Kisvárda a két világháború közötti időszakban 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kisvárda a két világháború közötti időszakban 1"

Átírás

1 DARABOSNÉ MACZKÓ BEÁTA Kisvárda a két világháború közötti időszakban 1 A XIV. század óta mezővárosi jogállású Kisvárda az évi XLII. tc. szerint községi státusú település lett, csupán 1970-ben emelkedett városi rangra. A dolgozatban arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen szerepet töltött be Kisvárda Felső-Szabolcsban a század első felében, illetve mely tényezők bizonyítják városiasságát. A város lényegét három tényező kölcsönhatása adja: térbeli kiterjedése, népességbeni megtestesülése és funkcionális szerepe. " 2 Ránki György gondolatából kiindulva folytatjuk a vizsgálódást. Elsőként Kisvárda funkcionális szerepkörét tekintjük át. Ezt követően Kisvárda demográfiai változásait és a lakosság foglalkozási struktúráját vizsgáljuk, ugyanis az őstermelők és kultúrtermelöknek nevezett népességnek a jelenléte, illetőleg százalékos aránya adja meg azt az igazi kulcsot, amely egy-egy közület fejlettségét, városiasságát mutatja. Ez az arány független egy-egy közület lélekszámától, s tisztán mutatja a városi jelleget. Kisvárosi funkciók A két világháború közötti időszakban Kisvárda hatásköre még mindig nagy, bár sok hozzánk gravitáló községet elvesztettünk"' 1 a területelcsatolások következtében. Kisvárda vonzáskörzete magában foglalja a kisvárdai és tiszai járást egészen, s a nyírb aktái járásból kilenc, a nyírbogdányi járásból négy községet. Ennek az 56 községnek, amely Felső-Szabolcsot ma teszi, összesen lakosa van, ez Szabolcs vármegye lakosságának több mint 1/4-e. Felső-Szabolcs területe kat. hold, ami jóval kevesebb mint a megye területének 1/4-e. Felső- Szabolcs a vármegye legsűrűbben lakott része" írta a Felső-Szabolcs című lap 1933-ban. 5 Kisvárda a vizsgált korszakban már járásbírósági és adóhivatali székhely, a városban található szolgabíróság, telekkönyvi hivatal, királyi közjegyzőség, igen rendezett" kincstári posta, 1874 óta pénzügyőri biztosi állomás, csendőrség és városi rendőrség. " 6 Alsó fokú oktatás 1938-ban már hét elemi iskolában folyt: egy állami, négy felekezeti, egy gyakorló és egy, a Szent Orsolya-rend által működtetett elemi iskolában. 7 Az 1910-es évektől kezdődően megindult az oktatási intézmények választékának bővülése, jelezve a gyarapodó A dolgozat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, a Jósa András Múzeum és a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszéke által 1998-ban közösen meghirdetett helytörténeti pályázat első helyezettje. Ránki György: Várostörténet és történetírás. In: Vidéki városlakók. Szerk. Timár Lajos. Bp., (a továbbiakban Timár, 1993.) 55. Felső-Szabolcs (a továbbiakban FSZ), sz. 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), V Kisvárda nagyközség iratai, (a továbbiakban V. 347.) évi jkv. FSZ, sz. 2. Estók Bertalan: Kisvárda föld- és néprajza. Szakdolgozat Kisvárdai Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény, T (a továbbiakban Estók, 1934.) SZSZBML, V cs.

2 lakosság fokozódó taníttatási igényeit től Állami Főgimnázium fogadja a tanulni vágyó fiúkat. 8 A lányok taníttatására két leánypolgáriban (egy állami és egy zárdai) nyílt lehetőség, bár az 1909-től működő Községi Iparos és Kereskedő Tanonciskola az 1930-as években már lánytagozatot is indított, ahol a női szabó, kalapkészítő, férfiszabó, női fodrász, kézimunkás, divatkereskedő, fehérneművarró, fényképész " szakmát tanulhatták ki a lányok. 9 Az 1922-ben idetelepített Orsolya-rendi apácák sokat tettek a város oktatásügyéért: az elemi iskola és a leánypolgári mellett a helyi tanítóképzőt is ők működtették. A középfokú iskolák tanulóinak kb. fele (44-49 %-a) helybeli, további %-uk Szabolcs megye más községéből való, és a tanulók csekély hányada jött más, általában szomszédos megyéből. Míg a középfokú oktatási intézményekben átlagosan 942, addig a város tanítóképzőjében átlag 147 fő tanult évente. A tanítójelöltek 24 %-a helybeli, és összesen 58 %-uk Szabolcs megyei. Tehát a diákok csaknem fele más megyéből érkezett, elsősorban szomszédos megyéből, de akadtak nógrádi, komáromi, baranyai, pozsonyi illetőségűek is közöttük.'" Kisvárda a környék kereskedelmi és hiteléletének központja is ben öt bank működött a községben, 1927-ben már hat, de az összevonások következtében 1935-re számuk négyre csökkent. Mellettük két-három hitelszövetkezet is a lakosság szolgálatában állt. Ezek a pénzintézetek a helyiek és a környéken élők igényeit elégítették ki elsősorban, de akadt rá példa, hogy a szomszédos megyékből is érkeztek ügyfelek. A város két legnagyobb bankja az 1886-ban alapított Kisvárdai Ipar- és Kereskedelmi Bank és az 1903-ban létrehozott Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. A két világháború között már egyik sem önálló, az előbbi a Magyar Általános Hitelbank affiliációja, az utóbbi a Magyar Nemzeti Bank mellékhelye. Önálló a Kisvárdai Hitelbank Rt. (1923) és a Közgazdasági Népbank Rt. (1910)" volt, ez utóbbi a húszas évek végén a Gazdasági Hitelintézet Rt.-vel egyesült. A kis- és nagykereskedések mellett általában öt-hat kereskedelmi részvénytársaság is működött, amelyek mezőgazdasági árukat forgalmaztak helyi bankok érdekeltségében. így például a Provincia" Termény- és Árukereskedelmi Rt., amelyet a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. alapított 1923-ban. Az Rt. Ausztriába, Svájcba, Cseh- és Olaszországba exportált nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket, így például burgonyát. 12 A környéket egészségügyi szempontból is Kisvárda látta el. A rászorultakat már 1895-ben vármegyei közkórház fogadta, 13 amely 1939-ben 100 fekvőbeteget volt képes ellátni ben a műtőberendezés tökéletesen modern. Röntgen, laboratórium felszerelése igen kielégítő. Szülőszoba állíttatott üzembe, azonban a kórház fekvőhely hiányában az ápolásra szoruló betegek nagy tömegét kénytelen elutasítani. " u Valószínű, hogy nem a betegek száma több az átlagosnál, sokkal inkább a város és környéke nőtte ki" a kórházat, hiszen már 1922-ben három patika szolgálta ki a lakosságot, s két évvel később nyílt egy negyedik is. 15 Hogy igény volt 8 A lányok magántanulóként, magas tandíj fizetése mellett tanulhattak itt. 9 Maczkó Gyuláné - Sohajda Sándorné: A 111. sz. II. Rákóczi Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézet. In: Szakmunkásképzés Szabolcs-Szatmárban. Szerk. Péter Imre. Nyíregyháza, Az 1925/26., 1930/31., 1935/36., 1940/41. évi gimnáziumi, az 1927/28., 1930/31., 1934/35., 1940/41. évi állami lánypolgári, az 1931/32., 1935/36., 1939/40. évi Szent Orsolya zárda lánypolgári iskolák értesítői alapján számítva. (KLTE, Egyetemi Könyvtár) " Magyar Pénzügyi Compass. Bp., 1922/23., 1927/28., 1935/36. (a továbbiakban MPC) 12 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), Z 105. Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja rt. 2. cs tétel 13 FSZ, sz Uo. 15 SZSZBML, V évi jkv.

3 rájuk, és jó forgalmat bonyolítottak le, arra bizonyíték, hogy kettőnek a tulajdonosa keresete alapján több évben szerepel a legtöbb adót fizetők listáin ben létrejött az Országos Mentő Egyesület Kisvárdai Fiókja is, így ezután mentőszolgálat segítette a kórház munkáját. Miután megnéztük, melyek azok a fő szolgáltatási alapfunkciók, amelyek révén Kisvárda a térség centruma lett, vizsgáljuk meg, hogyan nyilvánul ez meg a városképben, mivel a város épületeivel, a termeléshez közvetlenebbül kapcsolódó infrastrukturális létesítményeivel közvetve tükrözi a város gazdasági szerepét és társadalmi jellegét. " r A lakóház tükrözi a kor emberének szokásait, társadalmi helyzetét is. Kisvárda városképét a Szent Lászlóról elnevezett főutca határozta meg. Ez és a belőle nyíló két-három utca adta a városi arculatot a településnek. A főutca két oldalán végig emeletes házak sorakoztak, bennük csillogó boltok, áruházak, ügyvédi irodák, és természetesen az elit lakóházai. A főutca akkori szemmel nézve tele szebbnél szebb üzletekkel. "' 8 A társadalmi életnek is fontos székhelye volt mint korzó a legfőbb szórakozási lehetőség, a szombat délutáni és esti séta itt zajlott. Kövezettek a város fontosabb utcái voltak, és betonjárdán is csupán a főutcán, a Csillag és a Posta utcán sétálhatott a lakosság. 19 Központi vízvezetékrendszer nem volt, 1927-ben 11 közés 140 magán fúrott kút látta el a népességet ivóvízzel. 2 " 1941-ben a lakóházak 6,2 %-a volt házi vízvezetékrendszerrel ellátva, ez 161 lakást jelent 199 fürdőszobával háznál a telken lévő kútról, 717 házhoz pedig messzebbről (max. 500 m) hordták a vizet. Villanyáramot a helyi malom szolgáltatott: 1941-ben 1147 lakásban világítottak árammal, azaz a lakások 34,5 %- ában. Míg az egy-két szobás lakások 72,5 %-ában, addig a három és annál több szobás lakások 10 %-ában nem volt villanyvilágítás. A kisvárdai lakások 87 %-a volt egy-két szobás ben, ezeknek 14 %-a nem rendelkezett konyhával. Hat és annál több szoba mindösszesen 29 lakásban volt, ezekben kivétel nélkül mindben található cselédszoba is. A telefonnal felszerelt lakások aránya még 1941-ben is csak 2,5 %, ami az 1938-as országos átlag fele ban Debrecenben lakosra 375 rádió jutott, Kisvárdán még 1941-ben is csak ben a lakások 7 %-a volt csak WC-vei ellátott és 1941 között a lakóházak száma megduplázódott, 1045-ről 2443-ra emelkedett. A növekedés nem egyenletes, ugyanis az új épületek 64 %-át 1920 és 1930 között építették. Ugyanakkor az építkezések mellett nagyarányú felújítások is történtek, mivel 1930-ra kb. felére csökkent a zsindely, zsúp, deszka, nád tetőzet, és a palával, cseréppel, bádoggal fedett házak száma 3,5-szeresére nőtt! 1930 és 1941 között csupán 181 új ház épült, ez az előző évtized építkezéseinek csak az ötöde ban már csak 13 építési engedély megadását kérvényezik a városban, ezek nagy része pedig átalakítás, toldás (pince, kamra, konyha). Mindössze négy új épületre kérnek engedélyt ekkor: egy szoba-konyha építésére vályogból, két 2 szoba, konyha, fürdő, előszoba vályogból és ugyanez téglából ban a községi képviselőtestület a kisvárdai járásbíróság új székházának építéséről hoz határozatot, mivel a hivatalnak évek óta nagyobb helyiségre lenne szüksége, illetve ezt SZSZBML, IV. B Szabolcs megye alispánjának iratai, (a továbbiakban IV. B. 411.) 749. d Timár, Kisvárda és környéke zsidósága (emlékkönyv). Szerk. dr. Jólesz Károly, Telaviv, (a továbbiakban dr. Jólesz, 1980.) Estók, Nyíregyháza és Szabolcs megye címtára, Szerk. Vertse Andor. Nyíregyháza, (a továbbiakban Szabolcsi címtár, 1927.) Az évi népszámlálás. Történeti Statisztikai Kötetek. Bp., (a továbbiakban TSK, 1975.) SZSZBML, V cs.

4 kívánja az évek óta tartó gazdasági válság hatása alatt úgyszólván teljesen kereset nélkül álló és vagyonát már majdnem felélt építőiparosok, építőiparban dolgozó segéd- és szakmunkások, valamint a nagyszámú napszámosok szociális érdeke is. " 2S 1941-ben a lakások kb. 1/3-a föbérleti volt, szám szerint 1018 lakás. Ebből 668, azaz a bérelt lakások 2/3-a 1 szobás volt konyhával, illetve konyha nélkül. 24 Az adatok alátámasztják adatközlőm állítását, miszerint direkt úgy építették a házat (főként) az iparosok, hogy öregkorukra a bérleti díjból élnek. " 2S Azaz házaikat L alakban építették, hogy saját használatú lakásaik mögé külön udvari bejáratú, általában egy szoba-konyhás lakást építhessenek, s azt albérletbe kiadhassák. Kisvárdán 1941-ben az épületek 2 %-a emeletes, s ezeknek is jó része közintézmény. A község a század elején nagyon szép, impozáns középületekkel gazdagodott ban épült az egyik építészetileg legharmonikusabb épület, a zsinagóga, amely nagyságával is érzékelteti a zsidóságnak a helyi társadalomban betöltött jelentős szerepét ben a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. székházát adták át, amely földszintes, központi fűtéssel ellátott, palával fedett téglaépület, 5 üzlethelyiséggel ben a pénzügyőrség modern emeletes laktanyával gazdagodott, amely a község egyik legszebb épülete. " 2? A gimnázium épülete nehezen készült el, a háború félbeszakította a munkálatokat, s utána is akadozott az építkezés, így csak 1929-re lett teljesen kész. 28 Kisvárda centrumának városias arculata, térbeli gazdagodása is jelzi a község anyagi és szellemi gyarapodását, amelyet a gazdasági válság fogott vissza a '30-as évek elején. A népesség száma és foglalkozási szerkezete Kisvárda társadalmának fejlődését és a lendület megtörését mutatják az alábbi számadatok: Kisvárda népessége l-ben 2 ' Év Kereső Eltartott Összesen SZSZBML, V évi jkv. TSK, Rozipál Györgyné (kisvárdai lakos) közlése MOL, Z 93. Pénzintézeti Központ. Revizori Osztály (a továbbiakban Z 93) 207. cs tétel Estók, Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve. Szerk. Abonyi Istvánná és társai. Kisvárda, A Magyar Statisztikai Közlemények (a továbbiakban MSK) 48., 71., 86. népszámlálási és a TSK, kötetei alapján.

5 Kisvárda lélekszáma 1900 és 1941 között 79 %-kal emelkedett. A táblázat adatai mutatják, hogy ez a nagyfokú növekedés 1930-ig tartott, mivel 1930 és 1941 között csupán 649 fővel nőtt a lakosság száma. Legjelentősebb a népesség gyarapodása 1920 és 1930 között, amikor a tényleges szaporodás 2698 fő volt, ez 23,6 %-os növekedést jelent. Ezen belül a természetes szaporodás aránya 12,3 %, míg a vándorlási különbözeté 11,3 %. Hivatalos vélemény szerint a vándorlási nyereség oka: városias jellegűfejlődés, kórházak idegen betegei, középfokú tanintézetek létesülése, kiosztott ingatlanokra betelepülés. " ig a község vonzóereje rendkívül erős a térségben. A helybeliek ezt főképp a földreformnak tulajdonítják, amelynek során Kisvárdán 80 kat. hold váltatott meg házhely céljára" 31, illetve a főleg környékbeli napszámosok és fuvarosok bevándorlásának, akik nagyobb munkalehetőség reményében jöttek be a városba. 32 Ez a vélemény igazolódni látszik, ha a lakosság számának növekedését vallásonként vizsgáljuk, ugyanis kiderül, hogy legnagyobb arányban a görög katolikusok és a reformátusok száma emelkedett a korszakban, márpedig a környéken főleg e két felekezethez tartozó földművelők éltek. A lakosság számának növekedése a főbb felekezetek szerint %-ban Év Római katolikus Görög katolikus Református Izraelita ,3 25,7 17,3 13, ,2 17,2 10,7 12, ,9 25,65 28,0 5, ,4 2,5 3,3 3,0 Az adatok alapján arra következtethetünk, hogy a zsidóság beáramlása 1920 után megszűnt, ami részben a trianoni béke során elszenvedett határváltozások következménye. Feltételezhetjük, hogy a felekezeteknek 193Ö és 1941 közötti, az előző évtizedekhez képest feltűnően alacsony arányú növekedése már pusztán a természetes szaporulatot jelzi, de ez a nagy különbség elvándorlást is sejtet, mivel irreális, hogy egy fős településen a keresők száma 10 év alatt 38 fővel nőjön, miközben az eltartottak száma 7,1 %-kal gyarapodjon. A statisztikai adatokból levont következtetéseket módosítja vagy inkább alátámasztja egy 1938 januárjából származó szociográfiai felmérés. 33 A kérdőív szerint Kisvárda lakossága fő volt 1938-ban, tehát a népességgyarapodás 1930 és 1938 között 8,3 %-os, ami reálisnak mondható a bevándorlás megszűntével, és ha hozzátesszük, hogy az es adatok azt sejtetik, hogy a népesség tényleges növekedése szinte teljesen természetes szaporodásból származott. 3 év alatt, 1938 és 1941 között a lakosság száma 528 fővel csökkent. Ismerve a vallási megoszlást 1938-ból, kiderül, hogy az izraelita (5 %), a református (4,7 %) és a görög katolikus (4,3 %) vallású népesség csökkenése okozta ezt a negatív tendenciát. Tehát a '30-as évek második felére megállt a népesség növekedése, sőt elvándorlás indult meg. Ennek fő oka a gazdasági válság elhúzódó hatása, mely főként az izraelita vallású elszegényedő kispolgári és a döntően református, görög katolikus vallású agrárproletár réteget érintette. Feltételezhetjük azt is, hogy a keresők nagy része az előbb említett problémák miatt lakóhelyétől távol vállalt munkát MSK, évi népszámlálás FSZ, sz. 2. Estók, 1934.

6 Az eddigiekből kiderült, hogy a demográfiai mozgások milyen mértékben változtatták a felekezeteken belüli számarányokat. Kisvárda lakosságának vallási megoszlása összességében nem mutat nagy változásokat. 34 Kisvárda népességének vallási megoszlása %-ban Év Római katolikus Görög katolikus Evangélikus Református Izraelita Egyéb ,0 10,0 0,30 25,00 31, ,9 11,0 0,75 24,90 30,3 0, ,9 11,7 0,60 24,40 30,2 0, ,2 12,7 0,60 27,45 25,9 0, ,9 12,5 0,60 27,10 25,5 0, ig Kisvárda legnagyobb felekezeti csoportja a római katolikusoké és az izraelitáké volt és 1941 között következik be a vallások számaránybeli eltolódása: minden felekezet nagyobb arányban képviselteti magát, kivéve a zsidóságot, melynek a lakosságon belüli aránya az 1900-as 31,7 %-ról 1941-ben 25,5 %-ra csökkent. A vallási megoszlás módosulása alátámasztja, amit már az eddigiekben is láttunk, hogy aföldreform során végbement nagyarányú beözönlés a közvetlen környék főként református és görög katolikus lakosságából történt. " 3S Az izraelita felekezet aránycsökkenésének oka tehát a többi felekezeti csoport növekedése, továbbá a határváltozások következtében a bevándorlás megszűnése és a '30-as években végbement elvándorlás. Elsődleges városi funkció a gazdasági termelésben és az áruforgalomban betöltött szerep. Egy település társadalmának foglalkozások szerinti megoszlása nyújthatja a leghűbb képet arról, hogy az adott település mennyire tölti be ezeket a primer funkciókat, a fejlődésnek milyen fokán áll. Kisvárda népessége foglalkozási főcsoportok szerint %-ban Év Őstermelő Ipar, forgalom Értelmiség Egyéb ,8 48,40 8,7 16, ,2 47,00 8,7 16, ,3 45,25 9,6 15, ,8 39,20 10,9 24,10 A fő foglalkozási csoportokon belül a mezőgazdasági és az ipar-forgalmi népesség aránya csökkent a korszakban. Az és év adatait összehasonlítva látjuk, hogy az ipar-forgalmi népesség esetében nagyobb arányeltolódás is bekövetkezett: 1910-ben Kisvárda népességének csaknem fele tartozott ide, 1941-ben pedig már csak 39,2 %-a ben a város SZSZBML, V cs. Az MSK népszámlálási kötetei alapján FSZ, sz. 3.

7 26,8 %-a élt a mezőgazdaságból, 1941-ben pedig 25,8 %-a. A változás egyik esetben sem egyenletesen történt. Az őstermelő népesség aránya 1930-ig fokozatosan nőtt, s ezután csökkent 10 év alatt 25,8 %-ra. Ezzel szemben az ipar-forgalmi népesség aránya végig csökkenő tendenciát mutat a korszakban, ami 1930 és 1941 között erősödött fel különösen. A mezőgazdasági keresők számaránya az évi 19,5 %-ról az évi 28,6 %-ra nőtt, az ipari keresők aránya az évi 35 %-ról az évi 24,9 %-ra esett vissza. A két csoport között foglalkozási átrétegződésről lehet szó, mivel 1930 és 1941 között az ipari keresők száma 21,4 %-kal csökkent, míg a mezőgazdasági keresőké 25,2 %-kal nőtt (ugyanakkor a többi foglalkozási csoportban a keresők száma max. 1 %-kal emelkedett). E két csoport arányveszteségével ellentétben az értelmiség aránya az évi 8,7 %-ról az évi 10,9 %-ra nőtt. S bár nem befolyásolja jelentősen a helyi társadalom foglalkozási szerkezetét, fontos megemlíteni, hogy 1920 és 1941 között az értelmiségi keresők száma 76 %-kal emelkedett. Kisvárda iparát a kisipar alkotta, a községben csak 1930-ban jegyeztek fel 20-nál több segédszemélyzettel működő vállalatot: egy cipészüzemet 28 segéddel és egy szeszfinomítót 33 segéddel. Ezeken kívül Kisvárda gyáriparát alkotta még a Vulkán Rt. és a Villamossági Műmalom Rt. Ezek a gyárak" valószínűleg kezdetleges kisüzemek, ipari kisvállalkozások voltak. Például a 28 főt alkalmazó cipészüzem dolgozói segéd, munkás, tanonc és segítő családtag beosztásban végezték munkájukat feltehetően egy nagyméretű cipészműhelyről van inkább szó, nem pedig gépekkel felszerelt gyárról. A szeszfinomító szervezettebb üzem képét mutatja az adatok alapján: 9 kereskedelmi tisztviselő, 5 művezető, előmunkás vagy altiszt, 14 segéd, 5 sofőr és szolga dolgozott itt. 37 Sajnos a többi ipari vállalkozásról nincsenek adataim, de a Vulkán és a Villamos Műmalom Rt. sem foglalkoztathatott többet embernél. Mindkettő a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. érdekeltségébe tartozott alapítása óta (1921, 1917). A bank a vállalat üzletvitelének irányítására közvetlen befolyást gyakorol és megfelelő ellenőrzés alatt tartja" a Vulkán esetében, a malom vezetésében nem vett részt közvetlenül. 38 Jól példázza a kisüzemi vállalkozások helyzetét a Fried Testvérek gőzmalma, melyet édesapjuk Fried Sámuel hozott létre, feltehetően a XIX. század végén. Az üzem malom és olajütő volt egyben, 5-6 alkalmazottat foglalkoztatott ben bővítették az üzemet, melyhez hiteleket vettek fel ban eladósodásuk olyan mértékű lett ( pengő), hogy a Diner bank" zárgondnoksága alá került a malom ben a testvérek közös tulajdona volt két lakóház és a gőzmalom a berendezéssel. Ezeknek értékét az MNB pengőre becsülte akkor, de a testvérek közös tiszta vagyona csak pengő volt. 40 Kisvárdán nem voltak nagyobb ipari beruházások, gyárak, üzemek és 1941 között az önálló ipari keresők száma 20 %-kal, az ipari segédszemélyzet száma 18,6 %-kal csökkent. A város telítődése iparosokkal és a gazdasági válság együttes hatása, hogy az iparosok közül minden ötödik kénytelen volt más munka- vagy lakóhely után nézni. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy ugyanakkor az időszaki mezőgazdasági keresők aránya hallatlanul megugrott, majdnem két és félszeresére nőtt. Ez a változás Kisvárda történetében nem a városi fejlődés irányába mutat, az ipar megrekedt a céhes keretek között, munkaerő-kibocsátóvá vált, s a gazdaság egyéb ágazatai híján a mezőgazdaság szívta fel a munkaerő-felesleget Az MSK népszámlálási kötetei alapján számítva MSK, évi népszámlálás Uo. Bodnár István (kisvárdai lakos) közlése

8 Kisvárda társadalmi rétegei Az agrártársadalom Kisvárda össznépességét tekintve a mezőgazdasági népesség aránya mindig is meghatározó volt ben a lakosság 26,8 %-a, 1930-ban már 29,3 %-a az őstermelő népességhez tartozott, majd 194l-re 25,8 %-ra csökkent arányuk, de így is Kisvárda népességének negyede a mezőgazdaságból élt. A mezőgazdasági népesség száma az évi 2189 főről az évi 3809-re nőtt és 1920 között látványosan emelkedett létszámuk, ekkor a mezőgazdasági keresők száma majdnem kétszeresére nőtt. Ez a létszámnövekedés arányosan oszlik meg a különböző alkalmazásban álló keresők és az önállók között. Mezőgazdasági népesség között" Év Mezőgazdasági eltartottak Mezőgazdasági keresők Összes mezőgazdasági népesség A többi foglalkozási ág növekedési mértéke meg sem közelíti a mezőgazdasági népességét ebben az időszakban és 1930 között tovább nőtt számuk, de már csak 450 fővel, és ez is az eltartottak számának növekedéséből ered, mivel a mezőgazdasági keresők száma csökkent 173 fővel. Az 1930 és 1941 közötti bő évtizedben a mezőgazdasági keresők számának emelkedéséből származik jobbára az őstermelő népesség gyarapodása, mivel az eltartottak száma csak 80 fővel nőtt. Ez a hullámzó tendencia az agrárproletariátus változásaival van összefüggésben, így először az agrártársadalomnak ezt a rétegét vizsgáljuk meg közelebbről. Az 1910 és 1920 közötti nagyarányú növekedés bevándorlásból származhat, mivel a többi termelési ág népessége is gyarapodott, bár nem ilyen mértékben és 1930 között az idénymunkát végző mezőgazdasági munkásság száma 164 fővel csökkent, ami mintegy 20 %-os visszaesés. További 11 fővel az állandó alkalmazásban álló mezőgazdasági cselédség, 5 fővel pedig a mezőgazdasági tisztviselők száma lett kevesebb. A mezőgazdaság ebben az évtizedben munkaerő-kibocsátóvá vált, s ez örvendetes, a városi fejlődés irányába mutató változásnak tűnik. A valóság azonban az, hogy ez alatt a 10 év alatt a napszámosok száma nőtt meg 203 fővel, ami több mint háromszoros növekedést jelent. Úgy tűnik, hogy az eddig mezőgazdaságban idénymunkát vállalók többsége az iparba áramlott, szintén idénymunkára. Az építöés az ehhez kapcsolódó iparágakra kell gondolnunk, mivel között a lakóházak száma 66 %-kal nőtt, ami 898 új lakóházat jelent, s emellett nagy számban építkezések és közmunkálatok is folytak. A már korábban idézett 1936-os képviselőtestületi jegyzőkönyv nagyszámú építőipari napszámosokat" 42 említ, amikor a járásbíróság építését indokolja. A keresőkkel MOL, Z 19. Magyar Nemzeti Bank. Hitelinformációk (a továbbiakban Z 19) 24. db A MSK és a TSK, népszámlálási kötetei alapján SZSZBML, V évi jkv.

9 ellentétben a mezőgazdasági munkásság körében az eltartottak száma 26 %-kal, a mezőgazdasági cselédség esetében 22 %-kal emelkedett, a napszámosoknál pedig több mint ötszörösére nőtt. Az eltartottak száma 1920 és 1930 között összesen 1838 fővel gyarapodott (a születések száma 1405), ennek a fele a mezőgazdasági és a napszámos rétegből származik. A következő évtizedben a mezőgazdasági keresők száma már növekedett 321 fővel, azaz 25,2 %-kal, ebből mezőgazdasági munkás 275 fő volt, a mezőgazdasági cselédek száma viszont tovább csökkent 30,7 %-kal. Ekkorra a mezőgazdasági cselédség és munkásság tette ki a mezőgazdasági keresők 64 %-át. Meg kell említeni, hogy az 194l-es népszámlálási adatok feldolgozásakor az egyéb kategóriába sorolták a nem mezőgazdasági napszámosokat, így az egyéb foglalkozásúak száma 1930 és 1941 között majdnem négyszeresére: 88 főről 332-re nőtt. Tehát a mezőgazdasági munkásság számának növekedése során feltételezhetünk bizonyos fokú visszaáramlást az iparból, illetve a gazdasági válság következtében tönkrement kisparasztság és kisiparos réteg növelhette még a mezőgazdasági keresők számát, de nem zárhatjuk ki a bevándorlás lehetőségét sem és 1941 között az őstermelő népesség eltartottjainak száma csupán 80 fővel gyarapodik. Ha ezt természetes szaporodásnak vesszük, akkor is csak 3,7 %-os születési arányszámot jelent, ami valószínűleg nem fedi a valóságot. Mindezt alátámasztja, hogy a Nyírvidék című lap szerint 1932-ben Kisvárda lakosságának száma , 43 egy 1937-es irat szerint pedig jelenleg en felül van. "** Az 1935 utáni elvándorlók, illetve családjuktól távol munkát vállalók száma ugrásszerűen megnőhetett. Már 1932-ben tudósít a Nyírvidék a munkanélküliek nagy számáról. Ekkor 217 családfő 334 családtaggal munkaképtelen", 424 családfő 1936 családtaggal különféle közmunkálatok elvégzése ellenében kapja a lisztellátást. Az ellátatlanok közül 35 %-t tesz ki az ipari és más foglalkozásúak száma, míg a mezőgazdasági munkások 65 %-t teszik az ínségeseknek" 45, azaz az 1930-as népességszámmal számolva a lakosság ötödéről van szó. A község próbált munkaalkalmat teremteni, így például a főbb tereket (Flórián, Zrínyi tér) feltöltötték, utcarendezést szerveztek, szenny vízlevezető csatornákat tisztítottak stb ben három helyi kereskedő 406 gazdasági munkás részére 842 pengő értékű, készpénzben visszatérítendő természetbeni segélyt adott. A szegénység mértékét jelzi, hogy a képviselőtestület 1936-ban törölte a visszafizetés terhét, mert nem tudták behajtani a fejenkénti átlag két pengőt. Az indoklás az, hogy asegélyben részesített gazdasági munkások teljesen vagyontalanok, akik a létfenntartás legszükségesebb anyagi eszközeivel sem rendelkeznek, a segélynek rajtuk való behajtása teljes anyagi romlásukat eredményezné." ben pedig Kisvárda községben a mezőgazdasági munkások és napszámosok közül előreláthatóan hatósági támogatásra szorulók száma 635 családfő 2551 családtaggal" 48, szintén a lakosság 20 %-a. Egy 1933-ból származó adat szerint a felekezetek népkonyhát működtettek a századfordulótól kezdődően több éven keresztül az elemi iskolás gyermekek és az ínséggel elhelyezett munkások" részére. Ez felnőtt ember és gyermek étkezését jelenti, akiknek a napi táplálkozása nem lett volna megoldott a népkonyhák nélkül. 49 A munka- vagy lakóhelyváltoztatás feltételezését támasztják alá a következő adatok is február 12-én Nyírvidék, jan. 27. sz. 3. SZSZBML, V cs. Nyírvidék, jan. 27. sz. 3. Uo. SZSZBML, V /1936. SZSZBML, V cs. SZSZBML, V cs.

10 családfő kérvényezte, hogy Németországba kivándorolhasson, és ott mezőgazdasági munkásként dolgozhasson. A jelentkezőkből 173 fő napszámos, 4 földműves, 7 iparos és 3 egyedülálló asszony volt. A szerződtetetteket cukorrépa-termelésre vitték Németországba. 50 Egy másik, szintén 1938-ból való dokumentum szerint maga a községi elöljáróság folyamodott munkalehetőségért a Magyar Királyi Országos Öntözési Hivatalhoz, mivel Kisvárda községben a kubikusok és földmunkások teljes munkahiány következtében családjaikkal együtt a legnagyobb nyomorban élnek. " Ezért kérik a hivataltól, hogy a tiszafüredi csatornaépítési munkálatoknál vegyék igénybe akisvárdai munkaerőt. 51 Kisvárda népessége 1930 után is nőtt, a gazdasági válság következtében az addig is szegény rétegek teljes nyomorba jutottak, s a község csak ideiglenesen tudta a munkanélküliség problémáját megoldani, így a '30-as évek második felében megkezdődött a lakosság migrációja. A munkával rendelkező napszámosok átlagosan napi 4-5 pengőt kerestek 1941 körül. Az Országos Nő- és Családvédelmi Alapítvány környezettanulmányaiból következtethetünk a napszámosok életkörülményeire. 52 Hamza Gyula egy szoba-konyhás, vertföldes padozatú, saját lakóházzal rendelkezett, amely régi, rozoga, düledező, sárból épült, tetőzete nádjavításra szorult. " 5 gyerekükkel 3 fekvőhelyen osztoztak, az árnyékszék az udvaron volt, de állapota nem megfelelő", a vizet pedig az utcáról hordták. A ház és az udvar 300 négyszögöles telken feküdt, tulajdonosa 350 pengővel tartozott a kisvárdai banknak. Pénzes Miklós szintén öt gyermekével élt egy szoba-konyhás, havi tíz pengős bérleményben. Özv. Reismann Mórné napszámos egy szobát bérelt havi hat pengőért, amelyben a bútorzat rozoga, hiányos volt. Három gyermekével élt itt, lánya varrólányként dolgozott, két fia pedig péknek tanult. Blum Bernáth egy szoba-konyhát bérelt havi 10 pengőért, de ő még albérlőt is tartott havi 5 pengőért, tehát osztoztak az egy szoba-konyhán. Két kiskorú gyermeke élt még vele, egyikük cipésztanonc, a másik szabótanonc volt. 53 Az agrárproletárok közül 1930-ban 81 főnek, 1941-ben pedig 63 főnek volt 1 kat. hold alatti földje. Az 1935-ös földbirtok-összeírás szerint Kisvárdán 1554-en rendelkeztek 1 kat. hold alatti termőfölddel. A Nagyatádi-féle földreform során a községben 564 fő kapott földet, összesen 676 kat. hold területen. 54 Egy főre átlagosan 1,2 kat. hold jutott, amikor kat. hold földhöz még bérbe kellett dolgozni a megélhetéshez. A földhöz jutottak foglalkozási megoszlásáról azt tudjuk, hogy 1932-ben az ínségesek, munkanélküliek közül az OFB eljárása során jutott földhöz 51 családfő 296 családtaggal. 56 Az 1-5 holddal rendelkező félproletár réteget 1935-ben 581 fő képviseli, 1941-ben már csak 153 fő, életmódjuk nem különbözik az agrárproletárokétól. A kisparasztság mindennapjai sem voltak könnyebbek, mint az előző rétegeké. Egész életükben keményen dolgoztak 5-20 holdas földjeiken, amelyek mellett bérbe is kellett földművelést vállalniuk a megélhetéshez ben kb. 140-en rendelkeztek ekkora földbirtokkal, 1941-ben pedig körülbelül félennyien. 57 Ez a réteg általában saját házban élt, életcélja a föld 50 SZSZBML, V d. 690/ ' SZSZBML, V d. 8914/ SZSZBML, IV. B / SZSZBML, XII. 10. Kisvárdai izr. hitközség iratai, (a továbbiakban XII. 10.) 54 Magyarország földbirtokviszonyai az évben. 1. köt. Bp., '" Klicsu Jánosné (kisvárdai lakos) közlése 56 Nyírvidék, jan. 27. sz Tájékoztató jellegű adatok, mivel a különböző évek statisztikái a birtokokat másféleképpen csoportosították.

11 gyarapítása volt. A helyi ingatlanok értéke jóval alacsonyabb, mint a Nyíregyháza vagy a Debrecen környékén lévőké. Kisvárdán egy házas belsőség és 10 hold termőföld értéke ezer pengő között mozgott a minőség függvényében. Például Deák Mihály gazdálkodó háza és 6 kat. hold 1352 négyszögöl jó minőségű földje konyhakertészettel pengőt ért. 58 A gazdasági felszerelések értéke pengő körüli volt, nem mutatkozott nagy eltérés a 6 és a 20 holdas gazdaságok esetében. Ehhez a kisparaszti réteghez tartozott a mezőgazdasági önállóknak kb. negyede. Klicsu János és felesége gazdálkodó családból származott, majd ők is saját 9 holdjukon, és mellette bérbe vagy felesbe vett földeken gazdálkodtak. Önerőből építették fel házukat a Hajnal utcában (az utcanév a korai kelésre utal), ami a kisparaszti gazdálkodók utcája volt, s ahol a legmódosabb gazda 25 hold földdel rendelkezett. Ez az utca (a mai Mátyás király út) jellemzően a község külső részén található, eleje a központhoz közel esik, folytatása a város szélére, Döge község felé vezet. Klicsuék háza két szobából, konyhából, spájzból és előszobából állt, a fala sárból, a helyiségek padozata vert földből készült (a néni ma is a házban lakik!). 5 gyereket neveltek fel: kettő maradt gazdálkodó, kettő szabó és egy kereskedő lett. Nehezen éltek, volt, hogy a földadót sem tudták kifizetni, s a búzát vitték el helyette. Olyan is előfordult, hogy a házat bérbe kellett kiadniuk, hogy tudjanak fizetni, és a család hátul az udvarban húzta meg magát. Ha volt mit, akkor a piacon is árultak. 59 Az őstermelőknek ez a rétege a '30-as években nagy nyomorban, nehéz körülmények között küszködött földje megtartásáért és a megélhetésért. Gyerekeiket igyekeztek valamely szakmára kitaníttatni a biztosabb megélhetés reményében és annak érdekében, hogy a családi gazdaságok ne aprózódjanak fel. A nagyobb gazdaságok száma már jóval kevesebb, 1930-ban a hold nagyságú birtokkal rendelkezők száma 46, 1941-ben 55, sajnos azt nem tudni, hogy közülük hánynak volt legalább 20 holdas gazdasága. Pontosabb adatunk 1927-ből van: ekkor 12 olyan birtokost jegyeztek a községben, akiknek földje hold között volt. Közöttük egy intézmény is szerepelt. 60 E birtokosok közül többen nemcsak gazdálkodásból éltek, hanem kereskedők, vezető banktisztviselők voltak. Valószínű, hogy birtokaik mérete csökkent a 30-as években, például Földes Miksának 1937-ben már csak 15 hold szőlője volt pengő értékben, 5000 pengő értékű gazdasági felszereléssel, és Kisvárdán egy pengő értékű háza. Farszky Antal 1942-ben 11 hold földdel bírt, ami csak 5000 pengőt ért, foglalkozására nézve gazdálkodó és vásári rőfös árus volt. 61 Még ennek a 11 birtokosnak is elenyésző része nevezhető középparasztnak. A gazdagparaszti réteg hiányzott Kisvárdán, mert a helyi viszonyok közt az 50 hold feletti gazdaságok tulajdonosai általában nem paraszti életet éltek, illetve gazdag parasztnak számított az 50 holdnál kevesebbel rendelkező is holdas gazdasága 1935-ben és 1939-ben is csak 4 főnek volt. 62 Kovács Menyhért tűnik vagyona alapján a klasszikus értelembe vett módos parasztgazdának: Kisvárdán egy pengő értékű házas belsősége volt, 58 hold földingatlana pengőt ért, élő és holt gazdasági felszerelését pedig pengőre becsülték. 63 Az őstermelő népesség az a réteg, amelyből az iparosság és a kereskedelem utánpótlását merítette. Kisvárda középfokú oktatási intézményeiben a korszakban végig egyenletesen nőtt is MOL, Z db 19 Klicsu Jánosné (kisvárdai lakos) közlése 10 Szabolcsi címtár, MOL, Z db ' 2 Magyarország földbirtokviszonyai az évben 1. köt. Bp., és SZSZBML, V cs. * MOL, Z db

12 az őstermelő származású tanulók száma. Az agrárproletár szülők gyermekeinek aránya a diákságon belül végig 5 % alatt maradt és inkább csökkenő tendenciát mutat. Az őstermelő származású tanulók számának növekedése a kisbirtokosság növekvő taníttatási igényével van kapcsolatban. Az 1925/26-os tanévben a gimnáziumi tanulók 15,6 %-a kisbirtokos szülők gyermeke, az 1935/36-os tanévben 19,4 %, az 1940/4l-es tanévben pedig már 27,8 %! A Szent Orsolya zárda lánypolgárijában a korszakban 6 %-kal nőtt arányuk a diákságon belül, az állami lánypolgáriban 12,2 %-kal lett nagyobb az arányuk ben 100 és 500 hold közötti birtoka 7 egyénnek volt, 1935-ben nyolc nagybirtokról tudunk Kisvárdán, ebből kettő a községé, négy a római katolikus egyházé és az iskoláé, s csak kettő volt magánkézen. Kisvárda egyik földbirtokosának, Kopácsy Istvánnak, illetve inkább a feleségének, született Nagykállói Kállay Margitnak a tulajdonában 1927-ben 472 kat. hold termőföld, 1942-ben már csak 120 hold tanyásbirtok volt. 65 Emellett 1942-ben Budapesten egyemeletes bérházat és a Kissvábhegyen villát tudhattak a magukénak. A város nagybirtokosai özv. Reismann Lajosné és gyermekei 568 kat. hold szántóval és 4 kat. hold szőlővel, pengő értékű gazdasági felszereléssel. Tiszta vagyonuk kb pengő volt. 66 Nagyobb birtokkal rendelkezett továbbá Diner István és dr. Szmrecsányi László. Az egyetlen, aki bérlőként szerepel a forrásokban, Diner Béla, aki feleségével közös saját 150 kat. holdon és bérelt birtokokon is gazdálkodott. Igazán nagy, 1000 kat. hold feletti birtokos nem élt Kisvárdán. Ez a pár nagybirtokos " család nagy gondot fordított gyermekei taníttatására, akik általában valamilyen felsőfokú végzettséget szereztek. A városi jellegű kispolgárság A városi jellegű kispolgárság három réteghez köthető leginkább: a kisiparos, a kiskereskedő és az altiszti réteghez. A legfontosabb különbség közöttük a jövedelem megszerzéséből fakad, mivel az altiszti réteg mint alkalmazott havi fix fizetésből él, szemben a kisiparosokkal és kiskereskedőkkel, akik a saját maguk által előteremtett hasznukból tartják el családjukat. Ez utóbbiak bizonytalanabb egzisztenciáját tükrözi az ipari önállók számának fokozatos csökkenése a két világháború között Kisvárdán. A statisztikai kimutatások szerint 1920-ban 581 fő volt az önálló iparosok száma, ez az ipari keresők 40,3 %-a. Nyíregyháza és Szabolcs vármegye 1927-ben kiadott címtárában már 663 kisvárdai iparos szerepel, a három évvel későbbi népszámlálás pedig 592 önálló iparosról tájékoztat. A '30-as években fokozatosan csökkent számuk, 1938-ban 558, 67 majd 1941-ben 474 kisiparos élt Kisvárdán hoz képest az önálló iparosok aránya az összes ipari keresőkön belül 6-7 %-kal csökkent. A gazdasági válság hatását mutatja, hogy minden ötödik iparosnak más munka- vagy lakóhely után kellett néznie a '30-as években, de az a tény, hogy 1920-ban és 1930-ban csaknem ugyanannyi az önálló iparosok száma, azt is jelzi, hogy Kisvárda és környéke nem tudott eltartani ennél több kisiparost ban a kisipari műhelyek 61,9 %-a dolgozott alkalmazott nélkül, 1-2 alkalmazottal pedig további 33,1 %. Összesen tehát a kisiparosok 95 %-a egyedül vagy 1-2 alkalmazottal Iskolai értesítők alapján számítva Szabolcsi címtár, és MOL, Z db MOL, Z db SZSZBML, V cs.

13 végezte munkáját. 3-5 segédet 55 ipari vállalkozás foglalkoztatott és további 17 üzemben dolgozott 6-nál több segéd. Ezek az arányok Kisvárda ipari fejletlenségére világítanak rá. Korszerű gyáripar nem létezett a községben. Az ipar jellegét tekintve elmondhatjuk, hogy a szolgáltató- és javítóipari funkció dominált ben 65-féle ipari foglalkozást gyakoroltak a községben, s ezeknek felét 5-6 mester képviselte iparáganként. 68 A kisiparosok 40 %-át a cipészek, csizmadiák, szabók, borbélyok, fodrászok adták ben 75 cipész működött Kisvárdán, 1938-ban már 100. M Ugyanakkor 1927-ben még 21 %-kal magasabb a csizmadiák aránya, s ez még a tradicionális életmódról tanúskodik ból nem ismerjük a csizmadiák számát, de sokatmondó tény, hogy az Altalános Ipartestület mellett a Csizmadia Ipartársulat külön működött végig a korszakban ben 51 iparengedély kiadásáról tudunk. Az előző évekhez képest újdonság, hogy egy sokszorosító, egy villanyszerelő, egy műszerész és egy kozmetikai szereket készítő iparossal is bővült az iparosok köre. Továbbá, ha csekély mértékben is, de nőtt a fodrászok, a szobafestők, a személyszállító gépezetű bérkocsi" iparosok, az órások, a cukrászok és a női szabók száma is. 7H Szakmánként általában egy-két felkapott, jól menő műhellyel rendelkező, s így jobb módú mester élt Kisvárdán. Az iparosoknak sokat kellett küszködniük fennmaradásukért a válság idején, főleg a népesebb szakmákban. Nem véletlen, hogy 1937-ben a kőműves, asztalos, kovács vagy lakatos, cipész, csizmadia és szabó iparosok és iparossegédek között legtöbb a kereset nélküliek száma, összesen 137 családfő 465 családtaggal. 71 Szakmánként és szakmán belül is jelentős vagyoni eltérések mutatkoztak ban egy asztalos és egy cipészmester havi bére 100 pengő körül volt, egy órásé pengő, míg egy géplakatosé 1940-ben 180 pengő volt. Az 1927-ben 74 fős szabó társadalom alsó részén a saját üzlettel nem rendelkező vásározó szabók helyezkedtek el. Ide tartozhatott Schwarc Mór is, aki a '40-es évek elején naponta 3 pengőt keresett, s így éves jövedelme csupán 780 pengő körül lehetett. Egy szoba-konyhát bérelt, ami feltehetőleg egyheti bérébe került. 72 Engländer Hermán és neje 1939-ben vásáros magyarszabóként dolgozott, nekik pengő értékű saját házuk volt és kb pengő értékben árukészletük. Viszont 5500 pengő banki tartozásuk volt, ami valószínűleg a válság idején halmozódott fel. A feljegyzések szerint 1939-ben megfelelő eredménnyel ment üzletük. 71 Ők 1934-ben, a válság mélypontján rendelkeztek 800 pengő körüli éves jövedelemmel, sőt ebben az évben még minimális földadót is fizettek, tehát egy csekélyke földjük is volt. 74 A szabóság legfelső rétegét képviselő Petró Ferenc Kisvárdán tanulta meg szakmája alapjait, majd Budapesten dolgozott és ott sajátította el a szakma fortélyait, ott tökéletesítette tudását. (A legjobb iparosokra jellemző volt, hogy Budapesten vagy külföldön tanulóéveket" töltöttek, s az ott szerzett tudásra és pénzre építették jövőjüket.) Hazatérve mint angol úri szabó a város egyik legjobb hírű szabója lett. Ügyvédekjegyzők, a Dinerek", mind nála készíttették öltönyeiket, sőt Svájcból és az Egyesült Államokból is visszajártak hozzá a megrendelők. A Csillag utcán volt háza, amely tíz helyiségből állt: elöl volt az üzlet és a műhely, mögöttük pedig a lakás, amely további öt szobát, a konyhát és a fürdőszobát foglalta magában. Ezenkívül garázs is kapcsolódott a lakáshoz. A mester segédeivel és tanulójával a műhelyben dolgozott, felesége Szabolcsi címtár, SZSZBML, V cs. - SZSZBML, XII MOL, Z db u SZSZBML, XII. 10.

14 pedig az üzlettel foglalkozott: könyvelést, pénztárkönyvet vezetett, s a vevőket szolgálta ki. Általában napi tizennyolc órát is dolgoztak annak érdekében, hogy minden megrendelés időre elkészüljön. Petró Ferencék négy gyermeket neveltek fel, mindegyiket taníttatták: három lányukból tanárnő lett, fiuk gépipari technikumot végzett a háború után. A család állandó háztartási alkalmazottat is tartott, az évek során négy hold szántóra is szert tett, amelyet feles bérletben müveitettek, és fél hold szőlőre is, melynek értékét a rajta lévő borház is növelte. Az üzlet olyan jól jövedelmezett, hogy Petró gyermekeinek egy-egy házat is tudott venni idővel." Összehasonlítható adataink az asztalosmesterek vagyonbeli megoszlásáról vannak még. A munkanélküli vagy csekély jövedelemért dolgozó és bérelt lakásban élő asztalosok mellett megtalálhatóak a pengő vagyonnal rendelkezők, valamint a módosabbak is. Az 1940-es évek elején Bumbera Antal volt a legjobban foglalkoztatott asztalos. Tiszta vagyonát az MNB hitelinformációs jelentése pengőre értékelte, ami egy pengő értékű lakóházból és 8000 pengős berendezésből, illetve pengőt kitevő árukészletből állt. 76 A hagyományos iparos szakmák Kisvárdán is családon belül öröklődtek, például Kántor Gábor csizmadia fia, István csizmadiasegédként dolgozott. Vagy például 1927-ben az öt kisvárdai kalaposmester közül három is Rozipál nevezetű: az édesapa Rozipál Sándor és két fia János, illetve Mátyás. Rozipál János a község tehetős kisiparosai közé tartozott. Háza, mely pengőt ért, pár házzal volt lejjebb Petró Ferenc szabóságától a Csillag utcán. Elöl helyezkedett el az utcára néző üzlet, mögötte volt a lakás, ami két nagyszobából és egy kisebből, konyhából és spájzból állt. Fürdőszobájuk nem volt, a vizet az udvaron lévő kútról húzták. A lakás mögött külön épületben egy szoba-konyhás lakás és egy szoba volt kialakítva albérlők részére. Ezek után következtek a műhelyek, ahol a kalapokat saját feldolgozású gyapjúból készítette két-három segéd és ugyanennyi tanuló. A mester leginkább az üzletben tartózkodott, vagy a kb. két hold szőlője művelését ellenőrizte. Áruraktára 1944-ben pengőt ért, s tiszta vagyona kb pengő volt. Munkája elismerését jelenti, hogy a Kisvárdai Ipartestület elnökévé választották. Menye visszaemlékezése szerint a család jól élt. Cselédet tartottak, és az asztalra minden este friss, meleg vacsora került. A státuszszimbólumnak számító ezüst evőeszközkészlet sem hiányzott a háztartásból, s a családfő névnapját nagy vendégség keretében tartották, amelyre magasabb rangú vendégeket is meghívtak. Két gyermeket neveltek fel: fiuk, György leérettségizett és a kalapos szakmát, illetve a kereskedést vitte tovább, lányukat tanítónőnek taníttatták, mondhatni úrilányként nevelték, teniszezni járt stb. 77 Az MNB hitelinformációs jelentései alapján a leggazdagabb iparosok vagyona tisztán pengő körül lehetett, mint a fent említett Bumbera Antalnak vagy Szabó Gyula építőmesternek és Mácza Endre hentesmesternek. Azonban egyik név sem szerepel a legtöbb adót fizetők listáin, pedig már az 1927-es címtárban jegyezték őket, mint iparosokat. A következő értékhatár a 30^ pengő vagyonnal rendelkezőké, amilyen Rozipál János és Tutkovics Ferenc, aki építőmesterként dolgozott. Ezeknek a módos mestereknek földingatlanuk is volt, ami leggyakrabban szőlőbirtokot jelentett. Mácza Endrének 15 hold szőlője volt például. A többségnek azonban adósságai levonása után már csak és ennél kevesebb tiszta vagyona maradt. Ennek a rétegnek már nem volt földje, vagyonuk a lakóházban és árukészletben vagy műhelyfelszerelésben testesült meg. A kisvárdai iparosok legnagyobb része valószínűleg se föld-, se házingatlannal nem rendelkezett, ez a legszegényebb réteg teljes egzisztenciális bizonytalanságban élt Petró Ferencné (kisvárdai lakos) közlése MOL, Z db. Rozipál Györgyné (kisvárdai lakos) közlése

15 A kereskedelmi népesség aránya Kisvárdán végig % a korszakban. Az arányok csekély módosulása nem tükrözi a kereskedelmi népesség tényleges változásait. A kereskedelemben dolgozók számának növekedési üteme hasonló, mint az iparos keresőké és 1930 között a kereskedelmi keresők száma 22,8 %-kal emelkedett, míg 1930 és 1941 között már csak 5,7 %-kal. 78 Az 1927-es címtár adatai alapján számolva megközelítőleg 373 kereskedés volt Kisvárdán ebben az évben, ben pedig már csak év alatt mintegy harmadával csökkent a kereskedések száma a községben. A kereskedelmi népesség eltartottainak száma is csökkent 1930 és 1941 között, ez is alátámasztja, hogy nagyobb lehetett az elvándorlási arány, mint a foglalkozási átrétegződés. Részletes statisztikai adatok hiányában csupán felvázolni lehet Kisvárda kereskedőtársadalmának szerkezetét. A község vásárainak jelentőségét is figyelembe véve igen nagyszámú piaci kofa, vásári árus, házaló kereskedő jelenlétét feltételezhetjük. Egy 1925-ös képviselőtestületi határozat a vásárosok árusító helyeit szabályozta a piactéren, mivel ez akkor már szűknek bizonyult. A részletes leírásból kiderül, hogy a piacon szinte mindent lehetett kapni. Ócskások, élelmiszert áruló kofák, különböző iparosok, gyümölcs-, tűzifa-, nád- stb. kereskedők árulták portékáikat, de nem hiányoztak a mézeskalácsosok és a lacipecsenyések sem. 80 A kereskedőtársadalom legszegényebb rétegét az ószeresek, házaló kereskedők stb. alkották. Kisvárdán a '40-es évek elején Klein Jenő ószeres naponta egy-két pengőt keresett. Egy szobát bérelt havi hat pengőért, itt élt feleségével és két gyermekével. A bútorzatot két ágy és két szekrény alkotta. 81 Keresete alapján éves jövedelme nem haladta meg az 500 pengőt. A vásári árusok életszínvonala az iparossegédekének felelt meg, általában heti pengő közötti jövedelemre tettek szert. A forrásokból megismert vásározók mind egy vagy két szobás, konyhás bérleményben éltek családjukkal, s ez általános lehetett. A lakások felszereltsége legtöbbször hiányos volt, csak a legszükségesebbeket tartalmazta. Lőwy Mayer vásári rövidárus bútorzata átlagosnak számíthatott. Egy szoba-konyhás lakást bérelt, amelyben két ágy, két szekrény, egy kredenc, egy asztal és három szék állt. Öt gyermekének szakmája volt már ekkor, így nem tudjuk, hogy vele éltek-e még ben csak kereseti adót fizetett, ez 29 pengő volt, tehát bevallott éves jövedelme ekkor 580 pengőt tett ki. Állítása szerint a '40-es évek elején heti pengő között keresett. 83 A vásári árusokhoz hasonló színvonalon az üzlettel rendelkező kereskedők között is éltek ben Kisvárdán a 373 kereskedés 25,7 %-a vegyeskereskedés, kis szatócsbolt. 84 A vegyeskereskedéssel foglalkozók körében is nagy különbségek voltak. Ez a primitív szatócstípus" kisgazdákból, kisiparosokból lett kereskedők csoportja, illetve a zsidó kiskereskedők legszegényebb rétegéből került ki, akik bolttal, néhány mindennapi árucikkel rendelkeztek, életszínvonalukat tekintve az őstermelőkhöz hasonlítottak. 85 Özv. Frankéi Bernátné szerény két szoba, konyhás házában nevelte kilenc gyermekét, kis szatócsüzletét havonta 27,5 pengőért bérelte Az MSK népszámlálási kötetei alapján SZSZBML, V cs. SZSZBML, V évi jkv. SZSZBML, XII. 10. Uo. Uo. Szabolcsi címtár, Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. Szerk. Ács Zoltán. Nyíregyháza, (a továbbiakban Virágh, 1981.)

16 1935-ben még 35 pengő kereseti adót fizetett, ami 700 pengő bevallott éves jövedelemre utal, a '40-es évek elején pedig havonta 40 pengőt keresett állítása szerint. 86 A kereskedőknek feltehetőleg elég nagy része a kispolgári életszínvonal alatt élt. Ennél jobb módban élhetett Nagy Jenő hat fős családjával. Vegyeskereskedésében elvitelre italt is mért; ez több szatócsboltnál bevett szokás volt. Háza több helyiségből állt, amelyek funkcionálisan elkülönültek: így volt két gyerekszoba, hálószoba a házaspár részére, ebédlő, konyha, téli konyha, előszoba. Ezenkívül a ház hátsó részében lévő másfél szobát albérletbe adta ki. Az üzletet idősebbik fia segítségével vezette. Egy hold nagyságú kertjüket napszámban müveitették, és a nagy házimunkák elvégzéséhez is alkalmaztak idegen segítséget. Öröklés révén volt egy kis szőlőjük is. 87 Vegyeskereskedő volt Lefkovics Miklós is, akinek pengő értékű háza és pengő értékű árukészlete volt mindössze pengő teherrel. 88 A főbb utcákon csak a nagyobb árukészlettel rendelkező vegyeskereskedések voltak, a kis szatócsboltok a község mellékutcáin helyezkedtek el. Ez utóbbiak alkalmazott nélkül vagy családtagok segítségével működtek (mint például a Nagy Jenő boltja), és jellegükből adódóan a legkülönfélébb árucikkeket kínálták a vevőknek. A két főutcán sorakoztak a nagyobb, tisztább profilú üzletek. Szakosodásuk azt jelentette, hogy valaki ruhaneműt, vasárut, fűszer- vagy éppen papírárut árult. Kifejezetten szakbolt Kisvárdán talán a cipő- vagy kalapkereskedés lehetett. Például az Elek Divatház vagy a Kálmán Testvérek cég a legkülönfélébb ruházati cikkeket kínálta a vásárlóknak, éppúgy mint Darman Jakab vaskereskedése, ahol szeget, szerszámokat, varrógépet, kerékpárt stb. egyaránt lehetett kapni. Visszaemlékezések szerint a nagyobb boltok sem alkalmaztak két-három segédnél vagy kereskedőtanoncnál többet. Az MNB hitelinformációs jelentéseiben pengő a legnagyobb értékű árukészlet, és ezzel csak két kereskedő rendelkezett: Lefkovics Miksa fűszer- és Friedman Dávid bőrkereskedő. 89 Mindketten szerepelnek a legtöbb adót fizetők között: 1928-ban Lefkovics Miksa 23., Friedman Dávid 27., 1939-ben pedig az előbbi negyedik, az utóbbi ötödik a jegyzéken ben valójában az ő bevallott éves jövedelmük a legtöbb Kisvárdán, kb pengő, mivel előttük értelmiségiek vannak a jegyzéken, akik kétszeres adószámítás alá estek. Ugyanakkor az utánuk következő kereskedők már csak a 14. és 22. helyen állnak, éves jövedelmük pedig kb. tizede a fent említettekének. Az ben készült MNB jelentéseken szereplő kereskedők közül csak egy páran rendelkeznek pengős árukészlettel, a többség áruraktára, felszerelése csak pengő értékű. 90 Közülük senki sem szerepel a legtöbb adót fizetők között ben, amikor a jegyzék utolsó tagja negyvenedikként 115 pengő adót fizetett. Ez a tény a gazdasági válság hosszan elnyúló hatását jelzi, mivel ezek közül a kereskedők közül ban még sokan bekerültek a legtöbb adót fizetők közé. A nagy vagyoni különbséget jól érzékelteti, hogy a Friedman Dávidhoz hasonlóan bőrkereskedő Scher Józsefnek mindössze ezer pengős az árukészlete és egy 8000 pengőt érő házban lakott. 91 A kisvárdai kereskedők vagyonukat házingatlanba igyekeztek befektetni, ezt igazolják az MNB jelentései és az adójegyzékek is. A tehetősebbek bérházzal rendelkeztek, vagy nagy városokban vásároltak lakást, nemritkán Budapesten. Földjük kerten vagy kisebb szőlőbirtokon kívül nem volt. Az ipar és a kereskedelem összefonódása nagyon erős Kisvárdán, a módosabb SZSZBML, XII. 10. Maczkó Gyuláné (papi lakos) közlése MOL, Z db Uo. Uo.

17 kisiparosoknak egészen biztosan üzletük is volt: a már említetteken kívül például Teichmann Mór üveges üveg- és porcelánkereskedéssel rendelkezett a főutcán, a község négy könyv- és papírkereskedése nyomdaként is működött, a hentesek, cukrászok mind üzlettulajdonosok is voltak egyben. Bőrkereskedő cipész, bádogos munkát vállaló vaskereskedő vagy rövidáru-kereskedéssel foglalkozó szabó mind megtalálható Kisvárdán. Hogy a megélhetés mennyire nem volt egyszerű a kereskedők és iparosok legnagyobb részének, mutatja Perdiák József és felesége helyzete. A házaspárnak Kisvárda egyik legforgalmasabb utcáján sarokháza volt, amelyben kocsmát működtetett, emellett 6 hold földön gazdálkodott, valamint a férj kőművesmesterként is dolgozott. 92 Az altiszti réteg körében a legkülönfélébb foglalkozású egyének találhatóak: utcaseprőtől vasúti altisztig, hivatalszolgától csendőr-tiszthelyettesig terjedt a hivatali ranglétra, sőt a raktárnokoknak is a vasúti altiszt cím járt. A két világháború között Magyarországon a körülményekből adódóan az alkalmazott-tisztviselő kispolgárság presztízsnövekedése vált jellemzővé. A rendelkezésre álló kevés adatból és a visszaemlékezésekből az derül ki, hogy Kisvárdán a kispolgárság körében az alkalmazotti, kistisztviselő foglalkozások nagy megbecsülésnek örvendtek: örült valaki, ha bekerült a vasútra, a postára, mert a vasút is nyugdíjas volt, a posta is. " 93 A bizonytalan kisegzisztenciával rendelkezők számára a havi fix fizetés és nyugdíj rendkívül vonzónak tűnt. Ennek a rétegnek a legkisebb az aránya a lakosságon belül mindvégig, ami a köz- és magánhivatalok, cégek viszonylag csekély számával magyarázható. Az egyes altiszti állásokkal együtt járó szolgálati lakás sem volt elhanyagolható tényező. Például az állami polgári lányiskola iskolasegédjének szolgálati lakása egy 22,5 négyzetméteres szoba konyhával és kamrával. 94 Olyan nagy vagyoni különbségek nem voltak a rétegen belül, mint az iparosok és kereskedők körében. A község 1936-ban négy utcaseprőt alkalmazott, fejenként kb. heti 10 pengőért. 95 A Kisvárda és Vidéke Takarékszövetkezet pénztárosa, Gonda Ilona, aki a gépírásban is segédkezett, 1940 első felében még csak havi 25 pengő fizetése volt. Miután máshonnan több kedvező ajánlatot kapott, 1941 januárjától bérét felemelték havi 80 pengőre. Ugyanitt Sipos Ferenc kézbesítő, hivatalszolga 1941-ben havonta 60 pengő fizetést vihetett haza. 96 E réteg körében a postai, vasúti vagy rendőri állás a hierarchia csúcsát jelentette. Ezekbe az intézményekbe még érettségivel is nehéz volt bejutni a '40-es évek elején. A községi rendőri őrszemélyzet 13 fős volt 1938-ban, 97 a postán és a vasúton fő dolgozott. A rendőrök havi átlagfizetése 70 pengő körül mozgott, 98 ennyit kapott Klicsu Istvánné édesapja is, aki központos rendőrként szolgált. Hatan éltek saját egy szoba, konyhás lakásukban, földjük nem volt, de jószágot: négy-öt disznót, tehenet mindig tartottak. A család harmadába művelte más földjét. 99 Balog János nyugalmazott postás és felesége 1939-ben két kisebb bérháza és hét hold szántója jövedelméből élt nyugdíja mellett.' 00 E hivatalok komolyságát és presztízsét közvetve is jelzi, hogy a postaalkalmazottaknak műveltségi vizsgát is kellett tenniük. Ez a réteg igazán büszke volt elért eredményeire, szakmájára és nem utolsósorban önállóságára, amely lehetővé tette sikereit. Az elérhető siker vagy Uo. Bodnár István (kisvárdai lakos) közlése Kisvárdai állami polgári leányiskola értesítője, SZSZBML, V /1936. SZSZBML, XI Kisvárda és Vidéke Hitelszövetkezet iratai, SZSZBML, V cs. SZSZBML, V /1935. Klicsu Istvánné (kisvárdai lakos) közlése MOL, Z db

18 karrier képe mellett azonban a bukás veszélye is végigkísérte az önálló egzisztenciával rendelkezőket. Velük ellentétben az altiszti réteg számára csak az intergenerációs mobilitás hozhatott igazi felemelkedést az utódok révén. Lányoknál ezt a házasság jelentette leginkább, elsősorban önálló iparos vagy tisztviselő férj személyében, míg a fiúknál a tanulás nyújtott lehetőségeket. A gyermekek középiskolai taníttatása az altisztekre és a jobb módú iparosokra, kereskedőkrejellemző. Virágh Ferenc az értelmiségi réteg kiegészítőjének nevezi a tehetősebb iparosokat, akik igyekeznek taníttatni gyerekeiket, azonban a legújabb időkben erősen elszaporodott a városban az érettségizett, sőt főiskolát végzett, de elhelyezkedni nem tudó fiatalság, amely lebeg a túlnőtt munkapad és az elérhetetlen értelmiségi pálya között. """ Az 1925/26-os tanévben Kisvárdán a gimnáziumi tanulók 4,6 %-a altiszti származású, 1935/36-os tanévben már 15,3 % az re azonban az altisztek gyermekeinek száma felére csökkent. A kisiparos szülők gyermekeinek száma a gimnáziumban ugyanakkor 31 %-kal csökkent 1925 és 1940 között. Az 1925/26-os tanévben 74, az 1930/3l-es tanévben is még 70 kisiparos származású tanulójárt a gimnáziumba, az 1935/36-os tanévben már csak 55, az 1941/42-es tanévben pedig 51. Az iparos származású tanulók száma a válság mélypontján csökkent le hirtelen, ami szintén azt mutatja, hogy a kisvárdai iparosság többsége szerény anyagi hátérrel rendelkezett. A kereskedő szülők gyermekei közül legtöbben 1930 és 1935 között tanultak a gimnáziumban, az 1940/4 l-es tanévre azonban majdnem felére csökkent a számuk. 102 A jobban szituált és művelt kereskedő réteg új generációja már magasabb iskolát végzett, csak egy részük lett kereskedő, másik részük már szabad értelmiségi pályákon helyezkedett el. A lánygyermekek magasabb szintű taníttatási igényére mutat, hogy bizonyos években a polgári iskola IV. osztálya után női kereskedelmi tanfolyamot indítottak, ahol könyvvitel, levelezés, gépírás, áruismeret mellett egyéb gazdasági jellegű tárgyakat is oktattak. Az 1930/3l-es tanévben 29 tanulója volt a tanfolyamnak, közülük 21-en tettek vizsgát. A szülők foglalkozási megoszlását nem ismerjük, viszont jellemző a tanulók vallási megoszlása: 9 izraelita, 7 református, csupán 4 római katolikus és 1 görög katolikus volt közöttük. Tehát ezen tanulók többsége feltehetően iparos, kereskedő, esetleg őstermelő családból származhatott. 103 Annak az okát, hogy a három csoport gyermekeinek száma a középfokú iskolákban 1935 és 1941 között nagymértékben csökkent, az elvándorlásban és az életbe lépő zsidótörvényekben kell keresni. A városi munkásság A nem mezőgazdasági munkásnépesség számára vonatkozóan részletes adatokkal csak az iparból rendelkezünk és 1930 között az ipari segédszemélyzet száma 43,3 %-kal emelkedett, majd 1930 és 1941 között 18,6 %-kal csökkent és 1930 között a kedvező konjunktúra hatására több önálló kisiparos engedhette meg magának segéd alkalmazását, illetve nagyobb üzemek létrehozását vagy fejlesztését. Az egy-két segéddel és a húsznál több segéddel dolgozó ipari vállalkozások száma nőtt meg. Az ipari tisztviselők száma az évi 7 főről az évi 41 főre nőtt, s míg 1920-ban nem alkalmaztak sofőrt vagy szolgát az iparban, addig 1930-ban 30 főnek ez a foglalkozása. Ugyanakkor a segítő családtagok, művezetők, előmunkások, segédmunkások száma 288 fővel, azaz 56 %-kal emelkedett m 104 Virágh, Iskolai értesítők alapján számítva A Kisvárdai állami polgári leányiskola értesítője, Az MSK kötetei alapján számítva

19 A modern gyáripar hiányából adódóan a klasszikus értelemben vett gyáripari munkásság nem létezett Kisvárdán, a kisiparon kívüli csekély számú ipari munkásság a helyi üzemekben dolgozott. Egy kisipari segédmunkás átlagos heti bére 15 pengő körül volt 1938-ban. 105 A Vulkán Rt. kb. 25 embert alkalmazhatott, egyikük, Vass István 1938-ban havonta 38 pengőt keresett, három gyerekét egy 1 szobás lakásban nevelte. 106 Ez a keresete egy szegény cipészsegéd bérének felelt meg. A dohánybeváltóban szezonmunkára alkalmaztak betanított munkásokat, általában a munkanélküliek köréből főt, többnyire nőket ban özv. Lakatos Sándorné is itt dolgozott mint alkalmi munkásnő, heti öt-hat pengő fizetésért. Négy gyermekével élt havi öt pengőért bérelt lakásában, ami feltehetőleg egyetlen szobából állt. 107 Jobb körülmények között élt Bodnár István, akinek már az édesapja is a Fried testvérek gőzmalmában dolgozott gépkezelőként. Miután Debrecenben gépészvizsgát tett, a gőzmalomban dolgozott mint fütő és gépész 1928-tól. Havi bére 120 pengő volt, ezenkívül terményt is jutattak neki, illetve két szoba, konyhás szolgálati lakást is kapott. Rajta kívül a malomban öt munkást foglalkoztattak még: két molnárt, két molnártanulót és egy mázsálót. A molnárok fizetése kb. 110 pengő volt fejenként, a tanoncok 50 kg búzát kaptak megőrölve havonta. Bodnár István elmondása szerint fizetése nagyon jó keresetnek számított, hiszen például 1 kg hús 80 fillérbe került. Földjük nem volt, tehenet, disznót viszont tartottak. Miután adósságok következtében a malom a Kisvárdai Ipar és Kereskedelmi Bank közvetlen irányítása alá került, Bodnár István üzemvezető, teljes megbízott lett. A bankkal kötött szerződése szerint naponta 12 órát dolgozott, ami a valóságban gyakran 19 óra is volt, reggel fél háromtól este tizenegyig, fél tizenkettőig. Egy idő után túlóránként egy pengő béremelést kért, amit meg is kapott a banktól. Ügyességét bizonyítja, hogy lakásukban árammal világítottak, mivel generátort szerelt a malomhoz. 108 A kereskedelmi segédszemélyzetről nincs közelebbi adatunk, csak az, hogy bérezésük havi 30 pengőtől 60-ig terjedhetett. További adalék a munkásságról, hogy egyes vasúti munkások kb pengő értékű házzal rendelkeztek. A háztartási alkalmazottak száma csökkent a korszakban, kivéve az 1920 és 1930 közötti időszakot, amikor 39 fővel nőtt a számuk. Ők sem voltak túlfizetve, havonta 20 pengőért dolgoztak általában. Ez a réteg is gyermekei taníttatása révén remélhette anyagi és társadalmi előbbre jutását. A gimnáziumban és a polgári lányiskolákban is kétszeresére nőtt a nem mezőgazdaságban dolgozó munkásszármazású tanulók száma 1925 és 1941 között. Az 1940/41-es tanévben a gimnáziumi munkásszármazású diákok 52 %-a közlekedési segédszemélyzet gyermekei közül került ki, annak ellenére, hogy a közlekedésben dolgozott a legkevesebb kereső az össznépességen belül. 109 Az értelmiség Az évi népszámlálás Kisvárdán 588 szellemi dolgozót említ, ami az összes keresők 10,5 %-a. A főiskolai végzettséggel rendelkezők száma 164 fő, érettségizett további 334 fő, a középiskola hat osztályát pedig 147 fő végezte el ben 429, 1930-ban 486 az iskolai SZSZBML, V cs. SZSZBML, V cs. Uo. Bodnár István (kisvárdai lakos) közlése Iskolai értesítők alapján számítva ATSK, alapján

20 végzettsége alapján értelmiséginek mondható személy élt Kisvárdán. A különbséget a község azzal magyarázta, hogy kisebb felelősségérzet miatt sokan magasabb képesítést vallottak be, mint amilyennel tényleg rendelkeztek és többen más községbe, városba költöztek. ""' A szellemi foglalkozásúak megoszlása %-ban 1941-ben közszolgálat, közlekedés 58,5 % kereskedelem, szolgáltatás 15,1 % ipar 6,9 % mezőgazdaság 1,0% egyéb, nyugdíjas 18,5 % A legtöbb keresőt foglalkoztató iparban és mezőgazdaságban a legalacsonyabb az értelmiség száma. A mezőgazdaságban foglalkoztatott szellemi dolgozók száma az évi 14 főről az évi 6 főre csökkent. A mezőgazdasági tisztviselők eleve csekély száma a nagybirtok hiányát jelzi, csökkenésük pedig a kisvárdai birtokosság gazdasági hanyatlását mutatja. Az iparban 1920-ban 7 tisztviselő dolgozott, számuk 1930-ban már 41 fő, az ipari keresők 2,3 %-a. Ez a növekedés a gazdasági konjunktúra idején az üzemek, ipari részvénytársaságok fejlesztésének köszönhető ben számuk változatlanul 41 fő, ami az üzemi fejlesztések megakadását jelzi." 2 Az ipari tisztviselők számának majdnem hatszoros növekedése nem a magasan képzett ipari értelmiség számának növekedését jelentette: 1927-ben és 1936-ban is mindössze két mérnök volt az ipari tisztviselők között," 3 a többség az üzemi munka irányítását, felügyeletét végezte. Az értelmiség csekély aránya az iparban és a mezőgazdaságban Kisvárda gazdasági elmaradottságát mutatja. E két, az iparban dolgozó mérnökön kívül 1929-ben hat mérnök élt Kisvárdán, akik közül négyen a Felsőszabolcsi Tiszai Armentesítő Társulat tisztviselői voltak, ketten pedig építészmérnökként dolgoztak." 4 A közlekedésben, kereskedelemben és szolgáltatásban együtt 1941-ben 89 szellemi foglalkozású dolgozott, ami e rétegen belül a keresők 6,6 %-át jelenti." 5 Pontos adatok hiányában csak körvonalazhatjuk e réteg szakmai felkészültségét. Az értékek realizálását és nyilvántartását végzőkön belül az értelmiség száma szintén alacsony. 1927^28-ban 30 tisztviselő dolgozott a hat kisvárdai pénzintézetnél, 116 számuk feltehetően csökkent 1941-re, mivel 1938-ban már csak négy bank működött a községben." 7 E tisztviselők majdnem harmada jogi végzettségű volt, az intézetek igazgatói és ügyészi tisztét töltötték be: a pénzintézetek alkalmazottainak 23 %-a ügyvezető igazgató vagy cégvezető, 43,3 %-a könyvelő, pénztáros stb. volt. Feltételezzük, hogy ha nem is a legmagasabb fokú, de szakirányú végzettséggel rendelkeztek a cégvezető igazgatók és a könyvelők a pénztárnokok már nem feltétlenül ben például a in llí III SZSZBML, V cs. Az MSK kötetei alapján MPC, 1927/28., 1935/36. Szabolcsi címtár, és V cs. összevetése A TSK, alapján MPC, 1927/1928. SZSZBML, V cs. A pénztáriiokok neve mellett nem volt végzettségük megjelölve. Lásd MOL, Z cs tétel

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Újratervezés. Kisvárda

Újratervezés. Kisvárda Újratervezés Kisvárda 2014 Újratervezés: Kisvárda Már a XII. században is jelentős volt Kisvárda gazdasági szerepe, mivel rendszeresen tartottak heti vásárokat. A város tulajdonosa a Várday család volt,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Személyi-foglalkozási adatlap

Személyi-foglalkozási adatlap Központi Statisztikai Hivatal Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer I/a. minta Az adatszolgáltatás nem kötelező! Terület: Számlálókörzet száma: A lakás sorszáma: Személy sorszáma a lakásban: Folyamatos

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Kérdõív Az adatszolgáltatás nem kötelezõ! Nevet felírni nem kell! Település: 1. Az adatszolgáltató neme: 1-férfi 2. Az adatszolgáltató családi állapota: 0-nõtlen, hajadon

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz? Schwarz?-né (szül.?) Deutsch Ignác 1828 1915 Deutsch Ignácné (szül. Weisz Teréz) 1860 1944 Apa Schwarz Mór 1877 1941 Anya Schwarz

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Kérdőív. Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Az interjúkészítő neve: Az interjú száma:.

Kérdőív. Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Az interjúkészítő neve: Az interjú száma:. Bessenyei György Tanárképző Főiskola Az interjúkészítő neve:. Az interjú száma:. Kérdőív Kedves megkérdezett! Főiskolánk kutatást indított társadalmunk rétegződése témakörben. Munkatársunk e kutatás céljából

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben