EGY ELÔKERÜLT KRACKER-KÉP AZONOSÍTÁSA: IV. BÉLA PORTRÉJA A FÁY CSALÁD EGYKORI GYÛJTEMÉNYÉBÔL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGY ELÔKERÜLT KRACKER-KÉP AZONOSÍTÁSA: IV. BÉLA PORTRÉJA A FÁY CSALÁD EGYKORI GYÛJTEMÉNYÉBÔL"

Átírás

1 G. Fáy Tünde EGY ELÔKERÜLT KRACKER-KÉP AZONOSÍTÁSA: IV. BÉLA PORTRÉJA A FÁY CSALÁD EGYKORI GYÛJTEMÉNYÉBÔL A fáji Fáy család 1993 augusztusában emlékezett meg fennállásának 750. évfordulójáról. A többnapos rendezvénysorozat ideje alatt megtekinthetô volt egy rögtönzött kiállítás a különbözô családi ágak relikviáiból. Ezek között az egyik legkülönösebb darab egy XVIII. századi ismeretlen mester által festett, meglehetôsen sérült, nagyméretû ( cm) olajkép volt, amely Fáy Dezsô festômûvész hagyatékából került bemutatásra. A festmény egy díszes, barokk öltözetben álló férfit ábrázol. Az egész alakos figura jobbján dúsan faragott asztal részlete, az asztalon, bársonypárnán, a magyar korona és egy jogar látható. Az asztal sarkán egy félig nyitott, B iniciáléval kezdôdô, egyébként olvashatatlan szövegû oklevél fekszik, IV. Béla király kettôspecsétjének jellegzetes hátoldalával. Az uralkodó jobb kezében marsallbotot tart, balján egy szablya lóg. A vállára vetett selyembrokát-bársony palást és a drapéria mögött a háttérben a nyílt égbolt alatt egy hegytetôn lángokban álló bástyafal, a hegy tövében pedig lóháton ülô turbánossüveges, kopjás-szablyás figurák csatajelenete látszik. A kép jobb alsó sarkába festett latin szöveg a Fáy család 1243-as adománylevelének, mint látni fogjuk, hibás értel mezésû tartalmi kivonatát adja. A felirat azt sugallja, mintha a festmény a tatárjárás idején a muhi csatából menekülô IV. Béla királyt lovuk átadásával megmentô ôsök birtokadományozását ábrázolná. (1. kép és címlap) Fáy Dezsôhöz nem sokkal a II. világháború befejezése után került a mûalkotás. Fiának, 1993-ban tett szóbeli közlése szerint, valaki a Sopron megyei Fülesrôl (Nikitsch) állított be hozzájuk az összetekercselt képpel. Az illetô elmondta, hogy a szovjet csapatok bevonulásakor az ottani Zichy-Meskókastély teljes tartalmát a tankok kerekei alá hordták a katonák. Ezt a festményt a kastély egyik alkalmazottja mentette meg a biztos pusztulástól. Késôbb, talán a felirat alapján juttatta el Fáy Dezsôhöz, aki egy hatalmas szekrény hátára felszögezve, falnak fordítva ôrizte mintegy ötven éven át. A kép kifeszített állapotban való tárolása egyébként megmentette azt a további rongálódástól. 1 A 750 éves jubileum jó alkalom volt arra, hogy az eddig rejtegetett mûalkotást végre közszemlére tegyék. Ifjabb Fáy Dezsô, a festômûvész fia, végül úgy döntött, hogy a képet a rendezvényt megszervezô és a családtagokat összefogó Fáy Társaság tulajdonába bocsátja, azzal a kikötéssel, hogy a Társaság gondoskodjék annak rendbehozataláról. 2 A restaurálási munkálatokat több szakaszban, néhány éven belül Fáy András, a Szépmûvészeti Múzeum festô-restaurátora végezte el. Még a kiállítás elôtt megtörtént a festmény konzerválása és vakkeretre feszítése. Idô szûke miatt akkor ebben az állapotban került bemutatásra. (2. kép) A tisztítás és a teljes helyreállítás csak jóval késôbb va- 1. Johann Lucas Kracker: IV. Béla. Restaurálás utáni állapot. Sebestyén László felvétele 153

2 Hogy jó nyomon indultam el, az akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Kracker életmûve után kutatva rátaláltam Jávor Anna Összeírás, leltározás címû tanulmányára, amely sok új, számomra meglepô információt szolgáltatott a IV. Béla-kép keletkezésére, témájára és történetére vonatkozóan. 3 A II. József császár által feloszlatott szerzetesrendek árveréseken eladott Krackerképeinek nyomába eredô szerzô többek között megemlíti, hogy a jászói premontrei prépostság évben rendezett árveréseinek egyikén a fennmaradt jegyzôkönyvek tanúsága szerint, Fáy Ágoston abaúji alispán megvásárolta IV. Béla király, majd néhány évvel késôbb Kálmán herceg egész alakos képmását. Jávor Anna 2004-ben megjelent nagyszabású Kracker-monográfiá jának Források címû fejezetében közli a jászói prépostság feloszlatási leltárában, valamint az árverési jegyzôkönyvben szereplô, feltételezett Kracker-képek jegyzékét is. 2. Johann Lucas Kracker: IV. Béla. Konzerválás utáni állapot. Fáy András felvétele 3. Johann Lucas Kracker: Szent István korona felajánlása. Eger, Fôszékesegyház, mellékoltárkép. Ghyczy György felvétele lósulhatott meg. Végül, a munkálatok befejeztével a kép díszkeretet kapott, majd a Fáy Társaság rendezvényeinek helyet biztosító Fáy András Közlekedésgépészeti Szakközépiskola dísztermének falára került ben a festmény reprodukcióját szerettük volna kiállítani egy hangversenyen, amely gróf Fáy István zeneszerzô halálának 150. évfordulója alkalmából került megrendezésre a Zenetudományi Intézetben. Ezzel kívántuk felidézni a fáji kastélyban egykor általa szervezett Muzsikai Akadémiák miliôjét. Ekkor határoztam el, hogy megpróbálok utánajárni a számunkra ismeretlen festô kilétének. Magyarországi barokk mestert kerestem és rövid idôn belül rátaláltam az egri székesegyház egyik mellékoltárképére, amely a koronát Szûz Máriának felajánló Szent István királyt ábrázolja. (3. kép) A magyar korona, az alatta fekvô párna, valamint István király öltözékének megjelenítése erôsen emlékeztetett a Béla király portréján láthatókra. Az oltárkép alkotója a bécsi születésû, többek között Magyarországon is mûködô Johann Lucas Kracker volt. 154

3 4. Johann Lucas Kracker: Marquardus de Hradek. Nová Říše, premontrei apátság. Jávor Anna: Johann Lucas Kracker. Budapest, 2004 nyomán A német nyelvû inventárium ugyan minden tételnél megjelöli a képek témáját, de sehol sem szól alkotójuk kilétérôl. A 321. tételszám alatt szerepel Béla király nagyméretû portréja aranyozott kerettel, 20 forintra becsült értékkel. Fáy a festményt végül 24 forint 40 krajcárért vette meg. A 322. szám alatti, hasonló kivitelû, 18 forintra becsült Kálmán-kép 1791-ben 20 forintért került az alispán gyûjteményébe. 4 Jávor Anna a festmények keletkezésének körülményeirôl Danielik János A premontreiek címû, 1866-ban kiadott mûvét idézi. E szerint: Jászóvára IV. Bélát és testvérét Kálmánt tisztelve alapítójának, Sau berer (András) prépost, midôn a mai monostor és templom építését bevégezte, mind ket tônek képét Bécsben jeles festô által (neve nem említtetik) elkészíttetvén, azt a nyári díszes ebédlôteremben szemközt a két kandalló felett felállította. A képek a régiségbúvár Mallyó (József levéltáros) utasítása szerint készültek, [majd az árverés során] Fáy Ágoston abaújmegyei alispán birtokába jöttek. A rend visszaállítása során (1802) Zasio prépost e képeket visszaszerezni óhajtotta volna, de Fáy, minthogy a Fáy-család (adományozás általi) alapítója szintén IV. Béla volt, szerzeményétôl semmi áron nem akarván megválni, kénytelen volt másolatokkal beérni. Utóbbiakat bizonyítottan az akkor már Kassán mûködô festô, Schrött Erasmus készítette. Jávor Anna a cikk írásakor úgy vélte, hogy mind a négy alkotás, eredeti és másolat is egyaránt elveszett. A Kálmán herceget ábrázoló festmény egyelôre nem került elô. 5 Az eredeti képek esetében Kracker szerzôségét túl azon a kétségtelen tényen, hogy a barokk épületegyüttes festészeti munkálataira ô kapta a megbízást, analógiák alapján feltételezi. Az 1752-tôl már Jászón is dolgozó mester 1758-ban a Nová Říše-i premontrei apátság számára festette meg a kolostor XIII. századi alapítói, Voyslava és Marquardus de Hradek egész alakos fiktív képmásait. 6 Ugyanerre az idôszakra esik a leleszi prépostság 1214-es alapításának emléket állító refektóriumi képek keletkezése is, amelyeket XIX. századi tulajdonosa Kracker mûveként tett közzé. 7 A monográfia végén közölt életmû-kata lógus ban ugyanakkor mégsem szerepelnek a jászói alapítókat ábrázoló festmények, nyilvánvalóan azért, mert a szerzô nem talált egyetlen olyan korabeli vagy késôbbi utalást sem, amely az elveszett mûveket egyér telmû en Kracker kezéhez kötné. Egyébként a kötetben is közzétett Marquardus de Hradek-portré (4. kép) és az immár elôkerült IV. Béla-kép kompozíciója, valamint a figurák beállítása oly mértékben hasonlítanak egymásra, hogy az már nem magyarázható a kor reprezentatív arcképfestészetének sematikus ábrázolásmódjával. Jávor Anna, amikor megszemlélte IV. Béla király képmását, meggyôzôdéssel jelentette ki, hogy biztosra vehetô Kracker szerzôsége. A festmény keletkezési idejének behatárolására támpontul szolgál Gottfried Edler von Rotenstein korabeli utazó feljegyzése, aki a királyképeket 1764-ben már látta a jászói ebédlô falán. 8 Mivel a templomtér 155

4 tetô alá hozatala elôtt (1762) nem lehetett megkezdeni az ottani freskó-munkálatokat, addig Kracker a monostor különbözô helyiségeinek mennyezetén, valamint olajképeken dolgozott és 1758 közötti idôszak ra datálják például Sauberer prépost elsô portréjának keletkezését. Valószínûleg az alapító-képmások is ebben a periódusban készültek. 9 Megállapíthatjuk tehát, hogy a IV. Bélakép feliratával ellentétben a tatárjárás idején felégetett és ennek során elsô alapító oklevelét elvesztett jászói prépostság ös újraalapítását ábrázolja. Ezek után érdemes még szemügyre venni a festmény egészét és bizonyos részleteit is. A kép kompozíciója, mint említettük, a XVII XVIII. századi reprezentatív portréfestészet szokványos sémáját követi. Ha a 5. Philipp Andreas Kilian: I. Ferenc császár. Martin van Meytens festménye után. MNM Történelmi Képcsarnok. Kardos Judit felvétele korabeli festmények és az azok nyomán készült rézmetszetek között tallózunk, szembe tû nik az a szinte egységes jelrendszer, amely alkotó és nézô számára egyaránt meg könnyítette egy kép tartalmának kódolását és annak értelmezését. Hadvezért páncélban, kezében marsallbottal, oldalán fegyverrel, esetleg a háttérben csatajelenettel ábrázolták. Uralkodót amennyiben hadvezéri tetteit akarták hangsúlyozni hasonló módon vagy pedig teljes királyi pompában, a koronázási jelvények társaságában jelenítették meg. A konkrét személyre, eseményre utaló tartalom az általános elemek részletkidolgozásában vagy pedig újabb, specifikus elemek megjelenítésében realizálódott. A festmények a róluk készült sokszorosított grafikák által váltak közismertté, generációkon át örökítve a jól bevált eszköztárat. Ezeket a metszeteket késôbb egyfajta elôképnek tekintve, a festôk felhasználhatták újabb mûalkotás létrehozásakor. A módszer különösen kézenfekvô lehetett fiktív portrék esetében, ahol egyébként az alkotó teljes mértékben a fantáziájára volt utalva. Bizonyos, hogy a IV. Béla- és a Marqu ardus de Hradek-képmásnak is egy ilyen rézmetszet volt az elôképe, nevezetesen Lotharin giai Ferenc (I. Ferenc) német-római császár portréja. (5. kép) A császár-képmást felirata szerint Martin van Meytens festménye nyomán Philipp Andreas Kilian, a szász választófejedelem udvari vésnöke metszette, és ifjabb Johann Daniel Herz adta ki, évszám megjelölése nélkül. Az Augsburgban mûködô rézmetszôk, idôsebb és ifjabb J. D. Herz 1751-ben szereztek császári privilégiumot uralkodók, fôrangú világi és egyházi személyek portréinak kiadására tól Societas Artium Liberalium néven, több mûvész csatlakozásával kibôvülve mûködött a vállalkozás, majd id. J. D. Herz 1754-ben bekövetkezett halála után a privilégiumot visszavonták, így a Társaság ben feloszlott. Feltételezhetô, hogy a kiváltságot adományozó császár képmásának metszete a privilégium megszerzése után nem sokkal, talán 1751/52-ben került kiadásra, mivel azon még nem szerepel az AA. LL. Societas felirat, ami pár képén, a szintén Meytens után Ph. A. Kilian által metszett Mária Terézia-portrén már rajta van. 10 Az 1746 körül rövid ideig ismét Bécsben tartózkodó Kracker akár láthatta is a Ferenc 156

5 császárt ábrázoló eredeti Meytens-festményt, valószínûbb azonban, hogy a sokszorosított változatot használta mintául késôbb saját képeihez. Az elkövetkezô évek ben morvaországi, majd vele párhuzamosan magyarországi, fôleg premontrei megbízókhoz kapcsolódó munkái során találkozhatott a metszet egyik példányával, amely talán az ôt foglalkoztató monostorok valamelyikében állt rendelkezésére. Ismervén azonban Krackernak mások festmé nyeirôl szabadon vázlatoló gyakorlatát bár a konkrét esetre nincsen bizonyíték, végül az a verzió sem zárható ki, hogy saját vázlattal rendelkezett Meytens képérôl. 11 Ha összehasonlítjuk a metszetet a fiktív képmásokkal, már elsô ránézésre kiderül közeli rokonságuk. Ferenc császár portréja ugyan térdkép, a másik kettô pedig egész alakos kompozíció, a figurák beállítása, a térszerkesztés, valamint bizonyos részletek kidolgozása feltûnô azonosságot mutatnak. A bal lábbal elôrelépô, mégis kissé jobbra forduló testtartás, a szintén jobbra fordított fej, mégis elôre nézô nyílt tekintet, a karok, kezek, de fôleg a marsallbotot fogó és az övre támaszkodó ujjak azonos beállítása sugallja az alkotások egytôrôl fakadását. A térelrendezés a metszeten és a IV. Béla-portrén gyakorlatilag ugyanaz, némileg módosított arányokkal. Ha viszont a részleteket is alapo san szemügyre vesszük, akkor válik igazán egyértelmûvé a festmények másolatjellege. Legmeggyôzôbben a palást ábrá zolás mód ján látszik a másolás ténye. A metszeten látható összes gyûrôdés, redô, fény- és árnyékvetôdés szinte egy az egyben nyomon követhetô festménybeli párjain. Ugyanakkor az is látszik, hogy Kracker szabadon és elnagyoltan másolt, így az egyes részletek különbözô arányokkal jelennek meg a képeken. Szembetûnô például a figurák bal könyökén feltornyosuló palást, ami a metszethez képest kissé túl nagyra sikeredett mindkét festményen. Hasonló szabadsággal másolta le az asztalka faragványait is a IV. Béla-képen: egy rojtot lehagyott róla, egy rózsacsokrot pedig ráköltött, de szemmel látható módon ugyanazt az asztalt festette meg. Másik fontos részletazonosság a párna paszományának kereszt vagy négy levelû lóhere alakú mintázata. Már a metszeten való feltûnése is egyedinek tekinthetô, olyannyira nem szokványos a korabeli ábrázolásokon. A festményen a színbeli kontrasztok által ugyanez hangsúlyosan jelenik meg. Érdemes az égô-füstölô bástya tövében zajló csatajelenetre is egy pillantást vetni. Itt inkább csak a tematika és a szerkesztés azonos, a kidolgozás már nem igazodik szorosan a metszethez. Látványos még a két festmény térd alatti kiegészítésének hasonló kivitele, valamint az a met szet tôl eltérô megoldás, hogy a figurák kezében a marsallbot az adott kép konkrét témáját megjelenítô tárgyra mutat, mintegy rávezetve a nézô szemét a tartalmat hordozó legfontosabb specifikus elemre. Béla király képmásának egyedi elemei a magyar viselet, a korona, az újraalapító oklevél és a festmény sarkán levô felirat. Az aranyszállal gazdagon hímzett fehér dolmány és a díszes csattal összefogott aranyszegélyû kék selyem öv IV. Bélánál vörös zsinórral kiegészülve a késôbb született egri oltárkép Szent István figuráján is a magyar uralkodói díszöltözet Kracker szerinti megfogalmazása. Béla király teljes öltözéke, palásttal és zöld nadrággal együtt, öszszességében a magyar színeket hivatott megjeleníteni a festményen. A magyar korona ábrázolásnak a XVIII. század végéig széles körben használt mintája volt az a metszet, amit Révay Péter koronaôr De sacrae coronae regni Hungariae címû, 1613-as, majd késôbb több kiadást is megért munkájához készített Wolfgang Kilian augsburgi rézmetszô. 12 Kracker akár ezt is felhasználhatta festményéhez, bár valószínûbb, hogy a fent említett, talán 1753-as kiadású Mária Terézia-metszetrôl mintázta meg a magyar koronát. Az asztalon heverô oklevél, mint a kép sajátos tartalmára, az újraalapítására utaló elem, természetesen már önálló alkotás, de mégsem a fantázia szüleménye. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára diplomatikai gyûjteményében DF jelzet alatt található a IV. Béla által 1255-ben kiadott, a jászói prépostságot újraalapító okirat fényképe. 13 (6. kép) Összehasonlítva a festményen levôvel, biztosra vehetô, hogy az alkotónak rendelkezésére állt az akkor Jászón ôrzött, eredeti oklevél és annak, még ha elnagyoltan is, de élethû mását jelenítette meg a képen. Bizonyítja ezt formátuma, sorok szerinti terjedelme, a pergamen hajtásainak száma, aránya és elhelyezkedése, de 157

6 6. Az 1255-ös jászói újraalapító oklevél. MNL Országos Levéltára, DF A jászói oklevél részlete a IV. Bélaképen. Sebestyén László felvétele legbeszédesebben az egyébként imitált szövegkép elején jól olvasható Béla név sajátos ábrázolása. A festô az egykori írnokhoz hasonlóan az egyszerû B iniciálé és a név folytatása között feltûnôen nagy hézagot hagyott. (7. kép) A jelenség önmagában még nem lenne egyedi, hiszen az iniciálék cifrázatához helyre volt szükség, amit az illuminátornak kellett késôbb kitöltenie. Ennek az oklevélnek az iniciáléja viszont nem lett utólag kidíszítve, ezért került olyan távol a név többi betûjétôl. Ugyanakkor a kezdôbetû szöveghez illesztése, elhelyezése is pontosan ugyanazt a képet mutatja a festményen, mint az alapítólevélen. Süllyesztés és bekezdés nélkül, az elsô sor aljához állítva, tompán indítja a szöveget. 14 Az eredeti oklevél élethû megmintázása egyfelôl cáfolja a Danielik-idézet azon állítását, hogy a festmény Bécsben készült volna, másfelôl pedig megerôsíti az amúgy Bécsbôl származó, ekkor tájt Jászón dolgozó Kracker szer zô ségének feltételezését. Az utolsó és egyben legproblematikusabb sajátos elem a festmény felirata. Kracker hasonló tematikájú képeinek mindegyikén találunk valahol a tárgyra utaló felira tot. A leleszi alapítást megörökítô, hatalmas méretû refektóriumi képeknek viszonylag hosszú szövegük volt. A Hradek házaspár portréin két-két felirat is látható, egy a képmezôbe illesztve, egy pedig a kompozíción kívül, a festmény alján. Sauberer apát 1776-os idôskori arcképén Béla királyéhoz hasonlóan, a jobb alsó sarokban található egy szövegtöredék. 15 Hogy a jászói alapító-képmásnak volt-e eredeti felirata, és ha igen, az hol lehetett elhelyezve a festményen, sajnos egyelôre nem megválaszolható kérdés. Az analógiák alapján kézenfekvô lenne a kép alján vagy a mostani helyén, 158

7 esetleg kisebb méretûnek feltételezni. Mivel azonban a restaurálás idején senkinek nem voltak kétségei a sarokba illesztett felirat eredetisége felôl, így akkor fel sem merült a kép tüzetesebb vizsgálatának gondolata. A vászon szélei épek és festetlenek voltak, ez tehát kizárja a korábbi szöveg eltávolítása érdekében végzett csonkítás lehetôségét is. A restaurátor szerint a jelenlegi felirat ugyan a kép száradása után készült, azonban a szöveget alkotó festék nem mutatott minôségi különbséget a környezetében levôtôl, olyan régi, hogy nyugodtan lehetne azzal egykorú is. Az egyébként meglehetôsen sérült szöveg technikailag sem különült el szembe ötlôen a többi elemtôl. Létrehozásakor a papírlapot vagy pergament formázó fehér festékfelületre még nedves állapotában, az ecset végével karcolták rá a segédvonalakat, amelyekre száradás után vitték fel a szöveget. A vastag festékréteg mögött halványan kivehetô az eredeti kompozíció palástjának vonalvezetése. Annyi bizonyosan megállapítható, hogy a Fáy adománylevél szövegkivonatának szánt felirat már nem Kracker keze munkája. Festményre kerülése inkább a kép utóéletéhez tartozik, mintsem keletkezéséhez. A kép történetét próbálván felgöngyölíteni, a Zichy-Meskó-hagyaték kutatása közben, egészen véletlenül találtam rá az eredeti Fáy adománylevélre a már említett diplomatikai gyûjteményben, DL jelzet alatt. (8. kép) Elôkerülése azért volt rendkívüli, mert a család úgy tudta, hogy ez a gróf Fáy István halála után Zichy-kézre jutott irat is az orosz tankok kerekei alatt végezte a II. világháborúban. Ugyanakkor az Országos Levéltár honlapján is szerepel egy félrevezetô megjegyzés az oklevél XIX. századi fotója mellett (DF ), miszerint az eredeti elpusztult. Amikor a családtagok egy levéltár látogatás alkalmával saját szemükkel is meggyôzôdhettek arról, hogy az intézmény ôrzi a kiváló állapotban levô oklevelet, egyúttal fény derült arra is, hogy többedmagával együtt 1991-ben került a levéltárba egy soproni család jóvoltából. Úgy tûnik, nemcsak a festmény lett annak idején kimenekítve a fülesi kastélyból. Hogy a képen szereplô oklevél és a Fáy adománylevél nem azonos, az ránézésre is rögtön megállapítható. Utóbbinak jóval szerényebb, csupán tizenkét sornyi a terjedelme. IV. Béla vörös zsinóron függô kettôspecsétje viszont megegyezik a képen ábrázolttal. Talán innen is támadt egykor Fáy Ágostonban a portré minden áron való megszerzésének és megtartásának erôs késztetése. Nehéz lenne megállapítani, hogy a kép témájáról hamisan informáló felirat pontosan mikor és ki által került a festményre. Elképzelhetô, hogy még Fáy Ágoston festeti rá, ezzel mintegy elejét véve a jászói szerzetesek visszavásárlási kísérletének. Ebben az esetben legkésôbb 1802 után, de még a másolatokat készítô Schrött Erasmus 1804-ben 8. A Fáy adománylevél. MNL Országos Levéltára, DL

8 bekövetkezett halála elôtt kellett készülnie és szándékos hamisítással lenne dolgunk. Ha viszont Ágoston unokája, István gróf ( ) volt az elkövetô, akkor úgy évvel késôbbre tehetjük keletkezését, szándékosság helyett pedig inkább jóhi szemû tévedést kell feltételeznünk. Ô még nagyapja halálakor (1818) is gyermek lévén, valószínûleg nem ismerte a megörökölt festmény elôéletét. Egy biztos: a felirat készí tôje nemcsak a kép témáját, de a Fáy adománylevél tartalmát is meghamisította. 16 Az oklevél szövegébôl kissé zavarosan öszszeollózott kivonat ugyanis tartalmaz egy, az eredetiben nem szereplô beszúrást: quae pater eorum, valamint, szintén az eredetitôl eltérôen, a többes szám helyett egyes szám harmadik személyben van fogalmazva, ezáltal gyökeresen megváltoztatva az egész jelentését. A felirat szerzôje egyértelmûen Rugacsnak tulajdonítja a menekülô király megmentését, jóllehet az oklevél szerint Don és Barnabás nem apjuk vitézsége után kapták adományba Fáj földet, hanem saját hôstettük jogán. Fáy Ágoston július 1-jén fáji birtokán szerelmes atyjafiai számára saját kezûleg másolta le IV. Béla 1243-as adománylevelének és V. István 1262-es, apja adományát megerôsítô oklevelének (DL ) szövegét. Bár a másolat és az utána következô személyes feljegyzés hibás latinsággal íródott, de a fölös beszúrás sehol sem szerepel benne. Ágoston tehát pontosan ismerte a szöveget, ráadásul leirata végén önmagát az adománylevelek hûséges ôrzôjének nevezi. 17 Késôbb pedig István gróf is birtokában volt az eredeti iratoknak. A Rugacs személye körüli, jellemzô en XIX. századi legendaképzôdés gyökerei valójában még az elôzô évszázadba nyúlnak vissza. Korneli János Fragmenta Ungaricae historiae címû munkájának 1741-ben kiadott kötete talán az elsô nyomtatásban megjelent mû, ami a Fáyak adományozását a fenti tévedéssel együtt említi, forrás megjelölése nélkül. Ezt vette át Katona István nagyszabású Historia critica címû sorozatának 1783-as kiadású kötetébe, Kornelire való hivatkozással. A történetírók csak 1829-ben ismerhették meg az adománylevél hiteles szövegét, amikor az Kaprinai István kézirata nyomán kiadásra került Fejér György Codex diplomati cusában. 18 Mindezek alapján azt kell feltételeznünk, hogy a képfelirat készí tô je számára a már nyomtatásban megjelent történeti munkák téves állításai nagyobb súllyal bírtak, mint az eredeti oklevél tényei, így a nyomtatott szöveg tekintélye felülírta a forrás hitelességének értékét. A festmény további sorsában szerepet játszó örökösök Fáy Ágoston három unokája és azok leszármazottai voltak. Az egyik unoka, a kisgyermekként árvaságra jutott Fáy István, aki mint egyetlen élô fiú a grófi ágból, közvetlenül nagyapjától örökölte meg annak minden ingó és ingatlan vagyonát. A másik unoka, István nôvére, Fáy Mária báró Meskó Jakabné, akinek lányai ezen család bárói ágának utolsó ivadékai voltak, így ôk a teljes apai örökséget (egyebek közt Fülest is) házasságukba vitték. Az idôsebb lány Meskó Irén gróf Zichy Henrik mosoni fôispán felesége lett, míg húga, Meskó Zenaide Ágoston harmadik unokájához, gróf Péchy Manóhoz ment feleségül. Az ô leányuk volt Péchy Jacqueline, 1864-tôl Zichy Rezsôné, aki 1914-ben, mint egyetlen örökös, nemcsak a Péchy-vagyont (pl. Boldogkôváralját), hanem a közben rászállt egész Meskó- és Fáy-hagyatékot is gyermekeire testálta. Fáy István 1862-ben nôtlenül és utódok nélkül hunyt el unokahúgának Zichy Henriknének fülesi kastélyában. Mivel benne fiúágon kihalt a grófi ág, teljes öröksége végül Zichy-kézre jutott. Meskó Irén házassága gyermektelen maradt, azonban férjével néhány évig ôk nevelték, majd házasították ki az édesanyját korán elveszítô Péchy Jacqueline-t, aki késôbb nagynénje jussát is megörökölte. Jacquline apja, Péchy Manó 1884-ben kelt, lánya javára tett végrendeletében többek között Fáy-javakról is rendelkezik, ám azok nincsenek ott részletezve. 19 Zichy Rezsôné gyermekei anyjuk halála után (1915) adták el a fáji birtokot. Közülük Jakab vette fel a Zichy-Meskó nevet és vitte tovább a családot. Ausztria szovjet megszállásakor Füles az ô tulajdonában volt. A festmény Fülesig vezetô útjára vonatkozóan néhány közvetett, az egykori Fáygyûjtemény sorsára utaló adatot találtam ban a Fáy-kastélyt özvegy Zichy Rezsôné tulajdonaként írják le és megjegyzik, hogy itt volt a (Fáy) család nagy értékû gazdag képtára, amelynek darabjai már csak szétszórtan találhatók meg. 20 Ekkor te- 160

9 hát már biztosan nincsen Fájban a kép. Ugyanebben a mûben van felsorolva még az özvegy Zichyné boldogkôváraljai és enyickei kastélya is. Utóbbiban néhány festmény is említtetik, amelyek persze nem biztos, hogy Fáy vonatkozásúak voltak ban a Felvidéki Újság hasábjain jelenik meg egy cikk, amelyben az áll, hogy Zichy Jakab bol dogkôváraljai kastélyában, az ôsök galériájában látható Fáy Dávid jezsuita szerzetes arcképe. A névtelenségbe burkolódzó szerzô azt állítja, hogy már évekkel azelôtt is ott látta a képet, egy késôbbi forrás pedig ben még mindig ugyanott említi. 21 Bol dogkô váraljáról íródik az az 1938-as keltezésû levél, amelyben Zichy-Meskó Jakab egy Fáy-kutatónak korábbi levelére válaszolva ezt közli: Az ôsök képei között megvan Fáy Ágoston és felesége báró Sághy Anna képe, majd megadja a festmények hátulján levô feliratokat. 22 Jakab unokája, Zichy Ferenc 1982-ben írja egyik rokonának, hogy a Fáy-kastélyt nagyapja húga, Zichy Klára Hadik-Barkóczy Endréné örökölte, Fáy István gróf színarany máltai lovagkeresztje pedig az ô birtokában van. 23 Létezik azonban egy közvetlen bizonyíték is arra nézve, hogy a festmény Fájból minden bizonnyal elôször a boldogkôváraljai Péchy-kastélyba került. Zichy-Steeb Magdolna 1993-ban, egy korábban a képrôl érdeklôdô rokonnak írt levelében említi, hogy édesapjának, Zichy Emánuelnek a naplóját fordítja éppen németre, amelyben az alábbi bejegyzést találta: A boldogkôi kastélyban a Péchy család festményein kívül a Fáy család festményei foglaltak helyet, miután gf. Péchy Emánuel édesanyja, Fáy grófnô csillagkeresztes hölgy volt. A lépcsô házban IV. Béla király életnagyságú festménye volt, kezében tartván a Fáy adomány okiratot. Az eredeti okirat 1246-ból levéltárunkban volt, amelyben Rugas, a király testôre, amidôn látta, hogy a tatárok a király lovát leszúrták, átadta saját lovát és ô elesett, de a király így megmenekült. Rugas fiainak Don és Barnabásnak átadja a Fay birtokot és nemességet. Az idézet egyér telmûen a Kracker-kép leírását adja, az oklevélrôl szólván pedig megismétli a hozzá fûzôdô összes tévedést. A Rugacs-legenda tehát némileg továbbfejlôdve a XX. században is életben tartatott. A levélíró sajnos nem közli a naplójegyzet pontos dátumát, bár úgy tûnik, hogy nem tényleges naplóról, hanem utólagos emlékiratról van szó. Az a tény viszont, hogy szerzôje az emlékezetbôl kissé pontatlanul felidézett festmény és a véletlenül rosszul datált eredeti okirat meglétét is múlt idôben emlegeti, arra enged következtetni, hogy a napló a háború után íródott és bár nem mondja ki, de mindkettôt elveszettnek tekinti. Ám van még egy fordulat a levélben. Zichy Magdolna saját emlékét is felidézi, ô úgy gondolja, hogy ugyanerrôl az alkotásról: Még magam elôtt látom ezt a képet a lépcsôházban és mint gyermek, kérdezem apámtól, milyen cédulát nyújt le az a lovas ember ennek a fekvô sebesültnek? Nemesi okiratot, feleli apám. 24 Világos tehát, hogy egy hasonló témájú, de teljesen más képet emleget leírásában. Ez viszont arra utal, hogy az 1926-tól 1944-ig Boldogkôváralján élô Magdolna soha sem látta a Krackerképet kastélyuk lépcsôházában. Valószínûleg azért, mert az már nem volt ott. Nagyapja, Zichy Jakab még 1900 elôtt birtokba vette mind a fülesi, mind a boldogkôváraljai kastélyt, így az ô életében bármikor átkerülhetett a festmény egyik rezidenciájáról a másikra. Az 1948-ban elhunyt Zichy Jakab két fia közül Rudolf öröksége lett Füles, Emánuelé pedig Boldogkôváralja. Elképzelhetô, hogy az 1920-as évek közepén családot alapító fiúk még apjuk életében úgy osztoztak meg örökségükön, hogy a Kracker-kép Rudolf tulajdonába került, ezáltal kiszakítva azt az ôsök galériájának Fáy-hagyatékából. Lehetséges, hogy a képet, a könnyebb szállítás végett, ebbôl az alkalomból tekercselték össze, késôbb pedig már nem rakták vissza vakkeretére. Ez megmagyarázná, hogy a háború idején valószínûleg sebtében elemelt mû miért éppen a szélein volt sértetlen. 25 A festmény pontosabb örökléstörténetének, esetleg az elveszett pár kép Kálmánportré sorsának felderítéséhez bôvebb forrásanyagra lenne szükség. A további kutatást azonban megnehezíti, hogy az Országos Levéltárban 1956-ban keletkezett tûz során a Zichy-Meskó család P 1499 jelzet alatt található újkori hagyatéka a boldogkôváraljai uradalom teljes iratanyagával együtt megégett. Állapotuk miatt a maradványok jelenleg nem kutathatók. Feltételezhetô, hogy a Fáy grófok iratai is ebben a gyûjteményben 161

10 voltak, ám éppen a IV. Béla-kép és az oklevél példája mutatja, hogy vannak csodával határos fennmaradások és nem minden pusztult el a történelem viharaiban, amirôl eddig azt tartottuk. Jegyzetek 1. Hogy az ismeretlen nevû szállító milyen meggondolásból vitte éppen Fáy Dezsôhöz a képet, azt ma már nehéz lenne kideríteni. Mindenesetre megtalálta azt a személyt, aki az egykori tulajdonos Fáy grófok legközelebbi oldalági rokona volt. Ennek ma élô legidôsebb generációjából sajnos már csak Fáy Dezsô unokáját tudtam kikérdezni a körülményekrôl. Az 1946-ban született István elmondta, hogy ugyan kisgyermek korától emlékszik a festményre, amelynek meglétét titokban kellett tartaniuk, nehogy valaki feljelentse érte ôket, de mivel otthon ez tabutéma volt, egyéb részletekrôl neki nincsen tudomása. 2. Az egyesület irattári anyagából kiderül, hogy az akkori titkár, Fáy Csaba levélben értesítette a Zichy-Meskó leszármazottakat a festmény meglé térôl és állásfoglalásukat kérte a tulajdonjoggal kapcsolatban. A Grazban élô Zichy-Steeb Magdolna asszony február 12-én személyesen kereste fel ez ügyben a titkárt Budapesten. Beszélgetésük során a grófnô úgy nyilatkozott, hogy a kép nagyon jó helyen van a Fáy Társaságnál. Errôl késôbb tájékoztatást kapott a Társaság teljes tagsága. A Fáy Társaság Tájékoztatója, 1994, Jávor Anna: Összeírás, leltározás Kracker-képek nyomában a szerzetesrendek II. József kori feloszlatásának idején. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 1997/ Jávor i. m. 73. és Jávor Anna: Johann Lucas Kracker. Egy késô barokk festô Közép-Európában. Budapest, Jávor i. m. 73. és 77.: 22. jegyzet. A Danielikidézet zárójelbe tett kiegészítései részben Jávor Annától, részben tôlem származnak. Megjegy zendô, hogy Mallyó József nem adhatott instrukciókat a képekkel kapcsolatban, mivel ô csak 1771-ben lépett be Jászón a premontrei rendbe, a festmények viszont már 1764 elôtt elkészültek. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. Budapest, IV. Béla 1255-ös újraalapító oklevelében megerôsíti öccsének, Kálmán hercegnek korábban a jászói prépostság számára tett birtokadományait, valamint újabbakkal egészíti ki azokat. 6. Jávor i. m. 77.: 23. jegyzet. 7. Az elveszettként számon tartott festmények szintén Árpád-házi uralkodót, II. András királyt ábrázolták a leleszi konvent alapítólevelével. Jávor i. m és Jávor i. m. 77.: 22. jegyzet. 9. Jávor i. m , A Ferenc császár portréjáról készült Kilian-metszet a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában leltári szám alatt található. Apor Eszter, az intézmény muzeológusa hívta fel a figyelmemet Birgitta Lisholm Meytens-monográ fiájára, amely a metszetet az életmû-katalógus 56. száma alatt közli. Fontos momentum, hogy a szerzô a kép leírásakor nem utal az eredeti festményre, valamint az, hogy a leírásban szereplô, a bécsi Albertina Múzeumban ôrzött metszet és a Nemzeti Múzeum-beli példány felirata között különbség mutatkozik. Elôbbi sokkal szûkszavúbb az alkotó és a kiadó tekintetében: Martin de Meitens pinxit. Phil. Andr. Kilian sumptibus societatis sculpsit. D. D. D. omnium humillimo devetissimo A. A. L. L. Societatis. Ez a felirat lényegében megegyezik a párkép Mária Terézia-metszetével. Amennyiben ez a korábbi változat, akkor a Ferenc császár-metszet keletkezését is az 1753 és 1755 közötti idôszakra kell tenni. Lisholm, Birgitta: Martin van Meytens d. y: Hans liv och hans verk. Malmö, A Herz-féle vállalkozásról: Freude, Felix: Die kaiserlich Franciscische Akademie der Freien Künste und Wissenschaften in Augsburg. Zeitschrift des Historischen Vereins für Schwaben und Neuburg, Lotharingiai Ferencet október 4-én koronázták német-római császárrá, Meytens festménye csak ezután készülhetett. Hogy a Kilian-metszet pontosan melyik kép nyomán született, azt egye lôre nem sikerült azonosítani. Kracker 1746-os bécsi tartózkodásáról: Jávor i. m. 39. Ugyanitt említi meg a szerzô Krackernak 1745-ös krajnai idô szakában Auersperg grófról készített, szignált portréjával kapcsolatban, hogy az tükörképes megfe lelôje Meytensnek ugyanezen család másik tagjáról korábban festett, manapság csak rézmetszetrôl ismert képmásának. Jávor i. m. 39., 241. Kracker 1746 és 1760 közötti mûködésérôl: Jávor i. m A szegedi Móra Ferenc Múzeumban ôrzött Kracker-vázlatokról és némelyikének kortárs mûvekhez köthetô másolatjellegérôl: Jávor i. m. 13., , Buzási Enikô: III. Ferdinánd mint magyar király. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, és XLVI XLVIII. t. A magyar korona ábrázolásairól uo., 152. és XLVIII. t. 13. Napjainkban az eredeti oklevelet a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltárban (Bratislava, Slovenský Národný Archív) ôrzik, a Jászói prépostság magánlevéltára, oklevelek és iratok c. fondban. (K. VIII. Premonštrati v Jasove, súkromny archív). Novák Veronika: A szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és között. A Kárpát-medence levéltári forrásai 1., Fond- és állagjegyzékek 1. Szlovák Nemzeti Levéltár. Budapest, A diplomatikai gyûjtemény összes 1255-ös dátumú eredeti oklevelét végignézve, megállapítható, hogy mindegyiknél más-más megoldású a szöveg- 162

11 indítás, a jászói alapítólevélé azonban megegyezik a festményen ábrázolttal. 15. A leleszi képek szövegét az életmû-katalógusban 82. és 83., a Nová Říše-i képmásokét uo és 104., a Sauberer-portréjét pedig 257. szám alatt közli a szerzô. Sauberer apát feljebb már említett elsô arcképének feliratát (katalógus 89. sz.) a festmény keletkezésénél késôbbinek mondja. Jávor i. m , , 292., A kép felirata: BELA IV Rex Hungariae Don et Barnabae Filiis Rugach pro Fidelibus servitiis, quae Pater eorum tempore Tartarorum cum effusione Sanguinis Dando eidem Regi Belae Equum se mori Relinquens exhibuit, Terram Faj perpetuo pacifice possidendam donat Anno MCCXL III. (IV. Béla, Magyarország királya Donnak és Barnabásnak, Rugach fiainak a hûséges szolgálatokért, amelyeket atyjuk a tatárok idején vére ontásával tett, amikor ugyanazon Béla királynak átadta lovát, magát a halálra elszánva, Faj földet adományozza, hogy azt örökre békében bírják, az esztendôben. Szatmári Judit fordítása) Ezzel szemben az eredeti oklevélszöveg ide vonatkozó része így hangzik magyarul: Béla, [ ] Magyarország [ ] királya. [ ] Don és Barnabás, Rugacs fiai színünk elé járulva, alázatosan kérték: sok hû szolgálatukért, [ ] vérük ontásáért méltóztassunk nekik örökös birtokot adni. Mi pedig megfontolva szolgálataikat, melyeket személyesen tettek nekünk a tatárok idején, mikor is saját magukat a halálra elszánva, lovukat átadták nekünk, ezért Fáj földet Donnak és fivérének Barnabásnak, Rugacs fiainak [ ] adományoztuk, hogy örökre békében bírják [ ] Az Úr évében. (Gy. Ruitz Izabella fordítása). A tatárjárás emlékezete. Szerk. Katona Tamás. Budapest A képfeliraton az idôk során szinte teljesen megsemmisült possidendam szó a restauráláskor hibásan lett helyreállítva, helyesbítés az eredeti oklevél alapján. 17. Az eredeti irat még nem került elô. Szövegét közli Fáy Ákos: A sajómezei csata 1241 és a Fáy család ôsei. Budapest, Mivel a szöveg a nyomtatásig több kézen ment át, nem biztos, hogy minden nyelvi hiba az elsôdleges másoló számlájára írandó. 18. [Korneli János]: Fragmenta Ungaricae historiae, ad annum Christi M.DC.LXVII. Cassoviae, Katona, Stephano: Historia critica Regum Hungariae. Stirpis Arpadianae. V. Posonii et Cassoviae, Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. IV/1. Budae, Feltételezem, hogy legalább a Korneli-mû megvolt Fáy Ágoston könyvtárában, mivel nagyapjáról, az 1749-ben elhunyt Fáy Gáborról sok szó esik benne. Talán ô lehetett a szerzô meg nem nevezett forrása is. Fáy Ágoston a kortárs Katona munkáját szintén ismerhette. 19. Péchy Jacqueline neveltetésérôl: Pál Judit: Péchy Manó a mintahivatalnok. Erdélyi Múzeum, 69, 2007, 1/ Péchy Manó végrendeletének forrása: Budapest Fôváros Levéltára, VII. 2. f 1884 Lv Vende Aladár: Abaúj-Torna vármegye községeinek ismertetése. In: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, P. Fáy Dávid ( ). Felvidéki Újság, február Fáy Dávid arcképe festett felirattal 1937-ben egy könyv borítóján jelenik meg, a szerzô pedig ezt írja róla: Fáynak a címlapon közölt fényképe Zichy-Meskó Jakab gróf szí ves sé gébôl a boldogkôváraljai kastély képtárából került kezünkbe. Bangha Béla: Magyar jezsuiták Pombal börtönében. Budapest, Zichy-Meskó Jakab levele Fáy Györgynek Szolnokra. Boldogkôváralja, október 7. Fáy Társaság irattára. A családi portrék egykori létezése bizonyíték arra nézve, hogy Fáy Ágoston alkalmanként foglalkoztatott festôket. 23. Zichy Ferenc levele Fáy Gedeonnak Münchenbe, Evanston (USA), augusztus 20. Fáy Társaság irattára. 24. Zichy-Steeb Magdolna levele Fáy Gedeonnak Münchenbe, Graz (Ausztria), október 5. Fáy Társaság irattára. A Fáy adománylevél eredetijét már 1927-ben a gr. Zichy-cs. fülesi levéltárában írják le. Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. kötet, 2. füzet. Budapest, A boldogkôváraljai kastély 1948-as leltárában tizenhét olajfestmény szerepel, ezeknek egyike sem Fáy vonatkozású. (Fügedijegyzék 3. kötet, XXX. sz. leltár. Budapest, Ipar mûvészeti Múzeum, Adattár. A forrást dr. Csejdy Júlia mûvészettörténész ajánlotta figyelmembe.) 25. A vízszintes irányú sérülések azt mutatják, hogy a festményt képpel befelé tekerték össze és huzamosabb ideig így is tárolták. A Zichy családtagok életrajzi adataira: Gudenus János: A magyarországi fônemesség 20. századi genealógiája. CD-ROM. Budapest, Végül köszönetemet fejezem ki dr. Jávor Annának, Fáy Andrásnak és dr. Csejdy Júliának a sok segítségért, amellyel hozzájárultak e tanulmány létrejöttéhez. 163

12 Grotte András TEMPLOMI EDÉNYEK II. 1. Mora Erzsébet kelyhe, 1624 Elôzô cikkemben 1 néhány olyan, ma a mûke reskedelemben forgó, illetve magán gyûjte ményben található, eredetileg egyházi célra, liturgikus alkalmazásra készült tárgyat mutattam be, melyek vésett feliratai alapján meghatározható volt a megajándékozott templom vagy egyházi közösség, és az ajándékozó is. Ezek a feliratok forrásértékûek lehetnek a megajándékozott templom, illetve az ajándékozó család és a készítô mester szempontjából. Az alábbiakban szeretnék néhány hasonló tárgyat bemutatni. A XV. század végén, a XVI. század elején készülhetett az a gótikus stílusú kehely, mely ma egy budapesti magángyûjteményben található. (1. kép) Talpán alul vésett felirat: Ad: Dei: gloria Curare fieri fecit Elisab: Mora op Moast Szeg: Ao. D hirdeti, hogy a kelyhet Mora Erzsébet Isten dicsôségére adományozta a Szeg-i pálos monostornak 1624-ben. 2 (2. kép) Rögtön három kérdésre kell választ találni: ki volt, ki lehetett az adományozó, melyik kolostor részére történt az adományozás, hogyan oldható fel a nyilvánvaló ellentmondás a kehely stílusa, és az adományozás éve között. Pest-Pilis-Solt vármegye közgyûlésének jegyzôkönyvében november 7-én szerepel Mora András gyarmati várkatona, mint a megye falvait fosztogató katonák egyike. Ugyanô szerepel január 16-i jegy zôkönyvben is fosztogató gyarmati zsoldos katonaként november 3-án Gyarmat várában tanúkihallgatásokat tartottak egy 1657-ben gróf Balassa Imre utasítására a Pest megyei Tura falu elleni rajtaütésrôl, melynek során lovakat és szarvasmarhákat hajtottak el és adtak el. Ennek során hallgatták ki Mora Andrást, ôfelsége 45 éves várkatonáját is, aki maga is részt vett a rajtaütésben augusztus 25-én Mora András kékkôi kapitány mentegetôdzik a köz gyûlésnek küldött levélben. 5 Az adatok alapján Mora András 1616 körül születhetett és a kelyhet adományozó Mora Erzsébet öccse lehetett. Azonban két Mora család kapott címeres nemesi levelet a XVII. században. Mora Ferenc és neje Vass Margit, fiai Ferenc és Ignác, leánya Margit, testvérei Balázs és Mihály és veje Cseperke Máté június 3-án Bécsben kiállított címeres levelet kapott I. Lipóttól. A levél Borsod vármegye levéltárában van. 6 Szigethi Mora András, neje Fekete Ilona, fiúk Ferenc és rokonaik: Fekete György, Oláh János, ennek neje Fekete Erzsébet címeres levelet szintén I. Lipóttól kaptak Bécsben június 27-én. Nógrád vármegye közgyûlése Füleken hirdette ki október 8-án. 7 Természetesen mindkét család címere is ismert. 8 De ezzel még nem teljes a Mora családok sora ban Thököly Imre egyik tábornoka, gróf Balassa Imre, bevette Bozók várát, lefejeztette az udvarbírót és Mora István várnagyot, végül felgyújtotta a várkastélyt. 9 Ez a gróf Balassa Imre azonos lehetett Mora András parancsnokával, és mint Mora 164

13 2. A kehely felirata István hûbérura a várnagyot hûtlenség miatt végeztethette ki. A genealógiai irodalom alapján a három család rokonsága nem állapítható meg, pedig valószínûleg rokonok voltak. Közös ôsük leszármazottja lehet a mintegy két nemzedékkel korábban élt Mora Erzsébet is. Hasonlóan fogas kérdés a megajándékozott kolostor meghatározása is. Az ajándékozás idejére a legtöbb szóba jöhetô, Szeg nevû kolostor a török pusztítás (pl. Bácsmonostorszeg, másképpen Bodrogmonostor a Dél-Alföldön. Ma: Monostorszeg [Бачки Моноштор]) vagy a reformáció (pl. Gombaszög Gömör megyében) áldozata lett. Legvalószínûbb Egyházszeg (Kostolný Sek) lehet Nyitra vármegye érsekújvári járásában. A már 1264-ben Szeg néven említett község a pálosok kolostora köré települt ben már Egyházszeg a neve. Késôbb Kisszeg és Nagyszeg nevek alatt két külön községként is szerepel. A kolostort a törökök a községgel együtt 1663-ban feldúlták, úgy hogy csak a torony maradt meg. 10 A kolostor kincseit a támadás elôtt biztos helyre vihették, talán egy másik pálos kolostorba, ahonnan azok a rend évi feloszlatásakor szerencsére nem kerültek beolvasztásra, hanem valószínûleg a szegény plébániák segélyezésére létrehozott vallásalap útján ez a kehely valamelyik kisebb, rosszul ellátott vidéki plébánia tulajdona lett. Innen kerülhetett a mûkereskedelembe és a budapesti magángyûjteménybe. (3. kép) Az is magyarázatra szorul, hogy egy XV. század végén készült kehely hogy lehetett 1624-ben újra ajándékozás tárgya. Nézzünk meg egy lehetséges utat, a Felvidéken és pálos környezetben maradva ben Gombaszögön [Gombasek] Bebek György és László a pálosok részére Boldogasszony tiszteletére templomot és társasházat alapítottak. A reformáció idején a kolostor kegyura, Bebek (IV.) György Luther követôje lett. A pálosokat 1555-ben a kolostorból elûzte, a korábban Rozsnyón letétbe helyezett értékeiket, 2000 forint arany- és ezüstpénzt, négy kelyhet, 60 ezüströgöt és egy ezüst keresztet elkobozta, a kolostort várrá alakította. A várat, mint a törökkel szövetkezett lázadó várát, 1566-ban I. Ferdinánd hadvezére, Schwendi Lázár földig rombolta. 11 Bebek György 1567-ben meghalt és vele fiágon kihalt a család, javai a királyi fiscusra szállottak. Négy leánya volt: Zsuzsa, aki 1563-ban már Báthori Istvánné volt, 3. Részlet a kehely talpáról 165

14 4. A sajósárvári (Șirioara) eklézsia kelyhe, 1692 Zsófia, Judit és Anna. 12 A családi kincstárban volt tárgyak hozzájuk kerülhettek. Természetesen nem állítom, nem állíthatom, hogy a Szeg-i kolostornak 1624-ben ajándékozott kehely azonos lenne valamelyik gombaszögi kehellyel. Azonban nem zárható ki, feltéve, hogy valamelyik Bebek-lány a Mora családba házasodott. Az idôpontok (1567, 1624) ezt megengedik ban egy budapesti árverésen tûnt fel egy részben tûzaranyozott ezüstbôl készült kehely, a hozzátartozó patenával. 13 (4. kép) A vésett felirata szerint: CSIKI MIKLOS TESTAME: AZ. SARVARI ECCL. HAG HUSZ. FORIN KEZITE. ANNO 1692, azaz Csiki Miklós végrendeletében a sárvári egyházra hagyott húsz forint ból készíttették 1692-ben. 14 A megajándékozott templom Szolnok-Doboka vár megye bethleni járásában található Sajósárvár (Șirioara) (a Lipski-féle repertóriumban csak Sárvár) temploma volt. A kelyhet mesterjegye alapján, Werner Mátyás kolozsvári ötvös készítette, aki az azonos nevû kolozs vári ötvös fia volt, és 1690-ben lett kolozs vári ötvösmester. Tevékenységére 1700-ig vannak adatok. 15 Az ajándékozó Csiki (Csiky) Miklós már 1668-ban birtokos Sárváron ben Csiki Miklósné Ajtai Katát említik birtokosként, de még ben is Csiki Miklós telkeit említik. 16 Valószí nû leg ezután halhatott meg és hagyományozhatott végrendeletileg húsz forintot a kehely elkészíttetésére. A sárvári templom tulajdonában volt az 1830-as összeírás esperesi vizsgálati jegyzôkönyve szerint egy ezüst pohár Csiki Miklós a sárvári eklézsia használatára készíttette Ao felirattal. 17 Ez valószínûleg azonos lehetett a most felbukkant kehellyel ban bukkant fel a mûkereske delem ben egy jelzetlen, eléggé jellegtelen kehely, majd olyan hirtelen tûnt el valamelyik magángyûjteményben, vagy került külföldre, hogy fényképet sem sikerült készíteni róla. Felirata Anno Fritsi Fekete Lajos házastársával, Horváth Ágnessel csináltatták Bretei reformata Ecclesia azámára. Bréte vagy Szász-Bréte (a XVIII. század vé- 5. Tömjénszedô kanál,

15 gén Magyar-Bréte) község Szolnok-Doboka vármegye bethleni járásában. Az adományozó fricsi Fekete család Sáros vármegyei eredetû, valamely kihágások miatt Lengyelországba menekültek. Bethlen Gábor alatt tértek vissza és telepedtek le Erdélyben, Somborban. Itt a család feje Fekete Lôrinc ( ). 18 A brétei református egyházközség 1644-ben Sajó-Udvarhely filiájaként jött létre. Eredetileg egy fából készült temploma volt. A Fekete család résztulajdonosként 1730-tól az egész XVIII. században kimutatható, sôt még 1820-ban is van itt egy telke Fekete Sámuelnek. Fekete Lajos tôl volt Brétén birtokos apai jogon. Ô volt az, aki 1780 körül az önálló egyházközség tulajdonképpeni megalapítója és a papság szervezôje ban fricsi Fekete Lajos és neje Horváth Ágnes több értékes darabot, címerükkel ellátva ajándékoztak az Úrasztalára. 20 Ebbe a sorba illeszkedik a most felbukkant kehely is. Az 1930-as években többször is felbukkant a budapesti mûkereskedelemben egy tömjénszedô kanál Nikolich készítôi jelzéssel. 21 (5. kép) A mester valószínûleg Szabadkán mûködött, 22 de vele nagyjából egy idôben, Zomborban és Újvidéken is élt Nikolich nevû ötvös. 23 A kanál eredetileg egyszerû evôkanál lehetett, melynek merítôjét utólag kisebbre vették, és az egészet bearanyozták. Az aranyozás a merítô belsejében jól látható, de nyomai az egész felületen megtalálhatóak. Ilyen kanalakat az ortodox egyházban tömjénszedésre vagy a kétszín alatti áldozásnál a hívek részére a bor kiszolgáltatására használnak. A kanál mindkét célra megfelelhetett. A kanál nyelén szerb nyelvû vésett ajándékozási felirat látható. Fordításban, a rövidítések feloldásával: Ezt a kanalat Popovics K. Szimeon úr [adta] örök emlékül esztendôben. 24 (6. kép) A Popovicsok eredetileg ortodox papok voltak, innen is a nevük: Papfi ben például Popovics Vince karlócai metropolita volt. 25 Késôbb többen is katonáskodtak a határôrvidéken. Több Popovics család szerzett nemességet is. Popovics György goszpodi nai hadnagy, felesége Stojanova Manda, és fiai Pál és János március 1-én Bécsben kapott címeres nemeslevelet Mária Teréziától. Ugyancsak március 1-én kapott Bécsben címeres nemeslevelet Popo vits János csurogi zászlótartó, feleségével Lalosse va Szabinkával és gyermekeivel, Máté val, Arzénnal és Athanaziával. Ugyanezen a napon kapott Bécsben címeres nemeslevelet Popovics Zsivko csurogi hadnagy, felesége Ninkova Angélia és fiai Izsák és Ábrahám július 26-án I. Ferenc király adott Bécsben címeres nemeslevelet Popovits Illés futaki kereskedônek, feleségének Kresztics Évának és gyermekeinek, Árkádnak, Jánosnak, Katalinnak és Máriának még II. Lipót király január 23-án kelt elhatározása alapján. Ugyanezen a napon Bécsben Po povics János szabadkai szenátor, felesége Nikolits Anna, gyermekei István, Kata, Teréz és Zsuzsa is címeres nemeslevelet kapott ben Popovics Dienes budai görög szertartású püspök kapott fiaival együtt címeres nemeslevelet I. Ferenc királytól. 26 A Popovicsok már az 1779-ben szabad királyi várossá emelkedett Szabadka elsô polgárai között megjelennek: Popovics Cyril és Popovics Mihály választott polgár, szerb származású május 2. és október 31. között Popovics János tanácsnok (azonos a nemességet kapott szenátorral) a város egyik képviselôje az országgyûlésben A tömjénszedô kanál felirata 167

16 7. A pesti piaristák szelencéje, 1802 Mivel e családok részletes genealógiája ismeretlen, nem tudjuk, hogy az ajándékozó Popovics Szimeon melyik családhoz tartozhatott, bár valószínûsíthetô, hogy Szabadkához köthetô. Ugyanígy azonosíthatatlan az a családi esemény is, melynek emlékét örökre megôrzendô ajándékozta a kanalat az ortodox egyháznak. Nemrégiben egy müncheni régiségvásárról budapesti magángyûjteménybe került egy kerek szelence. Városjegye szerint Pesten készült, az évbetû alapján is a fedelén jelzett 1802-ben. Mestere Pasperger Ferenc volt. A szelence oldalán C O I betûk utaltak a tartalomra, mely a négy részre osztott belsô tér három rekeszében elhelyezett kerek fedeles, fogógombbal szerelt, ugyancsak C O I betûkkel jelzett óntégelyekben lehetett eredetileg. A negyedik rekeszben a korábbi tulajdonos szerint egy szivacs-darabka volt. A szelence tetején vésett SSS Liqvores Schol. Piar. Pesti felirat a pesti piaristák által használt szent olajok tartójaként határozta meg a szelencét. A szent olajokat (C: Chrysma, O: Oleum catechumenorum, azaz a keresztelendôk olaja, I: Oleum infirmo rum, azaz a betegek olaja 29 ) a szerzetesek napi teendôik, keresztelés, beteglátogatás, utolsó kenet során használták. (7 9. kép) A piaristák a rend létrejötte után hamarosan, még a lengyel rendtartomány tagjaként, 1642-tôl tûntek fel az ország északi részein, majd 1721-ig a német rendtartományhoz tartoztak. Az 1715-ös 112. tc. értelmében a rend magyar honosságot kapott, és 1721-ben megszervezték az önálló magyar rendtartományt is ben Pest városa aláírt egy szerzôdést a piaristákkal, melyben vállalta, hogy a rendház fenntartására évi 600 forintot fizet, kápolnát, rendházat és iskolát épít. A rend vállalta a pesti és vidéki ifjúság oktatását. Az iskola céljára 1718-ban a város megvette a jezsuiták Duna-parti épületét ban megvették a Városház téri Glöckels berg-palotát, és a mögötte levô nagy üres telket. Itt épült fel az új piarista iskola 168

17 között. 31 Ennek a kápolnájának felszereléséhez tartozhatott a bemutatott szelence. A következô két tárgy egyházi, de nem liturgikus célra készült. Egy-egy jelentôs egyházi személyiséget jubileumuk alkalmával ajándékozták meg ezekkel híveik. Egy díszes fedeles serleg kétszer is szerepelt budapesti árverésen. 32 (10. kép) Talpperemén körbe kurzív felirat: Ihrem würdigen Seelsorger dem Herrn Pastor Ruete zu seiner fünfigjährigen Amtsjubelfeier, am 11. April 1837, gewidmet von der Gemeinde Scharmbeck hirdeti, hogy Scharmbeck egyházközség hívei tisztelték meg ezzel a serleggel lelkipásztorukat, Ruete tiszteletest 50 éves hivatali jubileuma alkalmából. A növényi rátétekkel gazdagon díszített, tetején plasztikus szôlôvel készült tetôvel, belül aranyozott serleg 12-es finomsági jellel és ECM feloldatlan mesterjeggyel jelezve, egy ma még meghatározatlan mûhelyben készülhetett. Ruete tiszteletes után kutatva elôször logikusan magyarországi származást feltételezve, úgy gondoltam, hogy roszszul másoltam le a feliratot, és a felirat helyesen Schambeck = Zsámbék, Pest megyei, vagy Sarnberk, Scharnberg = Sáromberke, Maros-Torda megyei községre utal. Nyomozásom természetesen sikertelen volt. Végül egy német életrajzi lexikonban nyomra bukkantam. Eszerint Christian Georg Theodor Ruete neves orvos május 2-án 10. Isaak Ruete lelkész serlege, A szelence felirata 9. A szelence belseje 169

18 11. Steinhardt Jakab fôrabbi kandelábere, között született az alsószászországi (Niedersachsen) Scharmbeck helységben és Lipcsében halt meg június 23-án. 33 Ezután többszöri levélváltás után a német evangélikus egyház hannoveri tartományi levéltárából Karl Heinz Grotjahn úrtól kaptam kérdésemre választ, amiért e helyen is köszönetet mondok. Isaak Ruete egy lelkész fiaként született május 16-án Neuenfeldében, mely ma Hamburg része. Lelkipásztori mûködését 1787-ben kezdte a Bréma melletti Zevenben május 17-tôl haláláig, április 30-ig volt lelkipásztor Scharmbeckben, Bréma mellett. A halál oka végelgyengülés volt. Csak ennyit sikerült a megajándékozottról megtudni, mert Grotjahn úr tájékoztatása szerint a régebbi személyi dokumentáció 1943-ban elégett. Továbbra is nyitott még az a kérdés, hogy miért, hogyan és mikor került a serleg Magyarországra. A serleghez hasonlóan egyházi, de nem liturgikus célra készült között Bécsben Christian Sander junior mûhe lyében egy díszes 4+1 égôs kandeláber, melynek szára fokosra támaszkodó bányász alakja. (11. kép) A talpon körbe Fôtisztelendô STEINHARDT JAKAB fôrabbi úr lelkészségének 25. évnapjára vésett felirat látható. Steinhardt Jakab Makón született december 17-én, meghalt Aradon február 2-án 40 éves szolgálat után. Steinhardt Jakab elôbb Makón Ullmann Eleazár tanítványa volt, majd tanulmányait Pozsonyban Schreiber Mózes fôrabbinál folytatta. Az 1843-as országgyûlés alatt kônyomatos lapot szerkesztett Hírnök címmel, melyben részletes tudósításokat közölt az ország gyûlés tanácskozásairól. Chorin Áron halála (1844. augusztus 24.) után meghívták az aradi fôrabbi állásra. 40 évig mûködött Aradon. Munkatársa volt az aradi Alföldnek is ban az Izraeliták egyetemes kongreszszusán a haladó párt egyik vezére volt. Részt vett az 1877-ben megnyílt Országos Rabbiszeminárium létesítésében, az intézet szervezése és berendezése javarészt az ô mûve volt. Az intézet vezérlôbizottsága tanügyi szakosztályának élete végéig elnöke volt. Kiváló magyar és német hitszónoklataival országos hírnevet szerzett. Több szónoklata nyomtatásban is megjelent. 34 A kandelábert egy bécsi kereskedô vitte a dortmundi régiségvásárba. Ott vette meg egy budapesti gyûjtô, és hozta Magyarországra. Érdekes út: Bécs Arad? Bécs Dortmund Budapest. Habent sua fata rerum. Jegyzetek 1. Grotte András: Templomi edények. Mûemlékvédelem, Az op eredetileg Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz a domonkos rendre utaló rövidítés. Azonban a török hódítás és a reformáció következtében a rend összes kolostora elpusztult ben a magyar rendtartomány hivatalosan is megszûnt. Az utolsó férfi szerzetes 1611-ben halt meg. A magyar tartomány újjáélesztése csak 1636 után indult meg, és a rendi nagykáptalan csak 1642-ben állította helyre a magyar provinciát a német-osztrák tartomány részeként. Magyar Katolikus Lexikon. Fôszerk. Diós István. II. Budapest, Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyûlési jegyzôkönyveinek regesztái I. 170

19 , Budapest, , 111., Borosy András Kisfaludy Katalin Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyûlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok. II Budapest, Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyûlé si jegyzôkönyveinek regesztái II Budapest, Borovszky Samu: Borsod vármegye története. Budapest, Szendrei János: Czímeres nemesi levelek Borsod vármegye levéltárában. Butykai József másolatai alapján közli dr. Szendrei János. Turul, 1890, J. Siebmacher s grosses und allgemeines Wappenbuch. Magyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyve. Szerk. Nagy Iván, Csergheô Géza, Bárczay Oszkár, Ivan Bojnicic. Nürnberg, 1887/ Magyarország vármegyéi és városai. Hont vármegye és Selmecbánya szabad királyi város. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye. Szerk. Borovszky Samu, Sziklay János. Budapest, Magyarország vármegyéi és városai. Gömör- Kishont vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, ; Révai Nagy Lexikona. VIII. Budapest, Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I. Pest, BÁV 49. Mûvészeti aukció. (2006. november 9.). Budapest, No Amikor a kehely elôször felbukkant a mûkeres kedelemben még az árverés elôtt, két további felirat is volt rajta. A karcolt feliratok a kupán a kosárhoz közel Horváth József gépész Sárvár Javítást csinát rajt illetve a kosár alatt 1964 rézötvös voltak. Ezeket a feliratokat mire a kehely árverésre került, már eltávolították. 15. Bunta Magdolna: Kolozsvári ötvösök a XVI XVIII. században. Budapest, Szolnok-Doboka vármegye monographiája. VI. Kádár József: A vármegye községeinek története. Dés, Uo., 68. és 1. jegyzet. 18. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. IV. Pest, Kádár i. m Uo., A M. Kir. Postatakarékpénztár Árverési Csarnokának évi októberi aukciója (1936. október 19.). Budapest, No 1430.: Tömjénszedô kanál. Ezüst vésett díszítéssel. Balkán, XIX. század közepe, készítette: Nikolich. Ugyanez a kanál: A M. Kir. Postatakarékpénztár Árverési Csarnokának LXXXI. Aukciója (1937. március 12.). Budapest, No Grotte András: Kísérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására. XIV. Mûvészettörténeti Értesítô, Kapossy János: Magyarországi ötvösök a XVIII XIX. században. Budapest, A felirat értelmezésében Vukovics Koszta úr, a Szentendrei Szerb Egyházmûvészeti Múzeum igazgatója volt segítségemre, amiért ezúton is köszönetet mondok. 25. Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I II. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, I.: Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. IX. Pest ; Szluha Márton: Bács-Bodrog vármegye nemes családai. Budapest, Iványi István: Szabadka szabad királyi város története. II. Okmánytár. Szabadka, Uo., Magyar katolikus lexikon. Fôszerk. Diós István. I. Budapest, ; VI. Budapest, ; VII. Budapest, ; IX. Budapest, ; XII. Budapest, Kosáry Domokos: Mûvelôdés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, Budapest története. III. Szerk. Kosáry Domokos. Budapest, (Nagy Lajos: Budapest története c. fejezet). 32. Nagyházi Galéria és Aukciósház aukció. Mûvészeti tárgyak, bútorok, szônyegek, ezüstök és ékszerek árverése (2004. december ). Budapest, No 369.; Polgár Galéria és Aukciósház. 55. Tavaszi Mûvészeti Aukció (2005. május 28.). Budapest, No Allgemeine Deutsche Biographie. XXX. Leipzig, Zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. Budapest, ; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. Budapest,

20 Csécs Kinga Emôke A KOLOZSVÁRI IKTÁRI BETHLEN-KRIPTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEVELEZÉSEK TÜKRÉBEN 1. Az iktári Bethlen-kripta homlokzatának és alaprajzának terve, akvarell. B. Nagy Margit felvétele A kolozsvári Házsongárdi temetôben az elsô kripták építése polgári kezdeményezésre indult a XIX. század elsô felében ben a Mauksch patikuscsalád építtette meg a teme tôben piramis alakú, dór portikusszal ellátott kriptáját, 1 melyet késôbb házasság révén a Hintz család örökölt. 2 A Mauksch Hintz család kriptája különösen fontos helyet foglal el a Házsongárdi temetô, de a korszak síremlékei között is. Míg Nyugat-Európában a kripta építészet egyik kedvelt formája volt a piramis alakzat, térségünkben az egyetlen ilyen megépített síremlék, melyhez csatlakozik a keszthelyi, terv szintjén maradt Festetics-mauzóleum. 3 A Házsongárdi temetôben a kripta építészet a XIX. század második felében indul virágzásnak. Az es években a fô úri családok egymással szinte versengve kezdtek a temetô délnyugati részében impozáns síremlékeket építeni. Az itt felépített Jósika-, bethleni Bethlen, Béldi, iktári Bethlen és Mikó családok kriptáinak építés tör téne té rôl az utóbbi kettô kivételével nagyon keveset tudunk. A nemesi sírboltok közül a Kagerbauer Antal tervei alapján, neogótikus stílusban épített Mikó-kriptát 4 igényesen faragott díszei mellett, a benne elhelyezett és Max Emmanuel prágai szobrász által carrarai márványból faragott, Mikó Imréné Rhédei Máriát ( ) ábrázoló szarkofág méltán teszi egyedülállóvá a XIX. századi erdélyi mûvészetben. Szintén kiemel ke dô helyet foglal el a temetô sírépítményei között a klasszicizáló stílusban emelt bethleni Bethlen család kriptája is, melynek koporsófülkéit, a szépen faragott címerek alatt, az ott nyugvók kerámiából készült portréi díszítik. A fôúri sírépítmények mellett a polgári kripták is fontos helyet foglalnak el a temetô síremlék-mûvészetében. A hírlapszerkesztô Berde Áron, és az építész Donogány Gergely neogótikus stílusjegyeket viselô síremlékei, de a neoreneszánsz stílusban felépített Korbuly-kripta, vagy Sigmond Elek nagyiparos aedikulaszerûen kialakított klasszicizáló mauzóleuma sem maradhat említés nélkül. A XX. század elsô felében épített kripták közül a Hossu család, kupolával fedett klaszszicizáló stílusú síremléke emelkedik ki. Ezt követôen a kripta építészetben fokozatos hanyatlás figyelhetô meg, ami nem csupán az építkezések alacsony számában, hanem szín- 172

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés Az ülés napirendje 1. Pontormo, Jacopo (Pontormo, 1494 1557)-nak tulajdonítva: Mária gyermekével, Keresztelő Szent Jánossal és két angyallal, 1523 körül

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2011. január 19-i ülés 1. A KJB 2010. éve KJB / 2009.02.05. A KJB 11 ülést tartott (2007: 11 ülés; 2008: 10 ülés, 2009: 10) A KJB összesen 75 napirendi pontot tárgyalt (2007:

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Kulturális Javak Bizottsága 2012. december 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Gerick, Joseph (Gerik József), id. (pozsonyi ötvös, 18. század

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága KJB / 2015.10.05. Kulturális Javak Bizottsága 2015. október 5-i ülés Az ülés napirendje 1/2 KJB / 2015.10.05. 1) Ferenczy Károly (Bécs, 1862 Budapest, 1917): Virágok parasztkorsóban, 1911 (vászon, olaj,

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2015. június 1-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2015. június 1-i ülés KJB / 2015.06.01. Kulturális Javak Bizottsága 2015. június 1-i ülés Az ülés napirendje 1/2 [első rész: 1-6. napirendi pontok] KJB / 2015.06.01. 1. Kramer, Samuel Theophilus: Huszár József és felesége,

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Az ülés napirendje 1. DEBRECEN (ex KASSA) TISZA típusú, folyam-tengeri áruszállító motorhajó. (Épült 1939-ben az újpesti Ganz és Tsa, Villamossági-,

Részletesebben

A Kulturális Javak Bizottsága 2015. május 4-i rendes ülésének napirendje és állásfoglalásai:

A Kulturális Javak Bizottsága 2015. május 4-i rendes ülésének napirendje és állásfoglalásai: A Kulturális Javak Bizottsága 2015. május 4-i rendes ülésének napirendje és állásfoglalásai: 1. Radnóti Miklós hagyatékából 2014. október és november folyamán budapesti árveréseken felbukkant tárgyak (7

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2013. július 8-i ülés Az ülés napirendje (vászon, olaj, 55 x 42,5 cm, dublírozott, sérült, kiegészített, restaurálandó, 16. századi velencei díszkeretben, műtárgynyilvántartási

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai

II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai 17. A Tragédia első díszkiadása (Budapest, 1887, Athenaeum), (2) + 231 l + 15 t, 34 cm, 15 Zichy Mihály rézmetszetes illusztrációval jelent meg keretdíszes

Részletesebben

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 1870-2015 Tisztelt Olvasó! Tisztelt Olvasó! Immár száznegyvenöt éve, hogy gróf Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia, a magyar tűzvédelem

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család ÖSSZEFOGLALÁSOK A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család Karl Vocelka osztrák történészprofesszor, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetének elnöke ismert a magyar szakmai közönség számára. Az elmúlt két

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2015. február 9-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2015. február 9-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2015. február 9-i ülés Az ülés napirendje 1) Beszámoló a KJB 2014. évi munkájáról (Dr. Buzinkay Péter, a KJB titkára) 2) A Kétséges eredetiségű kulturális javak adatbázisának

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Hincz Gyula Erdélyi táj című festményének restaurálási dokumentációja

Hincz Gyula Erdélyi táj című festményének restaurálási dokumentációja Hincz Gyula Erdélyi táj című festményének restaurálási dokumentációja 2011 Készítette: Csűrös Orsolya és Zsiros Ágnes festő-restaurátorok A festmény adatai: Szerző: Hincz Gyula A mű címe: Erdélyi táj Mérete:

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2007. szeptember 12-i ülés Az ülés napirendje 1. Franz Schrotzberg (1811-1889): Ismeretlen nő (Mária Lujza) képmása, 1846, (Olaj, vászon, 127 cm x 94,5 cm, Védési száma: 63/94.

Részletesebben

EGY KASSAI SERLEG A XVI. SZÁZADBÓL.

EGY KASSAI SERLEG A XVI. SZÁZADBÓL. MAGYAR DISZlTMÉNY. Tervezte Hollós Károly. EGY KASSAI SERLEG A XVI. SZÁZADBÓL. A serleg, melyet e cikkemben bemutatok, kassai provenienciájú s jelenleg a Vilmányi (Abauj-Tornamegye) ev. ref. templom tulajdonában

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága KJB / 2015.04.13. Kulturális Javak Bizottsága 2015. április 13-i ülés Az ülés napirendje 1/2 [első rész: 1-6. napirendi pontok] KJB / 2015.04.13. 1) Ismeretlen mester, 17. század vége: Allegorikus nőalak

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

Nőtincs és a pecsétes téglák

Nőtincs és a pecsétes téglák Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2012. július 4-i ülés Az ülés napirendje 1) Ismeretlen osztrák (?) festő, 19. század: Erzsébet királyné (vászon, olaj, 142x108 cm, jelzés nélkül) címen nyilvántartott képzőművészeti

Részletesebben

1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége.

1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége. Dudás Gyula I. Önálló kiadványok 1885 A zentai csata. Monográfia részlet Zenta város történetéből. Zenta, S. n. 1886 Szerémi György emlékirata. Történetkútfő-tanulmámy. Budapest, S. n. 1886 A zentai ütközet

Részletesebben

68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) 8.000 Ft 22.000 Ft 68/4. Mednyánszky László (1852-1919) 20.000 Ft 46.000 Ft 68/6. Olvashatatlan szignó

68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) 8.000 Ft 22.000 Ft 68/4. Mednyánszky László (1852-1919) 20.000 Ft 46.000 Ft 68/6. Olvashatatlan szignó 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) Gesztenyék,

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz méretek: 23 cm kikiáltási ár: 1.900 Ft leütési ár: 2.400 Ft

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz méretek: 23 cm kikiáltási ár: 1.900 Ft leütési ár: 2.400 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 44/2. Gyertyatartó, indiai technika: sárgaréz

Részletesebben

A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN

A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN Bo r s o d i C saba A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN Takács J. Ince és Pfeiffer János a veszprémi egyházmegye ferenceseinek történetéről írott munkáját 1948-ban zárta le. Ekkor Magyarországon két

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965 Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK JANTSITS GABRIELLA Amikor az Egészségügyi Tudományos Tanács megbízásából orvosi arcképeket gyűjthettem, igyekeztem teljességre törekedni. A hazai könyvtárakat személyesen

Részletesebben

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 1. Leszármazási táblázat

Részletesebben

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

65/2. Ismeretlen alkotó Városkép technika: karton, olaj méretek: 33 x 36 cm kikiáltási ár: 7.000 Ft leütési ár: 7.000 Ft

65/2. Ismeretlen alkotó Városkép technika: karton, olaj méretek: 33 x 36 cm kikiáltási ár: 7.000 Ft leütési ár: 7.000 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 65/1. Mérõ István (1873-1938) Tengerparti

Részletesebben

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv. Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.hu Az Ajánlás státusa Nem szabvány, hanem ajánlás, amely a

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A Bécsi Arany Biblia

A Bécsi Arany Biblia A Bécsi Arany Biblia A valaha megjelent legszebb magyar Biblia A könyvnyomtatás felfedezése előtt minden írásművet, így a Bibliát is kézzel másoltak. Királyi és főúri udvarokban, szerzetes kolostorokban,

Részletesebben

Az interjúalany és családja

Az interjúalany és családja Az interjúalany és családja Interjúalany Victor István Születési hely és idő: Budapest 1932. Szabadszállás, Uzd, Hejce, Sárospatak Iskolai végzettség: ref. theológiai akadémia (Budapest) lelkész, vallástanár

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Eger első protestáns templomának terve

Eger első protestáns templomának terve Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Eger első protestáns templomának terve Eger első protestáns templomának terve [1] Hát nincs-e feltámadás? Eger első protestáns templomának

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Mindenek előtt megköszönöm Benes Sándornak és Fejes Istvánnak, a Múzeum jelenlegi dolgozóinak, valamint Nagy Andrásnak,

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

150 éves a magyar tőzsde

150 éves a magyar tőzsde 150 éves a magyar tőzsde Jótékonysági árverés (2014. június 17.) Az összeállítás a Sándor Imre PR-díj 2014 zsűrije számára készült. Az eseménnyel kapcsolatos anyagok itt elérhetőek: www.frontpage.hu/bet150-sandorimre

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról (egységes szerkezetben) Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.)

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága KJB / 2008.03.12. Kulturális Javak Bizottsága 2008. március 12-i ülés Az ülés napirendje KJB / 2008.03.12. 1. Franz Schrotzberg: Ismeretlen nő (Mária Lujza) képmása, 1846, (Olaj, vászon, 127 cm x 94,5

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról BERHIDA VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 13/2000. (VI.16.) rendelete Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról Berhida Város Önkormányzata Képviselõ-testülete a módosított

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN NOVAK VERONIKA ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN A kiváltságlevelek az oklevelek jelentős csoportját alkotják. Általában a kiváltságlevél alatt olyan oklevelet értünk,

Részletesebben

ELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514.

ELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514. ELÕZMÉNYEK Az itáliai reneszánsz mûvészet hatásainak igen korai és az Alpokon innen egészen kivételes jelentkezése Magyarországon kezdetben, az 1476-ot követõ évektõl csupán az uralkodó, Mátyás király

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos versenyszervező: OFI OPKM 1089 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. 06-1-323-55-00 Honlap: www.opkm.hu

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

Ciszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19.

Ciszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19. Ciszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19. Kedves Versenyzők! Játékunk első része ezzel a fordulóval befejeződik. A mostani forduló elsősorban művelődéstörténeti

Részletesebben