Az EU mezőgazdasága válasz az éghajlatváltozás kihívásaira

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az EU mezőgazdasága válasz az éghajlatváltozás kihívásaira"

Átírás

1 Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés További információ 200 Rue de la Loi, B-1049 Brüsszel, Belgium Telefon Központ (+32 2) Internet Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Európai Környezetvédelmi Ügynökség IPCC Energia a változó világban A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): Az EU mezőgazdasága válasz az éghajlatváltozás kihívásaira (*) E gyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Európai Közösségek, 2008 Printed in the EU A kiadvány tájékoztatásul szolgál, szövege jogerővel nem bír. Cover photo KF HU-C KLÓRMENTES FEHÉR PAPÍRRA NYOMTATVA

2 A szakértők szerint Ma az éghajlatváltozás az egyik legsúlyosabb környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági probléma az emberiség számára. Tudományos bizonyítást nyert, hogy az üvegházhatást okozó gázok (greenhouse gases; GHG), emberi tevékenységnek köszönhető, magas légköri koncentrációja fokozza a természetes üvegházhatást, és ezért növekszik a Föld hőmérséklete. A GHG különösen a szén-dioxid (CO2) koncentrációja 70 %-kal nőtt az 1970-es értékekhez képest. 1 ábra: Az üvegházhatás A napsugárzás egy része vis szaverődik a Föld felszínéről és a légkörről. Az infravörös sugárzás egy része áthatol a légkörön, másik részét elnyelik az üvegházhatást okozó gázok molekulái és újra kibocsátják minden irányban. Ez felmelegíti a Föld felszínét és a légkör alsó rétegeit. A napsugárzás áthatol az áttetsző légkörön. Föld A sugárzás nagy részét elnyeli a Föld felszíne, ami ezáltal felmelegszik. Légkör A Föld felszíne infravörös sugárzást bocsát ki. Forrás: 2 Európa, a földi átlagot meghaladva, csaknem 1 C-ot melegedett az előző század során. A felmelegedés az utóbbi 50 évben felerősödött. Ez a változás talán még nem tűnik drámainak, de ez a tendencia már így is jelentős hatással volt sok fizikai és biológiai rendszerre (vízre, élőhelyekre, egészségre), és ezek egyre sérülékenyebbé válnak. Az időjárás változékonyabb lett. Észak-Európában jelentősen több eső és hó esik, gyakoribbak az áradások, míg Dél-Európában a korábbinál kevesebb a csapadék (lásd: 1 ábra), és gyakoribb az aszály. A korábbinál szélsőségesebb hőmérsékleti értékek mérhetők. Az utóbbi évtizedekben a szélsőséges időjárás miatti gazdasági károk nagymértékben nőttek. Az éghajlat ilyen irányú változása még évtizedekig folytatódni fog, és ez így lenne még akkor is, ha a gázok kibocsátását máról holnapra be tudnánk szüntetni, hiszen a légkörben a gázok már felhalmozódtak. Az éghajlatváltozás hatásai várhatóan az egész világon egyre súlyosabbá válnak. Az éghajlatválto- 3 Éghajlatváltozás: már bizonyosság 1. Éghajlat vál toz ás: már bi zonyoss ág

3 zással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC), amelynek éghajlatváltozással foglalkozó vezető szakértők a tagjai1, arra a következtetésre jutott, hogy a hőmérséklet-emelkedést főként az emberi tevékenység okozza, elsősorban a fosszilis energiahordozók felhasználása és az erdőirtás, amelyek együttesen a CO2 és egyéb gázok kibocsátását eredményezik. Európában leginkább az energiaipar és a közlekedés felelős a gázok kibocsátásáért. Az éghajlatváltozás kettős kihívást jelent: egyfelől csökkenteni kell a felmelegedést előidéző gázok légkörbe jutását un. mérséklés, másfelől alkalmazkodni kell az éghajlat várható megváltozásához, enyhítve a káros hatásokat. Mindez komoly feladatot jelent az Európai Unió (EU) mezőgazdaságának és mezőgazdasági politikájának alakításában. Ez a prospektus bemutatja, hogyan hat egymásra a globális felmelegedés és a mezőgazdaság, és hogyan birkózhat meg az EU az ezzel kapcsolatos feladatokkal. Az éghajlatváltozás ellen irányuló nemzetközi és uniós erőfeszítések Az 1990-es évek eleje óta létezik nemzetközi összefogás. Az EU-nak kulcsszerepe volt az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), továbbá az arra épülő Kiotói Jegyzőkönyv kidolgozásában. Utóbbi jogi erővel kötelezővé tette az iparilag fejlett országok számára a GHG-kibocsátás korlátozását. Az EU-tizenötök tagállamai 2 kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2012-ig teljes GHG-kibocsátásukat 8 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentik. Az EU 2007 elején még tovább ment, és még szigorúbb célkitűzéseket fogalmazott meg: 2020-ig legalább 20 százalékkal kell csökkenteni a GHG-kibocsátást, illetve akár 30 százalékkal, amennyiben az összes fejlett ország hasonló kibocsátáscsökkentésre vállal kötelezettséget. 2 ábra: Az éves átlagos csapadékmennyiség alakulása ( ) a mediterrán térségben Különbség a csapadékban < > Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency; EEA), 7/2005 számú technikai jelentés a következő tanulmány alapján: M. Hulme (1999) An Historical 1 Az IPCC nemrég kapta meg a Nobel-békedíjat Al Gore volt amerikai alelnökkel megosztva. 2 Monthly Precipitation Dataset for Global Land Areas from 1900 to 1998 A 12 új tagállamot eredményező 2004-es és 2007-es bővítés előtti tagállamok

4 A mezőgazdasági tevékenység nyomán is kerül GHG a légkörbe, bár kisebb mértékben, mint más gazdasági ágazatok esetében. A legjelentősebb GHG, a szén-dioxid alig keletkezik mezőgazdaság miatt. Sőt, az EU területének több mint a felét kitevő megművelt területek jelentős szénrezervoárként működnek, ami hozzájárul a légkörben lévő CO2 csökkentéséhez. A mezőgazdaságnak ennek ellenére megoldást kell találnia a kettős kihívásra: csökkenteni kell a GHG-kibocsátást, és közben alkalmazkodni kell a megváltozott éghajlati viszonyokhoz. 3 ábra: A mezőgazdasági GHG-kibocsátás összetétele és részesedése az EU teljes kibocsátásából (EU-27) % N2O Mezőgazdasági talajok 31 % CH4 Állatok emésztése 11 % CH4 Trágyakezelés 7 % N2O Trágyakezelés 0 % CH4 Rizstermesztés 59,0 % Energiaszektor a szállítás kivételével 21,0 % Szállítás 9,0 % Mezőgazdaság 8,0 % Ipar 3,0 % Hulladék A mezőgazdasággal összefüggő gázkibocsátás csökkentése A mezőgazdaság két nagy hatású GHG, a dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) jelentős forrása (lásd: 3 ábra): A N2O a növénytermesztés következtében jut a légkörbe, főként úgy, hogy a talajban élő mikrobák átalakítják a nitrogéntartalmú műtrágyákat. A N2O kibocsátása a mezőgazdaság gázkibocsátásának több mint a felét teszi ki. A CH4 kibocsátása nagyrészt a kérődző állatok (elsősorban szarvasmarhák és birkák) emésztési folyamataival függ össze. Az állati trágya tárolása és szórása során CH4 és N2O is kerül a légkörbe. Forrás: Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága az EEA adatainak feldolgozása alapján Alkalmazkodás a várható éghajlatváltozáshoz Az éghajlatváltozás sok ágazatot érint. A mezőgazdaság az egyik leginkább érintett ágazat, hiszen az időjárás erősen befolyásolja. Ez Európa teljes lakosságát érinti, hiszen megművelt területek és erdők borítják az EU földterületének 90 százalékát. Évről évre az időjárás változékonysága okozza elsősorban a termés ingadozását és az ezzel járó mezőgazdasági kockázatokat. Ennél fogva a gazdálkodók állnak az éghajlatváltozás hatásai ellen folytatott harc frontvonalában. 6 7 Kettős éghajlatváltozási kihívás a mezőgazdaságban 2. K e t t ő s é g h a j l a t v á l t o z á s i k i h í v á s a mezőgazdaságban

5 A mezőgazdasági eredetű GHG-kibocsátás egyre csökken Az EU-huszonhetek mezőgazdaságának kibocsátása az EU teljes GHG kibocsátásának 9 százaléka. Ugyanakkor a mezőgazdaság egyre kisebb mértékben felelős az EU gázkibocsátásáért. A mezőgazdasági ágazat erőfeszítéseinek köszönhetően ez a részarány várhatón tovább fog csökkenni. Az EU teljes mezőgazdasági eredetű kibocsátása 20 százalékkal csökkent 1990 és 2005 között, főként a gazdálkodási technológia változásai, például a nitrogéntartalmú műtrágyák használatának kerülése vagy a csökkentett állatállomány miatt (lásd: 4 ábra). Eközben a gazdálkodással összefüggő globális gázkibocsátás 17 százalékkal nőtt. A mezőgazdasággal összefüggő gázkibocsátás csökkenése az EU-ban jelentősen több, mint az EU többi ágazata által elért, körülbelül 8 százalékos kibocsátáscsökkentés. Az EU mezőgazdasága tehát már eddig is jelentősen hozzájárult a kiotói kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A mezőgazdaság tovább csökkenti a kibocsátást A mezőgazdasági eredetű kibocsátás várhatóan tovább fog csökkenni: 23 százalékkal (EU-27) az 1990-es szinthez képest, illetve 15 százalékkal az EU-tizenötöket tekintve. Ez a várható tendencia a gazdálkodási technológiák tökéletesítésének, az állatállomány további csökkentésének, a 2003-as közös agrárpolitika (KAP) által bevezetett reformintézkedések jelentkező hatásainak, illetve a környezetvédelmi szabályozásnak köszönhető. A többi ágazathoz képest ezek kedvező adatok (lásd: 5 ábra). Az EU a föld egyetlen olyan térsége, ahol a mezőgazdasági eredetű kibocsátás csökkenése várható. 4 ábra: A szarvasmarha-állomány és a nitrogéntartalmú műtrágyák felhasználásának változása (az 1990-es szintekhez viszonyítva) az EU-huszonötök országaiban ábra: A mezőgazdasági kibocsátás várható csökkenése 2010-ig (EU-15) 100 Műtrágya és állati trágya felhasználása Lábasjószág-állomány 95 Közlekedés 90-7 % % Energiaszektor (kiv. szállítás) Forrás: Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága az EEA adatainak feldolgozása alapján Hulladék % 1997 Ipar % Mezőgazdaság % ,4 % Forrás: Európai Bizottság (agrár-környezetvédelmi indikátorok) 8 9 Összes ágazat A mezőgazdaság hatása az éghajlatváltozásra 3. A m e z ő g a z d a s á g h a t á s a az éghajlatváltozásra

6 4. H o g y a n s e g í t h e t n e k a z E U - s z a k p o l i t i k á k a kibocsátás csökkentésében A többi iparággal ellentétben a mezőgazdasági eredetű gázkibocsátás nem szabályozható gombnyomással. A mezőgazdasági tevékenységek bonyolult biológiai és ökológiai folyamatokba ágyazódtak. A mezőgazdasággal összefüggő GHG-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések a hosszú távú fenntarthatóságot célzó szakpolitikákon és a gazdálkodók saját kezdeményezésein alapulnak. A KAP-nak kiemelt szerepe van Már történtek lépések az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésére irányuló törekvések közös agrárpolitikába történő beépítésére. A 2003-as KAP-reform átcsoportosította a gazdálkodóknak juttatott anyagi támogatást a termeléstől független közvetlen támogatások javára (ez volt a közvetlen támogatások és a termelés szétválasztása), csökkentve ezzel az intenzív gazdálkodás ösztönzését. Ennek a szétválasztott támogatásnak a feltétele ugyanakkor az is, hogy a gazdálkodók fenntartható termelési módszereket alkalmazzanak. Ez a kölcsönös megfelelőség a gazdálkodóknak juttatott közvetlen kifizetéseket a környezetvédelmi és egyéb jogszabályok betartásától teszi függővé. Az üvegházhatást okozó gázok légkörbe jutásának csökkentését ezen kívül számos vidékfejlesztési intézkedés is segíti, például a gazdaságok és épületek energiahatékonyságának növeléséhez adott támogatások, a témával kapcsolatos oktatás és tanácsadás, illetve a biogáz ágazat támogatása. MT CY ES PT IE IT SE LU SI FR BE AT EL GB NL EU DE FI DK PL HU RO CZ SK LT EE BG LV Forrás: EEA A környezetvédelmi szabályozás szerepe A mezőgazdasággal kapcsolatos éghajlatváltozási problémák jó részének megoldásához a gazdálkodási technológiákon kell javítani, ám ezekre egyben jogi korlátokat felállító szabályozás is vonatkozik. Példa erre a nitrát irányelv. Ezt a tagállamok már megvalósították, és a következőkre terjed ki: a vízminőség folyamatos megfigyelése; a nitrátszennyezés szempontjából sérülékenyebb vízrétegek meghatározása; a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó kódex kidolgozása (például trágyázási korlátok és a trágyaszórás feltételei, az állati trágya tárolása, állatállomány-koncentrációs határértékek és a vetésforgós gazdálkodásra vonatkozó követelmények) Hogyan segíthetnek az EU-szakpolitikák a kibocsátás csökkentésében 6 ábra: A mezőgazdasági eredetű CH4 és a N2O teljes kibocsátásának változása (1 000 tonna CO2-egyenérték), (EU-27)

7 5. A z é g h a j l a t v á l t o z á s h a t á s a a mezőgazdaságra Számítani lehet arra, hogy a hőmérséklet és a páratartalom emelkedése miatt a jelenlegi kártevők, betegségek és gyomnövények elterjedési területe és a fertőzöttség mértéke is nőni fog. Ezek a hatások területenként nagyon eltérő mértékűek lehetnek. Az éghajlatváltozás globálisan érinti a mezőgazdaságot A szakemberek szerint a kis mértékű globális felmelegedés is csökkenti a terméshozamot, illetve termésingadozást okoz az egyenlítőhöz közelebb fekvő területeken. A mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatásokat súlyosbítani fogják a gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek (például árvizek, hőhullámok és aszályok). A kisbirtokosokat és az önellátó mezőgazdasági termelőket a probléma különösen érinti, mert ők nehezebben tudnak a körülményekhez alkalmazkodni. Ez várhatóan növeli az éhínség veszélyét, különösen az afrikai kontinensen. A várható éghajlati változások hatással lesznek a terméseredményekre és azok eloszlására, és hosszú távon a mezőgazdasági növények egy részének termesztése északabbra tolódhat. Az EU mezőgazdasága is érintett az éghajlatváltozással kapcsolatos fő problémák Bár a várható hatások részben kedvezőek is lehetnek egyes európai térségek mezőgazdasága számára főként az északi területeken (például hosszabb lesz a termőidőszak, és a melegebb idő miatt nőhetnek a terméshozamok) a hatások nagyobb része kedvezőtlen lesz, gazdasági károkat fog okozni, és olyan régiókban fog jelentkezni, amelyeket már így is társadalmi-gazdasági és egyéb, környezeti tényezők például a vízhiány sújtanak. Az egyes helyeken várható éghajlati körülmények között jelentős különbségek is lehetnek, de a 21. században a várható változások összességükben a következők lesznek: enyhébb és csapadékosabb lesz a tél, melegebb és szárazabb a nyár, gyakoribbá válnak és felerősödnek a szélsőséges időjárási jelenségek. Elképzelhető, hogy 2050 előtt nem jelentkeznek az időjárás megváltozásának legsúlyosabb következményei, de a szélsőséges időjárási jelenségek, a gyakoribb és elhúzódó hőhullámok, árvizek és aszályok, már korábban is komoly károkat okozhatnak. A mezőgazdaságot érintő veszélyek Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása főként a vízellátással függ össze. A vízhiány nagy hatással lesz a mezőgazdasági termelésre és Európa tájaira. Sok területen nevezetesen a déli EU-tagországokban évszázados hagyománya van az öntözéses gazdálkodásnak. Nekik felül kell vizsgálniuk az alkalmazott öntözési technológiát. A mezőgazdaságban javítani kell a vízfelhasználás hatékonyságát, és csökkenteni kell a vízveszteségeket. Az éghajlatváltozás eltérő hatásai az EU egyes térségeire Az EU minden térségében egyre jobban érződnek az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai, de egyes területek az átlagnál jobban érintettek. Dél-Európában és a Földközi-tenger partvidékén egyszerre fog jelentkezni a jelentős hőmérséklet-emelkedés és a csapadékhiány hatása. Különösen veszélyeztetetté válnak a hegyvidéki területek (nevezetesen az Alpok) és a kisebb szigetek. A sűrűn lakott árterületeket viharok, erős zivatarok és hirtelen áradások fenyegetik, melyek kiterjedt károkat okozhatnak. Az éghajlatváltozás növelni fogja a különbséget Európa természeti erőforrásainak területi eloszlásában. Az időjárás megváltozásának bizonyos hatásai már most tetten érhetők. Számos hatást megfigyeltek már: korábban virágoznak a fák, hosszabb lett a szőlő érési időszaka, és más növények természetes ciklusa is megváltozott. A mezőgazdasági munkálatok (vetés, betakarítás stb.) naptárának módosulása azt mutatja, hogy a gazdálkodók már alkalmazkodnak az új éghajlati feltételekhez. 7 ábra: Az éghajlatváltozás várható hatásai az EU különböző térségeiben éghajlati övek tenger- és tószintek viharok, árvizek melegebb és szárazabb nyár termőidőszak növényfajták száma kártevők jégmezők olvadása téli csapadék (árvizek) tengerszint melegebb és szárazabb nyár terméseredmény és növényfajták száma téli csapadék (árvizek) nyári csapadék aszályveszély talajerózió veszélye termőidőszak terméseredmény és növényfajták száma Az éghajlatváltozás hatásai Jelenség Valószínűség Melegebb napok. Kevesebb hideg nap/éjszaka Szinte bizonyos (99 % fölött) Több melegebb időszak és hőhullám Nagyon valószínű (90 % fölött) Intenzívebb csapadékhullás Az aszályos területek növekedése hőmérséklet éves csapadék, vízkészlet aszályveszély, hőterhelés terméseredmény művelhető terület Valószínű (66 % fölött) Erősebb trópusi ciklonok Szélsőségesebb tengerszintek (nem cunamik) Forrás: Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága a Forrás: IPCC szakirodalmi adatok saját feldolgozása alapján Közép-Európa északi területek déli, dél-keleti területek nyugati és atlanti területek

8 7. A m e z ő g a z d a s á g n a k a l k a l m a z k o d n i a k e l l Az EU mezőgazdasági ágazata tisztán látja az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákat, és megfelelő válaszlépéseket tesz. A mezőgazdaság az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezeléséből három fő területen veheti ki a részét: az ágazat gázkibocsátásának csökkentésével, a termőtalaj szénfelhalmozó képességének növelésével, illetve megújuló energia és biotermékek termelésével. Íme néhány gyakorlati példa: A különböző szintű alkalmazkodási lehetőségek széles skálája Az alkalmazkodásra sokféle lehetőség kínálkozik a gazdaságok műszaki fejlesztésétől a gazdálkodási technológia megújításán át a politikai eszközökig (pl. alkalmazkodási cselekvési tervek). Az éghajlati feltételek várható megváltozásához alkalmazkodva a gazdálkodók például változtathatnak a vetésváltási gyakorlaton a hatékonyabb vízhasználat érdekében, a megváltozott hőmérsékleti és csapadékviszonyokhoz igazítva a vetési időpontot. Másik lehetőség, hogy olyan fajtaváltozatokat termesztenek, amelyek jobban megfelelnek az új éghajlati feltételeknek (pl. hő- és szárazságtűrők), vagy például sövénykerítéseket és kisebb erdőket (pl. mezővédő erdősáv) telepítenek a szántóföldekre, amelyek csökkentik a felszíni lefolyás eróziós hatását, és megtörik a szelet. Fontos a gazdálkodók tájékoztatása az éghajlat várható megváltozásával kapcsolatos veszélyekről, illetve a használható alkalmazkodási megoldások közzététele. A tagállamok már tettek intézkedéseket az alkalmazkodás érdekében. Az eddigi erőfeszítések főként a legfenyegetőbb veszélynek számító szélsőséges időjárási jelenségek (például árvizek) hatásainak megelőzésére irányultak. Biogáz állati hulladékból Anaerob fermentációs üzemek létesítésével különösen hatékonyan csökkenthető a kibocsátás olyan térségekben, ahol koncentrált az állatállomány, és nagy mennyiségben keletkezik trágya és hígtrágya. Az anaerob fermentáció a szerves anyagok levegő hiányában történő lebontásának természetes folyamata. Az anaerob fermentációs üzem (anaerob emésztő) egy olyan mesterséges rendszer, amely hasonló eljárással képes kezelni a különféle szerves hulladékokat, miközben biogázt is termel. A biogázt fel lehet használni fűtésre vagy elektromos áram előállítására. Ezzel az eljárással csökkenthető a kiindulási anyagokból származó káros gázok kibocsátása, ráadásul értékes megújuló energia nyerhető. A termőtalaj szénfelhalmozó képességének növelése A légkörből jelentős mennyiségű CO2 távolítható el és tárolható a talajban megfelelő gazdálkodási technológiával, például ökológiai gazdálkodással, szántás nélküli vagy kevés talajforgatással járó talajműveléssel, fehérjenövények termesztésével, sövénykerítések telepítésével, állandó legelők fenntartásával és a szántóföldek legelőkké alakításával. Erdősítéssel is jelentős mennyiségű szén-dioxid vonható ki a légkörből, mert a fásszárúak sokkal több szén-dioxidot képesek megkötni, mint a többi mezőgazdasági növény. Megújuló erőforrások biztosítása bioenergia és biotermékek termeléséhez A bioenergia előállítására alkalmas mezőgazdasági biomassza kiválthatja a nagy gázkibocsátást okozó energiaforrások, például a fosszilis energiahordozók felhasználását. Egyre több gazdálkodó termeszt energianövényeket olyan bioüzemanyagok előállításához, amelyekkel kisebb vagy nagyobb erőművek vagy a gazdaságok kombinált hőhasznosító erőművei láthatók el energiával. Növekvő tendenciát mutat az iparágon belül a megújuló mezőgazdasági erőforrások (például a mezőgazdasági anyagok, a bioműanyagok vagy a biokémiai vegyületek) felhasználása. 14 Az elkövetkező évekre nézve döntő fontosságú az alkalmazkodási lehetőségek felderítése. Hogyan segíti a KAP a mezőgazdasági termelők alkalmazkodását? A gazdálkodók egyedül képtelenek megbirkózni az éghajlatváltozás terheivel. A közpolitikának támogatnia kell a gazdálkodókat a mezőgazdasági üzemszerkezet és a termelési módok megújításában, a folyamatos szolgáltatásnyújtásban és a vidéki környezet fenntartásában. A KAP már tartalmaz olyan elemeket, amelyek megkönnyítik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A kockázatkezelő eszközök, például az éghajlatváltozással kapcsolatos, időjárással összefüggő katasztrófák miatti károkat enyhítő biztosítási rendszerek elérhetővé tételével is segíteni lehet a gazdálkodókat. A vidékfejlesztési politikával, például a hatékonyabb öntözőberendezések beszerzésének támogatásával, ellensúlyozhatók az éghajlatváltozás gazdálkodókra és vidékgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásai. Az alkalmazkodás szempontjából fontos az is, hogy az agrár-környezetvédelmi szabályozási rendszerek a gazdákat a talajjal és a vízzel való kívánatos gazdálkodásra ösztönözzék. Az éghajlatváltozás, a mezőgazdaság és a fogyasztók A gazdálkodók nem légüres térben küzdenek az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákkal. Igyekeznek megfelelni a piaci igényeknek (amelyek alakulására az éghajlatváltozás is kihathat), valamint az uniós kezdeményezéseknek is. Egyre több élelmiszer-termelő és fogyasztó igyekszik csökkenteni az általa kiváltott szén-dioxid-kibocsátást, és átgondolja a termelési és fogyasztási szokásait (pl. helyi élelmiszerek vásárlásával csökkentve a szállításból eredő kibocsátást). A gazdák egy része átáll a környezetvédelmi szempontból fenntarthatóbb gazdálkodási technológiákra (pl. ökológiai gazdálkodásra, integrált növénytermesztésre). Vannak már címkézési előírások, de ezek még továbbfejlesztésre várnak. Az éghajlatváltozás hatással lehet az élelmiszerek áraira és azok stabilitására is. A jelenlegi magas gabonaárak egyik oka éppen az, hogy az EU-ban kevesebb volt a termés, részben a kedvezőtlen európai időjárás miatt. 15 A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell 6. A m e z ő g a z d a s á g t o v á b b r a i s k i v e h e t i részét az éghajlatváltozás elleni harcból

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai

Részletesebben

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Problémafelvetés, célkitűzés A Magyar Energetika 2010/11-12 számában Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény 31/03/2008-28/04/2008 A beállított feltételeknek 371 felel meg a(z) 371 válaszból 0. A válaszadó adatai Ország DE - Németország 58 (15.6%) PL - Lengyelország

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A SEE-REUSE projekt termékei

A SEE-REUSE projekt termékei Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A SEE-REUSE projekt termékei Felnőttképzési tananyagok Vajdahunyadvár, 2014. december 10. A pályázatban vállalt projekttermékek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

A HATÉKONYSÁG. Ecodesign-irányelvek a nagyobb környezettudatosság érdekében

A HATÉKONYSÁG. Ecodesign-irányelvek a nagyobb környezettudatosság érdekében HTÉKONYSÁG NYER Ecodesign-irányelvek a nagyobb környezettudatosság érdekében 20%... több megújuló energia... kevesebb elsődleges energiafelhasználás... kisebb CO 2 -kibocsátás z Európai Unió magas célokat

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben