A liberális pártok versenyképessége itthon és Európában (gondolatok az SZDSZ tisztújítása apropóján)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A liberális pártok versenyképessége itthon és Európában (gondolatok az SZDSZ tisztújítása apropóján)"

Átírás

1 Császár Zoltán Polgár Tamás A liberális pártok versenyképessége itthon és Európában (gondolatok az SZDSZ tisztújítása apropóján) A választás tétje Az SZDSZ talán nehezebb helyzetben van, mint valaha. Nem kizárólag és talán nem is elsősorban az jelenti a fő problémát, hogy a hetente megjelenő közvélemény-kutatások rendre parlamenti küszöb alatti támogatottságot mutatnak (ez így volt gyakorlatilag a teljes előző ciklusban is), sőt újabban a korábban temetett MDF is megelőzi, hanem az, hogy a lehetséges és az elnök-aspiránsok által homályosan felvázolt kilábalási stratégiák mindegyike legalább annyi bukatót és kockázatot rejt magában, mint ígéretet. Reményre adhat azonban okot, hogy a párt küszöbön álló tisztújító kongresszusa megteremti a megújulás lehetőségét azáltal, hogy két, az elnöki poszton újoncnak számító jelölt a magyar politikai életben tulajdonképpen egyedülálló módon a nyilvánosság előtt kiélezett küzdelemben verseng a párt megújításának lehetőségéért. Alábbi írásunkban nem kívánjuk e verseny kimenetlenének esélyeit latolgatni (ki, hány jelölést gyűjtött ), valamint a konkrét személyi vonatkozásokkal sem foglalkozunk; számunkra a verseny tétje a párt jövőbeli stratégiája és versenyképessége szempontjából sokkal izgalmasabbnak tűnik. Úgy véljük, hogy szoros összefüggésben az elnökválasztás kimenetelével a párt (talán utolsó?) lehetőséget kap önmaga és politikája meghatározására, melynek során eldől, hogy a jelenlegi támogatottsága alapján a túlélésért küzdő erő képes lesz-e a megújulásra és versenyképessége megerősítésére. E cél (konkrétan a mindkét aspiráns által meghatározott lélektani 10 százalékos támogatottság) elérése érdekében számos nyugateurópai példa lebeghet az SZDSZ stratégáinak szeme előtt. Az európai liberálisok sokféle módon próbálták megőrizni, illetve visszanyerni vonzerejüket, ám, mint látni fogjuk, ezek a tapasztalatok csak kellő óvatossággal, vagy (rövid távon legalábbis) aligha ültethetők át a magyar gyakorlatba. Arra keressük tehát a választ, hogy a Szabad Demokraták jelenlegi helyzetében milyen stratégiák és forgatókönyvek képzelhetők el, melyek a kívánatosnak tartott középpárti státust elősegítik, illetve milyenek e változatok esélyei, különösen a nyugateurópai tapasztalatok tükrében. Bár a cikk apropója és kiindulópontja nyilvánvalóan a pártelnökségért folytatott nyílt küzdelem, a felvetett kérdések ennél általánosabb jellegűek. A magyar liberális párt útkeresése kapcsán ugyanis a két elnök-jelölt elképzelései elhelyezhetők az európai liberálisok által követett különböző stratégiák szélesebb perspektívájába. A nyitás aspektusai: a mérleg nyelve szerep és az ideológia felpuhulása A jelen állapotot figyelembe véve az SZDSZ alapproblémája nem az, hogy gyenge lenne az érdekérvényesítő képessége (sőt!) és most az arctalanság sem jellemző, amelyet sokan kifogásoltak az első MSZP-SZDSZ koalíció idején. Véleményünk szerint a liberálisok legfőbb problémája az ideológiai és pragmatikus szinten egyaránt tapasztalható zártság, amely alapvetően behatárolja a párt mozgásterét, megakadályozza annak szélesítését. E tekintetben számos nyugati liberális párt példáként szolgálhat. Ezek tapasztalata azt tükrözi, hogy a pozíció stabilizálása nem uniformizált módon történt: míg egyes esetekben a markáns, elvi, kispárti réspolitika volt eredményes, más pártok a mindkét síkon véghezvitt nyitás internet:

2 stratégiáját követték jelentős sikerrel, s váltak támogatottságukat és pozíciójukat tekintve egyaránt stabil középpárttá. A holland VVD konzervatív-liberális gyűjtőpártként már a 90-es években nyitott a szociáldemokrata Munkapárt irányába, s közös kormányt is alakított vele, majd a korábban tabunak számító bevándorlás-üggyel kapcsolatban mozdult el egy jóval kevésbé elvi, sokkal inkább pragmatikus irányba. E politika révén nemcsak támogatottságát tudta megnövelni, hanem mindkét irányba nyitott maradt. Hasonló iránymódosítást hajtott végre a svéd és a dán liberális párt is: mindkettő kifejezetten a rendpárti, konzervatív gondolkodású szavazók irányába nyitott az utóbbi évtizedben. A dán liberálisok ezáltal vezető kormányerővé váltak, míg a svéd Liberális Néppárt az utóbbi időben újra kényelmesen 10 százalék feletti eredményével stabil középpártnak, s jelenleg a második legnagyobb kormánypártnak számít. A brit liberálisok a nyolcvanas évek elején a szociáldemokratákkal egyesülve hozták létre a Liberális Demokrata Pártot, mely szociálliberális irányultságával, középutas, pragmatikus stratégiájával húsz százalék körüli eredmények elérésére is képes. Más kérdés, hogy a választási rendszer megakadályozza, hogy a párt érdemben beleszóljon a két nagy erő küzdelmébe. Mint a bevezetőben felvetett kérdések is tükrözik, egy efféle nyitásnak alapvetően két célja lehet: a választói kör bővítése új rétegek megszólítása révén, illetve szabad vegyérték létrehozása koalíciós alternatívák és ezáltal jobb érdekérvényesítés érdekében. Az SZDSZ kapcsán azonban mindkét megfontolás komoly dilemmákat rejt magában, s a nemzetközi tapasztalatok sem kínálnak tálcán kizárólagosan üdvözítő megoldást. Ami a koalíciókötést illeti, gyakran elhangzik, hogy a német liberálisok (FDP) mintájára az SZDSZ-nek is hosszabb távon a mérleg nyelve pozíciójára kellene törekednie, mégpedig abban az értelemben, hogy a párt ténylegesen koalícióképes legyen mindkét irányba. Mint azonban említettük, nem egyértelmű, hogy az SZDSZ számára a jelenlegi érdekérvényesítési potenciálját figyelembe véve szükséges-e, illetve a magyar belpolitika lövészárkos jellegét tekintve lehetséges-e e pozíció elérése. A nemzetközi példák e téren is vegyes képet mutatnak. A klasszikus példaként emlegetett német FDP gazdasági téren neoliberális nézeteivel egyértelműen a paletta jobbszélén található, míg társadalmi-kulturális vonatkozásban igen messzire áll a jobboldaltól. E tekintetben akár példaként is szolgálhatna a hazai testvérpárt számára. Csakhogy a német liberálisok képesek voltak tartós arcvesztés nélkül koalíciós partnert váltani legutóbb 1982-ben -, amikor a fő kihívásnak tekintett ügyek körül egyik, vagy másik oldal nézeteihez kerültek közelebb. A 80-as évek elején, illetve napjainkban a német liberálisokat egyértelműen a gazdaság stagnálására, jóléti kihívásokra adott válaszok és reformlépések foglalkoztatják elsősorban, s ennek megfelelően készültek közös kormányzásra a CDU/CSU-val. Némileg hasonló a kisebbik dán liberális erő, a kifejezetten az emberi jogokra építő, elvi politizálást folytató Szociálliberális Párt helyzete is, mely hasonló alapon választ koalíciós partnert és kerül ezáltal királycsináló szerepbe. Mint láttuk, a holland VVD is képes volt mindkét irányba nyitott maradni, bár a holland pártrendszer jóval komplexebb nem két nagy párt dominanciájára épülő szerkezete csaknem bármilyen összetételű együttműködést lehetővé tesz. Érdekes módon Kóka János az ATV-n közvetített vita során épp a holland mintára hivatkozott: Én a holland parlamentáris demokrácia modelljét tartom a legjobbnak, ami forgószínpad-szerű. Egyfajta körkörös koalícióképességről szól. Mindenki, aki osztja a köztársasági alapeszményt, együtt tud működni egymással, különféle szerződések alapján, különféle programok alapján. Ma Magyarországon a Fidesz ettől inkább távolodik. Nyilván megítélés kérdése, hogy a Fidesz politikáján kívül Kóka személye mennyiben tenne lehetővé egy efféle körkörös koalícióképességet. internet:

3 Természetesen tőlünk nyugatra sem szükségszerű, hogy egy liberális, akár a középpárti státusra berendezkedő pártnak be kell töltenie a mérleg nyelve szerepét. A brit liberálisokat ebben elsősorban a választási rendszer hátráltatja, míg a skandináv országok liberális pártjai egyértelműen a polgári/jobbközép pártok közé tartoznak, behatárolva a koalíciós lehetőségeket. Az említett, rendkívül erős, főként vidéki bázisra építő dán párt az SZDSZ számára kevésbé szolgálhat mintaként, ugyanakkor a svéd és a norvég testvérpártok esetében számos párhuzam figyelhető meg. A norvég Liberális Párt évtizedek óta a parlamenti küszöb környékén található, ennek ellenére több koalícióban vett részt a centrumpártokkal és a konzervatívokkal. E párt kifejezetten centrista politikát folytat, mely ugyan sokak szerint megnehezíti a párttal való azonosulást, azonban lehetővé teszi, hogy mindkét oldalról gyűjthessen szavazatokat. Érdekérvényesítő képességét jól mutatja, hogy éppen a centrista vonal eredményeképpen - a konzervatív túlsúlyt elkerülendő, a között regnáló jobbközép kormányban a pártnak több miniszteri posztja volt, mint parlamenti képviselője. A svéd liberálisok köreiben a 90-es évek végén lezajlott egy vita a szociálliberális és a konzervatív-liberális szárnyak között. Az új vezető egyértelműen az utóbbihoz tartozik, s vezetése alatt a párt jelentős mértékben közeledett a konzervatívok rendpárti, ugyanakkor gazdaságilag neoliberális pozíciójához. Ennek révén szavazókat is nyert a konzervatívoktól 2002 óta ismét megerősítve saját pozícióját, ezzel együtt pedig választási szövetségük, majd közös kormányzásuk elvi alapjainak lefektetése nyilvánvalóan kevés akadályba ütközött. A nemzetközi példák tanulságaként megállapítható, hogy nincs egyedüli üdvözítő út: az adott de időben esetleg változó realitások fényében akár a változó, akár az állandó koalíciós preferenciák lehetővé tehetik a párt nézeteinek érvényre juttatását. Lehetséges-e, kívánatos-e az SZDSZ számára az említett nyitás? Elemzésünk alapkérdéseihez visszatérve: megvalósítható közelségben van-e a liberálisok számára egy középpárti státusz, képesek lesznek-e egy ideológiailag nyitottabb, pragmatikusabb liberalizmust megvalósítani? Az SZDSZ számára az említett mérleg nyelve szerep rövid távon legalábbis elképzelhetetlen. Nemcsak azért, mert a jelenlegi Fidesz-vezetéssel ezt mindkét elnökaspiráns kategorikusan kizárta, hanem azért is, mert a hazai belpolitika jellemzőjeként és a fenti példákkal ellentétben a liberálisok a gazdasági és a kulturális síkon egyaránt a baloldalhoz állnak közelebb (kritikusai szerint a megkülönböztethetetlenségig). Ehhez természetesen hozzájárul a történelmi örökség is: az 1994-es eredendő bűn (az első MSZP- SZDSZ-koalíció), melynek kapcsán a párt választani kényszerült a rendszerváltoztatás éveiben követett radikalizmus és antikommunizmus, illetve az Antall-kormány ellenében meghatározott, a Demokratikus Charta által fémjelzett liberális identitás között. Vannak, akik szerint a párt éppen radikális antikommunizmusának köszönhette 90-es vereségét, míg mások szerint éppen ennek következtében tudhatta maga mögött Európa egyik legnagyobb liberális frakcióját. Látva a párt négyévenkénti, egyre csökkenő választási eredményeit, történelmietlen mivolta ellenére elgondolkodtató lehet a kérdés: mi lett volna, ha az SZDSZ nem szakít radikális antikommunizmusával, de legalábbis nem a pártállami utóddal zárkózik be egy oldalra? A szavazóbázis növelésének törekvése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy kell-e egyáltalán gyötörnie magát egy pártnak az erős középpártiság felé, ha az SZDSZ most is éppúgy érvényesíteni tudja akaratát (lásd norvég liberálisok)? Tény, hogy a jelenlegi parlamenti internet:

4 viszonyokat, arányokat alapul véve, valóban irreleváns lehet, hogy az SZDSZ, koalíciós partnerként öt vagy tíz százalékkal vesz-e részt a kabinetben, ez alapján nem fog tudni többet nyújtani. A kérdés nem is erről szól. Ugyanis: egyetlen, stabilan a parlamentben jelen lévő pártnak sem tesz jót, ha választásról-választásra azon kell izgulnia, hogy a közvéleménykutatások kapcsán gyakran emlegetett egy-háromszázalékos statisztikai hibahatár melyik felére billen! A kérdést tehát nem úgy kell feltenni, hogy miért veszítette el hatóképességét az SZDSZ, hiszen értelmiségi holdudvara, gazdasági- és médiakapcsolatai, valamint a kormányzásban való részvételi képessége továbbra is megvan, csak éppen ez egyre kevésbé jut érvényre párt szavazatszerző képessége kapcsán és ez már életveszélyes lehet. Az SZDSZ tehát pillanatnyilag, még ha akarná is, csak matematikailag (lenne) képes eljátszani nyugat-európai mintára a mérleg nyelve szerepét. A mindenkori királycsináló pozíció felvételéhez elengedhetetlen lenne az SZDSZ profiljának felpuhítása (és nem felhígítása!), amihez azonban egy VVD- vagy FDP-féle jobboldali fogalmazzunk finomabban: konzervatív-liberális -, iránymódosítást kellene végrehajtani. Ennek kockázata, hogy ezt a megcélzott új célcsoport nem biztos, hogy elfogadná egyik pillanatról a másikra, a parlamenti bejutáshoz azonban vészesen kicsi stabil liberális szavazóközönség pedig nem hinne a szemének és jó eséllyel elfordulna szeretett pártjától. Ne gondoljuk hát, hogy az SZDSZ rögvest képes lenne felvenni a mérleg nyelve pozíciót, figyelembe véve az elmúlt évek lövészárkos politikai hagyományait. A nemzetközi példákon túl a párt saját történelme is szolgál tanulságokkal, gondoljunk csak Demszky rövid pártelnökségére. Az egyenlő távolság politikája annak ellenére bukott meg látványosan, hogy Demszky akkoriban a legnépszerűbb politikusok közé tartozott (toronymagasan megelőzve e tekintetben saját pártját), ráadásul az SZDSZ 2000-ben ellenzékben volt, ami elvileg lehetővé tette volna, hogy a párt jól meghatározott és kivitelezett pályamódosítás révén, kompromisszum-kényszer hiányában a szavazói bázis bővítésére koncentrálhasson. Az út hosszú egy nyitott, versenyképes, ám alapvető karakterében továbbra is liberális párt felé. Önmagában a liberális identitás megerősítése és újrapozícionálása szükséges, de kevés, ha egy párt elnevezése pusztán a verbalitás szintjén egészül ki azzal, hogy Magyar Liberális Párt. Ennek felismerése mindkét elnök-aspiráns nyilatkozatában tetten érhető: ( ) önmagában a liberális elvek képviselte nem hozza az urnához a szavazókat 1, illetve Nem a liberalizmusnak kell lenni a hívó szónak, erre a józan választópolgárok nem fognak jönni és mondani, hogy hajrá, itt vagyunk, mert mi liberálisok vagyunk ( ). 2 A folyamatosan szűkülő támogatás okai között (a radikalizmussal és markáns antikommunizmussal való szakítás, továbbá a koalíciós bezártság okain túl), véleményünk szerint az elvi (ideológiai) és napi politizálás (politikai tettek) közötti koherencia hiánya (is) megtalálható. Jelen elemzés tartózkodna az SZDSZ ilyetén hibáinak felsorolásától, de egy aktuálpolitikai esemény kapcsán azért szemléltethető a fenti jelenség: az október 23-i zavargások során tapasztalható, igencsak megkérdőjelezhető rendőri eljárás után Demszky Gábor Pro Urbe díjjal tüntette ki Gergényi Pétert (napi politizálás), ezzel szinte tálcán felkínálva a Fidesznek, az eseményen megsérültek emberjogi képviseletének lehetőségét, holott ez a terület, hagyományosan a liberális pártok egyik elvi oszlopának számít. (Nálunk már-már természetesnek számít, hogy az európai mintával ellentétben a baloldal a rendpárti, 1 10 százalékos SZDSZ-t akar Kóka 2010-re. Kóka János hivatalosan elnökjelölt. (2007. február Fodor Gábor: Új fejezetet kell nyitni. (2007. február 9., internet:

5 míg a jobboldal vállalkozik akár a jogszerűség korlátait is feszegető utcai megmozdulásokra a szólásszabadság védelme érdekében.) Nem véletlen, hogy e tekintetben, akárcsak a kordonügy kapcsán Fodor Gábor a párt jelenlegi vezetésével ellentétes, de legalábbis azt árnyaló álláspontra helyezkedett, ezzel is hangsúlyozva, hogy ő a hitelesség és a következetesség célját tartja elsődlegesnek. Következtetések: az SZDSZ válaszút előtt A külföldi mintákat figyelembe véve megállapítható, hogy a sikeres nyugat-európai liberális pártok alapvetően két irányt választottak: míg egyesek (pl. a dán liberálisokból kivált Szociálliberális Párt, vagy a holland VVD-ből kiszervezett D 66) az elvi politizálást, a szűk, de jól körülhatárolt társadalmi rétegeket megcélzó kispártiságot választották, s ezzel egyben lehetővé tették az anyapárt ideológiai és társadalmi nyitását, mások éppen ellenkezőleg a heterogenitás, a pragmatikus politizálás stratégiáját követték. Míg az első lehetőség ugyan behatárolt, de kedvező esetben igen stabil választói bázissal kecsegtet (bármely SZDSZ prominens kedvenc érve szerint a magyar szavazók 20 százaléka liberális elveket vall, s e réteg felének stabil támogatása a cél), az utóbbi irányvonal versenyképessége, vonzereje éppen abban az ideológiai heterogenitásban (pl. brit szociálliberálisok, holland nemzeti liberálisok) rejlik, mely ugyanakkor a napi politikában nem feszíti szét a szabadelvűség adta kereteket. Elvonatkoztatva a verseny konkrét személyi aspektusaitól, a két elnök-jelöltet véleményünk szerint épp e két stratégia sajátos keveréke jellemzi, bár a fogyatkozó szavazóbázis ténye láttán mindkét elnökjelölt elsődleges célja nyilvánvalóan az SZDSZ legalább tíz százalékos eredménye a parlamenti választásokon. A két stratégia a retorika szintjén úgy jelenik meg, hogy míg Kóka egy, a sikeres vállalkozói réteg számára vonzó liberális pártot akar, Fodor egy szélesebb spektrumon mozgó, nem csak a rendszerváltás nyertesei számára vonzó, de liberális arculatában megerősített, hiteles SZDSZ-t építene föl. Kóka tehát adottnak tekinti a rendszerváltás idején kiharcolt szabadságot (vagyis puhítana a szabadság- és emberi jogokat előtérbe helyező elvi politizáláson), elsősorban a (gazdasági) sikert megcélzó program megvalósítására törekszik, melyben nyilván sokkal nagyobb szerepet kapna az állami beavatkozást visszaszorító neoliberális gazdasági ideológia, vagyis a szűk rétegekhez szóló elvi politika. Ezzel szemben Fodor azt hangoztatja, hogy a siker önmagában semmitmondó és túl általános cél: az SZDSZ nem koncentrálhat kizárólag a sikeres rétegekre, nemcsak azért, mert a gazdaságilag sikeres vezetői réteg támogatásával van a pártnak a legkevesebb problémája, hanem azért sem, mert egy liberális pártnak nézete szerint a jelenleg nehezebb helyzetben lévő, de szabadságszerető emberekre is szüksége van. Ebben a tekintetben tehát, elsősorban gazdasági kérdésekben Fodor irányvonala a vegytiszta neoliberális érték felpuhításaként is értelmezhető. Ugyanakkor a jogállamiság elsődlegességének és az emberi jogok kompromisszummentes képviseletének hangoztatása egyértelműen a réspolitika stratégiája. Habár az elnökjelölti vita jelentős része valóban a nyilvánosság előtt zajlott, s a tudatosan felépített kampány során mindkét jelöltnek volt mindennel kapcsolatosan (szociálpolitika, esélyegyenlőség, külpolitika stb.) mondanivalója, az egyszeri szemlélődő csak nagy vonalakban jutott közelebb annak felismeréséhez, hogy a két személy tulajdonképpen milyen konkrét (!) stratégia mentén képzeli el a liberális párt jövőjét, megreformálását. Véleményünk szerint a nyilvános árnyékbokszolás egészen az elnökválasztásig folytatódik, addig a jelöltek valódi szándékai az informalitás leple alatt jutnak el a meggyőzendő liberális internet:

6 küldöttekig. Bár a látványos viták kiválóan alkalmasak a nagyobb médiafelület révén a szavazóknak szóló üzenetek közvetítésére, a küzdelmet végső soron mégiscsak a párt belső közvéleménye dönti el. Tény, hogy az SZDSZ-ben eddig mindig a baloldali liberalizmus, illetve a szocialistákkal kötendő koalíció feltétlen hívei kerültek fölénybe. Ezzel párhuzamosan (ennek következtében?) a párt támogatása folyamatosan csökken(t); sok liberális választópolgár maga sem hiszi el saját pártjáról, hogy a liberális értékeket megfelelően közvetítené. Ezzel szorosan összefüggő és nem kizárólag az új elnök személyétől függő kérdés, hogy a pártban a legnagyobb ellenzéki párttal való együttműködést mereven elutasító, vagy az érdemi párbeszédben reménykedő, nagyobb liberális önállóságra törekedő nézetek nyernek-e nagyobb teret. Véleményük szerint ugyanis éppen ez utóbbi teljesülése esetén aspirálhatna az SZDSZ egy olyan pozíció betöltésére, amit működés közben figyelhetünk meg a német liberálisok esetében. Ez persze rövid távon nem feltétlenül kell, hogy egy formális Fidesz- SZDSZ koalíciót jelentsen, de és éppen itt érvényesül a párt élén álló személy kiemelkedő jelentőssége -, az együttműködés lehetőségei csak akkor adottak, ha vezetői szinten a személyek képesek szót érteni és a minimális bizalom megvan. Az SZDSZ irányváltási folyamatának egyik állomása lehet(ne) egy átmeneti koalíción kívüli pozíció, amely alapvető hatással lehet a jelenlegi pártstruktúra merevségére. Ameddig a pártról a közvélemény úgy vélekedik, hogy az túlságosan összebútorozott a szocialistákkal, ennek a kiegyensúlyozottságnak nincsen realitása. Az ellenzéki szerep persze még nem garancia a megújulásra, de egyik pillanatról a másikra nem fog menni a párt nyitottá tétele, másfelől egy párt megreformálására, újrapozícionálására rendszerint ellenzéki helyzetben kerülhet nagyobb biztonsággal sor. Kérdés, hogy lehetséges-e még egy hiteles (!) módon végrehajtott irányváltás? Nem egy teljesen új liberális pártra lenne-e szükség esetleg vagy egy az MSZP irányába kötött irányzat olyanféle kivonulására, mint a holland D 66 esetében? Az elnökválasztás tétje tehát messze túlmutat a konkrét jelöltek személyén. Bár a nyugateurópai példák is megmutatták, hogy egy adott irányválasztás, pozíció nem feltétlenül örökkévaló, ugyanakkor a parlamenti küszöb határán mozgó magyar liberálisok versenyképességét, túlélési esélyeit minden bizonnyal alapvetően meghatározza majd az, hogy a verseny eredményeképpen a párt melyik ösvényre lép. internet:

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Szigetvári Viktor előadása

Szigetvári Viktor előadása Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

Liberalizmusok ereje - Európában

Liberalizmusok ereje - Európában Méltányosság Politikaelemző Központ Liberalizmusok ereje - Európában Most, hogy a kellős közepén vagyunk a hazai liberalizmus soha nem látott válságának, s egyáltalán nem bizonyos, hogy a hét végi SZDSZ-küldöttgyűlés

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Első elemzésünkben a pártpreferenciák

Részletesebben

A magyar középosztály

A magyar középosztály Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály

Részletesebben

Politikai állapotjelző 2011 tavaszán

Politikai állapotjelző 2011 tavaszán Intézet a Demokratikus Alternatíváért 2 Ellenzéki szempontból 2010 tavaszának egyik legfontosabb kérdése volt, hogy mely politikai erő lehet a jelenlegi jobboldali konglomerátum lehetséges kihívója. A

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján

A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján Politikatudományi szemle 2006. 2-3. SZÁM 53 Bíró Nagy András A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján A választási kampányokban rendezett televíziós viták rendszerint többet jelentenek annál,

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Női politikusok a közvélemény szemében

Női politikusok a közvélemény szemében Női politikusok a közvélemény szemében Az Integrity Lab elemzése Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Bevezető... 3 Női politikusok és magyar választók... 4 Pártok és női jelöltek... 5 Alkalmasság megítélése...

Részletesebben

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak.

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak. Az SZDSZ története Április 27-én rendkívüli küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége Budaörsön, döntenek a koalícióból való kilépésről, az SZDSZ alapszabályának módosításáról és a második rendkívüli

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása

Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása Az országgyűlési választás kampányfinanszírozása A Transparency International Magyarország monitorozta a 2010-ben zajló magyarországi országgyűlési választás kampányfinanszírozását. A cél az volt, hogy

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

A liberális alternatíva Nyugaton és Magyarországon

A liberális alternatíva Nyugaton és Magyarországon Paár Ádám A liberális alternatíva Nyugaton és Magyarországon A Méltányosság Politikaelemző Központ több elemzésében bemutatta a nyugateurópai főleg a brit, a német és a holland liberális pártok eszmei

Részletesebben

A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól

A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól 2011. november 1 Vezetői összefoglaló A Class FM-en az összes

Részletesebben

A negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

A negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) A negatív kampa nyok sikeresse ge ro l e s buktato iro l Kovács János vezető elemző Negatív kampányról akkor beszélhetünk a politikában, ha egy politikus vagy politikai párt egy másik politikus vagy politikai

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Népszavazás Omnibusz 2008/02 A kutatás dokumentációja 2008 2 Az adatfelvételben közreműködtek: Balogh Anikó Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Németh Valéria

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Az Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II.

Az Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II. Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Második elemzésünkben a

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

I. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is

I. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is Akár a magyar egyetemisták és főiskolások egyharmadáról is le kell mondanunk? Sajtóközlemény Zuhanó LMP-s támogatottság, erős jobboldali elkötelezettség, kedvezőtlen magyarországi elhelyezkedési esélyek,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az 1998-as parlamenti választásokat követően koalíciós

Részletesebben

Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl)

Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl) Hollandia politikai pártjai Hollandia (hivatalos nevén Holland Királyság) 1815-ben nyerte el függetlenségét, az ország államformája ekkortól kezdve alkotmányos monarchia. Az 1814-ben elfogadott alkotmány

Részletesebben

Novák Zoltán. Demokratikus értékválság az oktatásban

Novák Zoltán. Demokratikus értékválság az oktatásban Novák Zoltán Demokratikus értékválság az oktatásban A magyar közoktatási rendszer megbukott. Persze nem ma, nem is tegnap, nem köthető egyetlen időponthoz, pusztán csak arról van szó, hogy van néhány elkülönülő,

Részletesebben

A szerb kormány és ellenzéke

A szerb kormány és ellenzéke Nagy Attila Tibor A szerb kormány és ellenzéke Egy korábbi elemzésben beszámoltunk arról, hogy a szerb politikai rendszer milyen társadalmi, gazdasági, kulturális és külpolitikai kihívásokkal néz szembe.

Részletesebben

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az

Részletesebben

Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés

Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés (Készült az Európai Helyi Demokrácia Hete program keretében) 2009. október 15. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

PROKON. Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS

PROKON. Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS PROKON Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK KÖRÉBEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KVANTITATÍV ELEMZÉSE Klesch Dávid Barnabás, Krisztel Renáta, Radics Gergő

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!

Ma már minden negyedik amerikai felvilágosultnak mondható. Hallelúja! Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka

Részletesebben

Kérdıív képviselık számára

Kérdıív képviselık számára Kérdıív képviselık számára Politikai részvétel és képviselet" c. társadalomtudományi kutatási program (HU 0089 EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében) Magyar Választáskutatási Program 2003-2011

Részletesebben

Így választott Budapest

Így választott Budapest SZABÓ SZILÁRD Így választott Budapest Ignácz Károly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920-1945 Napvilág Kiadó, h. n. 2013, 199 o. Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! sorszám 1 főcím 2 pótcím 2000. 03... nap... óra... perctől HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6

kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! sorszám 1 főcím 2 pótcím 2000. 03... nap... óra... perctől HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6 1 főcím 2 pótcím sorszám HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6 kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat

Részletesebben

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26. KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

OMNIBUSZ 99/5. A válaszadás önkéntes! sorszám. 1 fõcím. 2 pótcím. 1999...hónap... nap... óra... perctõl. Település neve:... Budapesten kerület:

OMNIBUSZ 99/5. A válaszadás önkéntes! sorszám. 1 fõcím. 2 pótcím. 1999...hónap... nap... óra... perctõl. Település neve:... Budapesten kerület: sorszám 1 fõcím 2 pótcím OMNIBUSZ 99/5 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 2. jelentés Az 1998. és 2002. évi önkormányzati választások valamint a 2006. évi parlamenti választások részvételi adatainak elemzése

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 22.12.2009 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Maria DAMANAKI, a tengerügyek és halászat területéért felelős biztosjelölt meghallgatása A

Részletesebben

Integráció vagy versenyképesség?

Integráció vagy versenyképesség? Lakatos Júlia Integráció vagy versenyképesség? Miközben számtalan gazdasági, politikai vizsgálat születik az Európai Unióról, az uniós integrációs folyamat sikerét kevéssé tudjuk mérni. Talán pont azért,

Részletesebben

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) 2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/ )

J e g y zőkönyv. Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/ ) Ikt.sz.: ABB/1-1/2013. ABB-1/2013. (ABB-7/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságának 2013. március 19-én, kedden, 11 óra 3 perckor az Országház

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők?

Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? ELEMZÉSEK Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? Tamási Anna E-2016/6. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről

Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről 2014. február Vezetői összefoglaló A 2014-es országgyűlési választások

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,

Részletesebben

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute 2012. március 28. 1 Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus népszerű témák, stílus és kommunikáció

Részletesebben

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes - Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

Politikai tükör tükör

Politikai tükör tükör MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont mtatk Jelentés a magyar társadalom politikai gondolkodásmódjáról, politikai integráltságáról és részvételéről, 2015 Gerő Márton Szabó Gerő Márton Szabó Andrea Andrea

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok

Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok Enyedi Zsolt (2006): A befagyott felszín és ami alatta van. A 2006-os választás és a magyar pártrendszer. In: Karácsony Gergely (szerk.): A 2006-os Országgyűlési

Részletesebben

VÁLASZTÁS KUTATÁS. II. hullám EP-2009. 2009. április - június. A válaszadás önkéntes! Kérdező aláírása: kérdezői igazolványszám KÉRDEZÉS KEZDETE:

VÁLASZTÁS KUTATÁS. II. hullám EP-2009. 2009. április - június. A válaszadás önkéntes! Kérdező aláírása: kérdezői igazolványszám KÉRDEZÉS KEZDETE: 1 VÁLASZTÁS KUTATÁS II. hullám EP-2009 ABC, összevont VÁLTOZAT 2009. április - június A válaszadás önkéntes! Település neve: Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan

Részletesebben

Kétharmad a letelepedési kötvények ellen. Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása

Kétharmad a letelepedési kötvények ellen. Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása 2016. november 7. Kétharmad a letelepedési kötvények ellen Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása Október második felétől a közbeszéd egyik legmeghatározóbb témája a letelepedési kötvények megszüntetése

Részletesebben

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van?

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? Az ETDK Politológia szekciójában, 9 diák előadása előtt, a Magyar Kisebbség című folyóirat új számának

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

Ifjúságkutatás 1997 "FIATAL" kérdőív

Ifjúságkutatás 1997 FIATAL kérdőív 1 főcím 2 pótcím sorszám Ifjúságkutatás 1997 "FIATAL" kérdőív A válaszadás önkéntes! A kérdezés helye: 1 - Salgótarján 2 - Sopron Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem,

Részletesebben

tovább örökítő város legyen!

tovább örökítő város legyen! K Ö R M E N D I F Ó R U M 3 tovább örökítő város legyen! kampányról, tervekről, a város jövőjéről hogy milyen szakokra lenne még szükség a mezőgazdasági képzések mellett, így például a fémipari szakmák

Részletesebben