások panaszai. Elsősorban a hadfölszerelési gyárak ellen irányul a panasz. A hadfölszerelési gyárak megfelelő munkabeosztás mellett lényegesen több munkást foglalkoztathatnának és az állam által adott és jó! megfizetett hadügyi mun- káknál sokkal tisztességesebb és megfelelőbb munkaföltételeket nyújthatnának. A panaszokat illetően hivatkozunk általános kívánságaink 6. pontjára. Egyébként a következő javaslatokat terjesztjük elő:

13 13 1. Az összes hadfölszerelési cikkeket gyártó üzemekben ;i ni unka három cs órás szakban volna, elvégzendői hogy ezáltal az ebiben az iparban Foglalkoztatható összes munkások munkához jussanak. 'J. A gyermekmunka a háború tartama alatt az összes had fölszerelés! gyárakban korláto- /.findó. A keresetüktől megfosztott gyermekeket, mini a hadbavonultak családtagjait segélyezzék. '!. A hadfölszerelési gyárakban elkészitclt iparcikkek ára melleit a leltetőséghez mórlen ;i munkabért elsősorban a darabszámért is szakértő munkások bevonásával a hadvezelőség szabályozza. Khelyütt hivatkozunk a német császári kormány azon intézkedéxi're, amelyben a mozgósítás elrendelése után ('(/.»/ (téttel (i szabáiparnak kiadott katonai ruházati cikkek rím mellett egyúttal a munkabért, illetőiéi/ darabszámbért ÍN megállatntotla, amely intézkedéssel a német 'munkásszervezetek Legteljesebb mértékben meg vannak elégedve. Szükségesnek találjuk a hadfölszerelési gyárakban uralkodó tarthatatlan állapotok rendezését már azért is, hogy ezáltal a hadl'ölszerelési cikkeket szállító gyárak megfelelő munkaerőhöz jussanak s ezúton a hadba- \onnltnk sajál és a hadjárat sikere érdekéhen megfelelő fölszerelésben részesüljenek. Megengedhetetlen dolog, hogy a háború harmadik hónapjában a rossz bánásmódot, tnl- Imsszu munkaidőt és nyomorúságos béreket rendszeresítő gyári politika miatt a Wolfner cipőgyár képtelen legyen megfelelő számú és megfelelően képzett ninlikasokat kapni, amely körülmény végeredményében a hadi fölszerelés minőségét, tehát katonáink ellenállóképességét, is befolyásolja. Megfelelő munkaföltételek, munkabérek mellett ez a miiideiiképen káros következményű körülmény orvosolható volna, amit annál is inkább állíthatunk, mert például a jobb munkaloltételeket biztosító Robiir cipőgyár, a, budapesti ipartestületi bakkancsgyár és a kelenföldi Schmidl-féle gyár tekintélyes szánni, kitűnően képzett munkásokkal rendelkezik. A Wolfner-gyári tarthatatlan állapotok ellen már több Ízben panaszt emeltünk, fontos, hogy a hadviselés érdekében ezek mielőbb orvosoltassanak. A Wolfner-gyári munkabérek dolgában csupán annak megállapítására szorítkozunk, hogy ál munkásnak bármikor bemutatható.122 darab 120 hétre és 4 és fél napra szóló lizetési borítékja szerint ezeknek a keresete 1768 korona 85 fillérre rúgott. Ebből ti6 korona 8(> lillért anyagvásárlásra fordítottak, ami végeredményében 1707 korona 99 íiljér tiszta keresetet jelent. Egy munkásra tehát hetenként átlag 14 korona 22 fillér kereset esik. A munkásonként és hetenként 96 iilléres pótlékkal együtt ez olyan alacsony heti kereset, amely össze sem hasonlítható a más gyárakban alkalmazott napszámosok heti keresetével, akiknek átlag napi.'5 korona napibérük van, ínig egy szorgalmasan dolgozó cipészszakmunkás a Wolfner-gyárban alig kereshet.többet koronánál. Szükségesnek tartjuk fölemlíteni, hogy a gyár vezetőség a. szállított cikkek után 24 százalék hadipótlékot kap a hadvezetőségtől,

14 14 amelyből csupán most, a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Egyesületének ankétja után, az ott történt nyilvános felszólalások hatása alatt emelte 10 százalékkal az egységárakat. A munkabérek szabályozásán kívül szükségesnek tartjuk, hogy ebben a badif öl szere lesi cikkeket gyártó üzemben a munkaidő, amely napi 10 órában, szabászatban pedig 12 órában van megállapítva, megrövidittes sék legalább napi 9 órára, emellett a rendkívül alacsony egységárak fölemeltessenek, az anyagvásárlás pedig kizáróan a cég térbére történjék. Meg vagyunk győződve róla, hogy e rendszabályok mellett a gyár teljesítőképessége áls emelkednék, azoní'ölül a szállított h ad fölszerel esi cikkek minősége is javulna. Azonfölül a gyárban a külöriórázást teljesen szüntessék be, ezzel párhuzamosan a munkáslétszám emelésével járuljon hozzá a yvár a munkanélküliség csökkentéséhez. Az elkerülhetetlen túlórázás esetén pedig a túlórák a többi gyárakban rendszeresített tnlórapótlékkal dijaztassanak. Egyúttal kérjük Nagyméitóságodat, hogy n, gyárban divó durva bánásmód megszüntetése érdekében is tegye nieg a szükséges lépéseket, egyúttal vizsgáltassa meg az egészségügyi viszonyokat illetékes orvos iparfölügyelővel. A gyári rendszer a megbetegedések és balesetek számát óriási módon emeli, ami megfelelő rendszabályokkal elkerülhető volna. A bőripari munkások ugyancsak a Wolfner-gyár ellen emelik föl szavukat. Tudvalevő dolo.g, hogy a monarchia bőrgyárosai egy közös kartell ben egyesültek s egységesen szabták meg a bőr eladási árát. Mindazonáltal a magyarországi hadfelszerelési gyárakban dolgozó bőrmunkások, főként a föntnevezett gyárban silányabb munkabé rek ellenében kénytelenek dolgozni. Erre vonatkozóan a következő adatokkal szolgáhink: Ausztriában fizetnek a kartellben levő gyárak munkabért Wolfiier-gyárkan Napi 9'/4 óra mellett Napi 10 óra mellett Tímár munkánál: Kor. Kor. Meszes munka serolás 32 Wolt'nernól szinelés Zurichtszobatáblai irmuk Blanshirozó és pufoló Segédmunkások hetibére Túlórái munka után 25% pótlékot semmit Darabszámmunka túlórabán végzendő pótlekot kap A munkabéreket a haború folyton 10%-ka, j - WolJ,er»U J-jitf-t vitottak A munkások helyzetét súlyosbítja a gyárban meghonosított csoport-darabszám-remiszer, amely sok visszaélésre szolgáltul alkalmat. A munkavezető osztályonként elvállalja a munkát, a munkásokat béli 80!)(> órát munkában dolgoztatja. A munkások túlórázásért nem kapnak pótlékot, mivel ál- JitóHg darabszámra megy a munka. Szombaton az irodában a munkavezetők csoportonként veszik föl a fizetéseket s a gyárhoz közel eső korcsmákban számolják el a műn-

15 15 kasokkal, azonban csak hetibér alapján. HH a munkások panasszal.janiinak a fölebbvalók elé, nem egy esetben kurbavas és lezárás volt a felelet. Kzt H rendszeri, amely egy világhírű, a/, állam támogatása alapján naggyá nőtt gyár nuiiikásail ki szó IgaItatja egyes lelkiismeretlen Szereknek, a külföldi szociálpolitikai törvényhozás már évtizedekkel ezelőtt súlyos büntetés (erhe alall eltiltotta. Jogos az a kiváuságunk, hogy ez a garázdálkodás nálunk is megszüntessék. Különben ennek a rendszernek a következménye, hogy a bőrmunkások inkább vidéken vállalnak munkát, mert ott jobb a kereset, mint a fővárosi Wolfner-gyárban. Sőt még előnyösebbé teszi helyzetüket az a körülmény, hogy a vidéken az életszükséglet! cikkek is olcsóbbak. A fönt fölsorolt Woli'- ner-.'íyári munkabérekkel szemben a vidéki gyárak a következő munkabéreket fizetik: Egy timármunkásnak hetibére 9Vá órai munkaidő mellett: Pozsonyban K Pancsován Liptószentmiklóson Knlélyben Újpesten a Wolfner-gyárban Darabszáimnuukáknál órai munka után Krre vonatkozó részletes adatokat szívesen bocsátjuk a hatóságok rendelkezésére. A szakmunkások vidékre menekülésének ;i következménye, hogy e legnagyobb termelőképességü hadfölszerelési gyár ipari termékei, a silányabb munkaerő alkalmazása me' let l, természetszerűén silányabb értékűek is. A hadfelszerelési cikkek fontossága szükségessé teszi tehát, hogy a hadvezetés sürgősen igyekezzék rendezni javaslataink alapján a Wolfner-gyári tarthatatlan állapotokat. Az élelmezési munkások közül különösen a húsipari és sütőipari munkások panaszaira kell a kormány figyelmét fölhívnunk. A mozgósítás elrendelésekor plakátokon hirdette a, Imdvezetőség, hogy a jelentkező és behívót! husipari és sütőipari szakmunkasok napi."i korona, munkabérben részesülnek. A bevonulás után azonban a legtöb helyütt a hadvezetés által plakátokon megállapított munkabéreket megváltoztatták, 5 korona helyett, csupán 3 korona napibért fi.zetnek. Mi azt hisszük, hogy a rendelkezés a hadvezetőség tudtán és akaratán kívül történt, miért is tisztelettel fölhívjuk a kormány figyelmét a sérelemre és kérjük, hogy a hadvezetőségnél igyekezzék befolyásával oda hatni, hogy ez a rendelkezés megváltoztassák, hogy a munkásoknak a jövőben és visszamenőleg is napi '2 korona munkabér téríttessék meg. A sütőipari munkásokat még egyébként: is érte sérelem. A hadvezetőség magánsütődéknél is készíttetett a. katonák részére kétsy.ersültet és kenyeret. E célból a rnagánsüíödék nőnuinkásokat alkalmaznak, akiknek napi! korona, l korona 50 fillér, a legritkább esetben 2 korona napibért (i/etnek. A hadvezelöség saját sütödéjében is készítteti a cikkeket és itt a nőmunkásoknak napi 3 korona munkabért fizetnek. Megengedhetetlen, hogy magánüzemek ebben az esetben kevesebbet fizessenek, mint a hadvezetőség. Ezért arra kérjük a kormányt, hogy a hadvezetőség utján utasitsa a rnagánüze-

16 16 raeket, hogy a női munkásoknak ugyanazt a bért fizessék, mint amelyet a hadvezetőség is rendszeresített. A többi kisebb szakma kívánságait ehelyütt nem részletezzük, mert tudatában vagyunk annak, hogy a közgazdasági élet erélyes l'ölsegitése mellett az egész kereskedelmi életünk az összes ipari szakmák megfeleli") Foglalkoztatáshoz és keresethez jutnak. Nyomatékosan fölhívjuk a kormány figyelmét az általunk előterjesztett kérésekre annál is inkább, mert meg vagyunk győződve róla, hogy ezeknek teljesítése az ország jövőjére nézve hatékony befolyással lesz. Közgazdasági életünk legbecsesebb értékeit, a munkaerőket, részben a háború pusztítja, részben pedig a munkanélküliség és drágaság következtében beállott nyomor rontja meg. Az ország jövő fejlődése érdekében kötelessége a kormánynak megmenteni azt, ami megmenthető s hisszük, hogy a kötelességteljesités elől egyetlen, közhatósági és társadalmi fórum sern fog elzárkózni. Lakáskérdés a háborúban. A munkanélküliség ijesztő növekedésével kétségtelenül szoros összefüggésben van a mind fenyegetőbbé váló lakáskérdés. Bátran állíthatjuk, hogy a lakáskérdés a magyar városokban sokkal komolyabb alakot ölt, mint a külföld városaiban. A békeidőben is rendkívüli lakásdrágaságnak és a háborús munkanélküliségnek az összetalálkozásából eredt a inai lakásprobléma. (A minisztérium rendelete és a német jog.) A harmadik moratóriumi rendeletet kiegészítő rendelet nézetünk szerint semmikép sem alkalmas M lakásnyomoruság enyhítésére. Ez a rendelet megszünteti a rendkiviili í'ölmondási jogot a heti és havi bérletnél. Azaz a rendelet szerint heti bérletet nem lehet fölmondani egy napra, hanem csupán egy hétre, havi bérletet nem lehet föhnouflani három napra, hanem usupán két hétre. Mindez nein jelent mást, mint a költözködési kényszerűségnek néhány nappal való elodázását. Lényegesebb kedvezményt nyújt a rendelet a negyedévi bérletre nézve. A negyedévi bérletre adott havi részletfizetési kedvezmény azonban veszedelmes ajándék, nemcsak késedelmi kamatot kett fizetni annak, aki ezt a kedvezményt igén.ijbe veszi, hanem a rendelet nyújtotta jogát igénybevevő kiteszi magát a i>ör ás a végrehajtás költségeinek. Ilykép a legnagyobb nyomoruságban lévő a részletfizetés igénybevételéért az uzsoratörvényben meghatározott 8 százaléknál lényegesen magasabb kamatot fizet. Bárha nem tekintjük ideálisnak azt a rendezést, amelyet a német jog nyújt, kétségtelen, hogy több pontban a fölmerülő bajokat jobban oldja meg, mint a mi jogunk. Németországban a fizetésképtelen lakó három havi moratóriumot vehet igénybe, ha ezt kérelmezi. Kérelmét még a kilakoltatási eljárás során is előterjesztheti. Azonkívül a néniét községek igen jelentékeny támogatásban részesitik azokat, akik lakbérüket nem tudják megfizetni.

17 (Kényszer egyezség.) 17 A moratórium kedvezményére szoruló részére nyújtott nagyobb halasztás kétségtelenül olyan követelmény, amely alól hoszszabb időre kormányhatóságunk nem zárközbatik öl. De óz a rendelkezés távolról sem alkalmas arra, hogy a háború kin/ó lakásproblémáját i'adiuális módon onyiiitso. A ha lasztús idejének letelte után megint fölmerül ;i kérdés: lm hiányzik a jövedelem, miből űzessük a, házbért? K kérdés megoldása alig képzelhető máskép, mint lakásügyi egyeztető hivatalok fölállításával, amelyeknek 'megadatik a jog, hogy ha a, háziur a lakó fizetési képességéhez mérten békés tárgyalás után nem akarja mérsékelni a házbért, a lakásügyi egyeztető hivatal kényszeritő erővc! mérsékelheti, Ugyancsak ennek a hivatalnak meg kellene adni azt a jogot, hogy bizonyos esetekben, mikor a lakó a házbér fizetésére képtelen és elköltözése indokolt, fölfüggeszthesse a háziurnak a, lakó ingóságai fölött gyakorolható törvényen zálogjogát. Ebben a/ egyeztető hivatalban természetesen ott kellene lennie a lakók és elsősorban a lakók legnagyobb részéi kitevő munkásság képviselőinek is. Kivi álláspont mik szerint nem helyes, hu a lakásnyomorusággal fölmerülő terhet a maga egészében a társadalom és nem az érdekeit házinrak viselik. A háztulajdonosok nagyvárosainkban évek hosszú során olyan magas járadékot élveztek, hogy a bőséges esztendők rendkívüli jövedelméből íedezheíik az Ínséges esztendők veszteségét. S hu várniuk közöttük olyanok, akik gyöngébb gazdasági erejüknél fogva az igy fölmerült terhek viselésére képtelenek, segítsék ki őket fizetőképes társaik, mint ahogy ez például.münchen városában megtörténik. De hu az állam és a községek arra az álláspontra helyezkednek, hogy a lakásbér egy részét ők viselik a lakóknak nyújtott lakássegély alakjában, akkor semmi esetre sem indokolt, hogy a háziurukat oly ebetekben is támogassák, amidőn a házi tt rak teljes egészében ragaszkodnak a béke idejében megállapított béröszszeghez. Kgyes német városokban követett eljárás mintájára mi is indítványozzuk, hogy hatósági lakbérsegélyben csak az a házi úr részesítendő, aki annak fejében beleegyezik a házbér mérséklésébe. (Kisajátítási jog.) Végül a íakásnyomornság enyhítése céljából helyesnek tartanok, ha az állam a községek részére bizonyos mértékű kisajátítási jogot engedne meg az üres vagy a fül mondásban levő lakásokra nézve. Miután megfelelő szükséglakásokkal nagy városaink nem rendelkeznek, az állam jogositsa föl a községeket, hogy alacsony bérért kivehessek azokat a lakásokat, amelyeket a házinrak Jakóik részére fölmondottak, illetőleg amelyek üresen állanak és a rászorulók egy részét ezekben helyezzék el. Ilyfajta jogot gyakorol az állam akkor, amidőn a katonái részére szállásadásra kényszeríti a háztulajdonosokat. Ha normális idők szabályaitól lényegesen eltérő módon nem rendezi az állam a háború lakáskérdését, akkor nem tudja megakadá-

18 18 hozni, hogy a háhorns társadalomban a nyomornság PC jelentkezzék jóval kirivóhb Formában, mint a békés társadalomban. Akkor nem tudja megakadályozni, hogy a hadból visszalért katonák ne találjanak itthon olyan magasra [elszökött lakbéradósságokat, aipclyek kiűzetésére teljesen képtelenek. A szociálpolitika Fontossága a háborús időkben niég talán szembetűnőbb, mint békében. A munkásvédelmi törvényhozás a munkásságot a leghathatósabban óvja meg :i íesii elfajulásától. Úpp ügy követelménye a. messzire látó bolsö politikának, mint annak a liacli politikának, amelyik egészséges emberanyagot akar. Wpp ezért a rnnnkásvédelemnek a békében elért eredményeit még a hadi politika szempontjából sem szabad a háborús állapot során kockára tennünk. Munkásvédelmi törvények csak azokban a végső esetekben függeszthetők föl, amikor a közérdek l'öl függesztésüket elhárithatatlanná teszi. (Vasárnapi munkaszünet fölfüggesztése,) Ebből a szempontból nem tartjuk helyesnek a vasárnapi munkaszünet korlátlan fölfiuiaeszlését. A-/ : XIII. te, 3. -a alapján ez nem is tekinthető törvényesnek. Ott, ahol nem követeli inog fontos hadászati érdek vagy pedig közérdek a vasárnapi nuinkaszünet fölfnggesztését, oti a mtmkas/ünet föll'íiggesztése csak a munkaerő nagymértékű kihasználására vezet és a munkanélküliség csökkentését nehezíti meg. K»p igy kérjük a háborn tartama alatt is egyél) munkásvédelmi törvényeink, mint a ilök éjjeli munkájára vonatkozó törvénynek, az ipartörvény gyermekvédelmi intézkedéseinek és a záróra törvénynek szigorú végrehajtását. De a háború alatt nemcsak a meglevő munkásvédelmi törvényeink végrehajtására kell ügyelnünk, hanem azoknak az nj szociálpolitikai föladatok megoldására is, amelyekel a háború közgazdasága vett föl. (Tanonckérdés.) Ilyen probléma pl. a háború ideje alatt a tanonckérdés. Az iparosok egy jelentékeny része bevonult katonának, vagy beszüntette üzemét, Nagy csomó tanonc maradt munka és kiképzés nélkül. Ezeknek a bajoknak enyhitésére helyesnek tartanok, ha azokat a tanoncokat, akiknek fölszabadításához nem sok idő hiányzik, fölszabadítanák, a többi foglalkozás nélkül maradt tanoncok részére l>ed>fi az államnak, rarjy a községeknek kellene tanfolyamokat berendezni, ahol ellátásban én a munkanapon át meyfelelő szakmabeli kiképzésben részesülnének. (Bérvédelem.) A háborn szociálpolitikájának igen fontos föladata, a. munkás békében megszerzett gazdasági standard-jenek, bérének védelme. Mindnyájunk törekvése, hogy a háború ideje alatt belső társadalmi küzdelmek lehetőleg szüneteljenek. Mintán a háború ideje nem

19 19 alkalmas a bérharcokra, az államnak törekednie kell arra, hogy minden ilyen küzdelemnek elejét vegye. A hadfölszerelési iparágakra vonatkozóan már előterjesztettük ezirányu kórelmünket. De helyes szociálpolitikái szempontoktól vezetett bérpolitikát nemcsak a. h a d föl szerel esi iparágakban, hanem a. többi iparágakra nézve is meg kell kezdenie! az államnak. Nem szabad az államnak békén tűrnie, hogy a bábom idejét használják föl egyes munkaadók a kollektív szerződésekben kivívott bérek és egyéb műukaföltételek megrontására és ezzel lángra lobbantsák ;\ bábom tartama alatt az osztályharcot. Ezért nz állam szociálpolitikai fölügyeletét terjessze ki a bérek szempontjából is mindazokra a~ üzemekre, amelyek, az állammal vagy közxéyekkel valamelyes összeköttetésben vaunak. (Szubvenció, tarifakedvezmény, szállítások, stb.) S zárják ki azokat az üzemeket az állami kedvezményekből, amelyek munkásaik bérnívójának lerontására törekszenek. Követendő minta, legyen a svájci Bnndesrat példája, amelyik az egyes szakmákban a munkásokkal és munkáltatókkal folytatott tárgyalások során normálbérek 'megállapítására, törekszik. (Felmondási idők.) Ép így törekednie kell az államnak arra is, hogy a munkás, illetőleg az alkalmazott elbocsátása esetén megfelelő kárpótlásban részesüljön. Ahol az állam a munkájából élők segítésére jogot s nem segélyt teremthet, ott adja meg ezt a jogot. Különösen fontos az elboesáttatás esetén való kárpótlás, a felmondási időre járó bér kérdése olyan esetekben, ;'ín időn hosszú tartamú s nehezen fölbontható munkaviszony lebeg a szerződést kötők szeme előtt. Ilyen munkaviszonyokat találunk különösen a mezőgazdaságban és a magánalkalmazottak körében. Semmikép sem méltóu.ijos, hogi/ a háború a mezőgazdaságban egyszerre meg szüntesse a munkaviszonyt s a gazda a bevonult cseléd családját lakásából minden kárpótlás nélkül kitehesse. Ép igy a. szociális méltányosságba ütközik az is, amikor a kereskedő vagy a műszaki vállalat minden föhnondási idő nélkül küldheti el az alkalmazottját, aki a huzamos alkalmaztatás reményében szerződött. Ezért helyesnek tartanok egy oly rendszabály életbeléptetését, amely a háború tartama alatt az ipartör vény 92, 8-ában előirt fölmondási időt általánosan kötelezővé tenné és az ettől eltérő 'megállapodásokat hatálytalanítaná. (Ipari bíráskodás.) Ipari bíráskodásunk rendkívüli hosszadalmassága régóta ismeretes. A kereskedelemügyi miniszter ur egyik rendeletében utasította, is az iparhatóságokat, hogy a hozzájuk érkező panaszokat intézzék el a lehető leggyorsabban. A rendelet azonban nem ment áí az életbe. Egyes fővárosi iparhatóságok, mint pl. a, A r II. kerületi elöljáróság, nem tűzött ki határnapot még szeptember hó 10-én beadóit iparpanaszok ügyében. Vidéki ipartestületek békéltető bizottságai gyakran nem is tartanak üléseket, mert a tagok egy részt! hadbavonnlt. A leghelyesebb lenne, ily körülmények között a munkaszerződésből eredő jogviták esetén megengedni az iparhatóságok megkerülésé rel közvetlenül a bírósághoz

20 20 rnló fordulást. Az ipari bíróságokról szóló javaslat ezt a követelésünket különben is tervbe veszi. (Segélykiosztás.) Ott, ahol az állam nem adhat munkát s nem adhat a meglevő munkaszerződésből jogot, az adott segély ne. legyen semmikép sem demoralizáló. Nem, szabad a háború iniatl' segélyre szorulók segélyezését karitatív jellegűnek, a jótékonyság munkájának föllii illetni, légijén <iz hatósági föladat. A hatóságok vonják be, a segélyek kiosztásának munkájához azokat a társadalmi és hatósági szerveket, amelyektől a munkás jogos igényét kapja, igy a szakszervezeteket s a munkásbiztosítási intézményeket. Mondassék ki továbbá kifejezetten, hogy a háború okozta hatósági támogatás semmikép sem tekinthető szegénysegélynek és nem jár a szegénysegély jogi következményével. (Gondoskodás a háborúban megrokkan t m unkátokról.) Szükségesnek tartjuk, hogy a törvényhozás idejekorán, a háború befejezésével egyidejűleg hozzon egy rendkívüli törvényt, amelyben gondoskodás történjék a háborúban nyomorékká, rokkanttá és beteggé vált munkásokról, valamint a háborúban elesett n 111 nkások 11 ozzátartozóin ak el látásáról. A törvényhozás köteles e kérdést az állam iei'hére megoldani, mert a nuinkásbiztositó pénztárak anyagi okokból nem. vállalhatják a háborúban szerzett betegségekkel járó igen nagymérvű költségeket. A munkásbiztositó pénztárak a. mai törvény keretében csupán az iixu'i foglalkozásban megbetegedett tagok gyáinolitására szolgálnak és nem bírják el a háború okozta rokkant és beteg tagok ellátásából eredő terheket. Előrelátó gondoskodás liiján a. háború befejezése után hazatérő beteg katonák munkábalépésük első napjával, a munkásbiztositó pénztárak terhére esnek. Ktlől a tehertől mentesíteni a pénztárakat amelyeknek más törvényes föladatuk van az állami élet legfőbb szervének, a kormányzatnak főfontosságu kötelessége. A háborúban életüket, testi épségüket és egészségüket veszített munkásokról minden hadviselő államban külön törvény alapján gondoskodtak. Uzt a munkásság joggal a magyar törvényhozástól is elvárja. és a ssépéiesrae^és kérdése a Síáteörs^ idegééi. A háború a munkásság megélhetését nemcsak a kereset megesökkeuése és a nagyarányú munkanélküliség által sújtja, hanem ezenkívül az élelmiszerek rohamos drágulása nyomorral és éhséggel veri a szegény népet és amennyiben a kellő élelemről gondoskodás nem történik, járványos betegségek rétleneles pusztítássá] fogják tizedelni az elégleleu táplálkozás által meggyöngitett emberekéi. A kormánynak és minden hatóságnak legsürgősebb föladata, most tehát nem lehet más, mini a drágaság leküzdése és gondoskodás a nép kellő élelmezéséről, különben a járványos betegségek olyan rettenetes pusz-

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

IPARI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSUNK ÉS A BEVERIDGE-TERV

IPARI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSUNK ÉS A BEVERIDGE-TERV IPARI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSUNK ÉS A BEVERIDGE-TERV ÍRTA: T ALAPY VICTOR öbb oldalról fordultak már hozzám azzal a kérdéssel, hogy a mi ipari társadalombiztosításunk juttatásai milyen messze vannak a Beveridge-tervben

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Hantos Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. 10/2004. (IX.27.) számú és 10/2006. (III.29 számú rendelettel módosított

Hantos Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. 10/2004. (IX.27.) számú és 10/2006. (III.29 számú rendelettel módosított Hantos Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2004. (IX.27.) számú és 10/2006. (III.29 számú rendelettel módosított 10./2000 (X. 19.) számú rendelete A LAKÁSÉPÍTÉS ÉS VÁSÁRLÁS HELYI TÁMOGATÁSÁRÓL

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 19/2006. ( VIII.23. ) rendelete

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 19/2006. ( VIII.23. ) rendelete KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 19/2006. ( VIII.23. ) rendelete az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj megállapításának szabályairól

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról

Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról Vilonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

A D A T L A P. 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító jele:..., adószáma: ... ... ...

A D A T L A P. 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító jele:..., adószáma: ... ... ... GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE Adó Osztály 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. Tel: (66) 386-122, Fax.: (66) 283-288 www.gyomaendrod.hu ado@gyomaendrod.hu A D A T L A P Egyéni vállalkozó

Részletesebben

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Dabasi Kornélia Előterjeszti: Hegedűs

Részletesebben

1.. (2) A támogatás az önálló, egy teljes lakás épitéséhez, vásárlásához nyújtható, egy lakás résztulajdonának megszerzéséhez nem.

1.. (2) A támogatás az önálló, egy teljes lakás épitéséhez, vásárlásához nyújtható, egy lakás résztulajdonának megszerzéséhez nem. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2014. (II.25.) önkormányzati rendelete a szociális törvény helyi végrehajtásáról, a helyi önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról

KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE. 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról KOMJÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE 2/2011. (III.28) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Komjáti község Önkormányzatának képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Az Szr. 6. helyébe a következő rendelkezés lép. Önkormányzati segély

Az Szr. 6. helyébe a következő rendelkezés lép. Önkormányzati segély Mátramindszent Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2013 ( ) önkormányzati rendelete A szociális ellátások szabályozásáról szóló és a Gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló rendeletek módosításáról

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 KÉRELEM ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ I. 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételek Érvényes: 2015. október 20-tól visszavonásig Sun & Fun Holidays Kft. Székhely: 1138 Budapest, Meder u 8/D. fszt. MKEH- engedélyszám: U-001050, Adószám: 14126523-2-42, EU-s

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

1. Módosuló rendelkezések. 1. A 10/2006.(V.31.) önkormányzati rendelete / továbbiakban (R) / 2. (3) b.) pontját hatályon kívül helyezi

1. Módosuló rendelkezések. 1. A 10/2006.(V.31.) önkormányzati rendelete / továbbiakban (R) / 2. (3) b.) pontját hatályon kívül helyezi ARNÓT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képvisel -testületének.../2013.(xii.18.) önkormányzati rendelete A szociális ellátásokról és gyermekvédelem helyi szabályairól szóló- többször módosított 10/2006. (V.31.) önkormányzati

Részletesebben

Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel)

Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel) Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel) BELGIUM... 3 FRANCIAORSZÁG... 4 PORTUGÁLIA... 7 BELGIUM

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az alapfokú művészetoktatás keretében fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításáról, fizetésének módjáról és az adható fizetési kedvezményekről

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2011. március 16-án (szerdán) 17 órai kezdettel tartja, Polgármesteri Hivatal Tanácskozóterme 2351 Alsónémedi, Fő u. 58.

M E G H Í V Ó. 2011. március 16-án (szerdán) 17 órai kezdettel tartja, Polgármesteri Hivatal Tanácskozóterme 2351 Alsónémedi, Fő u. 58. Alsónémedi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi és Tájékoztató Bizottsága E l n ö k é t ő l Szám: 79-13/2011. M E G H Í V Ó Tájékoztató Bizottsága soron következő ülését 2011. március

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

A Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc

A Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc A Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc (Befejező közlemény.) KÉSEDELEM ZÁROS HATÁRIDEJŰ ÉS ENYHE ÜGYLETEKNÉL. A záros határidejű (fix) és az enyhe

Részletesebben

Adóazonosító jele:... fizetési halasztás részletfizetés mérséklés törlés. a, Halasztani kért összeg(ek): 1/5.oldal. 1.Adózó azonosító adatai:

Adóazonosító jele:... fizetési halasztás részletfizetés mérséklés törlés. a, Halasztani kért összeg(ek): 1/5.oldal. 1.Adózó azonosító adatai: Az első fokú közigazgatási eljárás illetékköteles, az illeték a kérelem benyújtásával egyidejűleg esedékes. Az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. Tv. (Itv.) 29.. (1) bekezdés szerint a fizetendő

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

Méltányossági kérelem

Méltányossági kérelem Mutató: Méltányossági kérelem Név: Szül::. Adóazonosító jele:..adószáma: Anyja neve:. Leánykori neve::.. Város: Utca alatti lakos az alábbi kérelemmel fordulok Szentes Város önkormányzati adóhatóságához:

Részletesebben

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése.

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése. Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(IX.23.) ökr. számú rendelete a lakáscélú helyi támogatásokról az azt módosító 11/2006. (V.05.) ökr. rendelettel egységes szerkezetben Csolnok

Részletesebben

A szociális földprogramról

A szociális földprogramról Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete A szociális földprogramról Bököny község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

H atályon kívül helyezve: 15/1976. A TERV- ÉS PÉNZÜGYI CSOPORTFŐNÖK KÖRLEVELE. Budapest, 1973. évi május hó 31-én.

H atályon kívül helyezve: 15/1976. A TERV- ÉS PÉNZÜGYI CSOPORTFŐNÖK KÖRLEVELE. Budapest, 1973. évi május hó 31-én. BELÜGYMINISZTÉRIUM Szolgálati használatra! Szám: 7001/21 1973 H atályon kívül helyezve: 15/1976. A TERV- ÉS PÉNZÜGYI CSOPORTFŐNÖK KÖRLEVELE Budapest, 1973. évi május hó 31-én. Tárgy: A betegségi biztosításra

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Beadványa. A magyar királyi Miniszterelnökhöz. a rokkant és a háborúból hazatérő katonák segélyezése ügyében. a Magyarországi Szakszervezeti Tanácsnak

Beadványa. A magyar királyi Miniszterelnökhöz. a rokkant és a háborúból hazatérő katonák segélyezése ügyében. a Magyarországi Szakszervezeti Tanácsnak A magyar királyi Miniszterelnökhöz Beadványa a Magyarországi Szakszervezeti Tanácsnak és a Magyarországi szociáldemokrata párt vezetőségének (Budapest, VTIT, Conti-utca 4) a rokkant és a háborúból hazatérő

Részletesebben

kizárólag a súlyosan mozgáskorlátozottak részesülhetnek

kizárólag a súlyosan mozgáskorlátozottak részesülhetnek A súlyos mozgáskorlátozott személyek gépjármű szerzési és átalakítási támogatásának igénylésével, a támogatás megállapításával kapcsolatos rendelkezéseket 2011. július 2-ai hatálybalépése óta a súlyos

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990évi LXV.tv.16..(1)

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

ADATLAP. Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP. Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához Ügyiratszám: /20. Érkezett: Ügyintéző: ADATLAP Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a)

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 15/2014. (XI.26), a 19/2014.(XII.19.) valamint az 5/2015 (II.26.) rendeletekkel önkormányzati módosítva!)

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 15/2014. (XI.26), a 19/2014.(XII.19.) valamint az 5/2015 (II.26.) rendeletekkel önkormányzati módosítva!) EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 15/2014. (XI.26), a 19/2014.(XII.19.) valamint az 5/2015 (II.26.) rendeletekkel önkormányzati módosítva!) Foktő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013 (X.14.) önkormányzati

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-7115/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata

Részletesebben

Ausztriai munkajogi kisokos

Ausztriai munkajogi kisokos Ausztriai munkajogi kisokos Minden országban más munkajogi szabályok vannak életben. A Munkaügyi Kisokossal abban szeretnénk segíteni téged, hogy a legfontosabb kérdésekre megkapjad válaszaid munkába állás

Részletesebben

2015. ÉVI STARTMUNKAPROGRAM PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő testület 2015. január 23 i ülésére

2015. ÉVI STARTMUNKAPROGRAM PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő testület 2015. január 23 i ülésére RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1 TELEFON +36 84 504100 FAX:+36 84 504 103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2014. december 15... Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012.10.29.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012.10.29.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.29. C(2012) 7507 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012.10.29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához II. számú melléklet a 7004/2006. (AEÉ4.) APEH irányelvhez ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító

Részletesebben

E LŐ T E R J E S Z T É S. Kéthely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 27-i ülésére

E LŐ T E R J E S Z T É S. Kéthely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 27-i ülésére 1 E LŐ T E R J E S Z T É S Kéthely Község Önkormányzatának P o l g á r m e s t e r e 8713 Kéthely, Ady E. u. 1. Tel.:85/539-036 Kéthely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 27-i ülésére

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 44.205/2012. Javaslat fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány biztosítására egyes önkormányzati intézmények dolgozói részére Tisztelt

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP

A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP Cím: DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE ADÓÜGYI OSZTÁLY 4001 Debrecen, Pf. 110. Kálvin tér 11. www.debrecen.hu Tel. : 52/517-700 Fax : 52/517-712 Ügyiratszám:

Részletesebben

Megállapodás. 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján

Megállapodás. 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján 7.számú melléklet Megállapodás 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján mely létrejött egyrészről: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete fenntartásában működő Lenvirág Bölcsőde és Védőnői Szolgálat,

Részletesebben

Ózd, 2014. február 13. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi Osztály

Ózd, 2014. február 13. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi Osztály Javaslat a szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése Ózd városban című KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0060 számú pályázat megvalósításához szükséges önerő biztosítására megkötött kölcsönszerződés módosítására

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE

GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE Adó Osztály 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. Tel: (66) 386-122, Fax.: (66) 283-288 www.gyomaendrod.hu ado@gyomaendrod.hu A D A T L A P Gazdasági társaság

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben