(Minőséggel kapcsolatos költségek)

Átírás

1 1

2 (Minőséggel kapcsolatos költségek) 2

3 Japán Hibaköltségek európai Belső hiba Külső hiba Megelőzé si költség Vizsgálati költség amerikai Tervezési költségek Tervezett veszteség Tervezett nyereség 3

4 Korábban az erősebb minőségprogramok bevezetésének egyik fő akadálya az a hibás elképzelés volt, hogy a jobb minőség elérése sokkal költségigényesebb. Valójában semmi nem állhat távolabb az igazságtól. Armand V. Feigenbaum A minőség ingyenes. Philip B. Crosby 4

5 azok a költségek, amelyek a kielégítő minőség biztosításával és az erre vonatkozó bizalom keltésével kapcsolatban lépnek fel, valamint azok a veszteségek, amelyek akkor fordulnak elő, ha a kielégítő minőséget nem érik el. 119.oldal 5

6 Egy termék vagy szolgáltatás azon fejlesztési, gyártási, disztribúciós és marketingköltségeinek összege, amelyek összefüggésben vannak a termék vagy szolgáltatás azon minőségi kívánalmainak fenntartásával, amelyeket a vásárló érzékel. Azon költségek összessége, amelyek megszűnnének, ha mindent elsőre jól csinálnánk. 6

7 A menedzsment figyelmének felhívása A hibákról való vélekedés megváltoztatása A korrekciós lépések hatásának mérése Az olcsó minőség hatásának mérése Jobb problémamegoldó készség 7

8 Hagyományos modell (termék centrikus) Folyamat modell (folyamat centrikus) Mindkét modell azonos elemeket vesz figyelembe, de gyűjtési és értékelési módjuk eltérő. 8

9 Megelőzési költségek A hibák megelőzésének érdekében tett intézkedések költsége. Minőségértékelési költségek (gyártás/szolgáltatás létrehozása során felmerült minőség költségek) A termék értékelés és ellenőrzés költsége, a hiányosságok felderítése érdekében. 9

10 Hibaköltségek belső hibák költségei A szállítás előtt felfedezett hibák kezelésének költségei külső hibaköltségek Annak költsége, hogy a vevő észleli a hibát 10

11 a termelést megelőző minőségügyi költségek a minőség kutatása és fejlesztése megbízhatósági és tartóssági vizsgálatok minősítés a sorozatgyártás előtt a szállítók minősítése mérő és vizsgálóeszközök fejlesztésével, ellenőrzésével kapcsolatos költségek 11

12 Az ellenőrzés, próbaüzem, vizsgálati és ellenőrzési rendszer kialakítása, tervezése oktatás, képzés, betanítás tapasztalatcsere, benchmarking minőségügyi információs rendszer minőségügyi rendszer működési költségei egyéb megelőzési költségek 12

13 idegenáru ellenőrzés gyártásközi ellenőrzés (ön- és futó /gyártásközi ellenőrzés) gyártási folyamat ellenőrzése végellenőrzés mérő személyzet bér és működési költségei felügyeleti ellenőrzés (termék tanúsítás) vizsgáló eszközök pótlása, amortizációja 116.oldal 13

14 Belső gyártási selejt javítás, válogatás, ismételt vizsgálat nem megfelelő termék értékcsökkenése hibák feldolgozási, nyilvántartási, elemzési és visszacsatolási költségei más belső hibaköltségek 14

15 Külső hibaköltségek hibás kiszállítás miatti költségek jótállási és szavatossági költségek garanciális javítás költségei visszautasított, át nem vett termékek költségei engedmények 15

16 Fajlagos kts Össz kts. Megelőzési + értékelési kts Hiba kts. Q opt. Minőség szintje 16

17 Minőségköltség az árbevétel százalékában 20% 80% 17

18 Megelőzés 10% Minőség értékelés 25% Külső hiba 30% Belső hiba 35% 18

19 A GM amerikai nagyvállalatnál az eladási érték 10-11%-át tették ki a minőségköltségek. Az amerikai vállalatoknál egy felmérés szerint a selejt, a gyártási hibák kijavítása a termelőkapacitások 15-40%-át köti le. A Motorolánál pl. a rossz minőség költsége 1995-ben 10-20% volt. 19

20 A német építőiparban az elkerülhető hibák aránya 1,8% volt ennek elkerülésével nyereségük 50%-kal lett volna növelhető. Egy 350 vállalatra kiterjedő német felmérésből idézve: a forgalomra vetített minőségköltség átlaga 5,9%, ennek 47%-a hibaköltség. 20

21 A kimutatott hibaköltségek csak a jéghegy csúcsát jelzik, és különösen a kis- és közepes vállalatoknál becsülik alá a hibás teljesítmény-ráfordítást. Brit és német tapasztalatok elfogadhatónak tekintik, ha a teljes minőségköltség az értékesítés nettó árbevételének 4-8%-a, és ebből 15-20% a hibamegelőzés költsége, 35-50% a gyártásközi ellenőrzés költsége, 40-50% a hibák költsége. 21

22 Összes Hiba Minőségértékelés kts Megelőzés kts évek 22

23 ISO bevezetés költségei 1880 vállalat adatai alapján (USA) Eladás (M USD) Átlagos költség (e USD) Belső Külső (szakértő) Regisztráció Költség az eladás %-ban 0,3 0,2 Megtakarítások egyszeri éves

24 24

25 A minőség rendszer megléte az együttműködés alapvető feltétele Az ISO 9000 szabványrendszer mellett megjelennek a szektor specifikus rendszerek Együttműködés, akár a versenytársakkal is Egységesítés (globalizáció, holdingok, helyi sajátosságok) 25

26 Informatikai háttér Folyamatmenedzsment szerepének erősödése Vevői igények, piaci pozíció versenyképesség 26

27 Minőségi rendszer nélkül Előírások GMP Iparági min.r. Military Standards ISO 9000 Szabv. ISO/IEC ISO ISO 9000 kiegészítések ISO HACCP (ISO 22000) ISO ISO TS QS 9000 ISO 9000: kritériumok 2000 AS 9000 TL9000 Comenius 2000 VDA 6.1 Minőség díj CMMI értékelési MSZ MEES kritériumok OHSAS ISO Six Sigma ISO CAF ENQA Világszínvonalú minőségi rendszer 27

28 Tanúsítás Érdemi és látszat rendszerek piac, tanúsító szervezetek érdekeltsége és ennek változása tanúsítványok értéke? Divat Vezetők szerepe! 28

29 tanúsított szervezetek száma Forrás: EOQ, The ISO Survey

30 Puha kényszer külső Erős külső kényszer Saját felismerés Forrás: Tunkli,

31 31

32 Célok: A minőség jövőképét és a fejlődés irányait alapvetően meghatározó kulcsfontosságú hajtóerők azonosítása és ezek fontossági sorrendjének megállapítása. Az azonosított hajtóerők lehetséges kibontakozási irányait jelző forgatókönyvek körvonalazása. A minőségügyi szervezeteket és a minőségügyi szakembereket érintő következmények jellemzése. 32

33 Társadalmi felelősségvállalás A társadalmi felelősségvállalás és a globalizáció szorosan összefügg. Ezen a területen az ISO szabvány jelentős iránymutatást ad. A hulladék minimalizálása (környezetmenedzsment szempontok érvényesítése) minőségi prioritássá válik. A társadalmi felelősségvállalás szintje befolyásolni fogja a vállalat bevételét és profitját. A társadalmi felelősségvállalás kettős hajtóerő: a megfelelő vízióval rendelkező vezetők és a jól informált fogyasztók befolyása növekszik. Az életciklus-menedzsment minőségi összefüggései láthatóbbá válnak. 33

34 Fogyasztói tudatosság Az internet széleskörű elterjedése a fogyasztó tudásanyagának óriási bővülését eredményezi. A média szerepének növekedése és működésének változása a minőség alakulásával kapcsolatos információk gyors eljuttatását eredményezik. Az ismeretek átadásának, közzétételének kényszere a vevők és a szervezetek számára is elérhető adatbázisok használatát teszik lehetővé. A differenciálódó fogyasztói igények pontosabb ismerete elősegíti az egyedi igényekre szabott termékek és szolgáltatások gyors létrehozását és vevőkhöz való eljuttatását. 34

35 Globalizáció Globális vállalatok és szállítási láncok szerepének növekedése várható. A legjobb minőség térhódítása és ennek következtében a minőségi elvárások növekedésére számíthatunk. A globális és a lokális szempontok közötti ellentmondás csökken, feloldódik. Globális irányzatok, lokális megoldások (Gloka-lizáció). A globalizáció következtében egy-egy minőségi hiba esetén a kockázatok növekednek. A globalizáció következményeként egyre erőteljesebbé válik a felismerés, hogy az erőforrások világa véges. 35

36 Sokszínűség és a változások gyorsulása A bio- és nanotechnológia térhódítása a technológiai fejlődés szerepét növelik. Az új technológiák hatása nem igazán prognosztizálható, míg ezt megelőzően a népesség növekedéséből következő változások iránya előrelátható volt. A mérséklődő népességnövekedés elősegíti a változások gyorsulását. Az energia, az éhezés, a szennyezés, a lakhatás, a vízhiány és a betegségek problémáinak megoldására sokszínű technológiai lehetőségek lesznek szükségesek. A termékek és a szolgáltatások életciklusának jelentős csökkenése a változtatások felgyorsítását eredményezik. 36

37 A jövő munkavállalója Bizonyosra vehető az emberi erőforrások jelentőségének növekedése. Erőteljesen változni fog a munka jellege. Ez a munkahelyi elvárások és az oktatás tartalmának szorosabb egymásra épülését igényli. Az oktatási rendszerben a hangsúly a tudás mennyiségéről a tanulás képességének megszerzése irányába tolódik el. A munkáltatók számára a tehetségek felkutatása az egyik legfontosabb feladat. Az élethosszig tartó tanulás új értelmet nyer. 37

38 Egészségügy, elöregedő népesség Az egészségügy minőségének és az életminőségnek az összhangja még nyilvánvalóbbá válik. Növekszik a kereslet a magas minőségi színvonalat biztosító és elérhető egészségügyi megoldások iránt. Az átlagéletkor növekedése a jóléti modelleket túlterhelik. Ez az ellátások minőségi szint romlásával járhat együtt, ha nem történnek megfelelő intézkedések re a fejlett világ népességének nagyobbik része 65 éven felüli lesz és nem kis mértékben munkaképes marad, ami egyes termékcsoportok iránt újszerű minőségi követelményeket támaszt.(gyógyszer, élelmiszer). 38

39 A 21. század minősége Biztosan egyre inkább előtérbe kerül a minőség. A versenyképesség szempontjából alapvető kérdés (minimum feltétel) a csaknem tökéletes minőség. A termékminőség lehetőségét még inkább a vállalat és a beszállítói lánc együttes minőségképessége fogja meghatározni. A versenyképesség szempontjából a minőség prioritása minden területen, - a kormányzásban is alapvetővé válik. Annak feltételezése, hogy a minőség automatikusan javul, a jövőben még inkább tudatlanságot takar és káros hatású lesz. A termék és a szolgáltatás minősége még szorosabb összhangba kerül. Várhatóan a minőség védjegyeinek a szerepe növekszik, valós verseny előnyt fognak jelenteni. 39

40 Innováció A vállalati és kormányzati szintek jelentős erőfeszítéseket fognak tenni a K+F+I viszony összehangolására. Az innováció és a folyamatos fejlesztés egymáshoz való viszonya még inkább összehangolódik. A vállalatok működésében a túlélés szempontjából alapvető szerepet játszik az innováció. Az innovációval együtt járó felgyorsult változások a gyorsan reagáló, de mindinkább minőség orientált változásmenedzsmentet tételeznek fel. Az innovációs folyamatokat a vevők látens igényei (tudatosan vagy tudat alatt) mozgatják. 40