MISKOLCI EGYETEM ÉVKÖNYV 1995/1996. MISKOLC 1997.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MISKOLCI EGYETEM ÉVKÖNYV 1995/1996. MISKOLC 1997."

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÉVKÖNYV 1995/1996. MISKOLC 1997.

2 Az 1995/96. tanév ünnepélyes megnyitóján elhangzott beszéd (Dr.Farkas Ottó) i Kiadja a Miskolci Egyetem Kiadásáért felelős: Dr. Patkó Gyula rektorlielyettes ME Sokszorosító Üzeme Nyomdászain: Tu/ ME Miskolc-Egyetcmváros, i

3 Tisztelt Tanévnyitó Ünnepség! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! A Miskolci Egyetem Tanácsának 1995/96-os Tanévnyitó Nyilvános Ünnepi Ülését megnyitom. Az egyetem tanácsa nevében nagy tisztelettel köszöntöm egyetemünk professzorait, oktató és nem oktató dolgozóit, hallgatói képviseletét, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület képviseletében jelen lévő s az oldalelnökségben helyet foglaló vezető személyiségeket, mindazokat, akik jelenlétükkel nemcsak megtisztelik, hanem egyben méltó rangjára emelik ünnepségünket. Nagy tisztelettel és becsülettel köszöntöm az Alma Mater azon hajdani diákjait, akik 50, 60 éves odaadó és eredményekben gazdag szakmai szolgálat méltó elismeréseként a mai ünnepség keretében veszik át arany- és gyémántokleveleiket, valamint Dr. Klaus Kaesemann professzor urat, aki a mai alkalommal szintén kitüntetésben részesül. Megkülönböztetett tisztelettel és meleg szívvel köszöntöm továbbá elsőéves hallgatóink szüleit, hozzátartozóit, akik némi izgalommal, de nagy reményekkel és egyetemünk iránt érzett, tiszteletre és köszönetre méltó bizalommal kisérték lányaikat, fiaikat az új életformát jelentő egyetemi környezetbe. Ők lesznek azok, akik mélységes szeretetükkel, sokszor áldozatok árán fognak gondoskodni arról a kiegyensúlyozott és biztonságot nyújtó anyagi és lelki háttérről, mely gyermekeik, hallgatóink gondtalan tanulásának nélkülözhetetlen feltétele. Nagy öröm számunkra, hogy ünnepségünk részeseiként osztozhatnak gyermekeik egyetemi polgárrá válásának felemelő érzéseiben. És végül, de természetesen nem utolsó sorban, sok szeretettel és nagy örömmel üdvözlöm új, első éves hallgatóinkat, akik választott szakmájuk szépségét és jelentőségét felismerve, az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez felkészülve, komoly elhatározásokkal és nagy reményekkel érkeztek a Miskolci Egyetemre, hogy szorgalmas, odaadó tanulmányi munka eredményeként, évek múlva elnyerjék annak méltó jutalmát, azaz megkapják diplomájukat. Szeretnénk, ha a tanulmányi évek előrehaladásával valamennyiükben erősödne bányamérnöki, kohómérnöki, gépészmérnöki, jogászi, közgazdászi vagy bölcsészi pályaválasztásuk helyességének meggyőződése. A tanévnyitó ünnepségek egyetemülik mindennapi életének mindenkori meghatározó és kiemelkedő eseményei. Olyan fénypontjai, melyeknek kisugárzásai ma már az ország határain túl is jelzik, hogy egyetemünk falai között folyamatosan és egyre bővülő, gazdagodó szakterületeken érlelődnek az adott tudományág müvelésére alkalmas ifjú értelmiségiek, a lehetőségek által korlátozott, de növekvő létszámban. Az ez évi felvételi eljárás eredményeként a Miskolci Egyetem 1995/96-os tanéve első évfolyamának nappali tagozatára fő, levelező tagozatára pedig 571 fő nyert felvételt. A Dunaújvárosi Főiskolai Karunkon 1140 fő iratkozott be. Ez azt jelenti, hogy a jelen tanévben új hallgató kezdi meg tanulmányait egyetemünkön graduális szinten. A beiskolázási létszámunk növekedése szoros összhangban van azzal az állami törekvéssel, hogy az ország egyetemi hallgatóinak létszáma 2000-re, az 1992-es létszám másfél-kétszeresére növekedjek. A Miskolci Egyetem jelenleg az ország egyetemcinek nagysága szerint veti sorában, az összes mintegy fős hallgatói létszámával a harmadik helyet foglalja el, és a vidék legnagyobb egyeteme. Ha azonban az egyetemek nagyságát nem, vagy nem csak a hallgatók létszámával, hanem azzal jellemezzük, hogy ott az egyetemes emberi kultúra hatalmas és szerteágazó, sokszínű palettájának mekkora hányadát művelik és oktatják, akkor a Miskolci Egyetem nagyon előkelő helyet foglal el egyetemeink között, és hazánkban leginkább megközelíti a felsőoktatás rangjaként - napjainkban gyakorta emlegetett - universitas fogalmát. A jelentős létszámnövekedés természetesen nem vonatkoztatható el a képzéshez és a kapcsolódó fejlesztésekhez szükséges anyagi ellátottságtól. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy egyetemünk - hasonlóan más felsőoktatási intézményekhez - számottevő financiális problémával küszködik, amit esetünkben súlyosbít a korábbi évek - anyagilag csak részben fedezett - fejlesztéseinek, valamint a számunkra hátrányosan diszkriminált költségvetési támogatások következtében előállt adósságállományunk is. Mindehhez járul a magyar felsőoktatást - s így egyetemünket is - érintő, a most induló tanévtől érvénybe lépő drasztikus bérelvonás, mely egyetemünkön 292 munkatárs, közöttük 110 oktató eltávozását vonta maga után, érzékeny szakmai-tudományos, illetve szellemi tőkeveszteséget okozva.

4 /, - Az ez évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat, a szűkösebb lehetőségekhez való alkalmazkodás módozatait főleg az intézményracionalizálásban, a belső átszervezésben, a bevételek növelésében, s a takarékossági intézkedésekben jelöli meg. Mindezekből következik, hogy az új tanévben is inkább az alkotni vágyó szellemi és kevésbé az anyagi erőforrás, inkább a remény és nem annyira a bizonyosság lesz a fejlődés jellemző hajtóereje. Ez további fejlesztési törekvéseink valóraváltását, oktató és tudományos munkánk gazdagítását természetesen és sajnálatos módon korlátok közé szorítja. Pedig a magyar államháztartás korszerűsítésének, a gazdasági kapcsolatrendszer átalakításának, illetve gazdasági felzárkózásunknak igénye egyre hangsúlyosabbá teszi - a financiális tőkebehozatal mellett - országunk szellemi tőkéjének értékeit és ezzel felsőoktatásunk jelentőségét. A tudomány hatalmát ma már minden művelt ember elismeri, s a társadalom minden rétege élvezi azt a gyümölcsöt, melyet az egyetemek tudományos életének melege érlelt. Hisz jól tudjuk, hogy a szellem ereje úgy működik egy ország felemelkedése érdekében, mint az a vízesés, mely erőművet hajt. Örök igazságot fogalmazott meg ezért Illyés Gyula, amikor ezt mondta, "elvész az a nép, mely nem szerzi meg a tudás fegyverét". Anakronisztikus tehát, hogy a harmadik évezred küszöbén éppen a szellemi forrás, a felsőoktatás védelmében kell érveket felsorakoztatni hazánkban akkor, amikor kétség nem férhet ahhoz, hogy gazdasági felemelkedésünk előfeltétele a szakismeretekkel rendelkező értelmiségi réteg, s az általános műveltség mennyiségi és minőségi jellemzőinek javulása, és az is nyilvánvaló, hogy a modernizáció szempontjából szükséges munkaerő jelentős - talán legjelentősebb - része az egyetemek szellemi műhelyeiben érlelődik, formálódik és termelődik újra. Nem kétséges tehát, hogy a szellemi tőke megbecsülése, és a fejlesztés iránt elkötelezett kormányzati akaratnak, valamint az ahhoz rendelt reális anyagi fedezetnek meg kell mentenie felsőoktatásunkat a perspektívátlanság veszélyétől és ki kell emelnie a költségvetés bizonytalanságaiból fakadó kiszolgáltatottságból. Csak ilyen politikai és eszmei háttér birtokában képesek egyetemeink - és a Miskolci Egyetem is - maradéktalanul és emeltebb szinten eleget tenni értelmiségképző nemes feladataiknak, csak így növekszik a szellemi energia újat teremtő, történelmet formáló ereje és csak ezáltal érhető el, hogy egyetemi hallgatóinkban ne sérüljenek idő előtt azok a szép ifjúi gondolatok, melyek az életet megtörhetetlen és folyamatosan fejlődő egységes egésznek látják, s hogy ne lobbanjon el érdeklődésük lángja. A takarékossági, megszorító intézkedések az észre, a tudásra szerencsére nem vonatkoznak, nem vonatkozhatnak és nem korlátozzák a cselekedetre, összefogásra és egyetértésre törekvés józanságát sem. S most erre van kiemelkedően nagy szükség, hogy egyetemünk körvonalazódott jövőképe, a kialakult gazdasági körülmények, a mindennapi küzdés és viaskodás, az ezerfejü és -szájú bonyolultság ellenére ne csak remény maradjon, hanem valósággá váljék. Nem járhatunk tehát - a gazdasági események hatására sem - lehorgasztott fővel, mert úgy még kevésbé láthatunk előre. Tartsuk inkább szem előtt mindennapi munkánk során azt a történelmi tanulságot, mely szerint az előrehaladás sohasem a kétkedők, hanem mindig azok nevéhez fűződik, akik hisznek benne. Az előrehaladás lehetőségét hordozza magában, hogy a többirányú és immár 260 éves múltra tekintő természettudományi és műszaki kultúra mellett - az utóbbi 16 év fejlesztési törekvéseinek eredményeként - az állam- és jogtudomány, a gazdaságtudomány és a bölcsészettudomány is otthonra talált, s a kutatás és az oktatás tárgyát képezi egyetemünk falai között. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ebből a kedvező helyzetből következően egyre inkább adottak azok a feltételek egyetemünkön, melyek szükségesek ahhoz, hogy a tudomány - és így az oktatás - fejlődése átfogja az érintkező tudomány- és szakterületeket is a társadalomtudományok kirekesztése nélkül, együttműködésük eredményeinek bázisán gazdagodjon és korszerűsödjön és erősítse a kutatás és oktatás még kiteljesedettebb együtthaladását. Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy karaink oktatási tartalma és kutatási tevékenysége a kar kihívásainak megfelelő korszerű diszciplínákkal, inter- és multidiszciplinákkal folyamatosan gazdagodjék, hogy a Bölcsészettudományi Intézel karrá akkreditálása megtörténjék, hogy a Természettudományi Kart létrehozzuk, hogy a műszaki kari rendszer korszerű szerkezetét azzal egyidejűleg kialakítsuk, a párhuzamos képzési struktúrákat és tantárgyakat megszüntessük, az oktatási infrastruktúra lehetséges szintű és mértékű integrációját megvalósítsuk, jövedelemszerző tevékenységünket fokozzuk, s a gazdálkodásunk hatékonyságát növeljük.

5 6 - A jövő értelmiségének felkészítése természetesen nemcsak az anyagi fedezetet és biztonságot, a kutatás és oktatás szorosabb szövetségét tételezi fel, hanem annak felismerését is, hogy a jövő foglalkoztatási struktúrája milyen ismereteket igényel, s hogy ahhoz milyen felkészítést kell nyújtanunk hallgatóinknak. Ez egyetemünk egyik nagy jelentősége. Tisztában vagyunk azzal, hogy ehhez fel kell tudnunk ismerni a ma még csak bontakozóban lévő jövőbeni lehetőségeket és elébe kell tudni mennünk olyan kihívásoknak, melyek aktualitása csak később jut felszínre. Napjaink oktatásában és rohamos fejlődésében ennek kiemelt jelentősége van, de egyértelmű megfogalmazását nehezíti, hogy még nem rajzolódott ki az az országos jövőkép, mely világító toronyként mutatná az előrehaladás útvonalát. Sőt a jelen világunkat ábrázolni szándékozó mozaikkép elemei is még összerendezetlenül hevernek. Mindezek a körülmények egyfelől egyre fokozottabban helyezik előtérbe az alap- és alapozó tudományok fontosságát, másfelől pedig a túlzottan szakirányosított tantárgyi és tantervi struktúrák korszerűsítésének igényét. Ebben a folyamatban - úgy gondolom - célszerű szem előtt tartani Eötvös József ide vágó következő két gondolatát: - "A tantárgyak sokasága a középszerű elméket elborítja, a kitűnőbb elméket felületessé teszi...", továbbá hogy -"... az észnek, mint kardnak nem csak élre, de szilárdságra is szüksége van, s hogy a felette sok köszörülés nem csak élesít, hanem gyengít is". Ezek a meglátások összhangban vannak a korszerű felsőoktatás azon koncepciójával, hogy az ismeretszerzési folyamat meghatározott részét a hallgatók önálló megfigyeléseinek, tapasztalásainak, elmélyüléseinek, feladatmegoldásainak tevékenységi körébe kell utalni, hogy tanulmányaik során ne csak mások nézeteivel találkozzanak, hanem önmaguk is behatolhassanak a jelenségek, történések és összefüggések mélyébe és saját felismerésekkel is gazdagíthassák ismereteiket. Az ilyen képzési mód nem csupán tudásanyagot integrál, hanem belső igényt is támaszt újabb ismeretek iránt, természetes vágyat fejleszt ki a tudás gyarapítására, s egyben gondolkodásmódot, magatartást és cselekvést is formál, azaz kreativitást és személyiséget fejleszt. Ha ugyanis - ahogy azt Comenius már három és fél évszázaddal azelőtt megfogalmazta: "Ha okosan nyújtunk elegendő táplálékot, gyakorlást és ösztönzést a szellemnek, ezek önként bölcsességre, erényre, jámborságra 7 - vezetnek". Meggyőződésem, hogy ilyen pedagógiai magatartást vár tőlünk a jövőt építő jelen igénye és új hallgatóságunk egyaránt. Kedves elsőéves egyetemi hallgatók! Kedves új egyetemi polgárok! Egy nagy múltú, az alapításának 260-adik évfordulóját ünneplő felsőoktatási intézménynek, universitasnak váltak polgáraivá a mai napon, ahol az elmúlt több mint negyed évezred alatt mind az ősi Alma Mater, mind pedig annak Sopronban, majd Miskolcon működő és gazdagodó jogutód intézményeinek falai között szellemi kiválóságok nevelkedtek és dolgoztak, mely intézmény mindenkor vállalt úttörő szerepet a tudomány, a kultúra haladásáért, melynek szellemi kisugárzása mindenkor túlhaladta az ország határait, s mely napjainkban is jelentős helyet foglal el működési területeinek hazai és nemzetközi szakmai, tudományos áramlatában. Az ősi Alma Mater falai között tanított Nicolaus Jacquin professzor, akinek kutatási eredményeit Lavoisier is felhasználta; Christian Doppler professzor a róla elnevezett Doppler-effektus elvének feltalálója, és Delius Christof professzor, a világhírű bányászati kézikönyv szerzője. Az intézmény laboratóriumában végzett kutatómunkát több hónapon át a nagy fizikus, Alessandro Volta, Fausto d'elhunyar a wolfram egyik felfedezője, M. del Rio a vanádium felfedezője, s az akkori akadémia hallgatója volt Müller Ferenc, akinek nevéhez a tellúr felfedezése fűződik, hogy csak a legkiemelkedőbb korabeli kiválóságokat említsem. Fogadják hát - kedves elsőéves egyetemi hallgatók - illő és méltó érzésekkel, hogy egy ősi Alma Mater jogutódjának, a Miskolci Egyetemnek egyre táguló, szépülő és gazdagodó mai környezetében lesz módjuk az ismeretszerzési folyamat életre szóló úthosszának az egyetemi évekre kirótt szakaszát végigjárniuk és megszerezni azokat az ismereteket, melyek választott hivatásuk majdani, 21. századi gyakorlásának alapját képezik. Az egyetem nagyon megtisztelő, de ugyanakkor rendkívül felelősségteljes feladata pedig az, hogy Önöket, a jövő nemzedékét felkészítse egy olyan bonyolult kor feladatainak vállalására, melyben a tudomány, a kultúra rohamos fejlődése egyre nagyobb gyakorisággal bontja meg a kialakult technikai, gazdasági, társadalmi szisztémákat, valamint a kapcsolódó emberi viszonyokat és hoz létre a tudás, az emberi ész működése révén fejlettebbeket.

6 Széchenyi ide illő, ismert, szép gondolata szerint: "Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanul használni tudja." Itt és most Önök, új hallgatóink hordozzák a természet kiemelkedő értékű adományának, a kiművelésre váró agyállománynak azt a hányadát, mely az egyetemi élet folyamatosságát biztosítva, egyetemünk falai között évről-évre megjelenik. "Az ember minden jel szerint arra van teremtve - mondta Pascal -, hogy gondolkozzék, ebben rejlik minden méltósága és minden érdeme. Egyetlen kötelessége az, hogy helyesen gondolkozzék." Ennek a pascali igazságnak a valóra válása érdekében egyetemünk olyan értelmiségivé igyekszik képezni Önöket kedves elsőévesek, akik nemcsak az adott tudományterület szűk valóságában, hanem a rendszerelmélet talaján, feladataik társadalmi, gazdasági és nemzetközi összefüggéseiben is képesek gondolkodni és cselekedni, akik a társadalmi, gazdasági, technikai változásokra kritikai látásmóddal is reagálnak és akik az előrehaladással összefüggő emberi viszonylatok formálásában is, értelmiséghez méltó élenjáró szerepet tudnak és akarnak vállalni. Az egyetemi diploma megszerzéséhez vezető út - s ezt valamennyien tapasztalni fogják kedves ifjú hallgatóink - természetesen nem mentes az egyenetlenségektől, közvetve buktatókat is rejt magában, s esetenként a végigjárhatatlanság érzetét is keltheti. De tudniuk kell, hogy az utóbbi csak látszat, s legfeljebb azok részére lehet valóság, akik ezt az utat nem kellő odafigyeléssel és körültekintéssel, hanem tanulási ambíció nélkül, kötelességtudat és felelősségérzés hiányában képzelik végigjárni. Személyiségük fejlődésében - kedves ifjú egyetemi polgárok - természetesen nem csak a tanítás és tanulás, nem csak a hallgató-oktató kapcsolat, hanem a környezet formáló ereje is hatással lesz. Az egyetemi élet keretei között fogják megismerni az emberi magatartásformák közösség- és barátságteremtő azon módozatait, melyek a későbbi együttmunkálkodás talaját, majd gyökereit hozzák létre, s melyek elősegítik az értelmiségivé válás folyamatát, majd gyakorlatát. Sőt itt kell megtanulniuk és elmélyíteniük a választott szakmájuk szeretetét, a társszakmák tiszteletét, az alkotó munka becsülését, s az igényességet önmagukkal szemben is. És itt kell kialakulniuk a folyamatos önművelés és a továbbképzés, valamint a társadalmi szerepvállalás Képességének és készségének is. S ez utóbbiak már meghaladják a szó szűkebb értelmében vett tanulmányi munkától elvárható következményeket. Teljesebb életet tételeznek fel, magában foglalva főleg a művelődést, a kulturális gazdagságot, a társadalmi közszereplést, a környezet, a város megismerését és a sportolást is. Az elmondottakból nem csak úgy tűnik - kedves fiatal egyetemi hallgatók - hanem a valóság is az, hogy nagy, felelősségteljes és sokrétű feladat vár valamennyiükre egyetemi éveik alatt, melynek teljesítése - talán nem is kell mondanom - rendet és fegyelmet is feltételez. "Követelek Tőled, mert tisztellek" hangzik a klasszikus mondás, s ez nem csak napjaink igényével, hanem - kérem higgyék el - az Önök jövőbeni érdekeivel is egybecseng, kedves elsőéveseink. Életpályájuk alakulása, helytállásuk a társadalom előtt álló feladatok megoldásában ugyanis alapvetően attól függ, hogy egyetemi éveiket mennyire hasznosítják tudásuk gyarapítására, személyiségük fejlesztésére, s hogy a szellemi értékek mekkora birodalmát lesznek képesek magukkal vinni. Nem kerülhetem el kedves elsőévesek, hogy egyértelmű választ adjak olyan, napjaink ifjúsága által gyakorta féltett kérdésre, mely úgy hangzik: érdemes-e tanulni. A határozott válaszom: igen, sőt a tudomány, a kultúra rohamos fejlődését szem előtt tartva azt mondom, hogy: egyre inkább igen. Goethe, legnagyobb müvében a Faust-ban az emberi élet értelmet kutatta és a teremtő emberi tevékenységben találta meg. Hasonló következtetésre jutottak más gondolkodók is, amikor azt mondták: azért élünk, hogy szebbé, jobbá tegyük az életet. Az emberi élet - s így az Önök jövőbeni élete is kedves fiatal barátaim - csak a jobbító szándékú alkotó, újat, fejlettebbet, tökéletesebbet teremtő, vagy az ilyen folyamatokban résztvevő cselekedetek révén kap értelmet. Nem nehéz tehát belátni, hogy az ilyen célkitűzéssel kijelölt életpályát csak felkészülten, a tudás fegyverévei lehet eredményesen végigjárni. Ebből következik, hogy a tanulás nemcsak egyszerűen egy érdemes cselekedet, hanem egyben valamennyiünknek egy életre ható felejőssége is. Mi mindannyian, a Miskolci Egyetem oktatásügyének elköteiezettei nagy szeretettel, buzdító szavakkal, segítőkészséggel és azzal a meggyőződéssel

7 T fogadjuk valamennyiüket, hogy választott pályájuk jelentőségét és szépségét felismerve, megalapozott elhatározás talaján, nagy szorgalommal, kitartó munkával, felelősségérzettel, ifjú lendülettel és jókedvvel fogják teljesíteni vállalt egyetemi kötelezettségeiket, s hogy az odaadó tanulmányi munka eredménye és méltó elismerése valamennyiük számára a diploma megszerzésében ölt majd testet. Szívből kívánom, hogy ezirányú törekvéseiket koronázza egyetemi éveik alatt mindenkor sok siker és kísérje a jól végzett munka eredményének és diadalának öröme. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A tanévnyitó ünnepség végéhez közeledve, annak zárszavához értünk. Az 1995/96-os tanévben egyetemünk valamennyi oktatójának, kutatójának, gazdasági, műszaki és adminisztratív dolgozójának, hallgatójának sikerekben és eredményekben bővelkedő, az alkotó munka örömével átszőtt egyetemi időszakot kívánok. I. A tanév története Remélem és hiszem, hogy elsőéves hallgatóink is szeretetre méltó, a tudás, az értelmiségivé válás és a kellemes emlékek forrását jelentő otthonra találnak egyetemünkön, valóra válnak álmaik és vágyaik, teljesülnek a szüleik elképzelései és hogy majdan diplomásként mindannyian résztvevői lesznek a derűs, tiszta arculatú holnapok, igaz emberiségű, jövőbeni formálóinak. Mindennek reményében nyitom ki és tárom nagyra az új tanév képletes kapuját, hogy szabad és gyümölcsöző áramlása jöhessen létre mind az alkotó szellemnek, mind pedig az azt befogadni szándékozó ifjúi értelemnek. Az Alma Mater 260., egyetemünk miskolci történelmében a 46. tanévét e gondolatok jegyében és reményében nagy tisztelettel megnyitom. Tisztelt Tanévnyitó Ünnepi Tanácsülés! Ünnepségünk befejezéseként a Szózat hangjai csendülnek fel, kérem hallgassuk meg.

8 Az Egyetemi Tanács tagjai: Tisztségük alapján: Dr. Farkas Ottó rektor Dr. Kovács Ferenc a Bányamérnöki Kar dékánja Dr. Tranta Ferenc a Kohómérnöki Kar dékánja Dr. Cselényi József a Gépészmérnöki Kar dékánja Dr. Kalas Tibor az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja Dr. Besenyei Lajos a Gazdaságtudományi Kar dékánja Dr. Kabdebó Lóránt a Bölcsészettudományi Intézet igazgatója Dr. Koppány Imre a Dunaújvárosi Főiskolai Kar főigazgatója Szepesi Zoltán a MÉSZ elnöke Választott képviselők: Dr. Szűcs István egyetemi docens Dr. Debreczeni Elemér tszv. egyetemi tanár Bőhm József egyetemi adjunktus Dr. Károly Gyula egyetemi tanár Dr. Bollobás József egyetemi adjunktus Dr. Döbröczöni Ádám tszv. egyetemi docens Dr. Kozák Imre egyetemi tanár Dr. Scholtz Péter tszv. egyetemi docens Dr. Kamondi László egyetemi adjunktus Dr. Lévai Miklós tszv. egyetemi docens Dr. Miskolczi Bodnár Péter tszv. egyetemi docens Dr. Varga Jenő egyetemi adjunktus Dr. Piskóti István tszv. egyetemi docens Dr. Nagy Aladár tszv. egyetemi tanár Dr. Szintay István tszv. egyetemi tanár Dr. Tarjáni György tszv. főiskolai tanár Haranginé dr. Csomós Mária tszv. főiskolai docens Haluska János főiskolai adjunktus

9 - 1? Dr. Petneky Áron tszv. egyetemi docens Dr. Borsányi László tszv. egyetemi adjunktus Atali Katalin csoportvezető Dr. Lengyel Attiláné csoportvezető Dr. Sulyok Andrásné csoportvezető Hallgatói választolt képviselők: Halász István V. éves joghallgató Kovács Viktor V. éves bölcsész hallgató Csiby Zoltán III. éves főiskolai hallgató Tardos András II. éves bányamérnök hallgató Kassai Endre II. éves bölcsész hallgató Braun Gábor III. éves kohómérnök hallgató Szőke Tibor V. éves bányamérnök hallgató Hornyák Olivér IV. gépészmérnök hallgató Wáchter Balázs IV. éves közgazdász hallgató Tóth Tibor III. éves közgazdász hallgató Boros Bánk Levente III. éves bölcsész hallgató Tanácskozási jogú, állandó meghívottak: Dr. Czabán János rektorhelyettes Dr. Patkó Gyula rektorhelyettes Dr. Szabó Miklós rektorhelyettes Dr. Kocziszky György rektorhelyettes Dr. Mang Béla egyetemi főtitkár Dr. Jordán Sándor gazdasági főigazgató-helyettes Hajdúné dr. Molnár Katalin az FDSZ ME-i Szervezete elnöke Dr. Ballá László a Számítóközpont igazgatója Dr. Reisz Gyula a Közalkalmazotti Tanács elnöke Dr. Zsidai József a Központi Könyvtár főigazgatója Dr. Csótai József tszv. egyetemi adjunktus Dr. Szabadfalvi József az Universitas Egyesülés elnöke Dr. Nagy Béla a Bolyai Kollégium igazgatója Külső meghívottak: Dr. Szalóki István vezérigazgató-helyettes Dr. Tardy Pál műszaki igazgatóhelyettes Dr. Suba Imre egyetemi docens, osztályvezető Dr. Isépy Tamás országgyűlési képviselő Nagy László az OTP megyei igazgatója

10 A MISKOLCI EGYETEM VEZETŐI június 30-ig Dr. Farkas Ottó rektor Dr. Czabán János általános rektorhelyettes Dr. Szabó Miklós tanulmányi rektorhelyettes Dr. Kocziszky György gazdasági rektorhelyettes Dr. Patkó Gyula tudományos és nemzetközi rektorhelyettes Dr. Molnár Géza gazdasági főigazgató Dr. Mang Béla egyetemi főtitkár Dr. Kovács Ferenc a Bányamérnöki Kar dékánja Dr. Voith Márton a Kohómérnöki Kar dékánja ig Dr. Tranta Ferenc a Kohómérnöki Kar dékánja től Dr. Cselényi József a Gépészmérnöki Kar dékánja Dr. Kalas Tibor az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja Dr. Besenyei Lajos a Gazdaságtudományi Kar dékánja Dr. Kabdebó Lóránt a Bölcsészettudományi Intézet igazgatója Dr. Koppány Imre a Dunaújvárosi Főiskolai Kar főigazgatója Az egyetem szervezeti egységeinek vezetői BOLYAI KOLLÉGIUM Dr. Nagy Béla igazgató ( ig) Dr. Horváth Ferenc mb. igazgató ( től) EGYETEMI SZÁMÍTÓKÖZPONT Dr. Ballá László igazgató KÖZPONTI KÖNYVTÁR Dr. Zsidai József főigazgató Egyetemi Levéltár Dr. Zsámboki László levéltárvezető GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓI HIVATAL Dr. Jordán Sándor hivatalvezető ( től főigazgató helyettes) Farkas István vezető főmérnök Bér- és Munkaügyi Osztály Dr. Erősné Majoros Ilona osztályvezető Ellátási Osztály Bak István osztályvezető ( l-ig) Somogyi Ottóné osztályvezető ( től) Műszaki és Gondnoki Osztály (Műszaki és Üzemeltetési Főosztály től) Rutkai János osztályvezető (főosztályvezető től) Pénzügyi Osztály Eördöghné Kozák Margit osztályvezető Számviteli Osztály Tóthné dr. Pajó Mária osztályvezető

11 T / - Az 1995/96. tanév legfontosabb eseményei A tanévnyitó szeptember 9-én volt, ahol az Egyetemi Tana',< EGYETEMI KIADÓ Dr. Péter József felelős vezető MŰSZERKÖZPONT Sántha Csongor irodavezető TANULMÁNYI OSZTÁLY Hornyák Mihály osztályvezető ( ig) Kolyankovszky Istvánné osztályvezető ( től) TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT Dr. Molnár László ügyvezető igazgató TUDOMÁNYSZERVEZÉSI ÉS NEMZETKÖZI OSZTÁLY Dr. Lehoczky László osztályvezető Gyémántoklevelet adományozott: Dr. Bálás Ádám aranyokleveles bányamérnök, Dr. Boldizsár Tibor aranyokleveles bányamérnök, Conrad Aurél aranyokleveles bányamérnök, Makray István aranyokleveles bányamérnök, Németh József aranyokleveles bányamérnök részére. Aranyoklevelet adományozott: Jármai Ervin oki. bányamérnök, Kreffly Gábor oki. bányamérnök, Sébor József oki. bányamérnök, Sztraka János Tivadar oki. bányamérnök, Vizi László oki. bányamérnök, Albert Ervin oki. kohómérnök, Baán István oki. kohóméniök, Bánky Gyula oki. kohómérnök, Dr. Cserta Péter oki. kohómérnök, Felföldi Zoltán oki. kohómérnök, Horváth Károly oki. kohómérnök, Leudvai Endre oki. kohómérnök, Pál Imre oki. kohóméniök, Schmidt György oki. kohómémök, Dr. Nagy Zoltán oki. kohómémök részére. A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora címet kapott: Dr. Hugli Beale a Warwicki Egyetem professzora, Dr. Czigány Lóránt irodalomtörténész. "PRO UNIVERSITATE" kitüntetésben részesült: Dr. Kovács Ferenc professzor, a Bányamémöki Kar dékánja. "SIGNUM AUREUM UNIVERSITATIS" kitüntetést kapott: Prof.Dr. lug.kiaus Kaesemann a Duisburgi Gerhard-Mercator Egyetem profess,o<; Dr. Somosvári Zsolt egyetemi tanár, Dr. Szabó Miklós tanulmányi rektorhelyettes, Dr. Besenyei Lajos a Gazdaságtudományi Kar dékánja, Dr. Tóth Tibor egyetemi tanár. "A Miskolci Egyetem díszpolgára" címet kapta: Horváth István a DUNAFERR, DUNAI VASMŰ RT. elnök-vezérigazgatója november 17-i nyilvános ünnepi Egyetemi Tanácsülés (jogász doktorráa^ -;ti> diplomaátadíís) doktor univ. oklevelet kap: Ágh József oki. üzemmérnök, '"írcga József ok' \-illai>io;-véi;i!!

12 - VJ - Varadiné Szarka Angelika oki. gépészmérnök. Ph.D. doktori oklevelet kap: Végli László oki. kohómémök, Kiss Csaba oki. építőmérnök. VSIGNUM AUREUM UN1VERSITATIS" kitüntetést kap: Dr. Csótai József egyetemi adjunktus és Dr. Zsámboki László igazgatóhelyettes. "PEDAGÓGUS SZOLGÁLATI EMLÉKÉREM" kitüntetést kap Daróc/y Levente egyetemi adjunktus, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék. Hursán László egyetemi adjunktus. Geofizikai Tanszék, Orosz László egyetemi adjunktus, Gépgyártástechnológiai Tanszék. Kudó Edit egyetemi adjunktus, Idegennyelvi Oktatási Központ, Tóth Dezső főiskolai adjunktus, Dunaújvárosi Főiskolai Kar, Dr. Soós Ferenc egyetemi adjunktus, Alkalmazott Matematikai Tanszék, Dr. Szarka Gyula egyetemi adjunktus, Vaskohászattani Tanszék június 22-én nyilvános ünnepi Egyetemi Tanácsülés Qogász doktorráavalás cs diplomaátadás) Ph.D. doktori oklevelet vesz át Dr. Kovács Pelei egyetemi adjunktus, llabilitációs oklevelet vesz át: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi docens. \ Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora címet: Prof. Dr. Rolf Birk a Tricri Fgyetcm Állam- és Jogtudományi Karának piotesszora kapja ' Kiváló Oktató Diplonia"-t kapott: Dr. Stipta István egyetemi docens, " Bccsülctdiploma"-t kaptak: Dr. Szécsy István. Dr. Halas/ István es Dr I'ituk Tincse jogi doktorok június 23. nyilvános ünnepi Egyetemi Tanácsülés (közga/.tlás/. diplomaátadás) doktor univ. oklevelet kapott: Jochen Stich Pli. I) doktori oklevelet kaptak Dr. Gyöngyössy Zoltán cs Dr. Piskóti István llabilitációs oklevelet kapott. Dr. Gidai Erzsébet A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora címet kapta: Prof. Dr. Róbert Hisricli a Case Western Reserve University professzor,-!. "Kiváló Oktató Diploma"-t kapott: Dr. Piskóti István egyetemi docens, "Becsülctdipíoma"-t kapott: Elek Angéla Petii Gyula Szepesi Zoltán Prof. Dr. Czabán János általános rektorhelyettest a moszkvai Nemzetközi Természet és Társadalomtudományi Akadémia rendes tagjává választották. Az akadémiai tagság kifejezi a nemzetközi tudományos közvélemény elismerését a közgazdaságtudomány fejlesztésében, a közgazdász képzés szervezésében kifejtett kimagasló tevékenységet. A Nemzetközi Tennészet és Társadalomtudományi Akadémia elnöksége nevében V. I. Timinszkij az Akadémia moszkvai tagozatának elnöke adta át az ezt igazoló diplomát június 29. nyilvános ünnepi Egyetemi Tanácsülés (bölcsész diplomaátadás) A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora címet kapta: Dr. Richárd Prazák a Bruoi Masaryk Egyetem professzora. "Kiváló Oktató Diplouia"-t kapott: Dr. Kabdcbó Lóránt egyetemi tanár. "Becsülctdiploma"-t kaptak: Szűcs Péter magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár, Kovács Viktor magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár június 30. nyilvános ünnepi Egyetemi Tanácsülés (műszaki diplomaátadás és tanévzáró) dr. univ. oklevelet kaptak: Ládi Zsolt oki. gépészmérnök, Magyari Dániel oki. bányamérnök, Szűcs László oki. kohómémök. Ph.D. doktori oklevelet kaptak: Balogh András oki. gépészmérnök, Hargitay Róbert oki. bányamérnök, Kocsisné Baán Mária oki. kohómémök, Kovács István oki. bányamérnök., Dr. Kovács Károlyné Németh Lívia oki. kohóméruök, Dr. Roósz Andrásné Teleszky Hona oki. kohómémök, Szunyogh Gábor oki. bányamérnök, Török Imre oki. gépészmérnök, Varga Gyula oki. gépészmérnök. llabilitációs oklevelet kaptak: Matolcsy Mátyás oki. gépészmérnök,

13 I -? Tóth László oki. gépészmérnök. A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora címet kapták. Prof. Dr. Zoltán Heinemann a leobeni egyetem professzora, Prof. Dr. Erhard Hornbogen a bohumi egyetem professzora, Prof. Dr. Vankó Richárd a Budapesti Műszaki Egyetem ny.professzora. SIGNUM AUREUM UN1VERSITATIS emlékénnet kapott: Prof. Dr. Friedrich Klein a Fachöocschule Aalen öntesz professzora. A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett kitüntetést kaptak: Dr. Kovács Attila egyetemi docens, Dr. Voitli Márton egyetemi tanár. "Kiváló Oktató Diploma"-t kaptak: Dr. Bobok Elemér egyetemi docens, Dr. Tranta Ferenc egyetemi docens, Dr. Dudás Illés egyetemi tanár. "Becsületdiploma"-t kaptak: Berencsi István oki. gépészmérnök, Tálasi Árpád oki. kohóméruök, Szőke Tibor oki. kohóméruök, Újvári Tibor oki. gépészmérnök. AZ ALMA MATER EGYKORI PROFESSZORAINAK ÉVFORDULÓI 150 év PAUER János ( ) az eperjesi akadémián jogi, majd a selmecin bányász-kohász képesítést szerez között a bányászati és erdészeti akadémia titkára és rk.tanára, majd a jogi tanszék első professzora: jogi, pénzügyi és közgazdasági tárgyak sorát adta elő. Hivatalánál fogva az akadémiai könyvtár - a mai Selmeci Mííemlékkönyvtár - igazgatója is volt, a szakszerű feldolgozás után kiadta a könyvtár kötetkatalógusait. Összeállította az akadémia milleneumi emlékkönyvét is. 125 év ADRIANY János ( ) Selmecen szerez bányász-kohász szakképesítést. A selmeci kincstári bányászat gépészeti főnöke, majd - több évi óraadói, helyettesi működés után között a bányászati tanszék professzora között a szomolnoki bányakerület főnöke. A szabadságharc idején nemzetőrként harcol, majd ápr.-júl.-ban magyar kormánybiztosként a selmeci kerület főnöke. 1849/50-ben állásából fölfüggesztették. Szomolnoki kerületi főnökként kimagasló szerepe volt a borsodi (Sajó jobbparti) széntelepek föltárásában, különösen a diósgyőri szénbányászat megindításában (Adriány-telep, Adrianyakna stb.) Tankönyve korszerű volt: Markscheidekunde, Wien, és Nyugállományba vonulása után Miskolcon élt, s itt nyugszik az evangélikus temetőben VITÁLIS István ( ) a budapesti tudományegyetemen tanult és szerzett doktori címet ásvány-földtan tárgykörben (1904) és 1941 között az Alma Mater oktatója Selmecen és Sopronban: az ásvány-földtan, majd 1923-tól a földtan-teleptan professzora. 1919/20-ban a főiskola rektora. Az MTA tagja (1920, 1945). A Magyarhoni Földtani Társulat elnöke ( ). Nevéhez fűződik 1919 után a hazai kőszénkutatás megindulása, s számos új széntelep föltárásának megkezdése. Rendkívül gazdag szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Főműve: Magyarország szénelöfordulásai. Sopron, RICHTER Róbert ( ) Freibergben született, s szerzett bányász-kohász képesítést az ottani akadémián között a leobeni, között a selmeci akadémia kémia-fizika professzora től országos főkémlész Budán. Számos szakcikke jelent meg német és osztrák szaklapokban.

14 Az egyetem halottai: 7? év SZELE Mihály ( ) Selmeci és soproni tanulmányai után vaskohómérnöki oklevelet szerez (1922), majd 1944-ig a diósgyőri vasgyárban teljesít szolgálatot től minisztériumi állásokat tölt be, hosszú ideig a vaskohászati főosztály vezetője között a Vasipari Kutató Intézet h.igazgatója, s egyetemünk vaskohászattani professzora. Az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke ( ). VENDEL Miklós ( ) A budapesti tudományegyetemen doktorált ásványkőzettan témakörben (1920) között az Alma Mater ásvány-földtani, majd (1941), földtan-teleptani professzora bcn a bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar dékánja. Az MTA tagja (1933, 1943), Kossuth-díjas (1951), egyetemünk tiszteleti doktora (1976). Gazdag szakirodalmi munkásságából alapvető tankönyvét emeljük most ki: A közetmeghatározás módszertana. Bp év BARLAI Béla ( ) Selmecen 1896-ban vaskohómérnöki oklevelet, Kolozsváron 1902-ben vegyész doktori fokozatot szerzett. Kincstári vasgyári szolgálat után 1901-től haláláig a vaskohászattani tanszék professzora között a főiskola rektora. Számos európai és amerikai tanulmányutat tett. Könyvei a hazai szakirodalom alapvető művei. (A vaskohászat kézikönyve. 1. A vas metallurgiai chemiája és a vaskohászati salakok. 2. Tüzeléstan. Selmecbánya, ) 25 év STASNEY Albert ( ) Selmecen szerzett fémkohómérnöki oklevelet, majd tanársegéd lett az ábrázoló geometriai tanszéken.. ( ). Világháborús frontszolgálat és rokkantság után, 1924-től Sopronban ennek a tanszéknek oktatója, 1929-től professzora. Egyetemünk aranydiplomával, az Erdészeti és Faipari Egyetem tiszteleti doktorátussal tüntette ki. Sallai Istvánné hivatalsegéd Szerszámgépek Tsz Nyugállományba vonultak: Dr. Ág Árpád Dr. Bedő Zsuzsanna Dr. Benedek Gergely Dr. Béres Lajos Dr. Dombi István Dr. Farkas József Germus Bertalanné Gulyás Istvánné Hamerli Jenőné Homyák Mihály Hursán László Kalán Istvánné Kellei István Dr. Kemény Gyuláné Dr. Király Béláné Kiss Barnáné Dr. Kiss Lajos Dr. Kröel Dulai Imre Dr. Leskó Balázs Dr. Lizák József Madarasi Margit Dr. Mating Béla Mátraházi Károlyné Nagy János egy. docens egy. adjunktus egy. docens egy. docens főisk. docens egy. tanár csoportvezető egy. adjunktus szakmunkás osztályvezető egy. adjunktus szt. munkatárs egy. adjunktus tsz. könyvtáros egy. adjunktus csoportvezető egy. docens egy. docens egy. adjunktus egy. adjunktus adminisztrátor egy. docens laboráns öá. mechanikus Fizikai Tsz Fizika-Kémia Tanszék Alkalm. Nyelvészeti Mechn.-Techn. Tsz Irányítástechnikai Tsz Anyagmozgatási Log.Tsz Rektori Hivatal Régi Magyar írod. Tsz Gépelemek Tsz Tanulmányi Osztály Geofizikai Tsz Számítóközpont Német Irodalom Tsz Vegyipari Gépek Tsz Ábrázoló Geometr.Tsz Tanulmányi Osztály Mechnaikai Tsz Szerszámgépek Tsz Gépgyártástechn. Tsz Mechn.-Teclui. Tsz Matematikai Intézet Olajmérnöki Tsz Mechanikai Tsz Elektrotechn.Elektr.Tsz

15 -?/-. - Dr. Nánási Tibor egy. docens Orosz László egy. adjunktus Dr. Patvaros József egy. tanár Dr. Pirkó József egy. docens Pogányné dr. Iványi Anna egy. adjunktus Rácz Lászlóné adminisztrátor Dr. Romvári Pál egy. tanár Rudó Edit nyelvtanár Dr. Salánki József egy. adjunktus Dr. Soós Ferenc egy. adjunktus Sváb Bertalan egy. adjunktus Dr. Schultz György egy. docens Dr. Szabóné dr. Pataki Márta egy. adjunktus Dr. Szarka Gyula egy. adjunktus Dr. Szűcs János egy. adjunktus Török Jánosné főelőadó Vargáné Kaczur Júlia gazd.vez. Visnyei László egy. adjunktus Visnyei Lászlóné egy. adjunktus Korengedményes nyugálományba vonultak: Bak István osztályvezető Balázsi Istvánné takarító Béres Istvánné dadus Bozóki Géza egy. adjunktus Bányagéptani Tsz Gépgyártástechn. Tsz Bányaműveléstani Tsz Mechn.-Techn. Tsz Politológiai Tsz Matematikai Intézet Mechn.Techn.Tsz IOK Informatikai I. Matematikai Int. Elektrotechn.Elektr.Tsz Eljárástechnikai Tsz Analitikai-Kémiai Tsz Vaskohászattani Tsz Gépgyártástechn. Tsz Bér- és Munkaügyi O. Bölcsöde-Óvoda Áramlás-Hőtechn. Tsz Mechanikai Tsz Ellátási Osztály Bolyai Kollégium Óvoda-Bölcsöde Vegyipari Gépek Tsz Bukhár József Csótai József Dézsi József Durst Károly Éliás Tamásné Dr. Fabinyi Erzsébet Gál László Gordán Lászlóné György Imréné Juhász Józsefné Kövér Györgyné Dr. Kun László Losonczi Lászlóné Magyar Zoltán Molnámé Kiskun Magdolna Pósa Dezsőné Rajczi Irén Repkó Józsefné Rozinái Béláné Smutzer Józsefné Dr. SzeidI Györgyné Dr. Szilassy István Szűcsné Szabó Éva Tari Andrásné Teleki Béláné Zubács Lászlóné szakmunkás tszv. egy. adjunktus szakmunkás üvegtechnikus takarító egy. adjunktus műhelyvezető hivatalsegéd dadus dadus előadó egy. tanár raktáros müsz.üi. testnevelő tanár szakoktató takarító laboráns takarító szakmunkás müsz.rajzoló egy. adjunktus előadó takarító takarító takarító Műsz.Gondn.Oszt. Testnevelési Tanszék Műszaki Gond.Oszt. Analitikai-Kémiai Tsz Bolyai Koll. Társ. és Tudományfü.Tsz Geod.Bányamérést.Tsz Fizika-Kémia Tsz Óvoda-Bölcsöde Óvoda-Bölcsöde Vegyipaii Gépek Tsz Politológiai Tsz Központi Könyvtár Anyagmozgatási Log.Tsz Testnevelési Tanszék Vaskohászattani Bolyai Kollégium Gépgyártástechn. Tsz Bolyai Kollégium Műsz.Gondn.Oszt. Mechanikai Tsz Mechanikai Tsz Gépgyártástechn.Tsz Bolyai Kollégium Bolyai Kollégium Bolyai Kollégium

16 - % _ 260 ÉVES AZ ALMA MATERÜNK Dr. Farkas Ottó egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora A bécsi udvari kamara, az június 22-én kelt leiratában foglalt rendelkezése szerint Selmecbányán "Berg-Schola"-t, azaz Bányászati Tanintézetet létesített, mellyel egyidejűleg a kincstári szakemberképzés addig céhszerű formáját az iskolarendszerű oktatás rangjára emelte. Ez a rendelkezés hívta életre a világ első, hosszabb távon is működőképes bányászati-kohászati, s egyben műszaki felsőoktatási intézményét, mely 1762-ben a világon ugyancsak elsőként a műszaki felsőoktatás akadémiai rangú intézményének minőségébe emelkedett, s Magyarország, sőt a Habsburg-birodalom első állami oktatási intézményeként jött létre. Egyetemünk történelmének ezt a nevezetes dátumát legutóbb 10 évvel ezelőtt, az Alma Mater fennállásának negyedévezredes évfordulóján ünnepeltük. S most, a működés 260. évfordulóján ismét együtt vagyunk, hogy tisztelegjünk az Alma Mater kulturális örökségének és jelentőségének nagysága előtt, s múltjának megidézésével és újrateremtésével, haladó szellemiségének ismételt feltárásával hozzájáruljunk a történelmi múlt életbentartásához, s a nemes eszmeiség megőrzését, ápolását és gazdagítását magába foglaló azon kötelezettségünk teljesítéséhez, mely mindenkor nélkülözhetetlen volt a jövő reális arculatának kialakításához is. A jelen visszaemlékezés az Alma Mater-nek a természettudományok és a műszaki kultúra gyarapításában betöltött szerepét, s az azzal a folyamattal párhuzamos fejlődését igyekszik kihangsúlyozni. A Bányászati Tanintézet évi alapítása történelmi időszakának természettudományi oktatáskultúrájára jellemző volt, hogy az akkori európai egyetemek a természettudományoknak inkább a filozófiai vonatkozásait tárgyalták. A fizikát főleg Arisztoteles, míg a matematikát Euklides szerint tanították, de már ismerték Pascal eredményeit a geometria, a kombinatorika és a valószínűség-számítás területén, Euler variációszámitását és sorelméletét, Leibnitznek Newtonnal egyidőben kidolgozott differenciál- és integrálszámítását, s Newton mechanikai alapegyenleteit és gravitációs törvényét is A kémia, az ásványtan és a geológia még ebben az időben is a középkor homályában tévelygett annak ellenére, hogy például a kohászat több ezer éves tapasztalata már régen cáfolta az alkémia megfoghatatlan elképzeléseit, s a flogiszton-elméletet. Ugyanakkor kétségtelen jellemzője volt a 18. sz. elejének a tudomány fokozatos elszakadása a fantáziákra és előítéletekre épült világképtől, s egyre inkább előtérbe került a valóság mind pontosabb megfigyelésének és megismerésének igénye, s a racionális gondolkodás követelménye. Mindezekkel egyidejűleg, vagyis a 18. század elejére az egykor dúsgazdag ércforrások vagy kimerültek, vagy a hagyományos technikai-technológiai kultúrával hozzáférhető és gazdaságosan kohósítható készletei jelentősen megcsappantak, s az egyre mélyebbre ható kitermelések növekvő küzdelmet jelentettek a geológiai veszélyekkel. Ugyanakkor alakult ki az un. első energiaválság is, amikor is a fa-, illetve faszénhiány kompenzálására meg kellett oldani a kőszén kohászati használhatóságát, a nehezen feldolgozható ércek kohósíthatóságának és a fémveszteség csökkenthetőségének egyidejű kidolgozása mellett. A korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezett műszaki szakemberek iskolarendszerű kiképzésének megoldása a 18. század elején tehát már rendkívül sürgető feladat volt, amit csak a bányászat-kohászati iparág keretein belüli tanintézet életrehívásával lehetett megoldani csakúgy, mint ahogy a későbbiek során is a bányászat-kohászat hozta létre több más országokban is az ott első műszaki felsőoktatási intézményeket. Az abban az időben is virágkorát élő garam-vidéki arany-, ezüst- és rézércbányászat, valamint ezek kohászatának műszaki fejlettsége világhírű volt. Nem véletlen tehát, hogy Selmecbánya a hazai bányászat és kohászat termelési, igazgatási és szellemi központjává fejlődött a század elejére és nyilvánvaló befogadója lett az 1735-ben a Habsburg abszolutizmus felvilágosodott korszakában alapított és a selmeci főbányagrófi hivatalhoz tartozó Bányászati Tanintézetnek. A bányászat és kohászat tudománya évszázadokon, sőt évezredeken keresztül gyűjtötte egybe az elődök munkássága révén felhalmozódott ismeretanyagot és elméleteket, s azokat a mindenkori elvek szerint rendszerezte. S ha az uralkodó szisztémák, felfogások és a különböző értelmezések súlypontjai változtak is, a gyakorlat próbáit kiálló ismeretanyagot korszerűbb integrációkban örökítették tovább.

17 -?8 - Ez a szisztéma önmagában már nem elégítette ki a 18. század követelményeit, hisz a természettudományi ismeretek fokozatos gazdagodása a kísérletezés, a kutatás, az egyéni kreativitás jelentőségét is előtérbe helyezte. Ezekkel magyarázható, hogy a természettudományos gondolkozásmódnak a Bányászati Tanintézet szellemi arculatának kialakításában és formálásában már az alapítástól kezdve jelentős szerep jutott. Ezt a gondolkodásmódot vallotta magáénak a Tanintézet első oktatója Mikovinyi Sámuel, a kor egyik legnagyobb mémökpolihisztora, a matematika és a mérnöki alaptantárgyak előadója. Nevéhez fűződik többek között a magyar tudományos térképészet megalapítása, a selmeci vízfelfogó rendszer megtervezése és megépítése, a csurgatóolvasztás meghonosítása, a váltó vízikerék és egy hidraulikus sajtótípus feltalálása. Másfél évtizedes selmeci működése megalapozta és életképessé tette az intézetet, s tevékenységével jelképévé vált a magyar bányászati-kohászati, s egyben a műszaki felsőoktatás létrehozásának. Az intézet oktatás-koncepciójára jellemző, hogy az alapításkor kiadott instrukciók szerint a kémlészet és ércolvasztás tanulmányozására berendezett laboratóriumban a hallgatók önállóan, közvetlen irányítás nélkül végzik el a tanulmányaik során felvetődő kísérleteket és méréseket és maguk vonják le a következtetéseket. A három évtizedes tanintézeti működés alatt, a kétéves oktatási idő első évében matematikát és tennészettudományi alapozó ismereteket tanítottak, míg a második évben a bányaművelő és bányajogász, bányamérő, ércelőkészítő, kémlész és kohász, valamint pénzverő és aranyváltó szakterületek közül választhattak a diákok. A képzésben a természettudomány korszerű eredményeire épülő elméleti alapképzésnek a tudomány fejlődése, valamint a gyakorlat által igényelt elvárásoknak megfelelő szintű és mértékű oktatása érdekében Mária Terézia királynő 1762-ben a Bányászati Tanintézetet akadémiai rangra emelte, majd az április 3-i rendeletével a képzés időtartamát két évről 3 évre növelte. Ez-az Alma Mater fejlődéstörténetében kiemelkedően jelentős dátum - gyakorlatilag egybe esett James Watt első, modern gőzgépének megjelenésével (1769), mely nemcsak a hajtószerkezet forradalmasítását, a technikakultúra rohamos gazdagítását eredményezte, hanem a képzés műszaki-tudományos tartalmának alakulására is jelentős hatást gyakorolt annak ellenére, hogy a Habsburg-monarchiában csak 1816-ban helyezték üzembe az első Watt-féle gőzgépeket. -?Q. Az akadémia háromtanszékes, háromévfolyamos képzési rendszere háromnegyed évszázadon át működött, mely idő alatt mind az oktatás és kutatás, mind pedig a hazai és nemzetközi szakmai-tudományos közélet területén kiemelkedő és a további évekre is meghatározó eredményeket mondhat magáénak az Alma Mater. Az időszak szakmai-tudományos kiválóságai közül legyen szabad a tudomány fejlődésére legnagyobb hatást gyakorlókat kiemelnem. A kémia-kémlészet-kohászat első professzora 1763-tól Nikolaus Jacquin volt, aki az akkor még általánosan nem elfogadott, de a mai modern kémiát részben megalapozó un. antiflogisztonista kémiát oktatta és művelte. Főleg oxidációs kutatásainak eredményeivel hozzájárult az A. L. Lavoisier által 1773-ban felállított tömegmegmaradás elvének, majd 1775-ben a flogisztonelmélet megdöntésének kidolgozásához, amint azt Lavoisier is elismerte. Jacquin utóda 1769-től Giovanni Antonio Scopoli széleskörű tudományos és szakirodalmi tevékenységből az ásványtani és botanikai munkái kiemelkedő tudományos értékűek. A tudománytörténet az ő ásványtani előadássorozatait tekinti a világ első, tudományos igényű, egyetemi szintű előadásoknak. Scopolit 1779-ben a híres kísérletező és kutató Ruprecht Antal követte a tanszék élén, akinek kezdeményezésére és tervei alapján készült el az akadémián, az un. Belházy-házban az a hatalmas és modern kémiai-kohászati laboratórium és alakult ki az az oktatási módszer, mely évtizedekig vonzotta Európa és Amerika szakembereit és példaként szolgált a Párizsban 1794-ben alapított Ecole Polytechnique laboratóriumi oktatási rendszerének kidolgozásához. Redukciós kísérleteiről 10 éven át folyt széleskörű vita az európai szakirodalomban. A matematika-mechanika-gépészet nagyszerű professzora volt 1765-től Nikolaus Poda, aki először írta le tudományos megközelítésben az akkor világszerte ismert és nagy érdeklődésre számot tartó selmeci bányagépeket, vízemelő gőzszerkezeteket, melyek Watt gőzgépe egyik elődjének tekinthetők. A bányaművelés, ércelőkészítés és bányagazdaságtan első előadója Delius Christof volt, akinek a megjelölt témakörben irt műve félévszázadon át a legelterjedtebb ilyen munka volt mind a német nyelvterületen, mind pedig Franciaországban. A modern tudománytörténet Delius bányászati kézikönyvének, mint az első rendszeres bányaműveléstannak jelentőségét Georgius Agricola "De re metallica"-jához hasonlítja azzal, hogy Agricola az új kor, Delius pedig az ipari és tennészettudományi forradalom

18 kezdetének bányászati ismereteit dolgozza fel. Bányaföldtani megállapításait kortárs szakértők a bányászat gyakorlata számára nélkülözhetetlennek tartották és könyvét még az 1830-as években is hivatalos tankönyvként használták a franciaországi tanintézetekben. Az akadémia szakmai-tudományos kisugárzását és a nemzetközi tudományos életfejlődésében betöltött sokrétű szerepét a 18. század utolsó negyedében számos körülmény és esemény fémjelzi. A franciaországi bányászatnak és kohászatnak a 18. század utolsó éveire tervezett korszerűsítését, szervezetének átalakítását irányító rangos személyiségek - uralkodók és trónörökösök is (közöttük Montesquien) - vettek részt magyarországi tanulmányutakon. Közülük többen tanulmányozták az, akadémiai munkáját, hallgatták neves professzorainak előadásait és közreműködtek a laboratóriumi munkákban. Az akadémiát más külföldi kiválóságok is gyakorta felkeresték. Több hónapon át dolgozott az akadémia laboratóriumában a fizika nagy tudósa, Alessandro Volta, tanulmányokat folytatott ott Fausto d'eihunyar, a wolfram egyik felfedezője, M. del Rio, a vandánium felfedezője, s az akadémia első hallgatói között tanult az erdélyi Müller Ferenc is, akinek nevéhez a tellúr felfedezése fűződik ban rendezték meg a Selmecbánya melletti Szkleno-fürdőn azt a nagyszabású nemzetközi tanácskozást és kísérleti bemutatót, melyre a bécsi udvari kamara meghívta az arany- és ezüsttermelő valamennyi ország vezető szakembereit, s melynek tárgya a Boni Ignác által kidolgozott, majd Ruprecht professzor munkásságával továbbfejlesztett amalgamáló eljárás bemutatása és megvitatása volt. A nemzetközi tanácskozás igen rangos gyülekezete adott alkalmat arra Born Ignácnak, hogy 15 ország 154 tagjának részvételével megalakítsa az első nemzetközi bányászati-kohászati társaságot "Societát der Bergbaukunde" néven többek között olyan kiválóságokkal a tagjai sorában, mint Lavoisier, Geothe és Watt. A 19. század a természettudomány kiemelkedő időszaka volt. A század elejétől a mechanika és a matematika erősebben közeledett egymáshoz, amiben jelentős része volt annak, hogy ebben az időszakban érte el meghatározó eredményeit Carl Friedrich Gauss, a modern matematika atyja, majd később Lobacsevszkij és Bolyai János, a nem euklideszi geometria új rendszerének kidolgozója. -?i - Michael Faraday 1831-ben fedezte fel az elektromágneses indukciót, aminek elméletét James Maxwel matematikailag is megfogalmazta, s mely a modern fizikai világkép egyik alapköve lett. Nem meglepő tehát, hogy a 19. század első felében a természet- és azokra épülő műszaki tudományok robbanásszerű fejlődésének eredményeként új diszciplínák, szakés tudományterületek jöttek létre, melyek részben a században még egyeduralkodónak számító - bányászati-kohászati ismerethalmazból eredően önállósulva, és saját fejlődési útvonalaikon haladva rohamosan gazdagították a műszaki kultúrát. Ez a fejlődési folyamat - az egyidejűleg és hatására kibontakozó ipari forradalom, valamint a bányászat és kohászat vezető szerepének megszűnése a műszaki felsőoktatásban - természetszerűen vezetett oda, hogy az akadémia nemzetközi hatása fokozatosan leszűkült a 19. század első felében, s csak kiemelkedő professzorainak szakirodalmi tevékenysége és a külföldi szakmai-tudományos közélettel ápolt személyes kapcsoltai jelzik az akadémia nemzetközi rangját. Természetes, hogy a tudomány és a műszaki kultúra új fejlődési pályájának az ben kialakított háromtanszékes és hároméves akadémiai oktatási rend és struktúra már nem felelhetett meg a 19. század közepe által meghatározott elvárásoknak. Az október 6-án V. Ferdinánd király által jóváhagyott új működési rend szerint az akadémia szervezetileg elkülönült a selmeci főbányagrófi hivataltól, s felügyeletét közvetlenül a bécsi udvari kamara látta el. Egyidejűleg az intézmény erdészeti tanintézettel gazdagodott, a Bányászati és Erdészeti Akadémia nevet vette fel, s a bányász-kohász tanulmányi időt - az alaptudományi képzés bővítésével - négy évre növelték, míg az erdészekét három évben állapították meg. Az akadémián, a korábbi három helyett, hat tanszéket létesítettek, úgymint Matematika, fizika, mechanika; Kémia, kohászat; Bányaművelés, bányamérés, bányagépész; Ásványtan, földtan, őslénytan; Ábrázoló geometria, építészet; és Erdészeti Tanszéket. Az 1848-as forradalom és szabadságharc hadi eseményei, majd a szabadságharc bukása a reformtörekvések megvalósítását nagymértékben gátolták vagy megakadályozták. A szabadságharc bukása után az akadémia birodalmi egyedülállósága az ausztriai és csehmorvaországi bányavidékeken létesített, azaz a Leobeni és Pfibrami tanintézetekkel megszűnt.

19 - V - A társadalmi-politikai bizonytalanságok ellenére nemzetközi hírnevének örvendő, kiváló szakemberek kerültek az 1846-ban átszervezett akadémia mind a hat tanszékére. Közülük kiemelést érdemel mindenek előtt Christian Doppler, a matematika-fizika professzora, korábban a bécsi és prágai polytechnikum tanára, majd a bécsi egyetem professzora, a bécsi tudományos akadémia tagja, s a róla elnevezett Doppler-effektus elvének felállítója. A bányászati tanszék professzora között Faller Gusztáv, a Habsburg birodalom egyik legtekintélyesebb bányász szakembere, 10 éven át a Berg- und Hüttenmánnisches Jahrbuch szerkesztője, a magyar bányászati-kohászati felsőoktatás történetének első feldolgozója volt. Az akadémia igazgatója Josef Russegger számos geológiai expedíciót vezetett Észak-Afrikába, a Közel-Keleten és Európa szinte valamennyi országában. Rendkívül termékeny szakíró és a bécsi tudományos akadémia levelező tagja volt. A Bányászati és Erdészeti Akadémián jelentős tartalmi, szerkezeti és szervezeti változások indulhattak meg az 1867-es kiegyezés után létrejött új államrend keretei között. A magyar állami intézménnyé vált akadémia szervezetileg teljesen a pénzügyminisztérium felügyelete alá került. Az egyes szakterületek ismeretanyagának gazdagodása és a szakosodé képzési igény 12 bányász és kohász, valamint 3 erdész tanszék létrehozását tette szükségessé. A legjelentősebb változást a bányászati tanszék kettéválása bányaműveléstani és bányaméréstani tanszékre, valamint az önálló fémkohászati, vaskohászati és gépészeti tanszékek megalakulása jelentette az 1872-ben elfogadott határozat szerint. Az egyik legfontosabb feladat volt a magyar szakmai nyelv megteremtése, a magyar nyelvű szakirodalom létrehozása és a magyar oktatási nyelv bevezetése az addigi német nyelv kiváltására. Ebben a folyamatban igen jelentős szerepet játszott az 1868-ban alapított, és a széles látókörű, nagy nemzetközi tekintéllyel rendelkező Kerpely Antal, majd Farbaky István professzor szerkesztésében megjelenő Bányászati és Kohászati Lapok. Az első magyar nyelvű bányászati könyvet Zsigmondy Vilmos 1865-ben, az első kohászati könyvet pedig 1873-ban Kerpely Antal írta. Az akadémia a magyar műszaki tudomány műhelye volt. Kereteiben alakult meg 1892-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület A tudományos kutató szellem formálásában, s az oktatás tudományos megalapozottságának erősítésében jelentős szerepet játszottak az egyre gyakoribb természettudományi felismerések. R. Mayer 1842-ben fedezte fel a termodinamika I. főtételét, R. Clausius pedig ben jutott el a termodinamika II. főtételének megfogalmazásához. A kémiai elemek periódusos rendszerét D. J. Mengyelejev 1869-ben dolgozta ki, a földkéreg evolúciós fejlődésének elmélete is ezidőtájt alakult ki, s a század második felében dolgozott L. E. Boltzmann, a klasszikus statisztikus mechanika egyik megteremtője és a kinetikus gázelmélet jelentős továbbfejlesztője is. Az oktatás szervezeti és tartalmi gazdagodása tette lehetővé, hogy az akadémia létrehozása, azaz 1762 óta egységes, un. bányászképzés, bányászati, fémkohászatai, vaskohászati és gépészeti-építészeti szakokra váljon szét, míg az erdészképzés általános erdészeti és erdőmérnöki szakra tagozódott ban kaptak először diplomát a végzettek és 1895-től nevezték őket mérnöknek. Az 19. század második felében is megvoltak az akadémiának azok a szellemi nagyságai, akik nagy nemzetközi tekintélyükkel biztosították, hogy az akadémia bekapcsolódjon a műszaki tudomány fejlődésének nemzetközi áramlatába. Kiemelést érdemel a nagy egyéniségek sorából Kerpely Antal professzor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki a magyar vaskohászat fellendítésének motorja volt, s a nemzetközi szakirodalom nagyhatású alakjaként, a nemzetközi vaskohászati szakirodalmi dokumentáció megindítója és 20 éven át összeállítója volt a Lipcsében rendszeresen megjelenő "Bericht über die Fortschritte der Eisenhüttentechnik" c. kiadványnak, magyar egyetemi professzorként. Farbaky István professzor nevét, a Schenek István professzor társával közösen kifejlesztett nagyteljesítményű akkumulátor révén őrzi elsősorban a műszaki kultúrtörténet. Hermann Emil a gázok termodinamikája és a szilárdságtan, Cséti Ottó pedig a bányaméréstan témaköreiben végzett igen jelentős külföldi szakirodalmi tevékenységével, míg Böckli Hugó, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a szénhidrogén-kutatás nemzetközileg kiemelkedő alakja, a hatalmas iráni szénhidrogénmezők első számú feltárójaként és nagyhatású szakirodalmi

20 munkásságával járult hozzá az akadémia nemzetközi rangjának erősítéséhez. Ő indította el az Eötvös ingát világhódító útjára. A 19. század vége és a századforduló is jelentősen hozzájárult a természettudomány fejlődéséhez. Wilhelm Conrad Röntgen 1895-ben a róla elnevezett X-sugarakat, Pierre Curie és Maria Curie 1898-ban a rádiumot és a radioaktivitást fedezte fel, Max Planck pedig 1900-ban alkotta meg a modern kvantumelméletet. A természettudományok szakadatlan gazdagodása és differenciálódása egyre szűkebb tudományterületekre, valamint az iparfejlesztés követelményei a mérnökképzés tartalmi és szerkezeti továbbfejlesztésére inspirálták az akadémiát. főiskola - a pénzügyminisztérium rendeletére - megkezdte költözését Selmecről Sopronba. Elnevezése 1922-ben Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolára változott, ahol - részben provizórikus épületekben - folytatódott az, oktatás igen kedvezőtlen körülmények között, bányamérnöki, fémkohómérnöki, vaskohómérnöki és erdőmémöki osztályra tagozódva. Az események okozta lemaradás felszámolására tett erőfeszítések eredményeként az 1930-as évek elején a főiskola már 145 külföldi oktatási és tudományos intézménnyel állt hivatalos kapcsolatban, s 193 l-ben megkapta a habilitációs és doktorráavatási jogot. Az 1904-ben végrehajtott oktatási reform egyik pillére a természettudományi alapképzés erősítése lett, melynek eredményeként a természettudományi tantárgyak óraszáma csaknem megduplázódott és a matematikával együtt vett részesedésük elérte a teljes képzési óraszám 40%-át. A természettudományi alapképzés kiemelkedő jelentőségének főiskolai felismerését bizonyítja, hogy óraszáma 10-30%-kal meghaladta az európai műszaki felsőoktatási intézmények akkori természettudományi óraszámait. Egyidejűleg az akadémia elnevezése Bányászati és Erdészeti Főiskolává változott, a tanszékek száma 16-ról 20-ra emelkedett, s ettől kezdve rektor irányította a főiskola munkáját. A fejlesztésekkel együttjáró építkezések eredményeként adták át 1912-ben a kémiai intézet impozáns épületét az európai színvonalnak megfelelő kutató és oktató laboratóriumaival, valamint az ugyancsak korszerűen felszerelt vaskohászati anyagvizsgáló laboratóriumot. Az 1913/14-es tanév 580 hallgatóját már jól felszerelt tanszékek fogadták. A 20. század első másfél évtizede nemcsak a főiskola, hanem a természettudomány előrehaladásában is jelentős időszakról tanúskodik, hisz például Albert Einstein speciális (1905) és általános (1916) relativitás elmélete döntő hatással volt a fizika és a világkép alakulására, s a mai tudományos és technikai forradalom alapjait is döntően a 20. század első három évtizedében rakták le a tudósok. A tudományfejlődés ezen folyamatainak hatása a főiskolai természettudományi alapképzés gazdagításában és színvonalának további növelésében azonban csak számottevő megtorpanás után jelentkezhetett. A főiskola elnevezéssel működő Alma Mater 1934-ig tartó három évtizede is olyan kiemelkedő tanáiegyéniségek tevékenységével forrt össze, akiknek életműve a főiskola nemes eszmeiségét fémjelezte és nemzetközi elismertségét is méltó szinten tartotta, az alkotómunkának nem mindenben megfelelő körülmények között is. Boleman Géza professzor főműve a magyar műszaki irodalom úttörő Elektroteciinikája három és fél évtizeden át az egyetlen magyar nyelvű könyv volt, mely a tudományterületet egyetemi szinten tárgyalja, csakúgy mint Hermann Miksa Gépelemek c. tankönyve, mely évtizedekig alapvető műnek számított. Vitális István és Finkey József a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak, s előbbi a kőszénkutatás, utóbbi az érc- és széuelőkésztés területén szerzett maradandó érdemeket. Barlai Béla és Cotel Ernő alapvető vaskohászati könyveivel és - különösen utóbbi - igen kiterjedt nemzetközi szakirodalmi működésével részesült méltó elismerésben a hazai és nemzetközi szakmai-tudományos közéletben. A 20. század elején kibontakozó metallográfia tudományterületének nemzetközileg is elismert úttörője és a hazai metallográfiai szakirodalom és kutatások legnagyobb hatású személyisége pedig Schleicher Aladár professzor volt. Az ország műszaki és gazdasági felsőoktatási intézményeinek egyetlen szervezetbe tömörítése érdekében az országgyűlés, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem létrehozásáról döntött 1934-ben. A lendületes főiskolai fejlesztési folyamat ugyanis az I. világháború kitörése sok évre megszakította. Közel két évszázados Selmecbányái működés után 1918-ban a

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor.

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor. A Gazdaságtudományi Kar története A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara 1987 szeptemberében nyitotta meg kapuit hallgatói előtt. A következő sorokban a Kar eltelt csaknem 20 évének eseményei, tényei,

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Ö N É L E T R A J Z F O R M A N Y O M T A T V Á N Y SZEMÉLYES ADATOK Név DR. LUKÁCS JÁNOS Cím 3535 MISKOLC (MAGYARORSZÁG), ELŐHEGY U. 48/2. Telefon +36 46 565 111/14 11 Fax +36 46 561 504 E-mail janos.lukacs@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Pedagógusok képesítése

Pedagógusok képesítése Pedagógusok képesítése Az intézmény neve: Benedek Elek Általános Iskola S.sz. Név Munkakör 1. Antal Istvánné 2. Balázsiné Jaczkó Márta Alkalmazási jogviszony (közalkalmazott idejű jogviszonyban, határozott

Részletesebben

német nyelv, zongora matematika, informatika angol nyelv,informatikus könyvtár történelem, informatika könyvtáros matematika-fizika

német nyelv, zongora matematika, informatika angol nyelv,informatikus könyvtár történelem, informatika könyvtáros matematika-fizika Pappné Dr. Forgács Edit PhD. intézményvezető,,, közoktatási vezető nyelvtudományi PhD. Germanisztika Szénási Andrea intézményvezető-helyettes,, Tóth Attiláné Deák Andrea intézményvezető-helyettes, André

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Bálint István, nyugalmazott újságíró, Magyar Szó, publicista, Belovai József, nyugalmazott történelemtanár, Szeged,, Nagybecskerek Beretka Katinka, okleveles jogász,

Részletesebben

Név Munkakör Végzettség Végzettség szintje. Német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár és közművelődési előadó.

Név Munkakör Végzettség Végzettség szintje. Német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár és közművelődési előadó. Név Munkakör Végzettség Végzettség szintje 1 Kovács Márta idegennyelv- Német nyelv és irodalom szakos és közművelődési előadó 2 Czinege Enikő szakmai Környezetmérnök 3 Csidei Péter Magyar nyelv és irodalomtörténelem

Részletesebben

Név Végzettség szintje Szakképzettségek

Név Végzettség szintje Szakképzettségek Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettségei Név Végzettség szintje Szakképzettségek 1 Aradi Katalin Judit egyetem 2 Barna Judit mesterfokozat MA 3 Benkovich András egyetem 4 Bíró Adrienn egyetem

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

A S ZENÁT US ÁLLANDÓ B I ZOTTSÁGAI e lfogadva a S z en átu s 324/2008. (XI. 19.) sz. h a tá ro z a tával

A S ZENÁT US ÁLLANDÓ B I ZOTTSÁGAI e lfogadva a S z en átu s 324/2008. (XI. 19.) sz. h a tá ro z a tával A S ZENÁT US ÁLLANDÓ B I ZOTTSÁGAI e lfogadva a S z en átu s 324/2008. (XI. 19.) sz. h a tá ro z a tával EGYETEMI DOKTORI TANÁCS ÉS HABILITÁCIÓS TANÁCS Elnök Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi

Részletesebben

Pedagógusok iskolai végzettsége. Ssz Név Beosztás Technikum/ egyéb Főiskola Egyetem Szakvizsga

Pedagógusok iskolai végzettsége. Ssz Név Beosztás Technikum/ egyéb Főiskola Egyetem Szakvizsga Pedagógusok iskolai végzettsége Ssz Név Beosztás Technikum/ egyéb Főiskola Egyetem Szakvizsga 1. Borbély András Igazgató Építészmérnök Mérnök Közoktatási vezető 2. Kisgergely Mária Közismereti igh. Ének

Részletesebben

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok:

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok: ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Születési hely és idő: Sárospatak, 1976. május 03. Jelenlegi munkahely: Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Analízis Tanszék

Részletesebben

Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás

Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás 1. Alkalmazott műszaki tudományok szekció I. em. 36. DR. FÜLÖP ISTVÁN egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari

Részletesebben

Szakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár

Szakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár Az előttünk álló évek egyik kiemelt feladata a kulturális területen dolgozók társadalmi megbecsültségének és elismertségének növelése Szakmai beszámoló A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest,

Részletesebben

84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá

84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és

Részletesebben

A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA

A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA A TALÁLKOZÓ VÉDNÖKEI WARVASOVSZKY TIHAMÉR, Székesfehérvár polgármestere Dr. TOLNAY LAJOS, az OMBKE elnöke Dr. PETHÕ JÓZSEF, az OEE elnöke Dr. FORGÓ BÉLA az ALCOA-KÖFÉM Kft. vezérigazgatója A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ

Részletesebben

tanár a szakmai elméleti oktatásban; Bánszeginé Dudás Mária egyetem pedagógus; középiskolai tanár; angol nyelv és irodalom szakos tanár,

tanár a szakmai elméleti oktatásban; Bánszeginé Dudás Mária egyetem pedagógus; középiskolai tanár; angol nyelv és irodalom szakos tanár, Balog Attila Andrásné egyetem pedagógus; tanár a szakmai elméleti oktatásban; okleveles mérnöktanár (villamosmérnök), Bánszeginé Dudás Mária egyetem pedagógus; középiskolai tanár; angol nyelv és irodalom

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás

Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás 1 Dr. Horváth Csaba Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet egyetemi docens, intézetigazgató horvath.csaba@rkk-obuda.hu okl. gépészmérnök (BME) gépészeti

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra a 2015/2016. tanévben A 11. (12-13.) évfolyamon a tanrend az érettségi - felsőoktatási felvételi igényekhez igazodik Tanulóink korábbi választásuktól

Részletesebben

TANÉVNYITÓ 2014. Nagy József

TANÉVNYITÓ 2014. Nagy József TANÉVNYITÓ 2014 Nagy József PROGRAM M E G H Í V Ó HIMNUSZ A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZENÁTUSA ÉS AZ ERDŐMÉRNÖKI KAR TANÁCSA PROF. DR. FARAGÓ SÁNDOR REKTOR TANÉVNYITÓ ÜNNEPI BESZÉDE PROF. DR. LAKATOS

Részletesebben

Vezetők, pedagógusok, ügyintézők és elérhetőségük

Vezetők, pedagógusok, ügyintézők és elérhetőségük Vezetők, pedagógusok, ügyintézők és elérhetőségük Vezetők és ügyintézők N é v Beosztása Elérhetőség Fogadóóra 1. Szilágyi István főigazgató szilagyi.istvan@noszlopy-marcali.hu hétfő: 9.00-12.00 2. Kiss

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Dr. Belyó Pál az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Bódiné Vajda Györgyi dr. a KSH Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

Tiszteletbeli elnökségi tagok jóváhagyása, egyesületi díjak átadása. Dr. Huszty Gábor elnök. HTE közgyűlés 2012. 2012. május 24.

Tiszteletbeli elnökségi tagok jóváhagyása, egyesületi díjak átadása. Dr. Huszty Gábor elnök. HTE közgyűlés 2012. 2012. május 24. Tiszteletbeli elnökségi tagok jóváhagyása, egyesületi díjak átadása Dr. Huszty Gábor elnök HTE közgyűlés 2012 2012. május 24. Tiszteletbeli elnökségi tagok jóváhagyása Az Egyesület tagjait és tiszteletbeli

Részletesebben

1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe.

1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe. Az egyetem bemutatása Miskolci Egyetem Az egyetem múltja A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Ifjan éretten öregen 80 kérdés válasz közel nyolc évtizedről

Ifjan éretten öregen 80 kérdés válasz közel nyolc évtizedről Conference paper MAFIOK XXXVIII. 2014, Pollack Mihály Faculty of Engineering and Information Technology University of Pécs, Hungary Ifjan éretten öregen 80 kérdés válasz közel nyolc évtizedről Kispéter

Részletesebben

Dobránszkyné Csige Boglárka. Gáll Gizella. Somogyiné Győri Magdolna. Eszenyiné Stéh Katalin

Dobránszkyné Csige Boglárka. Gáll Gizella. Somogyiné Győri Magdolna. Eszenyiné Stéh Katalin Csőke Ilona Tanító, testnev. spec.koll., pedagógia, tehetség és képfejl.szakv., népi játék és kézműves oktató, kosárfonó szakoktató 1.a osztályfőnök, kézműves-technika, szakvizsga Kondor Krisztina Tanító,

Részletesebben

FARKAS OTTÓ professzornak, a Műszaki Anyagtudományi Kar (korábban Kohómérnöki Kar) érdekében kifejtett, egykori dékáni tevékenysége

FARKAS OTTÓ professzornak, a Műszaki Anyagtudományi Kar (korábban Kohómérnöki Kar) érdekében kifejtett, egykori dékáni tevékenysége A Miskolci Egyetem Közleménye, B sorozat, Kohászat, 36. kötet (2010) FARKAS OTTÓ professzornak, a Műszaki Anyagtudományi Kar (korábban Kohómérnöki Kar) érdekében kifejtett, egykori dékáni tevékenysége

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója Több mint húsz éve foglalkozik kommunikációval hazai és nemzetközi

Részletesebben

Tanítványok kiemelkedő versenyeredményei

Tanítványok kiemelkedő versenyeredményei Tanítványok kiemelkedő versenyeredményei Európai Uniós Természettudományos Diákolimpia (EUSO) Megszerveztem a magyar csapat részvételét, 2008-ban megfigyelő voltam a versenyen. 2009-től a fizikus csapattagok

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAPOK PROGRAMJA

INFORMÁCIÓS NAPOK PROGRAMJA Szolnoki Főiskola Szolnok Ikt.szám: SZF/4840/2012. Üi.: Takács Katalin NAPPALI TAGOZAT I. ÉVFOLYAM (minden alapképzés és minden FSZ képzés) INFORMÁCIÓS NAPOK PROGRAMJA 2012. szeptember 10. és 11. Az Információs

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA)

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat

Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat Az előző tanévben is sikert sikerre halmoztak iskolánk tanárai és tanulói, amelyekről örömmel adunk hírt. Élmezőnyben az OKTV-n Évek óta kiemelkedően szerepelnek

Részletesebben

Batthyány-Strattmann László díjban részesült. kimagasló szakmai munkásságának elismeréseként

Batthyány-Strattmann László díjban részesült. kimagasló szakmai munkásságának elismeréseként Batthyány-Strattmann László díjban részesült kimagasló szakmai munkásságának elismeréseként Dr. Bazsó György Garadna község háziorvos Dr. Bazsó Péter Prügy község háziorvosa Prof. Dr. Falkay György a Szegedi

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

(A pályázat kódja: NTP-TDK-14) DÖNTÉSI LISTA

(A pályázat kódja: NTP-TDK-14) DÖNTÉSI LISTA Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek 1. NTP-TDK-14-0001 Gazdaságés Társadalomtudományi Elmélet és gyakorlat - az Európai Unió kiemelt ügyei a hallgatók kutatásaiban 1 2. NTP-TDK-14-0002

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő

Részletesebben

Név Telefon Mellék Ajtó E-mail Keller Anikó. 74/505-672 224 kellera@lab.hu igazgató

Név Telefon Mellék Ajtó E-mail Keller Anikó. 74/505-672 224 kellera@lab.hu igazgató TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA 7100, Szekszárd, Szent István tér 11-13. Honlapcím: http://kozig.tolnamegye.hu Központi tel.szám:74/505-600 Fax:74/415-686 e-mail: tolnakh-mk@lab.hu Név

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Műszaki menedzser alapszak

Műszaki menedzser alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

Nyírbátori Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola

Nyírbátori Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Nyírbátori Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Srsz. Név Alapdiploma Egyéb végzettség 1. Angel Andrásné 2. Ariné Mikó Mária 3. Balla Erika 4. Baracsiné Magyar Csilla 5. Baracsiné Tardi Nóra tanító/ember

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja A Magyar Műszaki Értelmiség Napja Ünnepségsorozat 2012. június 4-7. 1 Budapest 2006. január 5. 2 3 A nyilatkozat aláírói Magyar Tudományos Akadémia Magyar Mérnökakadémia Magyar Mérnök Kamara Budapesti

Részletesebben

Hely. Cím Csapatnév Össz.

Hely. Cím Csapatnév Össz. Hely. Cím Csapatnév 1 Nagykőrös Toldi Miklós Élelm. Szki. 46,050 2 46,050 2 47,950 1 47,350 1 46,200 1 45,400 2 279,000 2 Nyíregyháza Eötvös József Gyak. Ált. Isk. és Gimn. 46,950 1 47,250 1 47,050 2 47,300

Részletesebben

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. összesen

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. összesen 9. osztályosok 1. Koncz Imre Debrecen Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma Bertalan Mária, Bán István 20 15 20 16 71 2. Csathó Botond Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 20 12 20 17 69 3.

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZÉKESFEHÉRVÁR

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZÉKESFEHÉRVÁR 5. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 38. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

OST MUNKABIZOTTSÁGOK CÍMLISTA

OST MUNKABIZOTTSÁGOK CÍMLISTA OST MUNKABIZOTTSÁGOK CÍMLISTA 1.A hivatalos statisztikai szolgálat keretében végrehajtott adatgyűjtések közötti tartalmi átfedések elkerülését vizsgáló munkabizottság: tel: 795-5811) Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

A Kar rövid bemutatása

A Kar rövid bemutatása A Kar rövid bemutatása Széchenyi István Egyetem (SZE-GYŐR) Műszaki Tudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Állam és jogtudományi Kar Egészségügyi és Szociális Intézet Zeneművészeti Intézet A Műszaki Tudományi

Részletesebben

Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK

Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK Megmérettetések 65 Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK Országos középiskolai tanulmányi verseny Biológia Tallós Zsófia 12. C 27. hely tanára: Babay-Bognár Krisztina Szép magyar beszéd

Részletesebben

GÓLYA HÉT - NAPPALI TAGOZAT I. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (minden alapképzés és minden felsőoktatási szakképzés)

GÓLYA HÉT - NAPPALI TAGOZAT I. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (minden alapképzés és minden felsőoktatási szakképzés) SZOLNOKI FŐISKOLA Oktatási és tudományos rektorhelyettes GÓLYA HÉT - NAPPALI TAGOZAT I. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK SZÁMÁRA (minden alapképzés és minden felsőoktatási szakképzés) Ikt.szám: SZF/ /2015. Ügyintéző:

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. AZ ISKOLA VEZETŐI

KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. AZ ISKOLA VEZETŐI KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. AZ ISKOLA VEZETŐI 1. Barna Zoltán igazgató 2. Huszár József igazgatóhelyettes 3. Leskovicsné Farkas Mónika igazgatóhelyettes 4. Dér István gyakorlati oktatásvezető 2. A PEDAGÓGUSOK

Részletesebben

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A rendszerváltozás során a helyi önkormányzati rendszer kiépülésével párhuzamosan megtörtént az új államigazgatási szervezet kialakítása.

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája Pályázati kategória kódja Pályázati azonosító Pályázó neve Székhely Település Székhely Megye Projekt címe Igényelt támogatás összege - 0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége - 0002

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

BOLYAI JÁNOS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége 2013/14 (128.) tanévben

BOLYAI JÁNOS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége 2013/14 (128.) tanévben név Végzettség szintje Munkakör Képzettségek, pedagógus továbbképzések Bárány Andrea,, A tanulásmódszertan tanítása, Közép-és emelt szintű érettségi vizsgáztató középiskolai pedagógusképzés - angol nyelv,

Részletesebben

Egyéves Miniszterelnöki Ösztöndíjban részesül a 2014. évi nemzetközi diákolimpián elért

Egyéves Miniszterelnöki Ösztöndíjban részesül a 2014. évi nemzetközi diákolimpián elért Egyéves Miniszterelnöki Ösztöndíjban részesül a 2014. évi nemzetközi diákolimpián elért Biológia bronzérme elismeréseként Hegedűs Barnabás egyetemi hallgató, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium

Részletesebben

Pedagógusok képesítése. Végzettségek szintje szakonként. 1. KLTE TTK 1. egyetem 1. matematika 2. ábrázoló geometria. 1. főiskola 1. földrajz 2.

Pedagógusok képesítése. Végzettségek szintje szakonként. 1. KLTE TTK 1. egyetem 1. matematika 2. ábrázoló geometria. 1. főiskola 1. földrajz 2. Végzettségek általános iskolai Az oklevelet kiállító intézmények megnevezése (a kar jelölésével) Nápolyi Pedagógusok képesítése Végzettségek szintje szakonként Mely szakokra képesített (tantárgyanként)

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Kimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján -

Kimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján - 1. 5-2/2013 Terdik Ferenc Kossuth 2. 1 m3 2. 5-4/2013 Nagy Ferencné Kossuth 17. 1 m3 3. 5-5/2013 Cseh Gyula Kossuth 20. 1 m3 4. 5-6/2013 Lukács György Kossuth 38. 1 m3 5. 5-7/2013 Deák László Kossuth 49/b.

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Dr. Tóth Anikó ME Kőolaj és Földgáz Intézet Budapest, 2012. december 12. Geotermikus Szakosztály alakulás

Részletesebben

Ki volt Vadas Jen? Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora

Ki volt Vadas Jen? Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora Ki volt Vadas Jen? Erdmérnök Oktató Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora Az erdészeti tudományos kutatás megteremtje Szakíró Az m. kir. Erdészeti Kísérleti

Részletesebben

FEBRUÁR. Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Mezőgazda Kiadó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

FEBRUÁR. Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Mezőgazda Kiadó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet FEBRUÁR Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet A rendezvény támogatója: Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat MAGYAR MEZŐGAZDASÁG KFT. 2014_konyvho_Meghivo_megnyito_CS6.indd

Részletesebben

Tiszaszentmárton község Önkormányzat Képviselı Testületének Településfejlesztési- Foglalkoztatás ügyi Beruházás felügyelıi Bizottsági ülésének

Tiszaszentmárton község Önkormányzat Képviselı Testületének Településfejlesztési- Foglalkoztatás ügyi Beruházás felügyelıi Bizottsági ülésének Tiszaszentmárton község Önkormányzat Képviselı Testületének Településfejlesztési- Foglalkoztatás ügyi Beruházás felügyelıi Bizottsági ülésének a) jegyzıkönyve b) határozata : 9/2013 Napirendi pontok: 1.

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

FARKAS OTTÓ, mint a DUNAI VASMŰ, illetve az ISD DUNAFERR Zrt. nyersvasgyártás-fejlesztésének egyik közreműködője

FARKAS OTTÓ, mint a DUNAI VASMŰ, illetve az ISD DUNAFERR Zrt. nyersvasgyártás-fejlesztésének egyik közreműködője A Miskolci Egyetem Közleménye, B sorozat, Kohászat, 36. kötet (2010) FARKAS OTTÓ, mint a DUNAI VASMŰ, illetve az ISD DUNAFERR Zrt. nyersvasgyártás-fejlesztésének egyik közreműködője LUKÁCS PÉTER MŰSZAKI

Részletesebben

Önéletrajz. E-mail: mg.magyari@gmail.com Honlap: Időtartam: 2011. augusztus 01. 2012. augusztus 30. tagintézmény-vezető

Önéletrajz. E-mail: mg.magyari@gmail.com Honlap: Időtartam: 2011. augusztus 01. 2012. augusztus 30. tagintézmény-vezető Önéletrajz 1. Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: Magyari Gábor Születési név: Magyari Gábor Anyja neve: Varga Anna Neme: férfi Születési hely, idő: 1974. ápriéis 9. Családi állapot: nős Állampolgárság:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára Meghívó A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége együttműködése keretében ezúton tisztelettel

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI. MESTER (MSc) SZAK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI. MESTER (MSc) SZAK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTER (MSc) SZAK Budapest 2012 A felsőoktatási intézmény neve, címe: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Berzsenyi Dániel Főiskola költségvetési alapokmánya

Berzsenyi Dániel Főiskola költségvetési alapokmánya Berzsenyi Dániel Főiskola költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási Minisztérium 2. Az intézmény a.) azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartó szám(pir törzsszám): 309062000

Részletesebben

XXXII. Stromfeld napok programjai 2011. április 7. GÉPÉSZ PROGRAMOK 8.00 Ünnepélyes megnyitó Koszorúzás az iskola névadójának szobránál

XXXII. Stromfeld napok programjai 2011. április 7. GÉPÉSZ PROGRAMOK 8.00 Ünnepélyes megnyitó Koszorúzás az iskola névadójának szobránál XXXII. Stromfeld napok programjai 2011. április 7. GÉPÉSZ PROGRAMOK 8.00 Ünnepélyes megnyitó Koszorúzás az iskola névadójának szobránál Építs hidat magad felé - tréning diákoknak aula Filmvetítés - Modern

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Tanulmányi tájékoztató. 2013/2014 tanév

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Tanulmányi tájékoztató. 2013/2014 tanév Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Tanulmányi tájékoztató 2013/2014 tanév Kedves Leendő Egyetemi Polgár! Gratulálok a sikeres felvételi eredményéhez! A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki

Részletesebben

- 1 - A 2011-es tanévnyitó ünnepélyen elismerésben részesülők, oklevelek díjak átadása

- 1 - A 2011-es tanévnyitó ünnepélyen elismerésben részesülők, oklevelek díjak átadása - 1 - A 2011-es tanévnyitó ünnepélyen elismerésben részesülők, oklevelek díjak átadása Tisztelt jelenlévők, szeretném megragadni az alkalmat, hogy néhány kiemelkedő tanulónkat és dolgozónkat ebben a felemelő

Részletesebben

Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010)

Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010) Pap Gyula Születési hely és idő: Debrecen, 1954 Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010) TANULMÁNYOK, TUDOMÁNYOS FOKOZATOK Gimnáziumi

Részletesebben

Oktazon Név Szakképzettségek. Afonyi Lászlóné. Asztalos Enikő. Bánhegyi Péterné Sütő Dorottya. Bányász Monika. Bári Judit Éva.

Oktazon Név Szakképzettségek. Afonyi Lászlóné. Asztalos Enikő. Bánhegyi Péterné Sütő Dorottya. Bányász Monika. Bári Judit Éva. Oktazon Név Szakképzettségek 76998676601 77170903439 77285741518 71626111199 75876851872 79320074129 74027487099 78376708878 73039759028 71654221049 71374092370 Afonyi Lászlóné Asztalos Enikő Bánhegyi

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM ÉVKÖNYV 1994/1995. MISKOLC 1996.

MISKOLCI EGYETEM ÉVKÖNYV 1994/1995. MISKOLC 1996. MISKOLCI EGYETEM ÉVKÖNYV 1994/1995. MISKOLC 1996. Kiadja a Miskolci Egyetem Kiadásáért felelős: Dr. Patkó Gyula rektorhelyettes ME Sokszorosító Üzeme Nyomdaszám: Tu/.5!g

Részletesebben

NAPPALI TAGOZAT I. ÉVFOLYAM (minden alapképzés és minden felsőoktatási szakképzés) INFORMÁCIÓS NAPOK PROGRAMJA 2014. szeptember 08. - 10.

NAPPALI TAGOZAT I. ÉVFOLYAM (minden alapképzés és minden felsőoktatási szakképzés) INFORMÁCIÓS NAPOK PROGRAMJA 2014. szeptember 08. - 10. SZOLNOKI FŐISKOLA Oktatási és tudományos rektorhelyettes NAPPALI TAGOZAT I. ÉVFOLYAM (minden alapképzés és minden felsőoktatási szakképzés) Ikt.szám: SZF/2962/2014. Üi.: Bakos Róbertné INFORMÁCIÓS NAPOK

Részletesebben

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Alapító Okirat Ezen Alapító Okirat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény IV.74/A paragrafusa alapján, önálló jogi személyként működő alapítvány létrehozása

Részletesebben

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter Ismertetem Magyarország köztársasági elnökének és honvédelmi miniszterének határozatait elismerésekről. A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

Részletesebben

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket.

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. AZ EMELT ÉS KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ FAKULTÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS FONTOSABB TUDNIVALÓK A 2015/2016. TANÉVBEN a 11. A, a 11.B, a 11.C és a 11.D OSZTÁLYBA LÉPŐKNEK 1. A tanulók április 13-ig adhatják

Részletesebben

1. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre I. OOK. Nyíregyháza, 1979.

1. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre I. OOK. Nyíregyháza, 1979. Dr. Czeglédy István PhD publikációs jegyzéke 1. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre I. OOK. Nyíregyháza, 1979. 2. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre II. OOK. Nyíregyháza,

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS 1946-ban született Pécsett egy iparos család egyetlen gyermekeként. 1960-ban jelentkezett a Zipernowski Károly

Részletesebben