Természetvédelem leszőkítve az évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természetvédelem leszőkítve az 1996. évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében"

Átírás

1 Természetvédelem leszőkítve az évi természet védelmérıl szóló LIII. törvény tükrében 8. modul Készítette: Balaton Tihamér

2 Tartalomjegyzék 3.1. A törvény célja 3.2. Tájvédelem 3.3. A vadon élı élıvilág általános védelme 3.4. Az élıhelyek általános védelme 3.5. A földtani természeti értékek általános védelme 3.6. Természeti területek és értékek kiemelt oltalma (Tvt. III. rész) 3.7. Természeti területek és értékek védetté nyilvánítása 3.8. Védett természeti területek Országos jelentıségő védett területek Egyéb természetvédelmi oltalom alatt álló területek 3.9. Védett természeti területekre vonatkozó szabályok Védett növény- és állatfajok, társulások Barlangok védelme, védett ásványi képzıdmények védelme Természetvédelem a területi tervezés során, állami szervezetének felépítése Természetvédelmi bírság

3 Bevezetés A természetvédelem a bioszféra védelem része. Feladatköre sokrétő; célja elsısorban a kulturális, esztétikai, tudományos, valamint gazdasági szempontból fontos objektumok (erdık, források, barlangok, állat- és növényfajok) létének biztosítása, eredeti állapotban való megırzése. ( ) A természetvédelem megvalósulásának legfıbb formája a természetvédelmi területek kijelölése, fenntartása, gondozása tudományos feltárása. Forrás: Biológiai Lexikon Akadémiai Kiadó Budapest 1987 A természeti értékek és területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és a jövı nemzedékek számára való megırzése, a természeti erıforrásokkal történı takarékos és ésszerő gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat kialakítása, mint az emberiség fennmaradásának alapvetı feltétele, a természet hatékony védelmének létrehozását igényli. A természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) preambulumában megfogalmazott magasztos gondolatok lebegjenek az elıtt az olvasó elıtt, aki mindennapi munkája során egy természetvédelmi kérdéseket érintı problémával szembesül. A természetrombolás, a természeti értéke pusztítása napjainkra olyan mértéket öltött, melynek veszélyességét felismerve a céltudatos természetvédelem kezdetét vette. Sokan szeretik valamilyen fordulóponthoz, évszámhoz kötni az egyes események kezdetét. Kielégítve kíváncsiságukat a természetvédelem történetével foglalkozó mővek az 1872-es esztendıben, amikor is az Amerikai Egyesült Államokban megalakult a világ elsı nemzeti parkja: a Yellowstone, jelölik meg a szervezett, intézményesített természetvédelem kezdetét. E megközelítésben a magyar természetvédelem alapjait az 1950-es 1970-es években rakták le. (Bár meg kell jegyeznünk, hogy az elsı földterületre kiterjedı védetté nyilvánításra már ben sor került, amikor is a debreceni Nagyerdı egy részét nyilvánították védetté.) Magyarország elsı nemzeti parkja a Hortobágyi Nemzeti Park január 1-el alakult, melyet napjainkra további kilenc nemzeti park alapítása követett.

4 Milyen célok megvalósítását tőzi ki a természetvédelmi törvény? Mit számít védett természeti értéknek, védett természeti területnek? Mennyiben eltérı a jogi szabályozás az országos jelentıségő védett természeti területek és helyi jelentıségő természeti területek vonatkozásában? Egyáltalán mely területet tekinthetünk helyi, melyet országos védettségőnek? Milyen feladatok hárulnak az önkormányzatokra, jegyzıségekre a természetvédelem területén? Mindezekre, s talán a téma iránt érdeklıdı olvasó által megfogalmazott kérdésekre a teljesség igénye nélkül a Tvt. bemutatásával adható válasz A törvény célja - A természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokfélségének általános védelme, megismertetésének és fenntartható használatának elısegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése (Tvt. 1. a. pont) - A természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megırzése, fenntartása. (Tvt. 1. b.) Elızıeken túlmenıen feladata: - a kiemelt oltalmat igénylı föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi, kultúrtörténeti szempontból, illetıleg más közérdekbıl kiemelt védelemre érdemes természeti értékek és területek körének megállapítása;

5 - a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket veszélyeztetı jelenségek feltárása; - a védett természeti értékek és a védett természeti területek károsodásának megelızése, elhárítása, a bekövetkezı károsodások csökkentése vagy megszüntetése; - a védett természeti értékek és a védett természeti területeket a jelen és a jövı nemzedék számára megırizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlıdésüket biztosítsa. Ahhoz, hogy a mindannyiunkra vonatkozó általános elıírást megérthessük, miszerint minden természetes személy kötelessége a természeti értékek és területek védelme, melynek érdekében a tılünk elvárható mértékben kötelesek vagyunk közremőködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelızésében, a károk enyhítésében, következményeinek felszámolásában, a helyreállításban, tisztában kell lennünk néhány alapfogalommal. Alapfogalmak természeti érték: a természeti erıforrás, az élıvilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más e törvényben meghatározott -, természeti erıforrásnak nem minısülı környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is; természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsısorban a természetközeli állapotok jellemeznek (erdı, gyep, nádas mővelési ágú termıföld; a mővelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál; mezı- és erdıgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületek) természetes állapot: az az élıhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenı folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi; természetközeli állapot: az az élıhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak; védett természeti érték (természetvédelmi érték): a Tvt. vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított, kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı élı szervezetek egyede, fejlıdési alakja, szakasza, annak származéka, illetıleg az élı szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ısmaradvány; élı szervezet (élılény): miokroorganizmusok, gombák, nıvények és állatok fajai, alfajai, változatai; védett természeti terület:

6 a Tvt. vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı) földterület/nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék/; biológiai sokféleség: az élıvilág változatossága, amely magába foglalja az élı szervezetek genetikai (fajon belüli) valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét; természeti (ökológiai) rendszer: az élı szervezetek, életközösségek, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egysége; életközösség (társulás): az élıvilágnak egy meghatározott élıhelyen található olyan szervezıdése, amelyben a különbözı élı szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek; fenntartható használat (hasznosítás): a természeti értékek olyan módon és ütemben történı használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkentéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövı generációk életközösségeit; természetkímélı megoldás (természetkímélı gazdálkodás); olyan a fenntartható használat részét képezı eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon; egyed (példány): élı szervezet, annak valamennyi fejlıdési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élılény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyrıl csomagolása vagy egyéb irat, adat illetve követelmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikébıl készült, illetve ezek valamelyikébıl származó összetevıket tartalmaz. A természetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (5. ) általános felelısség a fenntartható fejlıdés és a biológiai sokféleség megırzése érdekében szinkronban kell, hogy legyenek mind a hazai-, mind pedig az Európai Közösségi jog normáival. Ezen óhaj nem mindig teljesül, konkrét ügyek, hatósági intézkedések kapcsán szembesülünk bizony ellentmondásokkal, vagy éppen a kiforratlan joggyakorlatra, eltérı értelmezés lehetıségére eredeztethetı mindez vissza. (A védett természeti értékek és területek természetvédelmi kezelıi feladatainak ellátását a hatályos szabályozás elsıdlegesen a nemzeti park igazgatóságok feladatává teszi. Ugyanakkor védett állatfaj kártételeinek megelızése céljából, amikor is az ingatlan tulajdonosa, használója a tıle elvárható mértékben nem képes gondoskodni a megelızésrıl a hatósági jogkört gyakorló felügyelıségtıl kérheti hasonló célra irányuló intézkedés megtételét. Ez a gazdálkodó olvasata szerint, azt jelenti, tekintettel arra, hogy ı saját véleménye szerint nem képes riasztani, kérelmére majd a hatóság eleget tesz ennek!? )

7 De ennyire ne szaladjunk elıre. Ismerjük meg a természeti értékek és területek általános védelmére vonatkozó elıírásokat (Tvt. II. rész) 3.2. Tájvédelem A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítéső és sajátosságú része, a rá jellemzı természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erık és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek. Meg kell ıriznünk a tájak természetes, természetközeli állapotát, gondoskodnunk kell esztétikai adottságainak és jellegét meghatározó természeti értékeknek, egyedi tájértékeinek megırzésérıl. Egyedi tájértéknek tekintendı a tájra jellemzı természeti érték, képzıdmény és az emberi tevékenység által létrehozott tájalkotó elem, melyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentısége van. Egy kerekes kút, egy kıfal, régi fakereszt, míves faragásokkal díszített harangláb letőnt idık korainak emlékét ırzik. A táj jellegének, a természeti értékeknek és egyedi tájértékeknek megóvása érdekében gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrıl, elbontásukról, az érintett terület tájrendezésérıl. Új létesítmények (épületek, építmények, berendezések ) tervezésekor gondoskodni kell azoknak a természeti értékek és a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történı tájba illesztésérıl. Mővelési ág váltáskor (pl.: gyepterület felszántása), más célú hasznosításkor csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélı használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges a megvalósítás. A település- és területfejlesztés során, terület felhasználáskor, hasznosításkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a természeti értékeket, tájképi adottságokat, egyedi tájértékek megırzésének szükségességét. Nem egyedi eset, hogy páratlan természeti adottságokkal rendelkezı aprófalvak nyugodt életét felpezsdíteni kívánó, messiásként megjelenı vállalkozó gyógyfürdıt, üdülıfalut, munkalehetıséget ígér. A csábító ígéretek és a jövı Kánaánja bizony könnyen megszédít, és képes megosztani a település lakosságát. Fel kell mérni, a vélt hozadékot, és a beruházással együtt járó hátrányokat (a hegytetın megjelenı távközlési torony képe, a dombtetın korábban irányt mutató fehéren tündöklı kis kápolna mögül elıbúvó présház tömege nincs olyan ember, aki ne tudna rossz példákat felhozni). Napjainkban a 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség feladata védett természeti területeken, külterületeken, egyedi tájérték érintettsége esetén a tájvédelmi szakhatósági jogkör gyakorlása a többször módosított 166/1999. (IX. 19.) Korm. rendeletben rögzíti eljárásoknál.

8 Az egyedi tájértékek (kultúrtörténeti értékek /kápolna, kálvária, síremlék, lakóház, szobor, kıkereszt, feszület /, természeti képzıdmények /gázló, mocsár, széleróziós bélyeg, kilátópont /) megállapítása és nyilvántartása a nemzeti park igazgatóságok feladata. A településrendezési tervekben a területen található tájértékek jegyzékét szerepeltetni kell. Az egyedi tájértékek felvételezése sajnálatos módon ez idáig csak hazánk közel 600 településén történt meg (csak az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén 100 %- os a feldolgozottság). Az MSZ szabvány szerinti felmérések, adott értékelési szempontok szerinti minısítés (12 szempont, 1-5-ig történı minısítés, legalább 20 pont elérése) elvégzése sürgetı feladat, amely munka nem tarthat évtizedekig. Cák szılıhegy Geröly István emlékére, aki hısi halált halt 1915-ben, 31 évesen 3.3. A vadon élı élıvilág általános védelme A vadon élı szervezeteket, továbbá ezek állományai, életközösségei megırzését élıhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A gazdasági tevékenységeket a természeti értékek és rendszerek mőködıképességének és a biológiai sokféleség fenntartásával kell végezni. Tilos a vadon élı szervezetek győjtésének, befogásának, pusztításának során olyan eszközöket és módszereket használni, amely válogatás nélkül tömeges sérülésükkel, kínzásukkal, megsemmisülésükkel jár. Tilos a vadon élı szervezetek genetikai állományának mesterséges úton történı megváltoztatása, az így keletkezett egyedek terjesztése, életközösségek közötti szándékos áthurcolása. Természetesen a kategorikus tiltások jogszabályilag rögzítet feltételek betartásával - az emberi egészség, a termesztett növények, valamint a tenyésztett állatok védelme érdekében történı beavatkozásokra nem vonatkoznak. A vadgazdálkodás, vadászat, halgazdálkodás, halászat és horgászat során biztosítani kell a természet védelméhez főzıdı érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot. A vadászható (a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény 79/2004. (V.4.) FVM végrehajtási rendelete szerint) és halászható illetıleg tilalom alá esı vad-, és halfajok (78/1997. (X.28.) FM-KTM együttes rendelet szerint) vadászata, halászata, horgászata nem veszélyeztetheti a faj természetes állományának sokszínőségét, fennmaradását Az élıhelyek általános védelme A mezı-, erdı-, nád-, hal- vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami jelenti a tartamosságot, természetkímélı módszerek alkalmazását, biológiai sokféleség megırzését. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élıvilág maradandó károsodása, a védett élı szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevı csökkentése nélkül kell végezni.

9 Erdı telepítést ha a termıhelyi adottságok lehetıvé teszik elsısorban ıshonos fafajokkal, természetes elegyarányokban, természetkímélı módon kell végezni. Gyepgazdálkodást elsısorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélı felhasználásával kell végezni. A természeti területek hasznosítása az élıhely típusának, jellemzı vadon élı szervezetek fajgazdagságának szem elıtt tartásával történhet. A vízgazdálkodás során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületek, nádasok és más vizes élıhelyek természetes növényállományát meg kell ırizni. Növényvédı szereket, írtószereket természetkímélı módon szabad csak felhasználni (tilos felhasználásuk a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek partvonalától 1 km távolságon belül szabályozott esetek kivételével) A természeti területeken (a jogszerően beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkezı építmények kivételével) tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények (az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXXVIII. törvény szerint építmény: (az épület mőtárgy győjtıfogalma) a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött mőszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre) elhelyezése (kivételt képez hajózást, halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezése) A földtani természeti értékek általános védelme A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erıforrások és az élıvilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A védelem kiterjed a földtani, felszínalaktani képzıdményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, ısmaradványokra. Az egyes beavatkozások során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek a lehetı legkisebb mértékben sérüljenek Természeti területek és értékek kiemelt oltalma (Tvt. III. rész) Kiemelt oltalmuk biztosítása érdelében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekbıl, valamint a biológiai sokféleség megırzése céljából arra érdemes: Vadon élı szervezeteket, életközösségeket, továbbá termı-, tartózkodó-, élıhelyüket; Régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat; Természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket; Növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi nagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat; Élıállat győjteményeket; Földtani képzıdményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ısmaradványokat; Védett ásványok, ısmaradványok jelentıs lelıhelyeit; Felszíni, felszínalaktani képzıdményt és barlangok felszínét; Álló és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat;

10 Tipikus és ritka talajszelvényeket; Természethez kötıdı kultúrtörténeti emlékeket Természeti területek és értékek védetté nyilvánítása Védelemre érdemes természeti területek védetté nyilvánítása Országos jelentıségő Védetté nyilvánítás miniszter által Helyi jelentıségő Védetté nyilvánítás önkormányzat által (fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztésérıl, ırzésérıl a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értékeket, továbbá a fokozattan védetté a területet. Rendeletben határozza meg az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges. (pl.: 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl) A védettség tényét kimondó jogszabály tartalmi elemeit a Tvt. 24. (3) bekezdése rögzíti. Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. Ha a védetté nyilvánítás helyi védelemre tervezett területre irányul elıkészítésének feladata a települési önkormányzat jegyzıjére hárul (ill. fıjegyzıre), országos jelentıségőnél a nemzeti park igazgatóságokra. Helyi védettségre tervezett terület esetén az alátámasztó iratok megküldésével meg kell keresni az igazgatóság, aki 60 napon belül dönt, hogy javasolja-e a terület országos védettség alá helyezését, ez estben a védetté nyilvánítás elıkészítésének további feladatai az igazgatóságra hárulnak. Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elı. Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre. Törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi láp, szikes tó, forrás, víznyelı, kunhalom és földvár. A Tvt. 23. (4) bekezdése alapján a lápok, szikes tavak, kunhalmok és földvárak jegyzékét a miniszter teszi közzé, melynek rendszeresen karbantartása, felülvizsgálata szükséges. (A jegyzék tájékoztató jellegő!) A védett lápok jegyzékét a 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató tartalmazza. Vannak azonban olyan területek, melyekre vonatkozó adatok láp jellegre utalnak. Mivel jogilag egy adott terület csak akkor tekinthetı lápnak ha a Tvt. 26. (3) bekezdése alapján errıl a természetvédelmi hatóság határozatot hoz és az jogerıre emelkedik, ezért ilyenkor a természetvédelmi hatóságnak (felügyelıségnek) hivatalból meg kell indítania a kijelölési eljárás, egyidejőleg kérnie kell az eljáró hatóságot, hogy annak jogerıs befejezéséig eljárását függessze fel. A törvény erejénél fogva védett természeti területek kiterjedését (az ingatlan teljes területre, vagy annak területi mértékben meghatározott részére) a felügyelıség ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban állapítja meg.

11 Amennyiben valamely védelemre tervezett terület jelentıs károsodásának veszélye áll fenn, lehetıség van ideiglenes védettség elrendelésre, de ez legfeljebb 3 hónapig tartható fenn (országos jelentıségő védelemre tervezett területnél a miniszter egy alkalommal 2 hónap hosszabbítással élhet). A védetté nyilvánítás menetét, az érdekeltek bevonásának módját a Tvt. 25. rögzíti. Meg kell említeni, hogy az Alkotmánybíróság 33/2006.(VII.13.) számú (különvéleménnyel elfogadott!) határozata az eddigi gyakorlatot tekintve kimondja: Az Alkotmány 57. (5) bekezdésében meghatározott jogorvoslathoz való jog érvényesülése indokolja, hogy a természetvédelmi hatóság a rendeletben meghatározott védettség fennállását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezéseinek megfelelıen jogorvoslattal megtámadható határozatban állapítsa meg. Tekintettel arra, hogy a törvény a Tvt. 26. (3) bekezdése alapján csak a Tvt. 23. (2) bekezdésében a törvény erejénél fogva védett természeti területek (valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelı, szikes tó, kunhalom, földvár) egyedi meghatározása során biztosítja a jogorvoslatot, a miniszteri rendeletben, illetve önkormányzati rendeletben elrendelt védetté nyilvánítások során nem, így alkotmányellenes helyzet keletkezett. Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, és kötelezte a jogalkotót mulasztásának március 31. napjáig történı megszüntetésére. A törvényhozónak meg kell találnia azt a módot, hogy a védetté nyilvánítást kimondó miniszteri rendelet ne kapcsolódjon össze az érintett területek helyrajzi számok felsorolásán alapuló vagy egyéb módon egyéniesíthetı tételes felsorolásával, hanem ezeket az egyedi döntéseket külön közigazgatási határozat tartalmazza, figyelemmel arra, hogy az adott földrajzi egység valóban megfelel-e a Tvt. szerinti természetes állapot, és természetközeli állapot kritériumainak. A miniszteri rendelet egy nagyobb egységet illetıen szükségképpen el kell, hogy végezze a minısítést, de nem vállalhatja fel asz in concreto, tulajdoni egységenkénti átminısítést. Aki kezébe veszi e határozatot, ne feledje elolvasni Dr. Paczolay Péter alkotmánybíró különvéleményét, melyhez csatlakozott Dr. Bihari Mihály az Alkotmánybíróság elnöke! Aggályosnak tartom a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását a jelen ügyben azért is, mert a nem csupán formális, hanem az Alkotmánybíróság által megkövetelt érdemi jogorvoslat megteremtésére sem a jogorvoslatot elbíráló szerv, sem a felülvizsgálat szempontjai, sem a lehetséges döntések meghatározását illetıen nem látok lehetıséget Védett természeti területek A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentıségének megfelelıen lehet: Országos jelentıségő védett területek Nemzeti park Az ország olyan jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedéső területe, amelynek elsıdleges rendeltetése a különleges jelentıségő,

12 természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténet értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mőködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos célok és a felüdülés elısegítése. Tájvédelmi körzet Az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggı területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethetı jelleget alakított ki, és elsıdleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megırzése. Természetvédelmi terület Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggı területe, amelynek elsıdleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggı rendszerének védelme. Ide tartoznak a törvény erejénél fogva védett lápok és szikes tavak. Láp: olyan földterület, amely tartósan vagy idıszakosan víz hatásának kitett, illetıleg amelynek talaja idıszakosan vízzel telített, és amelynek jelentıs részén lápi életközösség, illetve lápi élı szervezetek találhatók, vagy a talaját változó kifejlıdéső tızegtartalom, illetve tızegképzıdési folyamatok jellemzik. Szikes tó: olyan természetes vagy természetközeli vizes élıhely, amelynek medrét tartósan vagy idıszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. Természeti emlék Valamely különlegesen jelentıs egyedi természeti érték, képzıdmény és annak védelmét szolgáló terület. Ide tartozik a barlang, forrás, víznyelı, kunhalom és földvár. Barlang: a földkérget alkotó kızetekben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása után mérete egy ember számára lehetıvé teszi a behatolást. Forrás: a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is ha idıszakosan elapad. Víznyelı: az állandó vagy idıszakos felszíni vízfolyás karsztba történı elnyelıdési helye. Kunhalom: olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élıvilág védelmi szempontból jelentıs domború földmő, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. Földvár: olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmő, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, feszín alaktani, illetve tájképi értéket képvisel.

13 A védett természeti területet - szükség esetén védıövezettel kell ellátni, melynek kiterjedésérıl a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni Egyéb természetvédelmi oltalom alatt álló területek Védetté nem nyilvánított természeti területek Természetközeli állapotban lévı Erdı, gyep, rét, nádas mővelési ágú termıföld; Mővelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál Mezı,- és erdıgazdálkodásra alkalmatlan földterület. Natura 2000 területek Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek A kijelölés célja a Natura 2000 területeken (különleges madárvédelmi területek, különleges természetmegırzési, ill. kiemelt jelentıségő természetmegırzési területek) található kijelölés alapjául szolgáló fajok ill. élıhelyek kedvezı természeti helyzetének megırzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 területeken (az érintett földrészletek jegyzékét a Magyar Közlöny évi 80. száma tartalmazza) engedélyhez, ill. a természetvédelmi hatóság hozzájárulásához kötött tevékenységek körét a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 9. -a rögzíti. A Natura 2000 területeken lévı földrészleteket miniszteri rendelettel történı kihirdetése elıkészítés alatt van, ezt követıen kerülhet sor a földhivatali bejegyzésekre.

14 3.9. Védett természeti területekre vonatkozó szabályok Védett természeti területekre vonatkozó szabályok a teljesség igénye nélkül (részletesen Tvt ): Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltozatni. A védett természeti területen lévı erdıkre vonatkozó fontosabb természetvédelmi elıírások: - Elsıdlegesen védelmi rendeltetéső. - Fokozottan védett természeti területen lévı erdıben erdıgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként végezhetı. - Védett természeti területen lévı erdıben kerülni kell a teljes talaj-elıkészítést és a vágásterületen az égetést. - Erdınevelést a természetes erdıtársulások fajösszetételének és állományszerkezetét megközelítı, természetkímélı módszerek alkalmazásával kell végezni. - Erdıfelújítást a termıhelynek megfelelı ıshonos fajokkal, természetes felújítási módszerekkel (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás). - Fakitermelés csak kivételes esetekben történhet vegetációs idıben. - Tarvágások csak a nem ıshonos fafajokból, vagy természetes felújulásra nem képes területeken történhet (max. 3 ha összefüggı területen). - Fokozatos felújítást követı végvágás összterülete 5 hektárt nem haladhatja meg. - Véghasználat csak a biológiai vágásérettséghez közeli idıpontban végezhetı. A természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek: - Kutatás, győjtés, kísérlet végzése; - Gyep feltörése, felújítása, felülvetése, öntözés, legeltetés, kaszálás; - Terület helyreállítása, jellegének, használatának megváltoztatása ; - Termıföldnek nem minısülı földterület rendeltetésének, termıföld mővelési ágának megváltoztatása; - Az erdırıl, és az erdı védelmérıl szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelın fa kivágása, telepítés; - Nád, és más vízinövényzet égetése, irtása, aratása, gyep-, parlagterület, tarló és szalma égetése erdıterületen tőz gyújtása (kivéve kijelölt tőzrakó hely); - Növényvédı szerek, biregulátorok és egyéb irtószerek használata, talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok használata; - Közösségi és tömegsport események rendezése, sportrendezvény, technikai jellegő sporttevékenység folytatása; - Jármővel történı közlekedés (kivételt képez kijelölt utak, engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint feladatukat ellátó külön jogszabályokban erre feljogosított személyek). A védett természeti területek körébe mind az országos, mind pedig a helyi jelentıségő területek beletaroznak. Tekintettel arra, hogy a Tvt. nem mondja ki a helyi védett természeti területekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások lefolytatására a jegyzı rendelkezik határkörrel, ezért ezen eljárásokban is a felügyelıségeknek van hatásköre. A védett természeti terület felmérését, megóvását, fenntartását, bemutatását, helyreállítást ( ) célzó kezelési terveket az illetékes nemzeti park igazgatóságnak kell elkészíteniük, a 30/2001. (XII.28.) KöM rendeletben rögzített szempontoknak megfelelıen.

15 Fokozottan védett területekre történı belépéshez (jelzett turistautak és tanösvények, ill. külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek kivételével) a felügyelıség engedélye szükséges. Szakhatósági hatáskörök Országos jelentıségő védett természeti területekre közvetlen kihatással lévı vagy azt közvetlenül érintı más hatósági eljárások során a felügyelıség szakhatóságként mőködik közre, így különösen: - Földrészletek megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása; - Telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel; - Nyomvonalas létesítmény és földmő építése; - Ipari, mezıgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítése - Erdészeti vadászati, halászati eljárások - Bányatelek megállapítása, módosítása, ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése, meddıhányók hasznosítása, kitermelés szüneteltetése, bánya bezárására vonatkozó mőszaki üzemi tervek és tájrendezési tervek jóváhagyása; - Termıföld más célú hasznosítása; - Külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok átszállítása, tárolás. Helyi jelentıségő védett természeti terület esetén a jegyzı (fıjegyzı) mőködik közre szakhatóságként: - Földrészlet megosztása, alakjának terjedelmének megváltoztatása; - Telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel; - Nyomvonalas létesítmény és földmő építése; - Vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat; - Ipari, mezıgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése; - Bányatelek megállapítása, módosítása, ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése, meddıhányó hasznosítása, kitermelés szüneteltetése, bánya bezárására vonatkozó mőszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyása, bányászati létesítmény építésének és üzembe helyezésének engedélyezése, továbbá a bányászattal összefüggı vízjogi hatósági eljárások; - Termıföld más célú hasznosítása; - Külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállítása, tárolása.

16 Elızıek alapján a teljesség igénye nélkül tekintsük át hogy egy nemzeti parki fokozottan védett területén megvalósítani kívánt beruházás esetén a Tvt. milyen rendelkezéseit kell figyelembe venni: - a Tvt. 4. g) pontja- védett természeti terület: a törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı) földterület; - a Tvt. 7. (1)-(2) bekezdése kimondja, hogy a történelmileg kialakult természetkímélı hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemzı természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében mővelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélı használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges; - a Tvt a kimondja, hogy a Nemzeti Park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedéső területe, melynek elsıdleges rendeltetése a különleges jelentıségő, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mőködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elısegítése. - a Tvt a kimondja, hogy fokozottan védett természeti területre történı belépéséhez

17 - a jelzett turistautak és tanösvények kivételével a felügyelıségnek az igazgatóság szakértıi véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. A külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek feladatuk ellátásához szükséges mértékben engedély nélkül beléphetnek. Fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38. (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá - a lehetıséghez képest a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhetı; - a Tvt. 38. (1) bekezdése kimondja, hogy védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen a) kutatás, győjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentıségő védett természeti területen az igazgatóság végzi; b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz; c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához; d) termıföldnek nem minısülı földterület rendeltetésének, termıföld mővelési ágának a megváltoztatásához; e) az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelın fa kivágásához, telepítéséhez; Védett növény- és állatfajok, társulások Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élıhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Biztosítani kell a védett növény és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajvízviszonyok, vízháztartás megırzését. A védett növényfajokkal illetve állatfajokkal kapcsolatos egyes engedélyhez kötött tevékenységek körét a Tvt. 42, ill a rögzíti. Védett növényfaj esetén a felügyelıség engedélye szükséges: - Egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének győjtéséhez; - Egyedének, virágának birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történı telepítéséhez; - Egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához; - Egyedének preparálásához; - Egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához; - Egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez; - Egyedének biotechnológiai célra történı felhasználásához; - Természetes állományai közötti géncseréhez; Védett állatfajok esetén tilos egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élı-, táplálkozó, költı-, pihenı-, vagy búvóhelyének lerombolása, károsítása; a felügyelıség engedélye szükséges: - Állományának szabályozásához; - Egyedének kikészítéséhez, preparálásához, preparátumának birtokban tartásához; - Egyedének élıállat győjteményben történı tartásához; - Hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történı kiegészítéséhez;

18 - Állományai közötti mesterséges géncseréhez; - Egyedének cseréjéhez, adásvételéhez; - Egyedének külföldre viteléhez, onnan történı behozatalához, az országon való átszállításához; - Egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; - Kártételének megelızése érdekében riasztási módszer alkalmazásához, - Egyede fészkének áttelepítéséhez; - Egyedének háziasításához. Fokozottan védett növények, illetıleg állatok esetén fentiekben felsorolt egyes tevékenységek a fıfelügyelıség engedélyével végezhetık Barlangok védelme, védett ásványi képzıdmények védelme A természetvédelmi törvény a barlangok (Tvt ) és a védett ásványi képzıdmények védelmére (Tvt. 52. ) is rögzít szabályozási elıírásokat Természetvédelem a területi tervezés során, állami szervezetének felépítése A természeti, táji értékek, természetes élıhelyek, vadon élı növény és állatfajok, valamint más természeti értékek megóvását, a Tvt.-ben rögzített célok megvalósítását a területrendezési, területfejlesztési ( ) tervek készítésekor biztosítani kell. A tervek készítése során e szempontok érvényesülése érdekében felett ırködnek az igazgatóságok is. A természetvédelmi hatósági feladatokat a Minisztérium Fıfelügyelıség, Felügyelıségek Települési önkormányzatok jegyzıi (ill. fıjegyzı) látja el (A nemzeti park igazgatóságok szabálysértési hatósági jogkörrel rendelkeznek.) Természetvédelmi bírság Természetvédelmi bírságot köteles fizetni: - Aki tevékenységével vagy mulasztásával a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat elıírásait megsérti. - Védett természeti értéket jogellenesen veszélyeztet, károsít, elpusztít, vagy a védett természeti terület állapotát, minıségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz. - Védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, azon, abban a védelem céljával össze nem egyeztethetı tevékenységet folytat. - Védett élı szervezet, életközösség élıhelyét, illetıleg tevékenységét jelentıs mértékben zavarja. - A természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérıen végez.

19 (A bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat a 33/1997. (II.20.) Korm. rendelet rögzíti). A bírságot helyi jelentıségő védett természeti területek esetén a jegyzı, egyéb esetben a felügyelıség szabja ki, az adók módjára behajtható köztartozásnak számít. A természetvédelmi bírság kiszabása nem mentesíti az elkövetıt büntetıjogi, szabálysértési, kártérítési felelıssége, továbbá a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, helyreállításra vonatkozó kötelezettség alól Irodalom 1. Kötelezı évi LIII. törvény - a természet védelmérıl 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségekben természetvédelmi szempontból jelentıs növény és állatfajok közzétételérıl 79/2004. (V.4.) FVM rendelet - a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásáról 2. Ajánlott Biológiai Lexikon Akadémiai Kiadó Budapest 1987 Természetvédelem Rakonczzai Zoltán (Sopron 1989) Nemzeti Parkjaink Kapocsi György (Officina Nova 1993) 33/1997. II.20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl évi LV törvény - a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 78/1997. (X.28.) FM-KTM együttes rendelet - a halászatról és a horgászatról szóló évi XLI. törvény végrehajtásáról 30/2001. (XII.28.) KöM rendelet - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról internet:

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/ A természetvédelmi hatósági eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak /Kivonat a 33/200 (XII. 27.) KvVM rendeletből/ Sorszám 3 37. Az igazgatási szolgáltatási díjköteles természetvédelmi,

Részletesebben

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében

Részletesebben

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény

1996. évi LIII. törvény A lekérdezés (idõgép) napja: 1998.12.17. 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérõl Az Országgyûlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan

Részletesebben

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat

Részletesebben

2. oldal során. (2) A természetvédelem (1) bekezdésben foglaltakon túlmenő feladata, hogy a) a kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állat

2. oldal során. (2) A természetvédelem (1) bekezdésben foglaltakon túlmenő feladata, hogy a) a kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állat 1. oldal 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1 Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük,

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja Hatály: 2011.I.1. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk,

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. (2009. május 15-e óta hatályos szöveg) I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. (2009. május 15-e óta hatályos szöveg) I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (2009. május 15-e óta hatályos szöveg) Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről1

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről1 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről1 z Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. ÉVI LIII. törvény a természet védelméről (1. rész) //2004.04.23. Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk,

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről OptiJus Opten Kft. I. 1996. évi LIII. törvény 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről A 2013.1.1. és 2013.6.30. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.................................

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1996. évi LIII. törvény 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1 A 2010.05.01. és 2010.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

Részletesebben

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e a helyi jellegű természeti értékek védelméről (A 11/2012.(V.31.), a 18/2009.(X.01.), a 7/2001.(V.31.) sz. Rendelettel

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről 1

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről 1 1. oldal 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1 Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük,

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről 1

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről 1 - 1-1996. évi LIII. törvény 1 Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása,

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 6/1992. (XI. 16. ) számú R E N D E L E T E

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 6/1992. (XI. 16. ) számú R E N D E L E T E Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete 6/1992. (XI. 16. ) számú R E N D E L E T E Az építészeti és természeti értékek helyi védelmérıl. (Egységes szerkezetben.) Egységes szerkezetbe foglalva:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Budapest, Mészáros u.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Budapest, Mészáros u. Fokozottan védett állatfajok esetén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. (2) bekezdése alapján engedélyköteles tevékenység engedélyezése. Hatáskörrel rendelkező szerv Pest Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

2. oldal során. (2) A természetvédelem (1) bekezdésben foglaltakon túlmenő feladata, hogy a) a kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állat

2. oldal során. (2) A természetvédelem (1) bekezdésben foglaltakon túlmenő feladata, hogy a) a kiemelt oltalmat igénylő, föld-, víz-, növény- és állat 1. oldal 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1 Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük,

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja HATÁLYOS: 2008. augusztus 31. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei,

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2.

A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Albertirsa Város helyi jelentőségű természeti einek és értékeinek védetté nyilvánításáról és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 16/2008.(III.

Részletesebben

változás: november 1-tıl január 1-tıl évi XLVIII. törvény a bányászatról jelenleg hatályos tartalommal:

változás: november 1-tıl január 1-tıl évi XLVIII. törvény a bányászatról jelenleg hatályos tartalommal: A Magyar Közlöny és a Hivatalos Értesítı innen 1, hiteles elektronikus változata innen 2 érhetı el. A jogszabályok mindenkor hatályos változata legegyszerőbben pedig innen 3 érhetık el. törvények 1987.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés) A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó

Részletesebben

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 27/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 27/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelete FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 27/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelete A HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉRŐL 1 Füzesgyarmat Város Képviselő-testülete fontosnak

Részletesebben

115/1996. (VII. 24.) Korm. r. 79/2007. (IV. 24.) Korm. r. módosítás

115/1996. (VII. 24.) Korm. r. 79/2007. (IV. 24.) Korm. r. módosítás A tőzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok illetékességi területérıl szóló 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet és a tőzvédelmi hatósági feladatokat

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7 5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos

Részletesebben

Védett természeti területek. Természetvédelem

Védett természeti területek. Természetvédelem Védett természeti területek Természetvédelem Védett természeti területek Alapfogalmak Az 1996. évi LIII. tv. alapján természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli

Részletesebben

Védett természeti területek. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Védett természeti területek. Természetvédelmi alapozó ismeretek Védett természeti területek Természetvédelmi alapozó ismeretek Védett természeti területek Alapfogalmak Az 1996. évi LIII. tv. alapján Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

Magyar joganyagok - 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet - a természetvédelmi bírság ki 2. oldal d)1 barlang jogellenes veszélyeztetése, károsítása eseté

Magyar joganyagok - 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet - a természetvédelmi bírság ki 2. oldal d)1 barlang jogellenes veszélyeztetése, károsítása eseté Magyar joganyagok - 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet - a természetvédelmi bírság ki 1. oldal 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról A természet

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK 32/1999. (VII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETÉNEK TÁRGYÁBAN

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK 32/1999. (VII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETÉNEK TÁRGYÁBAN JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA BUDAPEST FİVÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány 2008. évre

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány 2008. évre XVI: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet/felügyeleti szerv Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park Igazgatóság költségvetési szerv 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely 841216 szakágazat Költségvetési

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról 2. oldal Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2015. (IX.11.)

Részletesebben

Csemı Község Önkormányzatának 13/2008. (XI. 26.) számú rendelete. a helyi építészeti örökség védelmérıl

Csemı Község Önkormányzatának 13/2008. (XI. 26.) számú rendelete. a helyi építészeti örökség védelmérıl Csemı Község Önkormányzatának 13/2008. (XI. 26.) számú rendelete a helyi építészeti örökség védelmérıl Csemı Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

Tolna Megyei Bíróság 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. Beavatkozás iránti kérelme

Tolna Megyei Bíróság 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. Beavatkozás iránti kérelme Tolna Megyei Bíróság 7100 Szekszárd, Dózsa György u. 2. Beavatkozás iránti kérelme Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosának Országgyőlési Biztosok Hivatala Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosának Irodája

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

(egységes szerkezetben)

(egységes szerkezetben) Telekgerendás Községi Önkormányzati Képviselő-testületének 20/2011.(IX.01.) rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 4/2002. (III. 27) Önkormányzati rendelet módosításáról. (egységes

Részletesebben

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700071.kor HATÁLYOS: 2009.01.25. 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mint I. fokú hatóság Cím: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf.

Részletesebben

Természeti értékeink jó kezelése

Természeti értékeink jó kezelése KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése 1.2.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Természetvédelmi jog november 14.

Természetvédelmi jog november 14. Természetvédelmi jog 2018. november 14. Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények A nemzetközi jelentőségű vadvizekről,

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Váchartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009.(XI.23.) rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelmérôl

Váchartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009.(XI.23.) rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelmérôl Váchartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009.(XI.23.) rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelmérôl Jóváhagyott rendelet Váchartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)

Részletesebben

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya

Részletesebben

Természetvédelmi jog és igazgatás. Természetvédelem

Természetvédelmi jog és igazgatás. Természetvédelem Természetvédelem Természetvédelem Alapfogalmak Természetvédelem alatt jogi értelemben a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl

Csömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl Csömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képvisel-testülete a természet védelmérl

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

I.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

I.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER I.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata: A tájhasználat a morfológiai és a talajadottságok következtében nagyobb részt mezıgazdasági

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

2016. évi CXXXVII. törvény

2016. évi CXXXVII. törvény 2016. évi CXXXVII. törvény egyes törvényeknek az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésével és kezelésével összefüggésben történő módosításáról 1. A természet

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának 15/2004. (IV. 28.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti emlékek védelméről ( egységes szerkezetben)

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának 15/2004. (IV. 28.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti emlékek védelméről ( egységes szerkezetben) 1 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának 15/2004. (IV. 28.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti emlékek védelméről ( egységes szerkezetben) Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Csörög Község Önkormányzata 14/2005.(XII.28.) rendelete a HELYI ADÓKRÓL. Egységes szerkezet. I. rész. Magánszemélyek kommunális adója

Csörög Község Önkormányzata 14/2005.(XII.28.) rendelete a HELYI ADÓKRÓL. Egységes szerkezet. I. rész. Magánszemélyek kommunális adója Csörög Község Önkormányzata 14/2005.(XII.28.) rendelete a HELYI ADÓKRÓL Egységes szerkezet Csörög Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. tv. 16 (1). -a

Részletesebben

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Dr. Varga Ildikó Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai nap Földművelésügyi

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A tájvédelem aktuális szabályozási környezete a jogalkotó szemével Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

A tájvédelem aktuális szabályozási környezete a jogalkotó szemével Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A tájvédelem aktuális szabályozási környezete a jogalkotó szemével Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Műhelysorozat a tájvédelmi kormányrendelet szakmai előkészítéséről

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 9. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat Vértesboglár Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata módosításának

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb

Részletesebben

Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselőtestületének 13/2004. (IV. 1.) ÖKT számú rendelete

Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselőtestületének 13/2004. (IV. 1.) ÖKT számú rendelete Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselőtestületének 13/2004. (IV. 1.) ÖKT számú rendelete A község történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről Daruszentmiklós Község Önkormányzat

Részletesebben

VÁROS MEGYEI JOGÚ DEBRECEN ÖNKORMÁNYZAT

VÁROS MEGYEI JOGÚ DEBRECEN ÖNKORMÁNYZAT DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Igazgatási Osztály V Á L L A L K O Z Á S I C S O P O R T 4026 DEBRECEN, KÁLVIN TÉR 11.TEL.: (52) 517-700

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 11/2012. (III. 6.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1) önkormányzati rendelet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/225/2008. Tervezet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Sághegyi Tájvédelmi

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben