A Szepsi Magyar Tannyelvű Óvoda kezdetei 2. oldal,

Átírás

1 Údolie Bodvy ROČNÍK XIII. 2004/5-6 Nepredajné Máj/Jún Május/Június Ročník 13 (26) - regionálny časopis založený r. 1905, obnovený r XIII. (XXVI). évfolyam - regionális folyóirat, alapítva 1905-ben, felújítva 1992-ben. Z obsahu: Pred 25. rokmi o vzniku ma arskej MŠ v Moldave strana 2, Turíčne spomienky článok Ing. Kötelesa na strane 12, Ako to videl kronikár 8. čas - strana 3, Čierna listina z prípadov MsP v Moldave na strane 5, Predstavujeme Vám... strana 8, Šport a aktuality na stranách 7 a 8. Minden eddigi kongresszust lehet valamivel jellemezni. A jövőbe vetett hittel, a reformok iránti elkötelezettséggel Ez a kongreszszus viszont segélykiáltásunkkal veszi kezdetét. Veszélyeztetve érezzük az önkormányzatiság alapjait. Úgy érezzük, hogy nem vesznek komolyan bennünket Veszélyeztetve érezzük magunkat a reformok által, amelyek mintha ellenünk fordultak volna. Pénzeket vonnak el tőlünk, elveszik a polgárok bizalmát és a jövőbe vetett hitünket. Az iskolaügy finanszírozása okozza a polgármestereknek a legnagyobb gondot, együtt a szociális reformok magyarázgatásának szükségességével. A kormány az önkormányzatokra hárítja a rosszabbodó életkörülmények okozta problémákat. A községek pénzügyileg eddig is alultámogatottak voltak. Most a változások után az a paradox szituáció állt elő, hogy mivel az állam megsérti a törvényeket, mi is kénytelenek vagyunk a törvények megkerülésével keresni a problémák megoldását. Kijelenthetem, a kormány által kimutatott megtakarítás az önkormányzatok kárára vált elérhetővé. Bódvavölgye regionális folyóirat Z prejavu primátora mesta Moldava nad Bodvou na XIV. Sneme ZMOS-u Každý doterajší snem by sme mohli niečím charakterizova : nadšením, vierou v budúcnos, odhodlaním ís do reforiem verejnej správy... Tento snem začína našim volaním o pomoc, pretože cítime ohrozenos samosprávy. Cítime, že nie sme prijímaní ako partneri, že náš názor nie je dôležitý... Cítime sa by ohrození tým, na čo sme sa tešili reformou verejnej správy... naraz sa reforma obrátila proti nám. Berie nám peniaze, berie nám dôveru občanov, berie nám vieru v budúcnos. Financovanie školstva, ktoré spôsobuje starostom najviac problémov, vysvet- ovanie dopadov sociálnej reformy, pod a ktorého už závisí len na starostoch a samosprávach, či sa udia budú ma lepšie alebo nie, presúvanie zodpovednosti na samosprávy za zhoršovanie životných podmienok nielen tých, ktorí nikdy v živote nechceli robi, ale aj tých, ktorí majú za sebou odrobený možno celý život, toto všetko nepovažujeme za korektný vz ah. Obce a mestá boli aj doteraz podfinancované a teraz, po presune kompetencií... musíme siahnu na vlastné zdroje a nastáva paradoxná situácia, ke naplnenie litery zákona pre porušenie zákona štátom riešime my porušením zákona... Dovolím si prehlási : vykázaná úspora pri zavedení reformy verejnej správy sa dosiahla na úkor samosprávy. Komoly kételyeink vannak afelől, hogy a decentralizáció és dekoncentráció ilyen módon való végrehajtása összhangban van-e a sokat emlegetett subsidiaritás elvével. Nemkülönben vitatható az a képviselői javaslat is, amely a közélet tisztaságának megőrzését tűzte ki célul. A korrupcióellenes intézkedéseket és egy ilyen törvényt támogatnunk kell, viszont a mód, ahogyan a törvényjavaslatban ezt el kívánják érni, az az ötvenes évekre emlékeztet. Ha három politikailag, vagy más szempontból delegált képviselő, minden jogi képzettség nélkül javasolhatja, majd jóváhagyathatja valamely képviselőtársuk, vagy a polgármester, netán a megyei önkormányzat választott elnökének mandátumvesztését, pénzbüntetést róhat ki rá akár a illető havi fizetésének hússzorosát Ez a mód antidemokratikus, és újratermel egy olyan réteget, melyet később rehabilitálni kellesz. Ezen túl a javaslat alkotmányellenes és megbontja az önkormányzati demokrácia alapjait, szembefordítja a választókat az általuk választott képviselőkkel... regionálny časopis A tartalomból: XIII. ÉVFOLYAM A Szepsi Magyar Tannyelvű Óvoda kezdetei 2. oldal, Pünkösdi emlékek Köteles Gábor írása a 16. oldalon, Neupauer Gyula Szepsi Monográfiájának 8. része a 3. oldalon, Mikó István emlékeiről ír a 4. és 14. oldalon, Feketelista szepsi bűnesetek az 5. oldalon, Bemutatjuk a Kassai Figyelőt a 8. oldalon, Sport a 7. és 8. oldalon. Jedným z najdôležitejších pojmov reformy verejnej správy je pojem subsidiarity... Decentralizácia, ani dekoncentrácia nie sú princípom subsidiarity. Subsidiarita je princípom poskytnutia pomoci. Máme vážne pochybnosti o tom, či vz ah štátu a samospráv pri pokračujúcej reforme verejnej správy tomu zodpovedá! Dovo te mi, aby som sa zaoberal aj poslaneckým návrhom zákona o ochrane verejného záujmu pri výkone funkcií verejných funkcionárov... Všeobecne sa o ňom vie, že tento zákon má slúži ako nástroj boja proti korupcii. Musím prehlási, že plne chápem a podporujem potrebu boja proti korupcii a nie som ani proti zavedeniu kontrolných mechanizmov na kontrolu samosprávnych funkcionárov. (Pokračovanie na strane 7.) Szepsi polgármesterének a ZMOS XIV. kongresszusán elhangzott felszólalásából Ez a törvényjavaslat megkérdőjelezi az önkormányzatok szavahihetőségét, holott, az egyházak és a hadsereg után, éppen az önkormányzatok bírták eddig leginkább a lakosság bizalmát. Ez a javaslat megkérdőjelezi polgármester, választott megyei elöljáró és a képviselők ezreinek becsületességét Úton Európába Z osláv vstupu do EU (foto Halász) (Folytatás a 7. oldalon)

2 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE 5-6 / 2004 Pred 25 rokmi... MŠ s vyučovacím jazykom ma arským v Moldave nad Bodvou začala svoju činnos 15. mája Hlavným organizátorom otvorenia škôlky bol pedagóg, vtedy riadite školy, János Nagy. Po II. svetovej vojne sa u nás dlho nedalo vyučova v ma arskom jazyku. Mapu prekreslili ví azné mocnosti a my sme sa ocitli v záujmovej sfére Sovietov. Vtedajší jazykový zákon najviac postihoval mladú generáciu. Tá sa nemohla uči v materčine, ale nie len to, ani medzi sebou sa v škole nesmeli deti rozpráva po ma arsky. Zažil som to na vlastnej koži, ve na jeseň roku 1947 som sa stal žiakom I. A triedy Občianskej školy. Vtedajší "jazykoví inšpektori" trestali každé ma arské slovo 20 haliermi pokuty. Po roku 1948 sa situácia trochu zlepšila. Pomaly sa ady pohli. Aj na našom okolí sa od septembra 1950 začali otvára školy s vyučovacím jazykom ma arským. V ZŠ v Moldave nad Bodvou začala vyučova po ma arsky ako prvá, Šára Puskásová. Potom to bol Imre Fecske, Magdolna Szép a László Szombathy, ktorý sa stal prvým riadite om školy. Začalo sa vyučovanie aj na strednej škole. Tam sa stal riadite om Gellért Tamás. Učila tu aj Márta Balogh a Gizella Strausz. V školskom roku 1953/54 zlúčením národnej školy a strednej školy vznikla Osemročná stredná škola. V školskom roku 1954/55 začala pôsobi aj Jedenás ročná stredná škola. Aj tu sa vyučovalo v ma arčine vo vybraných triedach, pod slovenským riadite stvom. V roku 1960 sa z Bočiara pres ahovala do Moldavy nad Bodvou Po nohospodárska škola. Mala tiež nieko ko ma arských tried. Na najmenších však nikto nemyslel. V roku 1972, kedy som začal pôsobi tu, v meste, som si ešte ani ja neuvedomoval túto situáciu. Až v roku 1976, ke mal náš najmladší syn nastúpi do MŠ, vtedy som sa opýtal zodpovedných na ma arskú škôlku. Odporúčali mi, aby som sa nemiešal do tejto záležitosti. V marci 1976 som vážne ochorel. Stal som sa imobilným a nevedel som ani komunikova. Asi pol roka som chodil po nemocniciach a kúpe och. Až dva roky na to som podnikol alšie kroky. Oslovil som bývalého kolegu, vtedy riadite a SŠ s vyučovacím jazykom ma arským Jánosa Nagya, alej NV mesta a predsedu školskej rady. Nakoniec mi oznámili, že ak sa nájde 16 detí, škôlka môže by zriadená. Myšlienku ma arskej MŠ podporila aj vtedajšia riadite ka 2. MŠ v Moldave nad Bodvou, Katarína Gállová. Pri tejto škôlke sa napokon, ako 9. trieda otvorila aj ma arská škôlkárska skupina, kde vyučovali: pani Képesová a I. Tamásová. Trieda obstála, ba v roku 1981 sa otvorila aj druhá trieda. Pribudli aj učite ky - p. Kovácsová a Kötelesová. V školskom roku 1985/86 navštevovalo ma arské triedy už 62 detí. Od 15. januára 1987 sa ma arské triedy osamostatnili. 78 detí v 3 triedach. Riadite kou sa stala Köteles Ágostonné. Ďalej tam učili: Irén Tamás, Palcsik Károlyné, Éva Mártha, Képes Elemérné a Kovács Zoltánné. Začiatok 90-tych rokov bol charakteristický častým striedaním sa na poste riadite ky. Od Kovács Lászlóné, 1991/92 - Képes Elemérné. Počet detí medzitým začal klesa. V školskom roku 1994/95 to bolo 61 detí, 2 triedy. V školskom roku 1997/98 len 45 detí. Od začiatku vyučovania sa v MŠ uskutočňovala kvalitná kultúrno-výchovná práca. Deti sa pravidelne zúčastňovali mestských podujatí, ako sú Deň detí, Deň matiek, Mikuláš, maškarné plesy a pod. Významným dňom v živote ma arskej MŠ bol 2. jún Vtedy zavítal do škôlky minister životného prostredia SR László Miklós. 23. novembra 2000 navštívil škôlku podpredseda vlády SR Pál Csáky. Významným bol aj 27. september 2001, kedy otvorili nové ihrisko s drevenými hračkami, ktoré vytvoril rezbár Jozef Pekár. Ing. Gabriel Köteles, Moldava n/b 2 25 éve történt május 15.-én kezdődött Szepsiben a magyarnyelvű óvodai oktatás. Fő szervezője Nagy János volt. A második világháború utáni évek tájainkon nem nagyon kedveztek a megszakított magyar nyelvű oktatásnak. A térképeket újra átrajzolták, a győztessek, megtorlásokat szorgalmaztak. A törvényesített jogfosztás, az akkori totális nyelvtörvény az iskolaköteles korosztályt sújtotta legérzékenyebben. Nem tanulhattak anyanyelvükön. Nemcsak nem tanulhattak, de még nem is szólhattak anyanyelvükön. Ezt a helyzetet saját magam is átéltem őszén, mivel szeptember 1.-től a Polgári Iskola I. A osztályának tanulója lettem. Az akkori "nyelvőrök" 20 fillér bírságot szabtak ki minden kiejtett magyar szóért. Az 1948-as fordulat után kissé enyhült a helyzet. Nagyon lassan megindult a kulturális élet. Környékünkön szeptemberében nyíltak meg a magyar tannyelvű iskolák. A Szepsi Elemi Iskola alsó tagozatának megfelelő Nemzeti Iskolában Puskás Sára kezdett először magyarul oktatni. Utána jött Fecske Imre, Szép Magdolna és Szombathy László, aki az iskola igazgatója lett szeptemberében megkezdődött a tanítás az elemi iskola felső tagozatos osztályaiban is, a középiskolában. Ennek igazgatója Tamás Gellért volt. Itt tanított még Balogh Márta és Strausz Gizella is. Az 1953/54-es tanévtől a Nemzeti Iskola és a Középiskola összevonásával létrejött a Nyolcéves Középiskola. Az 1954/55-ös tanévben megkezdte működését a Tizenegy-éves Középiskola. Itt is folyt magyar nyelvű oktatás, szlovák igazgatóság alatt ban Szepsibe költözött Bocsárdról a Mezőgazdasági Iskola is. Ennek is voltak magyar nyelven oktató osztályai. De a legkisebbek, az óvodáskorúak anyanyelven való nevelése még váratott magára. Erre valahogy nem volt igény a magyar szülők körében ben, amikor elkezdtem tevékenykedni a városban, még én sem vettem észre ennek az intézménynek a hiányát. Csak 1976-ban tudatosítottam magamban az magyar tannyelvű óvoda hiányát, amikor legfiatalabb gyermekünk kora közeledett a három évhez, és esedékes lett az óvodai elhelyezése. Arra a kérdésemre: "Hogy miért nincs a városban magyarnyelvű óvoda?" - azt a választ kaptam a város élén álló személyektől, hogy "Ami nem bűzlik, ne piszkáld!" Máskülönben a város iskolaügyi bizottságának elnökét ajánlották az ügy megtárgyalására. Vele az elkövetkező néhány napon belül nem sikerült találkoznom március 28.-án nálam bekövetkezett az egészségügyi katasztrófa. Agyi érrendszeri Az első óvodások 1979-ből megbetegedés következtében elvesztettem mozgás- és beszédképességemet. Hét hónapos kórházi kezelés, két hónapos fürdői rehabilitáció Mariánske Lázněben, majd 2 x 2 hónapos pőstyéni és 6 hetes podebrady-i gyógykezelés után, mintegy két év múlva, lett annyi erőm, hogy rátérjek a magyar tannyelvű óvoda ügyére. Beszéltem a város iskolaügyi bizottságának az elnökével. Ő nagyon kedvesen arról próbált meggyőzni, hogy igyekezetemmel csak ártok a gyerekeknek, mert óriási előny, ha a gyerek már óvodáskorban megismerkedik az államnyelvvel, és hogy az óvodában az óvónők beszélik a magyar nyelvet. Így a magyar gyermekeknek sincs a kezdeti időszakban nehézségük azzal, hogy megértessék magukat. (Folytatás a 14. oldalon)

3 2004 / 5-6 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE Ako to videl kronikár 8. čas Pod a istých tradícií sa horná mestská brána v Moldave nachádzala pred kováčskou dielňou pána Zsolnera. Tomuto protirečí skutočnos, že pred Zsolnerom sa nenašli žiadne stopy po priekope, ktorú by sme pred múrmi mesta predpokladali, tak ako to bolo aj v prípade južnej, dolnej brány. Aj seriózne dielo B. Kováča, ref. duchovného o histórii moldavskej reformovanej cirkvi hovorí o tom, že stará fara pri hornej bráne bola v rukách reformovaných. Stará fara, v súčasnosti r. kat. fara, sa nachádza a nachádzala vždy naproti spomínanej pouličnej lampe (naproti Letnej ulice). Z opevneného mesta bolo nieko ko východov na juhu a na severe po jednej bráne, na východe nič, na západe nieko ko menších brán k vode (Kamenná, Školská, Bartalosova [dnes Poštová] a Pri krčme [dnes Po ovnícka]). Riadne vybudované cesty Moldava v minulosti nemala, až po tom, ako sa mesto stalo dejiskom bojov medzi bratríkmi a Hunyadim. Od Turne viedla cesta pod kopcom cez Drienovec a potom na sever smerom na Jasov. Ďalšia cesta viedla smerom na Mokrance a tretia cez Budulov smerom na Buzicu. Predstavite ov mesta z husitských čias nepoznáme. Vieme, iba, že velite om Jasova sa stal Peter Axamit a je pravdepodobné, že on velil aj Moldave. Ján Hunyadi, ke k nemu ako guvernérovi Uhorska došli správy o obsadení niektorých území bratríkmi, vyslal vojsko proti nim. Sám stál na čele vojska, ktoré v roku 1449 obsadilo Moldavu. Cez Turňu sa potom obrátil na západ, ale v Mezőkövesdi potom uzavrel mier s Jiskrom. Tak sa Moldava opä dostala do rúk Jiskrovcom. Mier dlho netrval a v roku 1451 Hunyadi opä obsadil Moldavu a vtedy dal zbúra aj opevnenie. Z husitských čias sú na okolí známe viaceré bitky pri Drienovci , pri Turni 1451, pri Jasove 1452 (pod a niektorých prameňov to bolo medzi Jasovom a Moldavou, pod a iných pri Moldave). V jednom z dokumentov z roku 1449 sa spomína, že zemepánom Moldavy bol Štefan Rozgonyi, ktorý udelil prvé privilégiá cechu kolárov a tkáčov. (pokračovanie) Kováčska dielňa na hlavnej ulici v Moldave za starých čias Neupauer Gyula krónikájából, 8. rész Némely szájhagyomány azt állítja, hogy az északi kapu id. Zsolner kováccsal szemben volt, azonban ennek ellene mond az a történelmi és topográfiai tény, hogy az erődítés keleti, északi és déli oldala árokkal volt körülvéve, márpedig Zsolner előtt semmiféle földtani bizonyíték nincs, hogy itt keletről nyugatra húzódó árok lehetett volna. Legjobban bizonyítja a szepsii ref. egyházról írott krónika, melyben többek között írójuk, Kovács Béla ref. lelkész hiteles okiratok alapján azt mondja: "A kálvinisták kezében van az északi kapu mellett levő parókia is." Márpedig a parochia ma is ott áll, ahol akkor állt, vagyis a mai már említett villamos ívlámpával szemben. Az erődített falon kelet felé nem volt kijárás, délen és északon volt a főkapu, míg nyugatra Bodva felé a vízellátás és jószág miatt négy le, illetve kijárás volt éspedig: a mai Kövesköz, az Iskolaköz a Bartalosköz és a Sörházköznél. Rendes útjai eddi Szepsinek nem voltak, csak midőn már Szepsi is beleesett a hadak útjába. Fennmaradt feljegyzések és hagyományok szerint Torna felől a mezei és szekérutak a következőleg haladtak:: Tornánál a vár alatt kiment a hegy alá s mindenütt a hegy alatt haladva Somodin keresztül, innét a hegy alatt folytatódott Szepsi felé egyenesen a Bódvának menve a mai vashídtól északra pár méterrel feljebb a gázlón át a város előtt a mai Jókai utca kezdetén kétfelé ágazott. Egyik ág a Jókai utcán keresztül a mai Sörház felé menve Szepsi északi kapuja alatt torkollottt a régi jászói útba a másik egyenesen haladva mai Somodi vagy Malom uccán feljött a déli kapu előtt elhaladva a régi Makranci úton (Cserépszín tanya mellett) vezetett Makracon keresztül Buzita felé. A déli kapnál egyenesen dél irányban haladt egy út Bodolló felé. Hogy Szepsi megszállása után kik voltak akkor a város fejei, sem a krónikák, sem a fennmaradt írások semmiféle említést nem tesznek. Csak annyit lehet találni, hogy Jászóvár cseh parancsnoka Akszamit volt, így valószínű, hogy ő uralta mint előretolt erődítményt, Szepsit is. A csehek magukkal hozták a náluk már elterjedt huszita vallást is, mely később magja lett a huszita háborúknak, melyeknek hullámait Szepsi is megérezte....hunyadi János, Giskra térfoglalásának a hírére, még év folyamán Szepsi előtt termett és itt a hevenyében épített erődöt elfoglalta, Tornán át nyugatnak fordult, de célját el nem érhette, s ezért inkább Giskrával Mezőkövesden békét kötött. Az állapotok később újra rosszabbodtak, miért is Hunyadi János 1451-ben újból ostrom aláfogta Szepsit és az most sem dacolhatott. Giskra a hadjárat befejeztével rövid idő múlva elhagyta az országot... Nehéz napok virradtak az 1440 utáni években. Városkánk akkori eloljárói ismeretlenek. Erről írott nyom nem maradt. A história is csak azt örökíti meg, hogy a husziták megkezdik a huszita vallás terjesztését. Elfoglalják a templomot és ezt megerődítik. Városunk két ízben, 1449 és 1451-ben került ostrom alá s így az ostrom minden kínját és szenvedését végigélte. Mindkét essetben Hunyadi János ostromolta, második ostrom után az erődítését földig lerombolta. Szenvedéseit a körülöttünk folyó kisebb nagyobb harcok is fokozták, mert az ilyen harcok akár a husziták, akár a magyarok győzelmét jelentették, mindkét esetben a lakosság megterhelésével végződött. Környékünkön, illetve tőszomszédságunkban a következő harcok zajlottak le: szept. 15.-én Somodinál, majd Tornánál, 1451-ben Tornánál, 1452-ben Jászó és Szepsi között, mások szerint Szepsi körül ben említés tétetik egy okiratban, hogy az akkori Szepsi földesura Rozgonyi István, aki a takács és kerékgyártó céhnek adta az első privilégiumot. (folytatjuk) 3

4 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE 5-6 / 2004 V poslednom minuloročnom čísle Údolia Bodvy, v jednom z článkov písal Ing. G. Köteles o tom, ako si v roku 1943 zaobstarali vianočný stromček. Článok prebudil aj moje spomienky. O to viac, že tam spomínaným hájnikom bol môj otec. Autor článku mal správne tušenie o tom, že rafinovanú krádež stromčeka predsa len postrehol, ale mal súcit s jednoduchými u mi. Naproti tomu, ku skutočnosti patrí aj fakt, že výrub stromčekov nebol zakázaný iba v opisovanom roku, ale vždy. To len môj otec často prižmúril oči, aby sa k rodinám s de mi dostali očakávané vianočné stromčeky. Pamätám sa, že v období pred Vianocami bolo u nás ve a nervozity. Ve mi nám od ahlo, ke konečne prišli sviatky. Možno sa málokto zamyslel nad tým, aká ažká bola dilema hájnika, ktorý chcel by verný aj svojmu s ubu - chráni grófsky majetok a súčasne mal súcit s jednoduchými u mi, ktorí by si nemohli dovoli kupova vianočný stromček. Otec sem-tam aj sám zahladil nápadné stopy po výrube stromov. Niekedy však musel zabavi sekeru, či pílu, ako dôkaz toho, že nezanedbáva svoje povinnosti. Tieto náradia potom neskôr väčšinou vrátil svojim majite om. Počas roka boli v lese aj iní nežiadúci návštevníci. Začiatkom leta sa chodilo na jahody, Lapunk múlt évi utolsó számában, Köteles Gábor tollából arról olvashattunk, hogyan sikerült beszerezniük a karácsonyfát 1943-ban. Ettől bennem is megmozdultak az emlékek, és elhatároztam, hogy valamennyit papírra vetek belőlük. Teszem ezt annál is inkább, mivel az említett uradalmi kerülő, történetesen, éppen az apám volt. Nagyon fején találták a szöget, amikor a cikkíró szerint, hazafelé menet, azon tanakodtak, vajon a kerülő nem vette-e észre, vagy nem akarta észrevenni a csínyt. Mert bizony nem volt ő olyan (mai szóval) balfácán, hogy a hasonló cselezéseken ne látott volna át, de ha csak tehette, inkább behunyta a szemét. Az viszont, hogy a karácsonyfavágást csak 43-ban tiltották volna, nem fedi a valóságot. Én nagyon jól emlékszem, hogy a karácsony közeledte egy nagyon kellemetlen, feszültséggel teli időszak volt, nem csak apánk, hanem az egész család számára. Így mi, mindenki másnál jobban örültünk, ha végre eljött az ünnep. Azt hiszem, kevesen gondolkoztak még el rajta, mekkora lelki teher lehet egy ilyen erdőőri szolgálat. Főleg a karácsonyfa esetében. Egyrészt, mint az erdő felesküdött őrének (eskübizonyítványát, a többi irataival együtt, azt hiszem, a bátyám ma is őrzi), kötelessége a lopásokat megakadályozni, másrészt pedig ő is ember, aki megérti, hogy kell az a karácsonyfa, főleg ott, ahol gyerekek vannak. Emellett pedig tudatában van, hogy ha száz szeme is lenne, mint Argosznak, fogadalmát úgy sem lenne képes maradéktalanul teljesíteni. És akkor még itt vannak a fölöttesei, akikben nem szabad, hogy a gyanúja is felmerüljön szolgálata elhanyagolását illetően. Így aztán nem kis igyekezetébe került kioktatni a karácsonyfásokat, hogy ha kivágták a fácskákat, ne hagyjanak maguk után árulkodó gallyakat, forgácsot, vagy fűrészport! a töveket pedig fedjék be valami avarral! Persze, nem mindenki cselekedett 4 Oživené spomienky neskôr na huby a na jeseň na žalude. Títo návštevníci síce urobili menej škody, ale aj tak rušili divú zver a hájnik im v tom mal zabráni. Pamätám sa na jednu príhodu, ktorá sa odohrala taktiež okolo roku Bo to obdobie, kedy zhodou okolností otec mal aj priameho nadriadeného - lesníka Lajoša Tőkeiho. "Zhodou okolností", lebo na panstve sa lesníci dlho neohriali. Často sa striedali, a dokonca, toto miesto bolo väčšinou neobsadené. Raz, začiatkom jesene, lesník spolu s otcom postrehli, ako Cigáni (vtedy to ešte neboli Rómovia), zbierajú v lese žalude. Lesník prikázal otcovi, aby skupinku obišiel zozadu. On sám však bol taký netrpezlivý, že sa do nezvaných hostí pustil priskoro. Chcel im prikáza, aby zozbierané žalude odniesli na samotu k správcovi. Zdalo sa, že ho poslúchnu, ale bol medzi nimi aj jeden starší, vzdorovitý chlap, ktorý sa začal lesníkovi vyhráža nožom. Tőkei ho najprv vyzval, aby nôž odložil, ale on sa nedal a tak skočili do seba. Kým otec pribehol a pohrozil s puškou, bolo už neskoro. Z lesníkovej ruky sa valila krv. Puška hne urobila svoje, Cigáni poslušne došli na samotu. Mňa poslali za gazdom, aby prišiel otvori jedinú budovu, na ktorom boli zamrežované okná a tak mohla Felébredt emlékek így. Ezek mulasztását kénytelen volt ő, maga pótolni. Időnként, némelyektől el-elkobozott egyegy baltát, fűrészt, vagy kötelet, bizonyítani vele az intézőnél, hogy szolgálatában milyen lelkiismeretesen helytáll. Ezeket a bűnjeleket később igyekezett visszajuttatni tulajdonosaiknak. Voltak aztán az év egyéb szakaszában is szezonok, amikor hívatlan látogatók keserítették az életét. Nyár elején jöttek a szamócázók, később a gombázók, ősszel pedig a makkozók. Bár ezek nagy kárt nem okoztak, mégse voltak kívánatosak, mert ha egyebet nem, zavarták a vadakat. A makkszedési tilalommal kapcsolatban, emlékszem egy esetre: Ez is úgy 43 táján történt. Akkor éppen volt apámnak egy közvetlen fölöttese, Tőkei Lajos erdész úr személyében. Azért írom, hogy "akkor éppen", mert ott az erdészek nem szoktak soká megmelegedni: az erdészi állás többnyire betöltetlen volt. Egy derűs, őszeleji napon együtt közeledtek a Pásztorrétnek nevezett legelő felé, amelyen ittott hatalmas, terebélyes tölgyek hullatták bőséges termésüket. Ahogy a közelébe érnek, látják, hogy az egyik ilyen fa alatt egy csapat cigány (még akkor nem voltak romák) serényen szedi a makkot. Az erdész úr erre, mint főnök, úgy intézkedett, hogy apám észrevétlenül kerülje meg őket, nehogy meglógjanak, ő pedig majd lecsap rájuk. Apám tehát elindult, de az erdész úrban annyira lobogott a cselekvési vágy, hogy nem győzte kivárni míg apám a megbeszélt helyre ér. Ő már akcióba lépett: Rá akarta bírni a megszeppent társaságot, hogy a megszedett makkot vigyék be a tanyára, az intézőhöz. Azok hajlottak is volna a szóra, ám volt köztük egy korosabb, de főleg nyakasabb egyéniség, aki azt mondta, hogy márpedig ők senkinek nem adják, amit megszedtek, és nyomatékul kést vett elő, hogy: - Csak próbáljon hozzájuk nyúlni az erdész úr! - Tőkei erre, előbb csak azt mondta: - Tegye el poslúži ako dočasná väznica. Brata zase poslali na susednú samotu, ktorú vlastnil barón Solymossy a ten mal aj telefón, aby zavolali obávaných žandárov s kohútim pierkom na klobúku, zo Szilasu. Bol už neskorý večer, kým muži zákona dorazili. Prišli na bicykloch. Boli dvaja. Starší, strážmajster viedol výsluch. Ukázalo sa, že Cigáni boli všetci z Moldavy. Toho s nožíkom volali Ignác Ribár. Bol medzi nimi aj jeden hluchonemý - Jozef Ribár. Toho som ve mi obdivoval. On ako jediný zo skupiny vedel písa. So žandármi komunikoval iba písomne. Strážmajster sa delikventov povypytoval na udalos a ke že Ignác neútočil, iba odmietal odovzda nôž, a ani poranenie nebolo úmyselné, skončilo sa to pre Cigánov dobre. Žandár síce poznamenal, že lesník, by si ich určite želal vidie na šibenici, ale on ich chápe, ve z niečoho musia ži... Ponúkol ich všetkých cigaretou a potom ich pustil. H a, aj takí boli tí obávaní ma arskí žandári s kohútim pierkom na klobúku. I. Mikó, Háj (Poznámka redakcie: Báseň autora o svojom otcovi publikujeme iba v originály v ma arskom texte.) a kését! - de a - Dehogy is teszem!-re már felfortyant, hogy: - Ej, a cigány Krisztusodat, add ide rögtön azt a kést! - És nekiugrott, hogy kicsavarja a kezéből. Apám, halva a hangos szóváltást, puskáját lekapva, futott a helyszínre és már messziről kiáltotta, hogy: - Dobd el a kést, mert lövök! - Ez ellen már nem volt apelláta. Eldobta, de már későn. Tőkei kezből csurgott a vér. Ellenállást persze már senki nem tanúsított. A csapat alávetve magát a puska hatalmának, engedelmesen vonult be a tanyára. Megérkezve, engem szalasztottak a gazda megkeresésére, hogy jöjjön kinyitni a szertárt. Az volt az egyetlen alkalmas épület, rácsos ablakokkal, ahová a szegény elkövetőket be lehettt zárni. A bátyámat pedig a szomszéd tanyára, az Antalba küldték, ahol a Solymossy báró kastélyában volt telefon, hogy hívassa ki Szilasról a csendőröket. Mikó Gusztáv (Folytatás a 14. oldalon)

5 2004 / 5-6 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE Čierna listina - Z prípadov Mestskej polície v Moldave nad Bodvou - Od konca februára Mestská polícia v Moldave nad Bodvou riešila najviac priestupkov na úseku dopravy spolu 84 prípadov. Aj priestupkov voči majetku bolo pomerne ve a marca 2004 hliadka MsP zadržala R. R. z Moldavy, ktorý nožíkom napadol a poranil P. Ž. v jeho vlastnom byte. Poškodený bránil svoju manželku pred fyzickým útokom páchate a, ktorý sa jej vyhrážal usmrtením. 12. marca 2004 bol v meste vykonaný odchyt túlavých zvierat. Utratených bolo 24 psov, ktoré sa bez dozoru nachádzali na verejnom priestranstve. 22. marca 2004 dvaja maloletí chlapci na Vodnej ulici rozobrali drevené oplotenie suseda a vnikli do jeho dvora, odkia odcudzili železné konštrukcie, ktoré odovzdali do zberných surovín. Odcudzené veci boli po zásahu MsP vrátené majite ovi. 23. marca 2004 hliadka MsP zahliadla motorové vozidlo, ktoré pri odbočovaní z Hviezdoslavovej na Rožňavskú vošlo na chodník, pričom narazilo do betónového kvetináča a následne do stĺpa verejného osvetlenia. Vodič zastavila hliadka až pri Autoservise Vojakovič. Privolaní policajti z Dopravného inšpektorátu Košice zistili u neho požitie alkoholu. 4. apríla 2004 hliadka na ulici ČSA prichytila pri ZŠ mladistvého J. H. a maloletých L. a V. H., ktorí zo skladu ZŠ s vyučovacím jazykom ma arským odcudzili kúrenárske ventily a 30 kusov rúr. 5. apríla MsP zistila páchate a M. P. z Moldavy, podozrivého z vlámania sa do bufetu OÁZA na Školskej ulici. MsP našla v neobývanom dome na Hlavnej ulici veci pochádzajúce z krádeže. Páchate prespával v neobývanom dome, kde sa dostal cez rozbité bočné okno budovy. 10. apríla hliadka MsP na Budulovskej ulici zadržali troch občanov, ktorí sa vlámali do objektu Po nohospodárskeho výrobnoobchodného družstva Mokrance, odkia ukradli súčiastky z nákladného prívesu a 18 dvierok z pozinkovaného plechu. Celková škoda, ktorú spôsobili činí ,- Sk. 19. apríla 2004 o hodine požiadala o pomoc hliadku MsP dcéra L. H., nako ko jej otec ich vyháňal z bytu so sekerou. Išlo o psychicky narušenú osobu, ktorú už predtým liečili na psychiatrii. Z objektu Gymnázia v Moldave nad Bodvou boli ukradnuté liatinové poklopy. Krádeže sa dopustili štyria maloletí z ulíc Jiskrovej a Bartalošovej. Ukradnuté poklopy porozbíjali na malé kusy a odovzdali do zberu. Získaných 80 Sk minuli na sladkosti. 21. apríla prichytila hliadka MsP o hodine pri krádeži okrasných kvetov spred budovy Mestského úradu v Moldave E. V. V MČ Budulov hliadka zadržala troch občanov z Budulovskej ulice, ktorí niesli na vozíku dvere so sklenenou výplňou. Delikventi priznali, že dvere ukradli z kancelárskych priestorov bývalého PD Budulov. M. B. a P. B. neoprávnene vošli do rodinného domu na ulici Janka Krá a a odcudzili železnú zárubňu a železné stoličky, ktoré odovzdali do zberu. (Pod a správy náčelníka MsP v Moldave n/b) Feketelista - A Szepsi Városi Rendőrség eseteiből - Február végétől Szepsiben a Városi rendőrség a leggyakrabban közlekedési vétségek ügyében lépett fel, 84 alkalommal. 22 alkalommal vagyon ellen elkövetett szabálysértések ügyében intézkedett. Március 2.-án R. R. késsel megtámadta és megsebezte P. Z.-t annak lakásán. A sértett feleségét igyekezett megvédeni, akit a támadó életveszélyesen megfenyegetett. Március 22.-én a Városi Rendőrség begyűjtött 24 kóbor kutyát. Március 25.-én a Városi Rendőrség járőre elfogott egy gépkocsit, amely a Hviezdoslav utca és a Rozsnyói utca kereszteződésében nekihajtott egy oszlopnak. Az alkoholos befolyás alatt levő sofőrt a Vojakovics autószerviz mellett sikerült megállítaniuk. Április elején J. H. fiatalkorú, valamint L. H. és V. H. kiskorúak betörtek a magyar alapiskolába, ahonnan vascsöveket loptak el. Április 5.-én a Városi Rendőrség kinyomozta a OÁZA büfébe történt betörés tettesét. A rablott áru nagy részét az elkövető egy lakatlan Fő utcai lakásban rejtette el, ahová a betört ablakon át jutott be. 35 ezer koronás kárt okozott az a három betörő, aki a Makranci Szövetkezet raktárából pléhet és autóalkatrészeket lopott. Április 19.-én L. H. saját családját akarta fejszével elkergetni. Városi Rendőrséget az elkövető lánya hívta ki. Kiderült, hogy az illetőt már előzőleg is kezelték elmegyógyintézetben. Négy kiskorú elkövető betört a helyi gimnáziumba, ahonnan kanálisfedeleket loptak el, azokat kis darabokra törték és beadták a hulladékgyűjtőbe. Az így szerzett pénzből édességet vettek. Április 21.-én éjszaka virágot lopott E. V. a szepsi Városháza elől. A volt bodollói termelőszövetkezetből ajtót lopott három személy, akiket a Városi Rendőrség tetten ért. M. B. és P. B. behatoltak az egyik Vízi utcai családi házba, ahonnan fém ajtókeretet és más fémszerkezeteket loptak el, melyeket a hulladékgyűjtőben értékesítettek. (Készült a Szepsi Városi Rendőrség jelentése alapján. Ford. a szerk.) 5

6 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE 5-6 / Uznesenie Mestského zastupite stva v Moldave nad Bodvou zo dňa 29. apríla 2004 MZ v Moldave nad Bodvou na svojom 10. riadnom zasadnutí zobralo na vedomie: 1. Správu o činnosti primátora, MsÚ a MsP v období od Správu o činnosti hlavného kontrolóra. 3. Kontrolu plnenia uznesení. MZ schválilo: 1. Plnenie výsledkov hospodárenia v Tepelnom hospodárstve a. s. Moldava nad Bodvou za rok Rozpočet na rok 2004 pre ZŠ s právnou subjektivitou, ZUŠ a CVČ. 3. VZN č. 48 o cenách pozemkov v meste Moldava nad Bodvou s terminologickými úpravami. 4. Zriadenie výdajne odberných oprávnení pod a predloženého návrhu. 5. Zámer zriadi zberný dvor separovaného odpadu. 6. Predaj nehnute ností. 7. Zámenu nehnute ností medzi mestom Moldava nad Bodvou. 8. Odkúpenie pozemku za Mlynom na ulici J. Jesenského vo výmere 142 m2. 9. Predaj 10 % obchodného podielu mesta v spoločnosti BodvaNatur s. r. o. pre Ondreja Baláža z Jovíc. 10. Ponukové konane na bufet a kolkáreň v areáli TJ na Rožňavskej ulici za vyvolávaciu cenu ,- Sk. 11. Plat primátora a jeho zástupcu s účinnos ou od pod a predloženého návrhu. 12. Finančný príspevok z fondu rezerv pre Mažoretkovú skupinu TWINGY vo výške ,- Sk, ZO Csemadok-u v Moldave nad Bodvou vo výške ,- Sk. MZ vyhlasuje: Sú až Minulos a prítomnos Moldavy nad Bodvou v kategóriách: vlastiveda história vzdelávania história cirkví prírodoveda Najlepšie práce budú ocenené na slávnostnom zasadnutí MZ počas Dní Moldavy dňa 2. júla Termín uzávierky sú aže: 31. mája Szepsi Város Képviselő-testületének határozatai az április 29.-én megtartott 10. rendes üléséről A Szepsi Városi Képviselő-testület tudomásul vette: 1. A polgármester és a városi rendőrparancsnok beszámolóját. 2. A főellenőr beszámolóját. 3. A határozatok teljesítésének ellenőrzését. A Képviselő-testület jóváhagyta: 1. A Hőszolgáltató r. t. gazdasági mutatóit. 2. Az önálló jogi alanyisággal rendelkező iskolák, a Művészeti Alapiskola és a Szabadidőközpont 2004-es évi költségvetési tervét. 3. A 48. ÁÉR-t a telekárakról. 4. A fogyasztói felhatalmazások kiadását intéző helyek létrehozását (vásárlói igazolványok szükségállapot esetén). 5. Szándéknyilatkozatot az osztályozott hulladékgyűjtő létrehozására. 6. Ingatlanok eladását. 7. Ingatlanok cseréjét. 8. Telekvásárlást a Kassai Kerületi Hivataltól a Rozsnyói utcában. 9. A BodvaNatur k. f. t.-beli városi részvények eladását (10%) O. Baláž részére. 10. Kínálati eljárást a Rozsnyói utcán levő kuglizó és büfé épületére ,- Sk kikiáltási árral. 11. A polgármester és az alpolgármester fizetésének módosítását. 12. Pénzügyi juttatást a TWINGY Mazsorett csoport számára ,- Sk értékben és a Csemadok Szepsi Alapszervezetének ,- Sk-t. A Városi Képviselő-testület meghirdette: A Szepsi jelene és múltja című versenypályázatot a következő témakörökben: - helytörténet, - művelődéstörténet, - egyháztörténet, - természetrajz. A legjobb pályaműveket a Szepsi Napok ünnepi önkormányzati ülésén július 2.-án lesznek kiértékelve. A pályázatok beadási határideje: május 31.

7 2004 / 5-6 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE (Pokračovanie zo strany 1.) Z prejavu primátora mesta Moldava nad Bodvou na XIV. Sneme ZMOS-u Jednoznačne som proti mechanizmom, ktoré tento zákon zavádza, ktoré pod rúškom boja proti korupcii a klientelizmu chystáme zavies do nášho právneho systému. Som proti systému, ke možno traja politicky, alebo možno ináčnominovaní poslanci zastupite ského zboru, bez požiadavky právneho vzdelania a bez zodpovednosti môžu súdi svojho kolegu, starostu, predsedu VÚC, či parlamentného poslanca, navrhova stratu jeho mandátu, uklada peňažnú pokutu až do výšky dvadsa násobku mesačnej mzdy a zastupite ský zbor môže mimo parlamentu obyčajnou väčšinou hlasov stratu mandátu priamo voleného predstavite a aj odhlasova......tento návrh zákona zavádza do nášho demokratického právneho systému prvky, charakteristické pre éru pä desiatych rokov teda nedemokratické... zákon znovu vytvorí vrstvu udí, ktorých bude treba po čase rehabilitova......k návrhu ústavného zákona prijalo odsudzujúce stanovisko aj zastupite stvo KSK, v ktorom sa konštatuje, že navrhovaný ústavný zákon: narúša základné princípy demokracie garantované ústavou SR, nerešpektuje výkon miestnej demokracie realizovaný formou priamej vo by verejných funkcionárov... nedáva dotknutým verejným funkcionárom akceptovate né záruky proti zneužívaniu tohto zákona......ďalším ve kým problémom tohto návrhu sa javí vyvolávanie nedôvery voči práci verejných činite ov. Už samotný názov zákona naznačuje, že verejný záujem je treba chráni pred prácou verejných činite ov. Chcel by som tvorcom a navrhovate om tohto zákona pripomenú, že samospráva je po cirkvi a armáde tretia najdôveryhodnejšia inštitúcia v očiach občanov... že sa vyskytujú aj odstrašujúce prípady... To sú ojedinelé prípady, to nie je charakteristika starostov, predsedov VÚC, tisícov poslancov miestnych, či regionálnych zastupite stiev a alších verejných funkcionárov......aj z týchto dôvodov navrhujem do uznesenia snemu zakotvi požiadavku prepracova návrh ústavného zákona tak, aby sa zachovala ústavnos a zákonnos, aby sa návrh zákona dal do súladu s existujúcimi zákonmi a aj do súladu so správnym poriadkom Európskej únie......máme obavy, že podsúvanie názoru, že niektoré veci pri reforme nezvládla samospráva, nie je náhodné. Ako by sa h adal vinník, ako by sa zodpovednos za finančné problémy školstva, za problémy udí v sociálnej reforme at. presúvala na samosprávu. Pritom štátny tajomník p. Tvarožka na zasadaní komory miest ZMOS pred týždňom sa vyjadril, že školstvo sa presunulo na samosprávy z toho dôvodu, pretože štátne inštitúcie neboli schopné urobi v školstve racionalizačné opatrenia. Ale to treba občanom poveda! A nie vyvoláva pocit, že problémy v školstve nastali po tom, čo ich prebrala samospráva! Nie napríklad nadra ova radu školy nad zastupite stvo obce! Prečo znižujeme zákonmi tohto štátu autoritu poslancov zastupite stiev a starostov? Prečo naznačujeme voličom, že zástupcovia samosprávy sú nedôveryhodní udia? My voláme po stratenom partnerstve, voláme po tom, aby sa pri realizácii reformy vrátila medzi nás dôvera......my v službu občanovi ešte veríme! Ing. Štefan Zachariáš (Folytatás az 1. oldalról) Szepsi polgármesterének a ZMOS XIV. kongresszusán elhangzott felszólalásából Šport / Sport Ezért javaslom, hogy a kongresszus fogadjon el egy olyan határozatot, amely követeli a törvényjavaslat felülvizsgálatát, összhangba hozását az alkotmánnyal és az Európa Unió irányelveivel Úgy véljük, hogy annak a nézetnek a terjesztése, miszerint a reformok akadozása az önkormányzatok hibájából történik, egyszerűen bűnbakkeresés, és a kormány részéről a felelősség elhárítása. Teszik mindezt azután, miután Tvarožka államtitkár nyilvánosan kijelentette, hogy az állam azért utalta át az iskolákat az önkormányzatokhoz, mivel önmaga képtelen volt a reformok végrehajtására. Ezt viszont el kell mondani a választóknak is, és nem igyekezni elterjeszteni a közvélemény útján, hogy a problémák a hatáskörök átutalása után jelentkeztek... és olyan intézkedéseket, rendeleteket hozni, melyet, pl. az iskolatanácsot a képviselőtestület fölé helyezik. Mi keressük az elvesztett partneri kapcsolatot, a reformok eredeti szellemét és a bizalmat mi még hiszünk a társadalomnak, polgároknak tett szolgálatban. Zachariáš István mérnök, Szepsi polgármestere (a beszédből a válogatás és a fordítás a szerkesztőségben készült) V strede tre oligovej futbalovej tabu ky sa drží Turňa (na 10. mieste s 39 bodmi) ke naposledy remizovala doma s tretím Ďurkovom 1:1. Po domácom neúspechu, prehre 2:3, si Moldava v IV. futbalovej lige poopravila svoje renomé vonku. V 28. kole vyhrala vo Slivníku pomerom 1:3 po polčase 1:1. Góly zaznamenali Béres a Korl 2. V V. lige Medzev prehral v Haniske 2:4, Buzica vyhrala nad Boršou 4:1 a vedúca Rešica prehrala vysoko 3:7 vo V. Revištiach. Opä sa darilo našim mladým futbalistom. Dorastenci v IV. D. skupine Moldava vyhrala nad Medzevom vysoko 11:1. Turňa vyhrala v Gemerskej Polome 2:3 a Jasov vyhral nad Dobšinou 3:2. Vedie Moldava s 58 bodmi pred Turňou (51 bodov), Poproč je na piatom, Medzev na ôsmom, a Ve ká Ida na 14. mieste. Starší žiaci Moldavy v II. lige skupina Juh porazili Smižany 3:0 a za prvou Košickou Novou Vsou (50) a druhou 1. FC Košice B (49) sú na 3. mieste so ziskom 47 bodov a majú o jeden odohraný zápas menej. Mladší žiaci v II. lige skupina J vyhrali nad mužstvo Smižian 4:0 a vedú tabu ku so ziskom 50 bodov. Z tohoročných Dní kultúry Szepsi Csombor Mártona (Fotó - P. Halász) 7

8 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE 5-6 / 2004 Predstavujeme Vám... Kassai Figyelő - nezávislý ma arský časopis vychádzajúci v Košiciach Medzi relatívne nové časopisy patrí Kassai Figyelő - nezávislý ma arský časopis vychádzajúci v Košiciach. Vydáva ho Hernád s.r.o. vydavate stvo periodík a kníh v Košiciach. V súčasnosti beží 2. ročník tohoto časopisu. K čitate om sa dostáva mesačne a zameriava sa hlavne na košický región. Posledné májové číslo je zamerané na vstup Slovenska do Európskej Únie. Časopis prináša reportáže z osláv vstupu do EÚ v Košiciach, Rožňave ale aj v Hos ovciach. Medzi autormi jednotlivých príspevkov neraz nájdeme aj Moldavčanov. Májové číslo prináša aj rôzne aktuality, predstavuje dve kandidátky na europoslancov, hodnotí film Mela Gibsona o utrpení Ježiša Krista a zavítal aj k osemdesiatročnému vysokoskolskému profesorovi na odpočinku k dr. S. Kissovi. Bemutatjuk... Kassai Figyelő Második éve jelenik meg Kassán az a független magyar folyóirat - a Kassai Figyelő, amely a helyi könyvüzletek az egyházak és a Csemadok révén eljut a Bódvavölgy községeinek lakóihoz is. A havonta megjelenő folyóirat, melyet kassai HERNÁD lap- és könyvkiadó kft ad ki, folyamatosan válik mind ismertebbé a magyar lakosság körében. A májusi szám az Európa Unióba való belépésnek van szentelve. A vezércikkben Galán Géza teszi fel a kérdést - JÓ az UNI(j)Ó? A lapon belül beszámolókat olvashatunk a kassai a rozsnyói, de a bódvavendégi uniós ünnepségekről is. A lap interjút közöl Szabó Zsolttal a kolozsvári Művelődés c. folyóirat főszerkesztőjével, bemutat az Európa Parlamentbe jelölt két magyar képviselőjeloltet, ellátogat a nyolcvanéves Kiss Sebestyén nyugalmazott egyetemi tanár otthonába. Azonkívül olvashatunk még 24 oldalon Mel Gibson Passiójáról és a rimaszombati Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyről és a Márai Sándorról való megemlékezésekről is. Az egyes cikkek szerzői között rendszeresen találkozhatunk szepsiekkel is (Mihályi Molnár László, Halász Péter, valamint az előző számokban Bartók Csaba és mások is). Futbal: ŠPORT Z najnovších výsledkov (došlo po uzávierke) III. liga: TURŇA - Lokomotíva Košice 1:1 (0:1) IV. liga: Lastomír - MOLDAVA 1:2 (0:0) V. liga: REŠICA - BUZICA 5:3 (4:1) Naciná Ves - MEDZEV 2:1 (2:1) IV. liga D, dorast: Ťahanovce - MOLDAVA 0:7 II. liga J, st. žiaci: 1. FC Košice B - MOLDAVA 4:3 II. liga J, ml. žiaci: 1. FC Košice B - MOLDAVA 2: júna 2004 sa uskutočnili 50. MOLDAVSKÉ OKRESNÉ DNI CSEMADOKU június SZEPSI JÁRÁSI CSEMADOK NAPOK -Rock színpad - Játszóház - Énekkarok fellépése - Táncegyüttesek Občania Moldavy a Budulova, zosnulí v mesiaci marec a apríl 2004 A 2004 márciusában és áprilisában elhunyt szepsi és bodollói lakosok névsora Marec - március: Margaréta Baszcsurová Angelika Kónyová Ján Balta Štefan Motyka Ladislav Budai Mária Havajová Alžbeta Tóthová Apríl - április: 6 ročná, Helena Weiszerová 64 ročná, MČ Budulov, 0 ročná, Imrich Köteles 41 ročný, 71 ročný, Bartolomej Packo 85 ročný, MČ Budulov, 43 ročný, MČ Budulov, Alžbeta Ballóková 72 ročná. 65 ročný, 81 ročná, - Nech odpočívajú v pokoji! - 91 ročná, - Nyugodjanak békében! - 8

9 2004 / 5-6 Starší obyvatelia nášho mesta sa ešte pamätajú na môjho starého otca, uja Františka Szabóa. Bol to malý, zavalitý človek s ve kými fúzami. Záležitosti mesta mu boli prvoradé. Ke po neho poslali z obecného úradu, vzal si sviatočný klobúk, kabát, bubon a išiel pre správy na úrad. Na každom mieste obce, odkia bolo dobre poču sa zastavil, nieko kokrát udrel na malý medený bubon a začal: "Oznamuje sa verejnosti...!" Po prečítaní hlásenia udrel na bubon a išiel alej. Sprevádzal ho kŕde malých detí. Ke dokončil hlásenie, zapriahol do voza a išiel na pole, alebo na cintorín po seno. Ke zazvonil umieráčik, prerušil prácu, sňal z hlavy klobúk, menoval zosnulého, lebo každého poznal pod a mena a vybral sa zavola 1-2 pomocníkov, aby vykopali hrob. Po pohrebe ho aj zakryli. Poobede bolo okolo domu zakázané kriča všetkým 24 vnúčatám. Dedko musel asi 4 hodiny spa. Presne o desiatej večer vstal a išiel do nočnej služby. Nám vnúčatám bolo zakázané vojs do prednej izby, lebo tam boli odložené náradia nočného strážcu. Bola to stará olejová Posledný moldavský hlásnik lampa, vestička, kožuch a pišto. Ke nástenné hodiny odbili 10 hodín, vypravil sa starý otec do ulíc, aby dozeral nad spánkov obyvate ov obce. Spočiatku sa ešte zastavoval na vybraných miestach a hlásil čas, pripomínajúc obyvate om, aby boli ostražití, dbali na oheň a vodu, aby sa im dobre spalo. Neskôr už nehlásal. Sprevádzal mamičky, ktoré išli pre lekára ku svojmu chorému die a u, odprevadil domov stratené deti, svietil lampou pred lekárom, aby trafil k pacientom. Nadránom sa postupne zastavil pri krčmách. Najprv na Hlavnej u Ádáma, potom pri Pivárni a naposledy pri Flachbartovej krčme, kde sa vždy našiel niekto, koho bolo treba odprevadi domov. Najmä v zimných mesiacoch dbal, aby niektorý unavený občan nezamrzol na lavičke, či na snehu. Ke sa rozodnilo, prišiel domov, aby si ešte 1-2 hodiny pospal a potom sa opä vybral na pole. My, vnúčatá sme často behali bosí za ním k Bodve, kde mal políčka, aby prišiel domov, lebo je treba ís hlása. Po 2. svetovej vojne sa do domov v meste zaviedla elektrina, postavili sa stožiare Szepsi utolsó kisbírója ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE na pouličné osvetlenie, ktoré už on nemusel zažíha. Neskôr postavili stožiare aj pre miestny rozhlas a už nebolo treba hlása. Bubon zapadol prachom. Do mesta prišiel aj noví policajt, Fero. Ten prevzal funkciu nočného strážcu. K bubnu sa pridala aj olejová lampa a pišto, z ktorej sa nikdy nestrie alo. Zostala starostlivos o cintorín. Hroby kopali už jeho synovia a pomaly ho odhovorili aj od kosenia. Posledný hlásnik mesta zostarol. Odišiel aj jeho verný druh pes "Pajtáš", ktorý ho sprevádzal na každom kroku. Starý otec vyčistil relikvie hlásnika a odovzdal ich na obecnom úrade. Domov sa vrátil so slzami v očiach. Usmial sa až vtedy, ke sme ho my, vnúčatá volali, aby si prišiel vypoču prvé rádio, v ktorom nevidite ní udia čítali správy z pre nás vtedy ešte neznámeho šíreho sveta. Presnos, zodpovednos a svedomitos môjho starého otca môžu by príkladom pre mnohých dnešných mladých udí. Eva Szombathyová, Szabová, Moldava n/b (preklad -hp-) Városunk idősseb lakosai még emlékeznek a nagyapámra Szabó Feri bácsira. Alacsony termetű, pödört bajszú ember volt. A város gondjai elsők voltak a számára. Ha üzent a jegyző, azonnal felvette az ünnepi kalapját és kabátját, dobját, és ment a hirdetésért a községházára. A város minden pontján, ahonnan jól lehetett hallani, megállt, megverte a kis rézdobot, elővette a hirdetést és így kezdte a mondókáját: "Közhírré tétetik...!" A felolvasott szöveg után egyet ütött a dobra, és ment tovább. Apró gyermekek csoportja kísérte minden megállóhelyre. Miután elvégezte a dobolást, befogott a szekérbe és ment a mezőre, vagy a temetőbe szénáért. Ha megszólalt a lélekharang, levette a kalapját, megemlítette az elhunyt nevét, mivel mindenkit jól ismert. Hívott 1-2 segítőt és megásták a sírt. Temetéskor pedig befedték. Délután a ház körül nem volt szabad kiabálni a 24 unokának, mert négy órát aludni kellett a nagyapámnak, mivel pontosan este 10 órakor már egy másik szolgálatba kellett mennie. Nekünk, az unokáknak tilos volt bemenni az első szobába, mert ott voltak az éjjeliőr státus kellékei. Egy négyszögletes lámpa, melyben mécses égett, egy kisködmön, egy nagy báránybunda, és egy pisztoly. Ha a falióra a 10-et elütötte, teljes díszben, hideg télben, forró nyárban, vagy éppen záporesőben, neki menni kellett őrizni a község polgárainak az álmát. Eleinte még hangosan jelentete a megállóhelyen, hogy "Tűzrevízre vigyázzatok, hogy nyugodt legyen az álmotok!" Később már nem hirdette hangosan az időt, csak rótta az utakat. Elkísérte az anyát, aki orvosért ment, vagy a patikába, lámpájával világított az orvosnak. Haza kísért egy-egy eltévedt gyereket. Az utolsó megállója hajnalban a kocsmák körül volt. Előbb a Főutcán, az Ádám kocsmában, majd a Sörházban, utána pedig a Flachbart-féle kocsmában, ahol szintén akadt egypár ember, akiket el kellett kísérni vagy elkísértetni, mivel sehogy sem találtak haza. Főleg télen vigyázott, hogy egy-egy elfáradt Szabó Ferenc ( ) polgár meg ne fagyjon a hóban vagy a padon. Mire kivirradt, eloltogatta a lámpákat, amelyek a közvilágítást szolgálták. Utána hazaballagott, aludt 1-2 órát, és újra ment a mezőre. Sokszor szaladtunk utána mezítláb a Kavicsra, ahol a földei voltak, hogy jöjjön haza, mert dobolni kell. Félbehagyta a munkát, mert a hivatása volt az első. A második világháború után a fejlődés leegyszerűsítette a kisbíró munkáját. A villanyt bevezették a lakásokba, oszlopokat állítottak az utcákra, rájuk lámpákat, amelyeket már nem a nagyapámnak kellett meggyújtania. Később tovább szűkült a kisbíró feladatköre. Újabb oszlopokat állítottak, rájuk hangszórókat szereltek - a kis rézdob és a két dobverő beporosodott. Megjött Fero-csendőr is, aki átvette az éjjeliőr szerepét. Sarokba került az olajlámpa, a pisztoly, amelyből soha nem lőttek. Szétfoszlott a bunda, mint a múlt. Maradt még a sírásás és a temető gondozása. A sírásást már a fiai végezték, a kaszálást is lassan abbahagyta. Megöregedett Szepsi utolsó kisbírája. Elpusztult a "Pajtás" kutya is, amely végig kísérte minden útjára. Nagyapám kitisztította a kellékeket, leadta a községházán. Könnyes szemmel jött haza. Csak akkor mosolyodott el, amikor mi, az unokák örömmel szaladtunk elébe és hívtuk meghallgatni az első rádiót, amelyben láthatatlan emberek mondták a híreket a számunkra még ismeretlen nagyvilágból. Az ő pontossága, kötelességtudata és tisztelete a város a közösség iránt példaképül szolgálhat minden fiatalnak. Szombathyné Szabó Éva, Szepsi 9

10 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE 5-6 / 2004 Moldava nad Bodvou bola v medzivojnovom období známa ako tolerantné mesto umožňujúce spolužitie viacerých národností aj vierovyznaní. Občania židovského pôvodu tvorili jednu pätinu obyvate stva. Boli medzi nimi udia s rôznym povolaním, okrem po nohospodárov. Obchodníci, remeselníci, právnici, lekári. Svoju vieru a tradíciu vykonávali bez obmedzenia. Napr. do miestnej školy v sobotu nemuseli chodi. Pre nás všetkých bolo zarážajúce, ke ich transportovali do táborov smrti. Dnes, ke už pomaly zoslabli spomienky, pripomíname si ich mená a tváre. Smerom od južného konca mesta stáli pred 60 rokmi domy viacerých židovských rodín. Bratia Pacskeszovci sa zaoberali predajom dreva a drevených výrobkov. V jednom z ich bývalých domov sú dnes Zberné suroviny, v druhom telekomunikácie. Krčma Guttmannovcov bola prístupná z južnej strany, dnes tam bývajú Mizsákovci. Szepsi város a két világháború között toleráns életviteléről volt híres. 3 4 nemzet fiai, és ugyanannyi vallás, felekezet éltek békés életet együtt. A zsidó felekezet tagjai kb. az összlakosság egyötödét tették ki. Foglalkozásuk szerint a mezőgazdaság kivételével minden szektorban képviselve voltak. Kereskedők, kisiparosok és természetesen értelmiségiek is voltak közöttük: ügyvédek, orvosok. Vallási hagyományaikat semmi sem zavarta, ünnepeik nem okoztak problémát a mindennapi életben. Például a helyi polgári iskolában a zsidó tanulóknak szombaton nem kellett bemenniük. Mindnyájunk számára döbbenetes volt az elhurcolásuk. Fakuló emlékeink romjai közül neveket bányászunk elő a mozaikok összerakása kollektív munkát igényel. A város déli szélén kezdve, nevek, foglalkozások, családtagok száma tűnt a feledés homályába (kerek 60 év!). A Bodollói úton három zsidó család élt: A Pacskesz-fivérek, faáruval kereskedtek. Egyikük házában most a fémhulladék gyűjtő van, a másikban a telefontársaság. Guttmann kocsmája dél felé nyílott, ott a Mizsák család lakik. A Bodnár kovács házában Ungár doktor lakott, ő volt a járási tisztiorvos. Szemben kis házacskában két zsidó testvér élt a családjával, Solczei Béla (?) szabó volt, Rudi (Uram bocsá!) lókupec. 10 Zo spomienok na moldavských občanov židovského pôvodu V dome Bodnárovcov býval doktor Ungár, okresný hygienik. Naproti v malom domčeku žili dvaja bratia Béla Solczei bol krajčírom, jeho brat Rudi predával kone. Smerom do mesta býval dr. Eugen Fodor, detský lekár. Mal dvoch dospelých synov. Na severnom konci parku bola predajňa južného ovocia a sladkostí, ktorú prevádzkovali Lichtmannovci. Mali štyroch synov. Najstarší, Bandi sa po vojne vrátil do Moldvy na návštevu. O dva domy alej žila rodina Glückovcov, ktorí mali predajňu textilu. Po vojne sa vrátila iba jedna z ich dcér, vydala sa a na čas sa snažila prevádzkova obchod, potom odišla z mesta. Tu sa teraz nachádza samoobsluha s potravinami. Na križovatke vo ve kom dome bolo sídlo Davidovicsovcov. Jeden z ich synov vraj po vojne prišiel do Moldavy, ale nemal v úmysle opä sa tu usadi. Na druhej strane ulice bývali Margita a Panna Kleinová, ktoré mali malú predajňu potravín. Po vojne Hevenyészett zsidó kronológia Befelé haladva a városba, dr. Fodor Jenő gyermekorvos. Két családos fia volt. A park észak végén Lichtmann házában déli gyümölcs és édességbolt volt. Négy fiúgyermeket neveltek. A legidősebb, Bandi, a világégés után hazalátogatott. Két házzal tovább a Glück család háza állott. A család leánytagja a harcok után hazatért, férjhez sa Panna vrátila, ale vydala sa na druhý koniec republiky. Ďalší dom bol originálnym židovským obchodom. Rottenbergerovci tu mali predajňu nádob. Nora vraj prežila holocaust v Košiciach, ale do Moldavy sa nevrátila. Majite om susednej predajne bol Eugen Bódner, ktorého všetci volali Jidu. Po vojne sa vrátil s novou manželkou a pokúsil sa obnovi prevádzku obchodu. Po čase to vzdal a ods ahoval sa. Vo dvore bývala skromná šička. Weisovcom padli za obe holocaustu manžel a mladší syn. Po istom čase aj oni sa ods ahovali. Domov sa nikdy nevrátili manželia Szenczerovci, ktorí mali pred domom čerpaciu stanicu. V malom dome na Rožňavskej ulici býval šuster Weiss. Spolu s rodinou pekára Sobermanna sa vytratili bez stopy, rovnako ako Poltzerovci. Pri moste v uličke bolo viacero židovských domov. Židia sa o svojich súkmeňovcov vzorne starali. (Pokračovanie na strane 15.) ment, egy ideig vezette a textilkereskedést, aztán eltávoztak. Most az élelmiszer önkiszolgáló üzlet van ott. A bekötő utca sarkán nagyméretű ház áll. A Davidovics család rezidenciája. Állítólag, az egyik fiú járt itthon, de nem óhajtott újra letelepedni. A szepsi zsidó temető - Moldavský židovský cintorín (Folytatás a 15. oldalon) (Foto - hp -)

11 2004 / 5-6 Pod a príslovia, múdry človek sa dvakrát nepotkne o ten istý kameň. Ke je to pravda, ja veru nepatrím medzi géniov. Ale po me od začiatku. Odkedy som dôchodcom, chodievam pravidelne do kostola. Pravda ani predtým som nebýval ateistom, ale sem tam som mával v kostole absencie. Dúfam, že nie všade je to tak, ale u nás áno, že na chóre sa chlapi len bez slov prizerajú na omši. Len občas sa nesmelo zapoja do spevu pri Glórii, pri spievaní Verím Boha, alebo Otčenáša. Pri ostatných častiach ani náhodou. Preto ma ve mi prekvapilo, ke sa ma jeden mladý veriaci opýtal, odkia by mohol objedna taký spevník, aký mám ja. Najprv som mu odpovedal, že nech to skúsi cez faru, ale potom sa mi dostala do rúk jesenná ponuka Rodinného knižného klubu a tam som našiel peknú modlitebnú knižku A közmondás szerint, okos ember nem botlik meg kétszer ugyanabban a kőben. Ha ez igaz, akkor én biz nem vagyok egy lángész. Kezdem azonban az elején. Amióta nyugdíjas vagyok, rendszeres templomjáróvá váltam. Nem, mintha azelőtt nagy ívben elkerültem volna, de azért akadtak itt-ott abszenciák. Remélem, nem minden templomra jellemző, de nálunk a karzat férfinépe, mintha csak Heltai, Agárdi Péteréhez hasonlóan, némaságot fogadott volna, csak csendes szemlélője a szentmisének. Az állandó részeknél, mint a Dicsőség a Hitvalló ének, vagy a Miatyánk, egyikük, másikuk még csak belesegít nagy óvatosan, de az egyéb énekeknél alig csatlakozik férfihang a kántoréhoz. Ezért lepett meg kellemesen, amikor egy fiatalabb barátom, aki a karzaton mellettem szokott állni, azt kérdezte, hogyan juthatna egy, az enyémhez hasonló énekes- könyvhöz? Akkor azt feleltem neki, hogy a Plébánián biztosan lehet rendelni. Nem sokkal rá azonban megakadt a szemem a Családi Könyvklub könyvküldő szolgálat őszi kínálatában, egy tetszetős Imakönyvön, amelyet a pápalátogatás alkalmából ajánlottak a római katolikus könyvbarátoknak. Biztató volt az 526 oldalnyi terjedelme, mivel az én kopottas GLÓRIÁM csak 400 oldal és így is majdnem mindegyik ének megvan benne. Abban bizakodtam, hogy ehhez talán Mellékletet se fog kelleni, hordani, mivel az abban foglaltak is benne lesznek. Megkérdeztem hát a barátomat, megrendeljem-e? Mire ő lelkesen biztatott, hogy - Csak tessék megrendelni! Megrendeltem hát, és rövidesen meg is jött. Mekkora volt Botladozásaim Moje omyly vydanú pri príležitosti návštevy pápeža na Slovensku. Rozsah 526 strán dal tuši, že knižka bude lepšia ako moja stará GLÓRIA, ktorá má iba 400 strán a obsahuje skoro všetky piesne. Dúfal som, že k tej novej nebude treba ani príloh, lebo všetko bude priamo v knižke. Opýtal som sa mladého kamaráta, či mám tú knižku objedna. Prikývol, a tak som poslal objednávku. Aké bolo moje sklamanie, ke som zistil, že knižka má nie nadarmo prívlastok modlitebná. Obsahuje viac modlitieb ako piesní. Na puf! Z tejto si teda môj kamarát ve a nezaspieva. Potom prišla zimná ponuka. Ako keby len mňa chceli nazlosti. Bola v nej predstavená pekná knižka HOSSANA s podnázvom S udovými piesňami a notami. Nemohol som odola. Opä som objednával. azonban a csalódásom, amikor belenézve, azt tapasztaltam, hogy a könyvecskének nem véletlenül adták az Imakönyv címet, mert bizony több mint a fele, imádsággal van tele. Az Énektár elején pedig az áll, hogy tartalmazza a leggyakrabban használt énekeket. Puff neki! Ebből aztán énekelhet az én barátom! Szégyenkezve, sőt, szinte bűntudattal, adtam oda neki. aztán megjött a téli katalógus, amelyben mintha csak engem akarnának bosszantani, egy csodaszép HOZSANNA Teljes kottás népénekeskönyv -et kínálnak. Morgolódtam magamban, hogy mért is hamarkodtam el ősszel az a rendelést! Annyira eluralkodott rajtam a kísértés, hogy másodszor is belebotlottam abba a piszok kőbe: Megrendeltem a HOZSANNÁT. Amint megjött, türelmetlen érdeklődéssel lapoztam bele, de amit tapasztaltam, attól Isten bocsássa meg! nem az áhítat uralkodott el rajtam: Mindjárt a karácsonyi énekeknél szembetűnt az égbekiáltó hiányosság, amikor hiába kerestem a Krisztus Jézus született, Fel nagy örömre, Pásztorok, keljünk fel!, Ó, boldog Betlehem és még egyéb énekeket. Jó lenne, ha írásomat elolvashatnák a könyvecske szerkesztői, valamint Dr. Konkoly István, szombathelyi megyés püspök úr, aki jóváhagyta, és megválaszolnák kérdésemet, hogy vajon milyen cél vezérli őket, amikor ilyen tökéletlen dolgot állítanak elő, holott ugyanazzal a ráfordítással tökéletes is lehetne? Esetleg tanácsot adhatnának, mi a teendő, ha a kántor olyan énekre zendít, amelyet ők kihagytak a könyvből? Talán bökjem oldalba, hogy Húzzon valami mást!? Mikó István, Áj ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE Ke došla knižka, bol som už ve mi netrpezlivý a hne som ju prelistoval. Boh mi odpus, ale dôsledkom toho sa vo mne vzbudili pocity, ktoré by som ažko mohol nazva pobožnými... Hne pri vianočných piesňach chýbali také známe piesne ako sú Kristus Pán sa narodil a alšie. Bol by som rád, keby môj článok prečítali aj redaktori tejto modlitebnej knižky, ako aj dr. István Konkoly, diecézny biskup z mesta Szombathely, ktorý spevník schva oval. Mohli by mi odpoveda na otázku, či to je zámer, že vydali také niečo nedokonalé, ke mohli s trochu úsilím vytvori dokonalé dielo. Prípadne by mi mohli poradi, čo si počnú, ak sa v kostole začne spieva pieseň, ktorú oni nezaradili do spevníka mal by som š uchnú do kantora, aby začal niektorú inú pieseň? I. Mikó, Háj (preklad redakcia) Mikó István Egy szúette citera Szemrehányóan néz le rám, Tetejéről a szekrénynek, Szegény, jó öreg citerám: Berzenkedik, hogy henyélek. Évekké híznak a percek, Húrjait a rozsda marja, A szú benne vígan perceg, Semmi sincs, ami zavarja. Hová tűntek a szép napok, Melyeket valaha megért, Amikor a fiatalok Szerették még a népzenét?! Amikor a hangjaira Táncot roptak önfeledten: Nem ült por a húrjaira, Hisz nap-mint nap elővettem. Nem volt szükség fesztiválnak Lennie, vagy más ilyennek, Ahhoz hogy a citerámnak Húrjai megpendüljenek: Vertem a talpalávalót, Szellő szárnyán szállt a dalunk, Népmulatság színhelye volt Akármikor, az udvarunk. Örültünk, hogy vigadhattunk, azt hittük, sose lesz vége, S milyen kevesen maradtunk, Kikben él még az emléke! Hogyha szólnék róla már ma, Lehurrognak: - Jól van, ácsi! Egy szúette citerára Ugyan ki lenne kíváncsi? 11

12 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE 5-6 / 2004 Turíčne spomienky V kalendári nasledujú Turice sedem týždňov po Ve kej noci. Pripadá to na koniec jarného obdobia na máj, alebo na začiatok leta v júni. Na tento sviatok už väčšinou kvitnú alie a ruže. Lúky sa premieňajú na rozkvitnuté more. Kvitnú aj margarétky, orlíček a mnoho alších kvetov. Na poliach rozkvitne skromná nevädza aj parádny vlčí mak. Pred nieko kými rokmi mi vždy prišlo do plaču, ke som videl pri ceste č. 50 pri potokoch smerom na Turňu kvitnú tieto kvety, pripomínajúce mi moje detstvo. Odvtedy ich vidie zriedkavejšie, v dôsledku chemickej ochrany obilia. V 40-tych a v 50-tych rokoch, v mojej rodnej dedine v Turnianskej Novej Vsi sa ešte hospodárilo na súkromných pozemkoch. V čase Turíc sa nahromadili práce na poliach. Bolo potrebné odstráni buriny spomedzi zemiakov, kukurice aj repy. Bolo ich treba okopáva a pod. Nebolo tomu inak ani v prípade obilných polí. V našej dedine sa najviac bojovalo proti bodliakom. Uskutočňovalo sa to pomocou 2 metre dlhej palice na ktorú sa pripevnil väčší, špeciálne upravený nôž. Ak Turíce pripadli na začiatok júna, často sa už kosila aj atelina. Pri jeho sušení pomáhali aj ženy. Aj moja mama, vtedy už vdova, ve mi ve a pracovala. Už skoro nadránom vstala a pripravila cesto na koláč, podojila a ošetrila zvieratá, zakúrila do pece. Ke že v tomto období kravy dávali dostatok mlieka, hojne sa pri varení a pečení využívalo maslo, mlieko a tvaroh. Mama napiekla 6-7 tvarohových lángošov, na 3 pekáče tvarohového pečiva, 1-2 pekáče tvarohových koláčov, 2-3 vianočiek, 3-4 menších okrúhlych koláčov pre pastierov a viac zákuskov, poväčšine tzv. rohlíkov-kossuthoviek. Uvarila aj plnenú kapustu, vybrala a uvarila aj jednu väčšiu sliepku. Ale práce bolo dos aj okolo domu. Na Turíce bolo zvykom natrie steny domu vápnom, vybieli. Aj pri zemi sa steny natreli a to tzv. "čiernym kindrusom". Upravila aj vzh ad dvora, stodoly a podlahu domu, ktorá sa zvyčajne napúš ala roztokom vody a hovädzieho trusu. Pod a starého gréckokatolíckeho zvyku sa do domu na Turíce prinieslo nieko ko zelených vetvičiek. Kým bol u nás v dedine farárom vdp. Sándor Bencsík, ten na turíčny pondelok slúžil svätú omšu na filiálke v Žarnove. V ten deň nás preto mama posielala do gréckokatolíckeho kostola v Chorvátoch. Aj ten bol na Turíce bohato vyzdobený zelenými vetvičkami. V detstve som mal ve mi rád tieto sviatky. Vždy som si prial, aby bolo dobré počasie. Po omši som sa spolu s ostatnými miništrantmi väčšinou vybral na prechádzku s pánom dekanom. Ten nás brával na rôzne zákutia v chotáry a pritom rozprával zaujímavé príbehy z dejín, ale aj o vtákoch a zvieratách, či rôznych rastlinách. Ke sme prechádzali popri Bodve, kde bola bohatá vegetácia, vtedy nám rozprával príhody Tarzana z džungle. Pamätám sa aj na také Turice, kedy sme sa už kúpavali v Bodve, skákali hlavičky z mosta. Na prvý turíčny deň som rád pomáhal pri zvieratách. Pastierom som odniesol koláče, ktoré mama pripravila už predchádzajúci deň. Kým som čakal na pastierov, poobzeral som sa, ktorá z dedinských dievčat má postavený pri bráne máj. Ke som mal šestnás rokov, aj sám som sa zúčastnil stavania mája. V nede u pred Turicami, bola odpus v Žarnove. V škole sme sa s chlapcami dohodli, že na odpus pôjdeme na bicykloch. Cestou sme v péderskom lese, ktorý užívali našinci, vyhliadli stromy, ktoré sme sa rozhodli postavi dievča u, ktoré sa páčilo nášmu kamarátovi Lacovi. V sobotu však prišla ve ká búrka. V noci potom, kedy sme sa vybrali do lesa pre máje, svietil mesiac. Museli sme si obu gumené čižmy. K cie u sme sa aj tak dostali iba ok ukou, nako ko na kratšej ceste bolo ve a blata. Dovtedy zapadol mesiac a zavládla hlboká tma. Nenašli sme vytypované stromy. Vybrali sme si iné. Väčšie. Ukázalo sa, že do dediny dokážeme odnies iba jeden z nich. Aj tak, kým sa nám to podarilo bolo už ráno. Pri stavaní mája pri dome dievčiny nás prekvapil jej otec. Poradil, aby sme strom pripevnili nie drôtom, ale re azou, ktorú nám dal on sám. Na druhé leto som sa na stavaní mája nezúčastnil, lebo som utrpel úraz pri stavbe železnice. Laco však našiel iných kamarátov a postavil dva menšie máje, vtedy už inému dievča u. Ing. Gabriel Köteles, Moldava nad Bodvou (preklad: redakcia) Program 11. mimoriadneho zasadnutia Mestského zastupite stva v Moldave nad Bodvou (7. júna 2004) 1. Otvorenie. 2. Schválenie štatútu a zakladate skej listiny neziskovej organizácie Zachráňme život. 3. Spolufinancovanie inkubátorového domu. 4. Predaj nehnute nosti. 5. Nákup dlhodobého hmotného majetku. 6. Diskusia. 7. Návrh na uznesenie. 8. Záver. A Szepsi Városi Önkormányzat 11. rendkívüli közgyűlése június 7.-én 1. Megnyitó. 2. Mentsünk életet nonprofit szervezet alapszabályának és alapítólevelének jóváhagyása. 3. Az inkubátorház közös finanszírozása. 4. Ingatlan eladása. 5. Anyagi beruházás jóváhagyása. 6. Vita. 7. Határozati javaslat. 8. Zárszó. 12

13 2004 / 5-6 Röviden Május 9-én a második világháború helyi áldozataira emlékeztek Szepsiben. A temetői emléktábla megkoszorúzásán részt vett Bauer Edit, az MKP parlamenti képviselője is. (Foto -hp-) Ajándékkönyvek a könyvtárban Közel hatszáz új könyvvel gazdagodott a Kassai Városi Ifjúsági Könyvtár (Knižnica pre mládež mesta Košice - KMK) állománya. A szellemi táplálék ezúttal ajándékként került a könyvtárba. A Szlovák Takarékpénztár (Slovenská sporite ňa) a Sk értékű ajándékot, amelyet a Kalligram kiadványaiból állítottak össze, május 20.-án adta át az olvasóknak. A könyvtár az ajándékkönyvekből kiállítást rendezet. A mintegy 300 V krátkosti 9. mája 2004 si na moldavskom cintoríne pripomenuli obete II. svetovej vojny. Na kladení vencov sa zúčastnili aj dvaja poslanci NR SR Edit Bauer a László Köteles. 20. mája prevzala Knižnica pre mládež mesta Košice knižný dar Slovenskej Sporite ne v hodnote vyše 120 tisíc Sk. Knihy sú z dielne vydavate stva Kalligram (súčasná spoločenskovedná a krásna literatúra diel slovenských, srbských, českých a ma arských autorov a niektoré diela Sándora Máraiho v slovenskom preklade). Knihy budú k dispozícii čitate om v centrálnej požičovni na Tajovského ulici č. 9 a na väčších pobočkách knižnice. Okrúhle výročie 40 rokov vzniku oslávilo Centrum vo ného času CvrČek v Moldave nad Bodvou 28. mája. V slávnostnom prejave riadite ka CVČ p. Mária Tóthová priblížila prítomných históriu inštitúcie ako aj jej súčasnos. Organizácia vznikla ako Dom pionierov a mládeže v roku Od tej doby prešla mnohými zmenami. V pohybe času sa menil názov, budovy, riaditelia aj pracovníci. Nie však náplň práce, lepšie povedané poslanie tých udí, ktorí tu pracovali s de mi a mládežou. magyar és 300 szlovák könyv között megtalálhatjuk Márai Sándor szlovákra fordított műveit a kortárs magyar és szlovák írók több művét, valamint jó néhány társadalomtudományi művet. A könyvek Tajovský utcai központi kölcsönzőben és a könyvtár nagyobb fiókkönyvtáraiban lesznek hozzáférhetők. - hp - Ünnepelt a Szepsi Szabadidőközpont Fennállásának kerek, negyvenedik évfordulóját ünnepelte május 28.-án a Szepsi Szabadidőközpont (TÜCSÖK - Centrum vo ného času CVrČek). A valamikor, még 1964-ben, úttörőházként alakult intézmény valódi ünnepi műsorral mutatkozott be. Az egyórás Részlet a Szabadidőközpont ünnepi műsorából (Fotó Halász Péter) Dnes je CvrČek moderným strediskom pre deti a mládež. Pracuje tu 6 interných a nieko ko dobrovo ných pracovníkov, ktorí sa venujú vyše 350 de om a mládeži v 25 krúžkoch z oblasti kultúry, prírodovedy, športu, techniky a spoločenských vied. CvrČek organizuje aj príležitostnú činnos. Vznikajú tu nové tradície CvrČek a slávici, CvrČkoviny, Detský Silvester a iné. Pokračujú aj v cez roky osvedčených podujatiach ako sú Mestská atletická olympiáda, prímestské letné tábory a iné. Na hodnotnom kultúrnom programe, kde vystúpili tanečné skupiny Hip-Hop, Floorrakers, malí divadelníci a alšie talenty, sa okrem bývalých pracovníkov CVČ, zúčastnil aj primátor mesta a viacerí poslanci MZ. 29. mája sa vo ve kej sále MsKS predstavili traja kandidáti SMK na europoslancov Edit Bauer, József Berényi a Árpád Duka Zólyomi. Netradičným spôsobom upozorňuje na svoje práva moldavská žeriavnička Z. Cinge ová (v komunálnych vo bách neúspešná kandidátka na post primátora za stranu ROSA). Pred hlavným vstupom do firmy US Steel Košice drží hladovku. Tvrdí, že bola fyzicky a psychicky zastrašovaná zo strany zamestnávate a a žiada vyšetrenie útoku proti jej osobe. ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE műsorban fellépett a Hip-Hop leány tánccsoport, a szinte akrobatikus ügyességű Floorrakers fiúcsoport, bemutatkoztak a bábosok a tornászszakkör a tehetségkutató Talentárium verseny legjobbjai és a táncdal fiatal tehetségei is. Miro Gábor a kosárlabdaszakkör tehetséges tagja a labdával bűvölte el a közönséget. Említést érdemel a két fiatal tehetséges műsorvezető, Danka Ujcóová és Šimko Dávid teljesítménye is. A Szepsi Szabadidőközpont 350 gyermeknek és fiatalnak nyújt szórakozási és kibontakozási lehetőséget a maga 25 szakkörében. A már említetteken kívül sikeres a természettudományi a számítógépes és a sportszakkör is. - hp - Május 29.-én a Szepsi Városi Művelődési Központ nagytermében Közösségi Fórumon mutatkozott be az MKP európai uniós három képviselőjelöltje Bauer Edit, Berényi József és Duka Zólyomi Árpád. Június 27.-én kezdődnek a VII. Szepsi Napok. A részletes előzetes műsort a szlovák szövegben közöljük. Az idén lesz koszorúzás, ünnepi képviselőtestületi gyűlés, borkóstoló, hegymászó-fal, mazsorett csoportok műsora, Dob-show, diszkó-éjszaka, Bódva Kupa Nemzetközi Futóverseny, mesterségek vására, Park Cirkusz, fúvószenekar, country-zene, tűzijáték, ökumenikus istentisztelet, térzene és dixieland. Predbežný program VII. Dní Moldavy: 27. júna Budulovský parkúr 1. júla hod. - Rómske talentárium 2. júla hod. - Spomienka na krá a vín kladenie vencov k pamätníku Szepsi Laczkó Mátého hod. - Slávnostné zasadnutie MZ, hod. - Otvorenie Múze vína - Horolezecká stena hod. - To najkrajšie na úvod vystúpenie mažoretiek a mládežníckej dychovky, - Tanečná škola Fokus - Groovehouse vystúpenie populárnej ma arskej skupiny - Hair muzikál - Bubnová show - Twister disco-night 3. júla hod. - Beh o pohár Bodvy hod. - Remeselný trh hod. - Vinfest hod. - BÖK futbalový turnaj hod. - ARÉNA na námestí - Krajovinky prezentácia partnerských miest hod. - Cirkus PARK hod. - Dychovka Štós hod. - Las Vegas vystúpenie českej skupiny hod. - KANTRIJÓ country kapela z MR hod. - Bankomat sú až stredoškolákov hod. - Ohňostroj - Námestie je naše 4. júla hod. - Ekumenická Bohoslužba hod. - Promenádny koncert v parku hod. - Vystúpenie žiakov ZUŠ hod. - Dixieland band kapela z Miškolca. 13

14 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE 5-6 / 2004 (Folytatás a 2. oldalról) 25 éve történt Mivel az én meggyőződésem az volt, hogy legjobb, ha a gyerek már óvodás korban is az anyanyelvén ismeri meg először a környező világot, a járási iskolaügy képviselőihez fordultam kérésemmel. Ott ismét az előbb leírt módon próbáltak meggyőzni igyekezetem feleslegességéről. Megmagyarázták, hogy ezt a városi iskolaügyi bizottságnál kell kérelmezni, mert ők az óvodák fenntartói. A járási hivatal egyik dolgozója még azt is javasolta, hogy adjak be írásbeli kérvényt a Városi Hivatalba. Ezt én meg is tettem. Néhány sürgetés után, vagy öt hónap várakozás után, postán hivatalos levelet kaptam a Szepsi Városi Nemzeti Bizottságtól, melyben tudomásomra hozták, hogy az iskolaügyi bizottság egyetért egy magyar tannyelvű óvodai osztály megnyitásával, ha legalább 16 szülő oda íratja be gyermekét. Megbetegedésem után nejem a fiunkat beíratta sz. 1. számú Óvodába, amely legközelebb volt a munkahelyéhez. Ott csak még egy szülőt érdekelte a magyar tannyelvű óvoda. Nem éreztem magamban annyi erőt, hogy megszervezzem a szülőket, akik érdeklődtek a magyar óvoda megnyitása iránt. Ezért, segítségért Nagy Jánoshoz fordultam a magyar tannyelvű iskola akkori igazgatójához. Őt jól ismertem, mert 1959k-ben Tornagörgőn nálunk kezdte a tanítói pályafutását és a Szepsi Mezőgazdasági Iskolában néhány évig együtt tanítottunk. Ő az üggyel nagyon egyetértett és megígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy minél előbb megnyílhasson Szepsiben a magyar tannyelvű óvoda. Rövid időn belül összegyűjtötte a kellő számú szülői aláírást. Tárgyalt a VNB-n, a JNBn, az óvodák igazgatónőivel. Sikerült megnyerni Katarína Gállová a 2. számú Óvoda igazgatónőjének a jóindulatát, aki lehetővé tette, hogy az épületben 9. osztályként működjön a magyar nyelvű óvodai osztály. Szepsiben az első magyar nyelvű óvodai osztály május 15.-én nyílt meg Képes Elemérné és Tamás Irén vezetésével. Ez az osztály a szlováknyelvű óvodákkal egy igazgatóság alatt működött, de képes volt helytállni. Sőt, tovább fejlődött október 1.-én megalakult a második magyarnyelvű osztály is. Tovább bővült az óvónők száma. Ide jött tanítani Kovács Lászlóné és Köteles Ágostonné. Az 1985/86-os tanévben a magyar osztályokat már 62 gyermek látogatta január 15.-től a magyar nyelvű osztályok önállósultak. Az igazgató Köteles Ágostonné lett. "Az emberiség legfőbb értéke a bölcsőben van letéve" jelszó jegyében folyt az eredményes munka. Az óvoda történetében kiemelkedően sikeres volt az 1989/90-es tanév, amikor a magyarnyelvű nevelésben 78 gyermek vett részt. Ilyen létszám mellett meg kellett nyitni a harmadik osztályt is. A munkakörülmények ideálisan alakultak. Mindhárom osztályban hasonló korú gyermekekkel lehetett foglalkozni. Ekkor az óvoda igazgatónője Köteles Ágostonné volt. A további óvónők: Tamás Irén, Palcsik Károlyné, Mártha Éva, Képes Elemérné és Kovács Lászlóné. Az 1990-es évek elejére jellemző volt az igazgatónők cseréje február 1.-től Kovács Lászlóné, az 1991/92-es tanévtől Képes Elemérné látta el ezt a funkciót. Közben csökkenni kezdet a beíratott gyerekek száma. Az 1994/95-ös tanév elejére a létszám 61-re csökkent. Így akkor már csak két vegyes osztályt lehetett szervezni. Sajnos a gyerekek létszáma tovább apadt. Az 1997/98-as iskolai évben már csak 45 gyermek látogatta a magyar tannyelvű óvodát. A Szepsi Magyar Tannyelvű Óvoda további sorsa az itt élő fiatal magyar szülők kezében van. Mindenkit csak bátorítani tudok a gyermekvállalásra. "A bölcsőben a jövőnk." A Szepsi Óvodában szinte megalakulásától komoly társadalmi-kulturális munka folyik. Önállóan szerepelnek minden évben olyan városi rendezvényeken, mint például az álarcos délután, Mikulásvárás, Karácsonyvárás, Anyák Napja, Gyermeknap. Évente rendeznek nyilvános műsorokat a beiratkozáskor és az óvodában való járás befejezését jelentő ballagáskor. Rendszeresen szerveznek szavalóversenyt, rajzversenyt, népdalversenyt, sportnapot. A magyar óvoda életében nagyon jeles nap volt június 2., amikor Szlovákia környezetvédelmi minisztere Miklós László látogatta meg az óvodát annak elismeréseként, hogy az évi tervet környezetvédelmi célkitűzések szövik át. A mindennapi foglalkozásokat a környezet ápolásának és a természet védelmének a témai szövik át. Emlékezetes nap volt az óvodások életében november 23. is. Ekkor Csáky Pál miniszterelnök-helyettes látogatta meg az óvodát. Nagy jelentőségű nap volt még szeptember 27. Ekkor került sor a faragott fából készült játékokkal felszerelt játszótér átadására. Az ünnepségen jelen volt a fafaragó Pekár József és Luboš Pastor mérnök, az akkori járási elöljáró is. Köteles Gábor mérnök, Szepsi (Folytatás a 4. oldalról) Felébredt emlékek Közben az erdész úr a kútnál mosogatni kezdte a véres kezét, de előbb még megfenyegette vele a cigányt, hogy: - Az anyád Istenit, ezért kötél jár a nyakadra! - Jócskán beesteledett, mire a két csendőr kibiciklizett. Az idősebbik, egy őrmester, nálunk, petróleumlámpa mellett folytatta a kihallgatást. Jelen volt az erdész úr is, és ott volt a bűnjel, a kés, amely a sérülést okozta. A másik csendőr egyenként vezetgette elő a csapat tagjait. Elsőnek a késest, akire rámutatva kérdezte az őrmester: - Ő volt? - - Ő. - felelt az erdész. - És hogy történt? Ő támadott? - - Hát, támadni nem támadott, csak ellen- szegült.- - És a kezét szándékosan vágta meg? - - Én azt nem tudom, én csak el akartam tőle venni a kést és ő nem engedte. - - Vagyis - írta az őrmester - dulakodás közben, az erdész úr a kezén megsérült. - - Köszönöm, több kérdésem nem is lesz az erdész úrhoz. Tessék itt aláírni és elmehet. - A csendőr még sorra felvette a delikvensek adatait. Kiderült, hogy mindnyájan szepsiek. 14 A késest, emlékszem, Ribár Ignácnak hívták. Aztán volt köztük egy süketnéma, Ribár József, akit megcsodáltam, mert mindük közül, egyedül ő tudott írni. Vele a csendőr csak írásban komunikált. Rajtakívül aztán ki-ki odapingálta a jegyzőkönyv alá a maga két-három keresztből álló szignóját, és ezzel az ügy lezárult. Az őrmester aztán elővette ezüstössen csillogó cigarettatárcáját és sorra kínálta az egész csapatot. Nem is maradt neki sok benne, mert mindegyikük rágyújtott. Kis idő múltán így szólt a megnyugodva pöfékelő társasághoz: - Most pedig szedjétek a cókmókjaitokat és elmehettek. - Azt hiszem, ilyen emberséges szavakat a mai romák se hallanak gyakran, csendőrök szájából. Nem is vártak sok biztatást, hanem boldogan vágtak neki az éjszakának. A csendőr utánuk nézve, még azt mondta apámnak: - Tőkei úr biztosan elvárta volna, hogy felakaszttassam őket, de én nem látom okát bármiféle büntetésnek, hiszen a szerencsétlenek csak igyekeznek valahogy életben maradni. Hát ilyenek is akadtak a hírhedt kakastollasok között. Mikó István, Áj SZEGÉNY APÁM Gondok között küszködött, mint olyan sokan mások, Érték bajok, sérelmek és megaláztatások, A verejték nagyon sokszor omlott a homlokán, Míg a mindennapit előteremtette apám. Megváltásszámba ment nála szinte, a nagy eset, Mikor a gróf úr uradalmán kerülő lehetett: Puskával járta az erdőt, gerle búgott a fán... Sajátjaként őrizte az uradalmat apám. Emberség és kötelesség: két kemény malomkő, Erdőőri mivoltában, e közt őrlődött ő: Hasonszőrű rászorultak jöttek nap-nap után, Fájó szívvel, de muszáj volt, űzte őket apám. Jött a háború vihara, majd a fogolytábor, Hosszú, nehéz raboskodás a családtól távol, Ahogy végre hazakerült, nem várta Kánaán, Gürcölhetett, mint azelőtt, továbbra is apám. Pihen most már jó pár éve, elpihent örökre, Ott jártomban, könnyem potyog az őt fedő rögre: Életében mondtak olykor rosszat is róla tán, Pedig tiszta, jó szándékú ember volt az apám. Mikó István, Áj

15 2004 / 5-6 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE (Pokračovanie zo strany 10.) Nikto nezostal bez strechy nad hlavou. Smerom k synagóge býval rabbi Tannenbaum, Móric Kaufmann, krajčír a sakter, ktorý ak sa dobre pamätám volal Beinhorn. Na mená viacerých sa už ani nepamätáme. V Krivej uličke býval Lazarovics, ktorého dcéra chodila som mnou do jednej triedy a bola to ona, ktorej správa o smrti sa dostala ako prvá do Moldavy. V tejto uličke žili aj dve krajčírky, na ktorých mená sa pamätajú možno iba tí, komu v detstve ušili nejaké šaty. Býval tu aj dr. Fried s manželkou a s dcérou. Bol známy svojou udskos ou a vynašiel sa aj v naj ažších situáciách. Jeho dcéra sa tu vydala a dožila sa vysokého veku. Pochovaná je na moldavskom cintoríne. Na hlavnej ulici žilo viac židovských rodín. Deutschovci vlastnili pekáreň. Otec, matka a dve dcéry. Z táborov (Folytatás a 15. oldalról) Az utca másik oldalán a Klein lányok: Margit és Panna kis élelmiszer üzletet tartottak fenn. A világégés után Panna hazakerült, de elment az ország másik részére családot alapítani. Egy házzal odébb originál zsidó kereskedőház volt. Rottenbergeréknek edényüzletük volt, amelybe az akkori törvények szerint keresztény felügyelő került. Állítólag Nóri Kassán vészelte át az üldöztetést, de nem támadt honvágya Szepsi után. A szomszéd üzlet tulajdonosa Bódner Jenő, akit a zsidó neve szerint mindenki Jidunak szólított, vadonatúj ifjú menyecskével tért vissza, próbálta beindítani az üzleti életet, de feladta és elment. A ház udvarában csendes, szerény varrónő húzódott meg. Weisnének a férje és a kisebbik fia veszett oda. Egy idő múlva ők is eltűntek. Haza sem tért többé a Szenczer házaspár, akinek benzinkút volt a házuk előtt. A rozsnyói út felé fordulva, kicsi kunyhóházacskában lakott Weiss suszter. Eltűntek ők is, a közös udvaron pékség volt, Sobermannék is füsté váltak. A híd közvetlen közelében áll a Poltzer ház. Lakói már a múltban elmenekültek. A zsinagóga felé vezető utcában, bokorban álltak a zsidó házak. Tiszteletreméltóan törődtek a hittestvéreikkel. Senki nem maradt fedél nélkül. Zo spomienok na moldavských občanov židovského pôvodu sa vrátila iba jediná, mladšia dcéra, ktorá sa potom vys ahovala do Talianska. Mäsiar Friedmann zmizol spolu s malým vozíkom a drobnými koňmi. K ujovi Móricovi Rosenbergovi sme chodili kupova šatstvo. Mal štyri deti: rojčivá Aliz a múdru Mettu. Tá bola moja priate ka. Ujo Móric mal aj dvoch synov Teodora a Laciho. Stali sa obe ami holocaustu. Teta Sára a dve dievčatá sa vrátili domov do vyrabovaného domu. Teta patrila medzi optimistov, ktorí začali chodi po domoch a h adali si svoje veci. Časom to vzdali. Ods ahovali sa do Izraela. Kto by vedel poveda čo pracovalo v u och, ke niektorí nechceli ani vidie starý domov odkia ich vyhnali, iní sa pokúšali o návrat. Ako bratia lekári, Béla a František Kleinovci. Sestry, ktoré vyrábali Hevenyészett zsidó kronológia Itt lakott a rabbi: Tannenbaum, Kaufmann Móric szabó, a sakter: emlékezetem szerint Beinhorn. A bőrös, akinek a neve feledésbe merült, mint több másé. A párhuzamos Görbe utcában lakott Lazarovics. A lánya velem járt egy osztályba, és az ő halálhíre érkezett meg elsőnek hozzánk. Két varrónő is lakot abban az utcában egy fél házacskában. Lehet, hogy a nevükre már csak azok emlékeznek, akiknek valaha gyerekkorukban ruhát varrtak. Ebben az utcában lelt újra otthonra dr. Fried a feleségével és a lányával. Emberséges orvos volt, feltalálta magát a szorult helyzetekben is. A lánya újra legyökerezett Szepsiben, magas kort ért meg, itt nyugszik a temetőben. A Fő utca eme részén több zsidó család élt egymás szomszédságában. A Deutsch családnak péksége volt. Apa, mama és két lány. A világégésből a kisebbik lány került ki élve, aztán ő is kivándorolt Olaszországba. A kóser mészáros, Friedmann, eltűnt kicsi kocsijával és törpe lovacskájával együtt. Rosenberg Móric bácsihoz jártunk textilneműt vásárolni. Négy gyermeke volt: az ábrándos Aliz és a józan Metta. Ő volt a barátnőm, hasonlóak voltunk. Móric bácsi és két fia, Teodor és Laci odaveszett. klobúky, na ich mená sa už nepamätám. Zo zahmlenej minulosti sa vynárajú mená Guttmann, Altmann, Liebermann, Eisen, Frieder, Haas, Felberbaum, Buxbaum. Ich mená zostali, ale kto pozná ich osudy? O dvoch našich židovských spoluobčanoch vieme aj podrobnosti: dr. Samuel Wohl bol právnikom. Je tu aj pochovaný. Benjamin Gross sa spolu s manželkou úspešne skrývali pred fašistami a po vojne sa vrátili domov. Oboch synov však stratili. Nikdy nepomýš ali na pomstu. Prispôsobili sa a snažili sa preži v tej spoločnosti, o ktorej dobre vedeli, že žije pretvárkou. Vydržali a pomáhali vydrža aj ostatným. Ubehli desa ročia plné poníženia, panovačnosti. Raz to musí skonči. Sarolta Győriová (preklad redakcia) Sári néni és a két lány hazakerült a kirámolt házba. Nem Sári néni volt az egyetlen, aki házalni próbált, keresve hajdani berendezési tárgyaikat. Aztán feladták, Izraelbe távoztak. Ki tudná megmondani, mi készteti az embereket a döntésre. Valaki látni sem akarja azt a helyet ahonnan elűzték, valaki próbálkozik újra kezdeni, de végül elmenekül. Mint a két orvos testvér: Klein Béla és Ferenc. A két lánytestvér, akik kalapot készítettek, de a nevük úgy eltűnt, mint a kalap. Nevek bukkannak elő: Guttmann, Altmann, Liebermann, Eisen, Fieder, Haas, Felbermaum, Buxbaum. A városban megtalálható nevük és zsidó megjelölésük, de ki tud róluk? Kettőről biztosan tudunk: dr. Wohl Sámuel ügyvédről, aki ebben a földben nyugszik, és Gross Benőről, aki sikeres rejtőzködés után hazakerült feleségével együtt, de két fiuk odaveszett. És soha nem forraltak bosszút senki ellen. Beilleszkedtek a képmutató új világba, amelyről jól tudták, hogy hazug. De igyekeztek elviselni, sőt próbáltak másokat segíteni, hogy ők is elviseljék. Évtizedek teltek el tele bántással, hatalmaskodással. Ennek véget kell vetni egyszer. Győri Sarolta 15

16 ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE 5-6 / 2004 A kalendáriumban Pünkösd hét héttel Húsvét utánra esik. Vagy a tavasz végére májusban, vagy a nyár kezdetére júniusban. Erre az ünnepre már virágzanak a kiskertben a kora nyári évelő virágok, a liliomok és a rózsák. A rétek virágtengerré változnak. Virítanak a margaréták, tüzecskék, harang-virágok és még egy sor egyéb virág. A mezőkön is kinyílnak a szerénykedő búzavirágok és a hivalkodó pipacsok is. Pár évvel ezelőtt még könny szökött a szemembe, amikor az 50-es főúton haladva megláttam a Bercs pataktól Torna felé azt a keskeny virágzó pipacsok alkotta vörös sávot, melyet nem irtott még ki a vegyszeres növényvédelem. Az 1940-es években és az 1950-es évek elején szülőfalumban, Tornaújfaluban még magángazdálkodás folyt. A pünkösdi időszakra felgyülemlettek a mezei munkák. Fontos volt a burgonya, a kukorica, a takarmányrépa gyomtalanítása, kapálása, egyelése. Be kellett fejezni a sűrűn vetett rozsban, búzában, árpában és zabban a kellemetlen gyomok irtását. Falunkban főleg az aszatot irtották, amit gurdonynak neveztek. Az irtási folyamatot pedig gurdonyozásnak hívták. Ezt kb. 2 m hosszú, könnyű és egyenes nyélbe erősített, jellegzetesen kiképzett késszerű eszközzel, a gurdonyozóval végezték. Ha a Pünkösd június elején volt, sokszor esedékes volt már a lóhere első kaszálása is. Ennek szárításánál és begyűjtésénél a háziasszonyok is besegítettek. Anyám özvegyasszony korában is nagyon sok munkát végzett. Már hajnalban kalácsot dagasztott, megfejt, ellátta az állatokat, a kemencében fűtött, tésztát sikált. Mivel ebben az időszakban nagyon jól tejeltek a tehenek, a kalácstésztába bőven adagolta a vajat és a tejfelt. Sütött 6-7 túrós lángost, 3 tepsi túrós bélest, 1-2 tepsi túrós kalácsot, 2-3 fonott kalácsot, 3-4 kisebb kerek kalácsot a pásztoroknak, és több tepsi süteményt, rendszerint Kossuth kiflit. Főzött egy nagy fazék töltött káposztát. Levágott és megkopasztott egy előre kiszemelt jó nagy tyúkot a pünkösdi ebédre. A ház úttól és udvartól való oldalán a fal alját Pünkösdi emlékek átmeszelte fekete Kindrusszal. A maradék anyaghoz öntött vizet, tett bele fahamut és ezzel végigmeszelte a fal alját az istálló és a kamarák előtt. A felsorolt falak alatt mindenütt volt töltvény. Ezeket is mind kicsinosította, úgy, hogy végigerezgette egy rongycsutakkal, melyet felhígított tehénürülékbe mártogatott. Kitakarította a pitvart, ahol a kemence is volt, és ennek vert padlóját is beeresztgette. A lakóhelyiségek kitakarítása után anyámnak szokása volt bevinni néhány zöld gallyat. Ez a szokást valószínűleg a görög katolikus környezetből hozta magával. Amíg Bencsik Sándor volt a községben a plébános, Pünkösdhétfőn csak a leányegyház templomában, Zsarnón tartott misét. Ilyenkor anyám a horváti görög katolikus templomba irányított bennünket. Az fel volt díszítve zöld gallyakkal. Gyermekkoromban nagyon kedveltem a pünkösdi ünnepeket. Mindig azt kívántam, hogy jó idő legyen. Ministrálgattam, és a délutáni litánia után az esperes úr azt szokta mondani: "Ez is meg volt, még sincs este. Inasok gyertek velem sétálni!" Az ilyen séták alkalmával bebarangoltuk a Várhegy minden zugát. Sokszor még a horváti Ubocson is kószáltunk. Az esperes úr pedig folyton mesélt a növényekről, madarakról, állatokról. A Várhegyről, vagy az Ubocsról gyakran a legmeredekebb lejtőn ereszkedtünk le. Ilyenkor az esperes a leggyakrabban a magyarok bejövetelének történetét mesélte. A meredek lejtőről a Vereckei-hágó jutott az eszébe. Máskor, amikor a Mérő-pallón a Bódva és az Újásás összefolyásánál bóklásztunk, az öreg fűzfákra felfutó vadkomló liános őserdőre emlékeztetett. Az esperes rendszerint bele is kezdett Tarzan kalandjainak elbeszélésébe. Olyan Pünkösdre is emlékszem, amikor fürödtünk is a Bódvában, fejeseket ugráltunk a Mérő-pallóról. Pünkösd első napján, reggel, nagyon szívesen végeztem az állatok kihajtását. Elvittem a gulyásnak a csordásnak a kondásnak és a libapásztornak az anyám által előző napon sütött kis kerek kalácsot, amit ők rendszerint a nyakukba kötött abroszban helyeztek el. Amíg a pásztorok érkezésére vártam, jól szétnéztem, vajon kinek a kapujában és milyen májusfa van állítva. Tizenhat éves koromban már magam is részt vettem a májusfa állításában. Pünkösd előtt, vasárnap, Zsarnón volt a búcsú. Ilyenkor oda jártunk templomba. Egyik alkalommal, szombaton a búcsú előtt, az iskolából jövet, László nevű iskolatársam javasolta, hogy a zsarnai búcsúra kerékpárral menjünk és induljunk el korábban. Igy is tettünk. Útközben pontosította a tervet - végig megyünk Zsarnón, leereszkedünk a Puszta-szőlőn és szétnézünk a falunkbeliek által használt Péderi erdőben. Keresünk két szép nyírfát, melyeket majd másnap éjjel kivágunk, hazaviszünk és beállítjuk Bözsiék házához. Pünkösd szombatján nagy zivatar vonult át felettünk. Nagyon sok eső zúdult a vidékre. Estére elvonultak a felhők. Az égbolton ragyogott a Hold. Sötétedés után gumicsizmát húztunk, magunkhoz vettünk egy baltát és elindultunk. Mivel a Csapáson nagy volt a sár, a Vass házánál letértünk a Pást felé. A Cigányhídon áthaladva jobbra kanyarodtunk a Lélantok felé. A Kissasokhoz érve kénytelenek voltunk a Sasi patakon átgázolni, és a legelőn folytatni utunkat. Felmentünk egészen a Csokás tetejére, onnan a Péderi erdőbe. Akkorra már lenyugodott a Hold. A sötétben nem találtuk a kiszemelt fákat, így aztán másikakat vágtunk ki. Ezeket egyedül nem bírtuk elcipelni, és ezért az egyikről lemondtunk. Mire a Bözsiék házához értünk, már kezdett virradni. Ahogy a fa felállításával küszködtünk, észre sem vettük, hogy mellettünk áll a Bözsi apja. Nyugodt, halk szavú ember volt. Ahogy felmérte a helyzetet, megkért, vigyük át a májusfát a nagykapu másik végére és ott, a már korhadó kapuoszlophoz kössük hozzá nem az általunk hozott dróttal, hanem azzal a lánccal, melyet ő hozott elő. Segített is odaerősíteni a májusfát a kapuhoz. A következő éven már nem vettem részt a májusfaállításban, mert balesetet szenvedtem a vasút építésénél. László azonban más fiúkat szervezett be és két kisebb fát állított Klárinak. Köteles Gábor mérnök, Szepsi ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE Regionálny dvojtýždenník. Regionális híradó. Reg.č.: OkÚ 1/92, Vydáva/Kiadja: Mestský úrad v Moldave nad Bodvou, Školská 2. Vedúci redakčnej rady: PhDr. Peter Halász. Technický redaktor: Pavel Stromp. Telefónne spojenie cez MÚ Moldava nad Bodvou - 055/ , Fax: 055/ Tlač: Vienala, Košice - Kassa, Moldavská 8/A, tel.: 055/