DOKTORI DISSZERTÁCIÓ SZILÁGYI ANDRÁS

Átírás

1 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ SZILÁGYI ANDRÁS A MAGYAR IPARMŰVÉSZET TÖRTÉNETE 1945 UTÁN Különös tekintettel a design fejlődésére és a szilikát művészetekre (kerámia, üveg, porcelán)

2 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Művészettörténeti Doktori Iskola Szilágyi András A MAGYAR IPARMŰVÉSZET TÖRTÉNETE 1945 UTÁN Különös tekintettel a design fejlődésére és a szilikát művészetekre (kerámia, üveg, porcelán) Témavezető: Dr. Keserü Katalin PhD. egyetemi tanár Doktori Iskola vezetője és a Bizottság elnöke: Dr. Kelényi György DSc. egyetemi tanár Dr. Ruzsa György DSc. professor emeritus Felkért bírálók Dr. Pataki Gábor PhD. Dr. Vadas József CSc. A bizottság titkára Dr. Gosztonyi Ferenc PhD. A bizottság további tagjai Dr. Rényi András CSc. habilitált egyetemi docens Dr. Ágoston Julianna Dr. Eörsi Anna (póttagok) Budapest,

3 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezt a dolgozatot Báthory Júlia emlékének ajánlom. Különleges köszönettel tartozom szüleimnek, Kovács Júliának és Szilágyi Andrásnak, valamint Minya Máriának, Jámbor Erzsébetnek. Farkas Ritának, Felcsuti Annának és témavezetőmnek Keserü Katalinnak. 3

4 Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETÉS: A dolgozat kronológiai vázát megadó fontosabb évszámok és csoportos kiállítások: Az iparművészet történetének kronológiai szerkezete: Az iparművészet történetének generációs szerkezete: ELSŐ FEJEZET: A design és iparművészet elméleti, fogalmi) kapcsolatai: Az általános design fogalom definiálhatatlanságának problémája A designer A design mint alkotói tevékenység Muchától Rubikig? a magyar design történet állása 2010-ben Megoldási javaslat: A design és a magyar design fogalmainak elkülönítése A különböző design értelmezések összefoglalása: A design történeti értelmezései: A design, mint tevékenység előforduló értelmezései: Eltérő társadalmi modellek eltérő design-modellek Összefoglalás

5 3. MÁSODIK FEJEZET: AZ ELSŐ SZAKASZ A modern iparművészet Magyarországon: a design és iparművészet gondolatköre A magyar iparművészet fő irányzatai a második világháború előtt ( ) A nemzetközi irányzatok magyar vonatkozásai: A A magyar avantgárd (pl. Kassák és köre) B A magyar neoklasszicizmus (A római iskola és köre) C Trianon után: magyar szecesszióból magyar Art Deco? D Magyar modernizmus International Style vagy Art modérne et industrielle Magyarországon E A hivatalos stílus - A totalitárius iparművészet megjelenése Magyar hivatalos stílus a magyarosság mint központi kívánalom A magyar stílus égisze alatt A design identitás fogalma Ornamentika és ornamentika-ellenesség Magyarországon - Magyar decorative design A magyar műipar és a magyar stílus ideája Magyar iparművészet és magyaros díszítőművészet: Applied and Decorative Arts A magyar szecesszió iparművészeti öröksége Magyar Iparművészet - stílus

6 Tulipános stílus - a Tulipán Mozgalom szerepe a magyar design-identitás szempontjából Az önálló manufaktúrák a kézműves iparművészet egyéb példái Magyarországon: A magyar iparművészet fő működési területei tárgyalkotó és társművészet Népművészet és iparművészet kapcsolata A magyar egyházművészet szerepe a negyvenes években: Egyetemes kontra általános stílus: Magyar gyártmányok az iparművészetben az iparművészet és könnyűipar kapcsolata ( ) A tárgyi kultúra Magyarországon 1938 és 1958 között Gazdasági szerkezet 1938 után: A magyar iparművészet gazdaságpolitikai háttere Politikai, társadalmi változások az iparművészetben: A konzervatív Magyarország konzervatív iparművészete Művészet vs. Technológia? után az iparművészet útja az ipar felé: államosodás és államosítás A hazai ipar viszonya a design gondolatához Állami monopol-kapitalizmus a második világháború előtt és után A szilikát iparművészet gyártási háttere 1938 után A magyar szecesszió reprezentatív hagyománya: A Zsolnay Gyár ( )

7 Egy új kezdeményezés: A Gránit Gyár Kispesten ( ) - Zahajszky László, az első szilikátipari designer A magyar üvegtervező iparművészet kezdetei Egy feltaláló, Veress Zoltán gyára: a Karcagi Üveggyár ( ) Kézműves hagyományból gyári központ: Parádi Üveggyár (c ) Az iparművészet intézményei, átalakulásuk és a szocialista realizmus az építészetben A szocialista realizmus az építészetben: Az 1938 és 1958 közötti korszak építésze: Weichinger Károly: A szocreál kérdése az iparművészetben: fordulat vagy kontinuitás? A hivatalos művészet áthangolása: a népiesség új értelmezése Iparművészből művésztechnológus: az iparművészet új terminológiájának kezdetei Képzőművészből iparművész: Z. Gács György példája A kivitelező bázis átalakulásának kezdetei 1945 után Iparművészből képzőművész: Domanovszky Endre példája: I. Országos Iparművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest Az iparművészet intézményrendszereinek átalakulása 1938 és 1958 között Az iparművész helye a művészeti életben: Az intézményrendszer elemei 1945 után Az Iparművészeti Főiskola megalakulása és története ig I. Az Iparművészeti Főiskola létrejötte

8 II. Az iparművész-képzés struktúrájának átalakulása III. A felsőfokú iparművészképzés Magyarországon: Szablya Frischauf Ferenc Pál Lajos Fáy Aladár Györgyi Dénes IV.Az Iparművészeti Főiskola első évei: a. Iparművészeti Iskolából Iparművészeti Főiskola: az intézmény első vezetői Kozma Lajos Schubert Ernő Kaesz Gyula b. Az állandóság letéteményesei: A tanári kar stabilitása korszakokon keresztül Záró esettanulmány: Kitekintés a Gubacsi úti kerámia reliefek mögül MÁSODIK ESETTANULMÁNY: Művészek és művek, irányzatok és stílusok a kritika és fogadtatás fényében Bevezetés Magyar és magyaros stílus az építészetben Magyar és magyaros stílus az iparművészetben A hivatalos állami kiállítások: as II. Országos Iparművészeti Tárlat, Kassa Egy idegen ízű és egy magyar gazdagságú iparművész: Magyaros népies és Art Deco stílusok és művészek Összegzés:

9 4. HARMADIK FEJEZET: AZ ELSŐ KRONOLÓGIAI RÉSZ ( ) Az iparművészet háttere 1958 után (A Szocmodern és az Olvadás : ) Szabad és alkalmazott művészetek A Hruscsovi olvadás A Rákosi-rendszer és az 1956-os forradalom társadalmi következményei a Kádár-rendszer hatásai Az Olvadás Magyarországon Szocreálból szocmodern, szocmodernből magyar design : a. Változás vagy folytonosság? b. Művész vagy káder? A modernizmus szocialista (át) értelmezése: megtagadva és újratöltve : A szocialista modernizmus új megvilágításban, az közötti és 1958 utáni modernizmus közös gyökerei A megtagadott modernizmus az építészetben A társutas modernizmus valamint a szocialista modernizmus nyugati referenciái A szocialista modernizmus és az iparművészet: Iparművészetből az Ipar Művészete Újjáépítés Az iparművészet helyzete Magyarországon 1958 után I. Kraft kontra Design II. Iparművészet: devalvált művészet, design: kiemelt műfaj III. Az Iparművészeti Főiskola átalakítása és története ig

10 IV. A Gádor nemzedék és a Báthory tanítványok V. A Hincz reform MÁSODIK KRONOLÓGIAI RÉSZ ( ) Az 1968 és 1988 közötti szakasz, a kortárs iparművészet A Brezsnyev éra gazdasági és politikai háttere: A hetvenes évek design-elmélete keleten és nyugaton: a nézőpontok közeledése A TÍPUS a szocialista esztétikai gondolkodás sarokköve: Szerialitás és típustervezés: a típus mint a design az iparművészet és a szocialista esztétika fogalmi metszéspontja Típusház, típusépület, formatípus, falutípus, edénytípus szocialista embertípus A szisztematizáció és a szocialista design: követendő és követett irányok A design szervezésének mintái a hetvenes években és továbbélésük: a szocialista design A DOLGOZAT KONKLÚZIÓI A dolgozat megállapításainak összegzése: Szubjektív zárás Személyes érzések egy kutatás összegzéseként

11 1. BEVEZETÉS: A MAGYAR IPARMŰVÉSZET TÖRTÉNETÉNEK JAVASOLT ÚJ KRONOLÓGIÁJA ÉS TERMINOLÓGIA HASZNÁLATÁNAK PROBLÉMÁI A soron következő dolgozat tárgyát a magyar iparművészet második világháború utáni története teszi ki. A kutatások révén nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a történelmi események nem állnak szoros párhuzamban a művészettörténet eseményeivel, ezért indokolt egy új művészettörténeti kronológia felállítása. Ez a kronológia sokkal alkalmasabb a tárgyalt művészeti jelenségek és folyamatok bemutatására, ezért érdemes a dolgozat legelején meghatározni. A Első szakasz: A kezdetek nemzeti és népi iparművészet: (a második világháború körüli évek) A szocialista klasszicizmus és új népiesség: (megközelítőleg a Sztálin-éra) Az átalakulás vonalai kézművesség, design és képzőművészet határán: B Második szakasz: A szocialista modernizmus : (megközelítőleg a Hruscsov-éra) A magyar design korszaka: (megközelítőleg a Brezsnyev-éra) A magyar design hanyatlása: (megközelítőleg a Szovjetunió felbomlása) C A harmadik szakasz a kortárs iparművészet körvonalai: Az új rendszer körvonalai a gazdasági rendszerváltás: A magyar könnyűipar felszámolása, a designból vissza a kézművességhez: Az iparművészeti felsőoktatás pluralizálódása az ezredfordulón: Az iparművészet és design területeinek szétválása, új intézményrendszer körvonalai 1 Az 1990 és 1995 közötti öt év két szakasz között teremt átfedést. Az első kettő, a dolgozatban tárgyalt szakasz folyamatainak feltárása adja a disszertáció konkrét tárgyát. Az 1990-es záró dátum azonban ugyanolyan önkényesen kijelölt évszám lenne, mint kezdésnek az 1945-ös. A kortárs iparművészet középgenerációjának életében, karrierjében ugyanis nem ehhez az évszámhoz köthetőek a lényegi változások. A szocializmusban kiépült intézményrendszer eróziója fokozatos volt, és csak a kilencvenes évek közepén zárult le. A kortárs iparművészet története külön dolgozat tárgyát képezhetné, ezért a dolgozat végén pusztán körvonalazni szeretném azokat a jelenségeket, melyek az 1995 utáni harmadik, jelenkori korszakot meghatározni látszanak. 11

12 1.1. A dolgozat kronológiai vázát megadó fontosabb évszámok és csoportos kiállítások: 1938 Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Első Országos Iparművészeti Tárlata Kassán 2 ehhez kapcsolódóan az Első Magyar Iparművészeti Kongresszus 3 (ifjabb Richter Aladár és Kratochvil Károly szervezésében) 1938 a berlini Nemzetközi Kézműipari Kiállítás Magyar Csárda pavilonja a new york-i Világkiállítás magyar pavilonja VII. milánói Triennálé 6 2 Mihalik Sándor: Az első Magyar Országos Iparművészeti Tárlat. Magyar Iparművészet, 1938 XXXIII., , , 235, 250, 254, (Az OMIT) 1938-ban Országos Magyar Iparművészeti Kongresszust hívott össze. A kongresszus elé benyújtott javaslatok érzékletes kórképet festenek az iparművészet helyzetéről; több vonatkozásban a tíz évvel azelőtt tartott Magyar Irodalmi és Művészeti Kongresszuson felvetett problémákat ismételték. Ekkor is szükségesnek ítélték az iparművész kataszter felállítását, az iparművész" cím védelmét, az iparművészeti alkotások márkázását, a szerzi jog védelmét, a hivatalos díjszabást. Újra javasolták az építő iparművészek hatósági és közületi munkákból való részesítését, az állami és államilag támogatott vállalatoknál iparművészek foglalkoztatását, az önálló iparművészi engedélyhez biztosított önállósági alap szakképzettséghez és gyakorlathoz kötését, az alkalmazott iparművészek jogi helyzetének tisztázását, az állami és közhatósági vásárlások, megbízások tervszerségét, az iparművészeti tárgyak forgalmazásának forgalmiadó-mentességét. Szóltak arról, hogy szükséges lenne a külföldi kiállítások kereskedelmi megszervezése, állandó lerakatok létesítése, a kézimunka-előrajzok iparművész általi tervezése, a reklámtervezők helyzetének rendezése. Javaslatot tettek az országos iparművészeti tárlat rendszeres megrendezésére. Országos Egyházművészeti Bizottság felállítására, a temetői emlékek lektorálására, 3 4 évenként rendszeresítendő vidéki és külföldi kiállítás sorozatok szervezésére, hiteles bírósági szakértők kinevezésére, a pályázatok elbírálására hivatott Állandó Tervpályázati Bizottság kijelölésére, a pályázatok rendszerének visszaélésmentessé változtatására, az Iparművészeti Iskola főiskolává nyilvánítására, az iparostanonc-iskolák stb. megfelelően képzett oktatókkal való ellátására. Időszer problémaként tárgyaltak egy állandó iparművészeti kiállítócsarnok létesítéséről, a dolgozó és középosztálybeli nő polgári magyar divatjának megteremtéséről, a magán- és zugiskolák állami ellenőrzéséről, illetve beszüntetéséről, tandíjmentességről az iparművészképzésben, vidéki törvényhatóságok által alapítandó ösztöndíjakról, a Ferenc József-alapítvány iparművészeti díjának létesítéséről, és arról, hogy az Ösztöndíjtanács a Collegium Hungaricumok mellett külföldi vándortanulmányútra is létesítsen ösztöndíjat. A kongresszus egyik eredményének tekinthetjük, hogy a főváros 1940-ben határozatot hozott, hogy építkezései költségvetéséből 2%-ot művészeti célra fog felhasználni. (lásd: Szerk: Aradi Nóra: Magyarországi művészet története I. kötet (szerk.: Kontha Sándor) MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, Akadémiai Kiadó, Budapest, p.65.) 4 A szerző nélkül katalógus kiadvány-adatai: Erste Internationale Handwerks-Ausstellung Berlin 1938, 28. Mai bis 10. Juli. Amtlicher Katalog und Ausstellungsführer. Herausgegeben vom Ausstellungs- und Messeamt der Reichshauptstadt Berlin (beiliegend: Rundgang - Nummernverzeichnis). Berlin, Seiten mit zahlreichen schwarz-weißen Abbildungen und Illustrationen, XII sowie 29 n.n. Blätter mit Werbeanzeigen. Die Fotos u. a. von Albert Renger-Patzsch, Adolf Lazi, Dr. Paul Wolff und Tritschler, Jutta Selle, Hans Retzlaff. Farbig illustrierter goldgeprägter OKarton, Quer8 ( 20,5 x 20 cm). Beiliegend: *Rundgang - Ausstellerliste - Nummernverzeichnis* zur Ersten Internationalen Handwerks-Ausstellung 1938 mit 68 Seiten, illustrierter OKarton, Quer8 ( 20,5 x 20 cm ). Einbände jeweils gering fleckig, der Katalogrückdeckel stärker fleckig mit einem Knick. Ansonsten guter Zustand. Zusammen 2 Bände. ( Gesamtgewicht 800 Gramm ) 5 Lengyel Ferenc: Az évi New York-i Világkiállítás és a gyorsközlekedési úthálózat fejlődése. Budapest, 1939A New York-i Világkiállítás magyar pavilonja. Magyar Iparművészet, 1939, p A triennálé egészéről: Agnoldomenico Pica: Storia della Triennale di Milano, , Milánó, Edizioni del Milione, 126 p. 109 illus. Valamint VII Triennale di Milano, Catalogo Ufficiale, Relazione del 12

13 1942 Első Országos Magyar Kerámikai kiállítás, Budapest A Második Országos Iparművészeti tárlat, Kassa, 8 Művészet az Iparban 9 - Üveg és fémipari kiállítás az OMIT Budapesti székházában, Budapest Képzőművészetünk a felszabadulás óta, iparművész résztvevőkkel együtt, Fővárosi Képtár, Budapest Az Iparművészeti Főiskola megalakulása A magyar kerámia története a felszabadulás után, Iparművészeti M., Bp Az Első Országos Iparművészeti Kiállítás az Ernst Múzeumban 14 a Képzőművészeti Alap megalakulása 1952 A Moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás magyar pavilonja 15 Presidente, Milano p. A magyar résztvevőkről: Szablya János: A VII. Triennálé, Magyar Iparművészet, XLIII. Évfolyam p43-47, p51, p Elhangzó szöveg: A magyar kerámia művészi alkotásainak első országos kiállítását Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg. A magyar kerámiának ma is sorsdöntően fontos hivatása van. Vigye be a magyar kerámia minden házba, minden magyar fészekbe a múlt tiszteletét, az ősi formák, színek, emlékek iránti rajongást, és hirdessék, hogy nálunk, a magyar sárban is ezeréves történelmünk bizonysága van. A kultuszminiszter és Varga József kereskedelem-, közlekedés- és iparügyi miniszter megtekinti a kiállítást. A kiállításon többek közt részt vett többek között Eschenbach Jenő, Gorka Géza, Gádor István, Kovács Margit keramikus művészek mellett például Lőrincz István, aki a herendi porcelánmanufaktúra műhelyvezetője, a Főiskola későbbi szakvezetője ( ) volt, valamint és a pécsi és hollóházi porcelánmanufaktúrák alkotói is. E tekintetben a design és a kézművesség művelőinek közös seregszemléje volt. (lásd: Nemzeti Filmarchivum, Filmhíradó, november. letöltés ideje: ) valamint Magyar Iparművészet, XLV évfolyam. 11.sz. p Beszámoló az Első Országos Magyar Kerámia Kiállításról A kiállítás egyben Gorka Géza művészi életműve első szakaszának egyik összegző tárlata is volt. A művész külön teremben, mintegy 120 kerámián összegezte akkor negyedszázados munkásságát. 8 Nn.: A kassai Országos Iparművészeti Tárlat krónikája. Magyar Iparművészet, , p.61 67, p.103, p A Művészet az Iparban című kiállítást eredetileg az Országos Magyari Iparművészeti Társulat, valamint a Magyar Iparművészek Országos Egyesülete, mint kiállítás sorozatot képzelte el, mely évente egy-egy iparművészeti ágazatot mutatott volna be. Az első a Fémművesség és üveg kiállítás valósult meg egyedül. (lásd: Szerk: Aradi Nóra: Magyarországi művészet története I. kötet (szerk.: Kontha Sándor) MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, Akadémiai Kiadó, Budapest, p.64.) 10 Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat budapesti székházában üveg és fémipari kiállítást rendezett. A szép gyűjteményt Bornemissza Géza iparügyi miniszter nyitotta meg József királyi herceg, Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter és számos társadalmi előkelőség jelenlétében. (lásd Nemzeti Filmarchívum, Filmhíradó, november. letöltés ideje: valamint Magyar Iparművészet, XLVI. 11. sz. 11 Katona Lajos: Képzőművészetünk a felszabadulás óta Budapest, Budapest Székesfőváros Képtára kiállításai, Házinyomtatvány. 10 p.: ill.; 21 cm. (Bevetőt írta: Pogány Ö. Gábor) 12 nn.: Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1971, Kossuth Nyomda, Felelős kiadó: dr. Pogány Frigyes p Weiner Mihályné: Felszabadult iparművészet, Budapest, Művelt Nép, (Budapest, Athenaeum Nyomda.) 45 p., 20 t. ; 24 cm. 14 Nn.: 1. Iparművészeti Kiállítás: Ernst Múzeum. Budapest, p.; 20 cm [AN ] 15 Rózsa György: A "rómaiak" 1945 után, Művészet, 1977/12. sz. p A Művészet 1977/12. száma több cikkben is a római iskolával foglalkozik. 13

14 1953 Népművészeti és iparművészeti kiállítás, augusztus 18 - október 15-ig Második Országos Iparművészeti Kiállítás A brüsszeli Világkiállítás Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest Második IAC Nemzetközi Kerámia Kiállítás 20, Ostend, Belgium Az üveg művészete kiállítás, Budapest, Iparművészeti Múzeum Ungerskt Konsthantverk: Magyar kézművesség, Vándorkiállítás, mely Stockholm, majd Helsinki érintésével került megrendezésre, vándorkiállítás, melyen főleg keramikusok voltak jelen Harmadik IAC Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Prága Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London Szerk.: Schubert Ernő (et all): Népművészeti és iparművészeti kiállítás, augusztus 18 - október 15-ig: Műcsarnok, Budapest, Egyetemi Nyomda, 1953., 32 p., 16 t. ; 23 cm 17 A kiállításról katalógus nem fellelhető. A korszak egyik összefoglaló művének Csányi Károly: A magyar kerámia és porcelán története és jegyei (Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 153 p.) c. műve tekinthető. 18 nn.: Beszámoló a Brüsszeli világkiállításról, Magyar Építőművészet, 1958/2 p47-51, 1959/ Rózsa Gyula: Mese a gonosz festőművészekről - Az 1957-es Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Mozgó Világ, (22. évf.) 12. sz old. 20 "La Ceramique Contemporaine," Sponsored by Second International Congress of Contemporary Ceramics, Museum voor Schone Kunsten. Ostend, Belgium Július 5-Október Az IAC (francia írásmód szerint AIC, International Academy of Ceramics) 1952-ben alakult Genfben. A nemzetközi szervezet rendezte kiállítás jelentősége abban állt, hogy kelet és nyugat keramikus művészei a második világháború óta először az Ostend-ben rendezett kerámia kiállításon találkozhattak. A 4 évvel korábbi, 1955-ös, a franciaországi Cannes-ban rendezett első IAC-kiállításon Jugoszlávia delegációja már részt vett. (lásd: Biljana Vukoti: New Tendencies in Serbian Ceramics, cikk és kiállítási katalógus-bevezető, Bijana Vicoti vezető gyűjteménykezelő (Senior Custodian) a Belgrádi Iparművészeti Múzeumban. A Tendencies in Contemporary Serbian Ceramics at the Beginning of the 21st Century című kiállítást a Ceramic Art Gallery mutatta be Február 2 és 26. között az ausztráliai Sydney-ben. (Sydney, 120 Glenmore Road, Paddington, NSW 2021, Australia. letöltés ideje: augusztus 6.) A kiállításon díjakat is osztottak. Az aranyérmet Peter Voulkos ( ) amerikai művész, az ezüstérmet Otto ( ) és Vivika Heino ( ) finn származású amerikai alkotók nyerték. A zsűri nagydíját Kauzo Yagi ( ) japán keramikusművész nyerte. (lásd: Az IAC rövid története: letöltés ideje: 2011.augusztus 6.) 22 Tasnádiné Marik Klára: Az üveg művészete: kiállítás az Iparművészeti Múzeumban, 1961 Katalógus. A kiállítást rendezte a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum. A Bevezetőt írta: Tasnádiné Marik Klára. Budapest, 1962, Révai Nyomda, 20 p., 16 t.; 20 cm, 23 A kiállítás elsősorban a magyar kerámiaművészet eredményeire koncentrált. Gádor István, Kovács Margit, Gerle Margit, Garányi József, Majoros János, Gorka Lívia, Csekovszky Árpád mellett olyan népi iparművészek is részt vettek, mint Péri Józsefné erdélyi származású fazekas. A kiállítással párhuzamosan jelent meg a Corvina kiadónál angol nyelven a modern magyar keramikát ismertető katalógus, melyet a kiállításokkal kapcsolatos irodalomként tekinthetünk. Patakyné Brestyánszky Ilona/ Ilona Pataky Brestyánszky: Modern Hungarian Ceramics; (translated by Lili Halápy), Budapest : Corvina, (Budapest : Athenaeum print.) 46 p., 25 t. ; 18x17 cm 24 Az 1962 április között a prágai Nemzeti Galériában rendezett 3. IAC kiállítás nagydíját ezúttal is Kauzo Yagi nyerte. Az aranyérmet Nino Caruso (sz.1928.) nyerte megosztva Osamu Suzukival (sz.1926.) 14

15 1966 Mai magyar üvegek, István Király Múzeum, Székesfehérvár Az Új Gazdasági Mechanizmus 27 kihirdetése A Képzőművészeti Alap egyesítése a Zenei és Irodalmi Alappal, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja 28 létrejötte Az első zsennyei Iparművészeti Kiállítás A Prizma 13. csoport megalakulása Az Első Országos Kerámia Biennálé, Pécs , 1978, 1980, 1982, Országos Kerámia Biennálé, Pécs, Nádor Galéria 1969 az első Nemzetközi Kerámia Szimpozion, Siklós Gyermektárgyak, "Prizma 13", Műcsarnok, Budapest Nemzetközi Kerámia Biennálék, Vallauris 33 (FR), Sopot (PL), Vilnius (USSR) 25 Nn.: Modern Hungarian ceramics, Catalogue of an exhibition Published 1963 by Royal Festival Hall, Written in English. Number of pages: p Tasnádiné Marik Klára (bevezető): Mai magyar üvegek. Székesfehérvár, István Király Múzeum, márc. 13- ápr. 24 Katalógus, A kiállítást rendezte és a katalógust összeállította Tasnádiné Marik Klára. István Király Múzeum Közleményei. D. sorozat / 46., Székesfehérvár, Fejér Megyei Nyomda, IKMK D/46.sz. 10 p., 5 t.; 16 cm. 27 Főszerkesztő Korom Mihály és Gál Tivadar: Az új gazdasági mechanizmus jogszabályainak gyűjteménye. Összeállította Farkas Károly, Szép György. Budapest, Közgazdazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, Franklin Ny. 949 p.; 20 cm 28 A Művészeti Alap életéről, munkájáról tájékoztató füzet jelent meg sporaikusan Husz Mária szerkesztésében. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja tájékoztatója, Tájékoztató füzet (Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja) Számozás/gyakoriság: 1982/1-1990/2. Rendszertelenül, évenként többször. Megjelenés: Budapest M. Népköztársaság Művészeti Alapja, Térj./Fiz. kell.: 24 cm ISSN: nn.: Zsennyei iparművészeti kiállítás Savaria Múzeum, Szombathely Szombathely: Vas megyei Nyomda, [8] t.: ill.; 23 cm 30 A Prizma 13. kiállítási csoportként határozta meg magát, közös tervezést nem vállaltak. Bár formálisan sosem szűntek meg, utolsó jegyzett közös kiállításuk 1980-ban, a Manuál Csoporttal közösen volt Miskolcon. Tagjai voltak: Benkő Ilona keramikus, Fekete György belsőépítész, Hübner Aranka textiltervező, Király József belsőépítész, Kozma Vera textiltervező, Krajtsovits Margit keramikus, Mezei Gábor belsőépítész, a csoport alapítója, Péri József ötvös, Schrammel Imre keramikus, Szabó Marianne, Szenes Zsuzsa, Szilvitzky Margit és Tábori Gabriella A Prizma 13. Csoport a korszak egyik legjelentősebb művész-csoportja volt. (lásd: Dvorszky Hedvig: Prizma 13. Artportal, letöltés ideje ) 31 A pécsi Országos Kerámia Biennálé az ország keramikusainak máig egyik legrangosabb seregszemléje. Hagyományosan itt adja át Gádor Magda, Gádor István lánya az édesapja nevét viselő díjat, a Gádor István díjat ban volt a XX. Jubileumi rendezvény. A PELSO Országos Kerámia és Gobelin Biennálé független kezdeményezés, melyet Keszthelyen tartanak, és 2011-ben volt a legutóbb. 32 Az első szimpózium eredményeiről beszámoló: Koczogh Ákos: A Siklósi Kerámia Symposion, Múzsák Múzeumi Magazin, (1. évf.) 4. sz old. A szimpózium történetének rövid áttekintéséhez lásd: Romváry Ferenc: Siklósi Kerámia Szimpozion Pécsi Szemle várostörténeti folyóirat, ősz p

16 1972 Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Victoria and Albert Museum, London Az első Szocialista Országok Iparművészeti Quadriennáléja, Erfurt Mai Magyar Iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest A népművészet szellemében 37 Országos Iparművészeti Kiállítás Kecskeméten, Baján és Kalocsán. Ugyanabban az évben Jubileumi Iparművészeti Kiállítás a Műcsarnok, Budapest 1975 Az Ipari Forma Tervezési Tanács létrejötte A kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió alapítása Jubileumi iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest Köztulajdon, Műcsarnok, Budapest Magyar kerámia és textil, Moszkva Házgyári Konya Program A város 2010-ben rendezte meg 21. alkalommal a Nemzetközi Kortárs Kerámia Biennálét (BICC - Biennale Internationale de Céramique Contemporaine de Vallauris). Az első kiállítást 1966-ban rendezték. Többek között itt végzett Ramie Madoura műhelyében kísérleteket Picasso ás Chagall is a kerámia anyagával. (Részletek: Comité de la Biennale, Biennale Internationale de Vallauris (BICC) Hôtel de Ville - Place Jacques Cavasse Vallauris) 34 Philippa Lewis Elisabeth Cameron: Potters on Pottery, London, Evans Brothers Limited, p Katalógus: QUADRIENNALE - des Kunsthandwerks sozialistischer Länder, I és II. Erfurt, 1974, vols. (20 x 21 cm). 307 pp. és 184 pp. A rendezvényt ezen túl még két alkalommal, 1982, 1986 években szintén Erfurtban rendezték meg. 36 Domanovszky György: Forma Hungarica : mai magyar iparművészet Párhuzamos cím: Arts décoratifs hongrois d'aujourd'hui (fordította: Tóth Mirelle) Budapest, Európa Kiadó, 1974, Terj:[80] fol.: ill.; 33 cm. Angol, német és orosz nyelven is megjelent. ISBN: Sümegi György szerk. (bevezető Pap Gábor): A népművészet szellemében: 1. Országos Képző- és Iparművészeti Kiállítás : Kecskemét, Baja, Kalocsa, május 4-augusztus. Szervező a Katona József Múzeum, a kiállítás-sorozatot rendezte, és a katalógust szerkesztette. Sümegi György, a katalógus bevezetőjét. Pap Gábor írta. A bevezető angol és orosz nyelven is olvasható. Megjelenés: Kecskemét, Petőfi Nyomda, [18] fol.: ill.; 21x19 cm. 38 Az Ipari Forma Tervezési Tanács kezdetben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik szervezeti alegységeként (OMFB Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács Irodája OMFB-IFET) 1975-ben jött létre. Hosszú ideig szinte kizárólagosan és egyedül képviselte a magyarországi formatervezés, design ügyét. Az iroda később elsősorban a Formatervezési Nívódíj valamint a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj koordinátoraként volt jelen. Az IFET megalakulása óta, 1975 évtől tagja az ICSID-nek, 1993 óta tagja az IEA-nak. A tanács irodája eredeti formájában 2002-ben megszűnt, számos átstrukturálás után a Szabadalmi Hivatalhoz került. Szerepkörét óta jogutódja, a Magyar Formatervezési Tanács látja el. (Lásd: Pohárnok Mihály: A magyar formatervezési díj huszonöt éve, Az Iparművészeti Múzeumban október 18 - november 7. között megrendezett kiállítás katalógusa. A kiadványt szerkesztette és szövegét írta Pohárnok Mihály. Párhuzamos cím: Twenty-five years of the Hungarian design award, Budapest, 2004., Design Terminál Kht., 47 p.: ill., főként színes; 30 cm ISBN: ) 39 Probstner János: Nemzetközi Kerámia Stúdió, Kecskemét Magyar Iparművészet, sz old. 40 Soltész György: Házgyári konyha-program - Dokumentumok egy tervezési kísérletről Mozgó Világ, 3. évfolyam. 2. szám, p A Házgyári Konyha Programmal két cikk is foglalkozik a Művészet 1977 augusztusi számában: Vámossy Ferenc: A házgyári konyha program bemutatása (2.oldal) illetve Pohárnok Mihály összefoglalója a Program négy éves tevékenységéről: Pohárnok Mihály: Egy tervezési kísérlet dokumentumaiból, a házgyári konyha program 4 éve. (2-12.oldal) 16

17 Mai magyar iparművészet kiállítás, Prága, Belgrád 1978 az Első Zsennyei Nemzetközi Design Workshop , 1982 Az Első (és 1982-ben a második) Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé Kecskeméten 42, Művelődési Központ, Kecskemét, ehhez kapcsolódva Művészet a kerámiaiparban '79, kiállítás a Finomkerámiaipari Művek Stúdiójában Budapesten Valencia, Design Competition, a kiállításon Kovács Júlia a kiállítás egyik díját nyerte, Várna 80 Nemzetközi Formatervezési Konferencia, november 2-6. Az a szekció témája a Formatervezés és szocialista kultúra a B szekció témája: Formatervezés és szocialista gazdasági fejlődés 1982 Mindennapi edények, Fényes Adolf Terem, Budapest 43, 1982 Magyar kerámia, Palazzo delle Esposizioni, Faenza A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok 45, 1984 Első Országos Ipariforma Tervezési Konferencia, Budapest Az első rendezvényről összefoglaló kiadvány nem jelent meg. Az első ilyen 1980-ban, a harmadik alkalommal jelent meg Lissák György tollából. Ezt követően a Nemzetközi Design Workshop eredményeit évente összegezték. Az utóbbi időben ez a Workshop internetes oldalán történik. Lissák György szerk: Nemzetközi Ipari Formatervező Műhely : Zsennye, okt : Beszámoló a harmadik Nemzetközi Ipari Formatervező Műhely Tanácskozásáról., Magyar Képző és Iparművészek Szövetsége; összeállította: Lissák György, Nemzetközi Ipari Formatervezői Szeminárium (3) Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Kiadóvállalata, Budapest, 130 fol.: ill.; 29 cm. 42 : Bánszkyné Kiss Éva (szerkesztő): Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé, I. Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé: Kecskemét, dec. 9-jan. 20. Megyei Művelődési Központ. Rendező: Mózer László. Rendező szervek: Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ (Kecskemét), Képző- és Iparművészeti Lektorátus (Budapest), Üvegipari Művek (Budapest), Bács-Kiskun Megyei Tanács, Ipari Formatervezési Tájékoztató Központ (Budapest), Finomkerámiaipari Művek (Budapest). A kiállítást rendezte Mózer László, a katalógust szerkesztette Bánszkyné Kiss Éva. Megjelenés: Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ, Kecskemét, Petőfi Nyomda, 44 t.l.: ill.; 29 cm. 43 A kiállításról kiadvány nem fellelhető. A kiállítással egy időben jelent meg azonban Grofcsik János Reichard Ernő: A magyar finomkerámiaipar története Kiadja a Finomkerámiaipari Művek, Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest, Műszaki Kiadó, p. ill.; 24 cm Melléklet: A magyar finomkerámiai bibliográfia p Dobai Ágnes (szerkesztő) Dobai János (fordító): Ceramiche dell'ungheria: Faenza, Palazzo delle Esposizioni, 25 luglio - 10 ottobre kiállítási katalógus, Budapest, Hungexpo, 1982., 32 fol.: ill; 29 cm ISBN: Baranyi Judit: "A tervezés értékteremtés": Országos Iparművészeti Kiállítás: szeptember 9-október 30. Műcsarnok, Budapest. Megjelenés: Budapest, Műcsarnok, p.: ill.; 30 cm. A kiállítás főrendezője Fekete György, társrendezője és a katalógus szerkesztője Baranyi Judit volt. A rendező szervek a Művelődési Minisztérium, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Kiállítási Intézmény (Műcsarnok). 46 nn.: Országos Ipariforma Tervezési Konferencia : Budapest, november 8-9. Rendező: GTE, [1984] (Bp. : MTESZ), 3 db: ill.; 22 cm. ISBN A Rendezésben résztvevő szervezetek: Gépipari Tudományos Egyesület (rend., közread.), Szervezési ésvezetési Tudományos Társaság (rend.), Ipari Formatervezési Tanács (rend.), Magyarország. Ipari Minisztérium (rend.) Magyarország. Építésügyi és 17

18 1985 Az utolsó, Hetedik Ötéves Terv kihirdetése Művészeti Szimpozionok eredményei 3. Kerámia, textil, Műcsarnok, Bp Terítéskultúra, Duna Galéria, Budapest 1988 Terített Asztal, FIMCOOP Stúdió, Budapest a Magyar Keramikusok Társaságának 50 megalakulása a DeForma Csoport 52 megalakulása Pécsett , 1993, 1994, 1995 MKT éves kiállítási, Csók Galéria, Budapest A Művészeti Alap átszervezése: A MAK és a MAOE létrejötte 55 Városfejlesztési Minisztérium (rend.), Magyarország. Művelődési Minisztérium (rend.), Magyar Iparművészeti Főiskola (Budapest) (rend.), Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége (rend.) Generalart Stúdió (Budapest) (rend.) A kötet előadásokat tartalmaz az Országos Ipariforma Tervezési Konferenciáról az MTESZ-egyesületi használatára, ISBN Bontó László és Csemniczky Jánosné: Iparfejlesztés a hetedik ötéves terv időszakában, Budapest, Kossuth Kiadó, p.: ill.; 20 cm Sorozat: Gazdaságpolitikai füzetek, ISSN Szerkesztő: Feuer Gábor: Kerámia, textil: Műcsarnok, július augusztus 18. A kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette Feuer Gábor] Párhuzamos cím: Ceramics, textile, Megjelenés: Budapest, Műcsarnok, p.: ill.; 29 cm. A sorozat a Művészeti szimpozionok eredményei, ISSN , sorozat része. A kiadvány adatokban említve 738: (439 Siklós) 738: (439 Kecskemét) : (439 Velem) ISBN: A Terítéskultúra kiállítások írásos összegzését Fekete György adta ki 1986-ban. OSZK: MC Fekete György: Terülj asztalkánk Budapest, kiadta az OMFB Ipari Formatervezési Tanács Irodája, 1986., Révai, 18 p.: ill.; 24 cm ISBN: Borsódy László: A magyar kerámiaművészet a Magyar Keramikusok Társasága és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus közös kiadványa. Budapest, Magyar Keramikusok Társasága és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Budapest, p. 25 cm ISBN: Az MKT a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szervezeti keretein belül, a szövetség keramikus-szakosztályának szerepkörével működő, 1992-ben megalakult átfogó szakmai szervezet. (lásd: Keszthelyi Katalin- Laczkó Ibolya: A magyar kerámiaművészet I. Alkotók, adatok , Budapest, p.4, 74.) 52 Kádasi Éva: De-FORMA Csoport Magyar Iparművészet, sz old. 53 A DeFORMA Képző- és Iparművészeti Alapítvány 1993-ban alakult Pécsett, Sárkány József közreműködésével. Tevékenységét döntően a porcelán, a kerámia és az üvegművészet területén folytatja, ám kapcsolatot keres más területekkel is. A kortárs iparművészet és képzőművészet határterületeit kutatja. Tárlatait 1998-ig évente, a pécsi Nádor Galériában rendezte. (lásd: Sárkány József: Porcelán és üveg, A DeFORMA Alapítvány Gyűjteménye p.5. (katalógus, Pécs, 1995.) A csoportról 1999-ben, Vigadó Galériabeli kiállítása kapcsán jelent meg kiadvány: Cím és szerzőségi közlés: Csenkey Éva (bevezető): DeForma Budapest, Vigadó Galéria, Budapest, Pauker. 24 p.: ill., színes; 23 cm. A kiállítást Csenkey Éva rendezte a Vigadó Galériában. ISBN: nn.: Kerámikusok Társasága: Verband der Keramikkünstler Ungarns: Csók István Galéria, X Budapest. Rendező és közreadó a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége. Megjelenés: Budapest, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Vác, Nalors, 110] p.: ill.; 20 cm Kiadta a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége. Kiállítási katalógus 800 példányban jelent meg. ISBN nincs, OSZK raktári jelzet: XB A rendszerváltás után a MNMA vagyonát igyekeztek egyben tartani. Nem az államé, hanem a művészek oszthatatlan tulajdona lett, e vagyon működtetésére hozták létre a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) szervezetét, és 1994-ben a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt. Az Iparművészeti Vállalat átszervezéséből kezdetben 39 kft. jött létre, többségük az ezredfordulóra megszűnt. A Képcsarnok Vállalatnak számos pesti és vidéki galériája működött az ezredfordulóig. A zászlóshajónak számító Csók 18

19 1995 XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az IPM gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum A Bokros-csomag kihirdetése 1.2. Az iparművészet történetének kronológiai szerkezete: Az első, 1938 és 1958 közötti szakaszon belüli kezdeteket mintegy általános bevezető gyanánt vehetjük, és az 1938 és 1948 közötti éveket ölelik fel. Az 1938-as évet 57 több, egymással párhuzamos esemény jelöli ki. Az Első Bécsi Döntés révén Magyarország végleg elköteleződik Németország háborús tervei mellett, gazdaságszerkezete export és hadiipar-alapúvá alakul 58. A revizionizmus politikája egyik legnagyobb sikerét ekkor éri el fordulópont, ami az egész kulturális életet megmozgatta. Nem véletlenül választotta ebben az évben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat, Első Magyar Országos Iparművészeti Tárlata helyszínéül Kassa városát, és rendezte meg céljait, elképzeléseit hosszútávon kijelölő első szakmai Kongresszusát. 60 Ez az esemény kijelöli a korszak kezdődátumát. A második világháború hat éve alatt a művészeti élet folyamatai, eseményei csak rövid időre (1944 ősze és 1945 tavasza között, szűk fél évre) álltak le. Egészen 1944 őszéig István Galéria 2011 tavaszán szűnt meg végleg. (lásd: Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia p. 670.) 56 Csenkey Éva: Modern magyar kerámia az Iparművészeti Múzeumban, Magyar iparművészet, sz old. 57 Sallai Gergely: Az első bécsi döntés, 2002., Budapest, Osiris, ISBN X, Az első bécsi döntés a magyar revíziós politika sikerét jelentette, és betetőzése volt a két világháború közötti politikai és társadalmi folyamatoknak. (A bécsi döntéssel kapcsolatos részletes bibliográfia: Sallai: p ) Az 1938-as kassai Első Országos Iparművészeti Tárlat, mely ehhez az eseménysorhoz csatlakozva került megrendezésre, egyben kijelöli a dolgozat kezdődátumát. 58 Az 1936-os Győri Program már burkoltan a Huba elnevezésű hadiipari fejlesztési terv gép és nehéziparra koncentráló, komplex Ötéves Terve volt, mely között tűzött ki gazdaságfejlesztési terveket, melyekhez lazán városfejlesztési, építésügyi és infrastrukturális projektek is kapcsolódtak több mint 400 millió pengő értékben. Győr-Gyárváros fejlesztése ékes példája ennek. (Lásd: Honvári János szerk.: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig Budapest, Aula Kiadó, 2001, p ) A magyar gazdaság szerkezete 1945 után nem változott, és a hadi kiadások a hidegháború alatt továbbra is eltérő súllyal, de meghatározóak voltak. (Lásd: Germuska Pál: Vörös arzenál. Magyarország részvétele a nemzetközi hadiipari együttműködésben a KGST keretei között. Budapest: 1956-os Intézet Argumentum, 2010, 310 p.) 59 Az november 2-iki első bécsi döntés eredményeit fegyveres konfliktus nélkül érte el a magyar vezetés. Elvileg négyhatalmi döntés lett volna, melyben Anglia és Franciaország érdektelensége révén Németország és Olaszország szentesítették a bécsi döntést. (lásd: Sallai Gergely: Az első bécsi döntés, Budapest, Osiris, 2002., p.296.) 60 Michalik Sándor: Az első Magyar Országos Iparművészeti Tárlat. Magyar Iparművészet, 1938, p , p , p A kiállítás recepciójával a dolgozatban később részletesen is szó esik. 19

20 kiállításokat rendeztek 61, s 1945 tavaszán már újra is indult az élet az országban 62. A szakmai egyesületek működtek, a művészek dolgoztak (még ha szoros körülmények között is). Ezek alapján megállapítható, hogy művészettörténeti szempontból más korszakhatárok érvényesek. Eltérő események voltak messzemenő hatásúak, s ezek csak részben követték a politika és társadalom területén végbement változásokat. Bizonyos folyamatok korábban indultak el, míg más hatások később gyűrűztek be 63. Az iparművészet esetében a politikai változásoknál sokkal fontosabbak az ezeket követő kulturális, ipari és társadalom szerkezeti illetve piaci változások valamint az ezektől függetlenül folyó művészi generációváltások. Az 1938 és 1958 közötti időszakot a második Világháború 1945-ös befejezése, az ben lezáruló kommunista hatalomátvétel, valamint a zsdanovi szocreál 1950-es bevezetése 64 is kettészelhetné. A belső korszakhatárt az iparművészet számára azonban az 1948-as év, az Iparművészeti Főiskola, mint a második világháború utáni magyar iparművészet egyik kulcsintézményének indulása jelöli ki. 65 Sokkal meghatározóbb, s belső választóvonalnak is alkalmasabb az 1948-as év, hisz 1953-ban ez, az 1948-as évben felvett első diplomás iparművész évfolyam csatlakozik mestereihez, amikor immár újrakezdődő számozással megrendezésre kerül az Első Országos Iparművészeti Kiállítás 61 Szablya J.: A kassai Országos Iparművészeti Tárlat krónikája. Magyar Iparművészet, , p.61 67, p.103, p A tárlatokról a dolgozatban később több szó is esik. 62 Az 1945 február 13-án lezárult budapesti Ostrom után február 22-én rövid hirdetést ad fel Pál Lajos, az Iparművészeti Iskola megbízott igazgatója a Népszava és a Szabadság hasábjain: Az Iparművészeti Iskola felhívja hallgatóit, hogy f. hó 27-én (kedden) délelőtt 10 órakor az Intézetben feltétlenül jelentkezzenek! (MOME levéltár, 6/1945., Dokumentumok p.9.) Az oktatás szünetelése voltaképp hosszú téli szünetnek illett be, hisz az 1944 őszi szemeszter szorgalmi időszaka még az Ostrom 1944 december 29- iki kezdete előtt lezárult. 63 Báthory Júlia például a Világháború alatt 1941-ben a Goldberger Textilgyár zürichi kiállítóterme számára tervez csiszolt-foncsorozott üveg pannókat (ú.n.: Goldberger-lányok ) A Milánói Művészeti Triennálét a háború alatt kétszer, 1940-ben és 1943-ban is megrendezik, melyen a magyar képző és iparművészek jelentős számban vesznek részt. Közülük páran olaszországi megrendelők számára is dolgoznak. (Szablya János írt 1940-ben rövid beszámolót a milánói triennáléról, lásd: A VII. Triennálé. Magyar Iparművészet, 1940, p.43 51, p Szintén Szablya János tollából jelent meg: Az 1940-es egyházművészeti kiállítás mérlege. Magyar Iparművészet, 1941, p ) 64 A szocreál kezdetét a képzőművészetben tekinthetjük az 1950 augusztusában megrendezett, az új magyar alkotmány első évfordulójára időzített I. Magyar Képzőművészeti Kiállításra. (A témában jelenleg kutat Szeifert Judit: Rejtőzködő művészet. Nem hivatalos művészetstratégiák és a progresszív művészet útjai a Rákosi-korban ( ), kitekintéssel 1957-ig (PhD disszertáció téma. Tutor: dr. Pataki Gábor) című doktori disszertációjában. ELTE.) 65 A 100/1948. Korm. számú rendelet 48 -ában az Iparművészeti Akadémiát a többi művészeti tanintézettel együtt teljes jogú főiskolának ismerte el. Az új Főiskola első igazgatója Kozma Lajos lett, a rendelet január 13-án lépett életbe, és több éves előkészítő munka előzte meg. Szablya Frischauf Ferenc 1936-ban megkezdi az Iparművészeti Iskola célirányos strukturális átalakítását, s 1938-ra az intézmény készen áll arra, hogy főiskolai képzést nyújtson ben, a Hatvan Éves Iparművészeti Iskola tárlatán nyilvánvaló, hogy az 1938-ban a kassai Iparművészeti kongresszus határozati céljai közt megjelenő, az Iparművészeti Iskola főiskolai rangra emelését célzó szándék beteljesülésre kész. 20