LIV. évfolyam 5. szám május

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LIV. évfolyam 5. szám 2012. május"

Átírás

1 LIV. évfolyam 5. szám május ára: 250 Ft S z a k m a i f o l y ó i r a t

2

3 1 Tisztelt tûzoltó bajtársak! Minden tűzoltó ismeri Szent Flórián életének történetét, aki több más hivatás mellett a tűzoltók védőszentjévé is vált. Élete és halála, valamint alakja az emberség, az önzetlen segíteni akarás, a hősies bátorság jelképévé vált, ugyanakkor megtestesíti a bajtársiasság, a tisztesség és a becsület erényét is. A tartalomból Idôszerû kérdések Interjú Bérczi Lászlóval...2 Tűzoltónap A tûzvédelmi igazgatás az állami katasztrófavédelem keretein belül május KATASZTRÓFAVÉDELEM Ezek azok a tulajdonságok és erények, amelyekkel a napjainkban is szolgáló tűzoltók rendelkeznek. Fontos tudnunk, hogy ezek miatt, illetve a nap mint nap tanúsított kitartó és alázatos helytállás miatt a tűzoltói hivatás ma is a társadalom által leginkább megbecsült és tisztelt hivatások egyike hazánkban és az egész világon. Napjainkban a tűzoltók munkájára, legyenek hivatásosok, önkormányzatiak, létesítményiek vagy önkéntesek, egyre nagyobb szüksége van a társadalomnak, hiszen fejlődő világunkban újabb és újabb veszélyforrások jelennek meg, ezekre fel kell készülnünk. A hősies helytállásra továbbra is szükség van, de komoly hangsúlyt kell fektetnünk a megelőzésre, a cél ugyanis az, hogy a lehető legtöbb balesetet és katasztrófát meg tudjuk előzni. Ahol a nagy tüzek gyulladnak...14 Krónika Általában kiemelkedõ, néhol javításra szorul a katasztrófavédelem munkája...15 Mentõcsapatok szereztek minõsítést...19 A tűzoltói hivatásnak a minket körülvevő világgal együtt folyamatosan fejlődnie kell. Ehhez elengedhetetlen az eszközök, a rendszer és a szakmai tudás fejlesztése. Ki kell használnunk minden, a szervezet alapfeladatát, a lakosság védelmét segítő lehetőséget. Május harmadikával elindítottuk (www.szentflorian.hu) a Szent Flórián Önkén testűzoltó-portált, amelyet azért hoztunk létre, hogy az önkéntes tűzoltók, az önkéntes tűzoltó egyesületek, illetve az önkéntes tűzoltók tevékenysége iránt érdeklődők naprakész információkat kapjanak a katasztrófavédelem tevékenységéről, ezen belül is természetesen kiemelt hangsúllyal az önkéntesek munkáját érintő lépésekről. Valamennyi, az önkéntes tűzoltó egyesületek működésének jogi, személyi, anyagi és technikai feltételeit érintő információt megosztunk ezen az oldalon. Egészségügyi központok nyíltak...22 az igazgatóságok életébôl...24 Az országos tűzoltónap alkalmából felelősségteljes hivatásához és a szolgálat ellátásához valamennyi tűzoltónak jó erőt és egészséget, magánéletéhez további sikereket, sok boldogságot kívánok. Dr. Bakondi György A címlapon szereplő fotót Kovács Andrea (Bács-Kiskun MKI) készítette Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos honlapja az interneten:

4 2 időszerű kérdések Az új feladatok más, komplexebb szemléletet igényelnek Tavaly ilyenkor az akkori tapasztalatokról, a tervekrõl, azok várható hatásairól beszélgettünk Bérczi Lászlóval, az azóta dandártábornokká kinevezett országos tûzoltósági fõfelügyelõvel. Amint az alábbi sorokból látszik, meglehetõsen jól látta egy évvel ezelõtt, milyen úton indul el a tûzvédelem, a változásoknak milyen fogadtatása lehet az állományon belül és az állampolgároknál. Milyen tapasztalatok szűrhetőek le pár hónap elteltével a tűzvédelem új rendszerének működéséből? Természetesen itt elsősorban a tűzoltóságok integrálására gondolok. Elfogadták az új helyzetet a dolgozók? A tűzoltóság állami irányításba vétele megkerülhetetlen volt, ezt az elmúlt évek eseményei megmutatták. Úgy látom, hogy ezzel a társszervek és a szervezetben dolgozók is jórészt egyetértenek. Aki pedig nem tudott vagy nem akart azonosulni mindazzal, ami január eleje óta történik, az kérte áthelyezését. Vagy élt az átszervezés adta lehetőségekkel. Éveken keresztül egy öszvérmegoldás működött, szükségszerű volt tehát, hogy előbb-utóbb válaszút elé kerül a tűzoltóság: vagy marad tisztán önkormányzati civil, vagy hivatásos lesz. Utóbbi esetben azonban integrálódni kellett abba a rendvédelmi szervezetbe, amelyben alapvetően is helye van, ugyanúgy, ahogyan a rendőrségnek és a többi rendvédelmi szervezetnek. Eldőlt, hogy merre tovább, ezt támogatták a tűzoltók és megítélésem szerint helyesen a politika is. Egy évvel ezelőtti beszélgetésünk során azt mondta, hogy a végrehajtói állomány nem lát majd nagy különbséget. Így van ez? Valóban ezt mondtam, és tulajdonképpen ez így is van. Nem változott például a beavatkozók létszáma, nem volt létszámleépítés, abból főzünk, amink van. Azt azonban meg kell említeni, hogy vannak olyanok, akik nem az eddigi beosztásukban dolgoznak tovább. Azt azért feltétlenül fontos tudni, hogy nem érte anyagi kár azokat, akik alacsonyabb munkakörbe kerültek, változatlan fizetésüket kapják. A végrehajtói állományt érintő változások a fővárosnál történtek, ott négy gépjárműfecskendővel kevesebb, 29 maradt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy akik ezeken az autókon szolgáltak, azokat elküldtük, közülük többen máshova kérték áthelyezésüket. A fővárosi állományba integrálódtak az eddig csak speciális egységként tevékenykedő rohamosok és a búvárok is. Abban a pillanatban, hogy az ő különleges képességükre van szükség, ez a munka kerül előtérbe. Valamennyi fecskendőt számolva egy-egy szolgálati csoportban tíz emberrel szolgál kevesebb. Ekkora csökkentés indokolt is volt, hiszen mindig is voltak olyan kerületek, amelyeknél több év statisztikája szerint a fővárosi átlagnál lényegesen kevesebb 500 alatti riasztás volt. Az is köztudott, hogy a budapesti végrehajtói állomány 65 százaléka nem fővárosi lakos, az agglomerációból jár dolgozni. Jó esetben ők Pest vagy éppen Fejér megyében kaptak munkát, és azt ők többségében el is vállalták. Ilyen megoldást összesen talán ha húsz embernél nem sikerült találni, noha valamilyen ajánlatot mindenki kapott. Akik nem fogadták el, azok úgy gondolták, hogy az élet más területén próbálják ki magukat. Éltek a lehetőséggel, hogy végkielégítéssel és felmentési idővel távozhattak a szervezettől. És természetesen vannak olyanok is, akik külföldön próbálnak szerencsét. Aki külföldön próbál elhelyezkedni, nagy valószínűség szerint a jobb pénz reményében teszi ezt. Van valami remény az itthon dolgozók fizetését emelni? A kormány már két olyan intézkedést hozott az elmúlt másfél évben, amellyel hitet tett amellett, hogy elismeri ezt a hivatást, valamint arról, hogy a közbiztonság szerves részét képező tűzvédelmet az őt megillető helyen kezeli. Tavaly a tűzoltók megkapták 2004 óta elmaradt túlmunkadíjukat, összesen hétmilliárd forintot, ez év elején pedig a tiszthelyetteseknek ítéltek meg 14 ezer forintos béremelést, miközben az állami szférában sehol máshol nem nőtt a fizetés. Látszik tehát, hogy a kormány érzi az állomány problémáját. A parancsnoki kar háromnegyede megújult. A régiek mennyire fogadták el a megváltozott feltételeket? Például azt, hogy bizonyos kérdésekben, például a gazdálkodási vagy személyzeti kérdésekben kisebb jogosítványokkal rendelkeznek? 104 tűzoltóparancsnok kinevezése történt meg, közöttük nagyon sok a fiatal. Van olyan, aki korábban szolgálatparancsnok, vagy tűzoltási osztályvezető volt. Akik most helyzetbe kerültek, elfogadták, hogy más feladatrendszerrel kell megbirkózniuk. Nem kisebbel egyébként. Igaz, azok a gazdálkodási jogkörök, amelyek januárig az önkormányzat felügyelete mellett a parancsnok kezében voltak, most nem tartoznak a döntési kompetenciába. Ugyanez nagyrészt igaz a személyzeti kérdésekre is, bár továbbra is kezdeményezhet előléptetést, elismerésben részesítést a megyei igazgatóságnál, vagy a főigazgatóságnál. Tény azonban, hogy a gazdálkodási és személyzeti kérdéseket is alapvetően egységes rendszerben kell kezelni. Rengeteg új feladata van azonban ennek az állománynak. Teljesen más szemléletre van ma már szükség. Hogy csak a legszembetűnőbbet említsem: megjelentek a tűzoltó-

5 3 parancsnokságokon a polgári védelmi feladatok. Olyan, a tűzoltói beavatkozáson túlnyúló tevékenységeket kell most már végezni, amelyeket eddig mások oldottak meg. Legyen az a lakosság védelme, elhelyezése, de komolyabb helyzetben akár a helyreállításban, újjáépítésben is szerepet kell vállalni. A jövőben a tűzoltó munkája nem ér véget az élet- és vagyonmentésnél. Az utómunkálatok fázisában a helyszínen megjelenik az a kolléga, aki eldönti, szükség van-e statikusra, eldönti, hogy vissza lehet-e a sérült épületbe költözni, és meghatározza azt is, mi mindent kell ennek érdekében megtenni. Ahogyan azt is neki kell tudni, hogy amennyiben értékeket kell az adott ingatlanból kimenteni, azokat hol lehet az átmeneti időre elhelyezni. Magyarán, kibővült az a tevékenységi kör, amellyel a lakosságot támogatjuk. Mennyire sikerült a más típusú önkormányzati, önkéntes tűzoltóságokkal megértetni, hogy az átalakítások nem érdekeik ellen valók? Megfelelő a velük való együttműködés? Vegyes a kép. Nyilvánvalóan nagyobb a támogatási hajlandóság azoknál az önkormányzatoknál, amelyek az új pontrendszer szerint több állami pénzt kapnak, hiszen tűzoltósága fehér folton, vagy ahhoz közel eső településen dolgozik. Amelyik településen csökkent ez az összeg, onnan kapjuk azt a jelzést, hogy nem tudnak elég támogatást adni az önkormányzati tűzoltóságnak, ad absurdum nem tartják fenn a továbbiakban. Az azonban bíztató, hogy a 67 önkormányzati tűzoltóságból 57 papírjai már a cégbíróságon vannak, ezek tehát nagy valószínűséggel megmaradnak. Három tűzoltóság kivételével a többinél is hajlandóság mutatkozik arra, hogy folytassák működésüket. Ahol nem marad meg a tűzoltóság, ott lépéseket kell tennünk. El kell érnünk, hogy egy percre se maradjon ellátatlanul egy terület sem, erre több megoldás lehet: nem a legjobb, de egy lehetőség, hogy felosztjuk a környék hivatásos tűzoltó-parancsnokságai között, de az is lehet, hogy őrs kihelyezésével fedjük le a területet. Megtörténhet akár az is, hogy az őrsprogramot is újragondoljuk mindezek fényében, hiszen amikor azt kidolgoztuk, azokkal a tűzoltóságokkal is számoltunk, amelyekkel a jövőben nem tudunk. További lehetőség az, ha a katasztrófavédelem egy önkormányzati tűzoltóság megalakítását támogatja a fehér folt valamelyik településén. Úgy gondolom, hogy ha volt is kezdetben bizonytalanság az önkormányzati és az önkéntes tűzoltókban, mostanra látják: nagyon is fontosnak tartjuk a munkájukat, számítunk rájuk. Ez annál is inkább így van, hiszen a helyben lévő erők adott esetben még úgy is gyorsabban tudnak beavatkozni, hogy a riasztást követő nyolc percen belül kell elindulniuk, miközben a hivatásosoknak ezt két percen belül kell megtenniük. Emellett pontosan tudjuk, hogy mekkora összetartó erőt jelent egy ilyen tűzoltóság. Rendet kellett tenni ugyan, például azzal, hogy pontosan meghatároztuk, melyik helyzetben mely tűzoltóságnak van feladata, de segíteni is fogjuk a tevékenységüket. Sok más mellett azzal, hogy rendszerbe állító és minősítő gyakorlatot tartunk a létesítményi tűzoltóságoknak és az önkéntes egyesületeknek. Ilyen korábban nem volt. Nem elég ugyanis a megfelelő létszámmal, felszereléssel és képesítéssel rendelkezni, a feladatot éles helyzetben is végre kell tudni hajtani. Hogy ez így van-e, azt a mi dolgunk felügyelni. Ezzel is azt a célt kívánjuk elérni, hogy minél több településen legyen jelen a szakszerű segítség. Mindenkinek ez az érdeke. Ehhez nincs szükség arra, ahogyan azt többen igyekeztek beállítani, hogy mindenhova a hivatásos tűzoltó vonuljon. A nagyobb, speciális eszközöket és felkészültséget igénylő eseményeknél azonban minden esetben ott kell lennünk. Arról persze folyamatosan tudnunk kell, hogy hol vannak jól működő egyesületek, amelyek képesek biztonsággal kezelni a helyben keletkező problémákat. A katasztrófavédelmi műveleti szolgálatoknak egyéb feladataik mellett ezt is ellenőrizniük kell majd. Tudatosítani akarjuk, hogy a jövőben nem lehet büntetlenül gondatlanságból, pláne szándékosságból károkat okozni. Elfogadták a különböző típusú tűzoltóságok az új működési rendet és a szorosabb felügyeletet? Még az elején járunk ennek a folyamatnak, azt nyilván valamennyi szereplő megszokja majd, beáll tehát a rendszer. Az biztos, hogy nekünk muszáj gyakorolnunk a felügyeleti jogkörünket ahhoz, hogy pontosan tudjuk: kikre számíthatunk. Ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan a nyakukban leszünk. És ne feledjük, van a szorosabb együttműködésnek olyan oldala is, hogy több mindenbe vonjuk be őket. A gyakorlatainkon olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyekhez amúgy igen nehezen jutnának hozzá, a parancsnokok pedig olyan információkat kapnak első kézből, amelyekről eddig legfeljebb innen-onnan értesültek. És természetesen kérdésekkel is fordulhatnak hozzánk. Érez-e bármi változást a lakosság? Kell-e egyáltalán érzékelnie valamit? Természetesen kell. Ahhoz, hogy a lakosság belénk vetett bizalma megmaradjon, fontos tudniuk az embereknek, hogy merrefelé megy az a szervezet, amelynek alapfeladata a biztonságukról gondoskodni. Ráadásul mint az a nagy átalakítások idején lenni szokott, ezúttal is vannak vélt vagy valós sérelmekből fakadó negatív kritikák. Nem szabad azonban a katasztrófavédelem, ezen belül a tűzoltói hivatás hitelét rontani. Amit mindenképpen érezni fognak az emberek, az az, hogy az eddiginél több helyen leszünk jelen. Korábban 96 településen működött hivatásos, 69-ben pedig köztestületi tűzoltóság. Ehhez képest áprilisban megjelentek az őrsprogram első fecskéi (16.), és még ebben az évben további négyet-ötöt állítunk rendszerbe. Azt is látjuk, hogy a településük biztonságáért felelősséget érző önkormányzatok nem akarnak ebből a feladatból kivonulni. Jó példa erre Véménd, amelynek polgármestere elsőként jelezte, hogy korszerű tűzoltólaktanyáját átadja a hivatásos őrs számára. De még ennél is tovább gondolkodott, hiszen azt mondta: nem elég, hogy a település biztonságosabbá válik, de még társadalmi fejlődést is jelent, ha fiatal tűzoltók települnek oda a családjukkal. Több gyerek lesz az iskolában, és ez hosszú távon minden szempontból jót tesz az amúgy öregedő településnek. A hivatásos őrs mellett ráadásul egyesület is van Véménden, amelynek a polgármester a régi épületet és a testvérvárostól korábban kapott járművet odaadta, így ezek a tűzoltók is helyben maradtak. Ez lehet a jövő útja, hiszen célunk mind több olyan önkéntest bevonni a munkába, akik szívügyüknek, már-már hivatásuknak érzik azt. És akkor itt visszautalhatok arra, amit az iménti kérdésnél már érintettünk, nevezetesen arra, hogy az emberek azt is láthatják majd, hogy a tűzoltó nem távozik az elsődleges beavatkozás végeztével, hanem további feladatokat is ellát, segít neki, netán még a kérdéseiket is feltehetik neki. Tudatosítani akarjuk ugyanakkor azt is, hogy a jövőben nem lehet büntetlenül gondatlanságból, pláne szándékosságból károkat okozni. Új és nyilván kevéssé népszerű dolog, hogy a tűzoltók, akik eddig csak mentettek, ezután bírságolnak is. Ez elkerülhetetlen például akkor, amikor egy robbanás azért következik be, mert a ház lakója illegálisan gázt fejtett át. Ezzel a tevékenységgel nem csak a saját életét, de rossz esetben egy egész utca lakóit veszélyeztette. Ezt nem nézheti tétlenül egy hatóság, főleg nem egy olyan integrált munkát végző hatóság, amilyen a katasztrófavédelem. És hogy valóban komolyan élünk a jogköreinkkel, azt mutatja: áprilisig több mint hétezer hatósági ellenőrzést végeztünk, és ennek már most látszik a visszatartó ereje május KATASZTRÓFAVÉDELEM

6 4 időszerű kérdések Az egyik legnagyobb problémája a szakterületnek az eszközpark sokfélesége, illetve átlagéletkora. Hol tart a járműpark megújításának folyamata? Mennyi jut fejlesztésekre? A gépjárműfecskendőink állapotát illetően az utolsó órában vagyunk, hiszen azok átlagéletkora 13 év. Ha ezeket előbb-utóbb nem újítjuk fel, akkor kritikussá válik a helyzet. Az ennél is idősebb járművekhez értelmetlen hozzányúlni, azokat le kell selejtezni. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a nem egészen 300 gépjárműfecskendő 41 féle típust képvisel. Ennyiféle jármű folyamatos karbantartását, alkatrésszel való ellátását nem lehet normálisan megoldani. Amit tehát lehet, azt felújítjuk, ami pedig ehhez is túl öreg, vagy nincs olyan állapotban, hogy érdemes lenne hozzányúlni, azt megpróbáljuk értékesíteni. Pályázati lehetőségen is gondolkodunk, eddig ezzel az egyesületek nem élhettek, igyekszünk őket is bevonni. érkezett, hiszen másféle eszközre van szükség a fővárosban, más típus használható jól az Alföldön, megint másra van szükség egy erdős területen, vagy éppen a hegyvidéken. Ami most elkészült, az a négyezer liter víz szállítására alkalmas kivitel. Ha minden kész, akkor a prototípust kiadjuk a tervek szerint nyáron nyúzásra, vagyis a gyakorlatban lehet majd kipróbálni, mennyire felel meg az elvárásoknak. A próba után derül ki az is, hogy mennyivel lesz olcsóbb ez a fecskendő. Az biztos, hogy kevesebbe kerül majd, mint az eddig vásárolt járművek. Mennyi idő alatt lehet gyökeresen megfiatalítani az eszközparkot? Három évet adtunk magunknak a felújítást és a cserét magába foglaló programra. Attól függően, hogy mikor indulhat az új járművek gyártása, ez nem sokan, akik visszajöttek a nyugdíjból. Aki szeretne a szervezetbe visszatérni, annak tudunk helyet adni. A legfontosabb feladat mindezzel együtt a fiatalok munkáját segíteni, hiszen a tenni akarás megvan bennük. Rengeteg képzést indítottunk számukra: tartottunk már ilyet az áram- és gázszolgáltatókkal, valamint a MÁV-val is, de nagy hangsúlyt kap a vezetéstechnika is. Ez a folyamat nem állhat meg, hiszen fontos, hogy a fiatalok hozzájussanak az idősebb, rutinosabb kollégáktól, valamint a külső szakértőktől megszerezhető ismeretekhez. Az is szempont a képzések megszervezésekor, hogy lehetőség szerint a többi szakterület információit is elsajátíthassák. Meg kell ismerniük az új technikai vívmányokat is, például a hibrid autókat, tudniuk kell, hogy a háztetőkön mi mindennel találkozhatnak. Egy napelem például komoly veszélyt jelentő feszültséget generálhat, tudnia kell a beavatkozónak, melyek az el nem mulasztható Első körben körülbelül 60 járművet selejtezünk le, és zajlanak a felújítások is. Már az idén adtunk át megújult járműveket hivatásos tűzoltóságoknak, és kapnak is még ebben az évben ilyeneket. Javít a helyzeten az is, hogy felülvizsgáltuk a megyei műszaki javító műhelyeket, ilyenből hat működik a jövőben. Ezekben szervizelik majd az adott régió gépjárműveit, de ugyanúgy, ahogyan a fővárosban már eddig is történt, a kisebb meghibásodásokhoz a szerviz megy, akár a káresemény helyszínére. Ez a megoldás sokkal olcsóbb, mint a hatalmas tűzoltó gépjárművet mozgatni, műhelybe szállítani. Ez is segít folyamatosan készenlétben tartani a meglévő gépjárműparkot. Reményeim szerint még idén több tíz felújított fecskendőről beszélhetünk majd, de jövőre már biztosan ugrásszerű javulás áll be. Mindemellett hamarosan elkészül az első Rába alvázas fecskendő prototípusa, júliusban látjuk majd, hogy a beérkezett javaslatok és ötletek milyen végeredményt szültek. Rengeteg, amúgy jogos javaslat időn belül tíz év alá szorítjuk az eszközök átlagéletkorát. Ez ráadásul relatív, hiszen kérdés, hogy hány évesnek számítsunk egy komplett felújításon átesett fecskendőt. Ezek is kiváló állapotúak lesznek, úgyhogy látványos változások lesznek ezen a téren is. Más irányú problémát jelent a tűzoltók átlagéletkora, rendkívül fiatal az állomány. Mit tesznek azért, hogy az ebből fakadó problémákat kiküszöböljék? Sikerült-e például megállítani a fluktuációt? Jönnek-e vissza nagy öregek? Valóban nagyon alacsony, 33 év körül van a jelenlegi állomány átlagéletkora, a helyzet azonban idővel javulni fog, hiszen megállt a fluktuáció, köszönhetően nagyrészt az új szabályoknak. Már olyanok is vannak még tennivalói, ha ilyennel találja magát szembe. Amikor lehetőség nyílik erre, külföldi képzésekbe is bekapcsolódhatnak a munkatársak. Csak a gyakorlatban sajátíthatják el azokat a fogásokat, amelyek bármelyike előfordulhat a valóságban is. A személyes tapasztalás nélkülözhetetlen, az így szerzett ismeret sokkal gyorsabban előhívható éles helyzetben, mint a könyvből megtanultak. Mikor állhat be a rendszer? Még ebben az évben ki fog derülni, mi hogy működik, mi mindenen kell esetleg változtatni. Senki nem gondolja, hogy évtizedekig minden változatlan marad. Sok tapasztalat gyűlik össze fél év alatt, ezekből a megfelelő következtetéseket le kell vonnunk. Abban azonban biztos vagyok, hogy az a diszlokáció, amelyet megvalósítunk, a megfelelő személyzeti és technikai háttérrel sokkal hatékonyabb lesz. Újhegyi Katalin

7 Tûzoltónap 2012 Fôhajtás a hôsi halottak elôtt A tűzoltóság napja alkalmából hagyományos koszorúzási ünnepséget tartottak április 27-én a tűzoltóság hősi halottainak emléktáblájánál a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. Az ünnepségen Fülep Zoltán tűzoltó alezredes, a BM OKF Tűzoltósági Főosztályának vezetője mondott beszédet. A szónok emlékeztetett arra, hogy Szent Flórián napja nemcsak a jelen tűzoltóinak dicsérete, hanem megemlékezés azokról az elődökről is, akik esküjükhöz híven életüket adták szolgálat közben. A tűzoltókat, fogalmazott Fülep Zoltán, a hűség, a hivatástudat, az önzetlenség és az akarat kell jellemezze. Hűség az eskühöz. Hivatástudat, amely olyan belső elkötelezettség, ami minden nehézség ellenére hajtja előre a kollégákat. Önzetlenség, vagyis az egyéni érdekek felülírása a köz javára. Akarat, amely nem enged meghátrálni. A ma tűzoltóinak egyik fontos feladata, hogy úgy éljenek és dolgozzanak, hogy méltóak legyenek elődeik, a hős társak emlékéhez mondta az alezredes. Fülep Zoltán nem feledkezett meg a családtagokról sem, mint mondta, hála és köszönet illeti az elhunyt és az élő kollégák hozzátartozóit, akik a háttérből támogatják a hivatást ellátókat. Az ünnepi beszédet követően a BM OKF és a szakmai szövetségek, érdekképviseletek vezetői helyezték el az emlékezés koszorúit a hősi halottak emléktáblájánál. (GJ) Nem foglalkozást, hanem hivatást választottak A rendőrség és a tűzoltóság napja alkalmából közös ünnepségen méltatták a két szervezet kötelékében szolgálatot teljesítőket április 27-én a Belügyminisztériumban. Köszönöm, hogy a rend és a nyugalom megőrzése területén a kormány mindig számíthat az önök munkájára, példamutatására hangsúlyozta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a rendőrség és a tűzoltóság napja alkalmából rendezett miniszteri ünnepségen. Mint mondta: nem véletlen, hogy a két szervezet vezetői Szent Györgyöt, illetve Szent Flóriánt választották védőszentjükké, hiszen mindkét szentre jellemző volt az önfeláldozás, a helytállás, az elesettek segítése mindaz, ami a rendőrök és a tűzoltók feladata. A Sallai Péter tűzoltó ezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. Tizennyolc éve, friss diplomásként jelentkezett a Mosonmagyaróváron meghirdetett szolgálatparancsnoki helyre. Vonulós tűzoltóként dolgozott három évig, majd a megyei tűzoltó-parancsnokságon kapott megelőzési feladatokat től hat évig dolgozott a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság mentésszervezésén, majd megnyerve az önkormányzat pályázatát, visszakerült Mosonmagyaróvárra ezúttal parancsnokként ben kapta a felkérést a megyei katasztrófavédelmi igazgatói poszt betöltésére. Azt, hogy őt jelölték az Év tűzoltója címre, két olyan dolognak tulajdonítja, amely egyértelműen mutatja, hogy mennyire fontos a csapatmunka. Az egyik annak a tanulmánynak az elkészítése, amely a 2011 januárjában bekövetkezett győri gázrobbanás ügyét dolgozza fel. Úgy véli, a tűzoltói sérüléseket is okozó esetből fontos következtetéseket, tapasztalatokat lehet levonni, nem leplezve azt sem, hogy szakmai hibák is voltak. A másik feladat leginkább a térség gazdasági szempontjából kiemelkedő, ez pedig az Audi beruházása. Itt nagy kihívást jelentett úgy tartani a közigazgatási eljárási törvényhez képest sokkal rövidebb határidőket, hogy közben ne sérüljön a szakmaiság. Az idei esztendő kihívásai közül Sallai Péter az új struktúra szerinti működést emeli ki, külön figyelemmel az őrsprogram végrehajtására. Ezen a területen egyébként hangsúlyt kap a más szervezetekkel való együttgondolkodás, hiszen a rendőrséggel való összefogás eredményeként júniustól közös rendőr-tűzoltó őrs működik majd Pannonhalmán, javítva ezzel körülbelül tizenkétezer ember tűzbiztonságát. rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársainak tevékenysége bizonyítja, hogy a jelenből is választhatunk magunknak mintaképet húzta alá az államtitkár, majd hozzátette: Rengeteg május KATASZTRÓFAVÉDELEM

8 6 időszerű kérdések András Attila tatabányai tűzoltó főtörzsőrmester huszonkét éve választotta a tűzoltói szakmát élethivatásául, és e hivatásra azóta is büszke. A katonai szolgálat letöltése után állt be tűzoltónak a Komárom-Esztergomi megyeszékhely állományába, ahol most különlegesszer-kezelőként dolgozik. Mindig is vonzotta a pálya, sok olyan sikerélményt szerzett, ami motiválja mindennapi munkája során. Mint mondja, nagyon kü lönleges dolog segíteni ott, ahonnan mindenki más elmenekül. Hozzáteszi, a veszélyérzet sosem akkor jelentkezik, amikor éppen egy beavatkozás kellős közepén vannak, mindig csak utána méri fel, mi is az, amin éppen túl vannak, mit oldottak meg sikeresen. A főtörzsőrmester szerényen úgy fogalmaz, meglepetésként érte a megtiszteltetés, hogy az idén ő az egyik, aki átvehette az Év tűzoltója címet. Mint mondja, vezetői valószínűleg azért szavaztak éppen neki bizalmat, mert a tűzoltóságnál eltöltött évek alatt mindig megpróbálta a rá bízott feladatokat maximálisan, a lehető legnagyobb alapossággal elvégezni. András Attila ugyanakkor hangsúlyozza, szeretné, ha az elismerést minden kollégája a magáénak tekintené. A tatabányai tűzoltó nem készít különösebben nagy terveket, a jövő felé nem néz túlzottan nagy elvárásokkal, mindössze szeretné a munkáját továbbra is ugyanolyan jól, vagy kicsit még jobban végezni, mint tette eddig. Úgy akarja folytatni a szolgálatot, hogy a tűzoltói szakma a lehető legnagyobb elismerésben részesüljön, és a társadalmi megbecsülés érzése az elkövetkezendő időkben is elkísérje pályáján. rendőr, tűzoltó vállalja a veszélyt, gyakran az önfeláldozást a társadalom, a magyar emberek védelmében. Nem egy bajtársuk cselekedete szolgál erkölcsi és szakmai példaként. Második alkalommal ünnepel együtt a rendőrség és a katasztrófavédelem, mert közösek az erőfeszítéseik és az áldozatvállalásaik, a hétköznapokban, a munkában, a különféle baleseteknél, veszélyhelyzeteknél is egymásra vannak utalva folytatta Kontrát Károly. Az államtitkár kiemelte: mindkét szervezet nehéz helyzetből indult a 2010-es kormányváltás után, elég csak a ki nem fizetett tűzoltó-túlmunkabérekre gondolni, amelyeket a Belügyminisztérium tavaly október végéig mindenkivel szemben törlesztett. A katasztrófavédelem területén jelentős változást hozott az idén január 1-jétől hatályos új katasztrófavédelmi törvény, amely országosan egységesítette, állami felügyelet alá vonta a katasztrófavédelmi szerveket hangsúlyozta az államtitkár, majd hozzáfűzte: Az egységes szervezetrendszer felállításával hatékonyabban tudunk már fellépni katasztrófahelyzetekben és a megelőzés érdekében is erősebb eszközök állnak a rendelkezésünkre. Kontrát Károly aláhúzta: Ezek a lépések, intézkedések mind a közrend, a közbiztonság erősítését szolgálják. Célunk, hogy az országban rend és nyugalom legyen, a városok és a falvak élhetőbbé váljanak. A köszöntőt követően Pintér Sándor belügyminiszter elismeréseket adott át rendőröknek és tűzoltóknak. A tizenhat kitüntetett tűzoltó között a belügyminiszter kimagasló szolgálati tevékenysége elismeréséül Az Év Tűzoltója miniszteri díjat adományozta, egyben jutalomban részesítette András Attila tű. főtörzsőrmestert, a Tatabányai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság különlegesszer-kezelőjét és Sallai Péter tű. ezredest, a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóját. (Forrás: kormany.hu) 2012 legyen a megvalósítás éve Szent Flórián napi megemlékezést tartottak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. Az április 27-én megrendezett ünnepségen Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő mondott köszöntőt. Beszédében felidézte Szent Flórián történetét, a katonáét, akinek kultusza Európa nagy részén elterjedt. Mint a szónok fogalmazott: Flórián személye a tűzoltói hivatás lényegét testesíti meg az emberséget, a tisztességet, a becsületet, az önzetlen segíteni akarást, a hősies bátorságot és nem utolsósorban bajtársiasságot. A tábornok emlékeztetett arra, hogy nemcsak a tűzoltók tekintik védőszentjüknek Szent Flóriánt, hanem a tüzes mesterségek űzői is, így a fazekasok, a kádárok, a kéményseprők, a kovácsok, a pékek, a serfőzők és a szappanfőzők is. Vízben lelt halála miatt az árvízi védekezésben résztvevők is védőszentjükként tisztelik, ezen kívül a katonák közül a vegyvédelmi alakulatokban szolgálók is. Az országos tűzoltósági főfelügyelő áttekintette a tűzoltóság megszervezésének történetét, hozzátéve, hogy természetesen az az elmúlt 142 esztendő alatt változott, fejlődött. A beavatkozások kezdetben az élet mentésére, a tűz továbbterjedésének megakadályozására, az oltásra korlátozódtak, 1975-ben már megjelent a műszaki mentési feladat. Ekkor ez még tűzoltói közreműködést jelentett épületomlásoknál, vízeltávolításnál. Az első létraszer 1904-ben készült el, szintén bővítve a beavatkozások lehetőségét, a világháborúk alatt és a köztes időszakban megjelentek a légoltalmi, helyreállítási feladatok. Az első műszakimentő-szer 1972-ben állt rendszerbe, a műszaki mentés pontos fogalmát pedig az 1996-os tűzvédelmi törvény tartalmazza. A tábornok beszédében hangsúlyozta, újra a méltán kivívott megbecsülés övezi az önkéntes tűzoltókat, azokat, akik szabadidejüket áldozzák a települések biztonságáért. Természetesen a válto-

9 7 zások még nem értek véget, tette hozzá az országos tűz- oltósági főfelügyelő, hiszen meg kell valósítani a tűzoltóságok diszlokációjának tervét, új eszközöket, gépjárműveket kell rendszerbe állítani, és javítani kell az elhelyezési körülményeket is. Hangsúlyt kap a megelőzés, az integrált hatósági tevékenység. Tűzoltónak lenni olyan megtisztelő hivatást jelent, amelynek gyakorlóit méltán övezi a társadalom elismerése. A tűzoltók megbecsülése töretlen, és annak is kell maradnia. Vigyázzunk hát erre a tisztességre! fogalmazott Bérczi László. Hozzátette, ezt önkéntes, létesítményi, önkormányzati és hivatásos tűzoltó csak közösen, együtt tudja elérni. A tábornok emlékeztetett arra, egy esztendővel ezelőtt 2011-et a megújulás évének titulálta, és úgy véli, a kitűzött feladatokat sikerült teljesíteni. Ezért a főfelügyelő 2012-t a megvalósítás évének nevezte, amikor tartalommal kell megtölteni mindazt a lehetőséget, amit az új jogszabályok adnak. Végezetül Bérczi László tisztelettel adózott a tűzoltóság hősi halottainak, és köszönetét fejezte ki a családtagoknak, barátoknak, akik kedves szavukkal, aggodalmukkal adnak erőt a tűzoltóknak a nehezebb, veszélyesebb pillanatokban. Az ünnepség a Katasztrófavédelem Központi Zenekara Szent Flórián Kvintettének műsorával, majd elismerések átadásával folytatódott. A főigazgatóság ünnepségén többek között Prof. Dr. Bleszity János ny. tű. vezérőrnagy átvette Patyi Andrástól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorától egyetemi tanári kinevezését, amely mellé a BM OKF főigazgatója főtanácsosi címet adományozott a Katasztrófavédelmi Intézet igazgatójának, majd Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató több mint száz kollégának adott át elismerést. A főigazgató munkatársi címet adományozott Újhegyi Katalinnak, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Lap-, Szemle és Webszerkesztőség főszerkesztőjének. A Szózat hangjaival véget érő rendezvényt követő fogadáson Bakondi György mondott pohárköszöntőt. (GJ) Közös ünneplés a Városligetben A rendőrség és a tűzoltóság napja alkalmából szervezett rendezvényen április 28-án idén is együtt ünnepelt a két rendvédelmi szerv a fővárosban. A rendezvényt a rendőr- és tűzoltójárművek felvonulása nyitotta. A ligeti programok a Készenléti Rendőrség Zenekara és a Katasztrófavédelem Központi Zenekara közös térzenei előadásával kezdődtek. A hivatalos megnyitó ünnepségen részt vett Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, Dr. Hatala József r. altábornagy, az Országos Rendőr-főkapitányság főkapitánya, valamint a két szervezet fővárosi vezetője. A Himnusz után beszédet mondott Dr. Tóth Tamás r. dandártábornok, Budapest rendőrfőkapitánya, aki elmondta, immár másodszor ünnepel közösen a rendőrség és a tűzoltóság. E két szervezet fő célja a megelőzés és a veszélyek elhárítása a nap huszonnégy órájában. A rendőrfőkapitány hangsúlyozta, a főváros területén példaértékű az együttműködés a két rendvédelmi szerv között. Varga Ferenc tű. ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője beszédében kifejtette, megtiszteltetés az igazgatóság részére, hogy idén is házigazdái lehetnek ennek a nagyszabású, országos rendezvénynek. Az igazgató szólt arról a rendszerbeállítási gyakorlatról is, amelynek keretében a fővárosban és környékén működő önkéntes tűzoltó egyesületek szerzik meg a beavatkozáshoz szükséges minősítést. Az ezredes kitért az önkéntes szervezetek munkájának fontosságára, valamint arra, hogy nemrég a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet is nemzeti minősítő oklevelet szerzett. Az ünnepélyes beszédeket követően Dr. Hatala József r. altábornagy, főkapitány díjakat adott át a kutyavezetők és szolgálati kutyák versenyén helyezést elérteknek. Ezt követőn a rendőrség és a katasztrófavédelem országos és fővárosi vezetői közösen tekintették meg a szabadtéri ünnepi programokat. Mindkét helyszínen színes műsorok szórakoztatták a látogatókat: a tűzoltó-réten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság különleges alpintechnikai- és műszaki mentési gyakorlata, a tűzbiztonsági vetélkedő és a Magyar Honvédség tűzszerészeinek bemutatója. Ezzel párhuzamosan a rendőrréten is folyamatosan zajlottak az események, így például a Készenléti Rendőrség kutyás- és lovasbemutatója, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának intézkedéstaktikai és közelharc-bemutatója. A ligeti rendezvény a legifjabbak számára is tartogatott meglepetéseket: a játéksziget, az ugrálóvár és az arcfestés kipróbálása mellett tűzoltószerekkel tehettek körutazást, és ügyességi játékokkal fejleszthették készségeiket, tűzoltó védőruhában és sisakban pedig tálcatüzet olthattak. Emellett emelőkosárban juthattak fel a magasba. A bátrabbak légzőkészülékkel a hátukon kóstolhattak bele meg a tűzoltók munkájába: végigmehettek a füstsátorban, ahol a tájékozódást nehezített látási körülmények között próbálhatták ki. A rendezvényen fellépett a Flórián Band, Vastag Csaba énekes, a Duna Művészegyüttes és a Muzsikás Együttes, majd zárásként a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Tűz S Víz elnevezésű zenekara búcsúzott az ünneplőktől. (Barta) május KATASZTRÓFAVÉDELEM

10 8 időszerű kérdések A tûzvédelmi igazgatás az állami katasztrófavédelem keretein belül január 1-jén hatályba lépett a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény és megalakult az egységes állami katasztrófavédelmi szervezet. Ez a mondat a tűzoltóság és a polgári védelem korábbi szervezeti felépítésének, feladatainak, működési rendjének nagy horderejű átalakítását és ennek megfelelően a szervezetekre vonatkozó jogszabályok módosítását, új jogszabályok és belső szabályozók megalkotását jelenti. Az új szervezet felépítése, a felkészülés természetesen már tavaly elkezdődött, a lényegi átalakulás a működés folytonosságának biztosítása mellett április 1-jéig zajlott le. Változott a tűzvédelmi szakvizsgáztatás rendszere is. Jelentős eltérés, hogy az új szabály szakvizsgaköteles tevékenységeket vezetett be (tűzgátló nyílászárók, tűzállóságot növelő bevonatok, hő- és füstelvezető berendezésekkel kapcsolatos tevékenységek). A bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek közé tartozik a tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata; tűzoltó technika felülvizsgálata és javítása; tűzjelző/tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, Előzmények Mi indokolta ezt a nagymértékű átalakítást? Az elsődleges cél a tragédiák elkerülése, de ezenkívül az sem mellékes szempont, hogy a megelőző intézkedések költsége lényegesen kisebb, mint amennyibe egy káreseménnyel kapcsolatos védekezés, elhárítás, majd a helyreállítás kerül. Az egységes szervezetben az egységes elvek és szabályok mellett történő feladatellátás könnyebben, a költséghatékonyság szem előtt tartásával valósítható meg, és a szervezeti felépítés előnyt jelent a szakmai irányítás szempontjából is. Természetesen a fő célkitűzés és a szervezettel szemben támasztott elvárás akkor valósul meg, ha a katasztrófavédelem szervei hatósági jogosítványaikat következetesen, szigorúan alkalmazzák. Integrált hatóság létrejötte A hivatásos katasztrófavédelmi szerv három szakterületet foglal magába: tűzvédelem, polgári védelem, iparbiztonság. E szakterületek között a katasztrófavédelmi törvény hatályba lépését megelőző időszakban kevés volt a kapcsolódási pont. A szakterületek egységes szervezetbe integrálásával létrejött az integrált hatósági feladatellátás, amelynek a lényege, hogy a három szakterületen dolgozó szakembereknek túl kell látniuk saját szakterületük határain. Abban az esetben, ha például egy helyszíni ellenőrzés során olyan, a másik két szakterület valamelyikével összefüggő körülményt észlel a hatóság képviselője, ami egyértelműen vagy feltételezhetően szabálytalan, akkor értesítenie kell az érintett szakterületet a megfelelő intézkedések mielőbbi megtétele érdekében. A szervezeti felépítés is ezt a szemléletet tükrözi: a hatósági feladatokat alapvetően a helyi, területi katasztrófavédelmi szervek hatósági osztályai végzik, irányításukat a hatósági osztályvezetőn kívül a három szakterületért felelős, tűzoltósági, polgári védelmi, iparbiztonsági felügyelő (megyei, ill. országos szinten főfelügyelő) látja el. Az új szervezeti felállás elősegíti a megfelelő szakterület gyors reagálását, a szakterületek közötti információáramlást, az ismeretek cseréjét, a szoros együttműködést, tömören összefoglalva: a hatékony csapatmunkát. További, a hatósági osztállyal szemben támasztott lényeges elvárás, hogy munkája során azokat a szabálytalanságnak nem minősíthető problémákat is ismerje fel, amelyek a katasztrófavédelmi szervek beavatkozását (pl. tűzoltásnál) megnehezíthetik, akadályozhatják. Ez kreativitást, alaposságot, körültekintést, a jogszabályi és a hatóság által előírt követelményeken felül a beavatkozások végrehajtásának ismeretét igényli az állománytól, és nagy felelősséget ró a vezetőkre is. Szabályozásbeli változások A szervezeti átalakítás a hatósági-szakhatósági jogkörök jelentős átrendeződésével járt. Újdonság, hogy egyes jelentősebb, nagyobb kockázatot jelentő építmények létesítése során az elsőfokú feladatokat a kirendeltségek helyett a területi szervek látják el. Megjelent a tűzvédelmi dokumentáció fogalma is. Jogszabályban meghatározott esetekben a dokumentációt tűzvédelmi tervező vagy tűzvédelmi szakértő készítheti el. Azért, hogy ez végrehajtható legyen, változtatni kellett a tűzvédelmi tervezési tevékenység szabályozásán. A vonatkozó kormányrendelet az építészeti-műszaki tervezési jogosultság szabályozásához igazítva meghatározza a tervezési jogosultság feltételeit (végzettség, szakmai gyakorlati idő, stb.), valamint a tűzvédelmi dokumentáció készítésének kötelező eseteit. A tűzvédelmi szakértők által végezhető tevékenységeket, azok feltételeit pedig BM rendelet részletezi. javítása, telepítése, felülvizsgálata; tűzátjelzés fogadása; tűzjelző/tűzoltó központok távfelügyelete; tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés és a tűzvédelmi szakvizsgáztatás.

11 9 A tűzvédelmi hatóság szankcionális lehetőségei is megváltoztak. Ki kell emelni a tűzvédelmi bírságot. Az erről szóló kormányrendelet részletesen meghatározza a tűzvédelmi bírsággal szankcionálandó szabálytalanságokat és a kiszabható bírság alsó és felső értékét. A 41 szabálytalanság közül 23 esetben kötelező a bírság kiszabása, a hatóságnak ilyen esetben a korábbi szabályozástól eltérően nincs mérlegelési lehetősége. A bírságok mértékének meghatározásánál az volt a cél, hogy az elrettentő hatású legyen. A megyei igazgatóságok szabálysértési hatásköre április 15-jével, az új szabálysértési törvény hatályba lépésével megszűnt és megszűntek a tűzvédelmi szabálysértési tényállások is. A szankciók következetes és hatásos alkalmazását ez nem befolyásolja a tűzvédelmi bírsággal kapcsolatos változások miatt. A helyszíni bírság kiszabásának esetei az új szabálysértési törvény hatályba lépésével módosulnak: a jövőben alapvetően nem tűzvédelmi szabálytalanság észlelésekor alkalmazható ez a szankció. A tűzvédelmi hatóság eljárási bírsággal sújthatja az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét. A fokozatosság és az arányosság elvének figyelembe vételével a tűzvédelmi hatóság továbbra is élhet enyhébb szankcióval: felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre és kötelezi annak megszüntetésére. A tűzvédelmi szakhatóság tevékenységéért január 1-je előtt nem kellett igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. A fizetési kötelezettség így elsősorban a hatósági engedélyezések (pl.: beépített tűzjelző és oltóberendezések engedélyezése, eltérési engedélyezési ügyek) során az alapeljárási illetékre korlátozódott. Ezen a helyzeten változtatott az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló BM rendelet. E szerint a szakhatósági közreműködésért 13 ezer, a tűzvédelmi szakértői engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásért, a nyilvántartás vezetéséért 10 ezer, az egyedileg tervezett számítógépes szimulációs programmal végzett műszaki megoldások jóváhagyására indított eljárások lefolytatásáért 50 ezer forintot kell a kérelmezőnek május 3-ától fizetnie. Érdemes megemlíteni a szakterületet érintő szakmai állásfoglalásokat, amelyek a jogszabályok értelmezését, az egységes feladatellátást, a problémákra való gyors reagálást segítik elő. Állásfoglalás született például a csarnoképületekben az OTSZ-től eltérő (füstkötényfal feletti) tárolással, továbbá a lakóházi közlekedőkön való tárolással kapcsolatban. Bérczi LKászló tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő Tûzeseti helyszíni szemle, beavatkozás-elemzés A tapasztalat a legtökéletesebb tanulás. (kínai közmondás) Okos az, aki a másik kárán tanul. (magyar közmondás) Vonulós tűzoltóként gyakran megbeszéltük társaimmal azt a beavatkozást, amelyiken éppen túl voltunk. A megbeszélés egyrészt segített lelkileg feldolgozni a látott tragédiát, másrészt hasznos volt a tapasztalatok összefoglalása miatt is. A tűzoltói hivatás erősen gyakorlati tapasztalatokra épülő tevékenység. Soha nem ismétlődő feladatokat kell hatékonyan, gyorsan, hiba nélkül megoldani. A beszélgetések során összefoglaltuk a tapasztalatokat és azokat igyekeztük a következő beavatkozásokon hasznosítani. Ezek a tapasztalatok azonban csak szűk körben hasznosultak: szolgálati csoporton belül, jobb esetben továbbképzéseken, gyakorlatokon ismertettük, mutattuk be. Tűzvizsgálóként a helyszíni szemle során többször találkoztam olyan körülményekkel, amelyek azt mutatták, hogy jobb szabályozással a tűz keletkezését vagy továbbterjedését meg lehetett volna akadályozni. A tapasztalatok a szakma fejlődésének alapját képezik. Hogyan lehet ezeket a tűzmegelőzés, tűzoltói beavatkozás során szerzett információkat hasznosítani, a szakma javára felhasználni? Ehhez szükség van egy, a tűzmegelőzéstől, a tűzoltástól független szakterületre, ahol elméleti ismeretekkel, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező emberek vetik objektív vizsgálat, elemzés alá a történteket. Ez a szakterület a tűzvizsgálat. A feladat fontosságát már több száz éve felismerték és az adott kor elvárásainak megfelelően meghatározták, hogy a tűzvizsgálat mire terjedjen ki és annak során milyen feladatokat kell elvégezni. Napjainkban a tűzvédelmi törvény határozza meg a tűzvizsgálat célját. E szerint a tűzvizsgálat a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozás feltételeinek javítására. A tűzvizsgálók tehát komplex feladatot végeznek: a tűz keletkezési körülményeinek feltárása mellett összefoglalják a szakmai tapasztalatokat, és a rendőrség nyomozati munkáját az általuk feltárt bizonyítékokkal segítik. Tűzeseti helyszíni szemle A tűzvizsgálat legfontosabb, legtöbb információt szolgáltató, legnehezebben végrehajtható eljárási cselekménye a helyszíni szemle. Megosztott figyelemre van szükség a több felől érkező információk, adatok, tapasztalások befogadásához. Ezek értelmezéséhez, összerakásához nagyon rövid idő áll rendelkezésre. A sikeres tűzvizsgálat alapja, hogy a tűzvizsgáló perceptuális látással rendelkezzen, azaz a számára fontos eltéréseket ki tudja emelni a környezetből. Ezt a képességet kialakítani csak hosszas gyakorlással lehet. Fontos, hogy a szemle minél előbb megkezdődjön. Esetünkben alapvető a forró nyomos vizsgálat megszervezése. Ekkor kaphatjuk a legtöbb információt a helyszínről, ekkor még azok az emberek is a helyszínen tartózkodnak, akik fontos adatokkal szolgálhatnak. Nem elhanyagolható, hogy ebben a fázisban a még folyamatban lévő beavatkozás szervezettségére, színvonalára vonatkozó megfigyeléseket is tehet a tűzvizsgáló. Mindezekre tekintettel a szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a tűzvizsgálat szükségességének felismerése után a legrövidebb idő alatt a helyszínre érkezzen a tűzvizsgáló. A tűzvizsgálatot bűncselekmény gyanúja, vagy halál esetén a rendőrséggel közösen végezzük. A két szervezet közös munkája szervezést, odafigyelést igényel. A siker alapja, hogy a helyszíni szemle során a bizonyítékok ne semmisüljenek meg, egymás munkáját ne akadályozzuk, sőt egymás segítésével a hatékonyságot növeljük. Eljárásaink nagyobbik hányada bűncselekmény gyanúja miatt indul. Intézkedési kötelezettségünk alapján bűncselekmény alapos gyanúja esetén a rendőrségnél a feljelentést haladéktalanul meg kell tenni. Az elsőfokú tűzvizsgálati eljárásokat a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok illetékességi területén belül a megyei tűzoltósági főfelügyelők, a tűzvizsgáló-beavatkozás-elemzők, a katasztrófavédelmi kirendeltségek tűzoltósági felügyelői végzik. Katasztrófavédelmi kirendeltségek szintje alatt tűzvizsgálati hatósági eljárást nem végezhet senki. Elvárások a ma tűzvizsgálójával szemben: Magyarországon a tűzesetek 3-4 százalékát vizsgálják, ez évente tűzvizsgálatot jelent. A tűzvizsgálók létszámának meghatározásakor törekedtünk arra, hogy átlagosan havi egy tűzvizsgálatot végezzen a tűzvizsgáló. Ennyi eset elegendő az újabb tapasztalatok megszerzéséhez, a rutin kialakításához, fenntartásához. Legfőképpen gyakorlati ismeretekkel kell rendelkezniük azoknak a szakembereknek az eredményes munkavégzéshez, a tűz által okozott elváltozások felismerésére, értelmezésére, akik a tűz keletkezési okát vizsgálják. Ezenkívül fontosak a kommunikációs, műszaki és eljárásjogi ismeretek. Nem elhanyagolható a sikeresség szempontjából, hogy a tűzvizsgáló érez-e elég május KATASZTRÓFAVÉDELEM

12 10 időszerű kérdések motivációt a tűzvizsgálat iránt, és szívósan, kitartóan törekszik-e a tűz keletkezési körülményeinek feltárására. A sikeres eljárásokhoz felkészült tűzvizsgálók kellenek. A jelenleg kéthetes tűzvizsgálói tanfolyam alapot teremt arra, hogy az alapvetően szükséges elméleti ismeretek birtokába jusson a tűzvizsgáló. A gyakorlati felkészítés, tapasztalatszerzés azonban az éles helyzetekre marad. Sokat segíthet, ha egy gyakorlott szakemberre is támaszkodhat a kezdő. Nagy előrelépés, hogy tanfolyamszerű képzéseink közé bekerült az ORFK Dunakeszi Oktatási Központja által szervezett tűzvizsgáló helyszínelő képzés is. Ennek során a tűzvizsgáló a gyakorlatban tanulja meg az önálló, jogszerű, szakszerű és eredményre vezető munkavégzést. A továbbképzésen résztvevők alapos ismereteket szerezhetnek a kriminalisztikai azonosítás elméletéből, a kriminalisztikai fényképezés módszereiről, a rendkívüli haláleseteljárás szabályairól, a robbantással elkövetett bűncselekmények helyszínelésének speciális szabályairól, továbbá a nyomok, anyagmaradványok rögzítésének módszereiről. További terveink között szerepel a tűzvizsgálók kommunikációs ismereteinek fejlesztése. Beavatkozás-elemzés A beavatkozás-elemzés alapfeladata a tűzoltói tevékenységgel kapcsolatos olyan releváns adatok gyűjtése, amelyek statisztikákból, szóbeli, és/vagy írásbeli jelentésekből, személyes tapasztalatokból származnak. Az adatok feldolgozásával képet kaphatunk a katasztrófavédelem operatív tevékenységéről, hatékonyságáról, költségeiről, az erők és eszközök megfelelőségéről, alkalmasságáról, a jogszabályok, belső normák érvényesüléséről. Évente ezer eseménynél avatkozunk be. Ezek közül kell kiemelni azokat, amelyek hasznosítható tapasztalatot hordoznak. Nemegyszer az egyrajos beavatkozás érdekesebb, mint egy hármas fokozatú. Emlékeztetnék a 2011 januárjában történt győri gázrobbanásra. Ez az egyrajos beavatkozás továbbképzések témájává vált, tanulmányban értékelték, és a jogszabályok, belső szabályozók alkotásakor is figyelembe vettük a tapasztalatokat. A kitűzött célok eléréséhez a következő feladatok folyamatos végrehajtása szükséges: elemezni kell a tűzoltások, műszaki mentések megvalósítását, majd a leghatékonyabbat szabályozóban rögzíteni kell; elemezni kell a különböző események bekövetkezésének gyakoriságát, területi, időbeli megjelenését; meg kell állapítani a beavatkozásokkal kapcsolatban jelentkező költségeket; adatokat, információkat kell szereznünk a járművek, eszközök, felszerelések, védőfelszerelések megfelelőségéről, beválásáról, esetleges hibáikról, kezelési problémákról, karbantartási igényükről, üzemeltetési költségekről; meg kell ismernünk az irányítást végzők felkészültségét, irányítói képességeit, a végrehajtásban résztvevők felkészültségét; vizsgálni kell, hogy a beavatkozást végrehajtó erők, eszközök mennyisége, összetétele, területi elhelyezkedése mennyiben felel meg az adott területen számba vehető kihívásoknak. A tűzoltói tevékenységhez kapcsolódó polgári védelmi intézkedéseket, illetve a káresemény helyszínén korábban végzett iparbiztonsági hatósági tevékenységet is elemezni kell, ezt az érintett szakterület teszi meg. Szakmai értékelés révén a tapasztalatot hordozó esetek feldolgozása a katasztrófavédelem különböző szintjein történik: fő szabályként a hivatásos tűzoltóságok az egyes fokozatúra minősített eseteket értékelik, a katasztrófavédelmi kirendeltségek a kettes, az igazgatóságok a hármas, illetve annál magasabb fokozatú beavatkozásokat elemzik. A megyére vonatkozó tapasztalatokat a havi jelentésben foglalják össze, az országos összegzés pedig az Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvizsgálati és Beavatkozás Elemzési Főosztályon történik. A beavatkozás-elemzéshez kapcsolódnak a szakterületi és a komplex tanulmányok is. Szakterületi tanulmány elkészítésére akkor kerül sor, ha a tapasztalatok egy szakterületre korlátozódnak. Komplex tanulmány pedig akkor készül, ha több szakterület tevékenységét érintette az esemény. A beavatkozás-elemzés fontos területe a költségek figyelemmel kísérése. Az elemzés a statisztikai adatok alapján elvégezhető, illetve automatizálható a KAP-online programmal. A beavatkozások költségeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, és a hasonló jellegű beavatkozásokkal összevetjük. Ez képet ad az adott tűzoltóság vezetettségéről, hatékonyságáról, a vonulásokról, a beavatkozásokról, a beavatkozók felkészültségéről. Az események országos értékelése statisztikai, térinformatikai, logikai módszerek alkalmazásával, évente történik meg. Fentor László tű. alezredes, főosztályvezető

13 Katasztrófavédelmi õrsök helye és szerepe a tûzvédelmi rendszerben A katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében a tűzoltás és műszaki mentés állami feladat. Az egységes katasztrófavédelmi szervezet részeként a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok (HTP) állami irányítás alá kerültek, így az ország teljes területét a hivatásos tűzoltóságok védik. Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó-parancsnokságok elsődleges műveleti körzettel rendelkeznek, és továbbra is számítunk a helyben szerveződő önkéntes feladatot vállaló önkéntes tűzoltó egyesületekre. A működési területek meghatározásakor az volt a szempont, hogy az adott települést leghamarabb elérő tűzoltóság erői vonuljanak az adott területre. A hatékony tűz elleni védekezést és a műszaki mentés eredményességét nagyban befolyásolja, hogy a jelzéstől számítva mikor érkeznek és kezdik meg a beavatkozást az eseményhez riasztott erők. Ebből kiindulva az ideális megoldás az lenne, ha minden településen lennének tűzoltói beavatkozásra alkalmas erők és eszközök, vagyis településvédelem lenne. Ez ellen szól azonban, hogy a káresetek gyakorisága az egyes településeken jelentős különbségeket mutat. Ha azonban azt nézzük, hogy vannak olyan települések, amelyeken alacsony a káresetek száma, kérdés: valóban indokolt-e minden egyes településen biztosítani a tűzoltáshoz szükséges technikai eszközöket és a képzett tűzoltói erőt. Vannak azonban olyan települések is, amelyekre a segítő erők 25 percnél hosszabb idő alatt érkeznek ki, ezek gyakorlatilag fehér folton találhatók. Ezekben az esetekben a beavatkozás hatékonysága jelentősen romolhat. A mentő tűzvédelem újraszervezésének egyik alapelve, hogy a településeket 25 percen belül elérjük. A távlati cél ezt az időt a lehető legkisebbre csökkenteni. A katasztrófavédelmi őrs a HTP-k tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátására létrehozott, a parancsnokság székhelyétől eltérő állomáshelyen működő hivatásos tűzoltó egység, amely a hivatásos tűzoltóság működési Katasztrófavédelmi őrsök kezdték meg a munkát Áprilistól katasztrófavédelmi őrs működik a Baranya megyei Véménden. A településen amely a hivatásos tűzoltóságok szempontjából eddig fehér foltnak számított immár egy rajnyi tűzoltó áll készenlétben. Az őrsök megalakulása tiszteletére rendezett központi ünnepségnek Véménd adott otthont, beszédet mondott Bérczi László tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos tűzoltósági főfelügyelője és Váradi János, a település polgármestere. Április elsejétől a korábbi véméndi köztestület a Mohácsi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság Véméndi Katasztrófavédelmi Őrseként látja el a térség tűzvédelmét. A korábbi tízperces riasztási normaidő két percre csökken, a védelmet hivatásos tűzoltók biztosítják. A nyolcperces időelőny a tűzoltói beavatkozásnál rendkívül sokat számít, akár életek múlhatnak rajta. A kétperces riasztási normaidővel az őrs működési területe hektárra nő és a jövőben a korábbi hét helyett 14 településen (8300 lakos) látja el a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat. Védendő kiemelt létesítmény a működési területet észak-dél irányban metsző M6-os autópályán található négy alagút is. Az autópálya tervezésekor a kijelölt nyomvonal érintette a véméndi tűzoltóság működési területét, ezért a sztráda kivitelezésekor a településen új laktanya épült, a tűzoltók egy gépjárműfecskendőt és egy konténerszállítót kaptak. Az autópálya alagútjainál elhelyeztek négy konténert, bennük a beavatkozásokhoz szükséges speciális felszerelésekkel. Az őrs létrehozásával négy település (háromezer lakos) 10 percen, hét település (4700) húsz percen, a fennmaradó három település (600) pedig 25 percen belül elérhetővé válik. Az őrs tevékenységét a továbbiakban a Véménd, Palotabozsok és Somberek által bejegyzett tűzoltó egyesület is segíti majd. területének meghatározott részén 24/48 órás készenléti jellegű szolgálati rendben végzi feladatait. Az őrsprogram értelmében tehát nem önálló parancsnokságként az őrsparancsnok irányítása alatt, hanem egy meglévő részeként, annak székhelyétől távolabb, a működési területen belül, a fehér foltok közelébe kihelyezünk egy gépjárműfecskendőt (néhány őrsre különleges szert is) fél, illetve egy rajjal. Ez növeli azon települések számát, ahol a beavatkozásra alkalmas erők jelen vannak, elérhetjük, hogy az első beavatkozás gyorsabban megkezdődjön. A káresetek felszámolásáról szóló statisztikák azt mutatják, hogy a beavatkozások jelentős része egyes riasztási fokozatban, egy gépjárműfecskendővel történik. Az elmúlt négy év mutatói szerint a káresetek százaléka felszámolható volt ilyen erőkkel. Ez azt jelzi, hogy az őrsre tervezett erő és eszköz elegendő, jelenlétük nagymértékű javuláshoz vezet. Az őrsök telephelyének kiválasztásakor elsődleges szempont, hogy fehér folton legyen, legyen a településen megfelelő laktanyaépület, vagy kialakítására lehetőség ben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok közreműködésével megtörtént a lehetséges helyszínek felmérése. A rendelkezésre álló állami tulajdonú létesítmények mellett több, az önkormányzatok által felajánlott létesítményt vagy telket szemrevételeztek, ezek közül választották ki az őrsök helyszínét. Terveink szerint 2014 végéig 65 katasztrófavédelmi őrs alakul meg. Ezekkel már a beavatkozói létszám átszervezése során is számoltunk. Az őrsök működéséhez szükséges gépjárművet és technikai eszközt a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok meglévő eszközeinek kihelyezésével, vagy az eddig tartalékban tartottakból lehet biztosítani április elsején 16 katasztrófavédelmi őrs kezdte meg működését: Solton (Bács-Kiskun), Véménden (Baranya), Budapesten az I., a III. és az V. kerületben, valamint Budafokon, de ilyen minőségben dolgozik az országházi tűzoltóság is. Győr-Moson-Sopron megyében Csornán, Hajdú-Biharban Hajdúszoboszlón és Heves településen látja el őrs a tűzvédelmi feladatokat. Komárom-Esztergom megyében két településen, Bajnán és Nyergesújfalun, Pest megyében Törökbálinton, Szabolcs- Szatmár-Beregben Záhonyban, a Vas megyei Szentgotthárdon, valamint Zalában Zalakaroson tevékenykedik a továbbiakban őrs. Az ezek számára rendelkezésre álló épületek megfelelőek voltak, vagy csak kismértékű átalakítást kellett rajtuk végezni ahhoz, hogy a szükséges feltételek biztosíthatóak legyenek. A működéshez szükséges létszám és technikai eszköz is megvolt. Az idei év végéig további három őrs kezdheti meg működését, 2013-ban a tervek szerint húsz, 2014-ben pedig 26 katasztrófavédelmi őrs indulhat május KATASZTRÓFAVÉDELEM

14 12 időszerű kérdések Az őrsök kialakításával az ország lefedettsége a mentő tűzvédelem szempontjából az alábbiak szerint módosul. A katasztrófavédelmi rendszer átalakításával, a katasztrófavédelmi őrsök beindításával elérjük azt a célt, hogy valamennyi bajbajutott állampolgár megsegítésére 25 percen belül érkezik tűzoltó egység, a lakosság 70 százalékához tíz percen belül. A cél, hogy a kiérkezési Kiérkezés ideje Ellátott lakosság % Ellátott terület % 25 perc 99,49 97,90 20 perc 97,34 92,01 15 perc 83,85 62,59 10 perc 70,27 40,50 idő minél rövidebb legyen, lehetőség szerint hazánk teljes lakossága tíz percen belül kapjon segítséget. Ezt további katasztrófavédelmi őrsök felállításával, az önkéntes tűzoltói mozgalom előtérbe helyezésével, a tűzoltói létszám, illetve eszközpark növelésével, fejlesztésével érhetjük el. Toldi Péter tű. őrnagy, osztályvezető Létesítményi tûzoltóságok rendszerbe állítása A létesítményi tûzoltóság a tûzoltási és mûszaki mentési feladatok elvégzésére, a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggõ tûzoltási és más mûszaki mentési feladatok elsõdleges ellátására, gazdálkodó szervezet által létrehozott és fenntartott, önálló mûködési területtel nem rendelkezõ, tûzoltóságnak minõsülõ szervezet. Az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelet szabályai két változó tűzszakasz alapterülete, a számított tűzterhelés függvényében írják elő létesítményi tűzoltó-parancsnokság létrehozását. Amenynyiben nem állnak fenn ezek a tényezők, akkor is kötelező létesítményi tűzoltó-parancsnokság létesítése azokban az esetekben, amikor az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükség van annak létrehozására. Ez a rendelkezés azért született, mert lehetnek olyan speciális, mérlegeléssel megállapítható körülmények, amelyek megléte esetén a tűzszakasz alapterületével és a számított tűzterheléssel kapcsolatos tényezők hiánya ellenére kötelező a tűzoltóságot létrehozni és fenntartani. Kizárólag főfoglalkozású létesítményi tűzoltó-parancsnokság működtetése lehetséges: atomerőműben; ha a létesítmény tűzszakasz alapterülete és számított tűzterhelése alapján létesítményi tűzoltóság létrehozása kötelező; jogszabály alapján felső vagy alsó küszöbértékűnek minősülő veszélyes üzemben, ha a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt kockázat vagy dominóhatás miatt szükséges; ahol az üzem technológiai folyamata vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges; a Magyar Honvédség objektumaiban jogszabályban meghatározottak alapján. A fenti esetekben a létesítményi tűzoltóság vagy kizárólag főfoglalkozású tűzoltókból vagy vegyesen főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból áll, az utóbbi esetben legalább négy főfoglalkozású létesítményi tűzoltónak kell készenléti jellegű szolgálatot ellátni. Lényeges különbség van a főfoglalkozású és az alkalomszerűen igénybe vehető (korábbi megnevezése szerint: nem főfoglalkozású) létesítményi tűzoltó között. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltó a tűzoltói tevékenységét tűzoltó szakmai feladatok ellátására irányuló munkaviszony alapján, készenléti jellegű szolgálatban végző, vagy a létesítményi tűzoltóság szakmai feladatellátását irányító, jogszabályban meghatározott tűzoltó szakmai képesítéssel rendelkező és a hivatásos tűzoltókra előírt egészségügyi, fizikai és pszichikai követelményeknek megfelelt, 18. életévét betöltött személy lehet. Ezzel szemben alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltó a tűzoltói tevékenységét egyéb jogviszony alapján, szervezett szolgálatban végző, jogszabályban meghatározott tűzoltó szakmai képesítéssel rendelkező és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálata alapján tűzoltói szolgálatra alkalmasnak minősített, 18. életévét betöltött személy lehet. Lehetőség van arra is, hogy a létesítményi tűzoltó-parancsnokság létesítésére és fenntartására kötelezett gazdálkodó szervezet, amennyiben alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltók alkalmazására köteles és a meghatározott minimális létszám legalább nyolc fő, úgy az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókat főfoglalkozású tűzoltókkal váltsa ki. Ilyen esetben az előírt létszámból négy főfoglalkozású, az e feletti létszám minden négy főjét pedig egy főfoglalkozású létesítményi tűzoltóval lehet kiváltani.

15 13 A létesítményi tűzoltóság megszervezésével és felszerelésével kapcsolatos alapvető követelmény, hogy képes legyen a létesítményben keletkezett tűz oltását önállóan, az elsőfokú hatóság által előírt erőkkel, eszközökkel megkezdeni és önállóan vagy a riasztható hivatásos tűzoltóságokkal együttesen a létesítményben várható legnagyobb veszélyhelyzetet megszüntetni. Az ehhez szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, védőfelszereléseket, oltó- és mentesítő anyagokat, valamint a szükséges tartalékot a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles készenlétben tartani. A létesítményi tűzoltóság gépjárműveire, felszerelésére, védőfelszerelésére, oltó- és mentesítő anyagaira, valamint tartalékaira vonatkozó követelményeket a területi szerv, azaz a katasztrófavédelmi igazgatóság állapítja meg a létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezettel történt egyeztetés után. Az új szabályozás rugalmasságát mutatja az a szabály, amely szerint a létesítményi tűzoltóság létszámát illetően a területi szerv a meghatározott létszámtól a tűzvédelmet megalapozó technikai megoldások figyelembevétele mellett eltérést engedélyezhet. A létszámtól való ilyen eltérés engedélyezése esetén azonban a készenléti létszám négy főnél kevesebb nem lehet. A korábbi szabályozás merevségét oldja az az új szabályozás is, amely lehetővé teszi a létesítményi tűzoltó-parancsnokság létrehozását abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet amúgy nem köteles azt létrehozni. Az így létrehozható létesítményi tűzoltóság biztosíthatja a tűzvédelmét a tömegtartózkodásra szolgáló, vagy közösségi, nagy forgalmú létesítményeknek; lakóépületeknek; éghető folyadékok és olvadékok tároló telepeinek, amennyiben a telepen lévő valamennyi föld felett álló, hengeres, merevtetős vagy úszótetős acéltartályt jogszabályban meghatározottak szerinti stabil habbal oltó berendezés védi; abban a létesítményben, ahol valamennyi, létesítményi tűzoltóság fenntartását indokolttá tevő tűzszakasz teljes területét automatikus oltóberendezés védi; abban a mezőgazdasági létesítményben, amelyben termények ömlesztett tárolását végzik. Az új jogszabály részletesen kitér a létesítményi tűzoltó-parancsnokságok működtetésének feltételeire, valamint működésének rendjére. A létesítményi tűzoltó-parancsnokságok feladataikat a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok szakirányítása, szakfelügyelete mellett végzik. A szakmai felkészültségük szemléltetése, valamint a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok egységeivel történő közös feladatok végrehajtása érdekében idén rendszerbeállító gyakorlatot tartanak a létesítményi tűzoltó-parancsnokságok. A már lebonyolított gyakorlatok során a létesítményi tűzoltók bizonyították, hogy képesek a számukra meghatározott tűzoltási, műszaki mentési feladatokat a rendelkezésükre álló eszközökkel szakszerűen végrehajtani, a káreseményt önállóan vagy a hivatásos katasztrófavédelem helyi szerveivel közösen, együttműködve felszámolni. Sándor László tű. őrnagy, főosztályvezető-helyettes május KATASZTRÓFAVÉDELEM A mûszaki, technikai eszközök üzemeltetési rendje Az elmúlt két évtizedben a katasztrófavédelem jármű és szakfelszerelési eszközparkjának ellátási, üzemeltetési feltételei a szervezeti struktúrából és a szakmai feladatok finanszírozási feltételeiből következően területenként jelentős eltérést mutattak mind a járművekkel, mind az eszközökkel való ellátottság terén, és természetesen az üzemletetési költségekben is. Az eltérő költségvetési lehetőségek, valamint a szakmai vezetők egyéni elképzelései és kapcsolatrendszere egy rendkívül heterogén jármű- és eszközpark kialakulásához vezetett. Az elmúlt évtizedekben a járművek esetében hatósági engedélyekkel, a szakfelszereléseknél, speciális gépeknél, berendezéseknél pedig a felügyeleti vizsgálatokkal igyekeztek biztosítani a műszaki háttér minimális műszaki színvonalát. A jármű- és eszközpark jelenlegi műszaki színvonala tükrözi mindazt, a m i t elsősorban az eltérő üzemeltetési feltételek okoznak. A tűzoltó gépjárműveket és technikai felszerelésüket nem szakműhelyekben, megfelelően képzett szakemberekkel, gyári technológiai eljárásokkal, alkatrészekkel, szerszámokkal, célszerszámok használatával javították. A katasztrófavédelmi igazgatóságok megyei műhelyei és a szakmunkások jellemzően nem fő tevékenységként végezték a tűzoltó gépjárművek javításait, karbantartási munkáit. A gazdaságtalan, korszerűtlen, kihasználatlan műhelyeket bezárták, ezzel megszűnt a katasztrófavédelem önerős járműjavítói tevékenysége. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a tulajdonosi jogok gyakorlójaként üzleti alapú, a piac lehetőségeit figyelembe vevő, az igények széles körét kielégítő korszerű, gazdaságos szolgáltatás bevezetését, biztosítását kérte a BM HEROS Zrt-től. Az előkészítő tervező, szervező szakasz lezárult. A cég az igények ismeretében előkészítette, és lehetőségei szerint biztosítja a katasztrófavédelem valamennyi járművének, a szakfelszereléseknek a korszerű műszaki színvonalon, gyári technológiai előírásoknak megfelelő karbantartását és javítását. Ezt a tevékenységet képzett szakemberekkel, a szolgáltatások széles körét nyújtva végzi. A HEROS a katasztrófavédelmi feladatokat kiszolgáló műszaki, technikai eszközpark gyártását, felújítását, javítását, karbantartását, felülvizsgálatát végzi, emellett innovatív elképzeléseket is megvalósít. A BM OKF technikai eszközparkjának üzemeltetése azonban nem csak a járművekre, hanem a tűzoltó szakfelszerelési eszközökre, gépekre, berendezésekre is kiterjednek. A következő korszerűsítésre, átalakításra, innovációra váró terület az egyéni védőfelszerelések közé tartozó légzésvédelmi eszközök üzemeltetési feladatainak áttekintése, a szükséges módosítások, javaslatok elkészítése. A légzésvédelmi eszközök üzemeltetési előírásainak várható módosítása magasabb követelmények bevezetésével nyújt nagyobb biztonságot a légzésvédelmi eszközöket használók számára. Változik a légzésvédelmi eszközök karbantartási és műszeres bevizsgálási előírása, annak követelményei; új vizsgálati módszereket és eljárásokat vezetnek be; az új paraméterek lehetőséget adnak a gyártók részére a szükséges beavatkozások, módosítások, innovációk elvégzésére. A karbantartási előírásokat egységes követelményrendszer alapján kell majd végrehajtani; mobil szervizek biztosítanak műszeres vizsgálatot, és javítási lehetőséget. Szabó Attila BM HEROS Zrt., területi szervízvezető

16 14 időszerű kérdések Ahol a nagy tüzek gyulladnak Babud Jenô, tûzoltó alezredes. Fiatal, agilis, elsô ránézésre is kalandvágyó. A látszat azonban megtévesztô, mert bár vagányságért nem megy a szomszédba, hivatásában eltökélt, rendíthetetlen. Karrierje klasszikus tûzoltói pálya: 1986-os felszerelése után elôször négy évig különleges szerek kezelôjeként, utána újabb négy évig szolgálatparancsnokként dolgozott, majd tovább lépve a ranglétrán a tûzoltási és kárelhárítási osztályt vezette, azután parancsnokhelyettes, végül 1997-tôl egészen 2012-ig parancsnok. Mindezt egy helyen, Kiskunhalason. Most ugyanott kirendeltség-vezetô. Életérôl, pályájáról, a pályán maradásról, az új kihívásokról így vall: A 80-as évek közepén vidéki gimnazistaként sokáig én sem tudtam, mi is legyek. A gondolataim a jogásztól a vámosig elég széles sávon mozogtak. Abban viszont biztos voltam, hogy szeretnék Kiskunhalason maradni, és valami izgalmasat, érdekeset csinálni. Először az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolára találtam rá, ezután kezdtem érdeklődni a tűzoltóság iránt. A szakma egyre inkább megtetszett, úgyhogy mire negyedikes lettem, már bejártam a laktanyába. Szívem szerint egyből szerkocsira pattantam volna, de a zord szolgálatparancsnok aki azóta nagyon jó barátom nem engedte. Ma már tudom, hogy miért. A pályára egyenes út vezetett: érettségi, katonaság, főiskola. A tűzoltóiskola elején, 1986 novemberében őrmesterként állományba vettek. Alig múltam tizenkilenc és nagyon büszke voltam, hogy a CSAPAT tagja lehetek. A tűzoltók gyorsan befogadtak, segítettek, nagyon sokat tanultam az öreg főtörzsöktől, amit a mai napig nem felejtettem el. A családias légkör, az izgalmas bevetések úgy megérintettek, hogy egy életre eldőlt: csak ezt szeretném csinálni. Itt nőttem fel igazán, a tűzoltók között alakult ki a világról alkotott képem is. Voltak könnyebb és nehezebb idők is, de ezt a szakmát nem cserélném el semmiért. A sikeres akciók öröme, az egyszerű emberek köszönete, a közös versenyek diadalai, egy-egy új tűzoltójármű beszerzése olyan erőt adtak, amiből lehet táplálkozni ínséges időkben is. Az elmúlt évek rengeteg tapasztalatot hoztak, közülük a Kunfehértó, Kéleshalma területén keletkezett 2007-es 1100 hektáros erdőtűz kapcsán sikerült egy olyan új térképrendszert kifejleszteni, amelynek koordinátarendszerével erdész és tűzoltó egy nyelvet beszél. Erre roppant büszke vagyok, a használatot pedig minden évben gyakoroljuk. Persze van min dolgozni, hiszen még mindig tisztázatlan a fecskendők elektronikus követése erdőtérképeken, a légi felderítés és oltás kérdése. A világ változik, vele együtt a kihívások is. A tűzoltóknak is egyre több és több területen kell megmutatni, hogy más szakmák művelőihez hasonlóan ők is képesek felvenni a fejlődés ritmusát. Az új elvárások megfogalmazásánál azonban fontosak a sarokpontok, amelyekhez igazodhatunk. Számomra legfontosabb az emberség, a személyes kapcsolatok, hiszen nem robotok, hanem érző lények vagyunk, és mindnyájan azon dolgozunk, hogy előre haladjunk. A tavalyi év a sok változás mellett egy komoly kérdést is felvetetett: menni vagy maradni? Nehéz volt megélni, hogy sorra szögre akasztják csizmájukat azok, akikkel együtt küzdöttünk és értünk el szép sikereket. Egyszer az egyik beosztott tűzoltó elém állt, és azt kérdezte, hogy elmegyek-e, mert ha igen, ő is így dönt. Ekkor jöttem rá, van még itt helyem. Így lettem a kiskőrösi parancsnok után a második legrégebbi hivatásos tűzoltó Bács- Kiskun megyében. Szokni kell még a gondolatot, hogy kedvezményes idő nélkül, összesen 46 év effektív tűzoltói munka után vonulhatok majd viszsza. Eddigi pályám során sok családi programról lemaradtam, most attól félek, az unokázás se lesz egyszerű. Kirendeltség-vezetőként a korábbi kiskőrösi és kiskunhalasi tűzoltóság területe tartozik hozzám, 29 településsel, hatalmas területtel, ahol az emberek nagy része mezőgazdaságból él, sok a fenyőerdő, mindenütt futóhomok, és a tanyás jelleg nagyon meghatározó. A kirendeltség új csapatát pontosan fele-fele arányban állítottam össze a korábbi két város tűzoltó állományából, ezzel is szerettem volna kifejezni, hogy a két tűzoltóság egyaránt fontos. A felszabaduló kollégák számára a megyei igazgatóság kínált megfelelő beosztást. Az első feladat az új törzs összerendezése, az elhelyezési körülmények biztosítása és a már említett sarokpontok kitűzése. Legyen mindenki számára világos és egyértelmű, mi a feladata az új rendszerben és mit várok el tőle. Az új beosztásban a polgári védelem és az iparbiztonság új elem, habár bizonyos feladatokkal már eddig is találkoztunk. Fontosnak látom, hogy ezeket a kérdéseket is lefordítsuk a tűzoltók nyelvére. Aktuális feladat például a csatornák ellenőrzése. Első pillanatra ez testidegennek tűnik, de ha másként közelítjük meg, és elemi érdekünknek tekintjük, hogy esőzések idején olyan árkokba, csatornákba szivattyúzzunk, amelyek ellátják funkciójukat, akkor ez a kérdés máris értelmet kap. Másrészről a Duna-Tisza köze folyamatosan elsivatagosodik, így arra is kell gondolnunk, hogyan tudjuk a vizeket megtartani. Persze tározók alatt nem a városok főteret és nem a lakók pincéjét értem... Jó hír, hogy a kiskőrösi laktanya mintegy 50 millió forintos ráfordítással megújul, a kiskunhalasi pedig egy 13 milliós bővítés keretében a kirendeltség elhelyezését fogja szolgálni. Azonban ami a harcba vihető eszközöket illeti, nem ilyen derűs a kép: a kirendeltség összes fecskendője as 1234-es Mercedes, amely kitűnő konstrukció, de a szerek kora miatt felújításukra vagy kiváltásukra előbb-utóbb gondolni kell. A kőrösi vízszállító és a tartalékszer egyaránt 27 éves, ez bővebb magyarázatot nem is igényel. Jól jönne egy erdőtüzes jármű Kiskunhalason, ugyanakkor szakmai megítélésem szerint a kiskunmajsai őrsöt nem a kiskunhalasi II-es szer rovására kellene létrehozni. Két fiam van, így nem lehetetlen, hogy valamelyikük az én utamat választja. Nagyobbik gyermekem a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karán gépészmérnöknek tanul, egyelőre az autók és a Mercedes gyár felé kacsingat, de lehet belőle egy jó műszaki biztonsági tiszt, sőt A kicsi gimnazista, a versek mellett most a foci és a számítógép került előtérbe, de majd meglátjuk.

17 Általában kiemelkedõ, néhol javításra szorul a katasztrófavédelem munkája Így értékelte a katasztrófavédelem tavaly végzett munkáját a belügyminiszter, egyben meghatározta az idei évre szóló feladatokat azon az április 12-én megtartott állománygyűlésen, amelyen a társszervezetek vezetõi, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárai, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetése, a megyei igazgatók és helyetteseik, a főfelügyelők, valamint a kirendeltség-vezetők is részt vettek. A tavalyi évet értékelő írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója 2011-et a fordulat évének nevezte, hiszen mint mondta, szinte valamennyi területen szakítani kellett a 2010-ig érvényes gyakorlattal. Új szervezetet, új működési rendet kellett kialakítani annak érdekében, hogy minőségi változás vehesse kezdetét. A tábornok úgy ítélte meg, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhető a miniszterelnök január 2-i értékelése, amelyben továbbfejlesztésre érdemesnek nevezte a katasztrófavédelmet. Támadások is érték természetesen a szervezetben zajló átalakításokat, emlékeztetett, például a hivatásos tűzoltóságok működését illetően. A főigazgató megköszönte a belügyminisztertől kapott támogatást, majd a szervezet előtt álló kihívásokról szólt. Ezek közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy a katasztrófavédelem képes legyen alaprendeltetését betölteni, a belügyi kormányzat által támasztott elvárásoknak megfelelni. Ehhez erős államra van szükség, szakítani kellett a túlliberalizált megoldásokkal, a megelőzési szemlélet hiányával, a helyi érdekek általi determináltsággal és a párhuzamosan működő rendszerekkel. Bakondi György 2011 és az idei év első három hónapjának legfontosabb feladatai közül kiemelte a MAL Zrt. állami felügyeletét, a komoly szervezőmunkát igényelt EU-elnökséget. A kormányzati szemléletváltás megtestesülésének nevezte a főigazgató a Sajó völgyében történt árvízvédelmi beruházásokat, amelyek révén megszűnt Borsod megye fenyegetettsége. Mindezzel párhuzamosan, új módszerrel, állandó helyi irányítás mellett zajlottak a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítási és újjáépítési munkálatok Devecseren és Kolontáron. A tavalyi évben 200 új jogszabályt készített elő a katasztrófavédelem, és hozzájutottak 2004 óta elmaradt túlmunkadíjukhoz a tűzoltók folytatta a számvetést a tábornok. Átalakult a humánrendszer, új képzési rendszer alakult ki, megállt, sőt megfordult a civilesítési trend, valamint megtörtént a gazdálkodási rendszer teljes átalakítása is. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetben létrejöttek a kirendeltségek, mostanra a tűzoltóságok működési területe az ország egészét lefedi. Létrejött az egységes iparbiztonsági hatóság, ezen belül is kiemelt figyelmet kapnak a kritikus infrastruktúra elemei. Új alapokra helyeződött a védelmi igazgatás rendszere, 1400 közbiztonsági referens kezdte meg munkáját az önkormányzatoknál. Új tartalmat nyert az önkéntesség fogalma, újjászerveződött, a való világ kihívásaihoz igazodik a polgári védelem. Sikerült megoldani az állomány egészségügyi és pszichoszociális ellátását, megkezdődött a közösségek újjáépítése, a hivatás fogalmának új tartalommal való megtöltése. Megyei műveletirányítás jött létre és reagálóképes rendszerek katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok, mobil laborok álltak szolgálatba, megalakult az itthon és külföldön egyaránt bevethető Hunor Mentőszervezet. A sikeres lépések közé sorolta a főigazgató a MAL VII. tározójának a megóvását, a csillebérci izotóplabor okozta probléma megoldását, az orosz műhold becsapódása miatt kialakult helyzet kezelését, a rendkívüli hideg és hó idején végzett munkát, valamint a március-áprilisban pusztító szabadtéri tüzeknél szükséges beavatkozásokat. A nemzetközi szerepvállalások közül a Romániában kialakult tűznél való beavatkozást, az arab tavasz idején végzett munkát, az egyiptomi buszbaleset idején nyújtott támogatást, valamint Bulgária homokzsákokkal történt megsegítését emelte ki Bakondi György. A hiányosságok közül a megelőzés területét említette elsőként a tábornok, de mint mondta, keveredtek a közigazgatási és önkormányzati hatáskörök is, eltérő módszertanok alapján működött a szervezet, hiányzott a szakmai irányítás, széteső volt a gazdálkodás és a vagyonkezelés. Nem voltak speciális képzések, elhanyagoltak voltak a technikai eszközök, emellett a tervszerűséget és a szakértelmet nélkülöző munka folyt egy forráshiányos helyzetben. Felügyelet nélkül zajlott a veszélyes áruk szállítása, késedelmesen reagált a katasztrófavédelem az új kihívásokra, nem működött a lakosság önvédelemre való készsége, és hiányoztak a lakosságtájékoztató rendszerek is. Nem készültek kockázatelemzések és prognózisok. A főigazgató a gondolatsor végén leszögezte, mostanra a hatékony működéshez szükséges feltételek adottak. Pintér Sándor belügyminiszter értékelő beszédének kezdetén utalt egy évvel ezelőtti szavaira, amikor úgy fogalmazott, hogy ezúttal is mozgalmas év van a Belügyminisztérium és szervei mögött. Mint mondta, 2011-ben újabb, az általánostól eltérő feladatot kapott a katasztrófavédelem, így például az Európai Unió magyar elnöksége rendkívüli feladatokat jelentett, hiszen hat hónap alatt kellett megmutatni, hogy az ország képes a közösség vezetésére, Budapestet az elnökségi tevékenység alapján ítélik meg hosszú évekig. 260 rendezvényt sikerült hibamentesen megrendezni, ami elsősorban a rendőrség, a tűzoltóság, és más belügyi szervek munkáját dicséri. Pintér Sándor emlékeztetett arra, hogy az elnökség alatt többször is aktiválni kellett az unió polgári védelmi mechanizmusát. A hazai kihívások között példaként a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítést említette, ahol gyakran nehezebb volt az állampolgárokkal megtalálni a hangot, mint felszámolni a katasztrófa május KATASZTRÓFAVÉDELEM

18 16 krónika következményeit. Pintér Sándor fontosnak tartotta megjegyezni, a térségben 111 ház épült fel, és a kész épületekkel szemben nem fogalmaztak meg jelentősebb kifogásokat. Ugyancsak nagy feladat volt a MAL Zrt. állami felügyelete, mondta a tárca vezetője, amikor is egy termelő, magántulajdonban lévő üzemet kellett eligazgatni úgy, hogy ne érje veszteség, viszont biztonságosan működjön. További jelentős eredménynek nevezte a belügyminiszter a Sajó völgyében megvalósult beruházást, a négy zápor-, és három szükségtározót, az elvégzett mederalakítási munkálatokat, amelyekkel 98 település hosszú távú árvízi védelme teremtődött meg. Voltak feladatok, folytatta Pintér Sándor, amelyek végrehajtásához bár szokványos eszközöket vett igénybe a katasztrófavédelem, a feladatok mégsem voltak szokványosak. Azokat a tűzoltóságokat kellett összefogni, amelyek addig önkormányzati irányítás alatt voltak, eltérő volt a technikai felkészültségük, a parancsnoki felkészültségük, eltérő volt a parancsnoki hozzáállás, ezt kellett egységesen irányítani. Mindeközben az állomány frusztráltságával is meg kellett küzdeni, ami, fogalmazott a belügyminiszter, az elmaradt túlórapénzek, valamint a kettős (önkormányzati és állami) irányítás miatt alakult ki. Értékeléséből a belügyi tárca vezetője nem hagyta ki a 2011-es demonstrációkat sem. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a parancsnoki munka minőségét jelzi, hogy a tűzoltók által szervezett demonstrációkon garázdaság is előfordult. Pintér Sándor hangsúlyozta, nem a demonstráció jogát kérdőjelezi meg, hanem a végrehajtás minőségét. Az elmúlt esztendő eredményei között a miniszter a jogi háttér egységes kialakítását, a jogszabályok egységes szerkezetét említette. Pintér Sándor beszélt arról is, hogy hosszú évekig a katasztrófavédelem a gazdasági évet mínusszal zárta, azonban 2010-ben és tavaly is nullszaldós volt. Ez a biztosíték arra, hogy lehet tervezni, ennek megfelelően a minisztérium biztosítja a gazdasági hátteret. Összességében, fogalmazott a belügyminiszter, 2011-ben kiemelkedő feladatok voltak, kiemelkedő elvárás, volt kiemelkedő végrehajtás, ugyanakkor egyes területeken lát még javítani valót, ami az idei esztendő feladata lesz ben én egy egységes, felkészült katasztrófavédelmi szervezetet szeretnék látni. Olyat, amely mind technikai felszereltségében, mind jogkövetésében egységes. Egy elhivatott csapatot szeretnék, egy elhivatott csapatot, amelyik képes a feladatok megoldására. Képes a szokványos feladatok megoldására, és képes a rendkívüli feladatok és elvárások megoldására is. Ennek az egységes csapatnak a létrehozását és építését várom el. A jogi feltételek rendelkezésre állnak, tette hozzá Pintér Sándor, az egységes csapathoz egységes eljárási rend tartozik, a veszélyhelyzeti tervezést, a kockázatelemzést valamennyi területen ugyanazon elvek és ugyanazon gyakorlat alapján kell végrehajtani. A belügyminiszter külön szólt a frissen megalakult iparbiztonsági szervezetről is. Mint mondta, nagy a felelősség a rendszer kidolgozóin, hiszen az a mód, ahogyan ők nekilátnak a munkának, az lesz az az alap, amely évre meghatározza a későbbi tevékenységet. A katasztrófavédelem együttműködéseiről szólva a tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a rendőrséggel való viszony példaértékű, nemcsak a káresetek helyszínein, hanem a két szervezet ünnepnapjain is. Kijelentette, hogy bár a tűzbiztonság társadalmi feladat, azt száz százalékosan csak a társadalmi, a karitatív szervezetekkel együttműködve lehet megteremteni. Pintér Sándor emlékeztetett arra a civil összefogásra, ami a vörösiszap-katasztrófa után valósult meg, Egy elhivatott csapatot szeretnék, egy elhivatott csapatot, amelyik képes a feladatok megoldására. hozzátéve, hogy ezt nem szabad veszni hagyni, ápolni kell. A belügyminiszter hangsúlyosan szólt az önkormányzati tűzoltóságokkal és a tűzoltó egyesületekkel való együttműködésről, mint mondta, önként vállalt munkájuk nélkülözhetetlen a biztonság megteremtésében. A fejlesztésekkel kapcsolatban a tárcavezető elvárásként fogalmazta meg, hogy a biztosítók által befizetendő 1,5 százalékos tűzvédelmi hozzájárulásból, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulásból befolyó pénz elköltésénél a fő szempont az legyen, hogy a vásárolt technika a megelőzést, a tűzoltást szolgálja, valamint a beosztottak biztonsága a legjobb, legmodernebb védőfelszerelésekkel legyen biztosított. A belügyminiszter kijelentette, a gyors beavatkozás a megfelelő eredmény kulcsa, ezért a 112-es segélyhívószám bevezetését kiemelt feladatként határozta meg, ugyancsak kiemelt feladatként jelölte meg a reagálóképesség növelését, és az ehhez kapcsolódó valamennyi fejlesztést. Végezetül Pintér Sándor úgy fogalmazott: Tavaly azt mondtam, hogy érzem a jelenlévők elszántságát a végrehajtásra. Látom az egységesség első jeleit is, látom az egységes megjelenést. Egy hivatásos szolgálattól ez elvárt, és remélem, hogy ez a tavalyi érzés, hogy képesek egy jobb minőségű, magasabb minőségű feladatellátásra, mind a parancsnoki állományban, mind a végrehajtói állományban, az idén is meglesz. Ehhez kívánok jó erőt, egészséget. A miniszter értékelését és feladatszabását követően Bakondi György arról beszélt, hogy a szervezet előtt álló feladatok megoldásában kulcsszerepet játszanak a jelenlévő vezetők, az ő vállukon nyugszik a felelősség. A főigazgató úgy vélte, rajtuk nem múlik majd, hogy a szervezet a vele szemben támasztott követelményeknek megfeleljen. Minőségi fejlődésen ment keresztül a hatósági munka, javítani kell a tűzeseti helyszíni szemlék színvonalát, az iparbiztonság szakmai tevékenysége pedig jogkövető magatartáshoz vezet. Ütemterv szerint zajlik az őrsprogram, amelynek révén a beavatkozó erők közelebb kerülnek a lakossághoz. Azt, hogy a jogi alapok és a szervezet átalakítása révén mely területeken mennyiben sikerül elérni a tervezett hatást, az év végéhez közeledve kell majd megvizsgálni szögezte le a főigazgató. Végezetül kijelentette, 2012-ben sem marad feladatok nélkül a katasztrófavédelem, amely mindent megtesz azért, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Újhegyi Katalin-Galántai Judit

19 Tovább bõvült a tábornoki kar A tűzoltóság napja alkalmából a belügyminiszter előterjesztésére május 4-i hatálylyal tűzoltó dandártábornokká nevezte ki Kossa György tű. ezredest, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos iparbiztonsági főfelügyelőjét és Dr. Góra Zoltán tű. ezredest, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóját a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorló Kövér László házelnök. A kinevezési okmányokat a tábornokok április 26-án vették át a Sándor-palotában. Az ünnepségen a tábornoki kinevezésekre váró tűzoltó- és rendőrtisztek, valamint a családtagok mellett megjelent Pintér Sándor belügyminiszter, Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigaz gató, Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke, illetve a Belügyminisztérium több vezető tisztségviselője is. Az államfői feladat- és hatásköröket gyakorló Kövér László házelnök négy rendőri és két tűzoltói tábornoki kinevezést nyújtott át május KATASZTRÓFAVÉDELEM Bizottsági meghallgatáson az országos fõigazgató Dr. Bakondi György tű. altábornagy a Honvédelmi és rendészeti bizottság előtti beszámolójában tájékoztatást adott a katasztrófavédelem szervezeti rendszerének átalakításáról, valamint az elmúlt időszak tevékenységéről, majd válaszolt a képviselők kérdéseire. A bizottság tagjai pártállástól függően vélekedtek a változásokról, egy dologban azonban egyetértettek: ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt megköszönték valamennyi katasztrófavédelemben dolgozó kolléga munkáját. A Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, Kocsis Máté rövid bevezetőjében arról beszélt, hogy az egységesítés fontos mérföldkő volt a katasztrófavédelem életében. Ezt követően Dr. Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató tartotta meg beszámolóját. Az átalakításról általánosságban kijelentette, hogy az egy kétéves folyamat során valósult meg, amelyben az elmúlt időszak tanulságait, tapasztalatait is számba vették, ugyanakkor sok egyéb mellett vizsgálták az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusának irányait, a tagállamok modelljeit, azok beválását. A tábornok emlékeztetett azokra a közelmúltbeli eseményekre, amelyek tapasztalatokat és kiindulási alapot jelentettek a változásokhoz. Így például szólt a borsodi árvízről, a West Balkánban történt tragédiáról, a vörösiszap-katasztrófáról, a balatonfűzfői veszélyeshulladék-tárolóban történt tűzesetről, a Hernádba omlott hídról, a belvízhelyzetről, és mindegyikhez hozzátette azt is, milyen irányítási, hatásköri, feltételbeli, szabályozási hiányosságok voltak megfigyelhetőek. Mindezek után Bakondi György a katasztrófavédelem által 2011-ben elvégzett feladatokat ismertette, kiemelve közülük a jogalkotási tevékenységet, a magyar uniós elnökség idején végzett munkát, a MAL állami felügyeletét, a devecseri, kolontári újjáépítést, a borsodi árvízvédelmi beruházásokat, a megtartott polgári védelmi, lakossági riasztási gyakorlatokat. Emellett a főigazgató beszélt a többi között a védelmi igazgatásban végbement változásokról, a megyei mentőszervezetek megalakulásáról, a Hunor Mentőszervezet létrehozásáról, a polgári védelmi szervezetek újjászervezéséről, a közigazgatási referensek felkészítéséről, a gazdálkodás átalakulásáról, az új iparbiztonsági szervezetről, annak supervisor hatósági szerepéről, illetve idei feladatot említve, a szabadtéri tüzekről. Ezekből, mondta a tábornok, április 6-ig összesen volt, és több mint 117 millió forintos többletköltséget jelentenek.

20 18 krónika Bakondi György részletesen beszámolt a katasztrófavédelem átalakításának humán vonatkozásairól, ismertette az állomány összetételét, létszámát. A végrehajtott változtatásoktól az országos katasztrófavédelmi főigazgató minden szinten egységes szakmai irányítást, vezetést, integrált, célirányos hatósági tevékenységet vár, miközben új alapokra került a műszaki, technikai rendszer, minőségi változás következett be az ellenőrzési tevékenységben, a gazdálkodási rendszerben folyik a beavatkozás-elemzés meghonosítása, a költségérzékenység előtérbe helyezése, célirányossá vált a nemzetközi tevékenység. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének tájékoztatóját követően a bizottság tagjai fogalmazták meg véleményüket és tették fel kérdéseiket Bakondi Györgynek. A képviselők leginkább a riasztási rendszerről, a 112-es egységes segélyhívószám bevezetéséről, az átalakítás pénzügyi hátteréről, a katasztrófavédelmi hozzájárulásból és a biztosítók 1,5 százalékos hozzájárulásából befolyó összegről, annak felhasználásáról, a túlórapénzek kifizetésének helyzetéről, az önkéntes mozgalom, az önkéntes tűzoltó egyesületek jövőjéről érdeklődtek. Galántai Judit Másodszor találkoztak az önkéntes katasztrófavédelmi szervezetek Április 20-án Győrben rendezték meg az önkéntes mentőszervezetek II. seregszemléjét. A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettese elmondta, a győri, mosonmagyaróvári, kapuvári és fertőszentmiklósi helyszíneken összesen ötszázan tettek polgári védelmi esküt, emellett mozgósítási gyakorlaton is részt vettek. A tábornok beszélt arról, hogy az újjászervezett hivatásos szervezet alapfeladata a lakosság élet- és vagyonbiztonságának védelme, ehhez azonban a hivatásos szervezeten túl minél nagyobb számban van szükség önkéntesekre vagy kötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkre. A főigazgató-helyettes reményét fejezte ki, hogy az állampolgárokban egyre erősödik az öngondoskodásra való készség és egyre több helyen alakulnak területi polgári védelmi szervek. Hoffmann Imre ugyanakkor felhívta a figyelmet egy új előírásra is, hiszen az április 15-től hatályos új szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el az a polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy, aki polgári védelmi kötelezettségével öszszefüggő bejelentési, megjelenési, feladatellátási vagy adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem a jogszabályban vagy végrehajtható határozatban megjelölt határidőben tesz eleget. A tábornok kijelentette, köteles és önkéntes polgári védelmi szervezetekbe jelenleg 102 ezer embert osztottak be, döntő többségüket kötelezés alapján. A főigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy az eddig megalakult kilenc önkéntes katasztrófavédelmi mentőszervezetben mintegy ezer ember lát el különböző feladatokat. Az OKF főigazgató-helyettese után Széles Sándor kormánymegbízott, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője mondott beszédet. Kijelentette, a Moson Mentőcsoport a megyében kiemelkedő szerepet tölt be, ezért munkájukat nemcsak figyelemmel kísérik, hanem anyagilag is támogatják. Ez utóbbi azért is fontos, mondta Széles Sándor, mert bátorításként szolgálhat más, speciális ismerettel, felszereléssel rendelkező egységek számára is, hogy a Moson példáját követve aktivizálódjanak. Sallai Péter tű. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a Moson Mentőcsoport eddig mutatott aktivitása, hozzáállása azt mutatja, nagy hasznára lesznek a megyének. A terület jellegzetességei miatt, folytatta az ezredes, a nemzeti minősítésen elsősorban az árvízi védekezés során fontos képességeket igyekeztek megmutatni. A Moson Mentőcsapat jelenleg nyolcvan főt számlál, de természetesen lehet majd hozzájuk csatlakozni. A Győr Széchenyi terén megrendezett ünnepség a hagyományoknak megfelelően az elöljáró fogadásával és a Himnusz hangjaival kezdődött. Az elsőként beszédet mondó Hoffmann Imre főigazgató-helyettes úgy fogalmazott, az emberek biztonsága ma már több pilléren nyugszik. Az egyik az erős állam, a másik a katasztrófavédelmi tevékenységbe bevonható állampol gárok, illetve maga az újjászervezett hivatásos katasztrófavédelmi szervezet. A tábornok beszélt arról is hogy a 63, alapítványi, egyesületi, kiemelten közhasznú szervezeti formában működő mentőszervezet

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A mentő tűzvédelem diszlokációja

A mentő tűzvédelem diszlokációja Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A mentő tűzvédelem diszlokációja 2013. november 06. Fülep Zoltán tű. ezredes Tűzoltósági Főosztályvezető A mentő tűzvédelem magyarországi

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

Hazai tűzvédelmi rendszer

Hazai tűzvédelmi rendszer Hazai tűzvédelmi rendszer Az emberiség történetét végigkíséri a tűz. Megszelídítése, ellenőrzött körülmények közötti használata rendkívüli jelentőséggel bír a létfenntartás, a társadalmi, az ipari, gazdasági

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

A mentő tűzvédelem rendszere

A mentő tűzvédelem rendszere Főigazgató-helyettesi Szervezet Tű A mentő tűzvédelem rendszere Fülep Zoltán tű. alezredes Országos Tűzoltósági Fő Tűzoltósági főosztályvezető Mentő tűzvédelem A 2011. évi CXXVIII. Törvény kimondja, hogy

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások Szűcs Tamás tű. ezredes OKF Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető A múlt: A hazai tűzvédelmi

Részletesebben

Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyében működő tűzoltóságok helyzetéről

Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyében működő tűzoltóságok helyzetéről KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. április 26-ai ülésére Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyében működő

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél 2014. november 7. Dr. Mógor Judit tű. ezredes főosztályvezető Az előadás tartalma - Integrált katasztrófavédelmi hatóság - A vízügyi és

Részletesebben

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzoltóság integrációja a Katasztrófavédelembe Polgári védelem: - települések veszélyeztetettségi besorolása - önkéntes és köteles polgári védelmi egységek létrehozása

Részletesebben

BM OKF és a Magyar Tűzoltó Szövetség közös vezetői értekezlete Budapest, 2015. február 09.

BM OKF és a Magyar Tűzoltó Szövetség közös vezetői értekezlete Budapest, 2015. február 09. Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség BM OKF és a Magyar Tűzoltó Szövetség közös vezetői értekezlete Budapest, 2015. február 09. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

pinter.ferenc@t-online.hu www.gyorituzoltosag.hu

pinter.ferenc@t-online.hu www.gyorituzoltosag.hu Köszöntök mindenkit! Pintér Ferenc alezredes vagyok a Győri Tűzoltóság parancsnokhelyettese E-mail címem: pinter.ferenc@t-online.hu Internet címünk www.gyorituzoltosag.hu A beavatkozás veszélyei tűzesetek,

Részletesebben

Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség. Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2013. évi szakmai értékelése

Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség. Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2013. évi szakmai értékelése Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Szám: 95-6/2014/GYKK Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2013. évi szakmai értékelése A Jásziványi ÖTE II-es típusú együttműködési megállapodást kötött a Gyöngyösi

Részletesebben

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák Leader fejezetének végrehajtásához 2013- ban nyújtandó támogatások keretében

Részletesebben

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06 32) 460 918 Szám: 1-180/2010. J a v a s l a t a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó

Részletesebben

Önkéntes Tűzoltó Egyesületek gazdálkodási, valamint egyes műszaki feladataival összefüggő aktualitások

Önkéntes Tűzoltó Egyesületek gazdálkodási, valamint egyes műszaki feladataival összefüggő aktualitások Önkéntes Tűzoltó Egyesületek gazdálkodási, valamint egyes műszaki feladataival összefüggő aktualitások Dr. Demény Ádám PhD tű. alezredes BM OKF GEK igazgató Budapest, 2012. január 14. Az előadás felépítése

Részletesebben

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Magyarország mentő tűzvédelme Hivatásos tűzoltóság 105

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 319/2000. (XII.18.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 319/2000. (XII.18.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 319/2000. (XII.18.) számú h a t á r o z a t a a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokának felmentéséről, pályázat kiírásáról A Közgyűlés a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére A parancsnoki/vezetői feladatok a művelet-irányítási és az ügyeleti munka kapcsán Pécel, 2013. Kormányügyelet Ügyeleti

Részletesebben

Tűzvizsgálati tevékenység bemutatása. Fentor László tű. alezredes tanácsos Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség

Tűzvizsgálati tevékenység bemutatása. Fentor László tű. alezredes tanácsos Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvizsgálati tevékenység bemutatása Fentor László tű. alezredes tanácsos Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A tűzvizsgt zvizsgálat Felderítő vagy kutató tevékenység, mely a veszély elmúltával, a keletkezés

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Félévértékelő a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon

Félévértékelő a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon Félévértékelő a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) munkaértekezlet keretében értékelte az FKI 212. első félévi tevékenységét. Az értekezleten az igazgatóság

Részletesebben

Változások a vízügyi és vízvédelmi hatósági feladatokban

Változások a vízügyi és vízvédelmi hatósági feladatokban Változások a vízügyi és vízvédelmi hatósági feladatokban Siófok, 2015. április 08. Dr. Mógor Judit tű. ezredes, főosztályvezető Az előadás tartalma - Alapelvek - Integrált katasztrófavédelmi hatóság -

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG 1081 Budapest, Dologház u. 1-3. 1443 Bp., Pf. 154. / 459-2300 info@tuzoltosagbp.hu / www.tuzoltosagbp.

FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG 1081 Budapest, Dologház u. 1-3. 1443 Bp., Pf. 154. / 459-2300 info@tuzoltosagbp.hu / www.tuzoltosagbp. FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG 1081 Budapest, Dologház u. 1-3. 1443 Bp., Pf. 154. / 459-2300 info@tuzoltosagbp.hu / www.tuzoltosagbp.hu Parancsnok bende@tuzoltosagbp.hu / 459-2400 / fax: 459-2440 Szám:

Részletesebben

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről 2014 Szabó Tiborné Az egyesület elnöke Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Az egyesület jogállása: A polgárőrség önálló civil

Részletesebben

Az előadás tartalma Jogszabályi hátterek A Tűzvédelmi Szakvizsgáról Országos Tűzvédelmi Szabályzat Égéselmélet Alapvető tűzoltási módok Tűzoltó készülékek Palackok kezelése Robbanóképes közegek, robbanásvédelem

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

A VIII. ORSZÁGOS TŰZOLTÓ és IV. ORSZÁGOS VFCS SZAKMAI VETÉLKEDŐK DÖNTŐJÉNEK EREDMÉNYEI

A VIII. ORSZÁGOS TŰZOLTÓ és IV. ORSZÁGOS VFCS SZAKMAI VETÉLKEDŐK DÖNTŐJÉNEK EREDMÉNYEI PAGE 1 A VIII. ORSZÁGOS TŰZOLTÓ és IV. ORSZÁGOS VFCS SZAKMAI VETÉLKEDŐK DÖNTŐJÉNEK EREDMÉNYEI A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁGOK GÉPJÁRMŰVEZETŐ KATEGÓRIÁJÁBAN: 3. helyezett: Illés István (Tűzoltó és Műszaki Mentő

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

NAV Bevetési Főigazgatósága

NAV Bevetési Főigazgatósága NAV Bevetési Főigazgatósága dr. Demeter Tamás pénzügyőr ezredes, főtanácsos Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevetési főigazgató Általános tájékoztató a Bevetési Főigazgatóság profiljáról, feladatrendszeréről,

Részletesebben

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA 105 5. számú függelék az FKI SZMSZ-hez: AZ FKI ALAPÍTÓ OKIRATA FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

32/2002. (XII. 12.) BM

32/2002. (XII. 12.) BM 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és képzési rendszeréről A

Részletesebben

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség

Részletesebben

A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete az önkéntes tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról

A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete az önkéntes tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete az önkéntes tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005. év

Közhasznúsági jelentés 2005. év KÖZÉP-BUDAI ÖNKÉNTES POLGÁRI VÉDELMI EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2005. év Budapest, 2006. április 10. Bakai Kristóf Péter elnök A) Számviteli beszámoló B) Költségvetési támogatás felhasználása Költségvetési

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó a Képviselő-testülethez

B E S Z Á M O L Ó a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 1608-2/2013. ; 1607-3/2013. 2. a.) a helyi Polgárőrség B E S Z

Részletesebben

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012. -=- ~li~~ll ~6~-)liOA~kT EGYÜTTMŰKÖDÉSI AMELY LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS, A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.!- L 2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Katasztrófavédelem Tűzvédelem Polgári védelem Iparbiztonság Katasztrófavédelem szervezeti felépítése Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Pfeiffer Ferenc elnök

Pfeiffer Ferenc elnök Pfeiffer Ferenc elnök MMSZ, felépítés, feladata Alapításának okai - Hazánkban a katasztrófák elleni védekezés 100-150 éves múltra tekint vissza. - Megjelentek az úgynevezett speciális mentő szervezetek,

Részletesebben

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet 1 Biztonságszervezői alapismeretek 0712-06 modul 2-es (szóbeli) vizsgarész Egy megjelölt intézmény tűzvédelmi szempontból való felmérése, tűzvédelmi szabályzat készítése vázlatosan Tűzvédelem tervezés,

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Fenyvesi Zsolt Tűzvédelmi mérnök Tűzvédelmi tervező szakmérnök Előzmények-problémák Mi indokolta az új követelményt? Információ hiány az üzemeltetésnél - a megvalósult

Részletesebben

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelem Tűzmegelőzés Tűzoltás Tűzvizsgálat Az égés feltétele Oxigén Gyulladási hőmérséklet Éghető anyag Az oxigén szerepe az égésben A levegő oxigéntartalma 21 % 21-18

Részletesebben

Fogyasztóbarát város lett Salgótarján, rekordszámú pozitív listás cég kapott elismerést

Fogyasztóbarát város lett Salgótarján, rekordszámú pozitív listás cég kapott elismerést Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 75/2015 Kedves Kolléga! Hírlevelünk következő számában tisztelettel tájékoztatjuk Önt arról, hogy SALGÓTARJÁN az országban tizenötödikként

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

A pályázattal, kivitelezéssel kapcsolatos tűzvédelmi kérdések

A pályázattal, kivitelezéssel kapcsolatos tűzvédelmi kérdések Tűzvédelem 1 A pályázattal, kivitelezéssel kapcsolatos tűzvédelmi kérdések Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Tűzvédelem 2 - OTSZ,

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott előírásokra támaszkodott (normatív előírások). A mérnöki

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Ezen dokumentum Jászárokszállás Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének 2007. évi jelentősebb eseményeit, beavatkozásait, híreit foglalja magába Készítette: Tekse Csaba parancsnok-helyettes 2007. október

Részletesebben

Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes

Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes A szabályozás fejlődése Kötelező szabványok 2/2002 Bm rendelet 9/2008 ÖTM rendelet 28/2011 Bm rendelet Tervezés,

Részletesebben

Magyar Tűzoltó Szövetség. 2014. szeptember 19-20. Balatonföldvár

Magyar Tűzoltó Szövetség. 2014. szeptember 19-20. Balatonföldvár Magyar Tűzoltó Szövetség 2014. szeptember 19-20. Balatonföldvár Tisztelt Olvasónk! A MTSZ múltja, elődeink eredményei köteleznek arra minket, hogy szervezetünk élen járjon mindazon területeken, amely a

Részletesebben

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző

Részletesebben

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Előzmények A tűzvédelem szabályrendszerének általános problémái: 2 - Tűzveszélyességi osztályba sorolás problematikája

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Tömör István Balatonkenese Város polgármestere

Tömör István Balatonkenese Város polgármestere POLGÁRŐR EGYESÜLET BALATONKENESE-BALATONAKARATTYA 8174. Balatonkenese, Vörösmarty tér 8. e-mail: balatonkenese.polgarorseg@gmail.com Tel.: 06-30-621-58-71 Iktsz: 36/2013/05 Tömör István Balatonkenese Város

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászivány Közhasznúsági jelentése a 2014-es esztendőről

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászivány Közhasznúsági jelentése a 2014-es esztendőről Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászivány 5135, Jászivány, Fő u. 4. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászivány Közhasznúsági jelentése a 2014-es esztendőről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ Nyitó egyenleg: Bank Házi pénztár

Részletesebben

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya 2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen

Részletesebben

A tűz- és hibaátjelző rendszerek kialakításával, átalakításával kapcsolatos változások

A tűz- és hibaátjelző rendszerek kialakításával, átalakításával kapcsolatos változások A tűz- és hibaátjelző rendszerek kialakításával, átalakításával kapcsolatos változások Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos

Részletesebben

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A rendőrség gazdaságvédelmi szervezete Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Gazdaságvédelmi és Pénzhamisítás Megyei Rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Az Önkormányzati Tűzoltóság Böhönye és a köztestületi tűzoltóság története Látogatás a lánglovagoknál

Az Önkormányzati Tűzoltóság Böhönye és a köztestületi tűzoltóság története Látogatás a lánglovagoknál Az Önkormányzati Tűzoltóság Böhönye és a köztestületi tűzoltóság története Látogatás a lánglovagoknál 2015. április 17-én látogatást tettünk a böhönyei tűzoltóságon,ahol Mencseli Imre tűzoltóparancsnok

Részletesebben

Az OTSZ 5.0 újdonságai

Az OTSZ 5.0 újdonságai Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az OTSZ 5.0 újdonságai TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21. Érces Ferenc tű.

Részletesebben

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és környezete

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és környezete Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és környezete TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2014. október 2. Érces

Részletesebben

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 16/2008. (XI. 27.) számú önkormányzati rendelete

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 16/2008. (XI. 27.) számú önkormányzati rendelete A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 16/2008. (XI. 27.) számú önkormányzati rendelete Komárom-Esztergom Megyei Kitüntető Címek alapításáról és adományozásának rendjéről (egységes szerkezetben) A Komárom-Esztergom

Részletesebben

Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető

Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető A megújult tűzvédelmi hatósági szervezetrendszer, a tűzvédelmi hatósági

Részletesebben

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ... TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Kunmadarai Repülőtér területére Mentők 104 Tűzoltóság 105 Rendőrség 107 Értesítési telefonszám 06 30 7037616 2013 Kunmadarasi Repülőtér 042 hrsz. Tűzvédelmi Szabályzata Rendkívüli

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

1 ORSZÁGGYŰLÉSI T E R V E Z E T! KÉPVISELŐ 2007.december 17. Melléklet a./2007.számú önálló képviselői indítványhoz T/ /2008. számú törvényjavaslat 2008. évi.. törvény az önkéntes tűzoltó egyesületekről

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

2012. április 27-én 11.00 óra

2012. április 27-én 11.00 óra 2012. április 27-én 11.00 óra TISZTELT MINISZTER ÚR! TISZTELT ELNÖK ÚR! ÁLLAMTITKÁR URAK, KABINETFŐNÖK ÚR, TÁBORNOK URAK, HÖLGYEIM ÉS URAIM, KEDVES VENDÉGEINK! BEJELENTEM, HOGY KÖVÉR LÁSZLÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon 2013. március 25. A katonai felsőfokú vezetőképző tanfolyam túlnyomó többségükben ezredesi rendfokozatot viselő

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat)

Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat) Az 54 861 01 OKJ számú Rendőr tiszthelyettes (a szakmairány megjelölésével) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (kivonat) 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 4. sz. melléklet a 16/2013. BM OKF Utasításhoz Jóváhagyom! Budapest,... Dr. Bakondi György tű. altábornagy főigazgató EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület) amely létrejött

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL összeállította: Lengyelfi László Az elmúlt időszakban a tervezői jogosultságok megszerzésével kapcsolatos

Részletesebben

A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete

A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete 1 T E R V E Z E T!! A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szervezeti változásával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról A fegyveres szervek

Részletesebben

zvédelmi konferencia Bérczi

zvédelmi konferencia Bérczi Tűzvédelem terület letét érintő jogszabály változások VI. Rockwool Építészeti TűzvT zvédelmi konferencia 2013. február r 21. Bérczi László tű.. dandárt rtábornok országos tűzoltt zoltósági főfelf felügyelő

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben