A különállás és összetartozás magatartásmodellje Buda Ferenc költészetében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A különállás és összetartozás magatartásmodellje Buda Ferenc költészetében"

Átírás

1 A különállás és összetartozás magatartásmodellje Buda Ferenc költészetében 1. Megkésett pályakezdés: Buda Ferenc 56-os- és börtönversei E komor, a kilátástalanság szürkeségének árnyalatait újra meg újra tudatosító líra, Buda Ferenc költészete külön helyet foglal el irodalmunkban mind hangoltsága, mind életrajzi háttere szempontjából. Hogy a személyes élettörténet is hozzájárult a világkép komorságához, aligha tagadható 1 ; súlyosabb indok azonban a nemzet élettörténete: a költı sorsa szinte csak alátámasztotta igaz, nyomós érvekkel, börtönévekkel három 56-os versért mindazt, amit az egyes ember legyen bár mővész felfogni képes a történelem egyidejő beszédébıl. Az elsı Buda Ferenc-versekben dacos, szembeszegülı költıi személyiség képzıdik meg. A szembeszegülést az alulról jöttség, a hányatott sors tudatosítása váltotta ki. 2 A korai versek példázatosan artikulálják e sorsot: Nagyapámat sose láttam, / megelızött a halálban (Nagyapám); Pincelépcsın tanultam meg járni ; Csetledeztem, botladoztam félve, / s négykézláb, de fölmásztam a fényre (Pincelépcsı); Sártengerben porfolyókon / jártam (Sártengerben). A szembeszegülést még nem férfias magabiztossággal kamaszos daccal fogalmazza meg: Váljék teste puha röggé, / pihenjen és porladozzék / mindörökké távolítja el magától nagyapja halálát (Nagyapám); Higgyétek el, nem vagyok akárki kezdi a Pincelépcsıt; szárnyat kötve két kezemre / kiszállok a végtelenbe zárul a Sártengerben. Buda Ferenc indulása a korabeli kritika számára e korai versek és a Füvek példája (1963) verseihez volt köthetı, s csak az 1991-es év (Csöndország címő negyedik verseskötete) hozta meg a lehetıséget, hogy a korai Buda-lírát a maga valójában ismerhessük meg. A maga helyén, az életmő nyitányaként a Hatalmam: nyugalom 1992-es győjteményes kötet tudja csak elhelyezni 3 a feledés zsákjából szegként kibújó verseket. 4 Az 1956-os forradalom utáni megtorlás kevésbé emlegetett áldozata Buda Ferenc, a szó szoros értelmében is, hisz börtönbe csukták, s egész költészetét illetıen is, mivel több tucatnyi verse majd negyven évnyi hallgatásra ítéltetett, s ki tudja, miként alakult volna e pálya és hatástörténete, ha igazi indulása a maga idejében történhetett volna meg. A számtalan kritikus felfedte s maga Buda Ferenc által, interjúkban vállalt hagyomány is differenciáltabban lett volna megítélhetı. A napvilágra nem került pályakezdés, a vécé- és cigarettapapírra lejegyzett vagy fejben ırzött 5 börtönversek még, értelemszerően, semmit sem mutatnak Nagy László hatásából, sıt a nyilvánvaló s több kortárs, legmarkánsabban 1 Vö.: Buda szerepvállalása ( ) távol áll a pusztán irodalmi kérdéseket érintı-felvetı költıi magatartástól. Élet és költészet olyan szoros összefonódására figyelhetünk nála, hogy gondokat kimondó verseit is csak az élet kiteljesítésének mozzanataiként értékelhetjük. FÜZI László, A szó magában mit ér? (Buda Ferenc: Holt számban búzaszál) = FÜZI 1993, László, Az irodalom helyzettudata, Jelenkor Kiadó, Pécs, Régen jött költı, aki a vállát nyomó gondokat, az alámerülés veszélyeit, az emberi és költıi létezés kardélen kivívott egyensúlyát ilyen szigorú és pontos érzékletességgel tudta volna megnevezni, formává nemesíteni. KISS Ferenc: Buda Ferenc = KISS F. 1984, Ferenc, Fölrepülni rajban, Szépirodalmi, Budapest, Vö. GÖRÖMBEI András: Csöndország és Árvaföld (Buda Ferenc versei) = GÖRÖMBEI 2003, András, Irodalom és nemzeti önismeret, Nap Kiadó, Budapest, Hányszor hallhattuk a summás véleményt: semmi értékes nem maradt az íróasztalfiókokban az államparti idıkbıl!... 5 Vö. ELEK Tibor interjúját Buda Ferenccel: Gazdátlanul a Föld is árva = ELEK 2004, Tibor, Fényben és árnyékban, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony,

2 Ratkó József pályakezdését meghatározó József Attila-hatás mellett a tárgyiasabb versbeszéd Szabó Lırinc vagy Illyés Gyula mintaadására enged következtetni. Az államterror számára a bosszúállásra ürügyet jelentı 56-os versek 6 indulata még teljesen a fiatal József Attila dacos, indulatos, ugyanakkor groteszkbe hajló látásmódjára emlékeztetnek. Elsısorban a Rend keretes versszakainak egyszerre félelmet keltı és ironizáló jelzıhalmozásával: Rıtcsillagos, komor, kövér / tankok teremtenek nyugalmat. A komor és különösen a kövér animizálásában érezni némi csúfondárosságot is, míg a nyugalom ironikus értelme nyilvánvaló. Így variálódik valamelyest a másképp egynemően tragikus hangnem. A vers másutt a mindennapi nyelvtıl alig-alig elemelkedı képekkel Húsunk emésztı gyilkos hordák / minden erınket megrabolták, igehalmozással katalogizálja a nemzetre zúduló pusztítást: Minket meggyaláztak, megöltek, / hernyótalpak halomra törtek, / töltött ágyúcsövekkel vártak, / tízszeres vasgyőrőbe zártak, / bombáztak, lıttek, aprítottak. Az esztétikai összetettség ellenében ható, mert üres deklarációban és kiüresedett allegorizálással kifejezett tragikus pátosz ( minket nem gyız meg érv, sem eszme ; A véres, megfeszített Béke / lenéz a fegyverek csövére ) nem engedi a keretben megcsillantott hangnemet érvényesülni igaz, a gúny és irónia mindig valamelyes kívülállást, felülnézetet feltételez, amely ebben a történelmi szituációban még alkotói magatartásként is nehezen valósítható meg. Így a vers kijelentései nem annyira mővészi igazságként, mint inkább a megtörtént valóság igazságaként hatnak: Hazánk zúzott szivén a vér / görcsös, sajgó csomókba alvad. Az allegorizálás ellenében ható metaforikus viszonyításban már jóval átélhetıbb a béke megcsúfolása: Kibelezett béke / nyög, mint beteg állat (Mécsesszemő remény), noha a rákövetkezı két sor is túlesztétizálja, feleslegesen stilizálja a képet: megtiport testére / hideg havak szállnak. De e vers már mind a felütés ellentétezı szerkezetében Fellegfúró fecskék / fulladnak a porba, mind a harmadik versszak motívumösszegzı képeiben Földszínszürke hadak / jajtalpú csizmája / tapossa a havat / simára, simára eredeti, egyszerre átéltségre valló és az átéltségtıl már mővészi távlatot tartó költıi magatartást sejtet. (Épp ezért tőnik feleslegesnek az utolsó versszak, amelynek funkciója ugyan a címbeli kép kibontása, mégis túl simán, a Nyugat elsı nemzedékét fıként Tóth Árpád, Juhász Gyula elégikus borongásait idézıen stilizál, illetve József Attila jellegzetes jelzıs szerkezetét kemény a fagy ismétli minden többlet nélkül.) Az Írásjel nélkül több motívuma is a hetyke József Attila költıi magatartását idézi: a vágtató folyóba szórom / szél-lobogtatta lelkemet ; Irgalmatlan hamis hatalmak. A zárlat anaforikus szerkezettel, alliterációval nyomósított átka viszont visszasugárzik az egész szonettre: de jaj e szolga-szülı kornak jaj azoknak akik tipornak mert rájuk omlik a homok 6 három verse juttatta börtönbe, ( ) a Rend, a Tizenöt-húsz éves halottak és a Pesten esik a hó címőek. ( ) 1956 november 4-e után íródott mindhárom vers. FÜZI László, Semmim sincsen, mégis csak veszthetek (Buda Ferenc: Csöndország) = FÜZI 1993,

3 A Törtkarú is csak részleteiben válik mőalkotássá. Az indítás egyszerre vaskosan reális és apokaliptikus képe (amely egyébként a faluversek József Attilájának látásmódjára emlékeztet) telitalálat: Törtkarú ágra kötve / leng a kifordult a fészek. A zárlat alliterációval súlyosbított halál-sugallata is hiteles: félelembe falazott / éjszaka feketéllik. Itt-ott azonban a történelem felismert igazságai szó szerint kerülnek bele a versbe: új testben, új alakban / ez emberek a régik, illetve csillag vagy iker S bető / egyként hallgasst parancsol. A *** címő szöveg azonban már egységes kis groteszk a vasaltatni vitt talicskaként metaforizált szív ironikus-játékos képével, s a Földfekete is teljes vers a Weöres Sándor-i, motívumokat egymásba görgetı technikával. E kiforratlan, csúszkáló hang a börtönversek java részében egyrészt magabiztosabbá válik 7, másrészt átalakul: egyre kevesebb József Attila-reminiszcenciával találkozhatunk, s újdonság az a szemléletes tárgyiasság, amely, legyen bár Szabó Lırinc-, Illyés Gyula-, netán Babits Mihály-hatás vagy részben önálló fejlemény, az élmény eltávolításával finomította a korábban túlságosan közvetlenül patetikus versbeszédet. E versek egyik nagy erénye a visszafogott indulatból erıt merítı szentenciózus számvetés, a költıi alaphelyzet józan felmérésébıl eredı tárgyilagosság, a rezignáción felülkerekedı életbizalom, az alapvetı emberi értékek gyızedelmébe vetett szilárd hit. A szövegek depatetizálásához járul hozzá a börtönkörnyezethez tartozó szókincs 8 : a smasszerek, börtöntöltelék, a rab nyilvántartási száma, a köröm alá vert szeg, a darócruha, ablakrács, fogházfalak, tárgyalóterem, büntetett elıélető, tífuszoltás, poloska, vádirat, ürülék a lefokozott, beszőkült empirikus valóság meghatározta nyelvi anyag ellenében hat a stilizáló szándéknak, s erısítik a költı reflexív hajlamát. E reflexív nyelvi tudatosság is vezethetett a felismeréshez, miszerint van egyrészt a saját szavaitól megfosztott költıi én ( Szárnyaszegett füst a szavam / mind odavan / mind odavan ), másrészt a szavak értékét, hitelességét devalváló hatalom, miként a Töredékek másik darabja fogalmaz: Szavak: / hamis pénzek potyognak szerteszét. / İrült rendszer, de van benne beszéd. A bent és kint oppozíciója is meghatározója a versbeszédnek és költıi értékszemléletnek. A Kinıtt a fő, virágzik már a körte és Az udvaron kanyargunk körbekörbe (Séta), az Ott kinn az ég vert kékszínő ezüstben, / itt kámzsa leng a kínos éjjelen (Az ablakon) ellentéte. A kinti világ nosztalgikus emlékként szivárog be e versvilágba, mint az Akácvirág szép népdal-imitációjában, s némileg kívülrıl, készen kapott mintákból is építkezik az a dac, erkölcsi tartás, amellyel a lélek igyekszik épségét megırizni. A börtöntöltelékek -tıl és a fiatal József Attilától is való az a vagány, hetyke szembeszegülés, amit A vétkeim hatalmasak fogalmaz meg 9 : Kutya legyek, ha félek, / hogy nem nyújt senki majd kezet / ily börtöntölteléknek. A Tőnıdöm már címével is József Attilára utal, miként a zárlat helytállást megvalló öntanúsítása is: Verhetnek, mint vasat, / más színre mégse váltok: / ırzöm a parazsat / és mérem a világot. Mind gyakoribbak lesznek azonban a lefelé horgadó 7 kiadásuk elıtt Buda Ferenc a kézmővesekhez hasonlóan minden versét»újracsiszolta«: dokumentumértéküket csökkentve zárt tömbbé összeálló költészete szerves darabjává formálta valamennyit. FÜZI László, Semmim sincsen, mégis csak veszthetek = FÜZI 1993, 242. Az azonban nem valószínő, hogy az átdolgozás során a költı a versek minden esetlegességének eltüntetésére törekedett volna. 8 Vö. A börtönköltészet sajátossága, hogy részletezı leírással szerepelnek benne a hétköznapi léthez, a mindennapokhoz kötıdı események. FÜZI László, Semmim sincsen, mégis csak veszthetek = FÜZI 1993, Vö. FÜZI László: Semmim sincsen, mégis csak veszthetek = FÜZI 1993,

4 verszárlatok: Gazdátlanul görög / súlynyomta semmiségem (Felleg mögött); az öntanúsításhoz főzött ironikus hozzátoldások: élni akarok / és megmaradni jónak. / Bár meg is halhatok / épp ebbıl kifolyólag (Nıttem). Vagy a lehetıségek korlátait belátó józan bölcsesség tanúságai: s mert mód egyébre nincs nem is lehet / az agykéregbe vésem versemet (Korommezıkön); Tudom: nem fog a kulcslyukon bejönni / szabadságom, sem a küszöb alatt (Kinn a vasúton). S a jelen stigmájával megjelölt jövı rideg számbavétele: ha egyszer innét kikerülök végül, / hordozhatom majd ékes örökségül / s jelül: büntetett elıélető (Kiskésemmel). A tartás megırzése, bármily erıs rá az erkölcsi igény, oly nehéz, hogy kényszeres cselekvés kíséri tudatosítását: szálanként hull, fogyatkozik reményem. / De tőrni kell most könny nélkül, keményen. / S a kurta csikkel ujjam pörkölöm. (Az ember olykor) A költıi én alaphelyzete paradox, abszurd: Rabja vagyok annak, kit vádolok (Keresni mindig); szolgálok hitem eszményeinek / tetıtıl-talpig szürke rab-darócban (Ígértek enyhítést). Verscím is figyelmeztet (Huszonegy évem): fiatal, szinte kamasz még a költı, aki egyre szenvtelenebb józansággal veszi számba kilátástalan helyzetét: ürülékemmel egy szintre aláztak / e szennyvízlelkő névleg-emberek ; csak légy vagyok a pókok lakomáján. E versek többsége a petrarcai szonett egy tömbbe szedésének és a keresetlen, tompa asszonáncoknak a szürke egyszerőségével is a lírai alany léthelyzetének lefokozottságát fejezi ki. Egyik legérdekesebb azonban a 6 7-szótagos sorok szabad váltakoztatásából épülı Várni címő darab. Úgy kapcsolódik be a modern költészet fınévi igeneves verseinek áramába, hogy értelemszerően nem tudhat az utána következı nagy infinitivusos versekrıl (Utassy József: Az én keresztem; Pilinszky János: Meghatározás és Infinitivus; Domonkos István: Kormányeltörésben; Nagy Gáspár: Infinitivusok lányom olvasókönyvébıl, Öröknyár; elmúltam 9 éves és Hétparancsolat), ám sajátos módon azok sem tudhattak Buda Ferenc versérıl. Pedig a maga immigrációs természetében 10 idıben jócskán megelızi azokat! Az értelmes és emberi viszonyaiból kiesett személyiség 11 monológjáról van ugyanis szó, miként Domonkos Istvánnál, úgy Budánál is. Várni várni várni / ablakot betenni / ablakot kitárni kezdıdik a vers, a háromszoros ismétlést is a kényszeres cselekvés jelentéskörébe, a testi valójában és szellemi létében is rabra jellemzı szférába vonva. A földgolyó pusztulása vagy a történik bármi között, bombasztikus és jelentéktelen bizarr választása között csak a versbeszéd önkörébe visszatérése lehetséges: jaj összekötözve / várni várni várni. S bár egy pillanatra mintha a várakozás jézusi jelentéspotenciálja is érvényesülne: minden virradóra / várni, a gondolat rögtön a leszőkült léthelyzetbe kanyarodik vissza: várni rengeteg / kınehéz napoknak / perccé-porladását. A József Attila-hatás tudatosításának dokumentuma A szó címő vers, amely a Tudod, hogy nincs bocsánat jónéhány változatban megírt két sorának variációját hívja a maga költıi világába, és a mindenséggel mérd magad önmegszólító-öntanúsító parancsát szembesíti az állampusztai valósággal 12, lefokozva-kifordítva az eredetit: Dolgozz, igyál, egyél / s feküdj le este tízre. Részben önálló nyelvet tud teremteni ( Itt állsz ím egymagad / sorsodba hurkolódva. // Istentıl ellopott / pénzeid szétgurulnak ), részben azonban kevéssé önállósuló, 10 A téma részletesebb tárgyalását l. SZIGETI LAJOS Sándor, Élni elıször itt e világon (Infinitivus és immigráció) = SZIGETI L. 1995, Lajos Sándor, Modern hagyomány, Lord Kiadó, Budapest, GÖRÖMBEI 1993, FÜZI László, Semmim sincsen, mégis csak veszíthetek = FÜZI 1993,

5 mert nem annyira újraíró, mint inkább a József Attila-i hanggal azonos funkciójú megoldással él ( Nyelved hegyéig ér / a félelem vasíze ). A börtönévek idején legteljesebben az egy tömbbe zárt szonettek szürkeségében és a Várni infinitivusos soraiban tudta rögzíteni Buda Ferenc a maga léthelyzetének abszurditását, amit a Töredékek egy kétsorosa így summáz: Hajnalfény hullazöldje / iszonyul rá a földre. Ám mintha már a hit megerısödését, a visszanyert öntudatot és én-teljességet példázná egy másik, a hazát immáron nem patetikus szólamokban megszólító, hanem bár még némi József Attilá-s ízzel, mégis találó képstruktúrában újrateremtı kis töredék: Kopóid kitagadtak, börtönt adtál fiadnak, mégis vaskulcs a zárban én itt is a szívedhez találtam és talpraálltam, ó, hazám. 2. Hatalom és nyugalom bináris oppozíciója Az 1992-ben közreadott összegyőjtött versek és mőfordítások kötete, a Hatalmam: nyugalom újrarendezi a költı pályaívét. Egyrészt nem követi az addig megjelent kötetek rendjét: a ciklusok címei , , , , egyegy idıszakot jelölnek ki, hangsúlyosan nem az egyes kötetek megjelenéséhez illeszkedve. Másrészt a dátumokban megtestesülı címnélküliség kiemeli a kötetcímet, amely bár Buda pályáján a legkevésbé poétikus Füvek példája, Ébresszen aranysíp, Holt számból búzaszál, Csöndország, s az összegyőjtött versek után nyolc évvel megjelenı Árvaföld: valamennyi szép, stilizáltság érzetét keltı, gazdag asszociatív tartalmú cím, a címben jelölt két szóval föltárja e költészet két, talán leglényegesebb elemét. Elsı olvasásra erısen problematikus a cím: a hatalom szót a költıi énhez rendeli, holott a versekben az egyén életébe drasztikusan beavatkozó hatalomról is szó van. A *** címő versben e közvetlenül beavatkozó hatalom határozza meg az egyén helyzetét, méghozzá a hatalmat képviselıkhöz képest oppozícióban: s mert fogva tart a hatalom, / vesztegelünk a hővös oldalon. A majd harminc évvel késıbbi Szécsi Margithoz írt prózavers, a Margit a keskeny úton a konszolidáció néven ismert társadalmi-lélekbeli állapot -ról szólván szögezi le: Szövetség helyett cimboraság, szolgálat helyett hatalom. A kádári korszak keserően pontos vízióját adja e versben: Lejáratott eszmék, fonákjukra fordult fogalmak vigyorognak kajánul az újonnan születık világra nyíló szemébe, földben, vízben, levegıben szétterjed a romlás, a bomlás, s a fertızettıl való oltalomra már-már az édes anyatej sem elegendı. Kevésbé élesen kirajzolódik azonban a hatalom egy másik jelentésköre is, amely a címbe foglaltnak feleltethetı meg. Ez pedig a személyesség, a magánélet szférájához kapcsolható hatalom. A fogalom e második jelentése élesen szemben áll az egyének fölé rendelt társadalmi (állampárti) hatalom jelentésével, sıt jelentésárnyalatait részben az azzal való oppozícióból nyeri. Lényege a személyiségnek az a mindenek dacára, mégpedig az azt 5

6 szétdúlni igyekvı hatalom ellenére is megırzött integritása. Az erkölcsi tartásnak a magabiztonsága. E hatalomnak egyik legfıbb összetevıje a lelkiismeretével mindig elszámolni tudó egyén megnyert nyugalma. A Hatalmam: nyugalom cím látszólagos problematikusságát fokozza, hogy a nyugalom fogalma kötıdik az egyének fölötti hatalom jelentésegységéhez is. Már a korai Rend így fogalmaz: Rıtcsillagos, komor, kövér / tankok teremtenek nyugalmat. Az egyik töredék is inkább negatív értelemben használja: Az ajtó csukott csendje / csitítva fagy fülembe: / nyugalom / nyugalom A Buda Ferenc versei alapján bízvást vaskorszaknak nevezhetı kádári idıkre jellemzı, a társadalomra rádermedı apátia nyugalma jelenik meg a Vascsillagban: Vas-színő vizeken fuvalom, / betonba öntött nyugalom. A József Attila halálára a nyugalom tárgyiasító képében jeleníti meg az erıszakos hatalmat képviselı egyént: a sarkokon lábát váltogatja / a csıretöltött nyugalom. Már a börtönversekben megjelenik azonban szinonimával abban az értelemben, amelyben a cím is használja. A fal fehérjén a bosszú gondolatát hessegeti el így: Ám higgadok, számoljanak csak mások, / nem dolgaim hitvány kis bosszulások. Az Este van is Arany János Családi körére alludálva a magánéletben, a családban, az egyén belsı integritásában megteremtıdı nyugalmat hiányolja. Az elsı kötet címadó verse, a Füvek példája a személyiség, az egyén méltó nyugalma elnyerésének küzdelmes munkáját tudatosítja: görcsös konokság / gombóca ült torkomban, s nem oldott, / de kötözött a sok bajjal épített nyugalom. Az egyénéhez hasonlóan a természet létmódjához is hozzátartozik a nyugalom. Buda már a Füvek példája óta, s azóta mind tudatosabban a természet, a veszélyeztetett természet leltározó költıje is. Újabb *** címő versében azonban a természet nyugalmát megzavaró ısz még erısen metaforikus, antropomorfikus értelmő, a magyar történelemre utal: Trágyaterítgetı, töretlen nyugalomban / lombvesztı fáink közé az ısz beloppan kezdi a verset, s a nyitó melléknévi igenévi jelzı rendkívül sugallatosan mutatja meg e nyugalom természetét békés magáértvalóságát, miként a beloppan leleményes szóalkotása, lopódzik és belobban összevonása e nyugalmat megtörı erık erıszakos jellegét. A Szólaljatok félhosszú verse részletezı tárgyias leírásban bontogatja az egyén nyugalmának jelentését: Ülök az udvaron, / apám udvarán, / a szilvafa alatt. / Sugarak merevítik / az eget. / A fa egyhelyben áll, ágai / mozognak, / a gyenge széltıl is inognak, / mint sebhelyes karok. / Ülök az udvarán apámnak, / nyugodt vagyok. / Mellettem bor van egy üvegben, / vörös bor, / s félig telt pohár. / Cigarettázva szemlélem a / rügyezı fákat. E nyugalom elemei: a valahova- és valakihez-tartozás, a szemlélıdés örömének joga, lehetısége, az otthonosság-érzet. Mindebbıl a fájdalom sem hiányozhat: Lám, könnyeznek a venyige-végek, / nekik valami / fáj. Ebbıl az összetett, mégis rendkívül egyszerő, eredendı értelmében primitív világból sarjad az az elnyert, kiküzdött nyugalom, amely a higgadt szemlélıdést higgadt számvetéssé tudja növelni, elıször a (szülı)ház mindenséggé magasításával: Ülök a kisszéken, / négy világtáj bővöletében. / Az égig fölmagasodnak / apám házának piros cserepei, majd hazává nemesítésével: Hát ez a hazám: ez a ház, 6

7 ez a táj, ez a sziszegı homok, amely mégis fölnevelt, édes szülötteivel együtt, mint a kajla kökénybokrot és az egyenes körtefát. E kiküzdött nyugalom mondathatja öntanúsítóan: Én / ismerem ezt a hazát. Mert csak ezáltal, a megszerzett nyugalom és a tapasztalat közvetítette ismeret révén válhat bensıségessé az egyén haza-élménye: Útjait, emberi sorsú fáit, ismerem embereit: földijeimet, gyenge gyerektalppal tiportam tarlói borostás isten-arcán, s még a vadnyulak és fácánok rejtekhelyeit is tudom. E nyugalom egyik összetevıje a hit: a remény soha fel nem adása. Amelyre a Szólaljatok részben sorstársait, részben magát is újra és újra biztatja, szemben a szavakat kiárusítók hatalmával: Szólaljatok, rozsdás hajnalok kürtjei, ti sárgacsizmás kakasok, rúgjátok szét kusza álmaimat, vashomlokú, konok hitemet hirdessétek: nem lehet igaz, hogy vér és erı hiába elároklik, harsány hazugok torka bedagadjon a ti szavatoktól, szólaljatok, lángfejő kakasaim, naponta kiáltsatok, hogy el ne aludjak! Patetikus, romantikusan küldetéshitő a zárlat? Ugyanabból a szilárd erkölcsi erıbıl ered e pátosz és küldetéstudat, mint Nagy László költészetében. Késıbb meg is rendül, meg is bicsaklik e tudat, de soha nem az egyén integritásába vagy az erkölcsi parancsokba vetett hit: gyanakvón figyelem magam / nyugalmam rongyaiban (Szél fúj,). A nyugalomból származó, az egyénnek a fölsıbb hatalommal szembeni erkölcsiszellemi sértetlenségét biztosító hatalomnak egyik legkorábbi, esztétikailag legösszetettebb Vö. Megíródott már az a vers, amelytıl késıbb, mikor már két zsendülı költı találkozott, fölemelt kézzel nagyot csettintettem írja a Nemrıl ÁGH István Buda Ferenc hármaskönyve c. esszéjében. ÁGH 2000, István, Ahogy a vers mibennünk, Széphalom Könyvmőhely, Budapest,

8 kivallása Nem címő verse. Ez a nem is kettıs értelmő: a Nem voltam hıs csak hülye / más bolondok hegedője önironikus jelentéstartalmához társul a krisztusi áldozatnak a hasznosságnál magasabb értelme: S bár Krisztusnak lenni szégyen / hisz kivégzik észrevétlen / míg a vízre rászáll a nap / kiválasztom nádszálamat. A kiszolgáltatottság, a gyötrelem vállalása 14 vezethet a zárlat öntudatához, öntanúsításához: Megyek hát tovább örökké fejszétlenül nagy fák közé s meggörbített utaimon kıvé simul a nyugalom A számvetı, leltározó alapú fohászkodó-himnikus 15 típusú félhosszú versek közé tartozó Felettem vassisakos mennyboltban található az összegyőjtött kötet címévé emelt szószerkezet. A vers Buda Ferenc kevésbé sikerült alkotásai közé tartozik túlságosan érezhetı képszerkezetén Nagy László hatása: szavam réztollú / fácánkakasok rikoltása, érc / és ólom teríti temetıjét / dörgı fáim alá, kinyílnak / ujjaim alvó rügyei a fagyban. A vers zárlatának ódai öntanúsítása is a költıelıd gesztusa: erım, féltett parazsam, hát ne hőlj ki, / tömör vállamat hőség te tartsad! Ebbıl következik azonban az a Buda Ferenc-ien józan, szikár, tárgyias hozzátoldás, amely a hatalom és nyugalom összetartozásában az erı, hőség magabiztosságát fedezi fel: Feküdj lábamhoz éber kutyám s hatalmam: nyugalom! Az Arcunk még egy mozzanattal gazdagítja az egyén nyugalomból fakadó hatalmának jelentéskörét. A társ iránti szerelem, szeretet megtartó ereje társul hozzá: Te vagy az ország, otthon, haza, / megáldott méhednek van igaza. // Beléd én jajszóval kapaszkodom, / kívüled fölöttem nincs hatalom. Buda Ferenc költıi világában a fogalmak e kettéhasadtsága fejezi ki a kívülmaradásnak és a valahova-tartozásnak a kettısségét. Amibıl kívül tud maradni annak ellenére, hogy súlyosan beavatkozott az életébe, az a regnáló, az egyén fölé súlyosodó elnyomó hatalom. Nem úgy marad kívül, hogy ne tudatosítaná annak romboló-pusztító erejét; de éppen e pusztuló erıvel szemben ırzi meg illetve küzdi ki magában azt a szilárd erkölcsi tartást, a kisközösség iránti hőséget és elkötelezettséget, a tanya, család világához kötı szeretetet, az elesettek és szegények iránti részvétet, amely amellett, hogy az erkölcsi szilárdság megvallásának intenzitásában Nagy Lászlóval rokonítja egyedivé, önálló alkatúvá teszi költészetét. 3. A kettıs motívumszerkezet elemei 14 A Passió-ábrázolásokon a kigúnyoltatás jelenetében a töviskoszorús Krisztus kezében a nád mint jogar a kiszolgáltatottság, a földi gyötrelem jele ( ). ÚJVÁRI Edit, nád szócikk = (szerk.) PÁL József ÚJVÁRI Edit, Szimbólumtár, Balassi Kiadó, Budapest, VASY Géza, Buda Ferenc költészete = VASY 1995, Géza, Sors és irodalom, Széphalom Könyvmőhely, Budapest

9 E költészet alapmotívumai, szociografikus jellegébıl következıen, a természeti és a tanyasifalusi életvilág elemeibıl válnak ki. A motívumok közül az egyik legjellemzıbb, a homok is részesül abból a kétosztatúságból, amely a hatalom és nyugalom motívumának jelentéspotenciálját jellemzi. Legelsı elıfordulása rögtön kiemelt, hangsúlyos: az 56-os forradalom leveretése után született Írásjel nélkül zárlatában fordul elı, az ölhetnek hisz csak egy vagyok áldozatvállalásának rímválaszaként: de jaj e szolga-szülı kornak / jaj azoknak akik tipornak / mert rájuk omlik a homok. A homok itt a természet nyers erejét képviseli, s azokkal fordul szembe, akik a természet és metaforikusan: az emberi társadalom alaptörvényeit semmibe veszik. A népdalok ihletését mutató Akácvirágban a futóhomok a költıi én metaforikus viszonyítója. A személyiség porlódását fejezhetné ki e viszonyítás, ha a futóhomokot nem kötné meg az akác, a természet egyensúlyát biztosítani hivatott elem: Csak por lennék a földi utakon, / ha meg nem kötnéd futóhomokom. A homok motívuma minden tropikus átlényegítés ellenére is mindig megırzi eredendıen természeti jellegét, így nem ab ovo negatív vagy pozitív, hanem a vers viszonyrendszerében nyeri el értékét. A Tehén tıgyébıl kezdető versben az alföldi tájat uraló homok a megkötözı, lehúzó erık metaforája. A vers elégikus életképként indul, rendkívül érzékletes képsorokkal: Tehén tıgyébıl csurrant fellegek habját himbálják sajtárkék egek. Idınk szalmája hull a földre lassan, a dolgom az, hogy szálra számolgassam. A felrúgott fejıszék rendje dől a lenti tájra menthetetlenül. Homályos hétfın s falfehér vasárnap hátratett kézzel ballagunk a nyárnak. Innen lendül át a nemzet sorsával, történelmével számot vetı gondolati szférákba. A József Attila-i kartotékadat itt már egy egész közösség a rabságban közösek sorsa: A létünk csak egy számadat, szerény, / a történelem vegyi képletén. Így vonja vissza a zárlat a nyitó képek valódiságát, álomnak, emléknek minısítve azokat. A falusi életképben otthonosságot ígérı mozzanatok elenyésznek, a felrúgott fejıszék rendje szerinti világ rabolja meg még az emberek álmait is: A szabad térbe messzire néz az ablak, s mi csak álmunkat mondhatjuk szabadnak. Pedig az is a rabsághoz kötött, homokkal-földdel homlokig födött. 9

10 A homok motívumkörével olyan szinonimák tartoznak ide, mint a por, föld, sár (ez utóbbi a Mély sár alapmotívumává lesz) szembeállítható az épített, ember által alkotott, a természet rendjével szembeforduló világot képviselı vas motívuma. A versvilágot szinte uralja a motívummá emelt vas: vassisakos a mennybolt, vasíző a virradat, vasszínőek a vizek, vasszelídségőek a füvek. 16 Bár többnyire természeti elemhez kapcsolódik, nem a maga tárgyiasságában, hanem metaforikus jelentésviszonyaiban kerül a versbe, általában a pusztító erık képviselıjeként, nemegyszer olyan szinonimákkal, mint az acél, ón, nikkel, pléh. A Hóban az elsı olvasatra természeti kép kinyílt virágokra havat öklelt / a vasszarvú idı a vers végén a hangszimbolika és az autotextuális utalás révén fedi fel társadalmi töltetét: a szirom-tekintető / korai virágokra havat / öklel ez az emlékezetes, / vasszarvú idı, hideg kémény / peremén hókorona, karók / végén villogó hó-tojás, fegyver- / módra zörög-zeng a jeges nád. / Ropog a havas gyalogjáró, / csikorognak a jaj-talpú csizmák. Másutt is a természeti világból vett metaforikával jelenik meg az egyén magánszféráját feldúló idegen erı. A Fakul az ablak paradox módon a népdalok ritmusában énekli meg a világba vetett, ott támaszra nem lelı ember kiszolgáltatottságát: Keserves munkám / lebarmolt erdı, / vetésem zöldjén / vasorrú varjú. Szintén az emberi közösségeket szétroncsoló hatalomhoz társul a vas a Kutya a társam címő, az 1956-os forradalom leveretésére emlékezı versben. A felütés nyomatékos, fenyegetı lendülető mozgást kifejezı igéi és v-, ny-, t-, f-alliterációi azonnal megteremtik a félelem, pusztítás légkörét: Vonít a veszett szél, vágtat, / nyikorgat nyárfaágat, / tömör felhık tolulnak, / falják a párálló holdat. A vadászat metaforájában testesül meg az októberi vérontás: Október, véres ünnep, / dörgı puskákat sütnek / fácánra, csontrózsás bakra, / gyönyörő dámvadakra. A novemberi megtorlás elérkeztét pedig a vas motívumával érzékelteti a költı: Télszagú vasfuvallat átveszi a hatalmat. Rozsdás levelek hullnak s vére a vacogó nyúlnak. Témájában, módszerében is hasonló a Harmadik évszak. Itt már kezdettıl meghatározó a hullás, romlás képzete: Koraısz, agyalágyult dinnyék, / jegenye-jajgatás, esızik száraz levél, / repül a vörös hegyoldal, körtefa / lobog, almafák piros öklei potyognak. Itt is a zárlat hozza meg a novemberi fagyot (az évszak áthallásos, történelmi jelentése nyilvánvaló, a harmadik évszak pedig utalva a harmadnapon motívumára a jézusi szenvedéstörténetet kapcsolja ide): Megjön a fagy is, az igazi, fölépül fehér világa, sőrő acéllal beültet mélyszántást, kövér vetést, esendı vadra 16 GÖRÖMBEI András, Költı a fekete aszály évadján (Vázlat Buda Ferencrıl) = GÖRÖMBEI 1986, András, Ki viszi át?, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,

11 durrog a visszhangos vasmennyezet. Apokaliptikus látomás kiegészítı motívuma a vas a Sárga fény, sárga lomb címő versben: lélek-lovakon / a szorongás megjelenik, szérőtaposó / patákkal, vállain vas-öltözet, / vas-vacogás, acél hideglelés. A Lennék kisgyermek József Attila-i motívumokat újraíró számvetés, amelyben a Budánál oly ritkán emlegetett játék válik alapelemmé, a játékra való képtelenséget szintén a vassal teszi érzékletessé: Nem megy a játék. Kezemben vas súly., gondok közt fekszem, zörgı vaságyban. A vas pozitív jelentésére is van példa. Ilyenkor vagy a maga életét kétkezi munkával irányító embert körülvevı tárgyakra vonatkozik ( Ráforrt az én kezem és szivem / a vasra zárul a Mély sár), vagy paradox módon transzcendens jelentéső, mint az Erdı, falu fohászkodó zárlatában: Ne hagyj el hitem, varázsló vasharang! A vas és Buda megannyi motívumának kettıs jelentésszerkezetét írja versbe a Kincseket ırzök címő kiváló prózaverse. A földdel teletömött szájú tetszhalottak, a szerszámok e kincsek, évszázadok emlékeit ırzik magukban, noha Porból-piszokból kivakarva, vakrozsdától megtakarítva sem rangosak: cifrázat nélkül, szerény és célszerő mivoltukban élnek velem egy fedél alatt. Nem oly beszédesek, mint a vashernyók, acélkukacok, csupán múltunk csöndes tanúiként vallanak munkáról, hétköznapokról, hivalkodás nélkül hordozzák az ember kezenyomát, hirdetik az alakítható anyag szépségét s a szellem találékonyságát. İk a zajtalan történelem tanúságtevıi : azok történelméé, akikkel a költıi én közösséget érez, akikhez odatartozik, akiknek a világából nem vonja ki magát. Azok világából, akiket a zárlat pontosan megnevez: a tárgyak Szólnak a néprıl, aki gyökeret ver és gyümölcsöt terem. A vas szemantikai párja a kı. A Vonatozók azt a keserves küszködést örökíti meg, ahogy a kizsigerelt munkások hajnalonta újra és újra nekivágnak a munkának: Hétrét hajtva önmagunkba / indulunk kıkemény hajnalokon. Az utazók magukba-roskadtságát életük kilátástalansága, gondjaik megoldatlansága és megoldhatatlansága okozza: vetetlen gondok fekete magvait / hagyogatjuk az úton. S az, hogy a történelem semmibe veszi ıket: Lép, / lép vállunkon elıre a / százlábú történelem. A belsı integritás ırzése marad mint végsı menedék: Magunkat eladtuk pénzért, kenyérért, egy doboz cigarettáért, csak lelkünk darabkáit rejtegetjük töredezett szélő örömökben. A Mese a kı-elıtagú metaforákból épít látomásos szerkezető versvilágot, 17 amelyben a cím idézte mőfaj révén válik hihetıvé a megkönnyebbülést hozó megoldás, véget vetve a kıvilág pusztaságának: kisbojtár / bújj elı / ostorod / kapd elı / s kı kövön / nem marad. 17 Vö. GÖRÖMBEI 1986,

12 A vas más szinonimáival válik víziószerővé a leírás a Sújtok tavaszi ággal Jézust is blaszfémikus képben tárgyiasító soraiban: a pléhcsatorna csordít sótalan könnyet, cinegék teli torkából a nikkel-csipogás kipendül. Éled a tél-tarka mezı, e penészes Jézus-arc, hórongyai alól ütköznek zöld szakálltüskék: végtelen vetés-sorok. A pusztítás erejeként tételezett, ónos düh -ő tél ellen a költıi én a fegyvertelen némahitőek -kel, a természet megújulást hozó erıivel szövetkezve fordul szembe, nyelvi megformáltságát tekintve is erısen Nagy László-i öntanúsítással: repedezett rög-arcodat sújtom én is / aranysebhelyes tavaszi ággal! A Roham hosszúverse is sokban emlékeztet Nagy László hosszú-énekeire, itt-ott a metaforikus képek patetikus halmozása túlságosan is az idısebb kortársat idézi: Félelem vasíze a számban, / vérem szagán felindul s / tábort jár ellenem vasmellő, / acélköldökő sereg, kiomol / kapuin a szívnek a vér. Buda igazi költıi ereje nem a képek zuhatagos árjában, hanem a tárgyiasabb, szociografikusabb jelenetezésben nyilvánul meg 18, noha a vashoz társított képáradat sodró erejő nyelvi lelemény: vaskosárban vaskenyér / vas-dunán a vashidak / vas mennybolton vasludak / vas-nyakakon vas-iga / vas-karámban vasbika / vas- Betlehem vas-pásztor / vas-jézus és vas-jászol / vas-tengerben vas-halak / vasvárosban vasfalak / vastornyokon vas süveg / vas-mezıkön vas füvek / vastányérban vaskanál / vaskapuban vas-halál. Az apoétikus, montázs-szerő, leltározó felsorolás alkot a metaforikus egységekkel kontrasztot: Számlák, kérvények árcédulák, / igénylések, SzTK-beutalók, / receptek, orvosok, ebédjegyek, / lakbér, gyerekcsipogás, ruha / kell neki! cipı kell neki, / kinıtte! hol a pénz! nincs pénz! / nincsen békesség! szembesülünk a leghétköznapibb gondok szorításával, miközben a vers szimultán, szomszédos hasábba tördelt rétegében ugyanez naiv-nonszensz költıi gesztusokban fejezıdik ki: szakad a folt / szakad a fej // apad a hold / apad a tej. Az Ítélet apokaliptikus látomásában a vas szintén a düh, az erı kifejezıje. E kis, nyolcsornyi pilinszkys kép mind rövidségét, mind pedig a pilinszkys hangulatot tekintve egyedüli darab Buda lírájában egyszerre tudja érzékeltetni az utolsó ítélet igazságtevı erejét és a homályos félelem borzongását az ismeretlentıl tartó emberben. Az apokaliptikus látomást személyesebb dimenzióba kapcsolja az Ostor, törött ág tizenhat sornyi dala. Az 56 leverésekor írt Törtkarú átirata a vers, a korai változatból a pusztító hatalom konkrét megtestesítését hagyja el, a csillag vagy iker S bető viselıi helyett a természet végítéletes pusztulását rettenti magától a költıi én: Viharok vas-árnyéka, / mázsás szivemrıl pusztulj! 4. A költıi magatartás etikai természető vonásai 18 Vö. Buda Ferenc költészetének egyéni jellegét a puritán felsorolások, bemutatások, s az azokat újabb és újabb dimenzióba emelı tömör reflexiók adják. GÖRÖMBEI 2003,

13 A korabeli kritika Buda Ferenc pályáján az Ébresszen aranysíp! versei után cezúrát húzott: Buda költészetének megdöbbentı elkomorulása ezután következett be. A fekete aszály idejébe érkezett, elnémult ajkán a költıi szó, a korábbi hármas tagolású ars poeticából lényegében csak a virrasztás maradt meg, s a költészeten kívüli területekre szorult munka, de a reménykedés is kiőzetett szemléletébıl. 19 Kiss Ferenc atyai féltéssel hiányolja a költıi világkép játékosabb elemeit. 20 Füzi László a végzetesen tragikus hangot Buda számvetı hajlamával magyarázza, kiemelve, hogy bár a magatartáseszmény alapjai nem változtak, ezekért minduntalan küzdelmet kell vívnia a költınek, ezért oly uralkodó szerepő az öntanúsítás gesztusa. 21 Márkus Béla arra helyezi a hangsúlyt, hogy miként az élettel, úgy a halállal is áldott-terhes Buda költészete, tehát a személyessé tett elmúlás képzete nem a halálra készülıdésbıl, hanem a halálra készenlétbıl fakad 22. Vasy Géza a költıi hang végsı letisztulását emeli ki: ez a most már minden nem végérvényesnek, tehát elhagyhatónak vélt elemtıl magát megszabadító költészet e nemben a nyolcvanas évek egyik legszebb és leghitelesebb szintézise 23. Buda költészetének komorabbá válása a hetvenes évek közepétıl aligha tagadható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy e komorság 56 óta eleve adott volt költészetében, 24 súlyosabb hatásúnak, egyöntetően sötétebbnek azért hatnak az újabb versek, mert az önerısítı, biztató jellegő zárlatok elmaradnak. 25 Egyetértek tehát Vasy Gézával, hogy a versvilág letisztul: azáltal, hogy a versek egész szövegéhez képest olykor váratlanul fölmagasodó verszárásokról lemond a költı. S tény, hogy ez a reményrıl való lemondást sugallja az olvasónak, s így a virrasztás, a leltározó szemlélet, a dolgok számbavétele marad mint lehetséges költıi gesztus. E gesztus mögött azonban továbbra is ott van az a morális, etikai alap, amelynek egyik eleme a különállás: külön a közösségporlasztó, a személyiséget elsorvasztó (állam)hatalomtól. Másik eleme az összetartozás érzése, amely a családért, a népért való felelısség tudatából, a sorsazonosságból, az alulsó Magyarországgal egylélegzéső személyiségébıl 26 táplálkozik. Az Ady Endre emlékének szentelt remek prózaverse, a Liliom és korbács Buda etikai törvényeinek a foglalata. A vers metaforikus viszonyításokkal, illetve bibliai allúziókkal illúziótlan látleletet ad kora morális viszonyairól: Kietlen földön, ezer éve gazos ugaron, bekerítve hívatlan nászolókkal, dögvészes gyülekezettel, süket akácfákkal és a halál kerékvetı köveivel nem jó látónak lenni ott, ahol a Próféta közröhej tárgya és megkövezik. A vers legendásan szép zárlata gazdag asszociatív tartalmú metaforákkal fonja körül a megidézett költıelıd alakját: Halhatatlan szájából kinı a liliom, kezébıl kisuhog a korbács. 27 A 19 GÖRÖMBEI 1986, KISS Ferenc, Buda Ferenc új verseskötete = KISS F. 1993, FÜZI László, A szó magában mit ér? = FÜZI 1993, MÁRKUS Béla, Indítsd meg énekeimet. Buda Ferenc: Holt számból búzaszál = MÁRKUS 1996, Béla, Démonokkal csatázva, Felsımagyarország Kiadó, Miskolc, VASY 1995, Vö. MÁRKUS 1996, Más szempontból, de KABDEBÓ Lóránt is utalt e zárlatok problémás voltára: A második kötet. Helykeresés és látomás a valóságról = KABDEBÓ 1980, Lóránt, Versek között, Magvetı Könyvkiadó, Budapest, GÖRÖMBEI 1986, Irodalomtörténeti szempontból tanulságos, amire VASY Géza mutat rá, hogy a sokkal ismertebb, hasonló Nagy László-verszárlat A föltámadás szomorúságából késıbbi, mint Buda verse. VASY 1995,

14 korbács egyrészt Ady uralkodói alkatát szimbolizálja 28, másrészt a hitet meggyalázók elleni küzdelemre 29, a kufárokat a templomból korbáccsal kikergetı Krisztusra is utal, akárcsak a tisztaság jelképeként is olvasható liliom 30, hiszen a középkori utolsóítélet-ábrázolásokon a világbíró Krisztus szájából a kard mellett olykor liliom nı ki: a kegyelem szava 31. A tisztaság és küzdelem kettıssége sugárzik Buda Nagy Lászlót búcsúztató verseibıl is. Az elmondhatatlan szavak és a László mőhelye is abban látja a veszteség súlyát, hogy nem pusztán a költı, de a mindannyiunkért küzdı ember távozott: nem tollat temetünk ma itt, de kardot szögezi le az elıbbi, a magyar irodalom egy jelentıs hagyományát vonva egybe penna és kard motívumába, Zrínyitıl Petıfiig. 32 Az utóbbi pedig a mindent mindegynek valló antimorált leplezi le: Semmi sem mindegy. Mint ahogy az sem mindegy, hogy a költı hátasa a szérő szemetjén tengıdı táltoscsikó-e, avagy aranyat prüsszentı szamár. A Legenda bibliai átirata a tehetetlenség, a kétségbeesett tétlenség állóképeiben láttatja a szent családot. A cigarettázó József, a fölsikoltó csecsemı, a kimerülten fekvı Mária, a sárba süppedı pásztorok: a megváltatlanság sivár világa ez. A vers variatív keretében József alakját emeli ki a költı: Virraszt fönn József, az ács / reggelig ébren. / Szívja a keserő füstöt / szelíden, eltökélten. Az állóképekké merevített anti-idill minden reményvesztettséget, kilátástalanságot sugalló hangulata ellenére József magatartásában ott rejlik a helytálló ember szelíd eltökéltsége is 33. A virrasztás a költı szerepére is utaló motívum: a Rohamban a Virrasztok magam is magatartását a család közelsége teszi értelmessé: Süllyeszt-emel / négy ember lélegzete: / asszonyszuszogás, / gyermekszuszogás. A virrasztás teherbírás is: abban az értelemben, ahogy Kiss Ferenc beszélt a Buda-vers kietlenség és reménytelenség tömbjei alatt nem megnyomorodó, hanem tartásában megerısödı lírai személyiségérıl 34. A Rohamban a keserő-ironikus kiábrándultságon is fölül tud emelkedni az önmagaérzékelés és -bátorítás felelısségben megnyilvánuló fegyelme 35 révén. A hangmenetében, de némileg megoldásaiban is rapszodikus nagy igényő kompozíció a Nélkülünk ki hajtaná végre a virradatot? döbbenetes erejő kérdéséig ível, csendesen zárja a nagy futamokat reveláló eseménysort és szemérmes szerénységgel visszafelel a példakép, Nagy László emlékezetes sorára:»ki becéz falban megeredt / hajakat, verıereket? / S dúlt hiteknek kicsoda állít / káromkodásból katedrálist?«36 A hetvenes évekre illúziótlanabbá, kegyetlenebbé vált Buda versvilága. Hiába is keresnénk a meghittség olyan megnyilvánulásait, mint a költıi én belefeledkezése a környezı világ gazdagságába a Libamezı címő versben: bámulnak böszme bocik, bócorgó / malacok, bibogó kislibák / talpalnak szivemen tudatlanul, / csikók gyönyörő gyöngyházpalástban, / fodor bárányok fehér bekecsben igaz, ez itt hiánylista csupán, a gyerekkorból, de legalább a nosztalgia édessége be tud még lopakodni a versbe. A Tanya-hazám ezzel szemben 28 Vö. Ostor címszó = HOPPÁL Mihály JANKOVICS Marcell NAGY András SZEMADÁM György, Jelképtár, Helikon Kiadó, Budapest, 2004, Vö. GÖRÖMBEI 1986, Vö. GÖRÖMBEI 1986, Liliom címszó = Jelképtár, Vö. FÜZI László, A szó magában mit ér? = FÜZI 1993, 237., ill. MÁRKUS 1996, GÖRÖMBEI 1986, Vö. KISS Ferenc, Buda Ferenc = KISS F. 1993, SZAKOLCZAY Lajos, Sértetlen-szép vizek páncéllá hegesednek (Buda Ferencrıl) = SZAKOLCZAY 1996, SZAKOLCZAY 1996,

15 már csak a szikár tárgyiasság szemléletével leltározza a tanyavilágot. A vers változatos, összetett szerkezete, a tárgyilagosság, a lírai részvét és az irónia regisztereit egyként megszólaltató hangneme 37 révén az Alvó föld / tanyaország jelképes érvényővé magasodik, az egész Magyarországot szimbolizálva. Az ısz évada, / minden kifosztva látlelete sem ingatja meg azonban teljesen a költıt abban a hitében, hogy van talán értelme ennek az apokaliptikus hóhérol -ásnak: ú j v i l á g / ú j é g ú j f ö l d / Í g é r e t F ö l d j e // új Jeruzsálem // Szótlan föld, mindent kibírsz. Miként Ratkó József fölfedezi a halottaknak az élıkénél is elevenebb, mert a nemzet egész történelmét magában ırzı világát, úgy látja meg Buda Ferenc Fák címő versében a fák / fejfák / kopjafák sorában is a halálon túli reménnyé korhadó örökkévalóságot: fejfák kopjafák csak álltok vigyáztok hírünk fennálltáig emlékünk elmúltáig csak álltok esı ver por záporoz rátok földdé váltok akár alant a csontok füvekben feltámadtok A Holt számból búzaszál a karthágóihoz mérhetı, a Dérrel sózott, ködlı lapályon / feküdt hazám iránti hőség mellett tanúságot tevı himnikus dal. Az önerısítı-önbiztató igehalmozás hitem reggele, mosd meg arcom, / táplálj, taposs, tőzzel keresztelj nem a hőség ingatagságát hivatott kifejezni, hanem a küzdelmet, amire a költı kényszerül a Tarlók, fehér tanyák decemberi világában, a szegénység és elnyomottság sivárságában, a szellemi pusztítás nyomait látva. S a verszáró kinyilatkoztatás e külsı hatalmakkal szembeszegülve látszik még súlyosabbnak, végérvényesebbnek: Röst nem leszek vérrel fizetni, hússal, csonttal csak itt adózom. Itthon vagyok, öledbe fekszem. Holt számból búzaszál kizöldül. A haza fogalma nem azonos az országéval: Buda Ázsia felett címő verse errıl is tanúskodik. Repülıgépen, Ázsia felett az ıseim özönlenek élménye körül keringnek gondolatai: Koponyám, bordáim belsı falán / árnyékuk imbolyog, Hol vonult az a had, / hol nyargalt az a ló? De hiába a fogékonyság az összetartozás érzésének intenzív megélésére, ha a verset áthatja kozmikus és parányi riasztó kettıssége 38 : Száll a gép sebesen, / ragyog a világos ég, / a fémszárny riadtan remeg. A címében korjelölı 83 a konszolidáció látszatbékéjét idézi elsı soraiban: Van hajlékom, / van hol virrasztanom. De nem a birtoklás igéivel ragadható meg a kor (illetve ezekkel csak ironikusan), hanem a minden mindegy állapotával: İsz van, de éppúgy lehetne / tél, nyár vagy tavasz. Vagy az elvontságában is érzékletes metaforikus szerkezettel: morzsalék-idı, s a rögtön erre következı szójátékos-ironikus jelzıs szerkezettel: krónikus 37 Vö. GÖRÖMBEI 1986, Vö. GÖRÖMBEI 2003,

16 jelen. Már nem a szerszámok mágikus terében él: Papirok, tárgyak kerítenek, / kacatok, limlomok, / kezek könyékig kesztyőben / mőanyag manipulátorok. A költıi én magatartása a megszokás, beletörıdés is jellemzıje e kornak: gyomrom már nem háborog. E beletörıdés azonban csak részleges: a küzdésrıl már lemondott a költı, az emlékezés jogáról, a leltárról, a történelmi számvetésrıl azonban nem: Történelem, történelem bakancsok, lánctalpak, gumiabroncsok lenyomata, vérfolt a kövezeten, levágott lópata. S romok, romok. A fel nem tárt, be nem vallott, elhallgatott és meghamisított múlt és a bizonytalan jövı egyként nyomja a lelkét. A Száz éve itt minden ideiglenes keserő megállapítása uralja a verset, amely a lefokozott élet döbbenetes látlelete 39. Csöndország nem valami mesés birodalom: az elhallgatott és elhallgattatott szavak országa, ahol a költı utolsó lehetséges etikus magatartása az éber figyelem, a virrasztás, a Fölöttem hold is csillag is szavaival a vállalás: Virrasztok megváltatlanul. S marad még utolsó esélyként az emberi tisztaság megırzése, mint az ifjúkori hitek, reménységek maradéka, ahogy a Szécsi Margithoz írt prózavers, a Margit fogalmaz: Mert repedt bordával, rogyadozó inakkal is remélni kell, remélni, hogy a lét mocska még lebírható. (Kiemelés az eredetiben.) 5. Az Árvaföldtıl az Árapályig: szemléleti és nyelvi módosulások Vasy Géza már a Csöndország verseiben úgy érzékeli, hogy a költı egyre inkább nem pusztán a magyarság, hanem az emberiség sorsáért aggódik 40 magam ezt a jelleget, Görömbei Andráshoz hasonlóan, csak az Árvaföld kötettıl érzem markánsan kirajzolódónak. A legutóbbi kötetben az az újdonság, hogy a jellemzı motívumok és magatartáselemek továbbvitele mellett a költıi szemlélet egyetemesebb horizontúvá tágult, közvetlen politikai vonatkozásai megszőntek, helyettük fölerısödött magának az emberi természetnek és emberi létnek az általános, létfilozófiai érvényő szemlélése. 41 Az Árvaföld elıtti Buda-verseket egyfajta lefojtottság, a szürke változatos árnyalatainak kikeverése jellemzi. A kisemberi nyomorúság és kilátástalanság árnya vetül rá a többnyire a por, homok alapszíneit variáló tájra. A szülıföld kisemmizett haza, röghöz köt, nem fölemel; közösségiség csak a történelmi múltban lelhetı föl, a jelenben nem marad más a költıi én számára, mint a többséggel szembeni kívüllét, a kivonulás szellemi fölénye, illetve az elesettekkel és kisemmizettekkel vállalt keserő sorsközösség. 39 GÖRÖMBEI 2003, Vö. VASY 1995, Vö. GÖRÖMBEI 2003,

17 Az Árvaföld részben ezt a poétikát viszi tovább. Buda egyénire kikevert félhosszú versei itt azonban már ziláltabbak, hangnemüket tekintve kevésbé egynemőek. Maholnap / reánkszakadsz-é, / türelmes égi tetı? kérdezi a kötetnyitó Arcok, de a pusztulást a természet egyetemességébe vetítı képek egyhangúságát Fonnyad a fő, / a gyökér elrohad ; Te szikkadt föld, sivár homok, / vizet vagy vért iszol? disszonáns, a nyelv karneváli elemeit játékba hozó szemlélet töri meg. Olykor szarkasztikussá válik a hang: Látod, te vén hülye, / lángol a grófok szérője! / Neked ugyan / mi gondod vele? Máskor a vásári kikiáltók szerepébe bújva vált ironikus hangra a költıi én: szabad a szolga, szabad a gazda, / szabad a vásár, hej, akció! / akció! reakció! féláron / eladó, ami eladható, / vegyék csak, vegyék! mind vigyék! / míg a pajta porig ég!. A világ karneváli-vásári forgatagának értékporlasztó voltát érzékeltetik a - *-gal jelölt címtelen szöveget színes-mozgalmasra mintázó szójátékok: hadak jönnek, új hadak: a / hangszalagrend lovagjai, bunkók / hadnagyai, öklök bajnokai, / bankók és bankok tábornokai. A Túlélésben frivolan gunyoros hang fejezi ki a szellemi és természeti értékeket pazarló attitőd és a politikai visszarendezıdés tehát az erkölcs, a környezettudatosság és a politikai ésszerőség semmibevétele miatti felháborodást: mert e trikolór küsded pátriában kor- és portársaim minden de minden többszöri sokszori akárhányszori alkalommal használható sıt használandó tehát használatos is: eszme téveszme rögeszme úgy ám hölgyeim akárcsak popsi alá a tetrapelenka ( ) Katalógusszerő felsorolás, enjambement, szójátékok, regiszterkeverés: ezek az új hangszereléső Buda Ferenc-i félhosszú vers poétikai újdonságai. Miként az irónia, a szarkazmus, a mondategységek felbontása, ezek sem a költıi én elbizonytalanodását fejezik ki; szó sincs itt akár a nyelv uralhatatlanságáról, akár az én felbomlásáról, megsokszorozódásáról vagy szituálhatatlanságáról. A költıi én értékrendje nem változott; az említett eszközök szembesítik az olvasót azzal a világgal, amellyel szemben a költıi én most is a kívüllét szellemi fölényét és erkölcsi tisztaságát választja. A változás egyéb formai megújhodással is járt: szembetőnı a Buda jellegzetes mőfajával, a félhosszú verssel élesen opponáló haikuk megjelenése. 42 Buda haikui elszakadnak a hagyományos formától kivétel az Évszakok tizennégy szakasza, túlnyomó többségük, a rendkívül tömör forma ellenére, már-már apokaliptikus tartalmakat tud felvillantani. (E célból teherbíróbbá is teszi Buda a formát: több haikuból épít fel egyetlen költeményt, mint Kányádi Sándor is.) Úgy tekintenek e versek a létre, mint a megbontott, megsérült teljességre. Minden képe a hiány, a kibillentség, magából kifordultság jelenségét ragadja meg: Törött faágon / lakatlan, szélzilálta, / kifordult fészek. (Diszkontinuitás). A Történelem apokaliptikus képben jelenítıdik meg, újraszituálva e líra egyik alapmotívumát, a 42 Görömbei András szerves alakulásnak tartja a haikuk megjelenését Buda költészetében: Verseiben ugyanis régóta megfigyelhetı a szentenciaszerő tömörítés. Néhány szóval, néhány képpel élesen, összegzı sőrítéssel mutat be egy szituációt, fogalmaz meg egy gondolatot. Most a már többször említett magasabb nézıpont, létösszegzı látásmód juttatta el ehhez a mőformához. GÖRÖMBEI 2003,

18 homok -ot itt a közönyös, rideg természeti elem jelentésében, de metaforikusan a történelem, vagyis az ember kegyetlenségére utalva: Homok tengere! / Patkót, zabolát elnyel, / lókoponyákat. E rideg kegyetlenség villan fel az Idı második versszakában: Irgalom nélkül / leng az inga szüntelen / oda és vissza. Még a két nosztalgikus, a gyermekkor derős szemléletét felvillantó szakasszal induló Emlék is az elértéktelenedés, a visszavonhatatlan pusztulás képével zárul: Apadó emlék / vizét visszanyeldesı, / elhagyott ókút. Az élet szentségének sérülését mutatja be a Rabság több stációban. A harmadiknegyedik szakasz a metaforikusan értelmezett repülés motívumával kapcsolódik egymáshoz. Repülni hová? / Riadt madár kuporog / repedt tojáson. nyomatékosítja r -alliterációkkal az élet szárnyaszegettségét, a születés hiábavalóságát a harmadik. A negyedik a transzcendencia kiüresedésérıl ad hírt, a legtöbb hatáspotenciált a második sor igéjébe sőrítve: Kenderkötélen / bronzharang hánykolódik. / Csak hangja szárnyal. A korábbi versek kı-, illetve vas-elıtagból épített egységeinek eljárását ismétli szigorúbb keretek között a Civilizáció elsı szakasza. A szótárazott szóösszetételekre váratlanul következik az utolsó, amely egyéni lelemény, pontos és tömör kifejezıje a kor társadalmának: Mőkı. Mőselyem. / Mőszív. Mőméz. Mővirág. / Mőtét és mőtett. A tragikum mellett olykor a groteszk 43, sıt a humor is felvillan, mint a Gyorsulás szóleleményében: Szapora idı: / mily hamar letelik egy / gazemberöltı! Szelíden önironikus az Optimizmus elsı képdarabja: Gyér lámpafényben / szúnyogok gyülekeznek: / lesz társaságom. A 63 haiku ciklusát záró utolsó darab a kommunikációra utaló címmel (Dialógus) egyszerre önreflexív és összefoglaló jellegő, három sorba sőrítve a tragikum, groteszk és a nevetséges minıségeit: Tücsök felelget / mozdonyzakatolásra. / Tereferélünk. A versek szemléletét gazdagító hangnemi összetettség jellemzı a kötet többi versére. Ezek, a Zöld ág, a Dal és a két kazak népdalátköltés kivételével, a Buda költészetében fokozatosan tért hódító, egyre uralkodóbbá váló, a rapszodikus indíttatásúból eszmélkedıvészemlélıdıvé formálódó 44 félhosszú versek. A számvetés, a lét egészével való szembenézés igénye modulálja ıket az ellentéteket és különbözéseket kiegyenlítı 45, együtt-látó, összegzı jellegővé. Így válnak a különbözı arcok, közös sorsra ítéltségük jegyében, egyformán a halál sáncai -vá a kötetnyitó Arcok poémájában. Buda úgy teremti meg a szemlélet egyetemességét, hogy egy-egy jellegzetes, a hétköznapi léthelyzetek téridejébıl kimetszett jelenetet látomásos egységekkel társít, végletes és végleges jelentést kapcsolva hozzájuk: Alszik a vén, álmából fölriad. Álmaink égbe nyerítı lovak. Fonnyad a fő, gyökér elrohad. 43 Vö. GÖRÖMBEI 2003, Vö. VASY 1995, GÖRÖMBEI 2003,

19 Hogy a nemzet-, haza-központú szemlélet egyetemessé tágul, a nemzetféltés az emberiség féltésévé erısbül, azt az Ég s föld között szinte deklarálja: FÖLD-VÍZ HAZA Ó ÉG-FÖLD HAZA / FEKETE ÖKÖR GÁZOLTA / BÚZAVETÉS / VÉGIDİ ROMHALMAZA / JAJ / EURÁZIA / TE / EMBERES / TE / EMBERTELEN / A NYELVBÉLI S NYELVEN IS TÚLI / ÉRTELEM / JAJDUL FÖL LÁTTODON. Mintha a verzál szedés is e féltés, e pusztulás világnyivá tágulását jelezné. Ha valóban az az európaiság mércéje valamely magyar író vagy költı esetében, hogy mőve mennyire illeszthetı be a legújabb nyugat-európai folyamatok (t)rendjébe, akkor Buda Ferenc ma minden bizonnyal az egyik legeurópaibb magyar költınk. Skandináv, német és francia példákat idézhetnénk annak igazolásául, hogy a nem annyira földrajzi, mint társadalmi értelemben vett Nyugat-Európa kulturális közbeszédének egyik aktuális tárgya az a gondolkodásmód, amelyet régebben egyszerően környezetbarátnak hívtunk, ma inkább divatosan környezettudatos -nak nevezünk, a kifejezés ilyen, a magyar nyelv szemléletétıl idegen változatában is hódolva a nyugati nyelvek felfogásának. A környezettudatos mégis kifejezıbb Buda esetében, hisz nála nem a környezet, a természet iránti rajongásról van szó (persze arról is), mint inkább a féltésrıl, aggódásról annak tudatában, hogy az ember gátlástalanul pusztítja saját (s nem mellesleg: más élılények) életterét. És mint Illyés vízügyekben illetékes költıje, Buda nem átall arra a következtetésre jutni, hogy a felelıtlenség tudatosítása mővészi, költıi feladat is ha már más, aki figyelmeztessen, nem akad, vagy legalábbis nem elég hangos a szava. A program kitőzésében: vegytiszta programosság; megvalósításában: színtiszta költıiség. Ez a program nevezzük inkább témának, noha nyilvánvaló, hogy attitőd, világnézet is egyben, szóval ez a téma nem a divat csinnadrattájával vonult be e lírába, hanem szervesen kapcsolódik az eddigi pálya ívéhez. Mintegy matematikai logikával következik a táj festıi, a szülıföld gondolati és az ott élı ember szociográfiai képébıl hogy Buda Ferenc lírájának fıbb szemléleti egységeit alkalmilag különválasszuk, nem feledve, hogy ezek mindig egységbe forrva léteznek nála a fordított nézıpont, amely a létfilozófiai és társadalmi értelemben egyszerre felfogott embertıl halad az ember által veszélyeztetett természetig. Ha a 20. század második felére gondolunk, óhatatlan párhuzamként kínálkozik az atomtól való fenyegetettség és ennek szintén gazdag európai irodalma. Éppen csak a mai fenyegetések sokrétőbbek és bonyolultabbak (miközben az atomcsapás veszélye sem múlt el végképp). S ha valami elhatárolja Buda Ferencet ettıl a czesłav miłoszi értelemben katasztrofista lírától, az éppen e szemlélet szervesülése e költészet más szegmenseihez. Buda lírája a nemzeti irodalom bartóki modelljéhez kapcsolódik: nemzeti és egyetemes, természeti és történelmi ötvözése, múlt és jelen összekapcsolása hoz létre a Bartók zenéjébıl ismert gondolati és formai szintézist. A nemzet történelmi múltja mint a jelen társadalmi folyamatainak örök mércéje kapcsolódik a Buda-vers szociologikus látásmódjához, mely elsısorban a falusi, tanyasi ember életérıl, közérzetérıl minden korok alulsó Magyarországáról nyújt képet. Ehhez a környezettudatos (talán akkor inkább már természettudatos ) szemlélet úgy kapcsolódik szervesen, hogy múlt és jelen dimenziójához a harmadikat, a jövıt is odakapcsolja. Ugyanakkor a katasztrofista nézıpontból láttatott ember nem elszigetelt pusztító lény, felelıtlenségének lenyomatai ott vannak a társadalom életében 19

20 is, így e dimenzióban logikusan és hatásosan forrasztja egybe Buda a társadalom- és természet - (pontosabban: ember -) kritikát, azaz nem valamiféle fölöttünk rendelkezı ismeretlen hatalom, tılünk független szörny veszélyezteti Földünket (mint az atomkor katasztrofista verseiben gyakran), hanem ugyanaz az ember, aki a társadalom ügyeit is tékozló despota módjára intézi. S ez az a pont, ahol a környezettudatos vagy katasztrofista Buda Ferenc különbözik a nyugat-európai költıktıl. Jellegzetesen magyaros szemléletmód ez, azaz olyan gondolkodói világlátás, amely Budát úgy kapcsolja az európai líra áramába, hogy azt eredeti saját iránnyal és lendülettel gazdagítja. Ráadásul Buda költészete a hatalom természetrajzát adva is szervesen gyökerezik az európai hagyományban. Csakhogy nála nem a szuverén individuum áll szemben valamiféle titokzatos (nehezen ellenırizhetı), óriási (egészében átláthatatlan) hatalommal a nyugat-európai képletre ez jellemzı, hanem a mindig a kiszolgáltatott vesztes szerepére ítélt alulsó Magyarország nemzeti közössége a politikai és geopolitikai értelemben is nyomasztó túlsúllyal bíró szocialista, majd a rendszerváltozás után látványosan átvedlı, ám értékrendszerét tekintve alapjaiban változatlan, hatalomgyakorlási módját tekintve ma is gyakran nemzetellenes, despotikus, környezettudatosság szempontjából különösen felelıtlen politikai elittel. A természet törvényeit semmibe vevı létmód a természet erıinek elszabadulásával jár. Talán ezért válik a homok motívuma is egyértelmően pusztító, feltartóztathatatlan, kezelhetetlen erıvé, s lesz a címadó versben a kemény szik, porhanyó homok -ból apokaliptikus fergeteg: száraz vihar homokverés / ide két isten is kevés. A Himnusz haza felütése nyilvánvaló teszi a természeti erık és az emberi társadalom összefüggését: Homok-haza Szikföld-haza múltam és jövım halmaza édes gyümölccsel éltetı aszú füvön tengıdtetı Köröskörül kinyílt egek hová legyek mivé legyek hátul pogány s pogány elöl jobbról Bizánc Bécs balfelıl E szétmálló világ egyetlen összetartója a költıi én etikai szilárdsága: Krisztus példázatából merít erıt a Ki kell nekünk is bírni morális minimumprogramjához. A zárlat a föld, homok motívumában ismét az ember fölött álló közönyös természeti erıket tárgyiasítja, anélkül hogy teljesen az emberen kívülre helyezné sorsának alakítását. Erre utal a Szózatot töredékesen idézı Baka István Üzenet Új-Huligániából címő versének zárlatára emlékeztetı, szuggesztív verszárás, amelynek utalásrendszerében benne rejlik a magyar történelem ezredéve. 20

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Három arcél a Nyugat harmadik nemzedékébõl

Három arcél a Nyugat harmadik nemzedékébõl HáromarcélaNyugatharmadiknemzedékébõl Jékely A Poundon és Elioton nevelkedett olvasó valószínûleg idegenkedik Jékelytõl, mert versei nem a jéghegyelv szerint mûködnek: a szavak a megszenvedettcsöndhelyétiskiakarjáktölteni,ökonomikusszabatosságukban

Részletesebben

Hallottalak sírni téged

Hallottalak sírni téged Haza melyik út vezet A szívem égtıl elzárt madár De érzem egyszer hazatalál Karodon vittél évekig És most is énrám vársz Már érzem haza melyik út vezet Nélküled minden nagyvárosban Az utcán kígyók közt

Részletesebben

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

és határidõk, 1981; Tovább egy házzal, 1987; Fehér-fekete, 1991; Hangok, 1994; Egyirányú utca, 1998; valamint regénye: A kígyó árnyéka,

és határidõk, 1981; Tovább egy házzal, 1987; Fehér-fekete, 1991; Hangok, 1994; Egyirányú utca, 1998; valamint regénye: A kígyó árnyéka, Íróportré 115 RAKOVSZKY ZSUZSA Szeretni való ez jut eszembe, és hiába nem akarom személyessé tenni az írást, de azzá lesz Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950) szövegei miatt. A hazai recepcióban is megfigyelhetõ,

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

Passió 2011. Bevonulás: Júdás árulása: ÉNEK:

Passió 2011. Bevonulás: Júdás árulása: ÉNEK: Passió 2011. Éppen a hálónkat mostuk a parton, amikor ezt mondta: Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket. Mi pedig azonnal otthagytuk hálóinkat és követtük ıt. Azóta sok minden történt

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943)

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) A második Forrás-nemzedék tagjai közül Király László költészetében fonódik össze leginkább a romániai magyar irodalom hagyománykincse, a székely népballadák világa az avantgárd költészet

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Költők, romantikusan, minden időben

Költők, romantikusan, minden időben Kiss Benedek Költők, romantikusan, minden időben 62 Ha nincs más lehetőséged, csak akkor írj verset, költeményt, de ha máshoz is értesz, gondold jól meg. Nagy erő kell a dalhoz, s ne hidd, hogy ha magadat

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek MIT ÉR AZ EMBER, HA MAGYAR? Javasolt feldolgozási idő: 120 perc 1. feladat Olvasd el Ady Endre Vér és arany című kötetéből Az ős Kaján című verset, majd válaszolj

Részletesebben

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy

Részletesebben

Miért szeretem a Haiku -t? Bevezetésképpen kis magyarázattal szolgálok, arról, hogy mi is a haiku!

Miért szeretem a Haiku -t? Bevezetésképpen kis magyarázattal szolgálok, arról, hogy mi is a haiku! Miért szeretem a Haiku -t? Bevezetésképpen kis magyarázattal szolgálok, arról, hogy mi is a haiku! A haiku egy rövid és összetett versforma, amelynek legfıbb jellemzıje, hogy a jelen pillanatot igyekszik

Részletesebben

A szabadság törvénye. 2. fejezet. A szabadság ígérete

A szabadság törvénye. 2. fejezet. A szabadság ígérete A szabadság ígérete 2. fejezet A szabadság törvénye S oha nem felejtem el Istennek azt a közvetlen válaszát, amit 1990 tavaszának elején kaptam tıle. Munkámból kifolyólag akkoriban sokat utaztam az országban,

Részletesebben

József Attila (1905 1937)

József Attila (1905 1937) József Attila (1905 1937) Életrajz - 1905. ápr. 11., Budapest (Ferencváros, Gát u. 3.)) - szülei: József Áron (bánsági szappanfőző munkás), Pőcze Borbála (szabadszállási cselédlány, mosónő) - testvérek:

Részletesebben

Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény

Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Egységes szerkezetben foglalt módosított Pedagógiai program V. kötet

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 92. 6771-2/2009. JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

Kompetenciaalapú mérés 2007/2008. A N Y A N Y E L V I K É P E S S É G E K 9. é v f o l y a m A változat

Kompetenciaalapú mérés 2007/2008. A N Y A N Y E L V I K É P E S S É G E K 9. é v f o l y a m A változat Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2007/2008. A N Y A N Y E L V I K É P E S S É G E K 9. é v f o l y a m A változat

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam)

OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam) 1 OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam) (Évi óraszám: 9-12. évfolyam: 37 óra, 13. évfolyam: 32 óra) Célok és feladatok Az osztályfınöki óra funkciói - a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében,

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ a gyémántgolyó ' vígan szaladgál a fekete lemez serceg ő ereiben a gumifal nélküli fekete biliárdasztalon Vétkek

Részletesebben

LÉGIFELVÉTEL. Fehér mezők: só hamis jégvirága Százholdakon. Egy élő folt sehol. Egy fa sem él, egy út sem indul erre. Lassan szivárog fel a föld alól

LÉGIFELVÉTEL. Fehér mezők: só hamis jégvirága Százholdakon. Egy élő folt sehol. Egy fa sem él, egy út sem indul erre. Lassan szivárog fel a föld alól LÉGIFELVÉTEL Fehér mezők: só hamis jégvirága Százholdakon. Egy élő folt sehol. Egy fa sem él, egy út sem indul erre. Lassan szivárog fel a föld alól A kőzetek, a hely szép tiszta kincse, Mit nem értékel

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat

FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat 2001. február 7. Név:.. Születési év: hó: nap: Kedves Felvételizı! Szeretettel üdvözlünk írásbeliden. Kérünk arra, hogy figyelj a feladatokra szánt

Részletesebben

Böjti gondolatok. Bibliaolvasás: Ézs 58.

Böjti gondolatok. Bibliaolvasás: Ézs 58. Bibliaolvasás: Ézs 58. Böjti gondolatok húsvét elıtti hat hetet, ami most kezdıdött el, böjti idıszaknak nevezik. Eredetileg úgy jött létre ez az egyházi hagyomány, hogy Jézus Krisztus kereszthalálának

Részletesebben

Babits Mihály verseinek elemzése

Babits Mihály verseinek elemzése Babits Mihály verseinek elemzése 1. A lírikus epilógja 2. Jónás imája 3. Mint különös hírmondó 4. Ősz és tavasz között 5. Esti kérdés 6. Fortissimo 1. A lírikus epilógja (1903) A vers költői utószóként

Részletesebben

Petőfi Sándor verseinek elemzése

Petőfi Sándor verseinek elemzése Petőfi Sándor verseinek elemzése 1. Temetésre szól az ének (1843) 2. A csaplárné a betyárt szerette (1844) 3. A természet vadvirága (1844) 4. Itt állok a rónaközepén (1846) 5. A XIX. század költői (1847)

Részletesebben

Minden gondolkozást az érzékekkel kell kezdeni (Hamvas Béla) - A Pannonhalmi borászat kritikai elemzése -

Minden gondolkozást az érzékekkel kell kezdeni (Hamvas Béla) - A Pannonhalmi borászat kritikai elemzése - Minden gondolkozást az érzékekkel kell kezdeni (Hamvas Béla) - A Pannonhalmi borászat kritikai elemzése - Néhány pannonhalmi bor ízének rajzi megformálása, amit a borászatban tett látogatásomkor kóstoltam.

Részletesebben

Örkény István jelenségek puszta cselekedtetés abszurd köznyelv. A groteszk mint a XX. század válasza (Az egyperces novellák)

Örkény István jelenségek puszta cselekedtetés abszurd köznyelv. A groteszk mint a XX. század válasza (Az egyperces novellák) Örkény István A kisepika és a magyar drámairodalom megújítója, groteszk jelenségek szatirikus ábrázolója. Ellentmondásokra, sokféleségekre, újszerű minőségekre, ésszerűtlenségekre és a modern lét fenyegetettségére

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Mozgássérült Passió 2010

Mozgássérült Passió 2010 Mozgássérült Passió 2010 1. Bevezetı zene 2. Barabás Gyorsan jön a színre az oltár környékérıl Barabás Laci: Szabadon engedtek, engem, a lázadót!? İt, pedig keresztre feszítették! İt, aki semmi rosszat

Részletesebben

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter Szerző Szauer Ágoston Illusztráció Papp Eszter Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu Internet:

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Függelék. 2. Unitárius hitvallás.

Függelék. 2. Unitárius hitvallás. Függelék. 2. Unitárius hitvallás... Hiszek egy Istenben a világ teremtőjében fenntartójában és az emberiség szeret'ő atyjában;.. Hiszek az ember Jézusban" az ő isteni kulde. tésében az ő tanainak udvözítő

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

Az idvezítı kegyelem

Az idvezítı kegyelem Bibliaolvasás: Titus 2,11-14 Alapige: Titus 2,11 Elhangzott: 2008. december 14-én Advent harmadik vasárnapján A Az idvezítı kegyelem dvent harmadik vasárnapja van, miképpen egy évvel ezelıtt is. Ha Isten

Részletesebben

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: 033032

A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: 033032 Hatályos: 2010. szeptember 01. napjától, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által meghozott 214/2010. (VIII.26.) számú önkormányzati határozatával visszavonásig. JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! 2010.

Részletesebben

Vadhívás 1. Bevezetés

Vadhívás 1. Bevezetés Vadhívás 1. Bevezetés A vadhívás szerintem a vadászatok csúcsa, a legizgalmasabb feladat egy vadász számra. A vad kifinomult érzékszerveit kijátszani, lıhetı távolságra behívni, sok gyakorlást igénylı

Részletesebben

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Karácsony elõtt kilenc napon át, kilenc család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. A szobrot vagy képet a földíszített házioltárra tesszük.

Részletesebben

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július ÚNYI ÚJSÁG XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július T A R T A L O M Fejezetek Úny község történelmébıl Óvodai hírek Iskolai hírek Testületi Tallózó Anyakönyvi hírek Berhidai

Részletesebben

Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete. Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.)

Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete. Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.) Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.) Erdélyi Gyülekezet Budapest, 2016 2 Tartalomjegyzék Napi változó részek a Reggeli áhítathoz - II.10 (Böjt 1. napja)

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

ALAPTANÍTÁSOK. A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata

ALAPTANÍTÁSOK. A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata ALAPTANÍTÁSOK A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata 1Korinthus 14:27-29 Ha valaki nyelveken szól, kettı vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái Kezdetek Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció 4. Non-verbális kommunikáció A Gutenberg galaxis Fotográfia A közlekedés fejlıdése új kommunikációs igényeket gerjeszt kommunikáció

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Gerjen HEFOP 2.1.5. Készült a Humánerıforrás-fejlesztı Operatív Program támogatásával

Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Gerjen HEFOP 2.1.5. Készült a Humánerıforrás-fejlesztı Operatív Program támogatásával enessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Gerjen HEFOP 2.1.5 észült a Humánerıforrás-fejlesztı Operatív Program támogatásával Tanulási képességek fejlesztése Adaptáció A bátai általános

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

A csábi plébániaközösség lapja 1. szám 2008. HÚSVÉT

A csábi plébániaközösség lapja 1. szám 2008. HÚSVÉT A csábi plébániaközösség lapja 1. szám 2008. HÚSVÉT Miért keresitek az élõt a holtak között? Nincs itt, föltámadott! (Lk 24, 5-6) A húsvét reggelén üresen talált sír a feltámadás megkérdıjelezhetetlen

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika)

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika) FORGATÓKÖNYV Esemény: Madarak és fák napja Időpont: 2014. május 12. (hétfő) A program szervezői: Földi Erika, Török Éva, Vinnai Krisztina, Helyszín: PARK, Művelődési ház előtti terület, Iskolai ebédlő

Részletesebben

A csend - Pilinszky János költészetében

A csend - Pilinszky János költészetében Törzstér 2205 Lőrinczi Ágnes A csend - Pilinszky János költészetében A költő munkájának legalább akkora része a csönd és a hallgatás, mint a megnyilatkozás. Csakhogy többféle csönd, többféle hallgatás

Részletesebben

A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony

A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony Sosem láttam oly termőfát, Mint Krisztusnak keresztfáját. Piros vérrel virágozik, Szentlélekkel illatozik. (Erdélyi népének) É letfa A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony Minden kedves

Részletesebben

Egy kollégista lány gondolata

Egy kollégista lány gondolata Egy kollégista lány gondolata bíztatni a gyengét s még bátrabb tettre bírni az erıset, de nem mások ellen, bajszítóként, hanem mindig testvérként, másokért. Kiss József: Kós Károlyhoz A vidéki általános

Részletesebben

Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK

Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK Szalmakazal, ahová az emberek lefekszenek aludni a derült éjszakában, a tarlón fekete szél susog a tejút örökös íve alatt, és a durva kenderpokrócuk testeket domborítanak egészen

Részletesebben

Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ. 33/500-250 irisz@dunamuzeum.h u Duna Múzeum Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum

Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ. 33/500-250 irisz@dunamuzeum.h u Duna Múzeum Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Név Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendelés Telefon E-mail Név Telefon E-mail Fehér Györgyi 33/500-250 irisz@dunamuzeum.hu

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN SZABÓ FERENC SJ KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, L Harmattan Kiadó, 2012 (Jezsuita Könyvek Isten és Tudomány; PPKE BTK, Pázmány Irodalmi

Részletesebben

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak

Részletesebben

A VISZONOSSÁG ALAKZATAI. TRANSZKULTURÁLIS JELENTÉSÉLMÉNYEK

A VISZONOSSÁG ALAKZATAI. TRANSZKULTURÁLIS JELENTÉSÉLMÉNYEK A VISZONOSSÁG ALAKZATAI. TRANSZKULTURÁLIS JELENTÉSÉLMÉNYEK FARAGÓ KORNÉLIA Az, hogy milyen jellegő látványnarráció bontakozik ki, hogy mely látási, hallási analógiák lépnek mőködésbe, egyáltalán, hogy

Részletesebben

Nagy László cím adása 1953 és 1973 között

Nagy László cím adása 1953 és 1973 között TAMÁS 1966 = LAJOS, TAMÁS, Etymologisch- Historisches W örterbuch der ungarischen Elemente im Rumanischen. Budapest, 1966. TIKTIN-MIRON = H. TIKTIN, Rumanisch-deutsches Wörterbuch; 2. überarbeitete und

Részletesebben

Franz Schubert: Winterreise D 911 Téli utazás

Franz Schubert: Winterreise D 911 Téli utazás Franz Schubert: Winterreise D 911 Téli utazás 1. Gute Nacht - Jó éjt Idegenként jöttem, Idegenként is távozom. A május kedves volt hozzám Számos virágcsokrával. A lány szerelemről beszélt, Az anyja egyenest

Részletesebben

A BÖLCSİDE SZAKMAI PROGRAMJA

A BÖLCSİDE SZAKMAI PROGRAMJA A BÖLCSİDE SZAKMAI PROGRAMJA Készítette: Havasiné Földi Zsuzsanna intézményegységvezetı Szécsény 2010-05-02 Az intézmény neve: II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

Az 50-es Évek. (tavasz)

Az 50-es Évek. (tavasz) Az 50-es Évek (tavasz) Te vagy az Út Pora a Hajamban, mondta magában Psziché, ahogy a folyó hullámai fel-felcsaptak eláztatva ülő lábfejeit, az évben először száraz folyóé. Halott galamb zuhan a mélybe

Részletesebben

Gyertyafény csillagfény

Gyertyafény csillagfény Gyertyafény csillagfény Adventtıl karácsonyig 3 hetet meghaladó projekt a Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézmény 5. Sz. Általános Iskola és Sportiskola Tagintézményében 2009. november 29 december 22-ig

Részletesebben

A tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat

A tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat A tanmenetek elé Az Értékorientált pedagógia sorozatban elkészült válogatás a katolikus értéket, tartalmat felmutató gazdag irodalmunkból csak egy kis szeletke. Ennek ellenére az összeállított irodalmi

Részletesebben

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1 É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K

Részletesebben

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

KÍGYÓ VŐLEGÉNY TÓTH FERENC

KÍGYÓ VŐLEGÉNY TÓTH FERENC TÓTH FERENC KÍGYÓ VŐLEGÉNY - Mindenünk van, kedves uram, A legnagyobb útnak indul, csak amire vágyok, az nincs. lagzi után estébe dől. - Mi volna az? - mondd meg Este e/múlt, éjfél Is már, [tüstént! éjfél

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál Feng shui A belsõ harmónia megteremtése feng shuival A kínaiak évezredek óta a feng shui alapelvei szerint építik és rendezik be házaikat és maguk az építõmesterek is e szabályokat követik. hirdetés Ma

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

KÉRI FERENC. Liliom TÖRTÉNELMI DRÁMA SZENT IMRE HERCEGRİL

KÉRI FERENC. Liliom TÖRTÉNELMI DRÁMA SZENT IMRE HERCEGRİL KÉRI FERENC Liliom TÖRTÉNELMI DRÁMA SZENT IMRE HERCEGRİL Csonka-torony Alapítvány Soltszentimre, 2008 KÉRI FERENC: LILIOM Szereplık: Zsuzsanna, Imre felesége Gizella királyné Imre herceg István király

Részletesebben

PROGRAMFORGATÓKÖNYV. Egyenlő esélyt minden diáknak. Megbízó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

PROGRAMFORGATÓKÖNYV. Egyenlő esélyt minden diáknak. Megbízó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 32. PROGRAMFORGATÓKÖNYV Megbízó: Székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Megbízott: Csutorás Antalné, Hodosi Ibolya Tevékenység: Szülői együttműködési programok megszervezésében résztvevő pedagógus Munkaidőkeret:

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben