A liberális pártok versenyképessége itthon és Európában (gondolatok az SZDSZ tisztújítása apropóján)
|
|
- Ede Balázs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Császár Zoltán Polgár Tamás A liberális pártok versenyképessége itthon és Európában (gondolatok az SZDSZ tisztújítása apropóján) A választás tétje Az SZDSZ talán nehezebb helyzetben van, mint valaha. Nem kizárólag és talán nem is elsősorban az jelenti a fő problémát, hogy a hetente megjelenő közvélemény-kutatások rendre parlamenti küszöb alatti támogatottságot mutatnak (ez így volt gyakorlatilag a teljes előző ciklusban is), sőt újabban a korábban temetett MDF is megelőzi, hanem az, hogy a lehetséges és az elnök-aspiránsok által homályosan felvázolt kilábalási stratégiák mindegyike legalább annyi bukatót és kockázatot rejt magában, mint ígéretet. Reményre adhat azonban okot, hogy a párt küszöbön álló tisztújító kongresszusa megteremti a megújulás lehetőségét azáltal, hogy két, az elnöki poszton újoncnak számító jelölt a magyar politikai életben tulajdonképpen egyedülálló módon a nyilvánosság előtt kiélezett küzdelemben verseng a párt megújításának lehetőségéért. Alábbi írásunkban nem kívánjuk e verseny kimenetlenének esélyeit latolgatni (ki, hány jelölést gyűjtött ), valamint a konkrét személyi vonatkozásokkal sem foglalkozunk; számunkra a verseny tétje a párt jövőbeli stratégiája és versenyképessége szempontjából sokkal izgalmasabbnak tűnik. Úgy véljük, hogy szoros összefüggésben az elnökválasztás kimenetelével a párt (talán utolsó?) lehetőséget kap önmaga és politikája meghatározására, melynek során eldől, hogy a jelenlegi támogatottsága alapján a túlélésért küzdő erő képes lesz-e a megújulásra és versenyképessége megerősítésére. E cél (konkrétan a mindkét aspiráns által meghatározott lélektani 10 százalékos támogatottság) elérése érdekében számos nyugateurópai példa lebeghet az SZDSZ stratégáinak szeme előtt. Az európai liberálisok sokféle módon próbálták megőrizni, illetve visszanyerni vonzerejüket, ám, mint látni fogjuk, ezek a tapasztalatok csak kellő óvatossággal, vagy (rövid távon legalábbis) aligha ültethetők át a magyar gyakorlatba. Arra keressük tehát a választ, hogy a Szabad Demokraták jelenlegi helyzetében milyen stratégiák és forgatókönyvek képzelhetők el, melyek a kívánatosnak tartott középpárti státust elősegítik, illetve milyenek e változatok esélyei, különösen a nyugateurópai tapasztalatok tükrében. Bár a cikk apropója és kiindulópontja nyilvánvalóan a pártelnökségért folytatott nyílt küzdelem, a felvetett kérdések ennél általánosabb jellegűek. A magyar liberális párt útkeresése kapcsán ugyanis a két elnök-jelölt elképzelései elhelyezhetők az európai liberálisok által követett különböző stratégiák szélesebb perspektívájába. A nyitás aspektusai: a mérleg nyelve szerep és az ideológia felpuhulása A jelen állapotot figyelembe véve az SZDSZ alapproblémája nem az, hogy gyenge lenne az érdekérvényesítő képessége (sőt!) és most az arctalanság sem jellemző, amelyet sokan kifogásoltak az első MSZP-SZDSZ koalíció idején. Véleményünk szerint a liberálisok legfőbb problémája az ideológiai és pragmatikus szinten egyaránt tapasztalható zártság, amely alapvetően behatárolja a párt mozgásterét, megakadályozza annak szélesítését. E tekintetben számos nyugati liberális párt példáként szolgálhat. Ezek tapasztalata azt tükrözi, hogy a pozíció stabilizálása nem uniformizált módon történt: míg egyes esetekben a markáns, elvi, kispárti réspolitika volt eredményes, más pártok a mindkét síkon véghezvitt nyitás info@meltanyossag.hu internet:
2 stratégiáját követték jelentős sikerrel, s váltak támogatottságukat és pozíciójukat tekintve egyaránt stabil középpárttá. A holland VVD konzervatív-liberális gyűjtőpártként már a 90-es években nyitott a szociáldemokrata Munkapárt irányába, s közös kormányt is alakított vele, majd a korábban tabunak számító bevándorlás-üggyel kapcsolatban mozdult el egy jóval kevésbé elvi, sokkal inkább pragmatikus irányba. E politika révén nemcsak támogatottságát tudta megnövelni, hanem mindkét irányba nyitott maradt. Hasonló iránymódosítást hajtott végre a svéd és a dán liberális párt is: mindkettő kifejezetten a rendpárti, konzervatív gondolkodású szavazók irányába nyitott az utóbbi évtizedben. A dán liberálisok ezáltal vezető kormányerővé váltak, míg a svéd Liberális Néppárt az utóbbi időben újra kényelmesen 10 százalék feletti eredményével stabil középpártnak, s jelenleg a második legnagyobb kormánypártnak számít. A brit liberálisok a nyolcvanas évek elején a szociáldemokratákkal egyesülve hozták létre a Liberális Demokrata Pártot, mely szociálliberális irányultságával, középutas, pragmatikus stratégiájával húsz százalék körüli eredmények elérésére is képes. Más kérdés, hogy a választási rendszer megakadályozza, hogy a párt érdemben beleszóljon a két nagy erő küzdelmébe. Mint a bevezetőben felvetett kérdések is tükrözik, egy efféle nyitásnak alapvetően két célja lehet: a választói kör bővítése új rétegek megszólítása révén, illetve szabad vegyérték létrehozása koalíciós alternatívák és ezáltal jobb érdekérvényesítés érdekében. Az SZDSZ kapcsán azonban mindkét megfontolás komoly dilemmákat rejt magában, s a nemzetközi tapasztalatok sem kínálnak tálcán kizárólagosan üdvözítő megoldást. Ami a koalíciókötést illeti, gyakran elhangzik, hogy a német liberálisok (FDP) mintájára az SZDSZ-nek is hosszabb távon a mérleg nyelve pozíciójára kellene törekednie, mégpedig abban az értelemben, hogy a párt ténylegesen koalícióképes legyen mindkét irányba. Mint azonban említettük, nem egyértelmű, hogy az SZDSZ számára a jelenlegi érdekérvényesítési potenciálját figyelembe véve szükséges-e, illetve a magyar belpolitika lövészárkos jellegét tekintve lehetséges-e e pozíció elérése. A nemzetközi példák e téren is vegyes képet mutatnak. A klasszikus példaként emlegetett német FDP gazdasági téren neoliberális nézeteivel egyértelműen a paletta jobbszélén található, míg társadalmi-kulturális vonatkozásban igen messzire áll a jobboldaltól. E tekintetben akár példaként is szolgálhatna a hazai testvérpárt számára. Csakhogy a német liberálisok képesek voltak tartós arcvesztés nélkül koalíciós partnert váltani legutóbb 1982-ben -, amikor a fő kihívásnak tekintett ügyek körül egyik, vagy másik oldal nézeteihez kerültek közelebb. A 80-as évek elején, illetve napjainkban a német liberálisokat egyértelműen a gazdaság stagnálására, jóléti kihívásokra adott válaszok és reformlépések foglalkoztatják elsősorban, s ennek megfelelően készültek közös kormányzásra a CDU/CSU-val. Némileg hasonló a kisebbik dán liberális erő, a kifejezetten az emberi jogokra építő, elvi politizálást folytató Szociálliberális Párt helyzete is, mely hasonló alapon választ koalíciós partnert és kerül ezáltal királycsináló szerepbe. Mint láttuk, a holland VVD is képes volt mindkét irányba nyitott maradni, bár a holland pártrendszer jóval komplexebb nem két nagy párt dominanciájára épülő szerkezete csaknem bármilyen összetételű együttműködést lehetővé tesz. Érdekes módon Kóka János az ATV-n közvetített vita során épp a holland mintára hivatkozott: Én a holland parlamentáris demokrácia modelljét tartom a legjobbnak, ami forgószínpad-szerű. Egyfajta körkörös koalícióképességről szól. Mindenki, aki osztja a köztársasági alapeszményt, együtt tud működni egymással, különféle szerződések alapján, különféle programok alapján. Ma Magyarországon a Fidesz ettől inkább távolodik. Nyilván megítélés kérdése, hogy a Fidesz politikáján kívül Kóka személye mennyiben tenne lehetővé egy efféle körkörös koalícióképességet. info@meltanyossag.hu internet:
3 Természetesen tőlünk nyugatra sem szükségszerű, hogy egy liberális, akár a középpárti státusra berendezkedő pártnak be kell töltenie a mérleg nyelve szerepét. A brit liberálisokat ebben elsősorban a választási rendszer hátráltatja, míg a skandináv országok liberális pártjai egyértelműen a polgári/jobbközép pártok közé tartoznak, behatárolva a koalíciós lehetőségeket. Az említett, rendkívül erős, főként vidéki bázisra építő dán párt az SZDSZ számára kevésbé szolgálhat mintaként, ugyanakkor a svéd és a norvég testvérpártok esetében számos párhuzam figyelhető meg. A norvég Liberális Párt évtizedek óta a parlamenti küszöb környékén található, ennek ellenére több koalícióban vett részt a centrumpártokkal és a konzervatívokkal. E párt kifejezetten centrista politikát folytat, mely ugyan sokak szerint megnehezíti a párttal való azonosulást, azonban lehetővé teszi, hogy mindkét oldalról gyűjthessen szavazatokat. Érdekérvényesítő képességét jól mutatja, hogy éppen a centrista vonal eredményeképpen - a konzervatív túlsúlyt elkerülendő, a között regnáló jobbközép kormányban a pártnak több miniszteri posztja volt, mint parlamenti képviselője. A svéd liberálisok köreiben a 90-es évek végén lezajlott egy vita a szociálliberális és a konzervatív-liberális szárnyak között. Az új vezető egyértelműen az utóbbihoz tartozik, s vezetése alatt a párt jelentős mértékben közeledett a konzervatívok rendpárti, ugyanakkor gazdaságilag neoliberális pozíciójához. Ennek révén szavazókat is nyert a konzervatívoktól 2002 óta ismét megerősítve saját pozícióját, ezzel együtt pedig választási szövetségük, majd közös kormányzásuk elvi alapjainak lefektetése nyilvánvalóan kevés akadályba ütközött. A nemzetközi példák tanulságaként megállapítható, hogy nincs egyedüli üdvözítő út: az adott de időben esetleg változó realitások fényében akár a változó, akár az állandó koalíciós preferenciák lehetővé tehetik a párt nézeteinek érvényre juttatását. Lehetséges-e, kívánatos-e az SZDSZ számára az említett nyitás? Elemzésünk alapkérdéseihez visszatérve: megvalósítható közelségben van-e a liberálisok számára egy középpárti státusz, képesek lesznek-e egy ideológiailag nyitottabb, pragmatikusabb liberalizmust megvalósítani? Az SZDSZ számára az említett mérleg nyelve szerep rövid távon legalábbis elképzelhetetlen. Nemcsak azért, mert a jelenlegi Fidesz-vezetéssel ezt mindkét elnökaspiráns kategorikusan kizárta, hanem azért is, mert a hazai belpolitika jellemzőjeként és a fenti példákkal ellentétben a liberálisok a gazdasági és a kulturális síkon egyaránt a baloldalhoz állnak közelebb (kritikusai szerint a megkülönböztethetetlenségig). Ehhez természetesen hozzájárul a történelmi örökség is: az 1994-es eredendő bűn (az első MSZP- SZDSZ-koalíció), melynek kapcsán a párt választani kényszerült a rendszerváltoztatás éveiben követett radikalizmus és antikommunizmus, illetve az Antall-kormány ellenében meghatározott, a Demokratikus Charta által fémjelzett liberális identitás között. Vannak, akik szerint a párt éppen radikális antikommunizmusának köszönhette 90-es vereségét, míg mások szerint éppen ennek következtében tudhatta maga mögött Európa egyik legnagyobb liberális frakcióját. Látva a párt négyévenkénti, egyre csökkenő választási eredményeit, történelmietlen mivolta ellenére elgondolkodtató lehet a kérdés: mi lett volna, ha az SZDSZ nem szakít radikális antikommunizmusával, de legalábbis nem a pártállami utóddal zárkózik be egy oldalra? A szavazóbázis növelésének törekvése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy kell-e egyáltalán gyötörnie magát egy pártnak az erős középpártiság felé, ha az SZDSZ most is éppúgy érvényesíteni tudja akaratát (lásd norvég liberálisok)? Tény, hogy a jelenlegi parlamenti info@meltanyossag.hu internet:
4 viszonyokat, arányokat alapul véve, valóban irreleváns lehet, hogy az SZDSZ, koalíciós partnerként öt vagy tíz százalékkal vesz-e részt a kabinetben, ez alapján nem fog tudni többet nyújtani. A kérdés nem is erről szól. Ugyanis: egyetlen, stabilan a parlamentben jelen lévő pártnak sem tesz jót, ha választásról-választásra azon kell izgulnia, hogy a közvéleménykutatások kapcsán gyakran emlegetett egy-háromszázalékos statisztikai hibahatár melyik felére billen! A kérdést tehát nem úgy kell feltenni, hogy miért veszítette el hatóképességét az SZDSZ, hiszen értelmiségi holdudvara, gazdasági- és médiakapcsolatai, valamint a kormányzásban való részvételi képessége továbbra is megvan, csak éppen ez egyre kevésbé jut érvényre párt szavazatszerző képessége kapcsán és ez már életveszélyes lehet. Az SZDSZ tehát pillanatnyilag, még ha akarná is, csak matematikailag (lenne) képes eljátszani nyugat-európai mintára a mérleg nyelve szerepét. A mindenkori királycsináló pozíció felvételéhez elengedhetetlen lenne az SZDSZ profiljának felpuhítása (és nem felhígítása!), amihez azonban egy VVD- vagy FDP-féle jobboldali fogalmazzunk finomabban: konzervatív-liberális -, iránymódosítást kellene végrehajtani. Ennek kockázata, hogy ezt a megcélzott új célcsoport nem biztos, hogy elfogadná egyik pillanatról a másikra, a parlamenti bejutáshoz azonban vészesen kicsi stabil liberális szavazóközönség pedig nem hinne a szemének és jó eséllyel elfordulna szeretett pártjától. Ne gondoljuk hát, hogy az SZDSZ rögvest képes lenne felvenni a mérleg nyelve pozíciót, figyelembe véve az elmúlt évek lövészárkos politikai hagyományait. A nemzetközi példákon túl a párt saját történelme is szolgál tanulságokkal, gondoljunk csak Demszky rövid pártelnökségére. Az egyenlő távolság politikája annak ellenére bukott meg látványosan, hogy Demszky akkoriban a legnépszerűbb politikusok közé tartozott (toronymagasan megelőzve e tekintetben saját pártját), ráadásul az SZDSZ 2000-ben ellenzékben volt, ami elvileg lehetővé tette volna, hogy a párt jól meghatározott és kivitelezett pályamódosítás révén, kompromisszum-kényszer hiányában a szavazói bázis bővítésére koncentrálhasson. Az út hosszú egy nyitott, versenyképes, ám alapvető karakterében továbbra is liberális párt felé. Önmagában a liberális identitás megerősítése és újrapozícionálása szükséges, de kevés, ha egy párt elnevezése pusztán a verbalitás szintjén egészül ki azzal, hogy Magyar Liberális Párt. Ennek felismerése mindkét elnök-aspiráns nyilatkozatában tetten érhető: ( ) önmagában a liberális elvek képviselte nem hozza az urnához a szavazókat 1, illetve Nem a liberalizmusnak kell lenni a hívó szónak, erre a józan választópolgárok nem fognak jönni és mondani, hogy hajrá, itt vagyunk, mert mi liberálisok vagyunk ( ). 2 A folyamatosan szűkülő támogatás okai között (a radikalizmussal és markáns antikommunizmussal való szakítás, továbbá a koalíciós bezártság okain túl), véleményünk szerint az elvi (ideológiai) és napi politizálás (politikai tettek) közötti koherencia hiánya (is) megtalálható. Jelen elemzés tartózkodna az SZDSZ ilyetén hibáinak felsorolásától, de egy aktuálpolitikai esemény kapcsán azért szemléltethető a fenti jelenség: az október 23-i zavargások során tapasztalható, igencsak megkérdőjelezhető rendőri eljárás után Demszky Gábor Pro Urbe díjjal tüntette ki Gergényi Pétert (napi politizálás), ezzel szinte tálcán felkínálva a Fidesznek, az eseményen megsérültek emberjogi képviseletének lehetőségét, holott ez a terület, hagyományosan a liberális pártok egyik elvi oszlopának számít. (Nálunk már-már természetesnek számít, hogy az európai mintával ellentétben a baloldal a rendpárti, 1 10 százalékos SZDSZ-t akar Kóka 2010-re. Kóka János hivatalosan elnökjelölt. (2007. február Fodor Gábor: Új fejezetet kell nyitni. (2007. február 9., info@meltanyossag.hu internet:
5 míg a jobboldal vállalkozik akár a jogszerűség korlátait is feszegető utcai megmozdulásokra a szólásszabadság védelme érdekében.) Nem véletlen, hogy e tekintetben, akárcsak a kordonügy kapcsán Fodor Gábor a párt jelenlegi vezetésével ellentétes, de legalábbis azt árnyaló álláspontra helyezkedett, ezzel is hangsúlyozva, hogy ő a hitelesség és a következetesség célját tartja elsődlegesnek. Következtetések: az SZDSZ válaszút előtt A külföldi mintákat figyelembe véve megállapítható, hogy a sikeres nyugat-európai liberális pártok alapvetően két irányt választottak: míg egyesek (pl. a dán liberálisokból kivált Szociálliberális Párt, vagy a holland VVD-ből kiszervezett D 66) az elvi politizálást, a szűk, de jól körülhatárolt társadalmi rétegeket megcélzó kispártiságot választották, s ezzel egyben lehetővé tették az anyapárt ideológiai és társadalmi nyitását, mások éppen ellenkezőleg a heterogenitás, a pragmatikus politizálás stratégiáját követték. Míg az első lehetőség ugyan behatárolt, de kedvező esetben igen stabil választói bázissal kecsegtet (bármely SZDSZ prominens kedvenc érve szerint a magyar szavazók 20 százaléka liberális elveket vall, s e réteg felének stabil támogatása a cél), az utóbbi irányvonal versenyképessége, vonzereje éppen abban az ideológiai heterogenitásban (pl. brit szociálliberálisok, holland nemzeti liberálisok) rejlik, mely ugyanakkor a napi politikában nem feszíti szét a szabadelvűség adta kereteket. Elvonatkoztatva a verseny konkrét személyi aspektusaitól, a két elnök-jelöltet véleményünk szerint épp e két stratégia sajátos keveréke jellemzi, bár a fogyatkozó szavazóbázis ténye láttán mindkét elnökjelölt elsődleges célja nyilvánvalóan az SZDSZ legalább tíz százalékos eredménye a parlamenti választásokon. A két stratégia a retorika szintjén úgy jelenik meg, hogy míg Kóka egy, a sikeres vállalkozói réteg számára vonzó liberális pártot akar, Fodor egy szélesebb spektrumon mozgó, nem csak a rendszerváltás nyertesei számára vonzó, de liberális arculatában megerősített, hiteles SZDSZ-t építene föl. Kóka tehát adottnak tekinti a rendszerváltás idején kiharcolt szabadságot (vagyis puhítana a szabadság- és emberi jogokat előtérbe helyező elvi politizáláson), elsősorban a (gazdasági) sikert megcélzó program megvalósítására törekszik, melyben nyilván sokkal nagyobb szerepet kapna az állami beavatkozást visszaszorító neoliberális gazdasági ideológia, vagyis a szűk rétegekhez szóló elvi politika. Ezzel szemben Fodor azt hangoztatja, hogy a siker önmagában semmitmondó és túl általános cél: az SZDSZ nem koncentrálhat kizárólag a sikeres rétegekre, nemcsak azért, mert a gazdaságilag sikeres vezetői réteg támogatásával van a pártnak a legkevesebb problémája, hanem azért sem, mert egy liberális pártnak nézete szerint a jelenleg nehezebb helyzetben lévő, de szabadságszerető emberekre is szüksége van. Ebben a tekintetben tehát, elsősorban gazdasági kérdésekben Fodor irányvonala a vegytiszta neoliberális érték felpuhításaként is értelmezhető. Ugyanakkor a jogállamiság elsődlegességének és az emberi jogok kompromisszummentes képviseletének hangoztatása egyértelműen a réspolitika stratégiája. Habár az elnökjelölti vita jelentős része valóban a nyilvánosság előtt zajlott, s a tudatosan felépített kampány során mindkét jelöltnek volt mindennel kapcsolatosan (szociálpolitika, esélyegyenlőség, külpolitika stb.) mondanivalója, az egyszeri szemlélődő csak nagy vonalakban jutott közelebb annak felismeréséhez, hogy a két személy tulajdonképpen milyen konkrét (!) stratégia mentén képzeli el a liberális párt jövőjét, megreformálását. Véleményünk szerint a nyilvános árnyékbokszolás egészen az elnökválasztásig folytatódik, addig a jelöltek valódi szándékai az informalitás leple alatt jutnak el a meggyőzendő liberális info@meltanyossag.hu internet:
6 küldöttekig. Bár a látványos viták kiválóan alkalmasak a nagyobb médiafelület révén a szavazóknak szóló üzenetek közvetítésére, a küzdelmet végső soron mégiscsak a párt belső közvéleménye dönti el. Tény, hogy az SZDSZ-ben eddig mindig a baloldali liberalizmus, illetve a szocialistákkal kötendő koalíció feltétlen hívei kerültek fölénybe. Ezzel párhuzamosan (ennek következtében?) a párt támogatása folyamatosan csökken(t); sok liberális választópolgár maga sem hiszi el saját pártjáról, hogy a liberális értékeket megfelelően közvetítené. Ezzel szorosan összefüggő és nem kizárólag az új elnök személyétől függő kérdés, hogy a pártban a legnagyobb ellenzéki párttal való együttműködést mereven elutasító, vagy az érdemi párbeszédben reménykedő, nagyobb liberális önállóságra törekedő nézetek nyernek-e nagyobb teret. Véleményük szerint ugyanis éppen ez utóbbi teljesülése esetén aspirálhatna az SZDSZ egy olyan pozíció betöltésére, amit működés közben figyelhetünk meg a német liberálisok esetében. Ez persze rövid távon nem feltétlenül kell, hogy egy formális Fidesz- SZDSZ koalíciót jelentsen, de és éppen itt érvényesül a párt élén álló személy kiemelkedő jelentőssége -, az együttműködés lehetőségei csak akkor adottak, ha vezetői szinten a személyek képesek szót érteni és a minimális bizalom megvan. Az SZDSZ irányváltási folyamatának egyik állomása lehet(ne) egy átmeneti koalíción kívüli pozíció, amely alapvető hatással lehet a jelenlegi pártstruktúra merevségére. Ameddig a pártról a közvélemény úgy vélekedik, hogy az túlságosan összebútorozott a szocialistákkal, ennek a kiegyensúlyozottságnak nincsen realitása. Az ellenzéki szerep persze még nem garancia a megújulásra, de egyik pillanatról a másikra nem fog menni a párt nyitottá tétele, másfelől egy párt megreformálására, újrapozícionálására rendszerint ellenzéki helyzetben kerülhet nagyobb biztonsággal sor. Kérdés, hogy lehetséges-e még egy hiteles (!) módon végrehajtott irányváltás? Nem egy teljesen új liberális pártra lenne-e szükség esetleg vagy egy az MSZP irányába kötött irányzat olyanféle kivonulására, mint a holland D 66 esetében? Az elnökválasztás tétje tehát messze túlmutat a konkrét jelöltek személyén. Bár a nyugateurópai példák is megmutatták, hogy egy adott irányválasztás, pozíció nem feltétlenül örökkévaló, ugyanakkor a parlamenti küszöb határán mozgó magyar liberálisok versenyképességét, túlélési esélyeit minden bizonnyal alapvetően meghatározza majd az, hogy a verseny eredményeképpen a párt melyik ösvényre lép. info@meltanyossag.hu internet:
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenBudapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenSzigetvári Viktor előadása
Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenJÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN
MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos
RészletesebbenAdalékok az 1990-es választási stratégiákhoz
Rendszerváltó és archívum Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz A Rendszerváltó és Archívum rovatunk a lapszám tematikájához illeszkedve ezúttal az 1990-es országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan
RészletesebbenÖsszefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak
Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
RészletesebbenFrakcióvezetők a Parlamentben
Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában
Részletesebbenaz idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind
az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenSikos Ágnes politikai elemző
2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges
RészletesebbenZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány
RészletesebbenA magyar középosztály
Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály
RészletesebbenLiberalizmusok ereje - Európában
Méltányosság Politikaelemző Központ Liberalizmusok ereje - Európában Most, hogy a kellős közepén vagyunk a hazai liberalizmus soha nem látott válságának, s egyáltalán nem bizonyos, hogy a hét végi SZDSZ-küldöttgyűlés
RészletesebbenA választási rendszer és választások
A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének
RészletesebbenAz Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.
Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Első elemzésünkben a pártpreferenciák
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,
RészletesebbenA brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete
Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.
RészletesebbenPARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT
A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve
RészletesebbenPolitikai állapotjelző 2011 tavaszán
Intézet a Demokratikus Alternatíváért 2 Ellenzéki szempontból 2010 tavaszának egyik legfontosabb kérdése volt, hogy mely politikai erő lehet a jelenlegi jobboldali konglomerátum lehetséges kihívója. A
RészletesebbenMi várható a megyei közgyűlésekben?
Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést
RészletesebbenA magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján
Politikatudományi szemle 2006. 2-3. SZÁM 53 Bíró Nagy András A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján A választási kampányokban rendezett televíziós viták rendszerint többet jelentenek annál,
RészletesebbenNagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika
Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai
RészletesebbenInternet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.
ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenEgészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
RészletesebbenA MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE
A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.11. A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE 2016.03.11. 2 A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE Március 15-én lesz egy éves a megújult
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenNői politikusok a közvélemény szemében
Női politikusok a közvélemény szemében Az Integrity Lab elemzése Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Bevezető... 3 Női politikusok és magyar választók... 4 Pártok és női jelöltek... 5 Alkalmasság megítélése...
Részletesebben1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak.
Az SZDSZ története Április 27-én rendkívüli küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége Budaörsön, döntenek a koalícióból való kilépésről, az SZDSZ alapszabályának módosításáról és a második rendkívüli
RészletesebbenAZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL
AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.10. AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL 2016.03.10. 2 ÖSSZEFOGLALÓ A bevándorlási válság kezdete óta az
RészletesebbenAz Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenA kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól
A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól 2011. november 1 Vezetői összefoglaló A Class FM-en az összes
RészletesebbenAz érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
Az érzelmek szerepe a politikában Kovács János vezető elemző A politikai folyamatok és politikai/politikusi magatartások elemzése során általában nagy szerepet tulajdonítunk a cselekedetek és eseményláncolatok
RészletesebbenPanel második hullám változói
Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök
RészletesebbenA negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
A negatív kampa nyok sikeresse ge ro l e s buktato iro l Kovács János vezető elemző Negatív kampányról akkor beszélhetünk a politikában, ha egy politikus vagy politikai párt egy másik politikus vagy politikai
RészletesebbenEnyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés
Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától
RészletesebbenMandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE EREDMÉNYEK A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Becslésünk
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Akár érvényes is lehet az október 2-án esedékes
RészletesebbenA liberális alternatíva Nyugaton és Magyarországon
Paár Ádám A liberális alternatíva Nyugaton és Magyarországon A Méltányosság Politikaelemző Központ több elemzésében bemutatta a nyugateurópai főleg a brit, a német és a holland liberális pártok eszmei
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
RészletesebbenAz Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II.
Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Második elemzésünkben a
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenTartományi választások Németországban. Sorsfordító idők?
ELEMZÉSEK Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? Tamási Anna E-2016/6. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenI. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is
Akár a magyar egyetemisták és főiskolások egyharmadáról is le kell mondanunk? Sajtóközlemény Zuhanó LMP-s támogatottság, erős jobboldali elkötelezettség, kedvezőtlen magyarországi elhelyezkedési esélyek,
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenA szerb kormány és ellenzéke
Nagy Attila Tibor A szerb kormány és ellenzéke Egy korábbi elemzésben beszámoltunk arról, hogy a szerb politikai rendszer milyen társadalmi, gazdasági, kulturális és külpolitikai kihívásokkal néz szembe.
RészletesebbenUrbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel
Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője
RészletesebbenPROKON. Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS
PROKON Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK KÖRÉBEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KVANTITATÍV ELEMZÉSE Klesch Dávid Barnabás, Krisztel Renáta, Radics Gergő
RészletesebbenRendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos
RészletesebbenBizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA
Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA REZÜMÉ A családi otthonteremtési kedvezményt a magyar társadalom 43 százaléka tartja helyes kor- mányzati intézkedésnek,
RészletesebbenBauer Tamás Cukor a sebbe
Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az
RészletesebbenA kultúra menedzselése
A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló
Részletesebben2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor
2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
RészletesebbenAz országgyűlési választás kampányfinanszírozása
Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása A Transparency International Magyarország monitorozta a 2010-ben zajló magyarországi országgyűlési választás kampányfinanszírozását. A cél az volt, hogy
RészletesebbenA TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Népszavazás Omnibusz 2008/02 A kutatás dokumentációja 2008 2 Az adatfelvételben közreműködtek: Balogh Anikó Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Németh Valéria
RészletesebbenF.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van?
F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? Az ETDK Politológia szekciójában, 9 diák előadása előtt, a Magyar Kisebbség című folyóirat új számának
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenKérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések
Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,
RészletesebbenKÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.
KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai
RészletesebbenNovák Zoltán. Demokratikus értékválság az oktatásban
Novák Zoltán Demokratikus értékválság az oktatásban A magyar közoktatási rendszer megbukott. Persze nem ma, nem is tegnap, nem köthető egyetlen időponthoz, pusztán csak arról van szó, hogy van néhány elkülönülő,
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az 1998-as parlamenti választásokat követően koalíciós
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenNégy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG
A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az
RészletesebbenA kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács
Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenKereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl)
Hollandia politikai pártjai Hollandia (hivatalos nevén Holland Királyság) 1815-ben nyerte el függetlenségét, az ország államformája ekkortól kezdve alkotmányos monarchia. Az 1814-ben elfogadott alkotmány
RészletesebbenOMNIBUSZ 99/5. A válaszadás önkéntes! sorszám. 1 fõcím. 2 pótcím. 1999...hónap... nap... óra... perctõl. Település neve:... Budapesten kerület:
sorszám 1 fõcím 2 pótcím OMNIBUSZ 99/5 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban
RészletesebbenKézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához
Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a
RészletesebbenHatékonyság vagy ellensúly
Hatékonyság vagy ellensúly Az országos adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 20-22. A budapesti adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 23-27. 2010. 38. hét 2. OLDAL Országos pártszimpátia Kétszer nem lehet
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*
JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról
RészletesebbenTransparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés
RészletesebbenNehéz döntések A politika George W. Bush szemével
Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,
RészletesebbenNői képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről
Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről 2014. február Vezetői összefoglaló A 2014-es országgyűlési választások
RészletesebbenMa már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!
Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka
Részletesebben1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...
1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.
Részletesebben1. Az alkotmány fogalma
1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető
RészletesebbenINTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az
INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási
RészletesebbenAz iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés
Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés (Készült az Európai Helyi Demokrácia Hete program keretében) 2009. október 15. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenA vállalatok és a minőségbiztosítás
4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci
RészletesebbenA legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1)
1. szint Május-június A legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1) A 350 millió uniós állampolgár(2) közül csak 150 millióan vettek részt(3) a választáson(4). Ez még a legpesszimistább
RészletesebbenA kétharmados parlamenti többség küszöbén
A kétharmados parlamenti többség küszöbén Minden elemző egyetért abban, hogy a Magyar Köztársaság húsz esztendős történetének legjelentősebb átrendeződése zajlik a politikai rendszerben. Először fordul
RészletesebbenÍgy választott Budapest
SZABÓ SZILÁRD Így választott Budapest Ignácz Károly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920-1945 Napvilág Kiadó, h. n. 2013, 199 o. Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenIpari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat
IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenBeszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
RészletesebbenKik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
RészletesebbenBelső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan
RészletesebbenUNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS
UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA
Részletesebben