A GALGAHÉVIZI LÁPRÉT TÁJVÁLTOZÁS-VIZSGÁLATA LÉGIFOTÓK ( ) ALAPJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GALGAHÉVIZI LÁPRÉT TÁJVÁLTOZÁS-VIZSGÁLATA LÉGIFOTÓK (1952-2005) ALAPJÁN"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET TERMÉSZETVÉDELMI TANSZÉK A GALGAHÉVIZI LÁPRÉT TÁJVÁLTOZÁS-VIZSGÁLATA LÉGIFOTÓK ( ) ALAPJÁN TDK dolgozat Belső konzulensek: Dr. Centeri Csaba, egyetemi docens Vona Márton, tanszéki mérnök Tanszékvezető: Dr. Turcsányi Gábor, habil. egyetemi docens Készítette: Helfrich Tímea V. évfolyam Gödöllő 2006

2 1. Bevezetés Hazánkban az elmúlt 150 év során lápjaink 97 %-a pusztult el a lecsapolási, meliorációs, vízrendezési munkák, valamint a tőzegbányászat következtében (Érdiné, 2002). A nagymértékű pusztulás miatt kiemelt jelentőségű feladatunk védelmet nyújtani a még meglévő 3%-nak. A vizes élőhelyek fontos funkciót töltenek be az élővilág, a génmegőrzés és a biodiverzitás szempontjából, részt vesznek az anyag- és energia-körforgásban, de szerepük az oktatás, a nevelés és a rekreáció szempontjából sem elhanyagolható (Németh, 2004). A biológiai és táji sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása az utóbbi évtizedekben a globális és az európai környezetpolitika egyik központi kérdésévé vált. A természeti örökség megőrzését veszélyeztető tényezők azonban egyre több területen jelentkeznek. A növekvő és differenciálódó területhasznosítási igények (pl. zöldmezős beruházások) következtében a természetes élővilág élettere töredékére csökkent. Ezt a negatív folyamatot tovább fokozza a természetes élőhelyeket felaprózó és elszigetelő mesterséges létesítmények (pl. elektromos vezetékek, közutak stb.) növekvő száma. A természetes élőhelyeket átalakító káros hatások leghatékonyabban ezen élőhelyek helyreállításával és fejlesztésével, a feldarabolódott területek összeköttetésének visszaállításával ellensúlyozhatók. Ennek megalapozásához azonban részletes elemzések szükségesek a területen bekövetkezett változásokról, a jövőbeli változások lehetséges módjáról és mértékéről. A természetvédelem korai, megőrzésen alapuló szemléletét napjainkban egy modern, dinamikus természetvédelmi megközelítés egészíti ki, amely a területek fenntartható kezelésével és használatával járul hozzá a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez. A természetes állapotok megőrzésében nagy szerepe van a társadalom környezettudatosságának, éppen ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a természetvédelem népszerűsítésére az oktatási, képzési, ismeretterjesztési és bemutatási lehetőségek kiterjesztésével. A galgahévízi láprét olyan védett természeti terület, amely megőrzésre érdemes növényfajokkal és élőhelyekkel büszkélkedhet. Úgy gondolom, hogy munkám eredményei hasznosak lehetnek a láprét védelme során, ezért választottam ezt a területet kutatási témának. 1

3 A dolgozat készítése során célkitűzéseim a következők voltak: - a rendelkezésre álló légifotók alapján elkészíteni a felszínborítás térinformatikai adatbázisát, majd segítségével jellemezni a galgahévízi láprét felszínborításának változását; - a változás alapján értékelni a láprét természeti állapotát; - kiszámítani az eltérő növénytársulásfoltok terület-kerület arányát fenntarthatóságuk értékeléséhez; - az eredmények alapján javaslatot tenni a természetvédelmi kezelés megalapozására. 2

4 2. Irodalmi áttekintés 2.1. A terület általános bemutatása Földrajzi fekvés Galgahévíz település a Galga patak völgyében az Alföld északi határán, három morfológiai egység a Gödöllői-dombvidék, a Cserhát alja és a Jászság találkozásánál fekszik, a Hatvani kistáj része. Egymást sűrűn váltogató dombok, hátak, völgyek jellemzik. Síksági területnek minősíthető az összterület 58%-a, dombvidékhez sorolható 35%-a (Nagy, 1997). A település Pest megyében, Budapesttől 46 km-re, keletre található. 1. ábra: Magyarország lápjai (KöM TVH 2002) Éghajlat Galgahévízen a kontinentális éghajlat sajátosságai érvényesülnek. A hőmérséklet és csapadékingadozás, a légáramlatok váltakozásának hatásai miatt az atlanti, mediterrán és az eurázsiai belső szárazföldi jelleg váltakozása jellemző. A Mátra hegység közelsége gyakran érezteti hatását. A tavaszi felmelegedéshez hosszabb idő szükséges, mint az őszi lehűléshez. Gyakoriak a hirtelen bekövetkező 3

5 hőmérsékletváltozások. Május első harmadában, június végén és október elején gyakran hőmérséklet csökkenés jellemző (Nagy, 1997). Ez egybeesik Fekete (1965) megállapításával, miszerint a Gödöllői-dombság hűvösebb és nehezebb mezoklímával jellemezhető, és a terület ennek a földrajzi egységnek a szélén fekszik. Gyakoriak az őszi fagyok, valamint a nyári és kora őszi időszakban a jégverés. A meteorológiai adatok 50 éves átlagának értékeit az 1. táblázatban láthatjuk (Nagy, 1997). Meteorológiai jellemzők: Galgahévízre jellemző adatok: 1. Évi átlagos középhőmérséklet: +10,6ºC 2. Tenyészidőszak középhőmérséklete: ºC 3. Fagyos napok száma: nap 4. Első őszi fagy átlagos határnapja: október Havas napok száma: nap 6. Utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja: április Évi csapadék: mm 8. Évi napsütéses órák száma: óra 9. Uralkodó szélirány: nyugati-északnyugati 1. táblázat: Galgahévíz meteorológiai adatai (Nagy, 1997) Ezek az értékek nem térnek el lényegesen az országos átlagtól, viszont a láprét mikroklímája igen, részben a borítottság, részben a talaj nedvességtartalma miatt (Kovács, 1955) Növényvilág Az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Tiszántúli (Crisicum) és Duna-Tisza közi (Praematricum) flórajárásai határán elhelyezkedő Hatvani kistáj fontosabb potenciális erdőtársulásai között a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a nyílt sztyepptölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek említhetőek. A nyílt társulások közül jelentősebb felületeket foglalnak el a homoki legelők és a homokpusztarétek. A lágyszárúak közül a homoki imola (Centaurea arenaria ssp. Tauscheri), a sárga tavirózsa (Nuphar luteum), a rucaöröm (Salvinia natans), a dárdás laboda (Atriplex hastata) stb. érdemel említést (Marosi és Somogyi, 1990). Az erdőgazdaságilag hasznosított területeken fiatal- és középkorú, zömében keménylombos erdők, kisebb részt fenyvesek találhatóak. Az erdők átlagos évi folyónövedéke 2,1-3,7m 3 /ha között váltakozik. A Gödöllői-dombvidék láprétjeivel már Kovács (1955, 1957), Kovács és Priszter (1956), Máthé (1956) és Fekete (1965) is foglalkoztak. A láprétek jellemző vegetációi a 4

6 kékperjés, nádas társulások, számos védett növényfajjal, pl. kornistárniccsal (Gentiana pneumonanthe) és szibériai nőszirommal (Iris sibirica) (Pintér, 1999; Boecker et al., 2005). A mezőgazdasági területhasznosítás jellemzőbb kultúrái a búza (2-4t/ha), a cukorrépa (30-40t/ha), a paradicsom (10-25t/ha) (Marosi és Somogyi, 1990) Állatvilág A Galgában élő számos gerinctelen közül említésre méltó a folyami rák (Astacus fiuviatilis), amelynek megjelenése azt jelzi, hogy a régebben állandó jelleggel szennyezett víz minősége az utóbbi években sokat javult. A halak közt megtaláljuk a védett csíkféléket (Cobitidae), gyakori a bodorka (Rutilus rutilus), a domolykó (Leuciscus cephalus), a küsz (Alburnoides bipunctatus) és a fenékjáró küllő (Gobio gobio). Kétéltűek közül gyakran találkozhatunk a kertjeinkben is előforduló barna varanggyal (Bufo bufo) és a zöld varanggyal (Bufo viridis), a nedves réteken pedig a zöld levelibékával (Hyla arborea), mocsári békával (Rana arvalis), a pettyes gőtével (Triturus vulgaris) és a vöröshasú unkával (Bombina bombina). Néhány éve még a vizesebb területeken élt a mocsári teknős (Emys orbicularis), ma a hüllőket a különböző gyík- (zöld, fürge, homoki) és siklófajok képviselik a környéken (vízi, kockás és erdei). A madárvilág gazdagnak mondható. A fokozottan védett madárfajok közül a fehér gólya (Ciconia ciconia), a homokfalakba fészkelő gyurgyalag (Merops apiaster) és a kuvik (Athene noctua) költ a környéken. A ragadozó madarak közül az egerészölyvet (Buteo buteo), a barna rétihéját (Circus aeruginosus), a vörös vércsét (Falco tinnunculus), a kabasólymot (Falco bubbuteo) és az erdei fülesbaglyot (Asio otus) kell kiemelni, de a Magyar Madártani Egyesület tevékenységének eredményeképpen a környék templomtornyaiban ismét költ a gyöngybagoly (Tyto alba). Jellegzetes még a sárgarigó (Oriolus oriolus) is. Emlősök közül a réteken a mezei pocok (Microtus arvalis), a mezei nyúl (Lepus europaeus), az őz (Capreolus capreolus), a menyét (Mustela nivalis), a vörös róka (Vulpes vulpes) jellemző, az erdőkben a nagyvadak mellett a rágcsálók és kisragadozók, pl. nyest (Martes foina) vagy a borz (Meles meles) gyakoriak. A ragadozók közül értékes ritkaság a vadmacska (Felis silvestris) és a nyuszt (Martes martes). Az erdők gímszarvas (Cervus elaphus) állománya országos szinten is megállja a helyét. A szintén elszaporodott vaddisznó (Sus scrofa) állomány a mezőgazdaságnak is károkat okoz (http1). 5

7 Talajadottság A talajtakaró tarka. A 13 féle talajtípus homokon és löszös üledékeken képződött. A legnagyobb területi részaránnyal (18%) a Tisza és Farmos között húzódó humuszos homoktalajok, a Zsámbok-Vácszentlászló és a Hatvantól Ny-ra, a Galgától É-ra elterülő magasabb térszíni elhelyezkedésű löszterületeken képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű (IV.) csernozjom barna erdőtalajok szerepelnek. A gyenge termékenységű (VIII.) humuszos homoktalajok mintegy 45%-a szántó, 35%-a erdő, 15%-a szőlő. A csernozjom barna erdőtalajok szinte teljes egészükben szántóterületek. A Galgahévíz környéki futóhomok kiterjedése 4%, zömmel (55%) erdő. Viszonylag jelentős a Zagyva, a Galga és a Hajta allúviumain kialakult, vályogtól agyagig változó fizikai féleségű, az V-VII. talajminőségi kategóriába sorolt réti talajok kiterjedése (13%). Ennél lényegesen kevesebb az öntés-réti talajoké (2%), míg a szikes talajok közül a sztyeppesedő réti szolonyecek és szolonyeces réti talajok 4 és 6%-ot foglalnak el. Termékenységük gyenge (VIII. és XIX.), főként szikes legelőkkel, rétekkel borítottak (Marosi és Somogyi, 1990). A láprétek jellemző talajai a lápos réti talaj, rétláp talaj és a tőzeges láptalaj (Vona, 2005) Természetvédelem Magyarországon A magyar természetvédelem története A magyar természetvédelem története legjobban a vonatkozó jogi szabályozás, a gazdálkodási előírások történetén át követhető nyomon, amelyekre később a szervezeti rendszer épült. A természetvédelem jogi szabályozásának gyökerei az első - többnyire gazdálkodási célokat szolgáló - erdőtörvények, vadászati jogszabályok voltak: Zsigmond király (1426) rendelkezése a kíméletes erdőhasználatról, erdőrendtartási törvények (1565, 1669), II. Lipót dekrétuma (1790) az erdők védelméről (erdei zárlat a pusztítás megakadályozása érdekében), III. Károly dekrétuma (1729) a vadászat és madarászat szabályairól (tilalmi idők megállapítása) (http2). Az intézményes természetvédelem első szakasza a kiegyezéstől az I. világháborúig tartó időszak ben született meg az első magyar erdőtörvényünk, melyet a hazai természetvédelem egyik legjelentősebb mérföldkövének tekintünk. Ezt követően még a 6

8 XIX. században két további, a természetvédelem érdekeit is szolgáló törvényt szavaztak meg, 1883-ban a vadászatról és 1888-ban a halászatról. A természetvédelem átfogó szabályozásának kezdete a két világháború közötti időszakra tehető ben védetté nyilvánították a debreceni Nagyerdőt (ez volt az első magyar természetvédelmi terület), mellyel elkezdődött hazánkban a gyakorlati természetvédelem is. A természetvédelem negyedik nagy korszakát a II. világháborútól napjainkig tartjuk számon. A világháborúkat követően a természetvédelem szakemberei nehéz feladattal találták szembe magukat, ugyanis az ország figyelmét lehetetlen volt a politikai eseményekről elvonni. Ennek ellenére a XX. században gombamód szaporodva alakultak a különböző természetvédő egyesületek, szervezetek, melyek tevékenységükkel a közvélemény figyelmét próbálták a természet megóvására irányítani ben alapították meg hazánkban az első tájvédelmi körzetet (Tihanyi TK) ben lépett életbe a természetvédelemről szóló, évi törvényerejű rendelet. Ez a jogszabály hozta létre az Országos Természetvédelmi Hivatalt (OTH) is, mely 1977-től az Országos Környezetvédelmi Tanács egyesítésével Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) néven működött tovább (Rakonczay, 1998). Az 1970-es években további sikereket könyvelhetett el Magyarország a természetvédelem területén. Még ebben az évtizedben alapították 3 nemzeti parkunkat január 1-én nyitotta meg kapuit a Hortobágyi Nemzeti Park, a Yellowstone NP alapításának 100. évfordulóján, míg 1975-ben a Kiskunsági NP-ot, 1976-ban a Bükki NP-ot hozták létre. Jelenleg 10 nemzeti parkunk van, melyek összterülete közel fél millió hektár (http2). A természetvédelem következő nagyobb állomását az 1996-ban elfogadott természetvédelmi törvény jelentette, mely január 1-én lépett hatályba. Megfogalmazása szerint a természetvédelem feladata elsősorban a tudományos és kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű értékek védelme, megőrzése. Tágabb értelemben a természettel való - az ember hosszú távú érdekeit is figyelembe vevő- gazdálkodást jelenti. Ennek megfelelően a természetvédelemről szóló évi LIII. törvény célját a következőképpen fogalmazták meg: A természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése, illetve a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése (1996. évi LIII. Tv.). 7

9 A lápok helyzete a magyar természetvédelemben Mivel a dolgozat témája a lápvédelemre, a lápkezelésre összpontosít, ezért tudnunk kell, hogy milyen helyzetben vannak a magyar lápok, vagyis milyen védelemben részesülnek. Hazánkban az elmúlt 150 év során lápjaink 97 %-a pusztult el (Érdiné, 2002) a lecsapolási, meliorációs, vízrendezési munkák, valamint a tőzegbányászat következtében. Éppen ezért nagyon fontos feladatunk védelmet nyújtani a még meglévő 3%-nak. Az országos jelentőségű védett természeti területeinket 3 nagy csoportra oszthatjuk. Egyrészt ide tartoznak az egyedi jogszabállyal védett területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület), illetve azok a területek, értékek, melyek a törvény ereje által védettek, azaz ex lege védelemben részesülnek. Ex lege védett természeti területek: a természetvédelmi területek: pl. szikes tavak, lápok, a természeti emlékek: pl. kunhalmok, földvárak, források, víznyelők. Ex lege védett természeti értékek a barlangok A konzervációbiológia jelentősége a természetvédelemben A biológiai sokféleség megőrzése, védelme a természetvédelem egyik kiemelt feladata. A biodiverzitás az élővilág változatossága, mely magába foglalja az élet sokféleségét, mindennemű megjelenési formáját, hierarchikusan szerveződő szintjeit. Alapvetően három értelmezésben fordul elő, melynek megfelelően beszélhetünk genetikai, taxon, illetve ökológiai diverzitásról. A sokféleség megőrzésének legfontosabb feltétele, hogy minden, a védelem érdekében megtett lépést a természetvédelmi biológia, azaz a konzervációbiológia követelményeinek megfelelően hajtsunk végre. Nem véletlenül szokták a természetvédelmi biológiát a biodiverzitás megőrzésének tudományaként emlegetni, mely a biodiverzitás-krízis hatására alakult ki. Célja a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. Ehhez integrálja a megfelelő biológiai (genetikai, ökológiai, hidrobiológiai), agrár (erdészeti, halászati és vadgazdálkodási) és más tudományok tapasztalati és elméleti ismereteit, figyelembe véve az adott társadalmi-gazdasági környezetet (Báldi, 2006). A konzervációbiológia, mint önálló tudományág kialakulása az 1980-as évekre tehető. Ekkor alakult a Society for Conservation Biology társaság, akik nevéhez számos konferencia szervezése fűződik, illetve ebben az időben láttak napvilágot az első folyóiratok is (Conservation Biology 1986; Ecological Applications 1991; Biodiversity and Conservation 1992). 8

10 Az élővilág elszegényedésének legszembetűnőbb formája a természetes élőhelyek eltűnése, valamint a fajok pusztulása. Sajnos a pusztulás és az elszegényedés mellett olyan rejtett veszteséget is jelent, amely közvetlenül befolyásolja az emberiség életkörülményeit. Ez a veszteség az ökoszisztéma-szolgáltatások redukálódása. Az ökoszisztéma-szolgáltatás eredménye például a tiszta levegő, az iható víz, a légkör megfelelő összetétele, a talajképződés, a tápanyagok körforgalma, a megporzás stb.; e szolgáltatások is a biológiai sokféleség függvényei (Hooper et al., 2005). A konzervációbiológia, mint ahogy azt a neve is mutatja, fő feladatának tekinti a különböző ökoszisztémák védelmét a káros behatásokkal szemben, ezen belül a természetes állapotban lévő területeken a megelőzés fontosságát hangsúlyozza. Ha azonban a prevenció már elkésett, akkor a restauráció-ökológiai módszerek alkalmasak a terület kezelésére. A konzervációbiológia eszköztárában számtalan beavatkozás-típussal találkozunk. A természetvédelmi kezelés alaptípusai Aradi et al. (2004) szerint: 1. Prezerváció (megelőzés) 2. Konzerváció (állapotfenntartás) A degradált élőhelyek rekonstrukciójának eszközei (restaurációs ökológia): 1. Rehabilitáció (helyreállítás) 2. Rekonstrukció (felújítás) 3. Kreáció (létesítés) Ezen módszerek közül a lápvédelemben alkalmazott főbb konzervációbiológiai eszközök a megelőzés és a fenntartás. Amennyiben a lápi ökoszisztéma-rendszer már sérült, akkor mind a rehabilitáció, mind a rekonstrukció módszereit kell alkalmazni. Azonban továbbra is kérdéses, hogy a megváltozott környezeti feltételek mellett sikerülhet-e egyáltalán az oly sokszor reménytelennek tűnő, jelentős költségekkel járó feladat végrehajtása. Hiszen ahhoz, hogy a rehabilitáció/rekonstrukció sikeres legyen, a kezelést nemcsak a láp konkrét területén kell folytatni, hanem a láppal szoros kapcsolatban lévő szomszédos területeken sem engedhető meg az intenzív területhasználat. Önmagában egy lápterület védelme nem vezethet sikerre, csak egy komplex szemléletű, a környező területekre is kiterjedő védelmi program nyújthat megoldást. 9

11 2.3. Túltermelési válság A mezőgazdaságnak évezredek óta kulcsszerep jut az emberiség életben maradásában és fejlődésében. Az ezredfordulókor Európa mintegy 50 %-át, Magyarországnak pedig 66 %- át borítják mezőgazdasági területek. Az Európai Unió természeti értékeinek pusztulása, elsősorban a mezőgazdasági területekhez kötődő fajok drasztikus állománycsökkenése, a mezőgazdasági túltermelés és a vidék elnéptelenedése átfogó és nem csak a termelés növelésére épülő vidékpolitikát és többfunkciós mezőgazdálkodást igényel. Ennek alapvető eleme az agrár-környezetvédelem, mely támogatást nyújt környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárásoknak, illetve elősegíti az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezőgazdasági földhasználatát (Ángyán et al., 2003). Az EU állampolgárai számára magától értődő, hogy a természet egyensúlyának megtartásában a mezőgazdálkodás alapvető szerepet játszik. Amit más ágazatok, például az ipar, a közlekedés, az építőipar, sőt, maga a mezőgazdaság is "kivesz" a természetből, azt elsősorban a mezőgazdálkodás pótolhatja vissza. A legtöbb pénzt a túltermelés emészti fel, méghozzá indokolatlanul, a KAP (Közös Agrár Politika) alaptörekvésévé vált a termelés és az értékesítési lehetőségek összehangolása, ez néhány fontos ágazatban a termelés korlátozását jelenti. Az is egyértelmű, hogy a túltermelés feleslegesen emészt fel erőforrásokat (Nagy, 2002). Erre jó néhány példa említhető a vizes területeken belül is, pedig köztudott, hogy az egykori lápterületek, melyeket manapság szántónak vagy intenzív legelőnek használnak, már soha sem lehet rehabilitálni. A bajor Donaumoos (110 km 2 területű sík vidék Svábország és Oberbayern bajorországi kerületekben, a Duna jobb partján. Egykor lápos-mocsaras terület volt, vizét csatornákon vezették le, és így a földjét kapásnövények, illetve fű termelésére tették alkalmassá (Révai Nagy Lexikona) területén a vetőburgonya termesztése hosszú hagyományra tekint vissza. Sajnos azonban a termesztés jelentős, helyrehozhatatlan változásokat idézett elő e páratlan természeti tájban, főleg azóta, hogy a megnövekedett kereslet miatt az egykori extenzív gazdálkodást ma már ipari méretekben folytatják (Hutter et al., 1997). A lápi ökoszisztémákban azonban nem csak az intenzív mezőgazdasági területként való hasznosítás okozott mérhetetlen károkat, hanem a XIX. század elejétől folyamatosan egyre nagyobb méreteket öltő tőzegbányászat is. 10

12 A tőzegbányászatot mindenképpen korlátozni kellene, hogy ezentúl kizárólag gyógyászati célra (aktív szén előállítására) lehessen a tőzeget használni, nem mint a kertészetben talajjavító anyagként vagy az iparban energiaforrásként. Ezt a válságot a mezőgazdálkodásban csak akkor lehetne megoldani, ha a környezetromboló, intenzív gazdálkodás helyett áttérnénk az egykor nagy hagyományokra visszatekintő extenzív mezőgazdálkodásra, mely gazdálkodási mód nemcsak a környezetünk, hanem egészségünk védelmét is szolgálja. Succow (1994) szerint az extenzív termeléssel megfelelő mennyiségű, magas beltartalmi értékű, egészséges élelmiszer-előállítás valósítható meg anélkül, hogy a túltermelés okozta többlettermés problémáit meg kellene oldanunk A lápvédelem céljai A Földön már csak nagyon kevés olyan hely maradt, ahol a környezetben semmilyen emberi beavatkozás sem történt. Főleg az iparilag fejlett Európa áll rosszul ezen a téren. Mindössze néhány magashegyvidéki terület, erdő, láp, esetleg tó képzi az érintetlen területek kis hányadát. Pedig ezek a területek magas értékkel bírnak a természeti táj stabilitásában, nagy szűrű-kapacitással rendelkeznek, élőhelyként szolgálnak speciális növény- és állatfajoknak. Éppen ezért ezek a területek jóval nagyobb figyelmet igényelnének, mint ahogy gondolnánk. A lápvédelem céljait Hutter et al. (1997) szerint az alábbi pontokban foglalhatjuk össze: - abszolút védelem a természetes vagy a természet közeli lápoknak; - minden, a tőzegbányászat által érintett lápon a további bányászatot meg kell szüntetni és a védeni kívánt terület környezetében a környezetszennyező, veszélyes anyagok kibocsátását meg kell tiltani; - védeni kell a terület fajgazdagságát a káros hatásoktól, ezáltal biztosítani az őshonos lápi növény- és állatfajok fennmaradását; - a megváltoztatott és megzavart életközösség rehabilitációjára ki kell dolgozni egy olyan kezelési tervet, ami biztosítja a láp további fennmaradását; - integrálni szükséges a természet és az ember szükségleteit, mindkét fél igényeinek figyelembe vételével. 11

13 Természetvédelmi kezelés Hazai és nemzetközi viszonylatban is elmondható, hogy a vizes élőhelyek többsége, elsősorban emberi hatásoknak köszönhetően veszélyeztetett helyzetben van. Védelmük egyre nagyobb hangsúlyt kap, ugyanakkor működésükről még mindig nem tudunk eleget ahhoz, hogy a legmegfelelőbb kezeléseket lehessen végrehajtani (Molnár, 2005). Egy védett terület jogi értelemben való létrehozása az esetek nagy részében önmagában nem biztosítja a védendő értékek tartós fennmaradását. A védett élőhelyek és fajok sokszor csak célzott kezeléssel őrizhetők meg (Standovár és Primack, 2001). Az aktív természetvédelmi intézkedések azonban gyakran nem kellő tudományos megalapozottsággal történnek. Ezért már az elején célszerű leszögezni, hogy mit is értünk a természetvédelmi kezelés fogalma alatt. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 36. (2) bekezdésében található meghatározás alapján a védett természeti érték, továbbá a védett természeti terület felmérése, nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása és helyreállítása érdekében végzett tevékenységek minősülnek természetvédelmi kezelésnek. A Tvt. előírása alapján minden védett természeti terület esetében el kell készíteni a kezelési terv dokumentációt, amelyet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni. A védelemre tervezett területek esetében a védetté nyilvánítás nem történhet meg a kezelési terv dokumentáció hiányában. A kezelési terv dokumentációk készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokat a 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet tartalmazza. A kezelési terv dokumentáció az alábbi három részből áll: - a természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció, amely a tervezési területet a tervkészítés időpontjában, illetve azt megelőzően jellemző környezeti adottságokat, biológiai, gazdasági és kulturális jellemzőket leíró rész; - a részletes kezelési terv, amely a tervezési területre vonatkozó ideális természetvédelmi célkitűzéseket, ezek megvalósításának lehetőségeit, ez utóbbi alapján a gyakorlati természetvédelmi célkitűzéseket, természetvédelmi stratégiákat, természetvédelmi kezelési előírásokat és feladatokat részletesen ismertető rész; - a természetvédelmi kezelési terv, amely a tervezési területre vonatkozó természetvédelmi kezelési előírásokat, a természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozásokat és tilalmakat összesíti. 12

14 A hosszú távon sikeres természetvédelmi kezelés előfeltétele az elérendő célok pontos meghatározása. Ha a célunk egy élőhely-komplex fenntartása, akkor a munkát egy élőhelyfenntartási terv elkészítése alapozza meg, míg ha a feladatunk egy faj megőrzése, akkor az első lépés célszerűen egy fajvédelmi program megírása (Standovár és Primack, 2001). Mivel a vizes területek kiterjedése nem veszi figyelembe az országhatárokat, ezért nagy jelentőséggel bírnak a természetvédelemben a nemzetközi egyezmények is, melyeket különböző országok államfői írnak alá (Hutter et al., 1993), ilyen pl. az február 2-án Ramsarban aláírt nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel kapcsolatos nemzetközi szerződés. Ha ugyanis a szomszédos országok ugyannak a vizes élőhelynek másként látják a jövőjét, akkor minden természetvédelmi erőfeszítés kárba veszik. Egyre általánosabb az a felismerés, hogy a helyi lakosok bevonása a természetvédelmi programokba, az egyik fontos, hiányzó eleme a természetvédelemnek. A felülről lefelé építkező megoldások, amikor a kormányzat próbálja ráerőltetni természetvédelmi terveit a helyi közösségekre, ki kell egészüljenek azokkal az alulról jövő kezdeményezésekkel, amelyekben a helyi közösségek megfogalmazzák saját fejlesztési céljaikat (Clay, 1991). E megközelítés népszerűsítésében úttörő munkát végzett az UNESCO Az ember és bioszféra (Man and Biosphere, MAB) programja. A program keretében úgynevezett bioszféra-rezervátumokat hoztak létre, hogy e területeken sikeresen integrálják az emberi területhasználatot, a kutatást és a természeti értékek megóvását (Batisse, 1997). Succow (1994) megfogalmazása alapján az UNESCO által adományozott Bioszféra Rezervátum kitüntetés elnyeréséhez számos kritériumot kell teljesíteni: - a kultúrtájak védelme, ápolása, fejlesztése és rehabilitálása; - a fajdiverzitás megőrzése, a tradicionális tájhasználati formák előnyben részesítése; - a társadalmi-szociális és egyben a környezeti igényeket is kielégítő tájhasználat és területfejlesztés; - természetes nyersanyagok és élelmiszerek előállítása, illetve értékesítése; - a túlhasználat miatt károsodott területek regenerálása/rehabilitása; - a környezet hosszantartó, folyamatos monitorozása, ökológiai kutatás folytatása; - környezeti képzés és nevelés folytatása, figyelembe a kultúrtörténeti hagyományokat A láprétek természetvédelmi kezelése Sajnos a mai láprétek már általában erősen átalakult termőhelyen vannak, ezért helyreállításra, regenerációra szorulnak. Természetes körülmények között lényegében külön beavatkozás nélkül fenntarthatók a magassásosokba átmenetet képző, ősi típusú kékperjés 13

15 láprétek is. A lápok természetvédelmi kezelésénél a legfontosabb a vízellátottság és a víz minőségének a megőrzése. Az esetlegesen megtelepedő cserjék, kisebb fák eltávolítandók, de erre viszonylag ritkán van szükség (Kelemen, 1997). Hutter et al. (1997) szerint a kezelés megkezdése előtt mindenképpen fel kell térképeznünk a láp állapotát, ezért néhány vizsgálatot el kell végeznünk. Szükséges a tőzegréteg vastagságának megállapítása, mert ezáltal pontos képet kaphatunk a terület vízháztartásáról. Ezenkívül nagyon fontos megismerni a láp növény- és állatvilágát, valamint az aktuális területhasználatot, kutatni kell a láp életére veszélyt jelentő tényezőket, végezetül pedig meg kell állapítani az összkép kialakítása érdekében a terület hemeróbiaszintjét. A Természetvédelmi Hivatal tanulmánykötetében megjelentek szerint (Kelemen, 1997) a legfontosabb láprét-kezelési típusok az alábbiak: 1. Legeltetés A láprétek természetvédelmi kezelésénél az egyik szóba jöhető módszer a rendszeres legeltetés. Nem mindegy azonban, hogy a védendő területet milyen állatfajjal legeltetjük, ugyanis minden állat más-más hatást vált ki az eltérő legeltetési módszerek miatt (tereléses, elkerítéses, villanykarámos), illetve nem minden állatfaj alkalmas az általában savanyú füvekben gazdag lápos terület legeltetésére. A természetvédelmi kezelésnél előnyben kell részesíteni a védett kultúrfajtákat (szürkemarha, racka, cigálya, mangalica stb.), melyek jobban illenek az egykori hagyományokhoz, valamint nagyon fontos a legeltetés intenzitásának (db állat/terület/idő), időzítésének megfelelő meghatározása a legelő kizsarolásának elkerülése végett. A legelőként is funkcionáló lápréten rendszeresen el kell végezni az ápolási munkákat (pl. cserjék eltávolítása), hogy elkerüljük az állatok sérüléseit. Magyarországon a gyepek természetvédelmi kezelésénél 6 legeltetésre alkalmas állatot ismerünk (http3): szarvasmarha: nagy taposóhatás, mozaikos legelés juh: borotvahatás, kisebb taposás kecske: mindent lelegel ló: sokat ugrál, válogat disznó: zsióka (Bolboschocnus maritimus IL.I Palla) a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó évelő, kúszó gyöktörzsű növény) legelése, mely általában káros! 14

16 liba: nagyon erős, maró a trágyája, mindent lelegel (káros!) Ezek közül a láprétek kezelésében leginkább a szarvasmarha vagy a juh jöhet szóba. A területre jellemző állatfajt természetesen a hagyományok figyelembevételével kell megválasztani. Németországban a láprétek szarvasmarhák általi legeltetése terjedt el leginkább, míg hazánkban a juhokkal történő legeltetés (szóbeli közlés). Fontos azonban megjegyezni, hogy mivel jelen esetben vizes legelőről van szó, a legeltetés megkezdése előtt mindenképpen szükség van az állatok egészségügyi felkészítésére is, hiszen a kórokozók, élősködők a nedves környezetben nagyobb valószínűséggel okozhatnak problémákat, mint száraz legelőn. Matthes (1993) több éves kutatás során arra az eredményre jutott, hogy a marhákkal történő legeltetés következtében a legeltetés helyén a flóraelemek heterogenitása megnő. A Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) Sachsen tartománybeli egyesülete a biotóp- és fajvédelem mellett a tájápolás szükségességére is felhívja a figyelmet. Az általuk végzett kísérlet során az intenzív legeltetésről extenzív legeltetésre tértek át, mely kisebb veszélyt jelent a legelő élővilágára. A vizsgálatot a sachseni Wölpener Torfwiesen területén hajtották végre. Ez egy 48 ha-os területű láprét, mely a Riss-jégkorszak idején keletkezett. Az idők folyamán az erősödő szukcessziós folyamatok miatt fokozatosan feltöltődött. A XIX. század elejétől kezdve a kaszálás és a tőzegbányászat következtében aprómozaikos tájszerkezet alakult ki a területen, melyen főként veszélyeztetett növények pl. gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare), buglyos szegfű (Dianthus superbus), festő zsoltina (Serratula tinctoria) és zergeboglár (Trollius europaeus) telepedtek meg. A XX. század közepétől a hiányos kezelés (legeltetés, kaszálás nélkülözése) miatt a beerdősödés veszélye fenyegette a lápot. A szakemberek tanácsára a helyi természetvédelmi aktivisták és szervezeteik az erősen veszélyeztetett területeket kézzel kezdtek el kaszálni, majd a levágott növényzetet elszállították. Mindezen törekvés 1990-ig sikeresen folytatódott, sajnos azonban a két Németország egyesülése után adminisztrációs problémák merültek fel. Ebben a helyzet hozta létre a Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) a Biológiai Tájápolás projektjét, melynek során skót felföldi marhákkal kezdték el legeltetni a láprétet. Az ötlet nem volt új keletű, hiszen már a népvándorlás idején alkalmazták a kelet-európai népcsoportok. Ők adták át tapasztalataikat a keltáknak. Ezek a szarvasmarhák mindent megadtak az akkori ember számára: tejet, húst, a ruházkodáshoz szőrmét, szarvukból kéziszerszámok készültek. 15

17 A skót felföldi marha nagy ellenálló képességgel rendelkezik, vagyis tartásukhoz nincs szükség istállóra, borjaikat a szabadban hozzák a világra. Amennyiben télen is elegendő füvet találnak a legelőn, akkor kiegészítő takarmányozás nélkül is megélnek a szabadban. Ha azonban mégis szükség van a kiegészítő takarmányozásra, akkor csak szénáról, illetve tiszta vízről kell gondoskodni. A kezdetekhez képest 3 év elteltével az állománylétszám 5-ről 11 példányra nőtt, az egy állatra jutó éves területhasználat pedig elérte az 1 ha-t (Thulke és Oertner, 1995). Összefoglalva a módszer tapasztalatait megállapítható, hogy a skót felföldi szarvasmarhákat főként a cserjésedésnek induló legelőkön kiválóan lehetet alkalmazni a természetvédelmi kezelésben, ugyanis képesek visszaszorítani a nád, a bodza és más bogyós cserjék terjeszkedését. Először szelektíven táplálkoztak, de később már mindent elfogyasztanak, majd a tavasz beköszöntével már nem lehetett megkülönböztetni, hogy mely területeket legeltek le már az ősszel és melyeket a tél folyamán. A legeltetés mellett bizonyos területeken tovább folytatták a kézi kaszálást, hogy a leginkább veszélyeztetett növényeket megkíméljék a taposásból eredő károktól (König, 1994). 2. Kaszálás A kaszálás megkezdése előtt is fontos néhány szempontot figyelembe venni. A leglényegesebb a kaszálás időpontjának megválasztása, melyet az értékes növényfajok virágzásához, madarak fészkeléséhez kell igazítani. A kaszálás módszere lehet kézi, vagy gépi, de a legfontosabb, hogy mindkét esetben biztosítani kell az állatok számára a menekülési lehetőséget. A kézi kaszálás természetesen természetkímélőbb megoldás, mert sokkal kisebb zavarással jár, de nagyobb területen a nagy munkaerő igény miatt nehezen kivitelezhető. A legelőápolási munkák csak szűk köre engedélyezett, a felülvetés, műtrágyázás már eleve kizárt a védett területen. 3. Agresszív, tájidegen fajok visszaszorítása Itt elsősorban az özönnövényekre kell gondolni pl. a nádra (Phragmites australis), a füzekre (Salix spp.) melyek irtását rendszeres el kell végezni. Ez azért szükséges, mert az özönnövények, mint ahogyan a nevük is mutatja, rendkívül agresszíven terjednek, kiszorítván élőhelyükről a védeni kívánt növényeket. A galgahévizi láprét esetében is a fent említett beavatkozási módokkal próbáljuk a területet védeni. 16

18 A természetvédelmi kezelés további pozitívumának tekinthető, hogy a kezelés ideje alatt előfordulhat, hogy olyan alvó növénymagok juthatnak a talajfelszínre, melyeket már rég kihaltnak hittek. A bolygatás következtében ezek a növények újra megtelepedhetnek a területen. Összefoglalva megállapítható, hogy csak a gondosan tervezett, és kitartó monitorozással dönthető el egyértelműen, hogy eredményes volt-e a területen a természetvédelmi kezelés. Nagyon fontos a folyamatos kontrollálás, illetve a korrekt dokumentálás. Amennyiben törekvéseink elérték céljukat, vagyis a kezelés pozitív eredményeket hozott, akkor mindenképpen érdemes tovább folytatni a megkezdett természetvédelmi munkát Fajvédelmi program természetvédelmi kezeléssel Fajmegőrzés alatt a közvetlenül, vagy közvetve antropogén hatások által veszélyeztetetté vált, nemzetközi vagy hazai viszonylatban lecsökkent, vagy csökkenő állományú fajok megőrzésére kidolgozott programokat értjük. A fajok egy részénél a veszélyeztetettség egyértelműen a befoglaló növénytársulás vagy társulás-komplexum eltűnésével (megritkulásával) függ össze, e fajok esetében az élőhely-védelmi program megoldja a faj védelmét is. Többségében azonban az élőhely védelmét kombinálni kell a faj életmenetének valamely kulcsfaktorába történő aktív beavatkozással, vagyis természetvédelmi kezeléssel (http4). Magyarországon jelenleg több fajvédelmi programmal kívánnak segítséget nyújtani számos kihalásban lévő fajnak. A hazai oligotróf síklápok és úszólápok egyik legritkább, fokozottan védett növénye a hagymaburok (Liparis loeselii), melynek eszmei értéke Ft példányonként (23/2005. (VIII.31.) KvVM r.). A védeni kívánt növényfaj a kis populációk és a termőhelyek sérülékenysége miatt a magyar flóra kipusztulástól közvetlenül veszélyeztetett tagja. Megmentésére az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Fertő-Hanság NP, illetve a Duna-Ipoly NP szakemberei egy akciótervet dolgoztak ki (Illyés et al., 2006). Az országban 5 helyszínen (kistómalmi láprét, Vajai-tavi úszóláp, Velencei-tavi úszólápok, Dunaharaszti és Szigetcsép környéke) végeztek kísérleteket. A faj elétűnésének fő oka, hogy az agresszíven terjeszkedő növények, mint pl. a nád (Phragmites australis) vagy a 17

19 füzek (Salix spp.) kiszorítják a termőhelyéről. A természetvédelmi kezelés (rendszeres kaszálás, nyárvégi és téli nádvágás, falhalmozódott avarréteg eltávolítása, azaz összefoglalva a szukcesszió féken tartása) sokat segíthet a hagymaburok újbóli megtelepedésben. A mesterséges, in situ csíráztatás nehezen oldható meg, sikerességének valószínűsége csekély mértékű, bár nem lehetetlen. Összefoglalva a kísérlet eredményeit, arra a megállapításra jutottak a szakemberek, hogy a hagymaburok csírázásához és növekedéséhez szükséges szabad tőzegfelszínek a lápi élőhelyek szukcessziójának egy köztes stádiumában jelennek meg. Ezen élőhelyek diverzitásának megőrzése érdekében szükséges a szukcesszió megfékezése, a termőhely nyílt jellegének fenntartása, mely csak kezeléssel oldható meg Láprekonstrukció Lecsapoláskor a tőzegnek a baktériumok általi oxidatív lebontása, vagyis a mineralizáció a megnövekedett oxigén-koncentrációnak köszönhetően jelentős mértékben felgyorsul. Ezért a tőzeg konzerválása egy óvatos, folyamatosan figyelemmel kísért újravizesítéssel, azaz a talajvízszint megemelésével oldható meg (Hutter et al., 1997). Mivel az újranedvesítés jelentős költséggel jár, ami gyakran megoldhatatlan problémát jelent, ezért a legcélszerűbb és egyben jóval olcsóbb megoldást jelent, ha területen a természetvédelem a használat által elvét követve az a fent említetteknek megfelelően extenzív legeltetést folytatunk. A láprekonstrukciós célállapotnál a tőzegképző növényzet és oxigénhiányos viszonyok kialakulása, a láp-újraképződési folyamatok beindulása, értékesebb lápi fajok visszatelepülése jelenti a fő célt. A rekonstrukció a háborítatlan, spontán regenerálódást, lápi szukcessziót, tőzegképződést szolgálja. A kisebb felületű, sekélyebb, eredetileg botanikai szempontból értékesebb területek alkalmasak erre a célra (Hubayné, 2005). A legfontosabb feladat a láp újraélesztése érdekében a lecsapolást elősegítő árkok kiiktatása. Erre a legalkalmasabb és legkörnyezetkímélőbb megoldás ha a víz útját eltorlaszoló gát tőzegből készül. Az optimális vízszintszabályozáshoz célszerűbb több kisebb gátat építeni, mint kevesebb nagyot, ugyanis ezzel a módszerrel finomabb változtatások is végre hajthatók. Ha ugyanis a visszaduzzasztott víz túlságosan nagy felületen terül el, akkor az könnyen a láp eutrofizációjához vezethet (Hutter et al., 1997). Dörfler és Dörfler (1990) szerint a rekonstruálni kívánt területen nem csak a belvízelvezető csatornákat szükséges 18

20 eltorlaszolni, hanem a drénrendszert is el kell távolítani. A megfelelő vízvisszatartást egy legalább 60 cm vastag, folyamatosan tömött réteget képző tőzegborítás biztosíthatja. A vizes élőhely rekonstrukciót akadályozhatják a különböző vonalas létesítmények, melyek szétszabdalhatják a védeni kívánt területet. Ez a kezelési terv megvalósíthatóságát nehezítheti, hiszen az utak, csatornák, gázvezetékek és nagyobb vizes területek közé ékelődött települések miatt az összefüggő visszavizesítés már eleve kizárt. A megakadályozott hosszantartó szárasság, vagyis a mesterséges vízutánpótlás kedvez a nemkívánatos fás szárú növényzet, az invázív fafajok, törpecserjék megtelepedésében. A még fiatal fás szárú növényzet eltávolítása mindenképpen ajánlott, ezért a természetvédelmi kezelési terv egyik legfontosabb feladata a facsemeték és cserjék eltávolítása, mellyel a magoncok által okozott magas párologási rátát csökkentjük, vagyis csökken a vízhiány, míg a fénykedvelő növényzet megtelepedését elősegítjük. A lápok határait sosem szabad nyitva hagyni. Mindig gondolni kell a lápot védelmező pufferzóna kialakítására, melyben a fás szárú növények is helyet kapnak. A szűrőfunkciót tovább erősítheti, illetve kiegészítheti egy megfelelő szélességű cserjés-fás ligetsáv, mely körbeöleli a láp területét. A legcélszerűbb megoldás, ha a nemkívánatos fás szárú vegetációt a láp központi részéből eltávolítjuk, megkönnyítve ezzel a rendszeres kaszálást is, majd összegyűjtve elszállítjuk. A védelmi zóna szélességének megállapításánál számos tényezőt kell figyelembe venni, mint pl. az altalaj vízáteresztő képességét, a talajvíz áramlásának irányát, illetve a védendő terület környezetének hatását a láp vízháztartására. Erősebb esőzések, viharok esetén pedig számításba kell venni a csapadék foszfortartalmát, mely közvetlenül, szűrés nélkül jut a láp vizébe. A pufferzóna szélessége minimálisan m kell, hogy legyen, sőt a forráslápok esetében ez akár 350m is lehet (Hutter et al., 1997). Dörfler és Dörfler (1990) is hasonló megállapításra jutottak, mely szerint a pufferzóna szélessége mindenképpen el kell, hogy érje a 100 m-t, de a nagyobb lápok esetében akár m is lehet Lápi élőhely-rekonstrukciók Magyarországon A vizes élőhelyek kutatása az elmúlt évtizedekben azok helyreállításának irányába mozdult el. A helyreállítás eredményességének alapja a vizes élőhelyek és ökoszisztémái szerkezeti és működési jellemzőinek ismerete. A lápok kialakulását a vízháztartáson kívül nagyban befolyásolja a táj geológiai háttere, a tőzeg tulajdonságai, a területen élő növény- és 19

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI 30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben