SARLÓS ISTVÁN A VILÁGHÁBORÚK KÖZÖTT 1. Az ország állapota az els világháború után

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SARLÓS ISTVÁN A VILÁGHÁBORÚK KÖZÖTT 1. Az ország állapota az els világháború után"

Átírás

1 SARLÓS ISTVÁN BAJA MEZGAZDASÁGA A VILÁGHÁBORÚK KÖZÖTT 1 Az ország állapota az els világháború után Az I. világháború, különösen annak elvesztése nagyon mély gazdasági és társadalmi kihívásokat jelentett Magyarország számára. Az június 4-én aláírt trianoni békeszerzdéssel a megmaradó csonka ország kiesett a területét és a környez országokat is egybefogó Osztrák Magyar Monarchia egységébl. Az 1914-ben még belterületnek számító országok hirtelen ellenségessé és idegenné váltak, a legalapvetbb nemzetközi 1 Felhasznált források és dokumentumok: Az évi népszámlálás. 2. rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat, 71. kötet, Budapest 1925; Az évi népszámlálás. 2. rész. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, az ipar és kereskedelmi nagyvállalatok. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat, 86. kötet, Budapest 1934; Magyarország mezgazdaságának fbb üzemi adatai az évben. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat, 105. kötet, Budapest 1937; Az évi népszámlálás. 1. Foglalkozási adatok községek szerint. Budapest Felhasznált irodalom Baja és Bajaszentistván történetéhez: Barlay Magda, Baja város gazdaság- és településföldrajza. Pécs 1939; Bácskai János György, Baja földrajza. Baja 1943; Bánáti Tibor, Mesél házak. Baja. Baja 2001; Dankó Imre, Baja irodalma. Baja 1951; Faludi Gábor Gergely Ferenc, Adalékok Baja els világháború utáni történetéhez. In: Khegyi Mihály (szerk.), Baja története. A kezdetektl 1944-ig. Budapest 1989, o.; Faludi Gábor Gergely Ferenc, Fejezetek a város közötti történetébl. In: Khegyi Mihály (szerk.), Baja története. A kezdetektl 1944-ig. Budapest 1989, o.; Gergely Ferenc Khegy Mihály, A Pécs Baranya Baja háromszög történelmi problémái között. Baja 1974; Jaszlics Béla, Baja településföldrajza. h.n., é.n.; Knézy László, Baja a forradalom s a szerb megszállás alatt. Budapest 1940; Meskó Géza, Idszer problémák Baja város gazdasági életében. Budapest 1939; Rapcsányi Jakab, Baja. In: Ladányi Miksa, Baja és Bács Bodrog vármegye községei. Budapest 1934; Újpéteri Ede, Baja város természetes szaporodásának kérdése. Baja 1935; Újpéteri Ede, Baja város jövje. Budapest 1936.

2 kapcsolatokat sem mindig sikerült kiépíteni, nemhogy gazdaságiakat, és fleg nem társadalmiakat, pedig a régi fejldés megtartásához ezekre nagy szükség lett volna. Magyarország minden települése rákényszerült a gazdasági adottságok és lehetségek újraértékelésére, valamint az ezzel párhuzamosan fellép társadalmi változások megfelel irányba terelésére. További problémát jelentett a kor szelleme, az a keresztény nemzeti eszmerendszer, amely a megadott állapotot csak átmenetnek tekintette, és a régi határok visszaállítására törekedett. Nagyon sok olyan ideiglenes megoldás született, melyek nem tükrözték a reális lehetségeket, ezek pedig nem kedveztek a gazdasági stabilitásnak és a társdalom organikus fejldésének. 2 A felhasznált források Az alapvet forrásként a korszakban tartott három népszámlálás adatait használtam, és ezen idsorok feldolgozásával kívántam változási trendeket kimutatni. A három népszámlálás adatfelvételi kategóriáiban azonban nagy eltérések mutatkoznak után még komoly területi változások voltak az országban. A Baranya Baja Szerb Magyar Köztársaság kikiáltása (1921) Baját is érintette, így a megszállás alól felszabaduló területek népszámlálása csak ezek után kezddhetett el, s a közölt adatok valójában az 1922-es állapotokat tükrözik. Az 1930-as népszámlálás adatfelvétele nagyban hasonlít az as gyakorlatra, bár egy-két kategória megváltozott, ami a feldolgozásukban okozott némi nehézséget. Baja és a mellette lév Bajaszentistván egyesülésére a korszakban került sor. Az 1920-as népszámláláskor még két külön település 1930-ban egyesült, ezért 1920-as adataikat összevontan kezelem. Az igazi problémát azonban az 1941-es népszámlálás jelentette. 2 Például nem számolták fel a történelmi Hont vármegyét, így viszont önálló közigazgatási egységként megmaradt egy 218 km 2 -es terület székhelyként Nagymaros községgel.

3 Az adatokat ugyan felvették az év elején, viszont a bekövetkez háború miatt a feldolgozásukra és kiadásukra már nem volt lehetség. 3 Erre csak több mint 25 év múlva az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején került sor. Az ország területi gyarapodását nem tüntették fel, az adatokat visszaszámították az eredeti 1270 km 2 terület Bács Bodrog vármegyére. Az így kiigazított adatokat az új gazdasági alapkategóriák szerint adták ki, amelyek egybevetése a korábbiakkal már komoly torzításokat is eredményezett. Az országos statisztikák közül még komoly figyelmet fordítottam az ös nagy mezgazdasági összeírásra. Elssorban a termesztett növényekre és a tenyésztett állatokra helyeztem a hangsúlyt. A birtokstruktúrára vonatkozó adatok kigyjtésével és elemzésével elssorban a mezgazdasági népesség életérl kaphatunk információkat, és ugyanez mondható el a mvelési eszközökre is. A mezgazdasági statisztika legnagyobb hibáját már a korabeli szerkesztk is jelezték. Az adatszolgáltatás nem volt korrekt, az adatfelvételkor a gazdák eltitkolták bizonyos javaikat, különösen az állatok terén vallottak be kevesebbet a ténylegesnél. Baja az els világháború után Egészen más helyzet állt el a Délvidéken. A Magyarországgal november 13-án megkötött belgrádi fegyverszünet kérdésesnek minsítette a Délvidék hovatartozását a Pécs Baja Szabadka vonalig terjeden. Ennek megfelelen a hónap végére a szerb csapatok bevonultak erre a területre, és katonai kormányzást vezettek be. Baja és Mohács ennek megfelelen kimaradt mind az szirózsás forradalom további eseményeibl, mind a Tanácsköztársaság rendszerébl. A megszállás a terület gazdasági kirablását is jelentette, az ipari üzemek berendezéseit, a szállítóeszközök jelents részét elvitték. Az 3 Csak a népesség korcsoportok, vallás, anyanyelv és nemzetiség szerinti megoszlását adták ki.

4 inflációt helyi fizeteszközök kibocsátásával próbálták megfékezni, ennek viszont az lett a következménye, hogy minden településnek saját pénze lett, ami csak tovább növelte a káoszt. A megszálló csapatokat csak 1921 augusztusában sikerült nagy nehezen távozásra bírni, ezért Baja egy év hátránnyal kezdte meg a károk felmérését és az újjáépítést. A békeszerzdésben rögzített állapotok szeptembertl álltak fenn, Magyarország területileg ekkor lett újra szuverén állam, bár kisebb kiigazítások még ezek után is történtek. A városok jogi státuszát ekkor rendezték, és bizonyos mértékig racionalizálták a rendszert, valamint csökkentették az apparátus nagyságát. Délen a szerb csapatok távozása után újjászervezték Bács Bodrog vármegyét km 2 maradt belle magyar kézen. Így született meg az ország legkisebb megyéje, melynek székhelye Baja törvényhatósági joggal felruházott város lett, valójában a megye egyetlen nagyobb települése. Zomborból ideiglenes jelleggel költöztették ide a vármegyei hivatalokat (a kereskedelmi szakközépiskola épületébe). Az els Jugoszlávia megsznésével a vármegyei hivatali apparátus 1941 nyarán viszszatért eredeti helyére, Zomborba. Baja város helyzetét tovább nehezítette az 1920-as években, hogy fterétl 180 méterre nyugatra már Pest Pilis Solt Kiskun vármegye terült el, 4 így a gazdaságilag már szervesen hozzá tartozó részeket, mint a hajóállomást, a vasútállomást, a vele szervesen egybeépült Bajaszentistvánt nem innen igazgatták. A tarthatatlan állapotokat felismerve 1929-ben népszavazást kezdeményeztek Bajaszentistván hovatartozásáról, és ezen egyhangúan a Bajához tartozásra szavazott a község lakossága. A két települést ennek következtében november 1-én egyesítették. 5 4 Faludi Gábor Gergely Ferenc, Fejezetek a város közti történtébl. In: Khegyi Mihály (szerk.), Baja története a kezdetektl 1944-ig. Budapest 1989, 326. o. 5 Uo., 329. o.

5 A város népessége és a mezgazdaság A két világháború közötti Magyarországon még mindig a mezgazdaság adott az emberek legnagyobb részének munkát, és a legtöbb településen a f gazdasági ágazatnak számított. Az 1. táblázat adataiból látszik, hogy országos szinten a mezgazdaságból élk részaránya miként csökken az 1920-as 55,8 százalékról 1941-re 49,2 százalékra. Bács Bodrog vármegye esetében is ugyanez a trend figyelhet meg. A kis terület és alföldi fekvés megye esetében azonban ez a visszaszorulás lassabb volt, a megye lakosságának dönt többsége, 75,4 százaléka, még 1941-ben is a mezgazdaságból élt. A megye egyetlen nagyobb településének tekinthet Baján az stermelésbl élk aránya 1920-ban 27,9%, ami egy város esetében nagynak mondható. Ez 1930-ra 20,1 százalékra apadt, a mezgazdaságból élk abszolút száma is 12,6 százalékkal csökkent. A város a kiépül új megyeszékhelyi apparátusával, és éled iparával jó munkalehetséget kínált a mezgazdaságban dolgozó fiatalok számára. A gazdasági világválság után azonban megfordult a folyamat. Az ipar egy része tönkrement, és a Gömbös-kormány agráriumot támogató intézkedései következtében sokan visszatértek eredeti foglalkozásukhoz re a mezgazdaságból élk részaránya 21,4 százalékra ntt, szemben az országos trenddel, ami csökkenést mutat. Ez az abszolút számok tekintetében is 23 százalékos növekedés 1930-hoz viszonyítva. A mezgazdaságban dolgozók A népszámlálási statisztikában a gazdaság elsdleges termelési szektoraként, külön részletezés olvasható a mezgazdaságról. A mezgazdaság és a kertészet adatai azonban nem mindig egyeznek meg a foglakozási fcsoportban szerepl adatokkal. Ennek elsdleges oka a városi külterületeken élk beszámításában, az egyéb és ismeretlen fcsoportba tartozók

6 esetleges átvételében, valamint az ipar és mezgazdaság határán álló tevékenységek esetleges átsorolásában keresend. Ilyen például a selyemhernyó-tenyésztésben résztvevk megítélése, amely e korban is igen kérdéses volt. A táblázatok értékelését tovább nehezíti a kategóriák megváltoztatása az 1941-es népszámlálás esetében ban és 1930-ban ugyanazokat a kategóriákat használták. Az 1. fcsoportba tartoztak az önállók, azaz a saját földdel rendelkezk, akiket három alcsoportra bontottak. Az els alcsoportba a keresk tartoztak. A második alcsoportba sorolt segítk megítélése kérdéses lehet, mivel ezek azok a keres családjában lév felntt és munkaképes családtagok, akik nem találtak más gazdasági szektorban munkát. A bújtatott munkanélküliséget itt érhetjük tetten. A sok segít emellett rontotta a termelékenységet, jelents beruházási forrásokat emésztett fel, és a gazdaságokat önellátást biztosító termékek elállítására kényszeríttette. A harmadik alcsoportba tartozó eltartottak száma arra enged következtetni, hogy összességében milyen volt ezen családi gazdaságok jövedelmezsége. A 2 4. fcsoportba tartozó tisztvisel, cseléd, illetve munkás kategóriáknak csak kett-kett alcsoportja van, a keresk és az eltartottak. A tisztviselkre, azaz a képzett gazdatisztekre csak a legnagyobb birtokosoknak volt szükségük és pénzük. A 3. fcsoportba tartozó cselédet már minden módosabb gazda tartott, társadalmi presztízsét is ersítette a cselédek száma. A 4. fcsoportba sorolt mezgazdasági munkásokat minden 10 kataszteri holdnál nagyobb földdel rendelkez gazda tartott. A cselédek és munkások közötti alapvet különbség az, hogy a cseléd általában a munkaadójánál lakott, a gazdaság valamelyik melléképületében, a munkásnak viszont önálló lakhelye volt. E két fcsoport helyezte nagyon képlékeny és ellentmondásos a Horthy korszakban, ugyanis az önálló egzisztenciával rendelkez munkás helyzete jobb volt a cselédnél, viszont egy esetleges gazdasági válság utáni elbocsátások sokkal jobban fenyegették ket, mint a félig-meddig családtagnak számító cselédeket. A munkás vagy cseléd alkalmazását sok tényez

7 befolyásolta, a jobb anyagi helyzetben lév gazdák általában munkást alkalmaztak, a sok házkörüli munka inkább a cselédeknek kedvezett, és a helyi sajátosságok is fontos szerepet játszottak ban bvítették a felmérést, és az 1. fcsoport keres alcsoportját tovább bontották a gazdaságok típusa és mérete alapján. A birtokokat a méretük alapján felosztották 1 hold alatti, 1 10, 10 50, közötti és 100 hold feletti kategóriákra, valamint külön felvették a részes, a kertész és az egyéb kategóriákat. Az összehasonlíthatóság kedvéért ezt nem vettem figyelembe, csak az összeggel számoltam. A többi f- és alcsoportot az adatfelvételkor változatlanul hagyták. Az 1941-es statisztikák feldolgozásakor azonban komoly változásokat vezettek be a f- és alcsoportokban egyaránt. Az új fcsoportok: önálló, segítik, állandó fizikai dolgozók, idszakos fizikai dolgozók és szellemi dolgozók. Ezekbl az önállókat szétbontották a birtok nagysága szerint 0 1, 1 3, 3 5, 5 10, 10 20, közötti és 50 hold feletti egyéb alcsoportokra. A táblázat kezelhetsége végett ezt a részletes bontást mellzöm, és csak az összegekkel számolok. A szellemi dolgozók kategória gyakorlatilag azonos a korábbi tisztvisel meghatározással. Az állandó és idszakos fizikai munkások a korábbi cseléd és munkás fcsoportok összeolvasztásából és más szempontú szétválasztásából jöttek létre. Munkásnak a szerzdéssel rendelkezt tekintették, és ezek közül az idszakosnak csak a naptári év bizonyos részére állították ki elre a megbízását. A napszámosokat azért tekinthetjük külön fcsoportnak, mert ket csak pillanatnyi szükség alapján alkalmazták egyik napról a másikra. A mezgazdasági keresk megoszlásáról külön táblázatot készítettek 1975-ben a népszámlálási adatok közlésekor, ám a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért ennek a feldolgozását mellzöm. A 2. táblázat alapján látszik, hogy 1920-ban az önállóak és a cselédek aránya mind Baján, mind Bács Bodrog vármegyében elmarad az országos átlagtól. Az önállóak tekintetében az eltérés minimális. A cselédek esetében Baja 4,4 százalékkal, Bács Bodrog pedig 6,2 százalékkal maradt el az országos át-

8 lagtól. A cselédek alacsony számával szemben kiugróan magas a munkások aránya, 41,9%, illetve 42,6%, szemben az országos átlaggal, ami mindössze 34,9%. A tisztviselk aránya Baján 0,5%, ami jóval meghaladja a megyei átlagot, és magasabb az országos átlagnál is ra viszont jelentsen megváltoztak a korábbi állapotok. Az országos tendencia szerint gyorsan ntt az önállóak és a cselédek száma, a munkásoké pedig csökkent. A változás magyarázatát a Nagyatádi-féle földreformban kell keresnünk, amely nagyon sok földnélküli mezgazdasági munkásnak adott pár holdas telket. Normális gazdasági körülmények között ezek a törpebirtokosok szkösen megélhettek a földjükbl, de az els komoly gazdasági válság ellehetetlenüléssel fenyegette ket. A 3. táblázatban látható, hogy az országos trend mind Baján, mind Bács Bodrog vármegyében érvényes volt, és az önállóak aránya, 57,9 százalékra, illetve 56,3 százalékra emelkedett, amelyek magasabbak, mint az országos átlag. A növekedés 1920-as bázison számítva mindössze 6%, de az arányokban lév nagyobb mérték a 4. fcsoportba tartozó munkások fogyásával magyarázható. Az országos csökkenés 4,9 százalékával szemben a vármegyei átlag 8,6 százalékkal csökkent, a városé pedig pont 14 százalékkal as bázison számítva a csökkenés közel 41 százalékos. Az évtized elején végrehajtott földreform hatásai 1930-ra már kezdtek elveszni országos szinten, és kiderült, hogy a létrehozott kisbirtokos rendszer nem életképes, de a Bácskában mindez nem így volt, ami a földek minségével magyarázható. A tisztviselk csökkenése is országos trend. A nagybirtokosi rendszer visszaszorulásával nem volt szükség annyi gazdatisztre. Az országos trend Baján felersödött, viszont a megyében megduplázódott a gazdatisztek száma. Az önállóak számának növekedése 5,2 százalékkal megemelte a cselédek számát, 1920-as bázison számítva pedig 32 százalékkal. Az 1941-es népszámlálás közlésekor jelentsen megváltoztatták a fcsoportokat. A 4. táblázatban látható 1. fcsoportba kerül önálló birtokos és segítje megegyezik a korábbi 1. fcsoporttal, ám a másik 3 munkás kategóriát (állandó fizi-

9 kai, idszakos fizikai és szellemi) összevonták egy 2. fcsoportba munkás név alatt. Az 1. fcsoport esetében viszonyíthatjuk az adatokat az 1920-ban és 1930-ban felvettekhez, a másodiknál csak az összeghez. Országos szinten 1941-re 61,2 százalékra ntt az önállóak aránya az 54,4 százalékról. Ebben elssorban a birtokaprózódás a felels, mert a földosztás után eltelt szk 20 évben egy fél generáció már lecseréldött, és az örökösök a legtöbb esetben osztoztak az elhunyt földjein. Másodsorban az évi XXVII. törvénycikk, amely július 15-én lépett hatályba, és a telepítésrl szólt. 25 év alatt 400 ezer holdat telepítési célokra elirányzó törvény elssorban a szegények földhöz juttatását célozta, ezért szaporította az önálló gazdák számát, jóllehet csak minimálisan, mert 1941-ig csak a kezdeti szakasza valósulhatott meg. Jelentsebb válság sem rázta meg a gazdaságot, st a gyri program és a második világháború következtében jelents konjunktúra bontakozott ki, amely a kistermelk fennmaradását is lehetvé tette. A városokra e folyamatok sokkal kisebb hatást gyakoroltak, ennek megfelelen Baján is 5,8 százalékos csökkenés volt tapasztalható az országos növekedéssel szemben. A munkások fcsoport adataiból azt az egyet tudjuk biztosan megállapítani, hogy minél nagyobb az állandó fizikai munkások aránya, annál piacképesebb és stabilabb az adott terület mezgazdasága, tehát modernebb is. A 2. fcsoportból a szellemi munkásokat megfeleltethetjük a korábbi tisztvisel kategóriának, ezek aránya országos szinten nem változott, Baján 0,3 százalékkal, a megyében 0,1 százalékkal ntt. Az állandó fizikai munkás kategória ersen összecseng a korábbi cseléd fcsoporttal, ezért itt az 1930-as adathoz viszonyítok ben ez az arányszám országos szinten 13,7%, azaz alig csökkent. Ugyanez mondható el Bajára, viszont megyei szinten egy kismérték emelkedés tapasztalható. Az idszakos fizikai munkás kategória pedig a korábbi 4. fcsoporttal, azaz a munkás fcsoporttal cseng össze, itt az országos 30 százalékhoz képest az 1941-es 24,7% ers visszaesésnek számít. A vármegyében is az országos trendnek megfelel irányba mozog a munkások aránya, de sokkal kisebb mértékben, itt csak

10 2,7 százalékos fogyás volt tapasztalható. Baján viszont mindezek ellenkezje tapasztalható, az 1930-ban 27,9 százalékos munkásarány 1941-re 34,5 százalékra ntt. Az 1941-es adatok más kategóriákkal történ számolása miatt a bázisindex-, és a láncindex-számításnak nem látom értelmét, mert komoly torzításokat eredményezhet. Baja mezgazdasága az 1930-as évek közepén A népszámlálási adatokból egyértelmen megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a két világháború között még mindig a primer gazdasági szektor, azaz a mezgazdaság a meghatározó ágazat. Vitathatatlan szerepét mutatja, hogy 1935-ben teljes kör mezgazdasági összeírást tartottak az országban. Az eredményeket ben több kötetben adták ki. Ezekbl választottam ki három kisebb részt a népszámlálási statisztikában lév adatok bvítésére, és a kialakítandó kép pontosítására. Elször megvizsgáltam a gazdaságok számát, majd a gazdaságok területét. Másodsorban megnéztem a város mezgazdasági területeinek mvelési ágankénti bontását. A gazdaságok számbavételekor megtartottam az eredeti statisztikában használt kategóriákat, egyetlen kivételtl eltekintve. Az 1 kataszteri hold (k. hold) alatti birtokosokat szántóterülettel rendelkez és anélküli csoportokra osztják, ezeket én összevontam. A fcsoportjaim ennek megfelelen: 1 k. hold alatti, 1 5, 5 10, 10 20, 20 50, , , , k. holdas, és 1000 k. hold feletti birtokok. A birtokok területének számbavételekor ugyanezeket a kategóriákat használtam. A mvelési ágak esetében átvettem a statisztikákban található fcsoportokat, így ezek a következk: szántó, kert, rét, szl, legel, erd, nádas és földadó alá nem es területek. A gazdaságok száma A mezgazdaság vizsgálatakor a birtokméret kérdése mindig

11 alapvet fontosságú. A szántóföldi termelés esetén hatványozottan érvényesül a méretgazdaságosság elve, de vannak speciális piaci lehetségek, amelyeket kihasználva egy kisbirtokos is kényelmesen megélhet a földje jövedelmeibl. A két világháború között Magyarországon még dönten a hagyományos szántóföldi gabonatermesztés folyt, ezért is lényeges a birtokkoncentráció vizsgálata. Az 5. táblázatban látható, hogy országos szinten az 1 k. hold alatti törpebirtokkal rendelkezk aránya 40,6%, és ez Bács Bodrog vármegyében csak 38,5%. Baján a törpebirtokosok száma 52,4 százalékra szökött fel. A Nagyatádi-féle földreform során a város teljes határát kiosztották az igénylk között, de a sok embernek csak kevés föld jutott. Az között a Délvidékrl menekülk elssorban Baján próbáltak meg letelepedni, az nagy számuk tovább növelte a nincstelen igénylk számát. Az itt élk azonban kihasználhatták a városi piac biztosította értékesítési lehetségeket, és a legtöbbjük zöldség és gyümölcstermesztésre specializálódott. A következ két kategóriába tartoztak a törpebirtokosok. Az 1 5 k. holdas birtokosok országos aránya 33,5%, ami kisebb, mint a vármegyei átlag, amely 35% volt. Baján a birtokosoknak csak 28,3 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A földreform során k voltak azok az igénylk, akik a már meglév földjeikhez kaptak egy további birtoktestet, az úgynevezett ragasztást. A Bácska természeti adottságainak köszönheten egy 3 4 k. holdon gazdálkodó birtokos már nyugodtan megélhetett a szántóföldi mvelésbl is, mivel itt voltak a korabeli Magyarország legjobb földjei. 6 A aranykorona érték földek produkáltak olyan termésátlagokat, amibl a környékbeli parasztok már minimálisan iskoláztatni is tudták a gyermekeiket. Az 5 10 k. holdas birtok volt Bács Bodrog vármegye jellemz birtoktípusa a korszakban. A megyék közül itt a legmagasabb e kategóriának az aránya, 15,3%. Ezen a birtokon már egy parasztcsalád kényelmesen megélhetett, és a leg- 6 Kabán és Százhalombattán vannak 24 aranykoronás földek is, de ezek területe kicsi.

12 nagyobb fiúgyerek számára már egy közép- vagy felsfokú 7 oktatási intézmény látogatásának anyagi lehetségeit is megteremtették. Az összes többi kategóriában Baja és Bács Bodrog vármegye adatai elmaradnak az országos átlagtól, de ez az elbbi három kategória magas arányával magyarázható. Ennek alapján arra következtethetünk, hogy a birtokkoncentráció nem érte el az országos szintet. A gazdaságok területe A gazdaságok területi megoszlásából is ugyanazokat a következtetéseket vonhatjuk le, mint a gazdaságok számának a megoszlásából. A 6. táblázat alapján látszik, hogy Baján a két szélsséges adat kiugróan magas. A törpebirtokosok 3 százalékos aránya 1,2 százalékkal nagyobb az országos átlagnál, ami jelents eltérésnek mondható. A másik kirívó adat az 1000 k. hold feletti nagybirtokok területének a 37,2 százalékos aránya. A két nagybirtokos nagyon különbözött egymástól. A nagyobb, de értéktelenebb területtel maga a város rendelkezett. Baja eredetileg dél-keleti határában lév homokos terület felé akart terjeszkedni, de ez az 1920-as években kivihetetlennek bizonyult, ezért a területet beerdsítették akácfával a helyi méhészek legnagyobb örömére. A másik nagybirtokos a Latinovics család volt, amelynek kúriája ma is ott áll a város fterének északkeleti végében. A kisbirtokosok alsó rétegét képvisel 1 5 k. holdasok aránya is valamivel nagyobb, mint az országos arányszám, de ezt betudhatjuk városi sajátosságnak. A többi kategóriában a bajai adatok követik az országos adatokat, és általában pár százalékkal elmaradnak tlük. A mvelési ágak szerinti felosztás 7 Ez utóbbi nagyon ritka volt, Baján tudomásom szerint mindössze kett embernek volt erre lehetsége.

13 A mvelt területek mvelési áganként való felosztásának vizsgálatából lehet következtetni a terület mezgazdaságának színvonalára. A mvelési ágak esetében a helyi sajátosságokat mindig figyelembe kell vennünk a következtetéseink levonásakor. Az els kirívó adat az utolsó kategóriában található: a földadó alá nem es területek aránya 11,8%, ami több mint duplája az országos átlagnak. Ez minden városnak az alapvet sajátossága, hogy a területének a beépítése miatt viszonylag nagy a mveletlen területek aránya. A másik nagy eltérés az országos viszonyszámoktól a szántóterületek arányában, azaz az els kategóriában látható. Baján 51,2% csak a szántók részesedése, amely bven elmarad az országos 60,9 százaléktól, és még jobban a vármegyei 72,1 százaléktól. Ezt az adatot is tekinthetjük városi sajátosságnak, és egy modernebb, belterjes mezgazdaság kialakítására tett kísérletnek is. A szántóterületek viszonylag alacsony számaránya szintén városi sajátosság, az 51,2% a megyeszékhelyek tekintetében Bajánál a legmagasabb, egy modern városban elvileg ez a szám a 30 százalékot sem érheti el. A modern kertgazdálkodásnak pedig szintén semmi nyoma sincs, ugyanis a következ kategóriába tartozó kertek aránya mindössze 0,7%, ami még az országos átlagot sem éri el. A kertek alacsony aránya egész Bács Bodrog vármegyére jellemz. Ennek ellenére sokkal több kert volt, mint az a számadatokból látszik, ugyanis a szlk aránya 5,5% városi szinten, st megyei szinten 6,6%, és ezek jelentsen meghaladják az országos átlagot. A helyi gazdák a szlkben általában csak saját borszükségletüket termelték meg. A homoki borok nem voltak rossz borok, de nem vehették fel a versenyt a hagyományos magyar borvidékek termékeivel. A szlsorok közét azonban a gazdák kihasználták, általában zöldségeket termesztettek itt a városi piacra. Az összeíráskor a tulajdonos megítélésén múlott, hogy kertnek vagy szlnek minsítette a területet. 8 A város környékén lév szlskertek jelents részében csemege- 8 A társadalmi presztízs miatt általában az utóbbit választották.

14 szlt termesztettek. Az 1910-es években nemesített Pannónia kincse nev fajtával ekkor értek el nagy sikereket a környékbeli termelk. A mvelést területek megoszlásában még egy kiemelkeden nagy arányszám látható, az erdk 23,6 százaléka. Az országos átlag mindössze 12%, a megyei pedig csak 6,1%. A magas arányszám Baja speciális fekvésével magyarázható. A város területe két nagyobb erdt is magába foglalt. A Duna árteréhez tartozó, a város részét képez két szigeten ekkor még kiterjedt erdségek voltak. A Kis-Pandúr és a Nagy-Pandúr szigetek viszonylagos árvízmentesítésérl csak a második világháború után gondoskodtak. A másik pedig a város birtokában lév, már korábban emlegetett akácerd volt. Az erdk Baja számára nagyon jó gazdasági alapanyagot biztosítottak, a fájukkal két frészmalmot és egy bútorgyárat is elláttak. A következtetések összegzése A magyar történelemnek csupán egy speciális idpillanata az közötti idszak, de pont ekkor teremtdött meg a lehetség egy vidéki kisváros számára, hogy országos szerepet játsszon, és megkezdje a felzárkózást a fejlettebb településekhez. A felzárkózást elssorban gazdasági téren kellett volna megvalósítani, és ennek legfontosabb szegmense a mezgazdaság és annak a modernizációja volt. Sajnos a bajai mezgazdaság két világháború közti állapotából és annak változásaiból nem erre következtethetünk. A foglalkoztatási adatokból egyértelmen látszik, hogy stabil növekedési pályáról szó sem lehetett a korszakban, és ezt csak megersítette a birtokstruktúráról és a termékszerkezetrl talált adatokból kialakított kép. A város sokkal inkább az országos trendekkel sodródott, bár azok kihívásaira némi helyi specialitással tudott válaszolni re Baja mezgazdasága kilendült a vidéki kisvárosok megszokott életébl, és komoly együttmködés indult meg az ipari üzemekkel, de ebbe már beleszólt a revízió sikere és az újabb világháború.

15

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 20. szám október hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 20. szám október hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 2. szám 26. 17. 39-4. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A magyar asztali és minségi borexport alakulása 26 els félévében 1-2. táblázat, 1-8. ábra:

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I.

Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I. SZABOIXS OTTÓ Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I. BEVEZETÉS Budapest lakosságának összetételét vizsgálva figyelemre méltó adat tűnik szemünkbe. Az első világháborút

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián.

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. Gyurgyik László A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG SZERKEZETI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI 1 E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. A mai konferencia a határon túli ság

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Munkaerő-piaci elemző tanulmány Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 23. szám 2006. 28. 45-46. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A vörös asztali borok árának alakulása néhány európai országban 1-2. táblázat, 1-8.

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Megbízó: Eger MJV Önkormányzata 3300 Eger Dobó tér 2. Tervez: Rosivall Tervez Iroda Kft. 1065 Budapest Nagymez u. 37-39. EGER MJV 184/2003. (V. 29.) SZÁMÚ KÖZGYLÉSI HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ

KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ Elterjesztés Kiskunlacháza nagyközség Önkormányzata Településfejlesztési Bizottsága és Képviseltestülete számára

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról. Budapest, 2008.

JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról. Budapest, 2008. JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról Budapest, 2008. március Bevezetés A társadalmi bőnmegelızés olyan állami szerepvállalás

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Mely brókercégek szakítottak legnagyobbat a kilábalásból?

Mely brókercégek szakítottak legnagyobbat a kilábalásból? Mely brókercégek szakítottak legnagyobbat a kilábalásból? 2010.01.15 07:52 A tavalyi tzsdei szárnyalás nem tudott hasonló folyamatokat elindítani az azonnali részvénypiaci forgalom alakulásában, mindazonáltal

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A 296/2006.(XI.28.) Kt. sz. melléklete KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A szociális területen alkalmazott két f jogszabály

Részletesebben

Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás

Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás A Xetra kereskedési rendszer bevezetésével a Budapesti Értéktőzsdén is elérhetővé váltak az iceberg ajánlatok. Az új ajánlattípus bevezetésekor a Kereskedési Bizottságon

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK21 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG TARTALOM A minta leírása, szocio-demográfiai összetevõk...243 Alapvetõ statisztikai adatok...243 A vajdasági régiókon belül a települések

Részletesebben

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Petrovics Zoltán Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás (A jogi szabályozás munkacsoport zárótanulmánya) ISBN 978-615-5269-60-8 Á ÁROP-2.2.17

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában.

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. SZÉPFALUSI ISTVÁN VÖRÖS OTTÓ BEREGSZÁSZI ANIKÓ KONTRA MIKLÓS, A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. Budapest Alsóőr Lendva, Gondolat Kiadó, 2012. (351 lap) A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAM TERVEZETE 2015-2019 1 !" # $ % & & '($) # $) ) *+, -.. /0 1!. # '$+00 '20 '20!00' '3' 3# "- 45#% * & " )0*%!",-6! %4,-6! 004,2004.7!! &

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP A romániai magyar közoktatás 1990 és 2013 között Barna Gergő - Kapitány Balázs Közpolitikai Elemző Központ www.iskolakveszelyben.ro Kolozsvár, 2014. október 27. TARTALOM 1. Adatforrások,

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben